1995. évi XVIII. törvény

az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezményeket kiegészítő és a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szóló Jegyzőkönyv I. számú melléklete módosításának kihirdetéséről, valamint az 1989. évi 20. törvényerejű rendelet módosításáról[1]

(A módosítás hatálybalépéséhez szükséges diplomáciai jegyzékváltás megtörtént.)

1. § Az Országgyűlés az 1949. augusztus 12-én kötött Genfi Egyezményeket kiegészítő és a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről szőlő Jegyzőkönyv (a továbbiakban: I. Jegyzőkönyv) 1. számú mellékletének a Jegyzőkönyv 98. Cikkében meghatározott felülvizsgálat alapján módosításra került szövegét (a továbbiakban: módosítás) e törvénnyel kihirdeti.

2. § A háború áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben, 1949. augusztus 12-én kötött Egyezmények I. és II. kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 1989. évi 20. törvényerejű rendelet 2. §-ában az I. Jegyzőkönyv I. számú melléklete helyébe a módosítással az alábbi hivatalos magyar nyelvű fordítás lép.

(A Jegyzőkönyv I. számú mellékletének szövegében az 1. Cikk új, ezért a további - részben módosult - Cikkek számozása az eredetihez képest eggyel nő. A számozás megváltozása miatt változnak a mellékletben a más Cikkekre való hivatkozások is.)

"I. számú melléklet

Személyazonosság megállapítására vonatkozó előírások

1. Cikk

Általános előírások

1. Ezen mellékletnek az azonosításra vonatkozó szabályai a Genfi Egyezmények és a Jegyzőkönyv megfelelő előírásait hajtják végre, arra szolgálnak, hogy megkönnyítsék a Genfi Egyezmények és Jegyzőkönyv által védelemben részesített személyzet, anyagok, alakulatok, szállítások és berendezések azonosítását.

2. Ezek a szabályok önmagukban és maguknál fogva még nem adnak alapot a védelemre. Ez a jog az Egyezmények és a Jegyzőkönyv megfelelő Cikkei alapján érvényesül.

3. A Genfi Egyezmények és a Jegyzőkönyv megfelelő előírásaitól függően, az illetékes hatóságok minden időben szabályozhatják a megkülönböztető jelvények és jelzések használatát, megjelenítését, megvilágítását és észlelhetőségét.

4. A Magas Szerződő Felek és különösen az összeütköző Felek minden időben törekedjenek olyan kiegészítő vagy más jelzések, eszközök vagy rendszerek tekintetében történő megállapodásra, amelyek fokozzák az azonosítás lehetőségét, és e területen a technológiai fejlettség minden előnyét kihasználják.

I. Fejezet

SZEMÉLYAZONOSSÁGI IGAZOLVÁNYOK

2. Cikk

Személyazonossági igazolvány az állandó polgári, egészségügyi és egyházi személyzet részére

1. A Jegyzőkönyv 18. Cikke 3. bekezdésében említett állandó polgári egészségügyi és egyházi személyzet részére szolgáló személyazonossági igazolvány a következőképpen legyen kiállítva:

a) legyen rajta a megkülönböztető jelvény, s mérete olyan legyen, hogy tegye lehetővé a zsebben hordást;

b) a lehető legtartósabb anyagból készüljön;

c) a nemzeti vagy hivatalos nyelven - ezenkívül amikor az célszerű, az érintett térség helyi nyelvén - legyen kiállítva;

d) feltüntetendő a név, a születés dátuma (vagy ha ez. nem áll rendelkezésre, úgy a kiállításkori életkor) és a tulajdonos személyazonossági száma (ha van ilyen);

e) legyen benne, hogy milyen címen jár a tulajdonosnak az Egyezményekben és a Jegyzőkönyvben biztosított védelem;

f) legyen benne a tulajdonos fényképe, aláírása vagy hüvelykujjának lenyomata, vagy mindkettő;

g) a kiállításra illetékes hatóság aláírása és bélyegzőjének lenyomata;

h) az igazolvány kiállításának és lejáratának időpontja;

i) amikor csak lehet, a tulajdonos vércsoportja, az igazolvány hátoldalán.

2. A Magas Szerződő Felek területén a személyazonossági igazolványok legyenek egységesek és a lehetőséghez, képest azonos típusúak az összeütközésben részes minden Fél számára. Az összeütközésben részes Felek például vehetik az 1. számú ábrán bemutatott egynyelvű mintát. Az ellenségeskedések kitörésekor meg kell egymás számára küldeniük az általuk használt igazolvány mintapéldányát, amennyiben az különbözik az 1. számú ábrán szereplő mintától. A személyazonossági igazolvány lehetőleg két példányban állítandó ki, az egyik a kibocsátó hatóságnál marad, melynek ellenőrizni kell az általa kiadott igazolványokat.

3. Az állandó polgári egészségügyi és egyházi személyzet semmilyen körülmények között sem fosztható meg személyazonossági igazolványától. Annak elvesztése esetében joguk van másodlat kiállítására.

3. Cikk

Személyazonossági igazolvány ideiglenes polgári egészségügyi és egyházi személyzet részére

1. Az ideiglenes polgári egészségügyi és egyházi személyzet részére kiadott személyazonossági igazolványnak lehetőleg a jelen előírások 1. Cikkében jelzett igazolványhoz hasonlónak kell lennie. Az összeütközésben részes Felek irányadónak vehetik az 1. számú ábrán bemutatott mintát.

2. Amennyiben a körülmények kizárják azt, hogy az ideiglenes polgári egészségügyi és egyházi személyzet a jelen előírások 2. Cikkében leírt igazolványhoz, hasonlót kapjon, az említett személyzet ellátható az illetékes hatóság által aláírt igazolással, mely bizonyítja, hogy az a személy, aki annak birtokosa, ideiglenes személyzet tagjaként szolgál, s lehetőleg feltünteti a megbízatás idejét és nevezett jogát a megkülönböztető jelvény viseléséhez. Az igazolvány tartalmazza a tulajdonos nevét, születési dátumát (vagy korát, ha a születés dátuma nem ismert), beosztását és azonossági számát, ha van ilyen. Az igazolásban szerepelni kell a tulajdonos aláírásának vagy hüvelykujja lenyomatának, vagy mindkettőnek.

1. számú ábra

II. Fejezet

MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELVÉNY

4. Cikk

Forma

1. A megkülönböztető jelvény (fehér alapon vörös színű) a körülményeknek megfelelő nagyságú legyen. A kereszt, a félhold vagy az oroszlán és Nap* formáját illetően a Magas Szerződő Felek a 2. számú ábrát vehetik mintául.[2]

2. számú ábra Megkülönböztető jelvények fehér alapon vörös színben

5. Cikk

Alkalmazás

1. A megkülönböztető jelvényt, amikor csak lehet, lapos felületen vagy zászlókon vagy bármilyen, a föld fekvéséhez igazodó módon kell alkalmazni úgy, hogy az a lehető legtöbb irányból és legmesszebbről, különösen a levegőből látható legyen.

2. Éjszaka vagy csökkent látási viszonyok mellett a megkülönböztető jelvény világíthat vagy megvilágítható lehet.*[3]

3. A megkülönböztető jelvény olyan anyagból készülhet, amely technikai észlelő eszközök számára felismerhetővé teszi. A vörös részt fekete alapozó festékre kell festeni - különösen az infravörös eszközökkel történő - azonosításának megkönnyítése érdekében.

4. A harci területen szolgálatot teljesítő egészségügyi és egyházi személyzet lehetőleg viseljen a megkülönböztető jelvénnyel ellátott fejfedőt és ruházatot.

III. Fejezet

MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELZÉSEK

6. Cikk

Alkalmazás

1. Az ezen fejezetben megjelölt minden megkülönböztető jelzést felhasználhatják az egészségügyi alakulatok vagy szállítóeszközök.

2. A kizárólag egészségügyi alakulatok ós szállítások megkülönböztetésére szolgáló ezen jelzések semmilyen más célra nem használhatók, a fényjelzés használata fenntartás alá esik (lásd az alábbi 3. pontot).

3. Amennyiben nincs külön megállapodás az összeütköző Felek között arra vonatkozóan, hogy a villogó kék fényt az egészségügyi járművek, hajók és egyéb vízi járművek részére tartják fenn, úgy ilyen jelzés használata más járműveknél vagy hajóknál nem tiltott.[4]

4. Azok az ideiglenes egészségügyi légijárművek, melyek akár időhiány, akár jellegzetességeik miatt nem jelölhetők meg a megkülönböztető jelzéssel, a jelen fejezetben engedélyezett megkülönböztető jelzéseket használhatják.

7. Cikk

Fényjelzés

1. A Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (ICAO) 9051. számú Repülési Technikai Szabályzatában meghatározott, felvillanó kék fényből álló fényjelzés - az egészségügyi légijárművek azonosságának jelzésére szolgál. Semmilyen más légijármű e jelzést nem használhatja. A felvillanó kék fényt használó egészségügyi légijármű az ilyen fényt oly mértékben mutassa meg, hogy az a lehető legtöbb irányból legyen látható.

2. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) Nemzetközi Jelzésgyűjteménye XIV. fejezetének 4. pontjában foglalt előírásokkal összhangban az 1949. évi Genfi Egyezmények és a Jegyzőkönyv védelme alatt álló hajók, egy vagy több, bármilyen irányból észlelhetően felvillanó kék fényt tegyenek láthatóvá.

3. Az egészségügyi járművek egy vagy több felvillanó kék fényt tegyenek a lehető legtávolabbról láthatóvá. A Magas Szerződő Felek és különösen az összeütköző Felek, amelyek más fényeket használnak, erről adjanak értesítést.

4. A javasolt kék fény a következő egyenlettel meghatározott ICI kromatikus diagram határain belül állítható elő:

a zöld fény határértéke Y=0.065+0.805x

a fehér fény határértéke Y=0.400-x

a bíbor fény határértéke X=0.133+0.600y

A kék fény ajánlott villanási sebessége: 60-100 villanás/perc.

8. Cikk

Rádiójelzés

1. A rádiójelzés a Nemzetközi Távközlési Unió (ITV) Rádiószabályzatában (40. és N 40. Cikk) foglalt sürgősségi jelzésből és megkülönböztető jelzésből áll.

2. Az 1. pontban említett sürgősségi és megkülönböztető jelzéssel bevezetett rádióüzenetet angol nyelven, a Rádiószabályzatban e célból kijelölt frekvenciákon, megfelelő időközökkel kell továbbítani, és az érintett egészségügyi szállítóeszköz, következő adatait kell tartalmaznia:

a) hívőjel vagy más elismert azonosítási mód,

b) helyzet,

c) járművek száma és típusa,

d) tervezett útvonal,

e) az út becsült időtartama és a körülményektől függő indulási és érkezési idők,

f) minden egyéb információ, mint például a repülési magasság, a megfigyelés alatt álló rádiófrekvenciák, a használt nyelvek és a másodlagos radarrendszer üzemmódjai és kódjai.

3. A 2. és 3. bekezdésekben, valamint a Jegyzőkönyv 22., 23. és 25-31. Cikkeiben hivatkozott közlés megkönnyítésére a Magas Szerződő Felek, az összeütközésben részes Felek vagy az abban részes egyik Fél, egyetértésben vagy különállóan, a Nemzetközi Távközlési Egyezményhez csatolt Rádiószabályzatban levő frekvenciák felosztási táblázatának megfelelően kijelölhetnek és közzétehetnek általuk használandó, választott nemzeti frekvenciákat ilyen közlések számára. Ezeket a frekvenciákat jelenteni kell a Nemzetközi Távközlési Uniónak utóbbi Üzemigazgatási Rádió Világkonferenciája által jóváhagyott eljárások szerint.

9. Cikk

Elektronikus azonosítás

1. A nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagóban, 1944. december 7-én aláírt Egyezmény időközi módosításokat is tartalmazó 10. számú mellékletében leírt másodlagos radarrendszer (SSR) alkalmazható egészségügyi légijárművek azonosítására és útvonaluk követésére. Az egészségügyi légijárművek kizárólagos használatára fenntartott SSR üzemmódot és kódot a Magas Szerződő Felek, az összeütközésben részes Felek vagy az abban részes egyik Fél állapítják meg, egyetértésben vagy különállóan, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által javasolandó eljárásoknak megfelelően.

2. A védett egészségügyi szállítóeszközök helymeghatározásuk és azonosításuk érdekében állandó repülési radarválaszadókat és/vagy tengerészeti kutatási és mentési radar-válaszadókat használhatnak.

Lehetővé kell tenni a védett egészségügyi szállítóeszközök számára, hogy más hajók vagy légijárművek, amelyek másodlagos radarral vannak felszerelve, a radar-válaszadón közölt kód útján - pl. az egészségügyi szállítóeszközökre megadott 3/A. üzemmódban - azonosíthassák őket.

Az egészségügyi szállítóeszköz válaszadóján közölt kódot ezen szállítóeszközre az illetékes hatóságnak kell megállapítania, és közölnie azt valamennyi összeütköző Féllel.

3. Lehetővé kell tenni, hogy az egészségügyi szállítóeszközöket a tengeralattjárók - az egészségügyi szállítóeszköz által közölt megfelelő víz alatti akusztikai jelzés segítségével - azonosíthassák.

A víz alatti akusztikai jelzésnek a hajó hívójeléből (vagy az egészségügyi szállítóeszköz bármely más elismert azonosítási módjából) és azt megelőzően a megfelelő akusztikai frekvencián (pl. 5 kHz) morzejelekkel közölt, egyedülálló YYY betűcsoportból kell állnia.

Az összeütköző Felek, amennyiben a fent leírt víz alatti akusztikai azonosítási jelzést kívánják használni, kötelesek a jelzésről, mihelyt lehet, az érintett Feleket tájékoztatni, és amikor kórházhajóik használatát bejelentik, kötelesek az alkalmazandó frekvenciát megerősíteni.

4. Az összeütközésben részes Felek, általuk kötött külön megállapodás alapján az egészségügyi járművek, hajók és más vízi járművek azonosítása céljából saját használatukra megállapodhatnak hasonló elektronikus rendszerben.

IV. Fejezet

HÍRADÁSOK

10. Cikk

Rádió-összeköttetés

1. A 8. Cikkben megadott sürgősségi, illetve megkülönböztető jelzés a Jegyzőkönyv 22., 23. és 25-31. Cikkeiben megjelölt eljárások alkalmazása során megelőzheti az egészségügyi alakulatok és szállítóeszközök megtelelő rádióközleményeit.

2. A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) Rádiószabályzata 40. Cikkében (II. szakasz 3209. szám) és N 40. Cikkében (III. szakasz 3214. szám) hivatkozott egészségügyi szállítóeszközök közleményeiket mesterséges holdak rendszerén át is továbbíthatják, a Rádiószabályzatnak a Mozgó Mesterséges Hold Szolgálatra vonatkozó 37., N 37. és 59. Cikkeivel összhangban.

11. Cikk

Nemzetközi kódok használata

Az egészségügyi alakulatok és szállítóeszközök ugyancsak használhatják a Nemzetközi Távközlési Unió. a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által lefektetett kódokat és jelzéseket. Ezeket a kódokat és jelzéseket az említett szervezetek állal megállapított szabványoknak, gyakorlatnak és eljárásnak megfelelően kell használni.

12. Cikk

Más híradási eszközök

Ha kétirányú rádió-összeköttetés nem lehetséges, úgy használhatók a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet által elfogadott Nemzetközi Kódjelzések vagy a Nemzetközi Polgári Repülésről 1944. december 7-én, Chicagóban aláírt Egyezmény megfelelő mellékletében foglalt, az időközi módosításokat is tartalmazó jelzések.

13. Cikk

Repülési tervek

A Jegyzőkönyv 29. Cikkében előírt repülési tervekre vonatkozó megállapodások és közlések lehetőség szerint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által lefektetett eljárások szerint készítendők el.

14. Cikk

Egészségügyi légijármüvek feltartóztatására szolgáló jelzések és eljárások

Ha úton lévő egészségügyi légijárművek azonosságának ellenőrzésére, vagy ilyen légijárműveknek a Jegyzőkönyv 30. és 31. Cikkei értelmében leszállásra történő felszólítására elfogó repülőgépet használnak, akkor az elfogó és az egészségügyi légijárműnek a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló, 1944. december 7-én, Chicagóban aláírt Egyezmény - az időközi módosításokat is tartalmazó - 2. számú mellékletében előírt szabványos vizuális és rádió-feltartóztató eljárásokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

POLGÁRI VÉDELEM

15. Cikk

Személyazonossági igazolvány

1. A polgári védelmi személyzet részére a Jegyzőkönyv 66. Cikkének 3. bekezdésében előírt személyazonossági igazolványra a jelen Szabályzat 2. cikkében foglalt rendelkezések az irányadók.

2. A polgári védelmi személyzet személyazonossági igazolványa a 3. számú ábrán jelzett minta szerinti lehet.

3. Ha a polgári védelmi személyzet engedélyt kap könnyű egyéni fegyverek viselésére, az említett igazolványba ezt a körülményt be kell vezetni.

3. számú ábra

16. Cikk

Nemzetközi megkülönböztető jel

1. A Jegyzőkönyv 66. Cikkének 4. bekezdésében említett polgári védelmi személyzet nemzetközi megkülönböztető jele: kék színű egyenlő oldalú háromszög narancssárga alapon. Mintája a 4. számú ábrán látható.

4. számú ábra

Kék háromszög narancssárga alapon

2. Célszerű, ha

a) a kék háromszög zászlón, karszalagon vagy mellényen van elhelyezve, a háromszög alapját a narancssárga zászló vagy karszalag, illetve a mellény képezi;

b) a háromszög egyik csúcsa függőlegesen felfelé mutat;

c) a háromszög egyik csúcsa sem érinti a narancssárga alap szélét.

3. A nemzetközi megkülönböztető jel a körülményeknek megfelelő nagyságú legyen. A nemzetközi megkülönböztető jelet, amikor csak lehet, lapos felületeken vagy zászlókon kell alkalmazni úgy, hogy a lehető legtöbb irányból és legmesszebbről látható legyen. Az illetékes hatóság utasítása szerint a polgári védelmi személyzet a lehetőséghez képest viseljen a nemzetközi megkülönböztető jellel ellátott fejfedőt és ruházatot. Éjszaka vagy csökkent látási viszonyok mellett a jelvény világíthat, vagy megvilágítható lehel, készülhet olyan anyagból is, mely azt megfelelő technikai megfigyelő eszközök számára felismerhetővé teszi.

VI. Fejezet

VESZÉLYES ERŐKET TARTALMAZÓ MŰVEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK

17. Cikk

Nemzetközi különleges jel

1. A veszélyes erőket tartalmazó művek és létesítmények nemzetközi különleges jele a Jegyzőkönyv 56. Cikkének 7. bekezdése szerint három egyenlő nagyságú, azonos tengelyen elhelyezett világos narancssárga kör, melyek között egy-egy sugárnyi távolság van az 5. számú ábrának megfelelően.

2. A jel a körülményeknek megfelelő nagyságú legyen. Ha a jelet nagyobb felületen helyezték el, akkor azt a körülményeknek megfelelően ismételni lehet. A jelet, amikor csak lehet, lapos felületen vagy zászlókon kell alkalmazni úgy, hogy a lehető legtöbb irányból ós legmesszebbről látható legyen.

3. Zászlón elhelyezve, a jelzés külső határai és a zászló szélei közötti távolság a körök sugarának nagyságával egyezzen. A zászló alakja legyen négyszögű és fehér alapszínű.

4. Éjszaka vagy csökkent látási viszonyok mellett a jel világíthat, vagy megvilágítható lehet. Készülhet olyan anyagból is, ami azt megfelelő technikai megfigyelő eszközök számára felismerhetővé teszi.

5. számú ábra

Nemzetközi különleges jel a veszélyes erőket tartalmazó művek és létesítmények részére"

3. § A módosításban foglaltak végrehajtásáról, valamint ennek érdekében további szabályozásról az ügykör szerint érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői gondoskodnak.

4. § Az Országgyűlés felkéri a Magyar Vöröskereszt főtitkárát, hogy a szervezet a Jegyzőkönyv alkalmazásával kapcsolatos feladatait a módosítás figyelembevételével végezze:

5. § Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1994. március 1-jétől kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke