35/1996. (III. 5.) Korm. rendelet
a pénzintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 181/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény 94. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány - a Magyar Nemzeti Bank véleményének figyelembevételével - a következőket rendeli el:
1. § (1) A pénzintézetek éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 181/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"b) Nem valódi penziós (elhelyezési) ügylet: a penzió átvevője jogosult arra, hogy a vagyontárgyakat az eladási áron, vagy egy - a szerződésben ettől eltérő feltételeknek megfelelően - előzetesen megállapított más összeg ellenében egy előre meghatározott, vagy egy általa későbbiekben meghatározandó időpontban szolgáltassa vissza, a penzióba adó pedig köteles az átadott vagyontárgyakat visszavenni. Nem valódi penziós ügyletnek minősül az is, ha a penzióba adó és a penzióba vevő úgy állapodnak meg, hogy egy a későbbiekben bekövetkező feltétel beálltakor a penzióba vevő visszaadja a penzióba adó pedig visszaveszi a penzió tárgyát képező vagyontárgyat az eladási áron, vagy egy általuk közösen megállapított áron."
(2) A Rendelet 2. §-a a következő (7)-(10) bekezdésekkel egészül ki:
"(7) Pénzeszközök: a jegybanknál elhelyezett, forintban és devizában vezetett, éven belüli lejáratú elszámolási és betétszámlák, a külön jogszabály alapján más pénzintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi betétszámla, az átvezetési számlák, a készpénz, a csekk.
(8) Nettó könyv szerinti érték: a Tv. 41/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja, (3) bekezdése és (4) bekezdése alkalmazása szempontjából a befektetett eszközök közötti részesedések nettó könyv szerinti értékén a pénzintézetek esetében a könyv szerinti értéket (a beszerzési értéket, illetve a beszerzési értéknek az 1993. január 1-jét megelőzően elszámolt értékvesztéssel csökkentett összegét) kell érteni. Így a mérleg fordulónapján érvényes piaci értéknek a beszerzési értéket meghaladó része az értékhelyesbítés.
(9) A pénzintézetekkel szembeni, illetve az ügyfelekkel szembeni követelés vagy annak törlesztő részlete esedékes:
a) a szerződés szerinti lejárati idő (futamidő) végén a teljes hátralékos összegben (még nem törlesztett összegben), vagy a törlesztő részlet szerződés szerint esedékes napján annak összegében,
b) a felmondás időpontjában a még nem törlesztett összegben,
c) a felszámolási eljárás megkezdésének időpontjában a még nem törlesztett összegben.
(10) Devizakészlet: a 8. § alkalmazása szempontjából devizakészletnek minősül az MNB-nél, hazai vagy külföldi pénzintézetnél vezetett deviza pénzforgalmi (elszámolási) számlák és devizabetétszámlák - kivéve a külföldi alapító tag által a jegyzett tőkén belüli részesedésként konvertibilis valutában, devizában teljesített pénzbeli hozzájárulás még fel nem használt összegét -, továbbá a külföldi pénzértékre szóló értékpapírok és részesedések (függetlenül attól, hogy a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között szerepel a könyvviteli nyilvántartásokban) bekerülési devizaértéken, forintért történő beszerzés esetén a bekerülési forintértékének a bekerülés napjára vonatkozóan a bank által meghirdetett vételi árfolyam alapján számított devizaértékén."
2. § A Rendelet 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A konszolidációba bevont - anyavállalatnak vagy leányvállalatnak minősülő - pénzintézet az 1. számú mellékletben meghatározott mérleget a 7. számú melléklet szerint, a 2. számú mellékletben meghatározott eredménykimutatást a 8. számú melléklet szerint köteles továbbrészletezni."
3. § (1) A Rendelet 5. §-ának (7) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
[(7) Ügyfelekkel szembeni követelések között kell kimutatni:]
"e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitelek és refinanszírozási hitelek fix kamatlába és a bázisköltség különbözetének összegében a - kamatkiegyenlítési rendszer keretében - központi költségvetéstől járó, állammal szembeni követelés összegét;
f) a konzorcionális hitelnyújtás esetén a résztvevő pénzintézetnek az általa nyújtott - és a szervező banknak átutalt - hitel összegét, valamint lebonyolításra átadott hitel esetén a hitelnyújtó pénzintézetnek az általa nyújtott - és a lebonyolító pénzintézetnek átutalt - hitel összegét."
(2) A Rendelet 5. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A mérleg fordulónapjáig időarányosan a tárgyévre járó, és a mérlegkészítés napjáig esedékes és befolyt kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét, továbbá a tárgyévre időarányosan járó a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között befolyt pénzügyi szolgáltatási díjakat az aktív időbeli elhatárolások között kell a mérlegben szerepeltetni. A mérleg fordulónapjáig időarányosan a tárgyévre járó, de a mérlegkészítés napjáig nem esedékes kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét csak akkor lehet az aktív időbeli elhatárolások között a mérlegben szerepeltetni, ha az olyan adóstól járó kamat, illetve kamatjellegű jutalék, amely adóssal szemben fennálló követelések problémamentes vagy külön figyelendő minősítésűek."
(3) A Rendelet 5. §-a (9) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(9) A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésként kell kimutatni a Pit. 3. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott és 3. §-ának (6) bekezdése szerint minősített, a lízingszerződés tárgyát képező, a lízingbe vevő részére beszerzett és a lízingbe vevő könyveiben - beruházásként elszámolandó - kimutatott eszközök értékét a következő lehetőségek közül választott módon:]
"a) a lízingbeadáskor a lízingbe vevő felé számlázott, a fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó követelés összegében. A számlázott összeg nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés után felszámított kamat összegét. A lízingbe adott eszköz könyv szerinti értékét a lízingbeadáskor a nem pénzintézeti tevékenység ráfordításai terhére, a számlázott összeget pedig a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevétele javára kell elszámolni a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésekkel szemben. Ezzel egyidejűleg a lízingbe vevőnél a kötelezettségekkel szemben a beruházások között kell nyilvántartásba venni a lízingbe vett eszközt a számlázott összegnek az előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó összegében;"
(4) A Rendelet 5. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A követelések után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben az eszközök között negatív előjellel - a Pit. előírásai szerint a követelések után képzett kockázati céltartalék állományát [ideértve a halasztott fizetéssel eladott értékpapír, részesedés, értékesített követelés miatt a vevővel szemben fennálló (az egyéb követelések között kimutatott) követelés után, legfeljebb annak összegében képzett céltartalékot is]."
(5) A Rendelet 5. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11) Kamatkövetelések után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben az eszközök között negatív előjellel - a lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett kockázati céltartalék állományát."
(6) A Rendelet 5. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(15) Készletek után képzett céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben az eszközök között negatív előjellel - a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak - ide nem értve a felszámolási eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat alapján átvett vagyontárgyakat - után a Pit. előírásai szerint képzett céltartalék állományát."
(7) A Rendelet 5. §-a a következő (16)-(17) bekezdéssel egészül ki:
"(16) Az egyéb követelések között kell kimutatni minden olyan, a Pit. 4. §-ában meghatározott pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő tevékenységből származó követelést - ideértve a pénzintézet tulajdonába nem leszámítolás útján került váltóból adódó követelést is -, amelyek nem tartoznak a pénzintézetekkel és az ügyfelekkel szembeni, valamint a pénzügyi lízinggel és a jegyzett tőke be nem fizetett részével kapcsolatos követelések, továbbá a jegybankképes követelések közé. Az egyéb követelések között elkülönítetten kell kimutatni a halasztott fizetéssel eladott értékpapír, részesedés, illetve a halasztott fizetéssel eladott követelés eladási árának összegében a vevővel szemben fennálló követelés összegét. A halasztott fizetéssel eladott értékpapír könyv szerinti értéke és eladási ára közötti különbözetet, az eladási ár, illetve annak arányos része pénzügyi rendezéséig az aktív, illetve a passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni.
(17) A kamatozó értékpapírok beszerzési árában lévő kamat utáni céltartalékként kell kimutatni a mérlegben negatív előjellel
a) a befektetett eszközökön belül elkülönítetten a befektetési célú kamatozó értékpapírok után,
b) a forgóeszközökön belül elkülönítetten az eladási célú kamatozó értékpapírok után
a Tv. 27. §-ának (5) bekezdése szerint képzett céltartalékok összegét."
4. § (1) A Rendelet 6. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a beszámolót készítő pénzintézet bankközi bankügyleteiből eredő kötelezettségeit, függetlenül azok egyedi elnevezésétől, kivéve a kötvényeket és más forgalomképes értékpapírokat.
A pénzintézetekkel szembeni kötelezettségeken belül elkülönítetten kell kimutatni a más pénzintézettől lebonyolításra átvett hitelek - ideértve konzorciális hitelnyújtás esetén a szervező banknál a részére hitelnyújtás céljából a résztvevő bankok által átutalt hitelek - összegében befolyt pénzösszeget, mindaddig, amíg azt a pénzintézet a hitelfelvevő felé tovább nem utalja, valamint a hitelfelvevő által átutalt törlesztő részletek befolyt összegét, amíg azt a pénzintézet a hitelnyújtó pénzintézet felé tovább nem utalja.
(2) Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a nem bankközi bankügyletből eredő kötelezettségeket.
Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken belül elkülönítetten kell kimutatni:
a) a takarékbetét-szerződés alapján gyűjtött takarékbetétek együttes összegét;
b) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltására a központi költségvetés által átutalt forrás összegében az állammal szemben fennálló kötelezettség összegét, valamint a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltásából adódó követelésekre befolyt összegeket;
c) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitelek és refinanszírozási hitelek fix kamatlába és a bázisköltség különbözetének összegében a - kamatkiegyenlítési rendszer keretében - központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét.
(3) A pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek, illetve az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig időarányosan a tárgyévet terhelő és a mérlegkészítés napjáig esedékes, ki nem fizetett kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét is.
A mérleg fordulónapjáig esedékes és ez időpontig ki nem fizetett kamatok összegével a pénzintézetekkel, valamint az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken belüli tőketartozást kell növelni (a kamat összegét tőkésíteni kell), ha a felek a szerződésben így állapodtak meg. A mérleg fordulónapjáig időarányosan a tárgyévet terhelő, és a mérlegkészítés napjáig kifizetett, továbbá a mérleg fordulónapjáig időarányosan a tárgyévet terhelő, de a mérlegkészítés napjáig nem esedékes kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét a passzív időbeli elhatárolások között kell a mérlegben feltüntetni."
(2) A Rendelet 6. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) Egyéb céltartalékként a Pit. hatálya alá nem tartozó céltartalék állományának összegét a mérlegben a források között kell kimutatni. Az egyéb céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni:
a) a Pit. 4. §-a szerinti pénzintézeti tevékenységek (bankügyletek) közé nem tartozó ügyletekhez kapcsolódóan a Tv. 27. §-ának (1) bekezdése alapján a követelések után képzett céltartalékot;
b) a Tv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján a nem pénzügyi garanciális kötelezettségek, a korengedményes nyugdíj és a végkielégítés fedezetére képzett céltartalékot;
c) az egyéb jogszabály alapján - és nem a Pit. szerint - képzett céltartalékot."
(3) A Rendelet 6. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(14) A kiegészítő melléklet részét képező alábbi tételeket a mérleg hátoldalán a mérlegen kívüli tételek között kell kimutatni:
a) függő kötelezettségként az olyan, általában harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségeket, amelyek a mérleg fordulónapján fennállnak, de mérlegtételkénti szerepeltetésük - a mérleg fordulónapján - jövőbeni eseményektől függ [idetartoznak többek között: az opciós ügyletek; a garanciavállalás; a kezességvállalás; a visszavonható készenléti (standby) hitellevél; a visszavonhatatlan hitellevelek és az akkreditívek; a hitelszerződés alapján még igénybe vehető keretösszeg; a harmadik fél tartozásaiért biztosítékként szolgáló, a mérlegben nem szereplő vagyontárgyak; a nem valódi penziós ügyletek; a hiteligérvények; a forint- vagy devizaértékre szóló, a névérték összegében a lejáratig fennálló váltókezesség-vállalás (avalizálás); a tovább forgatott, eladott vagy az MNB-nél viszontleszámítoltatott váltó, névértékének összegében a lejáratig; a pénzintézettel mint váltóforgatmányossal szemben támasztott, a mérleg fordulónapján fennálló megtérítési igény (visszkereset), a váltóban foglalt követelésből az utolsó váltóbirtokos által meghatározott (a főkötelezett által ki nem fizetett névértéke) érték a pénzügyi teljesítésig; egyéb (váltón kívüli) a bank által megvásárolt (leszámítolt) és eladott (viszontleszámítolt) piacképes forgatható okmányokon alapuló pénzkövetelések olyan értékben, amelyen a bankkal szemben megtérítési igény érvényesíthető (fizetésre kötelezhető)];
b) jövőbeni kötelezettségként az olyan visszavonhatatlan kötelezettségeket, amelyek a mérleg fordulónapján már fennállnak, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem szerepeltethetők [nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek, de idetartoznak többek között: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti kötelezettségek, ideértve az azonnali deviza adásvételi ügyletekből a mérleg fordulónapjáig nem teljesült ügyleteket is]."
5. § (1) A Rendelet 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A befektetett eszközök és a forgóeszközök között kimutatott kamatozó értékpapírok beszerzési árában lévő kamat után a Tv. 27. §-ának (5) bekezdése szerint céltartalékot kell képezni a fizetett kamat és kamatjellegű ráfordításokkal szemben értékpapíronként egyedileg. Az ilyen címen képzett céltartalék összegét az értékpapír eladásakor, beváltásakor a kapott kamat, kamatjellegű bevételekkel szemben, továbbá az értékpapír veszteségként történő leírásakor az egyéb pénzintézeti tevékenységek bevételeivel szemben kell felhasználni."
(2) A Rendelet 7. §-ának (9)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Az értékpapírok, a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak (kivéve a felszámolási eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat alapján átvett vagyontárgyakat) után képzett céltartalékokat az eszközök értékesítésekor (ideértve az értékpapír beváltását is), illetve teljes egészében veszteségként történő leírásakor vagy legkésőbb azok minősítésekor kell felhasználni. Ez utóbbi esetben az eszközök minősítése szerinti céltartalékképzési igény összegét meghaladó, meglévő céltartalékok összegét kell felhasználni.
(10) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltásakor az ügyfél helyett kifizetett tartozást az ügyféllel szembeni követelések között számolja el, ezzel egyidejüleg és azonos összegben a követelést átvezeti az egyéb elszámolásból eredő követelések számlán keresztül - mint az állammal szembeni tartozás csökkenését - az ügyfelekkel szembeni kötelezettség számla tartozik oldalára."
(3) A Rendelet 7. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
"(12) Év közben a pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek, illetve az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek után az időarányosan fizetendő, de még nem esedékes kamatok összegét, legalább negyedévente passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések ráfordításaival szemben. A passzív időbeli elhatárolást legalább a következő negyedévben meg kell szüntetni a ráfordítások csökkentésével egyidejűleg."
6. § A Rendelet a 7. §-t követően a következő címmel és 7/A. §-sal egészül ki:
"A kamatok elszámolása és függővé tétele
7/A. § (1) A pénzintézetekkel szembeni követelések, valamint az ügyfelekkel szembeni követelések után járó kamatokat (szerződés szerinti ügyleti kamatok, valamint késedelmi kamatok), kamatjellegü jutalékokat év közben és év végén a következőképpen kell elszámolni:
a) év közben a járó kamatokat, kamatjellegű jutalékokat, ha azok összege az esedékesség időpontjában nem folyt be, függővé kell tenni. A függővé tett kamatot, jutalékot nem lehet követelésként és bevételként elszámolni, továbbá nem lehet utánuk céltartalékot képezni, azok összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell elszámolni és kimutatni;
b) év közben a kamatok és kamatjellegű jutalékok még nem esedékes, időarányosan járó összegét legalább negyedévente az aktív időbeli elhatárolások és a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek között el kell számolni, továbbá az aktív időbeli elhatárolást legalább a következő negyedévben meg kell szüntetni a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek csökkentésével egyidejűleg. Nem lehet időbeli elhatárolásként és bevételként elszámolni a még nem esedékes, időarányosan járó kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét, ha az alapkövetelés a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítéstől eltérő minősítést kapott (a legutóbbi minősítését figyelembe véve);
c) év végén függővé kell tenni a mérleg fordulónapján a tárgyévre időarányosan járó, a mérlegkészítés napjáig esedékes, be nem folyt kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét;
d) év végén függővé kell tenni a tárgyévre időarányosan járó, a mérlegkészítés napjáig nem esedékes kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét, ha az alapkövetelés a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítéstől eltérő minősítést kapott;
e) év végén a tárgyévre időarányosan járó, a mérlegkészítés napjáig esedékes és befolyt kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét, valamint a mérleg fordulónapján a tárgyévre időarányosan járó, de a mérlegkészítés napjáig nem esedékes, a problémamentes vagy külön figyelendő minősítésű alapköveteléshez kapcsolódó kamatok és kamatjellegű jutalékok összegét az aktív időbeli elhatárolások és a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek között kell elszámolni;
f) ha a járó kamat, kamatjellegű jutalék az esedékesség időpontjában befolyik, vagy a függővé tett kamat, kamatjellegű jutalék utólag befolyik, akkor azok összegét a pénzeszközök és a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek növekedéseként kell elszámolni.
(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjának előírásait alkalmazni kell az olyan pénzügyi szolgáltatási díjakra is, amelyek
a) olyan pénzintézetekkel szembeni, valamint ügyfelekkel szembeni követelések (alapkövetelések) után járnak, amelyekre a pénzintézet kamatot, kamatjellegű jutalékot számít fel;
b) a hozzákapcsolódó alapkövetelés után felszámított kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét a pénzintézet függővé tette."
7. § (1) A Rendelet 8. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A pénzintézet a deviza-, valutakészletet, a külföldi pénzértékre szóló követelést és kötelezettséget annak bekerülésekor, keletkezésekor - az ügylet jellegétől függően - az MNB, a más pénzintézet vagy a saját maga által jegyzett, illetve meghirdetett és érvényesített árfolyamon köteles felvenni könyveibe. [Kivéve a külföldi alapító tag által a jegyzett tőkén belüli részesedésére befizetett pénzbeli hozzájárulás összegét, amelynek elszámolására és értékelésére a Tv. 32. §-ának (4) bekezdése vonatkozik.]
(6) A pénzintézet dönthet úgy, hogy a deviza-, valutakészleteit, valamint a kizárólag pénzintézeti tevékenységhez kapcsolódó, külföldi pénznemben fennálló követeléseit és kötelezettségeit naponta vagy havonta egy alkalommal az MNB által közzétett deviza középárfolyamon átszámított forintértékre átértékeli. Az átértékelésből adódó árfolyamnyereség és árfolyamveszteség összegét egy - az egyéb követeléseken belüli - elszámolási számlán kell elszámolni az átértékelt devizaeszköz, illetve devizaforrás számlával szemben. Az elszámolási számla egyenlegét csak év végén, a mérleg fordulónapjával - jellegétől függően - kell átvezetni az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételei vagy az egyéb pénzintézeti tevékenység ráfordításai közé."
(2) A Rendelet 8. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A céltartalék-képzési kötelezettség alá tartozó, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok, részesedések, egyéb pénzügyi befektetések, a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok és készletek
a) állományát az - 1993. január 1-je előtt elszámolt értékvesztéssel csökkentett - beszerzési (bekerülési) értékükön kell a mérlegben kimutatni;
b) után 1993. január 1-jétől értékvesztést elszámolni nem lehet;
c) valamint a céltartalék-képzési kötelezettség alá nem tartozó jegybankképes értékpapírok állományát, ha azok követelés ellenében - pénzügyi rendezés nélkül - kerültek a pénzintézet tulajdonába, a mérlegben az eredeti követelés könyv szerinti értékénél magasabb értéken nem szerepelhetnek, kivéve a 9. §-ban foglalt előírásokat."
(3) A Rendelet 8. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) A zálogjog érvényesítésével vagy más rendezetlen követelés kiegyenlítésével megszerzett és tárgyi eszközként használni, hasznosítani kívánt eszközök beszerzési ára nem lehet magasabb a zálogjoggal biztosított eredeti követelés könyv szerinti értékénél, ha az átvételt követően a Tv. 35. §-ának (1) és (3) bekezdése szerinti beszerzési, illetve előállítási költség nem merült fel."
8. § A Rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9. § A Tv. 41/A. §-át a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések vonatkozásában:
a) a részesedések mérleg fordulónapi piaci értékelése során - a részesedések felértékelésekor - a mérlegben az adott részesedéshez kapcsolódóan céltartalékot és értékhelyesbítést egyidejűleg kimutatni nem lehet;
b) ha a részesedés után korábban céltartalékot képzett a pénzintézet, és a könyvvizsgáló által hitelesített mérlegfordulónapi piaci érték a könyv szerinti (bekerülési) értéket meghaladja, akkor a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetében fennálló értékhelyesbítés összegét - az értékelési tartalékkal szemben - csak a céltartalék egyidejű felhasználása mellett lehet elszámolni és a mérlegben kimutatni;
c) ha a részesedéshez kapcsolódóan korábban a pénzintézet értékhelyesbítést számolt el, és a részesedés minősítése alapján céltartalékképzési kötelezettség áll fenn, vagy a mérlegfordulónapi piaci érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, akkor az értékhelyesbítés összegének - értékelési tartalékkal szembeni - megszüntetésével egyidejűleg kell a céltartalékképzést elszámolni, és annak összegét a mérlegben kimutatni."
9. § (1) A Rendelet 12. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a követelés egynél több kamatidőszakának esedékes kamatösszege nincs kiegyenlítve, a befizetett kamat a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, kamatjellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki. Az ügyféllel kötött, ettől eltérő megállapodást nem lehet figyelembe venni.
(2) Ha a követelés egy vagy több kamatösszege is és egy vagy több tőke törlesztése is esedékes, de még nincs kiegyenlítve, a befolyt összeg a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, kamatjellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki először. A befolyt összegből a kamatok kiegyenlítése után megmaradó összeggel kell a követelés alapösszegét csökkenteni.
(3) A függővé tett kamat (ügyleti kamat és késedelmi kamat), kamatjellegű jutalék összegét nem lehet a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között elszámolni, és nem lehet utánuk céltartalékot képezni."
(2) A Rendelet 12. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Egyéb pénzintézeti tevékenységek bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni, a pénzintézetek által folytatott, a Pit. 4. §-ában meghatározott tevékenységek közé tartozó minden olyan pénzintézeti tevékenységből származó banküzemi bevételt, illetve ráfordítást, amely nem tartozik a kamat és kamatjellegű bevételek, illetve ráfordítások közé. Az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételei, illetve ráfordításai között kimutatott, az értékpapírok eladásakor keletkezett, tényleges árfolyamkülönbözetek összegét helyesbíteni kell - a kapott kamat, kamatjellegű bevételekkel szemben - az értékpapír eladási árában (illetve beváltásakor) érvényesített kamat és beszerzési árában elismert kamat (az eladáskor, beváltáskor felhasznált céltartalék) közötti különbözet összegében."
(3) A Rendelet 12. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitelek és refinanszírozási hitelek fix kamatlába és a bázisköltség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési rendszer keretében - a központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között, a központi költségvetéstől járó, állammal szemben fennálló követelés összegét pedig a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek között kell elszámolni.
(9) A behajthatatlan és az - szerződésmódosítás alapján - elengedett követelés összegét egyéb ráfordításként kell elszámolni a követelés csökkentésével egyidejűleg."
10. § (1) A Rendelet 13. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell:]
"i) a valódi penziós ügylet esetén a penzióba adónál a visszavásárlási kötelezettség mellett penzióba adott vagyontárgyakat, a penzióba vevőnél pedig a penzióba kapott vagyontárgyakat;"
(2) A Rendelet 13. §-a (2) bekezdésének o) és p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell:]
"o) a 4. számú melléklet A)-D) részeiben bemutatott változatok közül a pénzintézet által választott szerkezetben a pénzmozgásokat (a pénzforrásokat és azok felhasználását) bemutató cash-flow-kimutatást;
p) a függővé tett kamat (ügyleti kamat és késedelmi kamat), kamatjellegű jutalék és - a 7/A. § (2) bekezdése szerinti - pénzügyi szolgáltatási díjak összegét;"
11. § A Rendelet 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15. § A pénzintézet a 3. számú melléklet szerinti mérleget és a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatást, valamint - a könyvvizsgáló megítélése szerint - a kiegészítő mellékletet, vagy annak egy részét 1993. január 1-jétől köteles országos napilapban vagy hetilapban közzétenni. A közzétételi kötelezettség oly módon is teljesíthető, hogy a pénzintézet országos napilapban vagy hetilapban teszi közzé, hogy a mérleg, eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet milyen formában, hol és mely időponttól áll rendelkezésre a nyilvánosság számára."
12. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint, a 3. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint, a 4. számú melléklete e rendelet 3. számú melléklete szerint, az 5. számú melléklete e rendelet 6. számú melléklete szerint módosul, valamint kiegészül az e rendelet 4. számú melléklete szerinti 7. számú melléklettel, és az e rendelet 5. számú melléklete szerinti 8. számú melléklettel.
(2) A Rendelet 4. számú melléklete "A" változatú cash-flow kimutatásában a "Nettó pénzáramlás" alatti rész a következőképpen módosul:
"ebből:
- készpénz (forint- és valutapénztár, csekkek) állományváltozása,
- számlapénz (az MNB-nél elhelyezett, forintban és devizában vezetett éven belüli lejáratú elszámolási és betétszámlák, valamint a külön jogszabály alapján más pénzintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi betétszámla) állományváltozása."
Átmeneti rendelkezések
13. § Az 1996. január 1-je előtt követelésként és bevételként elszámolt kamatokat, kamatjellegű jutalékokat nem szabad függővé tenni.
Hatályba léptető rendelkezések
14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, előírásait - a (2)-(4) bekezdés kivételével - először az 1996. évi éves beszámoló elkészítésénél kell alkalmazni.
(2) Az e rendelet 2. §-ának, 3. §-a (1) bekezdésének, 4. §-a (1) bekezdésének, 7. §-a (2) bekezdésének, 8. §-ának, valamint 12. §-ának előírásait az 1995. évi éves beszámoló elkészítésekor kötelező alkalmazni.
(3) Az e rendelet 6. §-ával beiktatott kamat függővé tétel szabályait az 1995. évi éves beszámoló elkészítésekor alkalmazni lehet az időarányosan járó ügyleti és késedelmi kamatokra:
a) a hitel teljes futamidejének lejárta esetén a lejárat időpontja után;
b) az adós felszámolása esetén a felszámolás kezdetének időpontja után.
(4) Az e rendelet 1. §-a (1)-(2) bekezdésének, 3. §-a (3)-(4) és (6)-(7) bekezdésének, 4. §-a (2)-(3) bekezdésének, 5. §-a (1) bekezdésének, 7. §-a (1) bekezdésének, 9. §-a (2) bekezdésének és 11. §-ának előírásait az 1995. évi éves beszámoló elkészítésekor is alkalmazni lehet.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Rendelet 7. §-ának (3) bekezdésében a "(beleértve a negyedév végéig be nem folyt kamatot is)" szövegrész, valamint a Rendelet 10. §-a hatályát veszti.
Horn Gyula s. k.,
miniszterelnök
1. számú melléklet a 35/1996. (III. 5.) Korm. rendelethez
A 181/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében a mérleg előírt tagolása és a mérlegtételek elnevezése a következőképpen változik:
1. Az A/II. csoport 2. tételénél:
"2. Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező, piacképes értékpapírok"
2. Az A/II. csoport a következő 6. tétellel egészül ki:
"6. Értékpapírok beszerzési árában lévő kamat utáni céltartalék (-)"
3. Az A/III. csoport 2. tételének a) és b) sora hatályát veszti.
4. A B/I. csoport 4. tételénél:
"4. Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok"
5. A B/I. csoport 4. tételének a) soránál:
"a) a Magyar Köztársaság, állami szerv, önkormányzat által kibocsátott, valamint jegybankképes értékpapírok"
6. A B/I. csoport a következő 6-7. tételekkel egészül ki:
"6. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
7. Értékpapírok beszerzési árában lévő kamat utáni céltartalék (-)"
7. A B/II. csoport a következő 1-2. tételekkel egészül ki:
"1. Immateriális javak
2. Immateriális javak értékhelyesbítése"
8. A B/III. csoport a következő 3. tétellel egészül ki:
"3. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése"
9. A G. főcsoport 4-6. tétele helyébe a következő 4-7. tételek lépnek:
"4. Értékelési tartalék
5. Általános tartalék
6. Előző évek áthozott vesztesége
7. Mérleg szerinti eredmény"
2. számú melléklet a 35/1996. (III. 5.) Korm. rendelethez
A 181/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében a mérleg előírt tagolása és mérlegtételek elnevezése a következőképpen változik:
1. Az A/II. csoport 2. tételénél:
"2. Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező, piacképes értékpapírok"
2. Az A/II. csoport a következő 6. tétellel egészül ki:
"6. Értékpapírok beszerzési árában lévő kamat utáni céltartalék (-)"
3. A B/I. csoport 4. tételénél:
"4. Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok"
4. A B/I. csoport a következő 6-7. tételekkel egészül ki:
"6. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
7. Értékpapírok beszerzési árában lévő kamat utáni céltartalék (-)"
5. A B/II. csoport a következő 1-2. tételekkel egészül ki:
"1. Immateriális javak
2. Immateriális javak értékhelyesbítése"
6. A B/III. csoport a következő 3. tétellel egészül ki:
"3. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése"
7. A G. főcsoport 4-6. tétele helyébe a következő 4-7. tételek lépnek:
"4. Értékelési tartalék
5. Általános tartalék
6. Előző évek áthozott vesztesége
7. Mérleg szerinti eredmény"
3. számú melléklet a 35/1996. (III. 5.) Korm. rendelethez
A 181/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. számú melléklete a következő "B"-"D" részekkel egészül ki:
"B"
Pénzforrások
Kamatbevételek
Egyéb pénzintézeti tevékenységek bevételei
Egyéb bevételek
Nem pénzintézeti tevékenység bevételei
Osztalék bevétel
Rendkívüli bevétel
Céltartalék képzés
Amortizáció
Kötelezettségek növekedése
Követelések csökkenése
Készletek csökkenése
Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok csökkenése
Befektetett pénzügyi eszközök csökkenése
Beruházások (beleértve az előleget is) csökkenése
Immateriális javak nettó értékének csökkenése az amortizáció kivételével
Tárgyi eszközök (a beruházások és beruházási előlegek kivételével) nettó értékének csökkenése az amortizáció kivételével
Aktív időbeli elhatárolások csökkenése
Passzív időbeli elhatárolások növekedése
Részvénykibocsátás
Véglegesen kapott pénzeszközök
Visszavásárolt és bevont részvény, vagyonjegy ellenértéke
Készpénz állományváltozás, amennyiben csökkenés
Számlapénz állományváltozás, amennyiben csökkenés
--------------------------------------------------
Összes forrás
Pénzfelhasználás
Kamatráfordítások
Egyéb pénzintézeti tevékenységek ráfordításai
Egyéb ráfordítások
Nem pénzintézeti tevékenységek ráfordításai
Pénzintézeti tevékenységek költségei
Tárgyévi társasági adófizetési kötelezettség
Kifizetett osztalék
Rendkívüli ráfordítások (ide nem értve a tárgyévi társasági adó fizetési kötelezettség összegét)
Céltartalék felhasználás
Céltartalék többlet visszavezetése
Kötelezettségek csökkenése
Követelések növekedése
Készletek növekedése
Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok növekedése
Befektetett pénzügyi eszközök növekedése
Beruházások (beleértve a beruházási előleget is) növekedése
Immateriális javak növekedése
Tárgyi eszközök (a beruházások és beruházási előlegek kivételével) növekedése
Aktív időbeli elhatárolások növekedése
Passzív időbeli elhatárolások csökkenése
Véglegesen átadott pénzeszközök
Visszavásárolt és bevont részvény, vagyonjegy névértéke
Készpénz állományváltozás, amennyiben növekedés
Számlapénz állományváltozás, amennyiben növekedés
---------------------------------------------------
Összes felhasználás
"C"
Pénzforrások
Adózott eredmény
Céltartalék képzés
Amortizáció
Kötelezettségek növekedése
Követelések csökkenése
Készletek csökkenése
Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok csökkenése
Befektetett pénzügyi eszközök csökkenése
Beruházások (beleértve a beruházási előleget is) csökkenése
Immateriális javak nettó értékének csökkenése az amortizáció kivételével
Tárgyi eszközök (beruházások és beruházási előlegek kivételével) nettó értékének csökkenése az amortizáció kivételével
Aktív időbeli elhatárolások csökkenése
Passzív időbeli elhatárolások növekedése
Részvénykibocsátás
Véglegesen kapott pénzeszközök
Visszavásárolt és bevont részvény, vagyonjegy ellenértéke
Készpénz állományváltozás, amennyiben csökkenés
Számlapénz állományváltozás, amennyiben csökkenés
-------------------------------------------------
Összes forrás
Pénzfelhasználás
Tárgyévi társasági adófizetési kötelezettség
Kifizetett osztalék
Céltartalék felhasználás
Céltartalék többlet visszavezetése
Kötelezettségek csökkenése
Követelések növekedése
Készletek növekedése
Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok növekedése
Befektetett pénzügyi eszközök növekedése
Beruházások (beleértve a beruházási előleget is) növekedése
Immateriális javak növekedése
Tárgyi eszközök (beruházások és beruházási előlegek kivételével) növekedése
Aktív időbeli elhatárolások növekedése
Passzív időbeli elhatárolások csökkenése
Véglegesen átadott pénzeszközök
Visszavásárolt és bevont részvény, vagyonjegy névértéke
Készpénz állományváltozás, amennyiben növekedés
Számlapénz állományváltozás amennyiben növekedés
--------------------------------------------------
Összes felhasználás
"D"
a) Működési tevékenység pénzáramlása
Kapott kamatok és jutalékok (kölcsön, hitel után ügyleti és késedelmi kamatok, eladási célú értékpapírok utáni kamatok)
+ Kapott díjak és jutalékok (pénzügyi szolgáltatás után)
+ Eladási célú értékpapír értékesítés befolyt eladási ára
- Eladási célú értékpapír vásárlás kifizetett vételára
+ Lízingdíjakban lévő kamat befolyt összege
- Fizetett kamatok, jutalékok (igénybe vett kölcsön, hitel után és késedelmi kamatok)
- Szállítóknak (beruházási szállító kivételével) és munkavállalóknak kifizetett összegek)
+ Eladott készletek eladási árának befolyt összege
- Befizetett adók, hatósági díjak, illetékek összege
- Alapokhoz történő hozzájárulás címén befizetett összeg
+ Kapott támogatások, adóvisszatérítések összege
+ Egyéb követelések befolyt összege
- Egyéb kötelezettségek pénzügyileg teljesített összege
-------------------------------------------------------
Nettó pénzmozgás működési tevékenységből
b) Pénzügyi tevékenység pénzáramlása
Pénzintézetekkel szembeni rövid lejáratú hitel és betétügyletekből adódó követelések nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi kihelyezés és törlesztés]
± Pénzintézetekkel szembeni hosszú lejáratú hitel és betétügyletekből adódó követelések nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi kihelyezés és törlesztés]
± Ügyfelekkel szembeni rövid lejáratú hitelügyletekből adódó követelések nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi kihelyezés és törlesztés]
± Ügyfelekkel szembeni hosszú lejáratú hitelügyletekből adódó követelések nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi kihelyezés és törlesztés]
± Pénzintézetekkel szembeni rövid lejáratú hitel és betétügyletekből adódó kötelezettségek nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi hitel-igénybevétel, betételfogadás és törlesztés]
± Pénzintézetekkel szembeni hosszú lejáratú hitel és betétügyletekből adódó kötelezettségek nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi hitel-igénybevétel betételfogadás és törlesztés]
± Ügyfelekkel szembeni rövid lejáratú betétügyletekből adódó kötelezettségek nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi betételfogadás és törlesztés]
± Ügyfelekkel szembeni hosszú lejáratú betétügyletekből adódó kötelezettségek nettó növekménye (csökkenése) [tárgyévi betételfogadás és törlesztés]
- Váltóleszámítolásért és követelés megvásárlásáért fizetett összeg
- Követelés eladás során befolyt eladási ár összege
- Utólag befolyt (már leírt) követelések, kamatok, jutalékok összege
+ Hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátási árának befolyt összege
- Hosszú lejáratra kibocsátott értékpapírok beváltásáért, visszavásárlásáért kifizetett összeg
+ Rövid lejáratú értékpapírok kibocsátási árának befolyt összege
- Rövid lejáratra kibocsátott értékpapírok beváltásáért, visszavásárlásáért kifizetett összeg
- Kibocsátott értékpapírok után kifizetett kamatok összege
+ Részvénykibocsátásból befolyt pénzösszeg
- Kifizetett osztalék
- Véglegesen átadott pénzösszeg
+ Véglegesen kapott pénzösszeg
- Visszavásárolt részvényekért fizetett összeg
-------------------------------------------------
Nettó pénzmozgás pénzügyi tevékenységből
c) Befektetési tevékenység pénzáramlása
- Befektetési célra vásárolt kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok kifizetett vételára
- Befektetési célra vásárolt részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok kifizetett vételára
+ Befektetési célú kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok eladásáért befolyt eladási ár összege, beváltásakor kapott névérték összege, valamint törlesztésekor kapott törlesztő összeg
+ Befektetési célú részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok eladásáért befolyt eladási ár összege
+ Befektetési célú kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok után kapott kamatok befolyt összege
+ Befektetési célú részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok után kapott osztalék, részesedés befolyt összege
- Lízingbeadás céljára beszerzett tárgyi eszközök beszerzési áraként fizetett összeg
+ Lízingdíjak befolyt tőketörlesztő részlete (kamat nélkül)
- Beruházási költség kifizetett összege, vásárolt immateriális javak fizetett beszerzési ára
+ Ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, immateriális javak eladásáért befolyt eladási ár összege
----------------------------------------------------------------------
Nettó pénzmozgás befektetési tevékenységből
Nettó növekedés vagy csökkenés a pénzeszközökben
Év végi pénzállomány
- Év eleji pénzállomány
[Az előzőekben felsorolt tételek csak a tárgyévben pénzügyileg rendezett összegeket foglalják magukba.]«
4. számú melléklet a 35/1996. (III. 5.) Korm. rendelethez
[7. számú melléklet a 181/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez]
Az éves beszámoló mérlegének részletezése a konszolidációba bevont pénzintézeteknél
(Csak a rendelet 1. számú melléklete szerinti mérleg részletezendő tételeit tartalmazza.)
Eszközök (aktívák)
A/II.2. Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező piacképes értékpapírok
b) más kibocsátó által kibocsátott
A/II.3. Részvények és más nem tőkearányosan jövedelmező értékpapírok
A/III.1. Pénzintézettel szembeni követelések éven belüli lejáratra
a) látra szóló
b) egyéb
A/III.2. Ügyfelekkel szembeni követelések éven belüli lejáratra
A/III.5. Egyéb követelések
A/III.6. Pénzintézetekkel szembeni követelések éven túli lejáratra
A/III.7. Ügyfelekkel szembeni követelések éven túli lejáratra
A/III.8. Pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések
B/I.4. Kötvények és más tőkearányosan jövedelmező értékpapírok
b) más kibocsátó által kibocsátott
A felsorolt eszköz tételeket
- konszolidációba bevont vállalatok
- közös vezetésű vállalkozások
- társult vállalkozások
- egyéb
megbontásban kell részletezni.
A B/I.3. Egyéb pénzügyi befektetések mérlegtételt
- közös vezetésű vállalkozás
- egyéb
megbontásban kell részletezni.
Források (passzívák)
D/I.1. Pénzintézetekkel szembeni kötelezettségek
a) látra szóló kötelezettségek
b) meghatározott időre lekötött kötelezettségek
D/I.2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
a) látra szóló takarékbetétek
b) meghatározott időre lekötött takarékbetétek
c) egyéb látra szóló kötelezettségek
d) egyéb meghatározott időre lekötött kötelezettségek
D/I.3. Kibocsátott kötvények és más forgalomképes kamatozó értékpapírok
a) kötvények
b) egyéb értékpapírok
D/I.4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
b) egyéb
D/II.1. Kötelezettségek pénzintézetekkel szemben
D/II.2. Kötelezettségek ügyfelekkel szemben
D/II.4. Hátrasorolt kötelezettségek
b) egyéb
D/II.5. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
G.1. b) jegyzett, de be nem fizetett tőke
A felsorolt forrástételeket
- konszolidációba bevont vállalatok,
- közös vezetésű vállalkozások,
- társult vállalkozások,
- egyéb
megbontásban kell részletezni.
A G.1. a) jegyzett és befizetett tőke mérlegtételt
- konszolidációba bevont vállalatok,
- közös vezetésű vállalkozások
- társult vállalkozások,
- visszavásárolt saját részvények, üzletrészek,
- egyéb
megbontásban kell részletezni.
Az eszköz- és a forrástételek részletezése során az "egyéb" sorban a pénzintézet tízszázalékos tulajdoni hányada alatti részesedési viszonyban álló vállalkozókkal és a részesedési viszonyban nem álló személyekkel szembeni ügyletekből adódó tételeket kell kimutatni.«
5. számú melléklet a 35/1996. (III. 5.) Korm. rendelethez
[8. számú melléklet a 181/1991. (XII. 30.) Korm. rendelethez]
Az éves beszámoló eredménykimutatásának részletezése a konszolidációba bevont pénzintézeteknél
(Csak a rendelet 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatás részletezendő tételeit tartalmazza.)
1. Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek
2. Fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések
5. Egyéb pénzintézeti tevékenység bevételei
6. Egyéb bevételek
12. Nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevétele
24. Fizetett (jóváhagyott) osztalék, részesedés
A felsorolt tételeket
- konszolidációba bevont vállalatok,
- közös vezetésű vállalkozások,
- társult vállalkozások,
- egyéb
megbontásban kell részletezni.
A 4. Kapott osztalékok, részesedések tétel további bontásaként kell felvenni a "közös vezetésű vállalkozás" sort.
A részletezés során az "egyéb" sorban a pénzintézet tízszázalékos tulajdoni hányada alatti részesedési viszonyban álló vállalkozókkal és a részesedési viszonyban nem álló személyekkel szembeni ügyletekből adódó tételeket kell kimutatni.«
6. számú melléklet a 35/1996. (III. 5.) Korm. rendelethez
A 181/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében a - konszolidált mérlegnek az 1. számú melléklet szerinti tagolástól való eltéréseire vonatkozó - előírások a következőképpen változnak:
1. A melléklet 2. pontjánál:
"2. A B.I. pont kiegészül az alábbi 8. sorral:
"8. Tőkekonszolidációs különbözet
- leányvállalatokból
- társult vállalkozásokból""
2. A melléklet 5. pontjánál:
"5. A G. pont kiegészül az alábbi 8-10. sorokkal:
"8. Leányvállalati saját tőkeváltozás (+, -)
9. Konszolidáció miatti változások (+, -)
- adósságkonszolidálás különbözetéből
- közbenső eredmény különbözetéből
10. Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése""