11/1996. (III. 5.) KHVM-PM együttes rendelet

a pályavasút és a vállalkozó vasút tevékenységének elkülönítéséről

A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A pályavasút, a vállalkozó vasút, a vasúti társaság tevékenysége

1. § (1) A pályavasút tevékenysége

a) a közforgalmú vasúti pálya és tartozékainak létesítésére, fejlesztésére, felújítására, karbantartására, felügyeletére, üzemeltetésére, megszüntetésére (e jogszabály alkalmazásában a továbbiakban együtt: működtetés),

b) az a) pontban meghatározott tevékenységhez szükséges, a vasúti társaság tulajdonában lévő ingatlanok, létesítmények, gépek, berendezések, és járművek működtetésére

terjed ki.

(2) A vállalkozó vasút tevékenysége

a) személyszállítási és árutovábbítási szolgáltatások végzésére,

b) a vasúti forgalom lebonyolítására,

c) a vasúti vontató és vontatott járművek üzemeltetésére,

d) az utaskiszolgáló berendezések üzemeltetésére,

e) a rakodógépek és berendezések, rakodók, rakterületek, kocsitisztító ponkok, mérlegelő berendezések üzemeltetésére;

f) az üzemi vágányok és a vasúti társaság tulajdonában lévő iparvágány, valamint azok tartozékainak működtetésére,

g) az a)-f) pontban meghatározott tevékenységek ellátásához szükséges ingatlanok, létesítmények, gépek, berendezések és járművek létesítésére, fejlesztésére, felújítására, karbantartására, felügyeletére, megszüntetésére

terjed ki.

(3) A pályavasút és a vállalkozó vasút tevékenységének további elkülönítését, azok pontos elhatárolását a helyi és a társasági sajátosságok figyelembevételével a Szervezeti és Működési Szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) kell rögzíteni.

(4) Amennyiben a Vtv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint a pályavasút és a vállalkozó vasút egy gazdálkodó szervezetben (vasúti társaságban) különül el, abban az esetben a vasúti társaság ellátja

a) a pályavasút és a vállalkozó vasút tevékenységével összefüggő, az (1) és (2) bekezdésben nem említett olyan tevékenységeket, amelyek a társaság egészéhez kapcsolódnak, valamint az e feladatokhoz szükséges eszközök üzemeltetését;

b)[1] az Országos Vasúti Szabályzatban meghatározott rendkívüli események (balesetek, vis maior stb.) vizsgálatát, valamint a rendkívüli események ellátásához szükséges eszközök működtetését.

A szervezetek elkülönítése

2. § (1) A vasúti társaság szervezetén belül meg kell határozni azokat a szervezeti egységeket, amelyek

a) kizárólag pályavasúti,

b) kizárólag vállalkozó vasúti, illetőleg

c) pályavasúti és vállalkozó vasúti

tevékenységet látnak el. A részletesen meghatározott, ellátandó feladatokat ennek megfelelően kell az egyes szervezeti egységekhez hozzárendelni.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervezeti egységeket a helyi sajátosságoknak megfelelően az SZMSZ-ben tételesen fel kell sorolni.

Az eszközök elkülönítése és a tevékenység jellege szerinti hovatartozásának megállapítása

3. § (1) A pályavasúthoz tartozó eszközök közül

a) a kizárólagos állami, illetve az önkormányzati tulajdonba tartozó eszközöket,

b) a vasúti társaság tulajdonába tartozó eszközöket, melyek az a) pontban meghatározott eszközök működtetéséhez szükségesek

elkülönítetten kell nyilvántartani.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök felsorolását a rendelet melléklete tartalmazza.

(3) A vállalkozó vasút eszközei mindazok az eszközök, amelyek a vasúti társaság könyveiben szerepelnek, azonban nem tartoznak az (1) bekezdésben említett eszközök körébe.

(4) A pályavasút, a vállalkozó vasút, a vasúti társaság az (1)-(3) bekezdésben meghatározott eszközök besorolását köteles elvégezni és a besorolást folyamatosan felülvizsgálni.

(5) Pályavasúti eszköznek kell tekinteni a pályavasút és a vállalkozó vasút tevékenységéhez közösen használt épületeket, létesítményeket, gépeket, berendezéseket függetlenül attól, hogy a közös használat következtében a felmerült költségeket, a realizált bevételeket a pályavasút és a vállalkozó vasút között meg kell osztani.

4. § (1) Ha a pályavasút, a vállalkozó vasút, illetőleg az 1. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a vasúti társaság tevékenysége, valamint a rendelet melléklete alapján valamely tevékenység vagy eszköz hovatartozása nem állapítható meg, pályavasúti eszköznek kell tekinteni

a) azt az eszközt, épületet, amelynek igénybevételét a pályavasút, illetve a vasúti társaság köteles lehetővé tenni a belföldi székhelyű vállalkozó vasút részére (hozzáférhetőség elve);

b) azt az eszközt, épületet, amely a kizárólagos állami vagy az önkormányzati tulajdonnal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy az elválasztott rész működésképtelenné válna, vagy értéke, illetve használhatósága számottevően csökkenne (szétválaszthatatlanság elve);

c) a műemléknek nyilvánított épületeket.

(2) A közforgalmú vasúti pálya és tartozékai, valamint az egyéb vasúti pálya és tartozékai elválasztásánál a felsővezetéki, a biztosítóberendezési, a távközlési rendszereket egy műszakilag értelmezhető pontnál (szakaszoló, kábelrendező, főkapcsoló stb.) a helyi adottságok figyelembevételével kell meghatározni.

(3) A pályavasút köteles a vasúti pályát és tartozékait úgy működtetni, hogy az a vállalkozó vasút működését elősegítse.

A bevételek, a költségek és a ráfordítások elkülönítése

5. § (1) A vasúti társaság számlarendjében elkülönítetten kell kimutatni a pályavasút, illetve a vállalkozó vasút - ezeken belül az egyes tevékenységek - bevételeit, költségeit, ráfordításait, valamint az önköltségszámítási szabályzatban meg kell határozni azok tartalmát, elszámolásának, illetve bizonylatolásának módját. Az önköltségszámítási szabályzatban meg kell határozni a közvetlenül, illetve a közvetetten elszámolandó tételeket és az átterhelések módszereit is. A közvetetten elszámolandó tételeken belül a közvetlenül elszámolandó tételeket a megfelelő vetítési alappal együtt kell meghatározni.

(2) Az (1) bekezdés előírásai alapján biztosítani kell, hogy

a) a kizárólagos állami, illetve az önkormányzati tulajdonba tartozó vagyontárgyak amortizációja, üzemeltetési, karbantartási és egyéb költségei, ráfordításai, valamint bevételei a tulajdonossal való elszámoláshoz szükséges és indokolt bontásban álljanak rendelkezésre;

b) a pályavasút egyéb eszközeinek amortizációja, üzemeltetési, karbantartási és egyéb költségei, ráfordításai, valamint bevételei a pályavasút és a vállalkozó vasút közötti elszámoláshoz szükséges és indokolt bontásban álljanak rendelkezésre;

c) a vállalkozó vasút eszközeinek az amortizációja, a karbantartási költségei, az üzemeltetési és egyéb költségei, illetve ráfordításai, valamint bevételei - személyszállítás (ezen belül a vonattípusok) és árutovábbítás bontásban - rendelkezésre álljanak; továbbá

d) a pályavasutat és a vállalkozó vasutat szolgáló tevékenység eszközeinek az amortizációja, a karbantartás, az üzemeltetés költségei és ráfordításai, valamint bevételei olyan módon álljanak rendelkezésre, hogy a felmerült költségek, ráfordítások, illetve bevételek a pályavasút és a vállalkozó vasút között feloszthatók legyenek.

A vasúti társaságon belüli elszámolás szabályai

6. § (1) A vasúti társaságon belül a pályavasút és a vállalkozó vasút egymásnak nyújtott szolgáltatásai díjának (használati, bérleti, illetve egyéb díjak) a másik fél által történő elismerése nem igényel pénzügyi rendezést, de az elkülönített adatoknak alkalmasnak kell lenniük mint követelés, illetve kötelezettség a pályavasút és a vállalkozó vasút tényleges költségeinek, ráfordításainak, illetve bevételeinek megállapítására.

(2) A pályavasút és a vállalkozó vasút által saját tevékenységük végzésére közösen használt épületek, területek működtetési költségeit és bevételeit (a használati érték figyelembevételével) a használt terület, az igénybe vett szolgáltatások (távközlés, adatátvitel, áram, víz, csatorna, fűtés stb.) költségét az igénybe vett mért, mérés hiányában éves megállapodásban rögzített, becsült mennyiség arányában kell megosztani.

(3) A pályavasutat és a vállalkozó vasutat egyaránt szolgáló tevékenységek költségeit, ráfordításait és bevételeit az igénybevétel arányában kell megosztani. Ha a naturális mennyiségek alapján a költségek, a ráfordítások és a bevételek a tényleges igénybevétel arányában nem oszthatók meg, abban az esetben az önköltségszámítási szabályzat szerinti költségarányos megosztás is alkalmazható.

(4) A rendkívüli események (balesetek, környezeti károk stb.) költségeit a pályavasút és a vállalkozó vasút a tényleges felelősségük arányában viselik.

(5) A senkinek fel nem róható, elháríthatatlan esemény (vis maior) esetén, vagy olyan esetben, amelynél a rendkívüli esemény szervezeti vagy személyi felelőssége nem határozható meg, a kárt a károsult köteles viselni.

Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A pályavasút, a vállalkozó vasút, a vasúti társaság a rendelet 3. §-ának (4) bekezdésében említett besorolást a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül köteles megkezdeni, és azt a rendelet hatálybalépését követő év január 1. napja szerinti állapotnak megfelelően nyilvántartásaiban rögzíteni. A besorolás felülvizsgálatának eredményét a tárgyévet követő év január 1-jével kell a nyilvántartásba átvezetni.

Budapest, 1996. február 28.

Melléklet a 11/1996. (III. 5.) KHVM-PM együttes rendelethez

Pályavasúti eszközök felsorolása

(1) Közforgalmú vasúti pályák és az azokon lévő

a) alagutak, tám- és bélésfalak, víztelenítő létesítmények, életvédelmi kerítések, útjárók, part- és rézsűvédművek, hóvédművek, peronok, perontetők, vágány-, pályaelzárók (benne életvédelmi kerítések) állomási hozzájáró utak és előterek;

b) hidak, alul- és felüljárók, átereszek, védő- és jelzőhidak;

c) erős- és gyengeáramú vezetékek és berendezések, felsővezetékek, villamos alállomások, energiaellátó rendszerek;

d) jelző- és biztosítóberendezések, vezetékes és vezeték nélküli hírközlő, utastájékoztató berendezések;

e) vágányba épített szerkezetek (vágányfékek, hőnfutásjelzők, vágányhídmérlegek) felépítmény körébe tartozó részei stb.;

f) közművek, vízkivételi és vízgazdálkodási művek fogadó és termelő berendezései és gerinchálózata.

(2) Közforgalmú vasúti pályából kiágazó iparvágányok, üzemi vágányok első (kiágazó) kitérője.

(3) Honvédelmi és polgári védelmi létesítmények és eszközök.

(4) Pályavasúti létesítmények működtetéséhez szükséges munkagépek, járművek, épületek, berendezések és létesítmények, beleértve a vagyonvédelmi berendezéseket.