107/1996. (VII. 16.) Korm. rendelet

a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának 1996. évi részletes szabályairól[1]

A Kormány a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) 7. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok célelőirányzatának felhasználásával kapcsolatban a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § A területfejlesztési támogatási célelőirányzat rendeltetése:

a) a társadalmi és gazdasági térbeli - életkörülményekben, gazdasági, kulturális és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős esélykülönbségek mérséklése,

b) a különböző ágazati támogatások összehangolt felhasználásának és az integrált szerkezetátalakítási programok végrehajtásának segítése;

c) a nemzetközi pénzügyi forrásoknak a területfejlesztési programokba való bevonása elősegítése;

d) a határ menti térségek együttműködésének, a közös tervezésnek és összehangolt fejlesztésnek segítése két- és többoldalú megállapodások alapján.

2. § (1) A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 1. számú melléklete XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím, 29. előirányzat-csoport alatt előirányzott, a Törvény 8. §-ának (2) bekezdésében biztosított privatizációs bevételekkel növelt kiadási előirányzat (a továbbiakban: Célelőirányzat) terhére támogatás nyújtható

a) munkahelyteremtő beruházáshoz és a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló piac- és termékváltást elősegítő fejlesztésekhez;

b) vállalkozásokat segítő innovációs központok, inkubátorházak, ipari parkok kiépítéséhez és munkahelyteremtéssel járó humán infrastruktúra-fejlesztésekhez;

c) térségi fejlesztési programok készítéséhez és végrehajtásának módjához, illetve feltételeihez, a helyi társadalom fejlődését, önszerveződését elősegítő programok készítéséhez;

d) a gazdasági fejlesztéssel összefüggő, vállalkozásokat segítő termelő infrastrukturális beruházásokhoz, így elsősorban térségi jelentőségű energia-, közlekedés-, víz- és szennyvízrendszerek, hírközlési, illetve települési hulladékkezelési fejlesztésekhez;

e) speciális, a helyi gazdasági fejlődést elősegítő célprogramokhoz, részfoglalkoztatást segítő közmunka-programokhoz, közhasznú munkavégzéshez kapcsolódó fejlesztésekhez;

f) az agrárgazdaság szerkezet-átalakítását elősegítő fejlesztésekhez, a mezőgazdasági művelési ágú földterületek nem mezőgazdasági célú földhasznosításához a természetvédelmi oltalom alatt nem álló területeken, valamint a falusi idegenforgalom fejlesztéséhez.

(2) A megyei területfejlesztési tanácsok (a továbbiakban: tanács) pályázati rendszer keretében külön jogszabályban meghatározott összeg erejéig dönthetnek a támogatásról.

(3) A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) közvetlenül rendelkezik a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 1. számú mellékletében a XX. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium fejezet 8. cím, 2. alcím, 29. előirányzat-csoport, 1. és 2. pontjában előirányzott lebonyolítási, kutatásfejlesztési előirányzat, valamint a területfejlesztés központi forrásainak (15. §) felhasználásáról.

A támogatás általános feltételei

3. § Támogatás belföldi székhelyű jogi személyek, belföldi magánszemélyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére nyújtható.

4. § (1) A támogatás

a) vissza nem térítendő támogatás, vagy

b) a tanács által meghatározott visszafizetési feltételekkel nyújtott támogatás (a továbbiakban: visszatérítendő támogatás), vagy

c) fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás

lehet.

(2) Egy adott beruházásra - a kamattámogatás kivételével - csak egy címen és csak egyszer adható támogatás.

(3) A támogatásról szóló döntés előtt megkezdett beruházáshoz támogatás nem adható. A beruházás megkezdése időpontjának

a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját,

b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot

kell tekinteni.

(4) Ha a pályázat elutasítása kizárólag a Célelőirányzat forráshiánya miatt történt, ismételt benyújtás esetén a pályázat beadási időpontjának az előző pályázat beadása napját kell tekinteni.

5. § (1) A Célelőirányzatból nyújtható támogatás céljait és mértékének felső határát e rendelet melléklete tartalmazza.

(2) A Céltámogatási Kiegészítő Keretből támogatott fejlesztési célok a Célelőirányzatból nem támogathatók.

(3) A legalább két szempontból kedvezményezett térségnek számító térségek a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségekre vonatkozó támogatásban részesülhetnek.

(4) A vállalkozói övezetben megvalósuló beruházásoknál a támogatás mértéke 10% ponttal haladhatja meg a mellékletben meghatározott, a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségeknél nyújtható támogatás mértékét.

(5) A munkahelyteremtő beruházásokhoz adható támogatás mértékének felső határa - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - munkavállalónként nem haladhatja meg a 700 000 Ft-ot.

(6) A kamattámogatás mértéke a felvett hitel kamatösszegének legfeljebb 50%-a, ha a beruházás más állami támogatásban nem részesül. Más támogatási formában is történő támogatás esetén a kamattámogatás legfeljebb 30% lehet. A felvett hitelek elismerhető költségeinél a kamat nem haladhatja meg a piaci kamatszintet.

(7) Munkahelyteremtő beruházás esetén a támogatás mértéke:

a) az 50 főt meghaladó foglalkoztatást biztosító, vagy

b) az előállítandó termékek több mint 50%-át exportáló, vagy

c) a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény 4. számú melléklete szerinti különösen fontos fejlesztéseknél

a mellékletben, illetve az (5) bekezdésben meghatározott felső mértéket vissza nem térítendő támogatásnál 10%-kal, kamattámogatásnál 20%-kal, az egy munkavállalóra jutó támogatás esetén 300 000 Ft-tal meghaladhatja.

(8) A visszatérítendő támogatás a beruházás befejezését követően, 1 éves türelmi idő után, legfeljebb 4 év alatt kell visszafizetni a pályázati felhívásban megjelölt bankszámlára.

(9) A több település összefogásával megvalósuló, illetve térségi kihatású fejlesztések az elbírálás szempontjából elsőbbséget élveznek.

(10) A kistérségi fejlesztés megvalósíthatósági tanulmányának készítése akkor támogatható, ha a területre elkészült térségi program annak szükségességét indokolja.

(11) A Célelőirányzat terhére a következő évekre vállalt támogatási kötelezettség együttesen nem haladhatja meg a döntés évében meghatározott keret 30%-át, illetve legfeljebb 3 évre az évi előirányzat 40%-át.

6. § (1) Munkahelyteremtő és a meglévő foglalkoztatott létszám megtartását szolgáló beruházások esetén

a) a beruházást a támogatási szerződésben szereplő kezdési időponttól számított 2 éven belül meg kell valósítani;

b) a tervezett foglalkoztatást a beruházás befejezésétől számított hat hónapon belül el kell érni, és a támogatással létrehozott munkahelyeken a foglalkoztatást legalább öt évig biztosítani kell;

c) a vállalt exporttöbblet nagyságát a beruházás befejezését követő üzleti évben el kell érni, és azt legalább öt éven keresztül biztosítani kell.

(2) A támogatandó vállalkozás versenyképességét üzleti tervben kell alátámasztani. A beruházások tízéves időszakára legalább 12%-os belső megtérülési rátát kell biztosítani.

(3) Falusi idegenforgalmi fejlesztések esetén a támogatással létrehozott szálláshelyeket öt évig vendégfogadás céljára meg kell hirdetni a Falusi Vendégfogadók Szövetsége és az Országos Idegenforgalmi Bizottság által meghatározott követelmények szerint.

(4) Termelő infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a megkezdéstől számított 3 éven belül meg kell valósulnia, és a szolgáltatást 10 éven keresztül biztosítani kell.

(5)[2] A munkahelyteremtő beruházásoknál a visszatérítendő, illetve a vissza nem térítendő támogatások esetén a foglalkoztatási kötelezettség fennállásáig a támogatások 150%-ának megfelelő biztosítékot (bankgarancia, jelzálog, készfizető kezesi szerződés stb.) kell a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium javára kikötni, illetve bejegyeztetni.

(6) A támogatást kérőnek a fejlesztés megvalósításához legalább 20% saját forrással kell rendelkezni.

7. § A támogatás szempontjából elismerhető költségek:

a) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti, a beruházás körébe tartozó tárgyi eszközök és immateriális javak - a támogatásról szóló döntést követő - beszerzésének, előállításának kiadásai, kiegészítve a tárgyi eszközök üzembe helyezéséhez szükséges első beszerzésű készletek költségeivel, a tárgyi eszközök költségeinek 20%-át meg nem haladó mértékig;

b) a fejlesztés beindításához szükséges munkaerő betanításával kapcsolatos egyszeri képzési költségek;

c) gázhálózat kiépítés esetén a hálózatfejlesztési hozzájárulás.

8. § (1) A 2. § szerinti célokra e rendelet és más jogszabály alapján igénybe vett állami támogatások együttes összege nem haladhatja meg a cél megvalósításához szükséges költségek 80%-át.

(2) A támogatás a támogatási szerződésben rögzített éves ütemezésben vehető igénybe.

(3) A támogatás igénybevétele - a kamattámogatás kivételével - a saját forrás (és más források) felhasználásával teljesítményarányosan, utólagosan történhet.

9. §[3] A Célelőirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon 10 évig csak a támogatási döntést hozó előztes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával idegeníthető el, vagy adható bérbe. A vissza nem térítendő tőkejuttatásban részesült beruházás elidegenítése esetén a bevételből a támogatás arányának megfelelő összeget a Magyar Államkincstár 10032000-01720275-00000000 számú, Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok elnevezésű technikai számlára kell teljesíteni.

10. § (1) Szerződésszegésnek minősül és az igénybe vett támogatás arányos része késedelmi kamattal növelt összegének visszavonásával jár, ha a beruházás során

a) a foglalkoztatási kötelezettség,

b) a jóváhagyott célkitűzés

csak részben, de 50%-ot meghaladó mértékben valósul meg.

(2) Súlyos szerződésszegésnek minősül és az igénybe vett támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszavonásával jár, ha

a) a beruházást nem helyezték üzembe, előzetes hozzájárulás nélkül értékesítik, vagy adják bérbe;

b) az elfogadott céltól eltérő beruházást valósítanak meg;

c) a szerződésben vállalt foglalkoztatási kötelezettség 50% alatt teljesül;

d) az e rendelet szerinti, illetőleg a támogatási szerződésben rögzített egyéb visszafizetési kötelezettséget határidőn belül nem teljesítik.

(3) A késedelmi kamat a jegybanki alapkamat kétszerese.

(4)[4] Az (1) és (2) bekezdés alapján visszavont támogatást és késedelmi kamatait a Magyar Államkincstár 10032000-01720275-00000000 számú, Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok elnevezésű technikai számlára kell teljesíteni.

A pályázati rendszer

11. § (1) Pályázat külön jogszabályban meghatározott kedvezményezett térségekben megvalósuló fejlesztések esetén nyújtható be a tanács által kiírt pályázati felhívás alapján.

(2) Nem kedvezményezett térségben megvalósuló fejlesztések akkor részesülhetnek támogatásban, ha a beruházás

a) a kedvezményezett térségek fejlődését is szolgálják;

b) a hosszú távú megyei fejlesztési koncepció keretében valósul meg.

(3) A tanács támogatására vonatkozó pályázati felhívást - e rendelet keretei között - 1996. július 31-ig fogadja el, és a helyi tömegtájékoztatás útján teszi közzé.

(4) A 2. § (2) bekezdésének a)-f) pontjában meghatározott támogatási célok közötti prioritást a tanács határozza meg.

(5) A pályázathoz csatolni kell

a) munkahelyteremtő beruházásnál az érintett önkormányzat véleményét, ha a pályázó nem a beruházás helye szerint illetékes település önkormányzata;

b) a pályázat tartalmától függően a hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes hatóságok előzetes nyilatkozatát (felsorolásukat a pályázati felhívásban kell megjelölni);

c) a számlavezető, illetve a beruházáshoz hitelt nyújtó pénzintézet nyilatkozatát a saját erőforrás meglétéről, a hitelnyújtási szándékról;

d) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység esetén a környezetvédelmi engedélyt;

e) az első fokú adóhatóság, a területileg illetékes nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási igazgatóságok járulékhátralék-mentességről szóló igazolását;

f) a kamarai tagságról, valamint a tagdíjhátralék-mentességről szóló igazolást;

g) a pályázó nyilatkozatát az adott célhoz más jogszabályok alapján igényelt támogatásról;

h) a pályázó nyilatkozatát a pályázati felhívásban előírt biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről szóló igazolásokat;

i) a támogatási igény 5 ezrelékének megfelelő nagyságú pályázati díj befizetéséről szóló készpénz-átutalási megbízás igazoló szelvényét, továbbá a pályázati felhívásban előírt egyéb iratokat.

(6) A pályázati díjat a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 10032000-01220263-51000008 számú "Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok" elnevezésű fejezeti számlára kell befizetni.

(7) A pályázati díjat a kizárólag forráshiány miatt elutasított pályázatok esetében 30 napon belül a pályázónak vissza kell utalni.

12. § (1) A támogatásra benyújtott pályázatokról a tanács dönt.

(2) A tanács elnöke a döntésről a pályázókat értesíti.

(3)[5] A pályázat elfogadása esetén a tanács támogatási szerződést köt a nyertes pályázóval. A szerződést, beleértve a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megbízásából és nevében kötendő biztosítékokra vonatkozó szerződéseket, a tanács elnöke írja alá.

(4) A támogatásról szóló döntés hatályát veszti, amennyiben

a) a pályázónak felróhatóan a támogatás odaítélésétől számított három hónapon belül nem jön létre a támogatási szerződés, vagy

b) a támogatási szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül a szerződésben rögzített beruházás nem kezdődik meg (a támogatást elnyert pályázó a támogatás igénybevételét nem kezdeményezi).

(5) A támogatás ellenében vállalt kötelezettségek teljesítését a tanács, a miniszter, illetőleg megbízottjaik jogosultak a helyszínen ellenőrizni.

13. § (1) A tanácshoz benyújtott pályázatok nyilvántartását, a tanács üléseire a döntések előkészítését, a támogatási szerződések előkészítését és a szerződésekben foglaltak ellenőrzését a tanács végzi.

(2)[6] A támogatási összeg folyósítását a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár végzi. Az elfogadott pályázatokat és a megkötött szerződéseket, valamint az utalványozáshoz szükséges dokumentumokat a tanács megküldi a Magyar Államkincstárnak. A támogatási szerződésben foglaltak ellenőrzésében, illetve az ellenőrzés során feltárt szerződésszegésből eredő követelések érvényesítésében a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium megbízása alapján a Magyar Államkincstár a tanács munkaszervével egyeztetve vesz részt.

(3)[7] A tanácsok az 1996. évi támogatási keretek felhasználásáról a költségvetés beszámolási és zárszámadási követelményeinek megfelelően - a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által előírt tartalommal és határidővel - elkészített jelentést megküldik a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak.

14. § Forráshiány esetén a pályázatok befogadása felfüggeszthető, elbírálása szüneteltethető.

A területfejlesztés központi előirányzata

15. § (1) A Célelőirányzatnak a tanácsok által pályázati rendszerben felhasználható, külön jogszabály szerinti részén felüli hányada a területfejlesztéssel kapcsolatos központi feladatokat szolgálja.

(2) A Célelőirányzat központi célokat szolgáló hányada

a) a megszűnt Területfejlesztési Alap terhére megkötött támogatási, kezesi és befektetési szerződésből eredő kötelezettségek teljesítésére;

b) kormányhatározatban rögzített, vagy egyéb kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására;

c) a megszűnt Területfejlesztési Alaphoz 1995-ben benyújtott, elbírált, de még nem szerződött pályázatokban szereplő fejlesztések támogatására

fordítható.

16. § (1) A Területfejlesztési és Szervezési Alapból, a Foglalkoztatási Alapból, valamint azok decentralizált részéből az 1990. december 31-ig, a Területfejlesztési Alapból 1995. december 31-ig történt döntések alapján visszterhesen kihelyezett, illetve visszavont és visszafizetett támogatások összege a 15. § szerinti központi forrásokat növeli. A visszafizetést a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 10032000-01220263-51000008 számú "Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok" elnevezésű fejezeti számlára kell teljesíteni.

(2) Az 1995. december 31-ig megkötött, hatályban lévő szerződések tekintetében az Állami Fejlesztési Intézet Rt., mint jogosult helyébe 1996. január 1-jétől az 1995. évi CXXI. törvény 67. §-ának n) pontja alapján a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium lép. Az ezen szerződésekhez kapcsolódó feladatokat a miniszter megbízásából a célelőirányzat kezelésében közreműködő szervezet látja el.

(3)[8] Az 1995. december 31-ig a megszűnt Területfejlesztési Alap terhére nyújtott vissza nem térítendő támogatással létesült gázhálózatok értékesítése esetén a támogatási szerződésben előírt hozzájárulást a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium akkor adhatja meg, ha az értékesítési megállapodásban szereplő vevő a szolgáltatásnyújtás folyamatosságát a beruházás üzembe helyezésétől számított 10 év időtartamra garantálja, a támogatásban részesített pedig szerződésben vállalja, hogy a kapott ellenértéknek az állami támogatással arányos hányadát elkülönített bankszámlán kezeli, és azt kizárólag infrastruktúra-fejlesztéssel összefüggő célokra használja fel.

17. § (1) Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 51. §-ának (1) és (5) bekezdésében meghatározott belterületi föld (a továbbiakban: ingatlan) értékének megfelelő vételárrész 50%-át a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 10032000-01220263-51000008 számú "Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok" elnevezésű fejezeti számlájára kell befizetni, a befizetés jogcímének egyidejű feltüntetése mellett. A befizetési kötelezettséget a (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell teljesíteni.

(2) A miniszter - indokolt esetben - a befizetési kötelezettség teljesítésére részletfizetést engedélyezhet.

18. § A miniszter a rendelet 4. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételektől, ha a beruházás az 50%-os készültségi fokot meghaladja, illetve a 6-9. §-ában foglalt feltételektől a tanács javaslatára indokolt esetben eltérést engedélyezhet.

Értelmező és záró rendelkezések

19. § E rendelet alkalmazásában

a) visszatérítendő támogatásnak minősül a visszafizetési kötelezettség mellett kihelyezett kamatmentes forrás-kiegészítés;

b) kamattámogatás az a támogatási forma, amely az éven túli lejáratú, fejlesztési célú pénzintézeti hitelek után fizetendő kamat meghatározott hányadát vállalja át a fennálló hitel lejártáig;

c) munkahelyteremtő beruházásnak minősül az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében - a beruházás előkészítő dokumentációja szerint - létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez;

d) munkahelyek megtartását célzó beruházásnak minősül az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával;

e) innovációs központnak minősül az olyan komplex fejlettségű település, amelynek adottságai és kapcsolatrendszere lehetővé teszi a korszerű fejlesztési, technológiai eljárások telepítését, és amely ezáltal egy nagyobb térség számára is általános "húzó" hatást fejthet ki;

f) termelő infrastrukturális beruházásnak minősül a gáz- és elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és szennyvízhálózat, utak, hidak és vízi létesítmények, közlekedési, távközlési és tároló építmények létesítése, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés;

g) közhasznú munkavégzéssel összefüggő fejlesztésnek minősül a közhasznú munkavégzéshez szükséges technológiai és egyéb gép- és járműbeszerzés, ha legalább 4 évig közhasznú munkavégzést szolgál, és közmunka végzés keretében készülő beruházás;

h) nem mezőgazdasági célú földhasznosításnak minősül a mezőgazdasági (szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcsös és kert) művelési ágú földterületeken a rendeltetésszerű használat helyett végzett vadgazdálkodás, sport- és turisztikai célú földhasznosítás, talajvédelmi gyeptelepítés, ha a földterületnek a művelési ág alóli kivonása indokolt, és az 1995. évi LV. törvény szerint az erre vonatkozó engedély kiadásra került;

i) falusi idegenforgalmi fejlesztésnek minősül az a komplex fejlesztés, amely állandó szálláshelyek kialakítását vagy szolgáltatás bővítést eredményez.

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 107/1996. (VII. 16.) Korm. rendelethez

Támogatható célok, támogatási formák és mértékek