41/1996. (XI. 26.) NM rendelet

az ortopédiai műszerész, az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő és a klinikai elektrofiziológiai asszisztens szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A népjóléti ágazatba tartozó ortopédiai műszerész, az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő és a klinikai elektrofiziológiai asszisztens szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Melléklet a 41/1996. (XI. 26.) NM rendelethez

Jegyzék

az állam által elismert - a népjóléti ágazathoz tartozó - szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai követelményekről

A Jegyzék 49. sorszáma szerint kiadott ortopédiai műszerész szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 60 2 3249 02 2 4 12

2. Szakképesítés megnevezése: ortopédiai műszerész

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az ortopédiai műszerész tevékenységi körében végzi a gyógyászati segédeszközök elkészítését és javítását.

Munkája során önállóan végzi, illetve alkalmazza:

- méretvételi eljárásokat,

- a szükséges gipszmodelleket, negatív és pozitív mintákat,

- a gyártásközi próbát,

- az eszközök minta alapján történő gyártását,

- a gyógyászati segédeszközök javítását,

- az eszközök használatával kapcsolatos tanácsadást,

- a korszerű technikai eszközöket és eljárásokat,

- a különböző kommunikációs technikákat.

A munkája során orvosi felügyelet mellett végzi az eszköz ügyfélre történő próbálását, és annak elkészülése után az átadást.

Amennyiben a próba során korrekciós lehetőséget lát, azt jelzi az orvosnak, s egyben tájékoztatja annak technikai, kivitelezési lehetőségeiről.

Munkáját hivatásként gyakorolja, betartja a szakmai, etikai normákat.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1. Alkalmazza ortopédiai ismereteit:

- a medenceöv és az alsó végtag csontszerkezete,

- a vállöv és a felső végtag csontszerkezete,

- a törzs csontos váza,

- az ízület szerkezete,

- az ízületekben létrejövő mozgások,

- a medenceöv és az alsó végtag izomszerkezete,

- a vállöv és a felső végtag izomszerkezete,

- lépés-járás létrejötte és biomechanikája,

- tehermentesítés fogalma és végrehajtása,

- a bénulás fogalma és konzervatív kezelése,

- a térd- és csípőízületi gyulladás,

- a csípőficam és konzervatív kezelése,

- jellegzetes deformitások,

- az amputációról általában,

- a csonk élet- és kórtana,

- a lábcsonk ellátása,

- a lábszárcsonk és ellátása,

- a combcsonk és ellátása,

- a felső végtag-protétika,

- a saját és idegenerővel működő mellső végtag protézisei.

2. Alkalmazza anyag- és gyártásismereteit:

- a fémek kristályos szerkezete,

- az ötvözetek,

- az acélok ötvöző- és szennyezőanyagai,

- a réz,

- az alumínium,

- a hőkezelés,

- az edzés, mint hőkezelési eljárás,

- az edzést követő hőkezelő eljárások,

- az anyagvizsgálati eljárások,

- a szakítóvizsgálat,

- a szilárdsági vizsgálatok,

- a énységmérések,

- a kenőanyagok,

- a korrózióvédelem,

- a kérgesítő hőkezelő eljárások,

- a természetes alapú műanyagok,

- a mesterséges alapú (szintetikus) műanyagok,

- az ortopédiában használt faanyagok,

- a gipsz szerepe az ortopéd technikában,

- műanyagok az ortopéd technikában.

3. Alkalmazza pszichológiai alapismereteit:

- a pszichológia fogalma és tárgya,

- az érzékelés pszichológiája,

- a látás,

- a figyelem,

- a figyelem és a szelekció,

- a figyelem elterelése,

- a figyelem pszichológiai törvényeinek felhasználása,

- az egyéb érzékleti moddellációk,

- a tanulás fogalma,

- az emlékezés teljesítményei,

- a próba-szerencse tanulás, belátásos tanulás,

- a latens-tanulás, utánzásos tanulás,

- a rövidtávú agresszió,

- a szóbeli (verbális) tanulás,

- mozgás tanulás.

4. Alkalmazza munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismereteit:

- a munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása; a munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolása, közlekedési utak biztosítása,

- a saját és a környezetben dolgozók baleset-elhárításának biztosítása; a különböző technológiák, munkafolyamatok elvégzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása és a védőfelszerelések használata; a munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve a segélynyújtó szolgálat haladéktalan értesítése,

- a baleset kivizsgálásában és a jegyzőkönyv készítésében közreműködés,

- a munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása,

- a tűz- és robbanásveszély megelőzésére vonatkozó előírások betartása,

- a tűzoltó készülékek használatára vonatkozó előírások alkalmazása,

- az anyagok tárolására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, a megfelelő védő- és egyéb eszközök használata,

- áramütéses balesetnél a további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből való kiszabadítása,

- a környezetvédelem területeinek, céljainak ismeretében az előírások betartása,

- a munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása; az alkatrészek megmunkálása során felhasznált anyagok és a keletkező hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása,

- a levegőszennyeződés csökkenése érdekében elszívóberendezések alkalmazása.

5. Alkalmazza munkajogi és gazdálkodási ismereteit:

- a munkahelyre vonatkozó szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre munkarendre vonatkozó szabályozások) betartása és alkalmazása,

- a munkahelyen működő szakmai képviseletekkel, érdekképviseletekkel a közreműködésre való készség, illetve segítségük igénybevétele,

- az államszervezet felépítésének ismerete, a polgárjog alapfogalmainak, jogrendszerének megismerése,

- a gazdasági társaságok megkülönböztetése,

- a munkaviszony létesítésével, megszünésével kapcsolatos alapfogalmak, a próbaidő és a szabadság fogalmainak megértése,

- a tanulószerződés tartalmának megismerése, különös tekintettel a szerződő felek jogaira és kötelességeire,

- a kollektív szerződéssel kapcsolatos alapfogalmak definiálása,

- a dolgozóknak adott bizonylatokon szereplő adatok és összegek magyarázata,

- személyi jövedelemadó-előleg számítása,

- az adózási mulasztások jogkövetkezményeinek felsorolása, adózási morál lényegének megértése,

- a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó legfontosabb előírások megfogalmazása,

- költség és kiadás kategóriák megkülönböztetése, költségszámítás egyszerű példák alapján,

- az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak alkalmazása, önéletrajz, pályázat, munkaszerződés fogalmának meghatározása, önéletrajz készítése,

- a kommunikáció megfelelő formáinak alkalmazása felettesekkel és munkatársakkal szemben (bemutatkozás, megszólítás),

- az adott időszakban használatos kommunikációs technikai eszközök használata, gyakorlati alkalmazása,

- vállalkozói tulajdonságok megismerése, vállalkozói szemlélet megalapozása,

- a termékek forgalomba hozatalához szükséges engedélyeztetés.

6. Alkalmazza szakmai gyakorlati ismereteit, végzi az alábbi feladatokat:

- a lábcsonk ellátása,

- a lábszárcsonk ellátása,

- a combcsonk ellátása,

- a csípőízületi exartikulációs protézis készítése,

- a térdízületi exartikulációs protézis készítése,

- a felső végtag protézisek készítése,

- a condylusokra támaszkodó bokatehermentesítő készülék készítése,

- a condylusokra támaszkodó szandálos készülék készítése,

- a bénult alsó végtagra alkalmazott készülék készítése,

- a térdízületi gyulladásnál használatos rögzítő tok készítése,

- a térdízület támasztására használatos ortézis készítése,

- a csipőízületi gyulladásnál használatos rögzítő tok készítése,

- a csipőízület támasztására használatos ortézis készitése,

- a felső végtag ízületeit támasztó és rögzítő készülék készítése,

- törzskezelő készülékek készítése.

III/2. Követelmények

1. A tanuló/hallgató legyen képes az ortopédiai ismereteket alkalmazni:

- a medenceöv és az alsó végtag csontszerkezetét (a csontszövet fejlődését, növekedését, a méretvételi és tájékozódási pontokat, felületeket),

- a vállöv és a felső végtag csontszerkezetét (csontszövet fejlődését, növekedését, a függesztési pontokat),

- a törzs csontos vázát (a gerincoszlopot alkotó csigolyákat, a gerinc élettani szakaszait és görbületeit),

- az ízület szerkezetét (az ízület állandó és járulékos alkotórészeit, az ízületek csoportosítását, fajtáit),

- az ízületekben létrejövő mozgásokat (a mozgási síkokat és irányokat, az ízületi tengely fogalmát),

- a vállöv és a felső végtag izomszerkezetét (izmok eredése, tapadása, funkciói),

- a medenceöv és az alsó végtag izomszerkezetét (az izomtónus fogalmát, flexorokat, extensorokat),

- a lépés-járás létrejöttét és biomechanikáját (a lépés fázisait, a csipőmozgást járáskor, a súlypont eltolódást, a térdízület működését és szerepét járás közben),

- a tehermentesítés fogalmát és végrehajtását (a teherviselő felszíneket a direkt- és indirekt testsúlyátvitelt),

- a bénulás fogalmát és konzervatív kezelését (a bénulás előidéző okait, a járványos gyermekbénulást, konzervatív kezelését),

- a térd- és csípőízületi gyulladást (a gyulladás fogalmát előidéző okokat, a betegség lefolyását, a rögzítés fogalmát és technikai végrehajtását),

- a csípőficamot és konzervatív kezelését (a preventív tevékenység jelentőségét, a ficam fogalmát és fajtáit, az előidéző okokat a kezelési elveket és eszközöket),

- a jellegzetes deformitásokat (a deformitások fogalmát, a támasztás és korrekció fogalmát, skolyosist, pes varust és valgust, pes planovalgust, a konzervatív kezelést),

- az amputációt (az azt előidéző okokat, a csonkok osztályozását, az elfogadott csonkolási sémákat az alsó végtagon, a jó és a rossz csonk sajátosságait),

- a csonk élet- és kórtanát (az amputáció utáni jelenségeket, csonkatrophiákat, ödémákat, contraktúrák kialakulását, synergizmust, antagonizmust),

- a lábcsonkot és annak ellátását (a leggyakoribb csonkformákat a lábon, a hagyományos (fatokos) és a korszerű (öntőgyanta) ellátást az összehasonlítást elvégezni,

- a lábszárcsonkot és annak ellátását (a teherviselés felszínét, P.T.B., P.T.S., K.B.M. típusok jellemzőit, csonkbeágyazást),

- a combcsonkot és annak ellátását (a csonkbeágyazási formákat, a "totálkontakt" elvet, a passzív és az aktív protézisek összehasonlítását),

- a felső végtag protetikát (az ellátás alapelveit, protetikai lehetőségeket),

- a saját és idegenerővel működő mellső végtag protéziseket (a passzív munkakarokat, a kozmetikus protéziseket, a saját izomerővel működő, bowden huzalos műkarokat, az idegen energiaforrással működő karművégtagokat).

2. A tanuló/hallgató legyen képes az anyag- és gyártásismereteket alkalmazni:

- a fémek kristályos szerkezetét (a legismertebb rácsszerkezeteket, a fémek kristályosodását),

- az ötvözeteket (az ötvözés jelentőségét, az ötvözetek állapotábráját),

- az acélok ötvöző- és szennyezőanyagait (az ötvözés hatását az acélok jellemzőire és az edzhetőségre),

- a rezet (a réz tulajdonságait, a fontosabb rézötvözeteket),

- az alumíniumot (az alumínium fontosabb tulajdonságait, a főbb ötvözeteit ortopédiai felhasználását),

- a hőkezelést (a hőkezelés jelentőségét, célját, a hőkezelési eljárások csoportosítását),

- az edzést mint hőkezelési eljárást (mortenzitet, mint szövetelemet, az edzés folyamatait és célját, jellemzőbb edzési eljárásokat),

- az edzést követő hőkezelő eljárásokat (az edzés utáni megeresztést, a mélyhűtést, a nemesítést),

- az anyagvizsgálati eljárásokat (az anyagvizsgálati eljárások felosztását, alkalmazási területeiket),

- a szakítóvizsgálatot (a szakítóvizsgálatok eszközeit, a szakító diagramot, pl. lágyacél),

- a szilárdsági vizsgálatokat (a dinamikus vizsgálatokat, a kifáradási határt),

- a keményméréseket (a keménységmérések általános jellemzőit, tipusait),

- a kenőanyagokat (a kenőanyagok csoportosítását, fontosabb jellemzőit),

- a korrózióvédelmet (a korrózió fogalmát, a galvanizálás elvét, a műanyagbevonatok alkalmazását),

- a kérgesítő hőkezelő eljárásokat (a felületi edzéseket, betétedzést, a nitridálást),

- a természetes alapú műanyagokat (a műanyagok csoportosítását, felhasználási területüket),

- a mesterséges alapú (szintetikus) műanyagokat (csoportosításukat, felhasználásukat),

- az ortopédiában használt faanyagokat (a fa szerkezetét, a fa fizikai-mechanikai tulajdonságait, a megmunkálhatóságukat),

- a gipsz szerepét az ortopéd technikában (a gipsz előfordulását a természetben, az őrlést, égetést, gipszpólya készítését, a használatos gipszfajtákat),

- a műanyagok szerepét az ortopéd technikában (a plasztik anyag jellemzőit, a termoplasztok, duroplasztok jellemzőit, a PVA fólia és az ortholen jellemzőit, a habanyagok jellemzőit, felhasználásukat (PUR).

3. A tanuló/hallgató legyen képes a pszichológiai alapismereteket alkalmazni:

- a pszichológia fogalmát és tárgyát (a lelki jelenséget, életjelenséget, az alkalmazkodást, a lelki jelenségeket, mint a cselekvés meghatározóit),

- az érzékelés pszichológiáját (érzékelést és cselekvésirányítást, inger és érzékszerveket, receptorokat),

- a látást (a fényinformáció nyújtását, a látás receptorát, a kinesztézis szerepét a látásban, a mozgáslátást),

- a figyelmet (a figyelem fiziológiai alapjait, a figyelmet meghatározó tényezőket),

- a figyelem és szelekciót (a figyelem folyamatát, a figyelem napszakos ingadozásait, a figyelem terjedelmet),

- a figyelem elterelését (megosztását, fluktuációját),

- a figyelem pszichológiai törvényeinek felhasználását (a figyelem zavarait),

- az egyéb érzékleti modellációkat (a hallást, szaglást, ízlelést, tapintást, hőérzékelést, az éhség, szomjúság, fáradtság érzékelését, látás nélküli érzékelést a belső fül szerepét),

- a tanulás fogalmát, definícióját (emlékezés szerepét, a tanulásban),

- az emlékezés teljesítményeit (a bevésődést, a felidézést, a felismerést, az asszociációt),

- a próba-szerencse tanulást, a belátásos tanulást (a tapasztalást, kiiktatást, Köhler-belátást, intuíciót),

- a latens-tanulást az utánzásos tanulást (a lappangó tanulás magyarázatát, az utánzásos tanulást és szocializációt, a szereptanulást),

- a rövidtávú agresszió tanulását (hibát és büntetést, agresszióval teli film hatását, modelleket az egyén számára),

- a szóbeli (verbális) tanulást (az idő elosztását, alkalomra való tanulást, a konszolidációs időt, reprodukálást),

- a mozgástanulást (szenzomotoros koordinációt, munkamegosztás készségszintre fejlesztését, a kinesztikus érzékelés kialakulását, a hibás mozgás áttanulását).

4. A tanuló/hallgató legyen képes a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai eljárásokat betartani, alkalmazni:

- a szakmára és a munkahelyre érvényes általános munkavédelmi előírásokat alkalmazni; a munkahelyet megfelelő módon kialakítani az előírások szerint a termékek gyártásának a belső anyagmozgatásnak és a közlekedésnek megfelelően,

- a szakmára vonatkozó speciális biztonsági előírásokat alkalmazni a munkafolyamatokban a biztonsági berendezések és felszerelések használata útján,

- a baleseteknél és tűzeseteknél szükséges intézkedéseket szakszerűen végrehajtani (szabályszerű elsősegélynyújtás, az illetékesek haladéktalan értesítése, a baleset kivizsgálásához információk szolgáltatása),

- a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket megérteni, a szabályokat betartani, szükség esetén a tűzoltó készüléket szakszerűen kezelni,

- a mérgező, gyúlékony anyagokat kezelni, a vonatkozó előírásokat értelemszerűen alkalmazni,

- az elektromos áram élettani hatásainak ismerete alapján az elektromos áram által (további balesetet nem okozó) okozott balesetnél szükséges intézkedéseket szakszerűen végrehajtani, a sérültet kiszabadítani az áramkörből, áramtalanítani),

- hatékonyan alkalmazni, a szakmában, környezetben a munkahelyen a környezet károsítást megelőző, illetve csökkentő eljárásokat, módszereket.

5. A tanuló/hallgató legyen képes a munkajogi és gazdálkodási ismereteket alkalmazni:

- a munkahelyre vonatkozó szabályokat megérteni, adott helyzetben értelemszerűen alkalmazni,

- a munkahelyeken működő szakmai képviseletekkel - az esetleges problémák megoldásában - együttműködni,

- az adott témára vonatkozó szabályok segítségével a szükséges információkat megszerezni,

- a jogi és gazdasági kritériumok alapján a gazdasági társulásokat megkülönböztetni,

- a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos fogalmakat megfelelően használni, a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó előírásokat betartani,

- a tanulószerződéssel és a kollektív szerződéssel kapcsolatos fogalmakat megérteni és használni,

- a dolgozókat érintő bizonylatokon szereplő adatokat értelmezni,

- a hatályos jogszabályok szerint a személyi jövedelemadót (előleg) kiszámítani (példák alpján),

- a költségeket és kiadásokat vezetni, összesíteni,

- az álláskereséssel kapcsolatos teendőket végrehajtani,

- az útmutató és a tapasztalatok alapján a kommunikációs technikai eszközöket használni,

- önképzést végezni, továbbképzésben részt venni, azt megszervezni és végrehajtani,

- a vállalkozói szemlélet kialakításához szükséges információkat gyűjteni,

- a hivatalos ügyrendnek megfelelő módon az ortopédiai lábbeli forgalomba hozatalához szükséges engedélyeket megszerezni.

6. A tanuló/hallgató legyen képes a szakmai gyakorlat területén jelentkező feladatokat végrehajtani, elvégezni

- a lábcsonk ellátását (Piragoff-Boyd- és Syme-féle csonk),

- a lábszárcsonk ellátását (bőr-fém, fa, műanyag protézis elkészítése),

- a combcsonk ellátását (bőr-fém, fa, műanyag protézis elkészítése),

- a csípőízületi exartikulációs protéziseket elkészíteni,

- a térdízületi exartikulációs protézist elkészíteni,

- a felső végtag protéziseket elkészíteni (passzív munkakarok, kozmetikus protézisek, saját izomerőre működő bowden huzalos műkarok, idegen energiaforrással működő karprotézisek),

- a condylusokra támaszkodó bokatehermentesítő készülékeket elkészíteni,

- a condylusokra támaszkodó szandálos készülékeket elkészíteni,

- a bénult alsó végtaghoz szükséges készülékeket elkészíteni (konturrajz alapján készített járógépet, pozitív gipszminta alapján készített járógépet),

- a térdízületi gyulladás esetén alkalmazott rögzítő tokot (gonitis) elkészíteni.

- a csipőízületi gyulladás esetén alkalmazott rögzítő tokot (coxitis) elkészíteni,

- a térdízület támasztására (mozgás megvezetés) szolgáló ortézist elkészíteni,

- a csipőízület támasztására (mozgás megvezetés) szolgáló ortézist elkészíteni,

- a felső végtag ízületeit támasztó és rögzítő készüléket (könyökízületet támasztó készülék, könyökízületet rögzítő tokot) készíteni,

- a törzskezelő készülékeket elkészíteni (sagittalis, hibás tartás esetén készítendő, ún. gerincegyenesítőt, háti és ágyéki gerincszakasz esetén készítendő eszközöket, a három és négy fix ponton támaszkodó készülékeket, a scoliosis esetén készítendő törzsfűzőket).

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

Iskolai rendszerű képzésben

- a szakmunkásképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése.

Egyéni vizsgázó (iskolarendszeren kívüli képzés) esetén

- az alapvizsga letételének igazolása,

- legalább két év szakmában eltöltött és igazolt gyakorlat, vagy,

- 100 óra elméleti és 200 óra gyakorlati irányított képzés; az irányított szakmai gyakorlat célja: a szakma alapvető - valamennyi munkáltatónál nem gyakorolható - munkafogásainak megismertetése, felkészülés az egységes követelmények alapján szervezett szakmai vizsgára,

- tantárgyi vizsga letételének igazolása (tantárgyi vizsgát kell tenni azokból a tantárgyakból, amelyek a szakmai vizsga szóbeli részén, mint önálló tantárgy nem szerepeltek).

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható.

IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak "A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározottakkal.

IV/4. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga (írásbeli, gyakorlati és szóbeli )vizsgarészekből áll.

Az írásbeli vizsga és időtartama

Az írásbeli vizsga során a tanulók/hallgatók komplex feladatot oldanak meg.

A komplex feladat (ortopédiai ismeretek, anyag- és gyártásismeretek, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai és munkajogi és gazdálkodási ismeretek) témaköreit tartalmazza.

A kidolgozási idő: 240 perc.

A komplex írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.

A gyakorlati vizsga részei és időtartama

A gyakorlati vizsga: egy vagy több az ortopédiai műszerész szakképesítés területéhez tartozó vizsgamunka (például protézis) elkészítése.

A gyakorlati vizsgamunka elkészítésére fordítható idő: 480 perc

A gyakorlati vizsga feladatát a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és azt a szakmai vizsga elnöke és a kamarai képviselő hagyja jóvá.

A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Ortopédiai ismeretek.

- Anyag- és gyártásismeretek.

- Pszichológiai alapismeretek.

A vizsgázónak tantárgyanként egy-egy tételt kell megválaszolni (a tételek altételeket tartalmazhatnak). Egy-egy feleletre 10-15 perc fordítható.

A szóbeli vizsga tételsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.

IV/5. A vizsga értékelése

A szakmai vizsga értékelését a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak és az alábbiak alapján kell elvégezni:

Szakmai elméleti vizsga

- az írásbeli vizsga értékelését az írásbeli tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni,

- a szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsga osztályzatát a három tantárgyból kapott érdemjegyek átlagából kell kialakítani (kerekítő tényező az ortopédiai ismeretek tantárgy).

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és a szóbeli vizsga osztályzatának átlagolásával megállapított eredményt, az írásbeli vizsga osztályzata felé kerekítve kell megállapítani,

- eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli dolgozatára vagy a szóbeli vizsgán bármely tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga

gyakorlati vizsga értékelését az elnök és a kamarai tag által jóváhagyott tételekhez kiadott útmutató alapján kell végezni.

Útmutatóban foglaltaktól függetlenül elégtelennek kell minősíteni a gyakorlati vizsgát, ha

- több feladat esetén a jelölt bármely feladatmegoldásra elégtelen érdemjegyet kapott,

- a jelölt által elkészített munkadarab javíthatatlanul selejt,

- a jelölt az előírt idő alatt nem készült el a munkadarabba- a jelölt az egészségügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi előírásokat súlyosan megszegte.

V. Egyéb tudnivalók

V/1. A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

V/2. A szakmai bizonyítvány

Az eredményes szakmai vizsgát és az ortopédiai műszerész szakképesítést a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsítja.

* * *

A Jegyzék 50. sorszáma szerint kiadott ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 60 2 3249 03 4 0 25

2. Szakképesítés megnevezése: ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása.

Az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő tevékenységi körében végzi a kötszerész-fűzőkészítő munkát igénylő gyógyászati segédeszközök gyártását és javítását.

Munkája során önállóan végzi, illetve alkalmazza:

- a méretvételt,

- a szükséges szabásminták elkészítését,

- a gyártásközi próbát,

- a gyógyászati segédeszközök kötszerészeti munkáit,

- a gyógyászati segédeszközök javítását,

- az eszközök használatával kapcsolatos tanácsadást,

- a korszerű technikai eszközöket és eljárásokat,

- a különböző kommunikációs technikákat.

A munkája során orvosi felügyelet mellett végzi az eszköz ügyfélen történő próbáit, és annak elkészülte után az átadást.

Amennyiben a próba során korrekciós lehetőséget lát, azt jelzi az orvosnak, s egyben tájékoztatja annak technikai kivitelezési lehetőségeiről.

A munkáját hivatásként gyakorolja, betartja a szakmai és az etikai normákat.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1. Alkalmazza ortopédiai ismereteit:

- a medenvceöv és az alsó végtag csontszerkezete és izomszerkezete,

- a vállöv és a felső végtag csontszerkezete és izomszerkezete,

- a törzs csontos váza,

- az ízület szerkezete,

- az ízületekben létrejövő mozgások,

- a lépés-járás létrejötte és biomechanikája,

- a tehermentesítés fogalma és végrehajtása,

- a bénulás fogalma, és a konzervatív kezelés,

- a térd- és csipőízületi gyulladás fogalma és kezelése,

- a csipőficam fogalma és konzervatív kezelése,

- a jellegzetes deformitások,

- az amputáció,

- a csonk élet- és kórtana,

- a sérv, mint ortopédiai megbetegedés,

- a hastartó, haskötő,

- a fűzők és csoportosításuk,

- tartó, rögzítő, működtető hevederek,

- tokbélések és párnázatok.

2. Alkalmazza anyag- és gyártásismereteit:

- növényi eredetű szálas anyagok,

- a textilipar alapanyagai,

- valódi és egyéb selymek,

- mesterséges szálasanyagok,

- a textilipari nyersanyagok formája,

- a szőtt szövetek szerkezete,

- a szövetek kikészítése,

- a cérnák készítése és fajtái,

- a kötött-hurkolt kelmék készítése,

- a háncsrost felépítése és feltárása,

- nyersbőrismeret,

- a bőrgyártás jó műveletei,

- a bőr cserzését követő mechanikai műveletek,

- a bőrgyártás kikészítő műveletei,

- készbőrismeret,

- a műbőrök gyártástechnológiája,

- a műanyagok fogalma, csoportosításuk,

- a műanyagok feldolgozása,

- a ragasztók és a ragasztás műveletei,

- oldószerek.

3. Alkalmazza pszichológiai alapismereteit:

- a pszichológia fogalma és tárgya,

- az érzékelés pszichológiája,

- a látás,

- a figyelem,

- a figyelem és a szelekció,

- a figyelem elterelése,

- a figyelem pszichológiai törvényeinek felhasználása,

- egyéb érzékleti modellációk,

- a tanulás fogalma,

- az emlékezés teljesítményei,

- próba-szerencse tanulás, belátásos tanulás,

- latens-tanulás, utánzásos tanulás,

- rövidtávú agresszió,

- szóbeli (verbális) tanulás,

- mozgás tanulás.

4. Alkalmazza munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismereteket:

- a munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása; a munkahely megfelelő kialakítása, helyes anyagtárolás, közlekedési utak biztosítása,

- a saját és a környezetben dolgozók baleset-elhárításának biztosítása; a különböző technológiák, munkafolyamatok elvégzése során a speciális biztonsági előírások alkalmazása, és a védőfelszerelések használata; a munkahelyi baleseteknél a sérült számára elsősegély nyújtása, a balesetet kiváltó ok megszüntetése, a munkahelyi vezető, illetve a segélynyújtó szolgálat haladéktalan értesítése,

- a baleset kivizsgálásában és a jegyzőkönyv készítésében közreműködés,

- a munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása,

- a tűz- és robbanásveszély megelőzésére vonatkozó előírások betartása,

- a tűzoltó készülékek használatára vonatkozó előírások alkalmazása,

- az anyagok tárolására, felhasználására vonatkozó előírások betartása, a megfelelő védő- és egyéb eszközök használata,

- áramütéses balesetnél a további sérülések elkerülése érdekében az áramtalanítás, a sérültnek az áramkörből való kiszabadítása,

- a környezetvédelem területeinek, céljainak ismeretében az előírások betartása,

- a munkahelyre vonatkozó általános környezetvédelmi előírások betartása, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált anyagok és a keletkező hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása,

- a levegőszennyeződés csökkenése érdekében elszívóberendezések alkalmazása.

5. Alkalmazza munkajogi és gazdálkodási ismereteket:

- a munkahelyre vonatkozó szabályozások (munkaköri leírások, bérezésre, továbbképzésre munkarendre vonatkozó szabályozások) betartása és alkalmazása,

- a munkahelyen működő szakmai képviseletekkel, érdekképviseletekkel a közreműködésre való készség, illetve segítségük igénybevétele,

- az államszervezet felépítésének ismerete, a polgárjog alapfogalmainak, jogrendszerének megismerése,

- a gazdasági társaságok megkülönböztetése,

- a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos alapfogalmak, a próbaidő és a szabadság fogalmainak megértése,

- a tanulószerződés tartalmának megismerése, különös tekintettel a szerződő felek jogaira és kötelességeire,

- a kollektív szerződéssel kapcsolatos alapfogalmak definiálása,

- a dolgozóknak adott bizonylatokon szereplő adatok és összegek magyarázata,

- személyi jövedelemadó-előleg számítása,

- az adózási mulasztások jogkövetkezményeinek felsorolása, adózási morál lényegének megértése,

- a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó legfontosabb előírások megfogalmazása,

- költség és kiadás kategóriák megkülönböztetése, költségszámítás egyszerű példák alapján,

- az álláskeresés elméleti és gyakorlati tudnivalóinak alkalmazása, önéletrajz, pályázat, munkaszerződés fogalmának meghatározása, önéletrajz készítése,

- a kommunikáció megfelelő formáinak alkalmazása felettesekkel és munkatársakkal szemben (bemutatkozás, megszólítás),

- az adott időszakban használatos kommunikációs technikai eszközök használata, gyakorlati alkalmazása,

- vállalkozói tulajdonságok megismerése, vállalkozói szemlélet megalapozása, a termékek forgalomba hozatalához szükséges engedélyeztetés.

6. Alkalmazza szakmai gyakorlati ismereteket:

- lábcsonkra készített protézis kötszerészeti, bélelési munkái,

- combprotézis kötszerészeti munkái,

- exartikulációs protézisek kötszerészeti munkái,

- a felső végtag protézisek bélelése és kötszerészeti munkái,

- a felső végtag ízületeit támasztó és rögzítő készülékek bevonása, bélelése,

- a láb- és lábszár támasztására, tehermentesítésére és rögzítésére készített, ortézisek bandázs munkái,

- az alsó végtag bénulása esetén gyártandó eszközök bandázsolási és bélelési munkái,

- térdízületi és csípőízületi gyulladás esetén készítendő tokok kötszerészeti munkái,

- térd- és csípőízület támasztására készítendő ortézisek bélelése és bandázs munkái,

- nadrágos hastartó méretvétele, szabása, előkészítése,

- terhességi hastartó elkészítése,

- sérvkötők készítése,

- emlékeztető hevederek, gerincegyenesítők készítése,

- elongációs fűzők készítésének kötszerészeti munkái,

- állásmegtartó fűzők bélelési és bandázsolási munkái.

III/2. Követelmények

1. A tanuló/hallgató legyen képes az ortopédiai ismereteit alkalmazni:

- a medenceöv és az alsó végtag csontszerkezetét (a csontszövet fejlődését, növekedését, méretvételi és tájékozódási pontokat, felületeket),

- a vállöv és a felső végtag csontszerkezetét (a csontszövet fejlődését, növekedését, a függesztési pontokat),

- a törzs csontos vázát (gerincoszlopot alkotó csigolyákat, a gerinc élettani szakaszait és görbületeit),

- az ízület szerkezetét (az ízület állandó és járulékos alkotórészeit, az ízületek csoportosítását és fajtáit),

- az ízületekben létrejövő mozgásokat (mozgási síkokat és irányokat, az ízületi tengely fogalmát),

- a vállöv és a felső végtag izomszerkezetét (az izmokat általában, eredés, tapadás, funkciói),

- a medenceöv és az alsó végtag izomszerkezetét (az izomtónus fogalmát, flexorokat, extensorokat),

- a lépés-járás létrejöttét és biomechanikáját (a lépés fázisait, csípőmozgást járáskor, a súlypont eltolódást, a térdízület működését és szerepét járás közben),

- a tehermentesítés végrehajtását (a teherviselő felszíneket, direkt és indirekt testsúlyátvitelt),

- a bénulás konzervatív kezelését (a bénulás előidéző okait, járványos gyermekbénulást, a konzervatív kezelést).

- a térd- és csípőízületi gyulladást (a gyulladás fogalmát előidéző okokat a betegség lefolyását, a rögzítés fogalmát és technikai végrehajtását),

- a csípőficam és konzervatív kezelését (a preventív tevékenység jelentőségét, a ficam fogalmát és fajtáit, az előidéző okokat a kezelési elveket és eszközöket),

- a jellegzetes deformitásokat (a deformitások fogalmát, a támasztás és korrekció fogalmát, a skolyosist, a pes varust és valgust, a pes planovalgust és a konzervatív kezelését),

- az amputációt általában (az előidéző okokat, a csonkok osztályozását, az elfogadott csonkolási sémákat az alsó végtagon),

- a csonk élet- és kórtanát (az amputáció utáni jelenségeket (csonkatrophiák, ödéma, contractúrák kialakulása, synergizmus, antagonizmus),

- a sérvet, mint ortopédiai megbetegedést (okait, kialakulását, fajtáit, a konzervatív kezelését),

- a hastartót (a haskötő feladatát, célját, a rendelés okait, a gyártási és a méretvételi szabályokat, a tipusait, a kiegészítő tartozékokat),

- a fűzőket és csoportosításukat (az emlékeztető hevedereket, a gerincegyenesítőket, az elongatios fűzőket, állásmegtartó fűzőket, bordahúzó és bordaemelőket),

- a tartó, rögzítő, működtető hevedereket (a csatoló szíjakat, térdhúzókat, gluteus húzókat, madzsettákat, térdbandázsokat),

- a tokbéléseket és párnázatokat (a párnázások feladatát, a párnázási szabályokat, a bélelést igénylő tokfajtákat és a bélelési szabályokat).

2. A tanuló/hallgató legyen képes az anyag- és a gyártásismereteket alkalmazni:

- a növényi eredetű szálas anyagokat (a magszálakat, a pamut fizikai és kémiai tulajdonságait),

- a textilipar alapanyagait (csoportosításukat, makroszkopikus jellemzőiket),

- a valódi és egyéb selymeket (tulajdonságaikat, keletkezésüket, a selyemszálak szerkezetét),

- a mesterséges szálasanyagokat (csoportosításukat, tulajdonságaikat, a cellulózalapú és a vizkózaszál gyártását),

- a textilipari nyersanyagok fonását (a fonás műveleteit, a sodratok irányát, a fonalak gyártási hibáit),

- a szőtt szövetek szerkezetét (a lánc- és vetülékfonalakat, az alapkötések fajtáit, jellemzőit a levezetett kötések fogalmát),

- a szövetek kikészítését (a kikészítés műveleteit, a mosást, kallózást, bolyhozást, nyírást),

- a cérnák készítését és fajtáit (kétágú és háromágú cérnák sodrait, a cérnák tulajdonságainak vizsgálatát, a cérnák fajtáit),

- a kötött-hurkolt kelmék készítését (a kötött-hurkolt kelmék tulajdonságait, a vetülékrendszerű és a láncrendszerű kötéseket),

- a háncsrost felépítését és feltárását (a lenrost szerkezetét, a len fizikai és kémiai tulajdonságait),

- a nyersbőröket (a bőr területi felosztását, szövettani felépítését, kémiai összetételét, a tartósítás műveleteit),

- a bőrgyártás fő műveleteit (a fő műveletek felsorolását, a cserzési eljárások fajtáit részletes ismertetését),

- a bőr cserzését követő mechanikai műveleteket (a víztelenítést, taszítást, szárítást, rámázást, puhítást, a faragást, finomfaragást, hántolást, csiszolást),

- a bőrgyártás kikészítő műveleteit (a mechanikai és vegyi műveleteket),

- a készbőröket (a készbőrök szerkezetét, fizikai és kémiai tulajdonságait, a készbőrök csoportosítását, rendeltetésük és cserzésük szerint, az ortopédiában használatos bőröket),

- a műbőrök gyártástechnológiáját (a műbőrök csoportosítását, a műbőrgyártás anyagait, a gyártás műveleteit),

- a műanyagok csoportosítását (eredetüket, az óriásmolekulák alakját, a hővel szembeni viselkedését, a kémiai reakciókat és a jellemzésüket),

- a műanyagok feldolgozását (a granulátum-, por- és diszperziós feldolgozást, a gyártás során alkalmazott segédanyagokat),

- a ragasztókat és a ragasztás műveleteit,

- az oldószereket (az oldószerek jellemzőit, oldószerek csoportosítását, tulajdonságait, az oldószerek használatát).

3. A tanuló/hallgató legyen képes a pszichológiai alapismereteket alkalmazni:

- a pszichológia fogalmát és tárgyát (a lelki jelenséget, életjelenséget, az alkalmazkodást, a lelki jelenségeket, mint a cselekvés meghatározóit),

- az érzékelés pszichológiáját (érzékelést és cselekvésirányítást, inger és érzékszerveket, receptorokat),

- a látást (a fényinformáció nyújtását, a látás receptorát, a kinesztézis szerepét a látásban, a mozgáslátást),

- a figyelmet (a figyelem fiziológiai alapjait, a figyelmet meghatározó tényezőket),

- a figyelem és szelekciót ( a figyelem folyamatát, a figyelem napszakos ingadozásait, a figyelem terjedelmét),

- a figyelem elterelését (megosztását, a fluktuációját),

- a figyelem pszichológiai törvényeinek felhasználását (a figyelem zavarait),

- az egyéb érzékleti modellációkat (a hallást, szaglást, ízlelést, tapintást, hőérzékelést, az éhség, szomjúság, fáradtság érzékelését, látás nélküli érzékelést, a belső fül szerepét),

- a tanulás fogalmát, definicióját (emlékezés szerepét a tanulásban),

- az emlékezés teljesítményeit (a bevésődést, a felidézést, a felismerést, az asszociációt),

- a próba-szerencse tanulást, a belátásos tanulást (a tapasztalást, kiiktatást, Köhler-belátást, intuíciót),

- a latens-tanulást, az utánzásos tanulást (a lappangó tanulás magyarázatát, az utánzásos tanulást és szocializációt, a szereptanulást),

- a rövidtávú agresszió tanulását (hibát és büntetést, agresszióval teli film hatását, modelleket az egyén számára),

- a szóbeli (verbális) tanulást (az idő elosztását, alkalomra való tanulást, a konszolidációs időt, reprodukálást),

- a mozgástanulást (szenzomotoros koordinációt, a munkamegosztást, a készségszintre fejlesztését, a kinesztikus érzékelés kialakulását, a hibás mozgás áttanulását).

4. A tanuló/hallgató legyen képes a munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai eljárásokat betartani, alkalmazni:

- a szakmára és a munkahelyre érvényes általános munkavédelmi előírásokat alkalmazni; a munkahelyet megfelelő módon kialakítani az előírások szerint a termékek gyártásának a belső anyagmozgatásnak és a közlekedésnek megfelelően,

- a szakmára vonatkozó speciális biztonsági előírásokat alkalmazni a munkafolyamatokban a biztonsági berendezések és felszerelések használata útján,

- a baleseteknél és tűzeseteknél szükséges intézkedéseket szakszerűen végrehajtani (szabályszerű elsősegélynyújtás, az illetékesek haladéktalan értesítése, a baleset kivizsgálásához információk szolgáltatása),

- a tűz megelőzésére vonatkozó intézkedéseket megérteni, a szabályokat betartani, szükség esetén a tűzoltó készüléket szakszerűen kezelni,

- a mérgező, gyúlékony anyagokat kezelni, a vonatkozó előírásokat értelemszerűen alkalmazni,

- az elektromos áram élettani hatásainak ismerete alapján az elektromos áram által (további balesetet nem okozó) okozott balesetnél szükséges intézkedéseket szakszerűen végrehajtani, a sérültet kiszabadítani az áramkörből, áramtalanítani,

- hatékonyan alkalmazni a környezetkárosítást megelőző, illetve csökkentő eljárásokat, módszereket.

5. A tanuló/hallgató legyen képes a munkajogi és gazdálkodási ismereteket alkalmazni

- a munkahelyre vonatkozó szabályokat megérteni, adott helyzetben értelemszerűen alkalmazni,

- a munkahelyeken működő szakmai képviseletekkel - az esetleges problémák megoldásában - együttműködni,

- az adott témára vonatkozó szabályok segítségével a szükséges információkat megszerezni,

- a jogi és gazdasági kritériumok alapján a gazdasági társulásokat megkülönböztetni,

- a munkaviszony létesítésével, megszűnésével kapcsolatos fogalmakat megfelelően használni, a társadalombiztosítási járulékra vonatkozó előírásokat betartani,

- a tanulószerződéssel és a kollektív szerződéssel kapcsolatos flmakat megérteni, és használni,

- a dolgozókat érintő bizonylatokon szereplő adatokat értelmezni,

- a hatályos jogszabályok szerint a személyi jövedelemadót (előleg) kiszámítani (példák alapján),

- a költségeket és kiadásokat vezetni, összesíteni,

- az álláskereséssel kapcsolatos teendőket végrehajtani,

- az útmutató és a tapasztalatok alapján a kommunikációs technikai eszközöket használni,

- önképzést végezni, továbbképzésben részt venni, azt megszervezni, és végrehajtani,

- a vállalkozói szemlélet kialakításához szükséges információkat gyűjteni,

- a hivatalos ügyrendnek megfelelő módon az ortopédiai lábbeli forgalomba hozatalához szükséges engedélyeket megszerezni.

6. A tanuló/hallgató legyen képes a szakmai gyakorlat területén jelentkező feladatokat elvégezni:

- a lábcsonkra (Pirogoff, Boyd, Syme) készített protézis kötszerészeti munkáit,

- a lábszárcsonkra készített protézis bélelési munkáit,

- a combprotézis kötszerészeti munkáit,

- az exartikulációs protézisek kötszerészeti munkáit,

- a felső végtag protézisek bélelését és kötszerészeti munkáit,

- a felső végtag ízületeit támasztó készülékek bevonását, bélelését,

- a láb és lábszár támasztására, tehermentesítésére és rögzítésére készített ortézisek bandázs munkáit,

- az alsó végtag bénulása esetén gyártandó eszközök bandázsolási és bélelési munkáit (konturrajz alapján készített járógépeket, pozitív gipszminta alapján készített járógépeket),

- a térdízületi és csípőízületi gyulladás esetén készítendő tokok kötszerészeti munkáit,

- a térd- és csípőízület támasztására (mozgás, megvezetés) készítendő ortézisek bélelését és bandázs munkáit,

- a törzskezelő készülékek kötszerészeti munkáit (sagittalis hibás tartás esetén készítendő, ún. gerincegyenesítőket, hát- és ágyéki gerincszakasz betegségei esetén készítendő eszközöket, három és négy fix ponton támaszkodó készülékeket, skolyosis esetén készítendő törzsfűzőket),

- a nadrágos hastartó méretvételét, szabását és elkészítését,

- a bélelt hastartó méretvételét, szabását és elkészítését,

- a terhességi hastartó elkészítését,

- a sérvkötők készítését,

- az emlékeztető hevederek, gerincegyenesítők készítését,

- az elongációs fűzők készítésének kötszerészeti munkáit,

- az állásmegtartó fűzők bélelési és bandázsolási munkáit.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei

Iskolai rendszerű képzésben

- a szakmunkásképző iskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése.

Egyéni vizsgázó (iskolarendszeren kívüli képzés) esetén

- az alapvizsga letételének igazolása,

- legalább két év szakmában eltöltött és igazolt gyakorlat, vagy

- 100 óra elméleti és 200 óra gyakorlati irányított képzés; az irányított szakmai gyakorlat célja: a szakma alapvető - valamennyi munkáltatónál nem gyakorolható - munkafogásainak megismertetése, felkészülés az egységes követelmények alapján szervezett szakmai vizsgára,

- tantárgyi vizsga letételének igazolása (tantárgyi vizsgát kell tenni azokból a tantárgyakból, amelyek a szakmai vizsga szóbeli részén, mint önálló tantárgy nem szerepeltek.

IV/2. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért felmentés a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-a alapján adható.

IV/3. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

Azonosak a "A szakképesítés szakmai követelményei" című részben meghatározottakkal.

IV/4. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga (írásbeli, gyakorlati és szóbeli) vizsgarészekből áll

1. Az írásbeli vizsga és időtartama

Az írásbeli vizsga során a tanulók/hallgatók komplex feladatot oldanak meg.

A komplex feladat az ortopédiai ismeretek, anyag- és gyártásismeretek, munkavédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi, biztonságtechnikai, munkajogi és gazdálkodási ismeretek témaköreit tartalmazza.

A kidolgozási idő: 240 perc.

A komplex írásbeli vizsga feladatsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.

2. A gyakorlati vizsga és időtartama

A gyakorlati vizsga: egy vagy több az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő szakképesítés területéhez tartozó vizsgamunka (pl. haskötő) elkészítése.

A gyakorlati vizsgamunka elkészítésére fordítható idő: 480 perc.

A gyakorlati vizsga feladatát a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és azt a szakmai vizsga elnöke és a kamarai képviselő hagyja jóvá.

3. A szóbeli vizsga tantárgyai és időtartama

- Ortopédiai ismeretek.

- Anyag- és gyártásismeretek.

- Pszichológiai alapismeretek.

A vizsgázónak tantárgyanként egy-egy tételt kell megválaszolnia (a tételek altételeket tartalmazhatnak). Egy-egy feleletre 10-15 perc fordítható.

A szóbeli vizsga tételsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.

IV/5. A szakmai vizsga értékelése

A szakmai vizsga értékelését a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak és az alábbiak alapján kell elvégezni:

Szakmai elméleti vizsga

- az írásbeli vizsga értékelését az írásbeli tételekhez kiadott útmutató szerint kell elvégezni,

- a szóbeli vizsgát egyetlen (1-5-ig terjedő) osztályzattal kell minősíteni. A szóbeli vizsga osztályzatát a három tantárgyból kapott érdemjegyek átlagából kell kialakítani (kerekítő tényező az ortopédiai ismeretek tantárgy).

A szakmai elméleti vizsga osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgaeredmények alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és a szóbeli vizsga osztályzatából, átlagszámítással megállapított eredményt az írásbeli vizsga osztályzata felé kerekítve kell megállapítani,

- eredménytelennek kell tekinteni az elméleti vizsgát, ha a jelölt az írásbeli dolgozatára vagy a szóbeli vizsgán bármely tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott.

A szakmai gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsga értékelését az elnök és a kamarai tag által jóváhagyott tételekhez kiadott útmutató alapján kell végezni.

Útmutatóban foglaltaktól függetlenül elégtelennek kell minősíteni a gyakorlati vizsgát, ha

- több feladat esetén a jelölt bármely feladat megoldására elégtelen érdemjegyet kapott,

- a jelölt által elkészített munkadarab javíthatatlanul selejt,

- a jelölt az előírt idő alatt nem készült el a munkadarabbal,

- a jelölt az egészségügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi előírásokat súlyosan sértette.

V. Egyéb tudnivalók

V/1. A szakmai vizsga megszervezése

A szakmai vizsgát a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján kell megszervezni.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményeken túl a szakmai vizsga megszervezésére más intézményt nem jogosít fel.

V/2. A szakmai bizonyítvány

Az eredményes szakmai vizsgát és az ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő szakképesítést a vizsgára kiállított "Bizonyítvány" tanúsítja.

* * *

A Jegyzék 51. sorszáma szerint kiadott klinikai elektrofiziológiai asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. Szakképesítés azonosító száma: 61 4 3232 12 1 0 14

2. Szakképesítés megnevezése: klinikai elektrofiziológiai asszisztens

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Az elektrofiziológiai asszisztens tevékenységi körében:

- önállóan végez olyan műszeres vizsgálatokat, amelyek az audiológiai, neurológiai és ophthalmológiai kórképek diagnosztikáját szolgálják,

- orvosi irányítással végez speciális vagy kutatási célt szolgáló vizsgálatokat,

- segédkezik a csak orvos által végezhető speciális vizsgálatoknál,

- gondoskodik a vizsgálati feltételek megteremtéséről, a vizsgálatok előkészítéséről, a vizsgálatok után az eszközök tisztításáról, sterilizálásáról,

- gondoskodik a műszerek üzemképes állapotáról, működésüket rendszeres kalibrálással ellenőrzi, egyszerűbb karbantartási és javítási műveleteket elvégez,

- gondoskodik az esztétikus vizsgálati környezetről, a nyugodt vizsgálati körülményekről,

- a vizsgálati eredményeket technikai szempontból önállóan értékeli, a regisztrátumról (eredményről) technikai leírást, dokumentációt készít,

- a vizsgálat során - szükség szerint - kiegészítő vizsgálatokat vehet igénybe, erről értesítve a szakmailag őt ellenőrző vezető orvost,

- ismeri és önállóan végzi a laboratórium forgalmával kapcsolatos adminisztratív és számítógépes feladatokat (nyilvántartás, vizsgálati eredmények dokumentálása, leletkészítés és archiválás),

- ismeri és alkalmazza a korszerű, számítógépes dokumentációs eljárásokat, vizsgálati eredmények értékelési (statisztikai) módszereit,

- megfigyeli a beteget, felismeri és jelzi az orvosi segítséget igénylő állapotot, a segítség megérkezéséig a tőle elvárható, szükséges intézkedéseket (elsősegély) megteszi,

- kapcsolatot tart a beteggel, felvilágosítja a beteget és hozzátartozóját a vizsgálat menetéről, szükség szerint előkészíti, elhelyezi a beteget a vizsgálathoz,

- az orvosi megbízás esetén tanáccsal segíti a beteget, ellenőrzi a terápiás utasítások betartását, ápolási, gondozási, rehabilitációs tanácsokkal szolgál,

- hivatása gyakorlása közben betartja a szakmai és etikai normákat, a helyzet megkövetelte módon alkalmazza a psychológiai-ápoláslélektani ismereteit és a kommunikációs technikát,

- önképzéssel, továbbképzéssel és kongresszusokon, szakmai fórumokon való részvétellel szinten tartja és fejleszti szakmai tudását.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok

a) Általános feladatok:

- a munkahely (laboratórium) zavartalan működésének biztosítása,

- helyes munkaszervezés, a munkavédelmi szabályok betartása,

- a vizsgálathoz szükséges technikai feltételekről való gondoskodás,

- a beteggel való foglalkozás, felvilágosítás a vizsgálat technikájáról, diagnosztikai céljáról,

- a vizsgálat tényleges elvégzése [a beteg előkészítése, a vizsgálat (regisztrálás) lebonyolítása, az eredmény technikai értékelése],

- az orvos által értékelt lelet-vélemény dokumentálása, archiválása és a szokott, beteg számára hozzáférhető módon történő rögzítése,

- a vizsgálat közben előforduló rosszullétek felismerése, segítségnyújtás, illetve megfelelő ellátás megszervezése.

b) Speciális feladatok

1. Audiológia:

- audiológiai vizsgálat végzése hagyományos szubjektív és objektív audiometriás eljárásokkal, életkori megkötés nélkül,

- audiometriai vizsgálatok végzése (ún. csendes kamrákon kívül: kórteremben, munkahelyen),

- elektronystagmographiás vizsgálatok végzése,

- hangképzés- és beszédzavaros betegek vizsgálatánál és kezelésénél való segédkezés,

- egyéni és csoportos hangterápia végzése a gyakorlatban,

- nagyothallók rehabilitálása hallókészülékkel.

2. Neurológia:

- EEG regisztrálás hagyományos és papír nélküli készülékkel, hyperventilatio és fotostimulatio alkalmazásával, életkori megkötés nélkül (Un.rutin EEG),

- rutin felvétel készítése laboratóriumon kívül (kórteremben, őrzőben),

- polygraphiás EEG felvétel készítése és speciális elektród felhelyezés alkalmazása,

- speciális körülmények között történő EEG regisztrálás: alvásvizsgálat, video-monitorozás, intraoperatív monitorozás, coma monitorozás, különféle terheléses vizsgálat végzése, quantitatív EEG regisztrálás végzése,

- acusticus, visualis és somatosensoros, valamint eseményfüggő kiváltott potenciálok regisztrálása laboratóriumi körülmények között,

- kiváltott potenciálok regisztrálása speciális körülmények között műtőben, intenzív osztályon, terminális állapotú comás betegnél,

- perifériás idegek sensoros és motoros vezetési sebesség meghatározása felületi elvezetéssel,

- tűelektródás EMG vizsgálatoknál való segédkezés,

- mágneses ingerléssel kiváltott válasz (MEP) regisztrálásánál segédkezés.

3. Ophthalmológia:

- rutin elektrofiziológiai vizsgálatok (ERG, EOG, VEP) végzése szokványos és komputerizált berendezésekkel,

- rutin számítógépes (automata) perimetria végzése,

- elektrotonográfiai vizsgálat végzése regisztráló készülékkel és anélkül,

- elektronystagmografiai, szemizom EMG, elektrotonometriai és ophthalmodynamometriai vizsgálatok előkészítése, azoknál való segédkezés,

- elektroretinografia (ERG) sötét és világos adaptált körülmények között, valamint mintaváltásos ingerléssel,

- sötét és világos adaptált állapot kialakítása,

- pupillatágítás (orvosi vizsgálat után, utasításra), a szem felszíni érzéstelenítése, kontaktlencsék, elektrodák felhelyezése,

- automata refraktometria, keratometria és cornea topográfia végzése,

- kontrasztérzékenység vizsgálat végzése,

- elektronystagmografiai, szemizom EMG és ophtalmodynamometriai vizsgálatok előkészítése, azoknál való segédkezés,

- műlencsetervezés előkészítése és a vizsgálatnál való segédkezés,

- diagnosztikus ultrahangvizsgálatnál való segédkezés,

- szemfenéki angiográfiás vizsgálatok (Flag, ICG) előkészítése és segédkezés a vizsgálat alatt.

III/2. Szakmai követelmények

Az elektrofiziológiai asszisztens legyen képes:

2.1. Általános követelmények:

- a munkahely (laboratórium) zavartalan működése érdeen munkáját hatékonyan szervezni, a betegforgalmat ésszerűen irányítani,

- a végzett vizsgálathoz szükséges technikai eszközöket megválasztani, előkészíteni, használhatóságukat ellenőrizni (kalibrálás, fogyóeszközök pótlása, feltöltése),

- a beteget tájékoztatni a vizsgálat céljáról,

- psychológiai, ápoláslélektani ismereteit alkalmazni a beteg szorongásának oldása érdekében,

- a vizsgálattal összefüggő kórelőzményi adatokat (anemnesist) felvenni,

- a vizsgálatok higiénés és munkavédelmi biztonságát ellenőrizni és fenntartani,

- észlelni a beteg állapotát, rosszullét esetén elsősegélyt nyújtani, újraélesztést megkezdeni és megfelelő (orvosi) ellátás érdekében intézkedni,

- a fertőtlenítő és sterilizálási eljárásokat ismerni, azokat munkája során önállóan végezni,

- steril eszközöket szakszerűen használni és kezelni,

- steril helyiségben (műtő) végzett munka szabályainak ismeretében azokat betartva steril környezetben dolgozni,

- orvosi utasításra helyi érzéstelenítést előkészíteni, intramuscularis és subcutan inj. beadni,

- segédkezni intravénás injectio beadásánál, infusio bekötésénél,

- orvosi utasításra vénából vért venni,

- eszméletlen beteget ellátni: garat-bronchus váladékot eltávolítani, leszívni,

- betegeket megfigyelni (vérnyomás, légzés, pulsus, szívműködés, pupillareakciók, magatartás, tudat, psychés állapot), a megfigyelés eredményét értékelni és dokumentálni,

- elsősegélyt nyújtani collapsus, hypoglykaemia, epilepsiás roham, sérülések, vérzések esetén,

- újraélesztést megkezdeni,

- a vizsgálatoknál testnedveket, váladékokat, vért utasításra szakszerűen levenni, tárolni, szállítani,

- a vizsgálatokhoz használt gyógyszereket szakszerűen alkalmazni, hatásukat, mellékhatásukat, szövődményeket felismerni, és a szükséges intézkedéseket megtenni,

- a betegforgalommal, vizsgálati eredményekkel összefüggő adminisztratív és dokumentációs feladatokat elvégezni (hagyományos és számítógépes eszközökkel is),

- a vizsgálatokat technikailag kivitelezni, a műszereket önállóan kezelni, valamint az orvos által végezhető vizsgálatoknál segédkezni, a munkavédelmi szabályokat betartani,

- a szakmai kommunikációt folytatni, latin és angol kifejezéseket értelmezni és használni.

2.2. Speciális követelmények

a) Audiológia:

- a nagyothalló betegeket gyógykezelés és vizsgálatra való jelentkezéskor fogadni,

- szubjektív küszöb, küszöb feletti és beszéd audiometriás vizsgálatokat önállóan elvégezni, életkori megkötés nélkül,

- objektív audiometriális vizsgálatot elvégezni,

- akusztikus kiváltott potenciált (korai, közép-, késői componens és otoacusticus emissio) önállóan regisztrálni,

- elektronystagmográfiás vizsgálatot elvégezni,

- altatásban végzett vizsgálatoknál segédkezni,

- laboratóriumi körülményektől eltérő helyen (kórterem, szűrés munkahelyen) vizsgálatot elvégezni,

- a hangképzés- és beszédzavaros betegek rehabilitációjában részt venni,

- a hallókészülék illesztésében közreműködni, ezzel kapcsolatos feladatokat megoldani,

- az elvégzett vizsgálatokat technikailag értékelni, szükség esetén a hibákat elhárítani, kiegészítő vagy ismételt vizsgálatokat elvégezni.

b) Neurológia:

- a rutin EEG vizsgálatokhoz szükséges elektródokat hibátlanul felszerelni,

- a rutin vizsgálatokat elvégezni, a kapcsolódó - laboratóriumon kívül (kórterem, őrző) - feladatokat ellátni, hagyományos és papír nélküli készüléken hyperventilatios és fényingerléses terhelést önállóan kivitelezni,

- quantitatív EEG felvételeket (MAP) készíteni,

- utasítás alapján speciális elektródokkal, polygraphiás, kazettás regisztrálást elvégezni, a szükséges paramétereket beállítani,

- a regisztrálás alatt a beteget megfigyelni, az észlelt jelenségeket pontosan feljegyezni,

- speciális vizsgálatokat elvégezni (alvásregisztrálás, intraoperatív monitorozás, videofelvétellel kombinált vizsgálat, terminális állapotú comás beteg vizsgálata, EKG elektródák felhelyezése, a vegetatív terhelési próbáknál közreműködés),

- orvos jelenlétében indukált alvást, vegetatív-keringési próbát regisztrálni,

- neonatológiai EEG vizsgálatot elvégezni,

- kiváltott válasz (BAER, SEP, VEP) regisztráláshoz szükséges elektródákat hibátlanul felszerelni,

- kiváltott válasz vizsgálatot (regisztrálást) lebonyolítani,

- orvosi utasításra eseményfüggő válaszokat (P300, CNV) regisztrálni,

- orvosi irányítással gerincvelői SEP vizsgálatot regisztrálni,

- orvos által végzett transcranialis motoros ingerléses vizsgálatnál (MEP) és intraoperatív kiváltott válasz monitorozásnál segédkezni,

- EMG vizsgálathoz a beteget előkészíteni (vetkőztetés, kötéseltávolítás, fektetés),

- az EMG vizsgálat technikai részeit előkészíteni (földelés, műszerbeállítás),

- perifériás ideg (motoros és sensoros) vezetési sebesség mérését elvégezni,

- különleges kívánalomnak megfelelő EMG és perifériás idegvizsgálatoknál segédkezni,

- az elvégzett vizsgálatok technikai értékelését elvégezni, a hibákat felismerni, elhárítani, szükség esetén ismétléseket, kiegészítő vizsgálatokat elvégezni,

- orvosi utasítás alapján a rutintól eltérő műszerkonfigurációt összeállítani.

c) Ophthalmológia:

- rutin, számítógépes (automata) perimetriás vizsgálatot elvégezni,

- pneumo- és elektrotonometriai, valamint elektrotonográfiai vizsgálatot elvégezni regisztráló készülékkel és anélkül,

- a szem fénytörésének pontos meghatározását automata refraktométerrel elvégezni,

- a szaruhártya görbületi sugarának, törőerejének mérését automata keratométerrel, illetve cornea topográffal elvégezni,

- a kontrasztérzékenység meghatározására vizsgálatot elvégezni,

- elektronystagmográfiai, szemizom EMG és ophtalmodynamimetriai vizsgálatokat előkészíteni, a vizsgálatoknál segédkezni,

- műlencsetervezéshez előkészíteni, és a vizsgálatnál segédkezni,

- diagnosztikus ultrahangvizsgálatnál segédkezni,

- szemfenéki angiográfiás vizsgálatokhoz (Flag, ICG) előkészíteni és segédkezni a vizsgálat alatt,

- sötét és világos adaptált állapot kialakítását elvégezni,

- orvosi vizsgálat után, utasításra pupillatágításhoz és a szem felszíni érzéstelenítéséhez gyógyszert cseppenteni,

- elektródákat és kontaktlencséket felhelyezni,

- az elvégzett vizsgálatok technikai értékelését elvégezni, a hibákat felismerni, elhárítani, szükség esetén a ismétléseket, kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

a) Iskolarendszerű képzésben résztvevők:

- középiskolai végzettség és érettségi,

- a szakképesítés központi programjában meghatározott szakmai gyakorlatok hiánytalan letöltése, annak igazolása a tanulmányi könyvben,

- a szakképesítés központi programjában meghatározott időtartamú elméleti képzés,

- az utolsó tanulmányi időszak eredményes osztályzattal való lezárása.

Iskolarendszeren kívüli képzésben résztvevők:

- középiskolai végzettség és érettségi,

- audiológiai, phoniátriai, neurofiziológiai vagy ophthalmológiai laboratóriumban folyamatosan eltöltött legalább 2 év munkaviszonnyal igazolt gyakorlat,

- a szakképesítés központi programjában meghatározott időtartamú elméleti (konzultáció és egyéni felkészülés) képzés,

- a szakképesítés központi programjában meghatározott gyakorlati követelmények teljesítése,

- a szakképesítés központi programjában meghatározott valamennyi tantárgyi vizsgák letétele és az utolsó tanulmányi időszak eredményes osztályzattal való lezárása.

IV/2. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai vizsgán a követelmények III. pontjában meghatározott feladatok elvégzése és a kapcsolódó szakmai ismeretek kérhetők számon a vizsgázótól.

A szakmai vizsga témakörei felölelik a klinikai elektrofiziológia, fül-orr-gégészet, neurológia és ophthalmológia szempontjából alapvetően fontos anatómiai, élet- és kórtani, valamint technikai ismereteket.

A szakmai vizsga szakmai elmélet vizsgarészének tantárgyait, témaköreit a követelmény IV. fejezet 3. a) pontja tartalmazza.

A szakmai gyakorlat vizsgarész kérdéseit a szakmai vizsgát szervező intézet állítja össze a követelmény III. fejezet 2.1. és 2.2. pontjában meghatározott feladatok alapján, és azt a szakmai vizsgabizottság elnöke a népjóléti miniszter által kijelölt szakmai szervezet, illetve annak képviselőjének egyetértésével hagyja jóvá.

IV/3. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szakmai elmélet (írásbeli és szóbeli) és szakmai gyakorlat vizsgarészekből áll.

A szakmai vizsgarészek sorrendje

- írásbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

a) Szakmai elmélet

Tantárgyai: A szakképesítés központi programjában meghatározott elméleti tantárgyak közül:

1. Anatómia-élettan

2. Kórtani ismeretek

3. Műszerismeret

4. Felvételtechnika

5. Elektroklinikai ismeret

A tantárgyak témakörei:

1. Anatómia-élettan

Az emberi test felépítése.

Az emberi test fő síkjai és irányai.

Az emberi test felépítésének általános elvei.

Az emberi test fő részei.

A szervezet felépítése.

A mozgás szervrendszere

a csontváz-rendszer

általános csonttan

- a csontok alakja,

- a csont szerkezete,

- a csont járulékos alkotórésze,

- a csontok növekedése,

- a csontok közötti összeköttetés,

- az ízület;

részletes csont- és ízülettan

- a felső végtag csontjai,

- a felső végtag ízületei,

- az alsó végtag csontjai,

- az alsó végtag ízületei,

- a törzs csontjai és ízületei

= gerinc

= mellkas

= medence

= koponya,

- az arckoponya csontjai,

- az agykoponya csontjai,

- a koponya felépítése,

- a magzati koponya;

izomrendszer

- az izom felépítése,

- az izom vérellátása,

- az izmok osztályozása,

- az izomműködés;

részletes izomtan

- a felső végtag izmai,

- az alsó végtag izmai,

- a törzs izmai,

- a nyak izmai,

- a fej izmai.

A keringés szervrendszere

A vérkeringés szervrendszere

A vér

- vörösvértestek,

- vércsoportok,

- fehérvérsejtek,

- a vérlemez,

- a vérplazma,

- a vér vegyhatása,

- a véralvadás.

A szív

- a szív üregrendszere,

- a szívbillentyűk,

- a szívizomzat szerkezete,

- a szívizomzat vérellátása,

- a szív beidegzése,

- a szív működése,

- a szívizom élettani sajátosságai,

- elektrokardiográfia,

- pulzustérfogat és perctérfogat,

- a szívburok,

- a szív helyzete.

Az erek

- kisvérkör

- nagyvérkör artériái, vénái,

- a magzati vérkeringés,

- a vérnyomás,

- a vér áramlási sebessége,

- a keringő vérmennyiség eloszlása,

- az érrendszer működésének szabályozása.

A nyirokrendszer

- a nyirok,

- a nyirokszervek,

- a nyirokcsomó,

- a mandula,

- a lép,

- a csecsemőmirigy.

A légzés szervrendszere

- az orr,

- az orrmelléküregek,

- a garat,

- a gége,

- a hangképzés,

- a légcső,

- a tüdő szerkezete, vérellátása, működése,

- a légzés mechanizmusa,

- a légzés szabályozása, kémiai és reflexes szabályozása,

- a mellhártya,

- a gátor.

Az emésztés szervrendszere

Tápanyagok és építőanyagok

- fehérjék,

- szénhidrátok,

- zsírok,

- víz,

- ásványi sók,

- vitaminok

= zsírban oldódó vitaminok

= vízben oldódó vitaminok,

- enzimek.

A tápcsatorna szerkezete és felosztása

Az emésztőrendszer felső szakasza

- a szájüreg,

- a nyelv,

- a nyálmirigyek,

- a nyál,

- a nyálelválasztás,

- a fog,

- maradandó és tejfogak,

- emésztés a szájüregben,

- a torok,

- a nyelőcső,

- a nyelés.

Az emésztőrendszer középső szakasza

- a gyomor,

- a gyomornedv,

- emésztés a gyomorban,

- a hányás,

- a patkóbél,

- a vékonybél,

- a vékonybél falának szerkezete,

- a máj, eperendszer szerkezete és működése,

- a hasnyálmirigy,

- az emésztés és felszívódás a vékonybélben.

A tápcsatorna alsó szakasza

- a vakbél,

- vastagbél felszálló haránt és leszálló ágai és a szigmabél,

- a végbél,

- a vastagbél falának szerkezete,

- emésztés a vastagbélben,

- a székletürítés mechanizmusa,

- a hashártya.

A hasüreg és retroperitonealis tér.

A vizeletkiválasztó és -elvezető rendszer

A vese

- a vese szerkezete és működése,

- a vese üregrendszere,

- a vizelet.

A vízeletelvezető rendszer

- a húgyvezeték,

- a húgyhólyag,

- a húgycső,

- a vizeletürítés mechanizmusa.

A nemi szervek és szaporodás

Női nemi szervek

Belső női nemi szervek

- petefészek,

- a petevezeték,

- a méh,

- a méhnyálkahártya ciklusos változása (menstruációs ciklus),

- a méh helyzete és a hashártya viszonyai,

- a hüvely.

Külső nemi szervek

- a nagyajak,

- a kisajak,

- a csikló,

- a gát,

- megtermékenyítés, a magzat fejlődése.

Férfi nemi szervek

Belső férfi nemi szervek

- a here,

- a mellékhere,

- az ondóvezeték,

- az ondózsinór,

- az ondóhólyag,

- a dülmirigy.

Külső férfi nemi szervek

- a herezacskó,

- a hímvessző.

A merevedés mechanizmusa.

Az ejakulacio.

A belsőelválasztású mirigyek szervrendszere

A pajzsmirigy.

Mellékpajzsmirigy.

A mellékvese

- a kéregállomány és hormonjai,

- a velőállomány és hormonjai.

A nemi mirigyek belsőelválasztású működése.

A hasnyálmirigy belsőelválasztású működése.

A tobozmirigy

- a neuroendokrin szabályozás,

- a hátsólebeny és hormonjai.

Az idegrendszer

Az idegszövet

- a neuron,

- a neuroglia,

- a neuron működésének fő jellegzetességei,

- az idegrendszer felosztása.

A gerincvelő

- a gerincvelő szerkezete,

- a gerincvelő működése,

- saját (proprioceptiv) reflexek, izom és inreflex,

- külső (exteroceptiv) reflexek,

- vegetatív reflexek.

Az agyvelő

- a nyúltvelő,

- a híd,

- a negyedik agykamra,

- a kisagy,

- a középagy,

- az agytörzs,

- a köztiagy,

- a thalamus,

- a hypothalamus,

- a harmadik agykamra,

- agyfélteke,

- a homloklebeny,

- a falilebeny, a nyakszirti lebeny,

- az agykéreg,

- a törzsdúcok,

- a nagyagy összeköttetései,

- a kamrarendszer.

A központi idegrendszer hosszú pályarendszerei

Mozgató pályarendszerek

- pyramis pályarendszer,

- az extrapyramidális rendszer.

Érző pályarendszer.

Magasabb idegműködés.

Az agyvelő és gerincvelő burkai

Az agyvelő és gerincvelő vérellátása

Cerebrospinális idegrendszer környéki részei

- az agyidegek,

- gerincvelői idegek,

- idegfonatok.

Vegetatív idegrendszer

- a szimpatikus idegrendszer,

- a paraszimpatikus idegrendszer,

- a vegetatív idegrendszer működése.

Az érzékszervek

A látószervek

- a szemgolyó anatómiai felépítése,

- a szemmozgató izmok,

- a szem védőkészüléke,

- a könnykészülék,

- a szem működése: színlátás, binokuláris és sztereoszkópos látás, központi látás, kontrasztérzékenység CFF, látásélesség (távoli, közeli), világos és sötét adaptáció, accomodátió,

- a látópálya.

A halló- és egyensúlyozó szerv

A fül szerkezete

- a külső fül,

- a középfül,

- a belső fül,

- a hallószerv működése,

- az egyensúlyozó szerv működése.

A szaglószerv

Az ízlelőszerv

A tapintás

- a bőr.

2. Kórtani ismeretek

Szív- és érrendszer betegségei

- keringési elégtelenség,

- az érrendszer betegségei,

- arteriosclerosis,

- hypertonia,

- thrombosis,

- embolia.

Légzőrendszer betegségei

- garat-gége megbetegedések,

- felső légúti gyulladások,

- obstructiv tüdőbetegségek,

- asthma.

Neuroendokrin betegségek

- a pajzsmirigy betegségek,

- endocrin ophthalmopathia,

- a mellékvese betegségek,

- a mellékpajzsmirigy megbetegedések.

Szembetegségek elektrophysiológiai vonatkozásai

- Ideghártya betegségei

= csapok megbetegedései (macula lutea öröklött és szerzett betegségei)

= pálcikák megbetegedései (tapetoretinális és szerzett betegségek)

= a pigment epithel megbetegedései.

- A látópálya betegségei

= prechiasmális

- látóideg akut és krónikus gyulladásai, atrophiája

= postchiasmális

- látókisugárzás, látókéreg betegségei.

Fül-orr gégészeti megbetegedések

Fül:

A külsőfül betegségei

- fülkagyló betegségei,

- külső hallójárat megbetegedései

= fejlődési rendellenességek

= sérülések

= cerumen

= otitis externa

= herpes zooster

= daganatok,

- a dobhártya megbetegedései

= sérülések

= izolált gyulladása (myringitis).

Középfül megbetegedései

- középfül gyulladásos megbetegedései és kezelésük

= hurutos középfülgyulladás

= gennyes középfülgyulladás,

- otitis media suppurativa szövődményei,

- traumák,

- középfül daganatai,

- ún. Bell-féle arcidegbénulás,

- otosclerosis.

A belsőfül megbetegedései

- fejlődési rendellenességek,

- traumák,

- zajártalom,

- Meniere-féle megbetegedés,

- a belsőfül toxikus károsodásai,

- presbyacusis,

- hirtelen hallásvesztés,

- daganatok.

Halláscsökkenés helye, foka, típusa

- vezetéses típusú halláscsökkenés,

- idegi típusú halláscsökkenés,

- kevert típusú halláscsökkenés.

A hallásjavító készülék.

Cochlearis implantatum

A nagyothalló, illetve süket gyermek.

3. Műszerismeret

Általános rész

- elektrophysiológiai vizsgálat,

- elektrotechnikai mérés,

- az érzékelők (elektródok) fajtái, tulajdonságai, alkalmazási területei, karbantartása,

- az erősítők részei, feladata, főbb jellemzői

= bemeneti impedancia és jelentősége,

= erősítő fokozatok,

= érzékenység,

= a linearitás fogalma,

- szűrők, azok rendeltetése, fajtái,

- mérési eredmény regisztrálása,

- írószerkezetek,

- elektronikus rögzítés (pl. EEG),

- a mérési eredmény feldolgozása, értékelése,

- számítógépes jelfeldolgozás.

Részletes rész

Elektroencefalographia

- szelektor kombinációk

= bipoláris lánc,

= közös referens,

= átlagreferens,

= forrás,

= corticalis (strip),

= subcorticalis elrendezések,

- a forgalomban lévő készülékek bemutatása, kezelésük ismertetése,

- polygraphia.

Elektromyographya

- használt elektród fajták

= tű- és felületi,

= koncentrikus,

= bipoláris,

= speciális (makro-, mikroelektródák),

- az EMG készülék felépítése, az ismertebb típusok bemutatása, kezelésük, használatuk,

- az EMG mérési lehetőségek

= MU elemzés,

= egységkisülés,

- számítógépes csatlakozás.

Elektrophysiológiai ingerlők

- szomatoszenzoros,

- vizuális,

- akusztikus ingerlők,

- az ingerparaméterek

= intenzitás,

= tartam,

= frekvencia,

= mintázat.

Számítógépes rendszerek

- analóg-digitális jelfeldolgozás fogalma, AD/DA conversio,

- átlagolási technika,

- frekvencia analysis,

- FFT,

- spektrumok,

- cohaerentia-correlatio analysis,

- egyéb irányzatok,

- a mapping lényege.

Speciális regisztrálási eljárások

- radiotelemetria,

- ambuláns regisztrálás,

- split-screen,

- intraoperatív vizsgálatok,

- monitorozás,

- pneumo- és elektrotonometria,

- refrektometria,

- keretometria.

4. Felvételtechnika

Felvételtechnika (elmélet)

Elektroencephalographia

- elektródelhelyezés: 10-20 rendszer,

- referens-differens elektród,

- bipoláris elvezetés,

- láncelvezetés,

- referens (közös és átlag) elvezetés,

- forráselvezetés,

- phasisinversio,

- az elvezetésformák előnyei és hátrányai,

- szabadon választott elvezetés kombinációk, azok kialakításának általános (nemzetközi szabályai),

- polygraphyás elvezetések alvásvizsgálatnál, epilepsiás jelenségeknél (légzés, izom, szemmozgás, EKG, sphenoidealis elektród),

- localisatio elméleti alapjai, lehetőségei a különböző elvezetési módoknál,

- terhelési eljárások

= hyperventillatio,

= stroboszkop,

= alvásmegvonás,

= gyógyszer.

Elektromyographia

- a felületi és tűelektróda használatának elvi alapjai,

- a makroelektróda és az egyes rost elvezetés,

- egysejt aktivitás,

- mikroelektróda

Elektroneurographia

- az ideg vezetési sebesség mérés elve,

- alkalmazott elvezetési helyek, elektróda localisatio (aktív és referens elektródhelyzete) motoros és szenzoros vezetési sebesség mérésénél,

- az ingerlő elektróda lokalizációja,

- a polaritás jelentősége,

- anti-orthodromos vezetés,

- ütköztetéses technika,

- repetitiv ingerlés.

Kiváltott válasz regisztrálás elméleti alapjai

- A szenzoros kiváltott válasz elvezetésének lokalizációi,

- referens és aktív elektród,

- cephalicus-noncephalicus referens szerepe, jelentősége,

- perifériás és centrális válasz elvezetése,

- regisztrálási paraméterek alsó- és felsővégtagi ingerlésnél,

- ingerlési pontok,

- ingerparaméterek

= a küszöberősség.

- Az akusztikus kiváltott válasz elvezetésének módja,

- aktív és referens elektródpozíció,

- ingerparaméterek

= modalitás,

= intenzitás,

= a küszöberősség,

- ingerlési frekvencia, korai, közép és késői válasznál

= 40 Hz sinusos ingerlés,

= objektív audiometria,

= otoacusticus emissio,

- a regisztrálás paraméterei különböző ingerlési formáknál, illetve a különböző latenciájú válaszoknál.

- A vizuális kiváltott válasz elvezetésénél localisatio, retinographia, corticalis (scalp) válasz,

- az ingerlés módja

= homogén (falsh),

= mintázott (sakktábla),

- a mintaváltás,

- a minta nagyságának, fényességének, kontrasztjának jelentősége,

- binocularis-monocularis ingerlés,

- színes ingerlés,

- regisztrálási paraméterek a különböző ingerlési formáknál.

Felvételkészítés speciális körülmények között

- regisztrálás műtőben, intenzív osztályon, koraszülött részlegen, alváslaboratóriumban, epilepsia laboratóriumban (ambulatory EEG) telemetriával,

- eseményfüggő kiváltott válaszok P300, CNV,

- terminális coma.

Felvételtechnika (gyakorlat)

Elektroencephalographia

- az elektródfelhelyezés és rögzítés formái,

- tűelektródák alkalmazása a scalpon,

- elektródok csatlakoztatása a gyűjtődobozhoz,

- ellenállásmérés jelentősége, technikai kivitele,

- a fejbőr előkészítése,

- a vizsgálat menete, lebonyolítása,

- a különböző kapcsolók használata, felvétel előtt és közben,

- a szűrőállások hatása regisztrátumra,

- erősítés (érzékenység) hatása,

- a papírsebesség jelentősége,

- az írótoll kitérésének hatása a graphomorphológiára,

- a különböző rendszerek előnyei, hátrányai torzítás szempontjából,

- technikai és biológiai műtermékek az EEG-ben, azok keletkezésének magyarázata, felismerésük, kiküszöbölésük módja,

- EKG, EMG, EOG, légzés, BG, polygraphiás regisztrálása,

- hyperventillációs, stroboszkopos, gyógyszeres terhelés, alvásdeprivatio, éjszakai alvás, ambulatóry EEG, monitorozás műtőben, intenzív osztályon, koraszülött részlegen, ezek speciális követelményei.

Elektromyopgraphia

- felületi elektród felhelyezése,

- tűelektród alkalmazása,

- előforduló műtermékek, azok oka, kiküszöbölésük módja.

Elektroneurographia

- az elektród elhelyezése,

- lehetséges hibák, azok oka és kiküszöbölése,

- az ingerlő elektród elhelyezése motoros és sensoros vezetési sebesség mérésénél,

- vezetési sebesség meghatározása kézi számítással és számítógépes programmal,

- ütköztetéses technika,

- repetitiv ingerlés.

Kiváltott válasz vizsgálata

- Elektródák elhelyezése somatosensoros vizsgálathoz. Erb-pont-cervicalis és scalp elvezetés, rövid és középlatenciájú, illetve farfield regisztráláshoz. Az elektród helyének előkészítése, az elektród rögzítése, hibalehetőségek, a hibák felismerése, elhárítása.

- Az elektródok és ingerlő elhelyezése akusztikus kiváltott válaszok vizsgálatánál. Ad concham és intrameatalis ingerlés. Szubjektív hallásküszöb meghatározás. Ingermodalitások (click-tone pip-40 Hz) és a regisztrálási paraméterek beállítása. Maszkolás. Műtermékek, azok felismerése, kiküszöbölése.

- Elektródok elhelyezése retinographiánál és vizuális scalp elvezetésű kiváltott válasz vizsgálatánál. Az ingerlő elhelyezése, ingerparaméterek kiválasztása, beállítása. Binocularis és monocularis ingerlés, színes ingerlés. Regisztrálási paraméterek kiválasztása, beállítása.

Felvételkészítés speciális körülmények között

- Regisztrálás a műtőben, intenzív osztályon, koraszülött részlegen, alváslaboratóriumban, epilepszia laboratóriumban (ambulatory EEG). Telemetriával. Eseményfüggő kiváltott válaszok regisztrálása (P300, CNV).

5. Elektroklinikai ismeret

Elektroklinikai ismeretek (általános rész)

Az elektrophysiológia alapjai

- az idegsejtek működése,

- a sejtmembrán,

- extra- és intracellularis tér,

- ion-eloszlás,

- passzív és aktív folyamatok,

- nyugalmi potenciál,

- actios potenciál,

- synapsisok,

- izgalmi és gátló synapsisok,

- neurotransmitterek,

- EPSP,

- IPSP,

- modulátorok,

- ingerületterjedés,

- neuromusculáris junctio,

- ioncsatornák.

Az izomműködés élettana

- contractio,

- contractilis elemek,

- ingerületterjedés,

- erőkifejtés,

- motoros egység,

- motoros rost regeneratio.

Az elektroencephalogram keletkezése

- dipol elmélet,

- generátorok,

- ritmus generátorok,

- specificus generátorok az agyban,

- subcorticalis structurak hatása a corticalis tevékenységre.

Az elektromyog genesise

- véglemez potential,

- motoros egység,

- denervatios potential,

- akaratlagos actios potential.

A felnőttkori physiologiás agyi elektromos tevékenység

- hullámformák,

- ritmus,

- tevékenység,

- komplexus,

- elnevezések,

- az alfa, bélt, theta, delta tevékenység jellegzetességei, lokalisatio, reactivitas,

- jelenségek az EEG-ben,

- szinkronizáció, deszinkronizáció,

- generalisalt,

- localis,

- szimmetrikus,

- aszimmetrikus,

- folyamatos,

- időszakos,

- episodicus,

- paroxysmalis megnyilvánulás.

Felnőttkori fiziológiás EEG típusok (alfa, béta, szabálytalan, lowe voltage)

A fiziológiás alvás EEG jelenségei

- alvásidő,

- alvásfázis,

- REM,

- NON REM,

- alvásciklus,

- hypnogram,

- az alvás elektrophysiológiája, biokémiája.

Az alvással összefüggő egyéb változások

- EKG,

- légzés,

- izomtónus,

- bőrellátás,

- szemmozgás.

Kóros EEG megnyilvánulások, kóros hullámformák

- theta,

- delta,

- FIRDA,

- OIRDA,

- tüske és vele egyenrangú hullámok,

- PLED.

Komplexusok, minták

- tüske-hullám,

- lassú tüske-hullám,

- hypasarrhytmia,

- PSW.

Kóros alvásjelenségek

- díssomnia,

- hypersomnia,

- narcolepsia,

- alvási apnoe.

Az EEG ontogenesise

- Intrauterin EEG,

- EEG a koraszülött, csecsemő, kisgyermek, gyermek, serdülő és idős korban.

Elektromyographia

- nyugalmi tevékenység,

- spontán kisülések,

- isertios potential,

- myopathiás és neuropathiás EMG kép,

- interferentia és átmeneti minta,

- csoportos kisülések,

- myotoniás kisülés,

- jitter,

- F-hullám,

- M-hullám,

- H-reflex,

- blink-reflex,

- repetetiv válasz.

Elektronystagmográfia, stroboszkópia

Somatosensoros kiváltott válasz

- morphologia,

- komponensek elnevezése (latentiája),

- generátor localisatio,

- az ERB-cervicalis scalp far field és primer corticalis komponens,

- az alsó végtagról kiváltott somatosensoros válaszok

= fossa poplitea,

= lumbalis,

= cervicalis,

= corticalis,

- dermatomalis kiváltott válasz,

- morphologiai jellegzetességek a lumbalis, thoracalis és cervicalis dermatomoknál.

Az akusztikus kiváltott válasz formái

- cochlearis,

- agytörzsi (korai), click válasz,

- közép- és késői válasz morphologiája, nomenclaturája,

- nyomási és ritkulási click válasz,

- tone-pip válasz,

- 40 Hz válasz,

- akusztikus P300 hullám otoacusticus emissio.

A vizuális kiváltott válasz formái

- retinogram,

- flash,

- mintaváltásos válasz morphologia,

- nomenklatura,

- az intenzitás, kontraszt, isopter és hullámhossz jelentősége.

Mágneses (transcranialis) kiváltott motoros válasz (MEP)

- felső és alsó végtagi válasz ingerlési helye, regisztrálási helye,

- facialis válasz,

- cervicalis, lumbalis és végtagi ingerlés és azok válaszai.

Klinikai mapping

- spectralis map, difuss és localis eltérések, és műtermék források,

- focalis jelenségek és phasisviszonyok, focalis és phasis változások időbeli vizsgálata,

- speciális map.-ek, cohaerentia, probabilitás, significantia.

Elektroklinikai ismeretek (részletes rész)

a) A központi idegrendszer megbetegedései

1. Cerebrovascularis megbetegedések

- makro és mikro circulatios zavarok oka, mechanizmusa,

- hypertoniás krízis,

- art. scler. cer,

- thromboembolia,

- TIA,

- vascularis encephalopathia,

- diabeteses encephalopathia,

- vérzéses kórképek,

- haemorrhagia per dapedesim,

- per rhexim,

- subarachnoidealis,

- subduralis és epiduralis vérzés,

- apoplexia cerebri.

Daganatos megbetegedések

- az idegrendszeri daganatok szövettani felosztása, metastasisok,

- az agydaganatok általános tünettana, regionális tünettana, klinikai és elektrophysiológiai szempontból,

- belignus és malignus tumorok,

- St.p.op.pp.tu.cer. EEG-je,

- a recidiv tu. EEG-je,

- gyermekkori agydaganatok.

Cranio cerebralis sérülések

- fedett és nyílt sérülések,

- commotio-contusio cerebri,

- haematoma subduralis acuta et chronica (subacuta),

- haematoma epidurale,

- fracturák a convexisation és a basison,

- liquorrhoea,

- abscessus cerebri,

- a craniocerebralis sérülések késői szövődményei

= atrophia cer.

= parkinsonoid sy.

= dementia

= characterváltozás

= epilepsia.

Gyulladásos megbetegedések

- etiologiai felosztás,

- bakteriologiás és vírusos gyulladások,

- meningitisek,

- encephalitisek,

- abscessus, otogen,

- a gyulladásos folyamatok késői következményei.

Epilepsiák

- epilepsiás mechanizmus oka, tünetei, elektrophysiológiai megnyilvánulásai,

- epilepsiák felosztása,

- therápia,

- monitorozás, EEG és gyógyszeres,

- az epilepsiák műtéti kezelése,

- az epilepsiás betegség szociológiai, jogi, munkaalkalmassági, genetikai vonatkozásai.

A fejfájásos kórképek

- a felosztás,

- therápiás lehetőségek,

- EEG vonatkozások.

Degeneratív központi idegrendszeri kórképek

- sclerosis mpl.

- egyéb demyelinisatiok,

- fejlődési rendellenességek,

- hydrocephalus,

- microcephalia,

- craniosynostis,

- anencephalia.

A gerincvelő megbetegedései

Vascularis megbetegedések.

Daganatos megbetegedések.

Sérülések

- commotio spinalis,

- fract. vertebrae,

- a cervicalis szakasz,

- craniospinalis átmenet sérülései,

- discopathiák,

- luxatiok,

- traumás syringomyelia.

Fertőzéses megbetegedések

- etiológiai felosztás,

- bacteriális és vírusos gyulladások,

- myelitis transversa,

- tabes dorsalis,

- radiculo-myelitis.

A gerincvelő degeneratív folyamatai, fejlődési rendellenességei.

A perifériás idegrendszer betegségei

- vascularis betegségek,

- radiculopathia,

- neuropathia,

- polyneuropathia,

- traumás eltérések,

- compressios neuropathia (alagút syndromák),

- vertebrogen neuropathiák,

- a perifériás centralis fájdalom kérdése,

- allo-dyniák tünettana és elektrophysiológiája,

- a fájdalom elektrophysiológiája,

- TOS syndroma,

- plexuslaesiok,

- perinatalis perifériás idegkárosodások,

- iatrogen laesiok.

Izombetegségek

- neurogén paresis,

- atrophia,

- myogen paresis,

- rendszerbetegségek,

- myasthenia,

- myotonia,

- ionhiány okozta kórképek.

Az idegrendszeren kívüli megbetegedésekhez társuló elektrophysiológiai változások

- endokrin kórképek,

- anyagcsere-betegségek,

- szemészeti, gégészeti megbetegedések,

- általános toxikológia (alimentaris és chemiai!).

A tudat zavarainak elektrophysiológiája

- epilepsia-collapsus,

- pseudoseizure,

- extracerebralis eszméletvesztés,

- hypoglychemia,

- asthma cardiale et pulmonale,

- infarctus myocardi,

- coma skálák,

- az agyhalál

= fogalma,

= diagnosztikája,

= jogi, társadalmi, psychológiai, vallási vonatkozásai,

- az alvás és zavarai

= parasomniák,

= dyssomniák,

= alvási apnoe.

- Írásbeli vizsga: a jelöltek a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott feladatlapot oldanak meg. A megoldások értékelése egységes megoldókulcs alapján történik.

Feladatmegoldásra 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.

- Szóbeli vizsga: a vizsgázók az előzőekben meghatározott tantárgyak témakörei alapján összeállított komplex vizsgakérdésekre szóbeli feleletet adnak.

A szóbeli vizsga tételsorát a szakképesítésért felelős Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.

b) Szakmai gyakorlat

A gyakorlati vizsga két részből áll:

- megelőző vizsgafeladatok

= 10 elektrofiziológiai, (EEG, kiváltott válasz),

= 10 audiometriai, illetve phoniátriai

= 10 opthalmológiai

vizsgálat önálló elvégzése és technikai értékelése (a megelőző vizsgafeladat a gyakorlati képzés utolsó tanulmányi idejében szervezhető olyan intézményben ahol a vizsgázó az évközi gyakorlatait töltötte, és a technikai feltételek adottak a megjelölt vizsgálatok elvégzéséhez),

- vizsgabizottság előtt a vizsganapon - külön kijelölt intézményben - elektrofiziológiai, audiometriai és ophthalmológiai vizsgálat kivitelezése és technikai értékelése.

IV/4. A vizsgázó teljesítményének értékelése

A szakmai elmélet osztályzatot az írásbeli és szóbeli vizsgarészek eredményei alapján kell megállapítani.

Az írásbeli vizsga feladatlapjának megoldását a központilag kiadott megoldókulcs alapján kell értékelni.

Szóbeli vizsgán a kijelölt tantárgyakból összeállított tételekre adott feleletet 1-5-ig terjedő osztályzattal kell értékelni.

A szakmai elmélet végső eredményét az írásbeli és szóbeli vizsga osztályzatok átlageredménye alapján kell meghatározni, számtani középérték esetén a szóbeli vizsga osztályzata felé kell kerekíteni.

A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

Az értékelés szempontjai:

- munkaszervezés (folyamatos, a részfeladatok lépéseinek sorrendje logikus, megfelel a beteg érdekének és az adott munkahely rendjének),

- a tevékenység kivitelezése (kézügyesség, a munkafolyamatokra fordított idő aránya, a szakmai és higiénés szabályok betartása),

- ismeretek alkalmazása (elméleti és gyakorlati ismeretek megfelelő integrálása, a konkrét feladathoz való alkalmazkodás, a hibák, zavarok elhárítása),

- team-ben való munkavégzés képessége,

- kommunikációs tevékenység hatékonysága,

- dokumentációs tevékenység,

- a munkaeszközök megválasztása, előkészítésük és alkalmazásuk módja.

Elégtelen a vizsgázó osztályzata, ha

- a követelményeknek csak nagy hiányosságokkal tud eleget tenni,

- elméleti ismereteit a gyakorlatban nem képes alkalmazni,

- önálló tevékenységre nem képes,

- feladatait irányítás mellett sem képes ellátni,

- hygiénés ismeretei alapvető kérdésekben hiányosak, azokat nem képes korrigálni,

- az emberi életet veszélyezteti.

A vizsgázó gyakorlati teljesítményét a megelőző vizsgafeladatokra (elektrofiziológiai, audiometriai, opthalmológiai szakmaterületre) külön-külön adott részjegyekből kialakított érdemjegy, valamint a vizsgabizottság előtt végzett feladat érdemjegye alapján kell értékelni. A gyakorlat végső osztályzatának kialakításánál a vizsgabizottság előtt nyújtott teljesítményt nagyobb súllyal kell számításba venni.

Amennyiben a gyakorlati vizsgarész részfeladatainak bármelyike elégtelen, a vizsgázó gyakorlati vizsgájának végső osztályzata is elégtelen. Ismételt vizsgán csak az elégtelenre minősített vizsgarészt kell megismételni.

IV/5. A szakmai vizsga egyes részei alól való felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretanyagot átfogja, ezért a vizsga egyes részei alól a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltakon túl felmentés nem adható.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott általános eljárási rendjében a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.

V. Egyéb tudnivalók

1. Az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésben a Népjóléti Minisztérium által kiadott központi program használata kötelező.

2. Az átmeneti időszakban a korábbi, és hitelesen igazolt egészségügyi szakképzésben folytatott tanulmányok elfogadásáról és a különbözeti vizsgáról a tantervek követelményeinek összehasonlítása alapján a szakmai vizsgát szervező intézet vezetője dönt.