1996. évi LXVI. törvény

az adóazonosító jel, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról[1]

Az Országgyűlés - a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényre figyelemmel - a Társadalombiztosítási Azonosító Jel, az adóazonosító jel és a személyi azonosító használatára feljogosított adatkezelőkre, az adatkezelésekre és adattovábbításokra vonatkozó részletes szabályok meghatározása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

AZ ADÓAZONOSÍTÓ JELLEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Adó- és vámigazgatás

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

II. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI AZONOSÍTÓKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Nyugdíj- és egészségbiztosítás

7-10. §[8]

Egészségügyi és szociális igazgatás

11-12. §[9]

13. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:)

"a) a jogosult természetes személyazonosító adatait;"

III. Fejezet

A SZEMÉLYI AZONOSÍTÓ HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Ingatlan-nyilvántartás

14-20. §[10]

Anyakönyvi igazgatás

21. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Adatszolgáltatás

41. § (1) Az anyakönyvvezető az alap- és utólagos bejegyzésről az e törvényerejű rendeletben meghatározott feladatok ellátása céljából más anyakönyvvezetőnek, a felettes szervnek és a gyámhatóságnak szolgáltat adatot.

(2) Az anyakönyvvezető a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét személyi azonosítóval teljesíti.

(3) Az anyakönyvvezető az 1980. december 31-ig vezetett anyakönyv első példányába bejegyzett utólagos bejegyzés teljes szövegéről az illetékes levéltárat értesíti.

(4) Az anyakönyvvezető a külföldi állampolgárként anyakönyvezett újszülött és szülei adatairól az anya vagy az apa lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot értesíti, ha a gyermek anyja vagy az apja, illetőleg mindkettő bevándorlási engedéllyel rendelkezik.

(5) Az anyakönyvvezető a külföldi állampolgár anyakönyvi eseményéről - nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján - az érintett állampolgársága szerint illetékes idegen állam magyarországi külképviseleti hatóságát értesíti."

Választási eljárás

22-24. § (1)[11]

Honvédelmi igazgatás

25. §[12]

26. §[13]

27. §[14]

28. §[15]

29. §[16]

30. §[17]

31. §[18]

Rendészeti igazgatás

32. § (1) A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Idtv.) 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) Az adatkezelő szerv, valamint a nemzetbiztonsági szervek a beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldiek alábbi adatait kezelik:]

"a) természetes személyazonosító adatok,"

(2) Az Idtv. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:

"(1) Az adatkezelő szerv, valamint a Nemzetbiztonsági Hivatal a bevándorlást kérő, illetve a bevándorlási engedéllyel Magyarországon tartózkodó külföldinek az 55. § (1) és az 56. § (1) bekezdésében meghatározott adatairól - kiegészítve az érintett személy anyja neve adatával - nyilvántartást vezet. Az adatokat

a) az engedélykérelem elutasítása esetén annak időpontjától,

b) a nyilvántartásba vételtől,

c) egyéb esetben a jogállás megszűnésétől számított húsz évig

kell nyilvántartani.

(2) Az adatkezelő szerv és az idegenrendészeti hatóság a bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi személyi azonosítóját a személyi adat- és lakcímnyilvántartással történő kapcsolattartás, valamint a nyomozó hatóság részére történő adatszolgáltatás céljából kezelheti."

(3) Az Idtv. 58. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adatkezelő szerv a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése céljából ... érintett külföldiek alábbi adatait kezeli:)

"a) természetes személyazonosító adatok, az "anyja neve" adat kivételével,"

33. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § (1) A Rendőrség a rendőri intézkedéssel összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetről, illetőleg a rendőri intézkedés szempontjából lényeges körülményről, tárgyról kép- és hangfelvételt készíthet. A Rendőrség által készített kép- és hangfelvétel csak az esemény helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt kezdeményezett eljárás során használható fel.

(2) Ha az esemény helyszínén kép- és hangfelvételen rögzített cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás nem indult, továbbá, ha az abban levő adatok nem képeznek maradandó értéket, a kép- és hangfelvételt legkésőbb az esemény időpontjától számított hat hónap elteltével meg kell semmisíteni."

34. § Az Rtv. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"79. § (1) A rendőrségi adatot kezelő szerv az érintett természetes személyazonosító adatait - külföldi állampolgár esetében annak állampolgárságát is -, lakcímét, továbbá a bűnüldözési célú adatkezelésekben a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatait kezeli. Törvény rendelkezése alapján azonosító kódokat használhat.

(2) A Rendőrség nyomozó hatósági feladatai ellátása során:

a) e törvény 84. § b)-n), valamint p)-r) pontjában meghatározott bűnüldözési adatkezeléseihez a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 17. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott adatokat személyi azonosító alkalmazásával is igényelheti, e célból az érintettől azt kérheti, illetőleg az érintettel kapcsolatos iratból átveheti, valamint más nyomozó hatóságnak továbbíthatja, ha az adatkezelés jogszabályban előírt feltételei e hatóságnál is fennállnak,

b) az adóazonosító jelet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól, más nyomozó hatóságtól - az ügyész jóváhagyása alapján -, illetőleg az érintettől megkérheti, ha annak segítségével az adózással kapcsolatos adatok megismerése az adózással összefüggő büntetőeljárás megindítása vagy lefolytatása céljából szükséges."

35. § Az Rtv. 84. §-ának o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Rendőrség a törvényben meghatározott bűnüldözési feladatainak ellátása érdekében kezelheti, illetve adatkezelésre feljogosított más szervek nyilvántartásából átveheti)

"o) bűnmegelőzési célból külön jogszabály alapján rendőrhatósági ellenőrzés során felderített hamis, hamisított vagy bűncselekmény elkövetésére utaló kábítószer tartalmú gyógyszerek orvosi vényeit és azon szereplő adatokat (a beteg neve, kora, lakcíme, Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a vényt kiállító orvos, egészségügyi intézmény azonosítója, a gyógyszerrel kapcsolatos adatok, a gyógyszertár azonosítója, a kiváltó személy aláírása és személyazonosító igazolványának száma) - ha büntetőeljárás nem indul - a beváltástól számított 5 évig,"

36. § (1) Az Rtv. 90. §-a szövegének számozása (1) bekezdésre módosul és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Rendőrség az államigazgatási és rendészeti, illetve a szabálysértési eljárással kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében kezelheti:)

"c) a járművezetésre, illetőleg a közúti jármű forgalomban való részvételére jogosító engedélyekben (okmányokban) megjelölt természetes személyazonosító és lakcím-, valamint a vezetési jogosultságra vonatkozó adatokat - ideértve az egészségi alkalmasságra és a pályaalkalmasságra vonatkozó adatokat is - , az engedélyek (okmányok) érvényességi idejének lejártától vagy visszavonásától számított 10 évig,"

(2) Az Rtv. 90. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A Rendőrség az (1) bekezdés a)-b) pontja alapján vezetett nyilvántartásaiban szereplő személyek személyazonosító és lakcímadatainak megállapításához, illetőleg egyeztetéséhez a személyi azonosító használatával igényelheti az Nytv. 17. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatokat a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől, valamint a személyi azonosítót e nyilvántartásaiban belső azonosítóként használhatja.

(3) A rendőrségi adatot kezelő szerv adatot szolgáltathat a gépjármű forgalmi rendszáma vagy más azonosító adata, valamint a járművezetői és a közúti jármű forgalomban való részvételére jogosító engedélyekben (okmányokban) megjelölt adatok alapján a gépjármű adatairól, ellopása, megkerülése tényéről, illetőleg az engedély (okmány) érvényességi idejéről, elvesztéséről, megsemmisüléséről, találásáról, továbbá az abban szereplő természetes személyazonosító adatok egyezőségéről. A természetes személyazonosító adatokra vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatos eljárásra az Nytv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

Statisztika

37. § (1) A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Stt.) 6. §-a szövegének számozása (1) bekezdésre módosul, és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A KSH feladata:)

"f) az Országos Statisztikai Tanács bevonásával a statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások kialakítása, a számjelek meghatározása, készítése, nyilvánosságra hozatala, valamint használatuk kötelezővé tétele, statisztikai regiszter működtetése és ennek alapján névjegyzék készítése,"

(2) Az Stt. 6. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A statisztikai regiszter az adatszolgáltatók nyilvántartása érdekében a jogi személyiségű gazdasági szervezet, a gazdasági tevékenységet (vállalkozást) folytató természetes személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét, statisztikai azonosítóját, statisztikai csoportképző ismérveinek kódját, valamint az annak meghatározásához szükséges alapadatokat, székhelyét és levelezési címét, telefon-, telex- és telefax-számát tartalmazza.

(3) A statisztikai regiszter (2) bekezdés szerinti tartalma - a csoportképzés alapjául szolgáló alapadatok kivételével - nyilvános."

(3) Az Stt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A népmozgalmi események statisztikai felmérése céljából a KSH a következő személyes adatokat gyűjti: név, lakcím, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, munkahely, gyermekek száma, a népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot, az anyakönyvezés helye, az anyakönyvi bejegyzés folyószáma, a népmozgalmi esemény és a kapcsolódó népmozgalmi események helye és ideje."

Büntetés-végrehajtás

38. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyilvántartás kiterjed

a) a fogvatartott személyazonosító adataira, Társadalombiztosítási Azonosító Jelére és fényképére;

b) lakcímére;

c) a választójoggal nem rendelkező fogvatartott személyi azonosítójára;

d) a végrehajtás során a büntetés-végrehajtás e törvényben meghatározott feladatai ellátásához és a fogvatartott jogainak a gyakorlásához szükséges adatokra, iratokra;

e) a büntetőeljárásban, illetve a fogvatartottal kapcsolatos egyéb - bírósági, ügyészségi, közjegyzői, államigazgatási - eljárásban keletkezett azon iratokra, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján a bv. szervezet részére meg kell küldeni."

Nemzetbiztonság

39. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervétől történő adatkérés, az érintettel és más adatkezelővel való kapcsolattartás során, és nyilvántartásaikban az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából - jogszabályban meghatározott módon - személyi azonosítót, természetes személyazonosító adatokat, valamint adóazonosító jelet, illetve egyéb azonosítókat használhatnak."

Egyéb rendelkezések

40. § (1) A Belügyminisztérium a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervekkel hivatásos szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti, valamint egyéb foglalkoztatási jogviszonyban álló dolgozók adatairól a szolgálati és munkáltatói igazolványok előállítása és nyilvántartása céljából központi nyilvántartást és okmánytárat vezet.

(2)[19]

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

41. § (1) Ahol adót, vámot, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy ilyen törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály a magánszemély azonosító adataként személyi számot vagy személyazonosító jelet említ, azon a magánszemély adóazonosító jelét, ahol az adózó adóigazgatási azonosító számát említi, azon az adóazonosító számot kell érteni.

(2) A Tbtv. 103/D. §-a (8) bekezdésében a társadalombiztosítási törzsszámon társadalombiztosítási folyószámlaszámot kell érteni.

(3) Az Inyt. 5/A. §-ának (1) bekezdésében, valamint 60. §-ának (1) bekezdésében a személyazonosító jelen személyi azonosítót kell érteni.

(4) Az At. 12. § (2) bekezdésében, a 32. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, a 35. § (1) bekezdés b) pontjában, a 35. § (2) bekezdés a) pontjában és a 36. § (1) bekezdés b) és d) pontjában személyi számon személyi azonosítót kell érteni.

(5) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a "személyazonosító jel" helyébe a "személyi azonosító" lép.

(6)[20]

(7)[21]

Átmeneti rendelkezések

42. § (1) Az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóság igénylése alapján a korábban nála személyazonosító jelen nyilvántartott magánszemélyek adóazonosító jelét - külön megállapodás alapján - 1996. október 1. és december 31. között mágneses adathordozón adja át az önkormányzati adóhatóság részére.

(2) A társadalombiztosítási feladatokat ellátó munkáltató, illetve egyéb szerv a személyazonosító jelet a Tbtv. 120/A. §-ában előírt adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek - a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságának - továbbíthatja.

Hatályba léptető rendelkezések

43. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 1996. szeptember 1. napján lép hatályba.

(2)[22] A törvény 1. §-a, a 2. §-ának az 1995. évi CX. törvény 1. §-ával megállapított Art. 12. § (1) bekezdését módosító rendelkezése, illetőleg a 4. §-a, továbbá a 41. § (3)-(7) bekezdése 1997. január 1-jén lép hatályba.

(3) Ahol e törvény adóazonosító jelről vagy személyi azonosítóról rendelkezik, azon 1996. december 31-ig személyazonosító jelet kell érteni.

(4)[23]

(5)[24]

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s.k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1996. évi LXVI. törvényhez[25]

2. számú melléklet az 1996. évi LXVI. törvényhez[26]