1995. évi LIV. törvény
a Hírközlési Alapról[1]
Az Országgyűlés a közcélú távközlés fejlesztésének elősegítése érdekében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a alapján, továbbá a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. (a továbbiakban: Tt.) és a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. (a továbbiakban: Ft.) törvényre tekintettel a következő törvényt alkotja:
A Hírközlési Alap fogalma
1. § (1) A Hírközlési Alap (a továbbiakban: HA) elkülönített állami pénzalap, amely
a) a távközlési szolgáltatással való ellátottság elősegítésére,
b) a koncessziós szerződések megszűnése vagy megszegése miatt szükséges azonnali intézkedések költségének fedezetéül,
c) a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság működésének finanszírozására,
d) intervenciós és fejlesztési célokra, valamint a nemzeti távközléspolitikának, továbbá a távközlés egyes nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak megvalósításához nyújtott céltámogatásra,
e) a különböző okokból (pl. nemzetközi kötelezettség) történő engedélyvisszavonások során szükséges kártalanításra, és
f) a korszerű technológia bevezetéséhez szükséges esetenkénti frekvenciaátrendezések támogatására
szolgál.
(2) A HA felhasználására és az azzal való rendelkezésre a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) jogosult. A felhasználásra készített terv véglegesítéséhez a miniszter előzetesen a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság és a Távközlési Érdekegyeztető Fórum véleményét is kikéri.
(3) A HA kezelője a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium).
(4) A HA költségvetési gazdálkodásának pénzforgalmát, pénzeszközeinek kezelését a miniszter által - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - kiválasztott és megbízott bank végzi.
A HA kezelése
2. § (1) A HA kezelője a rá vonatkozó mindenkor hatályos rendelkezések szerint köteles a HA bevételeit és kiadásait nyilvántartani és arról évenként beszámolni.
(2) A HA költségvetéséről és a támogatások odaítéléséről a közvéleményt országos napilapokban közzétett közlemény útján tájékoztatni kell.
A HA forrásai
3. § (1) A HA forrásai:
a) a távközlési szolgáltatásokra kötött koncessziós szerződésekből származó - a koncesszióba adással kapcsolatos költségek levonása után fennmaradt - egyszeri koncessziós díjból 70%, majd az évente fizetendő koncessziós díjból 70%,
b) a távközlés állami részesedése privatizációjából származó bevételeinek 10%-a,
c) a koncessziós szerződés megszegése miatt érvényesített követelések alapján befolyt összegek, továbbá a Tt. 22. §-a alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,
d) a frekvencia lekötéséért és használatáért befizetett díjnak a miniszter által, a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott díjrendeletben megállapított százaléka,
e) az Ft. 27. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján megállapított és megfizetett bírságok teljes összege,
f) a HA céljára önkéntesen átengedett pénzeszközök és nemzetközi segélyek,
g) a HA-ból nyújtott visszatérítendő támogatásokból, továbbá más Alapoknak nyújtott kölcsönökből származó befizetések (hitelvisszatérítések), azok kamatai és késedelmi kamatai,
h) a HA-ból támogatást igénylő pályázó által fizetett pályázati díj.
(2) A HA javára teljesített önkéntes befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.
(3) A HA bevétele, illetőleg év végi maradványa nem vonható el, az a következő költségvetési évre átvihető.
A HA felhasználása
4. § (1) A HA pénzeszközei felhasználhatók:
a) a HA kezeléséhez, bevételeinek keletkezéséhez, és ezek felhasználásának ellenőrzéséhez szükséges költségek fedezetére;
b) a távközlési szolgáltatással való ellátottság elősegítésére, bővítésére, elsődlegesen a területfejlesztés kedvezményezett területein történő fejlesztésre;
c) koncessziós szerződés előre nem látható, határidő előtti megszűnése vagy a koncessziós társaság szerződésszegése miatti azonnali intézkedéshez szükséges kiadásokra;
d) a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság működésének - a miniszter által, a tárgyévet megelőző év december 15-ig jóváhagyott költségvetésüknek megfelelő - finanszírozására;
e) intervenciós és fejlesztési támogatás nyújtására a következő célokra:
1. a korszerű távközlési szolgáltatások bevezetése,
2. a távközlés fejlesztését célzó kísérletek, kutatások finanszírozása,
3. a közcélú távközlési szolgáltatások elterjesztésének gyorsítása, a távközlő eszközök alkalmassá tétele a kulturális és tudományos értékek közvetlen elérésének biztosításához (multimédia), az ezzel kapcsolatos koncepció kialakítása, az európai szabványosítás bevezetésének finanszírozása,
4. a Tt. 35. §-a (1) bekezdésének a) pontjához kapcsolódóan a nemzeti távközléspolitika, valamint a távközlés egyes nemzetbiztonsági és védelmi jellegű feladatainak a Tt. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti érvényesítése,
5. a távközlés oktatási, ismeretterjesztési feladatainak támogatása,
6. egyéb - az 1. §-sal összhangban álló - célok;
f) a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázatának megváltoztatásából következő kártalanítás kifizetésére az Ft. 12. §-a (4) bekezdésének megfelelően; illetőleg
g) a korszerű technológia bevezetéséhez szükséges sávátrendezésekből eredő kártalanítási igények kielégítésére.
(2) Az Alap évenkénti kiadásainak legalább 90%-át a távközlési piac fejlesztésére és beruházásra kell felhasználni. Ettől való eltérésre rendkívül indokolt esetben a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - engedélyt adhat.
5. § A HA-t megillető bevételi források közül a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt egyszeri koncessziós díjból tartalékot kell képezni, amelynek mértéke a HA következő évre tervezett teljes bevételének 5%-ánál kevesebb nem lehet. A tartalék mértékét az előző év gazdálkodásáról szóló beszámoló alapján a miniszter határozza meg.
6. § A 4. § (1) bekezdésének b), c) és e) pontjaiban szereplő célokra vissza nem térítendő, illetőleg kamatmentesen vagy kamatterhesen visszatérítendő támogatást lehet nyújtani.
7. § (1) A támogatás a HA kezelője által - évente legfeljebb két alkalommal - kiírt pályázat alapján nyerhető el.
(2) A pályázatok alapján a támogatások odaítéléséről - az általa létrehozott kilenctagú tárcaközi döntéselőkészítő bizottság javaslatának figyelembevételével - a miniszter dönt. A tárcaközi döntéselőkészítő bizottságban tagként részt vesz a Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Minisztérium egy-egy köztisztviselője, a Magyar Munkaadói Szövetség egy képviselője, továbbá a miniszter által felkért és megbízott további két személy.
(3) A miniszter a pályázatban megjelölt határidő elteltétől számított harminc - a döntéselőkészítő bizottság által tett javaslat átvételét követő tizenöt - napon belül nyilvánosságra hozza a támogatás odaítéléséről szóló határozatát.
8. § A visszatérítendő, illetőleg a részben visszatérítendő támogatás esetében:
a) kamatként a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéig terjedő kamatfizetési kötelezettséget lehet megállapítani a szerződésben, továbbá
b) a HA kezelője igényt tarthat a visszatérítendő támogatás, illetve a kamatteher összegének megfelelő biztosíték nyújtására.
A támogatás igénybevétele
9. § (1) A támogatás pénzügyi feltételeire vonatkozó szerződést (a továbbiakban: szerződés) a miniszter nevében a megbízott bank köti meg a kedvezményezettel.
(2) A szerződésben foglaltak teljesülésének, valamint a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzéséről a HA kezelője gondoskodik.
(3) Ha a kedvezményezett a szerződésben meghatározott feltételeket nem vagy csak részben teljesíti, a miniszter a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és érvényesíti a szerződésben kikötött biztosítékokat.
Záró rendelkezés
10. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg a Tt. 36. §-a, valamint az Ft. 3. §-a (3) bekezdésének a) pontja és 22. §-a hatályát veszti, továbbá a Tt. 33. §-a (1) bekezdésének j) pontjában a "Távközlési Alap" szövegrész helyébe "Hírközlési Alap" szövegrész lép.
(2) A Távközlési Alap és a Rádiótávközlési Alap 1993., 1994. és 1995. évi - e törvény hatálybalépéséig keletkezett - bevételeiből további* 16 milliárd forint a központi költségvetést illeti meg. Az ezt meghaladó, valamint a törvény hatálybalépésétől kezdődően keletkezett bevételek - a 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően -, továbbá a Távközlési Alap és a Rádiótávközlési Alap kiadásai a Hírközlési Alapot illetik meg, illetőleg terhelik.[2]
(3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a támogatás törvényben meghatározott célokra történő felhasználásának szabályait rendeletben megállapítsa.
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Gál Zoltán s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés az 1995. június 6-i ülésnapján fogadta el.
[2] * Lásd a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 71. §-át.