1993. évi XCV. törvény

a vasútról[1]

Az Országgyűlés a környezetbarát és a közszolgáltatási feladatokat is ellátó vasút és a vasúti közlekedés fejlesztése, a közlekedéspolitikai célok megvalósítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A törvény hatálya a vasúti közlekedésre, a vasúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatokra, a vasút szolgáltatásainak alapvető szabályaira, továbbá egyes munkavállalói jogokra és kötelességekre terjed ki.

(2) Nemzetközi vasúti személyszállításra és árutovábbításra e törvény hatálya annyiban terjed ki, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

2. § (1) A vasút személyszállításra és árutovábbításra szolgáló kötöttpályás közlekedési rendszer, amelyhez

a) a vasúti pálya és tartozékai;

b) az üzemi létesítmény;

c) a vasúti jármű;

valamint az a)-c) pontokban megjelölt elemeket működtető, továbbá személyszállítást és árutovábbítást végző üzemeltető szervezet tartozik.

(2) A vasút közforgalmú vagy saját használatú lehet.

(3) A közforgalmú vasút tevékenysége az ország területére (országos közforgalmú vasút), illetve egy vagy több önkormányzat területére (helyi közforgalmú vasút) terjedhet ki. Helyi közforgalmú vasút a közúti vasút (villamos), a közúttól elkülönített vasút (magasvasút, kéregvasút, mélyvezetésű vasút - metró, helyiérdekű vasút - HÉV). A különleges pályával rendelkező, helyi forgalmat ellátó vasút (fogaskerekű vasút, sikló, sífelvonó és függőpálya) saját használatú is lehet.

(4) Az országos közforgalmú vasút szervezete tevékenysége szerint[2]

a) pályavasút, amelynek feladata a vasúti pályák és tartozékaik létesítése, fejlesztése, felújítása, karbantartása, üzemeltetése (a továbbiakban együtt: működtetés);

b)[3] vállalkozó vasút, amely vasúti járművekkel személyszállítást (személyszállító vállalkozó vasút), illetve árutovábbítást (árutovábbító vállalkozó vasút) végez.

(5)[4] A pályavasút, a személyszállító vállalkozó vasút, illetve az árutovábbító vállalkozó vasút tevékenysége - megfelelő számviteli elkülönítéssel - ellátható ugyanabban a szervezetben is (a továbbiakban: vasúti társaság). A számviteli elkülönítés szabályait a közlekedési és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) a pénzügyminiszterrel együtt állapítja meg.

(6)[5] A pályavasút, illetve a vasúti társaság köteles - a vasúti pálya kapacitásának elosztása (a továbbiakban: kapacitáselosztás) alapján, valamint pályahasználati díj ellenében - a vasúti pálya és tartozékai igénybevételét lehetővé tenni[6]

a) a belföldi székhelyű vasút vagy az általa alapított nemzetközi csoportosulás részére;

b) nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén külföldi székhelyű vasút részére;

c) az országos közforgalmú vasúti pálya és tartozékai tekintetében

ca)[7] nemzetközi kombinált árufuvarozás céljára bármely olyan külföldi vasút részére, amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van,

cb)[8] a vasúti tranzitforgalom céljára bármely olyan nemzetközi csoportosulás részére, amelyet az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában bejegyzett vasútvállalat alapított;

d)[9] a külön jogszabályban meghatározott országos vasúti törzshálózatba (a továbbiakban: törzshálózat) tartozó vasúti pálya és tartozékai tekintetében nemzetközi árufuvarozásra bármely olyan külföldi vasút részére, amelynek székhelye az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában van. Az igénybevétel lehetőségét a törzshálózathoz kapcsolódó vasútvonalakon is biztosítani kell legfeljebb 50 km távolságig.

(7)[10]

(8)[11] Közforgalmú vasút csak részvénytársasági formában működhet.

(9)[12] A Magyar Államvasutak Rt. (a továbbiakban: MÁV Rt.), valamint a Győr-Sopron-Ebenfurt Vasút Rt. (a továbbiakban: GySEV Rt.) és a Fertővidéki helyi érdekű Vasút Rt. (a továbbiakban: FhéV Rt.) országos közforgalmú vasút.

(10)[13] A közforgalmú vasutak kötelesek gazdálkodásukat úgy folytatni, hogy a társadalmi összköltségek az állami költségvetést a lehető legkisebb mértékben terheljék, és elfogadható szolgáltatási szintet nyújtsanak.

2/A. §[14] (1) Az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitás-elosztását és a pályahasználati díj megállapítását egyszemélyes állami tulajdonban lévő - a vasúti társaságtól, illetve a vállalkozó vasúttól szervezetileg és döntéshozatali rendjében független - korlátolt felelősségű társaságként működő vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet (a továbbiakban: VPSZ) végzi. A pályahasználati díj a vasúti társaságot illeti meg.

(2)[15] A kapacitás-elosztás és a pályahasználati díj megállapítása közigazgatási hatósági eljárás keretében történik. Az első fokon eljáró VPSZ eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit - az e törvényben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. A VPSZ-nek a kérelem benyújtásától számított 180 napon belül kell határozatot hoznia. A VPSZ illetékességét a kérelemmel érintett vasúti pálya határozza meg.

(3) A VPSZ a vasúti pálya igénybevételének feltételeiről szóló Hálózati Üzletszabályzatot (a továbbiakban: Üzletszabályzat) készít. Az Üzletszabályzat tartalmazza a kapacitás-elosztásra és a vasúti pályahasználatra vonatkozó feltételeket és szabályokat, valamint a pályahasználati díjakból nyújtható kedvezmények elveit.

2/B. §[16] (1) A kapacitás-elosztás és a pályahasználati díj meghatározásának főbb elvei a következők:

a) a vasúti pálya igénybevétele iránti kérelmeket hátrányos megkülönböztetés nélkül kell elbírálni,

b) a kapacitás-elosztás során figyelemmel kell lenni a vasúti pálya igénybevételével kapcsolatos szolgáltatások megbízhatóságának fenntartására és a közlekedés biztonságára,

c) a kapacitás-elosztás során figyelemmel kell lenni arra, hogy az adott vasúti pályát vagy pályaszakaszt milyen szolgáltatásra (személyszállításra, árutovábbításra vagy vegyes használatra) tervezték,

d) megfelelő egyensúlyt kell biztosítani a különböző célú pályahasználati lehetőségek között,

e) a kérelmezők részére a vasúti pálya igénybevételét azonos tartalmú használat esetén azonos feltételekkel és azonos pályahasználati díjért kell biztosítani.

(2) A kapacitás-elosztás során lehetőség szerint minden igényt ki kell elégíteni, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a vasúti szállítás vonzereje növekedjék.

(3) A pályahasználati díjat a következő költségek és ráfordítások alapján kell meghatározni:

a) a vasúti pálya üzemeltetésének és fenntartásának közvetlen költségei és ráfordításai,

b) az engedélyezett pályahasználat következtében a vasúti pályát üzemeltető vasúti társaságnál felmerülő közvetlen költségek és ráfordítások,

c) azoknak az egyéb szolgáltatásoknak a költségei és ráfordításai, amely szolgáltatásokat a vasúti pályát üzemeltető vasúti társaság a vasúti pályát igénybevevőnek a pályahasználati díj ellenében nyújtani köteles,

d) a VPSZ-nek a pályahasználat engedélyezésével összefüggő - a vasúti társaság részére számlázott - költségei és ráfordításai.

(4) A vasúti pálya igénybevétele iránti kérelemnek a VPSZ által történt elfogadása - a megállapított pályahasználati díj ellenében - a következő szolgáltatások nyújtására kötelezi a vasúti pályát üzemeltető vasúti társaságot:

a) a vasúti személyszállítás, illetve az árutovábbítás céljából az igénybevevő részére biztosítania kell a vasúti pálya rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát és tényleges használatát,

b) biztosítania kell - az a) pontban foglaltak keretein belül - a nyílt vonalak, a forgalmi vágányok, a kitérők, a vágány-kapcsolatok, a műtárgyak, valamint a jelző és biztosító berendezések használatát,

c) végeznie kell a vonatforgalom irányítását és lebonyolítását, az ahhoz szükséges eszközök és adatok kezelését és továbbítását,

d) végeznie kell az igénybevevő számára a vonatok közlekedéséhez szükséges egyéb információk továbbítását.

(5) A vasúti pályát üzemeltető és fenntartó vasúti társaság - a pályahasználati díjon felüli - többletdíj ellenében köteles az igénybevevő részére a következő berendezésekhez és létesítményekhez hozzáférést biztosítani:

a) vontatási áramhoz rendelkezésre álló áramszolgáltató berendezések,

b) üzemanyagtöltő berendezések,

c) személypályaudvarok, azok épületei és egyéb létesítményei,

d) áruforgalmi terminálok,

e) rendező pályaudvarok,

f) vonatképző létesítmények,

g) közforgalmú tároló vágányok,

h) tengelyátszerelő létesítmények,

i) karbantartó és egyéb műszaki létesítmények.

(6) A pályahasználati jog másra nem ruházható át.

2/C. §[17] (1) A pályakapacitást igénylő vállalkozó vasút, vasúti társaság vagy külföldi székhelyű vasút (a továbbiakban együtt: kérelmező) a VPSZ-hez intézett kérelmében jelöli meg a pályakapacitásra és az ahhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokra vonatkozó igényét.

(2) Amennyiben a benyújtott kérelem a VPSZ megítélése szerint teljesíthető, határozatával értesíti a kérelmezőt, valamint az országos közforgalmú vasúti pályát üzemeltető vasúti társaságot a kérelem tartalmáról és a megállapított pályahasználati díjról.

(3) Amennyiben a VPSZ úgy ítéli meg, hogy a benyújtott kérelem teljesítése a rendelkezésre álló pályakapacitás elégtelensége vagy hiánya miatt nem lehetséges, egyeztetést kezdeményez a kérelmezővel és az országos közforgalmú vasúti pályát üzemeltető vasúti társasággal.

(4) A VPSZ a kérelmező és az országos közforgalmú vasúti pályát üzemeltető vasúti társaság között az egyeztetést 10 munkanapon belül lefolytatja.

(5) A VPSZ az egyeztetés során létrejött egyezséget határozatával jóváhagyja.

2/D. §[18] (1) Amennyiben a 2/C. § (3) bekezdése szerinti egyeztetés nem vezetett eredményre, illetve a VPSZ határozatában foglaltakkal a kérelmező vagy az országos közforgalmú vasúti pályát üzemeltető vasúti társaság nem ért egyet, a Pályahasználati Testülethez (a továbbiakban: Testület) fellebbezhet.

(2) A Testület a Közlekedési Főfelügyelet szervezetén belül működik, feladata a VPSZ-nek a kapacitás elosztására és a pályahasználati díjra vonatkozó eljárása és döntése ellen benyújtott fellebbezések másodfokú hatóságként történő elbírálása.

(3) A Testület határozatával a következőkről dönt:

a) a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott követelmények,

b) a kapacitás-elosztási folyamat és annak eredménye,

c) a megállapított a pályahasználati díj mértéke, szintje,

d) a biztonsági tanúsítvány, a biztonsági szabályok és előírások végrehajtása és ellenőrzése.

(4) A Testület - az iratok beszerzése és az érdekeltek szükség szerinti meghallgatása után - 60 napon belül hoz határozatot.

II. Fejezet

A TULAJDONRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

3. § (1)[19] Az országos közforgalmú vasúti pálya és tartozékai az állam kizárólagos tulajdonában vannak. A helyi közforgalmú vasúti pálya és tartozékai

a) törzsvagyonként a települési önkormányzatok, a fővárosban a fővárosi önkormányzat tulajdonában vannak, vagy

b) olyan gazdálkodó szervezet tulajdonában vannak, amelyben az önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat többségi tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó vasúti pálya (saját használatú vasút pályája, iparvágány, üzemi vágány) és tartozékai, az üzemi létesítmény, a vasúti jármű bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulajdonában lehet.

(3)[20]

(4)[21] A GySEV Rt. vasúti pályáinak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára az 1872. évi XXVII. törvényben, a FhéV Rt. vasúti pályáinak és tartozékainak a tulajdonjogára és használatára az 1896. évi XXIX. törvényben meghatározott - meghosszabbított - koncesszió lejártáig az abban foglaltak az irányadók.

III. Fejezet

ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK

4. § (1) Állami feladatok:

a) a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - az épített és természeti környezet védelmével összehangolt - koncepciók jóváhagyása;

b) az a) pontban említett koncepciók végrehajtásának megszervezése az országos közforgalmú vasutak tekintetében;

c)[22] a vasúti közlekedés hatósági feladatainak ellátása, valamint az országos közforgalmú vasúti pályakapacitás elosztásával és a pályahasználati díjjal kapcsolatos vitás kérdések eldöntése;

d) a hatósági feladatokon belül a vasúti szakemberek vizsgáztatása, és az egészségügyi alkalmasság feltételeinek megállapítása;

e) a vasúti közlekedési tevékenységgel összefüggő hatósági árak megállapítása;

f) a nemzetközi kapcsolatokban a vasúti közlekedéssel összefüggő érdekek és kötelezettségek érvényesítése;

g) a vasúti közlekedés irányításához, szükséges adatgyűjtés elrendelése;

h)[23] országos közforgalmú vasút alapítása és működtetése;

i) a vasúti pálya és tartozékai működtetése;

j)[24] a központi költségvetésből a tulajdonában lévő vasúti pályák és tartozékaik működtetésének biztosítása;

k) a közszolgáltatási tevékenység [12. § (1) bek.] körében a szociálpolitikai és egyéb okból szükséges - jogszabályban meghatározott - fogyasztói árkiegészítés folyósítása a központi költségvetésből;

l)[25] a közszolgáltatási tevékenységből származó bevételek kiegészítése a központi költségvetésből;

m) az országos közforgalmú vasútnál koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése;

n) a honvédelemmel és a polgári védelemmel összefüggő vasúti közlekedési feladatok ellátása.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül - az a) és a j) pontban említett feladatot az Országgyűlés, a g), az i), a k), az l) és az n) pontban említett feladatokat a Kormány, a b), a c), az e) és a h) pontban említett feladatokat a miniszter; a d) és az f) pont szerinti feladatokat a miniszter az érdekelt miniszterekkel együtt látja el.

5. § (1) Önkormányzati feladatok:

a) a helyi közforgalmú vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó - az épített és természeti környezet védelmével összehangolt - koncepciók jóváhagyása;

b) az a) pontban említett koncepciók végrehajtásának megszervezése;

c) a vasúti közlekedési tevékenységgel összefüggő - önkormányzati feladatkörbe utalt - hatósági árak megállapítása;

d) a helyi közforgalmú vasúti társaság alapítása és működtetése;

e) a vasúti pálya és tartozékai működtetése;

f) hozzájárulás az önkormányzat költségvetéséből - a 7. §-ban foglaltakra is figyelemmel - a tulajdonában lévő vasúti pályák és tartozékaik működtetéséhez;

g) a közszolgáltatási tevékenység alapellátási feladatköréből származó bevételek [12. § (2) bek.] kiegészítése az önkormányzat költségvetéséből;

h) a helyi közforgalmú vasútnál a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatokat - a b) pontban említett, a jegyző (Budapesten a fővárosi önkormányzat főjegyzője) hatáskörébe tartozó feladat kivételével - a képviselő-testület látja el.

IV. Fejezet[26]

AZ ÁLLAM, AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A VASUTAK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSEK[27]

Az állam és a vasutak közötti szerződések[28]

6. §[29] (1) Az állam az országos közforgalmú vasúttal

a) az állami (kincstári) vagyon kezelésére,

b) a személyszállítási közszolgáltatási kötelezettség (közszolgáltatási tevékenység) ellátására, annak feltételeire és az ahhoz kapcsolódó támogatás mértékére,

c) a kincstári tulajdonban lévő pályahálózat működtetésére,

d) a kombinált forgalom növeléséhez nyújtott egyedi támogatás nyújtásának feltételeire szerződést köt.

(2) A GySEV Rt. tulajdonában lévő vasúti pályahálózatnak a Magyar Köztársaság területére eső részére az állam tulajdonában levő országos közforgalmú vasúti pályára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A GySEV Rt. kincstári tulajdonban levő országos közforgalmú vasúti pályát is üzemeltethet.

(3) Az országos közforgalmú vasút az (1) bekezdés a) pontja szerinti szerződést - a miniszter egyetértésével - a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal (a továbbiakban: KVI) köti meg.

(4) Az országos közforgalmú vasút az (1) bekezdés b) -d) pontja szerinti szerződéseket - a pénzügyminiszter egyetértésével - a miniszterrel köti meg.

Vagyonkezelési szerződés[30]

7. §[31] Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján az állam nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló KVI az állam tulajdonában lévő vasúti pályahálózatot és annak tartozékait e törvény, valamint a külön jogszabályokban foglalt előírások szerint a miniszter által kijelölt pályavasútnak vagy vasúti társaságnak, vagyonkezelési szerződéssel adja át.

A személyszállítási közszolgáltatási kötelezettség teljesítése és támogatása[32]

7/A. §[33] (1) A vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság a közszolgáltatási tevékenység [12. § (1) bekezdés] mértékére és tartalmára vonatkozó javaslatát - az utazási igények számbavétele és a külön jogszabály előírásai alapján öszszeállított éves menetrend jóváhagyásra történő felterjesztésével, annak hatálybalépését legalább 60 nappal megelőzően - a miniszternek adja át.

(2) A miniszter - a pénzügyminiszterrel lefolytatott egyeztetés alapján - dönt a menetrendben megjelölt közszolgáltatási tevékenység mértékéről, és döntésének megfelelően hagyja jóvá a menetrendet. A jóváhagyással a miniszter kötelezettséget vállal arra, hogy a közszolgáltatási tevékenység menetdíj-bevétellel nem fedezett, a vállalkozó vasútra, illetve vasúti társaságra háruló indokolt költségét - amelyet a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság a saját üzleti érdekei alapján nem vállalna - az állam a teljesítés tárgynegyedévét követő negyedév végéig a központi költségvetésből megtéríti.

(3) A menetrendnek a miniszter által történő jóváhagyásával és az ellentételezési mérték megállapításával a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság köteles a menetrendben rögzített teljesítményeket, minőségi követelményeket a meghirdetett hatósági ár, valamint a költségvetési támogatás ellenében ellátni.

(4) A vállalkozó vasutat, illetve a vasúti társaságot a közszolgáltatási tevékenység végzésére - a külön jogszabályban meghatározott utazási feltételek betartása esetében - szerződéskötési kötelezettség terheli.

(5) A vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság és a miniszter - a pénzügyminiszter egyetértésével - a közszolgáltatási tevékenység teljesítésének feltételeit és módját, valamint a költségvetési támogatás folyósításának módját, mértékét és a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belüli ütemezését szerződésben rögzítik.

(6) A vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság kérheti, hogy egyes vonalakon a vasúti menetrendben meghatározott teljesítményt vonatok helyett közúti jármű (autóbusz) alkalmazásával teljesíthesse abban az esetben, ha a megoldás a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság számára megtakarítást eredményez. Az ilyen szolgáltatást a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság - ha megfelel az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállításra külön jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételeknek is - kizárólag a vasúti személyszállításra külön jogszabályban megállapított díj alkalmazása mellett és - az érintett települések önkormányzatával történő előzetes egyeztetés alapján - a külön törvényben meghatározott járati engedéllyel végezheti.

(7) Amennyiben a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság által végzett közforgalmú személyszállítás műszaki okból vasúti járművel nem látható el, a (6) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket csak abban az esetben kell alkalmazni, ha az autóbusszal végzett tevékenység meghaladja a két hónapot (vonatpótló járat).

(8) Az önkormányzatok feladat- és hatáskörébe utalt közszolgáltatási tevékenység végzésére a települési (fővárosi) önkormányzat az érintett helyi közforgalmú vasúttal köt szerződést. A szerződésre az országos közforgalmú vasutakkal kötött szerződésekre vonatkozó előírásokat [(1)-(7) bekezdés] kell megfelelően alkalmazni.

A pályahálózat működtetésére és a kombinált árufuvarozás növelésére kötött szerződések[34]

7/B. §[35] (1) Az állam a vasúti társaságnak - a pályahasználati díjból és a pályavasút egyéb üzleti tevékenységéből nem fedezett - indokolt költségei kiegyenlítésére szerződésben kötelezettséget vállal.

(2) A szerződésben meghatározható egyéb állami támogatás jogcíme lehet:

a) a vasúti pálya és tartozékai létesítése, fejlesztése, felújítása, megszüntetése,

b) a közlekedéspolitikai célú beruházások,

c) a kombinált árufuvarozáshoz szükséges eszközbeszerzés,

d) a környezetvédelmi fejlesztés,

e) a kutatás-fejlesztés;

f) a foglalkoztatás és képzés,

g) a társaság szerkezeti átalakítására nyújtott költségvetési juttatás.

(3) A szerződést - figyelemmel a szerződés tárgyára és a közösségi jogi előírásokban foglaltakra - legalább három naptári évre kell megkötni. A szerződést naptári évenként - a benne foglaltak teljesítésének értékelésével - felül kell vizsgálni, és - a központi költségvetés benyújtására külön törvényben előírt ütemezésnek megfelelő időpontban - módosítani kell.

(4) A szerződés teljesítéséről a tárgyévet követő év első negyedévének végéig a miniszter és a pénzügyminiszter a Kormány részére beszámolót készít.

(5) A szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a költségvetési támogatás mértékét,

b) a támogatás folyósításának jogcímét, ezen belül a vasúti pályára vonatkozóan a vasúti pálya és tartozékai fejlesztésének és felújításának fő irányait és pénzügyi forrásait,

c) a támogatás folyósításának módját és ütemezését,

d) a támogatás felhasználásának célját,

e) a szerződéstől eltérő teljesítés jogkövetkezményeit,

f) a támogatás felhasználásával való elszámolás szabályait.

V. Fejezet[36]

8. §[37]

VI. Fejezet

A VASÚTI KÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGA

9. § (1) A pályavasút, a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság és a saját használatú vasút tulajdonosa (a továbbiakban: üzemben tartó) köteles gondoskodnia vasúti közlekedés biztonságáról, köteles továbbá a létesítményeket, azok tartozékait, a járműveket üzembiztos állapotban tartani,

(2) A vasúti közlekedés biztonsága érdekében

a) az üzemben tartót figyelmeztetési kötelezettség is terheli;

b) az üzemben tartó jogosult a veszélyeztetett vasúti pályának, illetve pályaszakaszának lezárására, a veszélyhelyzet megszűnéséig;

c) a vasút területét igénybe vevő, a vasút területén tartozik az ott érvényben lévő rendelkezéseket és biztonsági szabályokat megtartani;

d) az üzemben tartó köteles haladéktalanul intézkedni a veszélyhelyzet megszüntetése érdekében.

(3) A vasutat keresztező és megközelítő út, vezeték vagy egyéb építmény létesítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, a terepszintjét megváltoztató földmunka és fásítás végzéséhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - az üzemben tartó hozzájárulása szükséges.

(4) A vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó további alapvető szabályokat - rendeletben - a miniszter; a részletes belső szabályzatot a hatóság jóváhagyásával - a rendelet alapján - az üzemben tartó állapítja meg.

VII. Fejezet

HATÓSÁGI JOGKÖR

10. § (1)[38] A vasúti közlekedésnek a 4. § (1) bekezdése c) és d) pontjában említett feladatait - az egészségügyi alkalmasság feltételeinek megállapítása kivételével - a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv (a továbbiakban: hatóság) látja el.

(2)[39] A hatóság adja ki a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság részére a közforgalmú vasúti pályák és tartozékaik igénybevételéhez szükséges biztonsági tanúsítványt.

(3) Hatósági engedély szükséges[40]

a) a vasúti pálya és tartozékai építéséhez (létesítéséhez), átalakításához, használatbavételéhez és megszüntetéséhez;

b)[41] a vállalkozó vasút, a vasúti társaság, illetve az országos közforgalmú vasúti pályát igénybe vevő egyéb vasút működéséhez;

c)[42] a vasúti jármű belföldi üzemben tartás céljából történő gyártásához, behozatalához, átalakításához és első üzembe helyezéséhez;

d)[43] vasúti járművekre szerelt és vasútüzemi célt szolgáló kazánok, nyomástartó edények gyártásához, üzemben tartásához, átalakításához;

e)[44] vasúti személyszállításhoz és vasúti árufuvarozáshoz;

f)[45] a külön jogszabályban megjelölt tevékenységek ellátásához.

(4) A hatóság a vasúti pálya és tartozékai létesítésének, illetve azok átalakításának engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő végzése esetén

a) a létesítési, illetve az átalakítási költség legfeljebb 10%-áig terjedő bírságot szab ki, és egyúttal

b) a vasúti pálya és tartozékai lebontását, átalakítását vagy üzemének megszüntetését rendelheti el.

(5) Engedély nélkül vagy engedélytől eltérő módon létesített, átalakított pálya és tartozékai lebontását, üzemeltetésének megszüntetését a hatóság akkor rendeli el, ha azok fennmaradása az élet- és a vagyonbiztonságot, illetve az emberi környezetet és a természeti értékeket veszélyezteti, és a veszély megfelelő átalakítással nem szüntethető meg.

(6) A hatóság a vasúti pályák és tartozékaik, az üzemi létesítmények és a vasúti járművek üzem- és forgalombiztos állapotát, valamint az időszakos vizsgálatok és a szükséges javítások elvégzését ellenőrzi. Ha az ellenőrzés során mulasztást állapít meg:

a) az üzemben tartót a vizsgálat vagy a javítás elvégzésére utasítja;

b) ismételt esetben a pálya- és üzemi létesítmények használatbavételi, illetve a vasúti jármű üzembe helyezési hatósági eljárási díjának legfeljebb háromszoros összegét bírságként szabja ki;

c) az élet- és a vagyonbiztonságot veszélyeztető mulasztás esetében a pálya és tartozékai üzemének megszüntetését, illetve a vizsgált jármű forgalomból való kivonását rendeli el.

(7)[46] A hatóság feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a Kormány*, a biztonsági tanúsítványra, a 4. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feladatokra, valamint a hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a miniszter rendeletben** állapítja meg.[47]

VIII. Fejezet

A VASÚTI SZOLGÁLTATÁSOK

11. § (1) A vasúti társaság által végzett szolgáltatásra a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó általános szabályait, ezen túlmenően a személyszállítási szerződésre a vállalkozási szerződés; az árufuvarozási szerződésre a fuvarozási szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A személyszállítás és az árufuvarozás minőségi követelményeit, a személyszállítási és az árufuvarozási szerződés lényeges elemeit, ezen belül az utasok, fuvaroztatók és a vasúti társaság alapvető jogait és kötelezettségeit a Kormány - az ezzel összefüggő szakmai szabályokat a miniszter - rendeletben állapítja meg.

12. § (1)[48] A menetrend alapján végzett helyi és helyközi személyszállítás közszolgáltatási tevékenység.

(2)[49]

(3) A menetrend a helyi és a helyközi személyszállításra vonatkozó - az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és az indulási időpontok, illetve a gyakoriság meghatározását tartalmazó - kihirdetett szolgáltatási előírás.

(4) A helyi vasút menetrendjét a jegyző - Budapesten a fővárosi önkormányzat főjegyzője - az országos közforgalmú vasút menetrendjét a miniszter hagyja jóvá. Kihirdetésére a közszolgáltatást nyújtó vállalkozó vasút, illetve vasúti társaság köteles.

IX. Fejezet

IDEGEN INGATLAN HASZNÁLATA

13. § (1) A vasúti pályával szomszédos ingatlan tulajdonosa (használója) tűrni köteles, hogy a pályavasút, a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság az ingatlanon, az alatt vagy felett gyengeáramú vezetéket, ehhez tartószerkezetet, jelzőkövet, egyéb jelzést és ideiglenes eszközt helyezzen el, ezeket javítsa, karbantartását elvégezze. Az elhelyezés, a javítás és a karbantartás a környezet- és a természetvédelmi érdekek figyelembevétele mellett történhet. Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az ingatlan rendeltetésszerű használatának akadályozása miatt az akadályozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg.

(2) A pályavasút, a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság az ingatlan tulajdonosának (használójának) kártalanítása mellett jogosult a vasúti pályán a szabad kilátást akadályozó, továbbá a vasúti vezetékek nyomvonalában lévő növényzet eltávolítására, ha azt a közlekedés biztonsága az üzemzavar megelőzése, valamint a vezeték létesítése, javítása vagy karbantartása indokolja.

(3) A vasúti célra szolgáló erősáramú vezetékek és tartószerkezetek idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemben tartására a külön törvényben foglaltakat kell alkalmazni.

IX/A. Fejezet[50]

FELSZÍN ALATTI VASÚT-LÉTESÍTÉSI JOG[51]

13/A. §[52] (1) Az országos és a helyi közforgalmú vasút létesítője jogerős létesítési engedély birtokában jogosult a nyomvonal által érintett ingatlant - annak felszíne alatt - felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítésére és üzemeltetésére igénybe venni (felszín alatti vasút-létesitési jog) .

(2) A felszín alatti vasút vasúti pályájának és tartozékainak létesítése és üzemeltetése fontos közérdekű tevékenység. Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az igénybevételt.

(3) Az (1) bekezdés alapján létesülő felszín alatti vasúti pályának és tartozékainak tulajdonjoga önálló építményként a 3. § (1) bekezdésében meghatározott személyt illeti meg. A felszín alatti vasúti pálya és tartozékai létesítése egyebekben nem érinti a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonjogát.

(4) Nem illeti meg elővásárlási jog

a) az (1) bekezdés alapján létesített felszín alatti vasúti pálya és tartozékai tulajdonosát a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlanra,

b) a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát az (1) bekezdés alapján létesített felszín alatti vasúti pályára és tartozékaira.

(5) E törvény alkalmazásában a felszín alatti vasút létesítőjén a közforgalmú vasút létesítési engedélyének jogosultját, illetve

a) helyi közforgalmú vasút üzemeltetése esetében annak tulajdonosát,

b) országos közforgalmú vasút üzemeltetése esetén a pályavasúti tevékenységet ellátó személyt

kell érteni.

(6) A felszín alatti vasút nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét

a) országos közforgalmú vasút esetén a miniszter,

b) helyi közforgalmú vasút esetén a települési önkormányzat (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat)

rendeletben teszi közzé.

13/B. §[53] (1) A felszín alatti vasút létesítője a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan igénybevételéről - a 13/A. § (6) bekezdésben foglalt rendelet hatálybalépését követően és az igénybevételt legalább 30 nappal megelőzően - írásban értesíti az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosát. Társasház esetén a társasház közösséget, lakásszövetkezeti ház esetén a lakásszövetkezetet vagy az ezek képviseletére jogosult személyt kell értesíteni. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői jog esetében a vagyonkezelőt is értesíteni kell.

(2) Amennyiben a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát korlátozza vagy akadályozza, a tulajdonos a használat korlátozásának, akadályozásának megfelelő, illetve ezzel összefüggésben bekövetkező forgalmi értékcsökkenésnek megfelelő mértékű egyösszegű kártalanításra jogosult. A kártalanítás az igénybevétellel okozott érdeksérelem bekövetkezésekor esedékes. Az ingatlan tulajdonosa (lakásszövetkezet esetén ideértve a tulajdoni különlapon feltüntetett tulajdonosokat is) a kártalanítási igényét a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján létesített felszín alatti vasút használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti a felszín alatti vasút létesítőjével szemben.

(3) A kártalanítás módjáról és mértékéről a felszín alatti vasút létesítőjének az ingatlan tulajdonosával a kártalanítási ajánlat írásban történő megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. A kártalanítást - a felek eltérő megállapodásának hiányában - pénzben kell megfizetni.

(4) Megegyezés hiányában bármelyik fél kérelmére a korlátozásért vagy az akadályoztatásért járó kártalanítást a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal vezetője határozatban állapítja meg a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szabályok szerint. A megegyezés hiányának minősül az is, ha a felszín alatti vasút létesítője a kártalanítási igény hozzá való megérkezésétől számított 45 napon belül nem tesz ajánlatot egyezségre, vagy a vele közölt ajánlatra nem nyilatkozik.

(5) A közigazgatási hivatal vezetőjének eljárására és a határozata elleni jogorvoslatra a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendeletben meghatározott rendelkezéseket - a 13/C. § (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kell alkalmazni.

13/C. §[54] (1) Amennyiben a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel akár a létesítés, akár az üzemeltetés során a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza, a felszín alatti vasút létesítője az ingatlan megvásárlását, ennek sikertelensége esetén kisajátítását kezdeményezi.

(2) Az ingatlan megvásárlása és kisajátítása kezdeményezésénekjoga a felszín alatti vasút-létesítési joggal terhelt ingatlan tulajdonosát is megilleti, ha a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben akadályozza. Az ingatlan tulajdonosa igényét a felszín alatti vasút-létesítési jog alapján létesített felszín alatti vasút használatbavételi engedélye végrehajthatóvá válásától számított két évig érvényesítheti. Amennyiben a tulajdonos az itt meghatározott feltételek fennállását bizonyította, a kisajátítási eljárást le kell folytatni.

(3) A kisajátított ingatlan országos közforgalmú vasút esetén az állam, helyi közforgalmú vasút esetében pedig annak a helyi önkormányzatnak (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzatnak) a tulajdonába kerül, amelynek területén a felszín alatti vasút létesült vagy létesülni fog.

(4) Az (1) és a (2) bekezdés alapján történő kisajátítás közérdeket szolgál. Azt, hogy a cél közérdekű, a kisajátítási eljárás során az erre egyébként hatáskörrel rendelkező szerv nem vizsgálja.

(5) A kisajátítási eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bíróságnak a keresetlevél beérkezését követő 45 napon belül tárgyalást kell tartania,

b) a bíróságnak a jogalap tekintetében három hónapon belül közbenső ítélettel döntést kell hoznia, kivéve, ha az ügyben igazságügyi szakértő kirendelése szükséges és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor,

c) a bíróság - kérelemre - ideiglenes intézkedéssel rendelkezhet az ingatlan birtokba adásáról, amennyiben a kártalanítás igazságügyi szakértő által megállapított összegének a birtokbaadással egyidejű megfizetését a felszín alatti vasút létesítője vállalja. A pert - a felek megegyezésének hiányában - a kártalanítás összegszerűsége tekintetében tovább kell folytatni,

d) a pert a felszín alatti vasút létesítőjének az ingatlan tulajdonosa ellen is, az ingatlan tulajdonosának pedig a felszín alatti vasút létesítője ellen is meg kell indítania.

(6) Az (1) és a (2) bekezdés alapján kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételár a kisajátítási eljárás során megállapított kártalanítással megegyezően adó- és illetékmentes.

13/D. §[55] (1) A felszín alatti vasút-létesítési jog alapján történő felszín alatti vasút létesítésével és üzemeltetésével az ingatlanban, az ingatlan alkotórészében és tartozékában okozott károkat, beleértve a károk megelőzésére, csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is, a felszín alatti vasút létesítője a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek szerint köteles megtéríteni.

(2) Nem jár kártalanítás az építményben okozott kárért, ha az építményt a 13/A. § (6) bekezdésében meghatározott rendelet hatálybalépését követően építési engedély nélkül vagy az építési engedélyben a felszín alatti vasút-létesítési jogra tekintettel megszabott feltételek megsértésével emelték.

(3) A kártalanítást - eltérő megállapodás hiányában -pénzben kell megfizetni. Az esedékessé vált kártalanításról a felszín alatti vasút létesítőjének meg kell kísérelni egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a felszín alatti vasút létesítője a kártalanítás esedékessé válásától számított 30 napon belül szakértői véleménnyel alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak fizetni.

(4) A károsult az esedékessé vált, de határidőben nem teljesített kártalanítási követelését, továbbá a már kifizetett kártalanítást meghaladó többletkártalanítási igényét a felszín alatti vasút létesítője ellen indított polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.

13/E. §[56] A felszín alatti vasút létesítésével és üzemeltetésével okozott egyéb károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

X. Fejezet

MUNKAVÁLLALÓI JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

14. § (1) A vasúti forgalom közvetlen ellátásában az vehet részt, aki a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkezik, és az egészségügyi alkalmasság követelményeinek megfelel.

(2) A közforgalmú vasút munkavállalója egyenruha (formaruha) viselésére kötelezhető.

(3) A közforgalmú vasút munkavállalóját, nyugdíjasát és igényjogosult hozzátartozóikat utazási és fuvarozási kedvezmény illeti meg.

(4) A miniszter - a (3) bekezdésen túlmenően - rendeletben állapítja meg az egyenruha (formaruha) viselésére kötelezettek és az utazási és fuvarozási kedvezmény igénybevételére jogosultak körét, továbbá a viselés, illetve az igénybevétel feltételeit.

(5) A vasutas biztosítottak az elkülönült, egységes vasútegészségügyi szervezeten belül gyógyító-megelőző és teljes körű üzemegészségügyi ellátásra, továbbá közegészségügyi és járványügyi szolgáltatás igénybevételére jogosultak. A vasutas biztosítottak körét és a jogosultság mértékét a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter a népjóléti miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

(6) A közforgalmú vasút végrehajtó szolgálatot ellátó munkavállalói mentesülnek az 1967. évi 29. tvr.-ben meghatározott időleges munkakötelezettség alól.

XI. Fejezet

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

15. § A törvény alkalmazásában:

a) vasúti pálya: a sínpálya, a hozzá tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - védő (biztonsági) földterülettel; valamint a magasvasút, a függőpálya és a sífelvonó esetében a hordozásukra és mozgásirányuk vezérlésére szolgáló tartószerkezet, kötél és sín, ideértve ezek tartozékait és az elhelyezésükre szolgáló földterületet;

b) vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, a híd és az áteresz, a vasútnak vasúttal és más közlekedési úttal való kereszteződése, a vasúti peron, a rakodó-, járműmozgató, mérlegelő- és egyéb - a személyszállítást és áruforgalmat kiszolgáló - berendezés, a vasúti távközlő, jelző- és biztosítóberendezés, a vasúti villamos felsővezeték és az ehhez kapcsolt berendezés;

c) iparvágány: a közforgalmú vasúti pályát és a vasúti szolgáltatást igénybe vevő telephelyét összekötő sínpálya;

d) üzemi vágány: a vasúti pályának (sínpályának) az a része, amelyet nem személyszállítás, illetve árutovábbítás céljára létesítenek (pl. javítóvágány);

e) üzemi létesítmény: a vasúti ingatlan (föld, épület, építmény), az a) pontban említett földterületek kivételével;

f) vasúti jármű: a vasúti pályán, az iparvágányon és az üzemi vágányon közlekedő vontató, vontatott és önjáró jármű;

g) árutovábbítás: árufuvarozási szerződés vagy szállítmányozási szerződés alapján - díj ellenében - végzett árufuvarozás, valamint a saját áru szállítása;

h) állami erdei vasút: erdőgazdálkodó által üzemeltetett, az állam tulajdonában levő saját használatú vasút.

i)[57] biztonsági tanúsítvány: igazolás, amely tanúsítja, hogy a vállalkozó vasút, illetve a vasúti társaság, valamint a külföldi székhelyű vasúti társaság járművei és személyzete alkalmas a biztonságos vonatközlekedtetésre,

j)[58] országos közforgalmú vasúti pálya: az a pálya, amelyen az országos közforgalmú vasutak forgalma lebonyolódik.

XII. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. § (1)[59]

(2) Az állami erdei vasútnak a 12. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott menetrend alapján végzett személyszállítási tevékenysége közszolgáltatási tevékenységnek minősül.

(3)[60] A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényt a következő kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel kell alkalmazni:

a) A koncessziós társaság - a koncessziós tevékenységén kívül - a következő tevékenységek gyakorlására jogosult:

aa) vasúti árutovábbítás, szállítmányozás;

ab) kereskedelmi, vendéglátó, egyéb utaskiszolgáló létesítmények építése és üzemeltetése;

ac) idegenforgalmi tevékenység folytatása.

b)[61] nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek az FHéV Rt. vasúti pályája, a múzeumvasút, a sikló, a függőpálya - ideértve a sífelvonókat is - működtetése, valamint az azokkal (azokon), illetve a saját használatú vasúton végzett személyszállítás

(4) Az elkülönült, egységes vasútegészségügyi szervezet és a vasutas nyugdíjfolyósító szerv munkavállalóit a 14. § (3) és (5) bekezdésének alkalmazása szempontjából a közforgalmú vasút munkavállalójának kell tekinteni.

(5)[62] a MÁV Rt. mint egyszemélyes állami tulajdonban levő gazdasági társaság a vasúti személyszállításhoz és árutovábbításhoz közvetlenül kapcsolódó főtevékenységet végző gazdasági társaságnak egyedüli tagja, illetve egyedüli részvényese lehet.

16/A. §[63] A közszolgáltatási tevékenységnek minősülő menetrend szerinti vasúti személyszállítási tevékenységre a Tanácsnak a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló 1969. június 26-i 1191/69/EGK rendeletét, valamint az azt módosító 1893/91/EGK rendeletét az e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

17. § (1) Ez a törvény 1994. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg a vasutakról szóló 1968. évi IV. törvény, a társadalombiztosítás szervezetéről és irányításáról szóló 1984. évi 5. törvényerejű rendelet 9. §-ának (4) bekezdése, a közlekedéssel összefüggő hatósági engedélyezési rendszer módosításáról szóló 1985. évi 5. törvényerejű rendelet 1. §-a, valamint a vízügyi és egyes közlekedési törvények, törvényerejű rendeletek módosítása a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvénnyel összefüggésben című, 1992. évi XXXIX. törvény 4-6. §-ai hatályukat vesztik.

(2)[64]

(3)[65]

(4)[66] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a vasutak kölcsönös átjárhatóságának szabályait,

b) a vasútvállalatok engedélyezésének rendjét,

c) a vasúti építmények engedélyezésének és üzemeltetésük ellenőrzésének szabályait,

d) az országos közforgalmú vasutaknál dolgozók, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján tevékenységet végző személyek munkaköri és szakmai alkalmassága vizsgálatának, továbbá véleményezésének szabályait,

e) a vasúti járművezetők képzésének, vizsgáztatásának és szakképesítésének szabályait,

f) a vasúti menetrend készítésének szabályait,

g) az országos közforgalmú vasúthálózat vonalainak besorolását,

h) az országos közforgalmú vasúti pálya kapacitáselosztásának és a vasúti pálya igénybevételének részletes szabályait,

i) a pályahasználati díj meghatározásának - annak elvei tekintetében a pénzügyminiszterrel együttesen - részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(5)[67] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az országos közforgalmú vasút felszín alatti nyomvonala által érintett ingatlanok jegyzékét rendeletben közzétegye.

18. §[68] Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

- a Tanács 91/440/EGK irányelve a Közösség vasútjainak fejlesztéséről, valamint az azt módosító, a Parlament és a Tanács 2001/12/EK irányelve,

- a Tanács 95/18/EK irányelve a vasútvállalatok engedélyezéséről, valamint az azt módosító, a Parlament és a Tanács 2001/13/EK irányelve és

- a Parlament és a Tanács 2001/14/EK irányelve a vasúti infrastruktúra kapacitás elosztásáról, a vasúti infrastruktúra használatának díjáról és a biztonsági tanúsítványról.