8/1993. (I. 30.) FM rendelet

a vadgazdálkodásról és a vadászatról

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT) 44. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

I.

Általános rendelkezések

1. §

(1) Vadgazdálkodás a vadállomány fenntartására, szabályozására, hasznosítására, élőhelyével összhangban folytatott tervszerű tevékenység.

(2) Vadászat a vad elejtésére, illetőleg elfogására irányuló közvetlen tevékenység.

2. §

(1) Vadgazdálkodást, vadászatot kizárólag vadászterületté nyilvánított területen szabad gyakorolni.

(2) A vadászterület vadgazdálkodási egység, melynek határait úgy kell kijelölni, hogy

a) megfeleljen a vadgazdálkodás követelményeinek a földterületen végzett mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységgel is összhangban;

b) tekintettel legyen a vad életfeltételeire, mozgási körére és védelmére;

c) a vadászterületeket jól felismerhető természetes vagy mesterséges határvonalak válasszák el egymástól;

d) nagykiterjedésű természetvédelem alatt álló területek a védelmükhöz szükséges övezettel együtt lehetőleg önálló vadászterületeket képezzenek;

e) kisebb terjedelmű természetvédelem alatt álló területek lehetőleg egy vadászterületre essenek.

(3) A vadászterület legkisebb terjedelme - a 2. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - 4000 hektár.

(4) Vadászterület természetvédelmi, oktatási, kutatási célból, valamint kivételes vadvédelmi érdekből 4000 hektárnál kisebb terjedelemben is megállapítható.

(5) A vadászterületeket az - 500 hektárnál nagyobb ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója véleményének figyelembevételével - a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) alakítja ki, illetve módosítja.

(6) A hivatal a vadászterület kialakításáról szóló határozatához erdő esetén az illetékes erdőfelügyelőség, védett természeti terület esetén természetvédelmi hatóság, honvédelmi rendeltetésű terület esetén a Honvédelmi Minisztérium véleményét figyelembe veszi.

II.

A vadászati jog hasznosítása

3. §

(1) A vadászati jog állami szerv, valamint a (2) bekezdésben foglalt gazdálkodó szervezet kezelésében (a továbbiakban: üzemi kezelés), illetve vadásztársaságok és a vadásztársaságok országos szövetsége részére haszonbérbe adás útján hasznosítható.

(2)[1] A vadászati jog üzemi kezelésbe adása cselén a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozatában kijelöli a vadászatra jogosult állami szervet vagy gazdálkodó szervezetet, és meghatározza a hasznosítás feltételeit. A vadászati jog üzemi kezelésben történő hasznosítására a gazdálkodó szervezetek közül azok a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységet folytató gazdasági társaságok szerezhetnek jogosultságot, amelyek az állami tulajdonú állami gazdaságból, erdő- és vadgazdaságból, valamint a tangazdaságból átalakulással jöttek létre, feltéve, ha ezen gazdasági társaságoknál az államot megillető vadászati jog hasznosítása megfelelően biztosított. A miniszter az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szerv véleményének kikérésével a vadászati jogot üzemi kezelésbe adja, vagy az üzemi kezelést megszüntetheti.

(3)[2] A vadászati jog haszonbérbeadás útján történő hasznosítása esetén a vadászati jogot a vadásztársaságok országos szövetségének a miniszter, vadásztársaságoknak a hivatal, illetőleg a miniszter által kijelölt más szervezet adja határozatlan időre haszonbérbe. A kijelölt szervezet által kötött haszonbérleti szerződés érvényességéhez a hivatal jóváhagyása szükséges. A hivatal a jóváhagyást nem tagadhatja meg, ha a szerződés megfelel a jogszabályban foglaltaknak. A vadászati jog haszonbérbeadása nyilvános pályázat útján történhet, melynek feltételeit a miniszter meghatározhatja. A vadászati jog haszonbérbeadására a továbbiakban a Polgári Törvénykönyvnek a mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az e rendeletben foglaltak figyelembevételével. A kijelölt haszonbérbeadó szervezet által kötött haszonbérleti szerződést a hivatal jogosult ellenőrizni.

(4) Egy vadásztársaság a vadászati jogot csak egy vadászterületen szerezheti meg.

(5) A pályázatot a (6)-(8) bekezdésben foglaltak szerint kell meghirdetni.

(6) A pályázatban közölni kell a vadászterület adatait és főbb jellemzőit, a hasznosítható vadállományt, a vadászterületen található vadászati, vadgazdálkodási berendezéseket és a haszonbérlet kezdő időpontját. A pályázatnak felhívást kell tartalmaznia arra, hogy a vadászatra jogosult köteles a haszonbérleti szerződés időtartamáig a vadállományt, a vad élőhelyét megfelelő állapotban tartani, továbbá a bérleti szerződés megszűnésekor az ezen állapotban átadni. A pályázatban egyéb feltételek is előírhatók.

(7) A pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatároznia, hogy lehetőleg 60 nap álljon rendelkezésre a pályázatok elbírálására. A határidőn túl érkezett kérelem a pályázat elbírálásánál nem vehető figyelembe. A pályázók közül azzal köthető haszonbérleti szerződés, akinél a szakszerű vadgazdálkodás feltétele és az ehhez szükséges pénzügyi fedezet biztosított.

(8) A pályázati feltételeket - lehetőleg a haszonbérleti szerződés megszűnését megelőző 6 hónapon belül - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben, valamint országos és megyei napilapokban, valamint szaklapban kell közzétenni. A pályázatok elbírálásáról a meghirdetésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával tájékoztatást kell adni.

4. §

A haszonbérbe adó a haszonbérleti szerződést a külön jogszabályban foglaltakon túl azonnali hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlő

a) az e rendeletben foglalt kötelezettségeit felszólítás ellenére sem teljesíti és ezáltal a vadgazdálkodás, vagy a mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti;

b) a haszonbért a fizetési határidő lejárta után közölt felhívásban kitűzött megfelelő határidőig sem fizeti meg, vagy

c) a vadászati jogot átruházza.

5. §

(1) A bérkilövésre alakult vadásztársaság tagja és a bér-kilövésre szerződött természetes személy jogosult díj ellenében a szerződésben meghatározott vadat a kijelölt területen elejteni, egyéb jogait és kötelességeit a bérkilövési szerződés határozza meg. A bérkilövési szerződés nem jelenti a vadászati jog átruházását.

(2) A nem magyar és a külföldön élő magyar állampolgárokkal kötött bérkilövési szerződésnek tartalmaznia kell az a kikötést is, hogy a bérkilövőnek az általa elejtett vad trófeája - egyéb előírt feltételek mellett - abban az esetben kerül tulajdonába, ha az a trófeabíráló bizottság elbírálta, és nem nyilvánították nemzeti értékké.

III.

A vadászati jog gyakorlásának személyi feltételei

6. §[3]

(1) Vadászatot az a személy folytathat, aki rendelkezik vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel, vadászlőfegyver tartásának engedélyével (az íjjal és a ragadozó madárral vadászók kivételével), valamint a vadászatra jogosult hozzájárulásával.

(2) Vadászjegyet kérelemre az, a magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező, 18. életévét betöltött nem magyar állampolgár kaphat, aki

a) eredményes állami vadászvizsgát tett,

b) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá

c) érvényes vadász felelősségbiztosítással rendelkezik.

(3) A vadászjegyet a hivatal naptári évre adja ki. Az éves vadászjegy kiadását az igénylő állandó lakóhelye szerinti hivatalnál a tárgyév február 28-áig lehet igényelni. A vadászjegy igénylésénél - kivéve, ha az első alkalommal történik - az igénylő köteles az előző évi lőjegyzékét egyidejűleg bemutatni. Meg kell tagadni a vadászjegy kiadását, ha az igénylő a lőjegyzék bemutatási kötelezettségének nem tesz eleget.

(4) A hivatásos vadász részére a vadászjegyet, valamint a vadász felelősségbiztosítást a munkáltató köteles kiváltani, illetve megkötni.

(5) Vadászati engedélyt kérelemre az a 18. életévét betöltött nem magyar vagy külföldön élő magyar állampolgár kaphat, aki

a) érvényes bérkilövési szerződéssel,

b) az állandó lakóhelyének joga szerint megkövetelt vadászlőfegyver tartásának és annak behozatalának engedélyével (kivéve a kizárólag íjjal, illetve a ragadozó madárral vadászókat), továbbá

c) érvényes vadász felelősségbiztosítással

rendelkezik.

(6) A vadászati engedélyt a bérkilövési szerződések alapján a hivatal, egyéb jogosultság esetén a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) adja ki. A vadászati engedély kiadása megtagadható, illetve az engedély visszavonható, ha a kérelmező a vadászati jogszabályok előírásait megsértette.

(7) Az igénylő a vadászjegyért 300Ü Ft, a vadászati engedélyért időtartamtól függően - harminc napra 3000 Ft, hat hónapra 10 000 Ft, tizenkét hónapra 20 000 Ft - díjat köteles fizetni, melyet a kérelemmel egyidejűleg kell leróni.

(8) Állami vadászvizsgát a magyarországi lakóhellyel rendelkező 17. életévét betöltött magyar állampolgár, vagy a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító, személyi igazolvánnyal rendelkező 17. életévet betöltött nem magyar állampolgár tehet az állandó lakóhelye szerinti hivatal Állami Vadászvizsga Bizottsága (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt.

(9) A legalább háromtagú vizsgabizottságot a hivatal vezetője hozza létre, elnökének a hivatal vadászati felügyelőjét jelöli ki. A vizsgabizottság elnökének és tagjainak a 8. számú melléklet 1. pontjában foglalt felsőfokú vadászati-vadgazdálkodási szakképzettséggel kell rendelkezni. A vadászvizsgát szükség szerint, de legalább negyedévenként kell tartani. A vizsgára a kitűzött vizsga időpontját 90 nappal megelőzően lehet jelentkezni, a vizsgadíjat befizetése ellenében. A vizsgadíj összege 5000 Ft.

(10) Az állami vadászvizsga elméleti és gyakorlati vizsgarészből áll. Az elméleti vizsgarész írásbeli tesztből és szóbeli vizsgából, a gyakorlati vizsgarész a biztonságos vadászlőfegyver-kezelés és - használat, valamint a megfelelő lőkészség ellenőrzéséből tevődik össze. Vadászlövészet helyett a. vadász-íjász elméleti és gyakorlati vadász-íjász ismeretből, ragadozó madárral vadászó pedig ragadozó madárral való vadászismeretből köteles vizsgázni. Az állami vadászvizsga tananyagának kiadásáról a minisztérium gondoskodik.

(11) Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki

a) erdészeti, mezőgazdasági közép- és felsőfokú szakoktatási intézményben vadgazdálkodás-vadászat tárgyból eredményes vizsgát tett, szakirányú végzettséget szerzett, vagy

b) vadgazdálkodási technikusi oklevéllel, vagy

c) vadász-vadtenyésztő szakmunkás képesítéssel rendelkezik.

(12) A sikeres vizsgáról a jelölt vizsgabizonyítványt kap. A vizsgáztatásról és a kiadott bizonyítványról a hivatal köteles nyilvántartást vezetni. Az állami vadászvizsga bizonyítvány mintáját az 1. számú melléklet az állami vadászvizsga részeletes szabályait a 2. számú melléklet, a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, valamint a vadászati engedély mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza.

7. §[4]

(1) A vadászjegyet a hivatal visszavonja attól,

a) aki vadászati szabálysértést vagy vadászattal összefüggő természetvédelmi szabálysértést követett el;

b) akit a vadászat, vadgazdálkodás érdekét sértő bűncselekmény elkövetése, valamint védett vagy fokozottan védett állat elejtése, befogása miatt a bíróság megrovásban részesített, vagy jogerős határozatban büntetéssel sújtott.

(2) A vadászjegyet a hivatal visszavonhatja attól,

g) aki határidőn belül nem tesz eleget a trófeabemutatási kötelezettségének;

b) akit a vadászati hatóság jogerős határozatban vadvédelmi bírsággal sújtott;

c) aki által elejtett vad trófeáját a trófeabíráló bizottság mínusz három pont vagy mínusz két pont értékűnek minősítette, továbbá ismételten mínusz egy pont értékű minősítést állapított meg.

(3) A vadászjegy visszavonásának időtartama:

a) az (1) bekezdésben foglaltak és a (2) bekezdés a)-b) pontja esetén 1-5 évig,

b) a trófea mínusz három pont értékű minősítéséért 2 évig, a mínusz két pont értékű minősítéséért 1 évig, ismételten mínusz egy pont értékű minősítéséért 1 évig terjedhet.

(4) A vadászjegy visszavonásának ideje lejárata után a vadászjegy kiváltásához állami vadászvizsgát kell lenni.

(5) Az (1) bekezdésben foglalt ügyekben eljáró szerv az eljárásáról és annak eredményéről értesíti az állandó lakóhely szerinti hivatalt.

IV.

A vadgazdálkodás

8. §

(1) Az EVT és e rendelet alkalmazása szempontjából vadnak kell tekinteni azokat a Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel telepített, illetve átvonuló, a vadgazdálkodás szempontjából jelentős vadászható emlős- és madárfajokat (a továbbiakban: vadászható állatfajok), melyek nem tartoznak természetvédelmi oltalom alá. A vadászható állatfajok felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

(2) Vadászhatónak minősített állatfajokra vadászni a rendelet 5. számú mellékletében meghatározott vadászati idényben szabad.

(3) A vadászható állatfajok körének és a vadászati idények változását a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben, valamint egyéb módon teszi közzé.

9. §

(1) A miniszter által kiadásra kerülő regionális vadgazdálkodási terv alapján az egyes vadászterületekre hosszú lejáratú vadgazdálkodási tervet kell készíteni. A terv elkészítéséről a vadászatra jogosult gondoskodik.

(2) Hosszú lejáratú vadgazdálkodási tervezést szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező személy végezhet.

(3) A hosszú lejáratú vadgazdálkodási tervet a hivatal hagyja jóvá, és ellenőrzi a végrehajtását. A hosszú lejáratú vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor erdő esetén az erdőfelügyelőség, védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság hozzájárulását is be kell szerezni.

10. §

(1) A hivatal ellenőrzi a vadászati jogszabályok előírásainak megfelelő vadgazdálkodást.

(2) A vadászatra jogosult minden egyes vadászterületre éves vadgazdálkodási tervet köteles készíteni a 10. számú melléklet szerint, és az a hivatalnak jóváhagyásra megküldeni.

(3) Az éves vadgazdálkodási terv benyújtásának határideje a tárgyév március 15. napja. Az éves vadgazdálkodási tervet a hivatal hagyja jóvá, és ellenőrzi annak végrehajtását. Az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor erdő esetén az erdőfelügyelőség, védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság hozzájárulását is be kell szerezni.

(4) Ha a vadállomány súlyosan veszélyezteti a természetvédelmi értékeket, a mezőgazdaság vagy az erdő fenntartásához fűződő érdeket, az illetékes hatóság (természetvédelmi, erdészeti, növényegészségügyi és talajvédelmi, valamint állategészségügyi hatóság) köteles a hivatal figyelmét intézkedésre felhívni. A hivatal a szükséges intézkedések - kárelhárítás, állományszabályozás - megtételére a vadászatra jogosultat határozatban kötelezi.

(5) A trófeás vad vadgazdálkodási szempontból ismétlődően hibás lelövése, egyéb szakszerűtlen vadállománykezelés, valamint az éves vadgazdálkodási tervtől történő engedély nélküli jelentős - 10%-ot meghaladó - eltérés esetén a hivatal meghatározott időre megtilthatja vagy korlátozhatja a trófeás vad lelövését.

11. §

(1) A vadászati év megegyezik a naptári évvel.

(2) Vadászati idényen kívül (tilalmi időben), továbbá azokra az állatfajokra, amelyekre a miniszter vadászati idényt nem állapított meg, illetve nem szerepelnek a 4. számú mellékletben megállapított felsorolásban a hivatal külön engedélyével szabad vadászni. Az engedélyt a hivatal meghatározott feltételekkel adja meg, ha a vadkárelhárítás, az állományszabályozás vagy vad-, illetve humánegészségügyi okok ezt indokolják. Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj vadászatának engedélyezéséhez a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása is szükséges.

(3) A hivatal indokolt esetben a 4. számú mellékletben felsorolt, vadászható állatfajokra meghatározott időtartamú vadászati tilalmai rendelhet el, ha ezt a vadfaj állományának kímélése vad-, illetve humánegészségügyi okok vagy egyéb rendkívüli esemény indokolja.

(4) A vadászterületen, a lakott helyek kivételével a pórázon nem tartott vagy kolonc nélküli kóborló kutyát és a macskát a vadászatra jogosult alkalmazásában álló hivatásos vadász, valamint a vadászatra jogosult tagja vagy megbízottja elejtheti, illetve elfoghatja.

12. §

A vadászterületen nem honos vadfajt a miniszter engedélyével szabad telepíteni. Az engedélyezéshez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter egyetértése szükséges.

13. §

(1) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója a vadállomány kímélése érdekében köteles minden olyan tevékenység megkezdése előtt a vadászatra jogosultat értesíteni, amely a vadállományban kárt okozhat.

(2) A vadászatra jogosult köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, a beteg állatok gyógykezelése, valamint az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének a megakadályozása érdekében szükségesek.

(3) Fertőző állatbetegség fellépését vagy annak gyanúját a vadászatra jogosult a területileg illetékes hatósági állatorvosnak haladéktalanul köteles bejelenteni.

(4) Növényvédőszer által a vadban okozott károsodást vagy annak gyanúját a vadászatra jogosult a területileg illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomásnak köteles bejelenteni.

14. §

(1)[5] Vadászható állatfaj élő egyedei - a mezei nyúl kivételével -, valamint azok ivarsejtjei és embriói behozatalához és kiviteléhez a minisztérium hozzájárulása szükséges. Az élő mezei nyúl behozatalához és kiviteléhez a hivatal hozzájárulása szükséges.

(2) Élő vagy lőtt vadat szállítani, illetve forgalomba hozni csak az érvényes állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai előírások betartásával szabad.

15. §

(1) Mesterséges vadtenyésztési tevékenység, zárttéri vadtartás folytatásához a hivatal engedélyét be kell szerezni, melyhez védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság, továbbá erdő esetén az erdőfelügyelőség szakhatósági hozzájárulása is szükséges.

(2) A mesterséges vadtenyésztő telep létesítésénél és tenyésztett vad kiengedésénél az állategészségügyi szabályokat kell alkalmazni.

16. §

(1) Minden vadász köteles az általa elejtett vadról (megsebzett nagyvadról) naprakész egyéni lőjegyzéket vezetni, és felhívásra az az ellenőrzésre jogosultnak bemutatni. Az egyéni lőjegyzék vezetésére szolgáló nyomtatványt naptári évre az állandó lakóhely szerint illetékes hivatal a vadászjeggyel együtt azonos sorszámon adja ki.

(2) A vadászatra jogosultnak a vadászterületén elejtett, befogott és elhullott vadról nyilvántartást kell vezetnie.

(3) A vadászterületen hullott agancsot gyűjteni a vadászatra jogosult erre jogosító igazolása birtokában szabad.

17. §

(1) A trófeabírálatot az Országos Trófeabíráló Bizottság (a továbbiakban: OTB) és a megyei trófeabíráló bizottságok (a továbbiakban: MTB) végzi.

(2)[6] Az OTB a minisztérium, az MTB a hivatal szervezeti keretében működik.

(3)[7] Az MTB a trófeabírálatot legalább háromtagú bizottságban végzi. Az MTB-t a hivatal vezetője hozza létre, elnökének a hivatal vadászati felügyelőjét jelöli ki.

(4)[8] Az OTB elnökének és tagjainak, valamint az MTB elnökének a 8. számú melléklet szerint felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezni.

(5) A trófeabírálat szakmai irányítását az OTB látja el, és felülbírálhatja az MTB trófeabírálati eljárását.

(6) A trófeabírálatot nem végezheti annak a vadászatra jogosultnak a tagja vagy alkalmazottja és közeli hozzátartozójuk, amelynek területéről a trófea származik. Nem végezhet trófeabírálatot a vadkereskedelemmel, vadászatszervezéssel foglalkozó cég tulajdonosa, alkalmazottja vagy tagja.

18. §

(1)[9] Az elejtett és az elhullott vad trófeáját - a szarvas, a dám, az őz agancsát, a muflon csigáját és a vaddisznó 16 cm-nél hosszabb agyarát - trófeabírálatra be kell mutatni. A trófeabírálat értékeli a trófeát és az elejtés szakszerűségét, továbbá megállapítja a bérvadászati díj alapjául szolgáló trófea jellemzőket. A trófeabírálat során a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C. I. C.) bírálati képletei az irányadók. Az elejtés szakszerűségének elbírálása az elejtés helye szerinti élőhely (tájegység) nyújtotta természetes adottságok és az elejtett vad életkorának figyelembevételével a trófeaértékmérők alapján történik, a 11. számú mellékletben foglaltak szerint.

(2)[10] A vadászatra jogosult a vadászati engedéllyel rendelkező vadász által elejtett trófeás vad trófeáját - legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül - köteles az elejtés helye szerint illetékes hivatalnál, vagy az OTB által hirdetményben közzétett hivatalnál bírálatra bemutatni.

(3)[11] A vadászjeggyel rendelkező vadász által elejtett trófeás vad trófeáját - a vaddisznóagyar kivételével - a vadászati idény lejáratát követő harminc napon belül kötelező az elejtés helye szerint illetékes hivatalnál bírálatra bemutatni. A január 1-szeptember 30. között elejtett vaddisznó agyarát október 31-ig, az október 1.-december 31. között elejtett vaddisznó agyarát pedig a következő év január 31-ig kötelező bemutatni.

(4)[12] Az (1) bekezdés felsorolásában szereplő elhullott vad trófeáját a vad birtokbavételétől számított harminc napon belül köteles a vadászatra jogosult trófeabírálatra bemutatni. A vadászati idényen kívül hatósági engedéllyel elejtett vad trófeáját legkésőbb az elejtéstől számított harminc napon belül kell bírálatra bemutatni.

(5)[13] Az alábbi nemzetközi ponthatárt (a továbbiakban: IP) elérő trófeákat - az MTB értékelését követő nyolc napon belül - az OTB-hez díjmentes felülbírálatra kell bemutatni:

- gímszarvas 240 IP

- dámvad 200 IP

- muflonkos 220 IP

- őzbak 170 IP

- vadkan 130 IP.

(6)[14] Az OTB és az MTB a trófeák adatairól és a bírálat eredményéről nyilvántartást vezet, és a tárgyévet követő év február 15-éig értékelést készít. A hivatal trófeabírálat helyi rendjét hirdetményében teszi közzé.

(7)[15] A trófeabíráló bizottság a bírálat értékeléséről igazolást ad. Az igazolás mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza. A trófea kivitelénél az igazolást a vámhatóság részére, felhívásra, be kell mutatni.

(8)[16] A trófeabíráló bizottság az éremhatárt elérő trófeáról oklevelet és érmet ad át.

(6)[17]

19. §

(1) A trófea bírálatáért a bemutatásra kötelezettnek a 9. számú melléklet szerinti díjat kell fizetnie a trófeabírálattal egyidejűleg.

(2) Az OTB javaslatára a miniszter egyes rendkívüli értékű trófeákat nemzeti értéknek nyilváníthat.

(3) Nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani nem szabad. A trófea külföldre történő kiviteléhez a miniszter engedélye szükséges.

(4) A nemzeti értékké nyilvánított trófea elhelyezéséről a minisztérium gondoskodik. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát birtokában tartó kötelezhető arra, hogy a trófeát meghatározott időtartamra kiállítás céljából rendelkezésre bocsássa.

(5)[18] A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a vadászatra jogosult a bérkilövési díj száz százalékára tarthat igényt. A bérkilövő terhére a vadászatra jogosult, a bérkilövési szerződésben meghatározott díj huszonöt százalékát számíthatja fel, a bérkilövési díj huszonöt százalékán felüli összeget részére kártalanítás címén, a külön jogszabályban meghatározott számláról kell téríteni.

20. §

(1) Vadat a vadászati célra engedélyezett - minimum 45 cm csőhosszú - vadászlőfegyverrel szabad elejteni, kivéve az íjjal és a ragadozó madárra való vadászatot.

(2) Íjászni nagyvadra kizárólag 50 font húzóerejű íjnál erősebb, nagyvad elejtésére alkalmas vadászvesszővel szabad. Tilos mérgezett hegyű és robbanófejes nyílvesszővel vadászni.

(3) Ragadozó madárral vadászni a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedély birtokában szabad.

(4) A vadászat gyakorlásának részletes szabályait a 6. számú mellékletben foglalt Vadászati Szabályzat tartalmazza.

21. §[19]

(1) A vadászlőfegyverrel lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a célba vett vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. Lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.

(2) Tilos vadászni:

a) önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyverrel, valamint 0,22 kaliberű és 40 mm-nél kisebb hüvelyhosszúságú lőszer kilövésére alkalmas golyós lőfegyverrel, továbbá számszeríjjal;

b) nagyvadra sörétes vadászlőfegyverrel;

c) szarvasra, vaddisznóra, dámra és muflonra kettőezerötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszerrel;

d) őzre ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszerrel;

e) motoros járműről az őzvadászat kivételével;

f) motoros járműből vagy mozgásban lévő járműről;

g) a vízivad vadászatának kivételével lesgödörből és vízi járműről;

h) a vaddisznó és a róka vadászatának kivételével éjszaka (a napnyugta után egy órával kezdődő és napkelte előtt egy órával befejeződő időszak között),

i) fényszóró használatával.

(3) Éjszakai vadászatnál a fényszóró használatát a vaddisznó által okozott vadkár elhárítása vagy megelőzése céljából, különösen indokolt esetben a hivatal engedélyezi. Éjszakai vadászaton a vadász köteles magánál tartani és használni keresőtávcsövet, valamint kézilámpát. Tilos a vad elejtésnél elektromos optikai eszköz használata.

(4) Tilos madárfészekbe lőni, azt elpusztítani, megrongálni.

(5) Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel lehet elejteni.

(6) Vaddisznóra, rókára, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére, valamint kóbor kutyára és macskára sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.

(7) A róka, aranysakál, nyestkutya és a mosómedve, valamint a kóbor kutya és macska golyós vadászlőfegyverrel is lőhető.

(8) Vadászat gyakorlása során tilos öntöltő sörétes vadászlőfegyverben egyidejűleg három darab lőszernél többet tartani.

(9) Tilos az elfogott vagy sebzett vaddal durván bánni, kötelező annak szakszerű és gyors terítékre hozásáról gondoskodni.

22. §

(1)[20] Tilos a (4) bekezdésben foglaltak kivételével vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel (csapóvas, hurok, horog, ejtősúly), valamint veremmel, méreggel elfogni, illetve elpusztítani. A vad elfogásánál annak testi épségét nem veszélyeztető eszközt kell alkalmazni.

(2) Az élvefogó csapda felállítója, illetve kezelője köteles az legalább 24 óránként ellenőrizni.

(3) Róka, üregi nyúl, vetési varjú, dolmányos varjú, szarka és szajkó elpusztítására védett állatot nem veszélyeztető szelektív hatású vegyszer is alkalmazható. A szelektív hatású vegyszer alkalmazását a minisztérium a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium hozzájárulásának figyelembevételével engedélyezheti.

(4) Vadbefogásra meghatározott célra (tudományos kísérlet, lakott területről történő eltávolítás stb.) olyan hálót, kábító- és bénítóvegyszert is szabad alkalmazni, amely a vad életét és testi épségét nem veszélyezteti.

(5)[21] A pézsmapockot a vadászatra jogosult hozzájárulásával - a (3) bekezdésben meghatározott befogó eszközök körén kívül nem élvefogó csapdával is - bárki befoghatja.

23. §

A hivatásos vadásza 21. § b)-d) pontjának figyelembevételével munkaköri feladata ellátása során százhúsz joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós vadászlőszert, illetve 0,22 kaliberű golyós (öntöltő golyós) vagy annál nagyobb kaliberű golyós vadászlőfegyvert is használhat.

24. §

(1) Lakott helyen vadászni kivételes esetben, rendőrhatósági engedéllyel szabad.

(2) A vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadászati berendezést (leshelyet), etetőt, befogót stb. létesíteni a szomszédos vadászatra jogosulttal kötött megállapodás alapján lehet.

V.

Hivatásos vadászok

25. §

(1) A vadászatra jogosult köteles a vadgazdálkodási feladatok ellátásáról, a vadászterület és a vadállomány őrzéséről megfelelően gondoskodni, annak keretében vadászterületenként, illetve minden megkezdett 4000 hektár után legalább egy hivatásos vadászt alkalmazni. A hivatal a vadászterület jelentőségére tekintettel felsőfokú végzettségű vadgazdálkodási szakember alkalmazását előírhatja.

(2) Hivatásos vadászként csak az a magyar állampolgárt lehet alkalmazni, aki a vadászlőfegyver-tartási engedély kiadására vonatkozó feltételeknek megfelel, és a munkakörre a 8. számú mellékletben előírt vadászati-vadgazdálkodási szakképzettségek egyikével rendelkezik.

(3)[22] A hivatásos vadászt megilleti az egyenruha viselésének, valamint a szolgálati vadászlőfegyver tartásának és használatának joga a (4) bekezdés b), c) és f) pontjában felsorolt munkakörben foglalkoztatott személy kivételével, aki vadászlőfegyver tartására és használatára jogosult.

(4) Hivatásos vadásznak minősül

a) a vadászatra jogosultnál vadgazdálkodási, őrzési feladatokat végző és e tevékenység közvetlen irányítását, ellenőrzését ellátó dolgozó;

b)[23] a minisztérium és a hivatal vadászati felügyelője;

c) az erdőfelügyelőség vadgazdálkodási munkakörben foglalkoztatott dolgozója;

d) az oktatási intézmény vadászati oktatást végző dolgozója;

e) a vadászati érdekképviseleti szerv vadászati, vadgazdálkodási munkakörben foglalkoztatott dolgozója; és a

f) természetvédelmi hatóság vadászati felügyeleti munkakörben foglalkoztatott dolgozója.

26. §

A hivatásos vadász a vadászterület fekvése szerint illetékes hivatal előtt esküt tesz. A hivatásos vadász szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét a hivatal adja ki.

27. §

A hivatásos vadász jogait és kötelezettségét a rendelet 8. számú mellékletében foglalt Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzata tartalmazza.

VI.

Kártalanítási eljárás

28. §

(1)[24] A károsult a vadkárt a károsodás helye szerint illetékes jegyzőnek köteles az EVT 36. §-ának (1) bekezdésében megszabott határidőn belül bejelenteni. Az EVT 35. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, túrása által a csemeték elhalását előidéző károsítás. A károsított csemetére vegetációs időszakonként egy alkalommal érvényesíthető kárigény. A kár pénzértékben történő számításához az erdősítéshez nyújtott külön jogszabály szerinti állami támogatás mértékének összegét és az EVT 43. §-a szerint a vad által okozott károsítás miatt megállapítható erdővédelmi bírság összegét kell alapul venni. Az egyszerűsített vadkárbecslési eljárás szabályait nem lehet alkalmazni az erdősítést védő kerítéssel elzárt területen keletkezett kárigény érvényesítésére, továbbá az eljárás nem érinti a károsult kárigényének bíróság előtt történő érvényesítését.

(2)[25] A vadkárbecslést a szakértő végzi. A szakértőt a jegyző rendeli ki. A kirendelhető szakértők névjegyzékét a hivatal állítja össze, és a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja. Erdei és mezőgazdasági vadkárbecslést közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy végezhet.

(3) A vadkárbecslés időpontjáról és helyéről - az azon való részvétel céljából - a jegyző az érdekelteket értesíti.

A vadkárbecslést a bejelentéstől számított 8 napon belül kell lefolytatni.

(4) A vadkárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a vadkár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

(5)[26] A vadkárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult vadkár-elhárítási feladatának milyen módon tett eleget, és a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeit is.

(6) A jegyzőkönyv mintáját a 7. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a jelenlevő feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.

29. §

(1) A szakértő köteles a vadkárbecslésről készült jegyzőkönyveket haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A vadkárbecslési jegyzőkönyvek alapján a jegyző egyezség létrehozását kísérli meg. Ha az eredménytelen, határozatot hoz. Határozatában a vadkárigénynek helyt ad, vagy az elutasítja. A kártalanítási kötelezettség teljesítésére 30 napos határidőt kell megállapítani.

(2) A vadkárbecslési eljárás költségeinek megfizetésére marasztalás esetén a vadászatra jogosultat, a vadkárigény elutasítása esetén az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) kell kötelezni.

VII.

Vegyes rendelkezések

30. §

(1) A vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos igazgatási feladatokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - első fokon a hivatal látja el, és felettes szervként a minisztérium jár el.

(2) Az eljárásra az a hivatal illetékes, amelynek területén a vadászterület fekszik. Ha a vadászterület több megyére terjed ki, akkor az a hivatal illetékes, amelynek területén az eljárásban érintett vadászatra jogosult területének nagyobb része fekszik. A határozat meghozatalához be kell szerezni valamennyi érdekelt hivatal véleményét. Bérkilövő vadásztársaságot érintő eljárás tekintetében a vadásztársaság székhelye szerinti hivatal az illetékes.

(3)[27] A vadvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell megfizetni a külön jogszabályban meghatározott számlára.

(4)[28] Trófeás vad szakszerűtlen elejtésének minősül [EVT 34. § (3) bekezdés a) pontja] az olyan fejlődőképes, szabályos trófeájú vad elejtése, amely a vadállomány trófeajellemzői szerint a megfelelő életkorában, korcsoportjában kímélendő, és elejtése a vadállomány vadgazdálkodási értékét kedvezőtlenül befolyásolja.

(5)[29] A vadat jogosulatlanul ejti el [EVT 34. § (3) bekezdés c) pontja] az, aki vadászjegy vagy vadászati engedély nélkül, valamint a 21-25. §-okban, továbbá a vadászatra jogosult hozzájárulásában foglalt előírásoktól eltérően folytat vadászatot.

(6)[30] Az EVT 34. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint indult eljárásban a vadvédelmi bírság kiszabásánál a 12. számú mellékletben meghatározott vadgazdálkodási értéket kell figyelembe venni. Az EVT 34. §-ának (3) bekezdése alapján hatósági eljárás a szabálysértési eljárás lefolytatásától függetlenül indítható.

(7)[31] A vadászatra jogosult, illetve az elejtő a trófeás vad szakszerűtlen elejtése miatt indult eljárás jogerős befejezéséig vagy a vadvédelmi bírság kiszabása esetén annak befizetéséig a trófeára rendelkezési jogot nem szerezhet.

31. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, azzal, hogy a 30/1970. (XII. 24.) MÉM rendelet Vadgazdálkodási Alapról szóló rendelkezései helyett 1993. január 1-jétől a külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Állami vadászvizsgával rendelkezők íjász és ragadozó madárral való kiegészítő vadászvizsgát - az Állami Vadászvizsga Bizottság előtt - díjmentesen tehetnek 1993. december 31-ig.

(3) A minisztérium a rendelet hatálybalépését követően gondoskodik az állami vadászvizsga anyagának a közzétételéről.

(4) A 6. § (11) bekezdésének díjtételekről szóló rendelkezéseit 1993. május 1-jétől kell alkalmazni.

(5) A 9. § hosszú lejáratú tervezésről szóló rendelkezéseit 1995. január 1-jétől kell alkalmazni, addig az éves vadgazdálkodási tervben utalni kell a vadállomány populáció sűrűségének változására és arányaira.

(6) Az 5. számú melléklet 1/4. pontjának vízivad napi terítékkorlátozásáról, valamint III. fejezetének a vízivad fészkelési és vonulási szempontból jelentős élőhelyeire vonatkozó tilalmakról szóló rendelkezéseit 1993. augusztus 15-től kell alkalmazni.

(7) A rendelet hatálybalépését követően kötött haszonbérleti szerződésekre a 3. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8) A rendelet megjelenésével hatályát veszti:

a) a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 30/1970. (XII. 24.) MÉM rendelet és az az módosító 17/1977. (V. 6.) MÉM rendelet, a 30/1980. (XII. 18.) MÉM rendelet, a 6/1989. (V. 7.) MÉM rendelet, a 3/1990. (VIII. 17.) FM rendelet, a 24/1991. (XII. 27.) FM rendelet;

b) az egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 12/1990. (XII. 28.) FM rendelet 1. §-a, a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról szóló 3/1992. (II. 10.) FM rendelet 1. §-a, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 30/1970. (XII. 24.) MÉM rendelet módosításáról és egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 14/1992. (IV. 1.) FM rendelet;

c)[32]

(9)[33]

Dr. Gergátz Elemér s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez[34]

2. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez[35]

Az állami vadászvizsga részletes szabályai

1. Az állami vadászvizsga tananyagát a minisztérium megbízásából kiadott "Vadásziskola" című tankönyv képezi.

2. A vadászvizsga írásbeli követelményei (teszt) meghatározásáról a minisztérium gondoskodik.

3. Amennyiben a gyakorlati vizsgarész eredménytelen, a jelölt továbbmehet elméleti vizsgára. A jelöltnek csak az eredménytelen vizsgarészt kell megismételnie. A jelölt csak eredményes tesztvizsga után bocsátható elméleti szóbeli vizsgára.

4. Eredménytelen vizsgarész csak a következő vizsga időpontjában ismételhető. Amennyiben valamelyik vizsgarészt a jelöltnek ismételnie kell, de saját hibájából hat hónapon belül eredményes vizsgát nem tesz, új vizsgaként ismételnie kell a teljes vizsgát.

5. Az állami vadászvizsga eredményéről a vizsgabizottság szótöbbséggel határoz, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

6. Sikeres vizsgának mindkét vizsgarész eredményes letétele minősül.

3. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez[36]

4. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez[37]

VADÁSZHATÓ ÁLLATFAJOK

1. Nagyvad

Gímszarvas (Cervus elaphus)

Dám (Dama dama)

Őz (Capreolus capreolus)

Muflon (Ovis musimon)

Vaddisznó (Sus scrofa)

Szikaszarvas

- Japán szika (Cervus nippon nippon)

- Dybowski szika (Cervus nippon hortulorum)

2. Apróvad

Mezei nyúl (Lepus capensis)

Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus)

Házi görény (Mustela putorius)

Nyest (Martes foina)

Róka (Vulpes vulpes)

Aranysakál (Canis aureus)

Pézsmapocok (Ondathra zibethica)

Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)

Mosómedve (Procyon lotor)

Fácán (Phasianus colchicus)

Fogoly (Perdix perdix)

Vetési lúd (Anser fabalis)

Nagylilik (Anser albifrons)

Tőkés réce (Anas plathyrynchos)

Böjti réce (Anas querquedula)

Csörgő réce (Anas crecca)

Barátréce (Aythya ferina)

Kerceréce (Bucephala clangula)

Szárcsa (Fulica atra)

Erdei szalonka (Scolopax rusticola)

Balkáni gerle (Streptopelia decaocto)

Örvös galamb (Columba palumbus)

Vetési varjú (Corvus frugilegus)

Dolmányos varjú (Corvus corone cornix)

Szarka (Pica pica)

Szajkó (Garrulus glandarius)

Sárgalábú sirály (Larus cachinnans)

Nagy kárókatona (Phalacrocorax carbo)

Seregély (Sturnus vulgaris)

5. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez[38]

VADÁSZATI IDÉNYEK

I.

Gímszarvasbika, golyóra érett szeptember 1.-október 31.

- bika, selejt szeptember 1.-január 31.

- tehén, ünő szeptember 1.-január 31.

- borjú szeptember 1.-február 28.

Dámbika, golyóra érett október 1.-december 31.

- bika, selejt október 1.-január 31.

- tehén, ünő október 1.-január 31.

- borjú október 1.-február 28.

Őzbak május 1.-szeptember 30.

- suta, gida október 1.-január 15.

Muflonkos, -jerke, -bárány szeptember 1.-január 31.

Vaddisznó

- kan, süldő, malac egész évben

- koca a 7. pont szerint május 1.-január 31.

Japán szika szarvasbika,

-tehén, -ünő, -borjú szeptember 1.-december 31.

Dybowski szika szarvasbika, -tehén, -ünő,

-borjú szeptember 1.-december 31.

Mezei nyúl október 1.-december 31.

Üregi nyúl, róka, pézsmapocok, nyestkutya, aranysakál, mosómedve egész évben

Házi görény, nyest szeptember 1.-február 15.

Fácánkakas október 1.-január 31.

- fácántyúk az 1. pont szerint

Fogoly a 2. pont szerint október 1.-november 30.

Vetési lúd a 4. pont szerint október 1.-január 31.

Nagylilik a 6. pont szerint

Tőkés, böjti, csörgő, barátréce, kerceréce, szárcsa a 3. és 4. pont szerint augusztus 15-január 31.

Erdei szalonka az

5. pont szerint március 1.-április 10.

Balkáni gerle augusztus 1.-február 15.

Örvös galamb augusztus 1.-október 15.

Seregély augusztus 1.-november 30.

Dolmányos varjú, vetési varjú, szarka, szajkó, nagy kárókatona, sárgalábú sirály egész évben

Vetési varjú fészektelepeken a 8. pontban foglalt kiegészítéssel május 1.-február 28.

1. Fácántyúk indokolt esetben a 2000 darabot meghaladó mennyiségű, utónevelésre kihelyezett növendék fácán esetén a kibocsátási hely 1000 méter sugarú körzetében a hivatal által kiadott külön engedély alapján, legfeljebb a teríték 20%-áig lőhető, a fácánkakas vadászati idényében.

2. Fogolyra indokolt esetben a hivatal külön engedélye alapján szabad vadászni. Azokon a vadászterületeken, ahol a vadászati idény kezdete előtt kibocsátás történt, a fogolyteríték nem haladhatja meg a kibocsátás 30%-át.

3. Vadrécére augusztus 15-től augusztus 31-ig csak húzáson szabad vadászni.

4. Természetes vadrécéből, szárcsából naponta, személyenként legfeljebb 8-8 darab, vetési lúdból naponta, személyenként legfeljebb 4 darab ejthető el. Tenyésztett vadkacsa tilalmi időn kívül is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

5. Erdei szalonkára csak húzáson szabad vadászni. Egy alkalommal, személyenként legfeljebb 2 darabot szabad elejteni.

6. Nagylilik indokolt esetben a hivatal által meghatározott időben és mennyiségben lőhető.

7. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.

8. Vetési varjú fészektelepein és azok 200 m-es körzetében a megjelölt vadászati idényen kívül lehet egyéb szárnyas apróvadfajokra vadászni.

9. Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost, Japán szika és Dybowski szika szarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1.-január 31-ig, egyéb vadfajt és sutavadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

II.

A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor az kiterjed az azt követő két illetve egy napra is.

III.

Vízivad vadászata az alábbi fészkelési és vonulási szempontból jelentős élőhelyeken egész évben tilos:

Fertő tó,

Balaton,

Kisbalaton régi és új tározók,

Velencei-tó és a Dinnyési Fertő,

Tatai Öreg-tó,

Biharugrai és Begécsi halastavak, Biharugrai-rét és Szőrrét, Hortobágyi Nemzeti Park területén belül a Ramsári Egyezmény hatálya alá tartozó területek: Zám, Petnezug, Angyalháza puszták, Hortobágyi halastó, Jusztus-mocsár, Hagymás-lapos és a Kunkápolnási-mocsár,

Kardoskúti Fehér-tó,

a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben a Ramsári Egyezmény hatálya alá tartozó területekből a Szegedi Fehér-tó, Csaj-tó és Büdös-szék,

a Rétszilasi halastavak.

6. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez

VADÁSZATI SZABÁLYZAT

I.

A vadászat rendje

A) Általános rendelkezések

1. A vadászaton az vehet részt, aki

a) a vadászlőfegyver biztonságos kezelésében akadályozva nincs,

b) nem áll alkohol hatása alatt, illetve nem fogyasztott olyan szert, amely a vadászai gyakorlásában hátrányosan befolyásolja,

c) nincs idegileg vagy fizikailag kimerült állapotban.

2. A vadászatvezető, illetőleg a kísérő vadász felelős a vadászat biztonságos és szabályszerű lefolytatásáért.

Egyéni vadászat esetén a vadász a vadászat megkezdése előtt köteles a vadászatra jogosultnál jelentkezni.

3. A vadászai résztvevői kötelesek a vadászatvezetőnek, illetőleg a kísérő vadásznak a vadászat rendjére vonatkozó utasításait követni.

A vadászterületen a vadászatra jogosult az alábbi személyek vadászati kíséretéről köteles gondoskodni:

a) új vadásztársasági tag,

b) vendégvadász,

c) szerződés alapján a területen tartózkodó bérkilövő vadász.

Vadászati kíséretről kell gondoskodni akkor is, ha az a vadász kéri, vagy a vadászatra jogosult egyéb okból szükségesnek tartja. Kísérőként hivatásos vadász vagy megfelelő szakmai jártassággal és területismerettel rendelkező vadász bízható meg.

4. A vadászatvezető, illetőleg a kísérő vadász köteles a vadászat megkezdése előtt meggyőződni arról, hogy a vadász rendelkezik-e a vadászat gyakorlásának személyi feltételeivel. A vadászatvezető, illetőleg a kísérő vadász a vadászat megkezdése előtt rövid tájékoztatást ad a vadászat alatt követendő magatartásról.

5. A vadász csak olyan fajú, ivarú, trófeaminőségű és mennyiségű vadat lőhet, amelynek lelövésére a vadászatvezető vagy a kísérő vadász előzetesen engedélyt adott, vagy amelyre a lelövési engedélye szól. Aki társas vadászat során nem engedélyezett vadat ejt el, köteles az haladéktalanul a vadászatvezetőnek bejelenteni. Más vadászati mód esetén a bejelentés a kísérő vadász kötelessége.

6. Fácánra, fogolyra, vadkacsára, vadlibára, szalonkára, balkáni gerlére, örvös galambra röptében, mezei nyúlra futtában szabad lőni (kivéve a sebzett vagy beteg, mozgásukban korlátozott egyedeket). A vaddisznó és a sebzett nagyvad, illetve terelő vadászaton a sutavad kivételével csak álló nagyvadra szabad lőni. Íjjal történő vadászat esetén a mezei nyúlra nem csak futtában szabad nyilazni. Tilos a vad megtévesztésére alkalmas elektromos akusztikai (pl. magnetofon) berendezést használni. Vadászati idényen kívül elejthető a súlyosan beteg vagy sérült nagyvad golyós vadászfegyverrel (vaddisznó sörétes fegyverből kilőtt golyóval is), apróvad pedig sörétes vagy golyós vadászfegyverrel.

7. Az apróvad elejtőjének az a vadászt kell tekinteni, akinek lövése után a vad birtokba vehető. Nagyvad elejtője az a vadász, aki arra az első halálos lövést leadta.

8. A sebzett vadat addig kell keresni, amíg megtalálására esély van. Nagyvadra tett lövésnél akkor is utánkeresést kell folytatni, ha a helyszínen sebzésre utaló jelek nem találhatók. Tilos a sebzett vaddal durván bánni, kötelező annak szakszerű és gyors terítékre hozásáról gondoskodni.

9. A biztonságos vadászat érdekében a vadászterületet körzetekre kell osztani. A körzeten belül a vadászat rendjét a vadászatra jogosult szabályozza.

10. Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell elhelyezni. A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell kivinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni vadászat során minden vadász köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket (magasles, lőállás stb.) és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.

11. Ha a vadászat megkezdése előtt vagy a vadászat során olyan körülmények (pl. időjárási viszonyok) alakulnak ki, amelyek a vadászat biztonságos folytatását jelentősen veszélyeztetik, vagy lehetetlenné teszik, a kísérő vadász, illetve a vadászatvezető köteles a vadászat megkezdését megtiltani, illetve a vadászatot félbeszakítani.

B) Vadászati módok

Egyéni vadászat

12. Egyéni vadászat a cserkelés, a les és a barkácsolás, valamint a vízijárműből történő vadászat.

13. Nagyvadra történő egyéni vadászat alkalmával kereső távcső használata kötelező.

14. A leshelyet az előzetesen megbeszélt időpontig vagy a vadászat befejezésének jelzéséig nem szabad elhagyni. Sötétben a vadász a megállapodás szerinti hang- és fényjel leadásával közeledhet a másik vadász helyéhez. Barkácsolás közben csak álló járműről szabad lövést leadni.[39]

15. Vadászatra csak az a kézi erővel hajtott vízijármű használható, amely

a) kifogástalan műszaki állapotban van,

b) kellő stabilitással, valamint

c) a vízijármű vezetője és a vadász részére rögzített ülőhellyel rendelkezik.

16. Vízijárműből való vadászat alkalmával a járművön - a vezetőjén kívül - csak egy vadász tartózkodhat.

Társas vadászat

17. Társasvadászatnak minősül a nagyvad hajtó- és terelővadászata, valamint az apróvad hajtó-, illetve keresővadászata, ha azon legalább három fő vesz részt. Nagyvad terelővadászatának minősül a legfeljebb hat vadász és tíz hajtó részvételével - hajtóebek használata nélkül - szervezett társasvadászat. Ennél nagyobb részvétellel rendezett nagyvad társasvadászat hajtóvadászatnak minősül.

18. Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjerke, -bárány, a golyós vadászlőfegyverrel elejthető apróvadfajok, valamint a hivatal külön engedélyével a gímtehén, -ünő, -borjú. Nagyvad hajtővadászaton lőhető a vaddisznó és a róka, társas apróvad vadászaton az erdei szalonka kivételével valamennyi apróvad. Fácánra, fogolyra, nyúlra - a vadászkutya kiképzése kivételével - csak társas vadászaton lehet vadászni.[40]

19. A társas vadászatot a vadászatra jogosult megbízottja - vadászatvezető - készíti elő.

20. A társas vadászatot a vadászatvezető irányítja, jelzi a vadászat kezdetét és befejezését, valamint figyelemmel kíséri a vadászat menetét.

21. A társas vadászat megkezdése előtt minden vadásznak jelentkeznie kell a vadászatvezetőnél. Társas vadászatnál a vadászatvezető a vadászat megkezdése előtt a megjelentekkel ismerteti a vadászat tervét. Meghatározza a vadászok és a hajtók feladatait, a vadászat formáját, a felállás helyét, a felvezetők és a hajtásvezetők személyét, a hajtás és a felvezetés irányát, a lőhető vad faját, ivarát, mennyiségét, a lőirányokat, az általános és az adott terepszakaszokra érvényes biztonsági szabályokat, a vadászat kezdetének és befejezésének hangjelét, az elvonulás útvonalát és a gyülekezés helyét.

22. Késve érkező vadász köteles a vadászatvezetőnél jelentkezni, annak engedélye nélkül nem kapcsolódhat be a már megkezdett vadászatba.

23. A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a lövés feltételeit és irányát.

24. Ha a vadászat gazdasági vagy földutak közelében folyik, az utakra őröket kell állítani.

25. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni.

26. A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászaiból kizárja. A hajtás végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői felé köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után tilos vadra lövést leadni, kivéve a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás lefújása után - a fenti esetet kivéve-lövést leadó vadászt a vadászatvezető a vadászatból köteles kizárni.

27. Vaddisznó vadászatnál hajtóként 16. életévüket, apróvad vadászatnál 14. életévüket betöltött személyek alkalmazhatók.

28. Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.

29. Alkohol hatása alatt álló személy hajtóként nem alkalmazható.

30. A lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos elhagyni.

31. Sebzett nagyvadat a hajtónak nem szabad megközelítenie. Ha vadászat során a vad támadása miatt valakit veszély fenyeget, a szomszéd vadász köteles haladéktalanul segítségére sietni.

32. Az apróvad vadászatánál, a vaddisznó hajtóvadászatánál, valamint a sebzett nagyvad utánkeresésénél a vadászat eredményessége érdekében indokolt vadászkutyát alkalmazni. Ha a vadászkutya zavarja a vadászatot, szükséges pórázon tartani, súlyosabb zavarás esetén a kutya tartója kötelezhető kutyája eltávolítására.

33. Tilos a szomszéd vadászterületre átlőni.

34. Tilos a szomszéd vadászterület vadállományának zavarása, továbbá a vadnak a más vadászterületre elejtés végett történő átterelése.

C) A vadászlőfegyver használatának általános szabályai

35. Lakott területen, közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen való áthaladáskor a vadászlőfegyver csak kiürítve, tokban tartható, illetve szállítható.

36. A töltött vadászlőfegyver a vadászat során biztosítva, a csőtorkolattal felfelé vállon - hordszíjat fogva -vagy kézben tartva hordható, illetve tárolható.

Tilos a vadászlőfegyver csőtorkolatát átmarkolni, vagy a vadászlőfegyverre támaszkodni. A vadászlőfegyvert töltetlenül sem szabad emberre irányítani.

37. Tilos vadászlőfegyvert őrizetlenül hagyni.

38. A vadászlőfegyver használata előtt ellenőrizni kell, hogy nincs-e megtöltve, a csőbe nem került-e idegen anyag; külső kakasos vadászlőfegyver kakasa nincs-e felhúzva.

39. A vadászlőfegyvert megtölteni, illetőleg csőre tölteni csak akkor szabad, amikor a vadászat megkezdődött. A vadászlőfegyvert mindig úgy kell megtölteni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. Megtöltés, illetőleg csőre töltés után a vadászlőfegyvert azonnal biztosítani kell.

40. A vadászlőfegyvert csak közvetlen a lövés előtt szabad tűzkész állapotba hozni, golyós vadászlőfegyver elsütő billentyűjét gyorsítottra állítani, illetve a kakasokat hátrahúzni. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert biztosítani kell, a gyorsítót, illetve a kakast pedig eredeti állapotába kell helyezni. Apróvad vadászaton a vadászlőfegyver töltésére csak erre kiképzett személyt szabad alkalmazni.

41.[41]

42. Gyenge lövéshang esetén a csövet meg kell vizsgálni, nem maradt-e benne fojtás vagy más lőszertartozék.

43. Terepakadályokon történő áthaladások megkezdése előtt a vadászlőfegyvert ki kell üríteni.

D) Eljárás baleset esetén

44. Személyi sérülés esetén a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, és haladéktalanul gondoskodni kell orvosi ellátásáról.

45. A vadászlőfegyverrel okozott személyi sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, és a helyszínt biztosítani kell.

46. Ha a vadászati baleset társas vadászaton történt, a vadászatvezető köteles a vadászatot azonnal leállítani, és azokat a vadászokat, akiknek a baleset előidézésében szerepe lehet, visszaállítani arra a helyre, ahol a sérülés bekövetkezésekor tartózkodtak, illetőleg köteles őket a helyben maradásra felszólítani. Tisztáznia kell a baleset alkalmával esetleg elejtett vad eredeti helyét, az egyes vadászok felállítási, illetőleg haladási irányát, a lőirányokat, a lövés körülményeit, valamint azt, hogy kik adtak le lövéseket. A vadászatvezető mindezt írásban rögzíti és vázrajzon szemlélteti. Ez utóbbiban fel kell tüntetni a vadászoknak a sérülés bekövetkezésekor elfoglalt helyét és egyéb - a későbbi vizsgálathoz szükséges - adatot.

47. Azoktól a vadászoktól, akik a sérülés alkalmával a közelben tartózkodtak és a baleset helye irányába adtak le lövést, a kiürített vadászlőfegyvert és a lőszert a vadászatvezetőnek át kell vennie. A vadászlőfegyvereket és a hozzájuk tartozó lőszereket a tulajdonos megjelölésével biztonságos körülmények között kell tárolni.

48. A rendőri szerv megérkezése után a helyszínen bekövetkezett esetleges változásról, valamint az eredeti helyzetről a balesetet előidéző, illetőleg a helyszín biztosítását ellátó személy köteles pontos tájékoztatást adni.

49. Minden vadászlőfegyverrel okozott személyi sérüléssel járó balesetet haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes rendőri szervnek és hivatalnak. A jelentésnek tartalmaznia kell az esemény helyét, időpontját, valamint a sérülés jellegét és a megtett, illetőleg tervezett intézkedéseket.

E) Állategészségügyi szabályok alkalmazása a vadászatnál és a vad szállításánál

50. Az a vadat, amelyről meg lehet állapítani, hogy fertőző beteg, illetve betegség vagy sérülés következtében életképtelen, vadászati idénytől függetlenül le kell lőni. Az így elejtett vagy elhullott vad állatorvosi vizsgálatáról a vadászatra jogosult köteles gondoskodni.

51. A veszett vagy veszettségre gyanús állatot csak gumikesztyűvel szabad megfogni és állatorvossal meg kell vizsgáltatni. A további intézkedéseket az állatorvos határozza meg. A beteg vagy betegségre gyanús állat által okozott sérülés esetén haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

52. Az elejtett nagyvadat haladéktalanul ki kell zsigerelni. Erről, valamint az elszállításról való gondoskodás az elejtő, illetve a kísérő vadász feladata.

53. A belső részekből a húsvizsgálathoz szükséges részeket az állati eredetű élelmiszerek élelmiszerhigiéniai vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelően el kell különíteni és megfelelően kezelni.

II.

Egyéb rendelkezések

54. Minden vadászaira jogosult köteles a vadgazdálkodási egységre szabályzatot készíteni, amelyben a helyi viszonyoknak megfelelő részletszabályokat kell megállapítani.

7. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez

I.[42]

[43]

[44]

[45]

8. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez

A Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzata

I.

A hivatásos vadászra vonatkozó általános rendelkezések

1. Vadászati-vadgazdálkodási szakképzettségének az alábbi szakmai képesítés minősül:

Felsőfokú vadászati-vadgazdálkodási szakképesítés igazolására el kell fogadni:

- a vadgazdálkodási szakmérnöki,

- a vadgazdálkodási üzemmérnöki,

- az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett,

- az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán szerzett,[46]

- az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett,[47]

- a Mezőgazdasági Főiskolán szerzett,[48]

- az Erdészeti és Faipari Egyetemen a MAOSZ által szervezett felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyamon szerzett oklevelet.

Középfokú vadászati-vadgazdálkodási szakképesítés igazolására el kell fogadni:

- vadgazdálkodási technikusi képesítést,

- a középfokú vadgazdálkodási, valamint erdészeti szakképesítést tanúsító bizonyítványt.

Alapfokú vadászati-vadgazdálkodási szakképesítés igazolására el kell fogadni:

- a vadász-vadtenyésztő szakmunkás bizonyítványt.

2. Fővadászt csak felsőfokú képesítéssel lehet alkalmazni.

3. A hivatásos vadász szolgálata megkezdésekor a hivatal előtt esküt tesz. Nem kell újabb esküt tennie annak a hivatásos vadásznak, aki az "Erdészek Szolgálati Szabályzata" alapján esküt tett.

Az eskü szövege:

"Én..............................hivatásos vadász, esküszöm, hogy a gondjaimra bízott vadállományra, vadászterületre és a vadászati berendezésekre lelkiismeretesen vigyázok. Feladataimat a jogszabályok rendelkezéseinek, a kapott utasításoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően teljesítem. A vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekmények megelőzésére a szükséges intézkedéseket megteszem. Mindazokkal a személyekkel szemben - a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - eljárok, akik a vadgazdálkodás, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a természetvédelem és általában a tulajdon érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsítanak."

4. A vadászterület szerint illetékes hivatal a hivatásos vadászokról - az V. szám alatti minta szerint - nyilvántartást vezet. Az eskü letételéről - a VI. szám alatti minta alapján - okmányt állít ki, és a hivatásos vadászt a VII. szám alatti minta szerinti szolgálati igazolvánnyal, valamint szolgálati jelvénnyel látja el.

5. A hivatásos vadász szolgálat közben a szolgálati jelvényét viselni és a szolgálati igazolványát magánál tartani köteles.

A szolgálati jelvény: 43 mm átmérőjű, zöld alapszínű fémjelvény, melyet jobbról és balról félkör alakban futó barna színű, öt-öt darab tölgyfalevél díszít. Középen a Magyar Köztársaság színes címere, az alsó részén "hivatásos vadász" felirat.

6. A hivatásos vadászt a munkáltató szolgálati vadászlőfegyverrel és szolgálati naplóval köteles ellátni.

7. A hivatásos vadász munkaviszonyának létesítését, megszűnését, illetve munkakörének változását a munkáltató a vadászati hatóságnak és az illetékes rendőrhatóságnak köteles bejelenteni.

8. A hivatásos vadász jogosult, illetve köteles

a) a vadgazdálkodás érdekeit sértő vagy veszélyeztető személyt távozásra felszólítani és szabálysértés vagy bűncselekmény észlelése esetén az erre illetékes hatóságnál feljelentést tenni;

b) a hivatalnak vagy a hatósági állatorvosnak haladéktalanul jelentést tenni, ha a vadállományban jelentősebb elhullás következett be.

II.

A szolgálati vadászlőfegyver

9. A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben szolgálati vadászlőfegyverét előzetes figyelmeztetés és riasztó lövés leadása után az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető támadás elhárítására - ha a támadás másként nem hárítható el - használhatja. A fegyverhasználat nem lépheti túl a jogos védelem szükséges mértékét.

10. A hivatásos vadász köteles az őt ért támadásról, jogszerű tevékenysége akadályoztatásáról munkáltatóját tájékoztatni, valamint indokolt esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok megjelölésével az illetékes rendőri szervnél feljelentést tenni. A szolgálati vadászlőfegyver személy elleni használatáról a hivatásos vadász köteles az illetékes rendőrt szervnek, valamint a munkáltatónak haladéktalanul jelentést tenni.

11. Ha a szolgálati vadászlőfegyver használata következtében személyi sérülés történt, a hivatásos vadász köteles a sérültet elsősegélyben részesíteni, és orvosi ellátásáról gondoskodni.

12. A szolgálati vadászlőfegyver sörétes, golyós, illetve vegyescsövű fegyver lehet.

13. Szolgálati vadászlőfegyverként csak a biztonsági előírásoknak megfelelő vadászlőfegyver adható, amelynek rendszeres műszaki vizsgálatáról - a munkáltató költségén - a hivatásos vadász köteles gondoskodni.

14. A hivatásos vadász szolgálati vadászlőfegyverét sportvadászat céljára a munkáltató engedélye alapján használhatja.

15. A hivatásos vadász munkaviszonyának megszűnésekor a szolgálati vadászlőfegyvert a munkáltatónak köteles leadni.

III.

A hivatásos vadászegyenruha

16. Az egyenruha színe zöld, ezt a hagyományosan kialakult erdészegyenruha forma szerint kell elkészíteni.

17. A hivatásos vadász ruházata és felszerelése:

Védőruha

a) 1 db kucsma

b) 1 pár bakancs

c) 1 db csuklyás csőköpeny

d) 1 pár gumicsizma

e) 2 db vászon munkaruha

f) 1 pár bőrkesztyű

Egyéb felszerelési tárgyak

g) távcső tokkal

h) oldaltáska

Az egyenruhát az erdészegyenruha viselésére vonatkozó előírásoknak megfelelően szabad viselni. Az egyenruhát nem az egyenruhához tartozó ruhadarabbal együtt nem szabad viselni.

A szolgálati jelvényt az ing, illetve az öltöny bal felső zsebén kell hordani.

IV.

Hivatásos vadászra vonatkozó külön rendelkezések

18. A hivatásos vadászt a munkáltató köteles a 17. pontban felsorolt szolgálati egyenruhával és védőruhával, valamint egyéb felszerelési tárgyakkal, indokolt esetben vadászeb munkakutyaként való használatával, továbbá sörétes és golyós vadászlőfegyverrel és lőszerrel ellátni. A hivatásos vadászt munkaköri feladatai teljesítése során az általa elejtett vadászható vadért és a kóbor kutyáért, valamint a kóbor macskáért - a munkáltató által meghatározott feltételekkel - 3 db sörétes vagy 3 db golyós lőszer illeti meg, attól függően, hogy a vadászható vadfaj, a kóbor állat sörétes vagy golyós lőfegyverrel ejthető el. Az elszámolás részletes feltételeire a munkáltató és a hivatásos vadász megállapodása az irányadó.

19. A hivatásos vadász szolgálata teljesítése közben az egyenruhát köteles viselni.

20. A munkaviszony létesítésekor a hivatásos vadászt ki kell oktatni jogaira és kötelességeire, valamint a vadászlőfegyver tartására és használatára vonatkozó rendelkezésekre.

21. A hivatásos vadász szolgálati naplót köteles vezetni. A hivatásos vadászok szolgálati naplóját a VIII. szám alatti minta szerint kell vezetni.

22. A hivatásos vadász a szolgálati naplóba naponta köteles bejegyezni a vadászattal és a vadgazdálkodással kapcsolatos eseményeket, így különösen a vadgazdálkodás érdekeit sértő cselekményeket, a vadállományra vonatkozó megfigyeléseit és az észlelt vadkárt. A tudomására jutott vadkárt köteles munkáltatójának haladéktalanul jelenteni.

23. A hivatásos vadász felelős a vadgazdálkodás szakmai előírások szerinti folytatásáért, valamint a rábízott vagyon megóvásáért.

Minta

V.

Hivatásos vadászok nyilvántartása

Minta

VI.

Minta

VIII.

9. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez[49]

Trófeabírálati díjak

A Megyei Trófeabíráló Bizottságok által alkalmazott díjtételek:

Az érmes trófeák bírálati díja tartalmazza az oklevél és az érem költségeit is.

10. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez

Az éves vadgazdálkodási terv tartalma

1. Vadgazdálkodási egység azonosító adatai: megnevezés, kódszám, területnagyság.

2. Tervezett állományszabályozás:

A) Nagyvadállomány

Tervezett lelövés, fajonkénti és nemenkénti bontásban, a szarvasbika, a dámbika, a muflonkos, valamint az őzbak idős, középkorú és fiatal korosztály bontásban; külön szabadterületen és külön zárlterületen.

Tervezett befogás, telepítés fajonkénti és nemenkénti bontásban, külön szabadterületen és külön zártterületen.

B) Apróvadállomány

Tervezett lelövés, befogás, mezei nyúl, fácán, fogoly, tenyésztett vadréce bontásban.

3. Mesterséges vad tenyésztési terv: Fácán, fogoly, vadkacsa fajokra.

Törzsállomány, tervezett tojás, kelés, felnevelt csibe, kibocsátás bontásban.

Tervezett tojás, naposcsibe, előnevelt csibe értékesítés.

4. Értékesítési terv:

A) Élő vad (db) fajonként és nemenként export és hazai bontásban.

B) Lőtt vad (db és kg) fajonként és nemenként export és hazai bontásban.

5. Tervezett vadtakarmányozás:

A) Művelésre tervezett vadföld és vadlegelő (ha).

B) Tervezett takarmányfelhasználás (t) szálas, szemes, lédús, táp bontásban.

6. Létesítésre tervezett vadgazdálkodási berendezések.

7. A vadállomány létszámára és összetételére vonatkozó megállapítások:

Tervezett intézkedések az állománysűrűség változtatására (állománycsökkentés, -szintentartás, -növelés) vadfajonként.

11. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez[50]

A trófeás vad szakszerű elejtésének megállapítása

A) A trófeás vad értékmérői:

1. A kilövés szakszerűségének elbírálása az élőhely (tájegység) nyújtotta természetes adottságok figyelembevételével, a fajra jellemző legfőbb értékmérők megléte vagy hiánya és az egyed korának megfelelő tömeg és hosszméretek alakulása szerint történhet.

2. A trófea bírálati összértékét számottevően nem csökkentő, a vadfajra jellemző sajátosságokat nem megbontó hiányosság, mint a szépségpontok vagy a kismértékű formahiba, önmagukban nem indokolhatják a trófeás vad elejtését, és ugyanígy önmagukban a szakszerűtlen elejtés megállapításában sem vehetők figyelembe.

3. Kímélendő (ígéretes) az a trófeás vad, amelynek a trófeája szerinti teljesítménye az adott vadállomány átlagát meghaladja, és az életkorát tekintve sem minősül elejthetőnek vagy golyóérettnek.

4. Golyóérettnek minősül az a vad, amelynek trófeája megfelel a fajra jellemző szabályosságnak, és elérte azt a kulminációs kort, amikor a faji és élőhelyi adottságának megfelelően a legjobb trófeát fejleszti, melynek a későbbiekben már gyengülhet a minősége.

5. Elejthető az a trófeás vad, amely az adott vadállomány jellemző átlagához mérve kisebb teljesítményt (trófeát) mutat, ebbe értve a kora szerint golyóérett, de nem megfelelő minőségű, a túlkoros, valamint a hibás (selejt) és a szembetűnően beteg egyedeket is.

6. Hibás (selejt) az a trófeás vad, amely az adott vadállomány átlagához mérve számottevően kisebb teljesítményt (trófeát) mutat, ideértve különösen az örökletesen vagy véglegesen formai szabálytalan (formahibás) egyedeket.

7. A trófeabíráló szerv az elejtett trófeás vad életkorát a trófea anatómiai jegyei alapján határozza meg.

8. A vad trófeájának bemutatása megfelelően előkészített teljes nagykoponyával, vagy szabályosan kiskoponyára vágva, az azonosíthatóan levágott rész egyidejű bemutatásával történik.

9. A trófeabíráló szervek az elbírált trófeákat egységes módon, maradandóan megjelölik, amely jelölést úgy kell elvégezni, hogy az a trófea esztétikai értékét nem csökkentheti.

10. A trófeák tömegének megállapítása őz esetében kiskoponyával, a gím- és dámszarvas esetében nagykoponyával, lefőzést követő 24 óra elteltével történik. Későbbi bemutatás esetén ezt a tömeget a trófeabíráló bizottság állapítja meg.

11. A trófeás vad korcsoportjai:

a) Gímbika: fiatal 5 éves; középkorú 10 éves; idős 14 éves korig, túlkoros 14 éves kor fölött. Golyóérettségi kora 12 év.

b) Dámbika: fiatal 4 éves; középkorú 9 éves; idős 12 éves korig, túlkoros 12 éves kor fölött. Golyóérettségi kora 10 év.

c) Őzbak: fiatal 3 éves; középkorú 6 éves; idős 9 éves korig, túlkoros 9 éves kor fölött. Golyóérettségi kora 7 év.

d) Muflonkos: fiatal 3 éves; középkorú 6 éves; idős 11 éves korig, túlkoros 11 éves kor fölött. Golyóérettségi kora 8 év.

12. Gyenge élőhelyek, illetve kiemelkedő élőhelyek és kiemelten kezelendő vadállományok esetében a kulminációs (golyóérett) életkort a hivatal helyi határozatában legfeljebb 2 évvel a 11. pontban foglaltaktól eltérően megállapíthatja, valamint ugyanígy meghatározhat a kímélendőként, illetve golyóérettként kezelendők legfőbb trófeaértékmérőire is a helyi természeti adottságoknak megfelelően arányosan enyhébb vagy szigorúbb minőségi követelményeket.

B) A szakszerűtlen elejtés minősítése vadfajonként:

I. Őztrófea

Általános szempontok:

13. Golyóérettnek minősíthető az a legalább hétéves korú őzbak, amelynek agancsa a fajra jellemző szabályossághoz képest jelentős eltérést nem mutat (szabályos hatos vagy természetes nyolcas és tízes), ághosszai legalább 2 cm hosszúak, és a bírálati összpontszáma meghaladja a 105,00 IP pontot. A gyenge élőhelyek esetében a golyóérettségi kor 5-6 éves korban is megállapítható, ha a trófea tömege eléri a 300 g-ot, illetve IP pontértéke a 100,00 pontot.

14. Nem minősül hibásnak a hároméves vagy idősebb őzbak kilövése a 300 g-ot (gyenge élőhely esetén 240 g-ot) el nem érő trófeatömeg esetében. A fajra jellemző szabályosságot nem megbontó tűzésű többágúság önmagában nem indokolja a kilövést. Bármely korú és tömegű trófea, amely a terpesztésre pontszámot kapott, nem minősíthető szűk állásúnak vagy túlterpesztettnek.

Az őztrófea hibás lelövésének minősítése:

15.-1 minősítésű

a) minden egyéves, májusban elejtett őzbak barkában lévő nyársas trófeája, ha hossza eléri vagy meghaladja a 15 cm-t.

b) minden egyéves őzbak legalább villás vagy hatos trófeája 150 g (gyenge élőhely esetén 120 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

c) minden kétéves őzbak szabályos hatos (legalább 3 cm-es ágakkal) trófeája, 250 g (gyenge élőhely esetén 200 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

d) minden hároméves vagy idősebb, kulmináció előtt elejtett őzbak szabályos hatos (legalább 3 cm-es ágakkal) trófeája, 300 g (gyenge élőhely esetén 240 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

e) minden hároméves vagy idősebb, kulmináció előtt elejtett őzbak kismértékű formahibás trófeája, 400 g (gyenge élőhely esetén 320 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

16.-2 minősítésű

a) minden májusban elejtett egyéves őzbak barkában levő villás trófeája.

b) minden egyéves őzbak erős villás (legalább 6 cm-es ágak) vagy szabályos hatos (legalább 3 cm-es ágak) trófeája, 250 g (gyenge élőhely esetén 200 g) vagy nagyobb trófea tömeggel.

c) minden kétéves őzbak szabályos hatos (legalább 3 cm-es ágakkal) trófeája, 300 g (gyenge élőhely esetén 240 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

d) minden hároméves vagy idősebb, kulmináció előtt elejtett őzbak szabályos hatos (legalább 3 cm-es ágakkal) trófeája, 350 g (gyenge élőhely esetén 300 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

17.-3 minősítésű

a) minden egyéves, májusban elejtett hatos őzbak barkás trófeája.

b) minden egyéves őzbak szabályos hatos (legalább 3 cm-es ágakkal) trófeája, 300 g (gyenge élőhely esetén 240 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

c) minden kétéves őzbak szabályos hatos (legalább 3 cm-es ágakkal) trófeája, 350 g (gyenge élőhely esetén 280 g) vagy nagyobb trófeatömeggel.

d) minden hároméves vagy idősebb, kulmináció előtt elejtett őzbak szabályos hatos (legalább 5 cm-es ágakkal) trófeája, 400 g (gyenge élőhely esetén 320 g) vagy nagyobb trófeatömeggel és 105,00 IP (gyenge élőhely esetén 100,00 IP) pontszámmal.

II. Gímszarvas trófea

Általános szempontok:

18. Golyóérettnek minősíthető az a szarvasbika, amely elérte a tizenkettő éves életkort, agancsa szabályos főágakkal (szemág, középág), és a két koronában összesen legalább 5 db 15 cm-nél hosszabb ággal vagy kehelykoronával rendelkezik, IP pontértéke meghaladja a 185,00 pontot, az agancs tömege a 9,50 kg-ot. A gyengébb adottságú területeken a golyóérettségi kort tíz évben, a pontértéket 175,00 IP pontban, a tömeget 7,50 kg-ban lehet meghatározni.

19. Szabályosnak tekinthető minden olyan gímszarvas agancs, amely a C. I. C. képlet szerint elbírálható. A három évnél idősebb korú bika elejtése tömegtől függetlenül nem büntethető, ha trófeája a C. I. C. bírálati útmutató alapján pontértékkel nem minősíthető, ha a négy főág (szemág, középág) közül kettő hiányzik. A letört ágak nem jelentenek formahibát, minősítésre ilyen esetben a meglévő másik ág hosszát kell alapul venni. A jégágak hiánya nem selejtezési ok.

A gímszarvas trófea hibás lelövésének minősítése:

20.-1 minősítésű

a) Minden olyan első agancs (kétéves csapos), amelyiknél a csap hossza meghaladja a 30 cm-t (gyenge élőhelyen 25 cm-t), tömege az 1,3 kg-ot (gyenge élőhelyen 1,0 kg-ot). Tompa ágvégű, vastag.

b) Minden olyan második agancs (hároméves), amelyiknél a szárhossz meghaladja az 55 cm-t (gyenge élőhelyen 45 cm-t), a főágak hossza a 15 cm-t, a korona legalább villás, és tömege 3,0 kg (gyenge élőhelyen 2,5 kg) feletti. Tompa ágvégű.

c) Minden olyan harmadik agancs (négyéves), amelynek szárhossza meghaladja a 70 cm-t (gyenge élőhelyen 60 cm-t), a főágak hossza a 20 cm-t, a korona legalább villás, tömege 4,0 kg (gyenge élőhelyen 3,2 kg) feletti. Tompa ágvégű.

d) Minden olyan negyedik agancs (ötéves), amelynek szárhossza meghaladja a 80 cm-t (gyenge élőhelyen 70 cm-t), a főágak hossza a 30 cm-t, legalább háromágú koronás (gyenge élőhelyen villás koronás, legalább 15 cm hosszúságú ágakkal). Tömege 5,0 kg (gyenge élőhelyen 4,0 kg) feletti.

e) Minden olyan ötödik agancs (hatéves), amelynek a szárhossza meghaladja a 90 cm-t (gyenge élőhelyen 80 cm-t), az agancs szabályos, 30 cm feletti főágakkal és legalább hármas koronával rendelkezik. Tömege 6,0 kg (gyenge élőhelyen 5,0 kg) feletti, vagy IP pontszáma eléri az érmes minősítést.

f) Minden olyan hatodik, hetedik, nyolcadik agancs (hét-, nyolc-, kilencéves), amelynek szárhossza meghaladja a 100 cm-t (gyenge élőhelyen 90 cm-t), a főágak 30 cm felettiek, a koronaágak közül legalább 3 meghaladja a 15 cm-t. Trófeája meghaladja az agancsfelrakás évének számával megegyező (gyenge élőhelyen 20%-kal kevesebb) tömeget.

g) Minden olyan kilencedik (tízéves) agancs, amely szabályos, koronás tömege meghaladja a 9,5 kg-ot (gyenge élőhelyen 7,5 kg-ot).

h) Minden olyan tizedik agancs (tizenegy éves), amely szabályos, koronás, tömege meghaladja a 10,5 kg-ot (gyenge élőhelyen 8,0 kg-ot).

21.-2 minősítésű

a) Minden olyan első agancs (kétéves csapos), amelynek a nyársa meghaladja a 40 cm-t (gyenge élőhelyen 30 cm-t) vagy villás, tömege 1,8 kg (gyenge élőhelyen 1,5 kg) feletti.

b) Minden olyan fiatal (második, harmadik, negyedik, ötödik) agancs, amely szabályos, legalább 3-as koronájú, a szárak hossza meghaladja a 60, 80, 90, 100 cm-t (gyenge élőhelyen 50,65,75,85 cm-t) és a trófea legalább 10%-kal meghaladja (gyenge élőhelyen 10%-kal kevesebb) az agancsfelrakás évével megegyező tömeget.

c) Minden olyan középkorba tartozó (hatodik, hetedik, nyolcadik) agancs, amely szabályos, koronás. A szárak hossza meghaladja a 105 cm-t (gyenge élőhelyen 95 cm-t) és a trófea 15%-kal meghaladja az agancs felrakási évével megegyező (gyenge élőhelyen 10%-kal kevesebb) tömeget.

d) Minden olyan kilencedik agancs, amely szabályos, koronás, tömege meghaladja a 10 kg-ot (gyenge élőhelyen 8,5 kg-ot).

e) Minden olyan tizedik agancs, amely szabályos, koronás, tömege meghaladja a 11,5 kg-ot (gyenge élőhelyen 9 kg-ot).

22.-3 minősítésű

a) Minden olyan első agancs (kétéves csapos), amely meghaladja a 60 cm-t (gyenge élőhelyen 45 cm-t), vagy villás, esetleg koronás, tömege 2 kg (gyenge élőhelyen 1,8 kg) feletti.

b) Minden olyan második agancs, amelynek szárhossza meghaladja a 70 cm-t (gyenge élőhelyen 55 cm-t), szabályos, legalább 3-as koronával rendelkezik, tömege 3,5 kg (gyenge élőhelyen 3,0 kg) feletti.

c) Minden olyan harmadik agancs, amelynek szárhossza meghaladja a 85 cm-t (gyenge élőhelyen 70 cm-t), szabályos, legalább 3-as koronával rendelkezik, tömege 5 kg (gyenge élőhelyen 4 kg) feletti.

d) Minden olyan negyedik agancs, amelynek szárhossza meghaladja a 95 cm-t (gyenge élőhelyen 85 cm-t), szabályos, legalább 3-as koronával rendelkezik, tömege 6 kg (gyenge élőhelyen 5 kg) feletti.

e) Minden olyan ötödik agancs, amelynek szárhossza meghaladja a 100 cm-t (gyenge élőhelyen 90 cm-t), szabályos, legalább 3-as koronával rendelkezik, tömege 7 kg (gyenge élőhelyen 6 kg) feletti.

f) Minden olyan hatodik, hetedik, nyolcadik agancs, amelynek szárhossza meghaladja a 105 cm-t (gyenge élőhelyen 95 cm-t), szabályos, mindkét oldali, legalább 3-as koronával rendelkezik, trófeája 20%-kal meghaladja (gyenge élőhelyen megegyezik) az agancsfelrakás évének számával megegyező tömeget.

g) Minden olyan kilencedik agancs, amelynek szárhossza meghaladja a 105 cm-t (gyenge élőhelyen 95 cm-t), szabályos, koronás, tömege 11 kg (gyenge élőhelyen 9,5 kg) feletti.

h) Minden olyan tizedik agancs, amelynek szárhossza meghaladja a 110 cm-t (gyenge élőhelyen 100 cm-t), szabályos, legalább 5 db 15 cm-nél hosszabb koronaággal rendelkezik, tömege 12,5 kg (gyenge élőhelyen 10 kg) feletti.

III. Dámszarvas trófea

Általános szempontok:

23. Golyóérettnek minősül minden, legalább 10 éves dámbika, amelynek agancsa közel szimmetrikus, legalább 30 cm hosszú és 14 cm széles, zárt lapáttal rendelkezik, amely körben csipkézett. Tömege eléri a 3 kg-ot, IP pontértéke meghaladja a 165,00 pontot. A kiemelten kezelt állományok esetében külön minőségi előírást lehet alkalmazni, a golyóérettségi kort 12 évben, a tömeg alsó határát 3,5 kg-ban megállapítani. A lapátosodó forma csak az 5 éves kortól (4. agancs) várható el, ezért a fiatal korosztályból csak a nagyon gyenge, 30 cm-nél rövidebb szárhosszúságú agancsot fejlesztő egyedeket kell kiszelektálni. A középkorban fejlesztett agancsok közül nem minősíthető hibás kilövésnek a szűk állású, meredek forma, az erősen szabdalt, felemás lapát. A teljesen csipkehiányos vagy a 12 cm-nél keskenyebb lapátszélesség, a szemághiány, az erősen behajló, kampós lapátvégek mind selejtezési szempontok. A lapát belső felületén megjelenő csipkézet (cápafog) nem minősíthető hibás alakulásnak. A lapátélek mechanikai sérülése nem selejtezési ok.

A dámszarvas trófea hibás kilövésének minősítése:

24.-1 minősítésű

a) Minden első (csapos) agancs, amely 10 cm-nél nagyobb.

b) Minden második, harmadik agancs, amelynek szemága van és a szár pudvás végű, elágazó és ellaposodó.

c) Minden negyedik és ötödik agancs, amelynek szem-ága és a középág fölött legalább 12 cm széles és 25 cm-nél hosszabb, csipkézett, zárt lapáttal rendelkezik.

d) Minden hatodik, hetedik, nyolcadik agancs, amelynek szemága és közel szimmetrikus, zárt, jól csipkézett élű, 25 cm-nél hosszabb és 13 cm-nél szélesebb lapátja eléri a 160,00 IP pontot.

25.-2 minősítésű

a) Minden első (csapos) agancs, amely 15 cm-nél nagyobb.

b) Minden második, harmadik agancs, aminek jó szem-ága és középága van, a szár a középág fölött 10 cm-nyire ellapátosodik (kanalas) és pudvás végű, elágazó. A szárhossz meghaladja a 35 cm-t.

c) Minden negyedik, ötödik közel szimmetrikus agancs, a középág fölött legalább 14 cm széles és 30 cm-nél nagyobb, zárt lapáttal, rajta egyenletes csipkézettel.

d) Minden hatodik, hetedik, nyolcadik agancs 20 cm-nél hosszabb szemággal, 15 cm-nél szélesebb és 35 cm-nél hosszabb, zárt lapáttal, rajta egyenletes csipkézettséggel. Tömege eléri a 3 kg-ot, IP pontszáma meghaladja a 170,00 pontot.

26.-3 minősítésű

a) Minden első (csapos) agancs, amely 20 cm-nél hosszabb.

b) Minden második, harmadik agancs, amelynek 15 cm-nél hosszabb szemága van és az erős szár a középág fölött mindkét oldalon legalább 15 cm-nyire ellapátosodik, pudvás végű. A szárak hossza meghaladja a 45 cm-t.

c) Minden negyedik és ötödik közel szimmetrikus agancs 20 cm-nél hosszabb szemággal és a középág fölött legalább 15 cm széles és 35 cm hosszú, egyenletesen csipkézett, zárt lapáttal. Tömege meghaladja a 2,5 kg-ot, IP pontértéke a 160,00 pontot.

d) Minden hatodik, hetedik, nyolcadik szimmetrikus agancs, jól ívelt, 20 cm-nél hosszabb szemágakkal, erős szárakon a középág fölött legalább 15 cm széles, 35 cm-nél hosszabb, erősen csipkézett, zárt lapáttal. Tömege meghaladja a 3,5 kg-ot, IP pontszáma a 180,00 pontot.

IV. Muflontrófea

Általános szempontok:

27. Golyóérett az a muflonkos, amely legalább nyolcéves és a szépen ívelt (27 cm-nél nagyobb ívátmérő), jól terpesztett csigája eléri a 185,00 IP pontot. A C-index értéke 2,5 alatt, illetve 0,7 fölött van. A három év alatti korosztályban csak kényszer kilövés vagy letört csigák esetében indokolt a szelekció. A közép korosztályból nem minősül szakszerűtlennek a gyenge terpesztésű (40 cm alatt), a kis ívű (27 cm alatt), erősen nyakba vagy torkába növő, szem elé növő, letört végű csigával rendelkező kos elejtése.

A muflontrófea hibás kilövésének minősítése:

28.-1 minősítésű

a) Minden egyéves kos trófeája, amelynek csigája 10 cm-nél hosszabb.

b) Minden kétéves kos trófeája, amelynek csigája 20 cm-nél hosszabb.

c) Minden hároméves kos trófeája, amelynek csigája 30 cm-nél hosszabb.

d) Minden négy-, öt-, hatéves kos trófeája, amelynek a csigája eléri a 185,00 IP. pontot, és C-indexe 2,5 alatt van.

29.-2 minősítésű

a) Minden egyéves kos. trófeája, amelynek csigája 15 cm-nél hosszabb.

b) Minden kétéves kos trófeája, amelynek csigája 25 cm-nél hosszabb.

c) Minden hároméves kos trófeája, amelynek csigája 40 cm-nél hosszabb.

d) Minden négy-, öt-, hatéves kos trófeája, amely meghaladja a 190,00 IP pontot, és C-indexe 2,5 alatt van.

30.-3 minősítésű

a) Minden egyéves kos trófeája, amelynek csigája 20 cm-nél hosszabb.

b) Minden kétéves kos trófeája, amelynek csigája 30 cm-nél hosszabb.

c) Minden hároméves kos trófeája, amelynek csigája 50 cm-nél hosszabb.

d) Minden négy-, öt-, hatéves kos trófeája, amely meghaladja a 195,00 IP pontot, és C-indexe 2,5 alatt van.

12. számú melléklet a 8/1993. (I. 30.) FM rendelethez[51]

A vadászható állatfajok és a hullott agancs vadgazdálkodási értéke