129/1996. (VII. 31.) Korm. rendelet

a menekülteket és a Magyar Köztársaság területén ideiglenes menedéket élvezőket megillető egyes ellátásokról[1]

A Kormány a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 69. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § E rendeletben meghatározott ellátásokra jogosult az a külföldi személy

a) akit a Magyar Köztársaság a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. július 28-án elfogadott Egyezmény, valamint a menekültek helyzetére vonatkozóan 1967. január 31-én létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1989. évi 15. törvényerejű rendelet alapján menekültként elismert;

b) aki a Magyar Köztársaságtól menekültkénti elismerését kéri, az erre irányuló eljárás tartama alatt;

c) aki a Magyar Köztársaság területén ideiglenes menedéket élvez;

d) az a)-c) pontokban felsorolt személyeket családegyesítés címén követő házastársa és kiskorú közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].

2. § E rendelet alkalmazásában ideiglenes menedéket élvező: az a külföldi személy, aki háborús fenyegetettség vagy etnikai összecsapás miatt a Magyar Köztársaság területére menekült, és kérelmére a Menekültügyi és Migrációs Hivatal helyi szerve (a továbbiakban: helyi szerv) nyilvántartásba vett, továbbá rendelkezik magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel, illetőleg igazolással.

3. § (1) A Menekültügyi és Migrációs Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) belföldi társadalmi, karitatív és egyéb szervezetekkel, a helyi önkormányzatokkal, valamint egyházakkal (a továbbiakban: megbízott szervezet) az e rendeletben meghatározott ellátásokra és az azokkal járó költségek megtérítésére szerződést köthet.

(2) A megbízott szervezetet - lehetőség szerint - pályázat alapján kell kiválasztani. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a szolgáltatásban, illetve ellátásban részesülők körét, a nyújtandó ellátások, illetve szolgáltatások megnevezését, időtartamát. A pályázatokat a Hivatal vezetője által kijelölt bizottság bírálja el.

(3) A szerződést írásban kell megkötni, amelynek - a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a megbízott szervezetet létrehozó bírósági bejegyzés, illetve külön jogszabály szerint engedélyhez kötött tevékenységet végző szervezet esetében a vonatkozó hatósági engedély adatait;

b) a szerződés tárgyát képező ellátások, illetve szolgáltatások teljesítésének módját, valamint ellenértékét;

c) az ellenérték átutalására és elszámolására vonatkozó kikötéseket;

d) a szerződés felmondásának és az esetleges jogviták rendezésének módját.

Nevelés, oktatás, nevelési-oktatási és gyermekintézményi elhelyezés

4. § (1) A jogosult óvodai nevelésével, általános, középiskolai, szakmunkásképző és szakiskolai oktatásával, továbbá kollégiumi és gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezésével összefüggő étkezési, tanfelszerelési, utazási (bérlet), iskolai kirándulás költségét a Hivatal megtéríti.

(2) A magyar nevelési-oktatási intézményben történő neveléssel, illetve oktatással kapcsolatos működési és fenntartási költségekből,

a) ha a gyermekek részére külön óvodai csoportot, tanulócsoportot, osztályt, kollégiumi csoportot szerveznek (a tanulók nem a magyar tanulókkal tanulnak), és a Hivatal a megbízott szervezettel szerződést kötött, teljes összegét,

b) ha a gyermekek részére külön óvodai csoportot, tanulócsoportot, osztályt, kollégiumi, illetőleg intézményi csoportot nem szerveznek (a magyar gyermekekkel együtt vesznek részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben), az intézményi működési költség gyermekekre eső része és a normatíva közötti különbség összegét,

c) ha a tanulók anyanyelvű képzése vagy a magyar nyelv tanítása miatt külön nyelvoktatási program szervezése válik szükségessé, a nemzetiségi kiegészítő normatíva összegét

téríti meg a Hivatal.

(3) Ha a tanulók részére a magyar közoktatási rendszerbe nem illeszthető oktatási intézményt hoznak létre - és a Hivatal a megbízott szervezettel szerződést kötött -, az oktatással és neveléssel összefüggő működési és fenntartási költségek teljes összegét téríti meg a Hivatal.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott költségeket az önkormányzati intézmény a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) útján, más intézmény pedig közvetlenül a Hivataltól igényelheti vissza.

5. § (1) A jogosult magyar nyelvi oktatásával (alapfokú nyelvoktatás, felzárkóztató nyelvi képzés) felmerült költség akkor téríthető meg, ha ahhoz a Hivatal előzetesen hozzájárult.

(2) Az oktatás szervezője igazolt költségének megtérítését közvetlenül igényelheti vissza a Hivataltól.

6. § (1) A jogosultnak, illetve gyermekének első alapképzésében történő felsőfokú oktatásával összefüggő költséget - kérelmére, legfeljebb a képzettség megszerzéséhez előírt időtartamra - a Hivatal részben vagy egészben átvállalhatja. A kérelemhez csatolni kell az érintett intézmény vezetőjének javaslatát, valamint a felvételről szóló igazolást.

(2) A megállapított támogatás folyósításának feltétele, hogy a hallgató minden év szeptemberének, illetőleg februárjának utolsó napjáig igazolja, hogy a felsőoktatási intézménybe beiratkozott.

(3) A Hivatal az átvállalt költséget az oktatási intézmény bankszámlájára utalja át.

Egészségügyi ellátás

7. § (1) Ha az 1. § b)-d) pontjaiban felsorolt jogosult nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 16/A. § (3) bekezdésében felsorolt egészségügyi szolgáltatásokra térítésmentesen jogosult, kivéve

a) a mesterséges megtermékenyítést, valamint

b) az orvosi rehabilitáció keretében rendelt szanatóriumi ellátást.

(2) Az 1. § b) és c) pontjában meghatározott jogosult az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül is térítésmentesen jogosult:

a) terhesség-megszakításra, annak indokától függetlenül;

b) az orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben gyógyászati segédeszköz igénybevételére, illetve javítására, a közgyógyellátásra jogosultakra vonatkozó feltételek szerint;

c) a külön jogszabály szerint "egészségügyi rendelkezés" vagy "közgyógyellátásra jogosult" jogcímen, az egyes jogcímekhez meghatározott társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyszerre.

(3) A Hivatal az (1) és (2) bekezdésben felsorolt egészségügyi szolgáltatás díját, illetve a szolgáltatással kapcsolatban felmerült költségeket az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben felsoroltakat meghaladó ellátás térítési díjához a Hivatal nem nyújt támogatást.

8. § (1) A 7. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatásról - amennyiben az más egészségügyi szolgáltató útján nem biztosított - a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatóknak kell gondoskodni.

(2) A Hivatal a külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított, a 25. § szerinti okirat megjelölését, számát is tartalmazó vény alapján kiadott, gyógyászati segédeszköz, gyógyszer [7. § (2) bek. b)-c) pontja] fogyasztói árát téríti meg.

Egyszeri letelepedési segély

9. § (1) Az 1. § a) pontjában meghatározott jogosult részére - kérelmére - a vele együtt élő vagy családegyesítés útján hozzá érkezett, valamint a jogosult érkezésétől számított egy éven belül született, eltartott kiskorú gyermek után egyszeri letelepedési segély adható, ha a családban az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(2) A segélyt a jogosult lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye szerint illetékes jegyző állapítja meg és folyósítja. A segély összegét a Hivatal téríti meg.

(3) A kérelem a jogosult menekültkénti elismerésétől, vagy ezt követően a gyermek érkezésétől, illetőleg születésétől számított hat hónapon belül nyújtható be.

(4) Az egyszeri letelepedési segély összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb ötszöröséig terjedhet.

Otthonteremtési támogatás

10. § (1) Az 1. § a) pontjában meghatározott nagykorú jogosult részére az első lakáshoz jutás támogatása céljából a jogosult menekültkénti elismerésétől számított 5 éven belül egy alkalommal otthonteremtési támogatás adható, ha a jogosultnak vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának Magyarországon nincs lakástulajdona vagy állandó lakáshasználati joga. A határidőn belül a jogosult akkor is támogatható, ha időközben magyar állampolgárságot szerzett.

(2) A támogatás felhasználható lakás, családi ház, építési telek vásárlására, lakás, családi ház (a továbbiakban együtt: ingatlan) építésére, lakhatóvá tételére, felújítására, bővítésére, bérlakás szerzésére, felújítására, az otthonteremtés céljára felvett pénzintézeti kölcsön visszafizetésére.

(3) Az otthonteremtés támogatása kamatmentes kölcsön formájában történik.

(4) A támogatás összege öt vagy több tagú család - egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók - esetében 600 ezer, négytagú család esetében 500 ezer, háromtagú család esetében 400 ezer, kéttagú család esetében 300 ezer, egyedülálló esetében 200 ezer forintig terjedhet, de nem haladhatja meg a lakáshoz jutás költségének 70 százalékát.

11. § (1) A kamatmentes kölcsön 1-15 évi időtartamra nyújtható. A visszafizetés megkezdésére a jogosult kérelmére legfeljebb 1 évig terjedő türelmi idő állapítható meg. Különös méltánylást érdemlő esetben (különösen a jogosult önhibáján kívüli súlyos és tartós egészségromlása) - a jogosult kérelmére - a visszafizetés legfeljebb öt évig terjedő időtartamra felfüggeszthető, illetőleg a kamatmentes kölcsön még nem törlesztett része vissza nem térítendő támogatásra változtatható.

(2) A támogatás összegének és a visszafizetés feltételeinek megállapításánál figyelembe kell venni a jogosult jövedelmét, vagyonát, rendszeres pénzellátásra szóló jogosultságát, keresőtevékenységét, továbbá az általa igénybe vett, központi, illetve önkormányzati forrásból finanszírozott kedvezményeket és támogatásokat, családi körülményeit (pl. fogyatékos családtagról történő gondoskodás), valamint azt, hogy a kérelem tárgyát képező ingatlan nem haladhatja meg a magyar állampolgárok által igénybe vehető, a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.

(3) A kamatmentes kölcsön biztosítására, annak visszafizetéséig, a Hivatalt az ingatlanon jelzálogjog illeti meg.

(4) A támogatást folyósító szerv által felszámított kezelési költség a támogatásban részesülőt terheli.

(5) Ha a kamatmentes kölcsönt több személy közösen kapta, a kölcsön törlesztéséért, illetőleg visszafizetéséért egyetemlegesen felelősek.

12. § (1) Az ingatlanra kamatmentes kölcsön támogatás esetén a tartozás fennállásáig, vissza nem térítendő támogatás esetén öt évig tartó elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(2) Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt az ingatlant csak a Hivatal írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni vagy megterhelni. A hozzájárulás akkor adható meg, ha a támogatásban részesült

a) az ingatlan elidegenítésével egyidejűleg vállalja a még fennálló kölcsöntörlesztés egyösszegű visszafizetését, vagy

b) a támogatással megszerzett ingatlant a tulajdonába kerülő másik ingatlanra úgy cseréli el, illetőleg újabb ingatlant úgy szerez, hogy a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom a másik ingatlanra átjegyezhető.

13. § (1) A Hivatal a tudomására jutástól számított 30 napon belül felszólítja a támogatásban részesültet a támogatás egy összegben, 8 napon belül történő visszafizetésére, ha a támogatással szerzett ingatlant öt éven belül elidegeníti, építési telek vásárlása esetén akkor is, ha öt éven belül az ingatlan felépítését nem fejezi be, kivéve, ha azt másik, saját tulajdonú ingatlanra cseréli.

(2) Egy összegben kell visszafizetni a támogatást akkor is, ha a támogatásban részesülő véglegesen hazatér, vagy véglegesen harmadik országba távozik.

14. § (1) Az otthonteremtés támogatására a jegyző tesz javaslatot a Hivatalnak. A javaslatnak tartalmaznia kell:

a) annak igazolását, hogy a kérelmező az 1. § a) pontjának hatálya alá esik;

b) a kérelmező nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyi igazolványának számát, az őt menekültként elismerő határozat számát, lakóhelyét, tartózkodási helyét, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók nevét, születési helyét és idejét;

c) tájékoztatást a kérelmező, illetőleg a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni helyzetéről, valamint arról, hogy magának, illetve együttköltöző közeli hozzátartozóinak Magyarországon nincs lakástulajdona vagy állandó lakáshasználati joga;

d) a megszerezni kívánt ingatlanra vonatkozó lényeges adatokat (az ingatlan helye, forgalmi értéke, nagysága stb.);

e) utalást arra, hogy a jogosult vagyoni, jövedelmi viszonyait tekintve reálisnak minősíthető-e az ingatlan vételárának kifizetése, az építési, felújítási költségek viselése és a kért kölcsön visszafizetése;

f) a támogatás összegére, kamatmentes kölcsön esetén a visszafizetés időtartamára és megkezdésének időpontjára vonatkozó véleményt;

g) a támogatás felfüggesztésére, a kamatmentes kölcsön még nem törlesztett részének vissza nem térítendő támogatásra történő változtatására tett javaslatát;

h) a különös méltánylást érdemlő körülményeket.

(2) A javaslathoz csatolni kell:

a) az ingatlan adásvételére vonatkozó megállapodást (előszerződést, vételre történő kijelölést), a tulajdoni lap 90 napnál nem régebbi másolatát, építkezés esetén az építési engedélyt;

b) a kérelmező, valamint házastársa (élettársa) és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók keresetének, jövedelmének igazolását;

c) a különös méltánylást igénylő körülmények mérlegeléséhez szükséges igazolásokat.

(3) A jegyző a Hivatal döntése alapján a támogatásra szerződést köt a jogosulttal, gondoskodik a támogatás pénzintézet útján történő folyósításáról, az ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom, kamatmentes kölcsön esetében a jelzálogjog bejegyeztetéséről és törléséről, valamint a kölcsön nyilvántartásáról.

(4) Amennyiben a jogosult a részére megállapított támogatást - az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított - hat hónapon belül nem használja fel, azt a támogatást folyósító szerv, illetve a jegyző visszautalja a Hivatalnak.

Egyéb támogatások

15. § (1) Az 1. § a) pontjában megjelölt jogosult részére a lakás fekvése szerint illetékes jegyzőnél benyújtott kérelmére lakbérének, albérleti díjának és szállásköltségének megfizetéséhez - a jegyző javaslata alapján - a Hivatal támogatást adhat.

(2) A támogatás hat hónapra állapítható meg. A jogosult kérelmére a támogatás időtartama legfeljebb két ízben hat hónappal meghosszabbítható.

(3) A támogatás összege legfeljebb a bérbeadó által igazolt lakbér, albérleti díj, szállásköltség 50 százaléka lehet.

(4) A támogatás összegét a jegyző folyósítja, és igénylésére a Hivatal téríti meg.

16. § (1) Az 1. § a) pontjában meghatározott jogosult részére - kérelmére - a helyi szerv igazolást állíthat ki a jogosult okmányainak térítésmentesen magyar nyelvre történő hiteles lefordításához.

(2) A fordítás költségét az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda részére a Hivatal megtéríti.

17. § (1) Az ideiglenes menedéket élvező [1. § c) pont] hetente külön jogszabályban meghatározott összegű rendszeres pénzbeli támogatásra jogosult feltéve, hogy

a) menekülteket befogadó állomáson vagy átmeneti szálláshelyen nem részesül ellátásban és elhelyezésben, továbbá

b) lakhatásáról és ellátásáról a 3. § (1) bekezdése szerint más nem gondoskodik.

(2) A támogatást a jogosult szálláshelye szerint illetékes jegyző folyósítja, és igénylése alapján a Hivatal megtéríti.

(3) A természetbeni támogatást a Hivatal, illetőleg az adományozó megbízottja adja át a jogosultnak.

18. § (1) A jogosult végleges hazatérése vagy harmadik országba történő végleges távozása esetén a külön jogszabályban meghatározott közforgalmi személyszállítási utazási kedvezményen kívül a helyi szerv által kiállított igazolás alapján kiadott, az igazolásban megjelölt célállomásig érvényes menetjegy árát a Hivatal a közlekedési szolgáltatónak megtéríti.

(2) A jogosult ingyenes utazásra jogosító igazolás kiadását kérheti a befogadó állomáson, az átmeneti szálláshelyen vagy a helyi szervnél, amennyiben

a) a Hivatal által támogatott szakképzésen, átképzésen,

b) szakmailag indokolt és a tartózkodási helyéhez legközelebb eső megfelelő feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltató által nyújtott gyógykezelésen,

c) magyar nyelvoktatáson

vesz részt,

d) bírósági vagy hatósági ügyét intézi.

(3) Az utazási igazolás helyközi utazásra jogosít, az abban megjelölt közlekedési szolgáltató vonalain.

(4) Az utazási igazolás formájáról és a támogatás elszámolásáról a Hivatal megállapodást köt az érintett közlekedési szolgáltatóval.

19. § Amennyiben az 1. § b)-d) pontjában meghatározott jogosult temetéséről az önkormányzat gondoskodott, ezzel járó kiadásait a jegyző igénylése alapján a Hivatal téríti vissza.

Menekültszolgálati feladatokkal összefüggő kiadások megtérítése

20. § (1) A Hivatal hozzájárulhat a helyi szerv működéséhez szükséges feltételek biztosításához. A hozzájárulásra a Hivatal megállapodást köt az érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal.

(2) A Hivatal megállapodás alapján megtérítheti a menekültszolgálati feladatokkal összefüggő egyéb, különösen a tájékoztatással, a nyilvántartással és a menekültüggyel foglalkozók képzésével, továbbképzésével kapcsolatos kiadásokat.

(3) A menekülteket befogadó állomások, valamint a szükség esetén ideiglenes ellátást és elhelyezést nyújtó átmeneti szálláshelyek fenntartásáról a Hivatal gondoskodik.

Nemzetközi kötelezettségek teljesítése

21. § A Hivatal teljesíti a nemzetközi menekültügyi szervezetek magyar tagságával járó - nemzetközi szerződésen vagy megállapodáson alapuló - díj, hozzájárulás vagy egyéb költség fizetési kötelezettségeket.

Adományok

22. § (1) A Hivatal, illetőleg szervei gazdálkodnak - az adományozó által meghatározott feltételek megtartásával - a menekültügyi célra juttatott belföldi és külföldi pénzbeli, valamint természetbeni támogatással.

(2) A Hivatal, illetőleg szervei a pénzbeli és a természetbeni támogatásokról, azok felhasználásáról kötelesek elkülönített nyilvántartást vezetni.

A költségek visszaigénylése

23. § (1) A jegyző, valamint az intézmények a rendelet alapján a Hivatal költségvetése terhére teljesített kiadásait az egyéb kiadásoktól elkülönítve kötelesek nyilvántartani.

(2) A Hivatal költségvetése terhére ellátást, támogatást vagy szolgáltatást nyújtó szerv vagy intézmény köteles meggyőződni a támogatást kérő jogosultságáról.

(3) A Hivatal a rendelet alapján nyújtott ellátás, támogatás vagy szolgáltatás költségeit utólagos elszámolás alapján téríti meg. A költségtérítést - a jogosult nevének és a 25. §-ban felsorolt okiratok valamelyike sorszámának vagy ügyiratszámának feltüntetésével - havonként részletezett számla alapján lehet igényelni a Hivataltól, az általa meghatározott nyomtatványon.

(4) A 7. §-ban meghatározott egészségügyi ellátást nyújtó intézmény a Hivatal által adott térítés elszámolásakor a társadalombiztosítási támogatás igénybevételének és elszámolásának szabályairól szóló külön jogszabályban foglaltakat is megfelelően alkalmazza.

(5) A Hivatal a jogosultak ellátásához nélkülözhetetlen kiadások fedezetét az érintett önkormányzattal kötött megállapodás alapján megelőlegezheti.

A jogosultság igazolása

24. § (1) A támogatást kérő a következő okiratokkal igazolhatja jogosultságát:

a) az 1. § a) pontjában meghatározott kérelmező személyi igazolvánnyal, annak kiállításáig a menekültként való elismeréséről szóló jogerős határozattal;

b) az 1. § b) pontjában meghatározott kérelmező a menekültként való elismerésről szóló 101/1989. (IX. 28.) MT rendelet 4. számú melléklete szerint kiállított igazolással;

c) az 1. § c) pontjában meghatározott ideiglenes menedéket élvező jogosult a helyi szerv által kiállított hatósági igazolvánnyal, továbbá a magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel, illetőleg igazolással;

d) az 1. § d) pontjában meghatározott jogosult az a)-c) pontban említett okiratok bármelyikével.

(2) Az ideiglenes menedéket élvező az ellátásokra való jogosultságát a 25. §-ban meghatározott hatósági igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány) igazolja. Az igazolványt a helyi szerv állítja ki és adja át a jogosultnak.

25. § (1) Az igazolvány tartalmazza az ideiglenes menedéket élvező

a) nevét,

b) születési helyét, idejét,

c) szálláshelyét,

d) útlevelének és magyarországi tartózkodásra jogosító engedélyének, igazolásának számát,

e) nyilvántartásba vételének időpontját,

f) arcképét,

g) a vele közös háztartásban élő kiskorú közeli hozzátartozóinak nevét, születési helyét és idejét.

(2) Az igazolvány az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza:

a) az igazolvány sorszámát és érvényességi idejét;

b) a 17. § (1) bekezdése szerinti támogatás igénybevételének tanúsítására szolgáló bejegyzési táblázatot;

c) az igazolvány kiállítójának aláírását és a helyi szerv bélyegzőlenyomatát.

(3) Az igazolványba bejegyzést tehet:

a) a helyi szerv az ideiglenes menedéket élvező adataiban bekövetkezett változásokról;

b) az idegenrendészeti hatóság a magyarországi tartózkodásra jogosító engedély számának feltüntetésére;

c) a 17. § (1) bekezdése szerinti támogatás folyósítója a folyósítás megtörténtének igazolására.

Átmeneti és záró rendelkezések

26. § A rendelet hatálybalépése előtt megtérítési kötelezettséggel nyújtott támogatásokra fennálló visszafizetési igényt a kötelezett lakóhelye szerint illetékes jegyző érvényesíti.

27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

28. § Felhatalmazást kap a belügyminiszter, hogy a - pénzügyminiszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg az ideiglenes menedéket élvező jogosult rendszeres pénzbeli támogatásának heti összegét.

29. §[2] E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a menekülteket befogadó állomásokról szóló 64/1989. (VI. 30.) MT rendelet 4. §-a és az azt módosító 21/1995. (III. 3.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök