9/1995. (III. 8.) IM rendelet

az elítélt személyek átszállításáról szóló európai egyezmény végrehajtásáról

Az 1994. évi XX. törvény 4. §-a (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, az egészségügyi miniszterrel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendelem el:[1]

Külföldi állampolgár átszállítása

1. § (1)[2] Ha a magyar bíróság az Egyezményben részes állam állampolgárával szemben végrehajtandó szabadságvesztést szab ki, vagy szabadságelvonással járó intézkedést alkalmaz, az Egyezmény lényeges tartalmáról és a végrehajtás átadásának (a továbbiakban: átszállítás) lehetőségéről a jogerős határozatot hozó bíróság tanácsának elnöke (a továbbiakban: a tanács elnöke) tájékoztatja az elítéltet, illetve - ha az elítélt jogérvényes hozzájárulásra képtelen - az elítélt képviselőjét. Ha az átszállítás iránt kérelmet terjesztenek elő, az elítéltnek, illetőleg a képviselőjének az átszállításhoz való hozzájáruló nyilatkozatáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet aláír, a tanács elnöke, az elítélt vagy a képviselője. Ha az elítélt, illetve képviselője a határozat kihirdetésénél nincs jelen, a tájékoztatást írásban kell részére kézbesíteni.

(2) Ha a fogva lévő elítélt a szabadságvesztését, illetőleg az intézkedést végrehajtó intézetben terjeszt elő az átszállítása iránti kérelmet, a fogva tartás helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát az (1) bekezdésben írt módon jegyzőkönyvezi, és azt az első fokon eljárt bíróságnak megküldi.

(3)[3]

(4)[4] Amennyiben az elítélt, illetőleg képviselője az átszállítás iránti kérelmet terjeszt elő, a bíróság a büntetőügy iratait, valamint az Egyezmény 6. Cikk 2. pontjában felsorolt iratokat felterjeszti az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.

(5) Az Egyezmény 2. Cikk 3. pontjában említett esetben az (1)-(4) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók.

[5]

2. §[6]

3. §[7]

[8]

4. §[9]

A közkegyelmi rendelkezések, a perújítás és az ítélet felülvizsgálata

5. § (1)[10] A közkegyelmi rendelkezések alkalmazása érdekében a nem magyar állampolgár elítéltet a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága az átszállítása után is nyilvántartja. A nyilvántartás a végrehajtás befejezéséig vagy a végrehajthatóság megszűnéséig tart. Erről az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium értesíti a nyilvántartást vezető szervet. A végrehajtás befejezéséről vagy a végrehajthatóság megszűnéséről a Miniszterelnöki Hivatalt is tájékoztatni kell.

(2)[11] Az elítéltre kiható közkegyelmi rendelkezés alapján hozott határozatról a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, illetve a törvényszék tájékoztatja az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumot.

6. §[12] A perújítási eljárás, valamint a felülvizsgálati eljárás során hozott határozatot az első fokon eljárt bíróság küldi meg az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak.

Tájékoztatás a végrehajtásról

7. § Az Egyezmény 15. Cikkének végrehajtása érdekében a szabadságvesztést vagy az intézkedést foganatosító büntetés-végrehajtási szerv tájékoztatja az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumot, ha[13]

a) a büntető ítélet végrehajtását befejezettnek tekinti,

b) az elítélt a hatóság őrizetéből a büntetés letöltése előtt megszökött,

c)[14] az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium ezt külön kéri.

[15]

8. §[16]

Értelmező rendelkezés[17]

8/A. §[18] E rendeletben a szabadságvesztésre vonatkozó szabályok a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján kiszabott részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részére is alkalmazandók.

Záró rendelkezések

9. § (1)[19]

(2)[20] Az Egyezmény alkalmazásában szabadságelvonással járó intézkedésen magyar bíróság ítélete esetén kényszergyógykezelést [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 78. §], illetve javítóintézeti nevelést (Btk. 120-122. §) kell érteni.

10. §[21] Minden olyan esetben, amikor az Egyezmény alkalmazása tekintetében kétség merül fel, az ügyben eljáró bíróságnak az igazságügyért felelős miniszter, az ügyésznek pedig a legfőbb ügyész állásfoglalását kell kérnie.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Vastagh Pál s. k.,

igazságügy-miniszter