10/1996. (IV. 24.) FM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. &sect-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet melléklete az e rendelet mellékletében foglaltakkal egészül ki.

2. § A rendelet mellékletét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kell közzétenni.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Lakos László s. k.,

földművelésügyi miniszter

Melléklet a 10/1996. (IV. 24.) FM rendelethez

Sor- szám	OKJ azonosító szám	Szakképesítés megnevezése

75	24 1 6129 05 3 0 05	Kerti munkás
76	24 1 6114 05 3 0 02	Gyümölcstermelő
77	24 1 6113 05 3 0 09	Zöldség- és fűszernövény-termelő
78	21 1 6129 05 9 0 05	Gombatermelő
79	21 2 6129 05 9 0 02	Biotermesztő
80	24 1 6117 05 1 0 04	Faiskola-kezelő
81	24 2 6117 05 1 0 03	Faiskolai szaporítóanyag előállító
82	15 4 7211 07 9 0 16	Vágóállat-minősítő
83	15 5 3113 16 6 4 16	Erjedés- és üdítőital-ipari technikus
84	15 1 7221 04 6 4 22	Gyümölcspálinka-gyártó
85	15 2 7218 04 6 4 04	Édesipari termékgyártó
86	15 5 3113 16 6 4 04	Édesipari technikus
87	15 1 7218 04 6 4 07	Keksz- és ostyagyártó
88	15 1 7218 03 9 0 03	Mézeskalács készítő
89	15 5 3113 16 6 4 05	Élelmiszeranalitikus technikus
90	15 5 3113 16 6 4 08	Malomipari és keveréktakarmány-gyártó technikus
91	15 1 7212 04 6 4 18	Tartósított süteménygyártó
92	47 4 4220 13 9 0 01	Földügyi számítógépes adatkezelő
93	20 5 3112 16 9 0 04	Földmérő technikus
94	26 2 8293 02 2 2 16	Mezőgazdasági gépész
95	26 2 8293 02 2 2 21	Növénytermesztő gépész
96	26 5 3117 16 2 0 21	Mezőgazdasági gépésztechnikus
97	26 1 8343 04 9 0 07	Mezőgazdasági targoncavezető
98	41 5 3129 16 9 0 22	Mezőgazdasági áruforgalmazó technikus
99	20 1 6140 05 9 0 07	Mezőgazdasági munkás
100	20 4 6140 08 6 0 02	Képesített mezőgazdasági gazdaasszony
101	22 5 3124 16 6 3 02	Baromfi- és kisállattenyésztő szaktechnikus
102	22 5 3124 16 6 3 05	Lótenyésztő szaktechnikus
103	22 5 3124 16 6 3 04	Juhtenyésztő szaktechnikus
104	22 5 3124 16 6 3 06	Sertéstenyésztő szaktechnikus
105	22 5 3124 16 6 3 03	Halász szaktechnikus
106	22 5 3124 16 6 3 08	Takarmányozási szaktechnikus
107	09 2 7490 03 9 0 05	Vadászpuskaműves
108	22 2 6229 06 2 0 03	Vadász, vadtenyésztő
109	22 5 3129 16 6 3 10	Vadgazdálkodási technikus
110	29 1 6219 05 1 0 02	Erdőművelő
111	13 1 8125 04 6 1 06	Szalag- és körfűrészkezelő
112	13 5 3129 16 5 4 02	Fafeldolgozó technikus
113	24 1 6129 05 9 0 09	Szövettenyésztő
114	21 2 6129 05 9 0 08	Mikroszaporító
115	24 2 6129 03 9 0 08	Virágkötő-berendezés
116	26 2 8293 02 2 2 13	Kertészeti gépész
117	21 9 3249 07 9 0 07	Gombaszakellenőr
118	21 9 3249 07 9 0 08	Gombatoxikológus
119	24 2 6129 01 9 0 07	Vincellér
120	20 2 6140 09 9 0 03	Mezőgazdasági (agrár-) vállalkozó
121	20 4 5399 13 9 0 04	Térképtáros
122	22 5 3124 16 6 3 09	Törzskönyvező szaktechnikus
123	49 4 4129 10 2 0 03	Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző
124	53 4 5399 13 9 0 02	Fotogrammetriai kiértékelő
125	21 5 3124 16 6 2 05	Növénytermesztő és növényvédelmi technikus
126	22 5 3124 16 6 3 07	Szarvasmarhatenyésztő
127	20 5 3129 16 9 0 26	Térképésztechnikus
128	24 2 6129 05 3 0 04	Kertész
129	24 2 6129 05 3 0 07	Szőlő- és gyümölcstermesztő
130	26 2 8312 02 2 2 06	Erdészeti gépész
131	26 5 3117 16 2 0 06	Erdészeti gépésztechnikus
132	13 2 7349 04 5 4 01	Fafeldolgozó
133	29 2 7349 07 1 0 01	Faanyag-minősítő
134	24 1 6115 05 3 0 08	Szőlőtermelő
135	24 2 6129 05 4 0 01	Dísznövény- és zöldségtermesztő
136	21 2 6121 05 5 0 02	Gyógynövénytermesztő és -feldolgozó
137	24 2 6116 05 3 0 01	Dísznövénykertész
138	24 2 6118 05 3 0 03	Kertépítő és -fenntartó
139	24 5 3124 16 6 2 03	Kertész és növényvédelmi technikus
140	26 1 8390 04 7 0 01	Meliorációs és parképítő gépkezelő
141	26 1 8344 04 6 1 04	Mező- és erdőgazdasági rakodógép-kezelő
142	26 2 8299 02 2 2 01	Állattartó-telepi gépész
143	26 5 3117 16 2 0 24	Mezőgazdasági szervizüzemi szaktechnikus
144	26 5 3117 16 2 0 23	Mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus
145	26 5 3117 16 2 0 22	Mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus

KERTI MUNKÁS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

24 1 6129 05 30 05

2. A szakképesítés megnevezése:

Kerti munkás.

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6129	Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (Kerti munkás)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5113	Piaci, utcai, vásári árus

3. A képesítés célja:

A ház körüli és háztáji díszkertekben és árutermelő kertekben az alapvető kertészeti tevékenységek elvégzésére alkalmas munkások szakképzettségének tanúsítására.

4. A munkaterület jellemzése:

A szakképesített kerti munkás vállalkozhat a legfontosabb kerti haszonnövények - gyümölcstermelő növények, szőlő, zöldségfélék - a leggyakrabban alkalmazott kerti dísznövények telepítésére, felnevelésük alapvető munkáinak elvégzésére. A termőkorú gyümölcsfák és szőlő fenntartó-karbantartó technológiai műveleteinek, az éves ápolási munkáinak végzésére. A zöldségfélék termesztéstechnológiai műveleteinek alkalmazására. A kerti haszonnövények szakszerű szüretelési, árukikészítési, tárolási munkáinak ellátására. Díszkertekben a díszfák, díszcserjék gondozására, a gyep- és virágfelület, valamint a belső utak karbantartására, olyan növénytermesztési tevékenység végzésére, mely zömében fizikai munkát jelent.

A fentieken túl a saját maga által előállított termékeket piacon, utcán, vásárban árusíthatja.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

a) A gyümölcstermesztés terén

- a gyümölcstermelő növények szaporítása természetes szaporító képletekkel és gyökereztetési eljárásokkal,

- a gyümölcsfák és bokrok telepítése és pótlása (talajelőkészítés és ültetés),

- a fiatal fák koronanevelése,

- a termőfák gondozása (ritkító és ifjító metszések, zöldmetszések, lekötözések, sebkezelések, termésritkítások, talajápolás, trágyázás, öntözés, mechanikai, biológiai és környezetvédő növényvédelmi munkák),

- a gyümölcsfajok szüretelése, osztályozása, csomagolása és szállítása,

- a gyümölcs egyszerű tárolása.

b) A szőlőtermesztés terén

- a szőlő telepítése és pótlása (talajelőkészítés, ültetés),

- a támberendezések létesítése és karbantartása,

- a hagyományos és kordonművelésű tőkeformák nevelése,

- a termőszőlők metszése,

- a szőlő zöldmunkái,

- a szőlő talajápolásának, trágyázásának munkái,

- a szőlő környezetvédő növényvédelmi eljárásainak alkalmazása (agrotechnikai, mechanikai eljárások, III. kategóriájú növényvédő szerekkel permetezések),

- a csemegeszőlő szüretelése, csomagolása,

- a borszőlő szüretelése,

- a fehér és vörös borszőlő feldolgozásának alapvető műveletei.

c) A zöldségtermesztés terén

- a fóliaágyak, fóliasátrak létesítése, üzemeltetése,

- a talaj őszi és tavaszi előkészítése és trágyázása,

- a zöldségnövények szaporítása (szabadföldi vetések állandó helyre, palántanevelés szabadföldi termesztéshez, palánták kiültetése),

- zöldségnövények ápolási munkái (növényápoló talajmunkák, öntözés, fejtrágyázás, környezetkímélő növényvédelem),

- a zöldségfélék betakarítása, áruelőkészítése, tárolása (kézi szedés, tisztítás, mosás, osztályozás, csomózás, csomagolás, egyszerű tárolási módok).

d) A parkgondozás terén

- az egynyári és kétnyári virágfelületek kiültetése, fenntartása, ápolása,

- az évelő virágfelületek kiültetése, fenntartása, ápolása,

- a pázsit létesítése, fenntartása,

- a lombhullató díszcserjék és díszfák kiültetése, gondozása,

- a sövények létesítése és gondozása,

- az örökzöld fenyő ültetése, fenntartása,

- a rózsák kiültetése, gondozása.

A tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök, berendezések, anyagok szakszerű használata, működtetése és karbantartása.

A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!

Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelmi előírásainak betartása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a gyümölcstermő növények csoportosítását és részeit,

- a gyümölcstermő növények szaporítását természetesen szaporítóképletekkel és gyökereztetési eljárásokkal,

- a gyümölcsösök ültetési anyagait (oltványok, gyökeres dugványok),

- a leggyakrabban alkalmazott koronaformákat,

- a kertekben előforduló legfontosabb gyümölcsfajok termesztési igényét, néhány fontosabb fajtáját, leggyakoribb kártevőit, kórokozóit,

- a szőlő gyökér- és hajtásrendszerét,

- a szőlő szaporítási alapanyagait és ültetési anyagait,

- a hagyományos és a kordonművelésű tőkeformákat,

- a szőlő leggyakoribb kórokozóit és kártevőit,

- a zöldségnövények csoportosítását,

- a zöldségnövények ökológiai igényeit,

- a zöldségnövények termesztési módjait,

- a termesztő-berendezéseket,

- a zöldségnövények szaporítását (szabadföldi vetés állandó helyre, palántanevelés szabadföldi ágyban),

- a zöldségnövények leggyakoribb kártevőit,

- a leggyakrabban előforduló gyomnövényeket,

- a legfontosabb egynyári és kétnyári dísznövényeket, azok szaporításának módjait,

- a legfontosabb díszcserjéket és díszfákat, örökzöld fenyőféléket, kúszócserjéket és rózsaféléket,

- a kerítések és belső utak létesítését, fenntartását,

- a kertek egyéb, díszítő berendezéseinek karbantartását,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- az üzleti terv készítésének menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a piackutatás jelentőségét,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a gyümölcsfák telepítését (talajkészítés, ültetés),

- a ritkító és ifjító metszéseket,

- a zöldmetszéseket, lekötözéseket,

- a sebkezeléseket, termésritkításokat,

- a mechanikai, biológiai, kémiai és környezetvédő növényvédelmi eljárásokat,

- a szőlő telepítését és pótlását (talajelőkészítés, ültetés),

- a támberendezések létesítését és karbantartását,

- a termőszőlők metszését,

- a szőlő zöldmunkáit,

- a környezetvédő növényvédelmi eljárásokat (agrotechnikai és mechanikai védekezés, III. kategóriájú növényvédő szerekkel való permetezés),

- a fehér- és vörösszőlő feldolgozásának alapvető műveleteit,

- a fóliaágyak, fóliasátrak létesítését, üzemeltetését,

- a palánták kiültetését,

- az egyes zöldségfélék ápolási és áruszedési sajátosságait,

- az egynyári, kétnyári és évelő virágfelületek kiültetését, fenntartását,

- díszcserjék, díszfák, örökzöldek, kúszócserjék és rózsák kiültetését, fenntartását,

- sövények létesítését és gondozását,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az ültetvények (szőlő, gyümölcs) talajápolásának, trágyázásának, öntözésének módjait, anyagait, eszközeit,

- az egyes gyümölcsfajok, a csemege- és borszőlő szüretelésének, osztályozásának, csomagolásának és szállításának módjait, eszközeit, anyagait,

- a gyümölcsök egyszerű tárolását,

- zöldségkert őszi és tavaszi talajelőkészítésének, trágyázásának módjait, eszközeit, anyagait,

- a zöldségfélék növényápoló talajmunkáit, öntözését, fejtrágyázását,

- a zöldségfélék kézi szedését, áruelőkészítését és csomagolását,

- a termények egyszerű tárolási módjait,

- a pázsitok létesítését és fenntartási munkáit,

- a termesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a környezetében előfordulható esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás folyamatát, követelményeit.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat, eszközöket, göngyölegeket mennyiségileg, minőségileg kiválasztani,

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni,

- a legfontosabb kórokozókat, károsítókat, károsításokat, gyomnövényeket felismerni,

- a gyümölcstermő növények és a szőlőnövény részeit,

- a leggyakrabban alkalmazott koronaformákat,

- a hagyományos és kordonművelésű tőkeformákat,

- a természetes szaporítóképletekkel való szaporítást és gyökereztetést,

- a legfontosabb zöldségnövényeket,

- az állandó helyre való szabadföldi vetést,

- a palántanevelés munkafolyamatait,

- a kiültetésre alkalmas palánta ismérveit,

- a fóliaágyak és fóliasátrak létesítésének munkafolyamatait,

- a legfontosabb egynyári, kétnyári és évelő dísznövényeket,

- a leggyakrabban ültetett lombhullató és örökzöld díszcserjéket, díszfákat, kúszócserjéket és rózsaféléket,

- a természetes szaporítóképletekkel való szaporítási eljárásokat a legfontosabb dísznövényeknél,

- a belső utak, térfelületek, rézsűk és kerítések létesítési munkáit,

- a termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát,

- a kertészeti földnemek és közegek összeállítását, használatát.

Jártasság szintjén tudja:

- a gyümölcsfák és szőlőoltványok telepítését (talajelőkészítés, ültetés) és pótlását,

- a termőfák ritkító és ifjító metszését, sebkezelését,

- a termőszőlők metszését és a szőlő zöldmunkáit,

- a gyümölcsfák zöldmetszését, lekötözését és a kézi gyümölcsritkítást,

- a támberendezések létesítését és karbantartását,

- a környezetvédő növényvédelmi eljárásokat (mechanikai, agrotechnikai és biológiai),

- permetezéseket háti permetező gépekkel (gyakorlatilag nem mérgező szerekkel),

- a legfontosabb kéziszerszámok karbantartását,

- a fehér- és vörösszőlő feldolgozásának alapvető műveleteit,

- a fóliaágyak és fóliasátrak üzemeltetését és karbantartását,

- a palánták kiültetését,

- az egyes zöldségfélék speciális ápolási, áruszedési munkáit,

- a virágfelületek kiültetését,

- a díszcserjék, díszfák, örökzöldek és rózsák ültetését és az éves gondozási munkáit,

- a kertek díszítő berendezéseinek karbantartását,

- a sövények létesítését és gondozását.

Készség szintjén tudja:

(A munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával)

- az ültetvények és zöldséges kertek kézi- és kisgépekkel végzendő őszi és tavaszi talajmunkáit,

- az ültetvények trágyázását és öntözését,

- az egyes gyümölcsfajok szüretelését, áruvá készítését, csomagolását,

- a csemegeszőlő szüretelését és áruvá készítését,

- a borszőlő szedését és szállítását,

- a zöldségfélék nyári növényápolását (talajmunkák, öntözés, fejtrágyázás),

- a termények kézi szedését, áruvá készítését, csomagolását, egyszerű tárolását,

- a pázsitok létesítését és fenntartási műveleteit,

- a virágfelületek ápolási munkáit,

- a belső utak, térfelületek, rézsűk és kerítések karbantartását.

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- monotóniatűrés,

- rendszeretet,

- felelősségérzet.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga lehetőség szerint előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- gyümölcstermesztés

- szőlőtermesztés

- zöldségtermesztés

- parkgondozás

- munka-, környezet- és tűzvédelem, és

- gazdasági alapismeretek

tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

A komplex vizsga három részből, négy munkahelyből áll.

a) Munkáltató jellegű, teljesítmény mérésére alkalmas tevékenységek végzése egy óra időtartam alatt az ajánlott feladatok megvalósításával két, egymástól különböző területű munkahelyen.

b) A tanult egy- és kétnyári dísznövények, évelők, díszfák, díszcserjék, gyümölcsfajok, magvak, palánták, termések, növényi részek, kár- és kórképek, eszközök, anyagok, göngyölegek stb. ismerete, felhasználásuk módjainak ismertetése, bemutatása.

c) Jártasság szintjén elsajátított műveletek bemutatása, karbantartási feladatok, bizonylatok kiállítása stb., témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 30 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

A vizsga szervezésénél ügyelni kell arra, hogy a vizsgázó mind a négy (szőlő-, gyümölcs-, zöldségtermesztés, valamint a parkgondozás) témakörből kapjon feladatot.

A feladatok összeállításánál a gyakorlati követelményeket kell figyelembe venni.

2. A felmentés feltételei

A vizsgára egyénileg is felkészülhet a vizsgázó, a vizsgarészek alól felmentés nem, de a mozgásszervi testi fogyatékosok részére a gyakorlati vizsgán kedvezmény adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A kerti munkás képesítés megszerzéséhez - iskolarendszeren kívüli képzés esetében is - gyakorlati foglalkozásokat a naptári évben úgy kell megszervezni, hogy a kertészeti kultúrák minden vegetációs fázisában és nyugalmi idejében legyen lehetőség a munkák begyakorlására. Az egyéni felkészülés esetén olyan minimum egy éves gyakorlatot kell hitelt érdemlően igazolni, amelyet haszon- és díszkertben (kertekben) a dísznövény-, szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés, parkgondozás területén szerzett a jelölt.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, esetleg érettségivel vagy mestervizsgával és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges egynyári, évelő virágfelülettel, pázsittal, sövénnyel, lombhullató díszfákkal és cserjékkel, örökzöldekkel beültetett parkkal, földterülettel, különböző művelés- és metszésmódú gyümölcs- és szőlőültetvényekkel, fóliás berendezésekkel, valamint a termesztéshez szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- növényanyag, maggyűjtemény, kár- és kórkép gyűjtemény,

- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek stb.) a gépüzemeltetési feladatok megvalósításához.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

Az iratkezelés szabályainál a nevelési és oktatási intézmények működéséről kiadott 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Gyümölcstermesztés

Szőlőtermesztés

Zöldségtermesztés

Parkgondozás

Műszaki ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Gazdasági alapismeretek

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy	Elméleti	Gyakorlati
megnevezése	óraszám

Gyümölcstermesztés	90	250
Szőlőtermesztés	40	100
Zöldségtermesztés	70	240
Parkgondozás	40	100
Műszaki ismeretek	30	-
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	10	-
Gazdasági alapismeretek	20	10
Összesen:	300	700
Mindösszesen:	1000 óra

GYÜMÖLCSTERMELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

24 1 6114 05 30 02

2. A szakképesítés megnevezése:

Gyümölcstermelő.

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6114	Gyümölcstermelő

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5113	Piaci, utcai, vásári árus

3. A képesítés célja:

Az alapvető gyümölcstermelői tevékenységek elvégzésére alkalmas munkások szakképzettségének tanúsítása.

4. A munkaterület jellemzése:

A szakképesített gyümölcstermelő vállalkozhat a legfontosabb gyümölcstermelő növények szaporítására, telepítésére, felnevelésük alapvető munkáinak elvégzésére. A termőkúra gyümölcsfák fenntartó - karbantartó - karbantartó technológiai műveleteinek, az éves ápolási munkáinak végzésére. A gyümölcstermelő növények szakszerű szüretelési, árukikészítési, tárolási munkáinak ellátására, olyan termesztési tevékenység végzésére, mely elsősorban szabad ég alatt végzett fizikai munkát jelent.

A fentieken túl a saját maga és munkáltatója által előállított termékeket piacon, utcán, vásárban árusíthatja. A szakképesítés önmagában irányítói, vezetői tevékenység végzésére nem jogosít.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- a gyümölcstermelő növények szaporítása természetes szaporító képletekkel és gyökereztetési eljárásokkal,

- telepítés előtti munkák, terület kitűzése, előkészítése,

- támberendezések létesítése és karbantartása, a gyümölcsfák és bokrok telepítése és pótlása (talajelőkészítés és ültetés),

- a faalakok és koronaformák kialakítása,

- a fiatal fák koronanevelése,

- a termő gyümölcsösök ritkító és ifjító metszése,

- termésszabályozás,

- környezetkímélő növényvédelem,

- trágyázás, talajművelés, öntözés,

- a gyümölcsfajok szüretelése, osztályozása, csomagolása és szállítása,

- a gyümölcs egyszerű tárolása.

A tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök, berendezések, anyagok szakszerű használata, működtetése és karbantartása.

A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!

Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelmi előírásainak betartása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a gyümölcstermesztés helyzetét, jelentőségét,

- a termőtájakat,

- a jelentősebb árufajtákat, fajtacsoportokat,

- a telepítés feltételeit,

- a leggyakrabban alkalmazott koronaformákat,

- a termésszabályozás módjait,

- a gépi betakarítás eszközeit,

- az egyes gyümölcsfajok termesztési igényét, néhány fontosabb fajtáját, leggyakoribb kártevőit,

- a gyümölcsök egyszerű feldolgozását,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- az üzleti terv készítésének menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a piackutatás jelentőségét,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a gyümölcstermő növények csoportosítását,

- a metszés célját, biológiai alapjait,

- a termőegyensúly fogalmát,

- a metszést és a metszést kiegészítő eljárások hatását a termőegyensúlyra,

- a trágyázás, talajművelés, öntözés és növényvédelem célját,

- a környezetkímélő növényvédelem módjait,

- a szedés időpontját meghatározó tényezőket,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a gyümölcstermő növények részeinek felismerését, helyes megnevezését,

- a gyümölcstermő növények szaporítását természetes szaporítóképletekkel és gyökereztetési eljárásokkal,

- a gyümölcsösök ültetési anyagait (alany, nemes, oltványok, gyökeres dugványok),

- a terület kitűzését, előkészítését,

- a gyümölcsfák telepítését (talajelőkészítés, ültetés),

- a ritkító és ifjító metszéseket,

- a zöldmetszéseket, lekötözéseket,

- a sebkezeléseket, termésritkításokat,

- a mechanikai, biológiai, kémiai és környezetvédő növényvédelmi eljárásokat,

- az ültetvények talajápolásának, trágyázásának, öntözésének módjait, anyagait, eszközeit,

- az egyes gyümölcsfajok betakarításának, szüretelésének idejét, osztályozásának, csomagolásának és szállításának módjait, eszközeit, anyagait,

- a gyümölcsök egyszerű tárolását,

- a termesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a környezetében előfordulható esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás folyamatát, követelményeit.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat, eszközöket, göngyölegeket mennyiségileg, minőségileg kiválasztani,

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni,

- a legfontosabb kórokozókat, károsítókat, károsításokat, gyomnövényeket felismerni,

- a termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát.

Jártasság szintjén tudja:

- a gyümölcsfák telepítésének (talajelőkészítés, kitűzés, ültetés) és pótlásának munkáit,

- az ültetési anyag minőségi követelményeit,

- az ültetési anyag ideiglenes vermelését,

- a használatos koronaformák alakító metszését,

- a támberendezések létesítését, a sövények létesítését és gondozását,

- a szervestrágyázás műveleteit, a műtrágyák és termésnövelő anyagok használatát,

- a legfontosabb növényi károsítók felismerését,

- a környezetvédő növényvédelmi eljárásokat (mechanikai, agrotechnikai és biológiai),

- permetezéseket háti permetező gépekkel (gyakorlatilag nem mérgező szerekkel),

- a legfontosabb kéziszerszámok karbantartását,

- a metszőgépek használatát,

- a gépi betakarítást,

- a gyümölcstárolás munkáit,

- a meteorológiai műszerek használatát,

- a munkavédelmi eszközök használatát,

- a tűzvédelmi berendezések, anyagok használatát,

- az alapvető bizonylatok kiállítását, használatát.

Készség szintjén tudja:

(A munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával)

- az egyes gyümölcsfajok alapvető szaporítási módjait,

- a termőkorú ültetvények metszését,

- a termőfák ritkító és ifjító metszését, sebkezelését,

- a gyümölcsfák zöldmetszését, lekötözését és a kézi gyümölcsritkítást,

- az ültetvények trágyázását és öntözését,

- a támberendezések karbantartását,

- az egyes gyümölcsfajok szüretelését, áruvá készítését, csomagolását,

- a gyümölcsszállítás munkáit,

- a kéziszerszámok használatát és karbantartását.

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- monotóniatűrés,

- rendszeretet,

- felelősségérzet.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga lehetőség szerint előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- kertészeti alapismeretek

- gyümölcstermesztés

- műszaki ismeretek,

- munka-, környezet- és tűzvédelem, és gazdasági alapismeretek tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

A komplex vizsga három részből, négy munkahelyből áll.

b) A gyümölcstermő növények és cserjék, valamint azok alanyainak felismerése, magvak, termések, növényi részek, kár- és kórképek, eszközök, anyagok, göngyölegek stb. ismerete, felhasználásuk módjainak ismertetése, bemutatása.

c) Jártasság szintjén elsajátított növényápolási műveletek bemutatása, szerszám- és gépkarbantartási feladatok, bizonylatok kiállítása stb., témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 30 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

A feladatok összeállításánál a gyakorlati követelményeket kell figyelembe venni.

2. A felmentés feltételei

A vizsgára egyénileg is felkészülhet a vizsgázó. A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, esetleg érettségivel vagy szakmunkás bizonyítvánnyal és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, különböző metszésmódú gyümölcsültetvényekkel, valamint a termesztéshez szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- növényanyag, mag- és rügygyűjtemény, kár- és kórkép gyűjtemény,

- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek stb.) a gépüzemeltetési feladatok megvalósításához.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Kertészeti alapismeretek

Gyümölcstermesztés

Műszaki ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Kereskedelmi alapismeretek

VII. MELLÉKLET

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy	Elméleti	Gyakorlati
megnevezése	óraszám

Kertészeti alapismeretek	19	56
Gyümölcstermesztés	72	170
Műszaki ismeretek	19	72
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	10	16
Kereskedelmi alapismeretek	10	16
Gazdasági alapismeretek	20	10
Összesen:	150	350
Mindösszesen:	500 óra

ZÖLDSÉG- ÉS FŰSZERNÖVÉNYTERMELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

24 1 6113 05 30 09

2. A szakképesítés megnevezése:

Zöldség- és fűszernövénytermelő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6113	Zöldségtermesztő
6129	Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (fűszernövény-termelő)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5113	Piaci, utcai, vásári árus

3. A képesítés célja:

A zöldség- és fűszernövények termesztésének, továbbá a termelvények piaci előkészítésének és tárolásának alapműveleteiben jártas, e kertészeti tevékenység elvégzésére képes munkások szakképzettségének tanúsítására.

4. A munkaterület jellemzése:

A szakképesített zöldség- és fűszernövénytermelő vállalkozhat a legfontosabb zöldségfélék szaporítására, telepítésére, felnevelésük alapvető munkáinak elvégzésére. A zöldségfélék termesztéstechnológiai műveleteinek alkalmazására. A betakarítás, árukikészítési, tárolási munkáinak ellátására, olyan növénytermesztési tevékenység végzésére, mely zömében fizikai munkát jelent.

A fentieken túl a saját maga és munkáltatója által előállított termékeket piacon, utcán, vásárban árusíthatja.

A szakképesítés önmagában irányítói, vezetői tevékenység végzésére nem jogosít.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- a fóliaágyak, fóliasátrak létesítése, üzemeltetése,

- növényházi zöldségtermesztés,

- a talaj előkészítése és trágyázása,

- a zöldség- és fűszernövények szaporítása (vetés előtti magkezelés, vetés, palántanevelés, palánták kiültetése, dugványozás);

- a zöldség- és fűszernövények ápolási munkái (növényápoló talajmunkák; öntözés; fejtrágyázás, környezetkímélő növényvédelem, egyes zöldségnövények sajátos ápolási munkái);

- a zöldségfélék, fűszernövények betakarítása, áruelőkészítése, tárolása (kézi- és gépi betakarítás, tisztítás, mosás, szárítás, osztályozás, csomózás, csomagolás, egyszerű tárolási módok).

A tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök, berendezések, anyagok szakszerű használata, működtetése és karbantartása.

A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!

Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelmi előírásainak betartása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a zöldség- és fűszernövények csoportosítását,

- a zöldség- és fűszernövények ökológiai igényeit,

- a vetőmag értékmérő tulajdonságait,

- a különleges zöldség- és fűszernövények speciális, sajátos termesztési módjait,

- a termesztő-berendezések műszaki jellemzőit,

- a leggyakoribb műtrágyák ismérveit,

- a leggyakrabban használt növényvédő szereket,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- az üzleti terv készítésének menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a piackutatás jelentőségét,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a talajművelés fontosságát, hatását,

- a tápanyagvisszapótlás biológiai alapjait,

- a vízminőség jelentőségét, az öntözés módjait,

- a fóliaágyak, fóliasátrak létesítését, üzemeltetését,

- a növényházi zöldségtermesztés szerepét, sajátosságait,

- az általános és a speciális ápolási munkák alapjait,

- a különleges zöldség- és fűszernövények ápolási és áruszedési sajátosságait,

- a zöldségnövények leggyakoribb kártevőit,

- a leggyakrabban előforduló gyomnövényeket,

- a tárolás biológiai hatását, a tárolás módjait,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a faj és a fajta fogalmát,

- a termesztett zöldség- és fűszernövények helyes megnevezését,

- a csírázás és a növények növekedésének, fejlődésének életfeltételeit,

- a természetes és a műtrágyák érvényesülésének feltételeit,

- a növényi részek tárolhatóságának elveit,

- a talajelőkészítés, trágyázás módjait, eszközeit, anyagait,

- a zöldség- és fűszernövények szaporítását (vetés előtti magkezelés, vetés, palántanevelés, palánták kiültetése, dugványozás),

- a zöldség- és fűszernövények ápolási munkáit (növényápoló talajmunkák, öntözés, fejtrágyázás, környezetkímélő növényvédelem, egyes zöldségnövények sajátos ápolási munkái),

- a zöldségfélék, fűszernövények betakarítását, áruelőkészítését (kézi és gépi betakarítás, tisztítás, mosás, szárítás, osztályozás, csomózás, csomagolás),

- a termények egyszerű tárolási módjait,

- a termesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a környezetében előfordulható esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás folyamatát, követelményeit.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat, eszközöket, göngyölegeket mennyiségileg, minőségileg kiválasztani,

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni,

- a legfontosabb kórokozókat, károsítókat, károsításokat, gyomnövényeket felismerni,

- a legfontosabb zöldség- és fűszernövények magvait, palántáit felismerni,

- a termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát,

- a termesztés során alkalmazott támberendezések létesítését, karbantartását,

- a különleges termesztő-berendezések használatát,

- a kertészeti földnemek és közegek összeállítását, használatát.

Jártasság szintjén tudja:

- a környezetvédő növényvédelmi eljárásokat (mechanikai, agrotechnikai és biológiai),

- permetezéseket háti permetező gépekkel (gyakorlatilag nem mérgező szerekkel),

- a legfontosabb kéziszerszámok karbantartását,

- a fóliaágyak és fóliasátrak létesítését, üzemeltetését és karbantartását,

- az egyes zöldségfélék speciális ápolási, áruszedési munkáit.

Készség szintjén tudja:

(A munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával)

- a kézi szerszámokkal és a kisgépekkel végzendő talajmunkákat,

- a trágyázás és öntözés műveleteit,

- a magvetés módjait, műveleteit,

- a palántanevelés munkafolyamatait,

- a kiültetésre alkalmas palánta ismérveit,

- az ivartalan szaporítási módokat,

- az ivartalan szaporítás munkafolyamatait,

- a zöldségfélék és fűszernövények növényápolását (talajmunkák, öntözés, fejtrágyázás),

- a termények kézi és gépi betakarítását, áruvá készítését, csomagolását,

- tárolását.

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- monotóniatűrés,

- rendszeretet,

- felelősségérzet.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga lehetőség szerint előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- zöldségtermesztés

- fűszernövénytermesztés

- munka-, környezet- és tűzvédelem,

a kereskedelmi és gazdasági alapismeretek tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

három részből áll:

b) A termesztett zöldség- és fűszernövények magvainak, palántáinak, terméseinek, kár- és kórképek, eszközök, anyagok, göngyölegek stb. ismerete, felhasználásuk módjainak ismertetése, bemutatása.

c) A szaporítási, általános és speciális növényápolási, növényvédelmi, betakarítási, áruvá készítési munkaműveletek bemutatása, karbantartási feladatok, bizonylatok kiállítása stb., témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 30 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

A gyakorlati vizsgafeladatokat a gyakorlati követelmények alapján kell összeállítani.

2. A felmentés feltételei

A vizsgára egyénileg is felkészülhet a vizsgázó, a vizsgarészek alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A zöldség- és fűszernövénytermelő képesítés megszerzéséhez - iskolarendszeren kívüli képzés esetében is - a gyakorlati foglalkozásokat a naptári évben úgy kell megszervezni, hogy a kertészeti kultúrák minden vegetációs fázisában és nyugalmi idejében legyen lehetőség a munkák begyakorlására.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, esetleg érettségivel vagy szakmunkás vizsgával és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, növényházzal, fóliás berendezésekkel, valamint a termesztéshez szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- növényanyag, maggyűjtemény, kár- és kórkép gyűjtemény,

- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek stb.) a gépüzemeltetési feladatok megvalósításához.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Zöldségtermesztés

Fűszernövény-termesztés

Műszaki ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Kereskedelmi alapismeretek

Gazdasági alapismeretek

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy	Elméleti	Gyakorlati
megnevezése	óraszám

Zöldségtermesztés	160	300
Fűszernövény-termesztés	70	240
Műszaki ismeretek	30	112
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	10	16
Kereskedelmi alapismeretek	10	16
Gazdasági alapismeretek	20	16
Összesen:	300	700
Mindösszesen:	1000 óra

GOMBATERMELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

21 1 6129 05 90 05

2. A szakképesítés megnevezése:

Gombatermelő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6129	Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (gombatermelő)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5113	Piaci, utcai, vásári árufelvásárló
5115	Átvevőhely-kezelő

3. A képesítés célja:

A gomba termesztésének, továbbá a termelvények piaci előkészítésének és tárolásának alapműveleteiben jártas, e tevékenységek elvégzésére képes munkások szakképzettségének tanúsítása.

4. A munkaterület jellemzése:

A szakképesített gombatermelő vállalkozhat a gombafajok, fajták különböző termesztő berendezésekben történő telepítésére, a termesztéstechnológiák műveleteinek alkalmazására a különböző táptalajok előállítási munkáinak ellátására, olyan termesztési tevékenység végzésére, mely zömében zárt térben folyó, nagy tömegű anyagmozgatással járó fizikai munkát jelent.

A saját maga és munkáltatója által előállított termékeken túl a más termesztők által előállított termékeket is felvásárolhatja, azokat piacon, utcán, vásárban árusíthatja.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- a termesztőhelyiségek, valamint azok berendezési tárgyainak és a szerszámoknak és az eszközöknek a fertőtlenítése,

- a táptalaj és takaróanyagok előkészítése a termesztéshez;

- csíráztatás

- ágy(ás) készítés, termesztőedény-töltés;

- hajtatás;

- öntözés;

- növényvédelem;

- szedés, osztályozás;

- a letermett táptalajok hasznosítása;

- a tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök, berendezések, anyagok szakszerű használata, működtetése és karbantartása.

A tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű, targonca stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!

Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a gombatermesztés fogalmát,

- a gombatermesztés élelmezési és gyógyászati jelentőségét,

- a fontosabb gombafajokat,

- a gombák élettani jellemzését, biológiai sajátosságait,

- a gombák szaporodási módjait,

- a növekedésük és fejlődésük jellemzőit,

- az élettényezők (hőmérséklet, fény, levegő, víz, tápanyag) iránti igényeiket és annak változásait a termesztés során,

- a felhasználást meghatározó tulajdonságokat,

- a felhasználás és értékesítés lehetőségeit, módjait,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- az üzleti terv készítésének menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a piackutatás jelentőségét,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a gombatermesztés feltételeit és gazdasági jelentőségét,

- a létesítmények, berendezések és gépek használatát,

- a különböző táptalajok használatát, hasznosítását,

- a termesztett gomba szaporításának, növekedésének és fejlődésének sajátosságait,

- a takaróanyagok és a kémiai anyagok szerepét, használatát,

- az egyes gombafajok termesztési technológiáit,

- a termesztési rendszereket,

- a ma már termeszthető, de üzemileg még nem termesztett gombafajokat,

- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a termesztett gombafajokat [csiperkefélék, laskafélék, harmatgomba, shii-take (japán fagomba)],

- a táptalajok megválasztását, beszerzésének lehetőségeit, tárolását és előkészítését,

- a komposztálás, hőkezelés, csíráztatás és tenyészedénybe töltés műveleteit,

- a becsírázott anyag termesztőhelyiségben való elhelyezését,

- az ágyas termesztést,

- a környezeti tényezők szabályozását,

- a növényvédelem szabályait, műveleteit,

- a szedés, csomagolás, tárolás és értékesítés szabályait, műveleteit,

- a letermett táptalaj hasznosítási lehetőségeit,

- a termesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a környezetében előfordulható esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás folyamatát, követelményeit.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat, eszközöket, göngyölegeket mennyiségileg, minőségileg kiválasztani,

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni,

- a termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát,

- a különleges termesztő berendezések használatát,

- a kertészeti földnemek és közegek összeállítását, használatát,

- az egyes gombafajok és fajták termesztési igényeit,

- az egyes technológiai fázisok időtartamának meghatározását, ütemezését,

- a legjellemzőbb baleseti veszélyforrásokat,

- az alapvető környezetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat.

Jártasság szintjén tudja:

- a létesítmények, berendezések és eszközök fertőtlenítését,

- a táptalaj aprítását, nedvesítését, kazlazását, forgatását a technológiának megfelelően,

- az ágyak, bakhátak készítését,

- a ládák, zsákok töltését,

- a hőkezelő létesítmények, berendezések üzemeltetését,

- a kazlazó, forgató, zsák- és ládatöltő berendezések üzemeltetését,

- a termőfalak készítését,

- a termesztett gombafajok és fajták felismerését,

- a termesztett gombák károsítóinak és kárképeinek felismerését, a védekezési eljárás meghatározását,

- az öntözési módokat,

- a balesetelhárítás, elsősegélynyújtás, a környezetvédelem és a tűzvédelem alapvető tennivalóit.

Készség szintjén tudja a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:

- a táptalajok előkészítését csíráztatásra,

- a szaporítóanyag (gombacsíra) előkészítését felhasználásra,

- a fészkes, a felszíni és a kevert csíráztatás műveleteit,

- a táptalajok takarásának módjait, műveleteit,

- a növényvédelem módjait és műveleteit,

- a szedés, osztályozás, csomagolás, ágyásjavítás műveleteit,

- a klímaszabályozó berendezések és eszközök működtetését.

4. Személyi követelmények

a szakma gyakorlásához szükséges

- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- monotónia tűrés,

- rendszeretet,

- felelősségérzet.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga lehetőség szerint előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- gombatermesztési ismeretek

- munka-, környezet- és tűzvédelem

- kereskedelmi alapismeretek tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

A vizsgán az FM által előírt tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

két részből áll:

a) Munkáltató jellegű, teljesítmény mérésére alkalmas tevékenységek végzése egy óra időtartam alatt az ajánlott feladatok megvalósításával.

b) A termesztett gombafajok, kár- és kórképek, eszközök, anyagok, göngyölegek stb. ismerete, felhasználásuk módjainak ismerete, bemutatása, a szaporítási, általános és speciális ápolási, növényvédelmi, betakarítási, áruvá készítési munkaműveletek bemutatása, fertőtlenítési, karbantartási feladatok, bizonylatok kiállítása stb. témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 30 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

A gyakorlati vizsga tételeit a gyakorlati követelmények alapján kell összeállítani.

2. A felmentés feltételei

A vizsgára egyénileg is felkészülhet a vizsgázó, a vizsgarészek alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A gombatermelő képesítés megszerzéséhez - iskolarendszeren kívüli képzés esetében is - gyakorlati foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy a gombakultúrák minden vegetációs fázisában és nyugalmi idejében legyen lehetőség a munkák begyakorlására.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevél, esetleg érettségivel vagy mestervizsgával és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges területtel, termesztőberendezésekkel, valamint a termesztéshez szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges berendezések, eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,

- termesztőhelyiség, táptalaj(ok), tenyészedény(ek),

- a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- szaporítóanyag,

- növényvédelmi felszerelés,

- termesztett gombák fajtagyűjteménye, kár- és kórkép gyűjtemény,

- üzemképes géppark a gépüzemeltetési feladatok megvalósításához.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Növénytani alapismeretek

Gombatermesztés

Műszaki ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Kereskedelmi alapismeretek

Gazdasági alapismeretek

VII. MELLÉKLETEK

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy	Elméleti	Gyakorlati
megnevezése	óraszám

Növénytani alapismeretek	20
Gombatermesztés	75
Műszaki ismeretek	20
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	20
Gazdasági alapismeretek	20
Kereskedelmi alapismeretek	20
Szakmai gyakorlat		325
Összesen:	175	325
Mindösszesen:	500 óra

BIOTERMESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

21 2 6129 05 90 02

2. A szakképesítés megnevezése:

Biotermesztő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság,

- alapfokú iskolai végzettség,

- szakmai előképzettség: valamennyi kertészeti szakmunkás szakma, valamennyi kertészeti középfokú, illetve technikusi szakképesítés, vagy valamennyi általános mezőgazdasági szakképesítés.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6112	Bionövénytermesztő

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5119	Egyéb kereskedelmi foglalkozások

3. A képesítés célja:

A nemzetközi előírásoknak megfelelő biotermék előállítása, környezetkímélő gazdálkodással "tiszta" termékek létrehozására képes szakemberek szakképzettségének tanúsítása.

4. A munkaterület jellemzése:

A szakképesített biotermesztő a nemzetközi biotermesztési előírások, az agrotechnikai eljárások, a talajok, a növények, a termesztésre veszélyt jelentő kórokozók és kártevők ismeretében vállalkozhat vegyszermentes termék előállítására, azok forgalmazására, olyan tevékenység végzésére, mely elsősorban szabadföldön végezhető és a gépesítés ellenére is sok kézimunkát igényel.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- a termesztési technológiának megfelelő talajművelés,

- a termesztett növény igényeinek megfelelő tápanyaggazdálkodás,

- környezetkímélő növényvédelem,

- a szántóföldi és kertészeti növények termesztése a termesztési célnak megfelelő agrotechnikai módszerekkel,

- a termények, termékek betakarítása, tárolása, áruvá készítése,

- elsődleges feldolgozás,

- a termékek értékesítése,

- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó gépek, eszközök, berendezések, szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása.

A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!

Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a biotermesztés társadalmi-gazdasági alapjait,

- a biotermesztéssel kapcsolatos hatósági szabályozásokat (növényvédelmi kódex, élelmiszerkönyv, védjegyek, ellenőrzési módszerek),

- a növényvédelmi tevékenység szabályozásának hazai rendszerét,

- a fotoszintézis lényegét, befolyásoló tényezőit,

- a vízfelvétel, vízmegtartás feltételeit, a turgor, a lankadás, a hervadás jellemzőit és következményeit,

- a tápanyagfelvételt befolyásoló tényezőket, ezek hatásait,

- a növekedés, termésképzés, érés, öregedés jellemzőit, folyamatát befolyásoló, szabályozó tényezőit, hatásait,

- az ipari eredetű szennyezés okait, hatásait,

- a mezőgazdasági eredetű szennyezés okait, hatásait,

- az ipari és kommunális hulladék felhasználását, hatását, a szennyvizek kezelését,

- az energiafelhasználás környezeti és gazdasági kérdéseit,

- az élelmiszerek táplálkozásélettani jellemzőit, élettani hatásait,

- az élelmiszerekben előforduló külső és belső eredetű mérgező anyagok, nehézfémek, szermaradékok, alkaloidok, nitritek-nitrátok, gombatoxinok hatását,

- az élelmiszerhigiénia jelentőségét,

- a talajművelés általános alapjait, fejlődését, célját,

- a biotermesztés szempontjából lényeges és fontos állattartási ismereteket,

- a gyűjthető gyógy- és vadon termő növényeket,

- a biotermesztéssel termelhető gyógynövényeket,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- az üzleti terv készítésének menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a piackutatás jelentőségét,

- az információszerzés módját, fontosságát,

- a biotermesztők szervezeteinek marketing tevékenységét,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a biotermesztés fogalmát, változatait, helyét az élelmiszertermelésben,

- a biotermesztés hazai és nemzetközi szervezetei (Közös Piac, IFOAM, FAO/WHO Codex Alimentarius, Biokultúra),

- a termesztett növények környezeti igényeit, a termesztést befolyásoló környezeti tényezőket,

- a talajtulajdonságok, a talajállapot és a növényzet hatását a művelésre, a művelés és a növényzet hatását a talajra,

- földkeverékek fajtái, előállítása, beszerzése,

- a vetésforgó és vetésváltás jelentőségét, annak biológiai alapjait,

- a vetésforgó növényi összetételét befolyásoló tényezőket,

- a talajművelés gépeinek működési elvét, jellemző paramétereit, karbantartását (ekék, tárcsák, talajsimítók, fogasok, boronák, hengerek, kultivátorok),

- a tápanyagpótlás gépeinek működési elvét, jellemző paramétereit, karbantartását (trágyalé lajtok, locsolók, istállótrágya-szórók, őrlemény-kiszórók),

- a vető és ültetőgépek működését, típusait, a munkafolyamat ellenőrzését,

- a növényvédelmi gépek típusait, részeit,

- a csávázást és gépeit,

- a fagyvédelmi berendezéseket és üzemeltetésük lehetőségeit,

- a gyomirtás gépeinek működési elvét, üzemeltetésük feltételeit (gyomfésű, gyomkefe, kultivátor, fogas, lángszóró),

- a kémiai növényvédelem célját, módját,

- az integrált növényvédelem alapelveit, megvalósítását,

- a tápanyagok csoportosítását,

- a tápanyagigény meghatározást,

- a tápanyagutánpótlás és a termés mennyiségének, minőségének, tárolhatóságának összefüggéseit,

- a szántóföldi növények termesztésének agrotechnikáját (gabonafélék, hüvelyesek, gyökérgumósok, olajnövények, rost-növények, takarmánynövények),

- a biotermesztéssel termeszthető gyümölcs- és zöldségfajok és fajták, a csemege- és borszőlő fajták kiválasztásának szempontjait, a termesztési technológiájukat,

- a szaporítóanyag beszerzésének és előállításának módszereit, technológiai, növényvédelmi és gazdasági kérdéseit a biotermesztésben,

- a hajtatás és az ideiglenes fóliatakarás lehetőségeit a zöldségnövények biotermesztésében,

- az ültetvények létesítésének műveleteit, a támberendezések létesítését, építményeinek karbantartását,

- a gyümölcsösök fagyvédelmét, a jégkár elhárításának lehetőségeit,

- a termesztett növények kártevőit, károkozóit,

- a kultúrák legfontosabb gyomnövényeit,

- a betakarítás időzítésének és módjának hatását a termék minőségére, a termés minőségének változását az érés folyamán,

- az elsődleges feldolgozás módjait, műveleteit,

- a borkészítés műveleteit,

- a bortárolás eszközeit, módjait, higiéniai követelményeit,

- a biotermesztő tevékenység végzéséhez kapcsolódó szervezési feladatokat,

- a piaci igény felmérésének módját, lehetőségeit, szerepét a termesztés sikerében,

- a hazai élelmiszerforgalmazás kereskedelmi előírásait,

- az exportálást szabályozó előírásokat,

- a fenntartás, bérlet, lízing, szolgáltatás lehetőségeinek összevetését,

- a kézi-munkaerőigény meghatározását, ütemezését,

- a termesztés energiaigényének felmérését,

- a biztosítási formákat,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a talajművelési eljárásokat és módokat, azok eszközeit, gépeit (szántás, talajmarózás, kultivátorozás, boronálás, simítózás, hengerezés, kombinált talajművelési eljárások, tarlóhántás, alapművelés),

- a kerti kisgépek üzemeltetését, karbantartását (motoros talajművelők, permetezők, porozók),

- a kézi szerszámok használatát, karbantartását (ásók, kapák, gereblyék, fűrészek, metszőollók, boronák, szállító eszközök),

- a szervestrágya fajtáit, kezelésüket, tárolásukat,

- a komposztok előállítását, felhasználását,

- a zöldtrágya fajtáit, hatását,

- a növényi kivonatok és főzetek előállítását, fajtáit, hatását,

- az ásványi anyagok, műtrágyák felhasználását, hatását,

- a biotermesztésben alkalmazott, megtűrt és tiltott trágyázási módokat,

- a technológiai növényvédelem lehetőségeit, módjait (időzítés, talajművelés, gyomirtás, tápanyagutánpótlás, öntözés, talajtakarás),

- a biológiai növényvédelem lehetőségeit, módjait (rezisztencia, tolerancia, növénytársítás, hasznos szervezetek felhasználása),

- az alkalmazott növénytársítások módjait, növényvédelmi hatásait,

- a betelepített hasznos szervezetek alkalmazásának módjait (baktériumok, gombák, rovarok),

- a biológiai növényvédelemben használt hasznos szervezetek élőhelyeinek védelmét, biztosítását,

- a kémiai növényvédelem biotermesztésben engedélyezett formáit, a javasolt, a megtűrt és a tiltott szereket,

- az öntözési módokat,

- a szőlő- és a gyümölcstermesztés alkalmazható művelésmódjait, a biotermesztés speciális eljárásait (füvesítés, talajtakarás, metszésmódok),

- a biozöldség-termesztésben alkalmazandó speciális eljárásokat,

- az áruvá készítés munkafolyamatait (osztályozás, válogatás, tisztítás, csomagolás, szállítás),

- a tárolás módjait, műveleteit,

- az erjesztés módjait, eszközeit, minőségi követelményeit,

- az átfejtés, derítés, szűrés engedélyezett és tiltott eszközeit, adalékanyagait,

- a termesztés, feldolgozás során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a környezetében előfordulható esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás folyamatát, követelményeit.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat, eszközöket, göngyölegeket mennyiségileg, minőségileg kiválasztani,

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni,

- a talajművelés gépeinek üzemeltetését, karbantartását (ekék, tárcsák, talajsimítók, fogasok, boronák, hengerek, kultivátorok),

- a tápanyagpótlás gépeinek üzemeltetését, karbantartását (trágyalé lajtok, locsolók, istállótrágyaszórók, őrleménykiszórók),

- a vető és ültetőgépek üzemeltetését, karbantartását,

- a növényvédelmi gépek üzemeltetését, karbantartását,

- a csávázást és gépeinek üzemeltetését, karbantartását,

- a fagyvédelmi berendezéseket és üzemeltetését,

- a gyomirtás gépeinek üzemeltetését, karbantartását (gyomfésű, gyomkefe, kultivátor, fogas, lángszóró),

- a bortárolás eszközeit, módjait, higiéniai követelményeit,

- a belső utak, térfelületek, rézsük és kerítések létesítési munkáit,

- a termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát.

Jártasság szintjén tudja:

- a kertészeti földnemek, földkeverékek és közegek összeállítását, használatát,

- a gyümölcstermő növények és a szőlőnövény részeit,

- a leggyakrabban alkalmazott koronaformákat,

- a hagyományos és kordonművelésű tőkeformákat,

- a természetes szaporítóképletekkel való szaporítást és gyökereztetést,

- a legfontosabb zöldségnövényeket,

- az állandó helyre való szabadföldi vetést,

- a palántanevelés munkafolyamatait,

- a kiültetésre alkalmas palánta ismérveit,

- a fóliaágyak és fóliasátrak létesítésének munkafolyamatait,

- a gyümölcsfák és szőlőoltványok telepítését (talajelőkészítés, ültetés) és pótlását,

- a termőfák ritkító és ifjító metszését, sebkezelését,

- a termőszőlők metszését és a szőlő zöldmunkáit,

- a gyümölcsfák zöldmetszését, lekötözését és a kézi gyümölcsritkítást,

- a támberendezések létesítését és karbantartását,

- a fehér és vörösborszőlő feldolgozásának alapvető műveleteit,

- a fóliaágyak és fóliasátrak üzemeltetését és karbantartását.

Készség szintjén tudja a munka-, a környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:

- a legfontosabb kórokozókat, károsítókat, károsításokat, gyomnövényeket,

- az ültetvények és zöldségeskertek kézi és kisgépekkel végzendő őszi és tavaszi talajmunkáit,

- a trágyázás és öntözés módjait, műveleteit,

- a kerti kisgépek üzemeltetését, karbantartását (motoros talajművelők, permetezők, porozók),

- a kézi szerszámok használatát, karbantartását (ásók, kapák, gereblyék, fűrészek, metszőollók, boronák, szállító eszközök),

- a szervestrágya fajtáit, kezelésüket, tárolásukat,

- a komposztok előállítását, felhasználását,

- a növényi kivonatok és főzetek előállítását, fajtáit, hatását,

- a szántóföldi növények termesztéstechnológiáját,

- a szőlő- és a gyümölcstermesztés alkalmazható művelésmódjait, a biotermesztés speciális eljárásait (füvesítés, talajtakarás, metszésmódok),

- a biozöldségtermesztésben alkalmazandó speciális eljárásokat,

- az áruvá készítés munkafolyamatait (osztályozás, válogatás, tisztítás, csomagolás, szállítás),

- a tárolás módjait, műveleteit,

- az egyes gyümölcsfajok szüretelését, áruvá készítését, csomagolását,

- a csemegeszőlő szüretelését és áruvá készítését,

- a borszőlő szedését és szállítását,

- a zöldségnövények és termények kézi szedését, áruvá készítését, csomagolását, egyszerű tárolását.

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség

- monotóniatűrés

- rendszeretet

- felelősségérzet

- kreativitás.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga lehetőség szerint előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- biotermesztési ismeretek,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem, és

- gazdasági alapismeretek tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a biotermesztési ismereteket komplex módon tartalmazzák, a vizsga célja az összefüggések megértésének vizsgálata.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

három részből áll:

a) Munkáltató jellegű, teljesítmény mérésére alkalmas tevékenységek végzése egy óra időtartam alatt az ajánlott feladatok megvalósításával.

b) A tanult növényfajok, magvak, palánták, termések, növényi részek, gyomok, kártevők, kár- és kórképek, eszközök, anyagok, göngyölegek stb. ismerete, felhasználásuk módjainak ismertetése, bemutatása.

c) Jártasság szintjén elsajátított műveletek bemutatása, trágyaérettség megállapítása, kulcskészítés, karbantartási feladatok, bizonylatok kiállítása stb. témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 30 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

A gyakorlati vizsgára a gyakorlati követelmények alapján kell összeállítani a tételeket.

2. A felmentés feltételei

A vizsgára egyénileg is felkészülhet a vizsgázó. A gyakorlati vizsga munkáltató feladata alól felmentés adható, ha a jelölt a szakmában legalább két év szakmai gyakorlatot szerzett.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A biotermesztő képesítés megszerzéséhez - iskolarendszeren kívüli képzés esetében is - gyakorlati foglalkozásokat a naptári évben úgy kell megszervezni, hogy a kertészeti kultúrák minden vegetációs fázisában és nyugalmi idejében legyen lehetőség a munkák begyakorlására. Az egyéni felkészülés esetén olyan, minimum két éves gyakorlatot kell hitelt érdemlően igazolni, amelyet a biotermesztés területén szerzett a jelölt.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevelek, esetleg érettségivel vagy szakmunkásvizsgával és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, különböző művelés- és metszésmódú gyümölcs- és szőlőültetvényekkel, fóliás berendezésekkel, valamint a termesztéshez szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- növényanyag, maggyűjtemény, kár- és kórkép gyűjtemény,

- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek stb.) a gépüzemeltetési feladatok megvalósításához.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Ökológiai ismeretek

Növényélettan

Földműveléstan

Növényvédelem

Termesztési ismeretek

Műszaki ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Gazdasági alapismeretek

Kereskedelmi ismeretek

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy	Elméleti	Gyakorlati
megnevezése	óraszám

Ökológiai ismeretek	20
Növényélettan	30
Földműveléstan	50
Növényvédelem	50
Természeti ismeretek	150
Műszaki ismeretek	50
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	10
Gazdasági alapismeretek	20
Kereskedelmi ismeretek	20
Szakmai gyakorlat		600
Összesen:	400	600
Mindösszesen:	1000 óra

FAISKOLAKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

24 1 6117 05 10 04

2. A szakképesítés megnevezése:

Faiskolakezelő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6117	Faiskolai kertész

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6212	Erdészeti mag- és csemetenevelő

3. A képesítés célja:

A faiskolai alaptevékenységek elvégzésére alkalmas munkások szakképzettségének tanúsítása.

4. A munkaterület jellemzése:

A szakképesített faiskolakezelő szakirányítás mellett alkalmas a faiskolákban a külső és belső díszítés céljára díszítő értékükért termesztett díszfák és díszcserjék termesztésére. Az árutermelő üzemek, gazdaságok, hétvégi kertek igényeinek megfelelő gyümölcstermő növények céltudatos előállítására. Olyan speciális árutermelő tevékenység - a forgalmazással kapcsolatos kisegítő tevékenység végzésére - mely zömében szabad ég alatt végzett fizikai munkát jelent.

A szakképesítés önmagában faiskola, faiskolai lerakat létesítésére nem jogosít.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- a leggyakoribb alanyok, szaporító képletek, gyümölcsfa- és dísznövényfajok ismeretében szaporítás,

- faiskolai nevelés,

- a kész kiültetési anyag kitermelése, a megadott szabvány szerinti minősítése,

- a kész faiskolai áru ideiglenes és állandó helyen való tárolása,

- a forgalmazással kapcsolatos kisegítő tevékenység végzése,

- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó gépek, eszközök, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása.

A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!

Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi-, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a faiskolai termesztés fogalmát, jelentőségét,

- a növényismereti jegyzékben szereplő növények különböző szempontok szerinti csoportosítását,

- a növénytani alapfogalmakat, melyekkel a termesztési tevékenysége során találkozhat,

- a fás növények felépítését és életfeltételeit,

- az erdészeti mag- és csemetenevelés sajátosságait,

- a termesztő berendezések formáit, üzemeltetésük feltételeit,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- az üzleti terv fogalmát, készítésének menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a piackutatás jelentőségét,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a gyümölcsfák és dísznövények felhasználásának területeit,

- a fás növények részeit és azok élettani funkcióit,

- a szaporítás és termesztés biológiai alapjait,

- a legfontosabb szaporító képleteket,

- a leggyakoribb alanyokat és növényfajokat lombos és lombtalan állapotban felismerni,

- az alany és nemes kölcsönhatását,

- az életfeltételek és a növény igénye közötti összefüggéseket, a feltételek változtatási lehetőségeit, annak fontosságát,

- a termesztés környezeti és gazdasági feltételeit, a minőségi termékelőállítás követelményeit,

- a faiskola részeit,

- a növényvédelem célját, fontosságát, feladatát,

- a szállítás és forgalmazás szabályait,

- a szabvány fogalmát, jelentőségét,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a faj, fajta fogalmát,

- a legalapvetőbb termesztéstechnológiai ismereteket (szaporítás, csemete- és oltványnevelés, átültetés, kezelés, ápolás, betegségek és más kártevők felismerése, valamint az ellenük való védekezés),

- a kész faiskolai termékek kitermelését, minősítését,

- az ideiglenes és állandó tárolás módjait,

- a faiskolai termesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a faiskolakezelő környezetében előforduló esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás folyamatát, követelményeit.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a vásárlókkal foglalkozni, a vevőket kiszolgálni,

- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat mennyiségileg, minőségileg kiválasztani,

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni,

- a legfontosabb kórokozókat, károsítókat és a károsításokat felismerni,

- a maggyűjtés idejét, módját, a magvak tisztítását, kezelését,

- a szaporítás helyét, idejét, módját a helyi adottságok figyelembe vételével meghatározni,

- a koronakialakítás menetét,

- a minősítés alapelveit egyes növényekre adaptálni,

- a termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát,

- a kertészeti földnemek és közegek összeállítását, használatát,

- a talajfertőtlenítés módszereit, munkáit,

- a termesztés során használatos meteorológiai eszközök használatát.

Jártasság szintjén tudja:

- a termesztési nyilvántartásokat vezetni,

- a faiskolai termesztésben használatos eszközök, termesztő edények, szerszámok, gépek, berendezések, alap- és segédanyagok, göngyölegek alkalmazási módjait,

- a növényismereti jegyzékben szereplő fontosabb díszfák, díszcserjék, gyümölcstermő növények felismerését, alkalmazási lehetőségeit,

- a megismert növények, növényi részek, termések helyes megnevezését, csoportosítását különböző megadott szempontok szerint,

- a szaporítási eljárásokat,

- a neveléssel összefüggő általános (talajművelés, öntözés, tápanyagutánpótlás stb.) és speciális (pl. vadalás, koronába csípés-metszés, gallérozás stb.) munkákat,

- az eszközök és gépek (egytengelyes kerti traktor, ültető-, csomagológépek stb.) használatát és karbantartását,

- a kitermelés előtti teendőket (pl. lombtalanítás),

- a kitermelés gépi és kisegítő munkáit,

- az adott szabvány szerinti osztályozást,

- a szakszerű csomagolást,

- az ideiglenes és állandó verem készítését,

- a szakszerű tárolást.

Készség szintjén tudja:

(a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával)

- a leggyakoribb és egyszerűbb szaporítási eljárásokat,

- a növényápolási munkákat,

- a kézi kitermelést, kötegelést, rakodást,

- a faiskolában alkalmazott traktorok (kerti traktor, lassú jármű stb.) és hozzájuk kapcsolható munkagépek üzemeltetését, kezelését, vezetését, napi karbantartását,

- a faiskolában alkalmazott speciális célgépek üzemeltetését, napi karbantartását.

A kertészeti tevékenység során használt járművekkel közúti tevékenység során használt járművekkel közúti közlekedésben csak külön jogszabályban előírt vezetői engedély birtokában vehet részt!

4. Személyi követelmények

a szakma gyakorlásához szükséges

- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség

- kreativitás

- kézügyesség

- vizuális memória.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga lehetőség szerint előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- faiskolai termesztés

- általános kertészeti ismeretek,

- munka-, környezet- és tűzvédelem tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészeit komplexen tartalmazzák.

1.2. A gyakorlati vizsga

három részből áll:

a) Munkáltató jellegű, teljesítmény mérésére alkalmas tevékenységek végzése egy óra időtartam alatt az ajánlott feladatok megvalósításával.

b) A növényismereti jegyzékben megnevezett díszfák, díszcserjék, alanyok, gyümölcstermő növények, növényi részek, magvak, termések felismerése, felhasználásuk módjainak ismertetése, a legfontosabb kór- és kárképek meghatározása;

c) Egyes (a vizsga időpontjában tömegesen nem végezhető) munkaműveletek (pl. levelezés, törzstisztítás, fásoltás, szemzés, metszés stb.), csomagolástechnika bemutatása, eszközök, gépek használata, karbantartása, elsősegélynyújtás, tűzoltó készülék használata, nyilvántartások, bizonylatok kiállítása stb. témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 30 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

A gyakorlati vizsgára a gyakorlati követelmények alapján kell összeállítani a tételeket.

2. A felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, esetleg érettségivel vagy szakmunkásvizsgával és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, növényházzal, fóliás berendezésekkel, valamint a termesztéshez szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,

- a növényismereti jegyzékben felsorolt növényanyag,

- a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- növényanyag, maggyűjtemény, kár- és kórkép gyűjtemény,

- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek stb.) a gépüzemeltetési feladatok megvalósításához.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Faiskolai termesztés

Általános kertészeti ismeretek

Műszaki ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Kereskedelmi alapismeretek

Gazdasági alapismeretek

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy	Elméleti	Gyakorlati
megnevezése	óraszám

Faiskolai termesztés	72		158
Általános kertészeti ismeretek	19		56
Műszaki ismeretek	19		72
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	10		16
Kereskedelmi alapismeretek	15		16
Gazdasági alapismeretek	15		24
Összesen:	150		350
Mindösszesen:	500 óra

FAISKOLAI SZAPORÍTÓANYAG ELŐÁLLÍTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

24 2 6117 05 10 03

2. A szakképesítés megnevezése:

Faiskolai szaporítóanyag előállító

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság,

- alapfokú iskolai végzettség,

- szakmai előképzettség: valamennyi kertészeti és erdészeti szakmunkás szakma, vagy valamennyi kertészeti és erdészeti középfokú, illetve technikusi szakképesítés, vagy általános mezőgazdasági és faiskolakezelői szakképesítés.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6117	Faiskolai kertész

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6212	Erdészeti mag- és csemetenevelő
5119	Egyéb kereskedelmi foglalkozások

3. A képesítés célja:

A faiskola létesítésére, szőlő, gyümölcs-, díszfaiskolai szaporítóanyag előállítására és forgalmazására jogosult szakemberek szakképzettségének tanúsítása.

4. A munkaterület jellemzése:

Kiskertek, hétvégi kertek, parkok, közterületek, házikerti gyümölcsösök és szőlők, árutermő gyümölcsök és szőlők szaporítóanyagának, ültetési anyagának előállítása, nevelése, tárolása, forgalmazása, törzsültetvény, törzsfaiskola, csemetekert, házi faiskola, szőlő-, gyümölcs-, díszfaiskola, faiskolai lerakat működtetése, üzemeltetése, vezetése, a vásárlók részére szaktanácsadás.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- a hatósági előírások figyelembevételével faiskola, faiskolai lerakat létesítése, működtetése, vezetése,

- a hatósági előírások, a növényfajok és fajták, az alanyok, a szaporító képletek és szaporítási eljárások ismeretében szaporító- és ültetési anyag előállítása,

- faiskolai áru nevelése,

- a kész kiültetési anyag kitermelése, szabvány szerinti minősítése, azonosító jelzéssel, származási igazolvánnyal való ellátása,

- a kész faiskolai áru ideiglenes és állandó helyen való tárolása, értékesítése, szállítása,

- szaktanácsadás,

- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó gépek, eszközök, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása.

A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!

Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a növénytani és növényrendszertani alapfogalmakat, melyekkel a tevékenysége során találkozhat,

- a növényi sejtek alkotóit, a növényi szövetek, szervek felépítését, jellemző tulajdonságait és funkcióit,

- a tevékenységével összefüggő kémiai fogalmakat, elemeket, folyamatokat,

- a biokémiai alapfogalmakat, melyekkel a tevékenysége során találkozhat,

- az éghajlati és talajtani alapfogalmakat, az ökológiai tényezők növényekre gyakorolt hatását,

- az eredeti és a környezeti igény közötti összefüggéseket, a növények életfeltételeit meghatározó tényezőket,

- a genetikai alapfogalmakat, melyekkel tevékenysége során találkozhat,

- a nemesítés fogalmát, célját, módszereit,

- a nemesített vetőmagvak szaporítási fokozatait [szuperelit, elit, I., II., III. utántermesztett, beltenyésztett vonal (törzs), F1 nemzedék stb.],

- az erdészeti mag- és csemetenevelés sajátosságait,

- a környezetvédelem fontosságát, célját, lehetőségeit,

- a vetőmagvak előállításának, forgalmazásának jogszabályi előírásait,

- a növényi szaporítóanyagból állami tartalék (génbank) képzésének célját, rendszerét,

- a termesztő berendezések formáit, üzemeltetésük feltételeit,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,

- a munka-, és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- az üzleti terv fogalmát, készítésének menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a piackutatás jelentőségét,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a növényismereti jegyzékben szereplő növények különböző szempontok szerinti csoportosítását, felhasználásának területeit, azok jellemző szaporítási eljárásait,

- a leggyakoribb és legfontosabb alapanyagokat és növényfajokat lombos és lombtalan állapotban, valamint rügyről, termésről (magról) felismerni,

- a szaporítás és termesztés biológiai, biokémiai alapjait,

- az ivaros és ivartalan szaporítási eljárásokat,

- a különböző szaporító képletek alkalmazási lehetőségeit,

- az alany és nemes kölcsönhatását,

- az életfeltételek és a növény igénye közötti összefüggéseket, a feltételek változtatási lehetőségeit, annak vonzatait,

- a tápanyag és víz szerepét, pótlásának módjait,

- a termesztés környezeti és gazdasági feltételeit, a minőségi termékelőállítás követelményeit,

- a szaporítóanyag előállításának, forgalmazásának, felhasználásának állami ellenőrzési rendszerét,

- a növényvédelem célját, fontosságát, feladatát,

- a szállítás és forgalmazás technikai és jogi szabályait,

- a szabvány fogalmát, jelentőségét,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a faiskolai termesztés fogalmát, jelentőségét, jogi szabályozását, a faiskola részeit,

- a faiskola, faiskolai lerakat létesítésének, működtetésének környezeti, tárgyi, személyi, jogi feltételeit,

- az anyatelepek, törzsgyűjtemények, törzsfaiskolák, törzsültetvények fogalmát, létesítésének és megszüntetésének feltételeit, nyilvántartási rendszerét,

- a faiskolai alapanyagra (törzsültetvény, ellenőrzött anyanövény, tájazonosított vetőmag stb.) és a vegetatív szaporítóanyag minősítésére vonatkozó előírásokat (certifikáció),

- a tevékenységével kapcsolatos termesztéstechnológiai eljárásokat (szaporítás, magonc, csemete-, dugvány- és oltványnevelés, átültetés, kezelés, ápolás, betegségek és más kártevők felismerése, valamint az ellenük való védekezés),

- a növény-egészségügyi előírásokat,

- a kész faiskolai termékek kitermelésének módjait, osztályozásának, minősítésének, bizonylatolásának (származási igazolvány, eladási jegyzék, szabvány szerinti azonosító jelzés) előírásait,

- az ideiglenes és állandó tárolás módjait,

- a faiskolai áru csomagolásának módjait,

- a faiskolai termesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a faiskolában előforduló esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás folyamatát, követelményeit.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a vásárlókkal foglalkozni, a vevőket kiszolgálni,

- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat, eszközöket mennyiségileg, minőségileg kiválasztani,

- a technológiai feladathoz szükséges munkaerő létszámát meghatározni, a munkát megszervezni,

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni,

- a legfontosabb kórokozókat, károsítókat és a károsításokat felismerni,

- a maggyűjtés idejét, módját, helyét meghatározni,

- a magvak tisztítását, vetés előtti kezelését,

- a szaporítás helyét, idejét, módját a helyi adottságok figyelembevételével meghatározni,

- a koronakialakítás menetét bemutatni,

- a minősítés alapelveit egyes növényekre adaptálni,

- a termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát,

- a kertészeti földnemek és közegek összeállítását, használatát,

- tápanyag és víz pótlásának mennyiségét, módját, idejét meghatározni,

- a talajfertőtlenítés módszereit, kézi és gépi munkáit,

- a termesztés során használatos meteorológiai eszközök használatát.

Jártasság szintjén tudja:

- a termesztési nyilvántartásokat vezetni,

- a faiskolai termesztésben használatos eszközök, termesztő edények, szerszámok, gépek, berendezések, alap- és segédanyagok, göngyölegek alkalmazási módjait,

- a növényismereti jegyzékben szereplő fontosabb növények felismerését, alkalmazási lehetőségeit,

- a megismert növények, növényi részek, termések helyes megnevezését, csoportosítását különböző, megadott szempontok szerint,

- a szaporítási eljárásokat,

- a neveléssel összefüggő általános (talajművelés, öntözés, tápanyag-utánpótlás stb.) és speciális (pl. vadalás, koronába csípés-metszés, gallérozás, harmatgyökerezés stb.) munkákat,

- az eszközök és gépek (egytengelyes kerti traktor, ültető-, kitermelő-, csomagológépek, oltógépek stb.) használatát és karbantartását,

- a kitermelés előtti teendőket (pl. lombtalanítás), elvégezni, megszervezni,

- az adott szabványt értelmezni, használni, szabvány szerinti osztályozást megszervezni,

- a célnak, körülményeknek megfelelő tárolást, szakszerű csomagolást, szállítási módot megválasztani,

- az ideiglenes és állandó verem készítését,

- a szakszerű tárolási módot meghatározni, elvégezni,

- költségkalkulációt végezni, az árképzés, számlakiállítás, számlakiegyenlítés szabályait alkalmazni,

- a bérezési formákat megválasztani, alkalmazni, a munkabért elszámolni,

- a munkáltatói jogokat és kötelességeket.

Készség szintjén tudja:

(a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával)

- a leggyakoribb szaporítási eljárásokat (pl. magvetés, szemzés, oltás, dugványozás, bújtatás stb.),

- a kézi növényápolási munkákat (pl. kapálás, metszés, hónaljazás, anyatelepi munkák, vadalás, törzstisztítás stb.),

- a kézi kitermelést, kötegelést, rakodást,

- faiskolában alkalmazott traktorok (kerti traktor, lassú jármű stb.) és hozzájuk kapcsolható munkagépek üzemeltetését, kezelését, napi karbantartását.

A kertészeti tevékenység során használt járművekkel közúti közlekedésben csak külön jogszabályban előírt vezetői engedély birtokában vehet részt!

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség

- kreativitás

- kézügyesség

- vizuális memória.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga lehetőség szerint előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- faiskolai termesztés

- növénytani ismeretek

- munka-, környezet- és tűzvédelem

- kereskedelmi, jogi, gazdálkodási ismeretek tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészeit komplexen tartalmazzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

három részből áll:

a) Munkáltató jellegű, teljesítmény mérésére alkalmas tevékenységek végzése egy óra időtartam alatt az ajánlott feladatok megvalósításával.

b) A legfontosabb jellegzetes kór- és kárképek, valamint a növényismereti jegyzékben megnevezett növények, növényi részek, magvak, termése felismerése, felhasználásuk módjainak ismertetése.

c) Egyes (a vizsga időpontjában tömegesen nem végezhető) munkaműveletek bemutatása (pl. lelevelezés, fásoltás, metszés stb.), csomagolástechnika bemutatása, eszköz-gép karbantartása, elsősegélynyújtás, tűzoltó készülék használata, nyilvántartások, bizonylatok kiállítása stb., témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 30 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

A gyakorlati vizsgát a gyakorlati követelmények alapján kell összeállítani.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga munkáltató jellegű feladata alól felmentés adható, a faiskolakezelő szakképesítés, vagy kapcsolódó ismeretanyag bizonyítása esetén, melynek elbírálására a vizsgáztató intézmény vezetője jogosult.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, esetleg érettségivel vagy szakmunkásvizsgával és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátíttatásához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, növényházzal, fóliás berendezésekkel, valamint a termesztéshez szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges berendezések, eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,

- a növényismereti jegyzékben felsorolt növényanyag,

- a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek, ültető-, kitermelő-, oltó-, csomagológépek stb.) a gépüzemeltetési feladatok megvalósításához.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Faiskolai termesztés

Növénytani ismeretek

Műszaki ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Kereskedelmi alapismeretek

Gazdasági alapismeretek

Jogi ismeretek

VII. MELLÉKLETEK

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy	Elméleti	Gyakorlati
megnevezése	óraszám

Faiskolai termesztés	161	352
Növénytani ismeretek	72	72
Műszaki ismeretek	72	80
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	19	16
Kereskedelmi ismeretek	19	32
Gazdasági ismeretek	38	32
Jogi ismeretek	19	16
Összesen:	400	600
Mindösszesen:	1000 óra

VÁGÓÁLLAT-MINŐSÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 4 7211 07 09 16

2. A szakképesítés megnevezése:

Vágóállat-minősítő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középfokú iskolai végzettség (érettségi),

- előírt egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7211	Húsfeldolgozó (Vágóállat-minősítő)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
-	-

3. A képesítés célja:

A húsipari vágóüzemekben a nagyvágóállatok (szarvasmarha, sertés, juh) vágott testének, mint főterméknek minősítése.

A vágóállat minősítő munkakör betöltése, illetve a feladathoz kapcsolódó ügyintézői, önálló előadói, vagy irányító vezetői tevékenységek ellátása.

A vágásra kerülő állatok előminősítése és felvásárlása.

4. A munkaterület jellemzése:

Nedves, zajos, balesetveszélyes munkaterületen élő állat átvétel és minősítés. Elsődleges feldolgozó tevékenység ismerete a higiéniai és környezetvédelmi előírások figyelembevételével.

A minősítés szakszerű és pártatlan, objektív ellátása, a munkával kapcsolatos adminisztratív tevékenység megszervezése és végzése.

Részvétel a minőség-ellenőrzés, -szabályozás, és -biztosítás folyamatában.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

A vágóállatok átvétele és minősítése során az alábbi tevékenységek végzése:

- élő állat átvétel, minősítés,

- vágóállat minősítés,

- minőségtanúsítás,

- környezetvédelem,

- üzemi- és személyi higiénia,

- a fő tevékenység ellátásához szükséges gépek és berendezések működtetése és karbantartása,

- a minősítéssel kapcsolatos információs feladatok ellátása, kezelése.

2. Elméleti követelmények:

Szakmai elmélet

A) Törzsanyag

Ismeret szintjén tudja:

- a különböző vágóállat fajokat és fajtákat, azok külső és belső tulajdonságait - különös tekintettel a hústermelésre,

- a vágóállat anatómia felépítését,

- a különféle tenyésztési-, tartástechnológiai módszereket,

- a vonatkozó munkavédelmi, környezetvédelmi és higiéniai előírásokat,

- az alapvető állategészségügyi ismereteket.

Megértés szintjén tudja:

- a vágóállat termeltetés-, felvásárlás rendszerét, átvételi rendszereket,

- a fajtakiválasztás és takarmányozási körülmények összefüggését és azok hatását a termékek mennyiségére és minőségére,

- az elsődleges feldolgozás technológiai műveleteinek sorrendiségét, pontos elvégzésének jelentőségét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vágóállatok feldolgozás során alkalmazott minősítési módszereket,

- a minősítő szakember fontosabb feladatait,

- a műszeres minősítés alapvető követelményeit,

- a minősítő műszerek működési elvét,

- a minősítés adatainak dokumentálását, jelentéskészítést,

- a húsminősítésre vonatkozó jogszabályokat.

B) Speciális anyag

Sertés minősítő

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vágósertés EUROP minősítő rendszerét,

- az engedélyezett minősítési rendszereket,

- jelölést,

- a dokumentációs és információs rendszert,

- az ellenőrzés rendszerét.

Szarvasmarha minősítő

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szarvasmarha EUROP minősítését

- kormeghatározást,

- ivari sajátosságokat,

- húsossági osztályt,

- zsírossági fokot,

- jelölést,

- a dokumentációs és információs rendszert,

- az ellenőrzés rendszerét.

Juh minősítő

Alkalmazás szintjén tudja:

- a juhok EUROP minősítési rendszerét,

- kormeghatározást,

- ivari sajátosságokat,

- jelölést,

- a dokumentációs és információs rendszert,

- az ellenőrzés rendszerét.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a vágóállat átvételt és minősítést.

Jártasság szintjén tudja:

- az elsődleges feldolgozás előkészítő-, feldolgozó műveleteit, a kapcsolódó higiéniai és munkavédelmi vonatkozásokkal.

Készség szintjén tudja:

- a vágóállat fajok vágás utáni minősítésének különböző módszereit,

- a minősítésnél alkalmazott műszerek szakszerű kezelését és kalibrálását,

- az adatok számítógépes feldolgozását,

- a dokumentálást és jelentéskészítést.

4. Személyi követelmények:

Rendelkezzen a képzésben résztvevő megfelelő higiéniai szemlélettel, fizikai állóképességgel, esztétikai érzékkel, humánus szemléletmóddal, monotóniatűréssel, a pontos és gazdaságos munkavégzés igényével.

Legyen önálló munkavégzési képessége, tudjon változó helyzetekben helytállni és tárgyilagos maradni.

Tartson lépést a tudomány és technika fejlődésével. Szakterületét érintő témakörökben folyamatosan képezze magát.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga foglalja magába a vágóállat minősítés módszereit, valamint az eljáráshoz kapcsolódó eszközök, műszerek, berendezések ismeretét. Tartalmazza a minősítéssel kapcsolatos jogi, higiéniai és munkavédelmi vonatkozásokat.

Az írásbeli vizsgán a szakképesítés egészét átfogó feladatot kell megoldani.

1.2. Szóbeli vizsga

Magában foglalja

- a minősítés jelentőségét, helyzetét,

- a minősítési módszereket és rendszereket,

- dokumentálást, jelentéskészítést,

- a sertés, szarvasmarha és juh minősítésének módszereit,

- a vágóállat anatómiai felépítését,

- az elsődleges feldolgozás műveleteit, annak higiéniai- és munkavédelmi sajátosságait,

- számítástechnikai ismereteket.

A szóbeli vizsgán az FM által kiadott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga álljon a konkrét minősítési feladat manuális elvégzéséből, az adatok dokumentálásából és a jelentés készítéséből, az eszközök szakszerű használatából és karbantartásából.

A gyakorlati vizsga olyan felszereltségű húsipari üzemben folytatható le, ahol az EUROP minősítéshez szükséges feltételek adottak, továbbá biztosítottak a vizsgafeladat elvégzéséhez szükséges szakmai-, higiéniai, és munkavédelmi követelmények.

A gyakorlati vizsgán 30 db állattestet kell a megfelelő módszerrel minősíteni.

A gyakorlati vizsgán nem tekinthető megfeleltnek az a jelölt, aki az elvégzett minősítésekből 20%-nál többet hibásan végzett.

2. A felmentés feltételei

A vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A vizsgázó

- szakirányú szakmai képzettséggel rendelkezzen, vagy ennek hiányában 500 óra vágóüzemi gyakorlati időt köteles igazolni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más gazdálkodó szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

Szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók:

Vizsgát csak olyan vágóüzemben lehet folytatni, ahol a minősítés feltételei adottak.

Sertés-minősítés esetében: a minősítési módnak megfelelő műszerek, eszközök működőképesen.

Marha-juh minősítésénél megfelelően kialakított munkahely (munkajárda, megvilágítás).

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elmélet

1. Élőállat ismeret - nagy vágóállatok hasznosítási irányai (faj, fajta)

2. Tenyésztési, takarmányozási alapismeretek

3. Anatómiai ismeretek

4. Hústechnológiai alapismeretek

5. Munkavédelmi és higiéniai alapismeretek

6. Állat-egészségügyi alapfogalmak

7. Jogi ismeretek

8. Ipargazdasági ismeretek

9. Számítástechnikai ismeretek

10. Eszközismeret

11. A minősítés elméleti alapja

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Megnevezés		Törzs anyag	Sertés minősítés	Sz.marha minősítés	Juh minősítés	Összesen
		Órák száma
1.	Élő állat ismeret - nagy vágóállatok hasznosítási irányai (faj, fajta)	-	16	8	10	34
2.	Tenyésztési, takarmányozási alapismeretek	-	20	14	14	48
3.	Anatómiai ismeretek (a minősítés szempontjából fontos izmok, csontok, szövetek)	6	16	6	6	34
4.	Hústechnológiai alapismeretek (a nagy vágóállatok vágástechnológiája)	14	8	3	3	28
5.	Munkavédelmi és higiéniai alapismeretek	15	11	11	11	48
6.	Állat-egészségügyi alapfogalmak	27	5	5	3	40
7.	Jogi ismeretek	22	8	7	7	44
8.	Ipargazdasági ismeretek	30	-	-	-	30
9.	Számítástechnikai ismeretek	22	4	-	-	26
10.	Eszköz-ismeret	14	8	3	3	28
11.	A minősítés elméleti alapja	30	26	30	30	116
Vizsga		-	8	8	8	25
Elmélet összesen:		180	130	95	95	500
Szakmai gyakorlat		200	100	100	100	500
Mindösszesen:						1000

ERJEDÉS- ÉS ÜDÍTŐITAL-IPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 5 3113 16 64 16

2. A szakképesítés megnevezése:

Erjedés- és üdítőital-ipari technikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3113	Élelmiszer-ipari technikus (Erjedés- és üdítőital-ipari technikus)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7121	Szesz-, szeszesitalgyártó
7223	Sörgyártó
7224	Üdítőital-, szikvízgyártó
8112	Italgyártó gépkezelő

3. A képesítés célja:

Az erjedésipar számára olyan biokémiai, technológiai, műszaki ismeretekkel rendelkező középszintű irányító szakember képzése, aki alkalmas a szesz-, élesztő-, maláta-, sör-, ecet-, keményítő-, szeszesital-, üdítőital-gyártás szakszerű, gazdaságos végrehajtására a higiéniai követelmények maximális betartásával.

4. A munkaterület jellemzése:

Az erjedés- és üdítőital-ipari tevékenység gyakorlása során előforduló munkaterületek és munkakörülmények.

- sör-, szesz és üdítőital-gyártás kis- és nagyüzemben, családi vállalkozásban,

- termelésirányítás és szervezés,

- termékmenedzselés,

- üzemvezetői feladatok ellátása,

- üzemi-technológiai feladatok ellátása,

- gyártmányfejlesztés,

- gyártásvezetői tevékenység ellátása,

- minőségbiztosítási feladatok ellátása,

- fejlesztési feladatok megoldása, valamint az üzemeltetéssel kapcsolatos teendők ellátása.

A termékek előállítása során előforduló hideg, meleg, száraz, nedves, zajos és veszélyes, valamint különös figyelmet igénylő munkaterület.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

Szeszgyártás terén

- alap és kiegészítő anyagok előkészítése, gépi berendezéseinek kezelése, gyártásközi vizsgálata,

- fermentáció vezetése, gyártásközi vizsgálata,

- szeparálás, szeparátorok kezelése,

- lepárlás, finomítás művelete és gyártásközi vizsgálata,

- szesz víztelenítése, gyártásközi vizsgálata,

- szennyvízkezelés.

Élesztőgyártás terén

- sütőélesztő-gyártás alap és kiegészítő és segédanyagainak előkészítése,

- élesztő színtenyészet készítése,

- élesztőszaporítás,

- érett cefre feldolgozása,

- élesztő víztelenítése és csomagolása,

- szárított élesztőgyártás,

- szennyvízkezelés.

Takarmányélesztő-gyártás terén

- alap-, kiegészítő és segédanyagok előkészítése,

- élesztő szaporítása,

- érett cefre feldolgozása,

- élesztő víztelenítése, szárítása, csomagolása,

- szennyvízkezelés.

Keményítőgyártás terén

- alapanyagok előkészítése (burgonya, búza, kukorica),

- keményítő kimosása,

- keményítőtej tisztítása, víztelenítése, szárítása, kiszerelése,

- keményítőcukor-termékek gyártása,

- módosított keményítők gyártása,

- szennyvízkezelés.

Melléktermékek feldolgozása terén

- sikér feldolgozás,

- csíra további feldolgozása,

- áztatóvíz további feldolgozása,

- kukoricahéj és dararész, glutin feldolgozása,

- törköly feldolgozása,

- szennyvízkezelés.

Ecetgyártás terén

- denaturálás,

- cefrekészítés,

- fermentáció,

- ecet kezelése,

- szennyvízkezelés.

Szeszesital készítés terén

Likőrgyártás:

- szesz, drogkivonat-, drogpárlat-készítés,

- vízelőkészítés,

- cukorszirup-készítés,

- likőr összeállítás, érlelés, kiszerelés,

- szennyvízkezelés.

Gyümölcspálinka gyártás:

- alapanyagok előkészítése,

- gyümölcscefre-készítés,

- gyümölcscefre erjesztése,

- lepárlás,

- szennyvízkezelés.

Üdítőital gyártás terén

- vízelőkészítés,

- alapanyagok előkészítése,

- szörpkészítés,

- italkészítés,

- kiszerelés,

- minőség-ellenőrzések,

- tisztítás, fertőtlenítés, CIP,

- szennyvízkezelés.

Malátagyártás terén

- árpa átvétele, minősítése,

- árpa tisztítása, osztályozása,

- árpa áztatása,

- árpa csíráztatása, levegő-előkészítés csíráztatáshoz,

- maláta aszalása,

- maláta csírátlanítása, tisztítása,

- maláta őrlése (száraz, nedves őrlés),

- szemcsés anyagok szállítása üzemen belül,

- malátavizsgálat,

- szennyvízkezelés.

Sörgyártás terén

- pótanyagok előkészítése,

- főzőházi műveletek,

- sörlé kezelése,

- erjesztés, utóerjesztés,

- kész sör szűrése,

- kiszerelések, csomagolóanyagok előkészítése,

- pasztőrözés,

- melléktermékek feldolgozása,

- csőrendszerek szerelése,

- sörélesztő, színtenyészet készítés,

- szennyvízkezelés.

2. Elméleti követelmények

A gyártástechnológia terén

Ismeret szintjén tudja:

- az alapanyagok, pótanyagok, segédanyagok kiválasztásának, előkészítésének szabályait,

- a csomagolóanyagok kiválasztásának, előkészítésének előírásait,

- a késztermékek kiszerelésének, tárolásának módját,

- a melléktermékek hasznosításának lehetőségeit,

- a szennyvízkezelés előírásait.

Megértés szintjén tudja:

- a kivonatkészítés, párlatkészítés, likőrérlelés lehetőségeit,

- a keményítő cukortermékek előállításának módját,

- a módosított keményítők előállításának lehetőségeit,

- az árpa átvételének, tisztításának, osztályozásának szabályait,

- a sörlé és a sör kezelésének szabályait,

- a pasztőrözés műveletét,

- a számítástechnikai alapismeretek alkalmazását (gépkezelés, szövegszerkesztés, programkezelés),

- a biokémiai alapfolyamatokat,

- az anyagismeretet (víz, komló, árpa, sörélesztő, pótanyagok),

- a cefre feldolgozását (élesztő, takarmányélesztő, szesz, gyümölcspálinka),

- a víztelenített szesz gyártásának műveletét,

- az ecetkezelés technológiáját,

- a vízkezelési eljárásokat,

- a csendes és dúsított italok töltésének módjait,

- a környezetvédelmi előírásokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a keményítő kimosásának, a keményítőtej tisztításának, víztelenítésének, szárításának folyamatát,

- az árpa áztatásának, csíráztatásának, aszalásának és a maláta kezelésének módját,

- a sörlé előállításának műveleteit,

- a lepárlás (szesz, gyümölcspálinka) műveletét,

- a likőrök összeállításának technológiáját,

- az üdítőital összeállításának technológiáját,

- az ecetcefre készítésének módját,

- a minőségbiztosítás előírásait,

- a munkavédelmi előírásokat.

Rendszerezés szintjén tudja:

- az erjesztési műveleteket (sör, szesz, élesztő, takarmányélesztő, ecet, gyümölcspálinka).

Szakmai gépek, berendezések kezelése és műveletek végzése terén

Ismeret szintjén tudja:

- a flakongyártás gépeit, működési elvüket,

- a drogkészítés gépeit, szerkezeti felépítésüket,

- a csigaprés működési elvét,

- a csírátlanító gépek működését,

- a sörgyári ülepítők működési elvét,

- a sütőélesztő gyári színtenyészet gépeit,

- az élesztőcsomagoló gépeket,

- a zúzó és magozó gépek felépítéseit, működési elvét,

- a szeszvisszanyerő gépek működési elvét,

- a gőzölők felépítését, működését,

- a szeszmérő berendezéseket,

- a melléktermékek feldolgozásának gépeit,

- a szennyvízkezelés gépeit,

- a keverők működési elvét,

- az árpatárolók szerepét és az ellenőrző gépek felépítését, működési elvét.

Megértés szintjén tudja:

- a géprajzi alapismereteket,

- a kiszerelés gépeit, működésüket, szerkezeti felépítésüket,

- a párlatkészítés berendezéseit,

- a rosták, sziták felépítését, működési elvét,

- a ciklonok szerkezeti felépítését, működési elvét,

- az árpatisztító gépeket, működési elvüket,

- a szállító berendezések működését, szerkezeti felépítését,

- az árpaosztályozó gépek működési elvét, szervezeti felépítését,

- a sörerjesztő pince berendezéseit,

- a töltőgépek működési elvét,

- a MIX berendezést,

- a mosógépeket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a gépelemek fajtáit, szerepét,

- a mértékegység-rendszereket,

- az áramlási műveleteket,

- a tartályok jellemzőit, kialakításukat,

- a szűrők szerepét, szerkezeti felépítését,

- a cukoroldó rendszereket,

- a szivattyúk csoportosítását, működési elvüket,

- a folytonossági tételt,

- a keverés műveletét,

- a viszkozitás fogalmát, szerepét,

- a bepárlás műveletét, berendezéseit,

- a gyártótank felépítését,

- az ioncserélés műveletét, berendezéseit,

- az extrakció műveletét, berendezéseit,

- a szárítás, nedvesítés, pörkölés berendezéseit,

- a nedves levegő jellemzőit,

- az aprítógépek működését, szerkezeti felépítését,

- az aprítási fok fogalmát,

- keményítő kimosók szerkezeti felépítését,

- a Fick-törvényt,

- a hidrolízis folyamatát,

- a szeparátorok szerepét, szerkezeti felépítését, működési elvüket,

- a gravitációs ülepítést,

- a centrifugális ülepítést,

- a lényerés, préselés gépeit,

- a szemcsés anyagok jellemzőit,

- az árpaáztatás, csíráztatás, aszalás gépeit,

- a hőtani alapfogalmakat és műveleteket,

- a főzőházi berendezéseket,

- a hőcserélők felépítését,

- a hőcserélés folyamatát,

- a szűrés folyamatát,

- pasztőröző berendezéseket,

- a pasztőrözés műveletét,

- a levegőztetők szerepét, működését,

- a fluidizálás műveletét,

- a gyümölcspálinkafőző berendezéseket, működési elvüket,

- a lepárló berendezéseket,

- a lepárlás műveletét,

- az acetátor szerepét, működését,

- a FRINGS-képző jellemzőit,

- a gépekkel, berendezésekkel kapcsolatos munkavédelmi és higiéniai előírásokat.

Gazdálkodás és szervezés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, az élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges jogformáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági útmutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszeripar adózási viszonyait,

- az élelmiszeriparra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- az élelmiszerfeldolgozó termelés támogatási rendszerét,

- az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

3. Gyakorlati követelmények:

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az alapanyagok előkészítését,

- az iker és melléktermékek feldolgozását,

- a malátacsírátlanítás és tárolás műveletét,

- a flakongyártást és előkészítést.

Jártasság szintjén tudja:

- a szörpkészítést,

- a flakon, palack, doboz, hordó előkészítését, fejtését,

- az árpa átvételét, minősítését,

- a szárított élesztő gyártását,

- a gyümölcsalapanyagok előkészítését,

- a szeszgyári alapanyagok előkészítését,

- a víztelenített szesz gyártását,

- a takarmányélesztő gyártását,

- a környezetvédelmi előírások betartását és betartatását.

Készség szintjén tudja:

- a hideg és meleg cukoroldást,

- a kivonatkészítést,

- a párlatkészítést,

- a cukorszirup készítést,

- a likőrök összeállítását, korrekciók alkalmazását, likőrök szűrését,

- a keményítő kimosást,

- a keményítőtej tisztítását, víztelenítését,

- a cefre szűrést, komlóforralást,

- a keményítő szárítását,

- az árpa tisztítását, osztályozását,

- a cefrézés előkészítését (sörgyártás),

- az ülepítést, hűtést (sörgyártás),

- a kész sör szűrését,

- a sör pasztőrözését,

- a melasz előkészítését,

- a szikvízgyártást,

- a kiegészítő tápanyagok előkészítését (élesztő),

- az érett élesztőcefre feldolgozását,

- a cefrekészítés, erjesztés, lepárlás elvégzését (gyümölcspálinka),

- a cefrekészítést (szeszgyártás),

- a lepárlást, finomítást,

- a felületi és Szubmerz ecetgyártást,

- a vízkezelés elvégzését,

- az üzemi higiéniai előírások betartását és betartatását,

- a személyi higiéniai előírások betartását és betartatását,

- a munkavédelmi előírások betartását és betartatását.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- az árpa áztatását, csíráztatását, aszalását,

- a cefrézést (sörgyártás),

- az erjesztést (sörgyártás),

- a sütőélesztő szaporítását,

- az üdítőitalok készítését,

- az erjesztést (szeszgyártás).

4. Személyi követelmények:

Alakuljon ki a képzésben résztvevőben megfelelő higiéniai szemlélet, fizikai állóképesség, esztétikai érzék, humánus és környezetorientált szemléletmód, a monotónia tűrése, a pontos és gazdaságos munkavégzés igénye.

Alakuljon ki benne az önálló és megbízható munkavégzésre és elvégeztetésre való hajlam, tudjon változó helyzetekben helytállni, tartson lépést a tudomány és technika fejlődésével és folyamatosan képezze magát.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga:

Tartalmazzon:

- szakmai elméleti követelményekben szereplő technológiai folyamatot biokémiai alapokkal,

- szakmai műveleti számításokat,

- technológiai folyamatábrát,

- a technológiai paraméterek grafikus ábrázolását,

- a technológiában alkalmazott gépekkel kapcsolatos rajzokat,

- az alkalmazott gépek üzemeltetéséhez szükséges munkavédelmi és higiéniai követelményeket, környezetvédelmi szempontokat,

- minőség-ellenőrzési feladatokat.

A feladatok komplex dolgozat formájában készüljenek. A százalékos megoszlás: 60% technológia, 20% szakmai számítás és 20% géptan.

1.2. A szóbeli vizsga

Három kérdéscsoportra épül:

- szakmai technológia,

- szakmai gépek és műveletek, valamint

- gazdasági és szervezési ismeretek témaköre.

A Szakmai technológia tétel alkérdése a higiéniával, míg a Szakmai gépek és műveletek tétel alkérdése a munkavédelemmel kapcsolatos kérdés legyen.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni!

1.3. A gyakorlati vizsga

három részből áll:

A gyakorlati vizsga végrehajtása a tételben meghatározott feladat, melyet a vizsgázó önállóan végez el.

A gyakorlati feladat komplexen tartalmazza az erjedésipari technológiai gyakorlat, minőség-ellenőrzés és a gépek és berendezések kezelésével kapcsolatos ismereteket. A gyakorlati feladatok értékeléséhez szükséges a technológiai folyamatba való bekapcsolódás a végzett gyakorlati munka, a munkáról készített jegyzőkönyvek.

Minden jelöltnek a következő területekről külön-külön vizsgafeladatot és a hozzátartozó jegyzőkönyvet kell készítenie.

Technológiai területek:

Keményítőgyártás

Szeszgyártás

Sütőélesztő-gyártás

Ecetgyártás

Szeszesital-gyártás

Üdítőital-gyártás

Malátagyártás

Sörgyártás

Szikvízgyártás

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei:

Iskolarendszeren kívüli képzés esetén a feltétel: legalább 2000 óra szakterületen eltöltött gyakorlat, melyet a vizsgára jelentkező különböző munkaterületeken töltött el.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközökre vonatkozóan az FM által javasolt tételsor a mérvadó, de alapvetően szükséges:

- a vizsga lefolytatására alkalmas tanműhely, vagy a gyakorlati vizsga idejére rendelkezésre álló termelő üzem,

- külön figyelmet kell szentelni a gépek munkavédelmi és üzembiztonsági előírásaira,

- a higiéniai szabályok (személyre szóló és általános) biztosítására vonatkozó feltételek meglétét a vizsga megkezdése előtt, a vizsgabizottságnak ellenőriznie kell.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Elmélet:

Szakmai technológia

Szakmai gépek és műveletek

Higiénia, környezet- és munkavédelem

Mikrobiológia és táplálkozásélettan

Gazdasági és szervezési ismeretek

Idegen nyelv

Gyakorlat:

Szakmai technológiai gyakorlat

Géptani gyakorlat

Minőség-ellenőrzési gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy	I. osztály	II. osztály	Összes
megnevezése	(38 hét)	(34 hét)	óraszám

Szakmai technológia	7	7		504
Szakmai gépek és műveletek	5	5		360
Higiénia, környezet- és munkavédelem	1	1		72
Mikrobiológia és táplálkozásélettan	2	-		76
Gazdasági és szervezési ismeretek	-	2		68
Összes elmélet:	17	17		1080
Szakmai technológiai gyakorlat:	7	15		776
Géptani gyakorlat	3	-		114
Minőség-ellenőrzési gyakorlat	3	2		182
Összes gyakorlat	13	17		1072
Mindösszesen:	30	34		2152

GYÜMÖLCSPÁLINKA-GYÁRTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 1 7221 04 64 22

2. A szakképesítés megnevezése:

Gyümölcspálinka-gyártó

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7221	Gyümölcspálinka-gyártó

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
-	-

3. A képesítés célja:

Olyan alapvető ismereteket nyújtó végzettség megszerzésének biztosítása, melynek alapján a gyümölcspálinka-gyártás technológiájának szakszerű, gazdaságos végrehajtása, a higiéniai követelmények és a jövedéki törvény maximális betartása, valamint a vállalkozói ismeretek alkalmazása alapvető követelmény.

4. A munkaterület jellemzése:

Az elsősorban kisüzemi szeszfőzdék fontosabb munkaterületei a következők:

- gyümölcs és borgazdasági alapanyagok átvétele, előkészítése: száraz munkaterület,

- cefrekészítés: nedves munkaterület,

- erjesztés: meleg, párás munkaterület,

- főzés, finomítás: meleg, párás munkaterület,

- érlelés, tárolás: száraz munkaterület,

- töltés, palackozás: nedves, zajos munkaterület.

A gyümölcspálinka-gyártás a technológiai fegyelmet szigorúan betartandó, szívós fizikai munkát és önuralmat követelő szakma, melyben az idényjelleg határozza meg a munkák zömét.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- gyümölcs- és borgazdasági alapanyagok átvétele, minősítése,

- cukortartalom meghatározása, borok alkoholtartalmának megállapítása,

- az alapanyagok előkészítése,

- cefrézési eljárások elvégzése,

- az alkoholos erjedés mechanizmusának ellenőrzése, az erjesztés vezetése,

- a kierjedt cefre tárolása, védelmének biztosítása, maradékcukor meghatározása,

- a lepárlási műveletek végzése, a főző- és finomítóüstök üzemeltetése,

- mérőműszerek, biztonságtechnikai berendezések működtetése,

- érzékszervi vizsgálatok alkalmazása, alkoholtartalom meghatározása,

- a természetes érlelés folyamatainak végzése,

- a derítés, szűrés, szeszfokbeállítás, palackozás műveletének elvégzése,

- vízkeménység-vizsgálat,

- a kész gyümölcspálinkák, borpárlatok jellemzése, vizsgálata, ellenőrzése,

- a technológiai berendezések beállítása a különféle műveletek során, gépek, berendezések tisztítása,

- a gyümölcspálinka-gyártásban használt tisztító és fertőtlenítőszerek alkalmazása,

- a pálinkafőzdék víz- és energia-gazdálkodásának megszervezése,

- melléktermékek, hulladékok hasznosítása,

- a munkafolyamatok munkavédelmi és higiéniai követelményeinek betartása,

- a jövedéki törvény előírásainak betartása.

2. Elméleti követelmények

a) Szakmai technológia és a műszaki berendezés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a szakma történetét,

- az alapanyagok minősítésének előírásait a technológia szempontjából, a minőségi, mennyiségi átvétel szabályait,

- a rendelkezésre álló alapanyag függvényében az előkészítő műveletek megtervezését,

- az erjesztés vezetésének főbb szempontjait és azok berendezéseit,

- a gyártásközi ellenőrzés előírásait az erjesztés során,

- a főző-finomító berendezéseket és tartozékait,

- a nyomás alatti készülékekkel kapcsolatos munkavédelmi előírásokat,

- az érlelés folyamatát,

- a palackok, hordók mozgatásának, a tárolás berendezéseinek és a töltés gépeinek működési, szerkezeti felépítését,

- a melléktermékek, hulladékok hasznosításának lehetőségeit,

- a gyümölcspálinkák összetételét, tulajdonságait.

Megértés szintjén tudja:

- a gyümölcs-alapanyagok tulajdonságainak meghatározását,

- a gyümölcs mosásának, zúzásának, aprításának szabályait,

- az élesztő kezelésének előírásait,

- az erjesztőberendezések kialakításának alapvető követelményeit,

- a különféle lepárló-finomító berendezések szerkezeti felépítését, biztonságtechnikai előírásait,

- a hűtők, páracsövek szerepét,

- a gyümölcspálinkák érlelő-, tárolóberendezéseinek szerkezeti felépítését,

- a derítés, szűrés, töltés gépeinek, berendezéseinek felépítését, működését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a bérfőzési cefrék, a bor alapanyagok vizsgálatának, mennyiségi, minőségi átvételének szabályait,

- a gyümölcstisztítás, aprítás gépi berendezéseinek működését,

- a cefrézési eljárásokat, a cefréző berendezések működését,

- az erjedés biokémiai folyamatainak jellemzőit, az erjedés ellenőrzésének előírásait (maradékcukor-meghatározás),

- a szivattyúk használatának előírásait,

- a lepárlás és finomítás műveletének folyamatát és a berendezések használatának előírásait,

- az adalék- és segédanyagok alkalmazását és hatásait,

- az alkoholtartalom meghatározásának szabályait,

- a szeszfok-beállítás előírásait.

b) Jövedéki ismeretek terén

Ismereti szinten tudja:

- a jövedéki törvényben meghatározott jövedéki tevékenységeket és a jövedéki termékeket,

- a gyümölcspálinka-gyártás termelésére és forgalmazására vonatkozó jogszabályokat,

- a gyümölcspálinka után fizetendő adókat és fizetési módjukat, a késedelmi pótlék fogalmát,

- a pálinkafőzdék létesítésének (bérlésének, szerződéses használatának), üzemben tartásának feltételeit,

- a termelt gyümölcspálinka mennyiségének megállapítását,

- a jövedéki engedély kiadását, illetve megszűnését,

- a pálinkafőzés módjait, kiadását a főzetőnek,

- a szesztermelési napló vezetésének, a származási bizonyítvány kiállításának előírásait,

- a termelt pálinka mennyiségének megállapítását időszakos elszámolás során,

- a készletfelvétel, készletbevallás végrehajtásának okmányolási szabályait,

- a szeszforgalmi számadás vezetésének előírásait,

- a zárjegyekre vonatkozó előírásokat,

- a gyümölcspálinka-termelés általános jövedéki feltételeinek, önálló raktározásának szabályait,

- az import, export, nagy- és kiskereskedelmi forgalmazás előírásait.

Megértés szintjén tudja:

- a szesz (pálinka) jövedéki ellenőrzésének szabályait a termelés és forgalmazás során,

- a szeszadók ismeretét, a fizetés módját, határidejének fontosságát,

- a szeszfőzdék üzembentartási engedélyének, üzembentartási jogának előírásait,

- a jövedéki engedélyeztetési eljárást, az engedély kiadásának feltételeit,

- a kereskedelmi és bérfőzés jellemzőit, előírásait,

- az adózott és adózatlan pálinka újrafinomításának feltételrendszerét, szabályait,

- a szesztermelési napló vezetését, az időszakos elszámolással, a tárolással, a készletfelvétellel kapcsolatos előírásokat,

- a szeszes italok zárjegyére vonatkozó speciális előírásokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szesz (pálinka) adófizetési és adómentességi elszámolásának szabályait,

- a bérfőzési szeszadó fizetésének módját és a határidővel kapcsolatos előírásait,

- a késedelmi pótlék felszámításának előírásait,

- a mintavétel szabályait, a termelt pálinka mennyisége megállapításának előírásait,

- a vegyvizsgálat módszerét,

- a szesz (pálinka) előállítására alkalmas készülékek bejelentésével, ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségeket,

- a főzető fizetési kötelezettségeinek előírásait,

- a főzetőnek kiadandó pálinka mennyiségének megállapítását,

- a veszteségnormák elszámolási formáit,

- a készletbevallás, készletfelvétel szabályait,

- a raktárközi, értékesítési többletek, hiányok elszámolási előírásait,

- a szeszforgalmi számadás vezetésének szabályait,

- a szeszes italok zárjegyeire vonatkozó előírásokat.

c) Gazdálkodás és vállalkozás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozási lehetőségeket, élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszeripar adózási viszonyait,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a bankválasztás jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- az üzleti terv készítésének menetét,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés szabályait, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- leltározás elvégzését.

3. Gyakorlati követelmények

a) Szakmai technológia- és minőségellenőrzésből

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az alapanyagok átvételét, előkészítését elvégezni,

- a cefrézés, erjesztés előkészítő műveleteinek elvégzését,

- a főzés-finomítás műveletének előkészítését,

- az érlelés, tárolás műveleteinek elvégzését.

Jártasság szintjén tudja:

- az alapanyagok minőségének megállapítását,

- a zúzó-aprító berendezések kezelését,

- a cefrekészítés műveletének elvégzését,

- a lepárló-berendezések üzemeltetését,

- a szeszfok megváltoztatásának méréssel való észlelését, beállítását,

- a vízkezelés előírásainak betartását, műszaki berendezéseinek kezelését.

Készség szintjén tudja:

- az alapanyag (gyümölcs, bérfőzési cefre) hibáinak felismerését, a borok alkoholtartalmának meghatározását,

- a cefrézési művelet ellenőrzését,

- az erjedési művelet vezetését, ellenőrzését,

- a főzés-finomítás vezetését, műszeres ellenőrzését,

- a késztermék alkoholtartalmának meghatározását, beállítását, érzékszervi minősítését.

b) Jövedéki ismeretekből

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az üzembe helyezés gyakorlati végrehajtását,

- a gyümölcspálinka-üzem berendezéseivel szemben támasztott jövedéki követelmények alkalmazását,

- a próbamérés, kipróbálás elvégzését, az üzemakadállyal kapcsolatos teendők végrehajtását,

- a finomítvány mérésére berendezett gyümölcspálinka-üzem jövedéki követelményeinek alkalmazását,

- a hivatalos zárak használatát.

Jártasság szintjén tudja:

- az alszesz-szivattyúval, finomító üsttel, hűtővel, összekötőcsővel, pálinka-kifolyócsővel, gyűjtőedényekkel, levegőztetést és takarítást akadályozó csőrendszerrel kapcsolatos jövedéki követelmények alkalmazását,

- a Weszyczki-féle szeszmérőgépnek és tartozékainak működtetését,

- a szeszmérőgép gyakorlati használatát, eltiltása feltételeinek módjait,

- a Weszyczki-féle szeszmérőgép meghibásodása esetén a javítással kapcsolatos jövedéki előírások alkalmazását.

Készség szintjén tudja:

- az üzembe helyezési kérelem összeállítását,

- a szesztermelési napló, származási bizonyítvány, időszakos elszámolás, készletfelvételi okmányok kiállítását,

- a szeszfokmérés gyakorlati végrehajtását,

- a szeszfokmérők összehasonlítását (okmányolás, feljegyzés),

- a hivatalos zárak elhelyezését és eltávolítása feltételeinek alkalmazását.

4. Személyi követelmények

Alakuljon ki a képzésben résztvevőkben megfelelő higiéniai szemlélet, fizikai állóképesség, esztétikai érzék, humánus és környezetorientált szemléletmód, a monotónia tűrése, a pontos és gazdaságos munkavégzés igénye.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. A szóbeli vizsga

Három kérdéscsoportra épül:

- Szakmai technológiai, géptani és laboratóriumi ismeretek

- Jövedéki ismeretek

- Gazdálkodási és vállalkozói ismeretek

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni!

1.2. A gyakorlati vizsga

A vizsga konkrét gyakorlati feladatok végrehajtását jelenti.

Két csoportra épül:

- Szakmai technológiai gyakorlat

- Jövedéki ismeretek gyakorlat

A gyakorlati vizsga kis- és nagyüzemben egyaránt szervezhető.

A húzott tételek alapján a jelölt önállóan végzi feladatát.

A tételeket a gyakorlati követelmények alapján kell összeállítani.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A nem iskolarendszerű képzésben felkészülő vizsgázó minimum az óratervben meghatározott szakmai gyakorlati időt köteles igazolni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - intézményrendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben - ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgáztatást csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel vagy szerződés keretében más helyen biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközökre vonatkozóan az FM által ajánlott tételsor a mérvadó, de alapvetően szükségesek:

- a vizsga lefolytatására alkalmas tanműhely vagy a gyakorlati vizsga idejére rendelkezésre álló termelőüzem,

- külön figyelmet kell szentelni a gépek munkavédelmi és üzembiztonsági előírásaira,

- a személyre szóló és az általános higiéniai szabályok biztosítására vonatkozó feltételek meglétét a vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottságnak ellenőriznie kell!

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzések esetén.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

a) Elméleti anyag

Szakmai technológia

Szakmai gépek, berendezések

Jövedéki ismeretek

Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek

Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia

b) Gyakorlati tananyag

Szakmai technológiai gyakorlat

Laboratóriumi és minőség-ellenőrzési gyakorlat

Jövedéki ismeretek gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgyak	Óraszám
	(15 hét)
	heti óra	össz. óra

Szakmai technológia	5	75
Szakmai gépek, berendezések	2	30
Jövedéki ismeretek	5	75
Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek	4	60
Munkavédelem, tűzvédelem, higiénia	1	15
Elmélet összesen:	17	255
Szakmai technológiai gyakorlat	8	120
Laboratóriumi és minőség-ellenőrzési gyakorlat	4	60
Jövedéki ismeretek, gyakorlat	5	75
Gyakorlat összesen:	17	255
Összesen:		510

ÉDESIPARI TERMÉKGYÁRTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 2 7218 04 64 04

2. A szakképesítés megnevezése:

Édesipari termékgyártó

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7218	Édesipari termékgyártó

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7218	Keksz- és ostyagyártó

3. A képesítés célja:

Az édesipari szakma területére, termékelőállító technológus szakmunkások képzése, akik a szakmai követelményekben meghatározott feltételek alapján képesek a termékgyártás munkafolyamatait önállóan ellátni.

4. A munkaterület jellemzése:

Az édesipari termékgyártó szakmunkás olyan munkaterületen dolgozik, ahol emberi fogyasztás céljára élelmiszereket állítanak elő.

Tevékenységével biztosítani kell az élelmiszerek előállításával szembeni:

- mennyiségi,

- minőségi, higiéniai követelmények szabványelőírások szerinti betartását.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Az édesipari gyártástechnológiák területén:

- különféle édesipari termékek receptúrájának összeállítása,

- termékek gyártása,

- a technológiai vonalak ellátása,

- a technológiai vonalak felügyelete, ellenőrzése,

- a gépek üzemeltetése,

- a termékek csomagolása, tárolása,

- a raktárak kiszolgálása, felügyelete.

2. Elméleti követelmények

a) Édesipari technológia terén

Ismeret szintjén tudja:

- az édesipar által felhasznált alap-, járulékos és segédanyagok tulajdonságait és ezeknek a késztermékekre gyakorolt hatását,

- a technológiák során alkalmazott legfontosabb műveleteket és azok előfordulási helyét,

- a termékek előállítása során bekövetkező változásokat,

- cukorka-, a fondant-, az édesipari tartós sütemények, a karamella, a rágógumi, a csokoládé és nugát jellegű termékek, a pörkölt kávé gyártástechnológiáját,

- megkülönböztetni a korszerű csokoládégyártási technológiákat,

- az édesipari termékek táplálkozásélettani szerepét.

Megértés szintjén tudja:

- magyarázni az oldás, a besűrítés, az aprítás, a pörkölés, a sütés, a tablírozás, a temperálás, a formázás műveletének célját és elvét, a műveletek alatt lejátszódó folyamatokat,

- az édesipari tartós sütemények előállításának általános műveleteit,

- a nyers kávé és kávépótszerek feldolgozását,

- jellemezni, kiválasztani, osztályozni és összehasonlítani az alap-, kiegészítő- és járulékos anyagokat,

- leírni és megkülönböztetni a szakaszos és folyamatos üzemű gyártástechnológiák gazdasági és technológiai előnyeit,

- összehasonlítani az egyes termékek előállítása során lejátszódó műveleteket,

- azonosítani és megkülönböztetni az egyes technológiák technológiai folyamatábráit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- megítélni, értékelni a gyártás szempontjából a felhasználásra kerülő alap-, kiegészítő-, járulékos és segédanyagokat a csokoládégyártás, a kakaóbab másodlagos feldolgozása és a kakaómassza felhasználása területén,

- megítélni az egyes műveletek során az anyagokban, termékekben bekövetkező változásokat,

- elvégezni az egyszerűbb szakmai számításokat (anyagszükséglet, gyártási idő, teljesítmény),

- elemezni a csokoládégyártmányok reológiai tulajdonságait befolyásoló tényezőket,

- értékelni a csokoládé és csokoládé jellegű termékek közti különbséget,

- megítélni a helytelen technológia következményeit.

Rendszerezés szintjén tudja:

- szintetizálni a műveletekre vonatkozó ismereteit.

b) Édesipari gépek terén

Ismeret szintjén tudja:

- az édesipari technológiákban alkalmazott berendezések, az üzemen belüli szállítás eszközeit, a korszerű tárolás módozatait, a tisztítás, válogatás, osztályozás, a hántolás és aprítás, a prés, az egyneműsítés, az oldó- és főző-, pörkölő-, a sütő-, a hűtő- és melegítő-, a formázó-, a bevonatképző-berendezések, a csomagológépek feladatát, szerkezeti felépítését,

- felismerni, hogy az egyes berendezések a technológia mely területén alkalmazhatók.

Megértés szintjén tudja:

megkülönböztetni és azonosítani:

- az édesipari technológiákban alkalmazott gépeket és berendezéseket,

- megmagyarázni a gépek és berendezések működési elvét,

- azonosítani vonalas szerkezeti ábrán a berendezések szerkezeti elemeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a gépek és berendezések kezelését, szabályozását,

- a gépek és berendezések üzemben tartásához szükséges napi karbantartási feladatok elvégzését,

- a munkavédelem és biztonságtechnika előírásait,

- a higiéniai követelmények előírásait.

Rendszerezés szintjén tudja:

- szintetizálni szakmai tárgyainak ismeretanyagát,

- felhasználni elméleti ismereteit a szakma gyakorlatában szükséges üzemeltetési feladataival.

c) Munkavédelem és higiénia terén

Ismeret szintjén tudja:

- felismerni a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó alapvető szabályokat,

- a higiéniai és környezetvédelmi előírásokat,

- felismerni a munkakörnyezetből eredő ártalmakat, az elhárítási lehetőségeket és a megelőzés módjait,

- a felhasznált anyagok kezelésének, tárolásának, feldolgozásának higiéniai követelményeit és azok ellenőrzését.

Megértés szintjén tudja:

- megkülönböztetni jogát és kötelességét a balesetelhárításban,

- megállapítani az előforduló szennyeződések fajtáit, a tisztítás, a fertőtlenítés fontosságát,

- a tűzvédelem és az elsősegélynyújtás alapszabályait,

- az egyéni védőfelszerelések használatának előírásait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- megítélni a baleset esetén felmerülő elsősegélynyújtás szabályait,

- megítélni a termékelőállítás higiéniai vonatkozásait,

- felfedezni a munkavédelem és a biztonságtechnika előírásait és azok betartásának lehetőségét,

- betartani a személyi és tárgyi higiénia elvárásait.

Rendszerezés szintjén tudja:

- önállóan elvégezni a szakma gyakorlatában szükséges üzemeltetési feladatokat a munkavédelmi és higiéniai előírások pontos betartása mellett.

d) Mikrobiológia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a mikrobiológia fogalmát, jelentőségét,

- a mikroorganizmusok fajtáit, felépítését, telepkezelését.

Megértés szintjén tudja:

- leírni a mikroorganizmusok életfeltételeit, életfolyamatait,

- megmagyarázni a hasznos mikrobafajok élelmiszer-ipari hatását,

- azonosítani az élelmiszer-károsodás folyamatát, következményeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- megítélni a termékkárosodás okait és elkerülésének módjait.

e) Gazdálkodás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, az élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges jogformáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszeripar adózási viszonyait,

- az élelmiszeriparra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- az élelmiszer-ipari támogatás formáit,

- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a vállalkozások tervezését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az üzleti terv menetét,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

3. Gyakorlati követelmények

a) Technológia terén

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az általános édesipari műveleteket, azok előfordulási helyét,

- a korszerű munkaszervezés gyakorlati lehetőségeit,

- az egyes műveletek idő-, munkaerőigényét, és az időegység alatt előállítható termékmennyiséget,

- a nyersanyagok tárolását,

- a cukorkagyártás, a fondant, a karamella, a zselé, a drazsé, az édesipari tartós sütemények, a kakaómassza, a kakaópor-készítés, a csokoládé-, nugátgyártás, a pörkölt kávé-készítés folyamatait,

- a különféle termékek jellemzőit, minőségi követelményeit.

Jártasság szintjén tudja:

- a nyersanyagok, segédanyagok minőségét megítélni,

- a nyersanyagok előkészítésének műveleteit,

- a technológiákban előforduló gépek működtetését, kezelését,

- a technológiai utasítások gyakorlati felhasználását,

- a munka racionális megszervezését.

Készség szintjén tudja:

- az üzem belső rendjét, berendezéseinek, felszerelési tárgyainak használatát,

- a munkahelyi rendszabályokat, a munkarendet,

- a munkavédelmi szabályokra, az üzemi személyi és gyártási higiéniai előírásokra vonatkozó szabályok betartását,

- a szerszámok, munkaeszközök, gépek, berendezések rendeltetésszerű használatát,

- az egyszerű szakmai számításokat elvégezni,

- a csokoládémassza, a kakaópor, a pörkölt kávé, a tartós sütemények, a cukorka, a fondant, a karamella, zselé, drazsétermékek, a csokoládés és nugát termékek gyártását,

- a késztermék ellenőrzését végrehajtani.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a gyártandó termékhez a megfelelő anyagot használni,

- a technológiai berendezéseket kezelni,

- a munkáját pontosan elvégezni,

- a gyártás során fellépő hibákat észlelni és elhárítani.

b) Élelmiszer-vizsgálat terén

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a mintavételi szabályokat, a minták kezelését, jegyzőkönyv készítését,

- az Élelmiszertörvény szabályait használni,

- a minőség-ellenőrzés és minőség-biztosítás alapvető előírásait ellenőrizni.

Jártasság szintjén tudja:

- a százalékos oldatok készítését,

- a liszt sikértartalmának meghatározását,

- a töltelékhányad meghatározását,

- a mártási hányad meghatározását,

- a termékek minősítésének alapelveit.

Készség szintjén tudja:

- a fontosabb laboratóriumi eszközök szakszerű használatát,

- a táramérleggel való mérést, a mérési szabályok betartását,

- a szakma anyagainak mintavételét,

- a nyersanyagok, késztermékek érzékszervi tulajdonságainak minősítését,

- a nedvességtartalom meghatározását,

- a kakaómassza zsírtartalmának meghatározását.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- alkalmazni a minőségi előírásokat,

- felismerni a minőségi előírások betartásától való eltérés következményeit a szakma nyersanyagain, késztermékein és a technológiai folyamatok során a csomagolásnál, szállításnál, tárolásnál, árukezelésnél.

c) Gépek kezelése terén

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az ipar gépeinek, berendezéseinek rendeltetését, a technológiai vonalban való elhelyezését,

- az édesipari gépek karbantartásánál használatos eszközök kiválasztását.

Jártasság szintjén tudja:

- az üzemzavaroknál fellépő baleseti veszélyek elhárítását,

- kisebb üzemviteli szintű hibaelhárítások végzését.

Készség szintjén tudja:

- a gépek, berendezések kezelését, üzemeltetését.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- elősegíteni a pontos munkavégzést,

- az üzemzavarok elhárításánál szükséges szerszámok, eszközök kiválasztását, rendeltetésszerű használatát, a hiba megszüntetését.

4. Személyi követelmények

A képzésben résztvevőben alakuljon ki:

- esztétikai érzék,

- az élelmiszeripar által megkövetelt megfelelő higiéniai és környezetorientált szemléletmód,

- fizikai állóképesség,

- monotóniatűrő-képesség,

- pontos és gazdaságos munkavégzés igénye.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga tartalma:

- édesipari technológia

- szakmai számítások

- édesipari gépek

Az írásbeli vizsga anyagát úgy kell összeállítani, hogy kb. 60% technológiát, 20% szakmai számítást és 20% édesipari géptant tartalmazzon.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgát:

- édesipari technológiából, melynek melléktétele a higiénia és

- édesipari gépekből, melynek melléktétele munkavédelem, kell tenni.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A vizsga konkrét gyakorlati feladat végrehajtását jelenti.

A gyakorlati vizsga szervezhető olyan

- tanműhelyben,

- kis- és nagyüzemben, ahol a témakörök minimum 70%-a megvalósítható.

A húzott tétel alapján a jelölt önállóan végzi feladatát.

Feladatok:

- valamely édesipari termék elkészítése,

- a termék előállításához szükséges gép, berendezés üzemeltetése.

A feladatokat a gyakorlati követelmények alapján kell összeállítani.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei:

Nem iskolarendszerű képzés esetén a képesítés megszerzéséhez 1300 óra gyakorlatban eltöltött időt kell igazolni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és a vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie.

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközökre vonatkozóan az FM által javasolt tételsor a mérvadó, de alapvetően szükséges:

- vizsgatermékek előállítására alkalmas tanműhely vagy a gyakorlati vizsga idejére rendelkezésre álló termelő üzem,

- külön figyelmet kell szentelni a gépek munkavédelmi és üzembiztonsági előírásaira,

- a higiéniai szabályok (személyre szóló és általános) biztosítására vonatkozó feltételek meglétét a vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottságnak ellenőriznie kell.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

a) Elméleti tananyag:

- Édesipari technológia

- Édesipari gépek

- Munkavédelem és higiénia

- Mikrobiológia

- Gazdálkodási ismeretek

b) Gyakorlati tananyag:

- Technológiai gyakorlat

- Géptani gyakorlat

- Élelmiszer-vizsgálat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy	I. osztály	II. osztály	Összes
	(38 hét)	(34 hét)	óraszám

Édesipari technológia	5	5	360
Édesipari gépek	4	3	250
Munkavédelem és higiénia	-	-	-
Mikrobiológia	1	-	38
Gazdálkodási ismeretek	-	2	68
Elmélet összesen:	10	12	792
Technológiai gyakorlat	18	12	1092
Géptani gyakorlat	-	3	102
Élelmiszer-vizsgálat	-	3	102
Gyakorlat összesen:	18	18	1296
Elmélet + gyakorlat összesen:	28	30	2088
Nyári gyakorlat[1]			90
Mindösszesen:			2172

[1] Nyári gyakorlat iskolarendszerű képzés esetén háromszor heti 30 óra = 90 óra.

ÉDESIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 5 3113 16 64 04

2. A szakképesítés megnevezése:

Édesipari technikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3113	Élelmiszer-ipari technikus (Édesipari technikus)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7218	Édesipari termékgyártó
7218	Keksz- és ostyagyártó
3155	Időelemző, anyagnorma-készítő
3142	Diszpécser

3. A képzés célja:

Az édesipari szakma területére középszintű termelés vezetésére, irányítására alkalmas szakemberek képzése a vállalatok és kisüzemek részére, akik képesek önállóan, a gazdaságossági elvek figyelembevételével megoldani a műszaki és technológiai feladatokat.

Olyan ismeretek elsajátíttatása, melynek birtokában önálló munkavégzésre alkalmas tudást, ismeretet, jártasságot és készséget szereznek.

4. A munkaterület jellemzése:

A technikus olyan munkaterületen dolgozik, ahol emberi fogyasztás céljára élelmiszereket állítanak elő.

Tevékenységével biztosítani kell a:

- termelési,

- szervezési,

- fejlesztési feladatok ellátását,

- a receptúrák szerinti technológiák pontos, minőségi elvárásoknak megfelelő megvalósítását.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- az édesipari termékek gyártási műveleteinek előkészítése, a gyártás irányítása, szükség szerinti végrehajtása,

- a termelési program teljesítéséhez szükséges anyagok, nyersanyag, félkésztermék, adalékanyag, csomagolóanyag stb. biztosítása,

- az irányítása alatt álló munkaerő gazdaságos foglalkoztatása,

- ellenőrzés a gyártástechnológia műveleti utasításának megtartása területén, a termék szabványnak megfelelő előállításában,

- a munkakörébe tartozó adminisztráció:

• nyersanyag- és késztermék-nyilvántartás,

• anyag- és selejtelszámolás,

• munkautalványozás,

• teljesítményszámítás,

• minőségi mutatók készítése,

- megszervezi és ellátja a vezetése alatt dolgozó munkások tűzrendészeti, munkavédelmi, higiéniai és baleset-elhárítási oktatását.

2. Elméleti követelmények

a) Édesipari műveletek a technológia terén

Ismeret szintjén tudja:

- az édesipar kialakulását, fejlődéstörténetét a házi- és kézműipari keretektől a nagyüzemi technológiákig bezárólag,

- az édesipar által felhasznált alap-, járulékos és segédanyagokat,

- a félkésztermékek gyártástechnológiáját,

- cukorka-, a fondant-, a karamella, a drazsé, a csokoládé-, a nugát-, a rágógumi, a gélalapú termékek előállítási technológiáit,

- a lisztesáru, a por állagú termékek és a pörkölt kávé gyártástechnológiáit,

- felismerni jelképes ábrákból az egyes édesipari gyártástechnológiákat és azok műveleteit.

Megértés szintjén tudja:

- osztályozni és összehasonlítani az édesipar alap-, járulékos- és segédanyagokat,

- jellemezni a szénhidrátokat és a szénhidrát tartalmú anyagokat,

- jellemezni a zsiradékokat és a zsiradéktartalmú anyagokat,

- azonosítani és jellemezni az édesipar általános műveleteit. Ezen belül az oldás, a besűrítés, a szárítás, a pörkölés, a sütés, az aprítás, a formázás, a tablírozás, a finomítás, a temperálás, a hűtés, a szerkezet- és jellegkialakítás műveleteit,

- kiválasztani az egyes édesipari technológiákban használatos alap-, járulékos és segédanyagokat, a cukorka, a fondant, a karamella, a zselé, a drazsé, a rágógumi, a tartós sütemények, a por állagú termékek és a pörkölt kávé gyártás termékeinek előállításához,

- kiválasztani a kakaómassza, a csokoládémassza és a csokoládé jellegű gyártmányokhoz, a kakaópor gyártáshoz használatos alap-, járulékos és segédanyagokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- alkalmazni, illetve hasznosítani a technológiákban felhasznált alap-, kiegészítő-, járulékos és segédanyagokat,

- értékelni az édesipari termékeket táplálkozás-élettani szempontból, különös tekintettel a korszerű táplálkozásra, a diétás és diabetikus édesipari termékekre,

- értékelni a félkész- és késztermékek minőségi előírásait befolyásoló tényezőket,

- a minőségbiztosítás elemeit,

- hasznosítani fizikai, kémiai, biológiai ismereteit az édesipari technológiákban,

- ellenőrizni a nyersanyagok, félkész- és késztermékek tárolási feltételeit,

- ellenőrizni a nyersanyag elosztást, raktározást, a gyártmányelőállítást, illetve a termelést,

- elvégezni önállóan egyszerű szakmai számításokat,

- elemezni a munkaerő-szükségletet,

- értékelni az üzem termelési kapacitását.

Rendszerezés szintjén tudja:

- műveleti alapon csoportosítani az édesipari technológiákat.

b) Édesipari gépek és berendezések terén

Ismeret szintjén tudja:

- az édesipari technológiákban alkalmazott berendezések szerkezeti anyagaival szemben támasztott követelményeket,

- a gépek működésének megértéséhez elengedhetetlenül szükséges forgómozgás-közvetítő és hőátviteli gépelemeket,

- az üzemen kívüli szállítás eszközeit,

- az üzemen belüli szállítás eszközeit,

- az egyes szállítóberendezések szabályozási lehetőségeit,

- a berendezések, technológiai gépek feladatait,

- a berendezések technológiai folyamatban elfoglalt helyét,

- felismerni, megkülönböztetni a légáramú szállítási módokat.

Megértés szintjén tudja:

- kiválasztani az egyes anyagokhoz szükséges adagoló berendezéseket,

- megállapítani a teljesítményszabályozás szükséges módját,

- megállapítani és kiválasztani a tárolni kívánt édesipari termék legkorszerűbb módját,

- kiválasztani az édesiparban használatos anyagféleségekhez alkalmas mérlegfajtákat,

- leírni, megmagyarázni:

• a tisztító-, válogató-, osztályozó-,

• a hántoló- és aprító-,

• a prés-,

• az egyneműsítő-,

• az oldó- és főző-,

• a pörkölő-,

• a sütő-,

• a hűtő- és melegítő-,

• a formázó-,

• a bevonatképző berendezések,

• a csomagológépek működési elvét,

- azonosítani vonalas szerkezeti ábrán a berendezések szerkezeti elemeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- megítélni a teljesítményszabályozás szükséges módját,

- a gépek szabályozási lehetőségeit,

- az ide vonatkozó biztonságtechnikai előírásokat.

Rendszerezés szintjén tudja:

- szintetizálni szakmai tárgyainak ismeretanyagát,

- önálló munkája során felhasználni elméleti ismereteit a szakma gyakorlatában szükséges üzemeltetési feladatainál.

c) Táplálkozás-élettan, élelmiszerhigiénia és környezetvédelem terén

Ismeret szintjén tudja:

- az édesiparban jelentős mikroorganizmusok szervezeti felépítését, életjelenségeit és legfontosabb életfeltételeit,

- az üzem és személyi higiénia biztosításának feltételeit,

- a korszerű, egészséges üzem megvalósítására vonatkozó általános követelményeket,

- a munkakörnyezetből eredő ártalmakat, az elhárítási lehetőségeket és a megelőzés módját,

- az előírások megszegésének káros következményeit.

Megértés szintjén tudja:

- megkülönböztetni fontosabb mikroorganizmusok édesipari káros és hasznos tevékenységét,

- a tápanyagok kémiai felépítését,

- az emberi szervek tápanyagszükségletét,

- a helyes és korszerű táplálkozásélettant.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az élelmiszerekben bekövetkező változásokat, technológiai követelményeit tárolás esetén.

d) Édesipari minőségellenőrzés, minőségbiztosítás terén

Ismeret szintjén tudja:

- az édesipari termékekre vonatkozó jogszabályok rendszerét (Élelmiszer-törvény, Magyar Élelmiszerkönyv, hazai és nemzetközi szabványok),

- megjegyezni a minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedési módokat,

- a minőségtanúsítási rendszereket (állami, üzemi, külső),

- a minőségbiztosítási rendszereket (ISO, MSZ)

Megértés szintjén tudja:

- a minőség-ellenőrzés és élelmiszer-minősítés hatósági vonatkozásait,

- hogy a technológiai folyamatok során előállított termékek minőségére az összetétel, a műveleti paraméterek kihatása alapvető.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az üzemi minőség-ellenőrzés és minőség-biztosítás megvalósításának lehetőségeit,

- a szükséges vizsgálatok elvégeztetésének, igazolások, szakhatósági engedélyek beszerzésének módját,

- a különbséget az új élelmiszer, illetve a választékbővítő termék között,

- az előállításhoz és forgalmazáshoz szükséges engedélyek beszerzésének módját,

- a különbséget a minőségmegőrzési idő és a fogyaszthatósági határidő között, hol és hogyan jelölik, mit kell tenniük ezen idő lejárta után az üzemben, illetve a kereskedelmi forgalmazásnál.

Rendszerezés szintjén tudja:

- szintetizálni a minőség-ellenőrzés szintjeit és formáit, valamint a minőség-ellenőrzéshez felhasznált különféle minőségi előírásokat, műszereket.

e) Informatika terén

Ismeret szintjén tudja:

- az információ kezelésére vonatkozó elméleti normákat,

- az informatikai eszközöket,

- az információhordozók fejlődését figyelemmel kísérni,

- a szoftver típusait és jellemzőit.

Megértés szintjén tudja:

- a legfontosabb informatikai eszközök elvi felépítését (automatizálásnál használatosakat is beleértve),

- az informatikai eszközök kezelését,

- a technológiai folyamatot szemléltető szoftverek kezelését,

- a problémák pontos megfogalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a megszerzett ismereteket a szakmai tárgyakban felhasználni. (Alakuljon ki kreatív felhasználói szemlélete.)

f) Gazdasági és szervezési ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, az élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges jogformáit,

- a legfontosabb közgazdaságtani alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát,

- a könyvvezetés fontosságát, a számvitel alapelveit,

- hitellehetőségeket, hitelformákat,

- a gazdálkodás és szervezés fogalomvilágát.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozások lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- a vállalkozások eszközei és forrásai közti kapcsolatot,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét,

- jellemezni a gazdasági élet szereplőit, a gazdálkodási formákat,

- magyarázni a piac működését,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a vállalkozások tervezését,

- az irányítás-vezetés személyi feltételrendszerét,

- a vezetői tevékenység elemeit,

- a vezetés és végrehajtás kapcsolatát.

Alkalmazás szintjén tudja:

- kidolgozni a vállakozás szükséges dokumentumait,

- az üzleti tervkészítés menetét,

- a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- elvégezni a leltározást,

- a vezetési stílusok és módszerek alkalmazási területeit a vállalkozások irányításában.

Rendszerezés szintjén tudja:

- önállóan beindítani és működtetni a vállalkozást.

3. Gyakorlati követelmények

a) Édesipari technológia terén

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az üzemekben alkalmazandó munkavédelmi, higiéniai, baleset-elhárítási és tűzrendészeti követelmények betartását,

- a különböző édesipari berendezéseknek a technológiai vonalban való elhelyezését,

- az eszközök használatát, a gépek kezelését,

- az édesipar általános műveleteihez szükséges számítások elvégzését,

- a technológiákhoz kapcsolódó anyagmozgatási lehetőségek kiválasztását.

Jártasság szintjén tudja:

- a termelési program teljesítéséhez szükséges anyagok igénylését, a személyi feltételek biztosítását,

- kipróbálni az édesipar általános elválasztási, hőkezelési, aprítási, formázási, szerkezetalakító, jellegkialakító műveleteit a kakaómassza, a csokoládé, a nugát, a kakaópor gyártás, a csokoládétermékek gyártása, a keménycukorka, a fondanttermékek, a zselé, a karamella, a drazsé, a rágógumi, az édesipari tartós sütemények, a pörkölt kávé-gyártás területein,

- a munkaszervezési ismeretek gyakorlati alkalmazását,

- az anyagelszámolást, a kiadott késztermékek nyilvántartását, a munkautalványok kiállítását,

- a gyártástechnológiában előírt paraméterek mérési lehetőségeit és azok betartását, ellenőrzését és a szükséges beavatkozás elvégzését,

- jelezni a termelés folyamán előforduló hibákat,

- elhárítani a termelést gátló akadályokat,

- a minőségbiztosítási feladatok elvégzését.

Készség szintjén tudja:

- kiválasztani az egyes édesipari technológiákban használatos alap-, járulékos és segédanyagokat a cukorka, a fondant, a karamella, a zselé, a drazsé, a rágógumi, a tartós sütemények, a pörkölt kávé termékeinek, a kakaómassza, a csokoládémassza, a csokoládé jellegű, nugát jellegű gyártmányok és a kakaópor előállításához,

- az üzem belső rendjét, a berendezések használatát,

- ellenőrizni a munkavédelmi, élelmiszer-higiéniai, baleset-elhárítási és tűzrendészeti előírások betartását, az előírások megszegése esetén a szükséges intézkedések megtételét,

- az anyagnormák szabványainak használatát,

- ellenőrizni a késztermék minőségét.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a közreműködés módozatainak megválasztását a gyártás egyes fázisaiban, műveleteiben és folyamataiban,

- alkalmazni a termelési, szervezési és műszaki adminisztrációs ismereteit,

- együttműködni vezetőivel és beosztottaival, mindazokkal, akikkel munkakapcsolatban van.

b) Édesipari minőség-ellenőrzés terén

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az édesipari, élelmiszer-ipari laboratóriumot használni a minőségbiztosítás érdekében,

- az édesipari termékek és alapanyagok legfontosabb vizsgálatait elvégezni,

- hogyan kell az eredmények birtokában beavatkozni a termelésbe,

- a zsír- és cukorvizsgálatokat elvégezni, a polariméterrel, a szacharométerrel, a valorigráffal a méréseket végrehajtani.

Jártasság szintjén tudja:

- a keményítőszörp savfokának meghatározását,

- a kakaómassza, a csokoládé, kakaópor gyorszsírvizsgálatát elvégezni,

- a kézi refraktométer kezelését,

- a technológiai víz keménységének és pH-jának mérését.

Készség szintjén tudja:

- az érzékszervi vizsgálatok elvégzését,

- a szemcsefinomság, a viszkozitás és a folyáshatár méréseit elvégezni,

- a gyors pH-méréseket indikátorpapírral végrehajtani,

- a kapott adatok értékelését elvégezni és a szükséges intézkedéseket megtenni.

Az alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- megállapítani a technológiai eljárások kritikus mérőpontjait, a mért adatok összefüggését a termék minőségével összehangolni,

- szelektálni az egyes vizsgálatokhoz megfelelő vizsgálati módszereket a gazdaságosság, gyorsaság és pontosság figyelembevétele mellett.

4. Személyi követelmények

Alakuljon ki a képzésben résztvevőben:

- szakmai elhivatottság, együttműködési készség mindazokkal, akikkel munkakapcsolatban van,

- megfelelő higiéniai szemlélet,

- felelősségérzet,

- célszerű, ésszerű, meggyőző magatartás,

- önálló gondolkodás,

- a pontos és a gazdaságos munkavégzés igénye,

- a folyamatos önképzés igénye.

Váljanak alkalmassá az édesipari termékek anyagainak, gyártási műveleteinek előkészítésére, végrehajtásának közvetlen irányítására, esetleg végrehajtására.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga tartalma:

- édesipari műveletek és technológia,

- szakmai számítás,

- édesipari gépek és berendezések.

Az írásbeli vizsga anyagát úgy kell összeállítani, hogy kb. 50%-ban édesipari műveletet és technológiát, 20%-ban szakmai számítást és 30%-ban édesipari gépeket és berendezéseket tartalmazzon.

1.2. Szóbeli vizsga

Szóbeli vizsgát:

- édesipari műveletek és technológiából, melynek melléktétele higiénia és

- édesipari gépek és berendezésekből, melynek melléktétele munkavédelem, kell megtenni.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A vizsga szervezhető olyan

- édesipari tanműhelyben,

- kis- és nagyüzemben, ahol a témakörök minimum 70%-a megvalósítható.

A vizsga konkrét gyakorlati feladat végrehajtását jelenti és a jelölt a húzott tétel alapján önállóan végzi feladatát.

Feladatok:

- valamely édesipari termék technikus szintű komplex elkészítése (tervezés - anyagszámítás - elkészítés)

- a termék előállításához szükséges gép, berendezés beállítása, üzemeltetése.

A feladatok összeállításánál a gyakorlati követelményeket kell figyelembe venni.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga gyakorlati része alól felmenthető az, aki rendelkezik édesipari szakmunkás-bizonyítvánnyal és szakmunkásként legalább 1000 óra, a szakterületen eltöltött munkaviszonyt tud igazolni.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei:

A nem iskolarendszerű képzésben felkészülő vizsgázó minimum 1100 óra szakmai gyakorlati időt köteles igazolni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközökre vonatkozóan az FM által javasolt tételsor a mérvadó, de alapvetően szükséges:

- vizsgatermékek előállítására alkalmas tanműhely vagy a gyakorlati vizsga idejére rendelkezésre álló termelőüzem,

- külön figyelmet kell szentelni a gépek munkavédelmi és üzembiztonsági előírásaira,

- a higiéniai szabályok (személyre szóló és általános) biztosítására vonatkozó feltételek meglétét a vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottságnak ellenőriznie kell.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

a) Elméleti tananyag:

- Édesipari műveletek és technológia

- Édesipari gépek és berendezések

- Táplálkozás-élettan, élelmiszer-higiénia és környezetvédelem

- Édesipari minőség-ellenőrzés, minőség-biztosítás

- Informatika

- Gazdálkodási és szervezési ismeretek

b) Gyakorlati tananyag:

- Édesipari technológiai gyakorlat

- Édesipari minőség-ellenőrzési gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy	I. évf.	II. évf.	Összes
	(38 hét)	(34 hét)	óraszám

Édesipari műveletek és technológia	6	6	432
Édesipari gépek és berendezések	3	5	284
Táplálkozás-élettan, élelmiszer-higiénia és környezetvédelem	2	-	76
Édesipari minőség-ellenőrzés, minőség-biztosítás	2	-	76
Informatika	2	-	76
Gazdasági és szervezési ismeretek	-	4	136
Elmélet összesen:	15	15	1080
Édesipari technológiai gyakorlat	15	10	910
Édesipari minőség-ellenőrzés	-	4	136
Gyakorlat összesen:	15	14	1046
Nyári gyakorlat:			60
Elmélet és gyakorlat összesen:			2186

Nyári gyakorlat csak az iskolai rendszerű képzés esetén I. osztály után 2 x heti 30 óra = 60 óra.

KEKSZ- ÉS OSTYAGYÁRTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 1 7218 04 64 07

2. A szakképesítés megnevezése:

Keksz- és ostyagyártó

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7218	Keksz- és ostyagyártó

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
-	-

3. A képesítés célja:

A keksz- és ostyagyártás területén korszerű termelői tevékenység ellátására jogosultságot biztosítani, a szakmai követelményekben meghatározott feltételek alapján.

4. A munkaterület jellemzése:

A keksz- és ostyagyártó munkás olyan munkaterületen dolgozik, ahol emberi fogyasztás céljára élelmiszereket állítanak elő. Ezért tevékenységével biztosítani kell az élelmiszerekre előírt

- mennyiségi,

- minőségi, és

- higiéniai

követelmények, a szabványelőírások betartását.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- anyagelőkészítés töltelékkészítés,

- tészta-, illetve ostyamassza-készítés,

- formakialakítás,

- sütés,

- komplettálás, kikészítés (töltés, mártás stb.),

- a késztermékek csomagolása, tárolása.

2. Elméleti követelmények

a) Gyártástechnológia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a keksz- és ostyagyártmányok eredetét és fejlődéstörténetét,

- a kekszgyártmányok általános meghatározását,

- a gyártmányok táplálkozásélettani értékelését,

- jelképesen ábrázolni a gyártástechnológiai folyamatokat,

- felsorolni a termékekhez felhasználható anyagokat, csoportosításukat (alap-, járulékos és segédanyagok).

Megértés szintjén tudja:

- az anyagok tárolási feltételeit,

- az anyagokkal szemben támasztott általános követelményeket,

- a nyersanyagokban a technológiai műveletek során bekövetkező változásokat (keményítő, sikérfehérje),

- a liszt összetételét, a célliszt fogalmát, a lisztek hibáit,

- a szénhidrátok tulajdonságait,

- a zsiradékok csoportosítását, tulajdonságait és az egyes zsiradékfajtáknak a termékekre gyakorolt hatását,

- a járulékos- és segédanyagokat, azok jellemzőit, a termékekre gyakorolt hatásukat és felhasználási módjukat,

- a különféle keksztészták készítését, a szakaszos és a folyamatos tésztakészítést,

- az ostyamassza készítési eljárásokat,

- az egyes termékekre jellemző formakialakítási módokat,

- a sütés alatt a tésztában lejátszódó folyamatokat,

- a késztermék hűtésének, temperálásának, csomagolásának céljait,

- a félkész- és késztermékek minőségi előírásait, és a minőséget befolyásoló tényezőket,

- a félkész- és késztermékek tárolási feltételeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tészta-, illetve ostyamassza készítés műveletének részletes folyamatát a technológiai paraméterekkel együtt (oldat, emulzió, szuszpenzió készítés),

- a tésztaszerkezet kialakítását, tulajdonságait, fizikai-kémiai és mikrobiológiai változásait, valamint azok hatását a késztermék minőségére,

- elvégezni a technológiákhoz kapcsolódó egyszerűbb számításokat (pl. töltelékhányad, bevonathányad, receptúra stb.),

- a nyújtási, hajtogatási és formázási műveleteket,

- a különféle töltelékek készítését, a töltési (rétegezési) eljárásokat,

- a bevonatkészítési eljárásokat,

- a gyártás során előforduló hibákat, azok okát és a megelőzés, illetve a korrekció lehetőségét.

b) Gépkezelés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a kekszgyártás és az ostyagyártás gépeinek, berendezéseinek technológiai feladatait,

- a gépek ellenőrzési, szabályozási lehetőségeit,

- az alkalmazott mérő- és ellenőrző műszereket,

- a biztonsági előírásokat, a biztonsági és segédberendezéseket.

Megértés szintjén tudja:

- a gépek, berendezések működési elvét és az egyszerűbb gépek szerkezeti felépítését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a gépek és berendezések kezelését, szabályozását,

- a gépek és berendezések üzemben tartásához szükséges napi karbantartási feladatokat.

c) Munkavédelem és higiénia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a munkaélettan, a biztonságtechnika és a foglalkozási ártalmak mindazon kérdéseit, amelyek a keksz- és ostyagyártási tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódnak,

- a tisztító- és fertőtlenítőszerek hatásmechanizmusát.

Megértés szintjén tudja:

- a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételére vonatkozó alapvető szabályokat,

- munkakörnyezetből eredő ártalmakat, az elhárítási lehetőségeket és a megelőzés módjait,

- a higiéniai és környezetvédelmi előírásokat,

- a tűzvédelmi és az elsősegélynyújtás alapismereteit, a munkahelyi magatartás, a munkaruha, az egyéni védőfelszerelések előírásait, követelményeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- ellenőrizni a felhasznált alapanyagok tárolásánál, előkészítésénél, feldolgozásánál a higiéniai követelmények betartását,

- meghatározni a technológiai műveletek során a kritikus ellenőrzési pontokat, az ártalmak elhárítási és megelőzési módjait, valamint az egyes műveletek közben, illetve befejeztével a tisztítás, fertőtlenítés fázisait,

- használni a tisztító- és fertőtlenítőszereket,

- pontosan és maradéktalanul betartani a személyi és gyártási higiéniai előírásokat.

d) Gazdasági ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozási lehetőségeket, élelmiszeripari tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszer-ipar adózási viszonyait,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a bankválasztás szempontjait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- az üzleti terv készítésének menetét,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás elvégzését.

3. Gyakorlati követelmények

a) Technológia terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az üzem belső rendjének, az üzem munkavédelmi, tűzrendészeti és higiéniai előírásainak gyakorlati alkalmazását,

- a munkavégzéshez használatos kéziszerszámok, munkaeszközök, gépek, berendezések technológiájához való kiválasztását,

- az üzemen belüli anyagmozgatást,

- a nyersanyagok tárolási módjainak megválasztását,

- a gyártástechnológiában előírt paraméterek mérését,

- a gyártmányok csomagolási módjainak (egyedi, gyűjtő stb.) kiválasztását.

Jártasság szintjén tudja:

- használni az anyagnormákat,

- meghatározni a szükséges nyersanyag előkészítési műveleteket,

- a szakaszos, illetve a folyamatos tésztakészítési (ostyamassza készítési) műveletek során a paramétereket ellenőrizni és szükség szerint korrigálni,

- meghatározni a nyújtás, hajtogatás, formázás feltételeit és eszközeit,

- ellenőrizni a sütési műveletek feltételeit, folyamatait, a különböző berendezések megfelelő paramétereit,

- meghatározni a felületkezelési módokat,

- ellenőrizni az ostyavágógépek helyes beállítását,

- felismerni az anyagokban a technológiai műveletek során bekövetkező változásokat.

Készség szintjén tudja:

- kiszámítani a gyártáshoz szükséges nyersanyagok mennyiségét,

- elvégezni a műveletekhez kapcsolódó egyszerűbb számításokat,

- elvégezni az egyes technológiai műveleteket,

- nyersanyag-előkészítési műveletek,

- szakaszos és folyamatos tésztakészítés,

- ostyamassza készítés,

- nyújtás, hajtogatás, formázás,

- sütés,

- felületkezelés,

- ostyarétegzés, ostyavágás,

- csomagolás,

- elhárítani, illetőleg (menet közben) korrigálni a gyártás során észlelt hibákat.

b) Gépkezelés terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- kiválasztani a gépek és berendezések karbantartásánál használatos szerszámokat, eszközöket.

Jártasság szintjén tudja:

- az üzemzavaroknál követendő eljárásokat alkalmazni, különös tekintettel az esetlegesen fellépő baleseti veszélyek elhárítására.

Készség szintjén tudja:

- a gépeket, berendezéseket kezelni, üzemeltetni,

- a napi karbantartási feladatokat elvégezni,

- rendeltetésszerűen használni, kezelni a kéziszerszámokat.

4. Személyi követelmények

A képzésben résztvevőben alakuljon ki az élelmiszert előállító egyén felelősségtudata, az ezzel párosuló igény a személyi és munkahelyi higiéniára. Alakuljon ki benne az esztétikai érzék, fizikai állóképesség, monotónia tűrése, a pontos és gazdaságos munkavégzés igénye.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tételei magukban foglalják a Gyártástechnológiai ismeretek, a Gépészeti ismeretek, valamint a Munkavédelmi és higiéniai ismeretek tantárgyak témaköreit. Ennek megfelelően a vizsgán a fenti három témakörből külön-külön egy-egy tételt húz a vizsgázó.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

A vizsga konkrét gyakorlati feladat végrehajtását jelenti.

A húzott tétel alapján a jelölt önállóan végzi feladatát.

A számonkérhető szinteket a szakmai követelmények tartalmazzák.

Feladatok:

- a keksz- és ostyagyártás valamely termékének elkészítése,

- a termék előállításához szükséges gép, berendezés üzemeltetése.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A nem iskolarendszerű képzésben felkészülő vizsgázó, az óratervben meghatározott szakmai gyakorlati időt köteles igazolni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú iskolai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai - kivételes esetben - ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel vagy szerződés keretében más helyen biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

A vizsgatermékek előállítására alkalmas és a gyakorlati vizsga idejére rendelkezésre álló termelő üzem.

Az eszközökre vonatkozóan az FM által jóváhagyott tételsor a mérvadó, de alapvetően szükségesek:

- a liszt előkészítésének gépei,

- tésztakészítő berendezések,

- kekszformázó berendezések,

- kekszsütő berendezés,

- ostyaformázó- és sütőberendezés,

- ostyalapkenő berendezés,

- ostyavágógép.

Külön figyelmet kell szentelni a gépek munkavédelmi és üzembiztonsági előírásaira.

A személyre szóló és az általános higiéniai szabályok biztosítására vonatkozó feltételek meglétét a vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottságnak ellenőriznie kell.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

a) Elméleti tananyag:

- A keksz- és ostyagyártás technológiája

- Keksz- és ostyagyártó gépek

- Munkavédelmi és higiéniai ismeretek

- Gazdasági alapismeretek

b) Szakmai gyakorlat

- Technológiai gyakorlat

- Gépek kezelése

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

	(18 hét)
Tantárgyak	heti	Össz.
	óraszám

Elmélet:
A keksz- és ostyagyártás technológiája	5	90
Keksz- és ostyagyártó gépek	2	36
Munkavédelmi és higiéniai ismeretek	2	36
Gazdasági alapismeretek	1	18
Elmélet összesen:	10	180
Szakmai gyakorlat:
Technológiai gyakorlat	20	360
Gépek kezelése	3	54
Gyakorlat összesen:	23	414
Összesen:		594

MÉZESKALÁCS-KÉSZÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 1 7218 03 90 03

2. A szakképesítés megnevezése:

Mézeskalács-készítő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7218	Mézeskalács-készítő

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
-	-

3. A képesítés célja:

A mézeskalácsgyártás szakszerű ellátására jogosultságot biztosítani, a szakmai követelményekben meghatározott feltételek alapján.

4. A munkaterület jellemzése:

A mézeskalács-készítő olyan munkaterületen dolgozik, ahol emberi fogyasztás céljára élelmiszert állítanak elő.

Ezért tevékenységével elő kell segítenie az élelmiszerekkel szembeni mennyiségi, minőségi és higiéniai követelmények, valamint a szabványelőírások betartását.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- anyagelőkészítés,

- manuális gyártástechnológiai műveletek végzése,

- gépek és berendezések üzemeltetése,

- késztermékek csomagolása,

- a munkavédelmi előírások alkalmazása,

- a személyi és munkahelyi higiénia megvalósítása, betartása.

2. Elméleti követelmények

a) Gyártástechnológia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a mézeskalács-készítés történetét, jelentőségét az élelmiszeriparban,

- a nyersanyagok eredetét, a lazító és ízesítő szereket,

- az élelmiszertörvény vonatkozó előírásait.

Megértés szintjén tudja:

- a termékekhez felhasználható nyersanyagok, dúsítók csoportosítását, átvételét, tárolását,

- a liszt kémiai összetételét, hibáit, technológiai tulajdonságait, helyes feldolgozását,

- a méz fajtáit, tulajdonságait,

- a segédanyagokat, azok hatását és felhasználási módjukat,

- a mézeskalács-gyártás szakaszait,

- a tészta szerkezetét, tulajdonságait,

- a tésztaérés enzimes, mikrobiológiai folyamatait,

- a sütés célját, feltételeit,

- a termékek díszítési megoldásait,

- a higiénikus élelmiszertermelés alapvető követelményeit,

- minőségi előírásokat, szabályokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a mézeskalács gyártásához szükséges alapanyagok, segédanyagok dúsítók előkészítési folyamatait,

- az alaptészták készítését, csoportosítását,

- az érési folyamatok szakaszait,

- a tésztalazítási módokat,

- a tésztakészítési eljárásokat,

- a tésztakészítés, tésztafeldolgozás, formázás, sütés, díszítés és készáru-kezelés műveleteit, a műveletek technikai megoldásait,

- "alkalmi" mézessütemények készítését,

- a tésztakészítéshez alkalmazható gépek technológiai és mechanikai hatását (Z-karú keverő, nyújtógép, kiszúrógép stb.),

- különleges mézes termékek nyersanyagait, összetételét, gyártását (helyi specialitások),

- készáru kezelését, csomagolását,

- a higiéniai alapismereteket.

b) Gépkezelés terén

Ismeret szintjén tudja:

- az egyes technológiai műveletek, gyártási szakaszok gépesítési lehetőségeit.

Megértés szintjén tudja:

- a gépek működési elvét és az egyszerűbb gépek szerkezeti felépítését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a kézi eszközök, a gépek és berendezések kezelési, szabályozási módjait, biztonságtechnikai, munkavédelmi előírásait.

c) Gazdasági alapismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozási lehetőségeket, az élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszeripar adózási viszonyait,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a bankválasztás szempontjait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozások működésének követelményeit,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- az üzleti terv készítésének menetét,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés szabályait, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás elvégzését.

d) Munkavédelmi és higiénia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a biztonságos munkavégzés alapvető szabályait, a munkavédelem feladatát és a környezetvédelmi előírások betartásának fontosságát.

Megértés szintjén tudja:

- a munkaélettan, a biztonságtechnika és a foglalkozási ártalmak mindazon kérdéseit, amelyek tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódnak.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tűzvédelem és az elsősegélynyújtás alapismereteit, a munkaruha, az egyéni védőfelszerelések előírásait, követelményeit,

- a tisztító- és fertőtlenítőszerek hatásmechanizmusát,

- a személyi és üzemi higiéniai előírásait.

3. Gyakorlati követelmények

A technológiai műveletek végzése és a gépek üzemeltetése terén

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az üzemben alkalmazandó munkavédelmi és higiéniai feltételek, követelmények betartását,

- a tűzrendészeti és érintésvédelmi előírások betartását,

- a munkavégzéskor használható gépek, kéziszerszámok, berendezések kiválasztását,

- a nyersanyagtárolás feltételeinek megítélését,

- a termékgyártás szakaszait és legfontosabb paramétereinek betartását,

- a mézestészta típusait, technológiáját, fontosabb jellemzőit, minőségi követelményeinek betartását,

- a mézessütemények fajtáit,

- a legfontosabb tésztalazítók, ízesítők alkalmazását,

- a díszítéshez szükséges anyagok, díszítő eljárások kiválasztását,

- a sütemények tömegére és eltarthatóságukra vonatkozó előírások betartását,

- a sütemények csomagolását,

- a gyakorlati munkához szükséges elméleti és manualitás összekapcsolását,

- a méz helyettesítését szolgáló anyagok alkalmazását.

Jártasság szintjén tudja:

- a mézeskalács-gyártás nyersanyagainak előkészítési műveleteinek végzését,

- a tésztakészítés, tésztaérlelés műveleteit, megoldásainak megválasztását,

- az alaptészták egyneműsítését,

- a mézestészta nyújtását és alakítását,

- a sütés technikájának végrehajtását,

- a hűtést, bevonást, díszítést,

- a készárukezelést,

- a mézestermékgyártás gépeinek szabályozását, hibák, üzemzavarok elhárításának lehetőségeit,

- a technológiai utasítások gyakorlati felhasználását,

- a termelőmunka megszervezését.

Készség szintjén tudja:

- a liszt tárolását és előkészítését,

- a méz előkészítését,

- a segédanyagok és dúsítók előkészítését, műveleteinek elvégzését,

- a kéziszerszámok, munkaeszközök, gépek, berendezések rendeltetésszerű használatát,

- különböző mézestészták készítését,

- különböző paraméterű tészták készítését,

- a tészta alakítási műveleteinek (kisebb és nagyobb tésztadarabok formázása) elvégzését,

- az érlelési szakaszok betartását,

- a dúsító anyagok használatát,

- a tésztalazítók használatát,

- receptúrák, anyagnormák használatát, anyagszámításokat,

- a sütés és hűtés műveleteinek elvégzését,

- a különböző díszítések, színezések elvégzését,

- a bevonás, fényezés célját, szükségességét, készítését,

- csomagolás, tárolás elvégzését, a minőségóvás biztosítását,

- a munkavédelmi szabályok, az üzemi, termelési és személyi higiéniai előírások betartását.

4. Személyi követelmények

Alakuljon ki a képzésben résztvevőknél a fizikai állóképesség, monotóniatűrés, a személyi, munkahelyi higiénia, a szakmai érdeklődés, a technológiai utasítások pontos betartásának igénye.

A termék formai tervezésében, díszítésében legyen találékony, fantáziadús.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tételei magukban foglalják:

- a gyártástechnológiai ismeretek,

- gépészeti ismeretek,

- a munkavédelmi és higiéniai ismeretek, tantárgyak témaköreit.

Ennek megfelelően a vizsgán a felsorolt három témakörből külön-külön egy-egy tételt húz a vizsgázó.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) tésztafeldolgozás és -díszítés,

b) gépkezelés, eszközök használata.

Valamennyi vizsgázó mindkét részből vizsgázik.

A kétféle tétel egymástól független.

A tételek összeállításánál a gyakorlati követelmények a mérvadók.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei:

A nem iskolarendszerű képzésben felkészülő vizsgázó, az óratervben meghatározott szakmai gyakorlati időt köteles igazolni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

A vizsgára való felkészítést, illetve vizsgáztatást csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel vagy szerződés keretében más helyen biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközökre vonatkozóan az FM által javasolt tételsor a mérvadó, de alapvetően szükséges:

- vizsgatermékek előállítására alkalmas tanműhely vagy a gyakorlati vizsga idejére rendelkezésre álló termelő üzem,

- külön figyelmet kell szentelni a gépek munkavédelmi és üzembiztonsági előírásaira,

- a higiéniai szabályok (személyre szóló és általános) biztosítására vonatkozó feltételek meglétét a vizsga megkezdése előtt, a vizsgabizottságnak ellenőriznie kell.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

a) Elméleti tananyag

Szakmai technológia

Eszközhasználati ismeretek

Munkavédelem és higiéniai ismeretek

Gazdasági alapismeretek

b) Gyakorlati tananyag

Technológiai gyakorlat

Eszközök, gépek kezelése

VII. MELLÉKLET

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgyak	(15 hét)
	heti óra	össz. óra

Szakmai technológia	7	105
Eszközhasználati ismeretek	2	30
Munkavédelem, higiénia	2	30
Gazdasági alapismeretek	2	30
Összes elmélet:	13	195
Technológiai gyakorlat	18	270
Eszközök, gépek kezelése	3	45
Összes gyakorlat:	21	315
Mindösszesen:	510 óra

ÉLELMISZER-ANALITIKUS TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 5 3113 16 64 05

2. A szakképesítés megnevezése:

Élelmiszer-analitikus technikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középfokú végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3113	Élelmiszer-ipari technikus (Élelmiszer-analitikus technikus)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7542	Anyagvizsgáló laboráns

3. A képesítés célja:

A képesítést nyert szakember képes legyen

- a megszerzett szakmai ismeretekre támaszkodva élelmiszer-ipari nyersanyagok, félkész és késztermékek analitikai vizsgálatát megszervezni és elvégezni

- a kapott eredmények elsődleges (matematikai) feldolgozását megoldani és a kapott eredményeket értelmezni (minősíteni)

- középszintű élelmiszer-analitikai és élelmiszer-minősítő vezetői feladatok ellátására.

Adjon megfelelő alapokat a szakirányú továbbtanuláshoz. Alakítsa ki az állandó továbbképzés, szakmai fejlődés igényét.

4. A munkaterület jellemzése:

Veszélyes üzem, tűz- és robbanásveszély minden laboratóriumi tevékenységnél előfordulhat.

A végzett szakember önálló hatáskörrel vesz részt:

- az élelmiszerek vizsgálatával foglalkozó laboratóriumok munkájában és az analitikai vizsgálati eredményekre alapozott komplex minősítésben.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Az élelmiszer-ipari nyers- és adalékanyagok, élelmiszerek és csomagolóanyagaik analitikai vizsgálatára és minősítésére vonatkozó módszerleírások segítségével, a szükséges vegyszerek, eszközök és műszerek birtokában

- az előírt vizsgálatok elvégzése,

- a kapott eredmények számszerű adatainak elsődleges matematikai feldolgozása, értékelése,

- a vizsgálati minta minősítése.

2. Elméleti követelmények

Élelmiszer-analitika

Ismeret szintjén tudja:

- az élelmiszer-analitika kialakulását, helyét és jelentőségét az élelmiszer-ipari laboratóriumok kialakításának speciális igényeit,

- az élelmiszer-analitikai laboratóriumi eszközök anyagait, tulajdonságait,

- az alapvető fizikai mennyiségek mérési elvét,

- a gázok laboratóriumi felhasználását, tisztításának lehetőségeit,

- a színmérés módszereit, elvi alapjait,

- a konzisztencia mérésének elvi alapjait,

- a gravimetria elvi alapjait példák alapján,

- a térfogatos analízis hibalehetőségeit, a hibák csökkentésének módját,

- a Karl-Fischer féle víztartalom-meghatározás elvi alapjait,

- a műszeres mérések hibalehetőségeit (példák alapján), a hibák csökkentésének módjait,

- az elektroanalitikai mérések közül a dielektrometria, az oszcillometria, a polarográfia, az amperometria fogalmát, alapelvét,

- a termoanalitikai mérések közül a kalorimetria fogalmát, alapelvét,

- a mérési adatok matematikai-statisztikai számításának alapjait (adatok ábrázolása, középérték, szóródások, a hibaszámítás elemei, valószínűségi eloszlás, szignifikancia fogalma), a gépi adatfeldolgozás lehetőségeit,

- a szermaradványok élelmiszer-ipari nyersanyagokba és élelmiszerekbe való bekerülésének lehetőségeit,

- a csomagolóanyagok komplex vizsgálatát, jelentőségét,

- az enzimaktivitás mérésének elvi alapjait, jelentőségét,

- a számítógépek és az élelmiszer-analitikai műszerek összekapcsolásának a lehetőségeit.

Megértés szintjén tudja:

- az élelmiszer-analitikai laboratóriumok működési rendjét, szerepét a minőségbiztosítás rendszerében,

- a fontosabb laboratóriumi vegyszerek fizikai, kémiai tulajdonságait, élettani vegyszerek jelölésének szabályait,

- a reológia fontosabb alaptételeit, élelmiszeripari jelentőségét, a konzisztenciamérés elvi alapjait, technikai lehetőségeit,

- a viszkozitás fogalmát, jelentőségének, mérésének elvi alapjait (Höppler, rotációs),

- a UV-VIS és IR abszorpciós spektrofotometria elvi alapjait,

- a fluoreszcencia elvi alapjait,

- a láng- és atomabszorpciós spektrofotometria elvi alapjait,

- kromatográfiás módszerek (réteg, gáz, folyadék) elvi alapjait,

- az elektroforézis módszerek (réteg, gél) elvi alapjait,

- a mikrobiológiai mennyiségi vizsgálatok fontosabb módszereit (összes csíra, élőcsíra tenyésztés) jelentőségét az élelmiszer-higiéniai, analitikai vizsgálatokban,

- a fontosabb élelmiszeralkotók (zsiradék, fehérje, szénhidrát, víz, savak, alkohol, konyhasó) korszerű mérési lehetőségeinek elvi alapjait, technikai megoldásait,

- az automatikus elemzés fokozatait, az automata elemzők vázlatos felépítését, a makrokomponensek meghatározásának fontosabb lehetőségeit automata elemzőkkel,

- az érzékszervi vizsgálatok fiziológiai alapjait,

- a szermaradványok, kontamináns anyagok meghatározásának élelmiszer-analitikai módszereit,

- az élelmiszerhamisítás fogalmát, az élelmiszerek közismert hamisításának lehetőségeit, a hamisítás felderítésének alapvető módszereit,

- a számítógépes technika felhasználási lehetőségeit az élelmiszer-analitikai számításoknál.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a laboratóriumi balesetelhárítás és tűzvédelem szabályait,

- a laboratóriumi alapműveletek elvi alapjait, összefüggéseit,

- az élelmiszer-analitikai mintavétel fogalmát szabályait,

- a fontosabb fizikai mennyiségek (tömeg, térfogat, hőmérséklet, sűrűség, optikai forgatóképesség, törésmutató) fogalmát, összefüggéseit, függőségi viszonyait, mérésének elvi alapjait, élelmiszer-analitikai szerepét,

- a tömeg szerinti analízis (nedvesség, illetve szárazanyagtartalom, hamutartalom, extrakttartalom, zsiradéktartalom) fizikai-kémiai alapjait, módszereit, számításait,

- a térfogatos analízis alapelveit, módszereit a számítások kémiai összefüggéseit, valamint szerepét, jelentőségét az élelmiszer-analitikában,

- a mérőoldatkészítés, faktorozás, indikálás elvi alapjait, a fontosabb minőségi paraméterek, összetevők mérésének lehetőségeit, módszereit, számításait,

- a konduktometria elektrofizikai elveit, technikáját, módszereit: az ionkoncentráció-mérést ("hamu"), az indikálási lehetőségeket (élelm. anal. példák alapján),

- a potenciometria elektrofizikai elveit, technikáját, módszereit: a pH-mérést, az indikálást (élelm. anal. példák alapján),

- a refraktometria optikai elveit, technikáját, módszereit, a törésmutató és a koncentráció összefüggéseit, a táblázatok kezelését (élelm. anal. példák alapján),

- a fotometria, spektrofotometria optikai törvényszerűségeit, felosztását (emissziós, abszorpciós) technikai alapjait (spektofotométerek), a fotometriás koncentráció-mérési módszereket (kalibráló) - élelm. anal. példák alapján,

- a kromatográfia fizikai és kémiai elvi alapjait, felosztási lehetőségeit, az elválasztási technikák alapelveit, módszereit, eszközeit, a kromatográfiás koncentrációmérés lehetőségeit (kalibráció, értékelés), a vékonyréteg kromatográfiás eljárási technikáját, a kromatográfiás eljárások (gáz, folyadék) élelmiszer-analitikai szerepét (példák alapján),

- az érzékszervi vizsgálatok, bírálatok kivitelezésének, értékelésének alapjait, az élelmiszer-minősítésben betöltött szerepét,

- az egyes élelmiszerek, élelmiszeralkotók (fehérjék, szénhidrátok, zsiradékok, vitaminok, alkohol, tartósítószerek, színezékek, víz, szermaradványok) komplex vizsgálati módszereinek összefoglalását, az egyes vizsgálati módszerek jellemzőit és technikai megoldásait.

Technológia

Ismeret szintjén tudja:

- az élelmiszer-ipari technológiák általános jellemzőit,

- a technológiák fontosabb műveleteit, az ehhez kapcsolódó fontosabb gépi berendezéseket,

- az élelmiszer-ipari nyersanyagok, késztermékek fontosabb jellemzőit, paramétereit,

- az élelmiszerek csomagolásának módjait,

- a fontosabb élelmiszer-ipari technológiákat: konzervipari, hűtőipari, hús- és baromfiipar, tejipar, malomipar, sütőipar, szeszipar (keményítő, likőr, üdítőital), cukoripar, boripar, söripar, növényolajipar,

- az élelmiszer-ipari késztermékek fontosabb jellemzőit, tárolási követelményeit.

Megértés szintjén tudja:

- az Élelmiszertörvény és a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait, a hazai és a nemzetközi szabványok normáit, a termékek jelölésének módjait,

- néhány élelmiszer-gyártástechnológia minőséget meghatározó kritikus műveleti pontjait és ehhez kapcsolódó mintavételi helyeket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a technológiai műveletek során végbemenő fontosabb fizikai, fizikai-kémiai, mikrobiológiai változásokat,

- a kedvezőtlen folyamatok (romlás) csökkentésének, megakadályozásának módszereit;

- a technológiai folyamatokhoz kapcsolódó higiéniai és környezetvédelmi előírásokat,

- a minőségellenőrzés során jelentkező minőségi eltérések műveleti okait, technológián belüli lehetséges forráshelyeit.

Élelmiszerkémia és táplálkozásélettan

Ismeret szintjén tudja:

- a szénhidrátok változásait (karamellizáció, Maillard-reakció),

- a zsiradékok állás közben történő változását (avasodás),

- a színezékek csoportosítását, jellemzőit,

- vitaminok élettani hatását,

- az állományjavító adalékok jellemzőit,

- a táplálékban előforduló fehérjék, szénhidrátok, zsiradékok, olajok, ásványi anyagok élettani szerepét,

- a táplálkozás szervrendszerének felépítését és az emésztési folyamatokat,

- az intermedier anyagcsere folyamatainak alapjait,

- néhány betegség és a táplálkozás kapcsolatát,

- az élelmiszerek értékelésének szempontjait,

- a különleges táplálkozási igényeket,

- a feldolgozás kedvező és kedvezőtlen hatását élelmiszereinkre.

Megértés szintjén tudja:

- a szénhidrátok csoportosítását, a mono-, oligo- és poliszacharidok szerkezetét,

- a fehérjék csoportosítását, szerkezetét,

- a zsiradékok csoportosítását, szerkezetét,

- a vitaminok fogalmát, csoportosítását, jellemzőit,

- az enzimek csoportosítását, jellemzőit,

- a tartósítószerek fogalmát, jellemzőit, csoportosítását,

- az alkaloidok és a mérgező anyagok fogalmát, jellemzőit,

- az emberi szervezet energia- és tápanyagigényét,

- a szénhidrát, fehérje és zsiradék-anyagcsere alapjait,

- a feldolgozás élelmiszer-átalakító szerepét,

- az élvezeti értéket adó tényezők (pl. fűszer, színezőanyagok) hogyan módosítják a tápanyagok értékesülését,

- az élvezeti értéket adó tényezők (pl. állomány, hőmérséklet, csomagolás) vásárlókra gyakorolt hatását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a víz szerepét (élelmiszerek víztartalma és változása, a vízaktivitás)

- a szénhidrátok felépítését, fizikai és kémiai tulajdonságait,

- a fehérjék felépítését, fizikai és kémiai tulajdonságait,

- a zsiradék felépítését, fizikai és kémiai tulajdonságait,

- értékelni a tanult szempontok (tápláló érték, élettani érték, élvezeti érték, emészthetőség, telítő hatás, romlékonyság) alapján az élelmiszereket.

Mikrobiológia és élelmiszerhigiénia

Ismeret szintjén tudja:

- a vírusok, baktériumok, élesztők, penészek élelmiszer-ipari szempontból fontos mikroorganizmusok fogalmát, alaktanát, felépítését, anyagcseréjét, kapcsolódását, telepképzését, előfordulási valószínűségét,

- az élelmiszer-ipari és egészségügyi szempontból fontos mikroorganizmusokat,

- az élelmiszer romlásokat, a leggyakrabban előforduló élelmiszer-mérgezéseket, élelmiszer-fertőzéseket, ezek tüneteit, és az ezzel kapcsolatos higiéniás követelményeket,

- az élelmiszertermelés alapvető egészségügyi követelményeit.

Megértés szintjén tudja:

- az életfeltételek és a mikroorganizmusok szaporodása, anyagcseréje közötti összefüggést,

- az endospóraképzés és a vegetatív sejtté alakulás feltételeit,

- a mikroorganizmusok természetben betöltött szerepét (hasznos, káros),

- a mikroorganizmusok anyagcseréjének jelentőségét az élelmiszeriparban és egyéb területeken (gyógyszer, mezőgazdaság, az ember anyagcseréjében),

- az élelmiszeripar szempontjából károsnak ítélt mikroorganizmusok elleni védekezés módjait,

- a fontosabb élelmiszerhigiéniés szabályokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a mikroszkóp használatát,

- a fontosabb mikroorganizmusok alaktani felismerését.

Fizika-kémia

Ismeret szintjén tudja:

- a gáz, a folyékony és a szilárd halmazállapot jellemzését és fontosabb törvényszerűségét (a gáz- és gőznyomás elmélete, a diffúzió elmélete, a kinetikus gázelmélet, az egyesített gáztörvény, a folyadék molekulák között ható erők, a forráspont, a kritikus pont, a folyadékok áramlása és a felületi feszültség, a párolgás és szublimálás, a kristályos és amorf szerkezet),

- a kolloid állapot fogalmát, típusait, élelmiszerkolloidok sajátosságait,

- a termodinamika alapjait, főtételek fogalmát, a kaloriméter és a hűtőgépek elvét,

- a kémiai egyensúlyok és a tömeghatás törvényének elvi alapjait, a Le Chatelier-Braun féle elv, a disszociációt és a puffer oldatokat (indikátorok), az oldhatósági egyensúlyt és a csapadékképződést,

- a reakciósebesség fogalmát és a katalízist.

Megértés szintjén tudja:

- az oldatok fogalmát, Raoult törvényét, az oldatok fagyáspontjának a fogalmát, az oldhatóság fogalmát, a desztilláció és a vízgőzdesztilláció értelmezését, az ozmózisnyomás és a megoszlási egyensúly fogalmát,

- az elektrolízist, Faraday törvényeit, az elektrolitok vezetőképességét, a galvánelem, az elektródpotenciál fogalmát és értelmezését, az aktivitás, a pH fogalmát és értelmezését,

- az adszorpció fogalmát, az adszorpciós jelenségek értelmezését,

- a fény és anyag kölcsönhatásának fontosabb törvényszerűségeit (a törésmutató, a polarizáció, a fény felbontása, a színképek, az emisszió, az abszorpció fogalma és összefüggései, törvényei).

Élelmiszer-ellenőrzés

Ismeret szintjén tudja:

- az élelmiszer fogalma és kiemelt jelentősége,

- az élelmiszertermelés meghatározó tényezői (piac, gazdaságosság, állandó minőség, reklám, új termékek piacra vitele, a fogyasztói kedveltség növelése stb.),

- az élelmiszerfogyasztás meghatározó tényezői (ár, fogyasztói szokások, állandó minőség, egészségügyi biztonság, az alapvető és a luxus élelmiszerek közötti viszony, a termelői, kereskedői tájékoztatás, megbízhatóság, reklám, fogyasztóvédelem stb.).

Megértés szintjén tudja:

- a minőség és az élelmiszerminőség fogalma, értelmezése,

- az élelmiszertörvény szerepe a termelők és a fogyasztók szempontjából, a fogyasztók védelme,

- az állam szerepe és feladata az élelmiszerfogyasztók védelme érdekében,

- az egészségügyi élelmiszer-ellenőrzés szerepe, feladata, szervezete,

- a fogyasztóvédelem, az élelmiszer-ipari, az élelmiszer-kereskedelmi minőségellenőrzés szerepe, feladatai, szervezete,

- a termelői és a fogyasztói minőségellenőrzés céljai, eltérései, szempontjai,

- élelmiszerminőség-ellenőrzés polgári önszerveződéssel.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a minőségbiztosítás fogalma, minőségbiztosítási rendszer,

- a szabvány fogalma, helye, szerepe a minőségbiztosítás rendszerében (vizsgálati szabványok),

- az élelmiszerkönyv fogalma, szerepe a minőségbiztosításban,

- az élelmiszertermelői minőségellenőrző laboratóriumok feladatai,

- a hatósági minőségellenőrző laboratóriumok feladatai,

- az akkreditált laboratórium fogalma és szerepe a minőségbiztosításban,

- nemzetközi minőségbiztosítás és tanúsítás.

3. Gyakorlati követelmények

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a laboratóriumi alapműveletek közül: kristályosítást, gázok mosását,

- fizikai mennyiségek laboratóriumi mérései közül: színmérést, konzisztenciamérést,

- tömeg szerinti analízisek közül: két ion csapadékos meghatározását, nyersrost mérését,

- térfogatos analízisek közül: a víztartalom mérését Karl-Fischer módszerrel,

- műszeres mérések közül: a koffein mérését spektrofotometriásan a réz, ólomkoncentráció mérését AAS-módszerrel,

- a csomagolóanyagok komplex vizsgálatát (mikrobiológiai, áteresztőképesség, a csomagolóanyag és a csomagolt termék közötti kölcsönhatás),

- hőkezeltségi vizsgálatot enzimaktivitás méréssel (pl. tej),

- mikrobiológiai mennyiségi meghatározásokat,

- automata elemzők használatát,

- folyadék-kromatográfiás (HPLC) és gázkromatográfiás eljárásokat.

Jártasság szintjén tudja:

- laboratóriumi alapműveletek közül: csapadék leválasztását, ülepítést, mosást, centrifugálást, extrahálást, gázpalackok kezelését,

- fizikai mennyiségek laboratóriumi mérései közül: a sűrűség (Mohr-Westphal), viszkozitás (Höppler, rotációs), fagyáspont, törésmutató (merülő), konzisztencia (valorigráf, farinográf) mérését,

- tömeg szerinti analízisek közül: homoktartalom, extrakttartalom, víztartalom (Perplex) mérését,

- térfogatos analízisek közül: acidi-alkalimetriában: az agresszív szén-dioxid, jodometriában: jódszám mérését (Hübl),

- műszeres mérések közül: fotometriás fehérje és benzoesav-meghatározását.

- a vizsgálati eredmények matematikai értékelését,

- az eredmények alapján minőségi következtetések levonását.

Készség szintjén tudja:

- a laboratóriumi rend és munkaszabályokat,

- alapvető üvegtechnikai műveleteket (pl. üvegcső hajlítás, kapilláris készítés, üvegcsővég leforrasztása stb.),

- alapvető laboratóriumi eszközök karbantartását, tisztítást, összeállítást,

- analitikai laboratóriumi műveletek közül: a melegítést, hűtést, termosztálást, szárítást, porítást, homogenizálást, oldást, oldatkészítést, bepárlást, szűrést, desztillálást, roncsolást),

- fizikai mennyiségek (tulajdonságok) laboratóriumi mérései közül: a tömeg-, térfogat-, hőmérséklet-, sűrűség (pl. piknométer, arcométer), optikai forgatóképesség, törésmutató mérését,

- tömeg szerinti analízisek közül: nedvesség-, illetve szárazanyagtartalom, hamutartalom, extrakttartalom, zsiradéktartalom mérését,

- térfogatos analízisek közül:

acidi-alkalimetriában: mérőoldatok készítését, faktorozását, élelmiszeriparban jelentős anyagok sav- és lúgtartalmának, savfokának, savszámának, elszappanosítási számának, lúgossági fokának mérését,

csapadékos titrimetriában: mérőoldatok készítését, faktorozását, konyhasó, illetve klorid-ion-tartalom meghatározását,

permanganometriában: mérőoldatok készítését, faktorozását, víz, oxigénfogyasztásának mérését, redukáló cukortartalom meghatározását,

jodometriában: mérőoldatok készítését, faktorozását, kénessavtartalom, redukáló cukortartalom, jódbrómszám, peroxidszám mérését

komplexometriában: mérőoldatok készítését, faktorozását, a víz keménységének meghatározását műszeres analízisek közül:

elektroanalitikai mérések közül:

pH-mérő kezelését, pH-mérését, titrálások potenciometrikus indikálását. Konduktométer kezelését, konduktométeres hamutartalom meghatározását, titrálások konduktometriás indikálását.

Optikai vizsgálatokban:

refraktométerek kezelését, refraktometriás koncentráció méréseket (pl. szénhidrát, alkohol, zsír), polariméterek kezelését, polarimetriás koncentráció méréseket

fotométer, spektrofotométer (VIS, UV) kezelését, spektrofotometriás koncentráció méréseket,

- vékonyréteg-kromatográfiás technikát, koncentráció meghatározását,

- fehérjetartalom mérését Kjeldahl, Parnass-Wagner-módszerrel,

- zsiradéktartalom mérését butirométerrel,

- alkohol- és extrakttartalom mérését piknométerrel,

- érzékszervi vizsgálatok, bírálatok, minősítés, matematikai-statisztikai értékelés módját, technikáját,

- komplex élelmiszervizsgálatokat a fentiek alapján leírás (pl. szabvány, élelmiszerkönyv stb.) szerint.

4. Személyi követelmények

Alakuljon ki a képzés résztvevőiben szakmai érdeklődés a pontos, precíz munkavégzés iránti igény, megfelelő higiéniai szemlélet, fizikai állóképesség.

Rendelkezzenek a feladatok vállalásához megfelelő önismerettel, felelősségtudattal, környezetükkel szemben kellő toleranciával.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga tartalma legyen összhangban a jóváhagyott vizsgakövetelményekkel.

Írásbeli vizsgát élelmiszer-analitikából kell tenni. Az írásbeli vizsgatételeket úgy kell összeállítani, hogy az eredmény értékelésénél kb. 80%-ban élelmiszer-analitikai számítási feladat megoldása, kb. 20%-ban élelmiszer-analitikai vagy az élelmiszer-analitikával összefüggő élelmiszer-ipari technológiai szakkérdés megválaszolása legyen tekintetbe vehető. Az írásbeli vizsga ideje 180 perc.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga részei: élelmiszer-analitika (benne az élelmiszerkémia, a táplálkozásélettan, a mikrobiológia, az élelmiszerhigiénia, a fizikai kémia, az élelmiszer-ellenőrzés vonatkozó ismeretei (és az élelmiszeripari technológia).

A szóbeli vizsga tartalma legyen összhangban az érvényben lévő vizsgakövetelményekkel és tételsorral. A tételeket a vizsgázók külön húzzák. Az élelmiszer-analitika szóbeli képesítő vizsgájának érdemjegye két részből tevődik össze: írásbeli és szóbeli vizsgáéból.

Az írásbeli elégtelen érdemjegye a szóbeli vizsgán javítható.

A szóbeli vizsga érdemjegye a vizsgabizottság tagjai által adott osztályzatok egyeztetéséből adódik.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga csak a szükséges tárgyi feltételekkel rendelkező analitikai laboratóriumban szervezhető. A húzott tétel alapján a jelöltek önállóan végzik munkájukat.

A munkafeladat végrehajtásához a vizsgázóknak a kieső időket is figyelembe véve, legfeljebb 480 perc áll rendelkezésére.

A gyakorlati tételeket a gyakorlati követelmények alapján, annak megfelelő szinten kell összeállítani.

2. A felmentés feltételei

Vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Iskolarendszerű képzés

A vizsgára bocsátás szakmai feltétele, hogy a résztvevők a szakmai gyakorlati követelmények meghatározott alapszintjét elérjék. Mivel az analitikai laboratórium veszélyes üzemnek minősül, csak a követelményeknek megfelelő, ellenőrzött laboratóriumi gyakorlatok legalább 80%-át elvégző jelöltek bocsáthatók vizsgára.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel, vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkezniük.

Az elméleti vizsgán a vizsgabizottság tagjainak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgáztatást csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel.

Szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- előírásszerűen felszerelt vizsgálati (oktatási) laboratórium előkészítő helyiséggel; műszer-, illetve mérlegszobával - mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálati laboratórium,

- a tételeknek megfelelő vizsgálati anyagok, vegyszerek, eszközök és műszerek.

Fontosabb műszerek:

mérlegek (hagyományos és digitális kijelzésűek); pH-méterek; konduktométerek; fotométerek; spektrofotométerek; farinográf vagy valorigráf; viszkoziméterek; atomabszorpciós spektrofotométer; refraktométer; polariméter.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

- Élelmiszer-analitika (tartalmazza az alkalmazott számítástechnikát)

- Élelmiszeripari technológia

- Élelmiszerkémia és táplálkozásélettan

- Mikrobiológia és élelmiszerhigiénia

- Fizika-kémia

- Élelmiszer-ellenőrzés

- Élelmiszer-analitikai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy		I. évfolyam		II. évfolyam	Össz.
		(38 hét)		(34 hét)	óraszám

1.	Élelmiszer-analitika	k	6	6	432
2.	Élelmiszer-ipari technológia	k	4	4	288
3.	Élelmiszerkémia és táplálkozásélettan		3	-	114
4.	Mikrobiológia és élelmiszerhigiénia		-	3	102
5.	Fizika-kémia		2	-	76
6.	Élelmiszer-ellenőrzés		-	2	68
	Elmélet összesen:	15		15	1080
7.	Élelmiszer-analitikai gyakorlat	k	15	15	1080
	Összesen:	30		30	2160
	Összefüggő szakmai gyakorlat (hét)	2		-	2

MALOMIPARI ÉS KEVERÉKTAKARMÁNY-GYÁRTÓ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 5 3113 16 64 08

2. A szakképesítés megnevezése:

Malomipari és keveréktakarmány-gyártó technikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3113	Élelmiszer-ipari technikus (Malomipari és keveréktakarmány-gyártó technikus)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5115	Felvásárló, átvevőhely-kezelő
7215	Malomipari munkás

3. A képesítés célja:

A képesítés célja, hogy a fentiekben megjelölt szakterületeken, korszerű malmi- és keveréktakarmány-gyártó tevékenységek ellátására, irányítására való jogosultságot biztosítani, a szakmai követelményekben meghatározott feltételek és elvárások alapján.

4. A munkaterület jellemzése:

A különböző gabonafélék felvásárlásának, feldolgozásának és az irányítás feladatainak munkaterületei:

- alapanyag felvásárlása, átvétele,

- gabonatárházak működtetése,

- termelésirányítási, szervezői feladatok ellátása,

- termékmenedzselés,

- üzemvezetői tevékenység végzése,

- műszakvezetői feladatok ellátása,

- üzemi technológusi munkakör ellátása,

- gyártmányfejlesztés,

- a gépek és berendezések karbantartásának tervezése, a munkák irányítása,

- minőségbiztosítási feladatok ellátása,

- a munkavédelmi és higiéniai előírások rutinszerű ellenőrzése.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- a gabona minősítése, átvétele, felvásárlása,

- gabona raktározása, tárházak üzemeltetése,

- szárítási műveletek végzése, irányítása,

- az őrlésre való előkészítés műveleteinek irányítása,

- az őrlési eljárások végzése, irányítása, ellenőrzése,

- az őrlési termékek osztályozásának, dara és dercetisztítás műveleteinek irányítása, ellenőrzése,

- lisztfajták összeállítása, keverési műveletek végzése, irányítása, ellenőrzése,

- keveréktakarmány-gyártás a takarmányozástani előírások alapján, az előírt technológiák irányítása, ellenőrzése,

- hántolási műveletek végzése, irányítása, ellenőrzése,

- a csomagolási (kis és nagyegységű) műveletek irányítása,

- a termékek raktározási előírásainak ellenőrzése,

- a gépek, berendezések folyamatos ellenőrzése, a napi karbantartási műveletek elvégeztetése,

- a gépek, berendezések felújítási műveleteinek tervezése és a felújítási műveletek végrehajtásának irányítása, ellenőrzése,

- középvezetőre vonatkozó termelésirányítási, szervezői feladatok ellátása,

- a technológiai műveletek fejlesztési munkáiban való részvétel,

- a gyártmányfejlesztési munkákban való részvétel,

- a környezet és munkavédelem, valamint a higiéniai előírások folyamatos ellenőrzése.

2. Elméleti követelmények:

a) Szakmai gépek, berendezések ismerete terén

Ismeret szintjén tudja:

- a malomipar külső szállítóeszközeinek felépítését, működését,

- az előkészítés, aprítás, osztályozás, hántolás és a keveréktakarmány-gyártás gépeinek fontosabb műszaki jellemzőit,

- a segédgépek szerepét,

- a malomipar elektromos berendezéseinek szerepét,

- az irányítástechnika malomipari alkalmazásával kapcsolatos alapfogalmakat,

- a gabonaszárítás műszaki megoldásait.

Megértés szintjén tudja:

- a belső szállítógépek és berendezések működési elvét, felépítését,

- az őrlés előkészítő gépeinek működési elvét, fontosabb műszaki paramétereit, szerkezeti felépítésüket,

- az őrlés gépeinek működési elvét, szerkezeti felépítését,

- az osztályozógépek közötti azonosságokat, különbözőségeket és a működési elvüket, felépítésüket,

- a borsó és rizshántolás gépi berendezéseinek összehasonlítását, az eltérő eljárási munkálatok szükségességét,

- a keveréktakarmány-gyártás gépeinek, a segédgépeknek és azok elektromos berendezéseinek működési elvét, szerkezeti felépítését,

- a tervszerű megelőző karbantartás, felújítás módszereit,

- az üzem, üzemrész energiaigényének meghatározását,

- a géprajzi alapismereteket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szükséges műszaki számításokat,

- a gépek, berendezések szabadkézi vázlatrajzainak elkészítését,

- a beállítási, biztonságtechnikai elveket,

- a géprajzok olvasását,

- a gépek kinematikai vázlatainak elkészítését,

- a gépeken alkalmazott mérő és ellenőrző műszerek szerepét,

- a gépek, berendezések ideális üzemeltetésének előírásait.

b) Szakmai technológia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a gabonaipar múltját, történetét,

- a gabonaipar tevékenységét,

- a termesztett gabonaféléket,

- a nyers- és alapanyagok tárolásának módszereit azok előnyét, hátrányát,

- a raktározás közbeni minősítési eljárásokat,

- a késztermékek csomagolásának módjait,

- a különleges eljárással készült termékek gyártástechnológiáját,

- a keveréktakarmány-gyártással kapcsolatos fogalmakat, jelöléseket,

- a hántolással kapcsolatos fogalmakat, jelöléseket,

- a malomiparhoz kapcsolódó élelmiszeriparok főbb technológiai műveleteit.

Megértés szintjén tudja:

- a gabonaszem főbb anyagi összetevőit, azok hatását a késztermékek mennyiségére, minőségére,

- az enzimek szerepét a tárolás és a további feldolgozás során,

- a gabona őrlési - feldolgozási - értékét meghatározó tulajdonságokat, azok összefüggését a minőség és a kihozatal között,

- a gombabetegségek, a rovarok, rágcsálók és egyéb kártevők kártételének anyagi és minőségi kihatását, a védekezés fontosságát, módját,

- érzékszervileg felismerni a nyers- és alapanyagokat, jellemezni azok egészségi állapotát,

- az anyag nedvességtartalma és a levegő relatív páratartalma közötti összefüggéseket,

- a gabona légzésintenzitásának a minőségre gyakorolt hatását,

- a szárítás műveletét, a száradási folyamat lényegét, célját,

- a hengeres aprítást befolyásoló tényezőket,

- a szitálás során lejátszódó jelenségeket, a keveréktakarmány-gyártás fő műveleteit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a nyers- és alapanyagok minőségi jellemzőinek ismeretében a következtetést levonni, a feldolgozás milyenségére a keletkezett késztermékek minőségére vonatkozóan,

- a műszaki, technológiai paraméterek ismeretében folyamatábra-részlet, illetve folyamatábra véleményezését, tervezését,

- az alapanyagok minőségéből kiindulva a technológia megválasztását,

- a felhasználók igényeit figyelembe véve a nyers- és alapanyagokat és technológiát megválasztani, módosítani,

- a korszerű táplálkozáshoz és takarmányozáshoz szükséges termékek előállításának megtervezését.

c) Informatika terén

Ismeret szintjén tudja:

- az információ kezelésére vonatkozó elméleti normákat,

- az informatikai eszközöket,

- az információhordozók fejlődését figyelemmel kísérni,

- a szoftver típusait és jellemzőit.

Megértés szintjén tudja:

- a legfontosabb informatikai eszközök elvi felépítését (automatizálásnál használatosakat is beleértve),

- az informatikai eszközök kezelését,

- a technológiai folyamatot szemléltető szoftverek kezelését,

- a problémák pontos megfogalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a megszerzett ismereteket a szakmai tárgyakbn felhasználni. (Alakuljon ki kreatív, felhasználói szemlélete.)

d) Higiénia, környezet- és munkavédelem terén

Ismeret szintjén tudja:

- a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó alapvető szabályokat, a korszerű, egészséges üzem megvalósítására vonatkozó általános követelményeket, az üzemi higiénia biztosításának feltételeit,

- a munkakörnyezetből eredő ártalmakat, az elhárítási lehetőségeket és a megelőzés módját, a higiénikus élelmiszertermelés alapvető követelményeit és az előírások megszegésének káros következményeit.

Megértés szintjén tudja:

- a környezetvédelmi előírások betartásának biztosítását, illetve az előírások megszegésének következményeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az üzemi balesetek esetén felmerülő teendőket, az elsősegélynyújtás szabályait,

- a személyi higiénia betartását, illetve betartatását,

- a munkavédelmi szabályok betartását, illetve betartatását.

e) Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, az élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges jogformáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszeripar adózási viszonyait,

- az élelmiszeriparra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- az élelmiszer-ipari termelés támogatási rendszerét,

- az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

3. Gyakorlati követelmények:

Ismeret szintjén tudja:

- a malom- és keveréktakarmány-gyártás alapanyagait felismerni és érzékszervi elbírálás alapján a minősítést elvégezni.

Jártasság szintjén tudja:

- a malom- és keveréktakarmány-gyártás nyers-, alap- és segédanyagainak átvételére, kezelésére, feldolgozás előtti előkészítésére, vonatkozó műveletek elvégzését, azok irányítását,

- a gabonatárolási műveletek elvégzését, irányítását és a gabonatárházak műszaki berendezéseinek kezelését,

- a malom-, keveréktakarmány-gyártó- és a hántolóipar gépeinek, berendezéseinek technológiai vonalba állítását,

- a technológiai folyamatok előírásainak betartását, betartatását és a szükséges korrekciók elvégzését,

- a műszaki számítások elvégzését,

- igény szerinti receptúrák összeállítását, elkészítését.

Készség szintjén tudja:

- a malom- és keveréktakarmány-gyártó ipar gépeinek, berendezéseinek kezelését, üzemeltetését,

- a szabályozó, vezérlő automatikák műszereinek ellenőrzését, a szükséges beavatkozások elvégzését,

- a gépek, műszaki berendezések ellenőrzését, a szükséges felújítások tervezését, a felújítási munkák irányítását,

- a malmi- és keveréktakarmány-gyártási termékek előállításának technológiai irányítását,

- a félkész- és késztermékek csomagolási és raktározási folyamatainak irányítását,

- a munkavédelmi és higiéniai előírások betartását és betartatását.

4. Személyi követelmények:

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei:

A szakmai vizsga három részből áll:

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga:

Az írásbeli vizsga tételei magukban foglalják a malomipari és keveréktakarmány-gyártás technológiai, valamint géptani ismereteit.

Az írásbeli vizsgafeladat felépítése a következő:

- technológiai ismeretek - 60%

- géptani ismeretek - 20%

- szakmai számítások - 20%

A feladatok komplex dolgozat formájában készüljenek!

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tételei magukban foglalják a malomipari, hántolóipari és keveréktakarmány-gyártás technológiai, géptani ismereteit.

Az elméleti vizsgatételek két részből állnak:

1. Szakmai technológia:

a) technológiai ismeretek

b) anyagismeret

2. Szakmai gépek

A tételek szorosan nem tartoznak össze, a vizsgázók külön lapon húzzák ki azokat.

A tételek kiírásában nem szerepel, de a vizsgázóktól a feleletek alkalmával kérdezni kell a témakörökhöz kapcsolódó munkavédelmi és környezetvédelmi ismereteket is.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga három részből áll:

1. Malomipari gyakorlat:

a) hengerpadi művelet

b) szitapadi művelet

c) daratisztítás

d) koptatási művelet

e) minőségvizsgálat

2. Keveréktakarmány-gyártói gyakorlat

3. Szakmai gépek és berendezések karbantartása, szerelése.

Az 1., 2. és a 3. vizsgafeladatokat minden vizsgázó végrehajtja.

A vizsgarészek nem kapcsolódnak szervesen, nem összetartozóak, térben és időben szétválaszthatók.

A gyakorlati vizsga lehetséges szervezési területei:

- iskolai tanmalom,

- iskolai géptani tanműhely,

- keveréktakarmány-gyártó üzem,

- iskolai tanmalom laboratóriuma.

A gyakorlati feladatokat a gyakorlati követelmények alapján kell összeállítani.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga gyakorlati része alól felmenthető az, aki rendelkezik molnár szakmunkás bizonyítvánnyal és szakmunkásként legalább 1 év szakterületen eltöltött munkaviszonyt tud igazolni.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei:

Ha a vizsgázó szakmai gyakorlatát nem intézményes keretek között szerezte meg, akkor a javasolt óratervben meghatározott gyakorlati óraszámot köteles teljesíteni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú iskolai képesítéssel kell rendelkeznie.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- a vizsga lefolytatására alkalmas tanműhely, vagy a gyakorlati vizsga idejére rendelkezésre álló termelő üzem,

- külön figyelmet kell szentelni a gépek, berendezések munkavédelmi és üzembiztonsági előírásaira,

- a higiéniai szabályok (személyre szóló és általános) biztosítására vonatkozó feltételek megtételét a vizsga megkezdése előtt, a vizsgabizottságnak ellenőriznie kell!

A szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzések esetében.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

a) Elméleti tantárgyak

Higiénia, környezet- és munkavédelem

Informatika

Táplálkozásélettan

Szakmai technológia

Szakmai gépek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

b) Gyakorlati tantárgyak

Minőségvizsgálat

Szakmai technológia és gépműhelyi gyakorlat

VII. MELLÉKLET

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy	I.	II.	Összes
	(38 hét)	(34 hét)	óraszám

Higiénia, környezet- és munkavédelem	1	1	72
Táplálkozásélettan	2	-	76
Informatika	2	-	76
Szakmai technológia	6	6	432
Szakmai gépek	4	5	322
Gazdálkodási és szervezési ismeretek	-	2	68
Összes elmélet:	15	14	1046
Minőségvizsgálat	2	3	178
Szakmai technológia és gépműhelyi gyakorlat	12	12	864
Összes gyakorlat:	14	15	1042
Mindösszesen:	29	29	2088

* Nyári gyakorlat 3 hét az első év után.

* (Csak intézményes keretek közötti képzés esetén.)

TARTÓSÍTOTT SÜTEMÉNYGYÁRTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

15 1 7212 04 64 18

2. A szakképesítés megnevezése:

Tartósított süteménygyártó

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7212	Tartósított süteménygyártó

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7218	Mézeskalács-készítő
7218	Keksz- és ostyagyártó

3. A képesítés célja:

A képesítés célja, hogy a süteménygyártás speciális szakterületén, korszerű termelői tevékenység ellátására jogosultságot biztosítson, a szakmai követelményekben előírt elvárások alapján.

4. A munkaterület jellemzése:

A tartósított süteménygyártó olyan munkaterületen dolgozik, ahol emberi fogyasztás céljára élelmiszert állítanak elő. Ezért tevékenységével elő kell segíteni az élelmiszerekkel szemben:

- mennyiségi,

- minőségi és

- higiéniai követelmények és szabványelőírások betartását.

A munkaterületen napi termelés és értékesítés folyik, az elkövetett mulasztásokat, tévedéseket korrigálni nem lehet, s azok elkövetése kedvezőtlen következményekkel jár.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- a tartósított süteményekre vonatkozó anyagismeret gyakorlati alkalmazása,

- az általános gyártástechnológiák végrehajtása,

- a termékek előállítása, azok minőségi követelményeinek biztosítása, csomagolásuk elvégzése,

- anyagszámítási, munkaszerzési, kereskedelmi feladatok ellátása,

- a termékgyártáshoz szükséges gépek kezelése és tisztítóhatóság szintjéig való szétszedése, ápolása, gondozása,

- a környezetvédelmi szabályok pontos betartása.

2. Elméleti követelmények

a) Gyártástechnológia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a tartósított süteménygyártás jelentőségét és helyét az élelmiszeriparban,

- a nyersanyagok eredetét,

- az élelmiszertörvény vonatkozó előírásait.

Megértés szintjén tudja:

- a tartósított sütemények csoportosításának elvét, rendszerét, jellemző különbségeket a hasonló nem tartós termékekhez viszonyítva,

- a süteménygyártás nyersanyagait, azok tulajdonságait, hatásukat a termék jellegére és minőségére,

- a nyers- és járulékos anyagok raktározásának lehetőségeit, célját,

- a liszt összetételét, helyes feldolgozását, a liszt hibáit,

- a tészta szerkezetét, tulajdonságait, készítési módszereit,

- a pihentetés célját és feltételeit, idejét,

- a tartósítás célját és megoldásait,

- a sütési, díszítési, csomagolási módszereket,

- a termékek minőségi előírásait, szabványait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tartós sütemények előállítását, készítését,

- a termékek csoportosítását, a vonatkozó minőségi követelményeket,

- a tésztakészítéshez alkalmazható gépek technológiai és mechanikai hatását (dagasztó, keverő, habverő) a tészta szerkezetére,

- a tészták feldolgozási műveleteit, azok megoldásait,

- a feldolgozás műveleteinek hatását a tészta szerkezetére,

- a tésztafeldolgozás technikai megoldásait,

- a különböző összetételű tészták (omlós, kevert, gyúrt stb.) feldolgozásának jellemző különbségeit,

- a töltelékkészítés és a díszítés módszereit,

- a tészta pihentetési megoldásait (hűtés stb.),

- a sütés technológiai feltételeit, az alkalmazható sütési eljárásokat,

- a késztermékek jellemzőit, tömegét, csomagolását,

- a tartós és diétás termékek nyersanyagait, összetételeit, gyártástechnológiáját,

- különleges termékek (helyi specialitások) nyersanyagait, összetételét, gyártását,

- a termékek minőségi követelményeit.

b) Gépészet terén

Ismeret szintjén tudja:

- az egyes technológiai műveletek, gyártási szakaszok gépesítési lehetőségeit.

Megértés szintjén tudja:

- a gépek működési elvét és szerkezeti felépítését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a gépek és berendezések szabályozási, állítási módjait,

- a gépek, berendezések kezelését, üzemeltetését,

- a napi karbantartás előírásait,

- a gépek, berendezések biztonságtechnikai és higiéniai előírásait.

c) Munkavédelem és higiénia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a biztonságos munkavégzés alapvető szabályait, a munkavédelem feladatát és előírásait,

- a termelőüzemen belül, illetve annak külső környezetében megkövetelt, jogszabályokban előírt higiéniai és környezetvédelmi igényeket.

Megértés szintjén tudja:

- a munkaélettan, a biztonságtechnika mindazon kérdéseit, amelyek termelő tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódnak,

- a tisztító- és fertőtlenítőszerek hatásmechanizmusát és a munka eredményességének ellenőrzését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tűzvédelem és az elsősegélynyújtás, a munkahelyi magatartás, a munkaruha, az egyéni védőfelszerelések előírásait, követelményeit,

- a tisztítás, fertőtlenítés fázisait, a tisztító- és fertőtlenítőszerek használatát, valamint a személyi higiénia pontos, maradéktalan betartását.

d) Gazdasági ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozási lehetőségeket, élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszeripar adózási viszonyait,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a bankválasztás szempontjait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- az üzleti terv készítésének menetét,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés szabályait, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás elvégzését.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismeret szintjén tudja:

- a nyersanyagtárolás feltételeinek, követelményeinek betartását,

- az alap-, segéd- és járulékos anyagok előkészítési módját (tartósítószerek, zsiradékok, magvak, fűszerek stb.),

- a bevonó anyagok, mártó massza, zselék, töltelékek készítését,

- a tartósított sütemények fajtáinak felosztását,

- a sütemények tömegének és eltarthatóságának biztosítását,

- a sütemények csomagolása módszereinek elvégzését,

- a vonatkozó rendeletek, szabványok alkalmazását,

- a receptúrák anyagnorma számításait, kalkulációk végzését.

Jártasság szintjén tudja:

- a tartósított sütemények elkészítését,

- a technológiai utasítások gyakorlatban való alkalmazását,

- a gépek és berendezések üzemeltetését, a munkavédelmi és érintésvédelmi szabályok betartását,

- a tojás tárolásának és előkészítésének feltételeit és módszereit (friss és hűtött),

- az üzemben alkalmazandó általános munkavédelmi és higiéniai feltételek és követelmények betartását.

Készség szintjén tudja:

A tartós édes teasütemények készítését:

- omlós tésztából készült édes teasütemények,

- gyúrt omlós tésztából készült édes teasütemények,

- kevert omlós tésztából készült édes teasütemények

a) Néró teasütemények

b) Pathé teasütemények

c) Kevert linzi tésztából készített édes teasütemények

d) Formában sütött omlós teasütemények (gyümölcskenyér, kuglóf stb.)

- tojásfehérjéből készült teasütemények (pl. habcsók, kókuszcsók, Passziánsz, Macskanyelv stb.)

- egész tojásból készült tartós teasütemények (pl. Rotschild-piskóta, Babapiskóta, Estike stb.)

- hengerelt tésztából készült tartós teasütemények (pl. meggygolyó, diós rudacska, mogyorós rudacska stb.)

- Makrontésztából készült tartós teasütemények (pl. Makron csók, diós makron kifli, diós makron piskóta stb.)

- egyéb tartós teasütemények (pl. Maszkauer, ánizs ív, Benyé teasütemények stb.).

A tartós sós teasütemények készítését:

- gyúrt omlós tésztából készült teasütemények (pl. vágott sós, sós félhold, vágott perec, sodort perec stb.)

- vajas tésztából készült sós teasütemények (csavart sajtos masni, sajtos rudacska, Florentin stb.)

A tartós csemegék készítését:

- a tészta előkészítése,

- a csemegék töltése, dermesztése, szeletelése,

- a csemegék bevonása, díszítése, csomagolása.

A folyamatos munkavégzéshez szükséges kéziszerszámok használatát.

4. Személyi követelmények:

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga tartalma:

- Gyártástechnológiai ismeretek és higiénia

- Szakmai gépészeti ismeretek és munkavédelem

- Szakmai számítások

Az írásbeli vizsga anyagát úgy kell összeállítani, hogy kb. 60% technológiát, 20% gépészeti ismereteket és 20% szakmai számítást tartalmazzon.

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsga konkrét feladat önálló végrehajtását jelenti.

Feladatok:

- valamely termék elkészítése,

- a termék előállításához szükséges gép, berendezés üzemeltetése.

A feladatokat a gyakorlati követelmények alapján kell összeállítani.

1.3. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tételei magukban foglalják;

- a Gyártástechnológiai ismeretek

- a Szakmai gépészeti ismeretek és a

- Munkavédelmi és higiéniai ismeretek tantárgyak témaköreit.

Ennek megfelelően a vizsgán a felsorolt három témakörből külön-külön egy-egy tételt húz a vizsgázó. A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni!

2. A felmentés feltételei:

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A nem iskolarendszerű képzésben felkészülő vizsgázó, minimum az óratervben meghatározott szakmai gyakorlati időt köteles igazolni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközökre vonatkozóan az FM által javasolt tételsor a mérvadó, de alapvetően szükséges:

- vizsgatermékek előállítására alkalmas tanműhely vagy a gyakorlati vizsga idejére rendelkezésre álló termelő üzem,

- külön figyelmet kell szentelni a gépek munkavédelmi és üzembiztonsági előírásaira,

- a higiéniai szabályok (személyre szóló és általános) biztosítására vonatkozó feltételek meglétét a vizsga megkezdése előtt, a vizsgabizottságnak ellenőriznie kell.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképesítési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

a) Elméleti tananyag

- Gyártástechnológiai ismeretek

- Szakmai gépészeti ismeretek

- Munkavédelem és higiéniai ismeretek

- Gazdasági alapismeretek

b) Gyakorlati tananyag

- Technológiai gyakorlat

- Szakmai gépek kezelése

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy	(15 hét)
	heti óra	össz. óra

Gyártástechnológiai ismeretek	8	120
Szakmai gépészeti ismeretek	3	45
Munkavédelmi és higiéniai ism.	2	30
Gazdasági alapismeretek	2	30
Összes elmélet:	15	225
Technológiai gyakorlat	21	315
Szakmai gépek kezelése	3	45
Összes gyakorlat	24	360
Mindösszesen:		585

FÖLDÜGYI SZÁMÍTÓGÉPES ADATKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

47 4 4220 13 90 01

2. A szakképesítés megnevezése:

Földügyi számítógépes adatkezelő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
4220	Számítástechnikai adminisztratív jellegű foglalkozások

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3139	Egyéb számítástechnikai foglalkozások

3. A képesítés célja:

A földügyi szakterületen korszerű ismereteket nyújtó, alapképzettségű számítógépes végzettség megszerzésének biztosítása, a földügyi szakigazgatás számítógépes rendszer részfeladatainak felelősségteljes végrehajtásához szükséges ismeretekkel (földmérési, jogi és államigazgatási, ingatlan-nyilvántartási, számítógépes alapismeretek) rendelkező szakemberek képzése, akik a földügyi számítógépes rendszeren kívüli alapismeretekkel bírnak az egyéb szakterületek rendszereiről is.

4. A munkaterület jellemzése:

A földügyi szakigazgatás számítógépes szakfeladatainak irányítással történő ellátása, azok részfeladatainak önálló végrehajtása, a térképi és ingatlan-nyilvántartási adatokra épülő adatbázisok, önkormányzati és közműnyilvántartási adatbázisok kezelése, az adatok tárolása, a változások vezetése és archiválása, továbbá a földügyi adatbázisból való adatszolgáltatás, illetve más adatbázisokkal kapcsolat létesítése.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- földügyi adatok számítógépbe töltése,

- földmérési, térképészeti és ingatlan-nyilvántartási adatok számítógépes kezelése,

- földügyi adatok változásainak vezetése,

- adatbázisok kezelése, adatleválogatás, változás-vezetés,

- adatbázisok közötti kapcsolat megteremtése,

- adatszolgáltatás a földügyi adatbázisokból.

2. Elméleti követelmények

A szakmai képzés elméleti követelménye a gyakorlatban alkalmazható tudás megszerzése. A jelölt az elméleti tudás megszerzésével ismerje meg a teljes munkatevékenységet, képes legyen feladata ellátására, tevékenységének megszervezésére. Szerezzen általános elméleti ismereteket a kapcsolódó szakterületekről, tevékenységének gyakorlása közben tudja azokat alkalmazni. Az elméleti képzés iskolarendszerű oktatás vagy tanfolyam keretében valósítható meg.

Az elméleti követelmények részletesen a következők.

a) Földmérési alapismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a földmérés céljait és feladatait,

- a Föld alakját,

- a térkép fogalmát, a térképek csoportosítását,

- a térképek vetületét, a méretarányt, a térképek szelvényezését,

- a mérés fogalmát, céljait, feladatait,

- vízszintes- és magasságmérés alapeseteit.

Megértés szintjén tudja:

- a térkép tartalmát, a térképkészítési technológiákat,

- a digitális térképek tartalmát és térinformatikai felhasználásukat,

- a sajátos célú földmérési munkák fajtáit, ezek földmérési és ingatlan-nyilvántartási vonatkozásait.

b) Számítástechnika alkalmazása terén

Ismeret szintjén tudja:

- az alapfogalmakat,

- hardvert,

- szoftvert,

- számítógépes hálózatokat.

Megértés szintjén tudja:

- az operációs és segédoperációs rendszereket (DOS, NORTON, WINDOWS), a rendszerek csoportosítását és feladatait, belső-külső parancsokat, grafikus és egyéb kártyák alkalmazását, üzemeltetés és karbantartás feladatait, a jelszó használatát, a számítógépes vírusokat,

- a felhasználói programokat, szövegszerkesztő programokat, illetve táblázat- és adatbáziskezelőkkel,

- az adatátviteli lehetőségeket, az adatformátumokat, különböző formátumú adatállományok konvertálását,

- programnyelveket, a programozást általában,

- térképszerkesztői programok felépítését, felhasználását,

- a digitális térkép térinformatikai kapcsolatait és felhasználását,

- a geodéziai számító programok felhasználását,

- vektoros és raszteres digitalizálást,

- a számítógépes ingatlan-nyilvántartást.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az operációs és segédoperációs rendszerek (DOS, NORTON, WINDOWS) parancsait és használatát, számítógépes hálózatok (pl. NOVELL) használatát,

- a felhasználói programokat, szövegszerkesztők, táblázat- és adatbáziskezelő programok használatát,

- geodéziai számító programok használatát,

- az ingatlan-nyilvántartás számítógépes kezelését,

- külső felhasználók csatlakozását a földmérési és ingatlan-nyilvántartási adatbázisokhoz,

- az adatbázisok fizikai és számítógépes védelmét, vírusvédelmét, az illetéktelen lekérdezések és csatlakozások megakadályozását,

- kisebb programok (rutinok) készítését.

c) Jog és államigazgatás területén

Megértés szintjén tudja:

- az Alkotmányt, az államszervezet felépítését, az államigazgatás központi és helyi szerveit, a bíróságokat és az ügyészségeket,

- a jogszabályt, a jogalkotó szerveket, a jogszabályok jelölését és rangsorát, hatályát, közzétételét,

- a földügyi szakigazgatás szervezetét, központi és helyi szerveit, intézményeket,

- az államigazgatási eljárás alapfogalmait, a hatáskört és illetékességet,

- a határozatot (alakját és tartalmát, közlését, a határozat kijavítását és kiegészítését),

- a jogorvoslatot (a határozat módosítása és visszavonása, fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, ügyészi intézkedés, a semmisség),

- az ügyvitel szabályait (az ügyvitelt és az iratok nyilvántartását, az ügyvitel mozzanatait, a selejtezést),

- tulajdonjogi ismereteket, a tulajdonjog fogalmát, alanyát, tárgyát és tartalmát, ingatlanok tulajdonjogának megszerzését, a tulajdoni formákat, a használati jogot,

- a szerződés általános fogalmát, a tulajdonjog átruházásával kapcsolatos szerződéseket, felépítését és megkötését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a fontosabb földmérési és ingatlan-nyilvántartási jogszabályokat, azok alkalmazását, kapcsolatukat más jogszabályokkal, a személyiségi jogok védelmét, az adatvédelmet,

- az adatszolgáltatási, az igazságszolgáltatási és csatlakozási díjakkal kapcsolatos jogszabályokat, azok alkalmazását a földügyi számítógépes adatszolgáltatásban.

d) Ingatlan-nyilvántartás terén

Ismeret szintjén tudja:

- az ingatlanok nyilvántartásának történeti áttekintését,

- az ingatlan-nyilvántartás fogalmát, célját, tárgyát és alapegységeit.

Megértés szintjén tudja:

- az ingatlan-nyilvántartás részeit, tartalmát,

- az ingatlanok nyilvántartásának módját,

- az ingatlan-nyilvántartás területi tagozódását,

- az ingatlan-nyilvántartási beadványt, a beadvány iktatását, a széljegyzést,

- a változások fogalmát, célját, tartalmát, a változások átvezetését.

e) Földügyi számítógépes adatkezelés terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- földmérési, ingatlan-nyilvántartási és egyéb adatok számítástechnikai feldolgozási módozatait,

- a centrális és a decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer lényegét,

- az adatok betöltését és kezelését,

- a decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer és más adatbázisok közötti kapcsolat lehetőségét,

- az adatok leválogatását meghatározott rendezőelvek szerint,

- az adatbázisokból adatszolgáltatások végzését,

- az adatvédelmet, a vírusvédelmet.

3. Gyakorlati követelmények

A képzésben résztvevő elméleti ismereteit tudja munkatevékenysége gyakorlása közben alkalmazni, legyen képes a tevékenységi körébe tartozó feladatok magas színvonalú, gyors és pontos ellátására.

a) Földmérési alapismeretek terén

Készség szintjén tudja:

- a számítógépben kezelhető térképek előállításának módját,

- a digitális térképek felhasználási területeit,

- földmérési adatok és térképek szolgáltatását számítógépes formában.

b) Számítástechnika alkalmazása terén

Készség szintjén tudja:

- a felhasználói programokat, szövegszerkesztő programokat, illetve táblázat- és adatbáziskezelőket,

- az adatátviteli lehetőségeket, adatformátumokat, különböző formátumú adatállományok konvertálását,

- a programnyelveket, a programozást általában, a rutinokat,

- vektoros és raszteres digitalizálást.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a számítógépek és perifériák vizsgálatát, kezelését, karbantartását,

- az operációs és segédoperációs rendszerek, az alkalmazói programok (szövegszerkesztők, táblázatkezelők) használatát munkaállomáson és hálózatban,

- jelszó használatát, a vírusvédelmet és az adatvédelmet,

- az adatátvitelt, az adatok konverzióját, adatok leválogatását, kapcsolat létesítését más számítógépes rendszerekkel,

- külső felhasználók adatbázishoz való csatlakozását,

- kisebb programok (rutinok) készítését és futtatását.

c) Ingatlan-nyilvántartás terén

Készség szintjén tudja:

- a centrális és decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer felhasználását,

- az adatszolgáltatás módját, a manuális és a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből,

- a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből adatok meghatározott elvek szerinti gyűjtését és szolgáltatását.

d) Földügyi számítógépes adatkezelés terén

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a földügyi iktató és ügyiratkezelő rendszer használatát, a sorrendiséget és a széljegyzést,

- irattározási, archiválási módozatok gyakorlati alkalmazását,

- a decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer adatfeltöltését, az ingatlan-nyilvántartási adatbázis létrehozását,

- a decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer és más adatbázisok közötti kapcsolat megvalósítását,

- illetéktelen csatlakozások, lekérdezések megakadályozását.

4. Személyi követelmények

Az elméleti és gyakorlati képzés mellett elengedhetetlen a munkakör ellátására alkalmas személyi tulajdonságok megléte. Ilyenek többek között: kapcsolatteremtő készség, szolgáltatóképesség, a munkavégzéssel szembeni igényesség és az általános felelősségtudat, a pontosság és megbízhatóság, az állóképesség.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

Az írásbeli vizsga az alapismeretekre terjed ki.

Az írásbeli feladatlap kérdései tartalmazzák az ismeretanyag áttekintő elsajátítását, illetve ellenőrzését. Az írásbeli vizsga kérdéseit a jelölt a vizsgán kapja meg. A vizsgán segédeszközt nem használhat. Kérdések száma alapismereti tárgyanként 2-5 lehet.

A feladat megoldásának időtartama: 1 óra.

1.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga az előre kiadott kérdéscsoportok alapján történik.

Egy kérdéscsoport négy témakörből áll:

- földmérési alapismeretek,

- jogi és államigazgatási alapismeretek,

- ingatlan-nyilvántartási alapismeretek,

- számítástechnikai és földügyi számítógépes ismeretek.

A képzésben résztvevők a kérdésekből húznak. A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni!

1.3. Gyakorlati vizsga

A jelölt a gyakorlati tételsorból húzott kérdés alapján a vizsgabizottság előtt a képzési vagy gyakorlóhelyen az elsajátított ismeretekhez kapcsolódó feladatot old meg. A feladatok a számítógép kezelésére, az operációs és segédoperációs rendszerek, programok üzemeltetésére, valamint egy konkrét földmérési, ingatlan-nyilvántartási ügyiratkezelési adatválogatási tevékenység elvégzésére terjednek ki.

2. Felmentési feltételek

Az a vizsgázó, aki a 4129-es FEOR számú ingatlan-nyilvántartási ügyintéző képesítéssel rendelkezik, a jogi és államigazgatási, valamint az ingatlan-nyilvántartási ismeretek vizsgatárgyból felmentést kaphat. Aki a köztisztviselői törvényben előírt közigazgatási alapvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, a jogi és államigazgatási ismeretekből felmentést kaphat.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

Személyi feltételek:

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítés csak iskolarendszerű képzés keretei között történhet.

Tárgyi feltételek:

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, vagy szerződéses keretek között biztosítani tudja ezeket. A tárgyi feltételek a következők:

- földmérési műszerek,

- mérési és számítástechnikai munkarészek, térképek, okiratok,

- számítógépek, számítógépes hálózat, segédoperációs rendszerek, szövegszerkesztő, táblázat- és adatbáziskezelő programok, térképszerkesztő és ingatlan-nyilvántartási program.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Földmérési alapismeretek

Jogi és államigazgatási alapismeretek

Ingatlan-nyilvántartási alapismeretek

Számítógépes alapismeretek

Földügyi számítógépes adatkezelő ismeretek

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Elméleti órakeret

Földmérési alapismeretek	20 óra
Jogi és államigazgatási alapismeretek	20 óra
Ingatlan-nyilvántartási alapismeretek	20 óra
Számítógépes alapismeretek	40 óra
Földügyi számítógépes adatkezelői alapismeretek	150 óra
Összesen:	250 óra
Gyakorlati órakeret

Földmérési alapismeretek	20 óra
Jogi és államigazgatási alapismeretek	20 óra
Ingatlan-nyilvántartási alapismeretek	20 óra
Számítógépes alapismeretek	40 óra
Földügyi számítógépes adatkezelői alapismeretek	150 óra
Összesen:	250 óra
Elméleti és gyakorlati órakeret összesen:	500 óra

A gyakorlati képzés a gyakorlóhelyen vagy a gyakorlati oktató bázison, az elmélethez kapcsolódóan csoportos vagy egyéni foglalkozás keretében történik. Az oktatás terjedjen ki bemutatásra, mintapéldákra, gyakorló és valós feladatokra az egyszerűtől az összetettig egyaránt.

FÖLDMÉRŐ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

20 5 3112 16 90 04

2. A szakképesítés megnevezése:

Földmérő technikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség,

- munkaköri egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3112	Földmérő technikus

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
4129	Egyéb irodai nyilvántartási foglalkozások
4220	Számítástechnikai adminisztrátori foglalkozások
5119	Egyéb kereskedelmi szolgáltatások
5319	Egyéb személyi szolgáltatási foglalkozások
7399	Egyéb szolgáltatási foglalkozások

3. A képesítés célja:

Középfokú szakemberek biztosítása a földmérő szakma számára, akik alkalmasak az alsógeodéziai alappontsűrítési, felmérési, térképezési, adatfeldolgozási, kitűzési és egyéb sajátos célú geodéziai feladatok (kisajátítás, házhelyosztás, telekrendezés stb.) előkészítésére, lebonyolítására és végrehajtására, valamint a földmérés területén jelentkező mérnöki felkészültséget nem igénylő munkafolyamatok önálló elvégzésére.

4. A munkaterület jellemzése:

Az alsógeodéziával kapcsolatos minden középfokú végzettséget igénylő tevékenység, vízszintes és magassági alappont sűrítés, földmérési alaptérkép készítés, ingatlan-nyilvántartás, változások átvezetése, topográfiai felmérés, fotogrammetria technológiával kapcsolatos geodéziai tevékenység, közműtérkép készítése és más ipari tevékenység (közlekedési, építőipari, agro, honvédelmi) kapcsolódó mérési, térképezési, adatfeldolgozási, kitűzési és különböző vizsgálati feladatok elvégzése klasszikus és automatizálási technológiák alkalmazásával. A felsorolt résztevékenységek irányítása, szervezése vagy az azokban való vállalkozás.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- alsógeodéziai vízszintes és magassági alappontsűrítés,

- vízszintes és magassági részletes felmérés és térképkészítés,

- vízszintes és magassági kitűzés,

- területrendezések.

2. Elméleti követelmények

A szakmai munkatevékenységre való felkészítés fontos követelménye a korszerű szakmai képesség, a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudás megszerzése. Az elméleti és gyakorlati képzés során alapvető követelmény az alsógeodézia teljes ismeretanyagának, valamint az egyszerűbb ipari geodézia tevékenységi kört felölelő munkafolyamatok megismerése és elsajátítása.

Az elméleti követelmények részletesen a következők:

a) Földmérés terén:

Ismeret szintjén tudja:

- a geodéziát, mint tudományt, szerepét és kapcsolatát más tudományokkal,

- a térkép fogalmát, a térképek csoportosítását, méretarányt,

- a térképkészítés történeti áttekintését.

Megértés szintjén tudja:

- a földmérés fogalmát, célját, felosztását, feladatait,

- a Föld alakjának és méretének meghatározását. A Földet helyettesítő felületeket és azok jellemzőit, vetülettani alapismereteket, továbbá a Magyarországon használt vetületi rendszereket,

- magyarországi vízszintes és magassági alapponthálózatokat,

- a szögmérő műszerek és tachiméterek elvét, felépítésüket, tartozékaikat,

- az elektronikus szögmérő és távmérő műszerek, mérőállomások, elektronikus tachiméterek elvét, felépítését és tartozékait,

- a vízszintes szögmérés és iránymérés elvét, módszereit,

- a háromszögelési hálózatok elvét, csoportosítását,

- a vízszintes részletmérés szerepét a térképkészítésben, a részletmérés módszereit, csoportosítását,

- a vízszintes részletmérés matematikai feladatait és összefüggéseit,

- a nagy méretarányú felmérést, a földméréstani (állami) alaptérkép fogalmát, méretarányát, tartalmát,

- a mérési hibák csoportosítását, a szabályos és szabálytalan hibákat, a személyi és műszerhibákat, a hibaterjedést, a mérési hibák elosztását, a kiegyenlítés fogalmát, pontossági és megbízhatósági mérőszámokat,

- a szintező műszerek elvét, felépítését,

- a magasság értelmezését, a magassági alapszinteket, a magasságmérés elvét, a relatív és abszolút magasságot,

- a magasságmérés csoportosítását, a vonalszintezés feladatát és szabályait,

- a felsőrendű szintezési hálózatot, tagozódását, az alappontok állandósítását és számozását, a felsőrendű szintezés elvét,

- a területszintezés fogalmát,

- a szintvonal fogalmát,

- a hossz-szelvény és keresztszelvény fogalmát, feladatát,

- a földrendezési feladatok célját, a területrendezési feladatok fajtáit (község- és városrendezés, kisajátítás, házhelyosztás, földrészletek megosztása, erdőgazdasági feladatok, ültetvények),

- a mérnökgeodéziával kapcsolatos alapfogalmakat, a mérnökgeodézia feladatát és csoportosítását, az ipartelepek vízszintes és magassági hálózatát,

- a közműfejlesztés célját, feladatát, a közműalaptérképet, a szakági térképet, a közműtérképek tartalmát.

Alkalmazás szintjén tudja:

- vízszintes és magassági alap- és részletpontok ideiglenes és végleges jelölését,

- a távolságok mérését mérőszalaggal, tachiméterrel és elektronikus távmérő műszerrel, a ferde távolságok redukcióját a vízszintesre, a tengerszintre és a vetületi síkra,

- a vízszintes részletpontok csoportosítását, az egyenesbe intést és az egyenesbe állítást, a derékszögi koordináta-mérését, a poláris koordináta-mérését,

- a koordináta-rendszert, a geodéziai számításokat, az irányszög- és távolságszámítást, előmetszés, oldalmetszés, hátrametszés és ívmetszés (pontkapcsolások) számítását, poláris és derékszögű koordináta-számítást, vonalpontok és szelvény átmetszések számítását, a számítási munkarészeket,

- az ötödrendű háromszögelés módszereit, pontossági és megbízhatósági mérőszámait,

- a sokszögelés fogalmát, a sokszögelés csoportosítását, a mérési hiba elosztásának elvét,

- a földmérési (állami) alaptérkép fogalmát, tartalmát, készítési technológiákat,

- a földmérési (állami) alaptérképek szelvényrendszerét, az egységes országos térképrendszer (EOTR) szelvényezését, a szelvénykeret szerkesztését,

- a térképszerkesztés módszereit, eszközeit,

- a földrészletet, a művelési ágakat és az alrészletet, a helyrajzi számozást új felmérés esetében és egyéb esetekben (megosztás, házhelyosztás stb.), a művelési ágak és az alrészletek jelölését, a területi szabványt,

- a terület fogalmát, a terület meghatározás feladatait, síkidomok területének számítását egyszerű eszközökkel, sokszögű idomok egyszerűsítését, a területmérő eszközöket (planiméterek),

- a térképen ábrázolt idomok területének meghatározását numerikus és grafikus módszerrel, a területmérési hibát, a területmérés és a területszámítás pontosságát, a területszámítás munkarészeit,

- egyszerű és szabálytalan alakú idomok területosztását, a területosztás műszaki munkarészeit,

- a változási vázrajzot, az ingatlanok megosztását, a házhelyosztást,

- a negyedrendű és ötödrendű vonalszintezés feladatait, a vonalszintezés számításának matematikai összefüggéseit (magasságkülönbségekkel és lécleolvasásokból), a magasságmérés pontossági és megbízhatósági mérőszámait,

- a magassági részletpontok csoportosítását, a magassági részletmérés feladatát, a magassági részletpontszámítás matematikai összefüggéseit,

- a trigonometriai magasságmérést, a refració és a földgörbület hatását, a magasságszámítás matematikai összefüggéseit,

- a területszintezés megtervezését, a területszintezés számítását, a szintvonalak szerkesztését,

- az egyszerűbb mérnökgeodéziai feladatokat, a különleges alappontok állandósítását, az ipartelepek vízszintes és magassági részletpontjainak bemérését és kitűzését, a kitűzések pontosságát és megbízhatóságát, különleges építmények kitűzését, a megvalósulási alaptérkép (genplan) vezetését, a megvalósulási vázrajzot, a mozgásvizsgálati méréseket,

- vonalas létesítmények tervezésével és felmérésével kapcsolatos földmérési munkákat (pl. út, vasút, víz, stb.), az ívek felmérését és kitűzését, a hossz- és keresztszelvény felmérés elvét, felmérési technológiákat, a hossz- és keresztszelvény felmérések megtervezését, a keresztszelvények számítását, a hossz- és keresztszelvény szerkesztését,

- az állami földmérési és térképészeti alapadatokat, az alapadatok igénylését, felhasználását, az adatszolgáltatási díjat,

- a változási vázrajzot, az ingatlanok megosztását, házhelyosztást,

- a magassági részletpontok csoportosítását, a magassági részletmérés feladatát, a magassági részletpontszámítás matematikai összefüggéseit,

- a trigonometriai magasságmérést, a refrakció és a földgörbület hatását, a magasságszámítás matematikai összefüggéseit,

- a területszintezés megtervezését, a területszintezés számítását, a szintvonalak szerkesztését,

- egyszerűbb mérnökgeodéziai feladatokat, a különleges alappontok állandósítását, az ipartelepek vízszintes és magassági részletpontjainak bemérését és kitűzését, a kitűzések pontosságát és megbízhatóságát, különleges építmények kitűzését, a megvalósulási alaptérkép (genplan) vezetését, a megvalósulási vázrajzot, a mozgásvizsgálati méréseket,

- vonalas létesítmények tervezésével és felmérésével kapcsolatos földmérési munkákat (pl. út, vasút, víz stb.), az ívek felmérését és kitűzését, a hossz- és keresztszelvény felmérés elvét, felmérési technológiákat, a hossz- és keresztszelvény felmérések megtervezését, a keresztszelvények számítását, a hossz- és keresztszelvények szerkesztését,

- az állami földmérési és térképészeti alapadatokat, az alapadatok igénylését, felhasználását, az adatszolgáltatási díjat.

b) Fotogrammetria és távérzékelés terén

Megértés szintjén tudja:

- a fotogrammetria geometria alapismereteit, optikai és fényképészeti alapismereteket, a fényképek torzulásait,

- a térlátás, a térhatású kép készítését, a térlátás fokozásának eszközeit,

- a sík- és sztereo fotogrammetria műszerek, a fotogrammetria csoportosítását, a földi és légi fotogrammetriát,

- a sík- és sztereo fotogrammetria alapjait, a tájékozás belső és külső adatait, relatív és abszolút tájékoztatást,

- ortofotogrammetriát,

- a fotogrammetria egyéb alkalmazási területeit,

- a távérzékelés és a műholdfelvételek készítésének elvi alapjait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a mérőkamrát, földi és légi kamrákat, a mérőképet, belső és külső adatokat, a nevezetes pontokat, valamint az illesztőpontokat,

- a földi fotogrammetria eszközeit, módszereit, matematikai összefüggéseket,

- az egyképes eljárást, a képátalakítást,

- a sztereo fotogrammetriai eljárásokat, analóg, analitikus és digitális kiértékelést,

- a fotogrammetria alkalmazását a nagyméretarányú, a topográfiai és a sajátos célú térképkészítésben, a mérnökgeodéziában.

c) Topográfia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a topográfiai térképek szelvényezését, a Gauss-Krüger vetületi rendszer szelvénybeosztását, az EOTR szelvényezését,

- a topográfiai térkép célját, méretarányát, tartalmát, a topográfiai térképek felhasználási területeit.

Megértés szintjén tudja:

- a domborzattant, a domborzatábrázolás módszereit, az idomvázat, jelkulcsi ismereteket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a topográfia felmérés műszereit és módszereit.

d) Jog és államigazgatás terén

Megértés szintjén tudja:

- az Alkotmányt, az államszervezet felépítését, az államigazgatás központi és helyi szerveit, a bíróságokat és ügyészségeket,

- a jogszabályt, a jogalkotó szerveket, a jogszabályok jelölését és rangsorát, hatályát, közzétételét,

- a földügyi szakigazgatás szervezetét, központi és helyi szerveit, intézményeket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az államigazgatási eljárás alapfogalmait, a hatáskört és illetékességet,

- a határozatot (alakját és tartalmát, közlését, a határozat kijavítását és kiegészítését),

- a jogorvoslatot (a határozat módosítását és visszavonását, a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálatot, az ügyészi intézkedést, a semmisséget),

- az ügyvitel szabályait (az ügyvitelt és az iratok nyilvántartását, az ügyvitel mozzanatait, a selejtezést),

- tulajdonjogi ismereteket, a tulajdonjog fogalmát, alanyát, tárgyát és tartalmát, ingatlanok tulajdonjogának megszerzését, a tulajdoni formákat, a használati jogot,

- a szerződés általános fogalmát, a tulajdonjog átruházásával kapcsolatos szerződéseket, felépítését és megkötését,

- a fontosabb földmérési és ingatlan-nyilvántartási jogszabályokat, azok alkalmazását, kapcsolatukat más jogszabályokkal, a személyiségi jogok védelmét.

e) Ingatlan-nyilvántartás terén

Ismeret szintjén tudja:

- az ingatlanok nyilvántartásának történeti áttekintését,

- a kataszteri felméréseket, az adókatasztert.

Megértés szintjén tudja:

- a telekkönyvet,

- az ingatlan-nyilvántartás fogalmát, célját, tárgyát és alapegységeit, hatásköri szabályokat,

- az ingatlan-nyilvántartás tartalmát, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető adatokat, az ingatlanok és a jogosultak adatait,

- az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogokat és tényeket,

- az ingatlan-nyilvántartás alapelveit, a bejegyzés és a rangsor elvét, a valósággal egyezőség elvét, a közhitelesség és a nyilvánosság elvét, az okirati elvet, a kötelező használat és a teljesség elveit,

- az ingatlan-nyilvántartási eljárást, az eljárás főbb jellemzőit, az ügyfél kezdeményezésére induló eljárást (az ingatlan-nyilvántartási beadványokat, a változások érvényesítésének alapjait), hivatalból való eljárás (helyszíni ellenőrzés, jogok, tények ellenőrzése), az egységes földhivatali eljárást,

- a jogorvoslatot, a fellebbezési eljárást, a másodfokú eljárást, a bírósági jogorvoslati kérelmet, a felügyeleti szerv intézkedéseit, ügyészi óvást, az ingatlan-nyilvántartási pereket,

- különleges eljárásokat, az új önálló ingatlanok bejegyzését, a tényleges birtoklás bejegyzését, földhivatali határozaton alapuló pénzkövetelések behajtását, kisajátítási eljárást.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az ingatlanok nyilvántartásának módjait, az ingatlan-nyilvántartás területi tagozódását, a belterületet és a külterületet, a volt zártkertet, mint különleges külterületet,

- az ingatlan-nyilvántartás részeit, a tulajdoni lapot, a földkönyvet, az ingatlan-nyilvántartási térképet, az egyéb önálló ingatlanok alaprajzait, a mutatókat és az irattárat,

- az ingatlan-nyilvántartási beadvány elintézését, iktatást és széljegyzést, az okiratok vizsgálatát, közbenső intézkedéseket, nyilvántartásba helyezést, a határozatot ingatlan-nyilvántartási ügyekben, a határozat kijavítását, kiegészítését és visszavonását,

- a változások érvényesítését, jogerőre emelkedést, az átvezetést és a változás bejegyzését a nyilvántartásba és a térképre.

f) Számítástechnika alkalmazása terén

Ismeret szintjén tudja:

- az alapfogalmakat,

- hardvert

- szoftvert,

- számítógépes hálózatokat.

Megértés szintjén tudja:

- a felhasználói programokat, szövegszerkesztő programokat, illetve táblázat- és adatbáziskezelőket,

- az adatátviteli lehetőségeket, az adatformátumokat, különböző formátumú adatállományok konvertálását,

- programnyelveket, a programozást általában,

- térképszerkesztő programok felépítését, felhasználását a nagyméretarányú térképek szerkesztésében és a sztereo fotogrammetriai kiértékelésben, adatleválogatások,

- a digitális térkép térinformatikai kapcsolatait és felhasználását,

- a geodéziai számító programokat és felhasználásukat,

- vektoros és raszteres digitalizálást,

- a számítógépes ingatlan-nyilvántartást.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az operációs és segédoperációs (DOS, NORTON, WINDOWS) parancsait és használatát, számítógépes hálózatok (pl. NOVELL) használatát,

- a felhasználói programokat, szövegszerkesztők, táblázat- és adatbáziskezelő programok használatát,

- a térképszerkesztő programok használatát a térképszerkesztésben, egyéb földmérési feladatokban,

- a manuális digitalizálást,

- a geodéziai számító programok használatát,

- az ingatlan-nyilvántartás számítógépes kezelését.

g) Gazdasági és szervezési területén

Megértés szintjén tudja:

- általános gazdasági ismereteket, a központi költségvetést,

- az árképzés elvét, az ár összetevőit,

- a költségeket, adókat és járulékokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- gazdálkodási ismereteket, a műszaki terv készítésének elvét, a földmérési és térképészeti munka költségvetésének készítését,

- munkaszervezési ismereteket,

- szakmai biztonságtechnikai és munkavédelmi ismereteket.

3. Gyakorlati követelmények

a) Földmérés terén

Készség szintjén tudja:

- a szögmérő műszerek és a tachiméterek egyszerű vizsgálatát, a libellák igazítását,

- az elektronikus szögmérő és a távmérő műszerek, mérőállomások, elektronikus tachiméterek egyszerű vizsgálatát, a libellák igazítását,

- szintező műszerek vizsgálatát és igazítását,

- a vízszintes részletmérés gyakorlati végrehajtását, munkarészeit,

- a nagyméretarányú felmérés végrehajtását földi és fotogrammetriai eljárással, munkarészeit,

- a szabatos városmérési eljárást, munkarészeit,

- a magassági felméréseket, a magassági ábrázolást,

- a földrendezés végrehajtását, műszaki munkarészeit,

- ipartelepek vízszintes és magassági felmérését és kitűzését, munkarészeit,

- a közműfelmérés eszközeit, a felmérés módszereit.

Alkotó szintjén tudja:

- a libellák vizsgálatát és igazítását, a mérőszalagok valódi hosszának meghatározását, távmérő műszerek ellenőrzését,

- az alsógeodéziai vízszintes és magassági alappontok ideiglenes és végleges pontjelöléseit, az alappontok helyének kiválasztását, az alappontok állandósítását, a vízszintes alappontok számozását, a részletpontok osztályozását, számozását és az esetleges pontjelöléseket,

- a vízszintes szögmérések és iránymérések gyakorlati végrehajtását, irányértékek számítását, szögek képzését,

- az ötödrendű háromszögelés mérési munkáinak végrehajtását, a számítások elvégzését, a munkarészek összeállítását,

- sokszögvonalak megtervezését, a sokszögpontok és felmérési alappontok (kisalappontok) kitűzését, a mérés gyakorlati végrehajtását, a számítások elvégzését, a munkarészek összeállítását,

- a földrészletek elhatárolását, az elhatárolás munkarészeit,

- a vízszintes részletmérés módszereit és végrehajtását, a részletpontok számítását, a részletpontok számítási munkarészeit,

- a térképszerkesztés módszereit, a térképszerkesztés végrehajtását klasszikus módon és számítógépes térképszerkesztő programmal,

- a helyrajzi számozás gyakorlati végrehajtását új felmérés esetén és egyéb esetekben, a művelési ágak és alrészletek jelölését,

- a területszámítást grafikus és numerikus módszerrel, a területmérési hiba elosztását, a területszámítás munkarészeit, a területjegyzék és az azonosítási jegyzék összeállítását,

- a területrendezési feladatok gyakorlati végrehajtását, a változási vázrajz (megosztás, házhelyosztás stb.) elkészítését,

- egyszerűbb mérnökgeodéziai feladatok gyakorlati megoldását, a különleges alappontok állandósítását, az ipartelepek vízszintes és magassági részletpontjainak bemérését, illetve kitűzését, a kitűzések pontosságát és megbízhatóságát, különleges építmények (oszlopok, tornyok) kitűzését, a megvalósulási alaptérképek (genplan) vezetését, a megvalósulási vázrajzot, a mozgásvizsgálati mérések végrehajtását,

- a negyedrendű és ötödrendű magassági alappontok számozását, a vonalszintezés végrehajtását és számításait, munkarészeit,

- a magassági részletmérés végrehajtását, a mérési eredmények számításait és munkarészeit,

- a hossz-szelvény és a keresztszelvény felvételi módjait, a hossz- és keresztszelvény szintezést, a mérési eredmények számítását és feldolgozását, a munkarészeket,

- vonalas létesítmények tervezésével és felmérésével kapcsolatos földmérési munkákat (pl. út, vasút, víz stb.), a sávtérkép készítés gyakorlati végrehajtását, a hossz- és keresztszelvény felmérést, a hossz- és keresztszelvény felmérések megtervezését, a keresztszelvények számítását, a hossz- és keresztszelvények szerkesztését,

- a magasságok térképi ábrázolás módszereit és végrehajtását, a kótált pontokat, a szintvonalak szerkesztését,

- az állami földmérési és térképészeti alapadatok igénylését, az alapadatok gyűjtését, hitelesítését és felhasználását.

b) Fotogrammetria és távérzékelés terén

Készség szintjén tudja:

- a fototérkép készítését és a síkfotós technológiát,

- a sztereo fotogrammetriai kiértékelési eljárásokat, analóg, analitikus és digitális kiértékelést,

- a fotogrammetriai pontsűrítést.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a fényképolvasást, az interpretációt,

- a fotogrammetriai termékek használatát, a kontakt és puha másolatot, a részletmérés végrehajtását fotótermék használatával, a fotótérképet, a sztereomérési lapot,

- a műholdfelvételek értékelését.

c) Topográfia terén

Készség szintjén tudja:

- a topográfia térképkészítés klasszikus módszereit és alkalmazásukat,

- a topográfiai térképkészítést digitális technológiával, a digitális terepmodellt.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a topográfiai térképkészítés gyakorlati végrehajtását, a térkép szerkesztését, a szintvonalak megszerkesztését idomváz alapján, az interpolációt, a szintvonalak vizsgálatát.

d) Ingatlan-nyilvántartás terén

Készség szintjén tudja:

- az ingatlan-nyilvántartási adatok számítógépes feldolgozását, a decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszert, az adatok számítógépes kezelését, változásvezetést, archiválást, külső felhasználók csatlakozási lehetőségét a decentrális ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz,

- az adatszolgáltatás módját, a manuális és a számítógépes ingatlan-nyilvántartásból, jogosultságot, hiteles másolatok igénylését és kiadását, a hivatalból történő adatszolgáltatást a decentrális ingatlan-nyilvántartásból a központi adatszolgáltatás számára szükséges adatok gyűjtését.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- az ingatlan-nyilvántartási adatok gyűjtését, a mutatók, a tulajdoni lapok, a földkönyv, az azonosítási jegyzék, a területjegyzék használatát, hiteles másolat szolgáltatását,

- ingatlan-nyilvántartási beadvány iktatását manuális és számítógépes módszerrel, a széljegyzést,

- az ingatlan-nyilvántartási beadvány elintézését, határozat meghozatalát manuális és számítógépes módszerrel,

- a változások átvezetését az ingatlan-nyilvántartásban,

- a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer gyakorlati alkalmazását, a nyilvántartási adatok számítógépes kezelését, adatok válogatását, adatszolgáltatás gyakorlati végrehajtását.

e) Számítástechnika alkalmazása terén

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a számítógépek és perifériák kezelését,

- az operációs és segédoperációs rendszerek, az alkalmazói programok (szövegszerkesztők, táblázatkezelők) használatát munkaállomáson és hálózatban,

- az adatátvitelt, az adatok konverzióját, adatok leválogatását, kapcsolat létesítését más számítógépes rendszerekkel,

- a számítógépes térképszerkesztő programok használatát, a térképek, plotterrajzok elkészítését, hardcopy készítését,

- a geodéziai számító programok használatát a számítások gyakorlati végrehajtásában,

- manuális digitalizálást.

4. Személyi követelmények

A szakképesítést megszerző rendelkezzen határozott fellépéssel, jó fizikummal, jó felismerő és gyors döntési képességgel. Legyen fegyelmezett, igényes a munkavégzésben, alapos, becsületes, pontos, a természeti viszontagságokat jól tűrje.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

Az írásbeli vizsga a földméréstan tantárgy kereteibe tartozó ismeretanyagot öleli fel. Időtartama 240 perc. Az első részben kb. 60 perc alatt 8-10 kérdésre kell válaszolni a készség szintű ismereteket igénylő témakörökből. A második részben kb. 180 perc időtartamban, 3-5 számítási feladatot kell megoldani, amelyek lehetnek függetlenek, de össze is függhetnek, önállóan is megoldhatók. A számítási feladatokat az érvényes szakmai szabályzatok, utasítások előrásai szerint kell végrehajtani számítógépek használata nélkül. Az írásbeli vizsgán elektronikus zsebszámológép használható. A zsebszámológép geodéziai számító programot nem tartalmazhat.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga 3 részből áll. A vizsga tantárgyanként folyik. A vizsgatárgyak a következők:

- földméréstan,

- kiegészítő szakmai és szervezési ismeretek,

- jogi- és ingatlan-nyilvántartás témakörök.

A vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

A feladatok a gyakorlati követelmények alapján állítandók össze.

1.3. A gyakorlati vizsga

A jelöltek a szorgalmi időszak utolsó fázisában szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat olyan összefüggő komplex mérési, számítási, térképezési, adatfeldolgozási, esetleg vizsgálati feladat, amely felöleli a tananyag jelentős részét, és amelyet kb. 5 napi terep- és 5 napi irodai munkával lehet elkészíteni.

2. Felmentési feltételek

Az a vizsgázó, aki 4220-as FEOR számú földügyi számítógépes adatkezelő képesítéssel rendelkezik a számítástechnikai ismeretek, aki 44129-es FEOR számú ingatlan-nyilvántartási ügyintéző képesítéssel rendelkezik a jogi és államigazgatási, valamint az ingatlan-nyilvántartási ismeretek vizsgatárgyból felmentést kaphat. Aki a köztisztviselői törvényben előírt igazgatási alapvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, a jogi és államigazgatási ismeretekből fel kell menteni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

Személyi feltételek:

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, középfokú szakmai végzettséggel kell rendelkezniük.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítés csak iskolarendszerű képzés keretei között történhet.

Tárgyi feltételek:

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel vagy szerződéses keretek között biztosítani tudja ezeket. A feltételek a következők:

- mérőpálya,

- szögmérő és távmérő műszerek tartozékokkal, elektronikus tachiméterek és tartozékok, szintező mérőműszerek és tartozékok, mérőszalagok, kitűzőrudak, térképszerkesztés felrakó eszközei, planiméterek, zsebszámológépek,

- számítógépek, perifériák, számítógépes hálózat, szövegszerkesztő, táblázatkezelő programok, geodéziai számító programok, térképszerkesztő program, ingatlan-nyilvántartási program.

2. Iratkezelés szabályok

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Földméréstan

Topográfia

Fotoframmetria

Számítástechnika

Műszaki rajz

Jogi- és államigazgatási ismeretek

Ingatlan-nyilvántartási ismeretek

Gazdasági- és szervezési ismeretek

VII. MELLÉKLET

Javasolt óratervek

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Évfolyam	I.	II.	III.	IV.	V.	VI.	Összesen
Hetek száma	38	38	38	34	34	4

Műszaki rajz	2	2					152
Földméréstan	2	2	4	3	6	10	650
Fotogrammetria			2	2	2	1	216
Topográfia			3				114
Jogi- és államigazgatási ismeretek				2	1		102
Ingatlan-nyilvántartási ismeretek			1	2	3	2	216
Gazdasági és szervezési ismeretek					2	1	72
Számítástechnika			2	2	2	2	220
Szakmai elmélet összesen	4	4	12	11	16	16	1742
Iskolai szakmai gyakorlat	2	2	5	6	14	16	1086
Nyári üzemi gyakorlat	12	12	16	80	12		600
Szakdolgozat elkészítése						10	100
Összes óraszám							3528

Évfolyam	I.	II.	III.	Összesen
Hetek száma	38	38	34

Műszaki rajz	2	2		152
Földméréstan	5	5	8	652
Fotogrammetria	2	2	2	220
Topográfia	3		3	114
Jogi és államigazgatási ismeretek	2	1		114
Ingatlan-nyilvántartási ismeretek	1	2	3	226
Gazdasági és szervezési ismeretek		1	1	72
Számítástechnika	17	15	16	1760
Szakmai elmélet összesen	13	15	14	1540
Nyári üzemi gyakorlat	120	120		240
Összes óraszám				3528

NÖVÉNYTERMESZTŐ GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

26 2 8293 02 22 21

2. A szakképesítés megnevezése:

Növénytermesztő gépész

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- mezőgazdasági vontatóvezetői (Mgv.) vizsgához szükséges egészségügyi alkalmasság, vagy érvényes mezőgazdasági vontatóvezetői engedély.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
8293	Mezőgazdasági gépész, gépüzemeltető

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6111	Növénytermesztő
8311	Mezőgazdasági vontatóvezető[1]
7433	Mezőgazdasági gép- (motor-) szerelő, -javító (szakmai irányítás mellett)

3. A képesítés célja:

A növénytermesztő gépész képesítés célja, olyan műszaki, biológiai agrotechnikai, és gazdasági alapismeretekkel rendelkező szakemberek biztosítása, akik a rájuk bízott, vagy tulajdonukban lévő mezőgazdasági erőgépek és munkagépek önálló gazdaságos, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő üzemeltetésére és ezen gépek szakszerű karbantartására képes.

A termesztés- és tartástechnológiai, vállalkozási és műszaki ismereteik birtokában önálló szántóföldi növénytermesztést, gépi bérmunkát tudjanak vállalni és alkalmazottként e területeken tudjanak elhelyezkedni. Az önálló tevékenységekhez továbbképzéssel speciális szakismereteket szerezhetnek.

4. A munkaterület jellemzése:

A növénytermesztő gépész szakember ért a mezőgazdasági termesztéstechnikákhoz alkalmazott erő és munkagépek, gépészeti berendezések kezeléséhez, üzemeltetéséhez. El tudja végezni a gépekhez kapcsolódó beállítási-, karbantartási műveleteket.

Önállóan tudja elvégezni a szántóföldi növénytermesztéshez kapcsolódó - elsősorban géppel végzendő - munkafeladatokat.

Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására a szántóföldi növény- és zöldségtermesztés, mezőgazdasági termékek szállítása, mezőgazdasági gépi bérmunka terén.

Közúton járművel csak külön jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vehet részt.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A növénytermesztő gépész szakember képes a szántóföldi növénytermesztés gépesített munkafolyamatainak önálló végzésére, a termelésben alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések agrotechnikai követelményeknek megfelelő használatára.

Ezek alapján a következő munkafeladatokat tudják elvégezni:

a) a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott erőgépek, gépészeti berendezések és munkagépek

- beállítása,

- karbantartása,

- üzemeltetése,

- erő- és munkagépek összekapcsolása,

- gépcsoportok kialakítása,

- munkagépek működési helyzetének beállítása,

- talajművelési, vetési, tápanyag visszapótlási, növényápolási, növényvédelmi és betakarítási műveletek végzése a szántóföldi kultúrákban (növényvédő szerekkel való munka csak külön vizsga alapján)

b) vezetői engedélyének birtokában mezőgazdasági áruk közúti szállítási munkák végzése.

c) Az előzőekben felsorolt tevékenységek önálló vállalkozásban való végzése.

2. Elméleti követelmények

A gépüzemeltetés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a gépüzemeltetés alapfogalmát,

- a szántóföldi növénytermesztésben alkalmazott erő- és munkagépek gépészeti berendezések, eszközök működési elveit és szerkezeti egységeit,

- a mezőgazdasági gépek karbantartási előírásait, a karbantartás eszközeit és anyagait,

- a mezőgazdasági gépészetben használatos anyagféleségek, termékek fizikai, kémiai tulajdonságait, felhasználásuk szabályait a technológiai műveletek során,

- a karbantartáshoz és a gépszereléshez kiadott műszaki dokumentációkat használni,

- a kezelési-karbantartási utasításokban és a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, táblázatokat, ábrákat olvasni,

- a gépjavítás eszközeit,

- a gépjavítás alapelveit.

Jártasság szintjén tudja:

- a gépüzemelés gazdaságossági összefüggéseit,

- felismerni az üzemzavar jellegű hibákat,

- a munkagépek beállításának elveit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a mezőgazdasági vontató kezelőszerveinek, jelzőberendezéseinek funkcióit,

- a kezelési, üzemeltetési technológiákat,

- a közúti közlekedés szabályait,

- a közúti szállítás biztonságtechnikáját.

Mezőgazdasági gazdálkodás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a növénytermesztés függőségét az éghajlat és talajadottságoktól,

- az öntözés szerepét,

- a trágyakezelés és tárolás módjait,

- a növénytermesztés és növényvédelem összefüggéseit.

Megértés szintjén tudja:

- a fontosabb és az adott tájegységben termelt kultúrnövények termesztés-technológiáját.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a növénytermesztési technológiákhoz alkalmazható gépeket,

- a gépekkel szemben támasztott agrotechnikai követelményeket.

A gazdálkodási ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági adózás viszonyait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a vállalkozások tervezését.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját,

- a hitelfelvétel szabályait,

- az üzleti tervkészítés menetét,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

A munka-, tűz- és környezetvédelem terén

Ismeret szintjén tudja:

- a munka-, tűz- és környezetvédelem fogalmát, feladatát, alapfogalmait,

- a munkavégzés személyi feltételeit,

- az egyes mezőgazdasági gépekre vonatkozó előírásokat,

- a gépjavítás általános szabályait,

- a szükséges tennivalókat baleset vagy tűz esetén.

Megértés szintjén tudja:

- a mezőgazdasági üzemekre, gazdaságokra vonatkozó általános szabályokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a baleset esetén nyújtandó elsősegély módját,

- a védőeszközök helyes használatát,

- a tűzoltó eszközök használatát,

- a közúti közlekedés és szállítás biztonságtechnikáját.

3. Gyakorlati követelmények

Gépüzemeltetés terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- kiválasztani a technológiához alkalmazható gépeket, eszközöket,

- olvasni és értelmezni a gépekhez kiadott kezelési-karbantartási-javítási utasításokban és a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, ábrákat, táblázatokat,

- szakmai irányítás mellett elvégezni a gépek javítását, beállítását,

- kiválasztani a javítás eszközeit.

Jártasság szintjén tudja:

- megállapítani a gépbeállítási hibából adódó agronómiai hibákat,

- beállítani a munkagépeket üzemelési helyzetben,

- betartani a közúti közlekedés szabályait,

- részt venni a mezőgazdasági vontatóból és két pótkocsiból álló járműszerelvénnyel a közúti forgalomban,

- a biztonságos közúti szállítás módjait.

Készség szintjén tudja:

- elvégezni a gépek napi karbantartását,

- kiválasztani a karbantartás anyagait, eszközeit,

- összekapcsolni az erő- és munkagépeket,

- összeállítani a gépszerelvényeket, kombinált gépsorokat,

- kezelni és üzemeltetni a szántóföldi növénytermesztés gépeit.

Mezőgazdasági gazdálkodás terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- kiválasztani adott területnagysághoz, talajtípushoz és technológiához a leggazdaságosabb üzemeltetési módot és gépméretet.

Jártasság szintjén tudja:

- kiválasztani a technológiához alkalmazható gépeket, berendezéseket.

Készség szintjén tudja:

- felismerni a leggyakoribb termesztett növényeket,

- betartani az agrotechnikai követelményeket,

- elvégezni a talajművelés, a tápanyagutánpótlás, a vetés és ültetés, a betakarítás és a növényvédelem munkálatait.

4. Személyi követelmények

A növénytermesztő gépész szakember rendelkezzen a precíz, pontos munkavégzéshez szükséges képességekkel, koordinációs készséggel, fizikai állóképességgel, monotóniatűréssel.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Írásbeli vizsga

Írásbeli vizsgát Mezőgazdasági munkagépek tantárgyból kell tenni.

Az írásbeli tétel magában foglalja a Mezőgazdasági munkagépek tantárgyhoz kapcsolódóan a mezőgazdasági ismeretek és a szakmai alapozó tantárgyak anyagát is.

Egy adott téma kidolgozása mellett, amely munkagépek szerkezeti felépítését, kezelését, karbantartását, beállítását és a vonatkozó mezőgazdasági ismereteket kéri számon, szakmai számítási, géprajzi, karbantartási, és gazdasági ismeretekből is támaszt követelményeket az alábbi arányban:

- mezőgazdasági munkagépek (esszé) 50%

- géprajzi, anyagismereti feladat 30%

- gazdasági ismeretek 10%

- szakmai számítások 10%

1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga három részből áll:

a) mezőgazdasági erőgépek beállítása, hibaelhárítás,

b) mezőgazdasági munkagépek beállítása,

c) mezőgazdasági gépek üzemeltetése.

A vizsgarészek nem kapcsolódnak össze, szervesen nem összetartozók, térben és időben szétválaszthatók.

A vizsgatétel megoldása folyamatos tevékenység keretében valósuljon meg.

A feladatok összeállításánál a gyakorlati követelményeket kell figyelembe venni.

1.3. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgatételek tantárgyai az alábbiak:

a) mezőgazdasági erőgépek,

b) mezőgazdasági munkagépek,

c) mezőgazdasági ismeretek,

d) munkavédelem

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

2. A felmentés feltételei

A vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A szakmai vizsgára jelentkezőnek rendelkeznie kell mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátíttatásához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, termesztő berendezésekkel, felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, a növényismereti jegyzékben felsorolt növényanyaggal, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

Szükséges tárgyi feltételek:

- tanterület

gépbeállítás gyakorlásához (romboló) terület

gépüzemeltetéshez (termő) terület

- tanműhelyek alapfelszereléssel

lakatosműhely

mezőgazdasági erőgép (tan)műhely

mezőgazdasági munkagépi (tan)műhely

akkumulátor tároló és töltő helyiség szerelő-javító (tan)műhely

- dízeladagoló próbapad

- járműdiagnosztikai berendezések

dízelmotor-diagnosztikai berendezés

ottomotor-diagnosztikai berendezés

- mezőgazdasági vontatóvezető-képzésre átalakított oktató

járműszerelvény (vontató + 2 db pótkocsi)

- gyakorlópálya a mezőgazdasági vontatóvezető-képzés

- a termőterület nagyságához igazodó mezőgazdasági erőgép(ek)

- talajművelő gépek

- szántóföldi permetezőgép

- mechanikus vetőgép

- pneumatikus vetőgép

- arató-cséplő gép

A képzést csak a Közlekedési Főfelügyelet által járművezetői képzőhellyé nyilvánított intézmények, vagy járművezetői képzőhellyel szerződéssel rendelkező intézmények folytathatják.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Mezőgazdasági erőgépek

Mezőgazdasági munkagépek

Mezőgazdasági ismeretek

Géprajz

Gépelemek

Anyagismeret

Szakmai számítások

Járművezetési ismeretek[2]

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Szakmai gyakorlatok

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

		Heti óraszám		Össz. óra
Tantárgyak	I. év	II. év	III. év
	(38 hét)	(38 hét)	(18 hét)

Mezőgazdasági erőgépek	2	2	1	165
Mezőgazdasági munkagépek	2	2	3	199
Mezőgazdasági ismeretek	2	2	1	165
Géprajz	2	-	-	74
Gépelemek	2	2	-	148
Anyagismeret	2	-	-	74
Szakmai számítások	-	1	1	54
Járművezetési ismeretek	2	-	-	74
Gazdálkodási ismeretek	-	-	1	17
Munka-, tűz- és környezetvédelem	1	-	-	37
Elmélet összesen				1007
Szakmai gyakorlatok	14	14	21	1414
Összefüggő szakmai gyakorlat[3]	3 (hét)	4 (hét)		245
Szakmai gyak. összesen				1659
Összes óraszám				2666

[1] A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, építőgép kezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[2] A Közlekedési Főfelügyelet tanterve szerint.

[3] Szorgalmi időben 1 hét.

MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

26 2 8293 02 22 16

2. A szakképesítés megnevezése:

Mezőgazdasági gépész

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapvizsga attól az időponttól, amikortól külön jogszabály alapján legkorábban letehető, addig alapfokú iskolai végzettség,

- mezőgazdasági vontatóvezetői (Mgv.) vizsgához szükséges egészségügyi alkalmasság, vagy érvényes mezőgazdasági vontatóvezetői engedély.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
8293	Mezőgazdasági gépész, gépüzemeltető

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7433	Mezőgazdasági gép- (motor-) szerelő, -javító
8311	Mezőgazdasági vontatóvezető[1]
7425	Hegesztő, lángvágó (a foglalkozásával összefüggő javítási területeken)
7423	Forgácsoló (a foglalkozásával összefüggő javítási területeken)
7426	Kovács (a foglalkozásával összefüggő javítási területeken)
6111	Növénytermesztő

3. A képesítés célja:

A mezőgazdasági gépész képesítés célja, hogy olyan műszaki, biológiai agrotechnikai, és gazdasági alapismeretekkel rendelkező szakemberek biztosítása, akik a rájuk bízott, vagy tulajdonukban lévő mezőgazdasági erőgépek és munkagépek önálló gazdaságos, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő üzemeltetésére és ezen gépek szakszerű karbantartására képes.

A termesztés- és tartástechnológiai, vállalkozási és műszaki ismereteik birtokában önálló szántóföldi növénytermesztést, gépi bérmunkát, gépjavító és karbantartó szolgáltatást tudjanak vállalni és alkalmazottként e területeken tudjanak elhelyezkedni. A fenti tevékenységekhez továbbképzéssel speciális szakismereteket szerezhetnek.

4. A munkaterület jellemzése:

A mezőgazdasági gépész szakember ért a mezőgazdasági termesztés- és állattartó technikákhoz alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések kezeléséhez, üzemeltetéséhez. El tudja végezni a gépekhez kapcsolódó beállítási-, karbantartási műveleteket.

Önállóan tudja elvégezni a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó - elsősorban géppel végzendő - munkafeladatokat.

Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására a szántóföldi növény- és zöldségtermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági termékek szállítása, mezőgazdasági gépi bérmunka és a műszaki javító-, karbantartó szolgáltatások terén a jármű javításával kapcsolatos egyéb jogszabályok figyelembevételével.

Közúton járművel csak külön jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vehet részt.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A mezőgazdasági gépész szakember képes a mezőgazdasági termelés gépesített munkafolyamatainak önálló végzésére, a termelésben alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések agrotechnikai követelményeknek megfelelő használatára.

Ezek alapján a következő munkafeladatokat tudják elvégezni:

a) mezőgazdasági erőgépek, gépészeti berendezések és munkagépek

- beállítása,

- karbantartása,

- hibaelhárítása,

- szervizszerű javítás és az ezekhez kapcsolódó hegesztési, forgácsolási, kovácsolási műveletek elvégzése,

b) gépek üzemeltetése

- erő- és munkagépek összekapcsolása,

- gépcsoportok kialakítása,

- munkagépek működési helyzetének beállítása,

- talajművelési, vetési, tápanyag-visszapótlási, növényápolási, növényvédelmi és betakarítási műveletek végzése a szántóföldi és kertészeti kultúrákban (növényvédő szerekkel való munka csak külön vizsga alapján)

- az állattartás gépészeti műveleteinek végzése,

b) vezetői engedélyének birtokában mezőgazdasági áruk közúti szállítási munkáinak végzése.

c) Az előzőekben felsorolt tevékenységek önálló vállalkozásban való végzése.

2. Elméleti követelmények

A gépüzemeltetés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a gépüzemeltetés alapfogalmát,

- a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések, eszközök működési elveit és szerkezeti egységeit,

- a mezőgazdasági gépek karbantartási előírásait, a karbantartás eszközeit és anyagait,

- a járműtechnikai alapfogalmakat.

Jártasság szintjén tudja:

- a gépüzemelés gazdaságossági összefüggéseit,

- felismerni az üzemzavar jellegű hibákat,

- a munkagépek beállításának elveit.

Készség szintjén tudja:

- a mezőgazdasági vontató kezelőszerveinek, jelzőberendezéseinek funkcióit,

- a kezelési, üzemeltetési technológiákat,

- a közúti közlekedés szabályait,

- a közúti szállítás biztonságtechnikáját.

b) A gépjavítás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a gépüzemfenntartás és gépjavítás fogalmát

- a hibák kiküszöböléséhez szükséges javítástechnológiai eljárásokat,

- a műszaki diagnosztika alapelveit,

- a gépalkatrészek felújítási technológiáit,

- a különböző fémek hegesztés-technológiáját,

- a kovácsolás technológiáját

- a korrózióvédelmi eljárásokat,

- a mérőműszerek működését,

- az alkatrészrendelés formai előírásait.

Megértés szintjén tudja:

- a mezőgazdasági gépészetben használatos anyagféleségek, termékek fizikai, kémiai tulajdonságait, felhasználásuk szabályait a technológiai műveletek során,

- a karbantartáshoz és a gépszereléshez kiadott műszaki dokumentációkat használni,

- a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek karbantartási előírásait és -rendszereit,

- a kezelési-karbantartási utasításokban és a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, táblázatokat, ábrákat olvasni,

- a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek műszaki állapotát befolyásoló paramétereket,

- az észlelt hibák feltárását,

- a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a kijavított gépek üzem közbeni ellenőrzését.

c) A mezőgazdasági gazdálkodás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a növénytermesztés függőségét az éghajlat és talajadottságoktól,

- az öntözés szerepét,

- a trágyakezelés és tárolás módjait,

- a növénytermesztés és növényvédelem összefüggéseit,

- az állatok elhelyezési módjait.

Megértés szintjén tudja:

- a fontosabb és az adott tájegységben termelt kultúrnövények termesztés-technológiáját,

- a szarvasmarha, a sertés és a tájegységre jellemző állatok tartástechnológiáját.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a növénytermesztési és állattartási technológiákhoz alkalmazható gépeket,

- a gépekkel szemben támasztott agrotechnikai követelményeket.

d) A gazdálkodási ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység és gépjavítási tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági adózás viszonyait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a vállalkozások tervezését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az üzleti tervkészítés menetét,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- a gépátvétel és -átadás szabályait és bizonylatait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

e) A munka-, tűz- és környezetvédelem terén

Ismeret szintjén tudja:

- a munka-, tűz- és környezetvédelem fogalmát, feladatát, alapfogalmait,

- a munkavégzés személyi feltételeit,

- az egyes mezőgazdasági gépekre vonatkozó előírásokat,

- a gépjavítás általános szabályait,

- a szükséges tennivalókat baleset vagy tűz esetén.

Jártasság szintjén tudja:

- a mezőgazdasági üzemekre, gazdaságokra vonatkozó általános szabályokat.

Készség szintjén tudja:

- a baleset esetén nyújtandó elsősegély módját,

- a védőeszközök helyes használatát,

- a tűzoltóeszközök használatát,

- a közúti közlekedés és szállítás biztonságtechnikáját.

3. Gyakorlati követelmények

a) Gépüzemeltetés terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- kiválasztani a technológiához alkalmazható gépeket, eszközöket.

Jártasság szintjén tudja:

- megállapítani a gépbeállítási hibából adódó agronómiai hibákat,

- beállítani a munkagépeket üzemelési helyzetben,

- betartani a közúti közlekedés szabályait,

- részt venni a mezőgazdasági vontatóból és két pótkocsiból álló járműszerelvénnyel a közúti forgalomban,

- a biztonságos közúti szállítás módjait.

Készség szintjén tudja:

- elvégezni a gépek napi karbantartását,

- összekapcsolni az erő- és munkagépeket,

- összeállítani a gépszerelvényeket, kombinált gépsorokat,

- kezelni és üzemeltetni a mezőgazdasági gépeket,

- kezelni és beállítani az állattartó gazdasági gépeket.

b) A gépjavítás terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a gépjavítás technológiai eljárásait,

- a gépjavítás tervezésének alapjait,

- a diagnosztikai eljárásokat a karbantartási munkák során.

Jártasság szintjén tudja:

- olvasni és értelmezni a gépekhez kiadott kezelési - karbantartási - javítási utasításokban és a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, ábrákat, táblázatokat,

- a gépek műszeres ellenőrzését és beszabályozását,

- a gépek, gépegységek szerelési sorrendjének meghatározását, a hibakeresés logikai menetét,

- elvégezni a gépek szakszerű javítását, beállítását, karbantartását,

- kiválasztani a karbantartás eszközeit,

- kezelni a láng- és ívhegesztő berendezéseket,

- ellátni a munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatokat.

c) Mezőgazdasági gazdálkodás terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

Jártasság szintjén tudja:

- kiválasztani a technológiához alkalmazható gépeket, berendezéseket,

- kiválasztani adott területnagysághoz, talajtípushoz és technológiához a leggazdaságosabb üzemeltetési módot és gépméretet,

- elvégezni a talajművelés, a tápanyagutánpótlás, a vetés és ültetés, a betakarítás és a növényvédelem munkálatait,

- kezelni az állattartó telepek gépészeti berendezéseit, gépeit,

- elvégezni a gépi fejést.

Készség szintjén tudja:

- felismerni a leggyakoribb termesztett növényeket,

- betartani az agrotechnikai követelményeket.

4. Személyi követelmények

A mezőgazdasági gépész szakember rendelkezzen a precíz, pontos munkavégzéshez szükséges képességekkel, koordinációs készséggel, fizikai állóképességgel, monotóniatűréssel.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Írásbeli vizsga

Írásbeli vizsgát mezőgazdasági munkagépek tantárgyból kell tenni.

Az írásbeli tétel magában foglalja a mezőgazdasági munkagépek tantárgyhoz kapcsolódóan a mezőgazdasági ismeretek és a szakmai alapozó tantárgyak anyagát is. Egy adott téma kidolgozása mellett, amely munkagépek szerkezeti felépítését, kezelését, karbantartását, beállítását és a vonatkozó mezőgazdasági ismereteket kéri számon, szakmai számítási, géprajzi, karbantartási, gépjavítási és gazdasági ismeretekből is támaszt követelményeket az alábbi arányban:

- mezőgazdasági munkagépek (esszé) 50%

- géprajzi, anyagismereti és gépjavítási feladat 30%

- gazdasági ismeretek 10%

- szakmai számítások 10%

1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga három részből áll:

a) mezőgazdasági erőgépek beállítása, hibaelhárítás,

b) mezőgazdasági munkagépek beállítása és üzemeltetése,

c) mezőgazdasági gépek javítása.

A vizsgarészek nem kapcsolódnak össze, szervesen nem összetartozók, térben és időben szétválaszthatók.

A vizsgatétel megoldása folyamatos tevékenység keretében valósuljon meg.

A gyakorlati vizsgatételek összeállításánál a gyakorlati követelmények az irányadók.

1.3. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgatételek tantárgyai az alábbiak:

a) mezőgazdasági erőgépek,

b) mezőgazdasági munkagépek,

c) mezőgazdasági ismeretek,

d) anyagismeret és gépjavítás,

e) munkavédelem.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

2. A felmentés feltételei

A vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A szakmai vizsgára jelentkezőnek rendelkeznie kell mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátíttatásához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, termesztő berendezésekkel, felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, a növényismereti jegyzékben felsorolt növényanyaggal, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

Szükséges tárgyi feltételek:

tanterület

- gépbeállítás gyakorlásához (romboló) terület,

- gépüzemeltetéshez (termő) terület;

tanműhelyek alapfelszereléssel

- lakatosműhely

- hegesztő (tan)műhely,

- forgácsoló gépek (min. 1 esztergapad),

- melegüzemi (tan)műhely (min. 1 kovácstűzhely),

- mezőgazdasági erőgép (tan)műhely,

- mezőgazdasági munkagépi (tan)műhely,

- akkumulátor tároló és (tan)műhely,

- szerelő-javító (tan)műhely;

dízeladagoló próbapad

járműdiagnosztikai berendezések

- CO-mérő

- dízelmotor-diagnosztikai berendezés

- ottomotor-diagnosztikai berendezés

- mezőgazdasági vontatóvezető-képzésre átalakított oktató járműszerelvény (vontató + 2 db pótkocsi)

- gyakorlópálya a mezőgazdasági vontatóvezető-képzés

- a termőterület nagyságához igazodó mezőgazdasági erőgép(ek)

- talajművelő gépek

- szántóföldi permetezőgép

- mechanikus vetőgép

- pneumatikus vetőgép

- arató-csépelő gép

- szarvasmarha vagy sertés etető, itató és trágyaeltávolító berendezés.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Mezőgazdasági erőgépek

Mezőgazdasági munkagépek

Mezőgazdasági ismeretek

Géprajz

Gépelemek

Anyagismeret

Szakmai számítások

Mezőgazdasági gépek javítása

Járművezetési ismeretek[2]

Gazdálkodási ismeretek

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Szakmai gyakorlatok

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

		Heti óraszám		Össz. óra
Tantárgy	I. év	II. év	III. év
	(38 hét)	(38 hét)	(34 hét)

Mezőgazdasági erőgépek	2	2	2	208
Mezőgazdasági munkagépek	2	2	2	208
Mezőgazdasági ismeretek	2	2	2	208
Géprajz	2	-	-	72
Gépelemek	2	2	-	144
Anyagismeret	2	-	-	72
Szakmai számítások	-	1	1	68
Mezőgazdasági gépek javítása	-	2	2	138
Járművezetési ismeretek	2	-	-	72
Gazdálkodási ismeretek	-	-	1	34
Munka-, tűz- és környezetvédelem	1	-	-	36
Elmélet összesen				1196
Szakmai gyakorlatok	14	14	21	1790
Összefüggő szakmai gyakorlat[3]	3 (hét)	4 (hét)	1 (hét)	175
Szakmai gyakorlat összesen				1965
Összes óraszám				3161

[1] A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, erőgép kezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[2] A Közlekedési Főfelügyelet tanterve szerint.

[3] Szorgalmi időben 1 hét.

MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

26 5 3117 16 20 21

2. A szakképesítés megnevezése:

Mezőgazdasági gépésztechnikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség,

- mezőgazdasági vontatóvezetői (Mgv.) vizsgához szükséges egészségügyi alkalmasság vagy érvényes mezőgazdasági vontatóvezetői engedély.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3117	Mezőgazdasági gépésztechnikus

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
8293	Mezőgazdasági gépész, gépüzemeltető
7433	Mezőgazdasági gép- (motor-) szerelő, -javító
8311	Mezőgazdasági vontatóvezető[1]
7425	Hegesztő, lángvágó (a foglalkozásával összefüggő javítási területeken)
7426	Kovács (a foglalkozásával összefüggő javítási területeken)
6140	Általános mezőgazdasági foglalkozások
6111	Növénytermesztő

3. A képesítés célja:

A mezőgazdasági gépésztechnikus képesítés célja, olyan műszaki, biológiai, agrotechnikai és gazdasági ismeretekkel rendelkező szakemberek biztosítása, akik a rájuk bízott vagy tulajdonukban lévő mezőgazdasági erőgépek és munkagépek önálló, gazdaságos, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő üzemeltetésére és ezen gépek szakszerű javítására, karbantartására képesek.

A termesztés- és tartástechnológiai, vállalkozási és műszaki ismereteik birtokában önálló mezőgazdasági termelést tudnak végezni, gépi bérmunkát, gépjavító és karbantartó szolgáltatást tudnak vállalni vagy alkalmazottként e területeken tudnak elhelyezkedni. Ismereteik alapján alkalmasak alkalmazottak vagy beosztottak irányítására is.

A fenti tevékenységekhez továbbképzéssel speciális szakismereteket szerezhetnek.

4. A munkaterület jellemzése:

A mezőgazdasági gépésztechnikus ért a mezőgazdasági termesztés- és állattartó technológiákhoz alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések kezeléséhez, üzemeltetéséhez. El tudja végezni a gépekhez kapcsolódó beállítási, karbantartási és javítási műveleteket.

Önállóan tudja elvégezni a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó - elsősorban géppel végzendő - munkafeladatokat.

Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására a szántóföldi növény- és zöldségtermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági termékek szállítása, mezőgazdasági gépi bérmunka és a műszaki javító, karbantartó szolgáltatások terén a jármű javításával kapcsolatos egyéb jogszabályok figyelembevételével.

Tud emberekkel bánni, beosztottakat vagy alkalmazottakat felelősen irányítani.

Közúton járművével csak külön jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vehet részt.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A mezőgazdasági gépésztechnikus képes a mezőgazdasági termelés gépesített munkafolyamatainak önálló végzésére, a termelésben alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések agrotechnikai követelményeknek megfelelő használatára.

Ezek alapján a következő munkafeladatokat tudják elvégezni:

a) mezőgazdasági erőgépek, gépészeti berendezések és munkagépek

- beállítása,

- karbantartása,

- hibaelhárítása,

- szervizszerű javítása és az ezekhez kapcsolódó hegesztési, forgácsolási, kovácsolási műveletek elvégzése,

b) gépek üzemeltetése

- erő- és munkagépek összekapcsolása,

- gépcsoportok kialakítása,

- munkagépek működési helyzetének beállítása,

- az állattartás gépészeti műveleteinek végzése,

- vezetői engedélyének birtokában mezőgazdasági áruk közúti szállítási munkáinak végzése,

c) az előzőekben felsorolt tevékenységek vállalkozásban való végzése,

d) beosztottak vagy alkalmazottak irányítása.

2. Elméleti követelmények

A gépüzemeltetés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a gépüzemeltetés alapfogalmait,

- a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések, eszközök működési elveit és szerkezeti egységeit,

- a mezőgazdasági gépek karbantartási előírásait, a karbantartás eszközeit és anyagait,

- a járműtechnikai alapfogalmakat.

Megértés szintjén tudja:

- a gépüzemelés gazdaságossági összefüggéseit,

- felismerni az üzemzavar jellegű hibákat,

- a munkagépek beállításának elveit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a mezőgazdasági vontató kezelőszerveinek, jelzőberendezéseinek funkcióit,

- a kezelési, üzemeltetési technológiákat,

- a közúti közlekedés szabályait,

- a közúti szállítás biztonságtechnikáját.

A gépjavítás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a gépüzemfenntartás és gépjavítás fogalmát,

- a hibák kiküszöböléséhez szükséges javítástechnológiai eljárásokat,

- a műszaki diagnosztika elveit,

- gépalkatrészek felújítási technológiáit,

- a különböző fémek hegesztéstechnológiáját,

- a kovácsolás technológiáit,

- a korrózióvédelmi eljárásokat,

- az alkatrészrendelés formai előírásait.

Megértés szintjén tudja:

- a mezőgazdasági gépészetben használatos anyagféleségek, termékek fizikai, kémiai tulajdonságait, felhasználásuk szabályait a technológiai műveletek során,

- a karbantartáshoz és a gépszereléshez kiadott műszaki dokumentációkat használni,

- a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek műszaki állapotát befolyásoló paramétereket,

- a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek karbantartási előírásait és rendszereit,

- a kezelési-karbantartási utasításokban és a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, táblázatokat, ábrákat olvasni,

- a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek műszaki állapotát befolyásoló paramétereket,

- az észlelt hibák feltárását,

- a mérőműszerek működését,

- a gépelemek és gépalkatrészek méretezésének alapelveit,

- a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a kijavított gépek üzem közbeni ellenőrzését.

Mezőgazdasági gazdálkodás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a növénytermesztés függőségét az éghajlat és talajadottságoktól,

- az öntözés szerepét,

- a trágyakezelés és tárolás módjait,

- a növénytermesztés és növényvédelem összefüggéseit,

- az állatok elhelyezési módjait.

Megértés szintjén tudja:

- a fontosabb és az adott tájegységben termelt kultúrnövények termesztéstechnológiáját,

- a szarvasmarha, a sertés és a tájegységre jellemző állatok tartástechnológiáját.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a növénytermesztési és állattartási technológiákhoz alkalmazható gépeket,

- a gépekkel szemben támasztott agrotechnikai követelményeket.

Gazdálkodási ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági és a gépjavítási tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági adózás viszonyait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket,

- az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,

- a mezőgazdasági vállalkozások gazdálkodását befolyásoló alapvető közgazdasági szabályokat,

- a vállalkozás piaci helyzetét, a nyereséget befolyásoló tényezőket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az üzleti tervkészítés menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- a gépátvétel és -átadás szabályait és bizonylatait,

- az árképzés elveit, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

A munka-, tűz- és környezetvédelem terén

Ismeret szintjén tudja:

- a munka-, tűz- és környezetvédelem fogalmát, feladatát, alapfogalmait,

- a munkavégzés személyi feltételeit,

- az egyes mezőgazdasági gépekre vonatkozó előírásokat,

- a gépjavítás általános szabályait,

- a szükséges tennivalókat baleset vagy tűz esetén.

Jártasság szintjén tudja:

- a mezőgazdasági üzemekre, gazdaságokra vonatkozó általános szabályokat, mezőgazdasági gépjavító üzemekre vonatkozó általános szabályokat.

Készség szintjén tudja:

- baleset esetén nyújtandó elsősegély módját,

- a védőeszközök helyes használatát,

- a tűzoltó eszközök használatát,

- a közúti közlekedés és szállítás biztonságtechnikáját.

3. Gyakorlati követelmények

Gépüzemeltetés terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- felismerni a gép hibáit a munkája alapján.

Jártasság szintjén tudja:

- megállapítani a gépbeállítási hibából adódó agronómiai hibákat,

- beállítani a munkagépeket üzemelési helyzetbe,

- betartani a közúti közlekedés szabályait,

- részt venni mezőgazdasági vontatóból és két pótkocsiból álló járműszerelvénnyel a közúti forgalomban,

- a biztonságos közúti szállítás módjait.

Készség szintjén tudja:

- elvégezni a gépek napi karbantartását,

- összekapcsolni az erő- és munkagépet,

- összeállítani a gépszerelvényeket, kombinált gépsorokat,

- kezelni és üzemeltetni a mezőgazdasági gépeket,

- kezelni és beállítani az állattartó gazdasági gépeket.

Gépjavítás terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a gépjavítás technológiai eljárásait,

- a gépjavítás tervezésének alapjait,

- a diagnosztikai eljárásokat a gépjavítási munkák során,

- méretezni a gépelemeket, egyszerűbb alkatrészeket.

Jártasság szintjén tudja:

- olvasni és értelmezni a gépekhez tartozó kezelési, karbantartási, javítási utasításokban és a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, ábrákat, táblázatokat,

- műhelyrajzot elkészíteni,

- a gépek műszeres ellenőrzését és beszabályozását,

- a gépek, gépegységek szerelési sorrendjének meghatározását, a hibakeresés logikai menetét,

- elvégezni a gépek szakszerű javítását, beállítását, karbantartását,

- kiválasztani a karbantartás eszközeit,

- kezelni a láng- és ívhegesztő berendezéseket,

- ellátni a munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatokat.

Mezőgazdasági gazdálkodás terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- kiválasztani adott növényhez, területnagysághoz, talajtípushoz, illetve állatállományhoz a leggazdaságosabb technológiát.

Jársasság szintjén tudja:

- kiválasztani a technológiához alkalmazható gépeket, berendezéseket,

- kiválasztani a technológiához leggazdaságosabb üzemeltetési módot és gépméretet,

- elvégezni a talajművelés, a tápanyag-utánpótlás, a vetés és ültetés, a betakarítás és a növényvédelem munkálatait,

- kezelni az állattartó-telepek gépészeti berendezéseit, gépeit,

- elvégezni a gépi fejést.

Készség szintjén tudja:

- felismerni a leggyakoribb termesztett növényeket,

- betartani az agrotechnikai követelményeket.

4. Személyi követelmények

A mezőgazdasági gépésztechnikus rendelkezzen a precíz, pontos munkavégzéshez szükséges képességekkel, koordinációs készséggel, fizikai állóképességgel, monotóniatűréssel, emberekkel való kapcsolattartás képességével.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga

Írásbeli vizsgát mezőgazdasági munkagépek tantárgyból kell tenni.

Az írásbeli tétel magában foglalja a mezőgazdasági munkagépek tantárgyhoz kapcsolódóan a mezőgazdasági ismeretek és a szakmai dolgozó tantárgyak anyagát is.

Egy adott téma kidolgozása mellett, amely munkagépek szerkezeti felépítését, kezelését, karbantartását, beállítását, javítását és a vonatkozó mezőgazdasági ismereteket kéri számon, szakmai számítási, géprajzi, gépjavítási és gazdasági ismeretekből is támaszt követelményeket az alábbi arányban:

- mezőgazdasági munkagépek (esszé) 50%,

- géprajzi, anyagismereti és gépjavítási feladat 30%,

- gazdasági ismeretek 10%,

- szakmai számítások 10%.

1.2. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga három részből áll:

a) mezőgazdasági erőgépek beállítása, hibaelhárítás,

b) mezőgazdasági munkagépek beállítása és üzemeltetése,

c) mezőgazdasági gépek javítása.

A gépjavítás vizsgarészben a javításhoz kapcsolódóan hegesztési, kovácsolási vagy gépi forgácsolási részfeladatnak is szerepelnie kell.

A vizsgarészek nem kapcsolódnak össze, szervesen nem összetartozók, térben és időben szétválaszthatók.

A vizsgatétel megoldása folyamatos tevékenység keretében valósuljon meg.

1.3. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgatételek tantárgyai az alábbiak:

a) mezőgazdasági erőgépek,

b) mezőgazdasági munkagépek,

c) mezőgazdasági ismeretek,

d) anyagismeret és gépjavítás,

e) munkavédelem.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

2. A felmentés feltételei

A vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A szakmai vizsgára jelentkezőnek rendelkeznie kell mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, termesztő berendezésekkel, felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

Szükséges tárgyi feltételek:

- tanterület

gépbeállítás gyakorlásához (romboló) terület

gépüzemeltetéshez (termő) terület

- tanműhelyek alapfelszereléssel

lakatosműhely

hegesztő (tan)műhely

forgácsoló gépek (min. 1. esztergapad)

melegüzemi (tan)műhely (min. 1 kovácstűzhely)

mezőgazdasági erőgép (tan)műhely

mezőgazdasági munkagép (tan)műhely

akkumulátor-tároló és -töltő helyiség

szerelő-javító (tan)műhely

- dízel-adagoló próbapad

- járműdiagnosztikai berendezések

CO-mérő

dízelmotor-diagnosztikai berendezés

Ottomotor-diagnosztikai berendezés

- mezőgazdasági vontatóvezető-képzésre átalakított oktató járműszerelvény (vontató + 2 db pótkocsi)

- gyakorlópálya a mezőgazdasági vontatóvezető-képzéshez

- a termőterület nagyságához igazodó mezőgazdasági erőgép(ek)

- talajművelő gépek

- szántóföldi permetezőgép

- mechanikus vetőgép

- pneumatikus vetőgép

- arató-cséplő gép

- szarvasmarha vagy sertés etető, itató és trágyaeltávolító berendezés.

A képzést csak a Közlekedési Főfelügyelet által járművezetői képzőhellyé nyilvánított intézmények vagy járművezetői képzőhellyel szerződéssel rendelkező intézmények folytathatják.

A járművezető-képzés tárgyi feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet külön határozza meg.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Mezőgazdasági erőgépek

Mezőgazdasági munkagépek

Mezőgazdasági ismeretek

Géprajz

Gépelemek

Anyagismeret

Mechanika

Szakmai számítások

Mezőgazdasági gépek javítása

Járművezetési ismeretek[2]

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Szakmai gyakorlatok

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

		Heti óraszám		Össz. óra
Tantárgyak	I. év	II. év	III. év
	(38 hét)	(38 hét)	(34 hét)

Mezőgazdasági erőgépek	2+1[3]	2	2	251
Mezőgazdasági munkagépek	2	2	3	247
Mezőgazdasági ismeretek	2	2	2	214
Géprajz	3			101
Gépelemek	2	2		148
Anyagismeret	2			74
Mechanika	2			74
Szakmai számítások		1	2	150
Mezőgazdasági gépek javítása		4	5	276
Járművezetési ismeretek[4]	2			74
Gazdálkodási ismeretek			3	99
Alkalmazott számítástechnika			2	66
Munka-, tűz- és környezetvédelem	1			37
Elmélet összesen				1821
Szakmai gyakorlat	14[5]	21	16	1884
Összefüggő szakmai gyakorlat[6]	3 (hét)	4 (hét)	1 (hét)	175
Szakmai gyakorlat összesen				2059
Összes óraszám				3880

[1] A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, erőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[2] A Közlekedési Főfelügyelet tanterve szerint.

[3] A Közlekedési Főfelügyelet tanterve alapján.

[4] A Közlekedési Főfelügyelet tanterve alapján.

[5] A Közlekedési Főfelügyelet tanterve alapján.

[6] Szorgalmi időben 1 hét.

MEZŐGAZDASÁGI TARGONCAVEZETŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

26 1 8343 04 90 07

2. A szakképesítés megnevezése:

Mezőgazdasági targoncavezető

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
8343	Mezőgazdasági targoncavezető[1]

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
-	-

3. A képesítés célja:

A mezőgazdasági targoncavezető munkakörének ellátásához szükséges szakmai ismeretek megszerzése, melynek birtokában képes a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, erdészet és faipar különböző munkaterületein színvonalas munkavégzésre.

4. A munkaterület jellemzése:

A mezőgazdasági targoncavezető feladata a teherszállítás a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari, az erdészeti és faipari és a kapcsolódó feldolgozó és kereskedelmi gazdasági egységeken belül

- üzemrészből üzemrészbe,

- géptől a szállítójárműig vagy tárolóhelyig,

- tárolóhelytől a felhasználási helyig belső égésű vagy elektromos motorral rendelkező targoncával, illetve mezőgazdasági traktorra szerelt villás emelővel.

Munkája során tekintettel kell lennie a mezőgazdasági (élelmiszer-ipari) termékek sajátosságaira.

Közúton járművel csak külön jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vehet részt.

A közlekedés során a közlekedési, a teher szállítása és rakodása során a biztonsági előírásokat be kell tartania.

A feladatai közé tartozik a targonca karbantartása és a kezelő hatáskörébe sorolt műszaki állapot ellenőrzésének elvégzése.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A mezőgazdasági targoncavezető elvégzi:

- a gép napi karbantartását, biztonsági vizsgálatát, indulás előtti ellenőrzését,

- a gép szabályos indítását, leállítását és biztonságos rögzítését,

- a teher szabályos felvételét, szállító járműre helyezését vagy deponálását,

- az emelőgépnapló előírásos vezetését.

A mezőgazdasági targoncavezető a szállítási útvonalon szabályosan közlekedik és betartja a biztonsági és munkavédelmi előírásokat.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a dízelmotorok működési elvét,

- a dízel- és az elektromos targonca felépítését,

- a traktorra szerelhető villás emelő felépítését,

- a hidraulikus emelőberendezések működési elvét,

- az akkumulátorok töltésének, kisütésének folyamatát.

Jártasság szintjén tudja:

- kiválasztani a karbantartás eszközeit,

- a targonca üzemeltetésének szabályait,

- értelmezni a terhelhetőségi táblázatot,

- a közlekedési szabályokat,

- az irányító kézjeleket,

- a szállítandó anyagok sajátosságait,

- a targoncák karbantartási fokozatait,

- az emelőgépekre vonatkozó biztonsági előírásokat,

- a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat.

Készség szintjén tudja:

- a rakodás technikáját,

- a napi karbantartás munkálatait,

- az emelőgépnapló vezetését.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a villamos meghajtású és belső égésű motoros targoncáknál előforduló hibák elhárításának módjait.

Jártasság szintjén tudja:

- targoncával a szállítójárműre való felállást, a járművön való rögzítést.

Készség szintjén tudja:

- elvégezni a napi ellenőrzés és karbantartás munkálatait,

- kezelni a targoncák kezelő szerveit,

- a terhet felvenni, szállítani,

- a terhet szállítóeszközre rakni,

- a terhet deponálni,

- kézjelekkel a munkát irányítani,

- kézjelek útmutatása alapján rakodást végezni,

- a szállítási útvonalon szabályosan közlekedni.

4. Személyi követelmények

A targoncavezető rendelkezzen a precíz, pontos munkavégzéshez szükséges képességekkel, jó koordinációs készséggel.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgatételek tantárgyai az alábbiak:

- szerkezeti ismeretek,

- rakodástechnológiai ismeretek,

- közlekedési ismeretek,

- munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek.

A tételek szerkezeti ismeretek tantárgyból:

- a targoncák szerkezeti egységeinek felépítése, működése és üzemeltetési jellemzői,

- a targoncák működésének, üzemeltetésének hibaelhárítási és karbantartási műveletei, anyagai témaköröket foglalja magában.

Rakodástechnológiai ismeretekből a tételek:

- a biztonságos rakodás és szállítás műveletei,

- a szállítandó anyagok ismerete témaköröket foglalja magában.

Közlekedési ismeretek:

- a targoncával való közlekedés üzemi sajátosságai és jellemzői témaköröket foglalja magában.

A szóbeli vizsgán az FM által kiadott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga komplex jellegű, tartalmazza a targoncavezetés üzemi helyzeteihez tartozó vezetéstechnikai elemeket, kezelői rutinfogásokat, szállítási-rakodási mozzanatokat, folyamatelemeket, valamint a felsoroltakhoz kapcsolódó karbantartási teendőket.

A vizsgatétel megoldása folyamatos tevékenység keretében valósuljon meg.

2. A felmentés feltételei

A vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más gazdálkodó szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- elektromos meghajtású targonca,

- belső égésű motor meghajtású targonca,

- közúti közlekedésre alkalmas traktor, rászerelhető emelővel,

- targoncavezetői tanpálya (elkülönített terület),

- egyállásos fedett szerelőműhely, műhelyfelszereléssel,

- rakodórámpa, plató, raklapok, konténerek, ládák,

- megfogó- és rögzítőelemek,

- különböző sajátosságú rakodandó anyagok.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szerkezeti ismeretek

Üzemeltetési ismeretek

Rakodástechnológiai ismeretek

Közlekedési ismeretek

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Gépüzemeltetési és karbantartási gyakorlat

Vezetési gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy megnevezése		Óraszám

Szerkezeti ismeretek		60
Üzemeltetési ismeretek		40
Rakodástechnológiai ismeretek		60
Közlekedési ismeretek		30
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek		30
Gépüzemeltetési és karbantartási gyakorlat		140
Vezetési gyakorlat		140
Összesen:		500

[1] A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

MEZŐGAZDASÁGI ÁRUFORGALMAZÓ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

41 5 3129 16 90 22

2. A szakképesítés megnevezése:

Mezőgazdasági áruforgalmazó technikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3129	Egyéb technikusok

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3619	Egyéb gazdasági ügyintézők
3623	Anyaggazdálkodó, anyagbeszerző
5112	Eladó
5115	Felvásárló, átvevőhely-kezelő (mezőgazdasági)
5119	Egyéb kereskedelmi foglalkozások (mezőgazdasági)
6140	Általános mezőgazdasági foglalkozások
6140	Növényvédő és méregraktárkezelő
3625	Külkereskedelmi ügyintéző
3139	Egyéb számítástechnikai foglalkozások

3. A képesítés célja:

A mezőgazdasági áruforgalmazó technikus speciális középfokú szakképesítés a mezőgazdasági áruforgalmazás lebonyolítására. A képesítéssel rendelkezők mezőgazdasági, szakmai, kereskedelmi és vállalkozási ismereteik birtokában képesek önálló vállalkozásra vagy tágabb szervezeti keretek között mezőgazdasági termékek felvásárlására, tárolási, kezelési, minősítési, értékesítési feladatok elvégzésére, szervezésére, ügyintézésére. Ismerik a mezőgazdasági vállalatok, vállalkozások eszköz- és anyagigényét, finanszírozási lehetőségeit, adózási feltételeit. Mindezek birtokában tevékeny, alkotó módon képesek elősegíteni a mezőgazdasági termelés mindenkori piaci viszonyokhoz való gyors alkalmazkodását.

4. A munkaterület jellemzése:

A mezőgazdasági áruforgalmazó technikus a mezőgazdaság teljes területére (növénytermesztés, állattenyésztés, kertészet) kiterjedő áruismeret birtokában végzi, szervezi az ágazaton belüli áruforgalmazást, azaz képes a mezőgazdasági termelés tárgyi eszközeinek beszerzésére és a megtermelt termékek, termények értékesítésére.

Önállóan tud vállalkozni a mezőgazdasági termékek felvásárlására, a szükséges eszközök és az ágazatban előállított fél- és késztermékek kiskereskedelmi forgalmazására.

Tevékenységét jellemzi az ökonómiai szemlélet, a gazdálkodás, a szociális felelősség. Munkája során figyelembe veszi és betartja a munka- és környezetvédelmi előírásokat.

Fakultatív módon megszerezhető bizonyítványok, engedélyek birtokában egyes tevékenységeket gyakorolhat (pl. a növényvédő- és méregraktár-kezelői tevékenységet előírt méregraktár-kezelői bizonyítvánnyal, a külkereskedelmi ügyintéző munkakört a különbözeti szakvizsga letételével, továbbá vállalhatnak számítógépkezelői, számítógépes ügyintézői, illetve áruforgalmi ügyintézői munkakört is kiegészítő szakvizsga birtokában).

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- a mezőgazdaság, növénytermesztés, állattenyésztés és a kertészet területén alkalmazott főbb technológiák ismeretében mennyiségi és minőségi termeltetések megszervezése, koordinálása,

- a mezőgazdasági termények és termékek felvásárlása, szállításuk szervezése, végzése,

- a mezőgazdasági termények és termékek elsődleges feldolgozása, áruvá készítése, csomagolása,

- az áru átvétel-átadás szervezése, végzése,

- raktározási technológiák szakszerű alkalmazása,

- az értékesítés bonyolítása, figyelemmel az ezzel kapcsolatos Agrárrendtartás, Termék Tanács és az Árutőzsde által szabályozott árupályák, termékpályák rendszerére,

- a szociális piacgazdasággal kapcsolatos vállalkozási formák keretei között vállalkozási stratégia, taktika kialakítása,

- egyéni, csoportos, áruforgalmazási vállalkozási formákban az export-import, a belföldi kereskedelem szakágainak megfelelő üzleti munkák végzése.

2. Elméleti követelmények

Mezőgazdasági ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a termelés és feldolgozás feltételrendszerét,

- a legfontosabb talajművelési, vetési, öntözési, növényvédelmi betakarítási módokat,

- a főbb állatfajok, növénycsoportok jellemzőit, tulajdonságait,

- a növényvédelem, a talaj kultúrállapota fenntartásának jelentőségét,

- az elsődleges feldolgozási lehetőségeket, azok termékeit.

Megértés szintjén tudja:

- az egyes technológiákhoz tartozó műveleteket, azok alkalmazási feltételeit (pl.: vetésnél a munka előkészítése, a vetés feltételeinek biztosítása vagy egy takarmányadag összeállítása életfenntartó és termelő energiaszükséglet figyelembevételével).

Alkalmazás szintjén tudja:

- az egyes termelési és raktározási technológiák hatását az áru mennyiségére, minőségére,

- a termékek, termények raktározását.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a következtetés levonását a természeti tényezők, a különböző technológiák mennyiségre, minőségre gyakorolt hatásáról,

- az adott feltételeknek megfelelő optimális fajta kiválasztását, illetve egy adott fajtához megfelelő technológia hozzárendelését.

Közgazdaságtan terén

Ismeret szintjén tudja:

- a makrogazdasági körforgást,

- a pénz szerepét a makrogazdaságban,

- a makrogazdaság működését,

- a gazdaságpolitika elméleti alapjait,

- a közgazdaságtan fő részeit, alapkérdéseit,

- a kulcskategóriákat, a közgazdasági elemzés módszereit, vállalatok helyét a nemzetközi piacokon.

Megértés szintjén tudja:

- a bankrendszert, a pénz funkcióit,

- az árupiac, pénzpiac, munkapiac működését,

- az adóztatást, kormányzati kiadásokat,

- az EK kialakulását, felépítését, működési elveit,

- a vállalati és a termelői magatartást,

- a piaci szabályozást,

- a vállalat kínálatát és piaci jellegét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a beruházási tevékenység hatásait, figyelembevételét,

- pénzforgalmi eszközöket,

- közgazdasági alapfogalmakat, kategóriákat,

- a termelés költségét, bevételét, nyereségét,

- a versenyszabályozást,

- a termelési tényezők piacát.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a közgazdasági környezet és egyes tényezők tevékenység befolyásoló hatásának felismerését, terveivel való összehangolását,

- a folyamatosan változó közgazdasági feltételek tevékenységébe történő beépítését.

Mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a mezőgazdaság helyét, szerepét és kapcsolatrendszerét a nemzetgazdaságban,

- az értékesítési csatornákat,

- egyes termékek, termények szabványait.

Megértés szintjén tudja:

- az áruforgalmazás alapfogalmait és összefüggéseit,

- a termelés és forgalmazás kapcsolatrendszerét,

- a jogi alapismereteket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a mezőgazdasági termékek, termények és ezek tulajdonságait,

- az áruk és termékek rendszerezését,

- a minőség, a minősítés és a szabványosítás szabályait, a szabvány szerinti minősítését,

- az áruvá készítés rendszerét,

- a raktározást, szállítást, anyagmozgatást,

- az árakat és a szállítási feltételeket,

- az egyes szerződéstípusokat.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a következtetés levonását az egyes termékek, termények minőségi osztályba sorolásáról,

- a rosszabb minőségű termékek esetében az ok-okozati összefüggést,

- a tervkészítést raktározásra, szállításra,

- a szerződéskötés előkészítését, megvalósítását.

Marketing terén

Ismeret szintjén tudja:

- a marketing fogalmát, kialakulását, a piaci formákat,

- a vállalati marketing-szervezet típusait,

- az agrárpiaci rendtartás általános rendelkezéseit, intézmény- és eszközrendszerét,

- a marketingprogramokat és a programokkal szemben támasztott követelményeket.

Megértés szintjén tudja:

- a marketing-mix tervezését, ellenőrizhető és nem ellenőrizhető változókat,

- a piaci kockázat okait és mérséklésük forrásait,

- a fennmaradási stratégiák alkalmazásának feltételeit és típusait,

- a növekedési stratégiák alkalmazásának feltételeit és típusait,

- a Termék Tanácsok működését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a piackutatás és a marketing információs rendszerét,

- a mintavétel jelentőségét és típusait,

- a piaci lehetőség becslésének jelentőségét és módszereit,

- az árformák és a termékciklus során alkalmazott árstratégiákat,

- az értékesítési csatornák típusait, megválasztásának szempontjait,

- a vásárlás ösztönzését, a reklám jellemzőit és funkcióit,

- a fogyasztói és vásárlói magatartás vizsgálatának jelentőségét,

- a piacszegmentáció és célcsoportok meghatározásának jelentőségét és módszereit,

- a termékek meghatározását, csoportosítását, termékpolitikát,

- a termékciklus, a fedezetszámítás és a kritikus mennyiség meghatározásának jelentőségét és módszereit.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a következtetések levonását a mezőgazdasági termékek piaci viszonyairól,

- a különböző piaci tényezők szintentartását a marketing-mix készítésénél keresleti, illetve kínálati piac esetén.

Vezetés-szervezés (menedzsment) terén

Ismeret szintjén tudja:

- a menedzsment fogalmát, feladatát,

- a menedzsment irányzatokat,

- a szociális felelősség és az etika kérdéseit az üzleti életben,

- a kommunikáció és az információ átvitelének formáit.

Megértés szintjén tudja:

- a motivációt, az emberek viselkedésének aktiválását és fenntartását,

- a vezetést, az emberek viselkedésének befolyásolását,

- a szervezés funkcióit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a döntéshozatal szempontjait, a szakszerű döntéshozatalt,

- a feladatok és célok megfogalmazását,

- a tervezés alapfunkcióit,

- az operációs tervezést és az operációs menedzsmentet,

- a szervezési struktúra létrehozását,

- a munkaerőforrás tervezését, munkaerőgazdálkodást,

- az ellenőrzést, az operációs kontrollt,

- a munkacsoportok meghatározását, létrehozását,

- a konfliktus és a stressz menedzselését,

- a teljesítmény értékelését, a bérezés, jutalmazás kialakítását,

- kezelni az alkalmazottak reagálását a szervezeti változásokkal szemben,

- a menedzsment információs rendszer kialakítását,

- az emberek szervezeten belüli képzésének megszervezését.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a különböző szintű vezetési feladatokkal történő azonosulást,

- az egyes tevékenységekhez szükséges erőforrások szintetizálását,

- a stratégiai és taktikai tervek kidolgozásánál a profitérdekeltség és a szociális felelősség összeegyeztetését.

Vállalkozási ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a szociális piacgazdaság legfőbb jellemzőit,

- a különböző vállalkozási formákat,

- a vállalkozás beindításának feltételeit,

- a vállalkozás finanszírozási lehetőségeit,

- a nyereség növelésének feltételeit,

- a vállalkozás kockázati tényezőit,

- a legfontosabb adózási, társadalombiztosítási kérdéseket, a mezőgazdaság támogatási rendszerét.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás induló mérlegének elkészítését,

- a telephely környezetének kiválasztását,

- az üzlet, a telephely megszervezését,

- a működéshez szükséges eszközök kiválasztását, listájának összeállítását,

- a vállalkozás szervezeti formájának megválasztását,

- az elszámolási rendszer meghatározását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- fedezeti diagram készítését, elemzését, értékelését,

- termelői és fogyasztói árak képzését,

- hitelfelvételi kérelem összeállítását,

- költséggazdálkodás elemzését.

Rendszerezés szintjén tudja:

- megfelelő tervet készíteni működési feltételeinek megfelelően,

- a lehetőségeinek felismerését, a stratégiai és taktikai célok meghatározásánál,

- fejlesztési beruházási változatok értékelését,

- az esetleges kudarcának okainak felismerését, azok korrigálását.

Kereskedelmi ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a statisztikai alapfogalmakat,

- a belkereskedelmi törvényt, a kereskedelem helyét, szerepét a gazdálkodás folyamatában,

- az állami, szövetkezeti és magánkereskedelmi vállalkozások jellemzőit,

- a kereskedelmi árusítóhelyek rendszerezését,

- az egyes értékesítési módok jellemzését.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozások gazdálkodását, elszámolási kötelezettségét,

- a gazdasági műveletek fogalmát, hatását a mérlegre,

- az egyszeres könyvvezetési kötelezettséget,

- a kereskedelmi munka tárgyi és személyi feltételeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a statisztikai adatok közlését, értelmezését,

- a statisztikai viszonyszámok alkalmazását,

- a vállalkozások eszközeinek csoportosítását,

- a termelési költségek, értékesítési bevételek csoportosítását,

- a könyvelési bizonylatok készítését és csoportosítását,

- a leltározást,

- a könyvviteli számla fogalmát, fajtáit, könyvviteli tétel megszerkesztését,

- az idősoros és számlasoros könyvelést, a zárlati munkálatokat,

- a kiskereskedelemben áru- és pénzforgalom elszámolását,

- a vásárlók minőségi kifogásainak intézését,

- a bolti munkák szervezését, árubeszerzést, raktározást, értékesítést.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a tervkészítést a kereskedelmi tevékenységre,

- a mérlegkészítést és a mérlegből a következtetések levonását.

Munka- és környezetvédelem terén

Ismeret szintjén tudja:

- a munka- és környezetvédelem feladatát,

- az üzemi balesetre vonatkozó szabályokat,

- az üzemek munkaegészségügyi követelményeit,

- a munkavédelmi szervezet és felügyelet, a tűzvédelmi szervezet felépítését.

Megértés szintjén tudja:

- a munkavégzés személyi feltételeit,

- a környezetvédelmi eljárásokat és technológiákat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az elsősegélynyújtás legfontosabb módjait,

- a tűzoltókészülékeket és azok használatát,

- a környezetvédelmi károk megelőzésének és megszüntetésének módjait,

- az egyes munkákra vonatkozó balesetvédelmi előírásokat.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a munkahelyi és munkavégzési baleseti források, egészségkárosító tényezők felismerését,

- a környezetvédelmi előírásokkal történő azonosulását.

Közlekedési és műszaki ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a KRESZ fogalmainak meghatározását,

- gyalogos és közúti közlekedés szabályait,

- a géprajzi alapfogalmakat, a gépészetben használatos fontosabb fémes és nem fémes anyagok tulajdonságait,

- az Otto- és dízelmotorok szerkezeti felépítését és működését,

- az erőátviteli szerkezeteket, a járó- és kormányszerkezeteket, a fékszerkezeteket, a hidraulikus berendezések felépítését és működését.

Megértés szintjén tudja:

- a közlekedési taktikák összefüggő fogalmakat,

- a KRESZ szabályait,

- a szállítás, a rakodás, a tárolás gépeinek működését,

- a talajművelés, a vető-, az ültető-, az öntöző-, a betakarító- és a növényvédelmi gépek működését,

- a mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek kezelési és karbantartási munkáit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szállítással, rakodással összefüggő ismereteket,

- a gépelemek, a tüzelő- és kenőanyagok használatára és forgalmazására vonatkozó ismereteket.

Rendszerezés szintjén tudja:

- egy adott feladat (művelet) megoldásához szükséges erő- és munkagépek kiválasztását,

- a közlekedési kultúrájában a deffenzív szemléletmóddal történő azonosulást.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a mezőgazdaságban előállított termékeket és terményeket,

- a mezőgazdaságban alkalmazott anyagokat,

- a növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti technológiák műveleteit, a műveletek sorrendjét, egyes műveletekhez tartozó paramétereket,

- a terméknyeréssel, betakarítással összefüggő feladatokat,

- a felvásárlás, értékesítés körülményeit, feltételeit.

Jártasság szintjén tudja:

- a termeléssel, értékesítéssel összefüggő legfontosabb talajtani, takarmányozástani, fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatok végzését,

- mezőgazdasági termékek, termények, valamint a felhasználásra kerülő anyagok, eszközök készletezését,

- a gazdasági műveletek bizonylatolását, leltározást, az idősoros és számlasoros könyvvezetést,

- a gazdálkodással, kereskedelmi tevékenységgel összefüggő gazdasági számításokat,

- a menedzsmenti feladatok (pl. döntéshozatal, tervezés, ellenőrzés) ellátását,

- a kiskereskedelmi feladatok (pl. árubeszerzés, készletezés, értékesítés) végrehajtását,

- a számítógép alapszintű kezelését.

Készség szintjén tudja:

- a szerződéskötést,

- a termékek, termények átadásának, átvételének technikai lebonyolítását,

- a mezőgazdasági termékek, termények szabvány szerinti minősítését,

- a készletezéssel kapcsolatos munkák végzését,

- a fentiekkel összefüggő tevékenységek adminisztrációját.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a saját és mások gyakorlati tevékenységénél a munka leghatékonyabb megszervezését, ellenőrzését, esetleges korrigálását,

- egy adott feladat elvégzésénél a munka, a vizsgálati módszer legoptimálisabb kiválasztását és annak pontos végrehajtását.

4. Személyi követelmények

Az áruforgalmazó technikus személyi jegyeire legyen jellemző az önállóság, a kreativitás, a kitartás, a kockázatvállalás, a kritikusság és a tisztesség.

Jó kommunikációs készséggel rendelkezzék, önképzéssel tartson lépést a tudomány, a technika fejlődésével. Mint vállalkozó rendelkezzen gyors helyzetfelismeréssel és döntési készséggel. Legyen racionálisan kockázatvállaló. Az üzleti életben tartsa tiszteletben partnerei érdekeit, viselkedését jellemezze kulturált magatartás, tiszteletadás.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

1.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga a mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás ismeretanyagát öleli fel.

A vizsga két részből áll. Egy esszé jellegű feladatból, amelyben a vizsgázók önállóan fejtik ki a témára vonatkozó ismereteiket.

Az írásbeli vizsga második része feladatlap kitöltése, amelynek kérdései és feladatai a tantárgy különböző témaköreit érintik.

1.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga

a marketing,

a vezetés-szervezés (menedzsment), valamint

a vállalkozási ismeretek témaköreit tartalmazzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga három részből áll:

a) minősítés (növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési termékek és termények minősítése, laboratóriumi vizsgálatok)

b) számítógépkezelés és ökonómiai számítási feladatok végzése, gazdasági műveletek bizonylatolása, könyvelés (a számítógépkezelés összevonható a többi feladattal; könyvelés számítógéppel)

c) termények, termékek, növények, anyagok, gépelemek, gépalkatrészek, preparátumok felismerése. A felismerendő tárgyak minimummennyisége minimum 200 kell hogy legyen, a vizsgázó az elégséges szint eléréséhez legfeljebb 20%-ot tévedhet.

2. A felmentés feltételei

A mezőgazdaság sajátosságai, a termelés műszaki és közgazdasági feltételeinek változásai miatt a képzésben résztvevők korábban megszerzett ismeretei gyorsan elavulnak, egész vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Szakmai vizsgára az bocsátható, aki tantárgyi vizsgán idegen nyelvi társalgásból megfelelt vagy aki legalább egy idegen nyelvből középfokú A és B típusú állami nyelvvizsgával vagy azonos szintű külföldön is elfogadott más nyelvvizsgával rendelkezik.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- minősítéshez (növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési termények, termékek),

- tangazdaság, ahol a növénytermesztési, kertészeti, állattenyésztési tevékenységgel rendelkeznek, illetve mezőgazdasági vállalatokkal, vállalkozókkal kötött szerződés alapján, ahol az előbbieknek megfelelő tevékenységet folytatnak,

- laboratórium, ahol rendelkezésre állnak a vizsgafeladat elvégzéséhez szükséges különböző eszközök, felszerelések, berendezések, vegyszerek (pl. a talajvizsgálathoz, magvizsgálathoz, tápanyagvizsgálathoz stb.),

- számítógépkabinet legalább tizenkét munkahellyel,

- különböző nyomtatványok,

- kézi számológépek,

- árufelismeréshez termények, termékek, növények, anyagok, gépelemek, gépalkatrészek, preparátumok (mindösszesen legalább 200 féleséget tartalmazó kollekció), a mellékletben közölt jegyzék alapján.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elmélet

- Mezőgazdasági ismeretek

- Mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás

- Közgazdaságtan

- Marketing

- Közlekedési és műszaki ismeretek

- Vezetés-szervezés (menedzsment)

- Vállalkozási ismeretek

- Kereskedelmi ismeretek

- Munka- és környezetvédelem

- Idegen nyelv

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy	I.	II.	III.	Összes óra
	(38 hét)	(38 hét)	(34 hét)

Mezőgazdasági ismeretek	4	3	2	334
Közgazdaságtan	3	4	4	402
Mezőgazdasági áruismeret és áruforgalmazás	3	3	2	296
Marketing	3	-	-	114
Vezetés-szervezés (menedzsment)	-	3	-	114
Vállalkozási ismeretek	-	-	3	102
Közlekedési és műszaki ismeretek	2	2	2	220
Kereskedelmi ismeretek	-	1	2	106
Munka- és környezetvédelem	1	-	-	38
Idegen nyelv	2	2	2	220
Összes elméleti	18	18	17	1946
Szakmai gyakorlat	14	14	15	1574
Nyári összefüggő gyakorlat	(105) 3 hét	(105) 3 hét	-	210
Összes gyakorlat	637	637	510	1784
Mindösszesen	32	32	32	3730

MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

20 1 6140 05 90 07

2. A szakképesítés megnevezése:

Mezőgazdasági munkás

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- 16. életév betöltése,

- általános iskola 4. osztályának sikeres befejezése,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6140	Mezőgazdasági munkás

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6118	Parkgondozó
9210	Kerti munkás
6131	Állatgondozó

3. A képesítés célja:

A mezőgazdasági munkás képesítéssel a mezőgazdaság valamennyi területén technológiai műveletek végzése kézi erővel, valamint speciális gépkezelői engedélyhez nem kötött gépekkel, eszközökkel, berendezésekkel.

4. A munkaterület jellemzése

Fizikai munkavégzés magasabb szakmai képesítésű személy irányításával a mezőgazdasági termelés valamennyi ágában.

A munka tárgyának élő volta (talaj, növény, állat), valamint a speciális munkakörülmények (pl.: szélsőséges klimatikus tényezők), a munkavégzés során elkerülhetetlenül jelentkező kellemetlen környezeti hatások (pl.: bűz stb.) speciális személyiségjegyeket (lelkiismeretesség, türelem, állóképesség stb.) kíván a munkavégzőktől. A technológiai műveletek egyszerű gépek, berendezések üzemeltetését illetve kiszolgálását is igényelheti.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Szántóföldi növények termesztése

- talajművelés;

- tápanyag-visszapótlás;

- vetés, ültetés;

- növényápolás (növényvédelem, öntözés);

- betakarítás műveleteinek végzése irányítással.

Kertgazdálkodás

- zöldségnövények termesztése;

- gyümölcstermesztés;

- szőlőtermesztés és feldolgozás alapvető műveleteinek végzése irányítással.

Állattenyésztés, illetve -tartás

- takarmányozás, itatás;

- trágyakezelés;

- ápolási, gondozási teendők végzése.

Gépek és berendezések üzemeltetése, építési munkák végzése irányítással:

- egyszerű mezőgazdasági gépek, kertészeti kisgépek (pl.: rotációs kapa) üzemeltetése, kiszolgálása;

- az állattartás gépeinek, berendezéseinek, eszközeinek működtetése;

- kézi rakodás, anyagmozgatás végzése;

- gazdasági épületek karbantartásában, felújításában, bővítésében, létesítésében részvétel.

2. Elméleti követelmények:

Ismeret szintjén tudja:

- a szántóföldi növények termesztésének műveleteit, ezek legfontosabb agronómiai és gépészeti követelményeit, a termesztett kultúrnövényeket, a felhasznált anyagokat és segédanyagokat;

- a fontosabb gazdasági állatokat, azok elhelyezésére, tartására, takarmányozására, ápolására vonatkozó alapvető tudnivalókat;

- a kertgazdálkodás fő ágainak (zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés) kultúráit, termesztő berendezéseit;

- a növénytermesztés, kertgazdálkodás, állattartás során használt szerszámokat, eszközöket, berendezéseket, egyszerűbb gépeket, ezek működési elvét, biztonságos működtetésüket szolgáló munkavédelmi- és tűzrendészeti előírásokat;

- az épületek karbantartása, felújítása során használt anyagokat, eszközöket, eljárásokat;

- az adózás szerepét, fogalmát;

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat;

- az álláskereső technikákat;

- a környezetvédelem fontosságát.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szántóföldi növénytermesztés alapvető munkafázisait;

- a fontosabb gazdasági állatok gondozásának munkafolyamatait;

- a kertgazdálkodás terén a zöldség-, gyümölcs- és a szőlőtermesztés főbb műveleteit, munkafázisait;

- az alkalmazott egyszerű gépek, berendezések, szerszámok biztonságos működtetését, használatát;

- a szerződés fogalmát.

3. Gyakorlati követelmények:

A munkafolyamat ismerete szintjén tudja:

- a kertészeti kultúrák növényeinek vetését, ültetését, telepítését (pl.: magvetés, tűzdelés, palántanevelés, palántázás stb.);

- termesztőberendezések létesítését, kialakítását (fóliaváz, támberendezések);

- a növények fejlődésének stádiumait, rendellenességeit;

- felismerni a gazdasági állatok takarmányait.

Jártasság szintjén tudja:

- a kertészeti kultúrák növényeinek ápolási munkáit (pl.: hajtásválogatás, termésritkítás, kötözés stb.) s ezek végrehajtását;

- a gazdasági állatok takarmányának elkészítését;

- a trágyakezelést;

- az állatok rendellenes viselkedését (betegség, környezeti hatás) felismerni;

- az egyszerű gépek karbantartási műveleteit elvégezni.

Készség szintjén tudja:

- a mezőgazdasági gépeket, kertészeti és állattartó telepi gépeket kiszolgálni;

- a takarmánykiosztást, etetést, itatást elvégezni;

- az állatok gondozásával, ápolásával kapcsolatos teendőket elvégezni;

- az egyszerű mezőgazdasági, kertészeti, állattartó telepi gépek indítási műveletét, a kezelési feladatokat, a gépek rendellenes működésének jeleit, az üzemeltetésre, karbantartásra vonatkozó munkavédelmi és tűzrendészeti szabályokat, előírásokat, azok betartását;

- a gazdasági épületek karbantartása, felújítása során jelentkező egyszerűbb feladatokat (pl. fertőtlenítő meszelés, festés-mázolás) végrehajtani bizonyos építési munkában (pl.: betonkeverés, alap- és aljzatbetonozás), segéderőként közreműködik (pl.: falazás, ácsmunka, tetőfedés);

- a szállítással kapcsolatos kézi rakodási munkák végzését.

4. Személyi követelmények:

A mezőgazdasági munkás

- rendelkezzen kellő fizikai erővel és állóképességgel a kézi erővel és kéziszerszámokkal végzendő munkák, az anyagmozgatás, rakodás, állatápolás (pl.: állatok megfékezése) elvégzéshez;

- legyen kitartó, fegyelmezett és pontos;

- rendelkezzen megfelelő képességekkel (pl.: térbeli tájékozódási készség, gyors reflex) az egyszerű gépek, berendezések üzemeltetéséhez.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei:

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga ismeretkörei:

- mezőgazdasági ismeretek

- műszaki ismeretek.

Szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

A mezőgazdasági ismeretek témakör két részfeladatot foglal magába:

a) Szántóföldi növények termesztése és kertgazdálkodási ismeretek.

b) Állattenyésztési, illetve tartási ismeretek.

A műszaki ismeretek az egyszerű mezőgazdasági munkagépek, kertészeti és állattartó telepi gépek, eszközök kezelését, karbantartását öleli fel.

A tételek az elméleti tantárgyak ismeretkörét tartalmazzák, de nem átfogó jelleggel (pl.: kukorica termesztése stb.), hanem a mezőgazdasági munkás feladatkörének megfelelően csak a munkafolyamat részének megfelelő egy-egy fontos munkaszakaszra határoltan.

1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgatételek is két tételcsoportban kerülnek megfogalmazásra, mégpedig:

- mezőgazdasági gyakorlatok,

- géptani eszközhasználati gyakorlat.

A mezőgazdasági gyakorlatok keretében a szántóföldi növénytermesztés, a kertgazdálkodás és az állattartás legalapvetőbb munkafeladatainak szakszerű elvégzése jelenti a vizsgafeladat teljesítését. Előfeltétele a vizsgafeladat értékelhetőségének, hogy a teljesítés a munkavédelmi és tűzrendészeti előírások betartásával, balesetmentes munkavégzéssel történjen.

A vizsgafeladatok munkáltatóak legyenek, megfogalmazásukból derüljenek ki az értékelési szempontok, legyenek tekintettel a szervezhetőségre, a feltételek biztosítása, az időkeretekre.

A géptani eszközhasználati gyakorlatok keretében az egyszerű mezőgazdasági-, kertészeti- és állattartótelepi gépek működtetését, kiszolgálását, karbantartását kell elvégezni az előzőkben ismertetett feltételek szerint.

3. A felmentés feltételei:

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

4. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei:

Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki tanulmányi kötelezettségeit teljesítette.

Iskolarendszeren kívüli képzés esetén:

- a kötelezően előírt tanfolyami követelményeket teljesítette.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú iskolai képesítéssel kell rendelkeznie.

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja ezeket.

Szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

A mezőgazdasági gyakorlathoz:

- a gépüzemelést biztosító tanterület (kb.: 3 ha),

- tananyagnak, vizsgakérdéseknek megfelelő növénykultúrák (pl.: gabona, kapás stb.),

- különböző kertészeti munkák (pl.: ültetés) elvégzésére alkalmas tanterület és növényi kultúrák (zöldség, gyümölcs és szőlőültetvény),

- kertészeti termesztő berendezések (üvegház, fólia, támrendszer),

- mezőgazdasági és kertészeti munkák végzéséhez szükséges kézi szerszámok (pl.: ásó, kapa, gereblye, palántázó és ültető eszközök, metszőolló, sövénynyíró stb.),

- az állattartást biztosító épületek (ólak, istállók),

- különböző gazdasági állatok (baromfi, sertés, szarvasmarha, ló, illetve a tájkörzetre jellemző állatfaj, pl.: juh, liba stb.),

- az állattartás anyagai, eszközei (szálas és szemes takarmányok, siló, különböző tápok, vasvilla, vesszősöprű, lapát, ápolási eszközök, pl.: kefe, kaparó, körmöző stb.).

A géptani gyakorlathoz:

- kertészeti kisgépek (fűnyíró, rotációs kapa stb.),

- az állattartás alapvető gépei, berendezései (önetetők, önitatók stb.),

- morzsoló, daráló gépek,

- szecskázók,

- takarmánykeverők,

- traktorok,

- talajművelő gépek,

- magágykészítő gépek,

- vetőgépek,

- kultivátorok (sorművelő, szántóföldi),

- kaszálógépek,

- tápanyag-visszapótlás gépei (szerves- és műtrágyaszóró gépek),

- pótkocsi,

- a tájkörzet speciális növénykultúrájának gépei (pl.: hagyma stb.).

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Elméleti tárgyak:

Szántóföldi növények termesztése

Kertgazdálkodási ismeretek

Állattenyésztési és tartási ismeretek

Munka- és környezetvédelmi ismeretek

Műszaki ismeretek

Gazdasági alapismeretek

Gyakorlatok:

Mezőgazdasági gyakorlatok

(Növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés)

Géptani gyakorlatok

(Mezőgazdasági, kertészeti és állattartótelepi gépek, eszközök)

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

	Heti óraszám
Tantárgy	I.	II.	Összesen
	(38 hét)	(34 hét)

Szántóföldi növények termesztése	2	3	178
Kertgazdálkodási ismeretek	2	2	144
Állattenyésztési és tartási ismeretek	2	3	178
Munka- és környezetvédelmi ismeretek	1	-	38
Műszaki ismeretek	2	3	178
Gazdasági alapismeretek	2	-	76
Elméleti órák:	11	11	792
Gyakorlatok:
Mezőgazdasági gyakorlatok	14	8	804
Géptani gyakorlatok	7	16	810
Gyakorlati órák:	21	24	1614
Összefüggő gyakorlatok	3 hét	-	105
Gyakorlatok mindösszesen:			1719
Óratervi órák összesen:			2511

KÉPESÍTETT MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

20 4 6140 80 60 02

2. A szakképesítés megnevezése:

Képesített mezőgazdasági gazdaasszony

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6140	Általános mezőgazdasági foglalkozások (Képesített mezőgazdasági gazdaasszony)
5125	Gazdaasszony, szobaasszony

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3313	Szociális ápoló, gondozó
3314	Hivatásos nevelőszülő
3319	Egyéb szociális foglalkozások
3412	Gyermekfelügyelő
3414	Egészségnevelő-asszisztens
6129	Egyéb növénytermesztő és kertészeti foglalkozások
6139	Egyéb állattartó és állattenyésztő foglalkozások
5315	Házvezetőnő
5330	Szociális szolgáltató foglalkozások
5352	Háztömbfelügyelő, gondnok, házfelügyelő
5359	Egyéb lakás-, kommunális szolgáltató foglalkozások
7219	Egyéb élelmiszergyártó, feldolgozó és tartósító
7319	Egyéb textilipari foglalkozások
7519	Egyéb háziipari foglalkozások
5129	Egyéb vendéglátó-ipari foglalkozások
5319	Egyéb személyi szolgáltatási foglalkozások
5320	Egészségügyi szolgáltatási foglalkozások (pl. segédápoló, dajka)

3. A képesítés célja:

A képesített mezőgazdasági gazdasszony végzettséggel rendelkező alkalmas a korszerű életvitel, a kiegyensúlyozott családtervezés, a szülői szerep, a háztartási tevékenységek, a mezőgazdasági munkák elvégzésére, a mezőgazdasági termékek előállításával, feldolgozásával, értékesítésével kapcsolatos munkákra és azok végzésére.

E képesítés és idegennyelv-tudás birtokában felkészült önálló, jövedelemszerző vállalkozások, pl. vidéki vendéglátás (falusi zöld turizmus) gyakorlására, a vendégekkel való aktív, közvetlen kapcsolattartásra, a számítógépes nyilvántartási módszerek használatára, a szerződéskötési és adózási munkafolyamatok végzésére.

A képesítés további kapcsolódó szakképesítések megszerzéséhez szolgál alapul.

Ilyen lehetőségek:

- a szolgáltatások területén (pl. falusi vendéglátó),

- az egészségügyi-, pedagógiai és szociális szolgáltatások területén (pl. szociális ápoló, hivatásos nevelőszülő, gyermekfelügyelő stb.),

- a növénytermesztés, kertészet területén (pl. virágkötő, parkgondozó, gombatermelő stb.),

- az ipar és élelmiszer-ipari feldolgozás területén (pl. varrónő, tejfeldolgozó stb.)

4. A munkaterület jellemzése:

A képesített mezőgazdasági gazdasszony tevékenységi köre rendkívül összetett, változatos. A képesítés nemcsak munkavállalási lehetőséget biztosít, hanem alapvető feladata az igényes, harmonikus családi élettér kialakítása és fenntartása.

Leggyakoribb feladatok:

A családellátás és háztartás terén:

- a családi élet megszervezése,

- a csecsemőápolás és házi beteggondozás,

- gyermekek gondozása, nevelése,

- a szabás-varrás, kézimunkázás,

- a ruhaápolás, -javítás,

- a lakásápolás,

- a vendéglátás,

- az esztétikus, igényes környezet kialakítása és fenntartása,

- a higiéniés feltételek fenntartása.

A mezőgazdasági munkák terén:

- a konyhakert, gyümölcs és díszkert művelése,

- a haszonállatok tartása,

- a megtermelt növényi és állati termékek feldolgozása, tartósítása, értékesítése.

A családi gazdálkodás terén:

- belső jövedelemszerző tevékenység nyilvántartási, ügyviteli, pénzgazdálkodási munkái.

Falusi vendégházak, panziók, valamint szállodák, üdülők működése terén:

- szobaasszonyi és adminisztratív feladatok,

- konyhai, éttermi munkák,

- gondnoki teendők.

Mindezek a tevékenységek - kiegészítő szakismeretek birtokában, fejlett technika alkalmazásával - betölthető munkalehetőségek körét bővítik.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- családellátás és vendégfogadás,

- anyanyelvi és idegen nyelvű kommunikálás,

- lakás- és környezetgondozás,

- kertészeti munkák,

- állattartás,

- gépkezelés, számítógépkezelés,

- szakmai számítás, ügyvitel,

- környezetvédelem,

- személyi higiénia és munkavédelem,

- esztétikus környezetalakítás,

- igényes megjelenés.

2. Elméleti követelmények:

a) Háztartásgazdaság - életvitel - táplálkozásélettan terén

Ismeret szintjén tudja:

- a család és a társadalom összefüggéseit, kapcsolódási pontjait,

- a családi életben előforduló döntési folyamatokat,

- a családok életminőségét befolyásoló döntéseket,

- a család szükségleteinek kielégítési módját és az ezzel kapcsolatos konfliktusok megoldási lehetőségeit,

- a különböző étkezési szokásokat, azok kedvező vagy kedvezőtlen hatásait,

- a táplálékok károsítóanyag-tartalmát, a szervezetbe jutásának következményeit, a károsító anyagok csökkentésének lehetőségeit.

Megértés szintjén tudja:

- kiválasztani az egészséges életmódhoz szükséges tevékenységeket, környezeti tényezőket, táplálkozási szokásokat stb.,

- a helyes, korszerű táplálkozás előnyeit, az ezekkel összefüggő biológiai folyamatokat,

- az élelmiszerek csoportjait, kalória- és tápanyagértéküket, a helyes elkészítési módokat, a különböző ételek előnyeit és hátrányait,

- a háztartási beruházások gazdaságosságát, célszerűségét, megtérülését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a korszerű háztartás feltételeit, összetevőit, az egészséges étrendek összeállítását,

- a pénzzel, idővel, energiával való ésszerű tervezést és gazdálkodást,

- a családi költségvetés készítését.

b) Vendéglátás terén:

Ismeret szintjén tudja:

- az idegenforgalom, a vendéglátás történelmi összefüggéseit, jelentőségét,

- az ország és az adott település idegenforgalmi adottságait, struktúráját,

- a fizetővendéglátás, a falusi turizmus jellemzőit, vállalkozási formáit.

Megértés szintjén tudja:

- a települési feltételrendszer és az idegenforgalmi igények, lehetőségek kapcsolatát,

- az utazási irodákkal való együttműködés módjait, rendelési, nyilvántartási és elszámolási rendszerét,

- a szálláshelyek osztályba sorolását, árát,

- a falusi turizmust jellemző programokat, szervezési rendjét és lehetőségeit, marketing tevékenységét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vendégfogadással összefüggő házigazda szerepkör betöltéséhez szükséges szabályokat, követelményeket, feladatokat,

- a fizetővendéglátás összetevőit, teendőit,

- a várható vendégkörhöz igazodó társalgási nyelvet.

c) Lakáskultúra terén:

Ismeret szintjén tudja:

- a lakással kapcsolatos követelményeket,

- az egészséges és esztétikus lakótér jellemzőit.

Megértés szintjén tudja:

- a lakás működtetéséhez szükséges munkafolyamatokat,

- a takarékos üzemeltetés lehetőségeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a lakószobák és a lakáshoz tartozó helyiségek rendbentartásának alapelveit, követelményeit.

d) Öltözködéskultúra terén:

Ismeret szintjén tudja:

- a felhasználásra kerülő anyagféleségeket, feldolgozhatóságukat,

- a ruhakészítések általános folyamatát,

- a ruházati cikkek felosztását.

Megértés szintjén tudja:

- a testalkattípusokat és a testméreteket,

- a szabásminták készítési elvét, felhasználási módjait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szabás munkafolyamatait,

- a varrásfajták készítési lehetőségeit,

- a kézimunkák, díszítések technikáját,

- a ruhaátalakítások és javítások alkalmazási eseteit.

e) Egészségügy-gondozás terén:

Ismeret szintjén tudja:

- az emberi szervezet szerveinek, rendszereinek morfológiai felépítését, működését,

- az életműködések szabályozásának törvényszerűségeit,

- a nő és férfi biológiai, fiziológiai, pszichológiai sajátosságait,

- az egészségvédő és megelőző (prevenciós) lehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- az újszülött, a csecsemő, a kisded, a kisgyermek testi és érzelmi fejlődésének sajátosságait,

- a gondozási, nevelési és fejlesztési lehetőségeket,

- az élelmiszerek élettani szerepét,

- a betegellátás szabályait, ok-okozati összefüggéseit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a gondozási, ápolási elemeket,

- a csecsemők és kisgyermekek egészséges táplálásának metódusait,

- a leggyakoribb diétás étkezés szabályait.

f) Mezőgazdaság terén:

Ismeret szintjén tudja:

- a háztartás szempontjából fontos növények termesztésének általános ismereteit,

- a legfontosabb fajokat,

- növényvédelmet, gépeket, kertészeti építményeket,

- a ház körül tartható állatfajok szaporítási, takarmányozási, tartási módjait,

- az állatok elhelyezésének higiéniai feltételeit, betegségének tüneteit.

Megértés szintjén tudja:

- a kertészetben és az állattartás területén használatos technológiák, a munkafolyamatok összefüggését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a kert kialakításának szabályait,

- a háztartásban felhasznált növények termesztési eljárásait,

- az állatok napi gondozásának, takarmányozásának, férőhelyük tisztán tartásának követelményeit.

g) Szakmai számítások terén:

Ismeret szintjén tudja:

- a családi és kiegészítő gazdálkodás összetevőit,

- az alkalmazható számítási műveletek körét.

Megértés szintjén tudja:

- a kertészet, az állattartás, a háztartás, esetleg belső jövedelemszerző vállalkozás, falusi vendéglátás nyilvántartási feladatait, bizonylatok kezelését, a könyvelés elemeit, folyamatát, az adózás rendszerét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- kiszámítani a növénytermesztéshez, állattartáshoz, sütés-főzéshez, szabás-varráshoz, vállalkozáshoz szükséges anyagmennyiséget, bekerülési költséget, gazdaságosságot,

- a vállalt tevékenységgel járó ügyviteli munkák önálló (számítógépes) elvégzését.

h) Idegen nyelvű kommunikáció terén:

Ismeret szintjén tudja:

- a térség igényéhez, a várható vendégkörhöz igazodó idegen nyelv(ek) alapvető szabályait, kifejezéseit, alkalmazhatóságát.

Megértés szintjén tudja:

- legalább egy idegen nyelvet társalgási szinten.

Alkalmazás szintjén tudja:

- legalább egy idegen nyelven a vendéglátással, kiszolgálással, tájékoztatással, elszámolással stb. kapcsolatos kifejezések, szófordulatok tárgyalóképes használatát.

i) Számítástechnika terén:

Ismeret szintjén tudja:

- a számítógép kezelésének általános elemeit.

Megértés szintjén tudja:

- a számítógéppel feldolgozható adatok, iratok feldolgozási, nyilvántartási, elkészítési, tárolási metódusait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a munkáját segítő szövegszerkesztő, táblázatkezelő, könyvelő stb. programok alapvető használatát.

3. Gyakorlati követelmények:

a) Mezőgazdaság terén:

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a zöldségnövények szedési, feldolgozási, tárolási és tartósítási eljárásait,

- a legismertebb dísznövények szaporítását és ápolási munkáit,

- a gyümölcstermelő növények ápolási munkáit, a termések tárolási, feldolgozási, felhasználási műveleteit,

- a szőlőtermesztés általános alapjait, az egyszerű pinceműveleteket,

- alkalmazni a legfontosabb növényvédő szereket és az állattartáshoz szükséges fertőtlenítőszereket,

- a ház körül tartható állatfajokkal kapcsolatos teendőket.

Jártasság szintjén tudja:

- kiválasztani a különféle munkákhoz szükséges eszközöket,

- elvégezni a kertészeti és állattartási technológiák munkafázisait,

- minősíteni a termékeket.

Készség szintjén tudja:

- az alapvető kertészeti munkákat (szaporítás, ápolás, feldolgozás),

- a ház körül tartható állatok takarmányozási, gondozási és feldolgozási munkáit,

- alkalmazni a kapcsolatos munkavédelmi szabályokat,

- elvégezni a szükséges szakmai számításokat.

b) Főzés-sütés terén:

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a feldolgozandó nyersanyagok tulajdonságait,

- a családellátást szolgáló és a vendéglátáshoz szükséges főzési, sütési, terítési, felszolgálási munka fogásait, előkészítő- és utómunkálatait,

- a munkáját segítő gépek használatát,

- a munkavédelmi szabályok betartását.

Jártasság szintjén tudja:

- a vendéglátáshoz a különféle étkezések étrendjét összeállítani, a fogadásokat előkészíteni és tálalni,

- a diétás, tájjellegű és különleges ételek sajátosságait,

- a ház körül megtermelt termékek felhasználását.

Készség szintjén tudja:

- a mindennapi, az ünnepi, a diétás és különleges étkezésekhez szükséges ételek készítését, díszítését,

- az esztétikus terítést, a figyelmes tálalást és kínálást,

- az energiatakarékos, higiénikus munkavégzést.

c) Szabás-varrás, kézimunkázás terén:

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az alap- és segédanyagok felhasználási módjait,

- a szabásminták szerkesztési és másolási módjait,

- a lakás- és ruhadíszítéseket, népi hímzéseket,

- a munkájukat segítő gépek, eszközök használatát.

Jártasság szintjén tudja:

- az átalakítási és javítási eljárásokat,

- kiválasztani a célnak megfelelő ruhaanyagokat, lakástextíliákat.

Készség szintjén tudja:

- a gépi és kézi varrásokat,

- szabásminta alapján ruhadarabok elkészítését,

- a maradékok hasznosítását.

d) Gondozás-ápolás terén:

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a családtagok gondozásának elemeit,

- a csecsemő-, a beteggondozás- és elsősegélynyújtási eszközök használatát.

Jártasság szintjén tudja:

- a csecsemő, a kisgyermek és a gyermek mindennapi testi ápolásának feladatait,

- a betegápolás teendőit,

- az érzelmi kapcsolatteremtést.

Készség szintjén tudja:

- az elsősegélynyújtási teendőket,

- a csecsemő szakszerű gondozását,

- az ápolás elemeinek alkalmazását,

- az empatikus bánásmódot,

- a higiénikus munkavégzést és a munkavédelmi előírások betartását.

e) Mosás-takarítás terén:

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a mosó- és tisztítószerek felhasználási módját,

- célszerűen megszervezni a munkafolyamatokat.

Jártasság szintjén tudja:

- kiválasztani és használni a különféle munkákhoz a megfelelő eszközöket.

Készség szintjén tudja:

- a ruhaneműk, textíliák mosását, tisztítását, vasalását,

- a takarítást,

- a munkát segítő gépek használatát.

4. Személyi követelmények:

A mezőgazdasági gazdasszonyt jellemezze:

- általános tájékozottság, intelligencia,

- az ember- és másságtisztelet,

- felelősségvállalás és -tudat,

- megbízhatóság,

- az empátia,

- a fizikai és lelki teherbírás,

- szorgalom,

- sokoldalúság,

- kreativitás és nyitottság,

- személyi higiénia.

Rendelkezzenek olyan műveltséggel és személyiségjegyekkel, amelyek szükségesek a kiegyensúlyozott családi élet tartalmassá tételéhez, rendszeres (üzleti) tárgyalásokhoz, vállalkozásokhoz.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Szóbeli vizsga

A komplex vizsgatételek a tananyag egészét átfogják és lehetővé teszik a tantárgyak közötti koncentráció bemutatását. Kiemelt hangsúlyt kapnak a következő területek:

- kertészet

- állattartás

- háztartásgazdaságtan és életvitel

- számítástechnika

- táplálkozásélettan

- egészségügy-gondozás

- vendéglátás

- lakás- és öltözködéskultúra.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga két részből áll:

1.2.1. Elővizsga

- főzés-sütés, (terítés, felszolgálás) minden vizsgázónak (a vizsgát szervező intézet által megadott) háromfogásos menüt kell készíteni, az ebédhez meg kell teríteni, és az elkészített ételt fel kell szolgálni,

- ápolás-gondozás, minden vizsgázó bemutat (a vizsgát szervező intézet által megadott tételsorból) egy elsősegélynyújtó, egy csecsemőápolási, egy gondozási feladatot,

- szabás-varrás-kézimunkázás, vizsgaremek készítése (a vizsgáztató intézmény által a tantervi követelmények szerint meghatározott feladat alapján), és az elkészített munkákból kiállítás szervezése,

- egy idegen nyelvű szakmai társalgás. Minden vizsgázó (a vizsgát szervező intézet által összeállított tételsorból) idegen nyelven folytatott társalgási feladatokat teljesít, a vendégfogadással, gyermekneveléssel, mezőgazdasággal kapcsolatos témakörökből.

Az elővizsgát az állami vizsgabizottság előtti vizsga megkezdéséig be kell fejezni.

1.2.2. Állami vizsgabizottság előtti vizsga:

Mezőgazdasági gyakorlat

- kertészeti ismeretek

- felismerési feladat

- munkáltatói feladat

állattartási ismeretek

- felismerési feladat

- munkáltatói feladat.

A gyakorlati vizsga során a gyümölcs-, zöldség, dísznövénytermesztés, állattartás témaköreiből összeállított technológiai, alkalmazási, felismerési és számítási feladatokat kell megoldani. (Felismerési és számítási témarész írásbeli feladatként is megoldható.)

A munkahelyeket a vizsgázók számának és a vizsga követelményeinek megfelelően kell előkészíteni. A munkahelyek kijelölésénél figyelembe kell venni a várható teljesítményt, a vizsgázók megfelelő elkülönítését és a munka végzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket.

A felismerési feladatokat (növényismeret, kötészeti ismeretek, testtáj ismeret, termékismeret stb.) a vizsgáztató intézmény állítja össze, a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 30 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időt ki is töltse.

2. A felmentés feltételei

Az idegen nyelvű szakmai elővizsga alól a legalább középfokú állami "A" típusú, vagy azonos szintű, külföldön is elfogadott más nyelvvizsgával rendelkező mentesül.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki eredményesen teljesítette az elővizsga követelményeit.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú iskolai képesítéssel vagy szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, földterülettel, állatállománnyal, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja ezeket.

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók.

A gyakorlati felkészítés és vizsgáztatás tárgyi feltételei:

- kertgazdálkodási ismeretekhez

bemutató és gyakorlóterület legalább 2 ha, üvegház, fóliasátor (200 m2), tárolópince, kisgépek, kéziszerszámok (minden gyakorlaton lévő tanulónak)

- állattartási ismeretekhez

betelepített sertésól, a tartáshoz szükséges felszereléssel, betelepített baromfiól, a különböző tartási módoknak megfelelő felszereléssel, valamint a helyi adottságok figyelembevételével a jellemző állatfajok tartásához és a különböző tartási módokhoz szükséges felszerelések és berendezések,

- főzés-sütés-terítés gyakorlathoz

tankonyha osztályonként 8-10 tűzhellyel és olyan felszereléssel, hogy a tanulók a tantervben szereplő ételféleségeket 4-6 fő részére elkészíthessék, étterem, az ünnepi és alkalmi terítéshez szükséges asztalnemű és étkészlet a kötelező étkező személyek létszámának megfelelően,

- ápolás-gondozás gyakorlathoz

elsősegélynyújtó felszerelés, tanbabák, valamint a csecsemő- és kisgyermekgondozás fogásainak elsajátításához szükséges felszerelések, betegágy, valamint a beteggondozási ismeretek elsajátításához szükséges felszerelések,

- szabás-varrás, kézimunkázás gyakorlathoz

osztályonként 8-10 db varrógép, vasalók, varrófelszerelés, divatlapok, mintafüzetek,

- idegennyelv oktatásához

a középfokú nyelvvizsgaszint elsajátításához szükséges tananyagok és eszközei.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elmélet:

Háztartásgazdaságtan, életvitel

Vendéglátói és idegenforgalmi ismeretek

Táplálkozásélettan

Egészségügyi ápolás, gondozás

Öltözködés- és lakáskultúra

Kertészeti ismeretek

Állattenyésztési ismeretek

Szakmai számítások, ügyvitel

Számítástechnika

Idegen nyelv

Kommunikáció-marketing

Szakmai gyakorlatok:

Főzés-sütés-terítés-felszolgálás

Ápolás-gondozás

Szabás-varrás-kézimunkázás

Mosás, vasalás, ruhaápolás, javítás

Takarítás

Mezőgazdasági kistermelés: kertészet, állattenyésztés

VII. MELLÉKLET

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy megnevezése		Összes óra


Szakmai elmélet:
Háztartásgazdaságtan-életvitel		114
Vendéglátó és idegenforgalmi ismeretek		76
Táplálkozásélettan		38
Egészségügyi ápolás, gondozás		38
Öltözködés- és lakáskultúra		38
Kertészeti ismeretek		114
Állattenyésztési ismeretek		114
Szakmai számítások, ügyvitel		76
Számítástechnika		96
Idegen nyelv		114
Kommunikáció-marketing		57
Szakmai elmélet összesen:		875
Szakmai gyakorlat:
Főzés-sütés-terítés-felszolgálás		380
Ápolás-gondozás		152
Szabás-varrás-kézimunkázás		380
Mosás-vasalás-ruhaápolás, javítás		152
Takarítás		152
Mezőgazdasági kistermelés - kertészet - állattenyésztés		410
Szakmai gyakorlat összesen		1626
Mindösszesen szakmai képzésre:		2500

BAROMFI ÉS KISÁLLATTENYÉSZTŐ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

22 5 3124 16 63 02

2. A szakképesítés megnevezése:

Baromfi és kisállattenyésztő szaktechnikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség (érettségi) és

- szakmai előképzettség

- mezőgazdasági technikus, vagy

- állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3124	Mezőgazdasági technikus (Baromfi- és kisállattenyésztő szaktechnikus)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6131	Általános állattartó és -tenyésztő
6136	Baromfitartó és -tenyésztő
6137	Kisállattenyésztő
6139	Egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások

3. A képesítés célja:

A képesítés célja olyan korszerű középfokú szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező baromfi- és kisállattenyésztő szakemberek képzése, akik képesek a termelési, üzemeltetési folyamatok előkészítésében és lebonyolításában önálló feladatok elvégzésére, középszintű vezetői, valamint magasabb szakmai igényű, fizikai munkakörök ellátására. Képesek a piac igényeinek megfelelő minőségű állati termékek előállítására, a termelés menedzselésére.

4. A munkaterület jellemzése:

A baromfi és kisállattenyésztés különböző területein a termelés menedzselése, szakmai munkák elvégzése. A folyamatosan jelentkező üzemelési munkák megoldásában a főiskolát és egyetemet végzett állattenyésztők és állatorvosok tevékenységének segítése, szakszerű alátámasztása, az egyes technológiai feladatok önálló megoldása, a beosztott dolgozók részére a helyes munkafogások megtanítása.

Szakterületükön az állatok elhelyezésével, tartásával, ápolásával, szaporításával, az állati termék előállításával kapcsolatos speciális napi munkák elvégzése, illetve ezek irányítása. A munkavégzés során gondoskodás a korszerű munka- és környezetvédelmi szabályok betartásáról és a hatósági előírások érvényesítéséről.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- Az állatok tartásával kapcsolatos napi munkák irányítása, illetve elvégzése.

- Az időszakosan jelentkező munkák elvégzése, elvégeztetése.

- A takarmányok tárolásának, készletezésének elvégzése, elvégeztetése.

- Az állatok tenyésztésével, termelésével, az anyagok felhasználásával, a munkák bérezésével kapcsolatos alapbizonylatok és feljegyzések vezetése.

- A baromfi- és kisállattenyésztés minden területén szervezési, irányítási, manuális munkavégzési, menedzselési feladatok ellátása.

- A korszerű ismeretek felhasználásával, az állattenyésztési egység viszonyainak megfelelően kézi, és gépi eszközök igénybevételével végzett munkák szervezése a munka- és környezetvédelmi előírások, hatósági rendelkezések megtartásával.

- A gazdálkodási egységben használt számítógépek kezelése a munkaterületük adatainak tárolására, a tenyésztési termelési adatainak tárolására, a tenyésztési, termelési adatok elemzésére, a takarmányok felhasználásának optimalizálására, a gazdaságosság számítására.

2. Elméleti követelmények

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait

- a leltározás elvégzését.

Anatómia és élettan terén

Megértés szintjén tudja:

- a baromfifajok, nyúl- és prémesállatfajok anatómiai és élettani sajátosságait (kültakaró, emésztés, szaporodás, neuro-hormonális szabályozás),

- állat és környezete közötti kölcsönhatásokat.

Takarmányozástan terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tanult állatfajokkal etethető takarmányok jellemzőit, táplálóanyagok hasznosulását, étrendi hatását,

- a takarmányok táplálóanyag, nyersfehérje tartalma, aminosavszintje és az állati termék mennyisége, minősége közötti összefüggést,

- a növényevő és húsevő prémesállatok szakszerű takarmányozását,

- a szükséglet szerinti takarmányozást (hús, tojás, nyúl, prémesállatfajok takarmányának összeállítására),

- a takarmányozás programozását a termékelőállítás szerint,

- a számítógépes takarmányadag optimalizálási programokat a baromfiak takarmányozásában.

Állatok egészségvédelme terén

Ismeret szintjén tudja:

- a preventív állat-egészségügyi programokat,

- a kisállattartásban alkalmazott készítményeket, gyógyszereket és ezek beszerzési lehetőségeit.

Megértés szintjén tudja:

- a laboratóriumi vizsgálatra küldendő anyagokkal kapcsolatos előírásokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- felismerni a gyakrabban előforduló betegségek tüneteit,

- végrehajtani a különböző tisztítási, fertőtlenítési eljárásokat a technológiában előírt, vagy az állatorvos utasítására állat-egészségügyi feladatok ellátását,

- az alapvető élelmiszer-higiéniai előírások betartását,

- betegségek megelőzését.

Állattartás épületei és gépei terén

Ismeret szintjén tudja:

- a baromfi-, nyúl, és prémesállattartó telepek, keltető üzemek legújabb technológiai berendezéseit.

Speciális baromfi-, nyúl- és prémesállattenyésztési ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a baromfi- és nyúlfajnál alkalmazott speciális szelekciós, és tenyésztési eljárásokat (hibridizáció),

- a fontosabb minőségi és mennyiségi tulajdonságok átöröklésének genetikai szabályait,

- az egyes állati termékek (hús, tojás, máj, prém, toll) elsődleges feldolgozásának technológiáját.

Megértés szintjén tudja:

- a keltetési technológiákat,

- a keltetőüzem működtetését, vezetését,

- a hazánkban forgalmazott baromfi- és nyúlfajták, hibridek értékmérő tulajdonságait,

- az egyes prémesállatfajok faji sajátosságait, szaporítását, tartástechnológiáját.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tartástechnológia egyes elemeinek szintetizálását és adaptálását hús-, áru- és tenyésztojás termelés esetén (állatok elhelyezése, környezetszabályozás, etetés, itatás, állatápolás, gondozás),

- a speciális termékelőállítási technológiákat máj, toll és prémtermelésben.

3. Gyakorlati követelmények

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

Jártasság szintjén tudja:

- a baromfi-, nyúl- és prémesállattartó telep baleseti veszélyforrásait és megelőzésének módjait,

- üzleti tervet elkészíteni.

Készség szintjén tudja:

- a beosztottak munkájának irányítását, munkájuk megszervezését,

- önálló vállalkozás pénzügyi tervének elkészítését,

- a gazdálkodás eredményességének elemzését,

- a balesetvédelmi oktatás megtartását.

Anatómia és élettan gyakorlata terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- szerkezet alapján a tollféleségeket, fajtákat, a minősítés szempontjait,

- a prém szerkezetét, felépítését (nemes, félnemes prém, angóra).

Takarmányozástan terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az alapvető takarmányvizsgálati eljárásokat.

Jártasság szintjén tudja:

- a takarmányokat minősíteni érzékszervi vizsgálat alapján,

- alkalmazni a takarmány-táblázatokat.

Készség szintjén tudja:

- a szakmai számítógépes programokat alkalmazni.

Állatok egészségvédelme terén

Készség szintjén tudja:

- a kisállattartásban alkalmazott készítményeket a betegségek megelőzésére,

- a gyakrabban előforduló betegségek felismerését,

- az esetlegesen előforduló betegségek állatorvosi felügyelet mellett történő kezelését,

- az egyes állatfajokra vonatkozó vakcinázási programok végrehajtását,

- a tisztítási, fertőtlenítési feladatok végrehajtását,

- a vizsgálatra küldendő anyagokra vonatkozó előírásokat.

Állattartás épületei és gépei terén

Jártasság szintjén tudja:

- működtetni a baromfi-, nyúl, és prémesállattartó telepek gépi berendezéseit,

- a keltetőben használt gépeket, eszközöket.

Speciális baromfi, nyúl és prémesállat tenyésztési ismeretek terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a prémesállattartó üzemek munkáit,

- az állati termékek elsődleges feldolgozásának technológiáit.

Jártasság szintjén tudja:

- megkülönböztetni és jellemezni a baromfi és nyúlfajtákat, hibrideket,

- alkalmazni a baromfifajokra vonatkozó keltetési technológiákat,

- a keltetőüzem működtetését, vezetését.

Készség szintjén tudja:

- a tartástechnológiai műveleteket elvégezni, elvégeztetni és ellenőrizni.

4. Személyi követelmények

A baromfi- és kisállattenyésztő szaktechnikusban alakuljon ki az állatok iránti szeretet, a pontos munkavégzés és a személyi higiénia igénye. Képesek legyenek az egyes feladatokat önállóan megoldani, a helyzeteket elemezni, törekedjenek önálló ítéletalkotásra. Alakuljon ki a permanens önművelődés igénye, fogékonyak legyenek az új, a korszerű iránt. Rendelkezzenek jó vezetői készséggel és képességekkel.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

A szakmai vizsgáztatás célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- elsajátította-e a baromfi és kisállattenyésztő szaktechnikus szakképesítés követelményrendszerében meghatározott elméleti, gyakorlati, szervezési és munkavédelmi ismereteket, jártasságokat és készségeket,

- szert tett-e megfelelő gondolkodó, tájékozódó, problémamegoldó és rendszerező képességre,

- képes-e a tanultak önálló gyakorlati alkalmazására,

- rendelkezik-e azon vezetői készségekkel, amely birtokában középvezetői beosztásba is állítható a baromfi, vagy kisállattenyésztés egyes területén.

1. A szakmai vizsga részei:

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

1.1. Írásbeli vizsga

A jelöltnek lehetősége van választani, hogy

- szakdolgozatot készít, vagy

- írásbeli vizsgát tesz az elméleti tantárgyak tananyagából.

A szakdolgozat témája egy állattenyésztési vállalkozás témakör komplex kidolgozása a szakterületen.

Ez lehet egy működő vállalkozás elemzése, vagy a jelölt által megtervezett vállalkozás.

Ha a jelölt írásbeli vizsgát választ, ez magában foglalja az elméleti tárgyakból összeállított komplex kérdéseket. (Állattenyésztés, állatok egészségvédelme, gazdálkodási- és vezetési ismeretek.)

1.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgatételek 3 részből állnak:

- az általános ismeretek: gazdálkodási, és munkavédelmi témakörök,

- a kiegészítő ismeretek: az egyes baromfifajokra, nyúl- és prémesállatra vonatkozó anatómiai, élettani, takarmányozástani, állatok egészségvédelme, állattartás épületei és gépei témák. Speciális ismeretek: baromfitenyésztési-, nyúl- és prémesállattenyésztési ismeretek.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán manuális munkavégzés számonkérése nem szükséges. Az előírt feladatok a technikusi szintnek megfelelő tervezési, szervezési, elemzési kérdéseket öleljenek fel.

A gyakorlati vizsga témakörei:

1. Önálló vállalkozás szervezése adott baromfi-, nyúl vagy prémesállat tartása, tenyésztése.

2. Takarmányok minősítése, takarmányadagok összeállítása.

3. Az egyes állatfajokra vonatkozó vakcinázási programok szervezése, végrehajtása.

4. Tisztítási, fertőtlenítési feladatok végrehajtása.

5. Keltetőüzemi feladatok végrehajtása.

2. A felmentés feltételei

A szaktechnikusi képesítő vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakirányú vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, állatállománnyal, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükséges:

- baromfi- és kisállattenyésztő telep,

- keltetőüzem,

- baromfi és keltetőüzem gépei és berendezései,

- baromfi és kisállatokkal etethető takarmányok,

- állatgyógyászati eszközök,

- iratok, nyomtatványok, szabályzatok.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elmélet

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Anatómia- és élettan

Takarmányozástan

Állatok egészségvédelme

Állattartás épületei és gépei

Speciális baromfi-, nyúl- és prémesállat-tenyésztési ismeretek

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy megnevezése		Össz. óra

Elméleti tantárgyak
Gazdálkodási és szervezési ismeretek		50
Anatómia és élettan		30
Takarmányozástan		30
Állatok egészségvédelme		30
Állattartás épületei és gépei		30
Speciális baromfi-, nyúl- és prémesállatok tenyésztési ismeretek		80
Összes elmélet		250
Szakmai gyakorlat		250
Mindösszesen:		500

LÓTENYÉSZTŐ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

22 5 3124 16 63 05

2. A szakképesítés megnevezése:

Lótenyésztő szaktechnikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség (érettségi),

- szakmai előképzettség

- állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus vagy

- mezőgazdasági technikus,

- lótenyésztésben eltöltött 2 éves gyakorlat,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3124	Mezőgazdasági technikus (Lótenyésztő szaktechnikus)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6131	Általános állattartó és -tenyésztő
6134	Lótartó és -tenyésztő
6139	Egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások

3. A képesítés célja:

A lótenyésztő szaktechnikus képes a kisüzemi lótenyésztés és -tartás teljes körű irányítására, szükség szerint a tartási munkák teljes körű ellátására.

Közép- és nagyüzemekben - felsőbb szintű vezetés mellett - képesek a tartástechnológia betartására, középszintű vezetési feladatokra.

Egyéb területeken (törzskönyvezés, verseny, sport, értékesítés, idegenforgalmi szolgáltatás stb.) speciális ismeretszerzés után önálló munkakör ellátására képes.

Lehetőleg rendelkezzen legalább egy idegen nyelv középfokú vizsgájával (kapcsolatteremtés, szakmai előmenetel, külföldi tapasztalatcsere céljából).

4. A munkaterület jellemzése:

Kis- és középüzemi kategóriában a tenyésztői és hasznosítási tevékenységek általában együtt jelentkeznek. Gyakori a vegyeshasznosítás.

Nagyüzemi szinten specializálódás a jellemző.

Minden esetben a tenyésztésnek, használatnak (verseny, sport, hobbi stb.) egymásra kell épülni.

Magasszintű szervezettséget, szakértelmet igényel a jövedelmezőség biztosítása.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- A technológiai folyamatok végrehajtása, szervezése, ellenőrzése, adminisztrációja, tervezéshez javaslatok készítése.

- Munkacsoportok szakszerű irányítása, szakmai tevékenységük megszervezése, ellenőrzése.

- Az üzemeltetéshez szükséges bizonylati munkák irányítása, gazdaságossági számítások elvégzése.

- Anyagok, eszközök beszerzése, áruforgalmazás, takarmánygazdálkodás irányítása.

- A munkaterületen a biztonságos munkafeltételek megteremtése, munkafegyelem betartása, a dolgozók anyagi, erkölcsi érdekképviselete, jó munkahelyi légkör biztosítása.

- Az üzemeltetés során felmerülő környezetvédelmi teendők végrehajtása.

- Gondoskodás a szakképzett munkaerő-utánpótlásról.

2. Elméleti követelmények

Lótenyésztés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a ló evolúcióját, domesztikációját, rokon fajait,

- a ló anatómiáját (mozgásszervei, emésztőkészülék, légzőkészülék, nemi szervek, vér-nyirokérrendszer, idegrendszer, belső elválasztású mirigyek, érzékszervek, köztakaró - külső és belső értékmérő tulajdonságok),

- az örökléstani alapismereteket,

- a különböző hasznosításra való szelekciót,

- a magyar lótenyésztés történetét, jelenét, szervezeti felépítését.

Megértés szintjén tudja:

- a ló küllemi bírálatát (testméretek, mozgás, színek, jegyek, életkor-meghatározás, bírálat menete),

- a ló törzskönyvezését (törzskönyvi nyilvántartások, elnevezések, egyedi megjelölés, minősítés, tenyészegyedek kiválasztása, teljesítmény-vizsgálat, törzskönyvi osztályba sorolás, törzskönyvezés szervezetei),

- a tenyésztési módszereket és eljárásokat,

- a ló viselkedésformáit, rossz szokásait,

- a ló fajtáit (Magyarországon tenyésztett fajták. A magyar fajták tenyésztésben fontos szerepet játszó, versenyzésben és sportban kiemelkedő külföldi fajták).

Alkalmazás szintjén tudja:

- a ló szaporodását (kanca és mén ivari élete, ivarzási rendellenességek, próbáltatás, fedeztetés, mesterséges termékenyítés, embrióátültetés),

- a ló vemhességét (jelei, megállapításának módja),

- a ló ellését (jelei, előkészületek, levezetés, újszülött csikó és kanca kezelése).

Takarmányozástan terén

Ismeret szintjén tudja:

- a fontosabb takarmánynövények termesztésének alapismereteit (rét, legelő, szántóföldi takarmányok),

- a részletes takarmányismeretet (beltartalmi érték, felhasználás),

- a különböző korú és hasznosítású lovak táplálóanyag-szükségletét.

Megértés szintjén tudja:

- a ló emésztési sajátosságait,

- a takarmányok tartósítását, tárolását,

- a takarmánykeverékek, tápok gyártásának technológiáját.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a takarmányok érzékszervi minősítését, szabványokat,

- a takarmányok előkészítését,

- a takarmányozás technikáját.

Lovak egészségvédelme terén

Ismeret szintjén tudja:

- a légzőszervek, keringési szervek, kiválasztószervek, nemi szervek, idegrendszer betegségeit. Baktériumok, vírusok okozta betegségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a paraziták okozta betegségeket,

- a beteg állatok elkülönítését, karanténozását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az egészséges és beteg állat életjelenségeit,

- a betegségek megelőzésének módjait, fertőtlenítéseket,

- a lóval való bánásmódot, rögzítését, megfékezését,

- az emésztőkészülék betegségeit,

- a mozgásszervi betegségeket,

- az elsősegélynyújtást.

Tartástechnológia terén

Megjegyzés:

A "Tartástechnológia" komplex tevékenység. Magába foglalja a különböző hasznosítású és korú lovak kis- és nagyüzemi tartásmódban való:

- elhelyezését

- takarmányozását

- jártatását, betanítását, használatát (munka, verseny, sport stb.)

- szerszámokat, felszereléseket, járműveket, gépeket

- állat-egészségügyi preventív kezeléseket.

Felosztása:

- Tenyészmének tartástechnológiája,

- Tenyészkancák tartástechnológiája,

- Szopóscsikók tartástechnológiája,

- Galoppcsikók tartástechnológiája,

- Ügetőcsikók tartástechnológiája,

- Sport, hátaslovak tartástechnológiája,

- Fogatos, munkalovak tartástechnológiája,

- Vegyes hasznosítású lovak tartástechnológiája,

- Csikó, vágóló hizlalás tartástechnológiája,

- Lovas, hajtó oktatásának technikája.

Ismeret szintjén tudja:

- A galopp-, ügető-, sport-, fogat-hasznosítású csikók betanítását, tréningezését, versenyeztetését, használatát, szerszámot, járműveket, gépi berendezéseket,

- a lovas hajtó oktatásának technikáját.

Megértés szintjén tudja:

- a tenyész-, haszon- és vágólovak értékesítését,

- a vegyes hasznosítású lovak betanítását hátas-fogatos használatát, lovas szolgáltatásokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tenyészmének, tenyészkancák, szopóscsikók, galopp-, ügető-, sport-, fogatos-, vegyes hasznosítású, vágócsikók, lovak elhelyezését, istálló-rendszereket,

- a takarmányadagok, takarmányozás és legeltetés módjait,

- az egészségügyi mozgatást,

- a preventív állat-egészségügyi kezeléseket.

Munka- és környezetvédelem terén

Megértés szintjén tudja:

- a munka- és környezetvédelem szerepét, jelentőségét, alkalmazását,

- a lótenyésztő, tartó telepek és létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az általános munkavédelmi szabályokat,

- a lótenyésztés és használat speciális szabályait, biztonságtechnikai előírásait,

- a munkaköri ártalmakat és megelőzésük módjait,

- a munka- és tűzvédelmi oktatás módjait,

- a munka- és védőruha szerepét, használatát,

- a szabálysértés, baleset és tűz esetén az intézkedést.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait, a "Marhalevél" ellenőrzését,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

Vezetési ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a Magyar Lovas Szövetség szervezeti felépítését, működését,

- a vezetés személyi, erkölcsi, etikai feltételeit.

Megértés szintjén tudja:

- a vezetés feladatait, feltételeit,

- a vezetés szintjeit, módszereit,

- az anyagi és fegyelmi felelősséget.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a munkaköri irányítást, ellenőrzést, adminisztrációt,

- a kis-, közép- és nagyüzemi lótartás munkaszervezését,

- a munkaköri normákat, munkaerő-szükségletet,

- a munkarend összeállítását.

3. Gyakorlati követelmények

Lótenyésztés terén

Jártasság szintjén tudja:

- a ló tenyész-, verseny-, sport- és haszonértékének megítélését,

- a ló forgalmazásával járó állat-egészségügyi, szállítási, szavatossági előírásokat,

- a takarmányok betakarítását, tárolását, előkészítését.

Tartástechnológia terén

Jártasság szintjén tudja:

- a csikó, vágóló és a hizlalás tartástechnológiáját,

- a lovas, hajtó oktatásának technikáját,

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tenyészmének tartástechnológiáját,

- a tenyészkancák tartástechnológiáját,

- a szopóscsikók tartástechnológiáját,

- a galoppcsikók tartástechnológiáját,

- az ügetőcsikók tartástechnológiáját,

- a sport, hátascsikók és -lovak tartástechnológiáját,

- a fogatos, munkacsikók és -lovak tartástechnológiáját,

- a vegyes hasznosítású csikók és lovak tartástechnológiáját,

- a lótenyésztéssel kapcsolatos bizonylatok kitöltését,

- a munkarend összeállítását,

- a munkavégzés adminisztrációját.

4. Személyi követelmények

A lótenyésztő szaktechnikusban alakuljon ki az állatok iránti szeretet, a pontos munkavégzés és a személyi higiénia igénye. Képesek legyenek egyes feladatokat önállóan megoldani. Tudjon legalább egy idegen nyelvet beszélni a kapcsolatteremtés és a szakmai előmenetele céljából.

Rendelkezzenek jó vezetői készséggel és képességekkel.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

1.1. Az írásbeli vizsga:

Az írásbeli vizsga a lótenyésztés és tartástechnológia tananyagát esszé és feladatlap formájában tartalmazza.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga két tételsorból áll:

Az "A" tételek tartalmazzák a lótenyésztés és a tartástechnológia tantárgyak témaköreit.

A "B" tételek tartalmazzák a munka- és környezetvédelem, üzemgazdasági ismeretek és a vezetési ismeretek tantárgyak témaköreit.

A tételeket a vizsgázók külön lapon húzzák ki.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán manuális munkafolyamatok végrehajtása nem szükséges.

A feladatok főleg felismerő, megítélő, szervező, számító, adminisztratív jellegűek legyenek.

A gyakorlati vizsga témaköreit a lótenyésztés, takarmányozás, lovak egészségvédelme, tartástechnológia, üzemgazdálkodási és vezetési ismeretek tantárgyak témakörei adják.

A vizsga elbírálásánál a szakszerűség mellett a gyors végrehajtás és a szervezőkészség megítélése is érvényesüljön.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Az előfeltételeknél jelzett legalább 2 éves lótenyésztési gyakorlat megfelelő, írásban történő dokumentálása.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakirányú vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. Gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal, vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- a ló tenyésztéséhez és tartásához szükséges eszközök,

- a lóhasználathoz, a ló szállításához szükséges eszközök, szerszámok,

- különböző takarmányféleségek,

- lovak versenyeztetéséhez szükséges szerszámok, járművek, gépi berendezések,

- a ló ápolásához, állat-egészségügyi ellátásához használt eszközök, anyagok,

- iratok, nyomtatványok, szabályzatok.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elmélet

Lótenyésztés

Takarmányozás

Lovak egészségvédelme

Tartástechnológia

Munka- és környezetvédelem

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Vezetési ismeretek

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy megnevezése		Össz. óra

Elméleti tantárgyak:
Lótenyésztés		40
Takarmányozás		15
Lovak egészségvédelme		15
Tartástechnológia		90
Munka- és környezetvédelem		30
Gazdálkodási és szervezési ismeretek		40
Vezetési ismeretek		20
Elmélet összesen		250
Szakmai gyakorlat		250
Mindösszesen:		500

JUHTENYÉSZTŐ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

22 5 3124 16 63 04

2. A szakképesítés megnevezése:

Juhtenyésztő szaktechnikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség (érettségi),

- szakmai előképzettség

- mezőgazdasági technikus vagy

- állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3124	Mezőgazdasági technikus (Juhtenyésztő szaktechnikus)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6139	Egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások
6131	Általános állattartó és -tenyésztő
6135	Juhtartó és -tenyésztő

3. A képesítés célja:

Eltérő nagyságú és különböző termelési célú juhászatok részére olyan juhász szakember és középszintű vezető képzése, aki a szakma gyakorlásához - juhászati telep vezetéséhez - megfelelő szakelméleti ismeretekkel, szakmai gyakorlati készségekkel rendelkeznek.

Legyen képes alkalmazkodni a piac változó igényeihez.

Aktívan tud részt venni egy-egy vállalkozás (közös vállalkozás) szervezésében, a juhtartással kapcsolatos termelés menedzselésében.

4. A munkaterület jellemzése:

A juhökológia, juhtartás, -tenyésztés, -hizlalás, gazdálkodási és szervezési ismeretek, szakmai gyakorlat birtokában:

- önálló juhtelep vezető,

- ágazatvezető és részlegvezető,

- juhtermék-feldolgozó,

- juhtakarmány-forgalmazó - juhlegeltetési egyesülés vezető,

- törzskönyvvezető (OMMI irányításával),

munkakörök ellátása.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A juhokra vonatkozó speciális élettani, örökléstani, valamint vezetési ismeretek birtokában:

- a juhtenyésztés és -hizlalás műszaki és technológiai berendezéseinek használata, működtetése,

- a juhászat rotációs termelésének megvalósításához szükséges tartási és takarmányozási technológiák kidolgozása, alkalmazása,

- az egyes juhcsoportok takarmányigényének kielégítésére felhasználható takarmányok (köztük a legelő növényeit) és a takarmánykiegészítők meghatározása,

- a juh terméktanács által képviselt juhtermékekre vonatkozó minőségi előírások alkalmazása,

- a juhászatban előírt állat-egészségügyi rendszabályok betartása,

- a juhágazatra vonatkozó termelési és költségtervek elkészítése,

- a juhászat munkarendjének és a napirendnek kidolgozása,

- a juhászat dolgozóira vonatkozó munkavédelmi, balesetelhárítási, elsősegélynyújtási és tűzrendészeti szabályok betartása.

2. Elméleti követelmények

A juh szervezete és környezetigénye terén

Az élő szervezet és a környezeti tényezők közötti összefüggések, kölcsönhatások ismerete és felhasználása a gazdaságos juhtartás céljából.

Ismeret szintjén tudja:

- a juhtenyésztő szakképesítés követelményeiben szereplőket,

- a tartástechnológia ökológiai alapkérdéseit,

- a biológiai, műszaki és közgazdasági tényezők fontosabb követelményeit a termelési célkitűzések megvalósításához,

- az anatómiai és élettani alapokat a juh funkcionális anatómiai ismereteihez,

- a gyapjúismeretet,

- a juhtej nyerését és feldolgozását.

Juhtenyésztés és -hizlalás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a juhtenyésztő szakképesítés követelményeiben szereplőket,

- a juhtenyésztés és -hizlalás szervezését,

- a juhtenyésztéssel kapcsolatos takarmánygazdálkodást,

- a különböző juhtartási technológiákat,

- a juh termékeinek feldolgozását, értékesítését és forgalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- megtervezni a juhtelep alapvető higiéniai és tisztasági követelményrendszerét,

- tudjon intézkedni a fertőző betegségek behurcolásának megakadályozására és az állatorvosi zárlatot elrendelő utasításra.

Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállakozásokban, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

3. Gyakorlati követelmények

Készség szintjén tudja:

- a juh tenyésztésére és hizlalására vonatkozó üzemi számítások elkészítését,

- egy-egy juhászatra tenyésztési terv készítését,

- hizlalási terv készítését (benne a rotáció megszervezése),

- a juhok bonitálását,

- a juhnyírás megszerzését,

- a gyapjúkezelést és minősítést,

- a juhok lábvégeinek kezelését,

- élősködők, kártevők elleni védekezést,

- tartástechnológiai berendezések üzemeltetését,

- párosítási terv készítését,

- hasznosítás szerinti takarmányigény (és adagok) kiszámítását és összeállítását,

- takarmánymérleg készítését mind nyári, mind téli időszakra,

- testtömeg gyarapodás megállapítását és nyilvántartását,

- a juhok jelölését, törzskönyvi nyilvántartások vezetését, juhindex készítését és annak elveit,

- a juhok fejésének megszervezését (gépi fejés esetén a folyamatosság megtervezése),

- a juhtej feldolgozásának megszervezését és a feldolgozó berendezés üzemeltetését.

4. Személyi követelmények

A juhtenyésztő szaktechnikusban alakuljon ki a juhtenyésztés és az állatok szeretete. Jellemezze a pontos munkavégzés, a helyes munkaszervező-készség.

Váljanak megfontolt vállalkozókká és menedzser típusú középvezetőkké.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

A szakmai vizsgáztatás célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó:

- elsajátította-e a juhtenyésztő, illetve a juhtenyésztő technikus szakma tantervében meghatározott alapvető elméleti, gyakorlati, szervezési és munkavédelmi ismereteket, jártasságokat és készségeket,

- szert tett-e megfelelő gondolkodó, tájékozódó, problémamegoldó és rendszerező képességre,

- képes-e a tanultak önálló gyakorlati alkalmazására,

- rendelkezik-e azon vezetői készségekkel, amely birtokában középvezetői beosztásba is állítható a juhászat egyes területén.

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

1.1. Az írásbeli vizsga

Komplex kérdés feldolgozása az elméleti tárgyakból:

- gazdálkodási és szervezési ismeretek,

- ökológia,

- juhtenyésztés és hizlalás.

Az elkészült vizsgafeladat tegye lehetővé annak megállapítását, hogy a vizsgázó összefüggéseiben is megértette a követelményekben előírtakat és képes a tanult elméleti ismereteket konkrét gyakorlati feladat megoldásában alkalmazni.

A dolgozatok értékelésénél a gazdálkodás-szervezési ismeret 50 ponttal, az ökológia 15 és a juhtenyésztés és hizlalási ismeretek 35 ponttal szerepeljenek.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tételei magukba foglalják a juhtenyésztéssel kapcsolatos legfontosabb szakmai ismereteket, továbbá a juhtartással összefüggő középszintű vezetőktől elvárható gazdálkodási, szervezési ismereteket.

Ezek:

- Ökológiai ismeretek (A juh szervezete és környezetigénye)

- Juhtenyésztési és hizlalási ismeretek

- Gazdálkodási és szervezési ismeretek

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán manuális munkavégzés számonkérése nem szükséges. Az előírt feladatok a technikusi szintnek megfelelő tervezési, szervezési, elemzési kérdéseket öleljenek fel.

A vizsga témakörei:

1. A juh tenyésztésére és hizlalására vonatkozó üzemi számítások.

2. Tervkészítések a juhászatban.

3. Juhászati munkák szervezése.

4. Takarmánymérleg készítése.

5. Törzskönyvi nyilvántartások.

2. A felmentés feltételei

A szaktechnikus minősítő vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakirányú vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. Szakmai gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- juhászati telep vagy tanistálló, vagy magángazda juhászata, ahol az állatlétszám lehetővé teszi a folyamatos munkavégzést a vizsga idejében,

- juhok tenyésztéséhez kapcsolódó eszközök, berendezések,

- a juhok takarmányai,

- juhászat gépei, berendezései,

- juhtej feldolgozásához szükséges eszközök, berendezések,

- juhok egészségvédelméhez szükséges állatgyógyászati eszközök,

- iratok, nyomtatványok, szabályzatok.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elmélet

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Juh szervezete és környezetigénye

Juhtenyésztés és hizlalás

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy megnevezése		Össz. óra

Elméleti tantárgyak
Gazdálkodási és szervezési ismeretek		50
A juh szervezete és környezetigénye		80
Juhtenyésztés és hizlalás		120
Összes elmélet		250
Szakmai gyakorlat		250
Mindösszesen		500

SERTÉSTENYÉSZTŐ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

22 5 3124 16 63 06

2. A szakképesítés megnevezése:

Sertéstenyésztő szaktechnikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség (érettségi),

- szakmai előképzettség,

- mezőgazdasági technikus, vagy

- állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3124	Mezőgazdasági technikus (Sertéstenyésztő szaktechnikus)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3250	Állatorvosi szaksegéd (inszeminátor) (kiegészítő képzéssel)
6131	Általános állattartó és -tenyésztő
6133	Sertéstartó és -tenyésztő
6139	Egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások

3. A képesítés célja:

A sertéstenyésztő szaktechnikusok olyan korszerű középfokú speciális szakmai ismeretekkel rendelkeznek, akik az iparszerű sertéstenyésztő és hizlaló telepek, illetve a kisgazdaságok (kisebb létszámú sertésállományok) technológiáit magas szinten ismerik.

Alkalmasak középszintű vezetői munkakörök betöltésére, magasabb szakmai igényű fizikai munka önálló elvégzésére. Képesek a sertéstenyésztő, az állattenyésztő, az állatgondozó beosztott (alkalmazottak) munkájának szervezésére, irányítására és ellenőrzésére.

Munkájukat szakszerűen és tudatosan végzik - a piac igényeihez alkalmazkodva - a jó minőségű vágósertés, választott malac előállítása érdekében.

Felismerik a piaci változásokat, képesek a termelés menedzselésére.

4. A munkaterület jellemzése

A korszerű, tudományosan megalapozott tenyésztési, szaporodásbiológiai feladatok ismeretében, a genetika, a technológia, a takarmányozás, a műszaki összefüggések birtokában

- a sertéstelepeken:

- a tenyésztési ágazatvezető,

- a hizlalási ágazatvezető,

- a tenyésztési műszakvezető,

- a hizlalási műszakvezető,

- a sertéstelepi takarmánykeverési és takarmányozási technológus,

- a kisgazdálkodásokban:

- a telepvezető,

- a vállalkozó (önálló gazdálkodó),

- a hízékonyságvizsgáló telepeken:

- hízékonyságvizsgáló technológus,

- a mesterséges termékenyítő állomás laboratóriumában:

- laboráns

feladatok szakszerű elvégzése.

Kiegészítő képzés után végezhetnek inszeminátori feladatokat is.

A munkavégzés során gondoskodnunk kell a korszerű munka- és környezetvédelmi szabályok betartásáról, valamint a hatósági előírások érvényesítéséről.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- A sertéstenyésztési és -hizlalási folyamat technológiai és állat-egészségügyi teendőinek szervezése, a műszakvezetők által történő betartása, menedzselési, bér- és munkaügyi problémáinak megoldása.

- A sertéstenyésztő és -hizlaló állatgondozóknak (alkalmazottaknak) a technológiával, a berendezések működtetésével és az állat-egészségüggyel kapcsolatos munkáinak szervezése, irányítása és ellenőrzése.

- A tenyésztéssel és hizlalással, a munkáltatással kapcsolatos feljegyzések, alapbizonylatok vezetése, továbbítása. A balesetelhárítási és környezetvédelmi, valamint állat-egészségügyi rendszabályok betartása.

- Az ivarzó kocák felismerése, inszeminálása, a vemhesítésre vonatkozó kimutatások vezetése.

- Az egyes állatcsoportok részére szükséges takarmánykeverékek előállításával kapcsolatos számítások, alapanyag, koncentrátum beszerzése, munkák irányítása, berendezések üzemeltetésének ellenőrzése, mintavétel, minőség-ellenőrzés, tárolás, átadás. A gyártási folyamattal kapcsolatos okmányok vezetése.

- A sertések megjelölése, a tenyésztési és termelési adatok gyűjtése, a nyilvántartások vezetése.

- A piackutatás, üzleti kapcsolatok kialakítása a vállalatokkal, gazdákkal, szerződéskötés, felvásárlás, minősítés.

- A munkaterületük adatainak tárolására, gazdaságossági számításokra számítógépek használata.

2. Elméleti követelmények

Gazdálkodási és szervezés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

A sertés szervezete és környezetigénye terén

Ismeret szintjén tudja:

- a sertés anatómiai felépítését,

- a mozgás és a vázalkotás szervrendszerét, húsipari szempontból.

Megértés szintjén tudja:

- az emésztés és az anyagcsere folyamatát,

- a szaporodás szerveinek felépítését és élettani működését, valamint ezek neuro-hormonális szabályozását,

- az állati szervezet és a környezet kapcsolatát,

- a környezethigiénia és a prevenció fontosságát,

- a gyakoribb sertésbetegségek okait, megelőzésük módját és teendőit,

- a sertéstelepek épületanyagait, épületeit és azok elrendezését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a takarmányozás, az itatás és a trágyaeltávolítás gépeinek felépítését és működését,

- a fűtés, szellőztetés, szállítás, mérlegelés és fertőtlenítés eszközeinek és gépeinek részeit, működését,

- a szemestakarmány-előkészítő gépeket, a takarmánykeverő berendezés elvi működését.

Sertéstenyésztés és hizlalás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a piac igényeit, ennek birtokában a tenyészcélt,

- azokat a sertésfajtákat, hibrideket és keresztezési konstrukciókat, amelyekkel a tenyészcél elérhető,

- a tenyésztési eljárásokat, az egyedi jelölés módjait, a törzskönyvezés menetét. Legyen ismeretük a sertések hízékonyság- és ivadékvizsgálatáról,

- a sertések takarmányozásának sajátosságait, a különböző fajtájú, korú, ivarú és hasznosítású sertések táplálóanyag-igényét,

- a hízósertések forgalmazását, a hízóátvétel gyakorlati módjait, a hízók minősítését. Ismerjék a sertés házi- és vágóhídi vágását és elsődleges feldolgozását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az értékmérő tulajdonságok alapján a tenyészállatokat kiválasztani,

- tenyésztési tervet készíteni,

- a párosítási és pároztatási tervet elkészíteni, a kocacsoportok rotációját összeállítani,

- szervezni, irányítani és ellenőrizni a sertés szaporításának munkáit, a különböző hasznosítású és korú sertések tartását, takarmányozását,

- megválasztani az egyes sertéstakarmányokat, kiegészítőket és készítményeket. A takarmányokból mintát tudjanak venni, elküldeni a takarmányvizsgálati laboratóriumba, az eredményt legyenek képesek értékelni,

- összeállítani a takarmányadagot a különböző fajtájú, korú, ivarú és hasznosítású sertések számára,

- a számítógépes takarmányadag-optimalizálási programokat,

- a korszerű sertéshizlalás élettani vonatkozásait, azok összefüggéseit a fogyasztói igényekkel, valamint az azokat befolyásoló tényezőket,

- szervezni, irányítani és ellenőrizni a sertéshizlalás munkáit (alapanyag kiválasztása, falkásítás, etetés, itatás, elhelyezés stb.),

- irányítani és ellenőrizni a takarmányok előkészítését etetésre, a takarmányok kiadagolását, a trágya eltávolítását és az istálló klímáját,

- kiszámítani és értékelni a hizlalás eredményességét.

3. Gyakorlati követelmények

Jártasság szintjén tudja:

- a sertéstartásban alkalmazott mosó-, tisztító- és fertőtlenítőszereket, azok alkalmazását, valamint a gyakran használt gyógyszereket,

- a tartástechnológiai berendezések üzemeltetését és a biztonságtechnikai előírásokat.

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a sertés vágását, elsődleges feldolgozását, a vágási teljesítmény elbírálását.

Jártasság szintjén tudja:

- a külső testalakulás és a termelés közötti összefüggéseket,

- a sertések egyedi jelölési módjait, a törzskönyvezési munkákat,

- a kanszállás és vemhesítő, a fiaztató és hizlaló munkáinak szervezését, irányítását és ellenőrzését,

- párosítási tervet készíteni, szerezzenek gyakorlatot a mesterséges termékenyítés munkafolyamatainak végrehajtásában,

- takarmánymintát venni és az egyszerűbb vizsgálatokat végrehajtani,

- a takarmányadatok összeállítását a különböző korú, iravú és hasznosítású sertések részére.

Készség szintjén tudja:

- felismerni az ivarzó kocát, kocasüldőket,

- mérlegelni a sertéseket,

- megállapítani a főbb teljesítmény-mutatókat.

4. Személyi követelmények

A sertéstenyésztő szaktechnikust jellemezze a személyi higiénia, a fizikai állóképesség, az állatok szeretete, a türelem, a pontos és felelősségteljes munkavégzés. Legyen önálló gondolkodású, törekedjen önálló ítéletalkotásra. Alakuljon ki benne a permanens önművelődés igénye, legyen fogékony az új, a korszerű iránt. Rendelkezzen jó vezetői készséggel.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

1.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgára alternatív lehetőséget kell biztosítani:

a) komplex téma kidolgozása szakdolgozat formájában. A téma kitűzését a képző intézmény a képzésben résztvevőkkel közösen konzultálja meg.

A szakdolgozat formai követelményei:

- legalább 10, legfeljebb 15 gépelt oldal (ábrák, táblázatok), bekötve,

- tartalmazza a dolgozat címét, írójának és a konzultánsának nevét,

- a témakörnek megfelelően rendezett legyen,

- tartalmazzon irodalomjegyzéket és tartalomjegyzéket.

b) Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga egy 50 pontos esszé és egy 50 pontos feladatlap megoldásából áll. Az esszé feladat komplex tételből áll, amely magába foglalja:

- a sertés tenyésztése és hizlalása,

- a sertés szervezete és környezetigénye, és

- az agrárökonómiai ismeretek tantárgyakat.

A feladatlap különböző típusú (zárt és nyílt) feladatokból áll, amely az előbb felsorolt tantárgyak anyagát tartalmazza.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgatételek három részből állnak:

- A gazdálkodási és szervezési ismeretek.

- A sertés szervezete és környezetigénye, mely magába foglalja a sertés anatómiáját és élettanát, állat-egészségügyi ismereteket és a sertéstartás épületei és gépei témákat.

- A sertés tenyésztése és hizlalása.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán az alábbi témakörökből kell a feladatokat előkészíteni:

1. A tenyésztési és hizlalási ágazatra vonatkozó közgazdasági kalkulációk végzése.

2. Terv készítése a sertéstenyésztésben.

3. Állattenyésztési bizonylatok kitöltése.

4. Az állattenyésztésben dolgozók munkabérének kiszámítása.

5. Költség- és jövedelemszámítás.

6. Létszám- és hozamtervek készítése.

7. Adószámítás.

A sertés szervezete és környezetigénye

1. A csontok felismerése.

2. A testtájak bemutatása.

3. Az egészséges és a beteg sertés felismerése.

4. A gyógyszerek felismerése.

5. Mikroklíma-vizsgálat.

6. Különböző tisztítási és fertőtlenítési módok végrehajtása.

7. A fertőtlenítés eszközeinek, gépeinek használata.

8. Tartástechnológiai berendezések üzemeltetése.

A sertés tenyésztése és hizlalása

1. A sertés küllemi megítélése.

2. A sertés jelölési módjai, azonosítása.

3. A sertés szaporítása (az ivarzók kiválogatása, ondóvétel, -vizsgálat, -hígítás, inszeminátor).

4. A sertés tömegbecslése és mérlegelése.

5. Különböző takarmányok felismerése, mérlegelése és minősítése.

6. Takarmányadagok összeállítása különböző ivarú, korú és hasznosítású sertések számára.

7. Takarmányminta-vétel, csomagolása elküldésre, az eredmény értékelése.

A gyakorlati vizsga lehetséges szervezési területei:

- iparszerű sertéstelep,

- tangazdasági tanistálló,

- magángazda sertéstelepe, minimum 5 koca és szaporulata és/vagy 50 hízósertés megléte.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakirányú vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. Gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- sertéstelep, tangazdaság, magángazda telepe, ahol az állatlétszám (minimum 5 koca és szaporulata és/vagy 50 hízósertés) lehetővé teszi a folyamatos munkavégzést a vizsga idején.

- A sertés tenyésztéséhez, tartásához szükséges eszközök, gépek, berendezések, melyek a vizsgatételből adódnak.

- Sertés takarmányai.

- Állatgyógyászati eszközök.

- Iratok, nyomtatványok, szabályzatok.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezet, intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények, az általuk folytatott szakképzések esetében.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elmélet

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

A sertés szervezete és környezetigénye

Sertéstenyésztés és -hizlalás

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy megnevezése		Össz. óra

Elméleti tantárgyak
Gazdálkodási és szervezési ismeretek		50
A sertés szervezete és környezetigénye		80
Sertéstenyésztés és -hizlalás		120
Összes elmélet		250
Szakmai gyakorlat		250
Mindösszesen		500

HALÁSZ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

22 5 3124 16 63 03

2. A szakképesítés megnevezése:

Halász szaktechnikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség (érettségi) és

- szakmai előképzettség

- állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus, vagy

- mezőgazdasági technikus,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3124	Mezőgazdasági technikus (Halász szaktechnikus)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
-	-

3. A képesítés célja:

Olyan szakember képzése, aki:

- a mindenkori igénynek megfelelő, alapos felkészültséggel rendelkezik a halászati üzemekben a középszintű vezetői beosztás ellátására, a gazdaságos munkafolyamatok megszervezésére, irányítására,

- alkalmazás szintjén ismeri a halász szakma (specialitásait), biológiai, technikai és technológiai folyamatait, specialitásait,

- képes a szakmára vonatkozó munka- és környezetvédelmi előírások betartására és betartatására.

4. A munkaterület jellemzése:

- A tógazdasági haltenyésztési alapműveletek és technológiai folyamatok (szaporítás, ivadék és idősebb korosztályok nevelése, takarmányozás, tavak kezelése és karbantartása, hozamfokozási módok, halászat és halszállítás) magas szintű ismeretének birtokában az ezekkel kapcsolatos tervezési és szervezési feladatok ellátása.

- A természetesvízi halgazdálkodás sokrétűségét figyelembe véve és az ökológiai kölcsönhatások ismeretében a természetesvízi halászat olyan szintű irányítása, hogy az a jövedelmezősége mellett a természetvédelem elvárásainak is megfeleljen.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- szaporítási, tartási, takarmányozási és egyéb technológiai folyamatok előkészítése, tervezése, szervezése és irányítása,

- a gazdaságos halhústermelés érdekében az egyszerűbb költség és önköltség számítások elvégzése,

- a piaci viszonyok változásainak folyamatos figyelemmel kísérése,

- az elvégzett munkák szakszerű ellenőrzése és igazolása,

- a halászati üzemek és telepek munka és technológiai rendjének pontos betartása,

- a halászatban alkalmazott bizonylatok, nyilvántartások vezetése,

- gondoskodás a szükséges anyagokról és eszközökről,

- a vízszennyezés időbeli felismerése és a lehetőségekhez képest az elhárítása,

- jó munkahelyi légkör és pozitív emberi kapcsolatok kiépítése.

2. Elméleti követelmények

Általános ismeretek

Gazdálkodás és szervezés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásban, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

Munka- és környezetvédelem terén

Megértés szintjén tudja:

- a munka- és környezetvédelem szerepét és feladatát.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az általános munkavédelmi szabályokat,

- a halászati munkafolyamatok speciális biztonságtechnikai előírásait,

- a tűz- és munkavédelmi oktatások tartalmi és formai követelményeit,

- a halászati termelés környezetvédelmi feltételeit,

- a vízi közlekedés szabályait.

Szakirányú kiegészítő ismeretek

Halegészségügyi ismeretek terén

Megértés szintjén tudja:

- a halegészségügy szerepét, jelentőségét,

- a jelentősebb kórokozókat és kártevők fejlődésmenetét, esetleges közti gazdákat,

- a gyakoribb halbetegségek kialakulásának ökológiai feltételeit és felismerésüket a jellemző tünetek alapján.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a halgazdálkodásban alkalmazott preventív védekezési eljárásokat,

- a vízmintavétel szabályait, valamint a fontosabb vízkémiai vizsgálatok metodikáját,

- a halgazdálkodásban alkalmazott gyógykezelési eljárásokat,

- a gyógytápok és fürdető oldatok elkészítését és alkalmazását,

- a halkártevők riasztásának, esetleg irtásának módjait a természetvédelmi előírások figyelembevételével.

Hidrobiológia terén

Megértés szintjén tudja:

- a folyó és állóvizek jellemző tulajdonságait,

- a víz fizikai és kémiai sajátosságait,

- az élőhelyek jellemző tulajdonságait és az élőhelyek élővilágát.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vizek anyag- és energiaforgalmát,

- a jellegzetes élőlény társulásokat.

Tógazdasági haltenyésztés terén

Megértés szintjén tudja:

- a tógazdaságok tervezésének, létesítésének és építésének irányelveit,

- a halnemesítéssel kapcsolatos alapvető ismereteket,

- a tenyésztési eljárásokat és a halszaporítás biológiai alapjait,

- a tógazdasági halhústermelés alapelveit és a gazdaságos hozamfokozás módjait,

- a takarmányozás és hozamfokozás biológiai és élettani alapjait,

- a ponty tájfajtáit, köztenyésztésben lévő fajtáit és hibridjeit, azok értékmérő tulajdonságait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tavak előkészítését, feltöltését és kihelyezését,

- az anyanevelés, törzsállománytartás és természetszerű szaporítás folyamatát,

- a tógazdaságokban tenyésztett halfajok indukált szaporításának technológiai folyamatát,

- a haltakarmányozás, tótrágyázás gyakorlatát,

- a népesítéssel kapcsolatos számítás és tervezési feladatokat,

- a műszaki berendezések és a halastavak kezelését és karbantartását,

- a különböző korosztályú halak előállításának technológiai folyamatait,

- a vízi szárnyasok nevelésével kapcsolatos tudnivalókat.

Természetesvízi halászat terén

Megértés szintjén tudja:

- a halászat jogi szabályozását és kialakulásának történetét,

- a természetes vizek felosztását és jellemző tulajdonságaikat,

- a természetes vizek mellékhasznosításának lehetőségeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a haltermőképességet befolyásoló fizikai, biológiai és kémiai tényezőket,

- a hazai halfaunát,

- a hálók alapanyagaival, készítésével és beállításával kapcsolatos tudnivalókat,

- a természetes vizeken alkalmazott fogástechnikákat,

- a halállomány növekedését befolyásoló tényezőket,

- a halállomány utánpótlásának szükségességét és lehetséges módszereit,

- a kifogott halak kezelését, tárolását és értékesítését,

- a mindenkori érvényes halászati és természetvédelmi korlátozásokat.

Gépek kezelése terén

Megértés szintjén tudja:

- a halgazdálkodás gépesítésének jelentőségét és lehetőségeit,

- a védelmi és riasztó berendezéseket,

- a szuperintenzív haltermelési rendszerek gépi berendezéseit,

- az integrált és kombinált haltermelési rendszerek gépi berendezéseit,

- a halfeldolgozás gépeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vízminőség ellenőrzésének és szabályozásának berendezéseit,

- az energiaellátás gépi berendezéseit,

- az anyagmozgatás és szállítás gépeit,

- a tóépítés és karbantartás gépeit,

- a tólevegőztető berendezéseket,

- a tótrágyázás gépi berendezéseit,

- a komplex gépi haltakarmányozás berendezéseit,

- a lehalászás gépi berendezéseit,

- a haltárolás gépeit és berendezéseit,

- a vízi közlekedés gépeit.

3. Gyakorlati követelmények

Jártasság szintjén tudja:

- a halgazdálkodás szempontjából fontosabb növények és állatok szerepét,

- a tógazdaságok építésének szabályait,

- a speciális rendeltetésű tógazdaságok szerepét, jelentőségét,

- a takarmánykeverő üzem működését,

- az álló- és folyóvizek élőhelyeit és azok élővilágát.

Készség szintjén tudja:

- a víz minősítésének és vizsgálatának jelentőségét és a fontosabb vízkémiai vizsgálatok menetét,

- a plankton és egyéb haltáplálék szervezetek jelentőségét, vizsgálásuk módszereit és felismerését,

- az egészséges élettér jellemzőit, a hallal való szakszerű bánásmódot,

- a gyakoribb és fontosabb biotikus és abiotikus eredetű megbetegedéseket,

- a halak kártevőit,

- a betegségek megelőzésének lehetőségeit és a halbetegségek gyógykezelését,

- a népesítéssel és takarmányozással kapcsolatos gazdaságossági számításokat,

- a tóelőkészítés és kihelyezés gyakorlati vonatkozásait,

- a halszaporítás előkészítését, valamint a természetszerű és indukált szaporítás folyamatát,

- a különböző korosztályú halak nevelésének technológiai folyamatát,

- a halászat, halszállítás és teleltetés munkaműveleteit,

- a hálók alapanyagainak típusait, jelzéseit, számozását,

- a hálók tervezését, felszerelését és beállítását,

- a különböző halászati módok fogástechnikáját,

- a vízszennyezés felismerését, kártételét és a vízmintavétel szabályait,

- a magyar halfauna tagjainak meghatározását,

- a halgazdálkodásban alkalmazott alapbizonylatok kitöltését,

- a halgazdálkodásban alkalmazott nyilvántartások vezetését,

- a fontosabb tervek elkészítésének elméleti és gyakorlati alapjait.

4. Személyi követelmények

A halász szaktechnikusban alakuljon ki a halász szakma szeretete, a pontos munkavégzés és a személyi higiénia igénye. Képesek legyenek az egyes feladatokat önállóan megoldani, fogékonyak legyenek az új, korszerű iránt. Tudják összeegyeztetni a munkájuk során a környezetkímélő technológiát. Rendelkezzenek jó vezetői készséggel és képességgel.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

1.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga anyagát a szakirányú kiegészítő ismereteken belül a tógazdasági haltenyésztés tantárgy témakörei képezik.

Az írásbeli vizsga kidolgozása történhet:

- hagyományos (esszé) formában,

- feladatlap kitöltésével.

Az írásbeli vizsga anyagát a képzésre előírt szakmai követelményrendszerből úgy kell összeállítani, hogy az komplex jellegű legyen.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga két részből áll:

- általános ismeretekből ("A" tétel sorozat), mely magában foglalja a gazdálkodási és szervezési ismeretek, és a munka- és környezetvédelem tantárgyakat,

- szakirányú kiegészítő ismeretekből ("B" tétel sorozat), mely a halegészségügyi ismereteket, hidrobiológiai alapismereteket, tógazdasági haltenyésztést, természetesvízi halászatot és szakmai géptan tantárgyakat tartalmazza.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán manuális munkafolyamatok számonkérése nem szükséges. A kérdések technikusi szintnek megfelelő tervezési, szervezési, elemzési és egyéb elméletiesebb jellegű feladatokból tevődjenek össze.

A gyakorlati vizsga témakörei:

1. Fontosabb haltáplálék szervezetek felismerése és jellemzése.

2. Fontosabb paraziták és kártevők felismerése és jellemzése.

3. Jellemző tünetek alapján a fontosabb halbetegségek azonosítása és jellemzése.

4. A gyógykezeléshez szükséges fürdető oldatok és gyógytápok elkészítése.

5. Vízmintavétel és fontosabb vízkémiai vizsgálatok.

6. Népesítéssel és takarmányozással kapcsolatos számítások.

7. Próbahalászattal és termésbecsléssel kapcsolatos számítások.

8. A halgazdálkodásban alkalmazott alapbizonylatok kitöltése.

9. A halgazdálkodásban alkalmazott nyilvántartások vezetése.

10. A fontosabb tervek elkészítése.

11. Költség, önköltség és gazdaságossági számítások.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Az előfeltételek között előírt 2 éves halászati szakmai gyakorlat teljesítése, megfelelő (írásos) dokumentálása.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakirányú vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, halászati területtel, gépekkel, állatállománnyal, vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- halastó vagy természetes vízfelület,

- plankton gyűjtés és meghatározás eszközei,

- kórkép gyűjtemény,

- vízkémiai vizsgálatokhoz laboratóriumi eszközök, anyagok,

- halászati alapbizonylatok,

- takarmányozási számításokhoz szükséges feladatgyűjtemény.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elmélet

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Munka- és környezetvédelem

Halegészségügyi ismeretek

Hidrobiológiai alapismeretek

Tógazdasági haltenyésztés

Természetesvízi halászat

Szakmai géptan

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy megnevezése		Össz. óra

Elméleti tárgyak
Gazdálkodási és szervezési ismeretek		40
Munka- és környezetvédelem		20
Halegészségügyi ismeretek		30
Hidrobiológiai alapismeretek		30
Tógazdasági haltenyésztés		60
Természetesvízi halászat		50
Szakmai géptan		20
Összes elmélet		250
Szakmai gyakorlat		250
Mindösszesen		500

TAKARMÁNYOZÁSI SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

22 5 3124 16 63 08

2. A szakképesítés megnevezése:

Takarmányozási szaktechnikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség (érettségi) és

- szakmai előképzettség:

- állattenyésztő és állat-egészségügyi technikus,

- mezőgazdasági technikus szakképesítés,

- munkaköri egészségügyi alkalmasság,

- kétéves állattenyésztési szakmai gyakorlat.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3124	Mezőgazdasági technikus (Takarmányozási szaktechnikus)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6131	Általános állattartó és -tenyésztő
6139	Egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások

3. A képesítés célja:

A takarmányozási szaktechnikus nagyobb állattenyésztési telepek, takarmánykeverő üzemek, szárítóüzemek speciális takarmányozási ismeretekkel rendelkező szakembere. Irányítani tudják az állattenyésztő telepeken a takarmánytermesztés és -felhasználás munkáit, takarmánykeverő üzemekben a takarmánykomponensek bekeverését, szárító üzemekben a takarmányok minőségromlás nélküli szárítását és tárolását.

Rendelkeznek takarmányminősítési és vizsgálati ismeretekkel.

4. A munkaterület jellemzése:

Az állattenyésztési, valamint a takarmányozástani ismeretek, a szakmai gyakorlatok birtokában

- állattenyésztési telepek,

- takarmánykeverő üzemek,

- szárítóüzemek irányítása.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- Fontosabb takarmánynövények termesztése, betakarítása, tartósítása, tárolása, előkészítése, kiadagolása, és ezekhez a munkákhoz szükséges gépek üzemeltetése.

- Különböző állatcsoportok speciális igényeinek megfelelő takarmányadagok összeállítása.

- Takarmányozási előirányzatok készítése, a takarmányok értékesüléséhez a szükséges számítások elvégzése.

- A takarmányvizsgáló laboratóriumokban folyó munkákhoz, szakszerűen előkészített takarmányminták küldése.

- A takarmányok érzékszervi minősítése.

- A fontosabb takarmányok beltartalmi értékeinek ismeretében a takarmányozás hatásának meghatározása az állati termékekre, a szaporodásra és az állatok egészségére.

- A legfontosabb munkajogi, balesetvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírások betartása.

- A takarmánygazdálkodással kapcsolatos bizonylatok vezetése, a bérelszámolások irányítása.

- A keveréktakarmány-gyártás, a takarmányszárítás technológiai megoldásainak ismeretében a különböző állatfajok és állatcsoportok takarmányellátásának, az üzemi takarmánykeverők és takarmányszárítók munkájának szervezése és irányítása.

2. Elméleti követelmények

Gazdálkodás és szervezés területén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését,

- a takarmányozási munkák szervezését.

Munka- és környezetvédelem terén

Ismeret szintjén tudja:

- A munka- és környezetvédelem feladatait, a baleset, a foglalkozási betegség fogalmát, a munkahelyi magatartás szabályait.

- A környezetvédelem munkahelyi vonatkozásait.

- A takarmányok betakarításában, szállításában, előkészítésében, kiadagolásában alkalmazott gépek, az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségek és berendezések, a szárító és takarmánykeverő üzemek biztonságtechnikai előírásait.

- Az alkalmassági vizsga és a védőfelszerelések jelentőségét.

- A gyorsan romló takarmányok, takarmánykiegészítők, vegyszerek felhasználásának környezetvédelmi szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- A tűzoltóeszközöket, készülékeket használni.

- A tűzvédelmi előírásokat, a tűzoltáshoz szükséges anyagokat.

- A balesetelhárítást és az elsősegélynyújtást.

Állat-élettan, és állattenyésztés terén

Ismeret szintjén tudja:

- A kérődzők, a ló, a sertés, a baromfi, a nyúl emésztésének sajátosságait (szénhidrát, fehérje és zsíremésztés).

- A szénhidrátok, zsírok és fehérjék intermedier anyagcseréjét.

- A gazdasági állatok takarmányfelvételét befolyásoló tényezőket.

Megértés szintjén tudja:

- A takarmányozás hatását az állati termékek minőségére, az állatok egészségére, szaporodásbiológiai folyamataira.

- A korszerű állatfajták, keresztezések és hibridek takarmányozással szembeni igényét.

- Az állattenyésztés és takarmánygazdálkodás jelenlegi helyzetét és feladatait.

Takarmányozás gépei és berendezései terén

Ismeret szintjén tudja:

- A tömegtakarmány-betakarító és -szállító gépeket (függesztett, vontatott, magajáró kaszálógépek, rendkezelő, rendfelszedő gépek, rendfelszedő pótkocsik, bálázógépek, szálastakarmány- és szilázsszállító pótkocsik).

- A szemestermény-előkészítés és a keveréktakarmány-előállítás gépeit és berendezéseit (a szemestermény-tárolás berendezései, kalapácsos darálók, takarmánykeverő, préselő és pogácsázó gépek).

- A takarmánykezelés és kiosztás gépeit és létesítményeit a szarvasmarha telepeken (falközi és toronysilók, silómarók, bálabontó-szecskázó gépek, mobil és stabil takarmánykiosztó gépek és berendezések, automatikus abrakadagoló berendezések).

- A sertések mobil és stabil (nedves és szárazdarás) takarmánykiosztó berendezéseit, önetetőit, tárolóit.

- A baromfik takarmányellátásának gépeit és berendezéseit (takarmánytárolók, láncos-vályús etetőberendezés, zártcsöves, köretetős berendezések).

- A juhok takarmányellátásának berendezéseit.

- Valamennyi állatfajnál alkalmazott itatóberendezéseket, a szálas és abraktakarmányok szárítására alkalmazott gépeket és berendezéseket (toronyszárítók, forgódobos zöldtakarmány-szárító berendezések), a villanypásztort.

Takarmányozási-takarmánytermesztés és takarmánynövények termesztése terén

Ismeret szintjén tudja:

- A gabonafélék (őszi búza, rozs, árpa, zab, kukorica), a hüvelyesek (borsó, szója, csillagfürt, lóbab), a gyökér- és gumósnövények (cukor- és takarmányrépa), a pillangós takarmánynövények (lucerna, vöröshere, baltacim, somkóró, csillagfürt), a fűféle zöldtakarmányok (silókukorica, cirokfélék, köles, mohar), a leveles zöldtakarmányok (repcefélék, leveles olajretek, takarmánykáposzta, napraforgó) zöldtakarmány keverékek (őszi és tavaszi keverékek) talajkészítését, vetését, ápolását, betakarítását.

- A gyeptípusokat.

Megértés szintjén tudja:

- A rét és a legelő művelését (gyepek vízrendezése, mechanikai, kémiai javítása, felújítása, talajerő visszapótlása, gyomirtása).

- A gyepek hasznosítását.

Takarmányozás terén

Ismeret szintjén tudja:

- A takarmányok kémiai összetételét (a szárazanyag és víztartalom, a N-tartalmú és N-mentes anyagok, a NPN anyagok, az ásványi anyagok, a vitaminok és egyéb biológiailag aktív anyagok takarmányozási szerepét).

Megértés szintjén tudja:

- A takarmányok táplálóértékének mérési módszereit.

- Az életfenntartás és termelés (növekedés és hústermelés, tejtermelés, tojástermelés) energia, fehérje, ásványi anyag és vitamin szükségletét.

- A zöldtakarmányok, a gyökér és gumóstakarmányok, erjesztett takarmányok, szénák, szénalisztek, magvak és termések, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari melléktermékek, állati eredetű takarmányok, takarmánykiegészítők táplálóanyag-összetételét (energiában, fehérjében, rostban, ásványi anyagokban, vitaminokban gazdag, illetve szegény).

Alkalmazás szintjén tudja:

- Az energiatartalom alapján végzett hazai takarmányértékelési rendszereket.

- A különböző fajú, korú és hasznosítású állatok takarmányozását.

- A keveréktakarmányok előállítását és a felhasználás szabályait.

- A gyökér és gumóstakarmányok eltartását.

- A szálas- és abrak-takarmányok tartósítását erjesztéssel és szárítással.

- A tömeg- és abraktakarmányokat etetésre előkészíteni és az állatoknak kiadagolni.

- A takarmányozási táblázatokat használni, takarmányadagokat összeállítani.

- A különböző számítógépes optimalizálási programokat elkészíteni az állatok takarmányozására.

3. Gyakorlati követelmények

Gazdálkodás és szervezés terén

Készség szintjén tudja:

- A létszám és hozamtervek alapján a tömeg- és abraktakarmány szükségletet meghatározni.

- Év közben ellenőrizni a takarmány és költségfelhasználást.

- Kiszámítani az állattenyésztésben, takarmánygazdálkodásban dolgozók munkabérét.

- Az állattenyésztésben, takarmánygazdálkodásban alkalmazott bizonylatokat vezetni.

- Szervezni és irányítani a takarmánytermesztési, betakarítási, szállítási, tartósítási, előkészítési és kiadagolási munkákat, a szárító és keverőüzem tevékenységét.

- Irányítani a leltározási feladatokat, segíteni tudjanak a mérlegkészítésben.

Munka- és környezetvédelem terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- A munkavédelem, a balesetelhárítás, a munkaegészségügy, munkalélektan, az érintésvédelem tűzvédelmi szabályait.

Jártasság szintjén tudja:

- A növénytermesztési és állattenyésztési munkák biztonságtechnikai előírásait.

Készség szintjén tudja:

- Az elsősegélynyújtást, a tűzoltó anyagok, eszközök, készülékek használatát. A munkaterületük munkavédelmi oktatását.

- A környezetre káros anyagok kezelésének szabályait, a környezetszennyezést megakadályozni.

Állattenyésztés terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- A hazánkban tenyésztett fontosabb állatfajtákat, keresztezéseket, hibrideket és hasznosítási típusokat felismerni.

Takarmányozás gépeinek és berendezéseinek kezelése terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- A tömegtakarmány-betakarítógépek felépítését és működését.

Jártasság szintjén tudja:

- A takarmányszárító és keverő üzemek gépeinek és berendezéseinek kezelését, a villanypásztor kezelését.

Készség szintjén tudja:

- Üzemeltetni a takarmány-előkészítő és kiadagoló gépeket és berendezéseket szarvasmarha, sertés, baromfi és juhtelepeken.

Takarmányozás, takarmánytermesztés

Takarmánynövények termesztése terén

Jártasság szintjén tudja:

- A talajelőkészítés, trágyázás, vetés, növényvédelem, öntözés és betakarítás gyakrabban használt gépeit beállítani és üzemeltetni.

Takarmányozás terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- A különböző takarmányokat felismerni.

Készség szintjén tudja:

- A takarmányok érzékszervi minősítését elvégezni.

- A takarmánykiegészítők, a takarmányok előkészítését, adagolását különböző fajú, korú és hasznosítású állatok számára.

- A takarmányok tartósítását, tárolását elvégezni.

- Használni a takarmányozási táblázatokat, és takarmányadagokat tudjanak összeállítani különböző állatfajok részére.

- Kiszámítani a fajlagos takarmányfelhasználást, a takarmányozás költségeit.

- Szakszerűen takarmánymintát venni, csomagolni és vizsgálatra elküldeni.

- Elkészíteni az éves takarmánymérleget.

- A számítógépes takarmányoptimalizálást megadott program alapján elvégezni.

4. Személyi követelmények

A takarmányozási szaktechnikusok rendelkezzenek jó vezetői képességekkel, kielégítő fizikai állóképességgel és jó manuális készséggel.

Szükség szerint nemcsak irányítani, de elvégezni is tudjanak egyes takarmányozási munkákat. Munkavégzésben legyenek önállóak, törekedjenek önálló ítéletalkotásra és következtetések levonására. Legyen jó alkalmazkodó képességük, tudjanak bánni a beosztott dolgozókkal. Alakuljon ki bennük az önművelődés igénye, fogékonyak legyenek az új ismeretekre.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

1.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga egy 100 pontos komplex esszé feladatmegoldásából áll. Az esszé feladat magába foglalja a takarmányozási-takarmánytermesztési ismereteket, a szakirányú kiegészítő ismereteket és a gazdálkodási és szervezési ismereteket. A jelöltek az írásbeli vizsga helyett választhatnak szakdolgozat készítést is, amely egy konkrét üzem takarmányozási problémáját taglalja, az írásbeli vizsgához hasonló komplex megoldással.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyai

a) Gazdálkodási és szervezési ismeretek

b) Szakirányú kiegészítő ismeretek

c) Takarmányozási-takarmánytermesztési ismeretek

a) Gazdálkodási és szervezési ismeretek tantárgy vizsgakérdései két részből állnak, az a) tételrész a szervezési- és üzemgazdasági ismereteket, a b) tételrész a munka- és környezetvédelmi ismereteket foglalja magában.

b) A szakirányú kiegészítő ismeretek a) tételei a takarmányozás gépei és berendezései, a b) tételei az állatélettani- és állattenyésztési ismeretek tantárgy anyagát tartalmazzák.

c) A takarmányozási- és takarmánytermesztési tantárgy a) tételei a takarmányozástani ismereteket, a b) tételei a takarmánynövények termesztése című anyagot tartalmazzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán legalább három munkahelyet kell szervezni, ahol takarmányozási és takarmánygazdálkodási komplex feladatot lehet megoldani.

A gyakorlati vizsga lehetséges helyszínei:

- szarvasmarhatelep,

- juhtelep,

- sertéstelep,

- baromfitelep,

- tangazdasági tanistálló,

- iskolai tanműhely,

- magángazdaság,

- takarmányszárító üzem,

- takarmánykeverő üzem.

A gyakorlati vizsgán olyan kérdések szerepeljenek, amelyek a jelöltek manuális és szervezési készségéről adnak számot.

A gyakorlati feladatokat a gyakorlati követelményekben meghatározottak szerint kell összeállítani.

5. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga egyes részei alól felmentés nem adható.

6. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Az előfeltételek között szereplő állattenyésztési szakmai gyakorlat megfelelő (írásos) dokumentálása.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakirányú vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. Gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal, vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- Szarvasmarha-, sertés-, juh-, baromfitelepek, tanistálló, magángazdaság, ahol a gyakorlati vizsga folyamatos munkavégzés mellett lebonyolítható.

- Takarmánynövények termesztésére szántóterület.

- Takarmányszárító, takarmánykeverő üzem.

- Takarmányozás gépei, berendezései.

- Takarmánynövények termesztésének gépei, berendezései,

- Takarmányok minősítésére szolgáló laboratórium, megfelelő műszerek, eszközök.

- Nyomtatványok, bizonylatok, szabályzatok.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elmélet

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Munka- és környezetvédelem

Állatélettan és állattenyésztés

Takarmányozás gépei és berendezései

Takarmányozási-takarmánytermesztési ismeretek

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy megnevezése		Össz. óra


Elméleti tantárgyak
Gazdálkodási és szervezési ismeretek		40
Munka- és környezetvédelem		20
Állatélettan és állattenyésztés		20
Takarmányozás gépei és berendezései		40
Takarmányozási- és takarmánytermesztési ismeretek		130
Össze elmélet		250
Szakmai gyakorlat		250
Mindösszesen		500

VADÁSZPUSKAMŰVES SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

09 2 7490 03 90 05

2. A szakképesítés megnevezése:

Vadászpuskaműves

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- szakmunkás képesítés az alábbi szakmák valamelyikében:

lakatos, szerszámkészítő, forgácsoló, kovács, mechanikai műszerész, vagy ipari szakközépiskolai végzettség, vagy fémipari technikusi képzettség,

- betöltött 18. életév nappali képzés esetén, vagy

- betöltött 20. életév és kétéves szakmai gyakorlat.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7490	Egyéb vas- és fémipari foglalkozások

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
-	-

3. A képesítés célja:

A vadgazdálkodás számára olyan szakemberek biztosítása, akik képesek a vadgazdálkodás záróaktusának, a vadászatnak legfőbb eszközeit képező vadászfegyverek szakszerű és biztonságos javításának, átalakításának elvégzésére, esetleg készítésére.

4. A munkaterület jellemzése:

A tevékenység jellemzően fegyverjavító műhelyben, illetve lőtereken folytatható, fegyverek szerelését, javítását, fa- és fémipari munkák elvégzését jelenti.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- a hazai forgalomban lévő és vadászati célú használatra engedélyezett sörétes és golyós vadászpuskák típusainak, és meghibásodásaiknak felismerése,

- fegyveralkatrész készítése, hibás alkatrész cseréje,

- fegyverágy cseréje, javítása,

- puskatávcsövek vadászpuskára történő felszerelése,

- sörétes és golyós vadászpuska belövése,

- sörétes töltény összeállítása,

- fegyverek, lőszerek szállítása, tárolása, ezzel kapcsolatos tanácsadás,

- fegyverek hatósági vizsgálataira vonatkozó jogi és műszaki előírások alkalmazása,

- fegyverek és lőszerek engedélyeztetési eljárásában való közreműködés.

2. Elméleti követelmények

Fizikai és kémiai alapismeretek terén

Megértés szintjén tudja:

- a helyzeti és mozgási energia, a gyorsuló mozgás, Newton törvényének összefüggéseit,

- az égési folyamatot (oxidáció),

- az általános gáztörvényt (Boyle-Mariotte, Gay-Lussac).

Alkalmazás szintjén tudja:

- az SI mértékegység-rendszer felépítését, ennek kapcsán a mechanikai fogalmakat (tömeg, erő, nyomás, energia).

Anyagismeret terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vas, az acél, a rézötvözetek, az ólom és ötvözetei, a fegyvergyártáshoz használt fák és fontosabb műanyagok tulajdonságait,

- a fegyverek szerkezeti anyagainak szilárdsági és megmunkálási (technológiai) jellemzőit.

Belső ballisztika terén

Megértés szintjén tudja:

- a lőporégés folyamatát, a gáznyomás kialakulását, az ezt befolyásoló tényezőket,

- a gáznyomás mérését,

- a lövedék, a sörétraj mozgását a fegyvercsőben,

- a gyorsító erőt, a fegyvercső szilárdsági igénybevételét,

- a lőporgázok munkáját: gyorsítás, hátralökés, alakváltozások, hőveszteségek, torkolati jelenségek.

Külső ballisztika terén

Megértés szintjén tudja:

- a lövedék, sörétraj mozgását: a súlypont mozgása és mozgás a súlypont körül,

- tömegpont mozgását légüres térben,

- a levegő ellenállását, annak lassító hatását,

- a fajlagos keresztmetszeti megterhelés szerepét

- a röppálya alakulását a légtérben,

- a pásztázást,

- a huzagolás hatásait, a levegőben mozgó testreható erők hatásait: kúpos ingás, poisson-hatás (ez utóbbi jelentősége a sörétes töltényeknél).

Alkalmazás szintjén tudja:

- a csőlengéseket

- a lövedék sebességének mérését.

A lövésfolyamat és hatása terén

Ismeret szintjén tudja:

- a lőfegyverek kialakulását,

- szerkezetük felépítését,

- a lőszerek kialakulását és fejlődését.

Megértés szintjén tudja:

- a lövés folyamatát,

- a golyós töltények szerkezeti felépítését,

- a vadászatban használatos lövedéktípusokat,

- ezek hatását a célban (hidrodinamikai sokk, a lövedék szórása),

- a sörétes töltények szerkezeti felépítését,

- a sörétek eloszlását a sörétrajon belül,

- a csőszűkítés (choke) szerepét,

- a találati sűrűség fogalmát és szerepét,

- a sörétátmérő helyes megválasztását,

- az egygolyós sörétes töltényt.

Fegyverismeret terén

a) A lőfegyverek fejlődésének története

Ismeret szintjén tudja:

- a fegyverek létrejöttét,

- a kézi lőfegyverek különválását,

- a fekete lőpor kialakulását,

- a simacsövű elöltöltő lőfegyverek általános felépítését, kaliberezés kialakulását, a gyérfüstű lőpor megjelenését a XIX. sz.-ban,

- a hosszúkás lövedék kialakulását,

- a csőhuzagolás kialakulását,

- a hátultöltő puskák létrejöttét,

- a sörétes és golyós puskák különválását,

- a fegyverek biztonsági vizsgálatának bevezetését,

- a próbajárat megjelenését,

- törekvéseket a kaliberek, mérési eljárások szabványosítására.

b) Az egylövetű ismétlő és önműködő kézifegyverek

Alkalmazás szintjén tudja:

- a korszerű kézi lőfegyverek általános szerkezeti felépítését, a főbb szerkezeti egységeket (cső, zár, biztosítás, irányzék, ágy),

- az önműködő fegyverszerkezetek áttekintését, a sörétes és golyós vadászpuskákban használatos önműködő fegyverszerkezeteket,

- a sörétes vadászpuskák szerkezeti felépítése, fő szerkezeti egységeit, ezek feladatait, és működését, golyós és sörétes váltócsöveket,

- golyós vadászpuskák szerkezeti felépítését, fő szerkezeti egységeit, ezek feladatait és működését,

- sportfegyverek; puskák, pisztolyok, revolverek (forgópisztolyok) szerkezeti felépítését, fő szerkezeti egységét, ezek feladatait és működését.

c) A fegyvercső készítése

Alkalmazás szintjén tudja:

- az egyes csövek készítését régen és ma (kovácsolás, fúrás, dörzsölés, huzagolás, egyesítés, készre kovácsolás),

- a sörétes csövek furatának és töltényűrének szabványos méretét, a choke típusait és szokásos méreteit,

- a huzagolt cső jellemzőit: az átmeneti kúp, a huzagolás fajtái, csavarzatszög, csavarzat hossz,

- a fegyvercső szilárdság igénybevételét, méretezését,

- a csőkombinációkat többcsövű (drilling, boch stb.) fegyverekhez, a csőegyesítések fajtáit, hüvelyvonókat többcsövű fegyverekhez, a kész cső felületkezelését.

d) A zárszerkezetek, zárolás, reteszelés

Alkalmazás szintjén tudja:

- a golyós vadászpuskák zárszerkezetének felépítését, a reteszelő elemeket, az elsütő szerkezetet, a biztosítót, a gyorsítót, az alkatrészek pótlási lehetőségeit,

- a sörétes vadászpuskák reteszelését, a zárolócsapot, a zároló éket, a kulcsot, ezek szilárdsági igénybevételét lövéskor, a zártestet, a csuklócsap és csőkampó szilárdsági igénybevételét.

e) Az elsütőszerkezet (lakat) és az elcsattantó

Ismeret szintjén tudja:

- a lakat és az elcsattanó történelmi fejlődését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a különböző lakatok (oldallakat, villámlakat stb.) felépítését, működését, az egybillentyűs elsütő szerkezetet,

- az elcsattanók fajtáit, felépítésüket, az alkatrészek pótlási lehetőségeit.

f) A jelzők, biztosítók, ejektorok

Alkalmazás szintjén tudja:

- a jelzőberendezések feladatát, szerkezeti felépítését, működését, alkatrész pótlását,

- a biztosítók típusait (billentyű, ütőrugó-biztosítás stb.) helyes működésüket, alkatrész pótlását,

- az ejektorokat duplapuskáknál és boch puskáknál.

g) A puska ágyazása

Alkalmazás szintjén tudja:

- a fegyverágy feladatát, felépítését, a különböző (angol, német stb.) tusákat, balkezes tusát, a fontosabb famunkák elvégzésének módját,

- az előágy és a tusa szerelését, felszerelését a puskára, végső beállítását.

Puskatávcsövek felszerelése terén

Megértés szintjén tudja:

- az optikai alapismereteket (képalkotás, nagyítás).

Alkalmazás szintjén tudja:

- a puskatávcsövek szerkezetét, működését, beállítását, valamint a fontosabb összefüggéseket az irányzóvonal és a röppálya és a belövési távolság között.

- az ún. egypontos (single point) irányzékot, a hidegbelövő távcsövet és használatát, a távcsövek felszerelési módját, a befogások és rögzítések alkatrészeinek elkészítését.

Vadászat alapjai terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vadgazdálkodás és vadászat, valamint a vadászati törvény lényeges részeit, a tilalmi időket,

- a vadászat biztonsági szabályait, különös tekintettel a fegyverhasználatra.

Fegyverekre és lőszerekre vonatkozó hatósági előírás terén

Megértés szintjén tudja:

- a fegyverek és lőszerek vásárlására és tartására vonatkozó rendelkezéseket,

- a fegyverek és lőszerek szállítására, kezelésére és tárolására vonatkozó jogszabályokat és rendelkezéseket,

- a fegyverek kötelező biztonsági vizsgálatát, a próbajeleket, ezek nemzetközi elismerését,

- a kriminalisztikai fegyverismeretet.

Munkavédelem terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- a munkahely egészségügyi előírásait,

- a foglalkozási ártalmakat,

- az általános baleseti veszélyeket, ezek elhárításának módjait,

- a tűz keletkezésének megelőzési módjait,

- az elsősegélynyújtás alapjait.

3. Gyakorlati követelmények

Fegyver műhelyi gyakorlatok

a) Gépmunkák, szerszámok használata terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a fontosabb szerszámgépek felépítését, az azokhoz való szerszámokat.

Készség szintjén tudja:

- a szerszámgépeken való munkálatokat (esztergálás, marás, gyalulás, vésés, fúrás).

b) Csőgyártás területén

Készség szintjén tudja:

- a csőegyengetést, a csősín és csőkampó forrasztását elvégezni,

- irányzékot és célgömb tőkét felszerelni (forrasztás),

- szíjkengyelt felerősíteni,

- hüvelyvonót szerelni,

- barnítani.

c) Alkatrészgyártás terén

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- reteszelő elemeket, hüvelyvonót készíteni,

- csuklólapot készíteni sörétes puskához,

- zárolócsapot készíteni,

- lakat és elcsattanó alkatrészeket készíteni,

- jelző és biztosító alkatrészeket készíteni,

- gyorsító (shneller, stecher) alkatrészeket készíteni,

- különböző rugókat készíteni.

d) Fegyverjavítás területén

Készség szintjén tudja:

- a hibakeresést,

- a hibamegállapítást,

- a fegyverek szétszerelését,

- a hibás alkatrészek cseréjét,

- az új alkatrészek illesztését a szerkezetbe,

- csőcserét a sörétes és golyós puskáknál,

- a helyes zárolás (reteszelés) beállítását,

- készre szerelést,

- hatástalanítást.

e) Famunkák terén

Készség szintjén tudja:

- az ágyazás lebontását,

- kisebb fahibák javítását,

- az új ágyazás (előágy és tusa) összeszerelését, felillesztését a puskára,

- az ágyazás felületének készre munkálását (recézés, felületkezelés),

- az új ágyazás beállítását a fegyveren.

f) Távcsőszerelés terén

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- felfogóelemeket készíteni,

- a puskákon átalakításokat végezni a távcső szereléséhez,

- a távcső felszerelését és beállítását.

Belövési gyakorlatok terén

Jártasság szintjén tudja:

- sörétes töltények készítését lőszer elemekből,

- sörétes és golyós puskák szakszerű belövését.

4. Személyi követelmények

A szakképesítést megszerző rendelkezzen megfelelő fizikai állóképességgel. Legyen igényes munkájával és környezetével szemben. Munkavégzése legyen precíz és céltudatos. Munkavégzése során legyenek önálló elképzelései és javaslatai. Tisztelje és tartsa be a törvényeket, legyen mindig megbízható.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga egy 25 kérdésből álló teszt feladatlap megoldása. Ez ölelje fel a szakmai tárgyak legfontosabb elemeit.

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsga két részből áll:

- a műhelygyakorlatok során készített vizsgamunka bemutatása,

- konkrét gyakorlati feladat végrehajtása.

A gyakorlati vizsga feladatait a gyakorlati követelmények alapján kell összeállítani.

A vizsgamunka egy fegyver javításának vagy átalakításának elvégzése.

1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgatételek öt részből állnak:

- fegyverismeret,

- fegyverjavítás,

- anyagismeret,

- ballisztikai, fizikai-, kémiai ismeretek, lövésfolyamat,

- puskatávcsövek, optikai ismeretek.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben - ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás folytathat. A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel vagy szerződéses keretek között biztosítani tudja ezeket.

A felkésztés során az alábbi kötelező látogatásokat kell megszervezni:

- a fegyvertörténeti anyag megtekintése a Hadtörténeti Múzeumban és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban,

- vadászpuskagyártás megtekintése (fegyvergyárban),

- sörétes vadásztölténygyártás tanulmányozása (gyártó üzemben),

- golyós vadásztölténygyártás tanulmányozása (gyártó üzemben),

- a sörétes és golyós vadászpuskák hatósági vizsgálatának tanulmányozása, valamint gáznyomás és sebességmérés megtekintése a Magyar Kézilőfegyver Vizsgáló Hivatalban.

A szükséges tárgyi feltételek:

- fegyverjavító műhely (komplett felszereléssel),

- lőtér.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elmélet

Fizikai és kémiai alapismeretek

Anyagismeret

Belső ballisztikai ismeretek

Külső ballisztikai ismeretek

A lövésfolyamat és hatása

Fegyverismeret

Puskatávcsövek

Vadászati alapismeretek

Hatósági előírások

Munkavédelem

Szakmai gyakorlat

Fegyverműhelyi gyakorlatok

Belövési gyakorlatok

Üzemlátogatások

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy	Elmélet	Gyakorlati	Összesen
		órák


SZAKMAI ELMÉLET
Fizikai és kémiai alapismeretek	32	-	32
Anyagismeret	36	-	36
Belső ballisztikai ismeretek	40	-	40
Külső ballisztikai ismeretek	40	-	40
A lövésfolyamat és hatása	40	-	40
Fegyverismeret	200	-	200
Puskatávcsövek	40	-	40
Vadászati alaéismeretek	32	-	32
Hatósági előírások	16	-	16
Munkavédelem	24	-	24
SZAKMAI GYAKORLAT
Fegyverműhelyi gyakorlatok	-	428	428
Belövési gyakorlatok	-	24	24
Üzemlátogatások	-	48	48
Összesen:	500	500	1000

VADÁSZ, VADTENYÉSZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

22 2 6229 06 20 03

2. A szakképesítés megnevezése:

Vadász, vadtenyésztő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapvizsga,

- egészségügyi alkalmassági vizsga.

Tanfolyamos felkészülés esetén:

- alapvizsga,

- egészségügyi alkalmassági vizsga,

- betöltött 18. életév,

- 2 év szakmai gyakorlat, illetve vadgazdasági alkalmazás.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6229	Egyéb vadgazdálkodási foglalkozások (Vadász, vadtenyésztő)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6221	Vadász
6222	Vadtenyésztő, -gondozó
6223	Vadbefogó, hajtó
6137	Kisállattenyésztő
7331	Tímár, bőrkikészítő
5364	Természetvédelmi őr
5353	Kártevőirtó
8311	Mezőgazdasági vontatóvezető[1]
8312	Erdőgazdasági gépkezelő (Motorfűrész és motoros kézieszköz kezelő)

3. A képesítés célja:

A vadgazdálkodás számára olyan szakemberek biztosítása, akik alapfokon alkalmasak a Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzatában meghatározott feladatok ellátására, a Vadászat és Vadgazdálkodás Szabályainak betartására és betartatására, továbbá alapfokú biológiai, ökológiai és természetvédelmi felkészültséggel, szemlélettel rendelkeznek.

Feladataik ellátásához rendelkeznek "motorfűrész és motoros kézieszköz kezelői" és mezőgazdasági vontatóvezetői képzettséggel.

4. A munkaterület jellemzése:

A vadászati jog tulajdonosával, használójánál a vadállomány védelmével, óvásával, gyarapításával, minőségének fejlesztésével, kártételének megelőzésével, hasznosításával, valamint vadföldműveléssel, vadtakarmányozással, természet- és környezetvédelemmel, vadászati szolgáltatással összefüggő, jellemzően fizikai munka, egyszerű szervezési, irányítói tevékenység. A munkavégzés szabad területen, illetve tenyésztő-telepen történik.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Az előforduló legfontosabb feladatcsoportok a vadgazdálkodás termelési folyamatának technológiája, műveleteinek megfelelően alakultak ki:

- Takarmánybázis biztosítása (természetes takarmányok biztosítása szántóföldi növénytermesztési - vadföld, vadlegelő művelés - erdőgazdálkodási - vadgazdasági fásítások, csenderesek, védősűrűk, vadbúvók létesítése - technológiával).

- Vadtakarmányozás (természetes és mesterséges eredetű vadtakarmányok készletezése, előkészítése, vadetetés és itatás vadászterületen).

- Vadvédelem (természetes és a gazdasági hasznosítás alatt álló apró- és nagyvad-állomány védelme az élettelen és élő károsító tényezőkkel szemben - technológiai, technikai, kémiai vadvédelem módjai).

- Vadkár-elhárítás, megelőzés (a hasznos vadállomány környezetterhelő hatásának csökkentése, védekezés a vad károsító hatásai ellen, technológiai, technikai, vegyi védekezései, megelőzési módok).

- A természetes és gazdasági hasznosítás alatt álló vadállomány nevelése, tenyésztése (vadontenyésztés, mennyiségi, minőségi állományszabályozás, minősítés, trófeabírálat, vérfrissítés, kibocsátás, telepítés).

- Mesterséges vadtenyésztés (apró- és nagyvad mesterséges tartása, tenyésztése - félvad és intenzív tenyésztési technológiák).

- Állományhasznosítás (élővadbefogás és vadászat különböző módjainak gyakorlása).

- Feldolgozás (lőtt vad teríték kezelése, darabolása, időleges hűtőtárolása, vadbőrkikészítés, időleges tartósítás, trófeák - agyar, szarv, agancs - preparálása, montírozása, apró- és nagyvad feldolgozása, manipulálás, áruelőkészítés, csomagolás, tárolás, szállítás).

- Vadászati szolgáltatás (vendég vadásztatás, kísérés, vendégház, vendégház gondozása, vendéglátás).

- Értékesítés, vadkereskedelem (vad leadás, átvétel, minősítés).

2. Elméleti követelmények

a) A vadászat és vadtenyésztés területén

Ismeret szintjén tudja:

- a szakmával kapcsolatos alaptudományokat: biológia, ökológia, kémia, fizika, matematika, természet- és környezetvédelem,

- a szakmával kapcsolatos termelési ágazatok - növénytermesztés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás-termeléstechnológiáit is,

- a szakterület ágazati, igazgatási, érdekvédelmi rendszerét, a vonatkozó aktuális jogszabályokat,

- az ország természet- és környezetvédelmi problémáit, illetve a szakmához kapcsolódó természet- és környezetvédelmi feladatokat és célokat.

Megértés szintjén tudja:

- a vadgazdasági termeléstechnológia, a mezőgazdasági és erdészeti termelés, az ökológia, a természet és környezetvédelem és a piacgazdálkodás kapcsolatrendszerét és gyakorlati jelentőségét, valamint az ezekhez kapcsolódó géptani és műszaki ismereteket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vadgazdálkodási termeléstechnológia manuális munkamozzanatainak önálló elvégzéséhez szükséges elméleti alapokat: élőhelygondozás, vadtakarmányozás, apró- és nagyvad-tenyésztés, kinológia, vadegészség, állományhasznosítás, fegyver- és lőszerismeret,

- a tanult természet- és környezetvédelmi ismeretek alapján az ilyen jellegű problémákat felismerni és az elhárításukról gondoskodni,

- a Vadászati Szabályzatban, a Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzatában és vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint végezni munkáját,

- a mezőgazdasági vontató üzemeltetésének elméleti ismereteit.

b) Vállalkozás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a vadgazdálkodási tevékenység jogformáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, az adózás szerepét és a társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvelés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a hitelformákat, hitellehetőségeket és a bankválasztás szempontjait.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a vállalkozások tervezését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az üzleti tervkészítés menetét,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait.

c) Munkavédelem és higiénia területén

Ismeret szintjén tudja:

- a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit,

- a kezelésére bízott eszközök, berendezések, gépek kezelési utasításait és azok karbantartásának követelményeit,

- a munkaártalmak megelőzési és elhárítási módjait.

Megértés szintjén tudja:

- a munkakörére vonatkozó jogszabályokban rögzített munkavédelmi és higiéniai előírásokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a munkavégzés során esetlegesen fellépő veszélyek esetén a helyes és biztonságos eljárásokat,

- betartani a személyi és környezeti higiéniai követelményeket.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- munkafeladatainak, a vadgazdálkodás, vadászat technológiai műveleteinek munkafogásait, az eljárások módját és céljait,

- a kezelésére bízott eszközök, berendezések, gépek biztonságos, gazdaságos és higiénikus üzemeltetését,

- elvégezni a helyes tisztítási és karbantartási műveleteket, figyelembe véve a környezetvédelmi előírásokat.

Jártasság szintjén tudja:

- saját munkáját megtervezni, előkészíteni, végrehajtani és a végzett munkát értékelni, illetve alapszinten önállóan dönteni a műveleti feladatok végrehajtása közben,

- felismerni a vadgazdaságilag hasznosítható vadfajokat és azok nyomait, a szántóföldi kultúr- és gyomnövényeket, az erdei fák és cserjék fajait, a védett növény- és állatfajokat,

- felismerni a természetes és mesterséges eredetű vadtakarmányokat,

- felismerni a vadbetegségeket és meghatározni a védekezés módjait,

- a trófeás nagyvadfajok minősítését és szelektálását,

- a trófeabírálatokat,

- a vadászlövészetet,

- a vadfeldolgozást (preparálás, kikészítés),

- a mezőgazdasági vontató kezelését.

Készség szintjén tudja:

- a vadászterület berendezéseinek készítését, telepítését, üzemeltetését, karbantartását,

- az erő- és munkagépek üzemeltetését,

- a motorfűrész kezelését,

- vadkárelhárító berendezések készítését, üzemeltetését, karbantartását,

- alkalmazni a vadvédelmi eljárásokat, kártevők gyérítését,

- a vadtakarmányok termesztését, készletezését, etetését,

- a mesterséges vadtenyésztés technológiáit,

- a vadásztatást, kísérést, vendéglátást,

- az élővadbefogás szervezését, levezetését, a befogott vad kezelését, szállítását,

- a lőtt apróvad kezelését, a lőtt nagyvad feltörését, zsigerelését, kezelését, átadását,

- a mesterséges vadtenyésztés adminisztrációs munkáit,

- a munkájával kapcsolatos hivatalos dokumentumok kitöltését.

4. Személyi követelmények

A vadász-vadtenyésztőben alakuljon ki a természet szeretete, jellemezze a fizikai állóképesség, erőnlét, a fegyelmezett magatartás, szorgalom és munkaszeretet, megfigyelőképesség, kapcsolatteremtő képesség, önálló munkavégző képesség.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás általános szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga tartalma legyen összhangban a szakmai elméleti anyag követelményszintjeivel.

Részei:

	a) esszé kérdés (téma):	50 pont,
	b) tesztlap (25 feladat):	50 pont,
	Összesen:	100 pont.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga komplex tételei felölelik a szakmai elméleti tárgyak törzsanyagát:

Vadgazdálkodás, vadászat

a) Vadászati állattan

b) Vadgazdálkodás, vadászat

c) Mesterséges vadtenyésztés, kinológia, Vadászati jog, Vadegészségtan, Üzemtan

Természet- és környezetvédelem

a) Ökológia, természet- és környezetvédelem

b) Munkavédelem

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. Gyakorlati vizsga

Gyakorlati vizsgára az jelentkezhet, aki vizsgaremekét elkészítette.

A vizsgaremek:

Tartalmi követelmények:

- tárgya és témája a hivatásos vadász manuális tevékenységét reprezentálja (preparált trófea, koponya, csont, test vagy testrész, vadbőr stb.),

- mutassa be és szemléltesse a vadgazdálkodás, vadászat termeléstechnológiáját, technikáját, eszközeit, a vadászterület berendezését, felszereléseit (pl. működő modell, eszköz, berendezés, tereprészlet, gyűjtemény, sorozat, eredeti használati eszköz stb.).

Formai követelmények:

- preparátum esetén feleljen meg az általános és részletes szakmai követelményeknek (pl. agancs, szarv, agyar, koponya, vadbőr stb. esetén 1. bírálati követelmény),

- működő modellek esetén funkcionális, méret- és anyaghűség,

- szabvány felirat, magyarázó, azonosító szöveg.

A vizsga konkrét gyakorlati feladat végrehajtását jelenti.

A feladatmegoldás értékelése során figyelembe kell venni a jelölt:

- megjelenését (ruházat, felszerelés), magatartását, munkaaktivitását (időkihasználás),

- a feladatmegoldás módját, előkészítését, a munkavégzés algoritmusát, a megoldás eredetiségét, rutinszerűségét,

- a feladatmegoldás rész- vagy végeredményét, funkcionális helyességét,

- a munkavédelmi, higiéniai, környezetvédelmi előírások betartását.

A húzott tétel alapján a jelölt önállóan végzi feladatát.

A gyakorlati vizsga részei

a) Felismerés, meghatározás

A jelöltnek fel kell ismerni:

- a kihelyezett vadfajokat,

- fás, lágyszárú, gazdasági növényeket,

- preparált vadnyomokat,

- csontkészítményeket,

- vadtakarmányokat,

A vizsga helye: szaktanterem, természetes környezet. Tévesztési szint elégséges (2) osztályzathoz 40%.

b) Vadgazdálkodás, vadászat

- A vizsgahelyeket a feladatoknak megfelelő helyeken - vadászterület, tenyésztőtelep, feldolgozóhely, géppark, "romboló" terület, gyakorló helyiségek - kell kialakítani.

- Legyen kifüggesztett térképvázlat a vizsgahelyek feltüntetésével, tételek szerint szerszámlista, elkülönített szerszámkiadó hely, baleseti, munkavédelmi felszerelés.

- Az egymástól távoleső munkahelyek megközelítésére álljon rendelkezésre szállítóeszköz és kellő számú felügyelő személyzet.

A gyakorlati tételek:

- vadgazdálkodás, vadászat,

- mesterséges vadtenyésztés,

- vadvédelem,

- vadkárelhárítás és becslés,

- állományhasznosítás,

- vadtakarmányozás,

- vadföldművelés,

- vadgazdálkodási berendezések készítése,

- vadfeldolgozás,

- preparálás,

- trófeabírálat,

- bizonylatolás,

- műveleti tervezés témaköreiből készülnek.

A vizsgáztató intézet adottságainak megfelelően a központi tételsorok 20%-át hagyhatja el, cserélheti.

c) Természet- és környezetvédelem

Vizsgakérdései (tételei) a helyszínen végrehajtható, egyszerű víz-, levegő- talajszennyeződés-vizsgálati módszereiből, valamint manuális munkafeladatokból kell összeállítani.

d) Gépüzemeltetés

A gépüzemeltetésnél - pl. ráállás pótkocsira, függesztett eke beállítása - kapcsolatos feladatok, mely munkahelyeket a géppark, vadföld, vadgazdasági gyakorlóterületen kell kialakítani.

e) Fegyver-, lőszerismeret, vadászlövészet

A vizsgahelyszíneket a gyakorló vadászlőtereken kell kijelölni. A jelöltek vizsgáját csak lövészetvezetői engedéllyel rendelkező szakember irányíthatja.

A vizsgán sörétes és golyós lövészet egyaránt kötelező.

A vizsga értékelése során nem a találatok száma a döntő, hanem a szabályos és biztonságos fegyvertartás és -kezelés.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Szakmai vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki

- mezőgazdasági vontatóvezetői, és

- motorfűrész és motoros kézieszköz kezelő végzettséget megszerezte,

- vizsgaremekét elkészítette.

Iskolarendszeren kívüli képzés esetén vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki

- legalább 540 óra elméleti és 350 óra gyakorlati képzésen való részvételt igazol,

- valamennyi tantárgyból a képző szerv által szervezett tantárgyi vizsgán megfelelt.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel vagy szerződéses keretek között biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

- vadgazdálkodási gyakorló munkaterem,

- vadbiológiai gyakorló terem,

- preparálóműhely,

- öltöző, munkaruha-tároló,

- vadgazdálkodási gyakorlókert, amely az alábbi feladatokra alkalmas:

- vadtakarmánynak alkalmazott gazdasági növények termesztéstechnológiájának bemutatása,

- vadgazdálkodási fásítás bemutatása,

- vadgazdasági szempontból fontos fás szárú növények bemutatása,

- vadtakarmány-termesztés,

- vadászlőterek

- futóvad-lőtér,

- skeetpálya,

- toronykakaspálya,

- légpuskalőtér (fedett),

- minifutóvad-pálya (fedett-légpuska),

- kennel,

- szerszámraktár,

- karbantartóműhely,

- gépszín,

- gépműhely,

- vontatóvezetési gyakorlópálya,

- tanüzemi vadászterület,

- személyszállító eszközök

- autóbusz (minimum 35 személyes),

- mikrobusz (10 személyes).

Tanfolyamos képzés csak olyan helyen szervezhető, ahol a szükséges, törvényben előírt tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak, továbbá a 2 év x 10 hetes tanfolyam folyamatos, vagy 10x1 hetes bejárásos, bentlakásos konzultáció megosztható.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elméleti tantárgyak:

Vadgazdaságtan

Vadászati állattan

Vadegészségtan

Kinológia

Mesterséges vadtenyésztés

Vadtakarmányozástan

Mezőgazdasági alapismeretek

Erdőgazdasági alapismeretek

Környezet- és természetvédelem

Vadászati jog

Üzemgazdaságtan

Munkavédelem

Fegyver- és lőszertan

Géptan és műszaki ismeretek

Közlekedési ismeretek

Gyakorlati tanítási formák:

1. Tantárgyi szakmai gyakorlat

2. Üzemi naposi (hetesi) szolgálat

3. Nyári összefüggő üzemi gyakorlat

VII. MELLÉKLETEK

Javasolt óratervek

(Iskolarendszerű képzéshez)

Tantárgy megnevezése	Heti óraszám		Évfolyamonkénti összes óraszám		Összes óraszám
	I.	II.	I.	II.

Vadgazdaságtan	3	2	114	68	182
Vadászati állattan	2	1	76	34	110
Vadegészségtan	2	-	76	-	76
Kinológia	-	2	-	68	68
Mesterséges vadtenyésztés	2	1	76	34	110
Vadtakarmányozás	-	2	-	68	68
Mezőgazdasági alapismeretek	1	-	38	-	38
Erdőgazdasági alapismeretek	-	1	-	23	34
Természet- és környezetvédelem	1	1	38	34	72
Vadászati jog	1	-	38	-	38
Üzemgazdaságtan	-	1	-	34	34
Munkavédelem	2	-	76	-	76
Fegyver- és lőszertan	2	-	76	-	76
Géptan, műszaki ismeretek	2	-	76	-	76
Járművezetési ismeretek, elmélet[2]	-	2	-	68	68
Elmélet összesen	18	13	684	442	1126
Szakmai gyakorlat	15	17	570	578	1148
Járművezető-képzés gyakorlat[3]	-	2	68	-	68
Tanév végi gyakorlat (4 hét)	-	-	140	-	140
Gyakorlat összesen	15	19	710	6469	1356
Mindösszesen	33	32	1394	1088	2482

[1] Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályok által előírtak szerint történik.

[2] Külön jogszabály [20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet] és a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott tanterv alapján. A motorfűrész és motoros kézieszköz kezelői képesítéshez szükséges órakeretet a szakmai gyakorlat keretében kell biztosítani.

[3] Külön jogszabály [20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet] és a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott tanterv alapján. A motorfűrész és motoros kézieszköz kezelői képesítéshez szükséges órakeretet a szakmai gyakorlat keretében kell biztosítani.

VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

22 5 3129 16 63 10

2. A szakképesítés megnevezése:

Vadgazdálkodási technikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség,

- orvosi egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3129	Egyéb technikusok (Vadgazdálkodás technikus)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5115	Felvásárló, átvevőhely-kezelő
5119	Egyéb kereskedelmi foglalkozások
5129	Egyéb vendéglátóipari foglalkozások
5353	Kártevőirtó
5364	Természetvédelmi őr
6137	Kisállattenyésztő
6139	Egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások
6221	Vadász
6222	Vadtenyésztő, -gondozó
6229	Egyéb vadgazdálkodási foglalkozások
7331	Tímár, bőrkikészítő
8311	Mezőgazdasági vontatóvezető[1]
8312	Erdőgazdasági gépkezelő (Motorfűrész és motoros kézieszköz kezelő)

3. A képzés célja:

Olyan középfokú végzettséggel rendelkező gyakorlati szakemberek képesítése a vadgazdasági ágazat számára, akik az 1-2. pontban felsorolt alap- és kiegészítő tevékenységek ellátására alkalmasak.

Egyéb vadgazdálkodási foglalkozások - mint pl. vadászmester, fővadász, kerületvezető hivatásos vadász, vadtenyésztőtelep vezető, állatkórházi állatkerti vadgondozó, apró- és nagyvad-tenyésztő, vadrezervátum kezelő, hivatásos preparátor és gyűjteménykezelő, vadőr, vadasparki vadgondozó, vadászati szolgáltató, vadász szállás, fogadó vezető, szervező üzletkötő, trófeabíráló, vadértékesítő, vadkereskedő, apró- és nagyvad feldolgozó. Amennyiben jogszabály előírja, további kiegészítő képzéssel látható el.

Az ökológiai, biológiai, műszaki, szakmai tudással alapozott és rendelkező szakemberek képesek az ágazati termelési, üzemeltetési folyamatok előkészítésében, levezetésében, a kutatási fejlesztési munkában felsőfokú képzettséget nem igénylő részfeladatok elvégzésére, középszintű vezetői, valamint magasabb szakmai igényű fizikai munkakörök betöltésére.

4. A munkaterület jellemzése:

A vadgazdálkodási technikus munkája sajátos ágazati tevékenység, amelynek főbb területei:

1. A vadgazdálkodás termelési technológiájának megfelelő munkafeladatok középszintű tervezése, előkészítése, levezetése, vezénylése, a végrehajtás ellenőrzése és értékelése (vadtakarmány-gazdálkodás készletezése, szaporítás, vadvédelem, tenyésztés, állománynevelés, állományszabályozás, állományhasznosítás, feldolgozás, értékesítés).

2. Integrált és intenzív természet- és környezetvédelem az ágazati, valamint szakhatósági keretek között.

3. A mindenkori vadászati, vadgazdálkodási törvények betartása és betartatása, vagyonvédelem.

4. Vadászati szolgáltatás - vadászvendég fogadás, kísérés, vendéglátás, vadásztatás és vadászturizmus szervezése, preparálás, ismeretterjesztés, tájékoztatás.

5. Vadbiológiai természetvédelmi és környezetvédelmi kutatási, fejlesztési tevékenység - megfigyelés, felmérés, adatszolgáltatás, új módszerek és technológiák kipróbálása, bevezetése és alkalmazása.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A legfontosabb feladatcsoportok a vadgazdálkodás termelési folyamatának, technológiájának, műveleteinek megfelelően alakultak ki:

a) Takarmánybázis biztosítása (természetes és mesterséges eredetű vadtakarmányok biztosítása és készletezése - vadföld, vadlegelő gazdálkodás, vadgazdasági fásítások - csenderesek, védősűrűk létesítése, üzemeltetése, élőhelygondozás).

b) Vadtakarmányozás (természetes és mesterséges eredetű takarmányok előkészítése, etetése, itatása - takarmányszabványok készítése, a takarmányozás tervezése).

c) Vadvédelem (a gazdasági hasznosítás alatt álló vadállomány védelme a károsító tényezőkkel szemben - élettelen károsító tényezők, élő károsító tényezők - pl. mikroorganizmusok alacsonyabb és magasabb rendű élő szervezetek - szőrmés szárnyas kártevők, antropogén hatások).

d) Vadkár megelőzése, elhárítás (a vadgazdasági hasznosítás alatt álló vadállomány környezetterhelő hatása, vadkár megjelenési formái, védekezési módok, kártérítési eljárás).

e) A vadállomány nevelése, tenyésztése (tenyésztési alapfogalmak, módszerek, a vadontenyésztés műveletei - állományszabályozás, vérfrissítés, telepítés, honosítás).

f) Mesterséges vadtenyésztés (apró- és nagyvad mesterséges tenyésztése, szaporítása, intenzív és félvad tenyésztéstechnológiák, állatkerti, vadasparki tartás).

g) Állományhasznosítás (állományhasznosítási célok, módszerek, gazdaságosság és jövedelmezőség. Állományhasznosítás élő állapotban - vadbefogás, állományhasznosítás élettelen állapotban - vadászat, vadásztatás).

h) Feldolgozás (terítékkezelési eljárások, apró- és nagyvad feldolgozása, áruelőkészítés, minősítés, manipulálás, trófeák kikészítése, preparálása - szarv, agancs, vadbőr, szőrbe és bőrbe tömés stb. - trófeabírálat).

i) Vadászati szolgáltatás (vadászvendég fogadás, ellátás, kísérés, vadásztatás, vadászturizmus szervezése, vendéglátás).

j) Értékesítés, vadkereskedelem (vadátvétel, minősítés, átvevőhely, kereskedelmi egység üzemeltetése, az értékesítés szervezése, piackutatás).

k) Vadászati igazgatás, érdekvédelem (igazgatási, érdekvédelmi szervezeti keretek, működés, üzemeltetés, vállalkozási formák, üzleti terv készítése, tervezés, ágazati és hatósági kapcsolatok pl. természet- és környezetvédelem szervezeti keretei, bizonylatolás, pénzgazdálkodás, informatika).

2. Elméleti követelmények

a) A vadgazdaság területén

Ismeret szintjén tudja:

- a vadászat, vadgazdálkodás fejlődéstörténetét,

- a vadgazdálkodás termelési folyamatát, helyét a nemzetgazdaságban,

- a vadgazdálkodás, vadászat, környezeti, természeti, gazdasági, társadalmi feltételeit.

Megértés szintjén tudja:

- a vadgazdálkodás termeléstechnológiáját,

- a termeléstechnológia kapcsolatát egyéb mezőgazdasági ágazatok termeléstechnológiájához, növénytermesztés, állattenyésztés, erdőgazdálkodás.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vadgazdálkodás termeléstechnológiájának műveleteit (takarmánybázis biztosítása, szaporítás, állománynevelés, állományhasznosítás, feldolgozás, vadkereskedelem, értékesítés).

Rendszerezés szintjén tudja:

- az egyes műveletek egységes egésszé illeszkedését.

b) Vadászati állattan:

Ismeret szintjén tudja:

- mindazokat az előzetes biológiai ismereteket, amelyek alapozzák az alkalmazott állattani ismeretek birtokbavételi (tanulási) lehetőségét.

Megértés szintjén tudja:

- az élővilág keletkezését,

- rendszerét, rendszerezését,

- ökológiai összefüggéseit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vadászható (l. érvényes vadászati tv.), vadgazdasági hasznosítás alatt álló vadfajok rendszertani helyét, morfológiáját, anatómiáját, biológiáját, vadgazdasági értékét, környezetterhelő hatását,

- védett fajok rendszertani helyét, elterjedését, morfológiáját, biológiáját.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a vadgazdálkodás ökológiai alapjait, lényegi összefüggéseit.

c) Vadegészségtan

Ismeret szintjén tudja:

- az állat-egészségügyi, állatgyógyászati alapfogalmakat.

Megértés szintjén tudja:

- a vadegészségügy gyakorlati jelentőségét,

- ember-egészségügyi vonatkozásait,

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vadbetegségek felismerését, tüneteit, lefolyását,

- a megelőzés, gyógyítás módozatait,

- a törvény által előírt teendőket fertőző, járványos vadbetegségek megjelenése esetén.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a fontosabb vadbetegségek csoportosítását - takarmányozási eredetű vadbetegségek, sérülések, mérgezések, fertőző vadbetegségek (vírusos, baktériumos, gombás), parazitózisok (külső, belső),

- vadegészségüggyel kapcsolatos fontos jogszabályokat.

d) Kinológia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vadászkutyafajták kialakulásának történetét.

Megértés szintjén tudja:

- a vadászkutyatartás gazdasági jelentőségét,

- a kutyatartás ember- és állat-egészségügyi vonatkozásait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vadászkutyafajták morfológiáját, biológiáját,

- a vadászkutyatartás technológiáját, betegségeit,

- a vadászkutyák tanítási módszereit, bevadászását,

- a vadászkutyák tenyésztését, törzskönyvezését,

- a kutyatartással kapcsolatos jogszabályokat.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a vadászkutyafajták csoportosítását, rendszerét (ősi típusú vadászkutyák, a XX. század vadászkutyái).

e) Mesterséges vadtenyésztés területén

Ismeret szintjén tudja:

- a mesterséges vadtenyésztés fogalmát, gazdasági jelentőségét, kialakulásának és fejlődésének történetét,

- ökológiai hatását.

Megértés szintjén tudja:

- az egyes tenyésztéstechnológiák csoportosítását,

- a tenyésztéstechnológiák műveleti sorrendjét, feltételrendszerét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az apróvadfajok (fácán, fogoly, vadréce, mezei nyúl) tenyésztéstechnológiáját (félvad és intenzív),

- a nagyvadfajok (gím, dám, őz, muflon, vaddisznó) mesterséges tenyésztéstechnológiáit,

- állatkerti, vadasparki tartás technológiáját,

- egyes veszélyeztetett vadfajok tenyésztéstechnológiáját (pl. túzok, fajdfélék stb.).

Rendszerezés szintjén tudja:

- a mesterséges vadtenyésztés genetikai, környezeti, egészségügyi feltételeit,

- a mesterséges tenyésztésbe vonható vadfajokat.

f) Vad takarmányozás területén

Ismeret szintjén tudja:

- a vadtakarmányozás fogalmát, gyakorlásával összefüggő általános állattenyésztési, biológiai alapfogalmakat, pl. az állati test összetétele, anyagcsere stb.

Megértés szintjén tudja:

- a vadtakarmányozás célját, gyakorlati jelentőségét,

- alkalmazható módszereit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a takarmányok összetételét [víz és szárazanyag, szerves és szervetlen anyagok, N-tartalmú és N mentes anyagok, járulékos anyagok (enzimek, vitaminok, alkaloidák, antibiotikumok, hormonok), ásványi anyagok vagy hamu alkotók],

- takarmányok táplálóanyagai,

- táplálóanyagok hasznosulása, hasznosulást befolyásoló tényezők,

- vadon élő állatok táplálóanyag-szükséglete (életfenntartó és produkciós),

- takarmányszabvány készítése,

- vadon élő állatok (apró- és nagyvad) táplálkozásbiológiája,

- vadtakarmányok, takarmányok előkészítése, etetés, itatás,

- a vadtakarmányozás tervezése (természetes és mesterséges takarmányozás).

Rendszerezés szintjén tudja:

- az egyes vadtakarmányozási eljárásokat,

- vadtakarmányozással kapcsolatos szabályokat, állat-egészségügyi, készletezési előírásokat.

g) Mezőgazdaság terén

Ismeret szintjén tudja:

- a mezőgazdaság, szántóföldi növénytermesztés általános alapfogalmait, termeléstechnológiáját.

Megértés szintjén tudja:

- a mezőgazdaság, szántóföldi növénytermesztés, rét- és legelőgazdálkodás vadgazdasági összefüggéseit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a mezőgazdaság termelési feltételeit (talaj, éghajlat, talajerő),

- vadgazdasági szempontból fontos kultúrnövények, gyomnövények,

- a vadgazdasági szempontból fontos kultúrnövények termeléstechnológiáját, vadföld és rét, vadlegelő gazdálkodás technológiáját.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a vadgazdálkodás helyét a mezőgazdaságban,

- az egyéb kapcsolódó ágazati szakterületek termeléstechnológiáját, pl. állattenyésztés.

h) Erdőgazdaság terén

Ismeret szintjén tudja:

- az erdőgazdálkodás történetét, általános alapfogalmait, termeléstechnológiáját.

Megértés szintjén tudja:

- az erdőgazdálkodás feltételeit,

- a termőhelyismeret, erdőtipológia, erdőbecsléstan (l. faállomány-szerkezeti tényezők) alapfogalmait, vadgazdasági összefüggéseit,

- az erdőgazdálkodás termelési folyamatát, termeléstechnológiáját,

- erdősítés előkészítése (talajelőkészítés),

- szaporítóanyag-termesztés,

- erdősítés (telepítés, felújítás),

- erdőnevelés,

- erdőhasználat (fő- és mellékhasználat),

- fafeldolgozás.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vadgazdasági szempontból fontos fás és lágy szárú növényeket (fák, cserjék, fontosabb lágy szárúak).

Rendszerezés szintjén tudja:

- az erdőgazdaság, mezőgazdaság, vadgazdaság összefüggéseit, helyét a nemzetgazdaságban.

i) Természet- és környezetvédelem területén

Ismeret szintjén tudja:

- a természet- és környezetvédelem fogalmát, kialakulásának történetét, jelentőségét.

Megértés szintjén tudja:

- a természet- és környezetvédelem, valamint vadgazdálkodás kapcsolatrendszerét,

- speciális és alkalmazott ökológia alapfogalmait, alapelveit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a gyakorlati természet- és környezetvédelem alapelveit, szervezetét, módszereit, vizsgálati módjait, végrehajtási területeit.

j) Vadászati joggal kapcsolatban

Ismeret szintjén tudja:

- az általános jogi alapfogalmakat.

Megértés szintjén tudja:

- a vadgazdálkodás, vadászat jogi rendjét, kialakulásának és jelenlegi helyzetének történetét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat, rendeleteket és rendelkezéseket, pl. a (hatályos vadászati törvény) Szolgálati Szabályzat, Vadászati Szabályzat, fegyverrendeletek stb.

k) Üzemgazdaság területén

Ismeret szintjén tudja:

- az üzemgazdasági, közgazdasági általános alapfogalmakat (termelés fogalma, szervezeti keretei, feltételei, technológia és technika, eszköz- és munkaerő-gazdálkodás, gazdaságosság, jövedelmezőség stb.).

Megértés szintjén tudja:

- a vadgazdálkodás termelési folyamatát, műveleteit, helyét a nemzetgazdaságban,

- a piacgazdaság (szociális piacgazdaság) jelentőségét, alapelveit, követelményrendszerét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szakma gyakorlatával kapcsolatos alapvető termelés és munkaszervezeti fogásokat, bizonylatolási, gazdálkodási módszereket, vezetési ismereteket,

- vállalkozási módokat és azok jogi, igazgatási, munkaszervezeti kereteit.

m) Munkavédelem terén

Ismeret szintjén tudja:

- az általános munkavédelmi ismereteket, a munkavédelem célját és jelentőségét.

Megértés szintjén tudja:

- a munkavédelem hazai helyzetét, szervezetét, rendjét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vadgazdálkodás, vadászat, valamint a kapcsolódó szakterületek - erdőgazdálkodás, szántóföldi növénytermesztés, növényvédelem, gépesítés stb. - munkavédelmi rendszerét, szabályait.

n) Fegyver és lőszer ismerete terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vadászfegyverek kialakulásának történetét és a fegyverlőszertani alapfogalmakat.

Megértés szintjén tudja:

- a sörétes és golyós vadászfegyverek, lőszerek szerkezet- és típustanát, ballisztikát, gyártástechnológiát.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vadászfegyverek és lőszerek tárolásával, karbantartásával, használatával, javításával, vizsgálatával kapcsolatos eljárásokat, előírásokat.

o) Gépek, berendezések ismerete terén

Ismeret szintjén tudja:

- általános alapfogalmak - műszaki ismeretek (anyagismeret, gépelemek, műszaki rajz).

Megértés szintjén tudja:

- a vadgazdálkodás termeléstechnológiájában alkalmazott erő- és munkagépek rendszerét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vadgazdálkodásban használatos munkagépek, erőgépek szerkezetét, beállítását, alkalmazását, karbantartását,

- a mezőgazdasági vontatóvezető, motorfűrész és egyéb kézi motoros eszköz kezelő, valamint személyszállító járművezető vizsga letételéhez szükséges műszaki ismereteket.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a vadgazdálkodás, vadászat ágazati kapcsolatait, a kapcsolódó ágazatok, kiegészítő tevékenységek termelési folyamatát, technológiáját.

Jártasság szintjén tudja:

- a vadgazdálkodás és vadászat eszközeinek, berendezéseinek használatát, üzemeltetését, karbantartását (mezőgazdasági vontató, motorfűrész, egyéb kézi motoros eszköz stb.),

- a vadászat, vadgazdálkodás munkavédelmi előírásait, szabályait,

- a kapcsolódó szolgáltatási, irányítási és munkaszervezési műveleteket.

Készség szintjén tudja:

- a munkakörével, szakmájával kapcsolatos alapvető technológiai feladatokat, munkaműveleteket - vadtakarmányozás, állománynevelés, vadontenyésztés, állományszabályozás, állományhasznosítás, vadásztatás, vadászati szolgáltatás, mesterséges vadtenyésztés, feldolgozás, értékesítés, vadkereskedelem,

- a munkafolyamatok alap- és középszintű tervezését, szervezését, előkészítését és levezetését, valamint a végzett munka értékelését, adminisztrálását.

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlatához szükséges és a képzési idő alatt is formálandó személyiségjegyek:

- fizikai állóképesség,

- jó egészség és erőnlét,

- tűrőképesség,

- becsületesség, jellemszilárdság,

- fegyelmezett magatartás,

- önállóság,

- kapcsolatteremtő képesség,

- irányítási, szervezési adottságok.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga

Írásbeli feladat témakörei:

- vadgazdasági hasznosítás alatt álló vadfajok (gím, dám, őz, vaddisznó, muflon, mezei nyúl, fácán, fogoly, vadréce),

- védett vadfajok, vadászati korlátozás alá nem eső szőrmés, szárnyas kártevők,

- a vadgazdálkodás technológiájával kapcsolatos kérdések,

- a vadgazdálkodás ökonómiai kérdései,

- a vadászat és vadgazdálkodás jogi rendje, igazgatása és érdekvédelme,

- vadegészségtan, higiénia, állategészségügy.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyanként folyik. A tantárgyak sorrendjét a vizsgabizottság határozza meg. A tételek szorosan nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók külön lapon húzzák azokat.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

A vizsga témakörei:

I. Vadászati állattan, vadegészségtan

II. Vadgazdaságtan, termeléstechnológia

III. Mesterséges vadtenyésztés

IV. Természet- és környezetvédelem

V. Üzemgazdasági, jogi és vezetési ismeretek

1.3. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán lehetőséget kell biztosítani a szakmai gyakorlattal kapcsolatos jártasságok és készségek vizsgakörülmények között - lehetőség szerint természetes termelési környezetben - történő bemutatására, alkalmazására.

A feladatmegoldás bírálata, osztályozás során figyelembe kell venni (bírálni kell):

- a jelölt megjelenését (ruházat, felszerelés), magatartását, hozzáállását, munkaaktivitását,

- a feladatmegoldás módját, előkészítését, a megoldás eredetiségét, rutinszerűségét, munkaszervezési hibáit és erényeit,

- a feladatmegoldás rész- vagy végeredményét, funkcionális helyességét, munkaminőségét,

- a munkavédelmi előírások, szabályok betartását, alkalmazását.

A gyakorlati vizsga részei:

a) felismerés, meghatározás,

b) vadgazdálkodás, természet- és környezetvédelem,

c) fegyver- és lőszerismeret, vadászlövészet.

A tételek összeállításánál a gyakorlati követelményeket kell figyelembe venni.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Szakmai vizsgára csak az bocsátható, aki nem áll vizsga letételét akadályozó (megszüntető) egészségügyi körülmény hatása alatt. Továbbá rendelkezik mezőgazdasági vontatóvezetői jogosítvánnyal, motorfűrész kezelői képzettséggel, engedéllyel.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel vagy szerződéses keretek között biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

- a tanüzemi vadászterület vagy szerződéses tanüzem,

- vadgazdasági gyakorlókert, tenyésztőtelep (apró- és nagyvad), kennell (vadászkutyafajták),

- vadász lőterek (skeet, futóvad) és vadászfegyverek,

- gépek, gépi eszközök (erő- és munkagépek), kéziszerszámok, karbantartó-javító műhely,

- előfeldolgozó, hűtő-tároló, preparáló műhely,

- vadgazdasági, vadbiológiai, vadegészségtani, állat- és növénytani gyakorlók,

- természet- és környezetvédelmi labor,

- szaktantermek, szakszertárak, oktatástechnikai segédeszközök, számítógéppark,

- munkaruha-tároló öltöző, raktár és egyéb kiszolgáló berendezések.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elméleti tantárgyak:

- idegen nyelv (német vagy angol),

- számítástechnika,

- vadgazdaságtan,

- vadászati állattan,

- mesterséges vadtenyésztés,

- vadegészségtan,

- kinológia,

- vadtakarmányozástan,

- mezőgazdasági és erdőgazdasági alapismeretek,

- természet- és környezetvédelemtan,

- vadászati jog,

- üzemgazdasági és vezetési ismeretek,

- munkavédelem,

- fegyver- és lőszertan,

- géptan, műszaki ismeretek.

Szakmai gyakorlati tantárgyak:

- szakmai gyakorlatok.

VII. MELLÉKLET

Javasolt óratervek

(Iskolarendszerű képzéshez)

Tantárgy	Évfolyam Hetek száma	I 38	II 38 Óra	III 38	IV	Összesen

Idegen nyelv		2	2	2	-	228
Számítástechnika		2	2	1	-	190
Vadgazdaságtan		2	2	1	-	190
Vadászati állattan		2	2	1	-	190
Mesterséges vadtenyésztés		-	2	1	-	114
Vadegészségtan		-	2	-	2	76
Kinológia		-	2	-	2	76
Vadtakarmányozástan		-	-	2	-	76
Mező- és erdőgazdasági alapismeretek		4	-	-	-	152
Természet- és környezetvédelem		2	2	-	-	152
Vadászati jog		-	-	2	-	76
Üzemgazdasági és vezetési ismeretek		-	2	2	-	152
Munkavédelem		2	-	-	-	76
Fegyver- és lőszertan		3	-	-	-	114
Géptan és műszaki ismeretek		1	2	1	-	152
Járművezetési ismeretek, elmélet[2]		-	-	2	-	76
Szakmai elmélet összesen:		20	20	15	-	2090
Szakmai gyakorlat		7	8	11	-	988
Járművezetési ismeretek, gyakorlat[3]		-	-	2	-	76
Tanév végi összefüggő üzemi gyakorlat		4 hét	4 hét	-	-	356
Felkészítő szakmai gyakorlat		-	-	-	4 hó	640
Gyakorlat összesen:		7+ 4 hét	8+ 4 hét	13	4 hó	2060
Mindösszesen:						4150

[1] Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályok által előírtak szerint történik.

[2] Külön jogszabály [20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet] és a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott tanterv alapján. A szakmai vizsgát megelőző szakmai gyakorlatot vadgazdasággal foglalkozó üzemben kell letölteni. A motorfűrész és motoros kézieszköz kezelői képesítéshez szükséges órakeretet a szakmai gyakorlat keretében kell biztosítani.

[3] Külön jogszabály [20/1992. (VII. 21.) KHVM rendelet] és a Közlekedési Főfelügyelet által kiadott tanterv alapján. A szakmai vizsgát megelőző szakmai gyakorlatot vadgazdasággal foglalkozó üzemben kell letölteni. A motorfűrész és motoros kézieszköz kezelői képesítéshez szükséges órakeretet a szakmai gyakorlat keretében kell biztosítani.

ERDŐMŰVELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

29 1 6219 05 10 02

2. A szakképesítés megnevezése:

Erdőművelő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- az alapfokú iskola legalább 6 évfolyamának elvégzése,

- egészségügyi alkalmasság,

- betöltött 16. életév.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6219	Egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások (Erdőművelő)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
a) betölthető foglalkozások
6212	Erdészeti mag- és csemetenevelő
b) rokon szakma
6117	Faiskolai kertész
6118	Park- és kertépítő-gondozó
6129	Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások

3. A képesítés célja:

Olyan műszaki, biológiai alapismeretekkel rendelkező szakember képzése, aki önállóan tudja végezni az erdőművelés során megjelenő munkaműveleteket, folyamatokat, valamint kezelni tudja az erdőművelésben alkalmazott kézi és gépi eszközöket (EBSZ előírásai alapján).

4. A munkaterület jellemzése:

Az erdőművelés magába foglalja a szaporítóanyagtermelést (magtermesztést, dugványtermelést, suháng- és sorfanevelést), az erdősítést (erdőtelepítést és felújítást), fásítást (fasor, erdősáv, facsoport, erdőfolt), valamint az erdőnevelés munkafolyamatait (ápolás, tisztítások, gyérítések, nyesések - 6 cm átmérő és 5 m magasnál kisebb fák tőtől való elválasztása).

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- magtermelés, mag- és tobozgyűjtés,

- tobozpergetés,

- csemetetermelés (szabadföldi, burkoltgyökérzetű),

- dugványtermelés (vegetatív szaporítási módok),

- suháng- és sorfanevelés,

- erdősítés kézzel, géppel (erődfelújítás, erdőtelepítés természetes és mesterséges úton),

- fásítás (fasor, erdősáv, erdőfolt, facsoport kialakítása),

- talajelőkészítés (teljes és részleges) kisgépek alkalmazásával,

- erdősítések ápolása,

- tisztítások,

- gyérítések szerepe az erdőnevelési munkákban,

- nyesés,

- sarjerdőkezelés (fiatalkorban),

- természetes felújítások elősegítése,

- különböző típusú talajművelő gépek beállítása, összekapcsolása a kisgépekkel, kezelése,

- különböző típusú pergető-porozó gépek működtetése, kiszolgálása,

- csemeteültető és -ápoló gépek (vetőgép, csemeteültető, iskolázógép, ápológép) kiszolgálása,

- kézi eszközök (sújtókés, Göhler-olló, rókafarkú fűrész stb.) használata és karbantartása,

- tisztítóadapterrel felszerelt motorfűrészek kezelése, karbantartása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- az erdőművelés és erdőgazdálkodás fogalmait, összefüggéseit,

- a magtermelő állományok, ültetvények kialakításának szükségességét,

- az intenzív csemeteterjesztési módszereket,

- az erdőn kívüli fásítások szerepét, jelentőségét,

- a faültetvények fogalmát, célját,

- az erdősítések, fásítások védelmét,

- az erdősítések befejezését, átadását,

- a munkájához szükséges eszközök működési elvét,

- a munkaszervezést, munkajogot, vállalkozástant,

- az orvosi vizsgálatok rendjét, szükségességét.

Megértés szintjén tudja:

- az erdőművelés környezeti elemeit,

- a magvak gyűjtési módjait, idejét,

- a vetés idejét,

- a csemetekerttel kapcsolatos fogalmakat,

- a talajerő fenntartását,

- a faállományok eredet szerinti különbségeit,

- az elegyarány, záródás, szintezettség fogalmát,

- az elágazási formákat, koronaalakokat, egészségi állapotot,

- a gyakorlati faosztályozást,

- az erdőnevelés alapjait,

- a tisztítások, gyérítések célját, feladatait,

- a legfontosabb célállományok nevelésének sajátosságait,

- a magról történő természetes felújítást (fokozatos felújítóvágás),

- a sarjaztatás fogalmát, jelentőségét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- talajelőkészítést (csemetekertekben, erdősítésekben, részleges és teljes) műveleteit,

- a vetés műveleteit,

- a csemetenevelést, osztályozást, vermelést, iskolázás műveleteit,

- a duványozás (készítését is) műveleteit,

- a suháng- és sorfanevelés műveleteit,

- az erdősítések módjait (maggal, csemetével, dugvánnyal),

- az ültetés szabályait kézi és gépi ültetés esetén,

- az erdősítések kézi és gépi ápolását,

- a pótlást,

- a nevelővágások kivitelezésének módszereit (szelektív, sematikus, kombinált),

- visszamaradó fák védelmének biztosítási módját (környezetkímélő munkavégzés),

- nyesés (zöldnyesés, száraznyesés) műveleteit,

- valamennyi művelet biztonsági előírásait.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a mag- és csemetetermesztési technológiákat,

- a teendőket a csemetetermesztési technológiákat.

Jártasság szintjén tudja:

- az erdei magvak begyűjtését,

- a dugványkészítést,

- a tápanyag-utánpótlás elvégzését,

- a vetések előkészítését,

- a csemeték iskolázását,

- a csemetével, dugvánnyal való ültetést,

- az erdősítéseket megelőző talajelőkészítés elvégzését,

- munkaszervezést,

- a fafajok felismerését,

- elsősegélynyújtást,

- a talajművelő gépek működtetését, alkalmazását, kiszolgálását,

- a csemeteültető, iskolázógépek, vetőgépek, ápológépek üzemeltetését, kiszolgálását.

Készség szintjén tudja:

- apró- és nagymagvak vetését,

- a csemetetermesztés műveleteit,

- az erdősítések és fásítások ápolását, védelmét,

- a tisztítások végrehajtását,

- a nyesést,

- a motorfűrész tisztítóadapterrel való használatát,

- a vonatkozó EBSZ előírásokat,

- ergonómiai (egészségvédő) szabályok betartását (helyes testtartás, időbeosztás stb.).

4. Személyi követelmények

Az erdőművelő szakember rendelkezzen határozott fellépéssel, jó felismerő és gyors döntési képességgel. Legyen fegyelmezett. Tűrje jól a természeti viszontagságokat!

A szakképesítés egyéni felkészüléssel is megszerezhető. Egyéni felkészülés esetén a kötelezően előírt gyakorlat 1 év.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Írásbeli vizsga

A vizsgatételek három kérdést tartalmaznak:

a) Erdőművelési ismeretek (Mag- és csemetegazdálkodás, Erdősítés, Erdőnevelés)

b) Eszközök, gépek szerkezete, felépítése, használata

c) Gazdasági és jogi ismeretek

A vizsgáztatás során a tételekhez kapcsolódó munka- és környezetvédelmi ismeretek is számonkérésre kerülnek.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. Gyakorlati vizsga

Valamennyi jelölt köteles önállóan végrehajtani 3 műveletet:

a) Fafaj felismerése (levél, rügy, csemete, termés alapján)

b) Kézi eszközt igénylő feladat

c) Gépi eszközzel végrehajtható feladat

A feladatok összeállításánál a gyakorlati követelményeket kell figyelembe venni.

2. A felmentés feltételei

Parkgondozó szakképesítéssel rendelkező felmentést kap a fafaj felismerése gyakorlati vizsgarészből. A motorfűrész-kezelő szakképzettségűek felmentést kapnak a motorfűrészes ismeretekre vonatkozó kérdésekből.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A szakképesítés egyéni felkészüléssel is megszerezhető. Egyéni felkészülés esetén a kötelezően előírt gyakorlat 1 év erdőművelési munkakörben.

4. Egyéb rendelkezések

Azon férfiak, akik a gyakorlati vizsga során a motorfűrész és motoros kézieszköz kezelői vizsgakövetelményeknek eleget tettek, azok motorfűrész és motoros kézieszköz képesítésről is kapnak bizonyítványt. A képesítést megszerzők - mind a nők, mind a férfiak - igazolást kapnak a tisztítóadapterrel felszerelt motorfűrésszel történő tisztítás, ágnyesés feladatainak ellátáshoz való jogosultságukról.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás folytathat.

A szakmai vizsgán, a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges eszközökkel vagy szerződéses keretek között biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

- tanerdő vagy bérelt gyakorlóterület,

- csemetekert vagy bérelt gyakorlóterület,

- metszőolló,

- alumínium létra és szerelékei,

- ásók,

- kapák,

- gereblyék,

- sújtókés,

- Göhler-olló,

- rókafarkú fűrész,

- tisztítóadapteres motorfűrész,

- sarló,

- ékásó,

- ekék, tárcsás talajművelő gépek,

- boronák, hengerek, talajsimítók,

- háti permetezőgépek,

- vetőgépek,

- csemeteültetőgép,

- gödörfúró,

- öntözés gépei,

- növényvédő gépek,

- kultivátorok,

- csemetekiemelő gépek,

- suháng-, sorfakiemelő gépek,

- az EBSZ által előírt védőfelszerelések.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Fafajismeret

Mag- és csemetetermelési ismeretek

Erdőműveléstan

Az erdőművelés eszközei, gépei

Munka- és környezetvédelem

Munkaszervezés, vállalkozói ismeretek

Összefüggő szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óratervek

(Iskolarendszerű képzéshez)

Tárgy	Elmélet	Gyakorlat	Összesen

Fafajismeret	36	90	126
Mag- és csemetetermelési ismeretek	63	216	279
Erdőneveléstan	72	216	288
Az erdőművelés eszközei, gépei	63	216	279
Munka- és környezetvédelem	36	-	36
Munkaszervezés, vállalkozói ismeretek	63	-	63
Összefüggő szakmai gyakorlat	-	40	40
Összesen:	333	778	1111

SZALAG- ÉS KÖRFŰRÉSZKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

13 1 8125 04 61 06

2. A szakképesítés megnevezése:

Szalag- és körfűrészkezelő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság,

- betöltött 18. életév.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
8125	Fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
-	-

3. A képesítés célja:

A képesítést megszerzők elméleti felkészültségük és szakmai jártasságuk alapján legyenek alkalmasak korszerű fűrészgépek üzemeltetésére, karbantartására, technológiák átvételére, alkalmazására és legyenek képesek a megújuló ismereteket elsajátítani.

4. A munkaterület jellemzése:

A szakember feladata a fűrészgépen a fűrészszerszám elhelyezése, beállítása, adott feladat elvégzése, a gép kezelése, valamint karbantartása. Figyelni kell az idő- és anyag-, tehát költségtakarékos minőségi termelésre, valamint a biztonságos munkavégzésre, a balesetelhárítási kötelezettségek, szabályok betartására. A tevékenység jellemzően zajos, poros munkahelyen történik.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A különböző keretfűrészgépek, rönkvágó szalagfűrészgépek, hasító szalagfűrészgépek, valamint további körfűrészgépek - leszabó, hasító, szélező, sorozatvágó, stb. - és szalagfűrészgépek szerszámállítása, üzemeltetése, kezelése, karbantartása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- fűrészipari fontosabb alapanyagok és késztermékek árait,

- fűrészelési módokat, hengeresfa feldolgozási technológiákat,

- fűrészgépek karbantartási feladatait,

- fűrészszerszámok jellemzőit, karbantartási, felkészítési feladatait,

Megértés szintjén tudja:

- keretfűrészgépek, szalagfűrészgépek, körfűrészgépek szerkezeti felépítését, működését, beállítási lehetőségeiket,

- a fűrészgépek kiegészítő berendezéseinek, segédberendezéseinek beállítását, működtetését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a hengeres választékok, mint alapanyagok méreti, minőségi jellemzőit,

- a fűrészipari választékok, félkész, késztermékek minőségi jellemzőit,

- a fűrész szerszámok felszerelését, beállítási módjait,

- fűrészgépek munkavédelmi berendezéseinek beállítását, használatát.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- keretfűrészgépeken, szalagfűrészgépeken, körfűrészgépeken alkalmazható fűrészelési módokat,

- fűrész szerszám adott feladatra történő kiválasztását,

- fűrészeléssel kapcsolatos munkavédelmi előírásokat.

Jártasság szintjén tudja:

- a hengeres alapanyagokkal termelhető fűrészipari választékok megválasztását,

- fűrészipari kiegészítő berendezéseinek beállítását, működtetését,

Készség szintjén tudja:

- keretfűrészgépek, szalagfűrészgépek, körfűrészgépek adott fűrészelési feladathoz történő beállítását,

- a fűrészgépek napi karbantartási feladatait,

- adott fűrészelési feladat végrehajtását,

- munkavédelmi berendezések használatát.

4. Személyi követelmények

A szakember rendelkezzen jó monotónia-tűréssel, tűrje a zajos, poros munkakörülményeket.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.1. Szóbeli vizsga

- Fa- és választékismeret

- Fűrészelés technológiája és munkavédelem

- Géptan és szerszámismeret témakörökből

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati feladatok a követelményekhez igazodva az alábbi témaköröket tartalmazzák:

- adott fűrészgépre, adott feladathoz szerelje fel és állítsa be a szerszámot, vagy szerszámokat és végezze el a fűrészelést,

- a fűrészgép karbantartási feladatait hajtsa végre,

- jellemezzen adott fűrészszerszámot,

- fűrészgépről lekerülő faterméket választékolja.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú üzemmérnöki és pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező fakitermelő szakmunkás, erdész-technikus végzettséggel rendelkező szakember folytathat. A pedagógiai végzettség alól a vizsgáztatásra kijelölt szervezet vezetője adhat felmentést. A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítőtanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Tárgyi feltételek:

A balesetmentes munkavégzés érdekében, úgy a vizsgára való felkészülésről, mint a vizsgán a feladatokat tanműhelyben, vagy a termelést akkor nem folytató üzemben kell gyakorolni, illetve végrehajtani.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Fa- és választékismeret

Fűrészelés technológiája és munkavédelem

Géptan- és szerszámismeret

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy	Elmélet	Gyakorlat	Összesen

Fa- és választékismeret	50	100	150
Fűrészelés technológiája és munkavédelem	65	120	185
Géptan- és szerszámismeret	50	100	150
Összesen:	165	320	485

FAFELDOLGOZÓ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

13 5 3129 16 54 02

2. A szakképesítés megnevezése:

Fafeldolgozó technikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3129	Egyéb technikus (Fafeldolgozó technikus)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7349	Egyéb faipari foglalkozások
8125	Fafeldolgozó gépkezelő és gyártósor mellett dolgozó

3. A képesítés célja:

A fafeldolgozó technikusok legyenek olyan sokoldalúan képzett szakemberek, akik alkalmasak faipari tevékenységet folytató üzemek, vállalatok számára középfokú végzettséghez kötött szakmai munkakörök ellátására, önálló vállalkozó tevékenység folytatására.

4. A munkaterület jellemzése:

A munkavégzés jellemzően zajos, poros, esetenként az időjárás viszontagságainak kitett munkahelyen történik. Az ellátandó feladatok vezetési, irányítási, illetve bonyolultabb munkafolyamatok végrehajtása.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- fafeldolgozó és famegmunkáló üzemekben, vagy önálló vállalkozóként munkafolyamatok előkészítése, végrehajtásának megszerzése, illetve végrehajtás irányítása,

- fa választékok, félkész- és késztermékek kereskedelmi tevékenységének bonyolítása, azok méreti és minőségi ismretei alapján,

- mérnöki képzettséget nem igénylő vezetési, szervezési, tervezési feladatok elvégzése,

- különböző faipari szerszámok, szerszámcsoportok karbantartásának végrehajtása és a végrehajtás irányítása,

- faipari gépek, gépsorok, berendezések szerszámállítása, kezelése és azok irányítása a munkavédelmi szempontok betartásával,

- faiparban alkalmazott vezérlési és szabályozási folyamatok kezelése,

- faipari számítógépes programok alkalmazása, használata.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a fa felépítését, tulajdonságait, vizsgálati lehetőségeit,

- a ragasztó és felületkezelő anyagok jellemzőit, vizsgálati módjait, vasalatokat, pántokat, alkalmazott műanyagokat,

- rönkfeldolgozás, ragasztás, lapok és lemezek, bútorok, ajtók, ablakok, egyéb faipari termékek gyártási technológiáit,

- a faiparban alkalmazott szerszámok, gépek és gépsorok alkalmazási körét, felépítését, működését,

- a számítógép szövegszerkesztőinek, adatbáziskezelők használatát, a számítógépes hálózatok hardver és szoftver igényeit, a fontosabb szakmai programok kezelését.

Megértés szintjén tudja:

- az alkalmazott anyagféleségek és gyártmányok jelölési lehetőségeit,

- gyártási műveleteket, késztermékek jellemzőit,

- gépalkatrészek felvételezését, méretháló kialakítását, tűrés, illesztés megadását,

- termelés, gyártás előkészítését, programozását, minőségellenőrzést,

- a faipari szerszámok és gépek beállítási lehetőségeit, karbantartási feladatait,

- a programkészítés módszereinek használatát.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a fa alapanyagok, félkész- és késztermékek, szabványok alkalmazását,

- a faanyagvédelmi eljárásokat,

- alapanyagok, segédanyagok kiválasztását adott termék gyártásához,

- bútorok, ajtók, ablakok, egyéb faipari termékek szakrajzainak elkészítését, a rajzok olvasását,

- gyártmány dokumentációjának elkészítését, művelettervezést, műveletek normáinak elkészítését,

- faipari szerszámok és gépek védőberendezéseinek használatát, munkavédelmi előírásait,

- a számítógép bekapcsolási sorrendjét, a billentyűzet kezelését.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- különböző fafajok mikroszkópikus felépítését,

- a famegmunkálás kézi szerszámainak használatát, karbantartását,

- fémmegmunkálási módokat,

- kárpitozás anyagait,

- szárítási és gőzölési eljárásokat, szárítási menetrendek alkalmazását - faipari termékek gyártási technológiáit, műveleti sorrendiségeiket - ajtók és ablakok gyártási rendszereit,

- villamos, pneumatikus, hidraulikus vezérlési és szabályozási köröket, elemeit és alkalmazási lehetőségeit.

Jártasság szintjén tudja:

- a fák fizikai, kémiai, mechanikai tulajdonságainak vizsgálati lehetőségeit, síkmetszések, áthatások szerkesztését,

- egyszerűbb bútorok, ajtók, ablakok elkészítését,

- fűrészrönkök, fűrészáruk, furnérok osztályozását, minősítését,

- faipari anyagmegmunkáló gépek beállítását, kezelését, karbantartását - adatbázis programok, faipari szakmai programok használatát,

- különféle anyagnorma meghatározásokat, létszám és időnorma számításokat, költségszámításokat.

Készség szintjén tudja:

- az iparilag fontos fafajták felismerését,

- síkmértani szerkesztést, vetületi ábrázolást,

- szakrajzok, kiviteli termékrajzok készítését, rajzolását,

- fűrész- és lemezipari alapanyagok és termékek felismerését.

4. Személyi követelmények

A képesítést megszerzők rendelkezzenek esztétikai és erkölcsi igényességgel, önművelés iránti vággyal. A korszerű szakmai képzettség birtokában tudjanak lépést tartani a technikai és tudományos fejlődéssel, az újabban felmerülő szakmai feladatokat tudják megoldani.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga három részből áll.

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás általános szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga

Szakrajz és szerkezettanból és technológiából

Szakrajz és szerkezettan írásbeli vizsga témakörei:

- nagyobbítható asztal, szekrénybútorok, konyhabútorok, beépített bútorok, elemes bútorok, kapcsolt gerébtokos ablak, egyesített szárnyú ablak, pallótokos-, hevedertokos-, gerébtokos ajtók metszeti rajzainak, kiviteli rajzainak elkészítése,

- metszeti rajzokból nézeti rajz szerkesztése,

- nézeti rajzokból metszeti rajzok készítése,

- néhány méretjellemző alapján valamelyik előbbi szerkezet kiviteli rajzainak szerkesztése.

Technológia írásbeli vizsga témakörei:

- valamelyik faipari termék vagy termékcsoport gyártási technológiájának leírása, kiemelve például:

- megmunkálás sorrendiségét, műveleti sorrendet,

- az egyes megmunkálási fázisok átbocsátóképességének, kapacitásának szinkronállapotba hozása,

- gyártási paraméterek jellemzése,

- felhasznált alapanyagok méretei, minőségi jellemzői,

- késztermékek méreti, minőségi jellemzői.

1.2. A szóbeli vizsga

Technológiából és géptanból

Mindkét tantárgyból a kérdéssor ölelje fel a tantervi anyagot, a kapcsolódó területek is szerepelhetnek. Az A, illetve B kérdés más-más osztály anyagából legyen megfogalmazva. A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

Egyik részében - minden tanuló - egyszerűbb asztalos szerkezetet készít el, másik részében az alábbi feladatsorok alapján összeállított tételekből húz és ad számot felkészültségéről.

Gyakorlati vizsgán megoldandó feladatok:

- adott félkész- és késztermékek gyártásához szükséges alap- és segédanyagok meghatározása, számítása,

- átbocsátóképesség és kapacitás számítási feladatok,

- alapanyagok, félkész- és késztermékek minősítése (fafaj, méret, választék, minőségi osztály),

- faipari szerszámok karbantartási feladatainak végrehajtása,

- faipari gépek, berendezések szerszámállítása, a gépek kezelése, adott feladat elvégzése,

- munkavédelmi és tűzrendészeti bejárás alapján jegyzőkönyv készítése,

- adott asztalos szerkezet kiviteli rajzainak elkészítése, kötéseinek tervezése, alap- és segédanyag szükséglet meghatározása.

2. A felmentés feltételei

A vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyak oktatóinak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú üzemmérnöki és pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező fakitermelő szakmunkás, erdész-technikus végzettséggel rendelkező szakember folytathat. A pedagógiai végzettség alól a vizsgáztatásra kijelölt szervezet vezetője adhat felmentést.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

A szükséges tárgyi feltételek:

- fizikai, kémiai laboratórium,

- faipari anyagmegmunkáló gépek,

- tanműhely,

- faanyagmozgató gépek.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Anyagismeret

Technológia

Szakrajz és szerkezettan

Géptan

Automatika

Számítástechnika

Gyártásszervezés

Üzemgazdaságtan

Munka- és környezetvédelem

VII. MELLÉKLET

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Évfolyam Hetek száma Tantárgy	I. 38	II. 38 óra	III. 34	Összesen

Anyagismeret	4	4	-	304
Technológia	4	4	4	440
Szakrajz és szerkezettan	5	5	5	550
Géptan	4	4	4	440
Automatika	-	-	2	68
Számítástechnika	-	3	2	182
Gyártásszervezés	-	-	3	102
Üzemgazdaságtan	-	-	2	68
Elmélet összesen	19	20	22	2230
Szakmai gyakorlat	7	7	8	804
Nyári üzemi gyakorlat	-	120	120	240
Gyakorlat összesen				1044
Mindösszesen				3274

SZÖVETTENYÉSZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

24 1 6129 05 90 09

2. A szakképesítés megnevezése:

Szövettenyésztő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság (járáshiba nem kizáró ok).

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6129	Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (Szövettenyésztő)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
-	-

3. A képesítés célja:

Kertészetben, mezőgazdaságban, erdészetben és a természetvédelemben alkalmazott korszerű szaporításmód - a szövettenyésztés, illetve mikroszaporítás - irányított laboratóriumi és termesztési munkáinak elvégzése, alkalmas munkások szakképesítésének tanúsítása.

4. A munkaterület jellemzése:

A szakképesített szövettenyésztő alkalmas szövettenyésztő, illetve mikroszaporító laboratóriumok szakmunkáinak elvégzésére. A laboratóriumhoz kapcsolódó üvegházakban a továbbnevelési tevékenységek ellátására.

A szakképesítés önmagában irányítói, vezetői tevékenység végzésére nem jogosít.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- a tevékenység végzéséhez szükséges anyagok (makro- és mikroelemek, vitaminok, hormonok, természetes kiegészítők, ezek felhasználhatósága, oldhatósága, tárolásuk), és a laboratórium berendezéseinek ismerete, használata, működésük,

- sterilizálás, fertőtlenítés (légtér, munkatér, berendezések, eszközök, vegyszerek, oldatok, növényi részek),

- törzsoldatok készítése,

- táptalajfőzés dozírozás,

- indítások, új növények kultúrába vétele,

- passzálás, osztás szakszerű elvégzése, gyökérmosott palánták előkészítése kiültetésre, illetve szállításra, ex vitro, illetve in vivo kultúrák kezelése, adaptálási munkák,

- higiéniai követelmények ismerete, megtartása,

- munka- és környezetvédelmi szabályok betartása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a szövettenyésztésre, illetve mikroszaporításra alkalmas növényi részeket felismerni,

- a fertőző kultúrát elkülöníteni az egészségestől,

- a fertőzések típusait felismerni (vírus, baktérium, gomba),

- a szövettenyésztéshez alkalmas növényi szövetek mikroszkopikus képét felismerni,

- a szövettenyésztés, illetve mikroszaporítás szakaszait,

- a sejttani és szövettani alapfogalmakat,

- növények tápanyagfelvételének módját,

- a pH fogalmát,

- a növények nélkülözhetetlen tápanyagait,

- a kultúrába vett növények növekedésének, fejlődésének szakaszait,

- a vírusmentesítés, illetve rezisztencia-kialakítás módját,

- a munka-, környezetvédelmi előírásokat, illetve tűzmegelőzési rendszabályokat.

Megértés szintjén tudja:

- a fontosabb táptalajtípusok összetételét, anyagait,

- a szövettenyésztés, illetve mikroszaporítás alapjait (totipotencia),

- a szövettenyésztés, illetve mikroszaporítás jelentőségét a kertészeti, mezőgazdasági, erdészeti, természetvédelmi, nemesítési szempontból,

- a vegyszeres sterilizálás anyagainak hatásmechanizmusát,

- a növényeket különböző fejlődési stádiumokban osztályozni, felismerni, megkülönböztetni.

Alkalmazás szintjén tudja:

- táptalajhoz szükséges anyagok kimérését,

- mólos, normál és százalékos oldatok készítését,

- táptalajfőzés folyamatát, pH-beállítást, steril szűrést,

- a dozírozáshoz szükséges feltételeket, lehetőségeket,

- passzáláshoz szükséges feltételeket,

- a szövettenyésztő, mikroszaporító laboratórium higiéniai követelményeit,

- a balesetek megelőzésének módszereit,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, elsősegélynyújtás szabályait.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- szükséges anyagokat kiválasztani, előkészíteni, tárolni,

- szükséges eszközöket kiválasztani, előkészíteni,

- a laboratóriumban használt berendezések meghibásodásait jelezni, szükséges óvintézkedéseket megtenni,

- a fertőzések felismerését, ezek kezelését, elhárítását.

Jártasság szintjén tudja:

- az indítási növényanyag sterilizálását,

- az edények, eszközök, anyagok, felületek, légtér sterilizálás módjait,

- különböző táptalajok elkészítését,

- anyagok bemérését, analitikai mérleg, pH-mérő, indikátorpapír használatát,

- megfigyelni a különböző kultúrák fejlődési stádiumát.

Készség szintjén tudja:

- a törzsoldatok készítését,

- a táptalaj, tápközeg készítését (összeállítás, sterilizálás, dozírozás, karantén tárolás),

- a steril szűrők használatát,

- az osztást, a növények áthelyezését (passzálás) más táptalajra,

- kész növények kiszedését a táptalajból, gyökérmosott palánták előkészítését kiültetésre,

- ex vitro növények kiültetését, gondozását, kezelését,

- a laboratórium mindennapi munkáit: gépek be- és kikapcsolása, beállítása, kalibrálása, napi tisztaság és higiéniai teendők ellátása.

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- monotóniatűrés,

- rendszeretet,

- felelősségérzet,

- kézügyesség,

- jó látás,

- jó megfigyelőképesség,

- pontosság.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga lehetőség szerint előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- növénytan (sejttan, szövettan, alaktan, élettan),

- szövettenyésztés, illetve mikroszaporítás alapjai,

- munka-, környezet- és tűzvédelmi gazdálkodási alapismeretek tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlai vizsga

Három részből áll:

a) Teljesítmény mérésére alkalmas tevékenység végzése 1 óra időtartamig (makroelem törzsoldat készítése, táptalaj főzés, dozírozás, passzálás, indítás, mólos, normáloldatok előálítása).

b) A leggyakrabban szövettenyésztéssel, illetve mikroszaporítással előállított növények felismerése különböző fejlettségi stádiumban. Mikroszkópi metszetek meghatározása szövettanilag.

c) Egyéb, teljesítmény mérésére nem alkalmas munkák

- anyagok bemérése analitikai mérleggel,

- a pH-mérő beállítása, mérés,

- különböző mennyiségű folyadékok mérése, sterilizálási, illetve fertőtlenítési eljárások (a felületet, légteret, edényeket, eszközöket, táptalajt, vitamin oldatot, növényanyagot),

- berendezések bekapcsolása, használatuk, kikapcsolásuk: laminális boksz, autokláv, vízdesztilláló, mágneses keverőgép, rázógép,

- preparálás

- sztereomikroszkóp használata,

- árukészítés, gyökérmosás, stb.

témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 30 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

2. A felmentés feltételei

A vizsgára egyénileg is felkészülhet a vizsgázó, de a vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, esetleg érettségivel vagy szakmunkásvizsgával és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátíttatásához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges laboratóriummal, valamint a termesztéshez szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges (alább részletezett) eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- növényanyag,

- üzemképes géppark.

A szükséges tárgyi feltételek

- A feladat elvégzéséhez szükséges berendezések: autokláv, lamináris boksz, levélmérleg, analitikai mérleg, táptalajfőző és elosztó berendezés, mikroszkóp, hűtőszekrény, fényállványok, stb.

- A feladatok elvégzéshez szükséges általános laboratóriumi eszközök:

(pipetta, szike, csipesz, vegyszerkanál, üvegbot, lombik, edények, borszeszégő, műanyag tartály, kémcsövek, kémcsőállvány, mérőhenger, főzőpohár, üvegedények stb.).

A feladatok elvégzéséhez szükséges anyagok:

- szénforrás,

- desztillált víz,

- makro- és mikroelemek,

- vitaminok,

- hormonok,

- indikátorok,

- fertőtlenítő anyagok.

A feladat elvégzéséhez szükséges megfelelő körülmények:

- germicid lámpa,

- kiegyenlített hőmérséklet,

- megfelelő légszűrő klímaberendezés alkalmazása,

- léghőmérséklet ellenőrzése,

- a fertőtlenítő anyagok megfelelő alkalmazása,

- fénycsövek,

A feladatok elvégzéséhez szükséges növényanyag:

- anyanövény, indítások,

- felszaporított növény, differenciálódott növény, kész palánta.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

- Növénytan (sejttan, szövettan, élettan, alaktan)

- Szövettenyésztés, illetve mikroszaporítás alapjai

- Munka-, környezet- és természetvédelmi, tűzvédelmi ismeretek

- Gazdasági alapismeretek

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendzerű képzés esetén)

A tantárgy megnevezése	Elméleti	Gyakorlati
	óraszám

Növénytan (alaktan)	25	60
Növénytan (sejttan, szövettan, élettan)	25	60
Szövettenyésztési alapismeretek	82	200
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	10	15
Gazdasági alapismeretek	8	15
Összesen:	150	350
Mindösszesen:	500 óra

MIKROSZAPORÍTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

21 2 6129 05 90 08

2. A szakképesítés megnevezése:

Mikroszaporító

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság,

- alapfokú iskolai végzettség, és

- szakmai előképzettség: bármely kertészeti, erdészeti szakmunkás szakma, bármely kertészeti, erdészeti középfokú, illetve technikusi szakképesítés, vagy bármely általános mezőgazdasági vagy növénytermesztési szakképesítés.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6129	Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (Mikroszaporító)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6129	Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (Szövettenyésztő)

3. A képesítés célja:

A kertészetekben, mezőgazdasági növénytermesztésben, erdészeti növénytermesztésben alkalmazott korszerű szaporításmód - a mikroszaporítás - munkáinak elvégzésére, irányítására, új laborok létesítésére, laborok üzemeltetésére alkalmas munkások szakképzettségének tanúsítása.

4. A munkaterület jellemzése

A szakképesített mikroszaporító alkalmas mikroszaporító laboratórium létesítésére, anyagainak, eszközeinek beszerzésére, az ott folyó szakmai munkák megtervezésére, elvégzésére, a laboratórium folyamatos működtetésére.

A szakképesítés a mikroszaporító laboratórium szakmunkáinak elvégzése mellett önálló, vállalkozói tevékenység végzésére is jogosít.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- szükséges anyagok beszerzése, pótlása, szakszerű tárolása (makro- és mikroelemek, vitaminok, hormonok stb.);

- szükséges berendezések beszerzése, szakszerű működtetése (autokláv, lamináris boksz, mérlegek stb.);

- fertőtlenítés módjainak ismeretében felületek, anyagok, légtér, munkatér, növényanyag fertőtlenítése;

- a fontosabb publikált alaptáptalajok összetételének ismeretében táptalajfőzés, irányított, különböző szaporítási technológiákban megadott táptalajok készítése;

- indítások, új növények kultúrába vétele;

- osztás, passzálás, gyökérmosott palánták előkészítése, szállítása;

- adaptálási munkák;

- adminisztráció, szervezés, irányítás, vezetés;

- munkaterv készítése, munkacsoport tevékenységének megszervezése, irányítása;

- a könyvelési dokumentumok (eredmény-kimutatás, mérleg, pénzügyi táblázatok stb.) vezetése vagy átnézése és hasznosítása az adatok alapján, a szükséges, megfontolt műszaki és piaci döntések meghozatala, a ráfordított költségek értékelése, elemzése;

- a szakmai ismeretek folyamatos aktualizálása, a különféle kommunikációs és informatikai eszközök használata;

- aktív részvétel az ágazat különféle szakmai szervezeteiben, testületeiben.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- megkülönböztetni a termesztett fajokat, fajtákat,

- a mikroszaporításra alkalmas növényi részeket felismerni (alkalmas rügy, csúcs, hajtás),

- a mikroszaporítás folyamán adódó stádiumokat felismerni (kallusz, sarj),

- fertőzések típusát ismerni (vírus, baktérium, gomba),

- fontosabb szövetek mikroszkopikus képét felismerni (merisztéma, osztódó szövet, állandósult szövet, rügykezdemény),

- a mikroszaporítás szakaszait,

- a szaporítás alatt álló növényanyag nyilvántartását,

- sejttani, növénytani alapfogalmakat,

- növények tápanyagfelvételének mechanizmusát,

- a növények nélkülözhetetlen tápanyagait,

- növényi növekedés feltételeit,

- növényi fejlődés feltételeit, szakaszait,

- az élettani problémákat,

- a laboratórium optimális felépítését, berendezését,

- a mikroszaporítás szervezeti felépítését,

- a piaci lehetőségeket,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket,

- a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a vállalkozás működtetésének alapkövetelményeit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a piacismeret jelentőségét,

- az álláskereső technikákat,

- az információs rendszerek kezelését.

Megértés szintjén tudja:

- a fontosabb táptalajtípusok összetételét, anyagait,

- a mikroszaporítás biológiai alapjait (totipotencia),

- a mikroszaporítás jelentőségét a kertészeti termesztésben, erédszeti, mezőgazdasági termesztésben, nemesítésben, természetvédelemben,

- a különböző fejlődési stádiumokat megkülönböztetni, osztályozni,

- előforduló fertőzéseket felismerni, elkülöníteni,

- a laboratóriumban használt anyagok méregjelzéseit, tulajdonságait, tárolási módjait,

- a pH fogalmát, jelentőségét,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a kommunikáció jelentéseit, jelentőségét, alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a táptalajhoz szükséges anyagszükségletet kiszámítani,

- a táptalajfőzés folyamatát,

- a mólos, normál és százalékos oldatok készítését,

- a vírusmentesítés alapvető módjait,

- a fertőtlenítés módjait, anyagait,

- az osztáshoz szükséges feltételeket,

- passzáláshoz szükséges feltételeket,

- a tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi és fizikai feltételeket,

- a mikroszaporító labor higiéniai követelményeit,

- a szaporodási ráta és veszteségek ismeretében a növényállományt prognosztizálni,

- balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a laboratóriumokban előforduló esetekre,

- baleset esetén szükséges tennivalókat,

- az elsősegélynyújtás szabályait,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a laboratórium létesítésére vonatkozó és a tevékenység végzéséhez szükséges alapvető jogszabályokat,

- a laboratórium adminisztrációs munkáinak jelentőségét,

- a szaporítóanyag beszerzés lehetőségeit,

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a mikroszaporításhoz szükséges anyagokat kiválasztani, előkészíteni, tárolni,

- a mikroszaporításhoz szükséges eszközöket kiválasztani, előkészíteni,

- az anyagok felhasználását figyelemmel kísérni, a szükséges, hiányzó anyagokat utánrendelni,

- a laboratóriumban használt berendezések meghibásodásait jelezni, szükséges óvintézkedéseket megtenni,

- fertőzésekre felfigyelni, fertőzést megelőzni, illetve elhárítani,

- kísérletek beállítását, értékelését.

Jártasság szintjén tudja:

- a kiindulási szaporítóanyagok fertőtlenítését,

- az edények, eszközök, felületek, légtér fertőtlenítési munkatevékenységének módjait, alkalmazásukat,

- a különböző típusú (sokszorozó, differenciáló, pihentető stb.) táptalajok összeállításait, különbözőségüket,

- az anyagok bemérését, az analitikai mérleg használatát,

- megfigyelni a különböző kultúrák fejlődési stádiumait.

Készség szintjén tudja:

- a táptalajfőzést,

- a törzsoldatok készítését,

- a steril szűrők használatát,

- a táptalaj fertőtlenítést, autokláv használatát,

- a növények osztását, áthelyezését új, más táptalajra (passzálás),

- a kész palánták kiszedését a táptalajból, gyökérmosott palánták előkészítését kiültetésre,

- a palánták kiültetését, ápolását, adaptálását,

- a laboratórium mindennapi munkáit: gépek be- és kikapcsolása, napi tisztasági, higiéniai teendők ellátása,

- éves tervet készíteni (anyag- és eszközszükséglet, bevétel-kiadás),

- a szaporítási index számítását, a passzásidő számítását, a növénykiadás lehetséges időpontjait.

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- monotóniatűrés,

- rendszeretet,

- felelősségérzet,

- kreativitás,

- kézügyesség,

- jó látás,

- jó megfigyelő-képesség,

- pontosság.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei:

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga lehetőség szerint előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- növénytan, (alaktan, sejttan, szövettan, élettan),

- a mikroszaporítási ismeretek,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem,

- gazdálkodási, szervezési, kereskedelmi ismeretek tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák. A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

Négy részből áll:

a) Teljesítmény mérésére alkalmas tevékenység végzése 1 óra időtartamig (táptalaj főzés, osztás, passzálás, indítás, kiültetés).

b) A helyileg vagy leggyakrabban mikroszaporítással előállított növények, és ezek fejlődési stádiumainak jellemző sejttani és szövettani metszeteinek felismerése.

c) Egyéb teljesítmény mérésére nem alkalmas munkák

- anyagok bemérése levélmérleggel, analitikai mérleggel, pipettával,

- fertőtlenítési eljárások (a felület, légtér, edények, eszközök, táptalaj, növényanyag fertőtlenítése),

- berendezések használata, bekapcsolása, működtetése, kikapcsolása: laminális boksz, autokláv, vízdesztilláló, táptalaj főző és elosztó berendezés,

- árukészítés,

- gyökérmosás, csomagolás, jeltáblázás,

- bizonylatok kiállítása,

- anyagrendelés, méregkönyv, kiadás, bevétel, működési engedély,

- preparálás,

- sztereomikroszkóp használata, néhány rügy kipreparálása

d) Szervezési feladat (adott munkafolyamat megszervezése, anyag-, eszközszükségletének meghatározása).

2. A felmentés feltételei:

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, esetleg érettségivel vagy szakmunkásvizsgával és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges laboratóriummal, valamint a termesztéshez szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges (alább részletezett) eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések, vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- növényanyag,

- üzemképes géppark,

A szükséges tárgyi feltételek:

- a feladat elvégzéséhez szükséges berendezések: autokláv, lamináris boksz, levélmérleg, analitikai mérleg, táptalajfőző és elosztó berendezés, mikroszkóp, hűtőszekrény, fényállványok stb.

- a feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök: pipetta, szike, csipesz, vegyszerkanál, üvegbot, lombik, edények, borszeszégő, műanyag tartály, kémcsövek, kémcsőállvány, mérőhenger, főzőpohár, üvegedények.

- a feladatok elvégzéséhez szükséges anyagok:

- szénforrás,

- desztillált víz,

- makro- és mikroelemek,

- vitaminok,

- hormonok,

- indikátorok,

- fertőtlenítő anyagok;

- a feladat elvégzéséhez szükséges megfelelő körülmények:

- germicid lámpa,

- kiegyenlített hőmérséklet,

- megfelelő légszűrő klímaberendezés alkalmazása,

- léghőmérséklet ellenőrzése,

- a fertőtlenítő anyagok megfelelő alkalmazása,

- fénycsövek;

- a feladatok elvégzéséhez szükséges növényanyag:

- anyanövény, indítások,

- felszaporított növény, differenciálódott növény, kész palánta.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Növénytan (sejttan, szövettan, élettan, alaktan)

Mikroszaporítás

Munka-, környezet- és természetvédelmi, tűzvédelmi ismeretek

Gazdasági alapismeretek

Kereskedelmi ismeretek

Laboratóriumi gyakorlat, (laboratóriumi munkák szervezése)

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy megnevezése	Elméleti	Gyakorlati
	óraszám

Növénytan (alaktan)	76	76
Növénytan (sejttan, szövettan, élettan)	76	76
Mikroszaporítás alapismeretek	172	334
Munka-, környezet-, természet- és tűzvédelmi ismeretek	10	-
Gazdálkodási alapismeretek	19	19
Kereskedelmi ismeretek	19	19
Laboratóriumi gyakorlat	-	76
Alapgyakorlatok, számítások	28	-
Összesen:	400	600
Mindösszesen:	1000 óra

VIRÁGKÖTŐ-BERENDEZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

24 2 6129 03 90 08

2. A szakképesítés megnevezése:

Virágkötő-berendező

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- alapvizsga (attól az időponttól, amikortól - jogszabály alapján - az alapvizsga legkorábban letehető),

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6129	Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (Virágkötő-berendező)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

3. A képesítés célja:

A virágkötészeti, virágkereskedelmi kirakatrendezői, dekoratőri-berendezői, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenység végzésére képes szakemberek szakképzettségének tanúsítása.

4. A munkaterület jellemzése:

Az ábrázolási ismeretekkel is rendelkező szakképesített virágkötő-berendező képes a dísznövénytermelő, virágkötő üzemben, virágárusító standon, pavilonban, virágüzletben, virágszalonban virágkötészeti tevékenység végzésére, külső és belső terek, kirakatok, színpadok virágokkal, növényekkel való díszítésére, virágbolti eladó, virágkellék-nagykereskedelmi szakáruházi előadó munkakör betöltésére, ilyen munkakörök irányítására, vezetői tevékenység végzésére.

A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- virágkötészetben, virágkereskedelemben forgalmazott növények, növényi részek kezelése, előkészítése virágkötészeti munkákhoz,

- a különböző alkalmaknak megfelelő csokrok, koszorúk, kosarak, vázák, virágtálak, kompozíciók, falidíszek készítése élő virágok, növények, szárazvirág kötészeti anyagok, selyemvirágok, növények, kellékek felhasználásával, és azok csomagolása.

- húsvéti, adventi, karácsonyi, Valentin napi és más, jeles ünnephez kapcsolódó virágkötészeti munkák készítése,

- esküvői, kegyeleti és egyéb alkalmi virágdíszek, díszítmények készítése élő növényekből, növényi részekből, szárazvirág-kötészeti anyagokból, különféle kellékek felhasználásával,

- külső és belső terek, kirakatok, színpadok virág- és növénydíszítése, növényösszeültetések készítése,

- virágkereskedelmi tevékenység végzése, annak középszintű irányítása,

- önálló vállalkozói tevékenység folytatása, alapvető adminisztratív és könyvelői feladatok végzése,

- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó gépek, eszközök, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása,

- valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása és betartatása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a virágkötészeti tevékenység múltját és a mai virágkötészet irányzatait,

- a növénytani alapfogalmakat, melyekkel a virágkötészeti tevékenysége során találkozhat,

- a legalapvetőbb dísznövénytermesztési technológiai ismereteket (szaporítás, ültetés, kezelés, gondozás, ápolás, kár- és kórképek, élettani betegségek felismerése, valamint az ellenük való védekezés),

- a termesztő berendezések fajtáit, üzemeltetésük feltételeit,

- az ábrázoló geometriai alapfogalmakat, úgymint

- a térelemek meghatározása, kölcsönös helyzete,

- szabályos testek szerkesztése,

- a térelemek árnyékai, az árnyékszerkesztés alaptörvényei,

- az axonometria és fajtái,

- a perspektivikus kép keletkezése,

- a virágkötő-berendező szempontjából fontos, az építész, a belsőépítész, a lakberendező, a dekoratőr által felhasznált anyagok és tárgyak fontos sajátosságait,

- a világítástechnikai alapismereteket,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,

- a vállalkozások lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a színtan alapjait (színkör, színkontraszt és fajtái) és ezek összhangját,

- a virágkötészet esztétikai alapjait, különös tekintettel a díszítő kellékek és selyemvirágok alkalmazására,

- a közösségi termek, irodák, üzletek, lakások funkcióit, azok jellemző berendezéseit, a virágkötészeti termékek felhasználási lehetőségeit,

- az installációk tervezését, kivitelezésével kapcsolatos feladatokat, lehetőségeket,

- az egyedi virágkötészeti alkotások felhasználásának területeit,

- a növények részeit és azok élettani funkcióit,

- a termesztés környezeti és gazdasági feltételeit,

- a természetvédelem jelentőségét, a védett növények fogalmát, a legfontosabb fajokat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozás adózási előírásait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- az üzleti terv készítésének menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását,

- a piackutatás jelentőségét, a piackutatási feladatok szervezésének teendőit, a piaci törvényszerűségeket,

- a kereskedelmi, előadói tevékenységre vonatkozó jogszabályokat,

- a kereskedelem munkafolyamatait, a főbb áruforgalmi folyamatokat,

- a vásárlás döntési mechanizmusát, a döntési fajtákat,

- a termék- (márka) menedzselés tervezését, eszközeinek megválasztását, a marketingstratégiák lehetőségeit,

- a kiállítások, bemutatók, vásárok, előadások stb. szervezésével kapcsolatos teendőket,

- a szolgáltatási etikát,

- a reklám fogalmát és alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a faj, fajta fogalmát,

- a virágkötészetben, virágkereskedelemben használt növények helyes megnevezését (kettős nevezéktan),

- a virágkötészeti alaptörvényeket, az arányosság, az aranymetszés törvényszerűségét,

- a stílusok, irányzatok jellemzőit,

- a csokrok, koszorúk, virágtálak, vázák készítésének szabályait,

- a növényösszeültetések készítésének elvi alapjait,

- virágkötészetben, virágkereskedelemben leggyakrabban forgalmazott növények, növényi részek előkészítésének, tisztításának, kezelésének, a tartósságuk megőrzésének módjait, okait, szabályait,

- a tevékenység végzése során felhasználható ipari anyagok sajátosságait,

- modellek, makettek, tervrajzok készítését,

- a virágüzlet berendezésének szabályait,

- a kirakatrendezés, teremrendezés szabályait,

- a vevőkkel, megrendelőkkel való foglalkozás, a kiszolgálás szabályait,

- a tevékenysége során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a virágkötő-berendező környezetében előforduló esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás folyamatát, követelményeit.

3. Gyakorlati követelmények:

Ismeret szintjén tudja:

- a vásárlókkal, megrendelőkkel foglalkozni, a vevőket kiszolgálni,

- a készítményekhez szükséges anyagokat mennyiségileg, minőségileg kiválasztani, idő- és árkalkulációt végezni,

- a készítményt értékelni, a hibákat felismerni,

- a készítményt térben elhelyezni, a teret díszíteni,

- a stílusokat felismerni, stílusjegyeket alkalmazni,

- dekorációs modelleket, maketteket, tervrajzokat készíteni,

- a látványtervezést.

Jártasság szintjén tudja:

- a különböző csokortípusokat és megkötésük technikáját,

- a különböző koszorú típusokat és megkötésük technikáját,

- az alkalmi díszítések készítésének technikáját (esküvői díszek, évfordulók, ünnepek virágdíszei),

- a szárazvirág és selyemnövény kompozíciók készítésének technikáját,

- a cserepes dísznövények gondozási, ápolási munkáit a virágüzletben,

- a növények, vágott virágok, vágott zöldek kezelését, a tartósság megőrzésének módjait,

- a virágkötészetben, virágkereskedelemben használatos eszközök, szerszámok, alap-, segéd- és díszítőanyagok alkalmazási módjait,

- a kiültetési, illetve virágkötészeti, virágkereskedelmi célra alkalmazható jelentősebb egy- és kétnyári dísznövények felsorolását, jellemzését,

- a virágkötészetben, virágkereskedelemben jelentősséggel bíró évelő dísznövények alkalmazási lehetőségeit,

- a vágott virágot, lombot és termést adó fontosabb díszfák, díszcserjék, szárított virágok, növényi részek alkalmazási lehetőségeit,

- a virágkötészetben, virágkereskedelemben leggyakrabban használt vágott virágok, cserepes dísznövények alkalmazási lehetőségeit,

- installációt tervezni, egyszerűbb installációkat elkészíteni,

- a florárium, epifitafa és egyéb összeültetések technikáját.

Készség szintjén tudja a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:

- csokrot (kézben kötött csokor, sírcsokor, menyasszonyi csokor) kötni,

- tűzött virágtálakat készíteni,

- ajándékdíszítést, csokor- és növénycsomagolást, díszcsomagolást készíteni,

- ruha és hajdíszeket összeállítani,

- növényösszeültetéseket készíteni,

- kegyeleti koszorút kötni,

- húsvéti, adventi, karácsonyi virágkötészeti összeállításokat (aranzsmanokat) készíteni,

- vázakompozíció(ka)t készíteni,

- szárazvirágból falidíszt, faliképet és kompozíciót készíteni,

- selyemvirágból kompozíció(ka)t készíteni,

- kosárdíszítést készíteni vágott virágból,

- girlando(ka)t készíteni.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja a munka-, környezet- és tűzvédelmi előírások betartásával:

- a virágkötészetben leggyakrabban használatos eszközöket, anyagokat, berendezéseket,

- a növények, növényi részek, vágott virágok, kellékek előkészítését a virágkötészeti munkákhoz.

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- fejlett esztétikai érzék,

- rajzkészség,

- kézügyesség,

- kifogástalan személyi higiénia,

- fejlett kreativitás, alkotókészség,

- lehetőleg egy idegennyelv tudása.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

A gyakorlati vizsga nem nyilvános, de a gyakorlati vizsga munkái szakmai kiállításon bemutathatók.

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott központi írásbeli tétel alapján a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.

A kérdések 60%-a szakmai, 20%-a a növénytani, természet- és környezetvédelmi és 20%-a gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési ismereteket tartalmaz. A technológiai kérdések magukban foglalják a minőség-ellenőrzési, szakmai számítási ismereteket is.

1.2. A gyakorlati vizsga

Három részből áll:

a) A vizsgarész időtartama 300 perc. Az alább felsorolt témakörökből minden vizsgára jelentkezőnek annyi tételt kell húznia, hogy a feladatok 300 perc alatt megoldhatók legyenek. A vizsgafeladatok elkészítéséhez a viráganyagot, kelléket, a megkötés stílusát a vizsgázó szabadon választhatja a megadott határokon belül.

Kötelező vizsgafeladatok:

- kegyeleti koszorú megkötése vagy letűzése, virággal történő díszítése, a koszorúszalag megírása 120 perc,

- növénytál beültetés cserepes dísznövényekkel vagy faiskolai áruval 30 perc,

- szabadon választott stílusban, kézben kötött csokor készítése és díszítése 30 perc,

- vágott virág tál vagy váza összeállítása szabadon választott stílusban 30 perc,

- menyasszonyi csokor kötése vagy tűzése 90 perc

- ruha és hajdísz készítése 30 perc,

- szabadon választott téma kidolgozása 60 perc,

- ünnepkörökhöz kapcsolódó készítmények 90 perc,

- ajándék készítés 30 perc.

Az elkészült vizsgamunkákat térben is össze kell rendezni 60 perc időtartam alatt.

A vizsgafeladatok elkészítéséhez megfelelő mennyiségű növényanyag álljon a vizsgázó rendelkezésére, kivéve a szabadon választott témát. A vizsgafeladatokhoz a vizsgázó előzetes egyeztetés alapján a saját maga által hozott anyagot is felhasználhatja.

Az elkészült munkák bírálata a nemzetközi zsűrizési szabályoknak megfelelően történjen. (A téma kézműves kidolgozása, formai megjelenítése, növényfelhasználás, ötlet, színhatás, technikai kidolgozás, időfelhasználás).

b) A virágkötészetben használatos, a növényismereti jegyzékben megnevezett, vágott virágok (10 db), cserepes dísznövények (20 db), vágott zöldek (5 db), szárazvirágok (10 db), termések (10 db) növényismerete (kettős nevezéktan); felhasználásuk módjainak ismertetése, bemutatása.

c) Meghatározott funkciójú és alaprajzú építmény, belső tér növényi dekorációs berendezésének megtervezése, műleírása és konszignációjának elkészítése 5 óra időtartam alatt, vagy ezen téma szakdolgozati feldolgozása és beadása a szorgalmi időszak végéig.

1.3. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- virágkötészet, kirakatrendezés, külső és belső terek díszítése,

- növénytan és dísznövénytermesztés,

- munka-, környezet-, és tűzvédelem,

- kereskedelmi, gazdálkodási alapismeretek

tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

2. A felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

A virágkötő alapfokú szakképesítéssel rendelkezők számára a képzésben való részvétel nem tekinthető második szakképesítésnek, hanem a meglévő munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosítja. A képzés időtartamába a virágkötő szakképesítés beszámítható, oktatási időtartama arányosan csökkenthető.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges (alább részletezett) eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,

- az egyidőben vizsgázó személyek számának megfelelő mennyiségű, megfelelő nagyságú, egymástól izolálható munkaasztal biztosítása,

- a feladatok megoldásához szükséges mennyiségű és minőségű virág, növény, kellék biztosítása, amit vizsgázó saját anyaggal kiegészíthet.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Művészettörténet, esztétika

Pszichológia, viselkedéstan

Növénytan

Dísznövénytermesztés

Virágkötészet

Kirakatrendezés

Külső és belső terek díszítése, építészeti alapismeretek

Anyag és eszközismeret

Ábrázoló geometria

Szabadkézi rajz

Műszaki ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Kereskedemi ismeretek, reklám

Vállalkozói, gazdálkodási ismeretek

Jogi ismeretek

Vezetési és Szervezési alapismeretek

Szakmai idegen nyelv

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy megnevezése	Elméleti	Gyakorlati
	óraszám

Művészettörténet, esztétika	40
Pszichológia, viselkedéstan	10
Növénytan	50	70
Dísznövénytermesztés	100	60
Virágkötészet	260	1250
Kirakatrendezés	20	50
Külső és belső terek díszítése	30	50
Anyag és eszközismeret	10	20
Ábrázoló geometria	20	20
Szabadkézi rajz		20
Építészeti alapismeretek	10
Műszaki ismeretek	20	20
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	26
Kereskedelmi ismeretek	50	150
Vállalkozói, gazdálkodási ismeretek	10	20
Jogi ismeretek	10
Vezetési és szervezési alapismeretek	10	20
Szakmai idegen nyelv	74
Összesen:	750	1750
Mindösszesen:	2500 óra

KERTÉSZETI GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

26 2 8293 02 22 13

2. A szakképesítés megnevezése:

Kertészeti gépész

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapvizsga attól az időponttól, amikortól - jogszabály alapján - az alapvizsga legkorábban letehető, addig alapfokú iskolai végzettség,

- mezőgazdasági gépész, vagy növénytermesztő gépész mezőgazdasági gépésztechnikus, vagy mezőgazdasági gépjavító és karbantartó, vagy mezőgazdasági gépszerelő gépüzemeltető vagy általános kertész szakképzettség.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
8293	Kertészeti gépész[1]

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
8311	Traktorvezető[2] (Mezőgazdasági gépkezelő)

3. A képesítés célja:

A kertészeti gépész önállóan alkalmas a kertészeti termesztéstechnológiákban alkalmazott erő- és munkagépek, gépcsoportok technológiai követelmények szerinti gazdaságos üzemeltetésére, a közlekedésben való biztonságos részvételre.

4. A munkaterület jellemzése:

A kertészeti gazdaságokban alkalmazott gépcsoportok önálló üzemeltetése, a kertészeti kultúráknak megfelelő munkahelyzetek beállítása és a gépek karbantartása.

Gépi szolgáltatások nyújtása a kertészeti termesztéstechnológiák szakszerű elvégzéséhez.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- erő- és munkagépek karbantartása,

- gépcsoportok összeállítása, optimalizálás,

- gépcsoportok munkahelyzetbe állítása,

- tápanyagpótlási, talajelőkészítési, ültetvénytelepítési, ültetvényápolási és betakarítási munkák végzése,

- közúti közlekedésben való részvétel (csak vezetői engedély birtokában),

- kertészeti termékek manipulálásához alkalmazott berendezések üzemeltetése, karbantartása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a gépcsoport fogalmát, az erő- és munkagépkapcsolatok optimális feltételeit,

- erő- és munkagépek működési elveit,

- kertészeti gépek karbantartásának, tárolásának szabályait,

- szállítás és rakodás általános előírásait,

- a közlekedés közúti és szántóföldi feltételeit, szabályait,

- a speciális gépcsoportok vezetésének szabályait, annak emberi tényezőit, a jármű és a talaj kapcsolatát, a forgalomban való részvétel feltételeit, veszélyhelyzetek felismerését, vezetéstechnikát,

- a munkakörökhöz kapcsolódó munkavédelmi, tűzvédelmi, szállítási előírásokat,

- a gazdaságos üzemeltetés feltételeit,

- a hűtőházi technológiákat,

- a gépi szolgáltatás vállalkozói formáit,

- az adózás szerepét, fogalmát, a társadalombiztosítási szabályokat.

Megértés szintjén tudja:

- megkülönböztetni a kertészeti ágazatban termesztett növényeket, azok hasznosságát,

- a kertészeti termesztéstechnológiák munkafeladatait, azok megbízható előre-tervezését,

- kiválasztani a karbantartás anyagait, eszközeit,

- felismerni a gépcsoportok beállítási és üzemeltetési hibáit,

- a bizonylati fegyelem fontosságát,

- a környezetvédelmi előírásokat,

- az alkalmazott öntözési módokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- értékelni, elemezni a végzett munkafeladatok technológiai minőségét,

- a bizonylatolás technikáját,

- a szerződéskötés szabályait.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- kiválasztani a konkrét feladathoz szükséges erő- és munkagépet,

- megállapítani a gépbeállítási hibákból adódó technológiai hibákat,

- segédkezni a gépjavítás műveleteinél,

- a munka-, tűzvédelmi és baleset-elhárítási szabályokat.

Jártasság szintjén tudja:

- a gépcsoportok gazdaságos és biztonságos üzemeltetését,

- a gépek és berendezések beszabályozását, beállítási korrekciók elvégzését,

- alkalmazott öntözőberendezések üzemeltetését,

- alkalmazni a közlekedési szabályokat munkavégzés közben.

Készség szintjén tudja:

- működtetni az erő- és munkagépek kezelőszerveit, hidraulikus berendezéseit,

- elvégezni a napi karbantartás munkaműveleteit.

4. Személyi követelmények

A kertészeti gépész rendelkezzen jó koordinációs készséggel, fizikai állóképeséggel az időjárás viszontagságai között végzett munkához.

Rendelkezzen továbbá a vontatóvezetői jogosítvánnyal, az üzleti és szakmai tárgyalásokhoz szükséges jó kapcsolatteremtő (kommunikációs) készséggel.

Alakuljon ki benne a pontos, precíz munkavégzés igénye, a gépi munka végzéséhez elengedhetetlen figyelemmegosztás képessége.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tételei magukban foglalják az

- erőgépek és kertészeti munkagépek szerkezettanának,

- gépcsoportok üzemeltetésének,

- munka-, környezet-, és tűzvédelem témaköreit.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell figyelembe venni.

1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga tételei a kertészeti termesztés-technológiákban alkalmazott erő- és munkagépek biztonságos és gazdaságos üzemeltetését és a gépek karbantartásának és beállításának ismereteit kéri számon a vizsgázótól.

A tételek összeállításánál a gyakorlati követelményekben leírtakat kell figyelembe venni.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás feltételei:

Vizsgára az bocsátható, aki mezőgazdasági vontatóvezetői engedéllyel rendelkezik.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai; kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

A vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

- mezőgazdasági erőgépek

- kertészeti munkagépek,

- kertészeti kisgépek,

- gyakorlóterület (rombolóterület),

- szerelőműhely műhelyfelszereléssel,

- karbantartási anyagok, eszközök.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Elmélet:

- kertészeti gazdaságok erő- és munkagépei,

- gazdálkodási alapismeretek,

- munka-, környezet-, és tűzvédelem.

Gyakorlat:

- gépszerkezeti gyakorlat (kertészeti gazdaságok erő- és munkagépei),

- gépüzemeltetési gyakorlat.

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy	Elmélet	Gyakorlat	Összesen

Kertészeti gazdaságok erő- és munkagépei	372	216	588
Gazdálkodási alapismeretek	72	-	72
Munka- és környezetvédelem	36	-	36
Gépüzemeltetési gyakorlat	-	504	504
Összesen:	480 óra	720 óra	1200 óra

[1] A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[2] A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

GOMBASZAKELLENŐR SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

21 9 3249 07 90 07

2. A szakképesítés megnevezése:

Gombaszakellenőr

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság (színtévesztés, szagvakság, személyiségzavar kizáró ok),

- középfokú iskolai végzettség.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3249	Egyéb humán egészségügyhöz kapcsolódó foglalkozások (gombaszakellenőr)

Gombavizsgáló szakellenőri feladatot, továbbá a gombával kapcsolatos élelmezés-egészségügyi célellenőrzést végezhet.

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
-	-

3. A képesítés célja:

Olyan szakemberek képzése a vadon termő begyűjtött gombák, valamint a termesztett gombák minősítésére, hogy annak alapján valóban ehető, fajra pontosan meghatározott, minőségileg megfelelő, szabványos gomba kerüljön a kereskedelembe, a tartósítóiparba, vagy a közvetlen étkezésre.

A szakképesített gombaszakellenőr a gomba begyűjtésének, tárolásának, piaci, kereskedelmi körülményeinek, tartósításának folyamatos minősítésével biztosítja az egészséges gombafogyasztást, a gombamérgezések, gombás ételmérgezések lehetőségeinek kizárását. Részt vesz a gombamérgezések megelőzését, a vadon termő ehető gombák hasznosítását célzó felvilágosító munkában.

4. A munkaterület jellemzése:

A gombaszakellenőr munkaterülete mindaz a terület, ahol a vadon termett és begyűjtött, illetve termesztett gombák kereskedelmével, feldolgozásával foglalkoznak. Munkája során

- meghatározza a gombafajokat,

- minősíti

- a gombafajt,

- a gomba állapotát az emberi táplálkozás szempontjából,

- a gomba begyűjtésének, piaci, kereskedelmi forgalmazásának feltételeit, körülményeit,

- engedélyezi a gombát, mint élelmiszert a kereskedelmi forgalom, a tartósítás, a közvetlen étkezés céljára,

- feltárja - az emberi egészséget károsító, veszélyeztető körülményeket,

- azok megszüntetésére együttműködik az egészségügyi, piaci, kereskedelmi, rendőri stb. szervekkel,

- végzi mindezen munkaterülettel összefüggő adminisztárciós tevékenységet (szakvélemények, jegyzőkönyvek, jelentések készítése),

- alkalmazza a munkaterületére vonatkozó szakirodalmat, vizsgálati, adatrögzítési és feldolgozási módszereket, az érvényes szabványokat, rendeleteket,

- együttműködik az egészségügyi, kereskedelmi, önkormányzati, oktatási, ismeretterjesztési tevékenységet végző intézményekkel, jogi személyekkel.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- A vadon termő begyűjtött gombák faji meghatározása, emberi táplálkozás szerinti minősítése, szétválogatása.

- Az emberi egészségre veszélyes, mérgező vagy ehetetlen gombafajok biztonságos elkülönítése.

- Az ehető gombafajok minőségi állagának ellenőrzése.

- Az emberi egészséget károsítható állapotú, országos vagy helyi rendelkezések szerint nem árusítható gombafajok elkülönítése.

- A gombavizsgálathoz szükséges és megfelelő tárgyi feltételek, munkakörülmények megteremtéséhez, elméleti, szakmai segítségnyújtás, a feltételek és körülmények minősítése.

- A vadon termő, begyűjtött gombák minősítéséről, élelmiszerként történő felhasználhatóságáról, vagy különböző okok miatt megsemmisítésre, kereskedelmi forgalomból való kivonásra elkülönített gombatételekről a rendelkezéseknek megfelelő tartalmú és példányszámú dokumentáció készítése, kiadása.

- A fenti tevékenységet a vadon termő gomba begyűjtésének

a vadon termő begyűjtött és termesztett gomba tartósítóipari feldolgozásának a közvetlen ételkészítésnek a nyers vagy feldolgozott gomba piaci, kereskedelmi forgalomba kerülésének

színhelyén végezheti.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a gombasejtek legfontosabb kémiai alkotóelemeit, a gombasejt élő és élettelen alkotó részeit,

- a gombafajok életfolyamatainak, alaki sajátosságainak, környezeti igényeinek élelmiszerként történő felhasználás során mutatkozó és változó sajátosságainak elméleti alapjait, alapvető összefüggéseit,

- a nagygombák gyógyászati jelentőségét, gyógyhatású anyagait,

- a gombaszárítmányok készítésének technológiáját, követelményeit, minősítésének szempontjait,

- a gombakonzerválás üzemi feltételeit, nyersanyagait, a késztermék kibocsátásának feltételeit.

Megértés szintjén tudja:

- a munkájához szükséges szakkönyvek, eszközök, vegyszerek alkalmazásának lehetőségeit, elméleti alapjait,

- a munkájának adatait dokumentálni, illusztrálni, adataiból következtetéseket levonni, szakvéleményt kidolgozni,

- a gombák kereskedelmének és forgalomba hozatalának, felhasználásának feltételeit, jogi szabályozását,

- a gombatermesztési technológiákat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a gomba gyűjtésének feltételeit, szabályait,

- a gombafajok, illetve a gombák nagyobb csoportjainak elkülönítéséhez, pontos és biztonságos faji meghatározásához szükséges minden ismeretet,

- a gombakereskedelemre, gombatartósításra, a gombák élelmiszerként történő felhasználására vonatkozó elméleti ismereteket, összefüggéseket,

- az ellenőrzési, minősítési jogokat és kötelességeket, szabványokat,

- a méreg, mérgezés fogalmát, létrejöttének feltételeit, élettani hatásait, a gombatoxinok csoportosítását,

- gombamérgezések során szükséges intézkedéseket (elsősegélynyújtás, bejelentés).

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a gombaszárítmányok készítését, minősítését,

- a meghatározáshoz szükséges mikroszkópi vizsgálatokat elvégezni,

- a gombahatározó könyvet használni,

- az előírásoknak megfelelően a minősítések eredményeiről a dokumentációkat kiállítani, adatokat nyilvántartani, összesíteni, feldolgozni, értékelni,

- a gombamérgezéseket felismerni.

Jártasság szintjén tudja:

- a szabvány szerint elkülöníteni és minőségi osztályokba sorolni az ehető és árusítható gombafajokat,

- a szabályszerű mintavétel módjait és a mintát a további értékelésig kezelni,

- megmagyarázni, indokolni, minősítésének eredményét a mindennapi gyakorlatban éppúgy, mint a hivatalos dokumentációban,

- az ehető gombafaj élelmiszerként történő felhasználásának lehetőségeiről, a tartósítás módozatairól szaktanácsot adni,

- az orvosi segítség érkezéséig a szakszerű elsősegélynyújtás módjait,

- a gombatoxikológus és az orvos eredményes munkáját elősegíteni.

Készség szintjén tudja a munka-, környezet- és egészségvédelmi szabályok betartásával:

- a vadon termő és begyűjtött gombát meghatározni,

- az ehető fajokat a mérgező, vagy ehetetlen fajoktól elkülöníteni,

- felismerni és a valóságnak megfelelően minősíteni az ehető gomba állapotát,

- nagy biztonsággal elkülöníteni a feldolgozásra, étkezésre alkalmatlan példányokat.

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- jó koncentrálóképesség,

- jó megfigyelőképesség,

- kifogástalan látó- és szaglóképesség,

- monotóniatűrés,

- rendszeretet,

- jó kapcsolatteremtő-képesség,

- bizalomkeltő személyiség,

- jó konfliktustűrő- és megoldóképesség,

- magabiztosság,

- felelősségérzet.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsgának meg kell előznie a szóbeli vizsgát.

A szakmai vizsga egy időben és egy helyen, a teljes oktatási tananyag lezárása után szervezhető meg.

A gombafogyasztók életének védelme érdekében három vagy annál több elégtelen tantárgyi érdemjegy esetén a jelölt csak megismételt tanfolyam után vizsgázhat.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- gomba alaktan, élettan és környezettan,

- gombaismeret,

- gombakereskedelem és tartósítás,

- gombatoxikológia alapjai tantárgyak ismereteiből a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga a gombaismeret tantárgy során alapvetően élő gombák felismeréséből áll. Egyetlen halálos vagy súlyosan mérgező gombafaj félreismeréséért is elgételen érdemjegyet köteles adni a vizsgáztató.

A halálos mérgezést okozó fajok a gombaismereti jegyzékben (H) megkülönböztető jelzéssel szerepelnek.

A gombafogyasztók életének védelme érdekében gyakorlati vizsgán az FM által előírt központi tételeket kell alkalmazni.

A megadott tételek mindegyike minden vizsgán kötelező, azok közül egy sem hagyható el.

2. A felmentés feltételei

A gomba alaktan, élettan és környezettan tantárgyból felmentés adható szakirányú egyetemi szintű előképzettség (biológus, biológia szakos középiskolai tanár, kertészmérnök, erdőmérnök, agrármérnök) esetén.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A gombaszakellenőr képesítés megszerzéséhez - iskolarendszeren kívüli képzés esetében is - nem bocsátható vizsgára az a jelölt, aki a tantárgyak gyakorlati foglalkozásain nem vett részt, vagy azt nem pótolta.

A jelöltnek minimálisan 120 órás felkészítésen kell résztvennie.

Az ennél rövidebb idejű felkészítés a szakmai vizsgára nem fogadható el.

A vizsgára bocsátás feltétele továbbá a jelölt által begyűjtött és elkészített legalább 20 darabos gombapreparátum bemutatása.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú egyetemi iskolai képesítéssel, illetve az 1984. előtti felsőfokú gombaismerői képesítéssel és ennek megfelelő gyakorlattal kell rendelkezniük.

A gyakorlati képzést szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel, illetve felsőfokú gombaismerői végzettséget tanúsító oklevéllel, és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

A gombaszakellenőr képesítés megszerzéséhez - iskolarendszeren kívüli képzés esetén is - a gyakorlati foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy a tavaszi, a kora nyári és az őszi hónapokban a gombaismerethez szükséges gyakorlati készség a gombafajok, élő gomba példányok bemutatásával elsajátítható legyen.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezet, intézmény szervezhet.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Alaktan, élettan és környezetismeret

Gombaismeret

Gombakereskedelem és a tartósítás, termesztés alapjai

Gombatoxikológia alapjai

VII. MELLÉKLET

Kötelező minimális óraszámok

A tantárgy megnevezése	elméleti (minimális)		gyakorlati óraszám

Alaktan, élettan és környezetismeret		10	-
Gombaismeret		46	46
Gombakereskedelem és tartósítás, termesztés alapjai		8	4
Gombatoxikológia alapjai		6	-
Összesen:		70	50
Mindösszesen:		120 óra

A fenti táblázatban közölt óraszámok az iskolarendszeren kívüli képzésben történő felkészítéshez szükséges szakmailag megalapozott minimális óraszámok.

Ennél rövidebb idejű felkészítés a szakmai vizsgáztatáshoz nem fogadható el.

GOMBATOXIKOLÓGUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

21 9 3249 07 90 08

2. A szakképesítés megnevezése:

Gombaszakellenőr

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészsügyi alkalmasság (színtévesztés, szagvakság, személyiségzavar kizáró ok),

- középfokú iskolai végzettség,

- gombaszakellenőri képesítés.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3249	Egyéb humán egészségügyhoz kapcsolódó foglalkozások (gombatoxikológus)

Gombavizsgáló szakellenőri feladatot, továbbá a gombával kapcsolatos élelmezés-egészségügyi célellenőrzést, valamint laboratóriumi diagnosztizálást végezhet.

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
-	-

3. A képesítés célja:

Olyan szakemberek képzése, akik az egészségügy keretében a gombamérgezési esetek kapcsán a mérgező (illetve ehető) gombafajok, azok mintáit, különböző makro- és mikromorfológiai jellegzetességeik alapján azonosítani képesek, az esetleg fennálló mikrotoxikózis jellegével kapcsolatban kémiai, toxikológiai- és biokémiai-, egészségügyi- és jogi ismereteik alapján szakvéleményt készíthetnek, mellyel a gyógyító orvos munkáját támogatják. Szakmai tudásuk alapján részt vehetnek a gombákkal kapcsolatos felvilágosító munkában.

4. A munkaterület jellemzése:

A gombatoxikológus munkaterülete jellemzően az egészségügyi (kórház, rendelőintézet stb.), ahol gombatoxikózisban szenvedő vagy arra gyanús betegek gyógyítása érdekében dolgozik.

Munkájának döntő eleme az egészségügyi szaklaboratóriumban zajlik, ahol gombaminták (nyers vagy ételként elkészített formában) analízise, makro- és mikromorfológiájuk alapján való azonosításuk történik.

E feladat ellátásához tisztában kell lennie a mikroszkóp kezelésének szabályaival, alapvető mikrotechnikai és laboratóriumi ismeretekkel.

A feladatkör másik fő területe a betegektől származó különböző mintából (hányadék, gyomor- és béltartalom) a gombamaradványok elválasztása, analízisre előkészítése, majd azonosítása. A beteg testéből származó szövetek, nedvek elemzése, gombatoxinok közvetlen vagy közvetett kimutatása.

A feladat maradéktalan elvégzése érdekében szükséges a gombakémiai-, elválasztástechnikai - gombacitológiai és citokémiai -, gombahisztológiai és hisztokémiai, gombatoxikológiai, táplálkozáshigiénia, gombatermesztési, tartósítási és forgalmazási egészségügyi, és jogi vonatkozásai témakörében magas színvonalú elméleti és főként gyakori ismeretek elsajátítása.

Az elvégzett vizsgálatok alapján olyan szakvéleményt kell a gombatoxikológusnak kialakítani, mely a mérgezést okozó fajt (fajokat) meghatározva, a mérgezés csoportját nevezi meg és alapjául szolgálhat a kezelő orvos terápiás munkájának.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- A különböző állapotú, feldolgozottságú (nyers, főzött stb.) gombaanyag azonosítása a gomba morfológiai bélyegei alapján.

- Az emberi egészségre veszélyes, mérgező vagy ehetetlen gombafajok biztonságos elkülönítése.

- Szakirodalom, gombahatározó, kézikönyvek, összehasonlító anyagok használata.

- A gombavizsgálathoz szükséges és megfelelő tárgyi feltételek, munkakörülmények megteremtéséhez, elméleti, szakmai segítségnyújtás, a feltételek és körülmények minősítése.

- Gombafaj azonosítása spórakenet, termőtest, lemezek stb. alapján mikroszkópos vizsgálattal.

- Betegektől származó biológiai minták laboratóriumi feldolgozása, az azonosításra felhasználható gombarészek elválasztása, az azonosítás elvégzése.

- Szakvélemény készítése.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a gombasejtek legfontosabb kémiai alkotóelemeit, a gombasejt élő és élettelen alkotó részeit,

- gombatermesztés, tartósítás és forgalmazás egészségügyi vonatkozásait, azok ellenőrzési módjait, szempontjait,

- a gombaszárítmányok készítésének technológiáját, követelményeit,

- a spórarajzok és egyéb mikroszkópi rajzok készítését,

- a mikroszkópos nagyságmérés módszerét,

- gombakémiai (gombakémiai, elválasztástechnikai) vizsgálatokat,

- higiénés (táplálkozás-higiénés gombás ételmérgezési) vizsgálatokat,

- gombacitológiai és hisztológiai (citológiai és citokémiai, hisztológiai és hisztokémiai) vizsgálatokat,

- a gombák kereskedelmének és forgalomba hozatalának, felhasználásának feltételeit, jogi szabályozását.

Megértés szintjén tudja:

- a munkájához szükséges szakkönyvek, eszközök, vegyszerek alkalmazásának lehetőségeit, elméleti alapjait,

- a mikroszkóp használatának elvi alapjait,

- a nagygombák gyógyászati jelentőségét, gyógyhatású anyagait,

- a gombamérgezések és gombatoxinok csoportjait,

- a toxin és a toxikológia fogalmát, a toxinok fontos tulajdonságait, biológiai hatását, kimutatási lehetőségeit,

- a gombafogyasztás okozta - nem mérgezéses eredetű - károsodásokat,

- a betegektől származó szövetek, nedvek analízisét a gobatoxinok közvetlen vagy közvetett kimutatásához,

- a gombatermesztési technológiákat,

- a munkájának adatait dokumentálni, illusztrálni, adataiból következtetéseket levonni, olyan szakvéleményt kidolgozni, amely kitér a vizsgálati anyagban jelen lévő gombafaj(ok) toxikológiai következményeire, a toxinokra, a várható hatásaikra.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a gombaismereti jegyzékben megnevezett gombafajok, illetve a gombák csoportjainak elkülönítéséhez, pontos és biztonságos faji meghatározásához szükséges minden ismeretet,

- biztosan ismerje fel és különböztesse meg a gombaismereti jegyzékben megnevezett mérgező és ehető gombafajokat,

- a morfológiai bélyegek alapján (határozókönyv használatával) az ismeretlen fajokat meghatározni,

- a kis mennyiségű gombarész, illetve spóra mikroszkópos vizsgálata alapján a fontos fajok azonosítását, illetve a mérgező fajok jelenlétének kizárását,

- a betegektől származó mintákból (hányadék, gyomor- és béltartalom) a gombamaradványok elválasztását és vizsgálati előkészítését,

- a gombakereskedelemre, gombatartósításra, a gombák élelmiszerként történő felhasználására, a gombamérgezések megelőzésére, a bekövetkezett mérgezés kivizsgálására vonatkozó elméleti ismereteket, összefüggéseket.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a gombaszárítmányok készítését, minősítését,

- a gombahatározó könyvet használni,

- az előírásoknak megfelelően a minősítések eredményeiről a dokumentációkat kiállítani, adatokat nyilvántartani, összesíteni, feldolgozni, értékelni,

- a gombamérgezéseket felismerni.

Jártasság szintjén tudja:

- a szabályszerű mintavétel módjait és a mintát a további értékelésig kezelni,

- megmagyarázni, indokolni, vizsgálatának eredményét a mindennapi gyakorlatban éppúgy, mint a hivatalos dokumentációban,

- az ehető gombafaj élelmiszerként történő felhasználásának lehetőségeiről, a tartósítás módozatairól szaktanácsot adni,

- az orvosi segítség érkezéséig a szakszerű elsősegélynyújtás módjait,

- az orvos eredményes munkáját elősegíteni.

Készség szintjén tudja a munka-, környezet- és egészségvédelmi szabályok betartásával:

- a vadon termő és begyűjtött gombát meghatározni,

- az ehető fajokat a mérgező, vagy ehetetlen fajokból elkülöníteni,

- felismerni és a valóságnak megfelelően minősíteni az ehető gomba állapotát,

- nagy biztonsággal elkülöníteni a feldolgozásra, étkezésre alkalmatlan példányokat,

- a meghatározáshoz szükséges mikroszkópi vizsgálatokat elvégezni,

- preparátumok, kenetek stb. készítését, vizsgálatát

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- jó koncentrálóképesség,

- jó megfigyelőképesség,

- kifogástalan látó- és szaglóképesség,

- monotóniatűrés,

- rendszeretet,

- jó kapcsolatteremtő-képesség,

- bizalomkeltő személyiség,

- jó konfliktustűrő- és megoldóképesség,

- magabiztosság,

- felelősségérzet.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsgának meg kell előznie a szóbeli vizsgát.

A szakmai vizsga egy időben és egy helyen, a teljes oktatási tananyag lezárása után szervezhető meg.

Három vagy annál több elégtelen tantárgyi érdemjegy esetén a jelölt csak megismételt tanfolyam után bocsátható vizsgára.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga a szakdolgozat megvédéséből és a tantárgyi viszgából áll.

- Gombabiokémia

- Morfológia és taxonómia

- Gombacitológia és hisztológia

- Gombatermesztés, tartósítás, forgalmazás tantárgyak ismereteiből a központilag kiadott tételsorból húznak viszgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

A 15-20 oldal terjedelmű szakdolgozat készítésére legalább egy hónap időtartamot kell a jelöltek részére biztosítani. Témakörét, alaki és egyéb előírásait, a jelöltekkel egyeztetve, a vizsgáztatásra jogosult intézmény adja ki.

1.2. A gyakorlati vizsga

1. Gombaismeret

- A gombaismereti jegyzékben megnevezett élő gombák felismerése.

(Egyetlen halálos vagy súlyosan mérgező gombafaj félreismeréséért is elégtelen érdemjegyet köteles adni a vizsgáztató.)

A halálos mérgezést okozó fajok a gombaismereti jegyzékben (H) megkülönböztető jelzéssel szerepelnek.

- A Gombaismereti jegyzékben megnevezett gombafajok szárítmányainak, preparátumainak, esetleg rajzainak vagy fotóinak felismerése, jellemzése.

2. Toxikológia

- A gombák, illetve gomba tartalmú biológiai minták vizsgálata (spóra, szövetvizsgálat) azonosítása.

A gyakorlati vizsgán az FM által előírt központi tételeket kell alkalmazni. A megadott tételek mindegyike minden vizsgán kötelező, azok közül egy sem hagyható el.

2. A felmentés feltételei

A gomba alaktan, élettan tantárgyból felmentés adható szakirányú egyetemi szintű előképzettség (biológus, biológia szakos középiskolai tanár, kertészmérnök, erdőmérnök, agrármérnök) esetén.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A gombatoxikológus képesítés megszerzéséhez - iskolarendszeren kívüli képzés esetében is - nem bocsátható vizsgára az a jelölt, aki a tantárgyak gyakorlati foglalkozásain nem vett részt, vagy azt nem pótolta.

A jelöltnek minimálisan 225 órás felkészítésen kell résztvennie.

Az ennél rövidebb idejű felkészítés a szakmai vizsgához nem fogadható el.

A vizsgára bocsátás feltétele továbbá a jelölt által begyűjtött és elkészített legalább 20 darabos tartósított gombaspóra-preparátum bemutatása, melyből 6 db festett készítmény.

Szakdolgozat készítése és a megadott határidőig való benyújtása.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú egyetemi iskolai képesítéssel, illetve az 1984 előtti felsőfokú gombaismerői képesítéssel és ennek megfelelő gyakorlattal kell rendelkezniük.

A szakmai vizsgán a viszgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizságra való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátíttatásához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges laboratóriumi felszerelésekkel, eszközökkel.

A gombatoxikológus képesítés megszerzéséhez - iskolarendszeren kívüli képzés esetén is - a gyakorlati foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy a tavaszi, a kora nyári és az őszi hónapokban a gombaismerethez szükséges gyakorlati készség a gombafajok, élő gomba példányok bemutatásával elsajátítható legyen.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezet, intézmény szervezhet.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Gomba-biokémia

Morfológia és taxonómia

Gombacitológia és hisztológia

Gombatermesztés, tartósítás, forgalmazás

VII. MELLÉKLET

Kötelező minimális óraszámok

A tantárgy megnevezése	Elmélelti	Gyakorlati
	minimális óraszám

Gomba-biokémia
- gombakémia	4	-
- elválasztástechnika	4	4
- élettan, környezettan	10	-
- gyógykezelési teendők	4	-
Gombamorfológia és taxonómia	46	48
Gombacitológia és hisztológia	20	60
Gombatermesztés, tartósítás, forgalmazás egészségügyi és jogi vonatkozásai	15	8
Szakdolgozat készítés	2	-
Összesen:	105	120
Mindösszesen:	225 óra

A fenti táblázatban közölt óraszámok az iskolarendszeren kívüli képzésben történő felkészítéshez szükséges szakmailag megalapozott minimális óraszámok.

A gyakorlati óraszámból minimum 46 órát laboratóriumi és 2x6 órát terepgyakorlatra kell fordítani.

Ennél rövidebb idejű felkészítés a szakmai vizsgáztatáshoz nem fogadható el.

VINCELLÉR SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

24 2 6129 01 90 07

2. A szakképesítés megnevezése:

Vincellér

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- alapvizsga (attól az időponttól, amikortól - jogszabály alapján - az alapvizsga legkorábban letehető), addig alapfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

(kizáró ok: színtévesztés, szagló- és ízlelőszervek betegségei, szédülékenység, tériszony, emésztőszervi betegségek, epilepszia).

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6129	Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (Vincellér)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5119	Egyéb kereskedelmi foglalkozások (Borkereskedő)
6115	Szőlőtermesztő
6140	Általános mezőgazdasági foglalkozások (Önálló gazda)
7222	Bor-, pezsgőgyártó
8112	Italgyártó gépkezelő

3. A képesítés célja:

Kisüzemben, magánvállalkozásban, egyéni gazdaságban folytatott szőlőtermesztési, borászati, borkereskedelmi és szolgáltatási tevékenység végzésére, azok irányítására képes szakemberek szakképzettségének tanúsítása.

4. A munkaterület jellemzése:

A gazdálkodási ismeretekkel is rendelkező szakképesített vincellér képes a szőlészeti-borászati üzemben, gazdaságban, a fizikai erőkifejtést is igénylő termelési tevékenység végzésére, a tevékenység végzésével kapcsolatos gépek üzemeltetésére, az előállított termék értékesítésére, a magánvállalkozás adminisztrációs ügyleteinek intézésére, ilyen munkakörök irányítására.

A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- A szőlőnövény (szőlőfajták) és környezeti igényeinek ismerete.

- A szőlő szaporítása.

- Szőlőültetvény létesítése és fenntartási munkálatainak végzése (tőkeművelési és metszési eljárások, zöldmunkák, ápolási munkák).

- Talajművelési, növényvédelmi munkák végzése.

- A szőlő feldolgozása.

- A must erjesztése, a bor kezelése (fejtés, kénezés, töltögetés, mintavétel, tisztító és javító borkezelések, borok stabilizálása, házasítása, érzékszervi bírálata, borvizsgálatok értékelése).

- Italpalackozás és késztermék értékesítés.

- A tevékenység végzéséhez kapcsolódó erő-, munkagép- és feldolgozógépek, eszközök, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása.

- A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!

- Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személy higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása.

- Munkaterv készítése, munkacsoportok tevékenységének megszervezése, irányítása.

- A könyvelési dokumentumok (eredménykimutatás, mérleg, pénzügyi táblázatok stb.) vezetése, vagy átnézése és hasznosítása, az adatok alapján a szükséges, megfontolt műszaki és piaci döntések meghozatala, a ráfordított költségek értékelése, elemzése.

- A szakmai ismeretek folyamatos aktualizálása, a különféle kommunikációs és informatikai eszközök használata.

- Aktív részvétel az ágazat különféle szakmai szervezeteiben, testületeiben.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a szőlőtermesztés és borászat jelentőségét, történetét, jelenlegi helyzetét,

- a szőlőfélék csoportosítását,

- a borvidékek és körzetek jellemzőit, jogszabályi előírásait,

- bortörvény szabályozási körét, előírásait,

- a hegyközségek szerepét, jelentőségét,

- a szőlőnövény biológiai jellemzőit, részeit,

- a metszés biológiai alapjait,

- a törzsültetvények létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatos előírásokat,

- alkalmazott tőkeformák, telepítési rendszerek jellemzőit,

- a szaporítóanyag-előállítás követelményeit, szabványait,

- az ültetvény létesítésével kapcsolatos előkészítési, tervezési feladatokat,

- a támberendezések típusait, anyagait, karbantartási munkáit,

- a szőlő-betakarítás során használt járművek üzemeltetési lehetőségeit,

- a prések működési elveit, szerkezeti felépítését, műszaki jellemzőit,

- az ászkolás körülményeit, az oxidációs folyamatok jellemzőit,

- a fizikai és kémiai stabilizáló eljárásokat,

- a palackozás folyamatát, a folyamat kritikus pontjait, gépeit, eszközeit,

- a fém- és műanyag kupakolók működését, működtetését,

- az érzékszervi vizsgálatok szakkifejezéseit, személyi és tárgyi feltételeit, a bírálati pontrendszereket és fogyasztási hőmérsékleteket,

- az aszúsodás folyamatát, feltételeit,

- a borpárlatok, likőrborok jellemzőit,

- a pezsgőgyártás folyamatát,

- a sűrítménykészítés alapelveit,

- a biobor fogalmát,

- az emelővillás targoncák üzemeltetési feltételeit, lehetőségeit,

- a folyamatos sajtókat,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket,

- a vállalkozások lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a kertészeti (mezőgazdasági) alapismereteket, fogalmakat, melyekkel tevékenysége során találkozhat,

- a szőlő táplálkozás-élettani jelentőségét, a kulturált borfogyasztás elvárásait,

- az éghajlat és a talaj szerepét a szőlőtermesztésben,

- az éghajlat és az élettani szakaszok kapcsolatát,

- a tőkeforma és a telepítési rendszer kapcsolatát,

- a fajtaválasztás szempontjait,

- a fajta szerepét, termesztési jelentőségeit,

- a szőlőfajták értékmeghatározó tényezőit,

- a művelésmód megválasztásának szempontjait,

- a metszésmód és a fajta összefüggéseit,

- a nem termő és a termőszőlő metszések alapelveit,

- a metszés idejének, eszközeinek megválasztását,

- a talajművelési eljárásokat,

- a tápanyagok hatásait,

- a szükséges tápanyagmennyiség megállapításának módjait, technikáját, jelentőségét,

- a trágyázási módokat, azok anyagait, eszközeit,

- az öntözési módokat, azok eszközeit,

- a károsítók életmódjait, a védekezés meghatározásának biológiai alapjait,

- a komplex és integrált növényvédelem módjait, eljárásait, jogszabályi előírásait,

- a megelőző és rendszeres növényvédelem közötti különbségeket,

- a növényvédelmi előrejelzés jelentőségét,

- a növényvédelem és a környezetvédelem kapcsolatát, a kölcsönhatások magyarázatát az életközösségben (biocönózis),

- a nemesítés célját, eszközeit (fajtafenntartás, klónszekció, keresztezés, in vitro tenyésztés, génátültetéses klónozás), következményeit,

- a szüret előkészítési, tervezési, szervezési feladatait,

- a termésbecslést, a betakarítás és a feldolgozás munkafolyamatainak összefüggéseit,

- azokat a mikrobiológiai alapismereteket, melyekkel a tevékenység végzése során találkozhat,

- azokat a kémiai alapfogalmakat, melyek a borászati ismeretek megszerzéséhez feltétlenül szükségesek (oldatok kémiai jellemzői: kémiai egyensúlyok, vizes oldatok sav-bázis tulajdonságai, vizes oldatok redox tulajdonságai, oldhatóság, a szerves és biokémia témaköréből; izoméria és sztereoizoméria, a borászati szempontból lényeges kémiai szerkezetek (alkoholok, fenolok, aldehidek, karbonsavak, aminok stb.) és tulajdonságaik, enzimatikus katalízis stb.,

- a kénezés anyagait, idejét, módjait,

- a derítőanyagok jellemzőit,

- az érlelés folyamatát,

- a borok stabilizálását, annak gépeit, eszközeit,

- az eszencia, a fordítás- és a másolás fogalmát,

- a fehér szőlő feldolgozásának folyamatát, gépeit, eszközeit,

- a kékszőlő héjon erjesztésének szakaszos és folyamatos technológiáját,

- a mustok és borok hőmérséklet-szabályozására szolgáló eszközök használatát,

- a fizikai, kémiai és biológiai változásokat az erjesztés folyamán,

- a káros mikroorganizmusok hatását, azok tevékenységét, az ellenük való védekezés lehetőségeit,

- a hibás és beteg borok kezelésének módjait,

- a szűrések helyeit, módjait, gépeit, eszközeit,

- a CO2 és az intert gázok technológiai szerepét,

- a mintavevő szondák működését, az automatikus refrakciómérés folyamatát,

- a tisztító- és fertőtlenítő berendezések, beépített tartálymosó szerkezetek, nagynyomású mosóberendezések jellemzőit, működtetési feltételeit,

- az értékesítési lehetőségek felmérésének módjait, fontosságát,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,

- az üzleti terv készítésének menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását,

- a piackutatás jelentőségét, a piackutatási feladatok szervezésének teendőit, a piaci törvényszerűségeket,

- a kereskedelmi, eladói tevékenységre vonatkozó jogszabályokat,

- a kereskedelem munkafolyamatait, a főbb áruforgalmi folyamatokat,

- a vásárlás döntési mechanizmusát, a döntési fajtákat,

- a termék- (márka) menedzselés tervezését, eszközeinek megválasztását, a marketingstratégiák lehetőségeit,

- az informatika jelentőségét,

- a kiállítások, bemutatók, vásárok, előadások stb. szervezésével kapcsolatos teendőket,

- a szolgáltatási etikát,

- a reklám fogalmát és alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szőlőfajták csoportosítását,

- a legfontosabb fehér- és vörösbort adó szőlőfajták felismerését,

- a szőlő károsítóinak meghatározását,

- a szaporítóanyag termelés munkaműveleteit,

- a szőlőtelepítés munkaműveleteit,

- a támberendezés létesítését, karbantartását,

- szőlő vegetatív és generatív ciklusát, a szőlőtermesztői beavatkozások időrendjét, azok magyarázatát,

- a szőlő termő/vegetációs egyensúlyának fogalmát, a terhelés meghatározását,

- a nem termő és termőszőlők metszését,

- a szőlő zöldmunkáit,

- a talamművelés és trágyázás műveleteit,

- a növényvédelmi eljárásokat,

- a termesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a szüreti előkészületek teendőit,

- a szüret idejének és módjának meghatározását, munkálatait,

- az irányított erjesztés jelentőségét, munkafolyamatát,

- a házasítás célját, előírásait,

- a derítés idejének, módjának meghatározását, a derítési módok értékelését,

- a borászati tevékenység során használt építmények, eszközök, gépek (térfogat-kiszorítású szivattyúk, örvényszivattyúk, dugattyús szivattyúk, mechanikus keverők, erjesztő és érlelő tartályok, differenciálnyomású töltők, ellennyomású töltőgépek), berendezések, anyagok használatát, elsődleges karbantartását,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a vincellér környezetében előforduló esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás folyamatát, követelményeit.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a munkavédelem célját, a főbb baleseti veszélyforrások elhárításának, megelőzésének módjait, lehetőségeit,

- a meteorológiai eszközök használatát,

- az egyszerű talajvizsgálatok elvégzését,

- a legfontosabb szerves és műtrágyák használatát,

- a motorok főbb szerkezeti részeit,

- az erőgépek szerkezeti felépítését,

- az elektromos berendezések működtetését,

- az öntözés berendezéseinek működtetését,

- a vegyszeres gyomirtás módjait,

- a legfontosabb gyomnövényeket,

- a gépi oltványkitermelés műveleteit,

- a szerves és műtrágyaszóró gépek működtetését,

- a növényvédőgépek beállítását, működtetését,

- a növényvédelem kiszolgáló műveleteit,

- a szaporítóanyag-előállítás és -telepítés gépeinek beállítását és működtetését,

- a kertészeti kisgépek jellemzőit, működtetésüket,

- a talajművelés, trágyázás, öntözés gépeinek működtetését,

- a szőlő szaporítóanyag osztályozását, minősítését,

- a konténeres oltványok nevelésének műveleteit,

- a szőlőtelepítés előkészítésének műveleteit,

- a telepítések költségeinek és a várható hozamoknak egybevetésével az eredményesség kiszámítását,

- az átvétel során alkalmazott mechanikus és elektronikus hídmérlegek működtetését,

- az alkalmazott próbaderítések folyamatait,

- a bor, mint késztermék forgalmazás előtti tárolásának, raktározásának módjait, követelményeit, a készáru ellenőrzését.

Jártasság szintjén tudja:

- a szőlőnövény részeit,

- az elsősegélynyújtás elemeit,

- a kitűzés folyamatát,

- a kéziszerszámok karbantartását,

- az elektromos motorok üzemeltetését,

- az oldható és oldhatatlan kötések készítését és bontását,

- az erő- és munkagépek kapcsolódásait,

- a talajűmvelőgépek szerkezetét, beállítását,

- az európai és alanyvesszők szedését, feldolgozását,

- a törzs-, karkötözés és szálvessző lekötés műveleteit,

- az anyatelepek ápolási munkáit,

- a szerves és műtrágyaszóró gépek beállítását,

- a háti, háti motoros és vontatott permetezőgépek üzemeltetését,

- a gödörfúró, hidrofúró, pneumatikus metszőolló használatát,

- a támberendezések létesítését,

- a kézi és gépi oltást,

- az iskoláztatás műveleteit,

- a tőkepótlási eljárásokat,

- a tőkeművelési módok használatát,

- a csemegeszőlő osztályozás, csomagolás műveleteit,

- az általánosan előforduló kór- és kárképek felismerését,

- a legelterjedtebb szőlőfajták felismerését,

- a tárolóedények használatát, karbantartásukat, tisztításukat,

- a laboratóriumi tömegmérést,

- a laboratóriumi térfogatmérést,

- aerométeres mérések elvégzését,

- a kézi-refraktométer használatát,

- sav-bázis térfogatos elemzéseket indikátorokkal,

- a Malligand-készülék használatát,

- a jodometriás kénessav-meghatározást,

- az első fejtés végrehajtásának folyamatát,

- a fejtési, a szellőztetési módokat,

- a kénezések idejét, módját, adagjait, hatásvizsgálatát,

- a borok házasításának arányait,

- a borok savtartalmának szabályozási lehetőségeit, módjait (házasítással, szénsavas-meszes savtompítással, borkősav adagolással),

- az alkoholtartalom szabályozását házasítással,

- a cukortartalom emeléséhez használt anyagok mennyiségének kiszámítását,

- a derítés szabályait, idejét, folyamatát, a derítési módok értékelését és hasznosítását,

- a zúzó-bogyózó berendezések beállítását, üzemeltetését, karbantartását,

- a segédanyag adagolók működtetését, szabályozását,

- a csigaszivattyúk működtetését, karbantartását,

- a pneumatikus keverést,

- a kovaföld-adagoló beállítását, működtetését, karbantartását,

- a szűrés során a borminőség folyamatos ellenőrzését, a sterilszűrés géprendszerének összeállítását.

Készség szintjén végezze el a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával

- a szőlőültetés különböző módjait,

- a termő és nem termő szőlő metszését,

- a szőlő zöldmunkáit,

- a szüretelés műveleteit,

- az ültetvényben alkalmazott traktorok (kerti traktor, lassú jármű stb.) és hozzájuk kapcsolható munkagépek üzemeltetését, kezelését, vezetését, napi karbantartását,

- az alapvető borkezelési eljárásokat (egyszerű és iskolázó pinceműveleteket: erjesztés, feltöltés vagy töltögetés, kénezés, fejtések, derítés, szűrés, szeparálás, hőkezelési, borjavítási és egyéb eljárások, tartályok, eszközök, hordók kezelése, higiéniája),

- a must szediment meghatározását,

- a mustfokolást,

- az alkoholtartalom mérést,

- a próba házasítást, a próba derítést.

A tevékenység végzése során használt járművekkel közúti közlekedésben csak külön jogszabályban előírt vezetői engedély birtokában vehet részt!

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- kézügyesség,

- kifogástalan személyi higiénia,

- fejlett kreativitás, alkotókészség,

- önállóság,

- pontosság,

- rendszeretet,

- lehetőleg egy idegen nyelv tudása.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott központi írásbeli tétel alapján a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatokat kell megoldani.

A kérdések 60%-a szakmai technológiai, 20%-a növénytani, környezetvédelmi, alkalmazott kémiai és műszaki, és 20%-a gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési ismereteket tartalmaz.

A technológiai kérdések egy-egy technológiai folyamat vagy művelet leírását, illetve az elvégzésükhöz szükséges elméleti alapismereteket tartalmazzák, természetesen magukban foglalják a minőség-ellenőrzési ismereteket is.

A növénytani, környezetvédelmi, alkalmazott kémiai és műszaki ismeretek a szakma gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges elméleti alapokat kérik számon.

A gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési kérdések szorosan kapcsolódnak a vincellér szakmához, tartalmazzák a szakma gyakorlásához feltétlenül szükséges szakmai számítási ismereteket is.

Az írásbeli dolgozat értékelésénél az alábbi szempontokat kell a javítási útmutató alkalmazásával figyelembe venni:

- a témakifejtés adott szinten való teljessége,

- a kapcsolódó műszaki, ökonómiai, ökológiai, munka- és környezetvédelmi ismeretek,

- a technológiai és műszaki jellemzők pontossága és szakszerűsége,

- az illusztrációk, rajzok szakmai helyessége és kivitele,

- a szakmai számítások logikai menete, a számítások és az esetleges értékek pontossága.

1.2. Gyakorlati vizsga

Három részből áll:

a) Szőlőtermesztési gyakorlati vizsga az időszerű technológiai műveleteket tartalmazza az ajánlott gyakorlati témakörök figyelembevételével, melyet a vizsgáztatásra jogosult intézmény határozza meg.

b) Borászati gyakorlati vizsga az alapvető borkezelési eljárások feladataiból áll, melyet az ajánlott témakörök figyelembevételével szintén a vizsgáztatásra jogosult intézmény határoz meg.

c) Szőlőfajták, növényi részek, fenológiai fázisok, eszközök, anyagok felismerése, bizonylatok kiállítása és az alapvető borászati laboratóriumi vizsgálatok stb. témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 60 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot is kitöltse.

A munkáltató jellegű, teljesítmény mérésére alkalmas feladatokat úgy kell meghatározni, hogy a tevékenység végzésére rendelkezésre álló egy-egy óra időtartam alatt az elvégzett munka minősége és szakszerűsége is értékelhető legyen.

1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán

- szőlőtermesztés,

- borászat,

- műszaki ismeretek (géptan),

- munka-, környezet- és tűzvédelem,

- kereskedelmi, gazdasági ismeretek

tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

2. A felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

A szőlő- és gyümölcstermesztő, valamint a borász szakképesítéssel rendelkezők számára a képzésben való részvétel nem tekinthető második szakképesítésnek, hanem a meglévő munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosítja. A képzés időtartamába a szakkképesítés beszámítható, oktatási időtartam arányosan csökkenthető.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A jelölteknek a tanulmányi idő utolsó évében 50 liter bort kell önállóan, ellenőrzött feltételek mellett elkészíteni és (lehetőleg) bepalackozni, azt az iskola által megadott határidőig, bírálatra be kell mutatni a kapcsolódó értékesítési (marketing) tervvel együtt.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, esetleg érettségivel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szőlőtermesztő, illetve borász szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatároztt végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátíttatásához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges, megfelelő nagyságú szőlőültetvénnyel, tanpincével, termesztő berendezésekkel, felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, a borászati ismeretek oktatásához megfelelően felszerelt laboratóriummal, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatok (szőlőtermesztés, borászat) megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése, üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek, borászati gépek, eszközök, edények, anyagok stb.) biztosítása,

- felszerelt laboratórium.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Kertészeti alapismeretek

Szőlőtermesztés (szakmai elmélet és gyakorlat)

Alkalmazott kémia

Laboratóriumi gyakorlat

Borászati technológia (szakmai elmélet és gyakorlat)

Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia

Műszaki ismeretek (szakmai elmélet és gyakorlat)

Informatika

Kereskedelmi ismeretek (szakmai elmélet és gyakorlat)

Gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Vezetési és szervezési alapismeretek

Szakmai idegen nyelv

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy megnevezése	Elmélelti	Gyakorlati
	óraszám

Kertészeti alapismeretek	76
Szőlőtermesztés	266	640
Alkalmazott kémia	76
Laboratóriumi gyakorlat		190
Borászati technológia	266	640
Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia	38
Műszaki ismeretek	114	200
Informatika	76	40
Kereskedelmi ismeretek	152	120
Gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek	76
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	38
Szakmai idegen nyelv	190
Vezetési és szervezési alapismeretek	38	40
Összesen:	1406	2094
Mindösszesen:	3500 óra

MEZŐGAZDASÁGI (AGRÁR) VÁLLALKOZÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

20 2 6140 09 90 03

2. A szakképesítés megnevezése:

Mezőgazdasági (agrár) vállalkozó

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettségre épülő szakmai előképzettség (szakirányú szakmunkás-bizonyítvány, illetve szakközépiskolai érettségi bizonyítvány),

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6140	Általános mezőgazdasági foglalkozások (Mezőgazdasági vállalkozó)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
-	-

3. A képesítés célja:

A mezőgazdasági (agrár) vállalkozó a piacgazdaság viszonyaihoz alkalmazkodó jól felkészült szakember, aki rendelkezik olyan vállalkozói és ahhoz kapcsolódó ismeretekkel, gyakorlati jártasságokkal, készségekkel, amelyek alapján a maga szakterületén - az alapképzettségének megfelelően - önállóan tud és mer vállalkozni.

Vállalkozásukat tudják megtervezni, beindítani, folyamatosan működtetni és fejleszteni. Gazdálkodásukat mindenkor képesek a makro- és mikrokörnyezethez alkalmazkodva vezetni. Ismeri az üzleti életet, partnereikkel tárgyalóképesek, alkalmazottaikkal szemben megfelelő személyzeti politikát tudnak kialakítani. Vállalkozásukat a munkaegészségügyi és balesetvédelmi, valamint a tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szervezik és irányítják. A vállalkozók szemléletében az ökonómián kívül érvényesül a környezetvédelmi szemlélet, a szociális érzék, eleget tudnak tenni a tulajdonosi és társadalmi elvárásoknak.

4. A munkaterület jellemzése:

A vállalkozói oklevéllel rendelkezők az alapvégzettségüknek megfelelően önállóan vállalkozhatnak.

E tevékenység jellemzői:

- felismerni a piaci környezetet, mind a termelési, mind a szolgáltatási szférában,

- marketingmunka, piacelemzés,

- vállalkozói döntés, tervkészítés, szervezés, ellenőrzés, vállalkozói taktika, stratégia kialakítása,

- a megfelelő számviteli rendszer kiválasztása, kialakítása, könyvelés, mérlegösszeállítás (egyszeres), annak elemzése,

- költséggazdálkodás,

- új beruházások előkészítése, finanszírozásának biztosítása, lebonyolítása,

- a vállalkozáshoz tartozó kereskedelmi tevékenység lebonyolítása,

- szabványismeret, az adott szakterületen áruismeret, áruminősítés,

- intézetekkel, intézményekkel, üzleti partnerekkel való kapcsolat felvétele, tartása,

- adó- és társadalombiztosítási kötelezettség bevallása,

- az alkalmazottainak megfelelő bérezési és jutalmazási rendszer kialakítása,

- munkavédelmi, higiénés, tűzvédelmi előírások betartása, betartatása.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozások gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- A marketing általános szabályai birtokában termelési vagy szolgáltatási területen beszerzés, a marketingmix megtervezése, piackutatás. A piac és tevékenységük összehangolásával gazdasági egységük sikerének biztosítása.

- Vezetés-szervezés (menedzsment) ismeretek birtokában saját vállalkozásuk menedzselése. Vállalkozói célok kitűzése, ezzel összefüggően információgyűjtés, alternatívák vizsgálata, döntéshozatal, valamint döntéseik végrehajtása, azok ellenőrzése, értékesítése. A termék, illetve szolgáltatás megtervezése. Az erőforrásokkal optimális gazdálkodás, a befektetett tőke, munka utáni profit biztosítása.

- Kereskedelmi és pénzügyi ismereteik birtokában áruik, szolgáltatásaik értékesítése a hazai és nemzetközi piacokon.

- A számviteli ismeretek a bizonylatolás alapvető szabályai felhasználásával kiadásaik, bevételeik elkönyvelése. Leltár és mérlegkészítés, továbbá az adóbevallás, a társadalombiztosítás ügyeinek intézése.

- Számítógép kezelése az egyszeres könyvvezetésben. A munkaterületükre vonatkozó szabványok alkalmazása, a szükséges minősítések, gazdálkodásukkal kapcsolatos közgazdasági számítások elvégzése, elemzése.

2. Elméleti követelmények

Vállalkozás és jog terén

Ismeret szintjén tudja:

- a szociális piacgazdaság legfőbb jellemzőit,

- a különböző vállalkozási formákat,

- a gazdálkodás környezeti tényezőit,

- a vállalkozás beindításának feltételeit, működtetését,

- a vállalkozás finanszírozási lehetőségeit,

- a nyereség növelésének feltételeit,

- a vállalkozás elszámolási rendszerét,

- a vállalkozással összefüggő jogi ismereteket.

Megértés szintjén tudja:

- a gazdálkodáshoz szükséges telep környezetének kiválasztását,

- a működéshez szükséges eszközök összeállítását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a megfelelő szervezeti forma kiválasztását,

- a fedezeti diagram szerkesztését, értékelését,

- a beruházási, fejlesztési változatok rangsorolását,

- a hitelfelvételi kérelem összeállítását,

- a költséggazdálkodás elemzését,

- a szerződéskötéseket.

Rendszerezés szintjén tudja:

- az üzleti (termelési) terv készítését,

- az adó- és társadalombiztosítási kötelezettségek bevallását.

Kereskedelem és pénzügy terén

Ismeret szintjén tudja:

- a bel- és külkereskedelem helyét, szerepét a gazdálkodás folyamatában,

- az állami, szövetkezeti, társasági és magánkereskedelmi vállalkozások jellemzőit,

- a kiskereskedelmi árusítóhelyek rendszerezését,

- az egyes értékesítési módok jellemzőit.

Megértés szintjén tudja:

- a bel- és külkereskedelemben előforduló legfontosabb üzlettípusokat,

- a pénz- és tőkepiaci alapfogalmakat,

- a leggyakrabban előforduló ügylettípusokat,

- a kockázatcsökkentő műveleteket,

- a lefontosabb hitelfajtákat,

- a tőzsde működését, értékpapír-kereskedelmet,

- a különböző fizetési módokat, értékpapírokat,

- az alapvető vámismereteket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a különböző szállítmányozási formákat.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a kereskedelemben előforduló kockázatokat és azok biztosítását.

Marketing terén

Ismeret szintjén tudja:

- a marketing fogalmát, kialakulását és a piaci formákat,

- a piackutatást és a marketing információs rendszerét,

- a piaci kockázat okait és mérséklési forrásait,

- a marketinget és a piaci környezetet,

- a különböző árformákat és a termékciklus során alkalmazott árstratégiát,

- az értékesítési csatornák típusait,

- a különböző marketing stratégiákat,

- a piacszegmentációt,

- a termékek és szolgáltatások csoportosítását (szakterületükön belül),

- az Agrárrendtartást, a Termék Tanácsok és az Agrárkamara működését,

- a márka- védjegy, image alkalmazásának jelentőségét,

- a prognosztizálást és a marketing kapcsolatait.

Megértés szintjén tudja:

- a marketing programokkal szemben támasztott követelményeket,

- a Public Relations (kapcsolat a közösséggel) fogalmát, eszközeit, a tervezésben és a vállalat stratégiájában betöltött szerepét,

- a vállalkozás arculattervezésének elveit,

- a hatásos reklám jellemzőit, tervezésének szempontjait,

- az üzletfelek, partnercégek leinformálásának jelentőségét, módjait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szakterületükhöz tartozó termékek, szolgáltatások minősítését,

- a piaci lehetőségek megbecsülését, elemzését,

- a reklámeszközök, reklámhordozók megválasztását, tervezését,

- a fogyasztói és vásárlói magatartás értékelését.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a marketing-mix szintézisét.

Vezetés-szervezés (menedzsment) terén

Ismeret szintjén tudja:

- a menedzsment fogalmát és feladatait,

- a menedzsmenti irányzatokat,

- a szociális felelősség és az etika kérdéseit az üzleti életben,

- a tervezés alapfunkcióit,

- az operációs tervezést,

- a szervezés funkcióit.

Megértés szintjén tudja:

- az emberek viselkedésének aktiválását,

- az emberek magatartásának befolyásolását,

- a konfliktus és a stressz menedzselését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szakszerű döntéshozatalt,

- az operációs műveletek ellenőrzését,

- a szakszerű kommunikálást,

- a teljesítmények értékelését,

- a szakszerű bérezést, jutalmazást,

- a menedzsment információs rendszer kiépítését.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a szervezeti struktúra menedzselésére, a szervezet fejlesztésére a szakszerű tervkészítést,

- a korszerű, kreativitást fejlesztő technikák megválasztását, alkalmazását,

- a kooperációs együttműködést,

- az alkalmazottak reagálásának kezelését, a vállalkozás szervezeti felépítésének változtatását korszerű módszerekkel (TEAM BUILDING),

- a Team Menedzsment, Total Quality Menedzsment alkalmazását a mezőgazdaságban.

Számvitel terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozás eszközeinek és forrásainak csoportosítását,

- a termelési költségek csoportosítását,

- a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget.

Megértés szintjén tudja:

- a bizonylatolás szabályait, a bizonylatok kitöltését,

- a leltározás fogalmát és folyamatát,

- az egyszerűsített mérleg alapelveit, a mérleg összeállítását, az eredmény kimutatását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a gazdasági műveletek fogalmát, típusait, könyvelését,

- a könyvviteli számla fogalmát, fajtáit, a könyvviteli tétel megszerkesztését,

- az idősoros és számlasoros elszámolás lényegét, mógjait.

Rendszerezés szintjén tudja:

- az év végi zárlati munkálatok fogalmát, az év végi zárást, eredménykimutatást,

- az egyszerűsített mérleg készítésének feltételeit, összeállítását,

- a pénztárkönyv, naplófőkönyv fogalmát, vezetését,

- az áfa könyvelésének szabályait, könyvelését,

- a könyvviteli zárlat lényegét, végzését.

Munkavédelem terén

Ismeret szintjén tudja:

- a munkavédelem fogalmát és célját,

- a szakma foglalkozási veszélyforrásait,

- a balesetek keletkezésénél a személyi tényezőket,

- az egészségvédelmi és balesetelhárítási oktatás célját, tartalmát.

Megértés szintjén tudja:

- a dolgozók alkalmazásának egészségügyi, munkavédelmi feltételeit,

- a baleset-megelőzés tárgyi feltételeit,

- az anyagmozgatás és tárolás szabályait,

- a munkavégzésre ható tényezőket, környezeti hatását a szervezetre.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a munkavédelmi szemlék lényegét és lefolytatását,

- az egyéni védőeszközök használatát,

- a villamos berendezés kezelését,

- a segédeszközök és kéziszerszámok szabályos használatát,

- a tűzrendészeti előírások szerint tűzoltókészülékek használatát,

- az elsősegélynyújtás alapvető teendőit.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a különböző munkák, technológiai folyamatok megszervezését, balesetmentes végrehajtását.

3. Gyakorlati követelmények

Számítástechnikai ismeretek terén

Készség szintjén tudja:

- a "Titkárnő" felhasználói programot,

- a World for Windows szövegszerkesztő programot,

- az Excel (vagy Plan Perfect) táblázatkezelői programot,

- a Menedzsment oktatólemez alkalmazását.

Könyvelés terén

Jártasság szintjén tudja:

- a leltárfelvételt és értékelést,

- az egyszerűsített mérleg készítését, valamint az eredmény felosztását.

Készség szintjén tudja:

- a bizonylatok készítését,

- az idősoros és analitikus könyvelést,

- az áfa könyvelését.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a könyvelési mód megválasztását,

- a kiválasztott könyvelés alkalmazását,

- az önellenőrzést.

Szabványok alkalmazásával kapcsolatosan

A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a szakterületükkel összefüggő vizsgálati és áruminősítési szabványokat,

- a minimális szakmai nyilvántartások vezetését.

Készség szintjén tudja:

- a szakterületükhöz tartozó szabványok alkalmazását.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a termékek, szolgáltatások minőségének ellenőrzését, értékelését.

Elemzés vezetéstechnika terén

Jártasság szintjén tudja:

- a különböző viszonyszámok képzését,

- a fedezeti diagram készítését,

- a különböző tervek készítését,

- a beruházások elemzését.

Készség szintjén tudja:

- az árképzést,

- az üzleti és hivatalos tárgyalás levezetését,

- a különböző értekezletek megtartását,

- az alapvető protokoll szokásokat, azok betartását,

- az interjúkészítést,

- az iratkezelést,

- az alkalmazottak felvételét, elbocsátását,

- a reklamációk lerendezését.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a saját munkamódszerének megválasztását,

- az időbeosztásának megtervezését.

4. Személyi követelmények

Az agrár vállalkozóban alakuljon ki az üzleti etika igénye. Legyen mind a magán, mind az üzleti életben tisztességes, becsületes. Életvitelével, viselkedésével biztosítsa magának környezete, üzleti partnerei megbecsülését. Tárgyalásain legyen őszinte, racionálisan nyitott, üzletfeleit logikus érvekkel tudja maga számára megnyerni.

Legyen tisztában a vállalkozói, menedzsment munka egészségromboló hatásaival, a kockázatot ennek megfelelően vállalja, figyelembe véve saját stressz tűrését, de ugyanakkor a sikert is tudja kezelni. Legyen jellemzője az önállóság, a kreativitás, a munkaszeretet, a kitartás, a kockázatvállalás, a kritikusság és a tisztesség. Legyen igénye az önképzésre, hogy lépést tudjon tartani a tudomány és a technika fejlődésével. Jó kommunikációs készségével segítse elő vállalkozását.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga választható témájú dolgozatból áll. A dolgozat minimum 10-15 gépelt oldal terjedelmű, melyben a vizsgázó szakterületéhez tartozóan bizonyítsa, hogy rendelkezik azokkal az elméleti ismeretekkel, melyeket a követelményrendszer előír. A kijelölt téma feldolgozására legyen jellemző a komplexitás (pl. téma: pénzügyi terv készítés, üzleti terv készítés, éves termelési terv, marketing terv, személyzeti politika kialakítása stb.).

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgatételek három részből állnak:

a) Vezetés-szervezés

b) Marketing

c) Vállalkozási és jogi ismeretek

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsga két részből áll:

a) számítógépkezelés, amely során a szövegszerkesztés, táblázatkezelés vagy egyéb felhasználási program alkalmazását kell számonkérni,

b) könyvelési feladatok, gazdasági elemző számítások, illetve szabványismeret és ezzel összefüggő minősítés, a gyakorlati követelményekben megfogalmazott szinten.

2. A felmentés feltételei

A szóbeli és gyakorlati vizsga esetén is lehetséges részleges mentesítés, amennyiben a vizsgázó rendelkezik olyan oklevéllel, amely bizonyítja az adott témakörben a megfelelő színvonalú tudását, készségét (pl. alapfokú számítógépkezelői oklevél).

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és szakmai pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat. A pedagógiai végzettség alól a vizsgáztatásra kijelölt szervezet vezetője adhat felmentést.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által jóváhagyott vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- számítógépkabinet megfelelő számú munkahellyel,

- a tantárgyi követelményeknek megfelelő számítógépek, programok,

- nyomtatványok,

- különböző szabványok,

- a minősítéshez szükséges felszerelések, vegyszerek, anyagok, fél- és késztermékek.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elméleti tantárgyak:

Vállalkozási és jogi ismeretek

Kereskedelmi és pénzügyi ismeretek

Általános és alkalmazott marketing

Vezetés-szervezési ismeretek (menedzsment)

Számviteli ismeretek

Munkavédelmi ismeretek

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óratervek

(Iskolarendszerű képzéshez)

Tantárgy megnevezése		Össz. óra

Vállalkozási és jogi ismeretek		136
Kereskedelmi és pénzügyi ismeretek		102
Általános és alkalmazott marketing		136
Vezetés-szervezési ismeretek (menedzsment)		102
Számviteli ismeretek		68
Munkavédelmi ismeretek		34
Összes elmélet		578
Szakmai gyakorlat		422
Mindöszesen		1000

TÉRKÉPTÁROS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

20 4 5399 13 90 04

2. A szakképesítés megnevezése:

Térképtáros

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5399	Egyéb szolgáltatások (térképtáros)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
-	-

3. A képesítés célja:

Olyan alapképzettségű szakember biztosítása, aki önállóan alkalmas a földügyi szakágazat adatainak, térképeinek rendszerezésére, kezelésére, szakszerű tárolására, a tárolt adatokból és térképekből az adatszolgáltatás ellátására.

4. A munkaterület jellemzése:

A földhivatali hálózatba, a földmérés és térképészeti intézményekbe, az önkormányzatoknál, tervezői intézeteknél, közmű üzemeltetőknél, út, vasút, vízügyi intézményeknél jelentkező földmérési és térképészeti adatok, térképek rendszerezése, kezelése, szakszerű tárolása, illetve tárolt adatokból, térképekből szükséges adatszolgáltatás.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- földmérési és térképészeti adatok rendszerezése, tárolása, nyilvántartása,

- földmérési és térképészeti adatok szolgáltatása,

2. Elméleti követelmények

Földmérési alapismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a földmérés célja és feladatai,

- a Föld alakja,

- a térkép fogalma,

- a térképek csoportosítása,

- a méretarány,

- a térképek vetülete,

- szelvényezés,

- a mérés fogalma,

- vízszintes és magasságmérés alapesetei,

- a számítógépen kezelhető térképek, a digitális térképek tartalma és térinformatikai kapcsolata, a digitális térkép egyéb felhasználási területei.

Megértés szintjén tudja:

- a térkép tartalma, a térképkészítés technológiái,

- digitális térképek tartalma és térinformatikai kapcsolata,

- a sajátos célú földmérési munkák fajtái, munkarészei, ezek földmérési és ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai,

- földmérési adatok szolgáltatása analóg és számítógépes formában.

Számítástechnikai alapismeret terén

Ismeret szintjén tudja:

- alapfogalmak,

- hardver,

- szoftver,

- számítógépes hálózatok.

Megértés szintjén tudja:

- az operációs és segédoperációs rendszerek (DOS, NORTON, WINDOWS),

- a rendszerek csoportosítása és feladatai, belső-külső parancsok, a jelszó használata,

- felhasználói programok, szövegszerkesztő, térképszerkesztő programok, illetve táblázat- és adatbázis-kezelők általános ismerete.

Jogi, államigazgatási és ügyviteli alapismeretek terén

Megértés szintjén tudja:

- a jogszabály, a jogszabályról általában a jogalkotó szervek, a jogszabály szerkezete, hatálya, kihirdetése, közzététele, jelölése és rangsora.

- tulajdonjogi ismeretek, tulajdonjog fogalma, alanya, tárgya és tartalma, ingatlanok tulajdonjogának megszerzése, a tulajdoni formák, a használati jog,

- a fontosabb földmérési és ingatlan-nyilvántartási jogszabályok, azok alkalmazása, kapcsolatuk más jogszabályokkal,

- az Alkotmány, az államszervezet felépítése, az államigazgatás központi és helyi szervei, a bíróságok és ügyészségek,

- a földügyi szakigazgatás szervezete, központi és helyi szervei, intézmények és gazdasági társaságok,

- az államigazgatási eljárás alapfogalmai, a hatáskör és illetékesség,

- a határozat (alakja és tartalma, közlése, a határozat kijavítása és kiegészítése),

- a jogorvoslat (a határozat módosítása és visszavonása, fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, ügyészi intézkedés, a semmiség),

- az ügyvitel szabályai (az ügyvitel és az iratok nyilvántartása, az ügyvitel mozzanatai, a selejtezés),

- a szerződés, a szerződés fogalma, felépíttése és megkötése, megerősítése és biztosítása, érvénytelensége és kikényszeríthetetlensége, az ingatlanok tulajdonátruházására szolgáló szerződések,

- az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok ismerete.

Ingatlan-nyilvántartási ismeretek terén

Megértés szintjén tudja:

- az ingatlan-nyilvántartás fogalma, célja, tárgya és alapegységei, hatásköri szabályok,

- az ingatlan-nyilvántartás részei, ingatlan-nyilvántartás tartalma, az ingatlanok nyilvántartásának módja, az ingatlan-nyilvántartás területi tagozódása.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az adatok számítógépes feldolgozása, a centrális és decentrális ingatlan-nyilvántartás,

- az adatszolgáltatás módja, a hagyományos és a számítógépes ingatlan-nyilvántartásból, jogosultság, a decentrális ingatlan-nyilvántartásból a központi adatszolgáltatás számára szükséges adatok gyűjtése.

Adat- és térképtári ismeretek terén

Alkalmazás szintjén tudja:

- adat- és térképtár általános, üzemeltetési, biztonsági kialakítása,

- földmérési és térképészeti (állami) alapadatok fogalma,

- az adat- és térképtárolás földügyi szervei,

- nyilvántartási rendszerek, alappontok, térképek, egyéb műszaki munkarészek,

- az állami alapadatok tárolása, kezelése, adatszolgáltatások,

- ügyiratok és minősített ügyiratok tárolása, adatok, térképek kezelése, tárolása, nyilvántartása,

- földmérési és térképészeti adatok szolgáltatása, jogosultsága,

- adatszolgáltatási díjak,

- mágneses adathordozók tárolása,

- biztonságtechnikai és munkavédelmi feladatok az adat- és térképtárban.

3. Személyi követelmények

Az elméleti és gyakorlati képzés mellett elengedhetetlen a munkakör elvégzéséhez alkalmas személyiségi tulajdonságok megléte és azok fejlesztése (önállóság, igényesség, pontosság, szervezőképesség, kapcsolatteremtő képesség).

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga az általános alapismereti tárgyakra terjed ki. Az írásbeli feladatnak olyannak kell lennie, hogy lehetővé tegye az általános, áttekinthető ismeretek elsajátításának ellenőrzését. A kérdéssort a jelölt a vizsgán kapja meg. Segédeszközt nem használhat. Alapismereti tárgyanként 2-5 kérdés adható.

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgázó a vizsgabizottság előtt egy adatkezelési és egy adatszolgáltatási feladatot hajt végre. Adatkezelés alatt térképi, mérési, számítási, nyilvántartási adatok gyűjtését, rendezését, nyilvántartását, kezelését értjük. A gyakorlati feladat legalább elégséges szintű megoldása előfeltétele a szóbeli vizsgára bocsátásnak.

1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga az előre kiadott kérdéscsoportok alapján történik. Egy kérdéscsoport négy témakörből áll (földmérési, ingatlan-nyilvántartási, számítástechnikai alapismeretek, adat- és térképtári ismeretek). A képzésben résztvevők a kérdésekből húznak. A vizsgán segédeszköz nem használható.

A szóbeli tételeket az FM határozza meg.

2. A felmentés feltételei

Azt a vizsgázót, aki a 4129 vagy a 4220 FEOR számú ingatlan-nyilvántartási ügyintéző, illetve földügyi számítógépes adatkezelő képesítéssel rendelkezik, a jogi, államigazgatási, ügyiratkezelési ingatlan-nyilvántartási és a számítástechnikai alapismeretek tárgyból fel kell menteni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat. A pedagógiai végzettség alól a vizsgáztatásra kijelölt szervezet vezetője adhat felmentést.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel vagy szerződés keretében biztosítani tudja ezeket.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Földmérési alapismeretek

Számítástechnikai alapismeretek

Jogi, államigazgatási, ügyviteli alapismeretek

Ingatlan-nyilvántartási alapismeretek

Adat- és térképtári ismeretek

VII. MELLÉKLET

Javasolt óratervek

(Iskolarendszerű képzéshez)

Elméleti órakeret


Földmérési alapismeretek		20 óra
Számítástechnikai alapismeretek		40 óra
Jogi, államigazgatási, ügyviteli alapismeretek		20 óra
Ingatlan-nyilvántartási alapismeretek		20 óra
Adat- és térképtári ismeretek		150 óra
Összesen		250 óra
Gyakorlati órakeret
Földmérési alapismeretek		20 óra
Számítástechnikai alapismeretek		40 óra
Jogi, államigazgatási, ügyviteli alapismeretek		20 óra
Ingatlan-nyilvántartási alapismeretek		20 óra
Adat- és térképtári ismeretek		150 óra
Összesen		250 óra
Mindösszesen		500 óra

A gyakorlati képzés a gyakorlóhelyen vagy a gyakorlati oktatóbázison, az elmélethez kapcsolódóan csoportos vagy egyéni foglalkozás keretében történik. Az oktatás terjedjen ki bemutatásra, mintapéldákra, gyakorló és valós feladatokra az egyszerűtől az összetettig.

TÖRZSKÖNYVEZŐ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

22 5 3124 16 63 09

2. A szakképesítés megnevezése:

Törzskönyvező szaktechnikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség (érettségi) és

- szakmai előképzettség:

= állattenyésztő, állat-egészségügyi technikus vagy

= mezőgazdasági technikus,

- egészségügyi alkalmasság,

- a vizsga napjáig a 20. életév betöltése,

- legalább egyéves állattenyésztés területén eltöltött szakmai gyakorlat.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3124	Mezőgazdasági technikus (Törzskönyvező szaktechnikus)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6124	Általános állattartó és -tenyésztő
6132	Szarvasmarhatartó és -tenyésztő
6133	Sertéstartó és -tenyésztő
6135	Juhtartó és -tenyésztő
6136	Baromfitartó és -tenyésztő
6137	Kisállattenyésztő
6139	Egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások
6140	Általános mezőgazdasági foglalkozások

3. A képesítés célja:

A törzskönyvező szaktechnikus a szakmai alapképzettség mellett képes fő- vagy kiegészítő tevékenységként szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, baromfi törzskönyvezésére és a tenyésztési teljesítményvizsgálatok szakszerű elvégzésére.

A törzskönyvező szaktechnikus ismerje a munkájával kapcsolatos biológiai-genetikai, termelési és technikai hátteret. Legyen készsége az állatok külső és belső tulajdonságainak, összefügéseinek felismerésében, a termelési, tenyésztési adatok gyűjtésében, feldolgozásában és felhasználásában. Ismerje az országos tenyésztési célokat, az üzemekben, farmergazdaságokban folyó tenyésztési tevékenységet, tenyésztési módszereket és termelési folyamatokat.

4. A munkaterület jellemzése:

A tenyésztési feladatok tenyészetben, állattenyésztő telepen:

- az üzem tenyésztési programjának kitűzése és megvalósítása,

- párosítási tervek készítése,

- tenyészállatok szelekciója,

- az állatok szaporítása,

- tenyészállat-gazdálkodás,

- a szaporodásbiológiai problémák figyelemmel kísérése,

- szakszerű és gazdaságos takarmánygazdálkodás figyelemmel kísérése,

- a tenyészállatok azonosítása és megjelölése,

- tenyésztési és termelési nyilvántartások gyűjtése és feldolgozása,

- törzskönyvezés, a hivatalos törzskönyvi munkák kiegészítése.

Tenyésztő szervezeteknél (egyesület, szövetség, illetve tenyésztő vállalkozás):

- az üzemek látogatása adatgyűjtés céljából,

- állatmegjelölési és termékmintavételi munkák szakszerű végzése,

- az üzemek termelési és tenyésztési adatainak felvétele, feldolgozása és értékelése,

- törzskönyv vezetése.

Törzskönyvvezetés és teljesítményvizsgálat nélkül nincs tenyésztés. Tenyészállat export feltétele a hiteles származási lap. Ezen feladatok ellátása széles állattenyésztési szakmai műveltséget és kiegészítő speciális ismereteket igényel, amellyel a törzskönyvező szaktechhnikusnak rendelkeznie szükséges az alapképzettsége megszerzésével, valamint speciális fakultációkkal és azokból tett szakvizsgákkal.

- Származási igazolások kiállítása.

- Tenyésztési dokumentumok készítése.

- Külön fakultáció felvétel és vizsga letétele esetén teljesítményvizsgálat végzése.

Termelés ellenőrző szervezeteknél és teljesítményvizsgáló állomásoknál külön vizsga letétele esetén.

- Adatfelvételezés, mintavétel.

- Teljesítményvizsgálati adatkiértékelés a vonatkozó "Tenyésztési Kódex" alapján.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A törzskönyvező szaktechnikus feladatát a munka természetéből adódóan önállóan tudja elvégezni.

Az egyes fajták elismert tenyésztő szervezetei által kibocsátott és az FM álttal elismert tenyésztési programok és törzskönyvi rend ismeretében tudja ellátni a szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló, baromfi fajokra vonatkozó nyilvántartásba vételt, jelölést, tenyésztési, termelési adatgyűjtést és a gépi adatfeldolgozásnak megfelelően az adatok továbbítását (adminisztrációját).

Tudjon résztvenni az állatok küllemi, genetikai értékelésében, azok összefüggéseit ismerje és a tenyésztőt megfelelő szaktanáccsal lássa el.

Tudja a számítógépet használni.

Rendelkezzen általános állattenyésztési, genetikai, takarmányozási, állat-egészségügyi, -higiéniai, gazdálkodási, tartástechnológiai ismeretekkel.

Teljesítményvizsgálati fakultációs képzés alapján ismerje meg és tudja alkalmazni a vonatkozó "Teljesítményvizsgálatok Kódex"-ét.

2. Elméleti követelmények

Állatbonc- és élettan terén

Ismeret szintjén tudja:

- fajonként a mozgás, vázalkotás szervezetrendszerét a külső testalakulás szempontjából.

Megértés szintjén tudja:

- a testtájakat,

- az egyéb szervek, szervrendszerek felépítését és működését,

- az ivarszervek felépítését és működését,

- a tőgy bonctani felépítését és élettani működését.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tej-, a hús-, a tojás- és a gyapjútermelés élettani tényezőit.

Állattenyésztés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a genetikai alapfogalmakat, az öröklődés különleges eseteit,

- a populációs és kvantitatív genetika alapjait,

- a kvantitatív tulajdonságok öröklődését,

- a szelekció során a várható előrehaladást,

- a tenyésztési módszerek elveit,

- az értékmérő tulajdonságokat a hasznosítási irány megválasztása, a szelekció és a tenyésztési módszerek megválasztása érdekében.

Megértés szintjén tudja:

- a vércsoportok öröklődését a származás, azonosítás érdekében,

- az ivarhoz kötött öröklődést az állattenyésztés területén és jelentőségét,

- a h-érték és a korreláció jelentőségét,

- a pároztatás, termékenyítés, vemhesítéssel kapcsolatos tudnivalókat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a párosítási tervet elkészíteni.

Takarmányozás terén

Ismeret szintjén tudja:

- az egyes állatfajok takarmányozási sajátosságait.

Megértés szintjén tudja:

- állatfajonként az energiaátalakulás folyamatát.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a takarmányok hatékonyságának megállapítását.

Törzskönyvezés terén

Ismeret szintjén tudja:

- az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényt,

- a tenyésztő szervezet és tenyésztési program, valamint a törzskönyvezési rend fogalmát,

- a tenyésztő szervezetek működését, elismerésének lehetőségét, módját, időtartamát, személyi feltételeit, a támogatást.

A fajtatiszta szarvasmarha, sertés, juh, kecske, ló törzskönyv vezetésének és származási igazolás kiállításának szabályainál:

Ismeret szintjén tudja:

- a törzskönyvezés céljait,

- az elismert fajtákat és a tenyészetszámra vonatkozó szabályokat,

- a törzskönyvek ellenőrzésének, felülvizsgálatának és hitelesítésének módozatait,

- a származási igazolással kapcsolatos szabályokat.

Megértés szintjén tudja:

- a földművelésügyi miniszter 30/1994. (VI. 28.) FM rendelet a törzskönyvezés kérdéseiről, a tenyésztő szervezetenkénti elismerés, továbbá az egyes tenyészállatokra vonatkozó törzskönyv, valamint tenyésztési főkönyv vezetésének és a származás igazolás kiállításának szabályairól, valamint a 32/1994. (VI. 28.) FM rendeletet a tenyészállatok teljesítményvizsgálatáról és tenyészérték-becsléséről,

- a vonatkozó "Kódex"-ek tartalmát,

- a törzskönyv tartalmát, szerkezetét és vezetését,

- a fő- és melléktörzskönyv követelményeit,

- a bejegyzés lehetőségeit,

- a törzskönyvi osztályba sorolás feltételeit,

- a törzskönyv fomáját, elhelyezését és megőrzését,

- a származási igazolás kiállításának szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a felmerülő azonosítókat és ismertető jeleket,

- az utódok megjelölését,

- a termékenyítési, ellési és fialási dátumokkal kapcsolatos teendőket,

- az embrióátültetésből származó kiegészítő feljegyzéseket,

- a származás ellenőrzésének módját,

- a felelősségviselés lehetőségét és eseteit,

- a származási igazolásban foglaltakat.

Az önálló névvel elismert keresztezési, illetve hibridációs programban résztvevő szarvasmarha, juh és sertés tenyésztésének, tenyésztési főkönyv vezetésének és származási igazolás kiállításának szabályainál:

Ismeret szintjén tudja:

- a keresztezési, illetve hibridizációs program célját,

- a tenyésztési főkönyv vezetésének szabályait,

- a tenyésztési program főkönyvét, fajtakódját és hitelesítését,

- a származási igazolással kapcsolatos szabályokat.

Megértés szintjén tudja:

- a főkönyvben a szükséges adatokat,

- a tenyészállatok születésére, ivarzására vonatkozó adatok bejegyzését,

- a származási igazolás fogalmát,

- a teljesítményvizsgálati és tenyészérték megállapítási eredményeket. A főkönyv célját, formáját és a megőrzésre vonatkozó szabályokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a felmerülő azonosításokat, ismertetőjeleket, valamint a vércsoportokat,

- a származási igazolásban foglaltakat,

- az utódok megjelölését,

- a termékenyítési, ellési és fialási dátumokkal kapcsolatos teendőket,

- az embrió-átültetésből származó feljegyzéseket,

- a származás ellenőrzésének módját,

- a felelősségviselés teendőit.

A fajtatiszta baromfira vonatkozó törzskönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályainál:

Ismeret szintjén tudja:

- fajtatiszta baromfi törzskönyvezésének célját,

- a törzskönyv vezetésének szabályait,

- a fajtatiszta baromfi törzskönyvezésének alapfogalmát,

- a fajtákra és fajtakódokra vonatkozó adatokat,

- a törzskönyvre vonatkozó szabályokat.

Megértés szintjén tudja:

- a törzskönyv tartalmára vonatkozó adatokat,

- a törzskönyvi osztály tagolódását,

- a törzskönyvi osztályok kialakítását és a besorolás feltételrendszerét, valamint a származási nyilvántartásokat.

Fajták ismerete terén

Ismeret szintjén tudja:

- a hazánkban előforduló egyéb fajták és hibridek küllemi és teljesítmény mutatóit.

Megértés szintjén tudja:

- a hazánkban legnagyobb számban előforduló szarvasmarha, juh, kecske, sertés, ló és baromfifajták és hibridek küllemi és teljesítmény mutatóit.

Termék ismerete terén

Ismeret szintjén tudja:

- a tejgazdálkodás alapjait,

- a szarvasmarhák, sertések, juhok és baromfiak vágóhídi minősítését,

- a húsok megítélését és minőségi osztályba sorolását,

- a tojások minősítését, osztályba sorolását és jelölését,

- a gyapjú felépítését,

- a gyapjú értékmérő tulajdonságait, szerkezetét és minőségi osztályait.

A tenyészállatok teljesítményvizsgálata és tenyészérték-becslése terén

Ismeret szintjén tudja:

- az idevonatkozó törvényt és az idevonatkozó kódexek tartalmát,

- a tenyésztő szervezet megbízására vonatkozó főbb elveket és szabályokat,

- a tenyésztési program tartalmát és célját,

- az eredményösszesítő készítésének módját,

- a teljesítményvizsgálat hitelesítésének feltételeit,

- a szarvasmarha, juh, kecske, sertés, ló és egyéb állatfajok teljesítményvizsgálatát és tenyészértékbecslését,

- a származási igazolás kiállításának feltételeit, valamint a származási igazolás előírásait (tenyésztojás, tenyészbaromfi),

- a szállítólevél kiállításának feltételeit, valamint előírásait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az azonosítókra vonatkozó jelöléseket,

- a bizonylatok rendjét, a tenyészállatok és szaporítóanyag megjelölésének módját és idejét,

- a származási igazolásban foglaltakat.

A keresztezési, illetve hibridizációs programban résztvevő baromfira vonatkozó tenyésztési főkönyv vezetésének és a származási igazolás kiállításának szabályainál:

Ismeret szintjén tudja:

- a keresztezési, illetve a hibridizációs program célját,

- a főkönyv vezetésének szabályait,

- a tenyésztési program főkönyvét, fajtakódját és hitelesítését,

- a főkönyvre vonatkozó szabályokat.

Megértés szintjén tudja:

- a főkönyv adatait,

- a főkönyv törzskönyvi osztály tagolódását,

- az állomány értékmérő mutatóit,

- az alkalmazott állat-egészségügyi kérdéseket,

- a főkönyvi osztályok kialakítását, a származásnyilvántartást,

- a származási igazolás kiállításának feltételeit, előírásait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tenyészállatok és a szaporítóanyag megjelölésének módját és idejét,

- a bizonylatok rendjét,

- a felelősségviselés lehetőségét és eseteit,

- a származási igazolásban foglaltakat.

Központi vizsgálatoknál

Ismeret szintjén tudja:

- az egyedi (saját teljesítmény) vizsgálatokat,

- az ivadék és oldalági vizsgálatokat,

- szülőpár és végtermék teszteket.

Üzemi vizsgálatoknál

Ismeret szintjén tudja:

- a nőivarú egyedek végtermék tesztekhez kapcsolódó szaporodási vizsgálatokat,

- a teljesítményvizsgálatot a tenyészállatok saját, ivadékai és oldalági rokonai termelőképessége alapján,

- a körvizsgálatokat, ahol az ivadékokat az összehasonlíthatóság érdekében különböző állományokból választják ki,

- a törzs, szaporító és végtermék telepek vizsgálatát,

- a tenyésztő és árutermelő telepek adatai alapján végzett vizsgálatokat,

- az azonosított utódok vágóhídi adatai alapján végzett vizsgálatokat és ezen vizsgálatok feltételeit.

Vizsgálati eljárásnál

Megértés szintjén tudja:

- a mintavétel módját, a betelepítés feltételeit (központi vizsgálatoknál),

- a felhasznált takarmányokat és takarmányozási módokat,

- a vizsgálat ellenőrzésére vonatkozó hatósági előírásokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az állatok jelölését, a vizsgált állatokra vonatkozó adatok gyűjtésének szükségességét (állatok korát, tömegét), a vizsgált tulajdonságokat és a vizsgálatok mérésének módját.

Tenyészértékbecslési eljárásnál

Ismeret szintjén tudja:

- a tenyészérték becslési módszereket, a számítások és kiértékelések módjait.

Megértés szintjén tudja:

- a tenyészérték kifejezésének értékelését.

Gazdálkodás és szervezés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formát,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az egyszerűsített üzleti terv elkészítését,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltérozás elvégzését.

Munka- és környezetvédelem terén

Ismeret szintjén tudja:

- a munkavédelem, környezetvédelem és természetvédelem fogalmát,

- a hulladékok környezetkárosító hatásait,

- az állattenyésztés foglalkozási ártalmait,

- az állatról emberre terjedő betegségeket,

- a mezőgazdasági tűzrendészettel kapcsolatos alapfogalmakat és szabályokat.

Megértés szintjén tudja:

- a levegő-, víz- és talajszennyeződést és azoknak elhárítási módozatait,

- az állattartó telephelyek, istállók, erőgépek és a növényvédelem környezetszennyező hatását, ezeknek megelőzését és elhárítási módozatait,

- az embereket, állatokat és növényeket ért környezetkárosító hatásokat és ezek tüneteit,

- állatfajonként a gondozással, ápolással, takarmányozással, terméknyeréssel és tejkezeléssel előforduló baleseti megelőzést és elhárítást,

- az állattartó telephelyekkel, a takarmányok előkészítésével és tárolásával kapcsolatos tűzrendészeti előírásokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a mezőgazdaságból származó levegő-, víz- és talajszennyező tényezőket, valamint elhárításuk módozatait.

3. Személyi követelmények

A szarvasmarha törzskönyvezése terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a szarvasmarha küllemi bírálatát,

- a tej csíraszám meghatározását.

Készség szintjén tudja:

- a növendék és felnőtt szarvasmarha testméretét felvenni és testtömegét becsülni,

- a fejőgéprendszereket alkalmazni.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a szarvasmarha megjelölésének módját, azonosítóját, valamint a törzskönyvi számát (tetoválás, krotáliázás-ENAR) és az ehhez szükséges eszközöket,

- a próbafejések végrehajtását és a próbafejések végrehajtásának eszközeit,

- alapbizonylatok készítését,

- a tejzsír vizsgálatok módszereit és eszközeit,

- a tejfehérje, fajsúly, savfok és tisztaság meghatározását és azok eszközeit,

- a szarvasmarhák teljesítményvizsgálatát és tenyészértékbecslését.

A sertés törzskönyvezése terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a sertések küllemi bírálatát és az ultrahangos szalonnavastagság-mérést.

Készség szintjén tudja:

- a sertések testméretének felvételét.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a sertés megjelölésének módját, azonosítóját, valamint a törzskönyvi számát (fülcsipkézés, tetoválás, krotáliázás-ENAR) és az ezekhez szükséges eszközöket,

- a malacok mérlegelésének módját és eszközeit,

- az alapbizonylatok készítését,

- a sertések teljesítményvizsgálatát és tenyészértékbecslését.

A juh törzskönyvezése terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a juhok küllemi bírálatát.

Jártasság szintjén tudja:

- a bonitálás végrehajtását.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a juhok megjelölésének módját, azonosítóját, valamint a törzskönyvi számát (tetoválás, krotáliázás-ENAR) és az ezekhez szükséges eszközöket,

- a bárányok és felnőtt állatok mérlegelésének módját és ezsközeit,

- a gyapjúismeret alapjait (finomság, bundatömöttség, belszerkezet és gyapjútisztaság becslését), a fürthosszúság meghatározását,

- a juhok nyírásával kapcsolatos törzskönyvezési feladatokat,

- a juhok próbafejésével kapcsolatos törzskönyvezési feladatokat,

- az alapbizonylatok készítését,

- a juhok teljesítményvizsgálatát és tenyészértékbecslését.

A ló törzskönyvezése terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a lovak küllemi bírálatát.

Készség szintjén tudja:

- a lovak testméretének felvételét.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a lovak megjelölésének módját, azonosítóját, valamint törzskönyvi számát (bélyegzés, besütés stb.) és az ezekhez szükséges eszközöket,

- az alapbizonylatok felvételét és készítését,

- a lovak teljesítményvizsgálatát és tenyészértékbecslését.

A baromfi törzskönyvezése terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a baromfiak küllemi megítélését.

Alkotó alkalmazás

- a baromfiak megjelölésének módját, azonosítóját és törzskönyvi számát,

- a tenyésztojások megjelölését,

- az alapbizonylatok felvételét és elkészítését,

- a baromfiak mérlegelését,

- a baromfiak teljesítményvizsgálatát és tenyészértékbecslését.

Általános gyakorlati ismeretek

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az egyes állatfajok húsának minősítését és osztályba sorolását.

Jártasság szintjén tudja:

- a szükséges számítógépek működését és adattárolását.

Készség szintjén tudja:

- állatfajonként a takarmányok összeállítását,

- kiszámítani a takarmányok hatékonyságát.

4. Személyi követelmények

A törzskönyvező szaktechnikus a testi alkalmasság mellett legyen kiegyensúlyozott, rendelkezzen gyors reflexekkel, jó fizikai állóképességgel.

Alakuljon ki benne e munkakörben igen szükséges rendszeretet, pontosság és fegyelmezettség igénye.

Az állatokhoz legyen türelmes. Szakmailag legyen tájékozott, törekedjen az új ismeretek elsajátítására, munkáját jellemezze a magasfokú szakszerűség.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tételei:

- az általános állattenyésztés,

- a törzskönyvezés,

- a gazdálkodási és szervezési ismeretek, valamint a munkavédelmi, környezetvédelmi ismeretek tananyagát tartalmazzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga témakörei:

- a törzskönyvezésnél elfogadott eszközök ismertetése, használata,

- adott állatfajra vonatkozó jelölés, mérés, megítélés, végrehajtása,

- bizonyos tenyésztési, termelési stb. nyomtatványok ismertetése, kapott adatok alapján kitöltése.

2. A felmentés feltételei

A vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Az általános szakmai gyakorlat teljesítésén túl:

- 10 nap szakmai gyakorlat szarvasmarha-tenyésztésben, vagy 5-5 nap sertés-, illetve juhtenyésztésben állattenyésztő felügyelő mellett.

A gyakorlat teljesítését írásban kell igazolni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződéses keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- az állatok jelöléséhez szükséges eszközök (pl. tetováló, fülcsipkéző fogó, füljelzők, mérés eszközei stb.),

- a tejvizsgálatokhoz szükséges eszközök,

- a gyapjúvizsgáló, -mérő eszközök,

- az alapvető húsminőségvizsgáló eszközök,

- a gyakorláshoz szükséges nyomtatványok,

- számítástechnikai felszerelés,

- a tanüzemben állatfajonként a manuális törzskönyvezési feladatok bemutatása és gyakorlása.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elmélet

Általános állattenyésztés

Törzskönyvezési ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Munka- és környezetvédelem

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óratervek

(Iskolarendszerű képzéshez)

Tantárgy megnevezése		Összes óra

Elméleti tantárgyak
Általános állattenyésztés		70
Törzskönyvezési ismeretek		125
Gazdálkodási és szervezési ismeretek		40
Munka- és környezetvédelem		15
Elmélet összesen		250
Szakmai gyakorlat		250
Mindösszesen:		500

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

49 4 4129 10 20 03

2. A szakképesítés megnevezése:

Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
4129	Egyéb irodai nyilvántartási foglalkozások (Ingatlan-nyilvántartási ügyintéző)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
-	-

3. A képesítés célja:

A földügyi szakigazgatás részére olyan közképzettségű szakember biztosítása, aki önállóan alkalmas az ingatlanok nyilvántartásával kapcsolatos ügyek intézésére, érdemi döntések meghozatalára, a nyilvántartások szakszerű vezetésére és az adatok tárolására.

4. A munkaterület jellemzése

A földügyi szakigazgatás területén az ingatlanok nyilvántartása, a változások vezetése hagyományos és számítógépes formában, az ingatlan-nyilvántartásban lévő adatok szakszerű kezelése és tárolása. Más szervek földdel és ingatlanokkal összefüggő nyilvántartásainak vezetése, kezelése és az adatok tárolása.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozások során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- ingatlanok nyilvántartása,

- ingatlanokhoz kapcsolódó jogok és tények vezetése,

- ingatlanokkal kapcsolatos beadványok intézése, határhozatal,

- ingatlan-nyilvántartás átalakítása,

- ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatása,

- adatok leválogatása a decentrális ingatlan-nyilvántartási adatbázisból,

- a decentrális ingatlan-nyilvántartási adatok archiválása.

2. Szakmai követelmények

Földmérés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a földmérés céljai és feladatai,

- a Föld alakja,

- a térkép fogalma,

- a térképek csoportosítása,

- a méretarány,

- a térképek vetülete,

- szelvényezés,

- a mérés fogalma,

- vízszintes és magasságmérés alapesetei,

- a számítógépen kezelhető térképek előállítása, a digitális térképek tartalma és térinformatikai kapcsolata, a digitális térkép egyéb felhasználási területei.

Megértés szintjén tudja:

- a térkép tartalma, a térképkészítés technológiái,

- digitális térképek tartalma és térinformatikai kapcsolata,

- a sajátos célú földmérési munkák fajtái, ezek ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai.

Számítástechnika terén

Ismeret szintjén tudja:

- alapfogalmak,

- hardver,

- szoftver,

- számítógépes hálózatok.

Megértés szintjén tudja:

- az operációs és segédoperációs rendszerek (DOS, NOTRON, WINDOWS),

- a rendszerek csoportosítása és feladatai, belső-külső parancsok, a jelszó használata,

- felhasználói programok, szövegszerkesztő, térképszerkesztő programok, ill. táblázat- és adatbázis-kezelők általános ismerete.

Jogi ismeretek terén

Megértés szintjén tudja:

- a jogszbály, a jogszabályról általában a jogalkotó szervek, a jogszabály szerkezete, hatálya kihirdetése, közzététele, jelölése és rangsora, a jogszabály alkalmazása és értelmezése,

- tulajdonjogi ismeretek, tulajdonjog fogalma, alanya, tárgya és tartalma, ingatlanok tulajdonjogának megszerzése, a tulajdoni formák, a használati jog,

- a szerződés, a szerződés fogalma, felépítése és megkötése, megerősítése és biztosítása, érvénytelensége és kikényszeríthetetlensége, az ingatlanok tulajdonátruházására szolgáló szerződések,

- az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok ismerete.

Az államigazgatási eljárások általános szabályai terén

Ismeret szintjén tudja:

- az Alkotmány, az államszervezet felépítése, az államigazgatás központi és helyi szervei, a bíróságok és ügyészségek,

- a földügyi szakigazgatás szervezete, központi és helyi szervei, intézmények és gazdasági társaságok.

Megértés szintjén tudja:

- az államigazgatási eljárás alapfogalmai, a hatáskör és illetékesség, az elsőfokú eljárás megindítása (határidő, kérelem, jegyzőkönyv, képviselet, kizárás, szakhatóság közreműködése, idézés és értesítés), a tárgyalás (az eljárás felfüggesztése, igazolás, az iratokba való betekintés),

- a határozat (alakja és tartalma, közlése, a határozat kijavítása és kiegészítése), a hatósági bizonyítvány, igazolvány és a hatósági nyilvántartás,

- a jogorvoslat (a határozat módosítása és visszavonása, fellebbezés, bírósági felülvizsgálat, ügyészi intézkedés, semmisség),

- a végrehajtás (a végrehajtó határozatok, a végrehajtás elrendelése, behajtás, a végrehajtás felfüggesztése, elévülés, kifogás),

- vegyes rendelkezések (az eljárási költség és költségmentesség, felettes szervek),

- az ügyvitel szabályai (az ügyvitel és az iratok nyilvántartása, az ügyvitel mozzanatai, a selejtezés).

Ingatlan-nyilvántartás terén

Megértés szintjén tudja:

- az ingatlan-nyilvántartás fogalma, célja, tárgya és alapegységei, hatásköri szabályok,

- az ingatlan-nyilvántartás részei, a tulajdoni lap, a földkönyv, az ingatlan-nyilvántartási térkép, az egyéb önálló ingatlanok alaprajzai, az irattár és a mutatók,

- az ingatlan-nyilvántartás tartalma, az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető adatok, az ingatlanok és a jogosultak adatai.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az adatok számítógépes feldolgozása, a centrális és decentrális ingatlan-nyilvántartás,

- az ingatlan-nyilványtartásba bejegyezhető jogok és tények,

- az ingatlanok nyilvántartásának módja, az ingatlan-nyilvántartás területi tagozódása, a belterület és a külterület, a zártkert mint különleges külterület,

- a nyilvántartásba vétel módja és a sajátos nyilvántartási módok,

- az ingatlan-nyilvántartás alapelvei, a bejegyzés és a rangsor elve, a valósággal egyezőség elve, a közhitelesség és a nyilvánosság elve, az okirati elv, a kötelező használat és a teljesség elve,

- az ingatlan-nyilvántartási eljárás, az eljárás főbb jellemzői, az ügyfél kezdeményezésére induló eljárás (az ingatlan-nyilvántartási beadványok, a változások érvényesítésének alapjai), hivatalból való eljárás (helyszíni ellenőrzés, jogok, tények ellenőrzése), az egységes földhivatali eljárás,

- az ingatlan-nyilvántartási beadvány elintézése, iktatás és széljegyzés, az okiratok vizsgálata, közbenső intézkedések, nyilvántartásba helyezés, határozat ingatlan-nyilvántartási ügyekben, a határozat kijavítása, kiegészítése és visszavonása,

- a változások érvényesítése, átvezetés és bejegyzés a nyilvántartásba és a térképre,

- a jogorvoslat, a fellebbezési eljárás, a II. fokú eljárás, bírósági jogorvoslati kérelem, a felügyeleti szerv intézkedései, ügyészi óvás, az ingatlan-nyilvántartási perek,

- különleges eljárások, az új önálló ingatlanok bejegyzése, a tényleges birtoklás bejegyzése, a földhivatali határozaton alapuló pénzkövetelések behajtása, kisajátítási eljárás,

- a decentrális ingatlan-nyilvántartási rendszer, az adatok kezelése, változás vezetés, archiválás, külső felhasználók csatlakozási lehetősége a decentrális ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz,

- az adatszolgáltatás módja a hagyományos és a számítógépes ingatlan-nyilvántartásból, jogosultság, hiteles másolatok igénylése és kiadása, hivatalból történő adatszolgáltatás, a decentrális ingatlan-nyilvántartásból a központi adatszolgáltatás számára szükséges adatok gyűjtése.

IV. SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. Szakmai vizsga részei:

1.1. Írásbeli vizsga (alapismeretek)

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga (ingatlan-nyilvántartási ismeretek)

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgázó a vizsgabizottság előtt egy adott ügy érdemi elintézését végzi el a gyakorlóhelyen (földhivatal) vagy a gyakorlati oktatóbázison.

A gyakorlati feladat legalább elégséges szintű megoldása előfeltétele a szóbeli vizsgára bocsátásnak. Ha a képzésben az elégséges szintet nem éri el - gyakorlati érdemjegye elégtelen -, javítóvizsgán vehet részt.

1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga az előre kiadott kérdéscsoportok alapján történik. Egy kérdéscsoport négy témakörből áll (földmérési, számítástechnikai alapismeretek, jogi, államigazgatási és ingatlan-nyilvántartási ismeretek). A képzésben résztvevők a kérdésekből húznak. A vizsgán segédeszköz nem használható. A felkészülési idő: max. 20 perc.

A szóbeli tételeket az FM határozza meg.

2. A felmentés feltételei

Azt a vizsgázót, aki a 4220 FEOR számú földügyi számítógépes adatkezelő képesítéssel rendelkezik, a számítástechnikai alapismeretek tárgyból fel kell menteni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat. A pedagógiai végzettség alól a vizsgáztatásra kijelölt szervezet vezetője adhat felmentést.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel vagy szerződés keretében biztosítani tudja ezeket.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Földmérési alapismeretek

Számítástechnikai alapismeretek

Jogi ismeretek

Államigazgatási ismeretek

Ingatlan-nyilvántartási ismeretek

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Elméleti órakeret

Földmérési alapismeretek		20 óra
Számítástechnikai alapismeretek		20 óra
Jogi ismeretek		30 óra
Államigazgatási ismeretek		30 óra
Ingatlan-nyilvántartási ismeretek		150 óra
Összesen		250 óra
Gyakorlati órakeret

Földmérési alapismeretek		30 óra
Számítástechnikai alapismeretek		30 óra
Jogi ismeretek		20 óra
Államigazgatási ismeretek		20 óra
Ingatlan-nyilvántartási ismeretek		150 óra
Összesen		250 óra
Mindösszesen		500 óra

A gyakorlati képzés a gyakorlóhelyen vagy a gyakorlati oktatóbázison, az elmélethez kapcsolódóan csoportos vagy egyéni foglalkozás keretében történik. Az oktatás terjedjen ki bemutatásra, mintapéldákra, gyakorló és valós feladatokra az egyszerűtől az összetettig.

FOTOGRAMMETRIAI KIÉRTÉKELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

53 4 5399 13 90 02

2. A szakképesítés megnevezése:

Fotogrammetriai kiértékelő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség,

- munkaköri alkalmassági vizsga.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5399	Fotogrammetriai kiértékelő

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
4220	Számítástechnikai adminisztratív foglalkozás

3. A képesítés célja

Alapfokú képzettségű szakember biztosítása a földi és légi egyképes, vagy sztereo felvételek elkészítéséhez, a kész felvételek metrikus feldolgozásához, illetve interpretációs feldolgozás elvégzésére a nemzetgazdaság bármely területén jelentkező fotogrammetriai feladatok számára.

4. A munkaterület jellemzése

A fotogrammetriával kapcsolatos alapfokú műszaki tevékenység gyakorlati végrehajtása, a felvételek műszeres kiértékelése, a különböző fotogrammetriai termékek (fototérkép, sztereokiértékelő lap stb.) előállítása, a részfeladatok gyakorlati végrehajtása.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- fotogrammetriai alapfeladatok előkészítése, tájékozás adott kiértékelő műszeren,

- síkrajzi és magassági kiértékelés,

- fotogrammetriai pontsűrítés,

- távérzékelési eljárás,

- fénykép interpretációk,

- térképi tartalommal összefüggő kiértékelő munka.

2. Szakmai követelmények

a) Földmérési alapismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a földmérés célja és feladatai,

- a Föld alakja,

- a térkép fogalma,

- a térképek csoportosítása,

- méretarány,

- a térképek vetülete,

- szelvényezés,

- a mérés fogalma,

- vízszintes- és magasságmérés alapesetei,

- a számítógépen kezelhető térképek előállítása, a digitális térképek tartalma és térinformatikai kapcsolata, a digitális térkép egyéb felhasználási területei.

Megértés szintjén tudja:

- a térkép tartalma, a térképkészítés technológiái,

- digitális térképek tartalma és térinformatikai kapcsolata.

b) Számítástechnikai alapismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- alapfogalmak,

- hardver,

- szoftver,

- számítógépes hálózatok.

Megértés szintjén tudja:

- az operációs és segédoperációs rendszerek (DOS, NORTON, WINDOWS),

- a rendszerek csoportosítása és feladatai, belső-külső parancsok, grafikus és egyéb kártyák használata, üzemeltetés és karbantartás feladatai, a jelszó használata,

- felhasználói programok, szövegszerkesztő, térképszerkesztő programok, ill. táblázat- és adatbázis-kezelők általános ismerete.

c) Fotogrammetria terén

Megértés szintjén tudja:

- a fotogrammetria geometriai alapismeretei,

- optikai és fényképészeti alapismeretek,

- a fényképek torzulásai,

- a mérőkamera, földi és légi kamerák,

- a térlátás,

- a térhatású kép készítése, a térlátás fokozásának eszközei,

- a sztereofotogrammetria alapjai,

- ortofotogrammetria,

- a fotogrammetria egyéb alkalmazási területei.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a mérőkép,

- belső, külső adatok,

- a mérőképek nevezetes pontjai, vonalai, illesztőpontok,

- földi fotogrammetria eszközei, módszerei, matematikai összefüggések,

- egyképes eljárás,

- a képátalakítás,

- fototérkép készítése,

- síkfotós technológiák,

- a tájékozás külső adatai, relatív és abszolút tájékozás,

- sztereofotogrammetriai kiértékelési eljárások, analóg, analitikus és digitális kiértékelés,

- fotogrammetriai pontsűrítés,

- fotogrammetria alkalmazása a nagy méretarányú, a topográfiai és a sajátos célú térképkészítésben,

- műholdfelvételek felhasználása, interpretáció.

3. Gyakorlati követelmények

A képzésben résztvevő elméleti ismereteit tudja munkatevékenysége gyakorlása közben alkalmazni, legyen képes a tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátására.

4. Személyi követelmények

Az elméleti és gyakorlati képzés mellett elengedhetetlen a munkakör elvégzéséhez alkalmas személyiségi tulajdonságok megléte és azok fejlesztése (esztétikai érzék, önállóság, igényesség, pontosság, szervezőképesség, kapcsolatteremtő-képesség).

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei:

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

A vizsgáztatás általános szabályaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga

Egy konkrét feladat megoldása (fotogrammetria témakör, számítási műveletekkel, elméleti téma szöveges feldolgozásával), mely alapján a jelölt a tananyag jelentős részének ismeretéről tehet bizonyságot (rendelkezésre álló idő: 180 perc).

Az írásbeli vizsgán elektronikus zsebszámológép használható.

1.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga az előre kiadott kérdéscsoportok alapján történik.

Egy kérdéscsoport három témakörből áll:

- földmérési alapismeretek,

- számítástechnikai alapismeretek,

- fotogrammetria.

A vizsgázók a tételekből húznak.

A vizsgán segédeszköz nem használható.

A szóbeli vizsgatételeket az FM határozza meg.

2. A vizsgára bocsátás feltételei

Szakdolgozat készítés

A szakdolgozat kizárólag fotogrammetriai témakörrel foglalkozhat, azonban olyan részletességgel, hogy annak alapján a szakmai jártasság megállapítható legyen. A szakdolgozat elemzésénél a dolgozat bírálójának a gyakorlati tudás taglalásával foglalkoznia kell.

A szakdolgozat terjedelmét és formai követelményét a képzési hely határozza meg.

A szakdolgozatra kapott jegy a bizonyítványba kerül, a szakdolgozat legalább elégséges szinten történő elkészítése szükséges a képesítő vizsgára bocsátáshoz.

3. Felmentés feltételei

Azt a vizsgázót, aki a 4129 FEOR számú ingatlan-nyilvántartási ügyintéző, vagy a 4220 FEOR számú földügyi számítógépes adatkezelő képesítéssel rendelkezik, a földmérési és a számítástechnikai alapismeretek c. tárgyból felmentést kaphat.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú iskolai képesítéssel kell rendelkeznie.

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat. A pedagógiai végzettség alól a vizsgáztatásra kijelölt szervezet vezetője adhat felmentést.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, vagy szerződéses keretek között biztosítani tudja ezeket.

Szükséges tárgyi feltételek

- mérőkamerák,

- fototeodolit,

- képtranszformátorok,

- fotogrammetriai kiértékelő műszerek,

- földi, légi és műholdfelvételek.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Földmérési alapismeretek

Számítástechnikai alapismeretek

Fotogrammetria.

VII. MELLÉKLET

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Elméleti órakeret

Földmérési alapismeretek	40 óra
Számítástechnikai alapismeretek	70 óra
Fotogrammetriai alapismeretek	150 óra
Összesen	260 óra
Gyakorlati órakeret
Földmérési alapismeretek	30 óra
Számítástechnikai alapismeretek	60 óra
Fotogrammetriai alapismeretek	150 óra
Összesen	240 óra
Mindösszesen	500 óra

A gyakorlati képzés a gyakorlóhelyen vagy a gyakorlati oktató bázison, az elmélethez kapcsolódóan csoportos, vagy egyéni foglalkozás keretében történik. Az oktatás terjedjen ki bemutatásra, mintapéldákra, gyakorló és valós feladatokra az egyszerűtől az összetettig.

NÖVÉNYTERMESZTŐ ÉS NÖVÉNYVÉDELMI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

21 5 3124 16 62 05

2. A szakképesítés megnevezése:

Növénytermesztő és növényvédelmi technikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középfokú iskolai végzettség,

- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) előírásainak megfelelő egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3124	Mezőgazdasági technikus (növénytermesztő és növényvédelmi) [1]

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3624	Raktározási, üzemeltetési ügyintéző
5111	Kereskedő
5112	Eladó (Növényvédőszer-eladó)
6411	Növényvédelmi és növényegészségügyi foglalkozások
7530	Raktárkezelő

3. A képesítés célja:

A növénytermesztés és növényvédelem hivatásszerű gyakorlásához szükséges szakképzettség tanúsítása.

A növénytermesztési, kertészeti és a kapcsolódó műszaki, gazdálkodási, munka- és környezetvédelmi szakterületen a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember képes a nagyüzemben, kisüzemben, magánvállalkozásban, egyéni gazdaságban a korszerű agronómiai és technikai eljárások alkalmazásával a növények termesztésére, a piaci igényeknek megfelelő minőségi termékek előállítására és forgalmazására, ezen feladatok elvégzésére, kisebb munkacsoportok irányítására, a termelés menedzselésére.

A növényvédelmi és méregraktár-kezelői tevékenység hivatásszerű végzésére külön jogszabályi előírás szerint úgymint:

- felsőfokú (növényorvos, növényvédelmi szakmérnök, agrárkémikus agrármérnök, növényvédelmi üzemmérnök, növényvédelmi szaküzemmérnök, növényvédelmi és talajerőgazdálkodási szaküzemmérnök, növényvédelmi és talajerőgazdálkodási üzemmérnök, növényvédelmi szakirányú államvizsgát tett agrár- vagy kertészmérnök) végzettségű növényvédelmi irányító közvetlen felügyeletével I. kategóriájú készítményekkel növényvédelmi munkafolyamat vezetésére, illetve munkavégzésre;

- II. és III. kategóriájú készítményekkel való munkavégzés szakirányítására,

- II. és III. kategóriájú készítményekkel növényvédelmi szolgáltatás végzésére,

- a II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer vásárlására,

- növényvédő szerek szállítására,

- növényvédő szeres méregraktár kezelésére, nyilvántartásának vezetésére,

- jogszabályi előírásoknak megfelelő kereskedelmi tevékenység végzésére.

4. A munkaterület jellemzése:

A gazdálkodási, vezetési, szervezési ismeretekkel is rendelkező növénytermesztő és növényvédelmi technikus hivatásszerűen végezheti a kertészeti növények (zöldség, gyümölcs, szőlő, dísznövény) szabadföldi és növényházi termesztését, az ültetvények telepítését, a parképítési és fenntartási munkákat, a tevékenység végzésével kapcsolatos gépek üzemeltetését, az előállított termék forgalmazását és értékesítését, a magánvállalkozás adminisztrációs ügyeinek intézését, ilyen munkakörök irányítását.

A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít.

A növénytermesztő és növényvédelmi technikus a külön jogszabályban meghatározott szakirányítás mellett jogosult az üzemekben, gazdaságokban a növényvédelmi munkák irányítására, végzésére (szerek előkészítése, kijuttatása, szállítása), a növényvédő szerek forgalmazására, a méregraktár kezelésére.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Talajelőkészítés, talajművelés, okszerű talajjavítás, és talajvédelem, öntözés, tápanyag-visszapótlás.

Vetés, ültetés, tenyészidőszak alatti ápolási munkák.

A termék betakarítása, árukezelése, előfeldolgozása, tárolása, értékesítése.

Magtermesztés.

Növénytermesztési és növényvédelmi technológiák alkalmazása, irányítása, szervezése, ellenőrzése.

Alapvető laboratóriumi mérések.

Integrált növényvédelemhez adatszolgáltatás (előrejelzés).

Növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazása során szaktanácsadás.

Növényvédelmi szolgáltatás.

A tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök, berendezések, anyagok szakszerű működtetése és karbantartása.

A termesztési tevékenység során használt járművekkel (traktor, kerti traktor, lassú jármű stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!

Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása, betartatása.

Munkaterv készítése, munkacsoportok tevékenységének megszervezése, irányítása.

A könyvelési dokumentumok (eredmény-kimutatás, mérleg, pénzügyi táblázatok stb.) vezetése, vagy átnézése és hasznosítása, az adatok alapján a szükséges, megfontolt műszaki és piaci döntések meghozatala, a ráfordított költségek értékelése, elemzése.

A szakmai ismeretek folyamatos aktualizálása, különféle kommunikációs és informatikai eszközök használata.

Aktív részvétel az ágazat különféle szakmai szervezeteiben, testületeiben.

Az adott növényvédő szer (olyan anyagot, vagy anyagok keverékét tartalmazó természetes eredetű, illetve vegyi vagy mikrobiológiai úton előállított készítmény, amely a károsítók gyérítésére, elpusztítására, csalogatására, riasztására vagy a károsítók és növények életfolyamatainak szabályozására - beleértve a növényzet lombtalanítását és leszárítását is - alkalmas, vagy az ilyen készítmények biológiai hatását lényegesen befolyásolja, továbbiakban együtt: növényvédő szer) engedélyében előírt védőöltözet és egyéni védőeszköz (továbbiakban együt: védőfelszerelés) kötelező használatával az alábbi tevékenységek végzése vagy irányítása;

- a növényvédő szerek előírásszerű átvétele, tárolása, raktározása, forgalmazása, nyilvántartásainak vezetése és szállítása;

- a növényvédő szerek előkészítése (kimérés, bekeverés),

- a növényvédő szerek technológiai előírásnak megfelelő kijuttatása;

- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó eszközök, gépek, göngyölegek tisztítása;

- a kiürült göngyölegek és egyéb hulladékok szakszerű megsemmisítése, tárolása a megsemmisítésig vagy az újrahasznosításig.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a kertészeti és szántóföldi növénytermesztés függőségét az éghajlat és talaj adottságaitól;

- a meteorológiai és talajtani alapfogalmakat;

- a talajok kialakulását, tulajdonságait;

- a talajrendszertant;

- hazánk és a régió éghajlati- és talajadottságait;

- a fontosabb meteorológiai, mérési módszereket;

- a növényvédelem szerepét és jelentőségét;

- a növényvédelem fejlődését;

- a károsítók fogalmát és csoportosítását;

- a károsodást kiváltó élettani (hő, fény, víz, tápanyag, talaj, környezetszennyező anyagok), és fertőző okokat;

- a károsítók típusait, csoportosításukat (tápnövény száma, élősködés foka, szaporodás foka szerint);

- a károsítók által előidézett veszteségeket;

- a védekezés területeit (megelőzés, előrejelzés, gyógyítás);

- a károsítók elleni védekezés idejét, eljárásait (agrotechnikai, mechanikai, biológiai, kémiai, biomechanikai);

- a gazdanövény és a parazita szervezet kapcsolatát;

- a károsítók morfológiáját, életmódját, kártételét;

- a komplex és integrált növényvédelem fogalmát;

- a biotermesztés, az integrált növénytermesztés, a környezetkímélő technológiák célját, fogalmát, jelentőségét;

- a környezetvédelem jelentőségét, fontosságát, területeit, a tevékenységét érintő jogszabályi eljárásokat;

- a növényvédő szer fogalmát;

- a növényvédelemmel kapcsolatos kémiai alapfogalmakat (törzsoldat, hígítás, oldat, töménység stb.);

- a hatóanyag fogalmát, a vivőanyagok, segédanyagok szerepét, típusait;

- a növényvédő szerek vizsgálatát és engedélyeztetését;

- a csávázó szerek hatás szerinti csoportosítását;

- a csávázó szerek hatását a kultúrnövényekre, az élő környezetre és az emberre;

- az általános és a speciális talajfertőtlenítő szerek hatását;

- a növényi betegségek elleni szerek csoportosítását, hatásukat a kártevőkre, az élő környezetre, és az emberre;

- az állati kártevők elleni szerek csoportosítását, hatásukat a kártevőkre, az élő környezetre, és az emberre;

- a gyomirtó szerek csoportosítását, hatásukat a gyomnövényekre és az élő környezetre;

- a fasebkezelő szereket;

- a regulátorokat, műtrágyákat;

- a szermaradvány fogalmát, és a vele kapcsolatos előírásokat;

- a növényvédő szer átvételének, tárolásának, raktározásának és szállításának szabályait;

- a munkavédelem alapfogalmait, követelmény- és eszközrendszerét;

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát;

- a munkaegészségügy, biztonságtechnika alapfogalmait és a kapcsolatos követelményeket;

- különböző korlátozások (munkaegészségügyi, élelmezésügyi várakozási idő, élővizek, méhek védelmével kapcsolatos előírások) betartásának fontosságát, megszegésének következményeit;

- a mezőgazdaságban leggyakrabban előforduló foglalkozási (fizikai, vegyi, biológiai) ártalmakat;

- a méregtani alapfogalmakat;

- a szántóföldi növények termesztésének célját, jelentőségét, jellemző adatait;

- a gabonafélék termesztésének célját, jelentőségét;

- az őszi búza fajtáit;

- az őszi búza várható termelését;

- a rozs és trilicale termesztésének célját, jelentőségét, növénytani jellemzését;

- az őszi és tavaszi árpa termesztésének célját, növénytani jellemzését, fejlődését és fajtáit;

- a zab termesztésének célját, növénytani jellemzését és fajtáit;

- a rizs termesztésének célját, növénytani jellemzését és fajtáit;

- a kukorica termesztésének célját, növénytani jellemzését és fajtáit;

- a hibrid vetőmag előállítását;

- a burgonya termesztésének célját, növénytani jellemzését és fajtáit;

- az egészséges vetőgumó előállításának módját;

- a cukorrépa és a takarmányrépa termesztésének célját, növénytani jellemzését és a fajtáit;

- a borsó, a bab és a szója termesztésének célját, növénytani jellemzését és fajtáit;

- a csillagfürt és a lencse termesztésének célját, növénytani jellemzését és fajtáit;

- a repce termesztésének célját, növénytani jellemzését és fajtáit;

- a napraforgó termesztésének célját, növénytani jellemzését és fajtáit;

- a mák, a len és a kender termesztésének célját, növénytani jellemzését és fajtáit;

- a dohány termesztésének célját, növénytani jellemzését és fajtáit;

- a lucerna termesztésének célját, növénytani jellemzését és fajtáit;

- a vöröshere termesztésének célját, növénytani jellemzését és fajtáit;

- a pillangós virágú takarmánynövények termesztésének célját, növénytani jellemzését, tenyészigényét és termesztését;

- a silókukorica, a szudáni cirokfű, a takarmánycirok, a silónapraforgó, a takarmánykáposzta, valamint a keveréktakarmányok tenyészigényét, termesztését;

- a gyepek jellemzését, a gyepgazdálkodás jelentőségét, az új gyep telepítését;

- a fűmag termesztését;

- a zöldség-, gyümölcs-, szőlőtermesztés fogalmát, táplálkozási jelentőségét;

- a kertészeti növények termesztési módjait;

- a termesztő berendezések formáit, üzemeltetésük feltételeit;

- a növényi sorrend összeállításának szempontjait, a kettős termesztés lehetőségeit;

- a szőlő környezeti igényét;

- a szőlő leggyakrabban termesztett fajtáit;

- a borvidékek és körzetek jellemzőit, a bortörvény szabályozási körét;

- a szőlő szaporító- és ültetési anyagait;

- az alkalmazott tőkeformák, telepítési rendszerek jellemzőit;

- a szőlő ápolási munkáit;

- a gyümölcstermő növények környezeti igényét;

- a gyümölcstermő növények csoportosítását;

- a gyümölcstermő növények főbb fajtáit;

- a gyümölcstermesztő tájakat;

- a gyümölcsösök ültetési anyagait (saját gyökerű és oltvány növények);

- a gyümölcsösök ápolási munkáit;

- a zöldfélék környezeti igényét;

- a zöldségtermesztés körzeteit, a zöldségnövények csoportosítását;

- a szaporító és termesztő berendezéseket;

- a zöldségnövények termesztésének általános ismereteit;

- az általános magtermesztési tudnivalókat;

- a zöldségfélék ápolási munkáit;

- a nemesítés célját, eszközeit (fajtafenntartás, klónszelekció, keresztezés, hibridizáció, in vitro tenyésztés, génátültetéses klónozás stb.), következményeit;

- a géprajzi alapfogalmakat;

- a gépszerekezeti anyagok jellemző tulajdonságait;

- a vasat, ötvözeteit, és a színesfémeket;

- a műanyagokat és tömítőanyagokat;

- a növénytermesztésben és a kertészetben használatos erő- és munkagépek típusait, ezek működési elvét;

- a növényvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírásokat;

- a növényvédelmi és agrokémiai szakigazgatás rendszerét;

- a zárlati és veszélyes károsításokat és a megelőzés lehetőségeit;

- a méhészkedéssel és vadgazdálkodással kapcsolatos előírásokat, valamint a bejelentési kötelezettségeket;

- a vetőmagvak és egyéb növényi szaporítóanyagok előállításának, forgalmazásának és felhasználásának állami ellenőrzését, ezek körének meghatározását;

- a nyilvántartások vezetésének ellenőrzését;

- a melioráció fogalmát, szervezését, irányítását, ellenőrzését, tervezési rendszerét;

- a talajtani szakvélemény értelmezését;

- a talaj, a vizek, a levegő, az élővilág, a települési környezet védelmét;

- a növényvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezményeket és államigazgatási eljárásokat;

- a munkáltató és munkavállaló munkajogi, az anyagi felelősséget, a munkaügyi viták szabályait, a nők és a fiatalkorúak védelmét;

- a növényvédelem, növénytermesztés, talajerőgazdálkodás, melioráció és a környezetvédelem büntetőjogi vonatkozásait;

- a növényvédelem, növénytermesztés, talajerőgazdálkodás, melioráció és a környezetvédelem szabálysértési vonatkozásait;

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit;

- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit;

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat;

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait;

- a vagyonvédelem szabályait;

- az üzleti terv készítésének menetét;

- az üzleti tárgyalás technikáját;

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket;

- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket;

- a piackutatás, a piaci ismeretek jelentőségét;

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a környezeti tényezők (hő, fény, víz, talaj, tápanyag) szerepét a termelésben;

- a mikroszervezetek, és az egyéb szervezetek növényekre gyakorolt hatását;

- a kórokozó szervezetek életmódját, környezeti igényét (vírusok, baktériumok, gombák) és károsításuk jellemzőit;

- a kártevő szervezetek környezeti igényét (fonálférgek, puhatestűek, rovarok, kétéltűek, madarak, emlősök stb.) és károsításuk jellemzőit;

- a termesztő számára nem kívánatos növényi szervezetek környezeti igényét, és károsításuk jellemzőit;

- az élettelen eredetű károsítások jellemzését, hatásait;

- a művelt területek növényi és állati életközösségeit, és azok jellemzőit;

- a növényvédő szerek hatását befolyásoló tényezőket;

- a gomba- és rovarölő szerek hatásmechanizmusát, felhasználását, a szerek felhasználását befolyásoló tényezőket;

- a csávázó szerek hatásmechanizmusát, felhasználását, a szerek felhasználását befolyásoló tényezőket;

- a főbb gyomirtó szerek hatásmechanizmusát (hatástüneteit);

- a növényvédő szerek kiválasztásának szempontjait, a felhasználásukat befolyásoló tényezőket és alkalmazásuk várható irányát;

- a balesetek típusait, okait, a baleset-elhárítás módjait;

- az őszi búza növénytani jellemzését, fejlődését, termesztési igényét, betegségeit, kártevőit és gyomnövényeit, továbbá a kártevők előrejelzését;

- a rosz termesztési és növényvédelmi technológiáját;

- az őszi és a tavaszi árpa termesztési igényeit és károsítóit;

- a zab termesztési igényeit és károsítóit;

- a rizs termesztési igényét és károsítóit;

- a kukorica termesztési igényeit, fejlődési szakaszait, fázisait, károsítóit

- a burgonya termesztési igényeit, károsítóit;

- a cukorrépa és a takarmányrépa termesztési igényét, vetőmagtermesztését, fejlődési szakaszait és fázisait, károsítóit;

- a borsó termesztési igényeit, károsítóit;

- a bab termesztési igényeit, károsítóit;

- a szója termesztési igényeit, károsítóit;

- a repce termesztési igényeit, károsítóit;

- a napraforgó termesztési igényeit, károsítóit;

- a mák, a len és a kender termesztési igényeit és károsítóit;

- a dohány termesztési igényét, károsítóit;

- a lucerna termesztési igényeit, károsítóit, magtermesztését;

- a vöröshere termesztési igényét, károsítóit, magtermesztését;

- a rét és a legelő gyomnövényeit, károsítóit a gyepek javítását, termőképességük fokozását;

- a szőlő szaporítását, az egészséges szaporítóanyag előállítását;

- a szőlő ültetését, metszését, zöldmunkáit;

- a szőlő talajmunkáit és tápanyagellátását;

- a szőlő betakarítását;

- a gyümölcstermő növények részeit és szaporításukat;

- az egészséges szaporítóanyag ismérveit;

- a faiskolai termesztést, a gyümölcsösök telepítését;

- a fiatal, nem termő ültetvények gondozását;

- a metszést, a koronakialakítást, a tápanyag visszapótlását;

- a gyümölcsszedést, csomagolást, tárolást;

- az ábrázolás és a méretmegadás szabályait;

- a metszeteket;

- a forgást átszármaztató gépelemeket, hajtóműveket és egyéb szerkezetek felépítését, és működési elvét;

- a villamos világító- és jelzőberendezéseket;

- egyéb villamos berendezéseket;

- a soros, a párhuzamos indítókapcsolást;

- a generátor és a gyújtóberendezések karbantartását;

- az oldhatatlan és oldható kötőelemeket;

- a talajművelő gépeket, azok üzemeltetését, karbantartását;

- a talajerő-utánpótlás gépeit, azok üzemeltetését, karbantartását;

- az öntözés gépeit, azok üzemeltetését, karbantartását;

- a kaszáló és a begyűjtő gépeket;

- a gabonabetakarító, magosztályozó és magtisztító gépeket;

- az egyéb betakarító gépeket;

- a szállító- és rakodógépeket;

- a mezőgazdasági munkagépeket meghajtó villamos motorokat;

- a növényvédelmi gépek általános felépítését;

- az előrejelzés szerepét a megelőzésben;

- a karanténszolgálat lényegét;

- a földnyilvántartás tárgyát, kötelezettségét, folyamatát;

- a tulajdoni lap, földterületi kimutatás, az átnézeti térkép jelentőségét, szerepét;

- a talajtani szakvélemény használatára vonatkozó előírásokat;

- a tápanyagvizsgálat célját, a vizsgálatra kötelezettek körét;

- a veszélyes hulladékok fogalmát, meghatározását, jogi vonatkozásait;

- a fel nem használt növényvédő szerek nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségeket;

- a veszélyes hulladékok szállításának előírásait;

- méregraktár (növényvédő szer raktár) létesítésének, üzemeltetésének feltételeit,

- a balesetelhárító és egészségvédő és -óvó rendszabályokat, a munkajogi, anyagi felelősséget;

- a termesztés gazdasági feltételeit;

- a vállalkozások működtetésének követelményeit;

- az egyszeres könyvvezetés technikáját;

- a bizonylatolás alapelveit;

- a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait;

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban;

- a hitelfelvétel szabályait;

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a növények környezetigénye, valamint a növény fejlődése és növekedése közötti összefüggéseket, a szabályozás lehetőségeit;

- a károsítók ismeretében a növényvédelmi előrejelzést;

- a kárterületek csoportosítását, szerepüket a diagnóziskészítésben és a védekezés tervezésében;

- a károsítók és hasznos élő szervezetek közötti kölcsönhatást, és a leghatékonyabb védekező eljárás megválasztását;

- a növényvédő szerek veszélyesség szerinti csoportosítását, az alkalmazás és a tárolás követelményeit;

- az óvó rendszabályokat;

- a méreg kezelésére vonatkozó előírásokat;

- a tűzrendészeti előírásokat;

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a környezetében előfordul(hat)ó esetekre;

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait;

- az őszi búza termesztési és növényvédelmi technológiáját;

- az őszi búza vetőmagtermesztését;

- az őszi és tavaszi árpa termesztési és növényvédelmi technológiáját;

- a zab termesztési és növényvédelmi technológiáját;

- a rizs termesztési és növényvédelmi technológiáját;

- a kukorica termesztési és növényvédelmi technológiáját, betakarítását és tárolását;

- a burgonya termesztését, növényvédelmi technológiáját, betakarítását és tárolását;

- a cukorrépa termesztési és növényvédelmi technológiáját;

- a borsó termesztési és növényvédelmi technológiáját, betakarítását;

- a bab termesztési és növényvédelmi technológiáját;

- a szója termesztési és növényvédelmi technológiáját;

- a repce termesztési és növényvédelmi technológiáját;

- a napraforgó termesztési és növényvédelmi technológiáját, betakarítását;

- a mák, a len és a kender termesztési és növényvédelmi technológiáját, betakarítását;

- a dohány termesztési és növényvédelmi technológiáját, betakarítását;

- a lucerna termesztési és növényvédelmi technológiáját, betakarítását;

- a vöröshere termesztési és növényvédelmi technológiáját, betakarítását;

- a rét és a legelő növényzetének takarmányozási értékét;

- a szőlő növényvédelmét;

- az almagyümölcsűek károsodását kiváltó környezeti tényezőit és élő károsító szervezeteit (kórokozók, kártevők, gyomnövények), azok hatása elleni védekezést;

- a héjasok károsodását kiváltó környezeti tényezőit és élő károsító szervezeteit (kórokozók, kártevők, gyomnövények), azok hatása elleni védekezést;

- a bogyósgyümölcsűek károsodását kiváltó környezeti tényezőit és élő károsító szervezeteit (kórokozók, kártevők, gyomnövények), azok hatása elleni védekezést;

- a káposztafélék károsodását kiváltó környezeti tényezőit és élő károsító szervezeteit (kórokozók, kártevők, gyomnövények), azok hatása elleni védekezést;

- a gyökér- és gumós zöldségek növényvédelmét;

- a hagymafélék növényvédelmét;

- a kabakosok növényvédelmét;

- a burgonyafélék növényvédelmét;

- a levélzöldségek növényvédelmét;

- az évelő zöldségfélék növényvédelmét;

- a termesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását;

- a KRESZ-t;

- az elsősegélynyújtás és a közlekedési etika szabályait;

- a mezőgazdasági erőgépek kezelését;

- a négyütemű Diesel-motorok működését;

- a motorok hajtóanyag-ellátó berendezéseit, hajtóanyagait, ezek karbantartását;

- az Otto-motorokat;

- a motorok szabályozását, kenését, hajtóanyagait, ezek karbantartását;

- az akkumulátorok karbantartását;

- a tüzelő- és kenőanyagok gazdaságos felhasználását;

- az erőátviteli szerkezetek működését;

- a tengelykapcsoló működését;

- a sebességváltó működését;

- a kiegyenlítőmű és a véglehajtás-rendszereit;

- a traktorok alvázát, járószerkezetét, kormányzását;

- a fékszerkezeteket;

- a traktorok hidraulikus és egyéb kiegészítő berendezéseit;

- a traktorok üzemeltetését;

- a növényvédelmi gépek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat;

- a permetezőgépek karbantartását;

- a növényvédelem eljárásait;

- a károsítók elleni védekezést és a védekezési kötelezettséget;

- a szakképzettségre vonatkozó előírásokat;

- a hasznos élő szervezetek védelmét;

- az egészségre ártalmas növényvédőszer-maradékok, a rovar- és rágcsálószer-szennyeződések elhárítására vonatkozó előírásokat;

- a Növényvédelmi Kódex használatát;

- a növényvédő szerek és a műtrágyák felhasználásának korlátozását;

- a foglalkozási betegségek megelőzését, az egyéni védőfelszereléseket;

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait;

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait;

- a leltározás folyamatát, követelményeit;

- a növényvédő szerek forgalmazásának előírásait;

- a méregraktár nyilvántartásainak vezetését.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat, eszközöket és göngyölegeket mennyiségileg, minőségileg kiválasztani;

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni;

- a termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát;

- a különleges termesztő-berendezések használatát;

- a számítógépek szakmai alkalmazásának lehetőségeit, a szakmai programok futtatását;

- az alapvető laboratóriumi mérések végrehajtását, a laboratóriumi munkarendet;

- az általánosan használatos talajvizsgálati módszereket;

- a legfontosabb műtrágyák minőségi vizsgálatát;

- a motorok főbb szerkezeti részeit;

- az erőgépek szerkezei felépítését, erőátviteli berendezéseit;

- az elektromos berendezések működtetését;

- a kertészeti kisgépek jellemzőit, működtetésüket;

- a talajművelés, öntözés gépeinek működtetését;

- az öntözés berendezéseinek működtetését;

- a szerves és műtrágyaszóró gépek működtetését;

- a vegyszeres gyomirtás módjait;

- a betakarítógépek működtetését;

- a növényvédő gépek beállítását, a folyadékszállítást biztosító szerkezeteket, a gépek működtetését;

- a növényvédelem kiszolgáló műveleteit;

- a szaporítóanyag-előállítás és -telepítés gépeinek beállítását és működtetését;

- a gépi oltványkitermelés műveleteit;

- a tápanyag-utánpótlás munkafolyamatait, a trágyaanyagokat;

- a talajfertőtlenítés munkáinak szervezését és végrehajtását;

- a gyomnövények életforma-rendszerét és gyomtársulásait;

- a gyomok és károsítók elleni mechanikai, agrotechnikai, biológiai és kémiai védekezési módokat;

- a gyomirtáshoz használható vegyszeres gyomirtó szereket és azok alkalmazását;

- az üvegház alatti termesztés feltételeit;

- a legfontosabb zöldségnövényeket, és azok magvait, palántáit felismerni;

- a szőlő-, gyümölcsnövény részeit;

- a szőlőtelepítési és művelési módozatokat;

- a legfontosabb szőlőfajtákat;

- a különböző gyümölcsfajok telepítési módjait;

- a legfontosabb gyümölcsfajtákat;

- a gyümölcs és szőlő tápanyagellátását;

- a kertészeti kultúrák betakarítását;

- az elsősegélynyújtást.

Jártasság szintjén tudja:

- a mikroszkóp kezelését;

- a meteorológiai eszközök használatát;

- az egyszerű talajvizsgálatok elvégzését;

- a legfontosabb szerves és műtrágyák használatát, az alapműtrágya kijuttatásának munkafolyamatát;

- a legfontosabb gyomnövényeket (különböző fejlődési stádiumban) megnevezni;

- a kórokozók és kórképek diagnosztizálását;

- az állati kártevők és kártételük diagnosztizálását;

- a kórokozók és kártevők előrejelzéséhez szükséges eszközöket és módszereket;

- az elektromos motorok üzemeltetését;

- az oldható és oldhatatlan kötések készítését és bontását;

- a hajtóanyagellátó berendezés beállítását;

- az akkumulátor kezelését, feltöltését, a gyújtás beállítását;

- a fékrendszerek légtelenítését, beállítását;

- az erő- és munkagépek kapcsolódásait;

- a traktorok napi karbantartásának és ellenőrzésének végzését;

- a traktorok kibővített, olajcserés karbantartási műveleteit;

- a vető-, ültető- és talajművelő gépek szerkezetét, beállítását, üzemeltetését;

- a szerves- és műtrágyaszóró gépek beállítását;

- a háti, motor és vontatott permetező gépek üzemeltetését;

- a szervestrágyázás műveleteit, a műtrágyák és termésnövelő anyagok használatát;

- a környezetkímélő növényvédelmi eljárásokat (mechanikai, agrotechnikai és biológiai);

- az őszi búza talajelőkészítési munkálatait, vetését, tavaszi ápolási munkáit, vegyszeres gyomirtását;

- a gabonakombájnok üzemeltetését;

- a kukorica talajelőkészítését és tápanyagellátását, vetésével kapcsolatos szervezési és agronómiai feltételeket, állománykezelésére alkalmas gyomirtó szerek alkalmazási módját;

- a kukorica betakarításának komplex géprendszerét;

- a burgonya ültetésével, válogatásával, osztályozásával és tárolásával kapcsolatos teendőket;

- a cukorrépa betakarításának komplex géprendszerét;

- a napraforgó betakarításának komplex géprendszerét;

- a tavaszi vetésű növények talajelőkészítését;

- a borsó, lucerna és az évelő pillangósok vetésével, betakarításával összefüggő feladatokat;

- a rétek és legelők ápolását;

- a szántóföldi kertészeti kultúrák vetését, palántázását;

- a gyümölcsfák és a szőlő metszését;

- a gyümölcstermő növények és a szőlő szüretelését;

- a termesztőedények, kéziszerszámok, öntözőeszközök, göngyölegek szakszerű alkalmazását és karbantartását;

- a termesztési célnak és az adott szabványnak megfelelő árukikészítést és a szakszerű csomagolást, tárolást.

Készség szintjén végezze el a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:

- a vetőmag tulajdonságainak meghatározását, értékelését, válogatását, tisztítását, csávázását;

- a vetés minőségének elbírálását;

- az őszi kalászosok őszi határszemléjén észlelhető károsítók felderítését és mérését, a védekezés szükségességének elbírálását;

- az áttelelt búza értékelését;

- a vegyszeres gyomirtó szerek kiválasztásának feltételeit, a kezelés időpontjainak nyilvántartási módjait;

- a permetezési napló célját, készítését, vezetését;

- a növényvédelem bizonylatainak kiállítását;

- a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai számításokat;

- a tevékenységgel összefüggő szervezési feladatokat;

- a növényvédelemben használatos eszközök, edények, szerszámok, gépek, berendezések, alap- és segédanyagok, göngyölegek alkalmazási módjait;

- a növényvédő szerek előírás szerinti előkészítését;

- a növényvédő szerek tárolási, szállítási módjait, szabályait;

- a fontosabb zöldségfélék kézi betakarítását;

- a vetőmag- és palántaszükséglet kiszámítását;

- a kéziszerszámok és eszközök karbantartását;

- a növényvédelmi gépek beállításának ellenőrzését, az észlelt hibák kijavítását;

- a kijuttatástechnikai paraméterek mérését és ellenőrzését;

- a növényvédelmi gépek karbantartását és víztelenítését;

- a gépi talajmintavételezés szervezését és végrehajtását;

- a szántóföldi permetezések és porozások szervezését és végrehajtását;

- a vetőmagvak csávázásának szervezését és végrehajtását;

- a szántóföldön és az ültetvényekben alkalmazott traktorok és hozzájuk kapcsolódó munkagépek üzemeltetését, kezelését, vezetését, napi karbantartását.

A tevékenység során használt járművekkel közúti közlekedésben csak külön jogszabályban előírt vezetői engedély birtokában vehet részt!

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- az ÁNTSZ előírásainak megfelelő egészségi állapot,

- monotóniatűrés,

- felelősségérzet,

- kézügyesség,

- kifogástalan személyi higiénia,

- önállóság,

- pontosság,

- rendszeretet,

- vizuális memória,

- egy idegen nyelv ismerete.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott központi írásbeli tétel alapján a szakképesítés egészét átfogó öszetett feladatot kell megoldani.

A kérdések 60%-a szakmai, 20%-a növénytani, környezetvédelmi, alkalmazott kémiai és műszaki, és 20%-a gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési ismereteket tartalmaz.

A szakmai kérdések egy-egy technológiai folyamat, vagy művelet leírását, illetve az elvégzésükhöz szükséges elméleti alapismereteket tartalmazzák, természetesen magukban foglalják a minőség-ellenőrzési ismereteket is.

A növénytani, környezetvédelmi, kémiai és műszaki ismeretek a szakma gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges elméleti alapokat kérik számon.

A gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési kérdések szorosan kapcsolódnak a szakmához, tartalmazzák a szakma gyakorlásához feltétlenül szükséges szakmai számítási ismereteket is.

Az írásbeli dolgozat értékelésénél az alábbi szempontokat kell a javítási útmutató alkalmazásával figyelembe venni:

- a témakifejtés adott szinten való teljessége;

- a kapcsolódó műszaki, ökonómiai, ökológiai, munka- és környezetvédelmi ismeretek;

- a technológiai és műszaki jellemzők pontossága és szakszerűsége;

- az illusztrációk, rajzok szakmai helyessége és kivitele;

- a szakmai számítások logikai menete, a számítások és az esetleges becsült értékek pontossága.

1.2. Gyakorlati vizsga

négy részből áll:

a) Munkáltató jellegű, teljesítmény és szakszerűség mérésére alkalmas tevékenység végzése a szőlőtermesztés, a gyümölcstermesztés, a zöldségtermesztés és a dísznövénytermesztés témaköréből az ajánlott feladatok megvalósításával. A rendelkezésre álló idő 60 perc.

b) A legfontosabb károsítások és károsítók felismerése, az ellenük való védekezés módjának, idejének meghatározása, a védőfelszerelések használata, a növényvédő szer kimérése, bekeverés, tárolás, szállítás, raktározás, forgalmazás, bizonylatok kiállítása stb. témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 30-60 perc alatt megoldhatók legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

c) A gépbeállítási, gépüzemeltetési, karbantartási feladatok (vizsgázók létszámának megfelelő számú) tételeit, az ajánlott témakörök figyelembevételével, a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze úgy, hogy azok 30-60 perc alatt megoldhatók legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

d) Munkaszervezési feladatok (munkafolyamat szervezése, munkacsoportok irányítása, mozgatása, számítások, bizonylatok kitöltése). A feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelően úgy, hogy azok 60 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- szántóföldi növények termesztése és növényvédelme,

- a kertészeti növények termesztése és növényvédelme,

- a műszaki ismeretek (géptan),

- a kereskedelmi, gazdálkodási ismeretek

és a kapcsolódó munka-, környezet- és tűzvédelem, valamint a vezetési és szervezési ismeretek tudnivalóiból, a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

2. A felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Egy adott kertészeti növénykultúra növényvédelmi tervének elkészítése és a szorgalmi időszak végéig való beadása.

A vizsgára bocsátás további szakmai feltétele férfiaknál vontatóvezetői, nőknél legalább kertitraktor-vezetői engedély megszerzése.

Ha a jelölt szakmai gyakorlatát nem intézményes keretek között szerezte meg, akkor a javasolt óratervben meghatározott gyakorlati óraszámot köteles igazolni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátíttatásához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, fóliás berendezésekkel, különböző művelés- és metszésmódú gyümölcs- és szőlőültetvényekkel, valamint a termesztéshez, feldolgozáshoz és tároláshoz szükséges termesztő berendezésekkel, épületekkel (növényház, gépműhely, pince, laboratórium stb.) felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartoznak:

- a laboratóriumi, meteorológiai és előrejelző műszerek, berendezések;

- a balesetmentes munkavégzéshez, a vizsgázók létszámának megfelelő eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések, kellékek biztosítása;

- a munkáltató jellegű feladatokhoz szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése;

- növényanyag, mag- és rügygyűjtemény, kár- és kórképgyűjtemény, gépek, eszközök, edények, anyagok stb.;

- üzemképes géppark a gépüzemeltetési feladatokhoz.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Mezőgazdasági alapismeretek

Általános növényvédelmi ismeretek

Alkalmazott kémia és növényvédő szer ismeret

Laboratóriumi gyakorlat

Szántóföldi növények termesztése és növényvédelme

Kertészeti növények termesztése és növényvédelme

Műszaki ismeretek

Jogi és kereskedelmi ismeretek

Gazdálkodási, vállalkozási ismeretek

Informatika

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Vezetési és szervezési ismeretek

Szakmai idegen nyelv

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy megnevezése	Elméleti	Gyakorlati
	óraszám

Mezőgazdasági alapismeretek	76		120
Általános növényvédelmi ismeretek	76		80
Alkalmazott kémia és növényvédő szer ismeretek	114		80
Laboratóriumi gyakorlat			200
Szántóföldi növények termesztése és növényvédelme	456		400
Kertészeti növények termesztése és növényvédelme	328		200
Műszaki ismeretek	456		400
Jogi és kereskedelmi ismeretek	114		120
Gazdálkodási, vállalkozási ismeretek	76		40
Informatika	76		120
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	38		40
Vezetési és szervezési ismeretek	38		40
Szakmai idegen nyelv	152
Összefüggő üzemi gyakorlat	-		160
Összesen:	2000		2000
Mindösszesen:			4000

[1] A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

SZARVASMARHA-TENYÉSZTŐ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

22 5 3124 16 63 07

2. A szakképesítés megnevezése:

Szarvasmarha-tenyésztő szaktechnikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség (érettségi)

- szakmai előképzettség állattenyésztő-, állat-egészségügyi technikus vagy mezőgazdasági technikus,

- legalább egy éves állattenyésztés területén eltöltött szakmai gyakorlat,

- a vizsga napjáig a 20. életév beöltése,

- egészsügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3124	Mezőgazdasági technikus (Szarvasmarha-tenyésztő szaktechnikus)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6140	Általános mezőgazdasági foglalkozások pl.: önálló gazda
6131	Általános állattartó és -tenyésztő
6132	Szarvasmarhatartó és -tenyésztő
6139	Egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások

3. A képesítés célja:

A szarvasmarha-tenyésztő szaktechnikusok olyan korszerű, középfokú speciális ismeretekkel rendelkeznek, akik ismerik és alkalmazzák a tenyésztési, tartástechnológiai és állat-egészségügyi, valamint a takarmányozási ismeretek korszerű elveit és eredményeit. Alkalmasak a termelési és üzemeltetési folyamatok előkészítésében, megtervezésében és kivitelezésében, önálló feladatok elvégzésére, középszintű vezetői, valamint magasabb szakmai tudást igénylő fizikai munkakörök betöltésére, illetve ellátására. Képesek a termelés menedzselésére, valamint a piac változó igényeinek megfelelő minőségű állati termékek előállítására.

4. A munkaterület jellemzése:

A korszerű tartási, ápolási, tenyésztési, szaporítási, valamint takarmányozási ismeretek birtokában

a szarvasmarha-telepeken

- ágazatvezető,

- műszakvezető,

- vemhesítő,

- takarmánykeverési és takarmányozási technológus,

a kisgazdaságokban:

- telepvezető,

- vállalkozó (önálló gazda), feladatok önálló elvégzése, ill. irányítása.

A munkavégzés során gondoskodniuk kell a korszerű munka- és környezetvédelmi szabályok betartásáról, valamint a hatósági előírások érvényesítéséről.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- a szarvasmarhák tartásával kapcsolatos tartási, tenyésztési és takarmányozási technológiai folyamatok szervezése, a napi munkák irányítása, ellenőrzése, illetve elvégzése,

- az állattenyésztési gépek hatékony üzemeltetésének megszervezése,

- takarmányozás, takarmányok előkészítése, tartósítása,

- állatok ápolása, ivarzásmegfigyelés, jelzés, elletések levezetése, újszülött borjak ápolása, elhelyezése.

2. Elméleti követelmények:

Általános állattenyésztés terén

Ismeret szintjén tudja:

- az állati szervezet felépítését,

- a honosulást és a gazdasági állatok rendszerzését (faj, fajta, törzstenyészet stb.),

- az öröklés alapjait, az öröklési formákat,

- az örökölhetőség és a heterózishatás fogalmát.

Megértés szintjén tudja:

- a belső értékmérő tulajdonságokat,

- a testalakulás jelentőségét,

- a típus fogalmát,

- a törzs és végtagok csoportjait és izmait,

- a nemi szervek felépítését, jelentőségüket a szaporodásban,

- a magzat fejlődését,

- a tejmirigy és a tejtermelés élettanát.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a gazdasági állatok testtájait,

- az emésztőkészüléket, az emésztés és felszívódás élettanát,

- az anyag és energiaforgalom folyamatait,

- a tenyésztésbevétel idejét,

- a tenyésztési eljárásokat,

- a tenyészkiválasztás módszereit,

- a termékenyítés módjait.

Szarvasmarha-tenyésztés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a szarvasmarha-tenyésztés jelentőségét és fejlesztési lehetőségeit,

- a szarvasmarha külső testalakulását, küllemi bírálatát, BLUP bírálati rendszert és alkalmazását,

- a borjúnevelési módszereket,

- a marhahizlalási módszereket, gazdaságosságukat, a piacok ismeretét,

- a hízómarhák minősítését, átadását, EUROP ajánlások ismeretét,

- a húsmarhatartás jelentőségét, gazdaságosságát,

- a tejből előállított fontosabb készítmények gyártási eljárásait (fogyasztói tej, vajkészítés, túró-előállítás, sajtnyerés).

Megértés szintjén tudja:

- a belső értékmérő tulajdonságokat (konstitúció, hasznos élettartam, termékenység stb.),

- a szarvasmarhafajtákat (magyar szürke, magyar tarka, szimentáli, Holstein-fríz, valamint a húsfajták: limousine, hereford, charollais),

- az állati szervezet és az etetett takarmányok összetételét,

- a takarmányok értékesülésének menetét,

- a takarmányok tartósítását,

- a szarvasmarha húsbolti bontását, a húsok osztályozását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a tenyésztési eljárásokat,

- a törzskönyvezés jelentőségét,

- a tenyésztés bevétel idejét, az ivarzás tüneteit, a termékenyítés módjait,

- a vemhesség, ellés és ellés körüli teendőket,

- a szarvasmarhák elhelyezését,

- a kézi és gépi fejést,

- a szarvamarhák takarmányozását,

- az ásványi anyagok pótlását, NPN anyagok használatát,

- a hormonfokozók jelentőségét,

- a tehéntej összetételét, jó minőségű tej nyerésének feltételeit,

- a fejőberendezések működésének elvét, mosásuk és csírátlanításuk technológiáját, a tejkezelés módjait és eszközeit,

- a fontosabb tejvizsgálatokat elvégezni,

- a takarmányozás és itatás gépeit üzemeltetni,

- az egészséges és beteg állat életjelenségeit,

- a fontosabb emésztő, légzőszervi és anyagforgalom-betegségek felismerését,

- a fontosabb kezeléseket és gyógyszereket,

- a fertőtlenítés szabályait.

Gazdálkodás és szervezés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a hitelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

Munka- és környezetvédelem terén

Ismeret szintjén tudja:

- a munkavédelem feladatait,

- a munkabaleset, foglalkozási betegség fogalmát,

- a munkahelyi magatartás szabályait,

- a munkalélektan legfontosabb fogalmait,

- a tűzvédelmi alapfogalmakat,

- az anyagmozgatás módjait és szabályait,

- a környezetszennyezés veszélyeit, módjait,

- a környezetszennyező anyagokat, tárolásukat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az elsősegélynyújtás szabályait,

- a védőfelszerelések használatát,

- a baleset-elhárítás szabályait,

- a gépek és létesítmények használatának előírásait,

- a környezetvédelem területén, az almos és hígtrágyakezelés szabályait.

3. Gyakorlati követelmények

Állatenyésztés terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az állati test csontjait,

- a fogképleteket, az egyes szervek elhelyeződését az állati szervezetben,

- a tejüzem és a húsüzem tevékenységeit,

- a takarmányokat, a takarmánykeverő-üzemben folyó tevékenységeket,

- az állathigiéniai és környezetvédelmi előírásokat,

- a gyakrabban használt gyógyszereket és készítményeket,

- a szarvasmarhatartás épületeinek típusait.

Jártasság szintjén tudja:

- a testtájak ismeretét,

- a tehenek küllemi bírálatát,

- a fajok, fajták, típusok felismerését,

- az állatok jelölését, ivarzók kiválogatását,

- a tejvizsgálatokat,

- a takarmányadagok összeállítását,

- a silózás-szenázs készítését,

- a beteg állatok felismerését, elkülönítését,

- a traktorok napi karbantartását,

- a takarmány-előkészítő és -adagoló gépek felépítését,

- a vízellátás eszközeit és berendezéseit,

- a trágyaeltávolítás gépeit és eszközeit.

Készség szintjén tudja:

- a takarmányozási táblázatok használatát,

- az ellés körüli teendőket elvégezni,

- a borjak ellátását, itatását,

- a tejjel érintkező gépek, eszközök tisztogatását, fertőtlenítését.

- a gépi fejést,

- a tejvizsgálatok elvégzését,

- a tej elsődleges kezelését,

- a tőgygyulladások felderítését, kezelését,

- a szénakészítést,

- a fejőberendezést alkalmazni,

- a borjúnevelésnél használt gépeket, eszközöket kezelni,

- a különböző fertőtlenítési módokat végrehajtani,

- betartani a személyi higiénia szabályait.

Gazdálkodás és szervezés terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- az alapvető bizonylatok felismerését.

Jártasság szintjén tudja:

- az állattenyésztésben dolgozók munkabérét kiszámítani,

- szervezni és irányítani az állatok tartásával, tenyésztésével kapcsolatos munkákat,

- a szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos számítógépes programok futtatását.

Készség szintjén tudja:

- a tömegtakarmány-szükséglet meghatározását,

- a hizlalás eredményességét kiszámítani,

- a gazdaságossági számítások elvégzését.

Munka- és környezetvédelem terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a munkavédelem, a balesetelhárítás, a munkaegészségügy, a munkalélektan, az érintésvédelem, tűzvédelem szabályait,

- az állattartás biztonságtechnikai előírásait.

Jártasság szintjén tudja:

- az elsősegélynyújtást,

- a tűzoltó anyagok, eszközök, készülékek használatát,

- a munkavédelmi oktatást elvégezni,

- megítélni a környezetre káros anyagokat,

- megakadályozni a környezetszennyezést.

4. Személyi követelmények:

A szarvasmarha-tenyésztő szaktechnikust jellemezze a fizikai állóképesség, legyen igénye a munkájával és a környezetével szemben. Higiéniai igénye legyen saját magával szemben is. Legyen jó kapcsolatteremtő és alkalmazkodó képességű. Szeresse az állatokat. Legyen önálló ítéletalkotása, kulturált vitakészsége. Igényelje az új, korszerű ismereteket.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. Szakmai vizsga részei:

1.1. Írásbeli vizsga (alapismeretek)

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás általános szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga 50 pontos esszé, 50 pontos feladatlap megoldásából áll.

Az esszé feladata magába foglalja:

- a részletes szarvasmarha-tenyésztési ismereteket,

- a vezetési ismereteket és a

- szakirányú kiegészítő ismereteket.

A feladatlap különböző típusú zárt (hibakutatás, asszociáció, relációanalízis) és nyílt feladatokból áll. A nyílt feladatok

- az általános állattenyésztés,

- a szarvasmarha-tenyésztési ismeretek,

- a gazdálkodási és szervezési ismeretek és

- a munka- és környezetvédelem tantárgyak anyagát tartalmazza.

1.2. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- szarvasmraha-tenyésztési ismeretek

- gazdálkodási és szervezési ismeretek

a) A szarvasmarha-tenyésztés szóbeli vizsgakérdései két részből állnak:

a) tétel: részletes szarvasmarha-tenyésztés,

b) tétel: takarmányozástan, higiéniai ismeretek, a szarvamarha-tenyésztés gépei és berendezései, tejgazdaságtan.

b) Gazdálkodási és szervezési ismeretek:

a) tétel: gazdálkodási ismeretek

b) tétel: munka- és környezetvédelem, tűzvédelem, elsősegélynyújtási alapismeretek, munkalélektani ismeretek.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán manuális munkavégzés számonkérése nem szükséges. A feladatok a technikusi szintnek megfelelő tervezési, szervezési, elemzési kérdéseket öleljenek fel. A gyakorlati vizsga színhelyén a szakképző intézménynek minimum három munkahelyet kell szervezni (fejőház, borjúnevelő-gépesítés, számítógép).

A szakmai gyakorlati vizsgára a gyakorlati követelmények alapján kell a tételeket összeállítani.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A szakmai elméleti tantárgyak követelményeinek teljesítése. Az évközi szakmai gyakorlatokon a szükséges jártasságok és készségek megszerzése.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. Gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat. A pedagógiai végzettség alól a vizsgáztatásra kijelölt szervezet vezetője adhat felmentést.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátíttatásához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- szarvasmarhatelep, tanistálló v. magángazda telepe, ahol az állatlétszám lehetővé teszi a folyamatos munkavégzést a vizsga idején,

- fejőgépek, fejőberendezések,

- takarmányok, takarmánykiegészítők,

- tejvizsgálatok eszközei,

- tisztító- és fertőtlenítőszerek,

- állatgyógyászati eszközök.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai elmélet

Általános állattenyésztés

Szarvasmarha-tenyésztési ismeretek

Gazdálkodási és szervezési ismeretek

Munka- és környezetvédelem

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy megnevezése	Össz. óra

Elméleti tantárgyak
Általános állattenyésztés	76
Szarvasmarha-tenyésztési ismeretek	114
Gazdálkodási és szervezési ismeretek	20
Munka- és környezetvédelem	20
Összes elmélet	250
Szakmai gyakorlat	250
Mindösszesen	500

TÉRKÉPÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

20 5 3129 16 90 26

2. A szakképesítés megnevezése:

Térképésztechnikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség,

- munkaköri egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3129	Térképész technikus

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3194	Műszaki rajzoló
4194	Irodai sokszorosító
4129	Egyéb irodai jellegű foglalkozások
4220	Számítástechnikai adminisztratív foglalkozások
5119	Egyéb kereskedelmi foglalkozások
5319	Egyéb személyi szolgáltatási foglalkozások
5399	Egyéb szolgáltatási foglalkozások
7359	Egyéb nyomdaipari foglalkozások

3. A képzés célja:

Középfokú szakemberek biztosítása a térképész szakma számára, akik a kartográfiai, térképtervezési, térképezési, adatfeldolgozási és egyéb speciális feladatok előkészítésére és lebonyolítására, valamint okleveles térképész (egyetemi végzettség) felkészültséget nem igénylő munkafolyamatok önálló elvégzésére alkalmasak.

4. A munkaterület jellemzése

A hagyományostól a legkorszerűbbig terjedő technológiákat alkalmazva, irodai és számítógépes környezetben, nyomdaképes termékek előállítása. Az operatív szintű térképészeti tevékenység során felmerülő szervezési, irányítási feladatok ellátása alkalmazottként, vagy a vállalkozói szférában.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:

- térképtervezés,

- térképszerkesztés,

- térkép-generalizálás,

- térképrajzolás,

- tematikus kartográfia,

- térkép-sokszorosítás,

- térképkésztés automatizált módszerekkel.

2. Elméleti követelmények

a) Földmérés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a földmérés célját, társadalmi jelentőségét,

- a földmérés és a magyar földmérés fontosabb időszakait, történéseit,

- a híres magyar földmérőket,

- a helymeghatározás alapfogalmait,

- a mérés fogalmát,

- a geodéziai műszerekkel és eszközökkel kapcsolatos optikai alapfogalmakat, a geodéziai műszerelemeket,

- a külfönféle leolvasó berendezéseket,

- a geodéziai műszereket (teodolit, tahiméter, szintezőműszer, mérőasztal-felszerelés), azok működési elvét,

- a trigonometriai magasságmérés elvét,

- az elektronika felhasználásának lehetőségeit a geodéziában,

- a lézer elvét,

- a kombinált szög- és távolságmérő berendezéseket, a fénytávmérő és a giroteodolit elvét,

- a Föld alakjával és a vetületekkel kapcsolatos alapfogalmakat, a hazai vetületi rendszereket,

- a mérési hiba fogalmát és osztályozását,

- az elektronikus zsebszámológépek felépítését és működésük alapelvét,

- a hibaszámítás alapjait,

- a felsőbbrendű szintezés főbb feladatait,

- a változások átvezetését a földmérési alaptérképeken,

- a mérnökgeodézia fogalmát, a gyakorlatban előforduló fontosabb mérési módszereket,

- a mezőgazdasággal kapcsolatos földmérési feladatokat (földosztás, üzemi alaptérképek, melioráció),

- a földmérési jogszabályok és a földmérési szakmai szabályzatok (F.7., F.2.), főbb előírásait.

Megértés szintjén tudja:

- a térkép és a méretarány fogalmát, viszonyát,

- a földmérési alappontok fogalmát, a pontok ideiglenes és végleges megjelöléséhez kapcsolódó ismereteket,

- a vízszintes mérés egyszerűbb eszközeivel kapcsolatos ismereteket,

- a kitűzés és a részletpontok fogalmát,

- a terület fogalmát a geodéziában,

- a régi és új ipartelepek felmérésével, illetve létesítésével kapcsolatos feladatokat,

- a vonalas létesítmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos méréseket és számításokat,

- az automatizálás lehetőségeit a földmérés területén (számítások gépi feldolgozása, rajzoló automaták, adatbank, geokód),

- a föld alatti mérések (bányamérés, alagútépítéssel kapcsolatos mérések) feladatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a területek meghatározásának különféle módszereit és eszközeit,

- a területosztás fogalmát,

- a hosszmérést, valamint az egyszerű kitűzést,

- a derékszögű koordináta-mérést,

- a terület-meghatározást és az egyszerűbb szabályos sík geometriai idomok felosztását,

- a földmérési műszerek és eszközök használatát, (vízszintes iránymérés, magassági szögmérés, tahimetria, szintezés),

- a helymeghatározási alapfeladatok megoldását, az elektronikus zsebszámológépek használatát,

- a kisajátítási eljárást, munkafázisait,

- a sokszögvonalak létesítését, számítását,

- a területszámítás módszereit,

- a földmérési alaptérkép változás vezetésére alkalmas munkarészeinek készítését,

- az ötödrendű vonalszintezés végrehajtását,

- a telekkialakítás és házfelosztás feladatait,

- mozgás- és a deformációvizsgálatokat,

- a területszintezést, a hossz- és keresztszelvények felvételének módszerét,

- a közműfelmérés eszközeinek ismeretét és módszereit,

- a szabálytalan alakú területek felosztását,

- a telekkialakítás és a házhelyosztás feladatainak végrehajtását, a szükséges munkarészek elkészítését.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a földi eljárással történő vízszintes részletmérés végrehajtását,

- a közműnyilvántartás rendszerét,

b) Kartográfia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a természeti környezetnek a társadalmi, gazdasági fejlődésben betöltött szerepét, a környezetvédelmet,

- a népesség földrajzi megoszlását és a fejlődés tendenciáját,

- a térkép ismérveit.

Megértés szintjén tudja:

- a Föld országai, gazdasági fejlettségük terén (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem),

- a települési típusok, az urbanizáció alapvető problémái,

- vetületek és a méretarány megválasztásának szempontjai,

- a földmérési és tipográfiai alaptérképek felhasználásával készülő idegenforgalmi, város-, turista- és autótérképek készítési módja,

- a levezetett topográfiai térképek készítési módja és munkafolyamatai.

Alkalmazás szinjén tudja:

- a térképlap megformálását a gazdasági szempontok figyelembevételével,

- a földrajzi nevek helyesírásának szabályait, a nem latin betűs nevek átírását, a betűtípusok alkalmazását, nevek elhelyezését, szedés, kiírás szabályait, a szerkesztési alapanyagok tárolását, a térkép korrektúrázását,

- a földrajzi térképek sajátosságait, atlaszok felépítési jellemzőit.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a generalizálás fontosságát, gyakorlati végrehajtását,

- a tervkészítés menetét, szerkesztés szabályait,

- a tematikus térképek készítésénél alkalmazott ábrázolási módszereket,

- az adatbankot, a térkép-automatizálást.

c) Térképtervezés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a térképészet történetét, fogalmát, jelentőségét, kapcsolatát a földméréstanhoz, a földrajzhoz és más rokon tudományokhoz,

- a korszerű térképrajz eszközeit, rajhordozóit.

Megértés szintjén tudja:

- a rajzolás munkafogásait,

- a rajzeszközök kabantartását,

- a sokszorosítás szerepét a térkép-előállítás folyamatában,

- a különböző nyomtatási eljárások sajátosságait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a legfontosabb térképtípusokat,

- a térképterv készítésének folyamatát (síkrajz, vízrajz, domborzatrajz, névrajz, színterv),

- színrebontást és a nyomás előkészítésének folyamatát.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a térkép céljának megfelelő jelkulcsi ábrázolást,

- a térkép-sokszorosítás munkafolyamatát, az egymásra épülő munkaszakaszok minőségi követelményeit,

- a műszaki rajzok szerkesztését.

d) Térkép-automatizálás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a számítástechnika főbb kartográfiai alkalmazását, ezek hardver és szoftver hátterének jellemzőit,

- a térképészettel kapcsolatos szoftverek jellemzőit.

Megértés szintjén tudja:

- a raszteres és vektoros térképi információ tárolását és megjelenítési elvüket,

- a digitális adatbázisok szerepét,

- a digitális terepmodell főbb jellemzőit,

- a grafikus hardver eszközök kezelését.

e) Fotogrammetria és távérzékelés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a fotogrammetria feladatát, rendszerét, történeti áttekintését, helyét és szerepét a földmérési és térképészeti ágazatban,

- az optikai, geometriai és fényképészeti alapfogalmakat,

- az illesztőpontok fogalmát, jelentőségét,

- az egyképes fotogrammetria elvét és alapfogalmait, műszereit,

- a térbeli látás fokozásának eszközeit,

- a kétképes fotogrammetria elvét, műszereit,

- a kétképes fotogrammetria alkalmazási lehetőségeinek és felhasználásának jelentőségét a földmérési és térképészeti ágazatban,

- a részletkiértékelés és a fotogrammetriai pontsűrítés elvét.

Megértés szintjén tudja:

- a kamerahordozókkal szemben támasztott követelményeket, a mérőkamerák működési elvét, a geometriai és optikai jellemzőket,

- a felvételek készítéséhez szükséges filmanyag jellemzőit,

- a légi fényképek, mérőképek jellemzőit, belső tájékozási adatait,

- a képkoordináta-rendszereket,

- a fényképészeti úton előállított termékek és alapanyagok felhasználását és alkalmazását,

- az egyképes fotogrammetria eljárásait,

- a kétképes fotogrammetria eljárásait,

- a részletkiértékelés és a fotogrammetriai pontsűrítés gyakorlatban történő végrehajtását,

- a távérzékelés, a műholdfelvételek alkalmazott eljárásait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az optikai alapfogalmakat,

- a légi felvételek tervezését, számítási feladatait,

- a laboratóriumi feldolgozást,

- a fényképészeti alapfogalmakat,

- a légi fényképek olvasását, kiértékelését,

- a fototérkép-készítési eljárásokat.

f) Topográfia terén

Ismeret szintjén tudja:

- a topográfiai térkép alapján való tájékozódást,

- a topográfiai felmérés technikáját és technológiáját,

- a topográfiai felméréseknél előforduló szintezési munkák távolság és magasságmérési feladatok ellátását,

- a mérőasztal és tahiméter használatát és a jegyzőkönyv vezetését.

Megértés szintjén tudja:

- a topográfiai térképek célját és felhasználási körét, csoportosítását, méretarányát, a felmérési adatok kiszámítását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a domborzatábrázolás,

- az egyezményes jelek fajtáit,

- a jelkulcsi ábrázolás módját, jellegzetességeit, kisebb méretarányú térképek szerkesztésének elveit.

Rendszerezés szintjén tudja:

- a fontosabb egyezményes jeleket,

- a mérési eredmények alapján a szintvonalszerkesztést.

g) Számítéstechnikai alapok terén

Ismeret szintjén tudja:

- alapfogalmakat,

- hardvert,

- szoftvert,

- számítógépes hálózatokat.

Megértés szintjén tudja:

- az operációs és segédoperációs rendszereket (DOS, NORTON, WINDOWS),

- a rendszerek csoportosítását és feladatait, belső-külső parancsokat, grafikus és egyéb kártyák alkalmazását, az üzemeltetés és karbantartás feladatait, a jelszó használatát,

- a felhasználói programokat, szövegszerkesztő programokat, ill. táblázat- és adatbázis-kezelőket,

- adatformátumokat, különböző formátumú adatállományok konvertálását,

- a programnyelveket, a programozást általában,

- a térképszerkesztő programok felépítését, felhasználását a nagy méretarányú térképek szerkesztésében, az adatleválogatásokat,

- a digitális térkép térinformatikai kapcsolatait és felhasználását,

- a geodéziai számítóprogramokat és azok felhasználását,

- a vektoros és raszteres digitalizálást.

h) Gazdasági és szervezési alapismeretek terén

Megértés szintjén tudja:

- az általános gazdasági ismereteket, a központi költséget.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a gazdálkodási ismereteket,

- a munkaszervezési ismereteket,

- a szakmai biztonságtechnikai és munkavédelmi ismereteket.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a térkép fogalmát, rendeltetését,

- a térképkészítés jelenlegi gyakorlatát.

Jártasság szintjén tudja:

- a térkép felhasználás szükségességét, alapvető eszközhasználatát,

- a térképek rajzi kivitelezéséhez szükséges fontosabb szabályokat (név, megírás, szedéskiírás),

- előkészítést, szerkesztést, tervezést, a nyomdai előkészítés általános összefüggéseit,

- az ábrázolás módszereit,

- a térképek osztályozásának szükségszerűségeit,

- a közlekedési menetrendek kezelését, felhasználását, a földrajzi névtárat, helységnévtárat, gazeterek használatát.

Készség szintjén tudja:

- az ábrázolási elemek (jelek) lényegét,

- a térképvetületek felismerését,

- az általános térképmérést (kartometria), terület-, hosszmérést, keresztmetszet, hosszmetszet, összelátás, belátható és beláthatatlan területek megszerkesztését térképek alapján,

- térképtervezést, névmutató-készítést, színrebontást, nyomdai előkészítést,

- különböző térképfajták (várostérképek, turistatérképek, idegenforgalmi térképek) egyedi sajátosságait.

Alkotó alkalmazás szintjén tudja:

- a munkaszervezés gazdaságos megoldási módjait, alkalmazását, a feldolgozott térképcsoportokra vonatkozóan,

- tanári és külső konzulensi segítséggel teljes vertikumában elkészíteni a feladatként kapott vizsgamunkát, annak teljes szöveges dokumentációját (célmegjelölés, tartalom, jelkulcs, technológia),

- a tanult különböző eljárásokat, azok technikai, technológiai összefüggéseit, műszaki, gazdasági, természettudományos gondolkozást.

4. Személyi követelmények

A szakképesítést megszerző rendelkezzen határozott fellépéssel, jó felismerő és gyors döntési képességgel. Legyen alapos, becsületes, pontos, igényes a munkavégzésben, jó esztétikai érzéke, gyors alkalmazkodó képessége legyen.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A vizsga két részből áll:

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

A vizsga általános szabályaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga:

Az írásbeli vizsga a térképészet tantárgy kereteibe tartozó ismeretanyagot öleli fel. Időtartama 240 perc.

Az első részben kb. 60 percben különböző tematikus térképek tervezésének elméletével kapcsolatos és térképtörténeti kérdésekre kell válaszolni a készség szintű ismereteket igénylő témákból. A második részben kb. 180 percben szerkesztési, tervezési gyakorlati feladatot kapnak a hallgatók.

1.2. A szóbeli vizsga:

- térképészet

- kiegészítő szakmai és szervezési ismeretek,

a) fotogrammetria,

b) adatfeldolgozás,

c) gazdasági vezetési és szervezési ismeretek.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

2. A felmentés feltételei

Az a vizsgázó, aki a 4220 FEOR számú Földügyi számítógépes adatkezelő képesítéssel rendelkezik, a kiegészítő szakmai és szervezési ismeretek vizsgatárgy b) része (adatfeldolgozás) alól felmentést kap.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A jelöltek a szorgalmi időszak utolsó fázisában szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat egy olyan összefüggő komplex tervezési, szerkesztési, térképezési, esetleg vizsgálati feladat, amely kb. 5 nap helyszínelési és 5 nap irodai munkával készíthető el. A szakdolgozat legalább elégséges szintű értékelése szükséges a vizsgára bocsátáshoz.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítés csak iskolarendszerű képzés keretei között történhet.

Tárgyi feltételek

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, vagy szerződéses keretei között biztosítani tudja ezeket:

- térkép és adattár,

- mérőállomások, teodolitok, tahiméterek, szintezőműszerek,

- térképező eszközök (felrakó vonalzók, koordinatográf),

- rajzeszközök (szimpla-, dupla-, triplacsuklós kihúzók, karceszközök),

- speciális rajzterem (átvilágítóasztalokkal),

- sokszorosítógép,

- fotogrammetriai kiértékelő módszerek,

- számítógépek.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényekben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

Az iratkezelés szabályairól a nevelési és oktatási intézmények működéséről kiadott 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Földméréstan

Kartográfia

Térképtervezés

Térképautomatizálás

Fotogrammetria és távérzékelés

Topográfia

Számítástechnikai alapismeretek

Gazdasági és szervezési ismeretek

VII. MELLÉKLET

I. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Évfolyam Hetek száma Tantárgy	I. 38	II. 38 Órák	III. 38	Összesen

Földméréstan	2	2	2	228
Kartográfia	2	2	4	532
Térképtervezés	2	3	3	304
Térképautomatizálás	1	2	-	114
Fotogrammetria és távérzékelés	1	2	1	152
Topográfia	2	1	-	114
Számítástechnikai alapismeretek	3	-	-	114
Gazdasági, szervezési és vezetési ismeretek	-	2	2	152
Szakmai elmélet összesen	13	16	16	1710
Szakmai gyakorlat	14	14	14	1596
Nyári üzemi gyakorlat	120	120	-	240
Szakdolgozat elkészítése	-	-	-	100
Összesen	-	-	-	3406

KERTÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

24 2 6129 05 30 04

2. A szakképesítés megnevezése:

Kertész

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- alapvizsga (attól az időponttól, amikortól - jogszabály alapján - az alapvizsga legkorábban letehető),

- egészségügyi alkalmasság (kizáró ok: színtévesztés, szagló- és ízlelőszervek betegségei, szédülékenység, tériszony, emésztőszervi betegségek, epilepszia).

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.) [1]
FEOR száma	Megnevezése
6113	Zöldségtermelő
6114	Gyümölcstermelő
6115	Szőlőtermelő
6117	Faiskola-kezelő

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5112	Gazdabolti eladó
5113	Piaci, utcai, vásári árus
5115	Felvásárló, átvevőhely-kezelő
6129	Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások

3. A képesítés célja:

A kertészeti termesztés hivatásszerű gyakorlásához szükséges szakképzettség tanúsítása.

A szakképesítéssel rendelkező szakember képes a nagyüzemben, kisüzemben, magánvállalkozásban, egyéni gazdaságban a szabadföldi és a hajtatott zöldségnövények termesztésére, a szőlő- és gyümölcsültetvények létesítésére, azok szakszerű ápolási munkáinak végzésére, minőségi termékek előállítására és forgalmazására, ezen feladatok középszintű irányítására.

4. A munkaterület jellemzése:

A gazdálkodási ismeretekkel is rendelkező kertész hivatásszerűen végezheti a kertészeti növények (zöldség, gyümölcs, szőlő) telepítését, termesztését és forgalmazását, a tevékenység végzésével kapcsolatos gépek üzemeltetését, az előállított termék értékesítését, a magánvállalkozás adminisztrációs ügyeinek intézését, ilyen munkakörök irányítását.

A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít.

Ha a kertész szakember a növényvédelmi munkákat a II. kategóriájú, vagy szakmérnök irányításával az I. kategóriájú növényvédő szerekkel kívánja elvégezni, szükséges még az 52 2 6140 05 60 02 OKJ számú növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítés megszerzése is.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A zöldségnövények morfológiájának és környezeti igényeinek ismerete.

A zöldségnövények szaporítása.

A zöldségfélék szabadföldi termesztése (tenyészidőszak alatti ápolási munkák).

A zöldségfélék hajtatása, a termesztő berendezés üzemeltetése.

A zöldségfélék betakarítása, árukezelése, előfeldolgozása, tárolása.

Zöldségmagtermesztés.

A gyümölcstermő növények morfológiájának és környezetének ismerete.

A gyümölcstermő növények szaporítása.

Gyümölcsültetvények létesítése, a fiatal fák gondozása, termőfelületének kialakítása.

Termőültetvények gondozása (termőfelületének fenntartása, talajerő-gazdálkodás, öntözés, növényvédelmi munkák).

A gyümölcs betakarítása, tárolása, piaci áru előkészítése, forgalmazása, elsődleges feldolgozása.

A szőlőnövény (szőlőfajták) morfológiájának és környezetének ismerete.

A szőlő szaporítása.

Szőlőültetvény létesítése, és fenntartási munkálatainak végzése (tőkeművelési és metszési eljárások, zöldmunkák, ápolási munkák).

Talajművelési, öntözési, növényvédelmi munkák végzése.

A szőlő betakarítása és feldolgozása.

Egyszerű borkezelési eljárások.

A tevékenység végzéséhez kapcsolódó gépek, eszközök, berendezések szakszerű használata, működtetése és karbantartása.

Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása.

Munkaterv készítése, munkacsoportok tevékenységének megszervezése, irányítása.

A szakmai ismeretek folyamatos aktualizálása, különféle kommunikációs és informatikai eszközök használata.

Aktív részvétel az ágazat különféle szakmai szervezeteiben, testületeiben.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

a zöldségtermesztés témaköréből

- a zöldségnövények fogalmát, táplálkozási jelentőségét;

- a zöldségnövények ökológiai igényeit;

- a zöldségnövények termesztési módjait;

- a termesztőberendezések típusait, részeit;

- a hajtatótelepek helyének kiválasztását meghatározó szempontokat;

- a leggyakrabban előforduló gyomnövényeket;

- a növényi sorrend összeállításának szempontjait, a kettős termesztés lehetőségeit;

- a zöldségtermesztő üzemek talajművelési rendszereit;

a gyümölcstermesztés témaköréből

- a gyümölcstermesztés jelentőségét, helyzetét, a termőtájakat; körzeteket, üzemi formákat;

- a gyümölcstermő növények szaporítását természetes szaporítóképletekkel, gyökereztetéssel és szervátültetéssel;

- a gyümölcsösök ültetési anyagait (saját gyökerű és oltványnövények);

- a szaporítóanyag-előállítás feltételeit, jogi szabályozását;

- a faiskola feladatát, részeit;

- a telepítés szervezését;

- a leggyakrabban alkalmazott koronaformákat;

- a koronaformák értékelő jellemzését;

- a termőfelület mérését;

- a termésszabályozás módjait;

- a metszés és a hajtáslekötözés hatását a növekedésre és a fejlődésre;

- a gyümölcs érésének folyamatait;

- a gépi betakarítás eszközeit;

- a gyümölcsök egyszerű feldolgozását;

a szőlőtermesztés témaköréből

- a szőlőtermesztés jelentőségét, történetét, jelenlegi helyzetét, a borvidékek és körzetek jellemzőit;

- a bortörvény szabályozási körét, előírásait;

- a hegyközségek szerepét, jelentőségét;

- a szőlő szaporító- és ültetési anyagait, azok szabványait, az előállítás követelményeit;

- a szőlő szaporítási módjait;

- az ültetvény létesítésével kapcsolatos előkészítési, tervezési feladatokat;

- a támberendezések típusait, anyagait, karbantartási munkáit;

- az alkalmazott tőkeformák, telepítési rendszerek jellemzőit;

- az értékesítés lehetőségeit;

- a szőlőbetakarítás során használt járművek üzemeltetési lehetőségeit;

- a bor minőségét meghatározó tulajdonságokat (sav, alkohol, cukor, extrakt stb.);

- az aszúszodás folyamatát, feltételeit;

- a fehér szőlő feldolgozásának folyamatát, gépeit, eszközeit;

- a vörösbor készítésének technológiáit;

- a mustok és borok hőmérséklet-szabályozására szolgáló eszközök használatát;

- a fizikai, kémiai és biológiai változásokat az erjesztés folyamán;

- a káros mikroorganizmusok hatását, azok tevékenységét, az ellenük való védekezés lehetőségeit;

- a hibás és beteg borok kezelésének módjait;

a kertészeti alapismeretek témaköréből

- a nemesítés fogalmát, célját;

- a termesztő berendezések formáit, üzemeltetésük feltételeit;

a munka, a környezet- és tűzvédelem témaköréből

- a munka- környezet- és tűzvédelem feladatait;

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket;

a gazdálkodási és kereskedelmi ismeretek témaköréből

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit;

- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit;

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat;

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait;

- az üzleti terv készítésének menetét;

- az üzleti tárgyalás technikáját;

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket;

- a piacismeret jelentőségét;

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

a zöldségtermesztés témaköréből

- a zöldségnövények tenyészterület igényének megállapítását;

- a csírázási hőmérséklet és a talajhőmérséklet közötti összefüggést;

- a hő és fényhatás, valamint a növény fejlődése és növekedése közötti összefüggést;

- a növényápoló talajmunkák célját és módját;

- a vegyszeres gyomirtás módjait;

- a fejtrágyázás időpontjának és megfelelő módjának kiválasztását;

- a talajban levő tápanyagok mennyisége és a növény fejlődése közötti összefüggést;

- az öntözés célját és időpontjának megállapítását;

- a gyökeresedési mélység, az öntözések száma, valamint a kijuttatott vízmennyiség közötti összefüggést;

- a fóliaágyak és fóliasátrak létesítését, üzemeltetését;

- a növényházi zöldségtermesztés szerepét, sajátosságait;

- a palánták kiültetésének idejét, módját;

- a hajtatás feltételeit, gazdaságosságának elemzését;

- a szedés eszközeinek, módjainak a kiválasztását, az árukezelés módjait;

- a zöldségfajok legfontosabb (közismert) fajtáit;

- a zöldségfélék feldolgozását;

- a szaporítóanyag-előállítás követelményeit, jogi szabályozását;

- a zöldség magtermesztés speciális munkáit;

- az egyéves, a kétéves és az évelő zöldségfélék magtermesztésének agrotechnikáját;

- a zöldségnövények károsítóinak felismerését, a védekezés meghatározását;

a gyümölcstermesztés témaköréből

- a gyümölcsültetvények létesítésének, telepítésének a feltételeit;

- az egyes gyümölcsfajok termesztési feltételeit;

- az egyes gyümölcsfajok termesztéstechnológiáját meghatározó tényezőket;

- az ivaros és ivartalan szaporítás módjait;

- a gyümölcstermő növények alanyait, azok hatásait;

- az alany-, koronaforma és fajta összefüggéseinek jelentőségét;

- a telepítést követő munkákat;

- a metszés célját, biológiai alapjait;

- a leggyakrabban alkalmazott (használatos), koronaformák alakító metszését;

- a termőegyensúly fogalmát, fenntartását;

- a metszést és a metszést kiegészítő eljárások (lekötözések) biológiai hatását;

- a termés és növekedésszabályozás módjait;

- a koronaformák és a termelés műveleteinek összefüggéseit;

- a jelentősebb árufajtákat, fajtacsoportokat;

- a szedés időpontját meghatározó tényezőket;

- a gyümölcstárolás módját, az egyes fajok ideiglenes és tartós tárolását;

- a gyümölcsfajok károsítóinak felismerését, a védekezés meghatározását;

- a gyümölcsök elsődleges feldolgozását;

a szőlőtermesztés témaköréből

- a szőlő táplálkozásélettani jelentőségét, a kulturált borfogyasztás elvárásait;

- a szőlőfélék csoportosítását;

- a szőlőnövény biológiai jellemzőit, részeit;

- a fajtaválasztás szempontjait;

- a fajta szerepét, termesztési jelentőségeit;

- a szőlőfajták értékmeghatározó tényezőit és csoportosítását;

- a legfontosabb fehér- és vörösbort adó szőlőfajták felismerését;

- az éghajlat és az élettani szakaszok kapcsolatát;

- a tőkeforma és a telepítési rendszer kapcsolatát;

- a művelésmód megválasztásának szempontjait;

- a metszés célját, biológiai alapjait;

- a metszésmód, és a fajta öszefüggéseit;

- a nem termő és a termőszőlő metszésének alapelveit;

- a szőlőmetszés idejének, eszközeinek megválasztását;

- a szüreti módokat;

- a szüreti előkészítési, tervezési, szervezési feladatait;

- a borászati technológiai célnak megfelelő szüreti időpont és szüretelési módok megválasztásának szempontjait;

- a próbaszüret eredményeinek értékelését (cukorsav arány változás);

- a betakarítás és a feldolgozás munkafolyamatainak összefüggéseit;

- a szőlő károsítóinak felismerését, a védekezés meghatározását;

a kertészeti alapismeretek témaköréből

- a kertészeti (mezőgazdasági) alapismereteket, fogalmakat, melyekkel tevékenysége során találkozhat;

- az éghajlat és a talaj szerepét a termesztésben;

- a trágyázás, talajművelés, öntözés és növényvédelem célját;

- a tápanyagok szerepét, jelentőségét, hatásait;

- a szükséges tápanyagmennyiség megállapításának módját, technikáját, jelentőségét;

- a talajművelési eljárásokat, azok eszközeit, gépeit;

- a trágyázási módokat, azok anyagait, eszközeit;

- az öntözési módokat, azok eszközeit, gépeit;

- a komplex és integrált növényvédelem módjait, eljárásait, jogszabályi előírásait;

- az okszerű és a programszerű növényvédelem közötti külünbséget;

- a növényvédelmi előrejelzés jelentőségét;

- a növényvédelem és a környezetvédelem kapcsolatát, a kölcsönhatások magyarázatát az életközösségben (biocönózis);

- a környezetkímélő növényvédelem módjait;

a gazdálkodási és kereskedelmi ismeretek témaköréből

- a bizonylatolás alapelveit;

- a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait;

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

a zöldségtermesztés témaköréből

- a zöldségnövények csoportosítását, morfológiai és biológiai jellemzőit;

- a zöldségfajok fajtacsoportjainak általános jellemzését;

- a termesztett zöldségfajok fogyasztásra kerülő részeit;

- a növényi részek tárolhatóságának elveit;

- a zöldségkert őszi és tavaszi talajelőkészítésének munkálatait;

- a trágyázás módjait, eszközeit, anyagait;

- a zöldségnövények szaporítását (vetés előtti magkezelés, vetés, palántanevelés, palánták kiültetése, dugványozás);

- a zöldségnövények ápolási munkáit (növényápoló talajmunkák; öntözés; fejtrágyázás, környezetkímélő növényvédelem, egyes zöldségnövények sajátos ápolási munkái);

- az egyes zöldségfajok termesztéstechnológiáját, és az azt meghatározó tényezőket;

a gyümölcstermesztés témaköréből

- a gyümölcstermő növények különböző szempontok szerinti csoportosítását;

- a gyümölcstermő növények részeinek felismerését, helyes megnevezését;

- a gyümölcstermő növények szaporítását természetes szaporítóképletekkel, összenövesztéssel és gyökereztetési eljárásokkal;

- a gyümölcsösök ültetési anyagait (alany, nemes, oltványok, gyökeres dugványok);

- a csemete- és oltványnevelést;

- a faiskolai termékek kitermelését, osztályozását, vermelését, szállítását, értékesítését;

- a telepítés előtti munkákat (terület kitűzése, előkészítése);

- a gyümölcsfák telepítését (talajelőkészítés, ültetés);

- a kerítés és támrendszer létesítését;

- a fiatal fák termelőfelületének kialakítását;

- a termőfák termőfelületének fenntartását;

- a zöldmetszéseket, lekötözéseket;

- a termésritkítás módjait;

- az ültetvények talajápolásának (talajművelés, talajtakarás) trágyázásának, öntözésének munkálatait;

- az egyes gyümölcsfajok speciális ápolási műveleteit (metszés, trágyázás, talajművelés, öntözés stb.);

- az egyes gyümölcsfajok betakarításának, szüretelésének idejét, osztályozásának, csomagolásának és szállításának módjait, eszközeit, anyagait, munkálatait;

- a gyümölcsök egyszerű tárolását;

a szőlőtermesztés témaköréből

- a szőlőfajták csoportosítását;

- a szaporítóanyag-termelés munkaműveleteit;

- a szőlőtelepítés munkaműveleteit;

- a támberendezés létesítését, karbantartását;

- a szőlő vegetatív és generatív ciklusát, a szőlőtermesztő beavatkozások időrendjét, azok magyarázatát;

- a termés és hajtásnövekedés egyensúlyának fogalmát, a termőegyensúly és a rügyek termelékenysége közötti összefüggést, a terhelés meghatározását;

- a nem termő és termő szőlők metszését;

- a szőlő zöldmunkáit;

- a talajművelés és trágyázás műveleteit;

- a szüreti előkészületek teendőit;

- a szüret idejének és módjának meghatározását, munkálatait;

a kertészeti alapismeretek témaköréből

- a termesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását;

a munka-, környezet- és tűzvédelem témaköréből

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a termelő környezetében előforuló esetekre;

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,

a gazdálkodási és kereskedelmi ismeretek témaköréből

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait;

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait;

- a leltározás folyamatát, követelményeit.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

a kertészeti munka-, környezet-, és tűzvédelmi, műszaki ismeretek témaköréből

- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat, eszközöket, a göngyölegeket mennyiségileg, minőségileg kiválasztani;

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni;

- a legfontosabb gyomnövényeket felismerni;

- a munkavédelem célját, a főbb baleseti veszélyforrások elhárításának, megelőzésének módjait, lehetőségeit;

- az egyszerű talajvizsgálatok elvégzését;

- a motorok főbb szerkezeti részeit;

- az erőgépek szerkezeti felépítését,

- az elektromos berendezések működtetését;

- a növényvédelem kiszolgáló műveleteit;

- a szaporítóanyag-előállítás és telepítés gépeinek beállítását és működtetését;

- a gépi oltványkitermelés műveleteit;

- a termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát;

- a különleges termesztő berendezések használatát;

a zöldségtermesztés témaköréből

- a legfontosabb zöldségnövényeket és azok magvait, palántáit felismerni;

- a legfontosabb károkozókat és kárképeket felismerni;

a gyümölcstermesztés témaköréből

- a metszőgépek használatát;

- az alanyok telepítését szemzéshez,

- az anyatelepek létesítését, gondozását,

- az alanyok kézbenoltását;

- a merisztéma szaporítást;

- a legfontosabb károsítókat és károsításokat felismerni;

- az egyes gyümölcsfajok feldolgozását;

a szőlőtermesztés témaköréből

- a szőlőszaporító-anyag osztályozását, minősítését;

- a konténeres oltványok nevelésének műveleteit;

- a gödörfúró, hidrofúró, pneumatikus metszőgép használatát;

- a szőlőtelepítés előkészítésének műveleteit;

- a telepítések költségeinek és a várható hozamaiknak egybevetésével az eredményesség kiszámítását;

- a legfontosabb károsítókat és károsításokat felismerni;

- a szőlő mérlegelését és minősítését (egészségi állapot, fajtatisztaság, rothadási % stb.);

- a csemegeszőlő osztályozás, csomagolás műveleteit;

- az alapvető borkezelési eljárásokat (egyszerű és iskolázó pinceműveletek: erjesztés, feltöltés, vagy töltögetés, kénezés, fejtések, derítés, szűrés, szeparálás, hőkezelési, borjavítási és egyéb eljárások, tartályok, eszközök, hordók kezelése, higiéniája).

Jártasság szintjén tudja:

a kertészeti munka-, környezet- és tűzvédelmi, műszaki ismeretek témaköréből

- az alapvető elsősegélynyújtási eljárásokat;

- a meteorológiai műszerek használatát;

- az elektromos motorok üzemeltetését;

- az oldható és oldahatatlan kötések készítését és bontását;

- az erő- és munkagépek kapcsolódásait;

- a talajművelő gépek szerkezetét, beállítását;

- a szerves- és műtrágyaszóró gépek beállítását, használatát;

- a kertészeti kisgépek jellemzőit, működtetésüket;

- a talajművelés, öntözés gépeinek működtetését,

- az öntöző berendezések beállítását, működtetését;

- a szerves- és műtrágyaszóró gépek működtetését;

- a vegyszeres műtrágyaszóró gépek működtetését;

- a vegyszeres gyomirtás módjait;

- a növényvédőgépek beállítását, működtetését;

- a háti, háti motoros és vontatott permetezőgépek üzemeltetését;

- az ültetvényben alkalmazott traktorok és a hozzájuk kapcsolódó munkagépek üzemeltetését, kezelését, vezetését, napi karbantartását;

- a szervestrágyázás műveleteit, a műtrágyák és termésnövelő anyagok használatát;

- permetezéseket háti permetező gépekkel (gyakorlatilag nem mérgező szerekkel);

- a peremtezési napló célját, készítését, vezetését.

a zöldségtermesztés témaköréből

- a vetőmag tulajdonságainak meghatározását, értékelését, válogatását, tisztítását, csávázását;

- a mindenkori szabványok alkalmazását;

- a fóliaágyak és fóliasátrak létesítését, üzemeltetését és karbantartását;

- a termesztőedények, kéziszerszámok, öntözőeszközök, göngyölegek szakszerű alkalmazását és karbantartását;

- a magvak begyűjtését;

- a termesztési célnak és az adott szabványnak megfelelő árukikészítést és a szakszerű csomagolást, tárolást;

- az egyes zöldségfélék speciális ápolási, áruszedési munkáit;

- az uborka- és a paradicsomhajtatás különleges munkálatait;

- a burgonyagumó előhajtatását;

- az egyes zöldségfélék feldolgozását,

- a földraktár gondozását;

- az állandó helyre való szabadföldi vetést,

- a palántanevelés munkafolyamatait,

- a kiültetésre alkalmas palánta ismérveit;

a gyümölcstermesztés témaköréből

- a magonc alanyok előállítását;

- a magvak rétegezését;

- a dugványiskola létesítését és gondozását;

- a természetes szaporítóképletekkel történő szaporítást;

- a szemzést;

- az oltványiskola gondozását;

- a faiskolai termékek osztályozását, csomagolását;

- az ültetési anyag minőségi követelményeit;

- az ültetési anyag ideiglenes vermelését;

- a szamóca frigopalánta termelését, tárolását, forgalmazását;

- az intenzív koronaformák alakító metszését;

- a hagyományos koronaformák alakító metszését;

- a zöldmunkákat és lekötözéseket a korona kialakításánál;

- a sövények létesítését és gondozását;

- a termő gyümölcsök metszését;

- a gyümölcsök szedését, osztályozását, csomagolását, áruvá készítését;

- a gyümölcsfák zöldmetszését, lekötözését, a kézi gyümölcsritkítást;

- a gépi betakarítást;

- a gyümölcstárolás munkáit;

- az egyes gyümölcsfélék elsődleges feldolgozását;

- a mindenkori szabványok használatát;

a szőlőtermesztés témaköréből

- a szőlőnövény részeit;

- a telepítés előkészítését, a kitűzés folyamatát;

- az európai és az alanyvesszők szedését, feldolgozását;

- a törzs-, karkötözés és szálvessző lekötés műveleteit;

- az anyatelepek ápolási munkáit;

- a támberendezések létesítését;

- a kézi és a gépi oltást;

- az iskolázás műveleteit;

- a szaporítóanyag osztályozását és minősítését;

- a tőkepótlási eljárásokat;

- a tőkeművelésmódok használatát;

- a nem termő szőlő metszését;

- a próbaszüreti mintavételt;

- az általánosan előforduló kór- és kárképek felismerését;

- a legelterjedtebb szőlőfajták felismerését;

- a must fokolását;

- a kisüzemi feldolgozórendszer egységeinek működtetését;

- a tárolóedények használatát, karbantartásukat, tisztításukat;

- a hordók mosását és kénezését, a bormintavételt;

- a borok érzékszervi bírálatát, a főbb borkategóriákat;

- a mindenkori szabványok használatát.

Készség szintjén végezze el a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:

a kertészeti munka-, környezet- és tűzvédelmi, műszaki ismeretek témaköréből

- a kéziszerszámok és eszközök karbantartását;

- az ültetvényekben alkalmazott traktorok (kerti traktor, lassú jármű stb.) és hozzájuk kapcsolható munkagépek üzemeltetését, kezelését, vezetését, napi karbantartását;

A kertészeti tevékenység során használt járművekkel közúti közlekedésben csak külön jogszabályban előírt vezetői engedély birtokában vehet részt!

a zöldségtermesztés témaköréből

- a vetőmag- és palántaszükséglet kiszámítását;

- növényágyak, melegágyak, szabadföldi palántaágyak készítését;

- a termesztő berendezések talajának előkészítését;

- a zöldségtermesztés leggyakrabban alkalmazott szaporítási eljárásait (magvetés, tűzdelés, dugványozás, bujtás stb.);

- a palánták kiültetését, a növények be- és átcserepezését;

- a növényápoló talajmunkákat;

a gyümölcstermesztés témaköréből

- a gyümölcsfa részeinek, termőrészeinek felismerését, megnevezését;

- a gyümölcsfák telepítésének (talajelőkészítés, ültetvényháló kitűzése, telepítési formák, szaporítóanyag előkészítése ültetéshez, ültetés elvégzése) és pótlásának munkáit;

- a telepítést követő munkákat,

- a támberendezések létesítését és karbantartását;

- a faiskolai termékek kitermelését, vermelését, tárolását,

a szőlőtermesztés témaköréből

- a szőlőültetés különböző módjait;

- a termő szőlő metszését;

- a szőlő zöldmunkáit;

- a szüretelés műveleteit.

4. Személyi követelmények

a szakma gyakorlásához szükséges

- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- a monotóniatűrés,

- felelősségérzet,

- kézügyesség,

- kifogástalan személyi higiénia,

- önállóság,

- pontosság,

- rendszeretet.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga lehetőség szerint előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott központi írásbeli tétel alapján a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.

A kérdések 60%-a szakmai (zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés) technológiai, 20%-a növénytani, környezetvédelmi, alkalmazott műszaki, és 20%-a gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési ismereteket tartalmaz.

A technológiai kérdések egy-egy technológiai folyamat, vagy művelet leírását, illetve az elvégzésükhöz szükséges elméleti alapismereteket tartalmazzák, természetesen magukban foglalják a minőség-ellenőrzési ismereteket is.

A növénytani, környezetvédelmi, kémiai, és műszaki ismeretek a szakma gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges elméleti alapokat kérik számon.

A gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési kérdések szorosan kapcsolódnak a szakmához, tartalmazzák a szakma gyakorlásához feltétlenül szükséges szakmai számítási ismereteket is.

Az írásbeli dolgozat értékelésének az alábbi szempontokat kell a javítási útmutató alkalmazásával figyelembe venni:

- a témakifejtés adott szinten való teljessége;

- a kapcsolódó műszaki, ökonómiai, ökológiai, munka- és környezetédelmi ismeretek;

- a technológiai és műszaki jellemzők pontossága és szakszerűsége;

- az illusztrációk, rajzok szakmai helyessége és kivitele;

- a szakmai számítások logikai menete, a számítások és az esetleges becsült értékek pontossága.

1.2. Gyakorlati vizsga

Négy munkahelyből áll:

a) Zöldségtermesztési gyakorlati vizsga a teljesítmény mérésére is alkalmas időszerű technológiai műveleteket tartalmazza, melyet az ajánlott gyakorlati témakörök figyelembevételével, a vizsgáztatásra jogosult intézmény határoz meg. A munkavégzés időtartama 60 perc.

b) Gyümölcstermesztési és szőlőtermesztési gyakorlati vizsga a teljesítmény mérésére is alkalmas időszerű technológiai műveleteket tartalmazza, melyet az ajánlott témakörök figyelembevételével szintén a vizsgáztatásra jogosult intézmény határoz meg mind a két területre. A munkavégzés időtartama 60 perc.

c) Zöldségfajok és fajták, gyümölcsfajok és fajták, gyümölcstermő növények és cserjék (valamint azok alanyai), szőlőfajták felismerése, magvak, termések, növényi részek, termőrészek, fenológiai fázisok, kár- és kórképek, eszközök, anyagok, göngyölegek stb. felismerése, felhasználásuk módjainak ismertetése, bemutatása, mustfokolás, mintavétel lopóval, érzékszervi borbírálat, alapvető pinceműveletek, naplók és a bizonylatok kiállítása stb. témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 60 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

d) gépbeállítási, gépüzemeltetési, karbantartási feladatok vizsgázók létszámának megfelelő számú tételeit, az ajánlott témakörök figyelembevételével, a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze úgy, hogy azok 60 perc alatt megoldhatók legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

A gyümölcs- és szőlőtermesztési feladatok közül a jelölt a gyakorlati vizsgán tételt húz.

1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- zöldségtermesztés

- gyümölcstermesztés

- szőlőtermesztés

- műszaki ismeretek (géptan)

- munka-, környezet- és tűzvédelem

- kereskedelmi, gazdálkodási ismeretek tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

2. A felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

A kertészeti jellegű szakképesítéssel rendelkezők számára a képzésben való részvétel nem tekinthető második szakképesítésnek, hanem a meglévő munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosítja. A képzés időtartamába a szakképesítés beszámítható, oktatási időtartama arányosan csökkenthető.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú képesítéssel vagy pedagógiai végzettséggel kell rendelkezniük. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakmunkás folytathat. A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, fóliás berendezésekkel, különböző művelés- és metszésmódú gyümölcs- és szőlőültetvényekkel, valamint a termesztéshez, feldolgozáshoz és tároláshoz szükséges termesztő berendezésekkel, épületekkel (növényház, gépműhely, pince, laboratórium stb.) felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések, vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása;

- a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése;

- növényanyag, mag- és rügygyűjtemény, kár- és kórkép gyűjtemény, borászati gépek, eszközök, edények, anyagok, stb.;

- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek stb.) a gépüzemeltetési feladatok megvalósításához.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Kertészeti alapismeretek

Zöldségtermesztés

Gyümölcstermesztés

Szőlőtermesztés

Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia

Műszaki ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Kerskedelmi ismeretek

Gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek

Informatika

Vezetési és szervezési ismeretek

Szakmai idegen nyelv

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy megnevezése	Elméleti	Gyakorlati
	óraszám

Kertészeti alapismeretek	114	40
Zöldségtermesztés	190	560
Gyümölcstermesztés	190	560
Szőlőtermesztés	152	440
Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia, borászat	131	80
Műszaki ismereretek	129	190
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	38
Gazdasági, vállalkozási és jogi ismeretek	76	50
Kereskedelmi ismeretek	114	60
Informatika	76	70
Vezetési és szervezési ismeretek	38	50
Szakmai idegen nyelv	152
Összesen:	1400	2100
Mindösszesen:	3500 óra

[1] A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, építőgép-kezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

24 2 6129 05 30 07

2. A szakképesítés megnevezése:

Szőlő- és gyümölcstermesztő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság (szédülékenység, tériszony, epilepszia, krónikus betegségek kizáró ok)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6114	Gyümölcstermelő
6115	Szőlőtermelő
6117	Faiskola-kezelő

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6129	Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások
5112	Gazdabolti eladó
5113	Piaci, utcai, vásári árus
5115	Felvásárló, átvevőhely-kezelő

3. A képesítés célja:

Nagyüzemben, kisüzemben, magánvállalkozásban, egyéni gazdaságban szőlő- és gyümölcsültetvények létesítésére, szakszerű ápolási munkáinak végzésére, minőségi termékek előállítására és forgalmazására, ezen feladatok irányítására képes szakemberek szakképzettségének tanúsítása.

4. A munkaterület jellemzése:

A gazdálkodási ismeretekkel is rendelkező szakképesített szőlő- és gyümölcstermesztő szakember képes a szőlő- és gyümölcsültetvény létesítésére, abban a fizikai erőkifejtést is igénylő termelési tevékenység végzésére, a tevékenység végzésével kapcsolatos gépek üzemeltetésére, az előállított termékek tárolására és értékesítésére, a magánvállalkozás adminisztrációs ügyleteinek intézésére, ilyen munkakörök irányítására.

A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít.

Ha a szőlő- és gyümölcstermesztő szakember a növényvédelmi munkákat a II. kategóriájú, vagy szakmérnök irányításával az I. kategóriájú növényvédő szerekkel kívánja elvégezni, szükséges a növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítés megszerzése is.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- A szőlőnövény (szőlőfajták) morfológiájának és környezetének ismerete.

- A szőlő szaporítása.

- Szőlőültetvény létesítése és fenntartási munkálatainak végzése (tőkeművelési és metszési eljárások, zöldmunkák, ápolási munkák).

- A biotermesztési eljárások alkalmazása,

- A szőlő betakarítása és feldolgozása.

- A gyümölcstermő növények morfológiájának és környezetének ismerete.

- A gyümölcstermő növények szaporítása.

- Gyümölcsültetvény létesítése, a fiatal fák gondozása, termőfelületek kialakítása.

- Termőültetvények gondozása (termőfelületek fenntartása, talajerőgazdálkodás, növényvédelmi munkák).

- A biotermesztési eljárások alkalmazása.

- A gyümölcs betakarítása, tárolása, piaci áru előkészítése, forgalmazása, elsődleges feldolgozása.

- A tevékenység végzéséhez kapcsolódó gépek, eszközök, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása.

- A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű, stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!

- Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a szőlőtermesztés jelentőségét, történetét, jelenlegi helyzetét, a borvidékek és körzetek jellemzőit,

- a bortörvény szabályozási körét, előírásait,

- a hegyközségek szerepét, jelentőségét,

- a törzsültetvények szerepét, jelentőségét,

- a törzsültetvények létesítésével, üzemeltetésével kapcsolatos előírásokat,

- az alkalmazott tőkeformák, telepítési rendszerek jellemzőit,

- az ültetvény létesítésével kapcsolatos előkészítési, tervezési feladatokat,

- a támberendezések típusait, anyagait, karbantartási munkáit,

- a fajták szerepét, jelentőségét,

- a szőlőfajták értékmeghatározó tényezőit és csoportosításait,

- az értékesítés lehetőségeit,

- a szőlőbetakarítás során használt járművek üzemeltetési lehetőségeit,

- a bor minőségét meghatározó tulajdonságokat (sav, alkohol, cukor, extrakt stb.),

- az aszúsodás folyamatát, feltételeit,

- a fehér szőlő feldolgozásának folyamatát, gépeit, eszközeit,

- a kékszőlő erjesztésének technológiáját,

- a mustok és borok hőmérsékletét, szabályozására szolgáló eszközök használatát,

- a fizikai, kémiai és biológiai változásokat az erjesztés folyamán,

- a káros mikroorganizmusok hatását, azok tevékenységét, az ellenük való védekezés lehetőségeit,

- a hibás és beteg borok kezelésének módjait,

- a gyümölcstermesztés jelentőségét, helyzetét, a termőtájakat, körzeteket, üzemi formákat,

- a koronaformák értékelő jellemzését,

- a telepítés szervezését,

- a termőfelület mérését,

- a termésszabályozás módjait,

- a legfontosabb károsítókat és életmódjukat,

- a gyümölcs érésének folyamatait,

- a gépi betakarítás eszközeit,

- az egyes termesztett gyümölcsfajok jelentőségét, termőtájait, árufajtáit, termesztési igényeit,

- a gyümölcsök egyszerű feldolgozását,

- a nemesítés fogalmát, célját,

- a termesztő berendezések formáit, üzemeltetésük feltételeit,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatait,

- a munka-, környezet- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,

- az üzleti terv készítésének menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a piacismeret jelentőségét,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a kertészeti (mezőgazdasági) alapismereteket, fogalmakat, melyekkel tevékenysége során találkozhat,

- az éghajlat és a talaj szerepét a szőlő- és gyümölcstermesztésben,

- a szőlő táplálkozásélettani jelentőségét, a kulturált borfogyasztás elvárásait,

- a szőlőfélék csoportosítását,

- a szőlőnövény biológiai jellemzőit, részeit,

- a metszés biológiai alapjait,

- az éghajlat és az élettani szakaszok kapcsolatát,

- a szaporítóanyag-előállítás követelményeit, jogi szabályozását,

- a tőkeforma és a telepítési rendszer kapcsolatát,

- a fajtaválasztás szempontjait,

- a művelésmód megválasztásának szempontjait,

- a metszésmód és a fajta összefüggéseit,

- a nem termő és a termőszőlő metszésének alapelveit,

- a szőlőmetszés idejének, eszközeinek megválasztását,

- a borászati technológiai célnak megfelelő szüreti időpont és szüreti módok megválasztásának szempontjait,

- a szüret előkészítési, tervezési, szervezési feladatait,

- a próbaszüret eredményeinek értékelését (cukorsav arány változás),

- a betakarítás és a feldolgozás munkafolyamatainak összefüggéseit,

- a gyümölcsültetvények létesítésének, telepítésének a feltételeit,

- az egyes gyümölcsfajok termesztési feltételeit,

- az egyes gyümölcsfajok termesztéstechnológiáját meghatározó tényezőket,

- a szaporítóanyag-előállítás feltételeit, jogi szabályozását,

- a faiskola feladatát, részeit,

- az ivaros és ivartalan szaporítás módjait,

- a gyümölcstermő növények alanyait, azok hatásait,

- az alany-, koronaforma és fajta összefüggéseinek jelentőségét,

- a telepítést követő munkákat,

- a metszés célját, biológiai alapjait,

- a leggyakrabban alkalmazott (használatos), koronaformák alakító metszését,

- a termőegyensúly fogalmát, fenntartását,

- a metszést, és a metszést kiegészítő eljárások hatását a termőegyensúlyra,

- az intenzív koronájú termőfák ritkító és ifjító metszését, lekötözését,

- a metszési időpontok és a növekedésszabályozás összefüggéseit,

- a koronaformák és a termelés műveleteinek összefüggéseit,

- a jelentősebb árufajtákat, fajtacsoportokat,

- a szedés időpontjait meghatározó tényezőket,

- a szedés, osztályozás és csomagolás módjait,

- a gyümölcstárolás módjait, az egyes fajok ideiglenes és tartós tárolását,

- a trágyázás, talajművelés, öntözés és növényvédelem célját,

- a tápanyagok szerepét, jelentőségét, hatásait,

- a szükséges tápanyagmennyiség megállapításának módjait, technikáját, jelentőségét,

- a talajművelési eljárásokat, azok eszközeit, gépeit,

- a trágyázási módokat, azok anyagait, eszközeit,

- az öntözési módokat, azok eszközeit, gépeit,

- a legfontosabb károsítók tüneteit,

- a komplex és integrált növényvédelem módjait, eljárásait, jogszabályi előírásait,

- az okszerű és a programszerű növényvédelem közötti különbséget,

- a növényvédelmi előrejelzés jelentőségét,

- a növényvédelem és a környezetvédelem kapcsolatát, a kölcsönhatások magyarázatát az életközösségben (biocönózis),

- a környezetkímélő növényvédelem módjait,

- a bizonylatolás alapelveit,

- a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szőlőfajták csoportosítását,

- a legfontosabb fehér- és vörösbort adó szőlőfajták felismerését,

- a szaporítóanyag termelés munkaműveleteit,

- a szőlőtelepítés munkaműveleteit,

- a támberendezés létesítését, karbantartását,

- a szőlő vegetatív és generatív ciklusát, a szőlőtermesztői beavatkozások időrendjét, azok magyarázatát,

- a termés- és hajtásnövekedés egyensúlyának fogalmát, a termőegyensúly és a rügyek termelékenysége közötti összefüggéseket, a terhelés meghatározását,

- a nem termő és termőszőlők metszését,

- a szőlő zöldmunkáit,

- a talajművelés és trágyázás műveleteit,

- a termesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a szüreti előkészületek teendőit,

- a szüret idejének és módjának meghatározását, munkálatait,

- a gyümölcstermő növények különböző szempontok szerinti csoportosítását,

- a gyümölcstermő növények részeinek felismerését, helyes megnevezését,

- a gyümölcstermő növények szaporítását természetes szaporítóképletekkel, összenövesztéssel és gyökereztetési eljárásokkal,

- a gyümölcsösök ültetési anyagait (alany, nemes, oltványok, gyökere dugványok),

- a csemete- és oltványnevelést,

- a faiskolai termékek kitermelését, osztályozását, vermelését, szállítását, értékesítését,

- a telepítés előtti munkákat (terület kitűzése, előkészítése),

- a gyümölcsfák telepítését (talajelőkészítés, ültetés),

- a kerítés és támrendszer létesítését,

- a fiatal fák termőfelületének kialakítását,

- a ritkító és ifjító metszéseket,

- a zöldmetszéseket, lekötözéseket,

- a termésritkításokat,

- az ültetvények talajápolásának (talajművelés, talajtakarás) trágyázásának, öntözésének munkálatait,

- az egyes gyümölcsfajok speciális ápolási műveleteit (metszés, trágyázás, talajművelés, öntözés, stb.),

- a gyümölcsszüret előkészítési teendőit,

- az egyes gyümölcsfajok betakarításának, szüretelésének idejét, osztályozásának, csomagolásának és szállításának módjait, eszközeit, anyagait, munkálatait,

- a gyümölcsök egyszerű tárolását,

- a termesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a környezetében előfordul(hat)ó esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, és az elsősgélynyújtás legfontosabb szabályait,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás folyamatát, követelményeit.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a munkavédelem célját, a főbb baleseti veszélyforrások elhárításának, megelőzésének módjait, lehetőségeit,

- az egyszerű talajvizsgálatok elvégzését,

- a motorok főbb szerkezeti részeit,

- az erőgépek szerkezeti felépítését,

- az elektromos berendezések működtetését,

- az öntözés berendezéseinek működtetését,

- a vegyszeres gyomirtás módjait,

- a növényvédő gépek beállítását, működtetését,

- a növényvédelem kiszolgáló műveleteit,

- a szaporítóanyag-előállítás és telepítés gépeinek beállítását és működtetését,

- a kertészeti kisgépek jellemzőit, működtetésüket,

- a metszőgépek használatát,

- a talajművelés, trágyázás, öntözés gépeinek működtetését,

- a szőlőtelepítés előkészítésének műveleteit,

- a telepítések költségeinek és a várható hozamaiknak egybevetésével az eredményesség kiszámítását,

- az átvétel során alkalmazott mechanikus és elektronikus hídmérlegek működtetését,

- a borok érzékszervi bírálatát,

- a gyümölcsritkítást,

- a magvak rétegezését,

- az alanyok telepítését szemzéshez,

- az anyatelepek létesítését, gondozását,

- az alanyok kézbenoltását,

- a merisztéma szaporítást,

- az egyes gyümölcsfajok ideiglenes és tartós tárolását,

- az egyes gyümölcsfajok feldolgozását,

- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat, eszközöket, göngyölegeket mennyiségileg, minőségileg kiválasztani,

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni,

- a legfontosabb károsítókat, károsításokat felismerni,

- a termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát.

Jártasság szintjén tudja:

- a szőlőnövény részeit,

- az alapvető elsősegélynyújtási eljárásokat,

- a telepítés előkészítését, a kitűzés folyamatát,

- a kéziszerszámok karbantartását,

- az elektromos motorok üzemeltetését,

- az oldható és oldhatatlan kötések készítését és bontásait,

- az erő- és munkagépek kapcsolódásait,

- a talajművelőgépek szerkezetét, beállítását,

- az európai és az alanyvesszők szedését, feldolgozását,

- az anyatelepek ápolási munkáit,

- a szerves- és műtrágyaszóró gépek beállítását,

- a háti, háti motoros és vontatott permetezőgépek üzemeltetését,

- a gödörfúró, hidrofúró és a pneumatikus metszőolló használatát,

- a támberendezések létesítését,

- a kézi és gépi oltást,

- az iskolázás műveleteit,

- a szőlő szaporítóanyag osztályozását, minősítését,

- a nemtermő szőlő metszését,

- a tőkepótlási eljárásokat,

- a konténeres oltványok nevelésének műveleteit,

- a tőkeművelésmódok használatát,

- a próbaszüreti mintavételt,

- a szőlő mérlegelését és minősítését (egészségi állapot, fajtatisztaság, rothadás % stb.),

- a csemegeszőlő osztályozás, csomagolás műveleteit,

- a legelterjedtebb szőlőfajták felismerését,

- a must fokolását,

- a kisüzemi feldolgozórendszer egységeinek működtetését,

- a tároló edények használatát, karbantartásukat, tisztításukat,

- a hordók mosását és kénezését, a bormintavételt,

- az alapvető borkezelési eljárásokat,

- a legelterjedtebb gyümölcsfajták felismerését,

- a magonc alanyok előállítását,

- a dugványiskola létesítését és gondozását,

- a természetes szaporítóképletekkel történő szaporítást,

- az oltványiskola gondozását,

- a gépi oltványkitermelés műveleteit, a mindenkori szabványok használatát,

- a faiskolai termékek osztályozását, csomagolását,

- az ültetési anyag minőségi követelményeit,

- az ültetési anyag ideiglenes vermelését,

- a szamóca frigopalánta termelését, tárolását, forgalmazását,

- az intenzív koronaformák alakító metszését,

- a szemzést,

- hagyományos koronaformák alakító metszését,

- a zöldmunkákat és lekötözéseket a korona kialakításánál,

- a sövények létesítését és gondozását,

- a termő gyümölcsös metszését,

- a gyümölcsfák zöldmetszését, lekötözését, és a kézi gyümölcsritkítást,

- a gyümölcsök szedését, osztályozását, csomgolását, áruvá készítését,

- a szervestrágyázás műveleteit, a műtrágyák és termésnövelő anyagok használatát,

- a legfontosabb növényi károsítók felismerését,

- az ültetvényben alkalmazott traktorok és munkagépek beállítását, karbantartását,

- permetezéseket háti, háti motoros és permetező gépekkel (gyakorlatilag nemmérgező szerekkel),

- a permetezési napló célját, készítését, vezetését,

- a gépi betakarítást,

- a gyümölcstárolás munkáit,

- a meteorológiai műszerek használatát.

Készség szintjén végezze el a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:

- a szőlőültetés különböző módjait,

- a termő szőlő metszését,

- a szőlő zöldmunkáit,

- a szüretelés műveleteit,

- a gyümölcsfa részeinek, termőrészeinek felismerését, megnevezését,

- a telepítést követő munkákat,

- a támberendezések létesítését és karbantartását,

- a faiskolai termékek kitermelését, vermelését, tárolását,

- a kéziszerszámok használatát és karbantartását,

- az ültetvényekben alkalmazott traktorok (kerti traktor, lassú jármű stb.) és hozzájuk kapcsolható munkagépek üzemeltetését, kezelését, vezetését, napi karbantartását).

A kertészeti tevékenység során használt járművekkel közúti közlekedésben csak külön jogszabályban előírt vezetői engedély birtokában vehet részt!

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- monotóniatűrés,

- felelősségérzet,

- kézügyesség,

- kifogástalan személyi higiénia,

- önállóság,

- pontosság,

- rendszeretet.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott központi írásbeli tétel alapján a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.

A kérdések 60%-a szakmai (szőlőtermesztés, gyümölcstermesztés) technológiai, 20%-a növénytani, környezetvédelmi, alkalmazott műszaki, és 20%-a gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési ismereteket tartalmaz.

A növénytani, környezetvédelmi és műszaki ismeretek a szakma gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges elméleti alapokat kérik számon. A gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési kérdések szorosan kapcsolódnak a szőlő- és gyümölcstermesztő szakmához, tartalmazzák a szakma gyakorlásához feltétlenül szükséges szakmai számítási ismereteket is.

Az írásbeli dolgozat értékelésénél az alábbi szempontokat kell a javítási útmutató alkalmazásával figyelembe venni:

- a témakifejtés adott szinten való teljessége,

- a kapcsolódó műszaki, ökonómiai, ökológiai, munka- és környezetvédelmi ismeretek,

- a technológiai és műszaki jellemzők pontossága és szakszerűsége,

- az illusztrációk, rajzok szakmai helyessége és kivitele,

- a szakmai számítások logikai menete, a számítások és az esetleges becsült értékek pontossága.

1.2. Gyakorlati vizsga

négy munkahelyből áll:

a) Szőlőtermesztési gyakorlati vizsga a teljesítmény mérésére is alkalmas időszerű technológiai műveleteket tartalmazza, melyet az ajánlott gyakorlati témakörök figyelembevételével, a vizsgáztatásra jogosult intézmény határoz meg. A munkavégzés időtartama 60 perc.

b) Gyümölcstermesztési gyakorlati vizsga a teljesítmény mérésére is alkalmas időszerű technológiai műveleteket tartalmazza, melyet az ajánlott témakörök figyelembevételével szintén a vizsgáztatásra jogosult intézmény határoz meg. A munkavégzés időtartama 60 perc.

c) Szőlőfajták, gyümölcsfajok és fajták, gyümölcstermő növények és cserjék, valamint azok alanyainak felismerése, növényi részek, fenológiai fázisok, kár- és kórképek, eszközök, anyagok, göngyölegek stb. felismerése, bemutatása, mustfokolás, mintavétel lopóval, érzékszervi borbírálat, alapvető pinceműveletek, és a bizonylatok kiállítása stb. témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 60 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

d) Gépbeállítási, gépüzemeltetési, karbantartási feladatok vizsgázók létszámának megfelelő számú tételeit, az ajánlott témakörök figyelembevételével, a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze úgy, hogy azok 650 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- szőlőtermesztés,

- gyümölcstermesztés,

- műszaki ismeretek (géptan),

- a munka-, környezet- és tűzvédelem,

- kereskedelmi, gazdálkodási ismeretek

tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak viszgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

2. A felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

A szőlőtermelő, a gyümölcstermelő, valamint a kerti munkás szakképesítéssel rendelkezők számára, a képzésben való részvétel nem tekinthető második szakképesítésnek, hanem a meglévő munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosítja. A képzés időtartamába a szakképesítés beszámítható, oktatási időtartama arányosan csökkenthető.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VISZGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás folytathat. A szakmai vizsgán a viszgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges különböző művelés- és metszésmódú gyümölcs- és szőlőültetvényekkel, földterülettel, valamint a termesztéshez, feldolgozáshoz és tároláshoz szükséges termesztő berendezésekkel, épületekkel (gépműhely, pince, laboratórium, stb.), felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- növényanyag, mag- és rügygyűjtemény, kár- és kórkép gyűjtemény, borászati gépek, eszközök, edények, anyagok stb.,

- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek stb.) a gépüzemeltetési feladatok megvalósításához.

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

2. Az iratkezelés szabályai

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Kertészeti alapismeretek

Szőlőtermesztés

Gyümölcstermesztés

Borászati technológia

Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia

Műszaki ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Kereskedelmi ismeretek

Gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek

Informatika

Vezetési és szervezési ismeretek

Szakmai idegen nyelv

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy megnevezése	Elméleti	Gyakorlati
	óraszám

Kertészeti alapismeretek	76	40
Szőlőtermesztés	100	560
Gyümölcstermesztés	156	560
Borászati technológia	38	80
Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia	38	40
Műszaki ismeretek	76	200
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	38	30
Gazdasági, vállalkozási és jogi ismeretek	38	440
Kereskedelmi ismeretek	38	120
Informatika	38	40
Vezetési és szervezési ismeretek	38	40
Szakmai idegen nyelv	76
Összesen:	750	1750
Mindöszesen:	2500 óra

ERDÉSZETI GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

26 2 8312 02 22 06

2. A szakképesítés megnevezése:

Erdészeti gépész

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- a 26 2 8293 02 22 16 Mezőgazdasági gépész képzettség (mezőgazdasági vontatóra jogosítvány),

- rakodógépkezelői vizsgához szükséges egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
8312	Erdészeti gépész[1]
8312	Motorfűrész-kezelő
8293	Közelítő gépkezelő

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6219	Erdészeti szakmunkás (motorfűrészes és gépesített technológiai jellegű műveletekben, de pl. nem választékol)
6219	Erdőművelő (gépesített, technológiai jellegű műveletekben, de pl. nem osztályoz csemetét)
6213	Fakitermelő (technológiai jellegű műveletekben)
6118	Kertépítő és -fenntartó (talajelőkészítés, gépi pázsitgondozás, egyéb gépesített műveletek, fák kivágása, a lakott területi fakitermelő speciális szaktudását nem igénylő feladatok esetén, gépi nyesés stb.)
7433	Mezőgazdasági hidraulika javító (vezető szerelő mellett)
8293	Mező- és erdőgazdasági rakodógépkezelő[2]
8311	Mezőgazdasági targoncavezető[3]

3. A képesítés célja:

Az erdőgazdaság számára olyan, sokoldalúan képzett szakember biztosítása, aki

- az erdőgazdálkodás gépesített technológiáiban szakszerűen és biztonságosan képes dolgozni a gépekkel,

- a korszerű, többműveletes fahasználati gépeket a gépkezelői céltanfolyam elvégzése után szakszerűen és biztonságosan tudja kezelni,

- az erdészeti munkavégzés során a környezetvédelmi, ökológiai, erdővédelmi és erőművelési kívánalmaknak megfelelően tevékenykedik,

- a kapcsolódó munkaterületeken (közterületfenntartás, gépjavítás) és az anyagmozgatásban sokoldalúan alkalmazható.

4. A munkaterület jellemzése.

Az erdőgazdaság és a mezőgazdaság munkahelyein ért az erdőművelés, a fahasználat, az anyagmozgatás gépeinek kezeléséhez, üzemeltetéséhez.

Közúton külön jogszabályban meghatározott érvényes vezetői engedéllyel közlekedhet.

Ismeretei segítik a vállalkozói munkavégzésben az erdőgazdálkodás speciális feltételei között.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A mezőgazdasági gépész alapképzésre épülő képzéssel képes a szaporítóanyag-termelésben és az erdősítésben a területelőkészítés (talajelőkészítés), a vetés, az ültetés, a dugványozás, az ápolás gépi műveleteinek elvégzésére.

Külön vizsga letételével növényvédő szerekkel való gépi munkát el tud végezni.

A motorfűrész és tartozékainak, illetve egyéb gépi szerszámoknak (tisztítófűrész, gödörfúró) kezelésére képes, a fakitermelés motorfűrészes technológiáját végre tudja hajtani.

Ért a gépesített döntéshez és felkészítéshez a fakitermelésben (gallyazás-darabolás, hasítás, kérgezés).

A közelítést elvégzi rövid- és hosszúfában, csörlős és markolós közelítő gépekkel, illetve kihordó szerelvénnyel.

Közúton járművel érvényes jogosítvány birtokában tud faanyagot szállítani, a vagont megrakni a vasúti feladó állomáson.

Munkavégzése során használt gépek beállítási, karbantartási, terepi hibaelhárítási szervizelési, kisebb javítási munkálatait el tudja végezni.

Az előzőekben felsorolt tevékenységet vállalkozásban is el tudja látni.

2. Elméleti követelmények

Az erdészeti ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a termőhely tényezőit: klíma, talaj, földrajzi tényezők,

- a fontosabb erdei fákat és cserjéket,

- az erdő élővilágát (mikroorganizmusok, gombák, növények, állatok),

- az erdészeti fontosabb károsítókat,

- a maggazdálkodás alapfogalmait,

- a maggazdálkodást és szaporítóanyag-termelést,

- az erdősítést és ápolást,

- a faállományok nevelését,

- a természetes felújítás elveit, munkálatait,

- az erdőtervet (üzemterv),

- a felügyelet működését az erdőgazdaságban,

- az erdővédelmet,

- a fakitermelést,

- a faanyagmozgatást.

Megértés szintjén tudja:

- az erdészeti termőhely jelentőségét,

- az erdei ökoszisztéma elemeit és működését, az ökológiai egyensúly elvét,

- az elsődleges károsítások és a kárláncolódás összefüggéseit,

- a fahibák kialakulásának folyamatát, befolyását a felhasználhatóságra és értékre,

- a faanyag számbavételének, térfogat meghatározásának főbb eljárásait,

- az üzemterv szerinti erdőgazdálkodás jelentőségét és lényegét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az állományalkotó fő fafajok felismerési bélyegeit,

- az erdőművelési és erdővédelmi szempontoknak megfelelő munkavégzés követelményeit,

- a biztonságos munkavégzés technológiába épülő követelményeit,

- a faanyagvédelem követelményeit a fakitermelés és a faanyagmozgatásban,

- a motorfűrészes fakitermelés technológiáját.

Az erdészeti gépesítés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a gépüzemeltetés alapfogalmait és specifikumait az erdészeti gépesítésben,

- a gépjavítás fogalmát az erdészeti gépek vonatkozásában,

- az erdészetben alkalmazott erdőgépek, munkagépek, berendezések és eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit,

- az erdészeti gépek karbantartási előírásait,

- a karbantartás eszközeit, szerszámait, anyagait,

- a járműtechnikai alapfogalmakat.

Megértés szintjén tudja:

- felismerni az üzemzavar jellegű hibákat,

- a munkagépek beállításának elveit,

- az erdőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek műszaki állapotát befolyásoló paramétereket,

- az erdőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek karbantartási előírásait,

- a kezelési és karbantartási utasításokban, a szakirodalomban akalmazott rajzokat, táblázatokat, ábrákat olvasni,

- a mérőműszerek használatát,

- a vezérgép fogalma, összehangolt munkavégzést gépláncban,

- az adottságok (terep, talaj, időjárás stb.) a faállomány és a feladat összhangja a gépesíttéssel, a kiválasztott technológiával, különös tekintettel az ökológiai és ökonómiai követelményekre,

- a technológiai előírások, a térbeli rend fegyelmezett betartásának jelentőségét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a karbantartáshoz és a gépszereléshez kiadott műszaki dokumentációt használni,

- a mezőgazdasági és erdészeti vontató kezelőszerveinek, jelzőberendezéseinek funkcióját,

- a mezőgazdasági és erdészeti munkagépek üzemeltetését és ezek technológiáját,

- a közúti közlekedés szabályait,

- a közúti szállítás, anyagmozgatás biztonságtechnikáját,

- a kijavított gépek ellenőrzését,

- a gépek munkába állításának előfeltételeit,

- a tanított technológiák, gépek, munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályait.

A vállalkozói és gazdálkodási alapismeretek terén

- a vállalkozási lehetőségeket, az erdőgazdasági és a gépjavítási tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a közgazdasági alapfogalmakat,

- könyvvezetési, számviteli alapelveket,

- az erdőgazdasági adózás viszonyait,

- a társadalombiztosítási szabályokat,

- az erdőgazdasági támogatás rendszerét,

- az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét,

- a vállalkozás működtetésének követelményeit,

- a bizonylatolás alapelveit,

- a leltározás fogalmát, szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a szerződés fogalmát,

- a szerződéskötés szabályait,

- a gépátvétel és gépátadás szabályait és bizonylatait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- az anyag, szállítmány átadás-átvétel szabályait.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- felismerni a gép hibáit,

- a gépjavítás technológiai eljárásait,

- a diagnosztikai eljárásokat a gépjavítás során,

- a közelítőnyom-hálózat, a vágásterület térbeli rendjének, rakodók, felkészítő helyek kialakításának szabályait.

Jártasság szintjén tudja:

- beállítani a gépeket üzemelési helyzetbe,

- megállapítani a gépbeállításból adódó hibákat,

- helyszíni hibaelhárítást,

- mezőgazdasági vontatóból és a két pótkocsiból álló járműszerelvénnyel részt venni a közúti forgalomban,

- a kezelési, karbantartási és javítási utasításokban leírtakat végrehajtani,

- kiválasztani a karbantartás eszközeit, anyagait,

- kezelni a láng- és ívhegesztő berendezéseket,

- elvégezni a terület- és talajelőkészítés, a talajművelés, a tápanyagutánpótlás, az erdősítés, a vetés, az ültetés, az ápolás, a faállomány nevelés, a fahasználat (fakitermelés, anyagmozgatás) és a növényvédelem gépi munkálatait.

Készség szintjén tudja:

- elvégzeni a gépek napi karbantartását,

- összeállítani a gépeket, kombinált gépsorokat,

- kezelni és üzemeltetni a mező- és erdőgazdasági gépeket,

- megítélni a gépek alkalmasak-e munkára,

- munkavégzés csuklós traktorral terepen,

- felismerni az állományalkotó fő fafajokat,

- betartani az ökológiai és erdőnevelési követelményeknek megfelelően a szakszerű és kíméletes munkavégzés szabályait,

- motorfűrész kezelés (döntés, gallyazás, darabolás),

- közelítés hosszúfában csörlős és markolós vonszolással,

- rövidfa közelítés kihordó szerelvénnyel,

- rakodás hidraulikus daruval,

- targonca kezelése.

4. Személyi követelmények

Az erdészeti gépész rendelkezzen megfelelő fizikummal, megfelelő önfegyelemmel és kötelességtudattal. Legyen képes csoportos munkában összehangolt tevékenységre.

Legyen igényes és felelősségteljes vezetői készsége. Ökológiai, környezetvédelmi elkötelezettség.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Írásbeli vizsga

Írásbeli vizsgát Erdészeti gépesítés tantárgyból kell tenni.

Az írásbeli tétel magában foglalja az erdészeti ismereteket és épüljön rá a szakmai alapozó tantárgyakra (mezőgazdasági gépész).

Egy adott téma kidolgozása, amely az erdészeti munkagépek szerkezeti felépítését, kezelését, karbantartását, beállítását, javítását és a vonatkozó erdészeti ismereteket kéri számon, gépjavítási és vállalkozási ismeretekből is támaszt követelményeket az alábbi arányban:

- erdészeti gépesítés (esszé) 50%

- géprajzi, anyagismereti és gépjavítási feladat 30%

- vállalkozói és gazdálkodási ismeretek 10%

- szakmai számítások 10%.

1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga négy részből áll:

a) erdészeti erőgépek beállítása, hibaelhárítása,

b) erdészeti munkagépek beállítása és üzemeltetése (erdősítési és faanyagmozgatási feladat: közelítés, rakodás és kiszállítás vagy szállítás),

c) erdészeti gépek javítása

d) motorfűrészes döntés és még egy technológiai művelet (gallyazás, darabolás).

A vizsgarészek nem kapcsolódnak, térben és időben szétválaszthatók.

1.3. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgatételek tantárgyai az alábbiak:

a) erdészeti ismeretek

b) erdészeti gépesítés.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

2. A felmentés feltételei

A vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A szakmai vizsgára jelentkezőnek rendelkeznie kell mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító vezetői engedéllyel és rakodógépkezelői vizsgával.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatároztt végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajáttatásához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges föld-, illete erdőterülettel (megfelelő terep és faállomány), felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

Szüksége tárgyi feltételek:

- tanterület,

- gépbeállítás gyakorlásához (romboló) terület,

- gépüzemeltetéshez erdőterület,

- tanműhelyek alapfelszereléssel,

- lakatosműhely,

- hegesztő (tan)műhely,

- forgácsoló gépek (min. 1 esztergapad),

- melegüzemi (tan)műhely (min. 1 kovácstűzhely),

- erdészeti erőgép (tan)műhely,

- erdészeti munkagép (tan)műhely,

- akkumulátor tároló- és töltőhelyiség,

- a szerelő-javító (tan)műhely dízeladagoló próbapad járműdiagnosztikai berendezések,

- CO-mérő,

- dízel motordiagnosztikai berendezés,

- mezőgazdasági vontatóvezető-képzésre átalakított oktató traktor, járműszerelvény (vonataó + 2 db pótkocsi),

- gyakorlópálya mezőgazdasági és erdészeti erőgépek vezetőképzéséhez, közelítő tanpálya, darutanpálya, targoncavezetési gyakorló terület,

- mezőgazdasági és erdészeti erőgépek (mezőgazdasági vontató, csuklós erdészeti traktor, hidraulikus daruval ellátott erőgép),

- motorfűrészek (eltérő gyártmányú és eltérő teljesítményű),

- tisztítófűrészek,

- talajelőkészítő és talajművelő gépek,

- ültető gép,

- ápolás gépei,

- felkészítés gépei (kérgező-, hasító-, aprítékkészítő gép),

- permetezőgép.

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezet, intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzések esetében. A járművezető-képzést a Közlekedési Főfelügyelet által járművezetői képzőhellyé nyilvánított intézmények vagy járművezetői képzőhellyel szerződéssel rendelkező intézmények folytathatnak.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Erdészeti alapismeretek

Erdészeti gépesítés

Vállalkozási és gazdálkodási alapismeretek

Szakmai gyakorlatok

VII. MELLÉKLET

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgyak	Heti óraszám		Össz. óra
	(34 hét)

Erdészeti ismeretek		6	192
Erdészeti gépesítés		6	192
Vállalkozói és gazdálkodási ismeretek		2	64
Elmélet összesen (32 hétre)		14	448
Szakmai gyakorlatok		22	704
- erdészeti gépek, technológiák			96
- erdőművelési gépek, technológiák			256
- fakitermelés és anyagmozgatás gépei és technológiái			352
Összefüggő szakmai gyakorlat	2 (hét)		76
Szakmai gyakorlat összesen:			780
Összes óraszám:			1228
Naposi gyakorlatok:
- egyéni darukezelés		20 óra
- targonca		20 óra

[1] A szakképesítéshez szükséges rakodógépkezelői, targoncavezetői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[2] A szakképesítéshez szükséges rakodógépkezelői, targoncavezetői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[3] A szakképesítéshez szükséges rakodógépkezelői, targoncavezetői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

ERDÉSZETI GÉPÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

29 5 3117 16 20 06

2. A szakképesítés megnevezése:

Erdészeti gépésztechnikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség,

- szakmai egészségügyi alkalmasság,

- mezőgazdasági vontatóvezetői (Mgv.) vizsgához szükséges egészségügyi alkalmasság, vagy érvényes mezőgazdasági vontatóvezetői engedély.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3117	Erdészeti gépésztechnikus[1]

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6213	Kézi és gépi fakitermelő
8344	Rakodógépkezelő[2]
8311	Mezőgazdasági vontatóvezető[3]
8312	Motorfűrészkezelő
7426	Kovács (a foglalkozásával összefüggő javítási területeken)
7425	Hegesztő, lángvágó (a foglalkozásával összefüggő javítási területeken
Rokon foglalkozások
7433	Mezőgazdasági gép- (motor-) szerelő, javító
8293	Közelítő gépkezelő és erdőgazdasági rakodógépkezelő
8239	Egyéb vízellátási gépkezelő

3. A képesítés célja:

Az erdészeti gépésztechnikus képesítés célja, olyan műszaki, biológiai és gazdasági ismeretekkel rendelkező szakemberek biztosítása, akik a rájuk bízott, vagy tulajdonukban lévő erdészetben alkalmazott erőgépek és mukagépek, gépészeti berendezések önálló gazdaságos üzemeltetésére és ezen gépek szakszerű javítására, karbantartására képesek.

A vállalkozás és műszaki ismeretek birtokában gépi bérmunkát, gépjavító és karbantartó szolgáltatást tudnak vállalni vagy alkalmazottként e területeken tudnak elhelyezkedni.

Ismereteik alapján alkalmasak alkalmazottak, vagy beosztottak irányítására is.

A fenti tevékenységekhez továbbképzéssel speciális szakismereteket szerezhetnek.

4. A munkaterület jellemzése:

Az erdészeti gépésztechnikus ért az erdészetben alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések kezeléséhez, üzemeltetéséhez. El tudja végezni a gépekhez kapcsolódó beállítási, karbantartási és javítási műveleteket.

Önállóan tudja elvégezni az erdészetben géppel végzendő munkafeladatokat.

Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására erdészeti gépi bérmunka és a műszaki javító-, karbantartó szolgáltatások terén a jármű javításával kapcsolatos egyéb jogszabályok figyelembevételével.

Tud emberekkel bánni, beosztottakat vagy alkalmazottakat felelősen irányítani.

Közúton járművel csak külön jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel vehet részt.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Az erdészeti gépésztechnikus képes az erdőgazdálkodásban (erdőművelés, fahasználat, faanyagmozgatás, erdőfeltárás) alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések használatára.

Ezek alapján a következő munkafeladatokat tudják elvégezni:

a) erdészetben alkalmazott gépek, gépészeti berendezések és munkagépek,

- előkészítése üzemeltetésre,

- beállítása,

- karbantartása,

- hibaelhárítása,

- szervizszerű javítása és az ezekhez kapcsolódó hegesztési, forgácsolási, kovácsolási műveletek elvégzése,

b) gépek üzemeltetése

- erő- és munkagépek összekapcsolása,

- gépcsoportok kialakítása,

- munkagépek működési helyzetének beállítása,

- gépi rakodás,

- motorfűrész kezelés (döntés, gallyazás, darabolás),

- vezetői enedélyének birtokában erdészeti áruk közúti szállítási munkák végzése,

c) az előzőekben felsorolt tevékenységek vállalkozásban való végzése

d) beosztottak vagy alkalmazottak irányítása.

2. Elméleti követelmények

A gépüzemeltetés terén

Ismeret szintjén tudja:

- a gépüzemeltetés alapfogalmait,

- az erdészetben alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések, eszközök működési elveit, szerkezeti egységeit,

- az erdészeti gépek karbantartási előírásait, a karbantartás eszközeit, szerszámait és anyagait,

- a járműtechnikai alapfogalmakat.

Megértés szintjén tudja:

- a gépüzemelés gazdaságossági összefüggéseit,

- felismerni az üzemzavar jellegű hibákat,

- a munkagépek beállításának elveit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a mezőgazdasági és erdészeti vontatók kezelőszerveinek, jelzőberendezéseinek funkcióit,

- a kezelési üzemeltetési technológiákat,

- a közúti közlekedés szabályait,

- a közúti szállítás biztonságtechnikáját.

A gépjavítás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a gépüzem fenntartás és gépjavítás fogalmát,

- a hibák kiküszöböléséhez szükséges javítástechnológiai eljárásokat,

- a műszaki diagnosztika elveit,

- a gépalkatrészek felújítási technológiáit,

- a különböző fémek hegesztéstechnológiáját,

- a kovácsolás technológiáit,

- a korrózióvédelmi eljárásokat,

- az alkatrészrendelés formai előírásait.

Megértés szintjén tudja:

- az erdészeti gépészetben használatos anyagféleségek, termékek fizikai, kémiai tulajdonságait, felhasználásuk szabályait a technológiai műveletek során,

- a karbantartáshoz és a gépszereléshez kiadott műszaki dokumentációkat használni,

- az erdőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek műszaki állapotát befolyásoló paramétereket,

- az erdőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek karbantartási előírásait és rendszereit,

- a kezelési, karbantartási utasításokban és a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, táblázatokat, ábrákat olvasni,

- az erdőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek műszaki állapotát befolyásoló paramétereket,

- az észlelt hibák feltárását,

- a mérőműszerek működését,

- a gépelemek és gépalkatrészek méretezésének alapelveit,

- a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a kijavított gépek üzem közbeni ellenőrzését.

Az erdőgazdálkodás terén

Ismeret szintjén tudja:

- erdőgazdálkodásunk főbb jellemzőit,

- az erdészeti termőhely komplex értékeléséhez szükséges éghajlati, talajtani, ökológiai ismereteket, termőhelyi tényezőket,

- a jelentősebb hazai fafajainkat, legfontosabb cserjéinket,

- az erdei életközösség, az erdei ökoszisztéma egyensúlyát, a főbb csoportok szerepét - felépítő, fogyasztó és lebontó szervezetek - gombák, rovarok, madarak az erdőn, vadászható emlős és madárfajok,

- a fatermesztés alapfogalmait és munkafolyamatait,

- a maggazdálkodás és csemetetermesztés korszerű eljárásait, ismereteit,

- a talajelőkészítés (terület-előkészítés) és az erdősítés módjait,

- az erdőművelési eljárásokat,

- az erdőgazdálkodási módokat,

- a természetes felújítás főbb módszereit,

- az erdők legfontosabb abiotikus és biotikus károsítóit,

- a gépek munkájával okozott károsításokat és azok következményeit,

- a védekezési módokat és alapvető erdővédelmi technológiákat,

- az erdőművelés géprendszerét, a gépek alkalmazási területeit,

- az erdő gazdasági beosztását,

- a faállomány-szerkezettani és fatermési alapfogalmakat,

- a fatérfogat meghatározásának módjait,

- a fa tulajdonságait és a fahibákat,

- főbb fafajaink felhasználási körét,

- a legfontosabb primer erdei faválasztékok méreti és minőségi követelményeit,

- a fahasználat alapfogalmait,

- a fahasználat gépeinek rendszerét, a gépek alkalmazási területeit,

- a fahasználat munkaműveleteit, azok végrehajtásának eszközeit, gépeit, módjait,

- a fahasználati munkarendszereket és típustechnológiákat,

- az állományfeltárás szerepét a fakitermelés végrehajtásában,

- a fatermesztés folyamatás és jellegzetességeit a főbb célállomány-csoportok szerint.

Megértés szintjén tudja:

- a talaj fizikai tulajdonságainak jelentőségét, a gépi technológiák alkalmazása során,

- a termőhely és faállomány viszonyait, a termőhely jelentőségét,

- a fás növények, a faállományok fejlődési szakaszait,

- a terület-előkészítés és erdősítés módjainak és technológiáinak termőhelyi körülményektől függő megválasztását,

- az erdőnevelés célját, jelentőségét,

- a természetes felújítás jelentőségét,

- a termőhely fatermőképessége és az alkalmazható erdőgazdálkodási módok, eljárások alapvető ökológiai - ökonómiai összefüggéseit - a mennyiségi és a minőségi fatermesztést,

- az elsődleges károsítások okait, a kárláncolódást, a preventív védekezés jelentőségét,

- az erdő jelentőségét és a társadalom alapvető elvárásait az erdőgazdálkodókkal szemben,

- az erdő hármas funkcióját,

- a fa tulajdonságai, a fahibák, a fafajok felhasználási területei és az erdei választékok szabványa közötti összefüggéseket,

- a terepviszonyok és az ökológiai - erdővédelmi követelmények befolyását a választható technológiákra,

- fontosabb erdőgazdasági gépek alkalmazási lehetőségeit és üzemeltetési korlátait,

- a térbeli rend és a szervezett munkavégzés jelentőségét,

- az erdőterv szerepét az erdőgazdálkodásban,

- az erdőfelügyelet szerepét, jelentőségét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a talaj terepi munkavégzést befolyásoló jellemzőit,

- a fizikai talajféleségek ismeretét,

- legfontosabb fáink felismerési bélyegeit,

- területelőkészítési és erdősítési technológiákat,

- a kíméletes munkavégzés, a gépek munkája során okozott károk mérséklésének lehetőségeit, szabályait, eljárásait,

- egyszerű famagasságmérő eszköz, átlaló, tájoló és mérőszalag használatát,

- erdei választékok mennyiségének meghatározását,

- legfontosabb fahibák elismerését,

- a motorfűrészes fakitermelést,

- közelítés végrehajtását (csörlős vonszolók, markolós vonszolók és kihordó szerelvények munkáját),

- rakodást,

- egyszerűsített vágásterv használatát,

- az erdőgazdasági munkák biztonságtechnikai szabályait.

Gazdálkodás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, az erdőgazdasági és a gépjavítási tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, az erdőgazdasági adózás viszonyait,

- az erdőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- az erdőgazdasági támogatás rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket,

- az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,

- az erdőgazdasági vállalkozás gazdálkodását befolyásoló alapvető közgazdasági szabályokat,

- a vállalkozás piaci helyzetét, a nyereséget befolyásoló tényezőket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső sturktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az egyszerűsített üzleti tervkészítés menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- a gépátvétel és gépátadás szabályait, és bizonylatait,

- az árképzés elveit, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

A munka-, tűz- és környezetvédelem terén

Ismeret szintjén tudja:

- a munka-, tűz- és környezetvédelem fogalmát, feladatát, alapfogalmait,

- a munkavégzés személyi feltételeit,

- az egyes erdőgazdasági gépekre vonatkozó előírásokat,

- a gépjavítás általános szabályait,

- a szükséges tennivalókat baleset vagy tűz esetén.

Jártasság szintjén tudja:

- az erdőgazdasági üzemekre, gazdaságokra vonatkozó általános szabályokat, a gépjavító üzemekre vonatkozó általános szabályokat.

Készség szintjén tudja:

- a baleset esetén nyújtandó elsősegély módját,

- a védőeszközök helyes használatát,

- a tűzoltó eszközök használatát,

- a közúti közlekedési és szállítási biztonságtechnikáját.

3. Gyakorlati követelmények

Gépüzemeltetés terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- felismerni a gép hibáit a munkája alapján.

Jártasság szintjén tudja:

- megállapítani a gépbeállításból adódó hibákat,

- beállítani a munkagépeket üzemelési helyzetbe,

- helyszíni kisebb hibák elhárítása,

- betartani a közúti közlekedés szabályait,

- résztvenni mezőgazdasági vontatóból és két pótkocsiból álló járműszerelvénnyel a közúti forgalomban,

- a biztonságos közúti szállítási módjait.

Készség szintjén tudja:

- elvégezni a gépek napi karbantartását,

- összehangolni az erő- és munkagépeket,

- összeállítani a gépszerelvényeket, kombinált gépsorokat,

- kezelni és üzemeltetni az erdőgazdasági gépeket,

- megítélni a gépek alkalmasak-e munkára, vagy javításra szorulnak.

- munkavégzés csuklós traktorral terepen.

Gépjavítás terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a gépjavítás technológiai eljárásait,

- a gépjavítás tervezésének alapjait,

- a diagnosztikai eljárásokat a gépjavítási munkák során,

- méretezni a gépelemeket, egyszerűbb alkatrészeket.

Jártasság szintjén tudja:

- olvasni és értelmezni a gépekhez kiadott kezelési, karbantartási, javítási utasításokban és a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, ábrákat, táblázatokat,

- műhelyrajzot elkészíteni,

- a gépek műszeres ellenőrzését és beszabályozását,

- a gépek, gépegységek szerelési sorrendjének meghatározását, a hibakeresés logikai menetét,

- elvégezni a gépek szakszerű javítását, beállítását, karbantartását,

- kiválasztani a karbantartás eszközeit,

- kezelni a láng- és ívhegesztő berendezéseket,

- ellátni a munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatokat.

Erdőgazdasági gazdálkodás terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- kiválasztani adott termőhelyi viszonyokhoz és célállományhoz a leggazdaságosabb technológiákat.

Jártasság szintjén tudja:

- kiválasztani a technológiához alkalmazható gépeket, berendezéseket,

- kiválasztani a technológiához leggazdaságosabb üzemeltetési módot és gépméretet,

- elvégezni a terület- és talajelőkészítés, a talajművelés, a tápanyagutánpótlás, az erdősítés, a vetés, az ültetés, az ápolás, a faállományok nevelés, a fahasználat (fakitermelés, anyagmozgatás) és a növényvédelem munkáit.

Készség szintjén tudja:

- felismerje és különítse el az állományalkotó fő fafajtáinkat,

- tartsa be az ökológiai és erdőnevelési követelményeknek megfelelően a szakszerű és kíméletes munkavégzés szabályait,

- motorfűrész kezelés (döntés, gallyazás, darabolás technológiája),

- közelítés hosszúfában csörlős és markolós vonszolással,

- rövidfa közelítés kihordó szerelvénnyel,

- rakodás hidraulikus daruval (hosszú és rövid választék),

- targonca kezelése.

4. Személyi követelmények

Az erdészeti gépésztechnikus rendelkezzen megfelelő fizikummal, ökológiai igényeséggel, megfelelő önfegyelemmel és köteleségtudattal. Legyen képes csoportos munkában összehangolt tevékenységre.

Legyen felkészült a természeti, technikai és emberi tényezők komplex értékelésére és megfelelő figyelembevételére az erdészeti technológiák alkalmazása és irányítása során.

Legyen igényes és felelősségteljes vezetői készsége.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Írásbeli vizsga

Írásbeli vizsgát Erdészeti munkagépek tantárgyból kell tenni.

Az írásbeli tétel magában foglalja az Erdészeti munkagépek tantárgyhoz kapcsolódóan az erdészeti ismeretek és a szakmai alapozó tantárgyak anyagát is.

Egy adott téma kidolgozása mellett, amely a munkagépek szerkezeti felépítését, kezelését, karbantartását, beállítását, javítását és a vonatkozó erdészeti ismereteket kéri számon, szakmai számítás, géprajzi, gépjavítási és gazdasági ismeretekből is támaszt követelményeket az alábbi arányban:

- erdészeti munkagépek (esszé) 50%

- anyagismereti-gépjavítási, géprajzi feladat 30%

- gazdasági ismeretek 10%

- szakmai számítások 10%

1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga három részből áll:

a) erőgépek beállítása, hibaelhárítása,

b) erdészeti munkagépek beállítása és üzemeltetése,

c) erő- és munkagépek javítása.

A vizsgatétel megoldása folyamatos tevékenység keretében valósuljon meg.

A tételek összeállításánál a gyakorlati követelményeket kell figyelembe venni.

1.3. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgatételek tantárgyai az alábbiak:

a) erőgépek

b) erdészeti munkagépek

c) erdészeti ismeretek

d) gazdálkodási ismeretek, munkaszervezés

e) munkavédelem.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

2. A felmentés feltételei

A vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A szakmai vizsgára jelentkezőnek rendelkeznie kell mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító vezetői engedéllyel.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakiránynak megfelelő tanári vagy szakirányú egyetemi képesítéssel kell rendelkezniük.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátíttatásához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, termesztő berendezésekkel, felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

Szükséges tárgyi feltételek:

- tanterület,

- gépbeállítás gyakorlásához (romboló) terület,

- gépüzemeltetéshez (tan)erdő terület,

- tanműhelyek alapfelszereléssel,

- lakatosműhely,

- hegesztő (tan)műhely,

- forgácsoló gépek (min. 1 esztergapad),

- melegüzemi (tan)műhely (min. 1 kovácstűzhely),

- erdészeti erőgép (tan)műhely,

- erdészeti munkagép (tan)műhely,

- akkumulátor tároló- és töltő helyiség,

- a szerelő-javító (tan)műhely

- mezőgazdasági vontatóvezető-képzésre átalakított oktató

- járműszerelvény (vontató + 2 db pótkocsi)

- gyakorlópálya a mezőgazdasági vontatóvezető-képzéshez

- rakodóterület

- a termőterület nagyságához igazodó erdészeti erőgép(ek), csörlős vonszoló(k), erdészeti munkagépek.

A járművezetői képzés feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet határozza meg.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Erőgéptan

Erdészeti munkagéptan

Erdészeti ismeretek

Géprajz

Gépelemek

Anyagismeret

Mechanika

Üzemeltetési és gépjavítási ismeretek

Járművezetési ismeretek[4]

Gazdálkodási ismeretek, munkaszervezés

Alkalmazott számítástechnika

Vezérléstechnika

Munka-, tűz- és környezetvédelem

Járművezetési gyakorlat[5]

Szakmai alapozó gyakorlat

Karbantartás, gépjavítás

Technológiai gyakorlat[6]

Összefüggő szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

		Heti óraszám		Össz. óra
Tantárgyak	I. év (38 hét)	II. év (38 hét)	III. év (34 hét)

Erőgéptan	2	2	2	220
Erdészeti munkagéptan	2	2	3	254
Erdészeti ismeretek	2	2	2	220
Géprajz	2	-	-	101
Gépelemek	1	2	-	114
Anyagismeret	1	-	-	76
Mechanika	-	1	-	38
Üzemeltetési és gépjavítási ismeretek	-	-	3	120
Járművezetési ismeretek[7]	2	-	-	76
Gazdálkodási ismeretek, munkaszervezés	-	2	3	178
Alkalmazott számítástechnika	3	2	-	190
Vezérléstechnika	-	-	3	102
Munka-, tűz- és környezetvédelem	1	-	-	38
Elmélet összesen:				1709
Járművezetési gyakorlat[8]	2	-	-	76
Szakmai alapozó gyakorlat	12	-	-	456
Karbantartás, gépjavítás	-	6	7	466
Technológiai gyakorlat	-	7	7	504
Összefüggő szakmai gyakorlat	160	160	-	320
Szakmai gyakorlat összesen				1822
Összes óraszám				3531

[1] A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[2] A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[3] A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[4] A Közlekedés Főfelügyelet tanterve szerint.

[5] A Közlekedés Főfelügyelet tanterve szerint.

[6] Magában foglalja a rakodógép, csörlős vontató, illetve a targonca vezetésével és kezelésével, valamint a motorfűrész kezelésével kapcsolatos gyakorlatokat is.

[7] A Közlekedési Főfelügyelet tanterve alapján.

[8] A Közlekedési Főfelügyelet tanterve alapján.

FAFELDOLGOZÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

13 2 7349 04 54 01

2. A szakképesítés megnevezése:

Fafeldolgozó

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7349	Fafeldolgozó

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
8125	Szalag- és körfűrészkezelő
Kapcsolódó (rokon) tevékenységek
7349	Faanyagminősítő
7349	Fűrészipari szerszámélező

3. A képesítés célja:

Olyan szakemberek képzése, akik elméleti és gyakorlati felkészültségük alapján a fűrész- és lemeziparban technológiák átvételére, alkalmazására, képesek a megújuló ismereteket folyamatosan elsajátítani. Elméleti és gyakorlati ismereteik alapján képesek a fűrészipari alapgépek és szerszámkarbantartó gépek biztonságos és szakszerű üzemeltetésére, valamint az alapanyagok és késztermékek minősítési feladatainak ellátására.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- fűrészipari, lemezipari alapanyagok mennyiségi és minőségi átvétele,

- fűrész- és lemezipari műveletek, technológiák végrehajtása,

- fűrész- és lemezipari alapgépek üzemeltetése az állagmegőrzés és szakszerűség figyelembevételével,

- fűrész- és lemezipari alapgépek szerszámainak beállítása a gazdaságosság szem előtt tartásával,

- fűrész- és lemezipari szerszámok karbantartása,

- anyagmozgató berendezések üzemeltetése,

- fűrész- és lemezipari késztermékek minősítése.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- ragasztó, felületkezelő, favédő anyagokat,

- automatizálás lehetőségeit,

- tervezési és gyártásszervezési elveket, alapbizonylatokat,

- anyagmozgató berendezéseket,

- a fa mikroszkopikus jellemzőit.

Megértés szintjén tudja:

- a fa makroszkópiai jellemzőit,

- a fa fizikai, mechanikai tulajdonságait,

- a fa felhasználási lehetőségeit,

- a fahibákat,

- gyártástechnológiai folyamatokat,

- e folyamatok végrehajtásához szükséges alapgépeket,

- karbantartási módokat,

- géprajzi ábrázolás módját és szabályait,

- anyagvizsgálati módszereket.

Alkalmazás szintjén tudja:

- hengeres alapanyagok méreti és minőségi követelményeit,

- fűrész- és lemezipari választékok méreti és minőségi követelményeit,

- fűrész- és lemezipari gépek munkavédelmi berendezéseinek beállítását.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- automatizálás lehetőségeit,

- szervezési alapelveket, alapbizonylatokat.

Jártasság szintjén tudja:

- szerszámkarbantartási feladatokat,

- technológiai műveletek végrehajtását,

- anyagvizsgálatokat,

- anyagmozgató berendezések alkalmazását,

- géprajzok olvasását.

Készség szintjén tudja:

- hengeres alapanyagok méreti és minőségi jellemzőit,

- fűrész- és lemezipari késztermékek méreti és minőségi jellemzőit,

- fűrész- és lemezipari alapgépek munkavédelmi berendezéseinek beállítását,

- karbantartási feladatok végrehajtását.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán géptan és szerszámismeret, valamint technológia tantárgyakból összeállított kérdésekből kell számot adni a vizsgázónak.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. Gyakorlati vizsga

Komplex vizsgafeladatot kell elvégezni a jelöltnek.

Javasolt 25-30 kérdés összeállítása a gyakorlati követelményeknél szerepelt témaköröknek és szinteknek megfelelően.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A közoktatásban alkalmazottak alkalmazási feltételeit, a munkavégzés egyes szabályait, a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 17. §-a szabályozza.

A szakmai elméleti tantárgyakat oktató pedagógusnak szakirányú mérnöktanári végzettséggel, a gyakorlati képzést végző pedagógusnak szakirányú mérnöktanári vagy felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatási végzettséggel kell rendelkeznie.

MELLÉKLET

Javasolt óratervek

(Iskolarendszerű képzéshez)

Tantárgy		Osztály		Összesen
	I.	II.	III.
Hetek száma	36	36	18	90

Osztályfőnöki	1	1	1	90
Testnevelés	2	2	2	180
Műszaki rajz	3	2	-	180
Technológia	3	3	3	270
Géptan és szerszámismeret	3	3	3	270
Anyagismerettan	3	2	-	180
Munkavédelem	2	-	-	72
Anyagmozgatástan	-	2	-	72
Elektronika	3	-	-	108
Üzemszervezés	-	3	2	144
Automatika	-	2	-	72
Szakmai gyakorlat	8	8	12	792
Összesen				2430
Nyári gyakorlat	3 hét	3 hét	-	240
Mindösszesen				2670

FAANYAGMINŐSÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

29 2 7349 07 10 01

2. A szakképesítés megnevezése:

Faanyagminősítő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- fafeldolgozó szakképesítés,

- egyéves szakirányú gyakorlat,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
7349	Egyéb faipari foglalkozás

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
-	-

3. A képesítés célja:

Az erdőgazdálkodás és a faipar számára olyan szakemberek biztosítása, akik megfelelő szakértelemmel és biztonsággal tudják elvégezni a különböző üzemekben, illetve a fakereskedelem területén a faanyag minősítést.

4. A terület jellemzése:

A faanyag minősítése rakodókon, rönktéren, készáru téren.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- faalapanyagok osztályozása,

- fűrészipari választékok osztályozása,

- bonifikálás,

- árak naprakész ismerete,

- rakodásban részvétel,

- tárolt faanyagok minőségének megóvása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a fa mint nyersanyag szerkezetét (mikroszkopikus felépítését),

- a fa kémiai tulajdonságait,

- a fa fizikai tulajdonságait,

- a fa mechanikai tulajdonságait.

Megértés szintjén tudja:

Az egyes fafajokra vonatkozó jellemzőket, mint:

- elterjedés,

- természetes tartósság,

- megmunkálási sajátosságok,

- felhasználás.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a fafajok felismerését,

- a különböző (iparilag fontos) fafajok makroszkopikus jellemzőit,

- a fahibák különféle formáit,

- a fahibák szabványban megengedett értékeit.

3. Gyakorlati követelmények

Jártasság szintjén tudja:

- a különféle fűrész- és lemezipari alapanyagokat, azok méreteit,

- a különféle fűrészipari választékok fajtáit és azok méreteit.

Készség szintjén tudja:

- a fenyő és lombos rönk osztályozását,

- a fenyő és lombos fűrészáru osztályozását.

4. Személyi követelmények

A szakképesítést megszerző rendelkezzen határozott fellépéssel, jó fizikummal, jó felismerő és gyors döntési képességgel. Legyen fegyelmezett, figyelmes, pontos. A természeti viszontagságokat jól tűrje.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.1. A szóbeli vizsga témakörei:

- fahibák,

- szabványismeret,

- legfontosabb ipari fafajaink és jellemző tulajdonságaik,

- fűrészipari alapanyagok és azok méretei,

- fűrészipari választékok és azok méretei.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga során végrehajtandó:

Adott fűrészipari választékok felismerése, szabvány alapján történő minősítése, a felvételi laphoz szükséges méretek megadása, majd a megfelelő jelöléssel történő ellátása.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú üzemmérnöki és pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező fakitermelő szakmunkás, erdész-technikus végzettséggel rendelkező szakember folytathat. A pedagógiai végzettség alól a vizsgáztatásra kijelölt szervezet vezetője adhat felmentést.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

- különböző fafajú, minőségű alapanyagok,

- különböző fafajú, minőségű fűrészipari választékok,

- alaki, szöveti, épségi, növényi és állati károsítók által okozott fahibák szemléltető eszközök (minták, diasorok).

Szakmai vizsgáta szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzéshez)

Tantárgy	Elmélet óra kb.	Gyakorlat óra kb.	Összes óra kb.

Faanyagismeret	70	60	130
Választékismeret	30	35	65
Szabványismeret	20	85	105
Összesen	120	180	300

SZŐLŐTERMELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

24 1 6115 05 30 08

2. A szakképesítés megnevezése:

Szőlőtermelő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6115	Szőlőtermelő

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5113	Piaci, utcai, vásári árus

3. A képesítés célja:

Az alapvető szőlőtermelői tevékenységek elvégzésére alkalmas munkások szakképzettségének tanúsítása.

4. A terület jellemzése:

A szakképesített szőlőtermelő vállalkozhat a szőlőszaporítás és -telepítés alapvető munkáinak, a termő és nem termő szőlő fenntartó - karbantartó technológiai műveleteinek, az éves ápolási munkáinak végzésére, alapvető feldolgozási műveletekre. A szakszerű szüretelési, árukikészítési, tárolási munkák ellátására, olyan termesztési tevékenység végzésére, mely elsősorban szabad ég alatt végzett fizikai munkát jelent. A fentieken túl a saját maga és munkáltatója által előállított termékeket piacon, utcán, vásárban árusíthatja.

A szakképesítés önmagában irányítói, vezetői tevékenység végzésére nem jogosít.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- a szőlő szaporítása,

- a szőlő telepítése és pótlása (talaj-előkészítés, ültetés),

- a támberendezések létesítése és karbantartása,

- a hagyományos és kordonművelésű tőkeformák nevelése,

- a szőlő metszése,

- a szőlő zöldmunkái,

- a szőlő talajápolásának, trágyázásának munkái,

- a szőlő környezetvédő növényvédelmi eljárásainak alkalmazása (agrotechnikai, mechanikai eljárások, III. kategóriájú növényvédő szerekkel permetezések),

- a csemegeszőlő szüretelése, csomagolása,

- a borszőlő szüretelése,

- a fehér és vörös borszőlő feldolgozásának alapvető műveletei.

A tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök, berendezések, anyagok szakszerű használata, működtetése és karbantartása. A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!

Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a szőlőtermesztés helyzetét, jelentőségét,

- a borvidékek és körzetek jellemzőit,

- a bortörvény szabályozási körét,

- a hegyközségek szerepét, jelentőségét,

- a főbb szaporítási módokat,

- az ültetvények telepítési feltételeit,

- a fajták szerepét, jelentőségét,

- a jelentősebb árufajtákat, fajtacsoportokat,

- a legfontosabb károsítókat,

- a betakarítás eszközeit,

- az alapvető pinceműveleteket,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- az adózás szerepét, fogalmát,

- az üzleti terv jelentőségét,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a piacismeret jelentőségét,

- az álláskereső technikákat,

Megértés szintjén tudja:

- az éghajlat és a talaj szerepét a szőlőtermesztésben,

- a szőlő termesztési igényét,

- a szőlő gyökér- és hajtásrendszerét,

- a legfontosabb fehér- és vörösbort adó szőlőfajtákat,

- az alkalmazott tőkeformák, telepítési rendszerek jellemzőit,

- a metszés célját, biológiai alapjait,

- a leggyakrabban alkalmazott művelés- és metszésmódokat,

- a hagyományos és a kordonművelésű tőkeformákat,

- a támberendezések típusait, anyagait,

- a trágyázás, talajművelés, öntözés és növényvédelem célját,

- a környezetkímélő növényvédelem módjait,

- a szedés időpontját meghatározó tényezőket,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a kertészeti alapismereteket, fogalmakat, melyekkel tevékenysége során találkozhat,

- a szőlőfajták csoportosítását,

- a szőlő ültetési anyagait,

- a szaporítóanyag-termelés munkaműveleteit,

- a telepítés munkafolyamatait,

- a támberendezés létesítését, karbantartását,

- a szőlőnövény termőrészeinek felismerését, helyes megnevezését,

- a metszést,

- a fitotechnikai eljárásokat,

- a mechanikai, biológiai, kémiai és környezetvédő növényvédelmi eljárásokat,

- az ültetvények talajápolásának, trágyázásának, öntözésének módjait, anyagait, eszközeit,

- a csemege- és borszőlő szüretelésének idejét, osztályozásának, csomagolásának és szállításának módjait, eszközeit, anyagait,

- az egyszerű iskolázó pinceműveleteket,

- a termesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a szőlőtermelő környezetben előforduló esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,

- a szerződés fogalmát, jelentőségét,

- az árképzés fogalmát, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás fogalmát, folyamatát.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat, eszközöket, göngyölögeket mennyiségileg, minőségileg kiválasztani,

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni,

- a legfontosabb kórokozókat, károsítókat, károsításokat, gyomnövényeket felismerni,

- a termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát.

Jártasság szintjén tudja:

- a szőlő telepítésének és pótlásának munkáit,

- az ültetési anyag minőségi követelményeit,

- az ültetési anyag ideiglenes vermelését,

- a használatos művelés és metszésmódok alakító metszését,

- a támberendezések létesítését,

- a szervestrágyázás műveleteit, a műtrágyák és termésnövelő anyagok használatát,

- a környezetvédő növényvédelmi eljárásokat (mechanikai, agrotechnikai és biológiai),

- a permetezéseket háti permetező gépekkel (gyakorlatilag nem mérgező szerekkel),

- a metszőgépek használatát,

- a meteorológiai műszerek használatát,

- a munkavédelmi eszközök használatát,

- a tűzvédelmi berendezések, anyagok használatát,

- az alapvető bizonylatok kiállítását, használatát.

Készség szintjén tudja a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:

- az alapvető szaporítási módokat, eljárásokat,

- a fiatal és termőkorú ültetvények metszését,

- a zöldmunkákat,

- az ültetvények trágyázását és öntözését,

- a támberendezések karbantartását,

- a csemegeszőlő szüretelését, áruvá készítését, csomagolását,

- a borszőlő szüretelését, a szállítás munkáit,

- a kéziszerszámok használatát és karbantartását.

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- monotóniatűrés,

- rendszeretet,

- felelősségérzet,

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- szőlőtermesztés,

- műszaki ismeretek,

- gazdasági alapismeretek, valamint

- a kapcsolódó munka-, környezet- és tűzvédelem tudnivalóiból az FM által központilag meghatározott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

1.2. Gyakorlati vizsga

A komplex gyakorlati vizsga három részből áll:

a) A szőlőtermesztés témaköréből munkáltató jellegű, teljesítmény mérésére alkalmas feladatok végzése egy óra időtartam alatt.

b) A legismertebb csemege- és borszőlő fajták felismerése, növényi részek, a legfontosabb kár- és kórképek, eszközök, anyagok, göngyölegek ismerete, felhasználásuk módjainak ismertetése, bemutatása. A vizsgát szervező intézmény által összeállított feladatok megoldására 30 perc áll rendelkezésére a vizsgázónak.

c) Jártasság szintjén elsajátított növényápolási műveletek bemutatása, szerszám és gépkarbantartási feladatok végzése, bizonylatok kiállítása. A témakörökből a vizsgát szervező intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 30 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

A vizsgatételek összeállításánál a gyakorlati követelményeket kell figyelembe venni.

2. A felmentés feltételei

A vizsgára egyénileg is felkészülhet a vizsgázó, a vizsgarészek alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak megfelelő tanári vagy szakirányú felsőfokú iskolai képesítéssel kell rendelkezniük.

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, esetleg érettségivel vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, különböző művelés és metszésmódú szőlőültetvényekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik

- a balesetmentes munkavégzéshez, a vizsgázók létszámának megfelelő eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések, kellékek biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatokhoz szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- növényanyag kár- és kórképgyűjtemény,

- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek stb.) a gépüzemeltetési feladatokhoz.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan szervezet bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Kertészeti alapismeretek

Szőlőtermesztés

Műszaki ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Kereskedelmi alapismeretek

Gazdasági alapismeretek

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzéshez)

A tantárgy megnevezése	Elméleti	Gyakorlati
	óraszám

Kertészeti alapismeretek	19	56
Szőlőtermesztés	72	170
Műszaki ismeretek	19	72
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	10	16
Gazdasági, kereskedelmi alapismeretek	30	36
Összesen:	150	350
Mindösszesen:	500 óra

DÍSZNÖVÉNY- ÉS ZÖLDSÉGTERMESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

24 2 6129 05 40 01

2. A szakképesítés megnevezése:

Dísznövény- és zöldségtermesztő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6113	Zöldségtermesztő
6116	Dísznövény- és virágtermesztő
6129	Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5112	Eladó (virágbolti, gazdabolti eladó)
5119	Egyéb kereskedelmi foglalkozások (virágkereskedő, zöldségkereskedő)
5113	Piaci, utcai, vásári árus

3. A képesítés célja:

Kis- és nagyüzemben, magánvállalkozásban, egyéni gazdaságban dísznövények és zöldségnövények termesztésére, szakszerű ápolási munkáinak végzésére, minőségi termékek előállítására és forgalmazására, ezen feladatok irányítására képes szakemberek szakképzettségének tanúsítása.

4. A munkaterület jellemzése:

A gazdálkodási ismeretekkel is rendelkező szakképesített dísznövény- és zöldségtermesztő szakember képes az egyszerűbb termesztő berendezések létesítésére, szabadföldi és zárttéri termesztési technológiák alkalmazására, a növények szaporítására, telepítésére, a tevékenység végzésével kapcsolatos gépek üzemeltetésére, az előállított termékek tárolására, elsődleges feldolgozására és értékesítésére, olyan termelési tevékenység végzésére, mely zömében fizikai erőkifejtést is igényel, a magánvállalkozás adminisztrációs ügyleteinek intézésére.

A szakképesítés önálló vállalkozás létrehozására is jogosít a vállalkozásról szóló hatályos jogszabályok rendelkezései alapján.

Ha a dísznövény- és zöldségtermesztő szakember a növényvédelmi munkákat a II. kategóriájú vagy szakmérnök irányításával az I. kategóriájú növényvédő szerekkel kívánja elvégezni, szükséges a növényvédő és méregraktár-kezelő szakképesítés megszerzése is.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- a dísznövények és zöldségnövények és azok környezeti igényeinek ismeretében termelési tevékenység végzése,

- a növények szaporítása, szaporítóanyag előállítása,

- a talajművelési, növényápolási, növényvédelmi munkák végzése,

- a megtermelt áru betakarítása, tárolása, áruvá készítése, feldolgozása,

- zöldség- és virágmagtermesztés,

- termesztő berendezések létesítése és fenntartási munkálatainak végzése,

- dísznövények alkalmazása, növényösszeültetések, növénydíszítések készítése,

- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó erő- és munkagépek, eszközök, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása,

- a kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!,

- valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és környezetvédelem előírásainak betartása,

- a szakmai ismeretek folyamatos aktualizálása, a különféle kommunikációs és informatikai eszközök használata,

- aktív részvétel az ágazat különféle szakmai szervezeteiben, testületeiben.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a dísznövény és zöldségnövény fogalmát, termesztésének nemzetgazdasági jelentőségét,

- a dísznövény- és zöldségtermesztés jelenlegi helyzetét,

- a dísznövénymag- és zöldségmag-termesztés jelentőségét és helyzetét,

- a faj, fajta fogalmát,

- a zöldség- és dísznövények rendszertani csoportosítását,

- a zöldségfajok általános jellemvonásait, a közismert árufajtákat,

- a termesztett zöldségfajok felhasználási lehetőségeit, fogyasztásra kerülő részeit,

- a zöldségfélék előfeldolgozását, az egyszerű tartósítási eljárásokat,

- a dísznövények felhasználási lehetőségeit,

- a növényismereti jegyzékben szereplő egynyári, kétnyári, évelő dísznövényeket, cserjéket, fákat, a növényházi dísznövényeket és azok jellemző sajátosságait,

- a termesztő berendezések típusait, részeit, a hajtatótelep helyének kiválasztását meghatározó szempontokat,

- a palántanevelő üzem feladatát, jelentőségét,

- a dísznövény- és zöldségtermesztő üzemek talajművelési rendszereit,

- a növényi sorrend összeállításának szempontjait a kettős termesztés lehetőségeit,

- a termesztéshez használt földnemeket,

- a szerves- és műtrágyaféléket, és azok kezelését,

- a trágyázás eszközeit,

- a talajművelés eszközeit, gépeit,

- az öntözés eszközeit, gépeit,

- a vetőmag előkészítésének módjait,

- a leggyakoribb gyomnövényeket,

- a gyomirtó szerek csoportosítását,

- a növényvédelem módjait és lehetőségeit,

- a termesztett növények fontosabb kór- és károkozóit, azok kártételeit és az ellenük való védekezést,

- a nemesítés fogalmát, célját,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket,

- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,

- a legfontosabb közgazdasági, jogi alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,

- az üzleti terv készítésének menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a piacismeret jelentőségét,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a kertészeti (mezőgazdasági) alapismereteket, fogalmakat, melyekkel tevékenysége során találkozhat,

- a növények részeit és azok élettani funkcióit, folyamatait,

- a szaporítás és termesztés biológiai alapjait,

- a termesztés környezeti és gazdasági feltételeit,

- a termesztő berendezések gazdaságos üzemeltetését,

- az éghajlat és a talaj szerepét a termesztésben,

- a talajerő-gazdálkodás célját,

- a talajművelési eljárásokat,

- a vegyszeres gyomirtás módjait,

- a növényvédelem célját, fontosságát, feladatát, a növényvédelmi előrejelzés jelentőségét,

- a környezetkímélő, komplex és integrált növényvédelem módjait, eljárásait, jogszabályi előírásait,

- az okszerű és a programszerű növényvédelem közötti különbséget,

- a növényvédelem és a környezetvédelem kapcsolatát, a kölcsönhatások magyarázatát az életközösségben (biocönózis),

- a természetvédelem jelentőségét, a védett növények fogalmát, a legfontosabb fajokat,

- a tápanyagok szerepét, jelentőségét, hatásait,

- a szükséges tápanyagmennyiség megállapításának módját, technikáját, jelentőségét,

- a környezeti tényezők és a növény növekedése, fejlődése közötti összefüggést,

- a termesztési eljárások, valamint a növény növekedése és fejlődése közötti összefüggést,

- a fontosabb trágyaféléket és azok felhasználási lehetőségeit,

- a trágyázási módokat,

- az öntözés időpontjának megállapítását,

- az öntözési módokat,

- a szedés eszközeinek, módjainak a kiválasztását, az árukezelés, a szedés, osztályozás és csomagolás módjait,

- a zöldségnövények tenyészterület igényének megállapítását,

- a szedés időpontját meghatározó tényezőket,

- a zöldségtárolás módjait, az egyes fajok ideiglenes és tartós tárolását,

- a virágmag-, zöldségmag-termesztés speciális munkáit, a termesztés általános szabályait,

- az egy- és kétéves és évelő zöldségfélék magtermesztésének jelentőségét,

- egynyári, kétnyári, évelő dísznövények, fák, cserjék és növényházi dísznövények csoportosítását,

- a virágzás időzítésének biológiai alapjait,

- a bizonylatolás alapelveit,

- a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a zöldségfélék élettartam szerinti és gyakorlati csoportosítását,

- a zöldségfélék hő-, fény-, víz- és levegőigényét,

- a zöldségnövények szaporításmódjának, valamint a vetés időpontjának és módjának a meghatározását,

- a vetőmag-tulajdonságok megállapítását,

- a vetőmag- és a palántaszükséglet kiszámítását,

- a palántanevelés időtartamának, helyének, módjának megállapítását,

- a termesztőedények használatát,

- a palántanevelés során előforduló ápolási munkák sorrendjének, idejének, módjának megállapítását,

- a palánták ültetésével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdéseket,

- a kiültetett növények általános és speciális ápolási munkáit,

- a legfontosabb zöldségnövények tenyészidejét, a termesztési mód meghatározását,

- a paprika, paradicsom, vöröshagyma, kabakosok, káposztafélék, hüvelyesek, gyökérzöldségek, csemegekukorica, gombák termesztés technológiáját,

- a betakarítás időpontjának meghatározását,

- a termés mennyiségének kiszámítását,

- az adott töménységű tápoldat és permetlé elkészítéséhez szükséges műtrágya és növényvédő szer kiszámítását,

- a dísznövénytermesztésben, virágkereskedelemben leggyakrabban felhasznált, a növényismereti jegyzékben szereplő növények helyes elnevezését (kettős nevezéktan),

- a legalapvetőbb dísznövénytermesztési technológiai ismeretek (szaporítás, átültetés, kezelés, ápolás, a legjelentősebb kártevők és kórokozók felismerése, valamint az ellenük való védekezés) elvi alapjait,

- a növényösszeültetések készítésének elvi alapjait,

- a zöldség- és dísznövény-termesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a dísznövény- és zöldségtermesztő szakember környezetében előforduló esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás folyamatát, követelményeit,

- a jövedelmezőség mutatóit, számítását.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a munkavédelem célját,

- a vásárlókkal foglalkozni, a vevőket kiszolgálni,

- a termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát,

- a hajtatási módokat és technológiákat,

- a kertészeti földnemek és közegek összeállítását, használatát,

- az egyszerű talajvizsgálatok elvégzését,

- a talajfertőtlenítés módszereit, munkáit,

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni,

- a termesztési nyilvántartásokat vezetni,

- a költségek és a várható hozamok egybevetésével az eredményesség kiszámítását,

- a motorok főbb szerkezeti részeit,

- az erőgépek szerkezeti felépítését,

- az elektromos berendezések működtetését,

- a talajművelés, trágyázás, öntözés gépeinek működtetését,

- a vegyszeres gyomirtás gépeit,

- a növényvédőgépek beállítását, működtetését,

- a növényvédelem kiszolgáló műveleteit,

- a szaporítóanyag-előállítás és -telepítés gépeinek beállítását és működtetését,

- a kertészeti kisgépek jellemzőit, működtetésüket,

- a zöldségnövények (különleges zöldségfélék is), palánták, magok, felismerését,

- a növényismereti jegyzékben szereplő egynyári, kétnyári, évelő dísznövények, díszfák és cserjék és növényházi dísznövények felismerését,

- a faiskolában használatos szaporítási módokat és a faiskolai nyilvántartások készítését,

- a dísznövények maggyűjtését.

Jártasság szintjén tudja:

- az alapvető elsősegélynyújtási eljárásokat,

- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat, eszközöket, göngyölegeket mennyiségileg, minőségileg kiválasztani,

- a termesztés során használatos meteorológiai eszközök használatát,

- az elektromos motorok üzemeltetését,

- az oldható és oldhatatlan kötéseket,

- az alkalmazott traktorok és munkagépek karbantartását,

- az erő- és munkagépek kapcsolását,

- a talajművelőgépek szerkezetét, beállítását,

- a szerves- és műtrágyaszóró gépek beállítását,

- a szervestrágyázás műveleteit, a műtrágyák és termésnövelő anyagok használatát,

- a dísznövények és zöldségfélék legfontosabb károsítóinak és azok károsításának felismerését,

- a háti, háti motoros és vontatott permetezőgépek üzemeltetését (gyakorlatilag nem mérgező szerekkel),

- a permetezési napló vezetését,

- a földraktár gondozását,

- a termesztett zöldségfajok csoportosítását, általános jellemzését,

- a zöldségvetőmag tulajdonságainak meghatározását,

- a vetőmag válogatást, tisztítást,

- a vetőmag- és palántaszükséglet kiszámítását,

- a fóliával borított termesztő berendezések felállítását,

- a termesztő berendezések talajának előkészítését,

- a magtermő növények szelektálását,

- a hajtatás különleges munkáit,

- a zöldségfélék áruvá készítését, minősítését, csomagolását, szállítását,

- a szabadtéri és egyszerű zárttéri tárolást,

- a zöldségfélék előfeldolgozását,

- a növényismereti jegyzékben szereplő cserepes dísznövények nevelési, ápolási munkáit,

- a legfontosabb növényházi dísznövények nevelését, hajtatását és speciális (visszatörés, bimbózás, hálózás stb.) ápolási munkáit,

- a termesztési célnak és követelményeknek megfelelő árukikészítést, tárolást, csomagolást, szállítást, értékesítést,

- a növények, vágott virágok kezelését, a tartósság megőrzésének módjait,

- a dísznövénytermesztésben használatos speciális eszközök, termesztő edények, szerszámok, gépek, berendezések, alap-, segéd- és díszítőanyagok, göngyölegek alkalmazási módjait,

- a kiültetési, illetve virágkötészeti, virágkereskedelmi célra alkalmazható, a növényismereti jegyzékben szereplő egy- és kétnyári dísznövények felhasználását,

- a virágkötészetben, virágkereskedelemben jelentőséggel bíró évelő dísznövények alkalmazási lehetőségeit,

- a növényismereti jegyzékben szereplő vágott virágot, lombot és termést adó fontosabb díszfák, díszcserjék alkalmazási lehetőségeit,

- a virágkötészetben, virágkereskedelemben leggyakrabban használt vágott virágok, zöldek, cserepes dísznövények alkalmazási lehetőségeit,

- a szaporítóanyag-előállítás jogi szabályozását,

- a dísznövények ivaros és a természetes szaporítóképletekkel történő szaporítását,

- a dísznövények oltás- és szemzésmódjait, a csemeték és oltványok nevelését,

- a magonc alanyok előállítását,

- a dugvány-oltványiskola létesítését és gondozását,

- a gépi oltványkitermelés műveleteit, a mindenkori szabványok használatát,

- a konténeres oltványok nevelésének műveleteit,

- a faiskolai termékek osztályozását, csomagolását, szállítását,

- az ültetési anyag ideiglenes vermelését,

- a telepítés előkészítését, a kitűzés folyamatát,

- a gödörfúró, hidrofúró használatát,

- a támberendezések létesítését,

- a sövények létesítését és gondozását,

- a fák és cserjék kiültetését,

- a koronaformák alakító metszését,

- a díszfák metszését.

Készség szintjén végezze, a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:

- a főbb baleseti veszélyforrások elhárításának, megelőzésének módjait, lehetőségeit,

- a szabadföldi ágyak készítését,

- a szabadföldi palántaágy és a hagyományos melegágy készítését,

- a termesztőedények, öntöző eszközök, göngyölegek szakszerű alkalmazását,

- a kéziszerszámok használatát és karbantartását,

- a leggyakrabban alkalmazott szaporítási eljárásokat (magvetés, tűzdelés, dugványozás, bujtás),

- a palánták kézi kiültetését,

- a cserepezést,

- a növényápolási munkákat (kapálás, metszés, hónaljazás, vadalás, törzstisztítás stb.),

- a fontosabb hajtatott és szabadföldön termesztett zöldségfélék kézi szedését,

- a dísznövények kitermelését, áruvá készítését,

- a kertészetben alkalmazott traktorok (kerti traktor, lassú jármű stb.) és hozzájuk kapcsolható munkagépek üzemeltetését, kezelését, vezetését, napi karbantartását.

A kertészeti tevékenység során használt járművekkel közúti közlekedésben csak külön jogszabályban előírt vezetői engedély birtokában vehet részt!

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- monotóniatűrés,

- felelősségérzet,

- kézügyesség,

- kifogástalan személyi higiénia,

- önállóság,

- pontosság,

- rendszeretet.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott központi írásbeli tétel alapján a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.

A kérdések 60%-a szakmai (zöldségtermesztés, dísznövénytermesztés), 20%-a növénytani, környezetvédelmi, alkalmazott műszaki, és 20%-a gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési ismereteket tartalmaz.

A szakmai kérdések egy-egy technológiai folyamat vagy művelet leírását, illetve az elvégzésükhöz szükséges elméleti alapismereteket tartalmazzák, természetesen magukban foglalják a minőség-ellenőrzési ismereteket is.

A növénytani, környezetvédelmi és műszaki ismeretek a szakma gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges elméleti alapokat kérik számon.

A gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési kérdések szorosan kapcsolódnak a dísznövény- és zöldségtermesztő szakmához, tartalmazzák a szakma gyakorlásához feltétlenül szükséges szakmai számítási ismereteket is.

Az írásbeli dolgozat értékelésénél az alábbi szempontokat kell a javítási útmutató alkalmazásával figyelembe venni:

- a témakifejtés adott szinten való teljessége,

- a kapcsolódó műszaki, ökonómiai, ökológiai, munka- és környezetvédelmi ismeretek,

- a technológiai és műszaki jellemzők pontossága és szakszerűsége,

- az illusztrációk, rajzok szakmai helyessége és kivitele,

- a szakmai számítások logikai menete, a számítások és az esetleges becsült értékek pontossága.

1.2. Gyakorlati vizsga

A komplex gyakorlati vizsga négy feladatból áll:

a) Dísznövénytermesztési gyakorlati vizsga a teljesítmény mérésére is alkalmas időszerű technológiai műveleteket tartalmazza, melyet a vizsgáztatásra jogosult intézmény határoz meg. A munkavégzés időtartama 60 perc.

b) Zöldségtermesztési gyakorlati vizsga a teljesítmény mérésére is alkalmas időszerű technológiai műveleteket tartalmazza, melyet a vizsgáztatásra jogosult intézmény határoz meg. A munkavégzés időtartama 60 perc.

c) Zöldségfajok és fajták, növényismereti jegyzékben megnevezett egy- és kétnyári dísznövények, évelők, díszfák, díszcserjék, vágott virágok, cserepes dísznövények, vágott zöldek; magvak, palánták, termések növényismerete; kár- és kórképek, eszközök, anyagok, göngyölegek stb. felismerése, felhasználásuk módjainak ismertetése, bemutatása; növényösszeültetés, csomagolástechnika bemutatása, díszcsomagolás; a bizonylatok kiállítása stb. témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 60 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

d) Gépbeállítási, gépüzemeltetési, karbantartási feladatok vizsgázók létszámának megfelelő számú tételeit, az ajánlott témakörök figyelembevételével a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze úgy, hogy azok 60 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

A feladatok összeállításánál a gyakorlati követelményeket kell figyelembe venni.

1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- dísznövénytermesztés,

- zöldségtermesztés,

- műszaki ismeretek (géptan) és a kapcsolódó munka-, környezet- és tűzvédelem, valamint a kereskedelmi, gazdálkodási ismeretek tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

A vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

A virágkötő, a dísznövénytermelő, a zöldség- és fűszernövény-termelő, valamint a faiskolakezelő szakképesítéssel rendelkezők számára a képzésben való részvétel nem tekinthető második szakképesítésnek, hanem a meglévő munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosítja. A képzés időtartamába a szakképesítés beszámítható, oktatási időtartama arányosan csökkenthető.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, valamint a termesztéshez, feldolgozáshoz és tároláshoz szükséges termesztő berendezésekkel, épületekkel (gépműhely, pince, laboratórium, növényház, fóliaház, fóliasátor stb.), felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- a balesetmentes munkavégzéshez, a vizsgázók létszámának megfelelő eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések, kellékek biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatokhoz szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- a növényismereti jegyzékben felsorolt növényanyag, mag- és rügygyűjtemény, kár- és kórképgyűjtemény, gépek, eszközök, edények, anyagok stb.,

- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek stb.) a gépüzemeltetési feladatokhoz.

2. Iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Kertészeti alapismeretek

Dísznövénytermesztés

Zöldségtermesztés

Műszaki ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Kereskedelmi ismeretek

Gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek

Informatika

Vezetési és szervezési ismeretek

Szakmai idegen nyelv

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzéshez)

A tantárgy megnevezése	Elméleti	Gyakorlati
	óraszám

Kertészeti alapismeretek	76	40
Dísznövénytermesztés	194	640
Zöldségtermesztés	138	600
Műszaki ismeretek	76	200
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	38	30
Gazdasági, vállalkozási és jogi ismeretek	38	40
Kereskedelmi ismeretek	38	120
Informatika	38	40
Vezetési és szervezési ismeretek	38	40
Szakmai idegen nyelv	76
Összesen:	750	1750
Mindösszesen:	2500 óra

GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTŐ ÉS -FELDOLGOZÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

21 2 6121 05 50 02

2. A szakképesítés megnevezése:

Gyógynövénytermesztő és -feldolgozó

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- egészségügyi alkalmasság (kizáró ok: színtévesztés, szagló- és ízlelőszervek betegségei, emésztőszervi betegségek, allergia).

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6121	Gyógynövénytermesztő

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5115	Felvásárló, átvevőhely-kezelő (Gyógynövény-felvásárló)

3. A képesítés célja:

A gazdálkodási ismeretekkel is rendelkező, a gyógynövények gyűjtéséhez, termeléséhez, felvásárlásához és feldolgozásához értő, a tevékenység végzésével kapcsolatos gépek üzemeltetésére, az előállított termék értékesítésére, felvásárló telephely létrehozására, a magánvállalkozás adminisztrációs ügyeinek intézésére, ilyen munkakörök irányítására is képes szakemberek szakképzettségének tanúsítása.

4. A munkaterület jellemzése:

A vadon termő gyógynövények szakszerű begyűjtése, elsődleges feldolgozása.

Kis- és középüzemekben a gyógyító értékükért termesztett növények céltudatos előállítása, olyan árutermelő tevékenység végzésére, mely zömében fizikai munkát jelent, ezen területen termeltetői tevékenység végzése.

A mások által begyűjtött, termesztett gyógynövényeknek további feldolgozás céljára való felvásárlása, felvásárló telephely létrehozása, működtetése.

Elsődleges feldolgozás területén önálló vállalkozás beindítása, működtetése.

Az elsődlegesen feldolgozott termékek csomagolása, forgalmazása.

A hivatalosan minősített termékek árusítása.

A szakképesítés irányítói, vezetői tevékenység végzésére jogosít.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- vadon termő gyógynövények gyűjtése,

- gyógynövények termesztése, termeltetése,

- gyógynövények felvásárlása,

- a begyűjtött vagy termesztett gyógynövények elsődleges feldolgozása,

- átvevőhely kezelése, üzemeltetése, létrehozása,

- a drogok csomagolása, tárolása, szállítása, forgalmazása,

- a gyógynövény szaporítóanyag előállítása, illetve konténeres áru értékesítése,

- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó gépek, eszközök, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása. A tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű stb.) való közúti közlekedésben külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!,

- valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem, az egészségvédelem előírásainak betartása és betartatása.

Munkaterv készítése, munkacsoportok tevékenységének megszervezése, irányítása.

A könyvelési dokumentumok (eredmény-kimutatás, mérleg, pénzügyi táblázatok stb.) vezetése vagy átnézése és hasznosítása, az adatok alapján a szükséges, megfontolt műszaki és piaci döntések meghozatala, a ráfordított költségek értékelése, elemzése.

A szakmai ismeretek folyamatos aktualizálása, a különféle kommunikációs és informatikai eszközök használata.

Aktív részvétel az ágazat különféle szakmai szervezeteiben, testületeiben.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a növénytani alapfogalmakat, melyekkel a tevékenysége során találkozhat,

- a gyógynövénygyűjtés és -felvásárlás általános feltételeit, szabályait,

- a gyűjtéshez és feldolgozáshoz kapcsolódó egészségvédelmi, környezet- és természetvédelmi előírásokat,

- a növényi szervek (gyökér, levél, szár, hajtás, virág, termés, mag) jellemző tulajdonságait és funkcióit,

- a termesztett gyógynövényfajok biológiai és felhasználási tulajdonságait,

- a termesztés feltételeit, valamint a hozam és minőség közötti összefüggéseket,

- a termesztő berendezések formáit, üzemeltetésük feltételeit,

- a gyógynövény-szárítás általános és sajátos követelményeit,

- a drogok azonosító és értékmérő tulajdonságait,

- a drogok minőségi követelményeire és minősítésére vonatkozó előírásokat,

- a drogok csomagolásának és tárolásának általános érvényű szabályait,

- a drogok főbb felhasználási lehetőségeit,

- az elsődleges gyógynövény-feldolgozás és a drogok minősége közötti összefüggéseket, azok gazdaságossági mutatóit,

- az illóolajok sajátosságait, az illóolaj-kivonás lehetőségeit,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,

- a munka- és tűzvédelemmel kapcsolatos jogokat és kötelességeket,

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,

- az üzleti terv fogalmát, készítésének menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a piac ismeretének jelentőségét, a piaci lehetőségek felmérését,

- az álláskereső technikákat.

Megértés szintjén tudja:

- a faj, fajta fogalmát,

- a gyógynövények, drogok fogalmát, jelentőségét,

- a természetvédelem jelentőségét, a védett növények fogalmát, a legfontosabb fajokat,

- a gyógynövények és drogok különböző szempontok szerinti csoportosítását,

- a növényismereti jegyzékben szereplő növényeket felismerni, a drogot adó növényi részt megnevezni és a gyűjtési időt meghatározni,

- a vadon termő gyógynövényfajok biológiai, hatóanyag-tartalmi tulajdonságait,

- a gyűjtési idő és mód, valamint a minőség közötti összefüggéseket,

- a vadon termő gyógynövényfajok felhasználási lehetőségeit,

- a szárítást és az illóolaj-lepárlást megelőző műveletek fontosságát, módjait,

- a szárításra alkalmas épületek, helyek jellemzőit,

- a hideg- és meleglevegős szárítók üzemeltetésének követelményeit,

- az illóolaj-kivonás módjait,

- a gyógynövénykivonatok sajátosságait, készítésük módjait,

- a termesztés környezeti és gazdasági feltételeit,

- a termesztés biológiai alapjait,

- a termesztett gyógynövényfajok termőhelyi igényeit,

- a növényvédelem célját, fontosságát, feladatát,

- a biotermesztéssel termelhető gyógynövényeket,

- a tárolás eszközeit, módjait, higiéniai követelményeit,

- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó szervezési feladatokat,

- a kézimunkaerő-igény meghatározását, ütemezését,

- a termesztés energiaigényének felmérését,

- a piaci igény felmérésének módját, lehetőségeit, szerepét a termesztés sikerében,

- az exportálást szabályozó előírásokat,

- a fenntartás, bérlet, lízing, szolgáltatás lehetőségeinek összevetését,

- a biztosítási formákat,

- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a növényismereti jegyzékben szereplő növények pontos megnevezését és a drogot adó növényi részt (kettős nevezéktan),

- a vadon termő gyógynövényfajok előfordulási (gyűjtési) helyét, a gyűjtésük idejét, módját,

- a droglistán szereplő drogokat azonosítani, felismerni és pontosan megnevezni (kettős nevezéktan),

- a fajidegen anyagok és a "hamisítás" felismerése,

- a gyógynövénytermesztési technológiai ismereteket (szaporítás, ápolás, betegségek és kártevők felismerése, valamint az ellenük való védekezés, betakarítás),

- a gyógynövénytermesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, napi karbantartását,

- az előtisztítás, szállítás módjait, szabályait,

- a természetes, a hideg- és meleglevegős szárítás műveleteit,

- a gazdaságos termesztés feltételeit, a kis- és középüzem működtetésének feltételeit,

- a felvásárlási tevékenység előírásait és műveleteit,

- a gyógynövények, drogok forgalomba hozataláról szóló rendeleteket, a forgalmazás (csomagolás, tárolás) előírásait,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás folyamatát, követelményeit,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a gyógynövénytermelő környezetében előforduló esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a vásárlókkal, előadókkal foglalkozni, a vevőket, eladókat kiszolgálni,

- a termesztési nyilvántartásokat vezetni,

- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat mennyiségileg, minőségileg kiválasztani,

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni,

- a kertészeti földnemeket és közegeket,

- a talajfertőtlenítés módszereit, munkáit,

- a termesztés során használatos meteorológiai eszközök használatát,

- a gyógynövények ivaros és ivartalan szaporítását,

- a legfontosabb kórokozókat, kártevőket és a károsításokat felismerni,

- a gyomirtó és növényvédő szerek alkalmazását, alkalmazhatóságát,

- a termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát, a fóliasátor létesítését,

- a talajművelés gépeinek üzemeltetését, karbantartását (ekék, tárcsák, talajsimítók, fogasok, boronák, hengerek, kultivátorok),

- a tápanyagpótlás gépeinek üzemeltetését, karbantartását (trágya, lajtok, locsolók, istállótrágya-szórók, őrlemény-kiszórók),

- a vető- és ültetőgépek üzemeltetését, karbantartását,

- a csávázást és gépeinek üzemeltetését, karbantartását,

- a növényvédelmi gépek üzemeltetését, karbantartását,

- a gyomirtás gépeinek üzemeltetését, karbantartását (gyomfésű, gyomkefe, kultivátor, fogas, lángszóró),

- a fagyvédelmi berendezések üzemeltetését,

- a szárítógépek, berendezések működtetését,

- az illóolaj-lepárlás műveleteit.

Jártasság szintjén tudja:

- a növényismereti jegyzékben meghatározott vadon termő gyógynövények felismerését, jellemzését, gyűjtési idejét,

- a növényismereti jegyzékben szereplő legfontosabb termesztett gyógynövények felismerését, jellemzését,

- a növényismereti jegyzékben meghatározott drogokat és jellemzésüket,

- a megismert növények (egy- és kétnyáriak, évelők, fák, cserjék, növényi részek, termések) helyes megnevezését, csoportosítását különböző, megadott szempontok szerint,

- a drogok mintavételének szabályait, technikáját,

- a szaporítóanyagok előállítását, a vetőmagvak előkészítését, a vetőmagszükséglet kiszámítását,

- a felvásárlás jogi előírásait, feltételeit, bonyolítását,

- a szárítás előkészítő műveleteit és azok megtervezését, megszervezését,

- a csomagolás és tárolás műveleteit,

- a műveletek során szükséges védőfelszerelések használatát,

- a gyógynövénytermesztésben és az elsődleges feldolgozás során használatos eszközök, termesztőedények, szerszámok, gépek, berendezések, alap- és segédanyagok, göngyölegek alkalmazási módjait,

- a kézi, háti és háti motoros permetezőgépek használatát, karbantartását.

Készség szintjén végezze el a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:

- a magvetést (kézzel és kézi vetőgéppel),

- a kiültetést,

- a félfás- és fásdugványok szedését, dugványozását,

- a palánták, gyökeres dugványok és tősarjak kiszedését, válogatását, a tőosztást, valamint ezek csomagolását, szállítását, piaci előkészítését,

- a növényápolási, öntözési munkákat,

- a kézi eszközökkel (sarló, szedőfésű) és a kézzel történő gyógynövény-betakarítási munkákat,

- a szárítást előkészítő, kézi eszközökkel végezhető műveleteket,

- a természetes és meleglevegős szárítás műveleteit,

- a drogok azonosítását, a fajidegen anyagok (hamisítás) felismerését,

- a drogok minősítését, az átvételre kerülő drogok minőségi követelményeit,

- a jegyzékben szereplő növényfajok és drogok felismerését (kettős nevezéktan),

- a jegyzékben szereplő védett és erős hatású (mérgező) növényfajok azonosítását,

- a gyűjtéshez szükséges eszközök kiválasztását,

- a gyógynövények elsődleges feldolgozása során használatos kézi eszközökkel végezhető műveleteket (szárítókeret, mag- és drogtisztító rosták stb.),

- a szakszerű csomagolás, tárolás műveleteit,

- a kertészetben alkalmazott traktorok (kerti traktor, lassú jármű stb.) és hozzájuk kapcsolható munkagépek üzemeltetését, kezelését, vezetését, napi karbantartását.

A kertészeti tevékenység során használt járművekkel közúti közlekedésben csak külön jogszabályban előírt engedély birtokában vehet részt!

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- egyéni felelősség vállalás,

- pontos, minőségi munkavégzés.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga lehetőség szerint előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- gyógynövénytermesztés,

- vadon termő gyógynövények gyűjtése,

- gyógynövények elsődleges termesztő üzemi feldolgozása,

és a tételhez kapcsolódó munka-, környezet- és tűzvédelem, valamint a kereskedelmi, gazdasági alapismeretek tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. Gyakorlati vizsga

A komplex gyakorlati vizsga három részből áll:

a) Munkáltató jellegű, teljesítmény mérésére alkalmas feladat megoldása a termesztés technológia, illetve az elsődleges feldolgozás témaköréből 1 óra időtartam alatt.

b) A növényismereti jegyzékben szereplő növényekből, vagy az alapján készített herbáriumból, véletlenszerűen kiválasztott 15 db növényfaj felismerése, pontos megnevezése, valamint a drogot adó növényi rész(ek) felsorolása, pontos megnevezése.

c) A drogismereti jegyzékben megadott drogokból véletlenszerűen kiválasztott 15 db drog felismerése, pontos megnevezése, a gyűjtési (betakarítási) idő pontos meghatározása.

A vizsgatételek összeállításánál a gyakorlati követelményeket kell figyelembe venni.

2. A felmentés feltételei

A vizsgára csak szervezett (iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés) felkészítés után lehet jelentkezni.

Az, aki a gyógynövénygyűjtés, -termesztés és -feldolgozás területén - a kamara igazolása alapján - legalább 2 éves gyakorlatot tud bizonyítani, a gyakorlati vizsga munkáltató jellegű feladata alól felmentést kaphat.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

A vizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki legalább 30 lapos herbáriumi gyűjteményét hibátlanul meghatározta és a vizsga előtt legalább 2 héttel azt leadta.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakiránynak megfelelő tanári vagy szakirányú felsőfokú iskolai képesítéssel kell rendelkezniük. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, esetleg érettségivel vagy mestervizsgával és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, termesztő berendezésekkel, felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, a növényismereti jegyzékben felsorolt növényanyaggal, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik

- a balesetmentes munkavégzéshez, a vizsgázók létszámának megfelelő eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések, kellékek biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatokhoz szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- a növényismereti jegyzékben felsorolt növényanyag, drog, herbárium,

- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek stb.) a gépüzemeltetési feladatokhoz.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan szervezet, intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Növénytan és gyógynövényismeret

Drogismeret

Vadon termő gyógynövények gyűjtése

Gyógynövénytermesztés

Gyógynövények elsődleges termesztő üzemi feldolgozása

Műszaki ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és kereskedelmi ismeretek

VII. MELLÉKLET

Javasolt óratervek

(Iskolarendszerű képzéshez)

A tantárgy megnevezése	Elméleti	Gyakorlati
	óraszám

Növénytan és gyógynövényismeret	56	100
Drogismeret	56	30
Vadon termő gyógynövények gyűjtése	56	70
Gyógynövénytermesztés	74	200
Gyógynövények elsődleges termesztő üzemi feldolgozása	56	60
Műszaki ismeretek	36	100
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	30
Gazdálkodási és kereskedelmi ismeretek	36	40
Összesen:	400	600
Mindösszesen:	1000 óra

DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

24 2 6116 05 30 01

2. A szakképesítés megnevezése:

Dísznövénykertész

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- egészségügyi alkalmasság,

- alapfokú iskolai végzettség,

- alapvizsga (attól az időponttól, amikortól - jogszabály alapján - az alapvizsga legkorábban letehető).

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6116	Dísznövény- és virágtermesztő
6117	Faiskolai kertész
6118	Park- és kertépítő, -gondozó

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5119	Egyéb kereskedelmi foglalkozások (dísznövény-kereskedő)
5112	(Virágbolti) eladó
5113	Piaci, utcai, vásári árus
5115	Felvásárló, átvevőhely-kezelő
6129	Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások (Virágkötő)

3. A képesítés célja:

A dísznövénykertész alkalmas a dísznövénytermesztés, kertépítés és fenntartás, valamint a virágkötészet és a kapcsolódó műszaki, gazdálkodási, munka- és környezetvédelmi szakterületeken önálló termesztési feladatok elvégzésére, szolgáltatási tevékenység gyakorlására, kisebb munkacsoportok szakmai munkájának irányítására.

4. A munkaterület jellemzése:

Az egynyári, kétnyári, évelő dísznövények, díszcserjék és díszfák, a növényházi dísznövények termesztése és hajtatása, alapvető kertépítési, parkfenntartási és virágkötészeti munkák végzése.

A kapcsolódó műszaki, gazdálkodási, kereskedelmi, munka- és környezetvédelmi ismeretek alkotó alkalmazása.

A magánvállalkozás adminisztrációs ügyleteinek intézése, irányítása.

A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít a vállalkozásról szóló hatályos jogszabályok rendelkezései alapján.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Az egyes szakterületek termesztési munkafolyamatainak szakszerű kivitelezése, termesztési, kereskedelmi feladatainak tervezése, szervezése. A munkavégzéshez kapcsolódó erő- és munkagépek, eszközök, berendezések szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása.

A kertészeti tevékenység során használt járművekkel (kerti traktor, lassú jármű stb.) való közúti közlekedéshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!

Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem, az egészségvédelem előírásainak betartása és betartatása.

Munkaterv készítése, munkacsoportok tevékenységének megszervezése, irányítása.

Az egyszerű könyvelési dokumentumok (eredménykimutatás, mérleg, pénzügyi táblázatok stb.) vezetése vagy átnézése és hasznosítása, az adatok alapján a szükséges, megfontolt műszaki és piaci döntések meghozatala, a ráfordított költségek értékelése, elemzése.

A szakmai ismeretek folyamatos aktualizálása, a különféle kommunikációs és informatikai eszközök használata.

Aktív részvétel az ágazat különféle szakmai szervezeteiben, testületeiben.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- az éghajlati és talajtani alapfogalmakat,

- a talajok kialakulását, tulajdonságait, a főbb talajtípusokat és talajvizsgálati módszereket, műszereket,

- a tápanyag-gazdálkodás jelentőségét,

- a kertészeti földnemeket, közegeket, trágyaféleségeket, valamint ezek csoportosítását,

- hazánk éghajlati és talajadottságait,

- a talajművelés alapműveleteit,

- a talaj termékenységét befolyásoló tényezőket,

- az öntözés célját, idejét, módjait, eszközeit,

- a dísznövénytermesztés jelentőségét, helyzetét, a dísznövények csoportosítását, felhasználását, a dísznövények morfológiáját, felépítését, környezeti igényeit,

- a dísznövények rendszerezését és tudományos megnevezését,

- a dísznövények általános és speciális ápolási munkáit, főbb jellemzőit,

- a legfontosabb kór- és károkozókat, azok kártételeit és az ellenük való védekezést,

- a dísznövények felhasználás szerinti előkészítését, forgalmazását,

- a csatolt névjegyzékben meghatározott egy-, kétnyári, évelő, fásszárú és növényházi növényeket, azok termesztéstechnológiáját és felhasználásukat,

- a kert fogalmát, jelentőségét, kialakulásának történetét, a kertépítészet és kertkultúra stílusirányzatait,

- a tervezés előkészületi munkáit, a tervek olvasását,

- a kivitelezés műszaki teendőit, követelményeit,

- a lakóhelyi környezet, pihenőkertek kialakítását, a zöldfelületek létesítését, fenntartását a természetvédelmi előírások figyelembevételével,

- a kerti létesítményeket, műtárgyakat,

- a főbb virágkötészeti irányzatokat és azok jellemzőit,

- a virágkötészet fogalmát, rövid történeti áttekintését,

- a virágkötészet anyagait, eszközeit,

- a csokortípusokat, az alkalmi készítmények jellemzőit, a készítés menetét,

- az erőgépek, munkagépek felépítését és működését,

- a biztonságtechnikai berendezések jelentőségét, szakszerű használatát,

- az építészeti és gépészeti alapfogalmakat,

- az ábrázolás és méretmegadás alapján műszaki vázlatok értelmezését,

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági adózás viszonyait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásban, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdasági támogatás rendszerét,

- az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a környezeti tényezők szerepét a termesztésben,

- a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével a tápanyagok szerepét és a tápanyag-utánpótlás összefüggéseit,

- az öntözés jelentőségét, hatásait, technológiáját, a talajvédelmi szempontokat,

- a talajélet és a talaj termékenységének összefüggéseit, fenntartásának szükségességét, módjait,

- a talajvédelmi szempontok figyelembevételével a talajművelő eszközök talajszerkezetre gyakorolt hatását, okszerű megválasztását,

- a talajművelést befolyásoló tényezőket,

- a származás, a környezeti igény és a termesztéstechnológia összefüggéseit,

- a termesztési mód tervezési, szervezési és gazdaságossági szempontjait,

- az általános és speciális ápolási munkákat, valamint a minőségi áruelőállítás összefüggéseit,

- a parkok környezeti és esztétikai jelentőségét, szükségességét,

- a műszaki létesítmények elhelyezésének elveit,

- a létesítési és fenntartási munkák gazdaságossági követelményeit,

- a virágkötészet jelentőségét, szerepét, a környezet és a kultúra kapcsolatát,

- az ésszerű, gazdaságos, esztétikus anyagfelhasználás szempontjait,

- a tüzelő- és kenőanyagok tulajdonságait, gazdaságos felhasználását,

- az erő- és munkagépek üzemeltetését, karbantartásának szükségességét, a gazdaságosság és a munkavédelem figyelembevételével,

- a kertészeti termesztésben használt épületek, építmények, berendezések elhelyezésének, építésének, üzemeltetésének, karbantartásának alapelveit,

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- az informatika alkalmazását a vállalkozás közgazdasági vonatkozásában,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait,

- egy szakmai idegen nyelvet.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a meteorológiai eszközök használatát,

- a fontosabb talajvizsgálati módszereket,

- a munkafolyamatok tervezését, előkészítését, megszervezését, anyag- és eszközigény felhasználás szerinti csoportosítását, kiválasztását,

- a dísznövények szaporításának módjait, feltételeit, és a leggyakrabban használt szaporítási eljárásokat,

- megválasztani a szaporítás és a termesztés módját,

- időben és szakszerűen megválasztani az ápolási munkákat,

- az értékesítési követelményeket, feltételeket,

- az alapvető földmérési ismereteket,

- megválasztani a növényanyagot, a szakszerű kiültetést, ápolást és a tervezési, szervezési feladatokat,

- a műszaki létesítmények karbantartási munkáit, az anyagok és eszközök megválasztását,

- a különböző virágkötészeti anyagok és eszközök felhasználási módját,

- a virágkötészet törvényeit,

- a növények kezelését, tartósítását,

- a különböző csomagolási módokat, technikákat,

- a forgalmazással kapcsolatos teendőket, adminisztrációs ügyvitelt,

- a járművezetés műszaki, biztonságtechnikai, közlekedésrendészeti előírásait,

- a célnak megfelelő anyagok, eszközök, gépek megválasztását, a munka- és környezetvédelmi előírások figyelembevételével,

- a munkagépek beállításának, üzemeltetésének, karbantartásának teendőit,

- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alavető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a csatolt névjegyzékben meghatározott dísznövényeket,

- növényi részeket, szaporító képleteket,

- a legfontosabb károsítókat és a károsítások tüneteit,

- a termesztéstechnológia tárgyi feltételrendszerét (kézi szerszám, anyag, eszköz, berendezés, gép, műszer, épület, építmény),

- a szakmai számítások területén a mértékegységeket, terület-, köbtartalom- és százalékszámítást,

- a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételrendszerét,

- a kertészeti, műszaki és helyszínrajzok értelmezését,

- a gazdálkodás ügyviteli nyomtatványait és kitöltésüket.

Jártasság szintjén tudja:

- a kertészetben alkalmazott anyagok, eszközök, berendezések, gépek, műszerek, épületek, építmények szakszerű használatát és karbantartását,

- a fóliával borított termesztő berendezések létesítését,

- megválasztani és végrehajtani a technológiai munkákat, növényvédelmi eljárásokat,

- a kertészeti munkák megtervezését, megszervezését, irányítását,

- a kertészeti termékek szabvány szerinti minősítését, piaci előkészítését, feldolgozását, tárolását, értékesítését,

- a gazdálkodásban szükséges információhordozók használatát,

- a számítástechnika kertészeti gyakorlatban való használatát,

- a munka- és környezetvédelmi feladatok végrehajtását,

- a gazdálkodás ügyrendjét, ügyvitelét.

Készség szintjén végezze a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:

- a főbb baleseti veszélyforrások elhárításának, megelőzésének módjait, lehetőségeit,

- a szabadföldi palántaágy és a hagyományos melegágy készítését,

- a termesztőedények, öntözőeszközök, göngyölegek szakszerű alkalmazását,

- a kéziszerszámok használatát és karbantartását,

- a leggyakrabban alkalmazott szaporítási eljárásokat (magnevelés, tűzdelés, dugványozás, bujtás),

- a palánták kézi kiültetését,

- a cserepezést,

- a növényápolási munkákat (kapálás, metszés, hónaljazás, vadalás, törzstisztítás stb.),

- a dísznövények kitermelését, áruvá készítését,

- a kertészetben alkalmazott traktorok (kerti traktor, lassú jármű stb.) és hozzájuk kapcsolható munkagépek üzemeltetését, kezelését, vezetését, napi karbantartását.

A kertészeti tevékenység során használt járművekkel közúti közlekedésben csak külön jogszabályban előírt engedély birtokában vehet részt!

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- monotóniatűrés,

- kézügyesség,

- esztétikai érzék,

- kifogástalan személyi higiénia,

- pontosság,

- rendszeretet,

- felelősségérzet,

- önállóság,

- kezdeményezőkészség,

- problémamegoldó-képesség.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott központi írásbeli tétel alapján a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.

A kérdések 60%-a szakmai, 20%-a növénytani, környezetvédelmi, alkalmazott műszaki, és 20%-a gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési ismereteket tartalmaz.

A növénytani, környezetvédelmi és műszaki ismeretek, a szakma gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges elméleti alapokat kérik számon.

A gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési kérdések szorosan kapcsolódnak a dísznövénykertész szakmához, tartalmazzák a szakma gyakorlásához feltétlenül szükséges szakmai számítási ismereteket is.

Az írásbeli dolgozat értékelésénél az alábbi szempontokat kell a javítási útmutató alkalmazásával figyelembe venni:

- a témakifejtés adott szinten való teljessége,

- a kapcsolódó műszaki, ökonómiai, ökológiai, munka- és környezetvédelmi ismeretek,

- a technológiai és műszaki jellemzők pontossága és szakszerűsége,

- az illusztrációk, rajzok szakmai helyessége és kivitele,

- a szakmai számítások logikai menete, a számítások és az esetleges becsült értékek pontossága.

1.2. Gyakorlati vizsga

A komplex gyakorlati vizsga három részből áll:

a) Dísznövénytermesztési gyakorlati vizsga a teljesítmény mérésére is alkalmas időszerű technológiai műveleteket tartalmazza, melyet az ajánlott gyakorlati témakörök figyelembevételével, a vizsgáztatásra jogosult intézmény határoz meg. A munkavégzés időtartama 60 perc.

A munkáltató jellegű, teljesítmény mérésére alkalmas feladatokat úgy kell meghatározni, hogy a rendelkezésre álló egy óra időtartam alatt az elvégzett munka minősége és szakszerűsége is értékelhető legyen.

b) Virágkötészeti munkák készítése, kertépítési feladatok megoldása témakörökből a vizsgáztató intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 60 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

c) Gépbeállítási, gépüzemeltetési, karbantartási feladatok vizsgázók létszámának megfelelő számú tételeit, az ajánlott témakörök figyelembevételével, a vizsgáztató intézmény állítja össze úgy, hogy azok 60 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

d) Munkaszervezési feladatok (munkafolyamat szervezése, munkacsoportok irányítása, mozgatása, számítások, bizonylatok kitöltése). Egy- és kétnyári dísznövények, évelők, díszfák, díszcserjék, vágott virágok, cserepes dísznövények, vágott zöldek, magvak, palánták, termések, növényi részek, kór- és kárképek ismerete (összesen legalább 30 db). A vizsgáztató intézmény állítja össze úgy, hogy azok 60 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- dísznövénytermesztés,

- kertépítés és fenntartás,

- virágkötészet,

- műszaki ismeretek (géptan),

- kereskedelmi, gazdálkodási ismeretek és a kapcsolódó munka-, környezet- és tűzvédelem tudnivalóiból az FM által központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

2. A felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

A parkgondozó, virágkötő, faiskolakezelő, dísznövénytermelő, dísznövény- és zöldségtermesztő szakképesítéssel rendelkezők számára a képzésben való részvétel nem tekinthető második szakképesítésnek, hanem a meglévő munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosítja. A képzés időtartamába a szakképesítés beszámítható, oktatási időtartama arányosan csökkenthető.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, a termesztéshez és tároláshoz szükséges termesztő berendezésekkel (fóliás berendezésekkel, növényházzal), valamint épületekkel (gépműhely, pince, laboratórium stb.), felszerelésekkel, területmérési és kitűzési eszközökkel, meteorológiai és talajvizsgálati eszközökkel, laboratóriumi eszközökkel, berendezésekkel, gépekkel, gépjavító és -karbantartó eszközökkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik

- a balesetmentes munkavégzéshez, a vizsgázók létszámának megfelelő eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések, kellékek biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatokhoz szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- növényanyag (egy- és kétnyári, évelő, díszfa, díszcserje, cserepes és vágott virág, vágott zöldek, kötészetben használt növények, növényi részek), mag- és rügygyűjtemény, szaporítóanyag-gyűjtemény, kár- és kórképgyűjtemény, gépek, eszközök, edények, anyagok,

- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek és munkagépek) a gépüzemeltetési feladatokhoz.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Kertészeti alapismeretek

Dísznövénytermesztés

Kertépítés és fenntartás

Virágkötészet

Műszaki, építészeti ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Gazdálkodási és jogi ismeretek

Kereskedelmi ismeretek

Vezetési és szervezési ismeretek

Informatika

Szakmai idegen nyelv

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óratervek

(Iskolarendszerű képzéshez)

A tantárgy megnevezése	Elméleti	Gyakorlati
	óraszám

Kertészeti alapismeretek	106	50
Dísznövénytermesztés	490	850
Kertépítés és fenntartás	106	350
Virágkötészet	106	350
Műszaki, építészeti ismeretek	220	300
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	38
Gazdálkodási és jogi ismeretek	76	40
Kereskedelmi ismeretek	38	80
Vezetési és szervezési ismeretek	38	40
Informatika	38	40
Szakmai idegen nyelv	144
Összesen	1400	2100
Mindösszesen	3500 óra

KERTÉPÍTŐ ÉS -FENNTARTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

24 2 6118 05 30 03

2. A szakképesítés megnevezése:

Kertépítő és -fenntartó

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- alapvizsga (attól az időponttól, amikortól - jogszabály alapján - az alapvizsga legkorábban letehető),

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6118	Park- és kertépítő, -gondozó[1]

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
5112	Kertészeti, gazdabolti eladó
5119	Egyéb kereskedelmi foglalkozások (dísznövény-kereskedő)
6140	Általános mezőgazdasági foglalkozások (önálló gazda)

3. A képesítés célja:

Lakó- és üdülőterületek zöldfelületi egységeinek, haszonkertek, köz- és magánkertek kerttechnikai létesítményeinek megépítésére és fenntartására alkalmas szakemberek szakképesítésének tanúsítása.

4. A munkaterület jellemzése:

A szakképzett kertépítő és -fenntartó szakember szakirányítás mellett képes megépíteni a lakó- és üdülőterületi zöldfelületek, haszonkertek kerttechnikai létesítményeit, funkcionális egységeit, eltelepíteni és fenntartani növényegyüttesét, karbantartani berendezési tárgyait, közreműködni belső terek növénydekorációjánál, kertészeti termékek és eszközök bolti eladásában. Munkáját részben fizikai munkaként, de többnyire a kertépítésben és -fenntartásban használatos gépek segítségével végzi.

A szakképesítés munkaszervezeti egység (csoport) vezetésére, a kertépítés területén önálló vállalkozás létrehozására is jogosít (kerttervezésre nem), a vállalkozásokra vonatkozó hatályos jogszabályok figyelembevételével.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Építés előkészítéseként gyepnyesés, vagy gyeptéglafelszedés, koros fák előkészítése átültetésre, fák vermelése, favédelem, fakivágás.

Bontás, ideiglenes út, tárolóhelyek és felvonulási létesítmények telepítése, humuszolás.

Durva tereprendezés, termőföld-védelem, termőföld-gazdálkodás, finom tereprendezés.

Alépítményi szerkezetek, út- és térfelületek készítése, közművezetékek fektetése.

Felépítményi szerkezetek, kerttechnikai létesítmények, út- és térburkolatok, lépcsők, kerti támfalak, kerítések, rézsük, pergolák és virágrácsok, medencék, játszóterek és sportpályák, tetőkertek, tűzterek, sziklakertek stb. készítése.

Termőföld-terítés, trágyázás, forgatás, terepegyengetés.

Virágágyak, virágtartó kompozíciók kialakítása, belső terek dekorációja.

Lágyszárú dísznövények (egy- és kétnyáriak, évelők, üvegházi dísznövények) kiültetése és fenntartása.

Pázsit létesítése és fenntartása.

Fásszárú növényanyag (lombhullató és örökzölt parkfák, sorfák, díszcserjék, rózsák) kiültetése és fenntartása.

Berendezési tárgyak kihelyezése, karbantartása.

Kegyeleti helyek kialakítása és gondozása.

Közreműködés a műszaki átadás-átvételi eljárásban.

Kertek növényanyagának pótlása, éves fenntartási munkáinak elvégzése (fasorok, parkfák, cserje- és sövényfelületek, rózsaágyak, virágágyak tápanyag-utánpótlása, öntözése, növényvédelme, metszése, új növény kiültetése).

Kerttechnikai létesítmények rendszeres és időszakos karbantartása.

Növényvédelem és madárvédelem.

A növények téli védelme, berendezések téliesítése, hóeltakarítás.

Kertészeti árudák eladói feladatkörének ellátása.

A tevékenység végzéséhez kapcsolódó erő- és munkagépek, eszközök, szerszámok, berendezések, anyagok szakszerű használata, működtetése és azok karbantartása.

A kertépítészeti tevékenység során használt járművekkel és gépekkel (kerti traktor, tereprendezőgépek, lassú járművek stb.) való közúti közlekedéshez és kezeléshez külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges!

Valamennyi munkafolyamatnál a környezet- és természetvédelmi, műemlékvédelmi, egészségügyi, építésügyi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása és betartatása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a történelmi korok kertjeinek jellemzőit és a fejlődés eredményeit,

- a kertek, parkok, zöldfelületi rendszerek fogalmát,

- a zöldfelületi rendszer szerepét az ember és a települési közösség életében,

- a kertépítés szerepét, kapcsolatát az épített környezettel és annak esztétikai, egészségügyi, gazdasági jelentőségét,

- a kert, mint növényi és emberi élőhely jelentőségét, a kert szerepét az ember és a család életviszonyaiban,

- a növényi élet feltételeit (domborzat és talaj pH-értéke, tápanyagok, víz és pára, fény és hőmérséklet, sugárzás, levegő, talajélet),

- hazánk éghajlatának és tájkarakterének jellemzőit,

- a kertészeti növénymorfológia és fiziognómia fogalmát,

- a kert ökológia és szociológiai csoportjainak jellemzőit,

- a kertépítészet növénycsoportjainak jellemzőit,

- a növények életszakaszainak és életfeltételeinek jellemzőit, szaporításukat,

- a növénykárosodást okozó hatásokat és szervezeteket, azok elhárításának és gyógyításának módjait,

- a kertépítés anyagaival szemben támasztott követelményeket, az anyagok fajtáit, csoportosítását, felhasználási területeit, a kert létesítményeit,

- a kertépítés és -fenntartás munkafolyamatait,

- a kertépítés és -fenntartás eszközeit, gépeit, berendezéseit,

- a termelési és technológiai terv, a zárt technológia jellemzőit,

- a kertépítő-kertfenntartó üzem, vállalkozás jellemzőit, munkahelyi, gazdálkodási, piacgazdasági szempontokból,

- a kertépítés és -fenntartás során előforduló építésügyi, környezet- és természetvédelmi, munka- és tűzrendészeti, munkaszervezési és munkajogi, műemlékvédelmi kötelezettségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a kert és környezete, a kert és részei közötti összhang jelentőségét,

- a kertépítészeti növények életfeltételei biztosításának és teljesítőképességének összefüggéseit az építés és fenntartás során,

- a kerttechnikai létesítmények építési technológiái közötti különbségeket, azok kihatásait,

- a növényápolás és létesítmény-karbantartás technológiáit, módszerbeli különbségeinek hatását időben, térben, költségben és használhatóságban,

- a mértani és tájképi kertek azonos funkciójú részeinek eltérő vonásait,

- az integrált növényvédelem szerepét, alkalmazási lehetőségeit,

- az eszköz- és gépkiválasztás szempontjait,

- a környezetbarát és zárt technológiák jelentőségét,

- a műemlék- és természetvédelem kertépítészeti jelentőségét,

- a bizonylatolás, nyilvántartás, számlázás, költség- és jövedelemgazdálkodás jelentőségét,

- a munkahelyi kommunikáció, üzleti kultúra szerepét a csoportmunkában és a piacgazdaságban.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a mérés és kitűzés módjait,

- a kertépítészeti növények fajait, fajtáit (lágy- és fásszárúak, növényházban nevelt, kertbe ültethető dísznövények),

- a durva és finom tereprendezést,

- az előkészítő és befejező munkákat,

- a kerttechnikai létesítmények építési folyamatát, karbantartását,

- a kertépítés és -fenntartás anyagait, tárolásuk, kezelésük módját, felhasználását,

- a növénytelepítéseket, ideiglenes vermelésüket, támasztékolásukat, trágyázásukat, öntözésüket, metszésüket, téli védelmüket,

- a fakivétel feltételeit, módját, a fapótlást és gondozást,

- a végezhető növényvédelmi munkákat,

- a gyepesítés módjait, a gyeptégla és gyepszőnyeg előállítását és a gyep fenntartását,

- a virágágyak kialakítását, a virágágyak és belső terek kiültetését, pótlását, fenntartását,

- a kerti bútorok kihelyezését és karbantartását,

- az öntözőrendszer kialakítását, működtetését,

- a zöldfelületek takarítását, téli védelmét, a hó eltakarítását, a madárvédelmet,

- az építés és fenntartás eszközeinek, gépeinek ok- és célszerű, biztonságos működtetését, karbantartását, tárolását és védelmét,

- a nyilvántartást, számlázást, bizonylatolást,

- a munkaszervezeti egység (csoport) vezetési technikáját,

- a kertészeti árudai, bolti eladói feladatokat,

- a felmérési és építési napló és a kertrendezési tervlap jeleit (rajzolvasás),

- azonos funkciójú helyekre a legcélszerűbb anyagokat, eszközöket, eljárásokat, növényeket és gépeket kiválasztani és felhasználni.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a felmérés és kitűzés módjait, eszközeit kiválasztani,

- az építés-előkészítés, a kivitelezés, az átadás-átvétel és fenntartás munkafolyamatainak technológiáját, a hozzá szükséges anyagokat, eszközöket és gépeket,

- a kertépítés és -fenntartás, a kertrekonstrukció folyamatát, a munkavégzés közben alkalmazandó eljárásokat, az esetleg felmerülő akadályok és kiigazítási módjaik továbbítását, a szakirányítás során tett intézkedések megvalósítását,

- a növénybetegségeket, kártételeket, alkalmazási és kezelési hibákat és kiküszöbölésük módjait,

- a termelési és technológiai tervek készítését, újítási javaslatainak menedzselését,

- a kertépítészeti növényanyag szaporítását.

Jártasság szintjén tudja:

- a meteorológiai eszközök használatát, a mért adatok kiértékelését,

- a legegyszerűbb talajvizsgálati, talajmintavételi eljárásokat,

- a mérést és kitűzést vízszintes felületen,

- a kerti gyeptégla és gyepszőnyeg készítését,

- a belső terek dekorációját,

- a gyepnyesést, gyeptégla felszedését, a fakivételt,

- az öntözővezeték, a csapadékelvezető, a földkábel telepítését,

- a rézsű kialakítást, a sziklakert és tetőkert építését,

- a sportpályák építését, falzsaluzást, a támfalépítést,

- a koros fák előkészítését áttelepítésre, a fák áttelepítését,

- a kényszermetszést, a faifjítást,

- a történeti kertek partnereinek, növényfalainak, díszmedencéinek kialakítását,

- a védőfalak, a beépített öntözőrendszerek kialakítását.

Készség szintjén végezze a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:

- földnyesést, humuszolást, a termőföld terítését,

- a bontást, fel- és levonulást,

- a durva és finom tereprendezést, a planírozást,

- a létesítmények kitűzését,

- a kerttechnikai létesítmények építését, karbantartását (út- és térfelületek, parkolók, kerítések, virágrácsok és pergolák, virágágyak és homokozók, lépcsők és kerti támfalak, játszó- és sportterületek, medencék, előre gyártott térfalak, mini golf, kerti bútorok, tűzterek),

- a gyepesítést, kertépítészeti növények telepítését és fenntartását,

- virágágyak kiültetését, a kiültetési terv készítését, virágágy és virágtartó fenntartását,

- az öntözést, a gyomtalanítást, a növényvédelmet,

- a fasorok, zöldsávok fenntartását,

- a hóeltakarítást, a madárvédelmet, a növények téli takarását, a berendezések téliesítését,

- a bolti eladást, számlázást, elszámolást,

- az építés és parkfenntartás gépeinek, eszközeinek üzemeltetését, használatát, karbantartását,

- a beosztott dolgozók irányítását, elszámolását,

- a szakirányítói és jogszabályi kötelmek betartását.

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,

- monotóniatűrés,

- kézügyesség,

- esztétikai érzék,

- kifogástalan személyi higiénia,

- pontosság,

- rendszeretet,

- felelősségérzet,

- önállóság,

- kezdeményezőkészség és alkotókészség,

- problémamegoldó-képesség,

- egy idegen nyelv ismerete.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott központi írásbeli tétel alapján a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.

A kérdések 60%-a szakmai, 20%-a növénytani, környezetvédelmi, alkalmazott műszaki, és 20%-a gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési ismereteket tartalmaz.

A növénytani, környezetvédelmi és műszaki ismeretek a szakma gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges elméleti alapokat kérik számon.

A gazdálkodási, kereskedelmi, építészeti, szervezési kérdések szorosan kapcsolódnak a kertépítő és -fenntartó szakmához, tartalmazzák a szakma gyakorlásához feltétlenül szükséges szakmai számítási ismereteket is.

Az írásbeli dolgozat értékelésénél az alábbi szempontokat kell a javítási útmutató alkalmazásával figyelembe venni:

- a témakifejtés adott szinten való teljessége,

- a kapcsolódó műszaki, ökonómiai, ökológiai, munka- és környezetvédelmi ismeretek,

- a technológiai és műszaki jellemzők pontossága és szakszerűsége,

- az illusztrációk, rajzok szakmai helyessége és kivitele,

- a szakmai számítások logikai menete, a számítások és az esetleges becsült értékek pontossága.

1.2. Gyakorlati vizsga

A komplex gyakorlati vizsga négy részből áll:

a) A kertépítési gyakorlati vizsga egy kerttechnikai létesítmény építését jelenti, melyet az ajánlott gyakorlati témakörök figyelembevételével, a vizsgáztatásra jogosult intézmény határoz meg. A munkavégzés időtartama 60 perc.

A feladatokat úgy kell meghatározni, hogy a rendelkezésre álló egy óra időtartam alatt az elvégzett munka minősége és szakszerűsége is értékelhető legyen.

b) Kertépítészeti növényanyag, kertépítési és kertfenntartási eszközök, anyagok, göngyölegek, meteorológiai és talajvizsgálati eszközök stb. felismerése, felhasználásuk módjainak ismertetése, bemutatása, alapvető vizsgálatok elvégzése, karbantartási munkák végzése, naplók és a bizonylatok kiállítása témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 60 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

d) A kertfenntartási gyakorlati vizsga egy, a teljesítmény mérésére is alkalmas időszerű technológiai műveleteket tartalmaz, melyet az ajánlott gyakorlati témakörök figyelembevételével, a vizsgáztatásra jogosult intézmény határoz meg. A munkavégzés időtartama 60 perc.

A munkáltató jellegű feladatoknál az anyag- és eszközigénylést külön is értékelni kell.

A feladatok összeállításánál a gyakorlati követelményeket kell figyelembe venni.

1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- kertépítészeti növénytan és dendrológia,

- kertépítészet,

- kertfenntartás,

- kertépítészeti műszaki ismeretek és a kapcsolódó munka-, környezet- és tűzvédelem tudnivalóiból az FM által központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

2. A felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges növényanyaggal, zöldterületekkel, zöldfelületekkel, valamint épületekkel (gépműhely stb.) kerttechnikai berendezésekkel, felszerelésekkel, anyagokkal, területmérési és kitűzési eszközökkel, meteorológiai és talajvizsgálati eszközökkel, gépekkel, gépjavító és -karbantartó eszközökkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik

- a balesetmentes munkavégzéshez, a vizsgázók létszámának megfelelő eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések, kellékek biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatokhoz szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- növényanyag (lágy- és fásszárúak, növényházban nevelt, kertbe ültethető dísznövények) mag- és rügygyűjtemény, szaporítóanyag-gyűjtemény, kár- és kórképgyűjtemény, gépek, eszközök, edények, anyagok,

- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek, tereprendező gépek stb.) a gépüzemeltetési feladatokhoz.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Kertépítészeti alapismeretek

Kertépítészeti növénytan és dendrológia

Kertépítészet

Kertfenntartás

Kertépítészeti technológia

Kertépítészeti műszaki ismeretek

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Kereskedelmi ismeretek

Gazdálkodási, vállalkozási, jogi és vezetési, szervezési ismeretek

Alkalmazott informatika

Szakmai idegen nyelv

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óratervek

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy megnevezése	Elméleti	Gyakorlati
	óraszám

Kertépítészeti alapismeretek	38	80
Kertépítészeti növénytan és dendrológia	152	250
Kertépítészet	152	350
Kertfenntartás	152	350
Kertépítészeti technológia	76	150
Kertépítészeti műszaki ismeretek	114	200
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	38
Gazdálkodási, vállalkozási, jogi ismeretek	88	60
Kereskedelmi ismeretek	38	20
Alkalmazott informatika	38	40
Szakmai idegen nyelv	114
Összesen:	1000	1500
Mindösszesen:	2500

[1] A szakképzéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállítói-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

KERTÉSZ ÉS NÖVÉNYVÉDELMI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

24 5 3124 16 62 03

2. A szakképesítés megnevezése:

Kertész és növényvédelmi technikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középfokú iskolai végzettség,

- az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) előírásainak megfelelő egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3124	Mezőgazdasági technikus[1] (kertész és növényvédelmi)

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3624	Raktározási, üzemeltetési ügyintéző
5111	Kereskedő
5112	Eladó (Növényvédőszer-eladó)
6113	Zöldségtermesztő
6115	Szőlőtermesztő
6116	Dísznövény- és virágtermesztő
6411	Növényvédelmi és növényegészségügyi foglalkozások
7530	Raktárkezelő

3. A képesítés célja:

A kertészeti termesztés és növényvédelem hivatásszerű gyakorlásához szükséges szakképzettség tanúsítása.

A kertészeti termesztési, és a kapcsolódó műszaki, gazdálkodási, munka- és környezetvédelmi szakterületen a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember képes a nagyüzemben, kisüzemben, magánvállalkozásban, egyéni gazdaságban a korszerű agronómiai és technikai eljárások alkalmazásával a kertészeti növények (gyümölcs, szőlő, zöldség, dísznövény) termesztésére, a piaci igényeknek megfelelő minőségi termékek előállítására és forgalmazására, ezen feladatok elvégzésére, kisebb munkacsoportok irányítására, a termelés mendzselésére.

A növényvédelmi és méregraktár-kezelői tevékenység hivatásszerű végzésére külön jogszabályi előírás szerint, úgymint:

- II., III. kategóriájú készítményekkel való munkavégzés szakirányítására,

- II. és III. kategóriájú készítményekkel növényvédelmi szolgáltatás végzésére,

- a II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer vásárlására,

- a növényvédő szerek szállítására,

- növényvédő szeres méregraktár kezelésére, nyilvántartásának vezetésére,

- jogszabályi előírásoknak megfelelő kereskedelmi tevékenység végzésére.

4. A munkaterület jellemzése:

A gazdálkodási, vezetési, szervezési ismeretekkel is rendelkező kertész és növényvédelmi technikus hivatásszerűen végezheti a kertészeti növények (zöldség, gyümölcs, szőlő, dísznövény) szabadföldi és növényházi termesztését, az ültetvények telepítését, a parképítés és fenntartási munkákat, a tevékenység végzésével kapcsolatos gépek üzemeltetését, az előállított termék forgalmazását és értékesítését, a magánvállalkozás adminisztrációs ügyeinek intézését, ilyen munkakörök irányítását.

A szakképesítés középszintű irányítói, vezetői tevékenység végzésére, önálló vállalkozás létrehozására is jogosít.

A kertész és növényvédelmi technikus a külön jogszabályban meghatározott szakirányítás mellett jogosult az üzemekben, gazdaságokban a növényvédelmi munkák irányítására, végzésére (szerek előkészítése, kijuttatása, szállítása), a növényvédőszerek forgalmazására, a méregraktár kezelésére.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Az egyes ágazatok termesztés-technológiai folyamatának, műszaki feladatainak kivitelezése, tervezése, szervezése és középszintű irányítása.

Talajerőgazdálkodás.

Vetés, ültetés, tenyészidőszak alatti ápolási munkák.

A termék betakarítása, árukezelése, előfeldolgozása, tárolása, értékesítése.

Magtermesztés.

Alapvető laboratóriumi mérések.

Integrált növényvédelemhez adatszolgáltatás (előrejelzés).

Növényvédő szer kiskereskedelmi forgalmazása során szaktanácsadás.

Növényvédelmi szolgáltatás.

A tevékenység végzéséhez kapcsolódó gépek, eszközök, berendezések szakszerű működtetése és azok karbantartása.

Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiénia, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása, betartatása.

Munkaterv készítése, munkacsoportok tevékenységének megszervezése, irányítása.

A szakmai ismeretek folyamatos aktualizálása, a különféle kommunikációs és informatikai eszközök használata.

Aktív részvétel az ágazat különféle szakmai szervezeteiben, testületeiben.

Az adott növényvédő szer (olyan anyagot, vagy anyagok keverékét tartalmazó természetes eredetű, illetve vegyi vagy mikrobiológiai úton előállított készítmény, amely a károsítók gyérítésére, elpusztítására, csalogatására, riasztására vagy a károsítók és növények életfolyamatainak szabályozására - beleértve a növényzet lombtalanítását és leszárítását is - alkalmas, vagy az ilyen készítmények biológiai hatását lényegesen befolyásolja, továbbiakban együtt: növényvédő szer) engedélyében előírt védőöltözet és egyéni védőeszköz (továbbiakban együtt: védőfelszerelés) kötelező használatával az alábbi tevékenységek végzése vagy irányítása

- a növényvédő szerek előírásszerű átvétele, tárolása, raktározása, forgalmazása, nyilvántartásainak vezetése és szállítása,

- a növényvédő szerek előkészítése (kimérés, bekeverés),

- a növényvédő szerek technológiai előírásnak megfelelő kijuttatása,

- a tevékenység végzéséhez kapcsolódó eszközök, gépek, göngyölegek tisztítása,

- a kiürült göngyölegek és egyéb hulladékok szakszerű megsemmisítése, tárolása a megsemmisítésig vagy az újrahasznosításig.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a kertészeti termesztést meghatározó környezeti tényezőket,

- a meteorológiai és talajtani alapfogalmakat,

- a talajok kialakulását, tulajdonságait, a talaj típusait,

- a talajrendszertant,

- hazánk és a régió éghajlati és talajadottságait,

- a fontosabb meteorológiai, és talajvizsgálati módszereket, műszereket,

- a tápanyag-gazdálkodás jelentőségét,

- a trágyaféleségeket és csoportosításukat,

- a talajművelés célját, módját és eszközeit,

- a talajművelés alapműveleteit,

- a talaj termékenységét befolyásoló tényezőket,

- az öntözés célját, idejét, módjait, eszközeit,

- a növényvédelem szerepét és jelentőségét,

- a növényvédelem fejlődését,

- a károsítók fogalmát és csoportosítását,

- a károsodást kiváltó élettani (hő, fény, víz, tápanyag, talaj, környezetszennyező anyagok), és fertőző okokat,

- a védekezés területeit (megelőzés, előrejelzés, gyógyítás),

- a károsítók elleni védekezés idejét, eljárásait (agrotechnikai, mechanikai, biológiai, kémiai, biomechanikai),

- a gazdanövény és a parazita szervezet kapcsolatát,

- a károsítók morfológiáját, életmódját, kártérítését,

- a komplex és integrált növényvédelem fogalmát,

- a biotermesztés, az integrált növénytermesztés, a környezetkímélő technológiák célját, fogalmát, jelentőségét,

- a környezetvédelem jelentőségét, fontosságát, területeit, a tevékenységét érintő jogszabályi eljárásokat,

- a növényvédő szer fogalmát,

- a növényvédelemmel kapcsolatos kémiai alapfogalmakat (törzsoldat, hígítás, oldat, töménység stb.),

- hatóanyag fogalmát, vivőanyagok, segédanyagok szerepét, típusait,

- a növényvédő szerek vizsgálatát és engedélyeztetését,

- a csávázó szerek hatás szerinti csoportosítását,

- a csávázó szerek hatását a kultúrnövényekre, az élő környezetre és az emberre,

- az általános és a speciális talajfertőtlenítő-szerek hatását,

- a növényi betegségek elleni szerek csoportosítását, hatásukat a kártevőkre, az élő környezetre, és az emberre,

- az állati kártevők elleni szerek csoportosítását, hatásukat a kártevőkre, az élő környezetre, és az emberre,

- a gyomirtó szerek csoportosítását, hatásukat a gyomnövényekre és az élő környezetre,

- a fasebkezelő szereket,

- regulátorokat, műtrágyákat,

- a szermaradvány fogalmát, és a vele kapcsolatos előírásokat,

- a növényvédő szer átvételének, tárolásának, raktározásának és szállításának szabályait,

- a növényvédelemmel kapcsolatos jogszabályi előírásokat,

- a növényvédelmi és agrokémiai szakigazgatás rendszerét,

- a közérdekű, az állami és a társadalmi védekezést,

- a zárlati és veszélyes károsítókat, és a megelőzés lehetőségeit,

- a méhészkedéssel és vadgazdálkodással kapcsolatos előírásokat, valamint a bejelentési kötelezettségeket,

- a vetőmagvak és az egyéb növényi szaporítóanyagok előállításának, forgalmazásának és felhasználásának állami ellenőrzését, ezek körének meghatározását,

- a szőlőiskolai-, a gyümölcsfa- és a díszfaiskolai szaporítóanyag előállítását, és forgalomba hozatalát,

- a nyilvántartások vezetésének ellenőrzését,

- a melioráció fogalmát, szervezését, irányítását, ellenőrzését, tervezési rendszerét,

- a talajtani szakvélemény értelmezését,

- a munkavédelem alapfogalmait, követelmény- és eszközrendszerét,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem feladatát,

- a különböző környezetvédelmi korlátozások betartásának fontosságát, megszegésének következményeit,

- a kertészetben leggyakrabban előforduló foglalkozási (fizikai, vegyi, biológiai) ártalmakat,

- a méregtani alapfogalmakat,

- a környezetvédelem célját, jelentőségét,

- a vizek, a levegő, a talaj, a települési környezet, az élővilág védelmét,

- a növényvédelemmel kapcsolatos nemzetközi egyezményeket és államigazgatási eljárásokat,

- a munkáltató és munkavállaló munkajogi, anyagi felelősségét, a munkaügyi viták szabályait, a nők és a fiatalkorúak védelmét,

- a növényvédelem és a környezetvédelem szabálysértési és büntetőjogi vonatkozásait,

- a szőlőtermesztés jelentőségét, helyzetét,

- a borvidékek és körzetek jellemzőit, jogszabályi előírásait,

- a bortörvény szabályozási körét, előírásait,

- a hegyközségek szerepét, jelentőségét,

- a szőlő származását, morfológiáját, felépítését, környezeti igényét, fenofázisait,

- a szőlő szaporításának feltételeit, módjait,

- az ültetvénylétesítés feltételeit és menetét,

- a metszés biológiai alapjait, a különböző művelési és metszésmódokat,

- az általános és speciális ápolási munkákat,

- a szőlőfajták csoportosítását, a telepítésre engedélyezett fajták felhasználását, és termesztési értékét meghatározó tulajdonságokat,

- a szőlőfeldolgozás műveleteit,

- a bor kezelését, a fontosabb pinceműveleteket: borhibákat és betegségeket, a megelőzés és a javítás módjait,

- a palackozás műveleteit,

- a gyümölcstermesztés jelentőségét, helyzetét, a gyümölcstermő növények csoportosítását, származását, felépítését, környezetigényét, fenofázisait,

- a gyümölcstermő növények szaporításának módjait, feltételeit és a leggyakrabban használt szaporítási eljárásokat,

- az ültetvény létesítés feltételeit, menetét,

- a metszés biológiai alapjait, a különböző művelési és metszésmódokat,

- az általános és speciális ápolási munkákat,

- a szőlőfajták csoportosítását, a telepítésre engedélyezett fajták felhasználását, és termesztési értékét meghatározó tulajdonságokat,

- a szőlőfeldolgozás műveleteit,

- a bor kezelését, a fontosabb pinceműveleteket, a borhibákat és betegségeket, a megelőzés és a javítás módjait,

- a palackozás műveleteit,

- a gyümölcstermesztés jelentőségét, helyzetét, a gyümölcstermő növények csoportosítását, származását, felépítését, környezetigényét, fenofázisait,

- a gyümölcstermő növények szaporításának módjait, feltételeit, és a leggyakrabban használt szaporítási eljárásokat,

- az ültetvény létesítés feltételeit, menetét,

- a koronaformákat és a metszés biológiai alapjait, a metszési eljárásokat, a telepítési rendszereket,

- az egyes gyümölcsfajok általános és speciális ápolási munkáit, fajtacsoportjainak főbb jellemzőit, a fontosabb termesztett fajtákat,

- a betakarítás idejét befolyásoló tényezőket, a betakarítás módját, menetét,

- a piaci előkészítést, a tárolás feltételeit, és a feldolgozási módokat,

- a zöldségtermesztés jelentőségét, helyzetét, a zöldségnövények származását, csoportosítását és környezeti igényeit, fejlődési szakaszait,

- a zöldségtermesztés módjait és jellemzőit,

- a termesztő létesítmények típusait, részeit, berendezéseit,

- a zöldségfélék szaporítási módjait, a vetőmag értékmérő tulajdonságait, a vetés előtti kezelési eljárásokat,

- a palántanevelés feltételeit, módjait és munkaműveleteit,

- a talajelőkészítés, vetés és ültetés időpontjait, módjait,

- az általános és speciális növényápolási munkákat, azok (fitotechnikai, ökotechnikai) csoportosítását,

- a zöldségfélék betakarítását, a szedés módjait, az áru előkészítés, értékesítés, feldolgozás, tárolás munkáit,

- a zöldség-magtermesztés alapjait,

- az egyes zöldségnövények fajtacsoportjait, szabadföldi termesztését, hajtatását,

- a dísznövénytermesztés jelentőségét, helyzetét, a dísznövények csoportosítását, felhasználását,

- a dísznövények rendszerezését és tudományos megnevezését,

- a dísznövények szaporításának módjait, feltételeit és a leggyakrabban használt szaporítási eljárásokat, különös tekintettel a mikroszaporításra,

- a dísznövények termesztési módjait,

- a dísznövények általános, és speciális ápolási munkáit, főbb jellemzőit,

- a dísznövénytermesztésben használt speciális technikai berendezéseket,

- a dísznövények felhasználás szerinti előkészítését, forgalmazását,

- a leggyakoribb egy-, kétnyári-, évelő-, üvegházi növények és díszcserjék, díszfák termesztés-technológiáját,

- a virágkötészet alapjait, a főbb virágkötészeti irányzatok jellemzőit és a kötészetben felhasználható dísznövényeket,

- a kert fogalmát, kialakulásának történetét, a parképítés és kertkultúra stílusirányzatait,

- a parképítés és fenntartás alapjait, a növények telepítését, gondozását,

- a géprajzi alapfogalmakat,

- a metszeteket, az ábrázolás és méretmegadás szabályait,

- a gépszerkezeti és gépészeti alapfogalmakat,

- az épületek, építmények, eszközök, gépek, berendezések elhelyezésének, karbantartásának alapelveit,

- a kertészetben használatos erő- és munkagépek típusait, azok működési elvét,

- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,

- a vagyonvédelem szabályait,

- az üzleti terv készítésének menetét,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,

- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket,

- a piackutatás, a piaci ismeretek jelentőségét,

- az álláskereső technikákat,

- a vezetői attitűdöket, a csoportmunka jellemzőit,

Megértés szintjén tudja:

- a környezeti tényezők (hő, fény, víz, talaj, tápanyag) szerepét a termelésben,

- a mikroszervezetek és az egyéb szervezetek növényekre gyakorolt hatását,

- a gazdaságosság, a környezetvédelem és a talajerőgazdálkodás összefüggéseit,

- a kórokozó szervezetek életmódját, környezeti igényét (vírusok, baktériumok, gombák) és károsításuk jellemzőit,

- a kártevő szervezetek életmódját, környezeti igényét (rovarok, puhatestűek, kétéltűek, madarak, emlősök stb.) és károsításuk jellemzőit,

- a gyomnövények életforma-rendszerét, és a gyomtársulásokat,

- az élettelen eredetű károsítók jellemzését, hatásait,

- a művelt területek növényi és állati életközösségeit, és azok jellemzőit,

- a növényvédő szerek hatását befolyásoló tényezőket,

- a gomba- és rovarölő szerek hatásmechanizmusát, felhasználását, a szerek felhasználását befolyásoló tényezőket,

- a csávázó szerek hatásmechanizmusát, felhasználását, a szerek felhasználását befolyásoló tényezőket,

- a főbb gyomirtó szerek hatásmechanizmusát (hatástüneteit),

- a növényvédő szerek kiválasztásának szempontjait, felhasználásukat befolyásoló tényezőket és alkalmazásuk várható következményeit,

- az előrejelzés szerepét a megelőzésben,

- a karanténszolgálat lényegét,

- a földnyilvántartás tárgyát, kötelezettségét, folyamatát,

- a tulajdoni lap, földterületi kimutatás, az átnézeti térkép jelentőségét, szerepét,

- a talajtani szakvélemény használatára vonatkozó előírásokat,

- a tápanyagvizsgálat célját, a vizsgálatra kötelezettek körét,

- a veszélyes hulladékok fogalmát, meghatározását, jogi vonatkozásait,

- a fel nem használt növényvédő szerek nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségeket,

- a veszélyes hulladékok szállításának előírásait,

- a méregraktár (növényvédő szer raktár) létesítésének, üzemeltetésének feltételeit,

- a balesetek típusait, okait, a balesetelhárítás módjait, a baleset és egészségkárosodás megelőzésének fontosságát,

- a balesetelhárító és egészségvédő, -óvó rendszabályokat, a munkajogi, anyagi felelősséget,

- a munka- és környezetvédelem kölcsönhatását,

- a szőlőültetvény, termőhely megválasztásának jelentőségét,

- a minőségi árutermesztés és a környezet összefüggéseit,

- a fajta szerepét és jelentőségét,

- a felhasznált szaporítóanyag és a környezet összefüggéseit,

- a tenyészterület megválasztását és a termőfelület kialakításának jelentőségét,

- a telepítés előkészületi, kivitelezési munkálatainak fontosságát,

- a metszés biológiai törvényszerűségeit,

- az általános és speciális ápolási munkák, valamint a növényvédelem és a minőségi áruelőállítás összefüggéseit,

- a szüret előkészítésének fontosságát, a szüret optimális idejének megválasztását, a termésbecslés szükségességét,

- a szüret idejét, az előkészületi feladatokat, a betakarítás módjait,

- a borok előállításának sajátosságait,

- a gyümölcstermő növények morfológiája, felépítése, környezeti igénye, és a termőhely megválasztása közötti összefüggéseket,

- a származás, a környezeti igény és termesztéstechnológia összefüggéseit,

- a faj, fajtamegválasztás, -társítás, termesztési, tervezési, szervezési és gazdaságossági szempontjait,

- az alany és nemes kölcsönhatásait,

- a telepítés előkészületi, és kivitelezési munkáinak fontosságát,

- a metszés biológiai törvényszerűségeit,

- az általános és speciális ápolási munkák, valamint a növényvédelem és minőségi áruelőállítás összefüggéseit,

- a zöldségfélék származása, a környezeti igény, és a termesztéstechnológia összefüggéseit,

- a termesztési módok tervezési, szervezési és gazdaságossági szempontjait,

- a vetés, palántanevelés, ültetés munkáinak fontosságát, a növényi sorrendet,

- a palántanevelés szükségességét, jelentőségét,

- az általános és speciális ápolási munkák, valamint a növényvédelem és a minőségi áru előállításának összefüggéseit,

- a zárttéri termesztés növényvédelmi sajátosságait, növény-egészségügyi és munkavédelmi előírásait,

- a dísznövények származása, a környezeti igény, és a termesztéstechnológia összefüggéseit,

- a termesztési mód tervezési, szervezési és gazdaságossági szempontjait,

- az általános és speciális ápolási munkák, valamint a növényvédelem és a minőségi áru előállításának összefüggéseit,

- a parkok környezeti és esztétikai jelentőségét, szükségességét,

- a növények elhelyezésének elveit,

- az erő- és munkagépszerkezetek felépítését és működési elvét,

- a termesztés környezeti és gazdasági feltételeit,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját,

- a bizonylatolás alapelveit,

- a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a pénzügyi tervek készítésének mozzanatait,

- a kommunikáció jelentését, jelentőségét.

Alkalmazás szintjén tudja:

- területmérési és számítási ismereteket,

- a meteorológiai eszközök használatát,

- a növényvédelem eljárásait,

- a károsítók elleni védekezés és a termelő védekezési kötelezettségét,

- a szakképzettségre vonatkozó előírásokat,

- a hasznos élő szervezetek védelmét,

- az egészségre ártalmas növényvédő szer maradékok, a rovar- és rágcsáló szer szennyeződések elhárítására vonatkozó előírásokat,

- a Növényvédelmi Kódex használatát,

- a növényvédő szerek és a műtrágyák felhasználásának korlátozását,

- a foglalkozási betegségek megelőzését, az egyéni védőfelszereléseket,

- a növények környezetigényeit, valamint a növény fejlődése és növekedése közötti összefüggést, és a szabályozás lehetőségeit,

- a biotermesztés és a környezetvédelem összefüggéseit,

- a növényvédelmi technológia anyag és eszköz szükségletének meghatározását, a munka megtervezését, megszervezését,

- a károsítók ismeretében a növényvédelmi előrejelzést, és annak alkalmazását,

- a károsítók és hasznos élő szervezetek közötti kölcsönhatást, és a leghatékonyabb védekező eljárás megválasztását,

- a növényvédő szerek veszélyesség szerinti csoportosítását, az alkalmazás és a tárolás követelményeit,

- az óvó rendszabályokat,

- a tűzrendészeti előírásokat, a tűzoltó anyagokat, eszközöket, készülékeket,

- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel a környezetében előfordul(hat)ó esetekre,

- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,

- a gépek, berendezések, biztonságtechnikai előírásait,

- a munkavédelmi eszközök, felszerelések, berendezések használatát,

- időben és szakszerűen megválasztani a szőlő, gyümölcs, zöldség, dísznövénykultúrák ápolási és növényvédelmi munkáit,

- az adott környezeti tényezők ismeretében megválasztani a szőlőfajokat, a művelés- és metszésmódot, a tőketerhelést, a szüret optimális időpontját,

- a szőlőtermesztés munkafolyamatainak megtervezését, előkészítését, szervezését, az anyag- és eszközszükséglet biztosítását,

- az adott környezeti és közgazdasági tényezők ismeretében kiválasztani az optimális gyümölcsfajt, fajtát, fajtatársítást és alanyt,

- meghatározni a telepítési rendszert, a koronaformát, a betakarítás optimális idejét a felhasználás céljának megfelelően,

- a munkafolyamatok előkészítését, megszervezését, az anyag- és eszközigény biztosítását,

- az áru szabvány szerinti piaci előkészítését, értékesítését,

- a tárolás feltételeinek ismeretében megválasztani a tárolási módokat,

- a zöldségtermesztési munkafolyamatok tervezését, előkészítését, megszervezését, az anyag- és eszközigény biztosítását,

- megválasztani a termesztés módjait, a növényi sorrendet,

- a hasznosítási terv elkészítését,

- a vetőmag- és palántaszükséglet kiszámítását, a palántanevelés időtartamát,

- a termesztési módnak megfelelő palántanevelést, kiültetést, ápolást,

- a betakarítás optimális időpontjának megválasztását a felhasználás céljának megfelelően,

- az áru szabvány szerinti piaci előkészítését, értékesítését,

- a tárolás feltételeinek ismeretében megválasztani a tárolási módokat,

- a dísznövénytermesztési munkafolyamatok tervezését, előkészítését, megszervezését, az anyag- és eszközigény, valamint a felhasználás szerinti csoportosítását, kiválasztását,

- megválasztani a szaporítás és termesztés módját,

- az értékesítési követelményeket, feltételeket,

- tudja megválasztani a park növényanyagait, elvégezni a szakszerű kiültetési, ápolási és növényvédelmi munkáit,

- a termesztés során használt épületek, építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok termesztési célnak megfelelő megválasztását, használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,

- a KRESZ-t,

- az elsősegélynyújtás és a közlekedési etika szabályait,

- az erő- és munkagépek, valamint a speciális kertészeti gépek üzemeltetését, karbantartását,

- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,

- a leltározás folyamatát, követelményeit,

- a növényvédő szerek forgalmazásának előírásait,

- a méregraktár nyilvántartásainak vezetését.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a mértékegységek használatát, a terület-, köbtartalom- és százalékszámítást,

- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat, eszközöket, és göngyölegeket mennyiségileg, minőségileg kiválasztani,

- a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi feltételrendszerét,

- az elvégzett munkát értékelni, a hibákat felismerni,

- a termesztő berendezések, egyéb építmények és helyiségek szakszerű használatát,

- a különleges termesztőberendezések használatát,

- a számítógépek szakmai alkalmazásának lehetőségeit, a szakmai programok futtatását,

- az alapvető laboratóriumi mérések végrehajtását, a laboratóriumi munkarendet,

- az általánosan használatos talajvizsgálati módszereket,

- a tápanyag-utánpótlás anyagait, munkafolyamatait,

- a talajfertőtlenítés munkáinak szervezését, és végrehajtását,

- a gyomok és károsítók elleni mechanikai, agrotechnikai, biológiai és kémiai védekezési módokat,

- a gyomirtáshoz használható vegyszeres gyomirtó szereket és azok alkalmazását,

- a főbb kertészeti növényeket, növényi részeket, szaporító képleteket,

- a károsítókat és a károsítások tüneteit,

- a termesztéstechnológia tárgyi feltételrendszerét (anyag, eszköz, berendezés, gép, műszer, épület, építmény),

- a növényismereti jegyzékben szereplő kertészeti növények főbb fajait, fajtacsoportjait, fajtáit,

- az építészeti, gépészeti anyagokat, eszközöket, szerkezeteket, berendezéseket,

- a növényvédelem kiszolgáló műveleteit,

- a gazdálkodás ügyviteli nyomtatványainak használatát,

- az elsősegélynyújtást.

Jártasság szintjén tudja:

- a mikroszkóp kezelését,

- a meteorológiai eszközök használatát,

- az egyszerű talajvizsgálatok elvégzését,

- a legfontosabb szerves és műtrágyák használatát, az alapműtrágya kijuttatásának munkafolyamatát,

- a legfontosabb gyomnövényeket (különböző fejlődési stádiumban) megnevezni,

- a kórokozók és kórképek diagnosztizálását,

- az állati kártevők és kártételük diagnosztizálását,

- a kórokozók és kártevők előrejelzéséhez szükséges eszközöket és módszereket,

- a vetőmag tulajdonságainak meghatározását, értékelését, válogatását, tisztítását, csávázását,

- a vetés minőségének elbírálását,

- a vegyszeres gyomirtó szerek kiválasztásának feltételeit, a kezelés időpontjainak nyilvántartási módjait,

- a kertészetben és növényvédelemben alkalmazott anyagok, eszközök, berendezések, gépek, műszerek, épületek, építmények szakszerű használatát és karbantartását,

- a legfontosabb szaporítási eljárásokat,

- megválasztani és végrehajtani a technológiai munkákat, növényvédelmi eljárásokat (különös tekintettel a környezetkímélő eljárásokra),

- a kertészeti munkák megtervezését, megszervezését, irányítását,

- a kertészeti termékek szabvány szerinti minősítését, piaci előkészítését, feldolgozását, tárolását, értékesítését,

- a gazdálkodás során, annak ügyrendjében és ügyvitelében szükséges információhordozók használatát,

- az erő- és munkagépek beállítását, üzemeltetését, a hiba elhárítását és a karbantartást,

- a környezetkímélő növényvédelmi eljárásokat (mechanikai, agrotechnikai és biológiai),

- a termesztő edények, kéziszerszámok, öntőeszközök, göngyölegek szakszerű alkalmazását és karbantartását,

- a termesztési célnak és az adott szabványnak megfelelő árukikészítést, és a szakszerű csomagolást, tárolást,

- a növényvédelemben használatos eszközök, edények, szerszámok, gépek, berendezések, alap- és segédanyagok, göngyölegek alkalmazási módjait.

Készség szintjén végezze el a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával

- az alapvető kertészeti munkafogásokat, rutinmunkákat,

- a kéziszerszámok és eszközök karbantartását,

- a növényvédelmi gépek beállításának ellenőrzését, az észlelt hibák kijavítását,

- a növényvédő szerek előírás szerinti előkészítését,

- a kijuttatástechnikai paraméterek mérését, és ellenőrzését,

- a növényvédelmi gépek karbantartását, és víztelenítését,

- a gépi talajmintavételezés szervezését és végrehajtását,

- a permetezések és porozások szervezését, és végrehajtását,

- a vetőmagvak csávázásának szervezését, és végrehajtását,

- a permetezési napló célját, készítését, vezetését,

- a növényvédelem bizonylatainak kiállítását,

- a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai számításokat,

- a tevékenységgel összefüggő szervezési feladatokat,

- az ültetvényekben alkalmazott traktorok és hozzájuk kapcsolható munkagépek üzemeltetését, kezelését, vezetését, napi karbantartását.

A tevékenység során használt járművekkel közúti közlekedésben csak külön jogszabályban előírt vezetői engedély birtokában vehet részt!

4. Személyi követelmények

A szakma gyakorlásához szükséges

- az ÁNTSZ előírásainak megfelelő egészségi állapot,

- monotóniatűrés,

- felelősségérzet,

- kézügyesség,

- kifogástalan személyi higiénia,

- önállóság,

- pontosság,

- rendszeretet,

- vizuális memória,

- kreativitás,

- kezdeményező készség,

- problémamegoldó képesség,

- esztétikai érzék,

- egy idegen nyelv ismerete.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

1.3. Szóbeli vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott központi írásbeli tétel alapján a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.

A kérdések 60%-a szakmai, 20%-a növénytani, környezetvédelmi, alkalmazott kémiai és műszaki, és 20%-a gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési ismereteket tartalmaz.

A növénytani, környezetvédelmi, kémiai és műszaki ismeretek a szakma gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges elméleti alapokat kérik számon.

A gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési kérdések szorosan kapcsolódnak a szakmához, tartalmazzák a szakma gyakorlásához feltétlenül szükséges szakmai számítási ismereteket is.

Az írásbeli dolgozat értékelésénél az alábbi szempontokat kell a javítási útmutató alkalmazásával figyelembe venni:

- a témakifejtés adott szinten való teljessége,

- a kapcsolódó műszaki, ökonómiai, ökológiai, munka- és környezetvédelmi ismeretek,

- a technológiai és műszaki jellemzők pontossága és szakszerűsége,

- az illusztrációk, rajzok szakmai helyessége és kivitele,

- a szakmai számítások logikai menete, a számítások és az esetleges becsült értékek pontossága.

1.2. A gyakorlati vizsga

négy részből áll:

b) A legfontosabb károsítások és károsítók felismerése, az ellenük való védekezés módjának, idejének meghatározása, a védőfelszerelések használata, a növényvédő szer kimérés, bekeverés, tárolás, szállítás, raktározás, forgalmazás, bizonylatok kiállítása stb. témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 30-60 perc alatt megoldhatók legyenek, és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

c) Gépbeállítási, gépüzemeltetési, karbantartási feladatok vizsgázók létszámának megfelelő számú tételeit, az ajánlott témakörök figyelembevételével, a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze úgy, hogy azok 30-60 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.

1.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a

- kertészeti növények (szőlő, gyümölcs, zöldség, dísznövény) termesztése és növényvédelme,

- műszaki ismeretek (géptan),

- kereskedelmi, gazdálkodási ismeretek

és a kapcsolódó munka-, környezet- és tűzvédelem, valamint a vezetési és szervezési ismeretek tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.

A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

2. A felmentés feltételei

A vizsgarészek alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei

Egy adott kertészeti növénykultúra növényvédelmi tervének elkészítése és a szorgalmi időszak végéig való beadása.

A vizsgára bocsátás további szakmai feltétele férfiaknál vontatóvezetői, nőknél legalább kertitraktor vezetői engedély megszerzése.

Ha a jelölt szakmai gyakorlatát nem intézményes keretek között szerezte meg, akkor a javasolt óratervben meghatározott gyakorlati óraszámot köteles igazolni.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátíttatásához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges szántóföldi földterülettel, fóliás berendezésekkel, különböző művelés- és metszésmódú gyümölcs- és szőlőültetvényekkel, valamint a termesztéshez, feldolgozáshoz és tároláshoz szükséges termesztő berendezésekkel, épületekkel (növényház, gépműhely, pince, laboratórium stb.), felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:

- laboratóriumi, talajvizsgálati, területmérési, és kitűzési, meteorológiai és előrejelző műszerek, berendezések,

- a balesetmentes munkavégzéshez, a vizsgázók létszámának megfelelő eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések, kellékek biztosítása,

- a munkáltató jellegű feladatokhoz szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,

- növényanyag, mag- és rügygyűjtemény, kár- és kórképgyűjtemény, gépek, eszközök, edények, anyagok stb.,

- motormodellek, gépjavító és karbantartó eszközök,

- üzemképes géppark a gépüzemeltetési feladatokhoz.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Mezőgazdasági alapismeretek

Általános növényvédelmi ismeretek

Alkalmazott kémia és növényvédő szer ismeret

Laboratóriumi gyakorlat

Szőlő termesztése és növényvédelme

Gyümölcsfélék termesztése és növényvédelme

Zöldségfélék termesztése és növényvédelme

Dísznövények termesztése és növényvédelme

Műszaki és építészeti ismeretek

Jogi és kereskedelmi ismeretek

Gazdálkodási, vállalkozási ismeretek

Informatika

Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek

Vezetési és szervezési ismeretek

Szakmai idegen nyelv

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

A tantárgy megnevezése	Elméleti		Gyakorlati
	óraszám

Mezőgazdasági és kertészeti alapismeretek	76		120
Általános növényvédelmi ismeretek	76		80
Alkalmazott kémia és növényvédő szer ismeret	114		80
Laboratóriumi gyakorlat	-		200
Szőlő termesztése és növényvédelme	240		180
Zöldségfélék termesztése és növényvédelme	152		120
Dísznövények termesztése és növényvédelme	240		180
Műszaki és építészeti ismeretek	456		400
Jogi és kereskedelmi ismeretek	114		120
Gazdálkodási, vállalkozási ismeretek	76		40
Informatika	76		120
Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek	38		40
Vezetési és szervezési ismeretek	38		40
Szakmai idegen nyelv	152
Összefüggő üzemi gyakorlat	-		160
Összesen:		2000
Mindösszesen:		4000

[1] A szakképzéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállítói-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

MELIORÁCIÓS ÉS PARKÉPÍTŐ GÉPKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

26 1 8390 04 70 01

2. A szakképesítés megnevezése:

Meliorációs és parképítő gépkezelő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- munkaköri egészségügyi alkalmasság,

- mezőgazdasági vontatóvezetői jogosítvány,

- nehéz- vagy könnyűgépkezelői jogosítvány (megszerezhető a képzési idő alatt is)

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
8390	Meliorációs és parképítő gépkezelő[1]

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
6118	Parkgondozó Kertépítő és -fenntartó
8299	Könnyűgépkezelő[2]
8390	Nehézgépkezelő[3] (a jogosítványba bejegyzett géptípus esetén)

3. A képesítés célja:

A meliorációs és parképítő gépkezelőt munkakörének ellátásához szükséges szakmai ismeretek megnevezése, melynek birtokában képes a tartalmas, színvonalas munkavégzésre.

4. A munkaterület jellemzése:

A meliorációs és parképítő gépkezelő feladata a különböző földmunkagépek, speciális munkagépek biztonságos üzemeltetése.

Munkája során nehéz- és könnyűgépekkel egyaránt kell dolgoznia, így szükséges, hogy ezekkel a szakmai képesítésekkel is kell rendelkeznie. Az említett gépek széles skáláját tekintetbe véve traktorvezetői jogosítvány megléte szükséges, mivel a parképítés során szinte kizárt, hogy közúton ne közlekedjen.

Munkavégzés során nagyon sok sajátos biztonsági előírást kell betartania, valamint a segítő személyek, munkagépkezelők testi épségére vigyáznia.

Feladata közé tartozik a meliorációs gépek, a parképítésnél használatos munkagépek karbantartása, a gépkezelő hatáskörébe sorolt műszaki állapot ellenőrzése, kisebb műszaki hibák elhárítása.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A meliorációs és parképítő gépkezelő elvégzi:

- a munkagép napi karbantartását, biztonsági vizsgálatát, munkavégzés előtti ellenőrzését,

- a munkagép szabályos indítását, a munkavégzést, üzemeltetést, majd a gép biztonságos beállítását, rögzítését,

- gondoskodik arról, hogy idegenek, illetve avatatlanok a munkagépet ne tudják elindítani,

- megismeri és fokozottan betartja a biztonsági és munkavédelmi előírásokat.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- nehézgépkezelő elméleti követelményeit

- meliorációs parképítés gépeit:

terepelőkészítés gépei: bokorirtó, tuskókiemelő, tuskómaró, gyökérfésű, talajlazító,

tereprendezés gépei: földtoló, földnyeső, földgyalu, talajsimítók, talajegyengetők,

csatornakészítés és csatornakarbantartás gépei: csatornanyitók, árokásó kotrógépek (forgókotrók: mechanikus, hidraulikus) traktorra szerelhető kotrók,

traktor alapgépű csatornakarbantartó célgépek: marótárcsás, marócsigás, kaparóláncos, vederláncos

- talajtömítés gépei,

- talajjavítás gépei: mechanikai, kémiai és kombinált talajjavítás,

- talajcsövezés gépei: vakondekék, dréncső fektetők,

- mezőgazdasági útépítés és útkarbantartás gépei,

- vízgépészeti alapismeretek, öntözőszivattyúk szerkezeti felépítését, működését, üzemeltetését,

- öntözővíz-szállító csővezetékek fajtáit, telepítését,

- esőztető és cseppenkénti öntözés elméletét,

- öntözőberendezések felépítését, üzemeltetését: esőztető öntözőberendezések, esőztető szórófejek, csepegtető öntözőberendezések,

- tápoldatos öntözés,

- kézi motoros fűrészgép szerkezeti felépítése, működése, üzemeltetése,

- talajművelés gépei, rotációs kapálógépek,

- parkgondozás gépei: motoros kaszák, gyepápolás gépei.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a gépek kezelésére, karbantartására vonatkozó ismereteket,

- a gépekre vonatkozó munkabiztonsági előírásokat,

- a saját munkájának megszervezését,

- megítélni a baleseti helyzeteket.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a meliorációs és parképítő gépek az előforduló hibák, üzemzavarok okait, elhárításának módjait.

Jártasság szintjén tudja:

- a különböző meliorációs és parképítő gépek adaptereinek szerelését,

- az előbbi gépekkel akár közúton biztonságosan közlekedni,

- szállító járműre (trélerre) való beállást, a munkagép biztonságos rögzítését,

- növényvédelem biztonságos munkavégzését.

Készség szintjén tudja:

- elvégezni a munkagépek napi ellenőrzését, karbantartását,

- biztonsággal üzemeltetni a meliorációs és parképítő gépeket: kezelni azok kezelőszerveit, a technológiai előírásoknak megfelelő munkaminőség biztosítását.

4. Személyi követelmények

A meliorációs és parképítő gépkezelő rendelkezzen a minőségi munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, azokat a jártasság és készség szintjén tudja alkalmazni.

Tudjon alkalmazkodni az új, korszerű technikai megoldásokhoz, azokat a nagyértékű gépeken kreatív módon alkalmazza.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A rakodógépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni. A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgatétel tantárgyai az alábbiak:

- meliorációs és parképítő gépek,

- öntözés gépei,

- munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek.

A tételek a meliorációs és parképítő gépek tantárgyból:

- meliorációs és egyéb földmunkagépek fajtái, a szerkezeti felépítése, működése és üzemeltetése,

- öntözőberendezések fajtái, szerkezeti felépítése, működésük, üzemeltetésük,

- parképítés gépeinek ismertetése, üzemeltetésük,

- a meliorációs és parképítés gépeinek karbantartási, hibaelhárítási témaköröket foglalja magába.

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- szerkezettant, amely szerelési, beállítási feladatot tartalmaz,

- üzemelést, amely adott géppel konkrét munkaművelet elvégzését tartalmazza.

2. A felmentés feltételei

(A nehéz- és könnyűgépkezelői szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint.)

A vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

Az eszközök, gépek, berendezések vizsgára való elkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:

- terepelőkészítő gépek,

- tereprendezés gépei,

- csatornakészítő, karbantartó gép,

- kotrógépek,

- talajcsövező gép,

- talajtömörítő gép,

- talajjavítás gépei,

- öntözőszivattyúk, csővezetékek, szórófejek,

- esőztető, csepegtető, öntözőberendezés,

- kerti motoros kapák, permetezők,

- talajművelés gépeiből (rotációs talajmarók),

- fedett szerelőműhely, műhelyfelszereléssel,

- gyakorló tanpálya, tanterület gépek vezetési gyakorlatához, földmunkák végzéséhez öntözőberendezés.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Meliorációs és parképítés gépei

Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek

Gépszerkezettan és karbantartási gyakorlat

Gépüzemeltetési gyakorlat

VII. MELLÉKLET

1. Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy megnevezése	Óraszám
	Elm.	Gyak.	Összesen

Általános műszaki alapismeretek	20	-	20
Meliorációs és parképítés gépei	100	50	150
Munka-, tűz- és környezetvédelmi ismeretek	30	-	30
Gépszerkezettan és karbantartási gyakorlat	-	200	200
Gépüzemeltetési gyakorlat	-	100	100
Összesen:	150	350	500

[1] A szakképesítéshez szükséges járművezetői, rakodó-, szállító-, építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[2] A szakképesítéshez szükséges járművezetői, rakodó-, szállító-, építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[3] A szakképesítéshez szükséges járművezetői, rakodó-, szállító-, építőgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI RAKODÓGÉPKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

26 1 8344 04 61 04

2. A szakképesítés megnevezése:

Mező- és erdőgazdasági rakodógépkezelő

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- munkaköri egészségügyi alkalmasság,

- mg. vontatóvezetői jogosítvány, vagy

- teherkocsi-vezetői jogosítvány.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
8344	Rakodógép-kezelő (Mező- és erdőgazdasági rakodógépkezelő) [1]

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
8312	Önjáró munkagépkezelő[2]
8293	Mezőgazdasági gépész, gépüzemeltető[3]

3. A képesítés célja:

A mező- és az erdőgazdálkodás számára olyan szakemberek biztosítása, akik biztonságosan el tudják végezni ezen ágazatokban felmerülő rakodási feladatokat különböző típusú rakodógépek alkalmazásával. Képesek ezen gépeket szakszerűen üzemeltetni, karbantartani.

4. A munkaterület jellemzése:

A tevékenységre jellemzően mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területen fel-, telephelyen le-, illetve vasúti rakodón fel- vagy leterhelés. A rakodás stabil vagy mobil, hidraulikus vezérléssel működő eszközökkel történik.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

- a mezőgazdasági vontató és a rakodógép összekapcsolása, működési helyzetbe állítása,

- különböző mező- és erdőgazdálkodási termények, termékek, illetve ipari anyagok fel- és leterhelése stabil vagy mobil, hidraulikus vezérléssel működő rakodógépekkel,

- a gépek karbantartása,

- kisebb hibák elhárítása,

- különböző rakodási technológiák önálló alkalmazása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a stabilitás alapfogalmait,

- a járművek szerkezeti felépítését, műszaki ismereteit,

- a hidraulikus folyadékok jellemzőit, fajtáit,

- a csörlős berendezések felépítését,

- a mező- és erdőgazdálkodásban használatos rakodógép műszaki jellemzőit,

- a gépi bérmunka vállalással kapcsolatos jogi formákat és közgazdasági alapfogalmakat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a társadalombiztosítási szabályokat,

- álláskereső technikákat,

- a könyvvezetés fontosságát,

- a bizonylatolás alapelveit,

- a szerződéskötés szabályait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a hidraulikus berendezések felépítését, megkülönböztetni gépelemeit,

- a rakodógépekre vonatkozó munkavédelmi előírásokat,

- a speciális mező- és erdőgazdálkodási árukra, anyagokra vonatkozó rakodási, csomagolási, árumegóvási előírásokat,

- a megfelelő rakodási technológia kiválasztását,

- saját munkájának megszervezését,

- a karbantartás eszközeinek, anyagainak kiválasztását,

- megítélni a baleseti helyzeteket.

3. Gyakorlati követelmények

Jártasság szintjén tudja:

- a berendezések hidraulikus elemeinek ellenőrzését,

- a rakodógép üzemi helyzetébe állítását,

- a mezőgazdasági vontató és rakodógép összekapcsolását.

Készség szintjén tudja:

- a berendezések felszerelését, üzembe helyezését,

- a csőcsatlakozások, csőkötések, tömítések, hajlékony csövek, fix csövek karbantartását,

- a csőcsatlakozások, csőkötések, tömítések, hajlékony csövek, fix csövek javítását,

- a különböző rakodási feladatok elvégzését,

- a rakodógép karbantartását,

- a biztonságtechnikai eszközök, berendezések használatát.

4. Személyi követelmények

A képesítést megszerzők rendelkezzenek tartós koncentráló és összpontosító képességgel, jó fizikummal.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A rakodógép-kezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. A szóbeli vizsga

A vizsgatételek összefüggő komplex tételek, melyek tartalmaznak:

- szerkezetre,

- üzemeltetésre,

- karbantartásra,

- rendszer használatra vonatkozó kérdést.

A vizsgán a Földművelésügyi Minisztérium által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

A vizsga két részből áll:

- rakodógép-szerelési és karbantartási feladat a gyakorlati követelményekben meghatározott tartalommal,

- üzemszerű rakodási feladat, mező- és erdőgazdasági termékek rakodásából.

2. A felmentés feltételei

A vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás folytathat. A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, vagy szerződéses keretek között biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

- hidraulikus berendezések karbantartására, javítására műszerezett, felszerelt műhely,

- bemutatásra szolgáló hidraulikus elemek,

- legalább két db különböző típusú járműre szerelt rakodógép.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Elmélet

Általános műszaki ismeretek

Hidraulikus berendezések

Típusismeret

Munkavédelem

Rakodási ismeretek

Gazdálkodási ismeretek

Gyakorlat

Műhelygyakorlat

Rakodási gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy	Elmélet	Gyakorlat	Összesen
	órák száma

Általános műszaki ismeretek	30	-	30
Hidraulikus berendezések	60	-	60
Típusismeret	40	-	40
Munkavédelem	25	-	25
Rakodási ismeretek	25	-	25
Gazdálkodási ismeretek	20	-	20
Műhelygyakorlat	-	30	30
Rakodási gyakorlat	-	270	270
Összesen	200	300	500

[1] A szakképzéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállítói-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[2] A szakképzéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállítói-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[3] A szakképzéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállítói-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

ÁLLATTARTÓ-TELEPI GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

26 2 8299 02 22 01

2. A szakképesítés megnevezése:

Állattartó-telepi gépész

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- alapfokú iskolai végzettség,

- növénytermesztő gépész vagy mezőgazdasági gépész vagy mezőgazdasági gépésztechnikus vagy mezőgazdasági gépjavító és karbantartó vagy mezőgazdasági gépszerelő, gépüzemeltető szakképzettség.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
8299	Állattartó-telepi gépész [1]

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
8311	Mezőgazdasági vontatóvezető [2]
8344	Rakodógép-kezelő [3]
8349	Egyéb anyagmozgatógépek kezelői [4]
8234	Vízszivattyú-gépkezelő
7629	Egyéb építési, szerelési foglalkozások (A szakmával összefüggő építési és épületgépészeti munkakörök)

3. A képesítés célja:

Az állattartó-telepi gépész önállóan alkalmas az állattenyésztési ismeretek birtokában a tartástechnológia szakszerű végrehajtására, az alkalmazott gépek és épületgépészeti berendezések biztonságos kezelésére, üzemeltetésére, szakszerű karbantartására, a közlekedésben való biztonságos részvételre.

4. A munkaterület jellemzése:

Az állattartó-telepi gépész ért az állattartás tartástechnológiai feladatok szakszerű elvégzéséhez.

Önállóan tudja kezelni és karbantartani az alkalmazott gépeket és épületgépészeti berendezéseket, valamint szakszerűen és biztonságosan végzi a kisebb javításokat.

Ez a munkaterület az állatok viselkedése miatt veszélyeket rejt magában. A szagártalmak, a klimatikus viszonyok és a folyamatos tevékenység a szervezetet fokozottabban igénybe veszi.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

Az állattartó-telepi gépész önállóan tudja üzemeltetni az állattartó telepeken alkalmazott erő-, munkagépeket és épületgépészeti berendezéseket, betartva a tartástechnológiai és a munkavédelmi előírásokat.

Szakszerűen el tudja végezni a karbantartási munkákat a telepen alkalmazott erő-, munkagépek és épületgépészeti berendezéseknél.

Az egyszerűbb gázhegesztési, bevontelektródás ívhegesztési és lángvágási munkák elvégzése mellett ezen berendezéseket biztonságosan kezelni.

Feladata az állattartó telepek épületein a kisebb javítások elvégzése is.

A vezetői engedély birtokában részt vesz a közúti közlekedésben.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- rendszerezni a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságait,

- a legfontosabb állatfajok tenyésztésének jelentőségét, a küllemi sajátosságait, az ivar, kor és hasznosítás szerinti elnevezésüket,

- felismerni és jellemezni a gazdasági állatok takarmányozásában felhasznált takarmányokat, megkülönböztetni a különböző minőségű takarmányokat,

- a dolgozókra vonatkozó egészségügyi előírásokat és foglalkozási betegségeket,

- a gépcsoport fogalmát, az erő- és munkagép kapcsolatok optimális feltételeit,

- a szállítás és rakodás általános előírásait,

- a hidraulika, pneumatika alapfogalmát,

- a hidraulikus, pneumatikus rendszer felépítését, működését, jelképes jelöléseit, meghibásodási lehetőségeit és karbantartását,

- a villamos alapmennyiségeket és azok kapcsolatait,

- az áramforrások kapcsolatát,

- az elektromos áram hatásait,

- az egyfázisú és háromfázisú váltakozó feszültség előállítását, jellemzőit,

- a transzformátor felépítését, működését,

- az aszinkron motorok felépítését, működését, indítását,

- villamos hajtású állattartó-telepi gépek erősáramú berendezéseit,

- villamos berendezések biztonságtechnikáját, érintésvédelmét.

Megértés szintjén tudja:

- kiválasztani a karbantartás anyagait, eszközeit,

- felismerni a gépcsoportok beállítási és üzemeltetési hibáit,

- a környezetvédelmi előírásokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- az állattartó-telepeken alkalmazott erő-, munkagépek, épületgépészeti berendezések működését, szerkezeti felépítését, karbantartását és javítását,

- a gépek és berendezésekre vonatkozó legfontosabb munkavédelmi, tűzvédelmi, munkaszervezési előírásokat.

A hegesztési, keményforrasztási ismeretek elméleti és gyakorlati követelményeit az ipari és kereskedelmi miniszter 18/1995. (VI. 6.) IKM rendeletének mellékleteként kiadott szakmai követelmények tartalmazzák a keményforrasztó, alapfokú gázhegesztő (GI), alapfokú bevontelektródás ívhegesztő (EI) szakmáknál.

3. Gyakorlati követelmények

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- kiválasztani a konkrét feladatokhoz szükséges erő- és munkagépeket,

- megállapítani a gépbeállítási hibákból adódó technológiai hibákat,

- elvégezni a tartástechnológiából adódó napi munkákat,

- a műszaki leírások, gépkönyvek alkalmazását.

Jártasság szintjén tudja:

- a gépcsoportok gazdaságos és biztonságos üzemeltetését,

- a gépek és berendezések beszabályozását, javítását,

- alkalmazni a közlekedési szabályokat munkavégzés közben,

- az áramkörök vizsgálatához használt mérőműszerek gyakorlati alkalmazását, a hibaforrások behatárolását, a meghibásodott elemek alkatrészcserés javítását,

- elvégezni az állattartó-telep épületének kisebb javítását.

Készség szintjén tudja:

- működtetni az erő-, munkagépek kezelőszerveit, hidraulikus berendezéseit,

- elvégezni a napi karbantartás munkaműveleteit,

- a csőszerelési munkákat,

- az épületgépészeti berendezések üzemeltetését, karbantartási feladatainak elvégzését,

- a baleseti és tűzvédelmi előírások alkalmazását, a balesetek megelőzésének módját.

4. Személyi követelmények

Az állattartó-telepi gépész szakember rendelkezzen a precíz, pontos munkavégzéshez szükséges képességekkel, koordinációs készséggel, fizikai állóképességgel. Alakuljon ki benne az állatok iránti szeretet, türelem.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Szóbeli vizsga

1.2. Gyakorlati vizsga

A képzés részét képező 0527429031008 keményforrasztó, 0497425031014 Eljárás szerinti hegesztő alapfokú gázhegesztő (GI), alapfokú bevontelektródás ívhegesztő (EI) szakmai vizsgái külön is szervezhetők a 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelete alapján.

A vizsgáztatás általános szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. A szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga tételei magukban foglalják az

- állattartó telepeken alkalmazott erő-, munkagépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések szerkezettanának, üzemeltetésének, beállításának, karbantartásának, javításának témaköreit,

- a gazdasági állatok tartástechnológiájának témaköreit,

- a munka-, környezet- és tűzvédelem témaköreit,

A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.

1.2. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga tételei az állattartó telepeken alkalmazott erő-, munkagépek, gépi berendezések, épületgépészeti berendezések javítását, biztonságos és gazdaságos üzemeltetését, karbantartását kéri számon.

A tételeket a gyakorlati követelmények alapján kell összeállítani.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

Gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.

A szükséges tárgyi feltételek:

- mezőgazdasági erőgépek,

- az állattartó telepeken alkalmazott munkagépek,

- kalapácsos daráló,

- mosó-, fertőtlenítő-berendezés,

- fejőberendezés (több típus is),

- vízellátás gépei, szerelvényei,

- az állattartó telepeken alkalmazott épületgépészeti berendezések,

- takarmánykeverő berendezések,

- karbantartási anyagok, eszközök,

- tanműhelyek alapfelszereléssel

lakatosműhely,

hegesztőműhely,

szerelő-, karbantartóműhely

hidraulikai, pneumatikai, elektromos műhely.

Az iskolai tanműhelyek mellett a tartástechnológiai gyakorlatok lebonyolításához szükséges szakosított állattartó telep is.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

- gazdasági állatok tartástechnológiája

- állattartás gépei és épületei

- hidraulika és pneumatika

- elektrotechnika

- hegesztési, keményforrasztási ismeretek[5]

Gyakorlat:

- tartástechnológia

- állattartás gépei és épületei

- hidraulikai és pneumatikai

- elektrotechnikai

- hegesztési, keményforrasztási[6]

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Tantárgy	Elmélet	Gyakorlat	Összesen

Gazdasági állatok tartástechnológiája	72	105	177
Állattartási gépei és épületei	192	245	437
Hidraulika és pneumatika	72	70	142
Elektrotechnika	72	70	142
Hegesztési, keményforrasztási ismeretek	72	230	302
Összesen	480 óra	720 óra	1200 óra

[1] A szakképzéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállítói-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[2] A szakképzéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállítói-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[3] A szakképzéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállítói-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[4] A szakképzéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállítói-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[5] Az ipari és kereskedelmi miniszter 18/1995. (VI. 6.) IKM rendeletének mellékleteként kiadott 0527429031008 keményforrasztó, 0497425031014 Eljárás szerinti hegesztő alapfokú gázhegesztő (GI), alapfokú bevontelektródás ívhegesztő (EI) szakma szerinti követelmény alapján.

[6] Az ipari és kereskedelmi miniszter 18/1995. (VI. 6.) IKM rendeletének mellékleteként kiadott 0527429031008 keményforrasztó, 0497425031014 Eljárás szerinti hegesztő alapfokú gázhegesztő (GI) alapfokú bevontelektródás ívhegesztő (EI) szakma szerinti követelmény alapján.

MEZŐGAZDASÁGI SZERVIZÜZEMI SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

26 5 3117 16 20 24

2. A szakképesítés megnevezése:

Mezőgazdasági szervizüzemi szaktechnikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- mezőgazdasági gépésztechnikus végzettség,

- érvényes mezőgazdasági vontatóvezetői engedély,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3117	Mezőgazdasági szervizüzemi szaktechnikus

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3117	Mezőgazdasági gépésztechnikus
8293	Mezőgazdasági gépész[1]
8311	Mezőgazdasági vontatóvezető[2]
7425	Hegesztő (a foglalkozásával összefüggő javítási területen)
7423	Esztergályos (a foglalkozásával összefüggő javítási területen)
7426	Kovács (a foglalkozásával összefüggő javítási területen)
6140	Mezőgazdasági (agrár) vállalkozó

3. A képesítés célja:

A mezőgazdaság szervizüzemi szaktechnikus képzés célja, hogy a mezőgazdasági gépésztechnikus alapképzettségre épülve, a mezőgazdasági kis- és nagyüzemek, valamint a vállalkozók részére olyan szakembereket szolgáltasson, akik képesek a megszerzett ismeretek szintetizálására, a gépüzemfenntartás általános és speciális feladatainak megoldására.

Az ismereteik birtokában képesek legyenek a mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek, gépészeti berendezések műszaki állapotának, illetve állapotjelzőinek meghatározására, az állapotromlás késleltetésére, a javítási hibahatár megállapítására. A műszaki, illetve gazdasági hibahatár elérésekor, a gazdaságossági szempontokat mérlegelve, képes legyen eldönteni, hogy a gép az esedékes karbantartó műveletek elvégzése után tovább üzemeltethető, vagy javítás szükséges.

Alkalmasak legyenek középszintű vezetői munkakörök betöltésére, a karbantartói és a gépek biztonságos üzemeltetését biztosító munkák megtervezésére, szervezésére, a beosztottak (alkalmazottak) munkájának irányítására és ellenőrzésére.

Legyenek alkalmasak önálló vállalkozás beindítására és működtetésére.

4. A munkaterület jellemzése

A mezőgazdasági szervizüzemi szaktechnikus végzettséggel rendelkező szakember - a gépek működtetésén túl - alkalmas a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek, valamint egyéb gépi berendezések hibáinak szakszerű megállapítására, a megfelelő karbantartási és beszabályozási műveletek elvégzésére, a technológia kiválasztására, végrehajtására. Képes a rábízott munkatársak önálló és felelősségteljes irányítására, vállalkozás működtetésére.

II. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A mezőgazdasági szervizüzemi szaktechnikus végzettséggel rendelkező szakember feladata:

- gépátvétel, szerkezeti hiányosságok és működési rendellenességek megállapítása,

- a hibák megállapítására szolgáló eszközök, műszerek szakszerű és hatékony alkalmazása,

- a mért adatokból a hibaelhárítás módjának meghatározása, elvégzése, vagy gépjavító műhelybe irányítása,

- karbantartási feladatok szakszerű elvégzése,

- géptárolási és korrózióvédelmi eljárások végzése,

- a szervizüzem dokumentációs iratainak ismerete, használata,

- karbantartási feladatok megtervezése és szervezése,

- vezetési és irányítási feladatok.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a gépüzemfenntartás fogalmát,

- tüzelőanyagok jellemző tulajdonságait,

- a karbantartási tevékenységhez kapcsolódó gépjavítási eljárásokat.

Megértés szintjén tudja:

- állapotváltozások formáit, azok okait és következményeit, csökkentésének módszereit,

- a műszeres állapotmeghatározás és hibakeresés elméleti alapjait, eszközeit, módjait,

- a korrózióvédő anyagok jellemzőit és alkalmazásukat,

- a gépjavítás alapműveleteit,

- szervizműhely felépítését, berendezéseit, eszközeit, készülékeit,

- mérőműszerek működésének alapjait,

- gépek tisztításának technológiáját, a tisztításhoz felhasznált anyagokat,

- a karbantartáshoz használt anyagok tárolásának, kezelésének szabályait,

- szervizműhelyben alkalmazott berendezések üzemeltetésének szabályait,

- mezőgazdasági gépek tárolásának módjait, szabályait,

- a garancia fogalmát, feltételeit.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a karbantartási rendszerek fajtáit, felépítését,

- a különböző vizsgálati módszereket és azok végrehajtását,

- a mérési műveletek technológiáját, a mérési eredmények kiértékelését,

- a kisebb hibák kiszűrését és megszüntetését,

- a karbantartás tervezésének alapjait, eljárásait,

- erő- és munkagépekre vonatkozó közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előírásokat,

- kenőanyagok kiválasztásának, alkalmazásának szempontjait,

- a karbantartási technológia készítését,

- jellegzetes mezőgazdasági gépek, részegységek és berendezések ellenőrzését és karbantartási műveleteit.

A vállalkozás területén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági adózás jellemzőit,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdaság támogatási rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásokban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az egyszerűsített üzleti terv elkészítését,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés szabályait, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

A munkaszervezés területén

Ismeret szintjén tudja:

- a munka elemzését, értékelését, normázását, kategorizálását,

- az emberismeret módszereit,

- team munka alapelveit,

- a bérezési formákat,

- munkaviszony létesítés, megszűnés feltételeit, folyamatát.

Megértés szintjén tudja:

- a munkateljesítményt befolyásoló tényezőket,

- vezető és beosztott viszonyrendszerét,

- szervizüzemi tevékenység költségkihatásait,

- a tevékenységgel járó felelősséget és kártérítési kötelezettséget.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a karbantartási feladatok tervezését és szervezését,

- az adminisztrációs feladatokat,

- anyag-, alkatrészigénylés és raktározás rendjét,

- anyagnyilvántartás és felhasználás bizonylati rendjét,

- alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a szerelő készülékek fajtáit és használatukat,

- a mezőgazdasági gépek tárolását és korrózióvédelmét.

Jártasság szintjén tudja:

- a munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályokat,

- a karbantartás során használatos anyagokat,

- munkagépek szerkezeti részeinek ellenőrzését, karbantartását,

- az erőátviteli berendezések ellenőrzését, karbantartását,

- gépek tárolását és korrózióvédelmét,

- alváz, felépítmény ellenőrzését, karbantartását,

- állattartótelepi gépek, berendezések ellenőrzését és karbantartását.

Készség szintjén tudja:

- futómű, kormány és fékszerkezet vizsgálatát, karbantartását,

- a motorok diagnosztikai vizsgálatát, karbantartását,

- a villamos berendezések vizsgálatát, karbantartását,

- a hidraulikus berendezések műszeres ellenőrzését, karbantartását,

- javított gépek átadását, átvételét,

- karbantartás és gépjavítás dokumentumait, azok kezelését,

- szervizműhely berendezéseinek kezelését,

- a karbantartás technológiai eljárásait.

4. Személyi követelmények

A mezőgazdasági szervizüzemi szaktechnikus rendelkezzen a precíz, pontos munkavégzéshez szükséges képességekkel, koordinációs készséggel, fizikai állóképességgel. Legyen jó az üzleti, szakmai és emberi kapcsolatteremtő képessége. Jellemezze a türelem, pontos és felelősségteljes munkavégzés, az önálló gondolkodás és cselekvés. Legyen fogékony az új és korszerű iránt, jellemezze a rendszerszemléletű gondolkodásmód.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás általános szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

A gyakorlati vizsga lehetőség szerint előzze meg a szóbeli vizsgát.

1.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga tekintetében két lehetőség közül választhat a jelölt:

a) komplex téma kidolgozása szakdolgozat formájában. A választható karbantartási témákat, a képző intézmény tűzi ki.

A szakdolgozat formai követelményei:

- 10-15 gépelt oldal (ábrák, táblázatok), bekötve,

- feleljen meg a szakdolgozatokra vonatkozó általános előírásoknak.

b) Írásbeli vizsga

Ha a jelölt nem készít szakdolgozatot, akkor szakmai elméletből írásbeli vizsgát is kell tennie. A vizsgafeladatot a Földművelésügyi Minisztérium határozza meg.

1.2. A szóbeli vizsga

A tételek tartalmukat tekintve az alábbi részekből tevődjenek össze:

- műszeres ellenőrzés és beállítás,

- gép, részegység karbantartásának folyamata,

- gazdálkodási, vállalkozási, szervezési, vezetési ismeretek.

A szóbeli vizsgán az FM által kiadott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A tételek az alábbi két részből álljanak:

- műszerek ellenőrzési beállítási feladat,

- gép, részegység karbantartása.

A gyakorlati feladatok összeállításánál a gyakorlati követelményeket kell figyelembe venni.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel kell rendelkezniük. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

A vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

Szükséges tárgyi feltételek:

- kenőállás szerelőaknával,

- kenőanyag- és fáradtolaj-tároló,

- mosóállás, vízsugaras és gőzsugaras mosóberendezéssel, kompresszortelep,

- oszlopos fúrógép,

- állványos köszörűgép,

- ívhegesztő berendezés,

- védőgázas ívhegesztő berendezés,

- lánghegesztő berendezés,

- Ottó- és dízelmotorok teljes körű diagnosztikai vizsgálatát lehetővé tevő berendezések,

- futómű ellenőrző berendezés,

- kormányholtjáték- és kormányzási erőszükségletmérő berendezés,

- mechanikus, hidraulikus és pneumatikus fékszerkezetek vizsgálatára alkalmas berendezések,

- dízeladagoló próbapad,

- gépjármű-villamossági próbapad,

- fényszóróbeállító készülék,

- hordozható hidraulikavizsgáló és különböző méréshatárú nyomásmérők,

- hibafelvételezéshez szükséges mérőeszközök,

- szerelőkészülékek,

- szerelési műveletekhez szükséges kéziszerszámok,

- tömítő- és ragasztóanyagok,

- különböző fajtájú emelőberendezések,

- alvázvédő és festőberendezés,

- alkatrészmosó berendezés,

- különböző fődarabokból szerelési egységek, metszetek,

- szarvasmarha vagy sertés etető, itató és trágyaeltávolító berendezés,

- traktorok, munkagépek részegységeit bemutató faliképek, diasorok, diák, videóanyagok.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai ismeretek

Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek

Vezetési és munkaszervezési ismeretek

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Szakmai ismeretek	332 óra
Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek	112 óra
Vezetési és munkaszervezési ismeretek	56 óra
Szakmai gyakorlat	500 óra
Összesen:	1000 óra

[1] A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[2] A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

MEZŐGAZDASÁGI GÉPÜZEMELTETŐ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

26 5 3117 16 20 23

2. A szakképesítés megnevezése:

Mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középiskolai végzettség és

- mezőgazdasági gépésztechnikus képesítés

- érvényes mezőgazdasági vontatóvezetői engedély.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3117	Mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus[1]

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3117	Mezőgazdasági gépésztechnikus
8292	Mezőgazdasági gépész, gépüzemeltető[2]
7433	Mezőgazdasági gép- (motor-) szerelő-javító
8311	Mezőgazdasági vontatóvezető[3]
6140	Általános mezőgazdasági foglalkozások
8293	Növénytermesztő gépész
8312	Önjáró munkagép-kezelő[4]

3. A képesítés célja:

A mezőgazdaság gépüzemeltető szaktechnikus képzés célja olyan műszaki, üzemeltetési, termesztési, tartástechnológiai és gazdasági ismeretekkel rendelkező szakemberek biztosítása, akik a rájuk bízott, vagy tulajdonukban (vállalkozásukban) lévő mezőgazdasági erőgépek, munkagépek és gépi berendezések önálló, az agrotechnikai követelményeknek megfelelő üzemeltetésére és ezen gépekből összeállított gépcsoportok munkájának gazdaságos és szakszerű üzemeltetésére képesek.

El tudják végezni a gépek, illetve gépcsoportok szakszerű javítási és karbantartási munkáit. Ismereteik alapján alkalmasak alkalmazottak, munkacsoportok irányítására.

A termesztési, tartástechnológiai és vállalkozási ismereteik birtokában önálló mezőgazdasági termelést tudnak végezni, gépi bérmunkát, ellátó- és karbantartó szolgáltatást tudnak vállalni vagy alkalmazottként e területeken tudnak elhelyezkedni.

4. A munkaterület jellemzése

A mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus ért a mezőgazdasági termesztés- és állattartó technológiákhoz alkalmazott erő- és munkagépek, gépészeti berendezések szakszerű kezeléséhez, üzemeltetéséhez.

El tudja végezni a gépekhez, gépcsoportokhoz kapcsolódó beállítási-, (beszabályozási), karbantartási és egyéb műszaki kiszolgálási műveleteket, adminisztrációs teendőket.

Önállóan tudja elvégezni a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó gépi munkafeladatokat.

Tud emberekkel bánni, együttműködni, vagy alkalmazottakat felelősen irányítani.

Gazdálkodási, vállalkozási ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására a mezőgazdasági növénytermesztésben, állattenyésztésben, a mezőgazdasági termékek szállításában, a mezőgazdasági gépi bérmunka és karbantartó szolgáltatások terén.

Közúton gépjárművével (gépcsoportjával) csak külön jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vehet részt.

II. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus képes a mezőgazdasági termelés gépi munkafolyamatainak önálló végzésére, a termelésben alkalmazott erőgépek, munkagépek és gépi berendezések agrotechnikai követelményeknek megfelelő használatára, valamint a technológiai részfolyamatokhoz összeállított gépegységek, gépcsoportok, gépláncok munkájának gazdaságos üzemeltetésére.

Ezek alapján a következő munkafeladatokat tudják elvégezni:

a) mezőgazdasági erő- és munkagépek, gépészeti berendezések

- beállítása,

- hibaelhárítása,

- szervizszerű karbantartása és műszaki kiszolgálási műveleteinek elvégzése;

b) gépek üzemeltetése

- erő- és munkagépek összekapcsolása,

- gépegységek-, csoportok-, láncok kialakítása,

- munkagépek működési helyzetének beállítása, beszabályozása, ellenőrzése,

- termesztés- és tartástechnológiai műveletek végzése, műveletelemek összehangolása,

- szállítási munkák szervezése és végzése vezetői engedély birtokában;

c) gépek karbantartása, műszaki kiszolgálása

- napi karbantartások szervezése, ellenőrzése,

- gépek átadása - átvételének bonyolítása,

- bejáratások szakszerűségének ellenőrzése,

- gépek tárolásához az előkészítő műveletek szervezése, bonyolítása,

- gépek funkcionális munkájának elbírálása, értékelése,

- gépek folyó- és főjavítási idejének ütemezése,

- az energiagazdálkodással kapcsolatos részfeladatok irányítása;

- a feladathoz kapcsolódó adminisztrációs teendők ellátása;

d) az előzőekben felsorolt tevékenységek vállalkozásban való végzése;

e) munkacsoportok (teamek) és alkalmazottak irányítása.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a gépüzemeltetés alapfogalmait,

- az alkalmazott mezőgazdasági erő- és munkagépek, gépészeti berendezések működési elveit és szerkezeti egységeit,

- a gépekre vonatkozó karbantartási előírásokat, azok eszközeit és anyagait,

- a járműtechnikai és közlekedésbiztonság-technikai alapfogalakat.

Megértés szintjén tudja:

- a gép- (berendezés) üzemeltetés gazdaságossági összefüggéseit,

- felismerni az üzemzavar jellegű hibákat,

- megtalálni a hibák kiküszöbölésének lehetőségét,

- a munkavégző egységek, munkagépek szakszerű beállításának elveit,

- kiválasztani a helyettesítő gépet, az üzemeltetési paraméterek alapján.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a mezőgazdasági munkagépek (berendezések) beállító egységeinek, kezelőszereinek, jelzőberendezéseinek funkciót,

- az önjáró munkagépek, mezőgazdasági vontató vezetéséhez szükséges funkcionális elemek használatát,

- a termesztési és tartástechnológiákhoz tartozó kezelési és üzemeltetési szabályokat,

- a terepen, telepen és közúton való közlekedés szabályait, az áru és terményféleségek közúti szállításának biztonságtechnikáját.

A gépek karbantartása terén:

Ismeret szintjén tudja:

- a gépüzemfenntartás fogalmát,

- a gépek műszaki kiszolgálásának főbb területeit,

- a szakszerű hibamegelőző karbantartás feladatait,

- a műszaki diagnosztika elveit,

- a géptárolás szabályait,

- a korrózióvédelem anyagait és felületvédelmi módokat,

- az alapvető szerelési eljárásokat.

Megértés szintjén tudja:

- a mezőgazdasági gépek üzemeltetéséhez használatos anyagféleségek, termékek fizikai, kémiai tulajdonságait, gazdaságos felhasználásának szabályait a technológiai műveletek során,

- a karbantartáshoz és a gépszereléshez kiadott műszaki dokumentációkat használni,

- az alkalmazott erő- és munkagépek, gépi berendezések műszaki állapotát befolyásoló paramétereket,

- az alkalmazott gépek karbantartási előírásait és rendszereit,

- a kezelési-karbantartási utasításokban (gépkönyvekben) alkalmazott rajzokat, táblázatokat, ábrákat, üzemeltetési nomogramokat olvasni,

- az észlelt hibák feltárását és az előidéző okok megszüntetését,

- a mérőműszerek és jelzőberendezések működését,

- a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a rendeltetésszerűen alkalmazott gépek, berendezések üzem közbeni ellenőrzését,

- a napi és ütemezés rendje szerinti karbantartási műveleteket.

A vállalkozási és gazdasági ismeretek terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdasági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdaság adózási viszonyait,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdaság támogatási rendszerét,

- az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működésének követelményeit,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját; a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait;

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a leltározás fogalmát, szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az egyszerűsített üzleti terv elkészítését,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés szabályait, a számla kiállítás és a számla kiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését és az ügyviteli rend megtartását.

3. Gyakorlati követelmények

A gépüzemeltetés terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a növénytermesztési és állattenyésztési technológiák munkafolyamatait,

- felismerni az egyes gépek hibáit a munkájuk alapján,

- az üzemzavar jellegű hibák kiküszöböléséhez szükséges szerszámok és készülékek használatát,

- a munkafolyamatok megvalósításánál jelentkező szervezési feladatok, az előforduló hibák, azok okait és megszüntetésük módjait,

- a munkakörrel kapcsolatos balesetvédelmi, egészségvédelmi, munkavédelmi, biztonságtechnikai és tűzrendészeti előírások betartását.

Jártasság szintjén tudja:

- megállapítani a gépbeállítási (munkavégző egység beszabályozásából) és gépkapcsolási hibából adódó agronómiai hibákat,

- beállítani (beszabályozni) a munkagépeket (azok munkavégző egységeit) a technológiának megfelelő üzemeltetési helyzetbe,

- betartani a majori és közúti közlekedés szabályait,

- részt venni önjáró munkagéppel (adapterével), mezőgazdasági vontatóból és két pótkocsiból álló járműszerelvénnyel a közúti forgalomban,

- a biztonságos szállítás módjait terepen és közúton.

Készség szintjén tudja:

- elvégezni a gépi munkaműveleteket az agrotechnikai (zootechnikai) követelményeknek megfelelően,

- összekapcsolni az erő- és munkagépeket az optimális teljesítmény paramétereknek megfelelően,

- összeállítani a gépegységeket, szerelvényeket, láncokat, és sorokat,

- kezelni a mezőgazdasági gépeket és berendezéseket,

- működtetni a tároló telepi berendezéseket, aggregátorokat, információs és kommunikációs rendszert.

A gépkarbantartás terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- a gépek műszaki kiszolgálásának főbb teendőit, jellemző munkaműveleteit,

- a gépek szakszerű, hibamegelőző karbantartása tervezésének alapjait,

- a műszaki diagnosztikai eljárásokat a gépüzemeltetéshez kapcsoltan,

- a géptárolással összefüggő állagmegóvási műveleteket,

- a korrózió- és felületvédelem műveleteit,

- az alapvető javítási és szerelési műveleteket.

Jártasság szintjén tudja:

- felhasználni a mezőgazdasági gépek üzemeltetéséhez szükséges kenő-, hajtó- és adalékanyagokat,

- olvasni és értelmezni a gépekhez kiadott kezelési, karbantartási, javítási utasításokban és a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, ábrákat, táblázatokat,

- az egyszerűbb műhelyrajzokat és méretfelvételezéseket elkészíteni,

- a hibakeresés logikai menetét elvégezni,

- végrehajtani a munkafolyamatok megvalósításánál jelentkező géphibák kiküszöbölését, illetve elhárítását,

- kiválasztani a karbantartás eszközeit,

- kezelni a mérő-, jelző- és hibakereső műszereket,

- ellátni a munka-, tűz-, biztonságtechnikai és környezetvédelmi feladatokat.

A mezőgazdasági gazdálkodás terén

Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:

- kiválasztani adott tartás- és termesztéstechnológiához (fajtához, területnagysághoz, területhez, tájegységhez, talajtípushoz...) a legmegfelelőbb gépeket.

Jártasság szintjén tudja:

- kiválasztani a technológiákhoz leggazdaságosabban működtethető gépkapcsolásokat, berendezéseket,

- összehangolni (optimalizálni) az üzemeltetési módokat és gépméretet,

- elvégezni a horizontális és vertikális gépkapcsolások (láncok) gazdaságos működtetését,

- kezelni az állattartó telepek gépészeti berendezéseit, gépeit.

Készség szintjén tudja:

- felismerni az adott tájegységen gazdaságosan termeszthető növényeket,

- betartani az agro- és zootechnikai követelményeket,

- az adott géppark üzemeltetését megoldani.

4. Személyi követelmények

A mezőgazdasági gépüzemeltető szaktechnikus rendelkezzen az alapos, pontos munkavégzéshez szükséges képességekkel, koordinációs készséggel, vezetői rátermettséggel és fizikai állóképességgel.

Legyen megfelelő üzleti érzéke, jó emberi és szakmai kapcsolatteremtő készsége.

Tevékenységét jellemezze a türelem, pontos és felelős munkavégzés és önálló gondolkodás és cselekvés.

Szakmai előmenetelben fogékony legyen az új és a korszerű munkaszervezési és műszaki megoldások iránt.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga vonatkozásában két lehetőség közül választhat a jelölt:

a) Egy komplex téma kidolgozása szakdolgozat formájában. A választható karbantartási témákat a képző intézmény tűzi ki.

A szakdolgozat formai követelményei:

- 10-15 gépelt oldal (ábrák, táblázatok), bekötve,

- feleljen meg a szakdolgozatokra vonatkozó általános előírásoknak.

b) Írásbeli vizsga

Ha a jelölt nem készít szakdolgozatot, akkor szakmai elméletből írásbeli vizsgát is kell tennie. A vizsgafeladatot a Földművelésügyi Minisztérium határozza meg.

1.2. A szóbeli vizsga

A tételek tartalmukat tekintve az alábbi részekből tevődjenek össze:

- mezőgazdasági gépek, berendezések szerkezeti felépítése, eltérő műszaki megoldásai és a gépek üzemeltetési sajátosságai,

- mezőgazdasági erő- és munkagépek, gépi berendezések karbantartása, korrózióvédelme és tárolása.

- gazdálkodási, vállalkozási, szervezési, vezetési ismeretek.

A szóbeli vizsgán az FM által kiadott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladat kijelölése tételhúzással történik. A tételek az alábbi két részből álljanak:

a) technológiai, gépüzemeltetési feladat végrehajtása,

b) munkagép, munkavégző egység berendezés beállítási vagy összekapcsolási feladat, vagy gép karbantartási, korrózióvédelmi vagy tárolási feladat elvégzése.

A gyakorlati feladatok összeállításánál a gyakorlati követelményeket kell figyelembe venni.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei:

A szakmai vizsgára jelentkezőknek rendelkezniük kell mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel kell rendelkezniük.

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

A vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, termesztő berendezésekkel, felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.

Szükséges tárgyi feltételek:

- tanterület (gépudvar, géptelep, állattartó telep stb.)

- a gépbeállítások gyakorlásához (romboló) terület

- a gépüzemeltetéshez termőterület

- tanműhelyek alapfelszereléssel

- szerelőműhely (lakatos, hegesztő, forgácsoló részlegekkel)

- mezőgazdasági erőgép (tan)műhely

- mezőgazdasági munkagép (tan)műhely

- járműdiagnosztikai műhely (dízeladagoló próbapad, CO-mérő, dízelmotor-diagnosztikai és Ottomotor-diagnosztikai berendezések...)

- mezőgazdasági vontatóvezetésre átalakított oktató járműszerelvény (vontató + 2 pótkocsi)

- gyakorló (rutin) pálya a vontatóvezetéshez

(A járművezetőképzés tárgyi feltételeit a Közlekedési Főfelügyelet külön határozza meg.)

Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezet, intézmény szervezhet.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai ismeretek

Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek

(Alkalmazott számítástechnika)

Vezetési és munkaszervezési ismeretek

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Szakmai ismeretek	332 óra
Technológiai-üzemeltetési ismeretek	125 óra
Karbantartási-gépüzemfenntartási ismeretek	82 óra
Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek	112 óra
Vezetési és munkaszervezési ismeretek	56 óra
Szakmai gyakorlat	500 óra
Összesen:	1000 óra

[1] A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[2] A szakképesítéshez szüksége járművezetői és rakodó-, szállító-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[3] A szakképesítéshez szüksége járművezetői és rakodó-, szállító-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

[4] A szakképesítéshez szüksége járművezetői és rakodó-, szállító-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

MEZŐGAZDASÁGI GÉPJAVÍTÓ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint

1. A szakképesítés azonosító száma:

26 5 3117 16 20 22

2. A szakképesítés megnevezése:

Mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus

3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:

- középfokú iskolai végzettség és

- mezőgazdasági gépésztechnikus végzettség,

- mezőgazdasági vontatóvezetői engedély,

- egészségügyi alkalmasság.

II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE

1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:

A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3117	Mezőgazdasági gépjavítószaktechnikus

2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:

Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR száma	Megnevezése
3117	Mezőgazdasági gépésztechnikus
8293	Mezőgazdasági gépész
7433	Mezőgazdasági gépjavító
8311	Mezőgazdasági vontatóvezető[1]
7425	Hegesztő (a foglalkozásával összefüggő javítási területen)
7423	Esztergályos (a foglalkozásával összefüggő javítási területen)
7426	Kovács (a foglalkozásával összefüggő javítási területen)
6140	Mezőgazdasági (agrár) vállalkozó

3. A képesítés célja:

A mezőgazdaság gépjavító szaktechnikus képzés célja, hogy a mezőgazdasági gépésztechnikus alapképzettségre épülve, a mezőgazdasági kis és nagyüzemek, valamint a vállalkozók részére olyan szakembereket szolgáltasson, akik képesek a megszerzett ismeretek szintetizálására, a gépjavítás általános és speciális feladatainak megoldására.

Az ismereteik birtokában képesek legyenek a mezőgazdaságban használatos erő- és munkagépek, gépészeti berendezések műszaki állapotának, illetve állapotjelzőinek meghatározására, az állapotromlás késleltetésére, a javítási hibahatár megállapítására. A műszaki, illetve gazdasági hibahatár elérésekor, meghibásodás esetén az eredeti állapot helyreállítása. A gazdaságossági szempontokat mérlegelve képes legyen eldönteni, hogy a javítás vagy a selejtezés a célszerű.

Alkalmasak legyenek középszintű vezetői munkakörök betöltésére, a gépjavító munkák megtervezésére, szervezésére, a beosztottak (alkalmazottak) munkájának irányítására és ellenőrzésére.

Legyenek alkalmasak önálló vállalkozás beindítására és működtetésére.

4. A munkaterület jellemzése

A mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus végzettséggel rendelkező szakember - a gépek működtetésén túl - alkalmas a mezőgazdaságban alkalmazott erő- és munkagépek és egyéb gépi berendezések hibáinak szakszerű megállapítására, a megfelelő javítástechnológia kiválasztására és végrehajtására. Önállóan és felelősen képes a rábízott munkatársak irányítására, vállalkozás működtetésére.

III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus végzettséggel rendelkező szakember feladata:

- erő- és munkagépek és egyéb gépészeti berendezések meghibásodási lehetőségeinek, és azok jeleinek felismerése,

- a hibák megállapítására szolgáló eszközök, műszerek szakszerű és hatékony alkalmazása,

- a mért adatokból a megfelelő következtetések levonása,

- karbantartási feladatok szakszerű elvégzése,

- géptárolási és korrózióvédelmi eljárások végzése,

- a gépjavítás dokumentációs iratainak ismerete, használata,

- gépjavítási feladatok megtervezése és szervezése,

- vezetési, irányítási feladatok.

2. Elméleti követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a gépüzemfenntartás fogalmát,

- a gépjavítás alapfogalmait,

- a karbantartás feladatait,

- a korrózióvédelem műveleteit, eszközeit és anyagait,

- a géptárolás szabályait.

Megértés szintjén tudja:

- állapotváltozások formáit, azok okait és következményeit, csökkentésének módszereit,

- a műszerek állapotmeghatározás és hibakeresés elméleti alapjait, eszközeit, módjait,

- a korrózióvédő anyagok és felhordási technológiájuk kiválasztási szempontjait,

- a felújítás mechanikai módszereit, alkalmazásukat,

- a különböző fémek hegesztési technológiáit, a forrasztási eljárásokat,

- a fémszórás, műanyagfelvitel és fémragasztás technológiáját,

- a mérőműszerek működését,

- a garancia fogalmát, feltételeit,

- az elektrokémiai és kémiai felújítás, felületkezelő eljárások alapjait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a különböző vizsgálati módszereket és azok végrehajtását,

- a mérési műveletek technológiáját, a mérési eredmények kiértékelését,

- a hibák kiszűrését és megszüntetését,

- a gépalkatrészek tisztításának módjait,

- a gépalkatrészek felújításának technológiáit,

- főbb részegységek felújításának műveleteit,

- a kijavított gépek végellenőrzésének és bejáratásának feladatait,

- a gépjavítás tervezésének alapjait, eljárásait,

- a javított erő- és munkagépekre vonatkozó közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi előírásokat,

- az alkatrészek rendelkezésének szabályait.

Gazdálkodás terén

Ismeret szintjén tudja:

- a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges jogi formáit,

- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,

- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági adózás jellemzőit,

- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,

- a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban, a számviteli alapelveket,

- a mezőgazdaság támogatási rendszerét,

- a bankválasztás szempontjait, a hitelformákat, hitellehetőségeket.

Megértés szintjén tudja:

- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,

- a vállalkozások működtetésének követelményeit,

- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,

- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásokban,

- a kommunikáció alkalmazásának alapjait,

- a hitelfelvétel szabályait,

- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a vállalkozások tervezését, az egyszerűsített üzleti terv elkészítését,

- az üzleti tárgyalás technikáját,

- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,

- az árképzés szabályait, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,

- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,

- a leltározás elvégzését.

A munkaszervezés területén

Ismeret szintjén tudja:

- a munka elemzését, értékelését, normázását, kategorizálását,

- az emberismeret módszereit,

- team munka alapelveit,

- a bérezési formákat,

- munkaviszony létesítés, megszűnés feltételeit, folyamatát.

Megértés szintjén tudja:

- a munkateljesítményt befolyásoló tényezőket,

- vezető és beosztott viszonyrendszerét,

- gépjavítás költségkihatásait,

- a tevékenységgel járó felelősséget és kártérítési kötelezettséget.

Alkalmazás szintjén tudja:

- a gépjavítási feladatok tervezését és szervezését,

- a javítás adminisztrációs feladatait,

- anyag-, alkatrész igénylés és raktározás rendjét,

- anyagnyilvántartás és felhasználás bizonylati rendjét,

- alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét.

3. Gyakorlati követelmények

Ismeret szintjén tudja:

- a munka-, baleset- és tűzvédelmi szabályokat,

- a javítás során használatos anyagokat kiválasztani,

- a szerelő készülékek fajtáit és használatukat,

- a mezőgazdasági gépek tárolását és korrózióvédelmét.

Jártasság szintjén tudja:

- a motorok diagnosztikai vizsgálatát,

- a villamos berendezések vizsgálatát, javítását,

- a hidraulikus berendezések műszeres ellenőrzését, javítását,

- hibafelvételezést,

- a gépjavítás technológiai eljárásait,

- motorok szerkezeti részeinek és kiegészítő berendezéseinek szerelését és javítását,

- munkagépek szerkezeti részeinek és kiegészítő berendezéseinek szerelését és javítását,

- munkagépek szerkezeti részeinek javítását,

- az erőátviteli berendezések szerelését, javítását.

Készség szintjén tudja:

- futómű, kormány és fékszerkezet vizsgálatát, javítását,

- gépalkatrészek felújítására alkalmazott eljárásokat,

- karbantartás és gépjavítás dokumentumait, azok kezelését,

- javított gépek átadását, átvételét.

4. Személyi követelmények

A mezőgazdasági gépjavító szaktechnikus rendelkezzen a precíz, pontos munkavégzéshez szükséges képességekkel, koordinációs készséggel, fizikai állóképességgel. Rendelkezzen a jó az üzleti, szakmai és emberi kapcsolatteremtés képességével. Jellemezze a türelem, pontos és felelősségteljes munkavégzés, az önálló gondolkodás és cselekvés. Legyen fogékony az új és korszerű iránt.

IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

1. A szakmai vizsga részei

1.1. Írásbeli vizsga

1.2. Szóbeli vizsga

1.3. Gyakorlati vizsga

A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

1.1. Az írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga tekintetében két lehetőség közül választhat a jelölt:

a) komplex téma kidolgozása szakdolgozat formájában. A választható karbantartási témákat, a képző intézmény tűzi ki.

A szakdolgozat formai követelményei:

- 10-15 gépelt oldal (ábrák, táblázatok), bekötve,

- feleljen meg a szakdolgozatokra vonatkozó általános előírásoknak.

b) Írásbeli vizsga

Ha a jelölt nem készít szakdolgozatot, akkor szakmai elméletből írásbeli vizsgát is kell tennie. A vizsgafeladatot a Földművelésügyi Minisztérium határozza meg.

1.2. A szóbeli vizsga

A tételek tartalmukat tekintve az alábbi részekből tevődjenek össze:

- műszeres ellenőrzés és beállítás,

- általános és speciális gépjavítási feladatok,

- gazdálkodási, vállalkozási, szervezési, vezetési ismeretek.

A szóbeli vizsgán az FM által kiadott tételeket kell alkalmazni.

1.3. A gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgán a vizsgafeladat kijelölése tételhúzással történik. A tételek az alábbi két részből álljanak:

- műszeres ellenőrzési és beállítási feladat,

- alkatrész vagy szerkezeti egység javítási feladat.

A feladatok összeállításánál a gyakorlati követelményeket kell figyelembe venni.

2. A felmentés feltételei

A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.

V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei

A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel kell rendelkezniük.

A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.

A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.

A vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja.

Szükséges tárgyi feltételek:

- legalább egyállásos szerelőműhely aknával,

- gépjármű-villamossági szerelőműhely,

- dízeladagoló műhely,

- szervizműhely, kenőanyagellátó berendezéssel,

- kovácsműhely,

- mosóállás, vízsugaras és gőzsugaras mosóberendezéssel,

- kompresszortelep,

- esztergapad,

- oszlopos fúrógép,

- ívhegesztő berendezés,

- védőgázas ívhegesztő berendezés,

- lánghegesztő berendezés,

- Ottó- és dízelmotorok teljes körű diagnosztikai vizsgálatát lehetővé tevő berendezések,

- futómű ellenőrző berendezés,

- kormányholtjáték- és kormányzási erőszükségletmérő berendezés,

- mechanikus, hidraulikus és pneumatikus fékszerkezetek vizsgálatára alkalmas berendezések,

- dízeladagoló próbapad,

- gépjármű-villamossági próbapad,

- fényszóróbeállító készülék,

- hordozható hidraulikavizsgáló és különböző méréshatárú nyomásmérők,

- hibafelvételezéshez szükséges mérőeszközök,

- szerelőkészülékek,

- szerelési műveletekhez szükséges kéziszerszámok,

- tömítő- és ragasztóanyagok,

- különböző fajtájú emelőberendezések,

- alvázvédő és festőberendezés,

- alkatrészmosó berendezés,

- különböző fődarabokból szerelési egységek, metszetek,

- szarvasmarha vagy sertés etető, itató és trágyaeltávolító berendezés,

- traktorok, munkagépek részegységeit bemutató faliképek, diasorok, diák, videóanyagok,

- akkutöltő műhely.

2. Az iratkezelés szabályai

Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.

VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK

Szakmai ismeretek

Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek

Vezetési és munkaszervezési ismeretek

Szakmai gyakorlat

VII. MELLÉKLET

Javasolt óraterv

(Iskolarendszerű képzés esetén)

Szakmai ismeretek	332 óra
Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek	112 óra
Vezetési és munkaszervezési ismeretek	56 óra
Szakmai gyakorlat	500 óra
Összesen:	1000 óra

[1] A szakképesítéshez szükséges járművezetői és rakodó-, szállító-, épületgépkezelői vizsgát a Közlekedési Főfelügyelet hatáskörében kell letenni.

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése

10/1996. (IV. 24.) FM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról

Melléklet a 10/1996. (IV. 24.) FM rendelethez

KERTI MUNKÁS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

GYÜMÖLCSTERMELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

ZÖLDSÉG- ÉS FŰSZERNÖVÉNYTERMELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

GOMBATERMELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

BIOTERMESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

FAISKOLAKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

FAISKOLAI SZAPORÍTÓANYAG ELŐÁLLÍTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

VÁGÓÁLLAT-MINŐSÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

ERJEDÉS- ÉS ÜDÍTŐITAL-IPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

GYÜMÖLCSPÁLINKA-GYÁRTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

ÉDESIPARI TERMÉKGYÁRTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

ÉDESIPARI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

KEKSZ- ÉS OSTYAGYÁRTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

MÉZESKALÁCS-KÉSZÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

ÉLELMISZER-ANALITIKUS TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

MALOMIPARI ÉS KEVERÉKTAKARMÁNY-GYÁRTÓ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

TARTÓSÍTOTT SÜTEMÉNYGYÁRTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

FÖLDÜGYI SZÁMÍTÓGÉPES ADATKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

FÖLDMÉRŐ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

NÖVÉNYTERMESZTŐ GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

MEZŐGAZDASÁGI TARGONCAVEZETŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

MEZŐGAZDASÁGI ÁRUFORGALMAZÓ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

KÉPESÍTETT MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

BAROMFI ÉS KISÁLLATTENYÉSZTŐ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

LÓTENYÉSZTŐ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

JUHTENYÉSZTŐ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

SERTÉSTENYÉSZTŐ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

HALÁSZ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

TAKARMÁNYOZÁSI SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

VADÁSZPUSKAMŰVES SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

VADÁSZ, VADTENYÉSZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

ERDŐMŰVELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

SZALAG- ÉS KÖRFŰRÉSZKEZELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

FAFELDOLGOZÓ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

SZÖVETTENYÉSZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

MIKROSZAPORÍTÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

VIRÁGKÖTŐ-BERENDEZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

KERTÉSZETI GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

GOMBASZAKELLENŐR SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

GOMBATOXIKOLÓGUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

VINCELLÉR SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

MEZŐGAZDASÁGI (AGRÁR) VÁLLALKOZÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

TÉRKÉPTÁROS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

TÖRZSKÖNYVEZŐ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

FOTOGRAMMETRIAI KIÉRTÉKELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

NÖVÉNYTERMESZTŐ ÉS NÖVÉNYVÉDELMI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

SZARVASMARHA-TENYÉSZTŐ SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

TÉRKÉPÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

KERTÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

ERDÉSZETI GÉPÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

ERDÉSZETI GÉPÉSZTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

FAFELDOLGOZÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

FAANYAGMINŐSÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

SZŐLŐTERMELŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

DÍSZNÖVÉNY- ÉS ZÖLDSÉGTERMESZTŐ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI

GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTŐ ÉS -FELDOLGOZÓ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI