23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet

a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről

Egyes veszélyhelyzeti V./háborús normák:

147/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet (különösen: 3. § (1) bekezdés, 5. §)

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:

283/2021. (V. 27.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

Egyes veszélyhelyzeti II./járványügyi normák:

484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet (különösen: preambulum6, 2. § (1) bekezdés e) pont, k) pont, (7) bekezdés, 5. §, 6. § (2g) bekezdés, 6/B. §, 12. § (1a) bekezdés, 28/F-G. §)

479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet (különösen: 2. §, 3. §)

431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet (különösen: 1. § (1) bekezdés l) pont, 6. §, 7. §)

285/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet (különösen: 2. §)

Egyes veszélyhelyzeti I. normák:

241/2020. (V. 27.) Korm. rendelet (különösen: 5. §)

46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet (különösen: 3. §)

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket

a) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben, építményen, vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben (a továbbiakban együtt: építmény) tartanak;

b)[1] az a) pontban foglaltak kivételével a szabadban tartanak és a rendezvény időtartama alatt várhatóan lesz olyan időpont, amelyen a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja (a továbbiakban: szabadtéri rendezvény).

(2) A rendeletet nem kell alkalmazni

a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre;

b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre;

c)[2] a vallási közösségek vallásos szertartásaira és rendezvényeire;

d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és

e)[3] a köznevelési intézményekben, illetve a szakképző intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.[4] építmény üzemeltetője: az építmény tulajdonosa, kivéve, ha az építményt jogszabály vagy szerződés alapján más természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet működteti;

2.[5] zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, nem zártkörű, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni;

3. rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény;

4. alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény.

5.[6] biztonságszervező: a Biztonságszervező, a Biztonságszervező I., vagy a Biztonságszervező II. szakképesítéssel rendelkező személy;

6.[7] személy- és vagyonőr: Személy- és vagyonőr vagy Biztonsági őr és Rendezvénybiztosító, vagy Személy- és vagyonvédő szakképesítéssel rendelkező személy.

1. Zenés, táncos rendezvény tartására vonatkozó szabályok

3. § (1) Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában tartható.

(2) Az engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a meghatározott termékek forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. Az engedély iránti kérelem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerinti működési engedély iránti kérelemmel, valamint bejelentéssel együtt is benyújtható.

(3)[8] Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: jegyző) adja ki. Az engedély iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 20 nap.

(4)[9]

(5)[10]

(6) A bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység bejelentésével egyidejűleg benyújtott engedély iránti kérelem esetében a hatósági ellenőrzéseket mind az engedély, mind a bejelentett kereskedelmi tevékenység feltételei vonatkozásában egyszerre, az engedély kiadását megelőzően kell lefolytatni. A bejelentést követő harminc napon belül nincs szükség újabb hatósági ellenőrzések lefolytatására.

4. § (1)[11] Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője írásban nyújtja be.

(2) Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény használatának jogcímét.

5. § (1) Az engedély iránti kérelemhez a kérelmező csatolja

a) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat,

b) a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,

c) a zenés, táncos rendezvény megnevezését,

d) a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,

e) a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot,

f) a biztonsági tervet,

g) amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot,

h)[12]

(2)[13] Ha az engedélyezési eljárás során a jegyző helyszíni szemle megtartását rendeli el, a szemlét a szakhatóságokkal közösen kell lefolytatni. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe foglalhatják. Előzetes szakhatósági állásfoglalás nem adható. A helyszíni szemléről a jegyző értesíti az Országos Mentőszolgálatot.

(3)[14] A jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést az engedély iránti kérelemben megjelölt adatokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfél figyelmét, hogy távolmaradása a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz az ügyfél által írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.

(4) A jegyző az eljárás során az ügyfelek adatait és a zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló építmény vagy terület tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be.

6. § (1)[15] A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a zenés, táncos rendezvényt az 1. melléklet szerinti nyilvántartásba veszi. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi.

(2)[16] A jegyző az engedély tárgyában hozott határozatot közli a fogyasztóvédelmi hatósággal.

7. § (1) Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.

(2) A jegyző az adatokban bekövetkezett változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi, és a módosított adatoknak megfelelő engedélyről szóló igazolást ad ki.

(3)[17]

(4)[18] A tevékenység megszüntetését haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentés alapján a jegyző az engedélyt visszavonja, és a zenés, táncos rendezvényt törli a nyilvántartásból.

(5)[19] A jegyző a nyilvántartásban foglalt adatokban bekövetkezett változást, valamint az adatváltozás tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli a szakhatóságokkal és a 6. § (2) bekezdésében meghatározott hatóságokkal.

2. A biztonsági terv

8. § A biztonsági terv tartalmazza:

a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét;

b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét;

c) a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását;

d) a biztonsági személyzet létszámát;

e) az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint

f)[20] szabadtéri rendezvényeknél a viharos időjárás esetére vonatkozó intézkedési tervet.

3. Az üzemeltető, illetve a szervező kötelezettsége

9. § (1)[21] A rendezvény szervezőjének feladata, hogy folyamatosan nyomon kövesse, hogy nem várható-e a rendezvény biztonságát veszélyeztető időjárás, valamint felel a biztonsági tervben és a vonatkozó tűzvédelmi előírásokban meghatározott rendelkezések megtartásáért, ha az időjárás a rendezvény biztonságát veszélyezteti, szükséges esetben gondoskodik a rendezvény felfüggesztéséről.

(2) A zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a zenés, táncos rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltető és a szervező felel.

(3) A zenés, táncos rendezvény szervezője gondoskodik elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről.

4. A szervezőre, illetve a biztonsági személyzetre vonatkozó szabályok

10. § (1)[22]

(2) A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzet végzi.

(3)[23] Ha a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, akkor a biztonsági személyzet legalább egy tagja biztonságszervező, legalább három tagja személy- és vagyonőr kell legyen.

(4) A rendezvény szervezője, illetve a biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a zenés, táncos rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés esetén felmutatni.

11. § A rendezvény szervezője

a) amennyiben ezt előre meghirdette, korlátozhatja a fiatalkorúak zenés, táncos rendezvény helyszínére való belépését olyan módon, hogy a zenés, táncos rendezvény helyszínére történő belépést az életkort igazoló okmány előzetes felmutatásához,

b) a beléptetést a fiatalok alkohollal történő kiszolgálásának megelőzése, esetleges alkoholfogyasztásuk ellenőrizhetősége érdekében a fiatalkorúak számára megkülönböztető jelzéssel ellátott belépőjegyhez (kártyához, karszalaghoz)

kötheti.

5. Az ellenőrzésre vonatkozó közös szabályok

12. § (1) Zenés, táncos rendezvények ellenőrzésére jogosult:

a) a jegyző;

b) valamennyi, az engedélyezési eljárásban részt vett szakhatóság;

c) bármely hatóság, amelyet más jogszabály az ellenőrzésre feljogosít.

(2) Az ellenőrzésre jogosult hatóságok (a továbbiakban: hatóság) ellenőrzési tevékenységét a jegyző hangolja össze.

(3)[24] A jegyző ellenőrzési tervet készít, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét.

(4)[25] A jegyző az ellenőrzési tervben foglaltak, valamint az ellenőrzési tervben nem szereplő, azonban az ellenőrzési időszakban lefolytatott hatósági ellenőrzések végrehajtásáról, a levont következtetésekről a következő ellenőrzési időszak lezárása előtt ellenőrzési jelentést készít, amely tartalmazza legalább az ellenőrzések számát, azok eredményét, a megállapított jogsértések típusait, továbbá a jegyző által meghatározott egyéb statisztikai adatokat.

(5)[26] Az ellenőrzési tervet és az ellenőrzési jelentést a jegyző az önkormányzat honlapján és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében közzéteszi. Az ellenőrzési tervet úgy, illetve azon részeit kell közzétenni, hogy az ne veszélyeztesse az ellenőrzések célját.

(6)[27] A helyszíni ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szemlére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

12/A. §[28] (1) A hatóság a hatósági ellenőrzésről készített jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi.

(2) Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést nem tapasztal, jegyzőkönyv felvétele helyett egyszerűsített jegyzőkönyvet is készíthet, amelyet az ügyfél kérelmére a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átad, vagy az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküld.

(3) Ha a döntés kizárólag a jegyzőkönyv megállapításain alapul, a hatóság mellőzheti a hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyv ügyfél részére történő megküldését.

12/B. §[29] A hatósági ellenőrzés eszköze

a) az adatszolgáltatás, az iratbemutatás és az egyéb tájékoztatás kérésével megvalósuló ellenőrzés,

b) a helyszíni ellenőrzés, valamint

c) a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján történő ellenőrzés.

6. A rendszeres rendezvények helyszínének általános ellenőrzése

13. § (1)[30] A hatóság - az építésügyi és az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság kivételével - egy éven belül legalább egyszer köteles a rendszeres rendezvények helyszínét ellenőrizni olyan időben, amikor ott nem tartanak zenés, táncos rendezvényt.

(2) Ha a zenés, táncos rendezvény helyszíne a jogszabályi feltételeknek nem felel meg és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra zenés, táncos rendezvény tartását megtiltja.

(3) A jegyző az engedélyt visszavonja, illetve a rendezvény tartását megtiltja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

b) a rendezvény szervezője a (2) bekezdés szerinti határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak.

(4) A jegyző a (2)-(3) bekezdés alapján hozott határozatát közli a hatóságokkal.

7. A rendezvények időpontjában történő ellenőrzés

14. § (1) Az alkalmi rendezvényt a hatóság szükség szerint ellenőrzi.

(2)[31] A rendszeres rendezvény helyszínén a zenés, táncos rendezvények időpontjában egy éven belül - az építésügyi és az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság és a munkavédelmi hatóság kivételével - minden hatóság köteles legalább két ellenőrzést végezni. A hatósági ellenőrzés koordinálását a jegyző végzi. Az ellenőrzés végrehajtása során a hatóság törekszik arra, hogy a zenés, táncos rendezvény résztvevőit a lehető legkisebb mértékben zavarja.

(3) A hatóság az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra, jogsértésekre tekintettel - a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeken túl - az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:

a) figyelmeztetés, ha a zenés, táncos rendezvény helyszínén a hatóság első ízben állapított meg jogsértést, kivéve az (5) bekezdésben szabályozott eseteket;

b) felszólítás a hiányosságok meghatározott időn belüli pótlására;

c) a tapasztalt jogsértésről ideiglenes intézkedés nélkül értesíti a jegyzőt és eljárást kezdeményez;

d) a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszti.

(4) Az ellenőrzést végző hatóság a (3) bekezdés alapján tett intézkedésekről - a c) pont kivételével - a következő munkanapon tájékoztatja a jegyzőt.

(5) Amennyiben az ellenőrzést végző hatóság az alábbi jogsértéseket tapasztalja, köteles a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes intézkedés keretében a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszteni:

a) a rendezvényhelyszín engedély iránti kérelemben meghatározott befogadóképességének nyilvánvalóan jelentős túllépése;

b) a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiánya;

c) az engedély hiánya;

d) a zenés, táncos rendezvény folytatása az élet- vagy testi épség veszélyeztetésével jár;

e) a zenés, táncos rendezvény folytatása a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti.

8. Hatálybalépés

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

9. Átmeneti rendelkezések

16. § Az e rendelet hatálya alá tartozó zenés, táncos rendezvény a rendelet hatálybalépésétől számított kilencven napon túl csak e rendeletben meghatározott engedéllyel tartható.

10. Módosuló jogszabályok

17. § A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése a következő g)-j) ponttal egészül ki:

[A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként - a (2)-(4) bekezdésben, a 4. §-ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot jelöli ki, amely]

"g) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatásával, illetve a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelésével járó tűzvédelmi helyzetre kiható változást ellenőrzi,

h) az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig megtiltja, ha

ha) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják,

hb) a tűzvédelmi helyzetre kiható és a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolását megváltoztató tevékenységet nem engedélyeztették a tűzvédelmi hatósággal, szakhatósággal vagy az engedélyezettől kedvezőtlenül eltérnek,

i) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén tűzvédelmi használati szabályok betartását ellenőrzi,

j) az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabálysértés esetében eljáró hatóság."

18. § (1) A tűzvédelmi bírságról szóló 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Tűzvédelmi bírság szabható ki]

"a) tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az

aa) közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetve tüzet idézett elő,

ab) veszélyezteti az építményt, a létesítményt vagy a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket,

ac) az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket,

ad) gátolja, nehezíti a tűzoltóság beavatkozását,

ae) akadályozza, veszélyezteti az oltóvíz ellátást vagy annak felhasználását;

b) a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóvízen kívüli egyéb oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetve rendeltetéstől eltérő - engedély nélküli - használatáért;"

(2) Az R1. 1. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

[Tűzvédelmi bírság szabható ki]

"k) jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban előírt időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok elmulasztásáért."

(3) Az R1. 3. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdésben meghatározott bírság összegek kiszabásánál a következőket kell figyelembe venni:]

"b) az 1. § a) pontjában meghatározott szabályszegés esetén, ha azt jogszabályban rögzített a tűzvédelmi használati szabály megszegésével valósították meg, akkor

ba) tűz esetén legfeljebb 2 000 000 Ft,

bb) veszélyhelyzet előidézése esetén legfeljebb 1 000 000 Ft,

bc) tömegtartózkodás céljára szolgáló létesítmény esetén legfeljebb 3 000 000 Ft;

c) az 1. § b) pontjában meghatározott szabályszegés esetén legalább 200 000 Ft;"

19. § Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. melléklete e rendelet 3. mellékletében foglaltak szerint módosul.

20. § E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelethez

A 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet alapján vezetett nyilvántartás

1. a zenés, táncos rendezvény nyilvántartásba vételi száma;

2. a kérelmező neve, székhelye;

3. a kérelmező cégjegyzékszáma vagy vállalkozói nyilvántartási száma vagy bírósági nyilvántartásba vételi száma;

4. a zenés, táncos rendezvény megnevezése;

5. a rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezése;

6. a zenés, táncos rendezvény gyakorisága, megtartásának napja, kezdésének és befejezésének időpontja;

7. a zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló ingatlan címe, helyrajzi száma, alapterülete (m2);

8. a rendezvény befogadóképessége;

9. a rendezvénytartás megszűnésének időpontja.

2. melléklet a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelethez[32]

3. melléklet a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelethez

Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. melléklete a következő 19. sorral egészül ki: