38/1995. (XI. 14.) FM rendelet

a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 8/1993. (I. 30.) FM rendelet módosításáról

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT) 44. §-a (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

A vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló - többször módosított - 8/1993. (I. 30.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosítása esetén a vadászati jogot a vadásztársaságok országos szövetségének a miniszter, vadásztársaságoknak a hivatal, illetőleg a miniszter által kijelölt más szervezet adja határozatlan időre haszonbérbe. A kijelölt szervezet által kötött haszonbérleti szerződés érvényességéhez a hivatal jóváhagyása szükséges. A hivatal a jóváhagyást nem tagadhatja meg, ha a szerződés megfelel a jogszabályban foglaltaknak. A vadászati jog haszonbérbeadása nyilvános pályázat útján történhet, melynek feltételeit a miniszter meghatározhatja. A vadászati jog haszonbérbeadására a továbbiakban a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e rendeletben foglaltak figyelembevételével. A kijelölt haszonbérbeadó szervezet által kötött haszonbérleti szerződést a hivatal jogosult ellenőrizni."

2. §

Az R. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Vadászatot az a személy folytathat, aki rendelkezik vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel, vadászlőfegyver tartásának engedélyével (az íjjal és a ragadozó madárral vadászók kivételével), valamint a vadászatra jogosult hozzájárulásával.

(2) Vadászjegyet kérelemre az, a magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező, 18. életévét betöltött nem magyar állampolgár kaphat, aki

a) eredményes állami vadászvizsgát tett,

b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá

c) érvényes vadász felelősségbiztosítással rendelkezik.

(3) A vadászjegyet a hivatal naptári évre adja ki. Az éves vadászjegy kiadását az igénylő állandó lakóhelye szerinti hivatalnál a tárgyév február 28-áig lehet igényelni. A vadászjegy igénylésénél - kivéve, ha az első alkalommal történik - az igénylő köteles az előző évi lőjegyzékét egyidejűleg bemutatni. Meg kell tagadni a vadászjegy kiadását, ha az igénylő a lőjegyzék bemutatási kötelezettségének nem tesz eleget.

(4) A hivatásos vadász részére a vadászjegyet, valamint a vadász felelősségbiztosítást a munkáltató köteles kiváltani, illetve megkötni.

(5) Vadászati engedélyt kérelemre az a 18. életévét betöltött nem magyar vagy külföldön élő magyar állampolgár kaphat, aki

a) érvényes bérkilövési szerződéssel,

b) az állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlőfegyver tartásának és annak behozatalának engedélyével (kivéve a kizárólag íjjal, illetve a ragadozó madárral vadászókat), továbbá

c) érvényes vadász felelősségbiztosítással

rendelkezik.

(6) A vadászati engedélyt a bérkilövési szerződések alapján a hivatal, egyéb jogosultság esetén a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) adja ki. A vadászati engedély kiadása megtagadható, illetve az engedély visszavonható, ha a kérelmező a vadászati jogszabályok előírásait megsértette.

(7) Az igénylő a vadászjegyért 300Ü Ft, a vadászati engedélyért időtartamtól függően - harminc napra 3000 Ft, hat hónapra 10 000 Ft, tizenkét hónapra 20 000 Ft - díjat köteles fizetni, melyet a kérelemmel egyidejűleg kell leróni.

(8) Állami vadászvizsgát a magyarországi lakóhellyel rendelkező 17. életévét betöltött magyar állampolgár, vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító, személyi igazolvánnyal rendelkező 17. életévet betöltött nem magyar állampolgár tehet az állandó lakóhelye szerinti hivatal Állami Vadászvizsga Bizottsága (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt.

(9) A legalább háromtagú vizsgabizottságot a hivatal vezetője hozza létre, elnökének a hivatal vadászati felügyelőjét jelöli ki. A vizsgabizottság elnökének és tagjainak a 8. számú melléklet 1. pontjában foglalt felsőfokú vadászati-vadgazdálkodási szakképzettséggel kell rendelkezni. A vadászvizsgát szükség szerint, de legalább negyedévenként kell tartani. A vizsgára a kitűzött vizsga időpontját 90 nappal megelőzően lehet jelentkezni, a vizsgadíjat befizetése ellenében. A vizsgadíj összege 5000 Ft.

(10) Az állami vadászvizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészből áll. Az elméleti vizsgarész írásbeli tesztből és szóbeli vizsgából, a gyakorlati vizsgarész a biztonságos vadászlőfegyver-kezelés és - használat, valamint a megfelelő lőkészség ellenőrzéséből tevődik össze. Vadászlövészet helyett a. vadász-íjász elméleti és gyakorlati vadász-íjász ismeretből, ragadozó madárral vadászó pedig ragadozó madárral való vadászismeretből köteles vizsgázni. Az állami vadászvizsga tananyagának kiadásáról a minisztérium gondoskodik.

(11) Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki

a) erdészeti, mezőgazdasági közép- és felsőfokú szakoktatási intézményben vadgazdálkodás-vadászat tárgyból eredményes vizsgát tett, szakirányú végzettséget szerzett, vagy

b) vadgazdálkodási technikusi oklevéllel, vagy

c) vadász-vadtenyésztő szakmunkás képesítéssel rendelkezik.

(12) A sikeres vizsgáról a jelölt vizsgabizonyítványt kap. A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványról a hivatal köteles nyilvántartást vezetni. Az állami vadászvizsga bizonyítvány mintáját az 1. számú melléklet az állami vadászvizsga részeletes szabályait a 2. számú melléklet, a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, valamint a vadászati engedély mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza."

3. §

Az R. 7. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vadászjegyet a hivatal visszavonja attól,

a) aki vadászati szabálysértést vagy vadászattal összefüggő természetvédelmi szabálysértést követett el;

b) akit a vadászat, vadgazdálkodás érdekét sértő bűncselekmény elkövetése, valamint védett vagy fokozottan védett állat elejtése, befogása miatt a bíróság megrovásban részesített, vagy jogerős határozatban büntetéssel sújtott.

(2) A vadászjegyet a hivatal visszavonhatja attól,

g) aki határidőn belül nem tesz eleget a trófeabemutatási kötelezettségének;

b) akit a vadászati hatóság jogerős határozatban vadvédelmi bírsággal sújtott;

c) aki által elejtett vad trófeáját a trófeabíráló bizottság mínusz három pont vagy mínusz két pont értékűnek minősítette, továbbá ismételten mínusz egy pont értékű minősítést állapított meg.

(3) A vadászjegy visszavonásának időtartama:

a) az (1) bekezdésben foglaltak és a (2) bekezdés a)-b) pontja esetén 1-5 évig,

b) a trófea mínusz három pont értékű minősítéséért 2 évig, a mínusz két pont értékű minősítéséért 1 évig, ismételten mínusz egy pont értékű minősítéséért 1 évig terjedhet.

(4) A vadászjegy visszavonásának ideje lejárata után a vadászjegy kiváltásához állami vadászvizsgát kell lenni.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt ügyekben eljáró szerv az eljárásáról és annak eredményéről értesíti az állandó lakóhely szerinti hivatalt."

4. §

Az R. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Vadászható állatfaj élő egyedei - a mezei nyúl kivételével -, valamint azok ivarsejtjei és embriói behozatalához és kiviteléhez a minisztérium hozzájárulása szükséges. Az élő mezei nyúl behozatalához és kiviteléhez a hivatal hozzájárulása szükséges."

5. §

Az R. 17. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az OTB a minisztérium, az MTB a hivatal szervezeti keretében működik.

(3) Az MTB a trófeabírálatot legalább háromtagú bizottságban végzi. Az MTB-t a hivatal vezetője hozza létre, elnökének a hivatal vadászati felügyelőjét jelöli ki.

(4) Az OTB elnökének és tagjainak, valamint az MTB elnökének a 8. számú melléklet szerint felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezni."

6. §

Az R. 18. §-ának (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (7)-(8) bekezdésre változik:

"(1) Az elejtett és az elhullott vad trófeáját - a szarvas, a dám, az őz agancsát, a muflon csigáját és a vaddisznó 16 cm-nél hosszabb agyarát - trófeabírálatra be kell mutatni. A trófeabírálat értékeli a trófeát és az elejtés szakszerűségét, továbbá megállapítja a bérvadászati díj alapjául szolgáló trófea jellemzőket. A trófeabírálat során a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C. I. C.) bírálati képletei az irányadók. Az elejtés szakszerűségének elbírálása az elejtés helye szerinti élőhely (tájegység) nyújtotta természetes adottságok és az elejtett vad életkorának figyelembevételével a trófeaértékmérők alapján történik, a 11. számú mellékletben foglaltak szerint.

(2) A vadászatra jogosult a vadászati engedéllyel rendelkező vadász által elejtett trófeás vad trófeáját - legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül - köteles az elejtés helye szerint illetékes hivatalnál, vagy az OTB által hirdetményben közzétett hivatalnál bírálatra bemutatni.

(3) A vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett trófeás vad trófeáját - a vaddisznóagyar kivételével - a vadászati idény lejáratát követő harminc napon belül kötelező az elejtés helye szerint illetékes hivatalnál bírálatra bemutatni. A január 1-szeptember 30. között elejtett vaddisznó agyarát október 31-ig, az október 1.-december 31. között elejtett vaddisznó agyarát pedig a következő év január 31-ig kötelező bemutatni.

(4) Az (1) bekezdés felsorolásában szereplő elhullott vad trófeáját a vad birtokbavételétől számított harminc napon belül köteles a vadászatra jogosult trófeabírálatra bemutatni. A vadászati idényen kívül hatósági engedéllyel elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül kell bírálatra bemutatni.

(5) Az alábbi nemzetközi ponthatárt (a továbbiakban: IP) elérő trófeákat - az MTB értékelését követő nyolc napon belül - az OTB-hez díjmentes felülbírálatra kell bemutatni:

- gímszarvas 240 IP

- dámvad 200 IP

- muflonkos 220 IP

- őzbak 170 IP

- vadkan 130 IP.

(6) Az OTB és az MTB a trófeák adatairól és a bírálat eredményéről nyilvántartást vezet, és a tárgyévet követő év február 15-éig értékelést készít. A hivatal trófeabírálat helyi rendjét hirdetményében teszi közzé."

7. §

Az R. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vadászlőfegyverrel lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a célba vett vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. Lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.

(2) Tilos vadászni:

a) önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyverrel, valamint 0,22 kaliberű és 40 mm-nél kisebb hüvelyhosszúságú lőszer kilövésére alkalmas golyós lőfegyverrel, továbbá számszeríjjal;

b) nagyvadra sörétes vadászlőfegyverrel;

c) szarvasra, vaddisznóra, dámra és muflonra kettőezerötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszerrel;

d) őzre ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszerrel;

e) motoros járműről az őzvadászat kivételével;

f) motoros járműből vagy mozgásban lévő járműről;

g) a vízivad vadászatának kivételével lesgödörből és vízi járműről;

h) a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével éjszaka (a napnyugta után egy órával kezdődő és napkelte előtt egy órával befejeződő időszak között),

i) fényszóró használatával.

(3) Éjszakai vadászatnál a fényszóró használatát a vaddisznó által okozott vadkár elhárítása vagy megelőzése céljából, különösen indokolt esetben a hivatal engedélyezi. Éjszakai vadászaton a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, valamint kézilámpát. Tilos a vad elejtésnél elektromos optikai eszköz használata.

(4) Tilos madárfészekbe lőni, azt elpusztítani, megrongálni.

(5) Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel lehet elejteni.

(6) Vaddisznóra, rókára, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére, valamint kóbor kutyára és macskára sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.

(7) A róka, aranysakál, nyestkutya és a mosómedve, valamint a kóbor kutya és macska golyós vadászlőfegyverrel is lőhető.

(8) Vadászat gyakorlása során tilos öntöltő sörétes vadászlőfegyverben egyidejűleg három darab lőszernél többet tartani.

(9) Tilos az elfogott vagy sebzett vaddal durván bánni, kötelező annak szakszerű és gyors terítékre hozásáról gondoskodni."

8. §

Az R. 22. §-ának (1) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Tilos a (4) bekezdésben foglaltak kivételével vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel (csapóvas, hurok, horog, ejtősúly), valamint veremmel, méreggel elfogni, illetve elpusztítani. A vad elfogásánál annak testi épségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni."

"(5) A, pézsmapockot a vadászatra jogosult hozzájárulásával - a (3) bekezdésben meghatározott befogó eszközök körén kívül nem élvefogó csapdával is - bárki befoghatja."

9. §

Az R. 25. §-a (3) bekezdésének és (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hivatásos vadászt megilleti az egyenruha viselésének, valamint a szolgálati vadászlőfegyver tartásának és használatának joga a (4) bekezdés b), c) és f) pontjában felsorolt munkakörben foglalkoztatott személy kivételével, aki vadászlőfegyver tartására és használatára jogosult."

[(4) Hivatásos vadásznak minősül]

"b) a minisztérium és a hivatal vadászati felügyelője;"

10. §

Az R. 28. §-ának (1)-(2) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A károsult a vadkárt a károsodás helye szerint illetékes jegyzőnek köteles az EVT 36. §-ának (1) bekezdésében megszabott határidőn belül bejelenteni. Az EVT 35. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, túrása által a csemeték elhalását előidéző károsítás. A károsított csemetére vegetációs időszakonként egy alkalommal érvényesíthető kárigény. A kár pénzértékben történő számításához az erdősítéshez nyújtott külön jogszabály szerinti állami támogatás mértékének összegét és az EVT 43. §-a szerint a vad által okozott károsítás miatt megállapítható erdővédelmi bírság összegét kell alapul venni. Az egyszerűsített vadkárbecslési eljárás szabályait nem lehet alkalmazni az erdősítést védő kerítéssel elzárt területen keletkezett kárigény érvényesítésére, továbbá az eljárás nem érinti a károsult kárigényének bíróság előtt történő érvényesítését.

(2) A vadkárbecslést a szakértő végzi. A szakértőt a jegyző rendeli ki. A kirendelhető szakértők névjegyzékét a hivatal állítja össze, és a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja. Erdei és mezőgazdasági vadkárbecslést közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy végezhet."

"(5) A vadkárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult vadkár-elhárítási feladatának milyen módon tett eleget, és a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is."

11. §

Az R. 30. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Trófeás vad szakszerűtlen elejtésének minősül [EVT 34. § (3) bekezdés a) pontja] az olyan fejlődőképes, szabályos trófeájú vad elejtése, amely a vadállomány trófeajellemzői szerint a megfelelő életkorában, korcsoportjában kímélendő, és elejtése a vadállomány vadgazdálkodási értékét kedvezőtlenül befolyásolja.

(5) A vadat jogosulatlanul ejti el [EVT 34. § (3) bekezdés c) pontja] az, aki vadászjegy vagy vadászati engedély nélkül, valamint a 21-25. §-okban, továbbá a vadászatra jogosult hozzájárulásában foglalt előírásoktól eltérően folytat vadászatot.

(6) Az EVT 34. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint indult eljárásban a vadvédelmi bírság kiszabásánál a 12. számú mellékletben meghatározott vadgazdálkodási értéket kell figyelembe venni. Az EVT 34. §-ának (3) bekezdése alapján hatósági eljárás a szabálysértési eljárás lefolytatásától függetlenül indítható.

(7) A vadászatra jogosult, illetve az elejtő a trófeás vad szakszerűtlen elejtése miatt indult eljárás jogerős befejezéséig vagy a vadvédelmi bírság kiszabása esetén annak befizetéséig a trófeára rendelkezési jogot nem szerezhet."

12. §

(1) Az R. 1-5. számú mellékletének helyébe e rendelet 1-5. számú melléklete lép.

(2) Az R. 6. számú mellékletének 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. A leshelyet az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez. Barkácsolás közben csak álló járműről szabad lövést leadni."

(3) Az R. 6. számú mellékletének 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjerke, -bárány, a golyós vadászlőfegyverrel elejthető apróvadfajok, valamint a hivatal külön engedélyével a gímtehén, -ünő, -borjú. Nagyvad hajtővadászaton lőhető a vaddisznó és a róka, társas apróvad vadászaton az erdei szalonka kivételével valamennyi apróvad. Fácánra, fogolyra, nyúlra - a vadászkutya kiképzése kivételével - csak társas vadászaton lehet vadászni."

(4) Az R. 7. számú melléklete I. fejezetre változik, és kiegészül e rendelet 6. számú mellékleteként kiadott II. fejezettel, egyidejűleg a "Mezőgazdasági vadkárok előzetes becslése" 7. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. A vadgazdálkodó egység megnevezése:...............kódszáma:..............."

(5) Az R. 9. számú mellékletének helyébe e rendelet 7. számú melléklete lép.

(6) Az R. kiegészül új, 11-12. számú, e rendelet 8-9. számú mellékletével.

13. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az R. 6. számú mellékletének 41. pontja.

(2) A 2. §-ban a vadászati engedély díjtételeiről szóló rendelkezést 1996. február 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy az 1996. február 1-jét megelőzően kiadott, de fel nem használt vadászati engedély kizárólag a díj különbözetének megfizetésével érvényes.

(3) Az R. 9. §-ának a hosszú lejáratú tervezésről szóló rendelkezését 1997. január 1-jétől kell alkalmazni, addig az éves vadgazdálkodási tervben utalni kell a vadállomány populációsűrűségének változására és arányaira.

Dr. Lakos László s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 38/1995. (XI. 14.) FM rendelethez

A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet 1. számú melléklete

2. számú melléklet a 38/1995. (XI. 14.) FM rendelethez

A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet 2. számú melléklete

Az állami vadászvizsga részletes szabályai

1. Az állami vadászvizsga tananyagát a minisztérium megbízásából kiadott "Vadásziskola" című tankönyv képezi.

2. A vadászvizsga írásbeli követelményei (teszt) meghatározásáról a minisztérium gondoskodik.

3. Amennyiben a gyakorlati vizsgarész eredménytelen, a jelölt továbbmehet elméleti vizsgára. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészt kell megismételnie. A jelölt csak eredményes tesztvizsga után bocsátható elméleti szóbeli vizsgára.

4. Eredménytelen vizsgarész csak a következő vizsga időpontjában ismételhető. Amennyiben valamelyik vizsgarészt a jelöltnek ismételnie kell, de saját hibájából hat hónapon belül eredményes vizsgát nem tesz, új vizsgaként ismételnie kell a teljes vizsgát.

5. Az állami vadászvizsga eredményéről a vizsgabizottság szótöbbséggel határoz, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

6. Sikeres vizsgának mindkét vizsgarész eredményes letétele minősül.

3. számú melléklet a 38/1995. (XI. 14.) FM rendelethez

A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet 3. számú melléklete

4. számú melléklet a 38/1995. (XI. 14.) FM rendelethez

A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet 4. számú melléklete

VADÁSZHATÓ ÁLLATFAJOK

1. Nagyvad

Gímszarvas (Cervus elaphus)

Dám (Dama dama)

Őz (Capreolus capreolus)

Muflon (Ovis musimon)

Vaddisznó (Sus scrofa)

Szikaszarvas

- Japán szika (Cervus nippon nippon)

- Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum)

2. Apróvad

Mezei nyúl (Lepus capensis)

Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus)

Házi görény (Mustela putorius)

Nyest (Martes foina)

Róka (Vulpes vulpes)

Aranysakál (Canis aureus)

Pézsmapocok (Ondathra zibethica)

Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)

Mosómedve (Procyon lotor)

Fácán (Phasianus colchicus)

Fogoly (Perdix perdix)

Vetési lúd (Anser fabalis)

Nagylilik (Anser albifrons)

Tőkés réce (Anas plathyrynchos)

Böjti réce (Anas querquedula)

Csörgő réce (Anas crecca)

Barátréce (Aythya ferina)

Kerceréce (Bucephala clangula)

Szárcsa (Fulica atra)

Erdei szalonka (Scolopax rusticola)

Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)

Örvös galamb (Columba palumbus)

Vetési varjú (Corvus frugilegus)

Dolmányos varjú (Corvus corone cornix)

Szarka (Pica pica)

Szajkó (Garrulus glandarius)

Sárgalábú sirály (Larus cachinnans)

Nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo)

Seregély (Sturnus vulgaris)

5. számú melléklet a 38/1995. (XI. 14.) FM rendelethez

A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet 5. számú melléklete

VADÁSZATI IDÉNYEK

I.

Gímszarvasbika, golyóra

érett szeptember 1.-október 31.

- bika, selejt szeptember 1.-január 31.

- tehén, ünő szeptember 1.-január 31.

- borjú szeptember 1.-február 28.

Dámbika, golyóra érett október 1.-december 31.

- bika, selejt október 1.-január 31.

- tehén, ünő október 1.-január 31.

- borjú október 1.-február 28.

Őzbak május 1.-szeptember 30.

- suta, gida október 1.-január 15.

Muflonkos, -jerke, -bárány szeptember 1.-január 31.

Vaddisznó

- kan, süldő, malac egész évben

- koca a 7. pont szerint május 1.-január 31.

Japán szika szarvasbika,

-tehén, -ünő, -borjú szeptember 1.-december 31.

Dybowski szika szarvasbika, -tehén, -ünő,

-borjú szeptember 1.-december 31.

Mezei nyúl október 1.-december 31.

Üregi nyúl, róka, pézsmapocok, nyestkutya, aranysakál, mosómedve egész évben

Házi görény, nyest szeptember 1.-február 15.

Fácánkakas október 1.-január 31.

- fácántyúk az 1. pont szerint

Fogoly a 2. pont szerint október 1.-november 30.

Vetési lúd a 4. pont szerint október 1.-január 31.

Nagylilik a 6. pont szerint

Tőkés, böjti, csörgő, barátréce, kerceréce, szárcsa a 3. és 4. pont szerint augusztus 15-január 31.

Erdei szalonka az

5. pont szerint március 1.-április 10.

Balkáni gerle augusztus 1.-február 15.

Örvös galamb augusztus 1.-október 15.

Seregély augusztus 1.-november 30.

Dolmányos varjú, vetési varjú, szarka, szajkó, nagy kárókatona, sárgalábú sirály egész évben

Vetési varjú fészektelepeken a 8. pontban foglalt kiegészítéssel május 1.-február 28.

1. Fácántyúk indokolt esetben a 2000 darabot meghaladó mennyiségű, utónevelésre kihelyezett növendék fácán esetén a kibocsátási hely 1000 méter sugarú körzetében a hivatal által kiadott külön engedély alapján, legfeljebb a teríték 20%-áig lőhető, a fácánkakas vadászati idényében.

2. Fogolyra indokolt esetben a hivatal külön engedélye alapján szabad vadászni. Azokon a vadászterületeken, ahol a vadászati idény kezdete előtt kibocsátás történt, a fogolyteríték nem haladhatja meg a kibocsátás 30%-át.

3. Vadrécére augusztus 15-től augusztus 31-ig csak húzáson szabad vadászni.

4. Természetes vadrécéből, szárcsából naponta, személyenként legfeljebb 8-8 darab, vetési lúdból naponta, személyenként legfeljebb 4 darab ejthető el. Tenyésztett vadkacsa tilalmi időn kívül is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

5. Erdei szalonkára csak húzáson szabad vadászni. Egy alkalommal, személyenként legfeljebb 2 darabot szabad elejteni.

6. Nagylilik indokolt esetben a hivatal által meghatározott időben és mennyiségben lőhető.

7. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.

8. Vetési varjú fészektelepein és azok 200 m-es körzetében a megjelölt vadászati idényen kívül lehet egyéb szárnyas apróvadfajokra vadászni.

9. Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost, Japán szika és Dybowski szika szarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1.-január 31-ig, egyéb vadfajt és sutavadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

II.

A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor az kiterjed az azt követő két illetve egy napra is.

III.

Vízivad vadászata az alábbi fészkelési és vonulási szempontból jelentős élőhelyeken egész évben tilos:

Fertő tó,

Balaton,

Kisbalaton régi és új tározók,

Velencei-tó és a Dinnyési Fertő,

Tatai Öreg-tó,

Biharugrai és Begécsi halastavak, Biharugrai-rét és Szőrrét, Hortobágyi Nemzeti Park területén belül a Ramsári Egyezmény hatálya alá tartozó területek: Zám, Petnezug, Angyalháza puszták, Hortobágyi halastó, Jusztus-mocsár, Hagymás-lapos és a Kunkápolnási-mocsár,

Kardoskúti Fehér-tó,

a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben a Ramsári Egyezmény hatálya alá tartozó területekből a Szegedi Fehér-tó, Csaj-tó és Büdös-szék,

a Rétszilasi halastavak.

6. számú melléklet a 38/1995. (XI. 14.) FM rendelethez

7. számú melléklet a 38/1995. (XI. 14.) FM rendelethez

A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet 9. számú melléklete

Trófeabírálati díjak

A Megyei Trófeabíráló Bizottságok által alkalmazott díjtételek:

Az érmes trófeák bírálati díja tartalmazza az oklevél és az érem költségeit is.

8. számú melléklet a 38/1995. (XI. 14.) FM rendelethez

A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet 11. számú melléklete

A trófeás vad szakszerű elejtésének megállapítása

A) A trófeás vad értékmérői:

1. A kilövés szakszerűségének elbírálása az élőhely (tájegység) nyújtotta természetes adottságok figyelembevételével, a fajra jellemző legfőbb értékmérők megléte vagy hiánya és az egyed korának megfelelő tömeg és hosszméretek alakulása szerint történhet.

2. A trófea bírálati összértékét számottevően nem csökkentő, a vadfajra jellemző sajátosságokat nem megbontó hiányosság, mint a szépségpontok vagy a kismértékű formahiba, önmagukban nem indokolhatják a trófeás vad elejtését, és ugyanígy önmagukban a szakszerűtlen elejtés megállapításában sem vehetők figyelembe.

3. Kímélendő (ígéretes) az a trófeás vad, amelynek a trófeája szerinti teljesítménye az adott vadállomány átlagát meghaladja, és az életkorát tekintve sem minősül elejthetőnek vagy golyóérettnek.

4. Golyóérettnek minősül az a vad, amelynek trófeája megfelel a fajra jellemző szabályosságnak, és elérte azt a kulminációs kort, amikor a faji és élőhelyi adottságának megfelelően a legjobb trófeát fejleszti, melynek a későbbiekben már gyengülhet a minősége.

5. Elejthető az a trófeás vad, amely az adott vadállomány jellemző átlagához mérve kisebb teljesítményt (trófeát) mutat, ebbe értve a kora szerint golyóérett, de nem megfelelő minőségű, a túlkoros, valamint a hibás (selejt) és a szembetűnően beteg egyedeket is.

6. Hibás (selejt) az a trófeás vad, amely az adott vadállomány átlagához mérve számottevően kisebb teljesítményt (trófeát) mutat, ideértve különösen az örökletesen vagy véglegesen formai szabálytalan (formahibás) egyedeket.

7. A trófeabíráló szerv az elejtett trófeás vad életkorát a trófea anatómiai jegyei alapján határozza meg.

8. A vad trófeájának bemutatása megfelelően előkészített teljes nagykoponyával, vagy szabályosan kiskoponyára vágva, az azonosíthatóan levágott rész egyidejű bemutatásával történik.

9. A trófeabíráló szervek az elbírált trófeákat egységes módon, maradandóan megjelölik, amely jelölést úgy kell elvégezni, hogy az a trófea esztétikai értékét nem csökkentheti.

10. A trófeák tömegének megállapítása őz esetében kiskoponyával, a gím- és dámszarvas esetében nagykoponyával, lefőzést követő 24 óra elteltével történik. Későbbi bemutatás esetén ezt a tömeget a trófeabíráló bizottság állapítja meg.

11. A trófeás vad korcsoportjai:

a) Gímbika: fiatal 5 éves; középkorú 10 éves; idős 14 éves korig, túlkoros 14 éves kor fölött. Golyóérettségi kora 12 év.

b) Dámbika: fiatal 4 éves; középkorú 9 éves; idős 12 éves korig, túlkoros 12 éves kor fölött. Golyóérettségi kora 10 év.

c) Őzbak: fiatal 3 éves; középkorú 6 éves; idős 9 éves korig, túlkoros 9 éves kor fölött. Golyóérettségi kora 7 év.

d) Muflonkos: fiatal 3 éves; középkorú 6 éves; idős 11 éves korig, túlkoros 11 éves kor fölött. Golyóérettségi kora 8 év.

12. Gyenge élőhelyek, illetve kiemelkedő élőhelyek és kiemelten kezelendő vadállományok esetében a kulminációs (golyóérett) életkort a hivatal helyi határozatában legfeljebb 2 évvel a 11. pontban foglaltaktól eltérően megállapíthatja, valamint ugyanígy meghatározhat a kímélendőként, illetve golyóérettként kezelendők legfőbb trófeaértékmérőire is a helyi természeti adottságoknak megfelelően arányosan enyhébb vagy szigorúbb minőségi követelményeket.

B) A szakszerűtlen elejtés minősítése vadfajonként:

I. Őztrófea

Általános szempontok:

13. Golyóérettnek minősíthető az a legalább hétéves korú őzbak, amelynek agancsa a fajra jellemző szabályossághoz képest jelentős eltérést nem mutat (szabályos hatos vagy természetes nyolcas és tízes), ághosszai legalább 2 cm hosszúak, és a bírálati összpontszáma meghaladja a 105,00 IP pontot. A gyenge élőhelyek esetében a golyóérettségi kor 5-6 éves korban is megállapítható, ha a trófea tömege eléri a 300 g-ot, illetve IP pontértéke a 100,00 pontot.

14. Nem minősül hibásnak a hároméves vagy idősebb őzbak kilövése a 300 g-ot (gyenge élőhely esetén 240 g-ot) el nem érő trófeatömeg esetében. A fajra jellemző szabályosságot nem megbontó tűzésű többágúság önmagában nem indokolja a kilövést. Bármely korú és tömegű trófea, amely a terpesztésre pontszámot kapott, nem minősíthető szűk állásúnak vagy túlterpesztettnek.

Az őztrófea hibás lelövésének minősítése:

15.-1 minősítésű

a) minden egyéves, májusban elejtett őzbak barkában lévő nyársas trófeája, ha hossza eléri vagy meghaladja a 15 cm-t.

b) minden egyéves őzbak legalább villás vagy hatos trófeája 150 g (gyenge élőhely esetén 120 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

c) minden kétéves őzbak szabályos hatos (legalább 3 cm-es ágakkal) trófeája, 250 g (gyenge élőhely esetén 200 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

d) minden hároméves vagy idősebb, kulmináció előtt elejtett őzbak szabályos hatos (legalább 3 cm-es ágakkal) trófeája, 300 g (gyenge élőhely esetén 240 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

e) minden hároméves vagy idősebb, kulmináció előtt elejtett őzbak kismértékű formahibás trófeája, 400 g (gyenge élőhely esetén 320 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

16.-2 minősítésű

a) minden májusban elejtett egyéves őzbak barkában levő villás trófeája.

b) minden egyéves őzbak erős villás (legalább 6 cm-es ágak) vagy szabályos hatos (legalább 3 cm-es ágak) trófeája, 250 g (gyenge élőhely esetén 200 g) vagy nagyobb trófea tömeggel.

c) minden kétéves őzbak szabályos hatos (legalább 3 cm-es ágakkal) trófeája, 300 g (gyenge élőhely esetén 240 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

d) minden hároméves vagy idősebb, kulmináció előtt elejtett őzbak szabályos hatos (legalább 3 cm-es ágakkal) trófeája, 350 g (gyenge élőhely esetén 300 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

17.-3 minősítésű

a) minden egyéves, májusban elejtett hatos őzbak barkás trófeája.

b) minden egyéves őzbak szabályos hatos (legalább 3 cm-es ágakkal) trófeája, 300 g (gyenge élőhely esetén 240 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

c) minden kétéves őzbak szabályos hatos (legalább 3 cm-es ágakkal) trófeája, 350 g (gyenge élőhely esetén 280 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

d) minden hároméves vagy idősebb, kulmináció előtt elejtett őzbak szabályos hatos (legalább 5 cm-es ágakkal) trófeája, 400 g (gyenge élőhely esetén 320 g) vagy nagyobb trófeatömeggel és 105,00 IP (gyenge élőhely esetén 100,00 IP) pontszámmal.

II. Gímszarvas trófea

Általános szempontok:

18. Golyóérettnek minősíthető az a szarvasbika, amely elérte a tizenkettő éves életkort, agancsa szabályos főágakkal (szemág, középág), és a két koronában összesen legalább 5 db 15 cm-nél hosszabb ággal vagy kehelykoronával rendelkezik, IP pontértéke meghaladja a 185,00 pontot, az agancs tömege a 9,50 kg-ot. A gyengébb adottságú területeken a golyóérettségi kort tíz évben, a pontértéket 175,00 IP pontban, a tömeget 7,50 kg-ban lehet meghatározni.

19. Szabályosnak tekinthető minden olyan gímszarvas agancs, amely a C. I. C. képlet szerint elbírálható. A három évnél idősebb korú bika elejtése tömegtől függetlenül nem büntethető, ha trófeája a C. I. C. bírálati útmutató alapján pontértékkel nem minősíthető, ha a négy főág (szemág, középág) közül kettő hiányzik. A letört ágak nem jelentenek formahibát, minősítésre ilyen esetben a meglévő másik ág hosszát kell alapul venni. A jégágak hiánya nem selejtezési ok.

A gímszarvas trófea hibás lelövésének minősítése:

20.-1 minősítésű

a) Minden olyan első agancs (kétéves csapos), amelyiknél a csap hossza meghaladja a 30 cm-t (gyenge élőhelyen 25 cm-t), tömege az 1,3 kg-ot (gyenge élőhelyen 1,0 kg-ot). Tompa ágvégű, vastag.

b) Minden olyan második agancs (hároméves), amelyiknél a szárhossz meghaladja az 55 cm-t (gyenge élőhelyen 45 cm-t), a főágak hossza a 15 cm-t, a korona legalább villás, és tömege 3,0 kg (gyenge élőhelyen 2,5 kg) feletti. Tompa ágvégű.

c) Minden olyan harmadik agancs (négyéves), amelynek szárhossza meghaladja a 70 cm-t (gyenge élőhelyen 60 cm-t), a főágak hossza a 20 cm-t, a korona legalább villás, tömege 4,0 kg (gyenge élőhelyen 3,2 kg) feletti. Tompa ágvégű.

d) Minden olyan negyedik agancs (ötéves), amelynek szárhossza meghaladja a 80 cm-t (gyenge élőhelyen 70 cm-t), a főágak hossza a 30 cm-t, legalább háromágú koronás (gyenge élőhelyen villás koronás, legalább 15 cm hosszúságú ágakkal). Tömege 5,0 kg (gyenge élőhelyen 4,0 kg) feletti.

e) Minden olyan ötödik agancs (hatéves), amelynek a szárhossza meghaladja a 90 cm-t (gyenge élőhelyen 80 cm-t), az agancs szabályos, 30 cm feletti főágakkal és legalább hármas koronával rendelkezik. Tömege 6,0 kg (gyenge élőhelyen 5,0 kg) feletti, vagy IP pontszáma eléri az érmes minősítést.

f) Minden olyan hatodik, hetedik, nyolcadik agancs (hét-, nyolc-, kilencéves), amelynek szárhossza meghaladja a 100 cm-t (gyenge élőhelyen 90 cm-t), a főágak 30 cm felettiek, a koronaágak közül legalább 3 meghaladja a 15 cm-t. Trófeája meghaladja az agancsfelrakás évének számával megegyező (gyenge élőhelyen 20%-kal kevesebb) tömeget.

g) Minden olyan kilencedik (tízéves) agancs, amely szabályos, koronás tömege meghaladja a 9,5 kg-ot (gyenge élőhelyen 7,5 kg-ot).

h) Minden olyan tizedik agancs (tizenegy éves), amely szabályos, koronás, tömege meghaladja a 10,5 kg-ot (gyenge élőhelyen 8,0 kg-ot).

21.-2 minősítésű

a) Minden olyan első agancs (kétéves csapos), amelynek a nyársa meghaladja a 40 cm-t (gyenge élőhelyen 30 cm-t) vagy villás, tömege 1,8 kg (gyenge élőhelyen 1,5 kg) feletti.

b) Minden olyan fiatal (második, harmadik, negyedik, ötödik) agancs, amely szabályos, legalább 3-as koronájú, a szárak hossza meghaladja a 60, 80, 90, 100 cm-t (gyenge élőhelyen 50,65,75,85 cm-t) és a trófea legalább 10%-kal meghaladja (gyenge élőhelyen 10%-kal kevesebb) az agancsfelrakás évével megegyező tömeget.

c) Minden olyan középkorba tartozó (hatodik, hetedik, nyolcadik) agancs, amely szabályos, koronás. A szárak hossza meghaladja a 105 cm-t (gyenge élőhelyen 95 cm-t) és a trófea 15%-kal meghaladja az agancs felrakási évével megegyező (gyenge élőhelyen 10%-kal kevesebb) tömeget.

d) Minden olyan kilencedik agancs, amely szabályos, koronás, tömege meghaladja a 10 kg-ot (gyenge élőhelyen 8,5 kg-ot).

e) Minden olyan tizedik agancs, amely szabályos, koronás, tömege meghaladja a 11,5 kg-ot (gyenge élőhelyen 9 kg-ot).

22.-3 minősítésű

a) Minden olyan első agancs (kétéves csapos), amely meghaladja a 60 cm-t (gyenge élőhelyen 45 cm-t), vagy villás, esetleg koronás, tömege 2 kg (gyenge élőhelyen 1,8 kg) feletti.

b) Minden olyan második agancs, amelynek szárhossza meghaladja a 70 cm-t (gyenge élőhelyen 55 cm-t), szabályos, legalább 3-as koronával rendelkezik, tömege 3,5 kg (gyenge élőhelyen 3,0 kg) feletti.

c) Minden olyan harmadik agancs, amelynek szárhossza meghaladja a 85 cm-t (gyenge élőhelyen 70 cm-t), szabályos, legalább 3-as koronával rendelkezik, tömege 5 kg (gyenge élőhelyen 4 kg) feletti.

d) Minden olyan negyedik agancs, amelynek szárhossza meghaladja a 95 cm-t (gyenge élőhelyen 85 cm-t), szabályos, legalább 3-as koronával rendelkezik, tömege 6 kg (gyenge élőhelyen 5 kg) feletti.

e) Minden olyan ötödik agancs, amelynek szárhossza meghaladja a 100 cm-t (gyenge élőhelyen 90 cm-t), szabályos, legalább 3-as koronával rendelkezik, tömege 7 kg (gyenge élőhelyen 6 kg) feletti.

f) Minden olyan hatodik, hetedik, nyolcadik agancs, amelynek szárhossza meghaladja a 105 cm-t (gyenge élőhelyen 95 cm-t), szabályos, mindkét oldali, legalább 3-as koronával rendelkezik, trófeája 20%-kal meghaladja (gyenge élőhelyen megegyezik) az agancsfelrakás évének számával megegyező tömeget.

g) Minden olyan kilencedik agancs, amelynek szárhossza meghaladja a 105 cm-t (gyenge élőhelyen 95 cm-t), szabályos, koronás, tömege 11 kg (gyenge élőhelyen 9,5 kg) feletti.

h) Minden olyan tizedik agancs, amelynek szárhossza meghaladja a 110 cm-t (gyenge élőhelyen 100 cm-t), szabályos, legalább 5 db 15 cm-nél hosszabb koronaággal rendelkezik, tömege 12,5 kg (gyenge élőhelyen 10 kg) feletti.

III. Dámszarvas trófea

Általános szempontok:

23. Golyóérettnek minősül minden, legalább 10 éves dámbika, amelynek agancsa közel szimmetrikus, legalább 30 cm hosszú és 14 cm széles, zárt lapáttal rendelkezik, amely körben csipkézett. Tömege eléri a 3 kg-ot, IP pontértéke meghaladja a 165,00 pontot. A kiemelten kezelt állományok esetében külön minőségi előírást lehet alkalmazni, a golyóérettségi kort 12 évben, a tömeg alsó határát 3,5 kg-ban megállapítani. A lapátosodó forma csak az 5 éves kortól (4. agancs) várható el, ezért a fiatal korosztályból csak a nagyon gyenge, 30 cm-nél rövidebb szárhosszúságú agancsot fejlesztő egyedeket kell kiszelektálni. A középkorban fejlesztett agancsok közül nem minősíthető hibás kilövésnek a szűk állású, meredek forma, az erősen szabdalt, felemás lapát. A teljesen csipkehiányos vagy a 12 cm-nél keskenyebb lapátszélesség, a szemághiány, az erősen behajló, kampós lapátvégek mind selejtezési szempontok. A lapát belső felületén megjelenő csipkézet (cápafog) nem minősíthető hibás alakulásnak. A lapátélek mechanikai sérülése nem selejtezési ok.

A dámszarvas trófea hibás kilövésének minősítése:

24.-1 minősítésű

a) Minden első (csapos) agancs, amely 10 cm-nél nagyobb.

b) Minden második, harmadik agancs, amelynek szemága van és a szár pudvás végű, elágazó és ellaposodó.

c) Minden negyedik és ötödik agancs, amelynek szem-ága és a középág fölött legalább 12 cm széles és 25 cm-nél hosszabb, csipkézett, zárt lapáttal rendelkezik.

d) Minden hatodik, hetedik, nyolcadik agancs, amelynek szemága és közel szimmetrikus, zárt, jól csipkézett élű, 25 cm-nél hosszabb és 13 cm-nél szélesebb lapátja eléri a 160,00 IP pontot.

25.-2 minősítésű

a) Minden első (csapos) agancs, amely 15 cm-nél nagyobb.

b) Minden második, harmadik agancs, aminek jó szem-ága és középága van, a szár a középág fölött 10 cm-nyire ellapátosodik (kanalas) és pudvás végű, elágazó. A szárhossz meghaladja a 35 cm-t.

c) Minden negyedik, ötödik közel szimmetrikus agancs, a középág fölött legalább 14 cm széles és 30 cm-nél nagyobb, zárt lapáttal, rajta egyenletes csipkézettel.

d) Minden hatodik, hetedik, nyolcadik agancs 20 cm-nél hosszabb szemággal, 15 cm-nél szélesebb és 35 cm-nél hosszabb, zárt lapáttal, rajta egyenletes csipkézettséggel. Tömege eléri a 3 kg-ot, IP pontszáma meghaladja a 170,00 pontot.

26.-3 minősítésű

a) Minden első (csapos) agancs, amely 20 cm-nél hosszabb.

b) Minden második, harmadik agancs, amelynek 15 cm-nél hosszabb szemága van és az erős szár a középág fölött mindkét oldalon legalább 15 cm-nyire ellapátosodik, pudvás végű. A szárak hossza meghaladja a 45 cm-t.

c) Minden negyedik és ötödik közel szimmetrikus agancs 20 cm-nél hosszabb szemággal és a középág fölött legalább 15 cm széles és 35 cm hosszú, egyenletesen csipkézett, zárt lapáttal. Tömege meghaladja a 2,5 kg-ot, IP pontértéke a 160,00 pontot.

d) Minden hatodik, hetedik, nyolcadik szimmetrikus agancs, jól ívelt, 20 cm-nél hosszabb szemágakkal, erős szárakon a középág fölött legalább 15 cm széles, 35 cm-nél hosszabb, erősen csipkézett, zárt lapáttal. Tömege meghaladja a 3,5 kg-ot, IP pontszáma a 180,00 pontot.

IV. Muflontrófea

Általános szempontok:

27. Golyóérett az a muflonkos, amely legalább nyolcéves és a szépen ívelt (27 cm-nél nagyobb ívátmérő), jól terpesztett csigája eléri a 185,00 IP pontot. A C-index értéke 2,5 alatt, illetve 0,7 fölött van. A három év alatti korosztályban csak kényszer kilövés vagy letört csigák esetében indokolt a szelekció. A közép korosztályból nem minősül szakszerűtlennek a gyenge terpesztésű (40 cm alatt), a kis ívű (27 cm alatt), erősen nyakba vagy torkába növő, szem elé növő, letört végű csigával rendelkező kos elejtése.

A muflontrófea hibás kilövésének minősítése:

28.-1 minősítésű

a) Minden egyéves kos trófeája, amelynek csigája 10 cm-nél hosszabb.

b) Minden kétéves kos trófeája, amelynek csigája 20 cm-nél hosszabb.

c) Minden hároméves kos trófeája, amelynek csigája 30 cm-nél hosszabb.

d) Minden négy-, öt-, hatéves kos trófeája, amelynek a csigája eléri a 185,00 IP. pontot, és C-indexe 2,5 alatt van.

29.-2 minősítésű

a) Minden egyéves kos. trófeája, amelynek csigája 15 cm-nél hosszabb.

b) Minden kétéves kos trófeája, amelynek csigája 25 cm-nél hosszabb.

c) Minden hároméves kos trófeája, amelynek csigája 40 cm-nél hosszabb.

d) Minden négy-, öt-, hatéves kos trófeája, amely meghaladja a 190,00 IP pontot, és C-indexe 2,5 alatt van.

30.-3 minősítésű

a) Minden egyéves kos trófeája, amelynek csigája 20 cm-nél hosszabb.

b) Minden kétéves kos trófeája, amelynek csigája 30 cm-nél hosszabb.

c) Minden hároméves kos trófeája, amelynek csigája 50 cm-nél hosszabb.

d) Minden négy-, öt-, hatéves kos trófeája, amely meghaladja a 195,00 IP pontot, és C-indexe 2,5 alatt van.

9. számú melléklet a 38/1995. (XI. 14.) FM rendelethez

A 8/1993. (I. 30.) FM rendelet 12. számú melléklete

A vadászható állatfajok és a hullott agancs vadgazdálkodási értéke