32/1996. (XII. 22.) BM rendelet

a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről

A helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek választásáról szóló, az 1994. évi LXII. törvénnyel és az 1996. évi LXVI. törvénnyel módosított 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 62. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a büntetés-végrehajtási szervezet tekintetében az igazságügy-miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §[1] E rendelet alkalmazásában a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: kezelő szerv).

Adatgyűjtés

2. § (1)[2]

(2)[3] A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 17. § (1) és (2) bekezdése szerinti adatközlést a hét első munkanapján

a)[4] a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal az 1. számú mellékletben meghatározott ADATLAP-on, illetve - ha a technikai feltételek rendelkezésre állnak - a 3. számú mellékletben megadott adatszerkezetben, elektronikus úton,

b) a bűnügyi nyilvántartó szerv és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a 2. számú mellékletben megadott adatszerkezetben, elektronikus adathordozón, illetve - ha a technikai feltételek rendelkezésre állnak - elektronikus úton

teljesíti.

(3)[5] A járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal az ADATLAP-ot a kezelő szervnek kettős borítékban, tértivevényes küldeményként továbbítja. A belső borítékot bélyegzőlenyomatával látja el oly módon, hogy az esetleges illetéktelen hozzáférés ténye egyértelműen megállapítható legyen.

(4) A kezelő szerv az adatközlés feldolgozása során felismert hibás tételekről, adatokról hibalistát küld az adatközlő szerv részére. A hibalista javításáról a (2) bekezdésben meghatározott időpontban és módon kell gondoskodni.

Adatszolgáltatás

3. §[6] (1)[7] A kezelő szerv írásos kérelem alapján teljesíti az adatszolgáltatást a választási bizottságok, a választási irodák (a továbbiakban: igénybejelentő szerv) részére.

(2)[8] A kérelemnek tartalmaznia kell az igénybejelentő szerv nevét, az igényelt adatok felhasználásának célját, jogalapját, a választás helyét, időpontját, illetőleg a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás esetében a népszavazás kezdeményezésében érintett település vagy településrész nevét és a kezdeményezés időpontját.

(3)[9] A kezelő szerv a nyilvántartásból az igénybejelentő szervnek a külön törvényekben meghatározott választásokhoz, népszavazáshoz (a továbbiakban: választás) a választójoggal nem rendelkező személy házassági nevét családi és utónév részenként, születési családi és utónevét, lakóhelyét (ennek hiányában tartózkodási helyét), a választójogból kizárás okát, a kizárás kezdő és várható megszűnési időpontját, továbbá a személyi azonosítóját szolgáltatja.

(4)[10] A kezelő szerv a nyilvántartásból az igénybejelentő szerv részére a népszavazást aláírók adatainak hitelesítéséhez az illetékességi területén választójoggal nem rendelkező személyek házassági nevének családi és utónév részeit, születési családi és utónevét, lakóhelyét (ennek hiányában tartózkodási helyét), valamint a személyi azonosítóját szolgáltatja.

(5)[11] A szolgáltatott adatokat az átvevőnek a hitelesítési eljárás, illetőleg a jogorvoslati eljárás befejezését követően meg kell semmisítenie. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a továbbiakban a közokiratra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

4. § (1)[12] A kezelő szerv a nyilvántartás adatait - az igénybejelentésnek megfelelően, az igénybejelentés megérkezését követő öt napon belül - jegyzéken, elektronikus adathordozón vagy táv-adatfeldolgozó hálózaton, a fővárosi, illetve megyei kormányhivatalon keresztül vagy közvetlenül továbbítja az igénybejelentő szerv részére.

(2) A kezelő szerv a szavazás napját megelőző harmadik napig pótjegyzéken közli a nyilvántartás adataiban az (1) bekezdés szerint teljesített adatátadást követően bekövetkezett változásokat.

(3) A kezelő szerv az (1)-(2) bekezdés szerinti jegyzék postai úton történő kézbesítése esetén a 2. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jár el.

(4)[13] A kezelő szerv - ha a technikai feltételek rendelkezésre állnak - a 3. § (1) bekezdésében meghatározott igénybejelentő szerv részére - a 3. § (3) bekezdése szerinti választás kitűzése és a szavazás napja közötti időszakban, illetve a 3. § (4) bekezdése szerinti aláírás-ellenőrzésre rendelkezésre álló időtartamra - online hozzáférést biztosít a nyilvántartás 3. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott adataihoz.

A nyilvántartás adatainak védelme

5. § (1)[14] A kezelő szerv a nyilvántartásból a 3. §-ban felsorolt igénybejelentő szerveken kívül csak

a)[15] az érintett nagykorú polgár,

b)[16]

c)[17] a bíróság

d)[18]

írásos kérelme alapján teljesíthet adatszolgáltatást.

(2) A kezelő szerv a 2. § (2) bekezdésében meghatározott iratokat visszakereshető módon, elkülönítetten kezeli, és azokat a választójog gyakorlásából való kizárás megszűnését követő 180 nap után - évente egy alkalommal - megsemmisíti. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a továbbiakban a köziratokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

(3) A kezelő szerv a teljesített adatátadásokról adatszolgáltatási nyilvántartást vezet. Az adatszolgáltatási nyilvántartás tartalmazza az adatátadás idejét, célját, jogalapját és az igénylő megnevezését, valamint - az átadást követő 180 napig - az átadott adatok másodpéldányát. Az átadást követő 180. nap után a másodpéldányokat meg kell semmisíteni. Az adatszolgáltatás tényét az adatszolgáltatási nyilvántartásból 5 év elteltével törölni kell.

Záró rendelkezések

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a választójoggal nem rendelkező személyek nyilvántartásának vezetéséről szóló 14/1995. (IX. 29.) BM rendelet hatályát veszti.

(2)[19]

(3)[20]

1. számú melléklet a 32/1996. (XII. 22.) BM rendelethez[21]

[22]

1. számú melléklet hátlapja

Kitöltési útmutató

A "Házassági neve" rovatba azt a nevet kell beírni, amelynek viselésére a házas, az elvált, az özvegy családi állapotú érintett a házassági anyakönyv szerint jogosult.

A "Születési családi és utóneve" rovatba azt a nevet kell beírni, amelynek viselésére az érintett nő, illetve férfi a születési anyakönyv szerint jogosult. (Nők esetében előző megnevezése: leánykori név.)

Példa: - a férfi születési neve: Szabó Béla - a nő születési neve: Varga Mária

A férfiak házassági névviselési formái:

- kizárólag a maga teljes nevét viseli (azaz: a születési nevét viseli továbbra is, Pl.: Szabó Béla);

- a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja saját utónevét (Pl.: Varga Béla);

- családi nevének első tagját (a továbbiakban: a családi név első tagja alatt az egytagú családi név is értendő) összekapcsolja felesége családi nevének első tagjával; és ehhez hozzáfűzi saját utónevét (Pl.: Szabó-Varga Béla);

- családi nevének első tagját összekapcsolja felesége családi nevének második tagjával; és ehhez hozzáfűzi saját utónevét (Pl.: Szabó-Varga Béla);

- felesége családi nevének első tagját összekapcsolja saját családi nevének első tagjával; és ehhez hozzáfűzi saját utónevét (Pl.: Varga-Szabó Béla);

- felesége családi nevének első tagját összekapcsolja saját családi nevének második tagjával; és ehhez hozzáfűzi saját utónevét (Pl.: Varga-Szabó Béla);

- felesége családi nevének második tagját összekapcsolja saját családi nevének első tagjával; és ehhez hozzáfűzi saját utónevét (Pl.: Varga-Szabó);

- felesége családi nevének második tagját összekapcsolja saját családi nevének második tagjával; és ehhez hozzáfűzi saját utónevét (Pl.: Varga-Szabó);

A nők házassági névviselési formái:

- kizárólag a maga teljes nevét viseli (azaz: a születési nevét viseli továbbra is, Pl.: Varga Mária);

- a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással (Pl.: Szabó Béláné);

- a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja (Pl.: Szabó Béláné Varga Mária);

- a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja (Pl.: Szabóné Varga Mária);

- a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét (Pl.: Szabó Mária);

- családi nevének első tagját (a továbbiakban: a családi név első tagja alatt az egytagú családi név is értendő) összekapcsolja férje családi nevének első tagjával; és ehhez hozzáfűzi saját utónevét (Pl.: Varga-Szabó Mária);

- családi nevének első tagját összekapcsolja férje családi nevének második tagjával; és ehhez hozzáfűzi saját utónevét (Pl.: Varga-Szabó Mária);

- családi nevének második tagját összekapcsolja férje családi nevének első tagjával; és ehhez hozzáfűzi saját utónevét (Pl.: Varga-Szabó Mária);

- családi nevének második tagját összekapcsolja férje családi nevének második tagjával; és ehhez hozzáfűzi saját utónevét (Pl.: Varga-Szabó Mária);

- férje családi nevének első tagját összekapcsolja saját családi nevének első tagjával; és ehhez hozzáfűzi saját utónevét (Pl.: Szabó-Varga Mária);

- férje családi nevének első tagját összekapcsolja saját családi nevének második tagjával; és ehhez hozzáfűzi saját utónevét (Pl.: Szabó-Varga Mária);

- férje családi nevének második tagját összekapcsolja saját családi nevének első tagjával; és ehhez hozzáfűzi saját utónevét (Pl.: Szabó-Varga Mária);

- férje családi nevének második tagját összekapcsolja saját családi nevének második tagjával; és ehhez hozzáfűzi saját utónevét (Pl.: Szabó-Varga Mária).

2. számú melléklet a 32/1996. (XII. 22.) BM rendelethez[23]

3. számú melléklet a 32/1996. (XII. 22.) BM rendelethez[25]

Adatszerkezet a választójoggal nem rendelkező korlátozott belátási képességű személy adatairól