49/1995. (XII. 29.) NM-PM együttes rendelet

a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet módosításáról

A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló - többször módosított - 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendeletet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítjuk:

1. §

Az R. 14. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(5) A 13. § (3) bekezdésben meghatározott esetben, ha a dolgozó számára kedvezőbb, az igény éves felülvizsgálatakor korábbi átlagkeresete helyett a rehabilitációját megelőző munkakörben dolgozó vájárok, segédvájárok, csapatcsillések, csatlósok, szállítócsillések, bányaiparosok, szakmunkások, csapatra telepített vagy csapatokat közvetlen kiszolgáló iparosok, betanított és segédmunkások, gépészek, szállítógép-kezelők, bányatechnikusok, aknászok, felvigyázók, bányamérnökök, bányamesterek, valamint műszaki munkakört betöltött személyek átlagkeresetét kell figyelembe venni."

2. §

(1) Az R. 24/A. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A bányász dolgozó az egészségkárosodási járadékra akkor is jogosult, ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek nem felel meg, de munkaviszonya, szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tag tagsági viszonya megszűnését megelőzően a 13. § (3) bekezdése alapján keresetkiegészítésre volt jogosult.

(3) Az egészségkárosodási járadék összege a rehabilitációs foglalkoztatás megszűnésének időpontjában a rehabilitációs munkakörben a 13. § (3) bekezdése alapján megállapított és a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerint folyósított keresetkiegészítés összegével azonos, de nem lehet magasabb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosa."

(2) Az R. 24/A. §-ának (6) bekezdése az alábbi c) ponttal egészül ki:[1]

(Megszűnik az egészségkárosodási járadékra való jogosultság, ha a dolgozó:)

"c) bányásznyugdíjra, öregségi, illetve baleseti rokkantsági vagy rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá."

3. §

Az R. 27/A.-27/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az R. az alábbi 27/C-27/E. §-sal egészül ki:

"27/A. § (1) A 28. §-ban meghatározott megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása esetén

a) a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott adóalanyt, ideértve a 27/D. § alapján kijelölt célszervezetet (a továbbiakban: kijelölt célszervezet) is,

b) a szociális foglalkoztatót

[a továbbiakban az a)-b) pont együtt: gazdálkodó szervezet] dotáció illeti meg.

(2) Dotáció abban a hónapban illeti meg a gazdálkodó szervezetet - ide nem értve a kijelölt célszervezetet -,amelyikben az általa foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 30 főt, és a megváltozott munkaképességű dolgozóknak az átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya legalább 5%.

(3) A dotáció vetítési alapja a megváltozott munkaképességű dolgozók tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámának és a részükre kifizetett havi átlagbér szorzata alapján számított havi bruttó munkabér összege. Átlagbérként legfeljebb a - külön jogszabályban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak részére meghatározott - mindenkor érvényes minimálbért lehet figyelembe venni.

(4) A dotáció havonta a tárgyhót követő hónap 15. napjától igényelhető. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) az adózó kérelmére az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 2. számú melléklete IV/5. pontja előírásainak megfelelően gyakoribb (öt-tíz-tizenöt naponkénti) igénybevételt engedélyezhet, azzal az eltéréssel, hogy egyszeri (negyedéves) támogatási előleg folyósításának engedélyezése nem lehetséges.

(5) A dotáció igénylése az APEH által rendszeresített formanyomtatványon történik, melyhez csatolni kell a dotáció összegének számításánál figyelembe vett megváltozott munkaképességű dolgozók létszám-, illetve béradatait, valamint - kijelölt célszervezet esetében - tájékoztató jelleggel az igénylés időpontjáig realizált nettó árbevétel összegét is tartalmazó adatlapot. A (4) bekezdés szerinti igénybevétel esetén az adatlapot a havi elszámoláshoz kell mellékelni.

27/B. § (1) A dotáció mértéke annál a gazdálkodó szervezetnél - ide nem értve a szociális foglalkoztatót és a kijelölt célszervezetet -, amelynél a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóknak a tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya

a) eléri vagy meghaladja az 5%-ot, de 10% alatt van, 45%,

b) eléri vagy meghaladja a 10%-ot, de 40% alatt van, 55%,

c) eléri vagy meghaladja a 40%-ot, de 60% alatt van, 100%,

d) eléri vagy meghaladja a 60%-ot, 150%.

(2) A gazdálkodó szervezet által a tárgyhónapban igényelhető dotáció összege a 27/A. § (3) bekezdésében foglalt vetítési alap és az (1) bekezdés szerinti dotációs mérték szorzata.

27/C. § (1) A dotáció mértéke annál a szociális foglalkoztatónál, amelynél a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóknak a tárgyhavi átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya

a) eléri vagy meghaladja az 5%-ot, de 20% alatt van, 50%,

b) eléri vagy meghaladja a 20%-ot, de 40% alatt van, 75%,

c) eléri vagy meghaladja a 40%-ot, de 60% alatt van, 100%,

d) eléri vagy meghaladja a 60%-ot, 150%.

(2) A szociális foglalkoztató által a tárgyhónapban igényelhető dotáció összege a 27/A. § (3) bekezdésében foglalt vetítési alap és az (1) bekezdés szerinti dotációs mérték szorzata.

27/D. § (1) A társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a)-d) pontja hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet kezdeményezésére a Pénzügyminisztérium a Népjóléti Minisztérium egyetértésével, és a Védett Szervezetek Országos Szövetsége (a továbbiakban: VSZOSZ) véleményének meghallgatásával célszervezetnek jelölheti ki az a gazdálkodó szervezetet, amelynél

a) a cégbíróság által bejegyzett gazdálkodó szervezet létesítő okirata tartalmazza a rehabilitációs foglalkoztatási célt,

b) a rehabilitációs foglalkoztatási tevékenység megkezdése óta legalább egy év eltelt, a célszervezeti kijelölési kérelem benyújlását megelőző 6 hónap átlagában a foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma legalább 30 fő és a megváltozott munkaképességű dolgozóknak az átlagos statisztikai állományi létszámhoz viszonyított aránya eléri a 60%-ot,

c) a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozók egészségi állapotához igazodó egészégügyi ellátás biztosított.

(2) A kijelölt célszervezetnek az éves - továbbá minden egymást követő 3 hónap - átlagos statisztikai állományi létszáma el kell érje a 30 főt, a foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóknak az éves - illetve minden egymást követő 3 hónap - átlagos statisztikai állományi létszámához viszonyított aránya pedig legalább a 60%-ot.

(3) Ha a kijelölt célszervezet a (2) bekezdésben előírt feltételeknek nem felel meg, ezt a célszervezet köteles 10 napon belül a Pénzügyminisztériumnak írásban bejelenteni. A Pénzügyminisztérium - a Népjóléti Minisztérium egyetértésével és a VSZOSZ meghallgatásával - az összes körülmény mérlegelésével 30 napon belül dönt a célszervezeti kijelölés további fenntartásáról vagy visszavonásáról.

(4) A (3) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a célszervezeti dotációra való jogosultság a mulasztás hónapjának első napjától megszűnik. Ilyen esetben a célszervezeti kijelölést - visszamenőleges hatállyal - a mulasztás tényének ismertté válását, legkésőbb az éves beszámoló benyújtását követően a Pénzügyminisztérium a Népjóléti Minisztériummal egyetértésben visszavonja.

(5) Amennyiben a (2) bekezdésben előírt feltételek a tárgyévben második alkalommal nem teljesülnek, a célszervezeti dotációra való jogosultság a következő hónap első napjától megszűnik. Ebben az esetben a célszervezeti kijelölés visszavonására a (4) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(6) Visszavonható a célszervezeti kijelölés az APEH által megállapított jogosulatlan dotáció igénybevétel esetén is, a (3) bekezdésben foglaltak szerint.

(7) A kijelölt célszervezetek jegyzékét a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában évente közzéteszi.

(8) A kijelölt célszervezetet - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a megváltozott munkaképességű dolgozókra tekintettel 150% dotáció illeti meg.

(9) A (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően:

a) a legalább 67%-os mértékben megváltozott munkaképességű és a 28. § (3) bekezdése szerint fogyatékosnak nem minősülő dolgozókra tekintettel igényelhető dotáció mértéke 180%,

b) a 28. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fogyatékos, valamint a halmozottan fogyatékos dolgozókra tekintettel igényelhető dotáció mértéke 380%,

c) a 28. § (3) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti fogyatékos dolgozókra tekintettel igényelhető dotáció mértéke 280%.

A b) pont alkalmazásánál halmozottan fogyatékos dolgozónak az a megváltozott munkaképességű dolgozó minősül, akinek az 28. § (3) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van.

(10) A kijelölt célszervezet telephelyén foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozóra tekintettel igényelhető - a (8), illetve (9) bekezdés szerinti - dotáció mértéke 60%-kal nő (a továbbiakban: telephelyi dotáció) az alábbi feltételek teljesítése esetén:

a) a megváltozott munkaképességű dolgozó munkahelye a központi telephellyel nem azonos közigazgatási egységben, attól közúton mért legalább 25 km távolságra lévő telephelyen van,

b) a telephelyen foglalkoztatott dolgozók éves átlagos statisztikai állományi létszáma eléri a 10 főt.

(11) Ha a kijelölt célszervezet telephelye a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - többször módosított - 1993. évi III. törvényben szabályozott ápolást, gondozást és rehabilitációt nyújtó szociális intézményben van, akkor a telephelyi dotáció mértéke a (10) bekezdésben szabályozottól eltérően 30%.

(12) A telephelyi dotáció a központi telephelyen foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozókra nem vehető igénybe.

(13) A kijelölt célszervezet által a tárgyhónapban igényelhető dotáció összege a 27/A. § (3) bekezdésében foglalt vetítési alap és a (8)-(11) bekezdés szerinti dotációs mértékek szorzata.

(14) A (10)-(12) bekezdések alkalmazásában

a) telephely: a kijelölt célszervezet létesítő okiratában vagy a működési helye szerint illetékes települési önkormányzatnál történt bejelentés alapján telephelyként meghatározott üzleti létesítmény,

b) központi telephely: a kijelölt célszervezet telephelyei közül az a telephely, ahol a tárgyévet megelőző évben foglalkoztatott dolgozók átlagos statisztikai állományi létszáma a legtöbb. A tárgyévben történő célszervezeti kijelölés esetén az a telephely, ahol a kijelölés időpontjában a foglalkoztatott dolgozók statisztikai állományi létszáma a legtöbb.

27/E. § (1) A dotáció éves összege nem haladhatja meg a kijelölt célszervezet tárgyévi mérlegbeszámoló szerinti - alvállalkozói teljesítményekkel és az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett - nettó árbevételét.

(2) Az (1) bekezdés szerint számított nettó árbevételben a bérmunkadíjból származó bevétel összegének legfeljebb két és félszerese vehető figyelembe.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevétel növelhető a saját előállítású és saját célra felhasznált termékek önköltségi áron számított értékével.

(4) A tárgyévben összesen legfeljebb olyan összegű dotáció igényelhető, hogy az azzal együtt számított (1)-(3) bekezdés szerinti nettó árbevétel arányos adózatlan nyereség a 6%-ot nem haladhatja meg.

(5) A kijelölt célszervezet az e rendeletben előírt kötelezettségek teljesítéséről a Pénzügyminisztérium által meghatározott szempontok szerint évente, a tárgyévet követő év március 15. napjáig beszámolni köteles. A Pénzügyminisztérium a beszámoló szempontjait évente január 31-ig hivatalos lapjában közzé teszi."

4. §

(1) Az R. 28. §-a (1) bekezdésének bevezető mondata és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) A rehabilitációs hozzájárulás és a dotáció szempontjából megváltozott munkaképességű dolgozónak kell tekinteni az a munkaviszony keretében foglalkoztatott dolgozót, illetve szövetkezettel munkaviszony jellegű jogviszonyban álló szövetkezeti tagot, akinek munkaszerződés szerinti napi munkaideje eléri a 4 órát, továbbá a bedolgozói jogviszony keretében foglalkoztatott dolgozót, ha

a) egészségügyi állapotának romlásából eredően 40%-os vagy az meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű, és eredeti munkakörében, rehabilitációs intézkedés nélkül, teljes értékű munkavégzésre tartósan alkalmatlanná vált. A dolgozó megváltozott munkaképességének mértékét az OOSZI szakvéleménye igazolja."

(2) Az R. 28. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nincs szükség az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásra annál, aki]

"b) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerint adóalapot csökkentő kedvezményre jogosult."[2]

(3) Az R. 28. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nincs szükség az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott eljárásra annál, aki]

"d) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül."

5. §

Az R. az alábbi 36. §-sal egészül ki:

"36. § (1) Ha a dolgozó munkaképesség változásának mértékét igazoló OOSZI szakvéleménnyel nem rendelkezik, munkaképesség változása mértékének megállapítására irányuló szakvéleményt az OOSZI a munkáltatónak a 2. számú melléklet szerinti kezdeményezésére adja ki.

(2) A dolgozó munkaképesség változása igazolható az OOSZI szakvéleményére alapozott egyéb okirattal is, melyből a munkaképesség változás mértéke megállapítható.

(3) A szakvéleményért a munkáltató 2000 Ft/fő térítési díjat fizet, melyet az OOSZI Magyar Nemzeti Banknál vezetett 10032000-01493043 számú számlájára kell befizetni.

(4) A (3) bekezdés szerinti térítési díjat az OOSZI számlájára előre kell befizetni. A befizetésről szóló bizonylatot csatolni kell az (1) bekezdés szerinti megkereséshez."

6. §

(1) Ez a rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 1-2. §-át a hatálybalépését megelőzően benyújtott és még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Ha a bányász dolgozónak nem az R. 14. §-ának (5) bekezdésében meghatározott munkakörben, hanem a rehabilitációs munkakörben elért átlagkereset figyelembevételével állapították meg a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékát, akkor az R. 24/A. § (3) bekezdése szerint az - a nyugdíjak és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabályokban foglalt emelésekkel növelt összegben - újra meg kell állapítani, és e rendelet hatálybalépése napjától az új összegben folyósítani. Az így megállapított bányász dolgozók egészségkárosodási járadékának összege azonban nem lehet kevesebb, mint az e rendelet hatálybalépését megelőzően folyósított összeg.

(4) Az 1995. évben kijelölt célszervezet központi telephelye az R. 27/D. § (14) bekezdése b) pontjának második mondata szerinti telephely.

(5) Az R.-nek e rendelettel megállapított 28. § (1) bekezdése a) pontjában foglaltakat 1996. július 1. napjától kell alkalmazni. E határidőig a rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések alapján kell eljárni.

(6) Az R. alkalmazásában átlagos statisztikai állományi létszám a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott módszer szerint számított létszám.

(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 13. § (3) bekezdéséből az "Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Országos Orvosszakértői Intézete" szövegrész helyébe az "Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI)" szövegrész lép, valamint az R. melléklete "1. számú mel-léklet"-re változik.

(8) A kijelölt célszervezet 1996. évben kiegészítő dotáció megállapítását kérheti, ha az 1996. évi I-VI. hónapra a 27/D. § (8)-(11) bekezdése alapján igényelt dotáció egy lő megváltozott munkaképességű dolgozóra számított átlagos havi összege nem éri el az 1995. év december hónapra egy fő megváltozott munkaképességű dolgozóra jogszerűen igényelt dotáció összegének 80%-át.

(9) A kijelölt célszervezet a (8) bekezdés szerinti kiegészítő dotáció iránti kérelmet 1996. július 30-ig nyújthat be a pénzügyminiszterhez. A kérelemről a pénzügyminiszter a népjóléti miniszterrel egyetértésben dönt.

Szabó György s. k.,

népjóléti miniszter

Dr. Bokros Lajos s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 49/1995. (XII. 29.) NM-PM együttes rendelethez

"2. számú melléklet a 8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelethez