1995. évi LXVII. törvény

az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével aláírt "Békepartnerség" program Keretdokumentumának törvénybe iktatásáról, és annak a Magyar Köztársaság által történő végrehajtásáról[1]

1. §[2] Az Országgyűlés az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével (NATO) aláírt - és az Országgyűlés 66/1994. (XII. 15.) OGY határozatával megerősített - "Békepartnerség" program Keretdokumentumát (a továbbiakban: Keretdokumentum) e törvénnyel kihirdeti.

2. §[3] A Keretdokumentum hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

"BÉKEPARTNERSÉG: KERETDOKUMENTUM

1. A NATO állam- és kormányfői által, az 1994. január 10-11-én tartott találkozón kibocsátott felhíváson túlmenően az Észak-atlanti Szövetség tagállamai, valamint a jelen dokumentumot aláíró más államok, elhatározva, hogy elmélyítik politikai és katonai kapcsolataikat, és hozzájárulnak az euro-atlanti térség biztonságának megerősítéséhez, az Észak-atlanti Együttműködési Tanács keretében ezennel létrehozzák a Békepartnerséget.

2. Ez a partnerség azt a közös meggyőződést juttatja kifejezésre, hogy az euro-atlanti térségben stabilitás és biztonság csakis az együttműködés és a közös cselekvés alapján jöhet létre. Az alapvető szabadságjogok és emberi jogok védelme és előmozdítása, a szabadság, igazságosság és a béke szavatolása a demokrácia által, olyan közös értékek, amelyek meghatározó jelentőségűek a partnerség szempontjából. Az Észak-atlanti Szövetség tagállamai és a jelen dokumentumot aláíró más államok, csatlakozva a partnerséghez, emlékeztetnek arra, hogy elkötelezték magukat a demokratikus társadalmak, az erőszaktól és megfélemlítéstől mentes szabadság megőrzése és a nemzetközi jog elveinek fenntartása mellett. Újólag megerősítik, hogy elkötelezték magukat az ENSZ Alapokmányában, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elveiben foglalt kötelezettségeik jóhiszemű teljesítése mellett, különösképpen tartózkodnak attól, hogy erővel vagy annak alkalmazásával fenyegessék bármely állam területi integritását vagy politikai függetlenségét, tiszteletben tartják a meglévő határokat, és békés eszközökkel rendezik a vitás kérdéseket. Ugyancsak megerősítik elkötelezettségüket a Helsinki Záróokmány, valamint minden azt követő EBEÉ dokumentum iránt, továbbá a leszerelés és a fegyverzetellenőrzés terén vállalt minden kötelezettségük és feladatuk teljesítésére.[4]

3. Más, e dokumentumhoz csatlakozó államok együttműködnek az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével a következő célok elérése érdekében:

a) az átláthatóság előmozdítása a nemzeti védelmi tervezésben és a költségvetési folyamatban;

b) a véderők demokratikus ellenőrzésének biztosítása;

c) olyan (hadi) képesség és harckészültség fenntartása, hogy az alkotmányos előírásoknak megfelelően hozzájárulhassanak az ENSZ fennhatósága alá tartozó vagy/és az EBEÉ hatáskörében megvalósuló műveletekhez;

d) a NATO-val fenntartott katonai együttműködési kapcsolatok fejlesztése a közös tervezés, kiképzés és hadgyakorlatok terén abból a célból, hogy növeljék képességüket a békefenntartásban, kutató és mentő, humanitárius és minden más, a későbbiekben esetleg megállapodás tárgyát képező műveletben való részvételre;

e) azon erők hosszabb távon történő fejlesztése, amelyek alkalmasabbak az Észak-atlanti Szövetség tagállamai erőivel való közös tevékenységre.

4. A csatlakozó államok Felajánlási Dokumentumot bocsátanak a NATO hatóságainak rendelkezésére, amelyben megjelölik a partnerség politikai céljai elérése érdekében megteendő lépéseiket, és feltüntetik azokat a katonai és más képességeket és eszközöket, amelyek a partnerség keretei között folyó tevékenység során felhasználhatók. A NATO javaslatot tesz hadgyakorlatok programjára a partnerség keretei között, és más, a partnerség céljaival összhangban álló tevékenységekre. Ezen program, valamint az általa beterjesztett Felajánlási Dokumentum alapján minden aláíró állam egyéni partnerségi programot dolgoz ki a NATO-val.

5. Az egyéni partnerségi programok elkészítése és végrehajtása során a csatlakozó államok - saját költségükre és a Szövetséggel, valamint szükség szerint az illetékes belga hatóságokkal egyetértésben - létrehozzák saját összekötő irodájukat a brüsszeli NATO-központ mellett. Mindez megkönnyíti részvételüket az ÉAET/Békepartnerség keretében zajló - valamint bizonyos más meghívásos - találkozókon és tevékenységekben. Biztosítják továbbá az elfogadott partnerségi programok végrehajtásához szükséges és megfelelő személyi, tárgyi és egyéb feltételeket. A NATO megfelelő segítséget nyújt az egyéni partnerségi programok kialakításához és végrehajtásához.

6. A csatlakozó államok egyetértőleg elfogadják a következőket:

- azok, akik tervezik részvételüket a 3. d) pontban előirányzott tevékenységekben, a megfelelő esetekben részt vesznek a vonatkozó NATO gyakorlatokban;

- ezek az országok saját maguk fedezik a partnerségi tevékenységben való részvételük költségeit, és más módon is törekednek arra, hogy osztozzanak másokkal mindama gyakorlatok terheiben, amelyekben részt vesznek;

- ezek az országok, megfelelő megállapodás után, állandó összekötő tisztet küldhetnek egy különálló partnerségi Koordinációs Sejtbe, a belgiumi Monsba, amely az Észak-atlanti Tanács fennhatósága alatt végzi a partnerségi programok végrehajtásához szükséges katonai tervezést;

- a katonai gyakorlatokon és az azok tervezésében részt vevő országok számára hozzáférhetővé tesznek bizonyos, az együttes tevékenységhez szükséges NATO technikai adatokat;

- az EBEÉ védelmi tervezéssel kapcsolatos intézkedéseire alapozva a csatlakozó államok és a NATO tagállamok információcserét folytatnak azokról a lépésekről, amelyeket a védelmi tervezés és költségvetés átláthatóvá tételére, valamint a fegyveres erők demokratikus ellenőrzésének biztosítása érdekében tettek vagy tesznek;

- a csatlakozó országok részt vehetnek a védelmi tervezéssel és költségvetéssel kapcsolatos - az ÉAET/Békepartnerség keretében kialakítandó - kölcsönös információcserében.

7. Az Észak-atlanti Szövetség tagállamai a Békepartnerség céljaival kapcsolatos kötelezettségeiknek megfelelően vállalják, hogy

- a csatlakozó államokkal együtt kifejlesztenek egy olyan tervezési és értékelési eljárást, amely alapjául szolgálhat a csatlakozó országok mindama erőinek és azon képességeinek azonosításához, értékeléséhez, amelyeket a csatlakozó országok a Szövetséggel közösen folytatandó többnemzetiségű kiképzéshez, hadgyakorlatokhoz és hadműveletekhez rendelkezésre bocsáthatnak;

- a NATO központjában előmozdítják a katonai és politikai koordinációt annak érdekében, hogy biztosítsák a csatlakozó államokkal együtt folytatandó partnerségi tevékenység számára mértékadó iránymutatást és vezérfonalat, beleértve a tervezést, a kiképzést, a hadgyakorlatokat és a doktrína kialakítását.

8. A NATO a partnerség bármely aktív résztvevőjével konzultálni fog, amennyiben a partnerország a területi integritását, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegető közvetlen veszélyt érzékel."

3. §[5]

4. § (1)[6] A Keretdokumentum végrehajtásáért a Kormány felelős.

(2)[7] A Keretdokumentum végrehajtásával kapcsolatos tervező és koordinációs feladatokat az ügykör szerint érintett miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel együttműködve a honvédelemért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és a rendészetért felelős miniszter végzi. A "Békepartnerség" programban vállalt kötelezettségeik anyagi fedezetét az érintett minisztériumok a költségvetésükben tervezik, a hatályos jogszabályok alapján beszámolnak az elvégzett feladatokról és az előirányzatok felhasználásáról.

(3)[8]

5. §[9]

6. §[10]

7. §[11] A Kormány a Keretdokumentum végrehajtása körében nemzetközi szerződéseket köt a Magyarországon tartózkodó külföldi és a külföldön tartózkodó magyar fegyveres erők és tagjaik jogállásának, valamint a minősített katonai információk védelmének szabályozására.

8. §[12]

9. § Ez a törvény a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke