13/1996. (XI. 5.) MKM-BM együttes rendelet

a sportszakmai képesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló - többször módosított - 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szk.) 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, 13. §-ának (1) bekezdésében és 14. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény 2. §-ának e), a 3. §-a (2) bekezdésének b), valamint 5. §-ának h) pontjaiban foglaltak végrehajtására a következőket rendeljük el:

1. § (1) E rendelet mellékleteként kiadjuk az egyes sportszakmai szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit.

(2) Szakmai vizsga szervezésére jogosultak a szakképzést folytató intézmények [Szk. 2. § (1) bek.] mellett

a) valamennyi szakképzés tekintetében a felsőoktatási intézmények,

b) a sportoktatói szakképzés tekintetében a megyei, fővárosi önkormányzat.

(3)[1] A szakágak (sportágak) központi tantárgyi programjainak kidolgoztatásáról, a szakági (sportági) követelmények kiadásáról, valamint a vizsgaelnökök megbízásáról az önkormányzati és területfejlesztési miniszter gondoskodik.

(4) A szakmai vizsgabizottság [Szk. 14. § (2) bek.] munkájában

a) a sportoktatói és a sportedzői képesítés tekintetében az érintett országos sportági szakszövetség, illetve területi szervének képviselője,

b)[2] a sportszervező, -menedzser képesítés tekintetében pedig az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium képviselője vesz részt.

2. §[3] Az állam által elismert sportoktatói és sportedzői szakképesítés a sportrekreációban, valamint azokban a sportágakban szerezhető, amelyek sportági szakszövetségei megfelelnek a sportról szóló 2004. évi I. törvényben foglaltaknak.

3. § Ez a rendelet a kihirdetésétől számított 8. napon lép hatályba.

Melléklet a 13/1996. (XI. 5.) MKM-BM együttes rendelethez

1. A sportoktató szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 86 4 3419 12 3 0 09

2. A szakképesítés megnevezése: sportoktató (szakág megjelölésével)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A sportoktató mindenekelőtt a sportegyesületekben alapfokú edzői (nevelő, oktató, képző) tevékenységet végez. Ennek keretében megtanítja a sportág legalapvetőbb technikai, taktikai és szabályismereteit, felkészíti tanítványait a versenyekre. Oktató, nevelő, képző tevékenysége eredményeként a tanítványok alkalmassá válnak a sportszerű versenyzésre, sportteljesítményük folyamatos és fokozatos növelésére, az egészséges életmód - ennek részeként a rendszeres testedzés, sportolás - népszerűsítésére.

A sportoktató sportágában versenyeket szervez és részt vesz azok lebonyolításában. Kapcsolatot tart a sportágában érintett sportszervezetekkel és intézményekkel, képviseli a sportág érdekeit.

Igény szerint közreműködik a nevelési-oktatási intézmények sporteseményeinek szervezésében és lebonyolításában. A lakossági testedzés (szabadidősport) terén felsőbb szintű vezető irányításával részt vesz a szabadidőközpontok, -klubok, illetőleg sporttanfolyamok munkájában, ilyen jellegű foglalkozásokat szervez.

Felügyelőként, nevelőként, sportági képzettségének megfelelő programok szervezésével közreműködik a diákok szünidei foglalkoztatásában, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésének megszervezésében.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

A sportoktató olyan képességekkel, készségekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik tudása gyakorlati alkalmazását: a mozgásos cselekvések - a sportági technikák és a képességfejlesztő gyakorlatok - alapszintű bemutatását és oktatását, valamint a sportolók alacsonyabb szintű versenyekre történő felkészítését és versenyeztetését.

Ismeri a sportág történetét, követelményprofilját, kiválasztási eljárásait, technikáját, képességfejlesztési módszereit és eszközeit, továbbá taktikai lehetőségeit, terhelési elveit; képes ezek alkalmazására, hatékony átadására, ezáltal biztosítja a tanítványok korszerű felkészítését (képzését) kezdő szinten minden korosztályban. Jártassággal bír a sportág szervezési, versenyeztetési feladatainak megoldásában, ismeri a menedzselés legalapvetőbb elveit, eszközeit és módszereit.

Tevékenységét biológiai, mozgástani, pedagógiai, lélektani, élettani, valamint edzéselméleti alapismeretek birtokában végzi. Ismeri a sportág egészségügyi követelményeit, veszélyhelyzeteit, s megfelelő képzettséggel rendelkezik ezek betartásához, illetve elkerüléséhez.

Az általa irányított közösség vagy egyén motoros, testi, személyiség- és teljesítményfejlődése iránt felelősséget érez, etikusan kezeli a teljesítményértékekkel összefüggő cél-eszköz kapcsolat elemeit és megvalósítási módjait.

Képes az új, korszerű gyakorlati tapasztalatok és tudományos eredmények feldolgozására, befogadására és gyakorlati alkalmazására.

2. Szakmai követelmények

a) Általános elméleti ismeretek

Ismerje

- az edzéselmélet legfontosabb alapfogalmait (edzés, edzésrendszer, edzésmódszer, edzéseszközök, edzettség-túledzettség, a teljesítmény összetevői, edzéselvek, erőnlét, kondicionális és koordinációs képességek, technika-stílus, taktika-stratégia, versenyzés, edzéstervezés és -vezetés);

- a pedagógia és a sportpedagógia legfontosabb alapfogalmait és témaköreit (nevelés, oktatás, képzés, ismeret, jártasság, készség, képesség, szokás, jellem, testi nevelés-testnevelés-sport, az edzői és a sportolói személyiség, a sport és a nevelés célrendszerének, valamint fő feladatainak összefüggése, a sportolói közösség kialakításának általános szabályai, a nevelési helyzetek és kihasználási lehetőségeik a sportban);

- a sportolók felkészítésének folyamatát és módszereit, továbbá a sportmozgások oktatásának alapelveit, módszereit és eszközeit;

- a lélektan és a sportlélektan legfontosabb alapfogalmait és jelenségeit (figyelem, érzékelés, észlelés, gondolkodás, emlékezés, képzelet, érzelem, motiváció, szenzomotórium, mozgástanulás, személyiség, tipológia, rajtláz-rajtapátia, verseny utáni állapot, lelki problémák a sportban, formahanyatlás, autogéntréning, a sport szociálpszichológiai törvényszerűségei, vezetési stílusok, az edzőtáborozás lélektani problémái, lelki felkészítés a versenyekre);

- a sportolók felkészítésével összefüggő legfontosabb biológiai, anatómiai, élettani és egészségvédelmi fogalmakat, illetve kérdésköröket (életjelenségek és életfeltételek, sejtek-szövetek-szervek-szervrendszerek, az ember szervrendszerei, a mozgás passzív és aktív szervei, az edzésvezetés egészségtani kérdései, sportsérülések és megelőzésük, elsősegélynyújtás);

- a gimnasztika szerepét a sportolók sokoldalú felkészítésében, a fizikai képességek megalapozásában, továbbfejlesztésében és fenntartásában, a bemelegítés és a levezetés folyamatában.

Legyen képes

- célirányos gimnasztikai gyakorlatok tervezésére, a gimnasztika terminológiájának és jelrendszerének elsajátítására;

- alkalmazni pedagógiai, lélektani és szakmai ismereteit az emberekkel való kapcsolattartásban, a sportágak sajátosságainak kezelésében, a sport személyiségalakító hatásának érvényesítésében.

b) Szakmai elméleti ismeretek

Ismerje

- a testnevelés és sport szervezetrendszerét, a szervezeti kapcsolatokat, az állami sportfinanszírozás rendjét, a működést befolyásoló szakmai és jogi szabályozást;

- a választott sportág mozgásanyagának jellemzőit, a többi sportágban - a sportolók általános felkészítésében - betöltött szerepét;

- a választott sportág egészségügyi követelményeit, veszélyhelyzeteit, legyen képes ezek betartására és betartatására, illetve elkerülésére.

Legyen képes

- a választott sportág mozgásainak (technika) alapszintű bemutatására, elemzésére, eredményes oktatására, továbbá edzéstervek összeállítására és végrehajtatására, magasabb képesítésű edzők által összeállított edzéstervek levezetésére, a sportolók versenyekre történő felkészítésére és versenyeztetésére (motiválására);

- felismerni az alaptechnikák végrehajtásakor előforduló hibákat, alkalmazni azok javításának módszereit és eszközeit.

Legyen gyakorlati tapasztalata a sportesemények, -rendezvények megszervezésében és lebonyolításában, a sportszervezetek működtetésében.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei megfelelnek a III. pontban meghatározottaknak.

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele:

- a sportszervezeteknél folytatott és írásban igazolt 1 éves szakmai gyakorlat,

- vagy igazolt 1 éves gyakorló edzői tevékenység, illetve igazolt versenyzői múlt.

2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

a) Általános elméleti ismeretek (tantárgyak):

- edzéselmélet és módszertan,

- sportpedagógia,

- sportlélektan,

- sportegészségügy (funkcionális anatómia, élettan, sportegészségtan),

- sportszervezés,

- gimnasztika, stretching.

b) Sportági elméleti ismeretek (a választott sportágra vonatkoztatva):

- a sportág általános jellemzése;

- a sportág mozgásanyagának (technikák) összetevői, főbb jellemzői;

- a gimnasztika szerepe a sportág oktatásában és a versenyezők felkészítésében (bemelegítés, kondicionálás);

- edzés, versenyzés a sportágban.

c) Szakmai gyakorlat (a választott sportágra vonatkoztatva):

- a sportági mozgások technikájának oktatása és gyakoroltatása;

- a sportág versenyszabályai és alkalmazásuk;

- bemelegítő, cél- és rávezető gyakorlatok és alkalmazásuk;

- az előforduló hibák és javításuk módszerei, eszközei;

- elemi edzéstervezési és -vezetési gyakorlatok;

- sportszervezetek, -intézmények és sportesemények működtetésének és működésének tanulmányozása, a szakmai elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása.

3. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

3.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorára a III. pontban foglaltak alapján a vizsgát szervező intézmény három változatban tesz javaslatot a vizsga megkezdése előtt legalább 15 nappal, és azt a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a szakmai követelményeknek, azt a vizsgabizottság elnöke átdolgoztathatja.

Az írásbeli vizsga témaköre (tantárgya):

- sportszervezés és -vezetés

A feladatok megoldására 120 perc áll rendelkezésre.

3.2. Gyakorlati vizsga (gyakorlati tábor keretében)

A szakmai gyakorlati vizsga konkrét feladatait a vizsgát szervező intézmény dolgozza ki úgy, hogy azok meghatározott feladatokra irányuljanak (pl. sportági elmélet, sportági technika bemutatása, edzéstervezés és -vezetés, mozgásoktatás, gimnasztikai gyakorlatok tervezése és vezetése, versenyszabályok alkalmazása stb.).

A szakmai gyakorlati vizsga feladatait a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

3.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga vizsgakérdéseire és tételeire a III. pontban foglaltak alapján a vizsgát szervező intézmény tesz javaslatot a vizsga megkezdése előtt legalább 15 nappal, és azt a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a szakmai követelményeknek, a vizsgabizottság elnöke azt átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- edzéselmélet és módszertan,

- sportpedagógia,

- sportlélektan,

- sportegészségügy,

- gimnasztika.

Egy-egy szakvizsga tételsora több szóbeli vizsgán használható.

4. A vizsga értékelése

A vizsgázó elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot úgy, hogy az elméleti osztályzatot az írásbeli és a szóbeli vizsgarészekre kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsgázó - vizsgát szervező intézményhez benyújtott - kérésére a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés adható a következő esetekben:

a) az adott vizsgarészből valamely felsőoktatási intézményben tett sikeres vizsga;

b) az adott vizsgarészből a sportszakemberképzés keretében öt éven belül legalább közepes érdemjeggyel letett vizsga.

* * *

2. A sportedző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 86 4 3419 12 3 0 08

2. A szakképesítés megnevezése: sportedző (szakág megjelölésével)

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A sportedző mindenekelőtt edzői (nevelő-oktató-képző) tevékenységet végez. Felkészültsége képessé teszi arra, hogy az edzéstudományok eredményeit, a rokon- és a határtudományok ismeretanyagát edzői munkája során hasznosítsa, a sportolók teljesítményét a legmagasabb szintre emelje, tanítványaiban a sportolói személyiségtulajdonságokat kifejlessze, egészségüket megőrizze és megerősítse. Megtanítja a sportág technikai, taktikai és szabályismereteit, felkészíti tanítványait a versenyekre. Oktató-nevelő-képző tevékenysége eredményeként a tanítványok alkalmassá válnak a sportszerű versenyzésre, sportteljesítményük folyamatos és fokozatos növelésére, az egészséges életmód - ennek részeként a rendszeres testedzés, sportolás - népszerűsítésére.

A sportedző képes arra, hogy a sportágát érintő valamennyi testkulturális cél és feladat előkészítésében és megvalósításában részt vegyen.

Sportágában versenyeket szervez és részt vesz azok lebonyolításában. Kapcsolatot tart a sportágában érintett sportszervezetekkel és intézményekkel, képviseli a sportág érdekeit.

Igény szerint segíti az iskolákban folyó tehetségkutatást és -gondozást, különös tekintettel saját sportágára.

A lakossági testedzés (szabadidősport) terén sportági képzettségének megfelelően vállalkozóként szabadidőközpontok, -klubok, illetőleg sporttanfolyamok vezetését látja el, ilyen jellegű foglalkozásokat szervez és irányít.

Felügyelőként, nevelőként, sportági képzettségének megfelelő programok szervezésével közreműködik a diákok szünidei foglalkoztatásában, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésének megszervezésében.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó követelmények

A sportedző feladata a sportolók teljesítőképességének és teljesítőkészségének magas szintre emelése, fizikai képességeik célirányos fejlesztése, versenyekre történő felkészítésük irányítása. Ennek érdekében legyen képes az edzettségi állapot felmérésére, az egyénspecifikus edzésmennyiség meghatározására, hosszú távú edzéstervek összeállítására és végrehajtatására, szükség szerinti módosítására.

Feladata a közvetlen verseny-előkészületek megoldása, a versenyeken technikai és taktikai útmutatások adása (hibaelemzés és -javítás). Értsen az edzésártalmak megelőzéséhez és kivédéséhez. Legyen jártas a tehetségek kiválasztásában, az edzőtáborok megszervezésében, az utaztatások ügyintézésében.

Törekedjen tudásának és tapasztalatainak állandó gazdagítására, bővítésére, igyekezzen részt venni minden olyan testkulturális feladat megvalósításában, amely hozzájárulhat környezetének, sportágának és versenyzőinek általános fejlődéséhez.

Tartsa legfontosabb szempontnak versenyzője egészségét és biztonságát mind az edzéseken, mind a versenyzés során.

A sportedző olyan képességekkel, készségekkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik tudása gyakorlati alkalmazását: a mozgásos cselekvések - a sportági technikák és képességfejlesztő gyakorlatok - alapszintű bemutatását és oktatását, valamint a sportolók versenyekre történő felkészítését és versenyeztetését a kezdő szinttől az élsport szintjéig minden korosztályban.

Kellő ismeretekkel rendelkezik a sportág szervezési és versenyeztetési feladatainak megoldásában, a menedzselés általános elveinek és módszereinek gyakorlati alkalmazásában.

Szakmai tevékenységét megfelelő pedagógiai, lélektani, szociológiai, anatómiai és élettani, valamint edzéselméleti ismeretek birtokában végzi.

Ismeri a sportág egészségügyi követelményeit, veszélyhelyzeteit, s megfelelő képzettséggel rendelkezik ezek betartására, illetve elkerülésére. Az általa irányított közösség vagy egyén egészséges testi, motoros, továbbá teljesítmény- és személyiségfejlődése iránt felelősséget érez, etikusan kezeli a teljesítményértékekkel összefüggő cél-eszköz kapcsolat elemeit és megvalósítási módjait.

Képes az új, korszerű gyakorlati tapasztalatok és tudományos eredmények feldolgozására, befogadására és alkalmazására.

2. Szakmai követelmények

a) Általános elméleti ismeretek

Ismerje

- az edzéselmélet legfontosabb fogalmait és összefüggéseit, ezen belül a sportolói teljesítmény összetevőit, elemzését, különös tekintettel az egyéni sajátosságokra;

- a versenyzés összetevőit, szükségleteit; az edzésterv készítésének, az edzések periodizálásának követelményeit; az edzésterv kivitelezhetőségének feltételeit;

- az edzés levezetésének folyamatát;

- az edzés értékelésének és a hibaelemzésnek a szempontjait;

- a pedagógia és a sportpedagógia legfontosabb alapfogalmait és témaköreit (nevelés, oktatás, képzés, ismeret, jártasság, készség, képesség, szokás, jellem, testi nevelés-testnevelés-sport, az edzői és a sportolói személyiség, a sport és a nevelés célrendszerének, valamint fő feladatainak összefüggései, a sportolói közösség kialakításának általános szabályai, a nevelési helyzetek és kihasználási lehetőségeik a sportban);

- a sportolás, a versenyzés szocio-kulturális környezetét, tényezőit;

- a lélektan és a sportlélektan legfontosabb fogalmait és jelenségeit (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, gondolkodás, képzelet, érzelem, motiváció, szenzomotorium, mozgástanulás, személyiség, rajtláz-rajtapátia, verseny utáni állapot, lelki problémák a sportban, formahanyatlás, a sport szociálpszichológiai törvényszerűségei, vezetési stílusok, az edzőtáborozás lélektani problémái, lelki felkészítés a versenyekre, dopping);

- azokat a módszereket és eszközöket, amelyekkel eredményesen alkalmazhatja pedagógiai, lélektani és szociológiai ismereteit;

- a sportolók felkészítésével és egészségvédelmével összefüggő biológiai, anatómiai, élettani és biokémiai fogalmakat, illetve kérdésköröket (öröklődés, életjelenségek és életfeltételek, sejtek-szövetek-szervek-szervrendszerek, az ember szervrendszerei, a mozgás passzív és aktív szervei, a légzőrendszer és a vér, a szívműködés, a vérkeringés, emésztés-felszívódás-köztianyagcsere, energiaforgalom, szabályozás, terhelés, teljesítmény- diagnosztika, az edzésvezetés egészségtani kérdései, a sport és a nemi élet, sportsérülések és megelőzésük, illetve gyógyításuk, elsősegélynyújtás);

- a gimnasztika szerepét a sportolók sokoldalú felkészítésében, a fizikai képességek megalapozásában, továbbfejlesztésében és fenntartásában, a bemelegítés és a levezetés folyamatában.

Legyen tisztában a sportolóvá nevelés folyamatával és módszereivel, a motiválás módszereivel és eszközeivel, továbbá a sportmozgások oktatásának folyamatával, módszereivel és eszközeivel.

b) Szakmai elméleti ismeretek

Ismerje

- a választott sportág történetét, fejlődési tendenciáit, hazai helyzetét, nemzetközi eredményeit, szövetsége felépítését és működését;

- a választott sportág követelményprofilját, kiválasztási eljárásait, elsajátíttatásának elméleti és módszertani alapjait, a sportág mozgásanyagát, alaptechnikáját és szabályait;

- az általános edzéselmélet és módszertan sportágára alkalmazható eszközeit, megoldásait, szabályait, terhelési elveit, sportágában az edzői tevékenység folyamatait;

- az ideális mozgás és a megfigyelt mozgás közötti különbség megszüntetésének, illetve csökkentésének tennivalóit, a teljesítménycsökkenések és -stagnálások megszüntetésének elveit, módszereit és eszközeit, az edzéstervezés feladatait, a sportág technikai és taktikai eszközrendszerét;

- a testnevelés és sport hazai szervezetrendszerét, működését, kapcsolatrendszerét, a sport és a sportág szabályozottságát, jogi, igazgatási, pénzügyi struktúráit;

- a választott sportág mozgásanyagának egészségügyi követelményeit, veszélyhelyzeteit, a sportági sérülések elsősegélynyújtási módszereit és eszközeit;

- edzői képesítésének hasznosítási lehetőségeit a testkultúra területén.

Legyen képes

- a képzés során elsajátított elméleti és gyakorlati ismeretek szakszerű, a sportág sajátos törvényszerűségeit figyelembe vevő átadására, illetve alkalmazására;

- a sportága versenyrendszerében versenykiírást és költségvetést készíteni;

- hozzájárulni a testnevelés és sport különböző ágainak és területeinek fejlődéséhez, az egészséges életmódra neveléshez;

- célirányos gimnasztikai gyakorlatok tervezésére és vezetésére, terminológiájának és jelrendszerének alkalmazására;

- a választott sportág mozgásanyaga egészségügyi követelményeinek betartására és betartatására, veszélyhelyzeteinek elkerülésére;

- alkalmazni a sportági sérülések elsősegélynyújtási módszereit és eszközeit.

Jellemezze tevékenységét a testnevelés és sport ügye iránti elkötelezettség, a választott sportág továbbfejlesztésére való törekvés.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A szakképesítés vizsgáztatási követelményei megfelelnek a III. pontban meghatározottaknak.

1. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele:

- a sportszervezeteknél folytatott és írásban igazolt 2 éves szakmai gyakorlat, vagy

- igazolt 2 éves gyakorló edzői tevékenység.

2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

a) Általános elméleti ismeretek:

- edzéselmélet és módszertan,

- pedagógia és sportpedagógia,

- lélektan és sportlélektan,

- sportegészségügy (funkcionális anatómia, sportélettan, sportegészségtan),

- sportszervezés (jogi, igazgatási és gazdasági ismeretek),

- gimnasztika, stretching.

b) Sportági elméleti ismeretek (a választott sportágra vonatkoztatva):

- a sportág általános jellemzése,

- a sportág mozgásanyagának főbb jellemzői,

- a sportági mozgások (technikák) elemzése,

- a gimnasztika szerepe a sportág oktatásában és a versenyzők felkészítésében (bemelegítés, kondicionálás),

- edzés, felkészítés a sportágban.

c) Szakmai gyakorlat (a választott sportágra vonatkoztatva):

- a sportági mozgások technikájának oktatása és gyakoroltatása;

- a sportág versenyszabályai és alkalmazásuk;

- bemelegítő, cél- és rávezető gyakorlatok és alkalmazásuk;

- az előforduló hibák és javításuk módszerei, eszközei;

- kiegészítő sportágak;

- edzéstervezési és -vezetési gyakorlatok;

- sportszervezetek, intézmények és sportesemények működtetésének és működésének tanulmányozása, a szakmai elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása.

3. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

3.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorára a III. pontban foglaltak alapján a vizsgát szervező intézmény három változatban tesz javaslatot a vizsga megkezdése előtt legalább 15 nappal, és azt a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a szakmai követelményeknek, azt a vizsgabizottság elnöke átdolgoztathatja.

Az írásbeli vizsga témakörei (tantárgyai):

- sportszervezés és -vezetés,

- gazdálkodás, igazgatás, jog,

- szponzorálás és vállalkozás.

A feladatok megoldására 180 perc áll rendelkezésre.

3.2. Gyakorlati vizsga

A szakmai gyakorlati vizsga konkrét feladatait a vizsgát szervező intézmény dolgozza ki úgy, hogy azok egy-egy meghatározott feladatra irányuljanak (pl. sportági elmélet, sportági technika bemutatása, edzéstervezés és -vezetés, mozgásoktatás, gimnasztikai gyakorlatok tervezése és vezetése, versenyszabályok alkalmazása stb.).

A szakmai gyakorlati vizsga feladatait a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

3.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga vizsgakérdéseire és tételeire a III. pontban foglaltak alapján a vizsgát szervező intézmény tesz javaslatot a vizsga megkezdése előtt legalább 15 nappal, és azt a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a szakmai követelményeknek, azt a vizsgabizottság elnöke átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- edzéselmélet és módszertan,

- pedagógia és sportpedagógia,

- lélektan és sportlélektan,

- sportegészségügy,

- gimnasztika.

Egy-egy szakvizsga tételsora több szóbeli vizsgán használható.

4. A vizsga értékelése

A vizsgázó elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot úgy, hogy az elméleti osztályzatot az írásbeli és a szóbeli vizsgarészre kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

5. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsgázó - vizsgát szervező intézményhez benyújtott - kérésére a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés adható a következő esetekben:

a) az adott vizsgarészből valamely felsőoktatási intézményben - az iskolai rendszerű képzés keretében - tett sikeres vizsga;

b) az adott vizsgarészből a középfokú sportszakemberképzés keretében öt éven belül legalább közepes érdemjeggyel letett vizsga.

3. A sportszervező, -menedzser szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 89 4 3715 13 3 0 08

2. A szakképesítés megnevezése: sportszervező, -menedzser[4]

II. A szakképesítés munkaterületei

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A sportszervező, -menedzser alkalmas a sportszervezetek alapszabályban rögzített célkitűzései és feladatai megvalósításának megszervezésére, ennek keretében a rendelkezésre álló személyi, tárgyi és anyagi feltételek célszerű, hatékony összehangolására, a szervezet optimális működtetésére és fejlesztésére.

A szakképesítés legjellemzőbb munkaterületei:

a) az országos hatáskörű sportszervezeteknél ügyintéző;

b) a sportegyesületeknél (diák-sportegyesületeknél) - a működtetett szakosztályok kategóriájától, valamint a foglalkoztatott sportolók minősítésétől és számától függően - szakmai vezető, ügyintéző;

c) a megyei és a települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainál a testneveléssel és a sporttal foglalkozó ügyintéző;

d) a lakossági testedzési igények kielégítésére létrehozott sport- és rekreációs vállalkozásoknál felelős vezető, illetve szakmai ügyintéző;

e) a sportesemények szervezésével és lebonyolításával foglalkozó szervezeteknél szakmai ügyintéző.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

Tervezés:

- a szervezet tevékenységének adott időszakra történő átfogó meghatározása (célok, feladatok, feltételek),

- a feladatvégzés (együttműködés) módszereinek kidolgozása.

Szervezés:

- a célkitűzések megvalósítása érdekében munkafolyamatok kialakítása, azok ellátására alkalmas szervezeti keretek létrehozása és fejlesztése, a működési rend tartalmi és formai részleteinek kidolgozása és figyelemmel kísérése.

Irányítás:

- a sportszervezetben folyó tevékenységek összehangolása, a tevékenységek optimális arányainak biztosítása, a szervezet tagjainak ösztönzése és aktivizálása, alkotó légkör kialakítása és fenntartása.

Ellenőrzés:

- a munkafolyamatok egy-egy előre meghatározott célból történő megfigyelése,

- a kapott jellemzők összehasonlítása az eredeti célokkal,

- a törvény- és szabályellenességek feltárása, azok okainak megállapítása és a megszüntetésükhöz szükséges intézkedések kidolgozása.

2. Szakmai követelmények

a) Általános elméleti ismeretek

Ismerje

- a pedagógia legfontosabb alapfogalmait (nevelés, oktatás, képzés, ismeret, jártasság, készség, képesség, szokás, jellem);

- a sportolók nevelésének folyamatát és módszereit;

- a testnevelés és sport szervezetrendszerét, a szervezeti kapcsolatokat;

- az állami sportfinanszírozás rendjét;

- a sportszervezetek működését befolyásoló szakmai, gazdasági, jogi szabályozást;

- a számítógép működési elveit, rendelkezzen tapasztalatokkal a programok kezelésében (szövegszerkesztés, táblázatkezelés).

b) Szakmai elméleti ismeretek alkalmazása

Legyen képes

- segítséggel meghatározni a sportszervezetek vezetésének feladatait a piacgazdaság viszonyai között;

- eligazodni a testnevelést és sportot befolyásoló gazdasági és társadalmi tényezők között;

- önállóan biztosítani a különféle társadalmi igényeket kielégítő sportszervezetek hatékony működéséhez szükséges feltételeket;

- eredményesen alkalmazni pszichológiai, pedagógiai és szakmai ismereteit az emberekkel való kapcsolattartásban, a sportágak sajátosságainak kezelésében, a sport személyiségalakító hatásának érvényesítésében;

- eredményesen alkalmazni a marketing-kommunikáció és reklámozás ismeretanyagát a sportszponzorálásban;

- közreműködni sportesemények, rendezvények megrendezésében, sportszervezetek működtetésében;

- a sportvállalkozás végzéséhez szükséges pénzügyi és számviteli ismeretek (költségvetés, nyilvántartások, könyvvitel, adózás, támogatások kezelése stb.) alkalmazására.

Jellemezze tevékenységét a testnevelés és sport továbbfejlesztéséért való elkötelezettség.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok

a) Általános elméleti ismeretek

- pedagógia,

- lélektan,

- informatika-számítástechnika.

b) Szakmai ismeretek

- vezetés- és szervezéselmélet, sportszervezés,

- sporttevékenység intézményi rendszere és jogi keretei,

- kommunikáció,

- vezetéslélektan.

c) Gazdasági ismeretek

- marketing (szponzorálás),

- pénzügyi-számviteli ismeretek.

d) Szakmai gyakorlat

- sportági és rekreációs gyakorlat,

- sportszervezetek, intézmények és sportesemények működtetésének és működésének tanulmányozása.

2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll.

2.1. Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsga feladatsorára a III. pontban foglaltak alapján a vizsgát szervező intézmény három változatban tesz javaslatot a vizsga megkezdése előtt legalább 15 nappal, és azt a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a szakmai követelményeknek, azt a vizsgabizottság elnöke átdolgoztathatja.

Az írásbeli vizsga témakörei (tantárgyai):

- a sporttevékenység intézményi rendszere és jogi keretei,

- kommunikáció,

- vezetéslélektan,

- marketing (szponzorálás),

- pénzügyi és számviteli ismeretek.

A feladatok megoldására 180 perc áll rendelkezésre.

2.2. Gyakorlati vizsga

A szakmai gyakorlati vizsga feladatait a vizsgát szervező intézmény dolgozza ki úgy, hogy azok egy-egy meghatározott feladatra irányuljanak (pl. eseményszervezés, vitavezetés, foglalkozásvezetés, helyzetgyakorlat stb.).

A szakmai gyakorlati vizsga feladatait a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

2.3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga vizsgakérdéseire és tételeire a III. pontban foglaltak alapján a vizsgát szervező intézmény tesz javaslatot a vizsga megkezdése előtt legalább 15 nappal, és azt a szakmai vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Ha a feladatsor nem felel meg a szakmai követelményeknek, azt a vizsgabizottság elnöke átdolgoztathatja.

A szóbeli vizsga tantárgyai:

- pedagógia,

- lélektan,

- vezetés- és szervezéselmélet, sportszervezés.

Egy-egy szakvizsga tételsorozat több szóbeli vizsgán használható.

3. A vizsga értékelése

A vizsgázó elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot úgy, hogy az elméleti osztályzatot az írásbeli és a szóbeli vizsgarészekre kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A vizsgázó - a vizsgát szervező intézményhez benyújtott - kérésére a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés adható a következő esetekben:

a) az adott vizsgarészből valamely felsőoktatási intézményben tett sikeres vizsga, vagy

b) az adott vizsgarészből a sportedzői képzés keretében legalább közepes érdemjeggyel letett vizsga.