1996. évi XLIX. törvény
a postáról szóló 1992. évi XLV. törvény módosításáról[1]
A postáról szóló - többször módosított - 1992. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Pt.) módosítására az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A Pt. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A (2) bekezdésben felsorolt postai tevékenységeken kívül az állami postai szolgáltató a vonatkozó külön jogszabályok és szerződés alapján egyéb tevékenységet (pl. bank-, értékpapír- és biztosítási ügynöki szolgáltatást, értékcikk-árusítást) is elláthat. A postai pénzforgalmi közvetítő szolgáltatás külön jogszabályi rendelkezés nélkül is végezhető. Mindezek azonban az alapellátás színvonalát nem veszélyeztethetik."
(2) A Pt. 2. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
"(7) Az állami és koncessziós postai szolgáltatót a közcélú távközlési szolgáltató által nyújtott táviratszolgáltatásban való közreműködésre szerződéskötési kötelezettség terheli."
2. § A Pt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A postabélyeg kibocsátásának részletes feltételeit - így különösen az éves bélyegkibocsátási terv összeállításával, a bélyeg leírásával és jellegével összefüggő szabályokat - a miniszter rendeletben állapítja meg."
3. § A Pt. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § (1) Postai alapszolgáltatás: a melléklet 1-6. pontja szerinti levélpostai küldemény, valamint a postautalvány felvétele, továbbítása, kézbesítése.
(2) Postai különszolgáltatás: a postai küldemény felvételéhez, továbbításához, kézbesítéséhez kapcsolódó, a melléklet 15. pontjában meghatározott szolgáltatás. A postai szolgáltató az általa nyújtott alapszolgáltatásokhoz kapcsolódó különszolgáltatásokat köteles elvállalni.
(3) Postai különleges szolgáltatás: az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottakon kívül eső olyan szolgáltatás, amelynek végzését a szolgáltató az üzletszabályzatában vállalja.
(4) Postai alapszolgáltatást az állam nevében a miniszter
a) az e célra alapított, az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont] (a továbbiakban: állami postai szolgáltató), illetőleg
b) a tevékenységgyakorlás jogának koncessziós pályázat elnyerése után kötött szerződés alapján létrejött koncessziós társaság (a továbbiakban: koncessziós postai szolgáltató)
útján látja el.
(5) A postai tevékenység gyakorlásának részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg."
4. § (1) A Pt. 7. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A koncessziós társaság a koncesszióköteles tevékenységen kívül)
"c) távíró és adatátviteli szolgáltatásban való közreműködést;"
(2) A Pt. 7. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"d) nyilvános távbeszélő állomással történő közcélú távbeszélő szolgáltatásban való közreműködést;"
5. § (1) A Pt. 9. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A 600 főnél kisebb népességszámú települések, valamint lakott helyek alapellátását a szolgáltató állandó postai szolgáltató hellyel, mozgó szolgálattal vagy egyéb, más megfelelő módon (a továbbiakban: postai szolgáltató hely) teljesíti. A szolgáltatónak a postai alapszolgáltatások ellátását a 600 főnél nagyobb népességszámú településen állandó postai szolgáltató helyeken kell teljesíteni. 20 ezer főt meghaladó népességszámú lakosság esetén 20 ezer lakosonként legalább egy állandó postai szolgáltató helyet kell működtetni.
(3) A (2) bekezdés második mondatában foglalt feltételektől való eltérést a postai szolgáltató kezdeményezésére - és a települési önkormányzat előzetes egyetértése alapján - a miniszter engedélyezi azzal a megkötéssel, hogy megszüntetett állandó postai szolgáltatóhely esetében a szolgáltatás helyreállítására a szolgáltató - önkormányzati kezdeményezésre - két éven belül köteles.
(4) A miniszter az alapellátás biztosítása érdekében - ideiglenes intézkedésként - meghatározott időre (legfeljebb 2 évre) az arra alkalmas alapszolgáltatást végző szolgáltatót kötelezheti, hogy meghatározott településen alapellátást nyújtson. Koncessziós szolgáltató esetén a kötelezés feltétele, hogy a koncessziós pályázati kiírás és a szerződés tartalmazza az ideiglenes intézkedés lehetőségét. Az ilyen postai szolgáltató az alapszolgáltatást addig az időpontig köteles nyújtani, amíg más szolgáltató a koncessziós szerződés alapján a tevékenységet meg nem kezdi."
(2) Egyidejűleg a Pt. 9. §-a (3) bekezdésének számozása (5) bekezdésre változik.
6. § A Pt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A 4. § (4) bekezdésében említett postai alapszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet hatósági engedély nélkül végezheti tevékenységét."
7. § A Pt. a következő 12/A. §-sal egészül ki:
"12/A. § (1) A postai hatósági feladatokat a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv látja el, amelynek központi szerve a Hírközlési Főfelügyelet, helyi szervei a területi hírközlési felügyeletek (a továbbiakban együtt: hatóság).
(2) A hatóság feladat- és hatáskörét, továbbá illetékességét a Kormány rendeletben állapítja meg."
8. § (1) A Pt. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A postai szolgáltató üzletszabályzatát, illetve annak módosítását a hatóság hagyja jóvá."
(2) A Pt. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A szolgáltató tevékenységének megkezdését, szüneteltetését, illetve megszűnését a tervezett időpontot megelőzően legalább 30 nappal a székhelye szerint illetékes elsőfokú hatósághoz köteles bejelenteni."
(3) A Pt. 13. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A postai szolgáltató által végzett tevékenység engedélyezésének eljárási rendjét és díját a miniszter rendeletben állapítja meg.
(7) A postai alapszolgáltatást végző szolgáltatók által díjlerovásra használt postai bérmentesítő gép, valamint értéklenyomat-készítő és -árusító gépi berendezés abban az esetben alkalmazható, ha annak megfelelőségét az arra feljogosított szervezet tanúsította. A berendezések engedélyezésének műszaki feltételeit és az eljárás rendjét a miniszter rendeletben állapítja meg."
9. § (1) A Pt. 14. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A postai szolgáltatások végzését és minőségét az azt ellátó személyeknél és szervezeteknél a hatóság ellenőrzi.
(2) A postai szolgáltatások megfelelősége ellenőrzésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) A jogosulatlanul nyújtott postai szolgáltatást végzőt a hatóság kötelezi
a) a szolgáltatás abbahagyására, vagy
b) a szolgáltatás utólagos engedélyezésére irányuló eljárás kezdeményezésére."
(2) Egyidejűleg a Pt. 14. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a hatóság az ellenőrzése során az e törvényben, a jogszabályokban, a hatósági engedélyben, a koncessziós szerződésben, illetőleg a jóváhagyott üzletszabályzatban foglaltaktól eltérést észlel
a) a szolgáltatót - határidő kitűzésével - felhívja az eltérés megszüntetésére,
b) eredménytelen felhívás esetén intézkedik a hatósági engedély vagy jóváhagyás visszavonásáról, illetőleg javaslatot tesz a koncessziós szerződés felbontására,
c) a külön jogszabályban meghatározott szankciókkal él.
(5) A hatóság az engedély visszavonásáról a cégbíróságot értesíti.
(6) Ha a hatósági engedélyt a (4) bekezdés b) pontja alapján visszavonták, a jogerős visszavonó határozat keltétől számított 3 évig újabb szolgáltatási engedély nem adható ki."
10. § (1) A Pt. 15. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A postai szolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató köteles a jogszabályoknak, a nemzeti szabványoknak és az üzletszabályzatnak megfelelő postai küldeményt felvenni, továbbítani és a címzett részére kézbesíteni."
(2) A Pt. 15. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szövegrész lép:
"A postai szolgáltató a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését, illetve teljesítését - amennyiben a megtagadásra vonatkozó ok a teljesítés során jut tudomására - köteles megtagadni, ha"
(3) A Pt. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdésben említett küldeményeket, illetve azok feladási feltételeit a szolgáltató üzletszabályzatában határozza meg, és gondoskodik annak közzétételéről."
11. § A Pt. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A könyvelt küldemények körét a törvény mellékletének 16. pontja tartalmazza. A könyvelt küldemények felvétele a küldeménynek a szolgáltató általi átvételével és az átvétel írásbeli elismerésével jön létre."
12. § A Pt. 30. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A miniszter)
"h) jóváhagyja az éves bélyegkibocsátási tervet."
13. § (1) A Pt. 3. §-ának (1) bekezdésében a "kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet"; a 6. §-ának (2) bekezdésében az "állami posta vállalat"; a 32. §-ának (1) bekezdésében a "postai tevékenységre az állam által létrehozott szervezet" szövegrészek helyébe az "állami postai szolgáltató" szövegrész lép.
(2) A Pt. 12. §-át megelőző címben, a 12. §-ának (1) bekezdésében, a 13. §-ának (1) bekezdésében a "postahatósági" szövegrész helyébe a "hatósági" szövegrész, valamint a 13. §-ának (4) bekezdésében a "postai hatóság" szövegrész helyébe a "hatóság" szövegrész lép.
(3) A Pt. 24. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "csomagban" szövegrész helyébe a "postacsomagban" szövegrész, valamint a 25. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "csomag" szövegrész helyébe a "postacsomag" szövegrész lép.
(4) A Pt. 29. §-ának (2) bekezdésében a "használatába" szövegrész helyébe a "használatára" szövegrész lép.
14. § A Pt. melléklete e törvény melléklete szerint módosul.
15. § (1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg a Pt. 2. §-a (2) bekezdésének b) pontjából a "valamint az ezekhez kapcsolódó különszolgáltatás és különleges szolgáltatás" szövegrész; a 2. §-a (2) bekezdésének c) pontja; a 2. §-ának (3) bekezdéséből az "és c)" szövegrész; a 2. §-ának (4) bekezdése; a 2. §-ának (5) bekezdéséből a "- c)" szövegrész; a 6. §-ának (4) bekezdése; a 13. §-a (4) bekezdéséből az "(együtt: postahatóság)" szövegrész; a 32. §-ának (3) bekezdése; a melléklet 15. a) pontjából a "a címzetlen nyomtatvány és" szövegrész a hatályát veszti.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a frekvenciagazdálkodásról szóló - a Hírközlési Alapról szóló 1995. évi LIV. törvénnyel módosított - 1993. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Ft.) 27. §-a (2) bekezdésének a) pontja hatályát veszti.
(3) Az Ft. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A frekvenciagazdálkodás polgári célú hatósági feladatait a miniszter irányítása és felügyelete alatt működő egységes államigazgatási szerv látja el, amelynek központi szerve a Hírközlési Főfelügyelet, helyi szervei a területi hírközlési felügyeletek (a továbbiakban együtt: hatóság)."
16. § (1) A Tt. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A feleknek az előfizetői szerződésben foglalt alapvető jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg."
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a távközlésről szóló - többször módosított - 1992. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Tt.) melléklete 21. pontjának a) pontjában "(vagy más vállalkozó)" szövegrész; valamint a melléklet 21. pontjának c)-e) alpontja hatályát veszti.
(3) A Tt. melléklete 21. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szolgáltató a megrendelőtől távközlő hálózaton vagy postai szolgáltató közreműködésével díj ellenében felveszi a szöveges üzenetet, azt a távközlő hálózaton továbbítja, majd)
"b) távbeszélőn vagy más távközlési úton,"
(kézbesíti.)
Göncz Árpád s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Gál Zoltán s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Melléklet az 1996. évi XLIX. törvényhez
A Pt. mellékletének 1-7., 9. és 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. Levél: közlést, továbbá - postai szolgáltatási szerződés alapján továbbítható - tárgyat tartalmazó, a nemzetközi előírásoknak, valamint a szabványnak megfelelő zárt postai küldemény, melynek
tömege: belföldi forgalomban az 500 grammot, a postafiókra vagy "postán maradó"-ra címezve, valamint a nemzetközi forgalomban a 2000 grammot nem haladhatja meg;
mérete:
- a legkisebb 90×140 mm;
- a legnagyobb (hosszúságban, szélességben és vastagságban együttvéve) 900 mm, de a leghosszabb mérete 600 mm-nél nem lehet nagyobb;
- tekercsalakban a hosszúsága és az átmérő kétszerese együttvéve legalább 170 mm, legfeljebb 1040 mm; a hossza legalább 100 mm, legfeljebb 900 mm lehet.
Értéklevél: a 8. pont szerinti értéknyilvánítással feladott levél.
2. Levelezőlap: levelezőlap-kartonból előállított, kiugró vagy domború részt nem tartalmazó, téglalap alakú, nem zárt postai küldemény, melynek
mérete:
- a legkisebb 90×140 mm;
- a legnagyobb 105×150 mm lehet.
A szabványtól eltérő méretű, alakú vagy anyagú levelezőlapot borítékban, levélként kell feladni.
Képes levelezőlap: olyan levelezőlap, amelynek egyik oldala képet, rajzot, a címoldal baloldali fele pedig közleményt tartalmaz.
3. Nyomtatvány: nyomdai úton vagy más sokszorosítási eljárással készített, meghatározott címzettnek szóló, kedvezményes díjú postai küldemény, amely nem személyes jellegű szöveget, képet vagy ábrát tartalmaz;
tömege: belföldi és nemzetközi forgalomban egyaránt 2000 gramm, kivéve a könyvet tartalmazó küldeményt, amelynek tömege kizárólag a nemzetközi forgalomban legfeljebb 5000 gramm lehet;
mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.
4. Áruminta: kizárólag belföldi forgalomban eladásra szánt, termék ismertetésére szolgáló mintapéldány vagy annak egy részét tartalmazó, kedvezményes díjú küldemény, amelyet a címzettnek díjtalanul ajánlanak fel;
tömege: legfeljebb 2000 gramm lehet;
mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.
5. Vakok írása: kizárólag a vakok használatára szolgáló, dombornyomású írásokat, véseteket, hangfelvételeket, különleges papírokat vagy mágneslemezeket és egyéb korszerű információhordozókat tartalmazó levélpostai küldemény;
tömege: bel- és nemzetközi forgalomban egyaránt 7000 gramm lehet;
mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.
6. Kiscsomag: nemzetközi forgalomban feladható, valamint postai szolgáltatási szerződés alapján továbbítható közlést, tárgyat tartalmazó, a nemzetközi előírásoknak, valamint a vám- és devizajogszabályoknak megfelelő tartalmú, kedvezményes díjú levélpostai küldemény, melynek
tömege: legfeljebb 2000 gramm lehet (az egyes országok korlátozásait a szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza);
mérete: az 1. pont szerinti levél méretével azonos.
7. Postacsomag: a nemzetközi csomagegyezménynek megfelelő, tárgyat tartalmazó, postai úton feladott zárt postai küldemény.
9. Értékcsomag: a 8. pont szerinti értéknyilvánítással feladott postacsomag.
16. Könyvelt küldemény: az ajánlott és biztosított ajánlott különszolgáltatással felvett levélpostai küldemény, az értéknyilvánítással feladott levél és postacsomag, a távmásolat, a postautalvány, valamint a postacsomag."
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés az 1996. május 21-i ülésnapján fogadta el.