116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet

a tűzvédelmi bírságról

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § Tűzvédelmi bírság szabható ki

a)[1] tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az

aa) közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetve tüzet idézett elő,

ab) veszélyezteti az építményt, a létesítményt vagy a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket,

ac) az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket,

ad) gátolja, nehezíti a tűzoltóság beavatkozását,

ae) akadályozza, veszélyezteti az oltóvíz ellátást vagy annak felhasználását;

b)[2] a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóvízen kívüli egyéb oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetve rendeltetéstől eltérő - engedély nélküli - használatáért;

c) létesítményi tűzoltóság létszámával, képzésével kapcsolatos rendelkezések megszegéséért;

d)[3] a tűzoltó technikai termék forgalmazásának, javításának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben és a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő végzéséért, vagy ezen tevékenység során a termékek működőképességének veszélyeztetéséért;

e)[4] ha külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően nem kérték meg a tűzvédelmi hatóság engedélyét;

f) ha a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesítésére vonatkozóan a tervező, illetőleg a kivitelező valótlan nyilatkozatot adott;

g) ha a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról a munkáltató a törvényben előírt határidőre nem gondoskodott;

h) ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik.

i)[5] ha a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes ("A"), a tűz- és robbanásveszélyes ("B"), valamint a tűzveszélyes ("C") tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény üzemeltetője nem gondoskodik megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről;

j) ha a kötelezett a Tűzvédelmi Szabályzatot nem készíti el, nem gondoskodik annak megismertetéséről, betartatásáról;

k)[6] jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban előírt időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok elmulasztásáért.

2. §[7] (1) A tűzvédelmi bírság kiszabására - az 1. § d) és e) pontjában foglaltak kivételével - az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság jogosult.

(2) Az 1. § d) és e) pontjában foglalt esetben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) jogosult a tűzvédelmi bírság kiszabására.

(3) Másodfokon a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója, illetőleg az 1. § d) és e) pontok kivételével a főváros területén az OKF jár el.

(4)[8] Az 1. § d)-e) pontban meghatározott esetekben másodfokon a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter jár el.

3. § (1)[9] Ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, a tűzvédelmi bírság alsó határa a tűzrendészeti szabálysértésért kiszabható bírság felső határának megfelelő összeg, a felső határa - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - hárommillió forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság összegek kiszabásánál a következőket kell figyelembe venni:

a) az 1. § a) pontjában meghatározott szabályszegés esetén, ha azt jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban meghatározott tűzvédelmi létesítési szabály megszegésével valósították meg, akkor a létesítés költségének legalább 10%-a;

b)[10] az 1. § a) pontjában meghatározott szabályszegés esetén, ha azt jogszabályban rögzített a tűzvédelmi használati szabály megszegésével valósították meg, akkor

ba) tűz esetén legfeljebb 2 000 000 Ft,

bb) veszélyhelyzet előidézése esetén legfeljebb 1 000 000 Ft,

bc) tömegtartózkodás céljára szolgáló létesítmény esetén legfeljebb 3 000 000 Ft;

c)[11] az 1. § b) pontjában meghatározott szabályszegés esetén legalább 200 000 Ft;

d)[12] az 1. § c) pontjában meghatározott esetben a külön jogszabályban előírt létesítményi tűzoltóság legkisebb létszámából hiányzó vagy kiképzetlen személyek száma és a bírság kiszabásakor érvényes havi minimálbér szorzatának megfelelő összeg;

e) az 1. § d) és e) pontjában meghatározott szabályszegés elkövetése esetén legalább 100 000 Ft;

f) az 1. § f) pontjában meghatározott szabályszegés esetén a tervezői, illetőleg a kivitelezői díj legalább 10%-a;

g)[13] az 1. § g) és h) pontjaiban meghatározott esetben az érintett munkavállalók létszáma, valamint a bírság kiszabásakor érvényes havi minimálbér szorzatának megfelelő összeg;

h)[14] az 1. § i)-k) pontjaiban meghatározott esetekben legalább százezer forint.

4. § (1) A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a létesítési hiányosságot ellensúlyozó megfelelő védelem kialakítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(2) A tűzvédelmi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével ismételten kiszabható tűzvédelmi bírság, amennyiben a bírság kiszabásának feltételei még fennállnak.

(3)[15] A tűzvédelmi bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot - a 2. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az OKF-fel is közölni kell.

(4)[16] A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

5. § Ez a rendelet 1996. október 1-jén lép hatályba.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök