25/1996. (IV. 17.) IKM rendelet

a sújtólég- vagy robbanásbiztos védelmű villamos gyártmányok vizsgálatáról és tanúsításáról

A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 57. §-a (6) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya a sújtólég- vagy robbanásbiztos villamos gyártmányt gyártó, forgalmazó, illetve alkalmazó gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] terjed ki.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában sújtólég- vagy robbanásbiztos védelmű villamos gyártmány minden olyan gyártmány, amelyet sújtólég- vagy robbanásveszélyes környezetben, sújtólégveszélyes bányatérségekben történő alkalmazásra szántak, illetve, amelyeket a vonatkozó előírások sújtólég- vagy robbanásbiztos kivitelűnek határoznak meg.

(2) E rendelet alkalmazásában sújtólég- vagy robbanásbiztos védelmű villamos gyártmány

a) villamos készülék: minden olyan gyártmány, amely - részben vagy egészben - villamos energia felhasználásával működik. Idetartoznak egyebek között a villamos energia előállításának, elosztásának, tárolásának, mérésének, szabályozásának, átalakításának és felhasználásának az eszközei, közöttük a villamos hajtások és fűtések, a villamos elven működő különböző célú mérő, érzékelő, kijelző, távadó, működtető stb. eszközök, továbbá a távközlési eszközök;

b) villamos berendezés: a különböző villamos készülékeknek egymással és a tápláló áramforrással villamosan célszerűen összekötött, helyileg behatárolható, összetartozó, összeszerelt együttese;

c) villamos rendszer: egymással összekötött villamos készülékek vagy berendezések olyan együttese, amelyet rendszerismertető dokumentum ír le.

Vizsgálat és tanúsítás

3. § (1) Sújtólég- vagy robbanásbiztos védelmű villamos gyártmányokat gyártani, forgalomba hozni, használni, külföldről behozni, vagy használatba venni kizárólag Megfelelőségi Tanúsítvány vagy Felülvizsgálati Tanúsítvány (a továbbiakban: Tanúsítvány) birtokában lehet.

(2) A sújtólég- vagy robbanásbiztos villamos gyártmányok vizsgálatát és tanúsítását az erre kijelölt vizsgáló és tanúsító szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet) végzi.

(3) A sújtólég- vagy robbanásbiztos gyártmányokból kialakított létesítmények létesítésére, üzembevételére, üzemeltetésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott kijelölésről az ipari és kereskedelmi miniszter gondoskodik. A kijelölt tanúsító szervezetek listáját közzé kell tenni az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium hivatalos lapjában.

4. § (1) A 3. § (2) bekezdésében meghatározott vizsgálatot és a Tanúsítványt a gyártó vagy képviselője köteles megrendelni egy tanúsító szervezetnél.

(2) A vizsgálat és tanúsítás elvégzésére vonatkozó megrendelésnek tartalmaznia kell:

a) a villamos gyártmány megnevezését és típusát;

b) a gyártó nevét és címét;

c) a megrendelő nevét és címét (amennyiben nem a gyártó, hanem annak képviselője a megrendelő);

d) a vizsgálattal és tanúsítással igazolni kívánt sújtólég- vagy robbanásbiztos védelmi mód megjelölését;

e) a megrendelő képviseletére felhatalmazott személy(ek) nevét;

f) ha a gyártmányt, vagy annak részét korábban tanúsították, a tanúsítvány számát.

(3) A megrendeléshez két példányban mellékelni kell a gyártmány olyan műszaki dokumentációját, amely tartalmazza a sújtólég- vagy robbanásbiztosság szempontjából fontos adatokat és jellemzőket. A műszaki dokumentációt cégszerű aláírással kell benyújtani.

(4) A tanúsító szervezet részére a vizsgálathoz szükséges számú mintát kell biztosítani.

(5) A tanúsító szervezet szükség esetén kiegészítő műszaki dokumentációt is kérhet.

(6) A tanúsító szervezet a rendelkezésére bocsátott dokumentációt köteles üzleti titokként kezelni.

5. § (1)[1] A 2. §-ban meghatározott gyártmányok vizsgálatát a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt első kiadású vagy a rendelet 2. számú mellékletében felsorolt második kiadású harmonizált szabványok vagy egyéb előírások szerint kell elvégezni. A két sorozat egymással párhuzamosan alkalmazható.

(2)[2] A sújtólégveszélyes bányában használatos villamos berendezések vizsgálata esetén az (1) bekezdésben hivatkozott második kiadású szabványokat módosítva kell alkalmazni. A szükséges módosításokat a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) A tanúsító szervezet más vizsgáló és tanúsító szervezet vizsgálati eredményeit részben vagy egészben figyelembe veheti. A sújtólég- vagy robbanásbiztosság szempontjából fontos jellemzőket ez esetben is vizsgálati úton kell ellenőrizni.

6. § (1) A vizsgálatok megfelelő eredménnyel történő lezárásával a tanúsító szervezet kiadja a Tanúsítványt.

(2) A Tanúsítványnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a tanúsító szervezet nevét, illetve jelét;

b) a Tanúsítvány jelét;

c) a vizsgált villamos gyártmány megnevezését;

d) a vizsgált gyártmány típusát;

e) a gyártó nevét és címét;

f) a vizsgálatot kérő nevét és címét;

g) a gyártmány vizsgálatánál alkalmazott szabványokat;

h) a gyártmány védelmi jelét;

i) a gyártmány rövid leírását és műszaki adatait;

j) a műszaki dokumentáció azonosító számát;

k) a biztonságos alkalmazás feltételeit.

7. § (1) A Megfelelőségi Tanúsítvány akkor adható ki, ha a gyártmány megfelel a rendelet mellékletében felsorolt szabványokban foglalt követelményeknek. Ebben az esetben a gyártmány védelmi jelölése "EEx".

(2) A Felülvizsgálati Tanúsítvány akkor adható ki, ha a gyártmány az (1) bekezdésben meghatározott szabványok követelményeitől eltérő kivitelben készült, de a vizsgálatok alapján igazolást nyert, hogy élet-, vagyon- és robbanásbiztossági szempontból valamely elfogadott védelmi mód biztonsági szintjével egyenértékű biztonságot nyújt. Ebben az esetben a gyártmány védelmi jele "Ex".

8. § (1)[3]

(2) A Tanúsítványt vissza kell vonni, ha

a) a kiadást követően megállapítást nyert, hogy a rendelet előírásainak már a kiadás időpontjában nem felelt meg,

b) a gyártó olyan gyártmányt forgalmaz, amely a vizsgálati dokumentációtól vagy a vizsgálati mintadarabtól eltér, vagy más okból a rendeletben előírt követelményeknek már nem felel meg,

c) a gyártmány adattáblájának adatai eltérnek a Tanúsítványban rögzített adatoktól, vagy megtévesztő adatokat tartalmaznak.

(3) A tanúsító szervezet köteles közölni a gyártóval

a) ha a Tanúsítvány nem adható ki, a vizsgált gyártmánnyal kapcsolatos vizsgálati eredményeket és a Tanúsítvány megtagadásának indokát,

b) ha a Tanúsítványt a (2) bekezdés szerint visszavonják, a visszavonás okát.

9. § (1) A műszaki dokumentáció, a vizsgálati jegyzőkönyv (a továbbiakban: vizsgálati dokumentáció) és a Tanúsítvány a gyártó tulajdona.

(2) A tanúsító szervezet köteles a vizsgálati dokumentáció egy példányát és a Tanúsítványt érvényességi idejük lejártát követő 15 évig megőrizni, és annak tartalmát üzleti titokként kezelni.

(3) A gyártó köteles a vizsgálati dokumentációt és a Tanúsítványt érvényességi idejük lejártát követő 15 évig megőrizni.

10. § (1)[4] A tanúsító szervezetnek joga van a tanúsítvány érvényességi ideje alatt a gyártmányt gyártás közben ellenőrizni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt ellenőrzésen túlmenően a gyártmányt gyártás közben ellenőrizni kell:

a) sorozatgyártás megkezdésekor,

b) ha a gyártmány alkalmazásakor gyártási hibákra, hiányosságokra visszavezethető kifogások merülnek fel.

11. § Ismételten meg kell rendelni a vizsgálatot és tanúsítást, ha a Tanúsítvány érvényességi ideje lejárt, de a gyártó azt változatlan kivitelben továbbra is gyártani kívánja, vagy ha a gyártó a gyártmányon módosítást végzett.

12. § (1) A tanúsító szervezet a vizsgálatot és tanúsítást, valamint a gyártás közbeni ellenőrzést díjazás ellenében végzi. A gyártmány szállítási költsége a gyártót (illetve képviselőjét) terheli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a tanúsító szervezet és a megrendelő által kötött szerződésben a felek a felmerülő költségek alapján állapítják meg.

Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Ez a rendelet Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösségek jogszabályaihoz, ezen belül a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben üzemelő villamos berendezésekről szóló 76/117/EGK irányelvhez, a robbanásveszélyes környezetben használt olyan villamos üzemi eszközökről, amelyeket meghatározott védelmi módokkal láttak el szóló 79/196/EGK irányelvhez, valamint a sújtóléggel terhelt bányák robbanásveszélyes területein alkalmazott villamos berendezésekről szóló 82/130/EGK irányelvhez való közelítést célozza.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a sújtólég- és robbanásbiztos villamos gyártmányok biztonsági ellenőrzéséről szóló 4/1967. (VI. 29.) NIM rendelet , valamint az annak módosításáról és kiegészítéséről szóló 6/1973. (XII. 28.) NIM rendelet.

1. számú melléklet a 25/1996. (IV. 17.) IKM rendelethez[5]

Az alábbi, első kiadású szabványok szerint készült tanúsítványok "D tanúsítvány"-nak minősülnek. A D betűt a tanúsítvány sorozatszáma előtt kell elhelyezni.

2. számú melléklet a 25/1996. (IV. 17.) IKM rendelethez

Az alábbi, második kiadású szabványok szerint készült tanúsítványok "E tanúsítvány"-nak minősülnek. Az E betűt a tanúsítvány sorozatszáma előtt kell elhelyezni.

3. számú melléklet a 25/1996. (IV. 17.) IKM rendelethez

Sújtólégveszélyes bányákban alkalmazott villamos berendezésekre vonatkozó különleges követelmények

1. Az MSZ EN 50014:1995. (második kiadás) Sújtólég és robbanásbiztos villamos gyártmányok Általános előírások 7.3.1 pontjának helyébe az alábbi szöveg lép: Azokat a műanyag tokozásokat, melyek felülete bármilyen irányban nagyobb mint 100 cm2, vagy melyek nagyobb mint 3 pF földhez mért kapacitású kiugró fém részeket tartalmaznak a legkedvezőtlenebb gyakorlati feltételek mellett, úgy kell megtervezni, hogy normál használati, karbantartási és tisztítási körülmények között elkerülhető legyen az elektrosztatikus feltöltődés miatt bekövetkező gyújtásveszély. Ezt az előírást az alábbi megoldások valamelyike révén kell teljesíteni: - az anyagok megfelelő kiválasztásával, melyek szigetelési ellenállása, a jelen szabvány 23.4.7.8 pontjában megadott módszer szerint mérve, nem lehet magasabb mint: 1 GΩ 23+2 °C és 50+5% relatív légnedvesség mellett, 100 GΩ a villamos berendezésre előírt szélsőséges hőmérsékleti és nedvesség feltételek mellett. A tanúsítványban "X" jelet kell alkalmazni, a 27.2.9 pont szerint. </DIR></DIR></DIR>- vagy a méret, alak, szerkezet vagy egyéb védelmi mód megfelelő kiválasztásával. A veszélyes elektrosztatikus feltöltődés elkerülését tényleges gyújtási próbákkal kell ellenőrizni, 8,5+0,5% metánt tartalmazó levegő metán keverék alkalmazásával. Ha nem lehet elkerülni a gyújtásveszélyt a tervezéskor, egy figyelmeztető táblával kell megjelölni az üzemeléskor alkalmazandó biztonsági intézkedéseket. 2. Az MSZ EN 50020:1997 (második kiadás) Sújtólég- és robbanásbiztos villamos gyártmányok. Gyújtószikramentes védelem szabvány előírásainak kiegészítése 2.1 Hatály 2.1.1 Jelen Melléklet azon gyújtószikramentes villamos rendszerek kialakítására és vizsgálatára vonatkozó különleges előírásokat tartalmazza, amelyeket teljességgel vagy részben sújtóléges bányák robbanásveszélyes térségeiben alkalmaznak a robbanásveszély elkerülésére. 2.1.2 Jelen Melléklet kiegészíti az MSZ EN 50020 Gyújtószikramentes védelem "i" szabvány követelményeit. 2.1.3 Jelen Melléklet követelményei nem veszik át a gyújtószikramentes és a részben gyújtószikramentes gyártmányok vagy a gyújtószikramentes rendszerek létesítésére vonatkozó előírások követelményeinek hatályát. 2.2 Meghatározások 2.2.1 Jelen Mellékletben a gyújtószikramentes villamos rendszerekre az alábbi meghatározások érvényesek. Ezek kiegészítik az MSZ EN 50014 - Általános előírások és az MSZ EN 50020 - Gyújtószikramentes védelem "i" szabványokat. 2.2.2 Gyújtószikramentes villamos rendszer Olyan villamos gyártmányok együttese, melyet egy leíró rendszer dokumentum ismertet, és amelyek összekötő áramkörei vagy ezen áramkörök részei, amelyeket robbanásveszélyes környezetben való használatra szántak, gyújtószikramentes áramkörök, és amelyek megfelelnek jelen Melléklet előírásainak. 2.2.3 Tanúsított gyújtószikramentes villamos rendszerek A 2.2 pontnak megfelelő villamos rendszer, melyre vonatkozólag valamely vizsgáló állomás kiadta a rendszer tanúsítványt annak igazolására, hogy a villamos rendszer típusa megfelel a jelen Mellékletnek. 1. megjegyzés: Nem szükséges a gyújtószikramentes villamos rendszer minden egyes villamos gyártmányát egyedileg tanúsítani, de azoknak megfelelően azonosíthatóknak kell lenniük. 2. megjegyzés: Amennyiben a létesítésre vonatkozó nemzeti szabályzatok lehetővé teszik, a 2.2 pontnak megfelelő villamos rendszerek megvalósítását, melyekre vonatkozóan a tanúsított gyújtószikramentes villamos gyártmányok, a tanúsított részben gyújtószikramentes villamos gyártmányok, illetve MSZ EN 50014 1.3 pontjának ("Általános előírások") megfelelő nem-tanúsított készülékek villamos paramétereinek ismerete, és az alkatrészek és összekötő huzalozás villamos és fizikai paramétereinek ismerete egyértelműen megengedi azt a következtetést, hogy fennmarad a gyújtószikramentes védelem, további tanúsítvány nélkül fel lehet szerelni. 2.2.4 Tartozék Olyan villamos gyártmány, amely csak gyújtószikramentes áramkörök csatlakoztatására és kapcsolására alkalmas részeket tartalmaz, és amelyek nem befolyásolják hátrányosan a rendszer gyújtószikramentes védelmét (mint pl. csatlakozó doboz, dugós csatlakozók, kapcsolók és hasonló egységek). 2.3 Gyújtószikramentes villamos rendszerek kategóriái 2.3.1 A gyújtószikramentes villamos rendszerek vagy azok részei két kategóriába, az "ia" vagy az "ib" kategóriába sorolandóak. Amennyiben nincs egyéb előírás, a jelen Melléklet előírásai vonatkoznak mindkét kategóriára. Megjegyzés: Gyújtószikramentes villamos rendszerek vagy azok részei tartozhatnak más kategóriába is mint az őket alkotó gyújtószikramentes vagy részben gyújtószikramentes gyártmányok. Hasonlóképpen, egy gyújtószikramentes villamos rendszer különböző részei különböző kategóriába is tartozhatnak. 2.3.2 "ia" kategória Gyújtószikramentes villamos rendszerek vagy azok részei az "ia" kategóriába tartoznak, ha megfelelnek az "ia" kategóriába tartozó gyújtószikramentes villamos gyártmányra vonatkozó előírásoknak (l. az MSZ EN 50020 szabvány 5.2 pontját), kivéve, ha a gyújtószikramentes villamos rendszert teljes egészében egy villamos gyártmánynak tekintjük. 2.3.3 "ib" kategória Gyújtószikramentes villamos rendszerek vagy azok részei az "ib" kategóriába tartoznak, ha megfelelnek az "ib" kategóriába tartozó villamos gyártmányra vonatkozó előírásoknak (l. az MSZ EN 50020 szabvány 5.3 pontját), kivéve azt az esetet, ha a gyújtószikramentes villamos rendszert teljes egészében egy villamos gyártmánynak tekintjük. 2.4 Összekötő huzalozás gyújtószikramentes villamos rendszerben 2.4.1 A gyújtószikramentes villamos rendszerre jellemző összekötő huzalozás villamos paramétereit és minden jellemzőjét, amennyiben azoktól függ a gyújtószikramentes védelem, az adott villamos rendszer tanúsítási dokumentumában kell rögzíteni. 2.4.2 Amennyiben a többerű kábel egynél több gyújtószikramentes áramkört tartalmaz, a kábelnek a következő előírásoknak kell megfelelnie: 2.4.2.1 A szigetelés radiális rétegvastagsága feleljen meg a vezető átmérőjének. Polietilén esetében a minimális radiális rétegvastagság 0,2 mm. 2.4.2.2 A kiszállítás előtt a gyártóműben a többerű kábeleket váltóáramú szigetelési szilárdsági vizsgálatnak kell alávetni a 2.4.2.2.1 vagy 2.4.2.2.2 pont szerint. Ezen vizsgálatok sikerét a kábel gyártójának megfelelőségi nyilatkozattal kell igazolnia. 2.4.2.2.1 Vagy minden eret a kábelbe szerelés előtt meg kell vizsgálni 3000 V<SUB>eff</SUB> feszültséggel (az összeszerelt kábel radiális szigetelési rétegvastagságának 2000-szeresével mm-ben): - először meg kell vizsgálni 500 V<SUB>eff</SUB> feszültség értékkel, melyet az összes kábelér és páncélzat vagy árnyékolás között kell alkalmazni, és - ezt követően meg kell vizsgálni 1000 V<SUB>eff</SUB> feszültség értékkel a kábelerek egyik felét tartalmazó köteg és az erek másik felét tartalmazó köteg közötti szigetelési szilárdságot. 2.4.2.2.2 Vagy az összeszerelt kábelt: - először meg kell vizsgálni 1000 V<SUB>eff</SUB> feszültség értékkel, melyet az elektromosan összekötött kábelerek és az elektromosan egyesített páncélzat vagy árnyékolás között kell alkalmazni, és - másodszor meg kell vizsgálni 2000 V<SUB>eff</SUB> feszültség értékkel, melyet egymás után kell alkalmazni a kábel minden egyes ere és azon köteg között, melyet az elektromosan egyesített összes többi ér képez. 2.4.2.3 A 2.4.2.2 pontban leírt vizsgálatokat a kábelkapacitás figyelembevételével, megfelelő teljesítményű transzformátorból nyert, 48...62 Hz-es, jó közelítéssel szinuszos váltakozó feszültséggel kell elvégezni. A kábeleken végzett vizsgálatok esetén a feszültséget egyenletesen kell növelni a specifikált értékig, min. 10 mp-ig és legalább 60 másodpercig fenn kell azt tartani. Ezeket a vizsgálatokat a kábel gyártója végzi. 2.4.3 A többeres kábel erei között nem kell figyelembe venni hibát, ha az alábbi két előírás valamelyike teljesül: 2.4.3.1 A kábel megfelel a 2.4.2 pontnak, és minden egyes gyújtószikramentes áramkört vezető anyagból készült árnyékolás vesz körül, amely legalább 60%-os árnyékolást biztosít. Megjegyzés: Az árnyékolásnak a földhöz vagy a vázszerkezethez való esetleges csatlakoztatását a létesítési szabályok tartalmazzák. 2.4.3.2 A kábel megfelel a 2.4.2 pontnak, hatékony védelemmel van ellátva károsodás ellen, és a kábelen belül mindegyik gyújtószikramentes áramkör csúcsfeszültsége, normál üzemben azonos, vagy kevesebb mint 60 V. 2.4.4 Amennyiben a többerű kábel megfelel a 2.4.2 pontnak, de nem felel meg a 2.4.3 pontnak, és csak gyújtószikramentes áramköröket tartalmaz, amelyek egy gyújtószikramentes villamos rendszer részeit képezik, max. négy ér között felléphető hibákat szabad figyelembe venni a 2.3.2 vagy a 2.3.3 pont követelményein túlmenően. 2.4.5 Amennyiben a többerű kábel megfelel a 2.4.2 pontnak, de nem felel meg a 2.4.3 pontnak, és olyan gyújtószikramentes áramköröket tartalmaz, amelyek különböző gyújtószikramentes villamos rendszerek részeit képezik, akkor a kábelben lévő minden gyújtószikramentes áramkör biztonsági tényezője legalább a 2.3.2 vagy 2.3.3 pont által megkövetelt érték négyszerese legyen. 2.4.6 Amennyiben a többerű kábel nem felel meg a 2.4.2 és 2.4.3 pontnak, figyelembe kell venni a kábel erei közti minden hibát, a 2.3.2 vagy a 2.3.3 pont alkalmazásán felül. 2.4.7 A gyújtószikramentes villamos rendszer tanúsítási dokumentumai határozzák meg egyértelműen a 2.4.3 és 2.4.6 pontból eredő alkalmazási feltételeket. 2.5 Gyújtószikramentes villamos rendszerekben használt tartozékok A tanúsítási dokumentumokban a gyújtószikramentes villamos rendszer részeiként felsorolt tartozékok a következőknek feleljenek meg: - az MSZ EN 50014 szabvány 7. és 8. pontja ("Általános előírások"), - az MSZ EN 50020 szabvány 6. és 12.2 pontja ("Gyújtószikramentes védelem" "i"). A megjelölés legalább a gyártó nevét vagy bejegyzett védjegyét tartalmazza. Megjegyzés: Nem-tanúsított tartozékok használata a létesítési előírásoknak van alávetve. 2.6 Típusvizsgálat A gyújtószikramentes villamos rendszerek típusvizsgálata az MSZ EN 50020 szabvány típusvizsgálati előírásait tartalmazó 10. pontja szerint történik ("gyújtószikramentes védelem" "i"), de figyelembe kell venni a jelen Melléklet 4. pontját is. 2.7 Gyújtószikramentes villamos rendszerek megjelölése A tanúsított gyújtószikramentes villamos rendszereket az adott rendszer tanúsítványának címzettje jelöli meg, a villamos gyártmány legalább egy "stratégiai fontosságú" okmányán. A jelölésnek az MSZ EN 50014 szabvány 27.6 pontja szerinti minimális jelölést kell tartalmaznia ("Általános előírások"), és a "SYST" betűket.