36/1996. (X. 15.) NM rendelet

a klinikai szakápoló (epidemiológiai szakápoló) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményének kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A népjóléti ágazatban a klinikai szakápoló (epidemiológiai szakápoló) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményét az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Melléklet a 36/1996. (X. 15.) NM rendelethez

Jegyzék

az állam által elismert - a népjóléti miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről

A Jegyzék 46. sorszáma szerint kiadott klinikai szakápoló (epidemiológiai szakápoló) szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 61 9 3210 12 1 0 41

2. A szakképesítés megnevezése: klinikai szakápoló (epidemiológiai szakápoló)

3. Képzés formája: iskolarendszeren kívüli

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az epidemiológiai szakápoló a kórházak és az egyéb egészségügyi intézmények nosocomiális fertőzéseinek aktív felügyelő (surveillance) tevékenységét végzi annak érdekében, hogy a nosocomiális fertőzések száma csökkenjen, ami a betegellátás színvonalának emelkedését és az intézmények költségének csökkenését eredményezi.

Munkaterülete az egészségügyi intézmény teljes területére kiterjed, az aktuálisan folyó felügyelő munka függvényében.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok:

- az epidemiológiai szakápoló legfontosabb munkaköri feladata az intézményben előforduló nosocomiális fertőzések aktív felügyelő (surveillance) tevékenységének végzése aktív és folyamatos adatgyűjtéssel;

- esetenként laboratóriumi vizsgálat céljára mintavétel;

- nyilvántartás vezetése az észlelt nosocomiális fertőzésekről az érvényben lévő adatkezelési szabályok betartásával;

- észleléseiről szóbeli tájékoztatás, az adatok rendszeres, folyamatos továbbítása (közvetlen felettesének);

- azonnali tájékoztatás nosocomiális fertőzés előfordulása vagy gyanúja esetén az adott osztály (részleg) vezetője részére;

- javaslattétel az adott osztály (részleg) vezetőjének a nosocomiális fertőzésben szenvedő vagy arra gyanús beteg osztályon (részlegen) belüli elkülönítésére, illetve fertőző osztályra történő áthelyezésére;

- járvány esetén a járvány felszámolása érdekében hozott intézkedések szakszerű végrehajtása;

- a szakmai felügyeletet ellátó intézményi bizottság ülésein való részvétel.

2. Követelmények

Az epidemiológiai szakápoló legyen képes

- információt szerezni naponként, folyamatosan azokról a betegekről, ellátottakról, akikre aktív felügyelő tevékenysége kiterjed

= az osztályos viziteken való rendszeres részvétel révén,

= az osztály (részleg) orvosaival, ápolóival folytatott személyes kommunikáció révén,

= a betegekkel, ellátottakkal folytatott személyes kommunikáció révén,

= a kórlap, ápolási és egyéb dokumentációk megtekintése révén;

- megfigyelni az ápolási és orvosi beavatkozások higiénés körülményeit, különös tekintettel

= az injekciózásra,

= az intravénás beavatkozásokra,

= a katéterezésekre,

= a punkciókra,

= a lélegeztetésekre,

= a légúti leszívások gyakorlatára,

= az alapápolási tevékenységekre,

= a kezelőkben és vizsgálókban folyó tevékenységekre,

= a műtéti előkészítésekre,

= a sebkezelés és a kötözés higiénés körülményeire;

- mintát venni laboratóriumi vizsgálat céljából szakmai felettese utasítása alapján;

- kapcsolatot tartani

= az osztály (részleg) orvosaival, ápolóival,

= a betegekkel (ellátottakkal),

= a mikrobiológiai laboratórium munkatársaival,

= a bakteriológussal,

= a pathológiai osztály munkatársaival;

- betartani a jogi és etikai szabályokat;

- beilleszkedni munkahelye vezetési szervezeti rendszerébe;

- közreműködni - szakmai felettese felügyelete mellett - az ÁNTSZ nosocomiális járvány felszámolására hozott intézkedéseinek végrehajtásában;

- nyilvántartó lapon adatokat rögzíteni:

= a beteg azonosítása, életkora, neme,

= felvételének dátuma,

= alapbetegsége (ennek súlyossági foka),

= a betegellátó osztály(ok), részleg(ek) megnevezése, ahová felvételt nyert, illetve áthelyezték,

= a nosocomiális fertőzés diagnózisa, jelentkezésének időpontja, klinikai képének súlyossága,

= a fertőződés helyszíne (amennyiben megállapítható),

= a fertőzés létrejöttében közrejátszó tényezők (műtét, reoperáció, invazív beavatkozás, endoszkópia, anesztézia, sebellátás, sebkezelés),

= a beavatkozás dátuma,

= a posztoperatív sebfertőzés esetében a műtőorvos azonosítása,

= a kimutatott mikroorganizmus megnevezése,

= a kimutatott baktérium antibiotikum érzékenységének jelzése;

- az összegyűjtött adatokat az intézmény számítógépes informatikai rendszerébe bevinni;

- az intézmény akkreditációs rendszerében meghatározott minőségbiztosítási elveket alkalmazni;

- az epidemiológiai tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodás szabályrendszerét ismerni és betartani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

a) Iskolai végzettség: középiskolai végzettség (érettségi)

Szakmai előképzettség: az alább felsorolt szakképesítések bármelyike:

- szakápolói,

- általános betegápolói (1979 előtt),

- ápolói (1996-tól),

- diplomás ápolói,

- szülésznői képzettség.

b) Szakmai előgyakorlat

A megfelelő szakmai előképzettség megszerzése után legalább 3 éves folyamatos gyakorlat betegellátó osztályon.

c) A szakmai követelményben előírt gyakorlatok teljesítése és azok igazolása a "Gyakorlati igazolás" című nyomtatványon.

Két évnél régebbi gyakorlati igazolás nem tekinthető érvényesnek.

d) A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor a szükséges okmányokat és a gyakorlatok elvégzéséről szóló igazolást a vizsgát szervező intézménynek kell megküldeni.

GYAKORLATI IGAZOLÁS az epidemiológiai szakápoló képzéshez (amely egyben igazolja, hogy a jelölt a gyakorlati vizsgára bocsátható)

2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható.

3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottakkal.

4. A szakmai vizsga részei

Szakmai gyakorlati vizsga

A szakmai gyakorlati vizsga munkafeladatait a vizsgát szervező intézmény dolgozza ki a "A szakképesítés szakmai követelményei"-ben meghatározottak alapján, melyet a vizsga elnöke hagy jóvá.

A gyakorlati vizsga helye független a vizsgázó saját munkahelyétől, melyet a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöl ki.

A gyakorlati vizsga két részből áll:

a) A "Gyakorlati igazolás"-on feltüntetett betegellátó osztályok bármelyikén előfordult nosocomiális fertőzés során végrehajtott intézkedések írásbeli ismertetése és értékelése a betegellátás, betegápolás következő higiéniai szempontjai alapján:

1.

- a betegek kórtermi elhelyezése,

- a betegétkeztetés higiénés szabályainak betartása,

- az invazív beavatkozások aszepszise,

- a húgyúti katéterezés kivitelezése,

- a decubitusok kezelése,

- a teljes ellátást igénylő betegek ápolása,

- az osztály, részleg dolgozói részéről a személyi higiéné betartása,

- az endoszkópos beavatkozások gyakorisága,

- a dolgozók védőoltással való ellátottsága;

2. műtéti osztályokon az 1. pontban leírtak mellett

- a műtéti előkészítés,

- a sebellátás körülményei;

3. intenzív osztályon az 1. pontban leírtak mellett

- a szeptikus betegek ellátása,

- az eszméletlen betegek ápolása;

4. szülészeti-nőgyógyászati osztályon az 1. pontban leírtak mellett

- a szülőnők előkészítése, ellátása,

- az újszülöttek ellátása, ápolása, táplálása.

b) Vizsgabizottság előtt végrehajtott komplex feladat:

- a vizsgázó a rendelkezésére álló adatok (2 beteg kórlap, lázlap, ápolási és egyéb dokumentáció) alapján kiválasztja az esetleges nosocomiális fertőzést, és erről nyilvántartó lapot tölt ki,

- észleléseiről és a teendőkről tájékoztatja a vizsgabizottságot.

Szakmai elméleti vizsga

Tantárgyai:

- a nosocomiális fertőzések epidemiológiája,

- a nosocomiális fertőzések megelőzésének lehetőségei,

- ápolástan,

- vezetési, etikai, jogi és kommunikációs alapismeretek,

- gazdasági, informatikai és minőségbiztosítási alapismeretek.

Írásbeli vizsgarész

A vizsgázók a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg a fenti tantárgyak tananyag tartalmai alapján.

Szóbeli vizsgarész

A szóbeli vizsga során az alábbi témakörökből kell kérdéseket megválaszolni:

A nosocomiális fertőzések epidemiológiája:

- a nosocomiális fertőzések fogalmának meghatározása, előfordulási módja, járványtani sajátossága, járványtani jellemzői,

- a nosocomiális fertőzések kórokozói,

- baktériumok: Gram pozitívak és negatívak, obligát és fakultatív kórokozók, jelentőségük nosocomiális fertőzés kialakításában, vizsgálati anyag és laboratóriumi vizsgálat,

- vírusok: etiológiai jelentőségük nosocomiális fertőzésekben, vírus izolálásra és azonosításra alkalmas vizsgálati anyag vétele, a vírusetiológia tisztázására szolgáló laboratóriumi diagnosztikai módszerek,

- protozoonok: nosocomiális fertőzés kórokozójaként való előfordulásuk gyakorisága, laboratóriumi vizsgálattal történő kimutatásuk,

- bélférgek: nosocomiális fertőzés előidézésében játszott szerepük, laboratóriumi vizsgálattal való kimutatásuk lehetőségei,

- gombák: etiológiai szerepük nosocomiális fertőzés kialakulásában, kimutatásukra szolgáló laboratóriumi vizsgálatok,

- a nosocomiális fertőzések kialakulásában szerepet játszó objektív és szubjektív jellegű kockázati tényezők,

- a kórokozó pathogenitásának és virulenciájának, valamint a szervezet ellenálló képességének szerepe nosocomiális fertőzés létrejöttében,

- nosocomiális fertőzés terjedésének leggyakoribb útjai,

- a nosocomiális fertőzések (fertőző betegségek) járványtani felosztása,

- nosocomiális eredetű bélfertőzések (fertőző betegségek),

- a nosocomiális eredetű légúti fertőzések,

- a kültakaró, az azon áthatoló és a testüregi nosocomiális fertőzések,

- a nosocomiális sepsis,

- a nosocomiális fertőzések számszerű előfordulásának irodalmi adatai,

- a nosocomiális eredet elbírálásának szempontjai.

A nosocomiális fertőzések megelőzésének lehetőségei:

- a kórházhigiénés tevékenység a nosocomiális fertőzések megelőzésének szolgálatában,

- a hazai kórházhigiéné történeti áttekintése és szervezete,

- a korszerű fertőtlenítés a nosocomiális fertőzések megelőzésének hatékony eszköze,

- a sterilizálással kapcsolatos alapelvek, fogalmak és követelmények,

- az antibiotikumok helyes alkalmazásának szerepe a nosocomiális fertőzések megelőzésében,

- a nosocomiális fertőzések anyagi kihatása,

- a nosocomiális fertőzések megelőzése és a minőségbiztosítás,

- a megelőzés érdekében alkalmazott surveillance módszer,

- az aktív surveillance intézményen belüli működésének iránya,

- a surveillance során végzett adatgyűjtés módja és forrásai,

- nosocomiális fertőzés előfordulása esetén végzett epidemiológiai vizsgálat feladatai,

- nosocomiális fertőzésben megbetegedett környezetében végzett laboratóriumi vizsgálat iránya,

- nosocomiális fertőzés járványos méretű előfordulása esetén szükséges teendők.

Ápolástan:

- egészség-betegség fogalma,

- ápolási modellek,

- ápolási diagnózis,

- az ápolási folyamat

= felmérés,

= tervezés,

= végrehajtás,

= értékelés,

= ápolási dokumentáció,

= az ápolás eszközrendszere.

Vezetési, etikai, jogi és kommunikációs alapismeretek:

- vezetés, irányítás fogalmai; korszerű szervezetek felépítése,

- korszerű egészségügyi szervezetek kialakulása és sajátosságai,

- kórházak szervezeti sajátosságai és vezetési rendszere,

- az epidemiológiai szakápoló helye és szerepe a kórházak szervezetében,

- a klasszikus egészségügyi etika és bioetika fogalma, alaptételei (személyiségjogok),

- titoktartási kötelezettség szabályai és adatvédelme,

- betegjogok alapvető fogalmai, szabályai,

- a betegtájékoztatás szabályai,

- jogképesség, cselekvőképesség, képviselet egészségügyi beavatkozásokhoz, műhiba,

- a beteg érdekeinek képviselete,

- az egészségügyi dolgozók kommunikációs tevékenységének alapfogalmai és szabályai,

- a vezető kommunikáció típusai,

- szociológiai alapfogalmak,

- tanácsadás a nosocomiális fertőzések megelőzésének módjairól az ápolók és a betegek, ellátottak részére.

Gazdasági, informatikai és minőségbiztosítási alapismeretek:

- a kórházak finanszírozásának módszerei,

- betegbiztosítási rendszerek,

- szakmai felügyelet rendszere a magyar egészségügyben (külső és belső ellenőrzés),

- a kórház költségvetési gazdálkodásának alapelvei és dokumentációja,

- a kórházak informatikai rendszerei,

- statisztikai ismeretek,

- adatbázis-kezelés alapfogalmai,

- adatfeldolgozás, adatértékelés,

- a minőségbiztosítás és minőségellenőrzés alapelvei, alapfogalmai,

- a nosocomiális infekció szerepe az egészségügyi szolgáltatások minőségbiztosításában,

- a nosocomiális infekciók surveillance rendszerének szerepe a minőségellenőrzésben,

- terápiás protokollok szerepe, jelentősége; akkreditáció,

- a hatékony team-menedzsment technikái és készségei.

A szóbeli vizsgakérdéseket (tételeket) a népjóléti miniszter határozza meg a fenti témakörök alapján.

5. A vizsgázók teljesítményének értékelése

A szakmai gyakorlat osztályzatát két érdemjegy átlagszámításával kell megállapítani, az átlagot a vizsgabizottság előtti vizsga eredménye felé kell kerekíteni.

A végső osztályzatot alkotó egyik érdemjegy az írásban benyújtott ismertető és értékelőlap (1-5-ig terjedő) érdemjegye, másik a vizsgabizottság előtt végrehajtott feladat (1-5-ig terjedő) érdemjegye.

A gyakorlati vizsga mindkét érdemjegyét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Bármelyik gyakorlati vizsgarész érdemjegye elégtelen, a gyakorlati vizsga végső osztályzata elégtelen.

Értékelési szempontok

Elégtelen a vizsgázó osztályzata, ha

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal képes eleget tenni,

- önálló tevékenységre nem képes.

Az írásbeli vizsga értékelését a központi feladatlaphoz kiadott útmutató szerint kell elvégezni, és egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

A szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni.

Szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és a szóbeli vizsga osztályzatának átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani.

Eredménytelennek kell tekinteni a szakmai elméleti vizsgát, ha a vizsgázó az írásbeli vagy szóbeli vizsgán elégtelen osztályzatot kapott.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázó klinikai szakápoló (epidemiológiai szakápoló) szakképesítést kap, amit a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl, a szakmai vizsga megszervezésére az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet jogosítja fel.