4/1996. (II. 16.) IKM rendelet

a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól[1]

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdaság- és kereskedelempolitikai célok megvalósításának elősegítése, a gazdaság műszaki-technológiai színvonalának emelése, a működőtőke-befektetés, a szerkezetátalakítás és a kereskedelemfejlesztés ösztönzése érdekében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-ának o) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 69. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat (a továbbiakban: Célelőirányzat) felhasználásáról és kezeléséről - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A Célelőirányzatból az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) az alábbi célokra adhat támogatást, illetőleg állami megrendelést (a továbbiakban: jogcímek):

a) a működőtőke-bevonás ösztönzése érdekében

a)[2] a működőtőke-bevonás ösztönzése érdekében

2. állami részesedésvállalásra a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedően nagy jelentőségű beruházások támogatásához,

3. a tőkebevonás feltételeit javító ipari parkok létrehozásához;

b) a gazdasági szerkezet átalakítása - elsősorban nemzetközileg versenyképes árualapok létrehozása - céljából

1. az Európai Unió (a továbbiakban: EU) követelményeinek megfelelő termékstruktúrát eredményező fejlesztésekhez,

2. versenyképes termékek gyártását segítő háttéripari tevékenységek fejlesztéséhez,

3. kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását szolgáló fejlesztésekhez,

4. nemzetközi segélyprogramokhoz kapcsolódó társfinanszírozáshoz;

c) a vállalkozások piaci megjelenéséhez, azok nemzetközi elfogadtatását, valamint a külpiaci értékesítés és a befektetésösztönzés megvalósítását szolgáló kereskedelemfejlesztés céljából

1. az EU szabályaival konform minőségbiztosítási rendszerek bevezetéséhez, kidolgozásához, tanúsíttatásához,

2. a versenyképes termékek külpiaci megjelenéséhez, marketing eszközök megteremtéséhez,

3. a minisztérium által kezdeményezett kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési tevékenységhez, ezen tevékenységet ellátó szervezetek működési költségéhez, valamint ágazati exportot elősegítő programok, stratégiai tanulmányok, sajtótevékenység és oktatás (a továbbiakban: központi akciók) támogatásához,

4. üzletkötések előmozdításához.

d)[3] Az a)-c) pontokban fel nem sorolt célra támogatás csak a Kormány döntése, illetve felhatalmazása alapján adható.

2. § (1) A Célelőirányzat bevételeinek és kiadásainak tervezett összege az éves költségvetési törvényben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium fejezetben e célra jóváhagyott előirányzat.

(2) A Célelőirányzat bevételeit képezik:

a) a Célelőirányzat, illetve jogelődei javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai,

b) a Célelőirányzatból támogatást igénylő kérelmező által megfizetett eljárási díj,

c) a külföldi és belföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek által, valamint külföldi kormánysegélyből és segélyalapokból a Célelőirányzat javára teljesített önkéntes befizetések.

(3) A Célelőirányzat pénzügyi műveleteinek lebonyolításaira a Magyar Államkincstár előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.

(4) A minisztérium a Célelőirányzat felhasználásáról és gazdálkodásáról az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az államháztartás alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 158/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 32-33. §-a előírásai szerint évközi (féléves) és éves beszámolót készít. A beszámoló összeállításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségéről szóló mindenkori jogszabályokat.

(5) A minisztérium a Célelőirányzatról szóló elemi költségvetési beszámolót az általa megbízott könyvvizsgálóval hitelesítteti.

3. § A Célelőirányzatból belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók részesülhetnek visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásban.

4. § (1) A Célelőirányzatból támogatások pályázati úton nyerhetők.

(2) A pályázati felhívások (a továbbiakban: felhívás) a minisztérium hivatalos lapjában, valamint a szaklapokban és az országos napilapokban jelennek meg.

(3) A központi akciókra a minisztérium, illetve a 14. § (1) bekezdésében meghatározott közreműködő szervezet a pályázatot esetenként írja ki a minisztérium hivatalos lapjában, vagy a pályázókat meghívásos formában kéri fel.

5. § (1) Az árat közvetlenül nem befolyásoló, bevételt növelő, illetve költségeket csökkentő, visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás) és/vagy szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség mellett, nem végleges - a kölcsönökre vonatkozó szabályok szerint elszámolható - juttatás (a továbbiakban: visszatérítendő támogatás) nyújtható

a) a telekhatáron kívüli infrastruktúra kiépítéséhez, közműfejlesztési hozzájáruláshoz,

b) a kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési célokra,

c) az Európai Közösség normái szerinti minőségtanúsítási rendszerek kiépítéséhez,

d) esedékességgel egyidejű kamat, illetve garanciadíj támogatásra,

e) nemzetközi segélyprogramokhoz kapcsolódó társfinanszírozáshoz.

f)[4] a működőtőke-bevonás feltételeit javító ipari parkok létrehozásához.

(2) Kizárólag visszatérítendő támogatás nyújtható

a) a telekhatáron belüli infrastruktúra megvalósításához,

b)[5]

c) a nemzetközileg versenyképes árualapokat termelő kapacitások létrehozására, valamint ezek háttérbeszállítói tevékenysége kibontakoztatására.

(3) Állami részesedés vállalható a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházásokban. Az így keletkezett állami tulajdonrészt 3 - indokolt esetben legfeljebb 5 - éven belül el kell idegeníteni.

6. § (1)[6] A támogatás mértéke az 5. § (1) bekezdés a) pontja esetében az infrastrukturális beruházás és közmű-, illetve hálózatfejlesztéshez való hozzájárulás, valamint a termelő beruházás együttes költségeinek 33%-áig, de legfeljebb 200 millió Ft-ig terjedhet.

(2) A támogatás mértéke az 5. § (2) bekezdés esetében az infrastrukturális beruházás és a termelő beruházás együttes költségeinek 33%-áig, de legfeljebb 200 millió Ft-ig terjedhet.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szereplő támogatás együttes összege az infrastrukturális beruházás és közmű-, illetve hálózatfejlesztéshez való hozzájárulás, valamint a termelő beruházás együttes költségeinek 33%-áig, de legfeljebb 200 millió Ft-ig terjedhet. A 200 millió Ft felső korlát alól kivételt képeznek az 1 milliárd Ft-ot meghaladó termelő beruházások.

(4)[7] A támogatás mértéke az 5. § (1) bekezdés b), c) és d) pontja szerinti esetekben a pályázati felhívás, illetőleg a támogatási szerződés szerint elismerhető költségek 50%-áig, központi akcióknál 100%-áig, az 5. § (1) bekezdés e) pontja esetében a nemzetközi segélyprogramokhoz kapcsolódó társfinanszírozási követelmény mértékéig, az 5. § (1) bekezdés f) pontja esetén a fejlesztési és továbbfejlesztési koncepciók kidolgozása elismerhető költségeinek 33%-áig, de legfeljebb 500 E Ft-ig, az üzleti tervet is magában foglaló megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozása elismerhető költségeinek 33%-áig, de legfeljebb 5 M Ft-ig terjedhet.

(5) Az 1. § a) 2. pontja szerinti állami részesedés mértéke a gazdasági társaság alapító vagyonának maximum 10%-a lehet.

(6)[8] Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott felső értékektől csak a Kormány felhatalmazása alapján lehet eltérni.

7. § Nem pályázhat az a szervezet, amely

a) csődeljárás, felszámolási eljárás alatt áll,

b) a költségvetés alrendszereiből juttatott támogatásra vonatkozó szerződésekben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, illetve

c) amelynek 60 napon túli adó vagy adók módjára behajtható köztartozása van, ideértve az egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot is.

8. § A Célelőirányzatból támogatás már befejezett beruházáshoz, illetve tevékenységhez nem igényelhető.

9. § (1) A pályázat benyújtásakor eljárási díjat kell fizetni, melynek mértéke az igényelt támogatás összegének 0,5%-a, de legfeljebb 5000 Ft.

(2) A 4. § (3) bekezdés szerinti pályázatok eljárási díja 5000 Ft.

(3) Az eljárási díjat a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01220139-51000008 számú, IKM Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat felhasználási keret számla javára kell átutalással teljesíteni.

(4) Forráshiány miatt elutasított pályázat esetén a befizetett eljárási díjat a minisztérium az elutasításról szóló értesítést követő 30 napon belül visszafizeti.

(5) Az eljárási díj befizetését igazoló banki terhelési értesítő másolatát a pályázathoz csatolni kell.

10. § (1) A pályázati kérelmeknek az egyes támogatási célok és jogcímek fennállását alátámasztó speciális követelmények mellett tartalmazniuk kell:

a) a cég rövid bemutatását, főbb gazdálkodási adatait;

b) az akció, illetve fejlesztés tárgyát;

c) az akció vagy fejlesztés költségigényét, annak forrásait és azok rendelkezésre állásának igazolását;

d) a támogatás révén elérhető gazdasági előnyök bemutatását;

e) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy

1. a pályázónak más támogatás igénybevétele iránti pályázata folyamatban van-e, illetve a pályázat tárgya kapcsán a pályázó milyen egyéb költségvetési forrásból származó támogatás elnyeréséért folyamodott vagy folyamodik,

2. a támogatandó cél megvalósításához a szükséges érvényes hatósági engedélyek rendelkezésre állnak-e,

3. a 7. §-ban megfogalmazott kizáró tényezők nem állnak fenn;

f) a pályázati felhívásban szereplő egyéb kérdésekre vonatkozó nyilatkozatokat.

(2) A benyújtott pályázatok kapcsán - azok tartalmi áttekintését követően - érdemi hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség.

11. § (1) Támogatás nyújtásáról a pályázatok alapján a Gazdaságfejlesztési Tárcaközi Bizottság állásfoglalásait figyelembe véve az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) dönt.

(2) A Tárcaközi Bizottság tagjai a Földművelésügyi Minisztérium, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, valamint az Adó, és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az országos gazdasági kamarák és az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselői.

(3) A Tárcaközi Bizottság elnökét a miniszter jelöli ki.

(4) A döntéselőkészítés módjáról a Tárcaközi Bizottság ügyrendje intézkedik.

12. § (1) A támogatások odaítélése a rendelkezésre álló források függvényében a pályázatok sorolásával történik.

(2) A támogatási igény elbírálása során előnyt élveznek azok a pályázati kérelmek, amelyek elősegítik, illetőleg hozzájárulnak

a) a gazdaság modernizálásához, új szakmakultúrák megteremtéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez, valamint a regionális fejlesztésekhez, a vállalkozási övezetek létrehozásához;

b) a környezetvédelmi követelményekkel való összhang megteremtéséhez, illetve továbbfejlesztéséhez;

c) az energiafelhasználás hatékonyságának növeléséhez;

d) munkahelyteremtéshez.

(3) A támogatás tárgyában hozott döntés az igényeltnél kisebb összeg odaítélését is tartalmazhatja.

(4) A támogatás folyósítása - a kötelezettségvállalások áthúzódásának függvényében - legfeljebb öt költségvetési évre terjedhet ki.

13. § (1) Az elbírálás eredményéről a benyújtástól - illetőleg a 10. § (2) bekezdés szerinti hiánypótlás teljesítésétől - számított 90 napon belül írásban kap értesítést a pályázó.

(2) A pályázat eredményét a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

14. § (1) A támogatás felhasználásának feltételeiről, teljesítéséről és ütemezéséről, a támogatott által vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén alkalmazandó szankciókról a minisztérium, illetve az általa erre megbízott szervezet (a továbbiakban: közreműködő szervezet) szerződésben állapodik meg a támogatásban részesülővel.

(2) A támogatás folyósítása utólagosan, a számlákon és a kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás szerint történik. A szerződésben kivételesen, részletekben történő folyósítás, utólagos elszámolási kötelezettség melletti kifizetés is meghatározható.

(3) Központi akciók esetében a minisztérium szerződésben meghatározott ütemezés szerint a feladat megvalósítását igazoló dokumentumok alapján a teljesítés ütemezésében is folyósíthat támogatást, utólagos elszámolási kötelezettséggel.

15. § (1) A támogatásból előleg csak központi akció esetén folyósítható, utólagos elszámolási kötelezettséggel.

(2) Az előleggel való elszámolás módjáról és határidejéről a 14. és a 16. § szerint kötött szerződésben kell megállapodni.

16. § (1) A támogatást a minisztérium - az általa kijelölt - közreműködő szervezet útján is nyújthatja (a továbbiakban: keretszerződéses támogatási forma).

(2) A minisztérium a közreműködő szervezet részére, a támogatandó célok megvalósítására támogatási keretet (a továbbiakban: keret) biztosít. A keret felhasználásáról, a támogatás folyósításának feltételeiről keretfolyósítási szerződésben (keretszerződésben) kell rendelkezni.

(3) A keret igénybevétele a tényleges fizetés esedékességének függvényében történhet.

(4) A keretszerződéses támogatási formában a 14. § szerinti szerződéseket a közreműködő szervezet köti meg.

(5) A közreműködő szervezet folyósítja a szerződés szerinti kifizetéseket, elvégzi a szerződések teljesítésének teljes körű vizsgálatát és a támogatási célkitűzések megvalósításának ellenőrzését.

(6) A keretszerződésben ki kell kötni a kerettel való elszámolás módját és a nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazandó szankciókat.

17. § (1) A támogatás rendeltetésszerű és a támogatási szerződésnek megfelelő felhasználásának ellenőrzéséről a minisztérium vagy megbízottja, illetőleg a közreműködő szervezet gondoskodik.

(2) A támogatásban részesülő köteles a támogatás felhasználását - ellenőrzés céljából - elkülönítetten nyilvántartani.

18. § (1) A támogatást

a) nem rendeltetésszerű felhasználás, valamint

b) késedelmes visszafizetés esetén

kamattal növelten kell visszafizetni.

(2) A kamat nagysága a támogatási szerződésben kerül meghatározásra.

19. § A Célelőirányzatból kell fedezni az előirányzat kezelésével, nyilvántartásával, ellenőrzésével és az elemi költségvetési beszámoló hitelesítésével kapcsolatos költségeket.

20. § (1)[9] A Célelőirányzat terhére alapítvány, társadalmi szervezet, közalapítvány, köztestület nem alapítható.

(2) A Célelőirányzat követelése fejében gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvényt vagy üzletrészt, továbbá egyéb vagyontárgyakat elfogadni csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben a pénzbeli teljesítés nem lehetséges.

(3) Ha a követelés csak gazdasági társaságban való érdekeltséget megtestesítő részvény vagy üzletrész, továbbá egyéb vagyontárgyak megszerzésével elégíthető ki, azokat a lehető legrövidebb időn belül a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet részére, kizárólag készpénzes értékesítésre vagy - az értékesítésig - további hasznosításra át kell adni.

(4) A követelés fejében történő értékpapír-, vagyon-, illetve tulajdonjog-átruházást írásbeli megállapodásban kell rögzíteni, amely a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet egyetértésével jön létre.

21. § A Célelőirányzat felhasználása során a gazdasági verseny korlátozását tiltó jogszabályok érvényesülését biztosítva, és a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban kell eljárni.

21/A. §[10] Az R. 4-5. §, valamint 11-12. §-ában foglaltaktól csak a központi akciók támogatása esetén, vagy a Kormány felhatalmazása alapján lehet eltérni.

22. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2)[11] E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Gazdaságfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 19/1995. (VI. 13.) IKM rendelet , és az azt módosító 65/1995. (XI. 29.) IKM rendelet hatályát veszti.

(3) A Gazdaságfejlesztési Alaphoz benyújtott azon pályázatok esetében melyek elbírálása nem történt meg, illetve elfogadásra kerültek ugyan, de a támogatási szerződés bármilyen okból nem jött létre, ezen rendelet szerint kell eljárni.

Dunai Imre s.k.,

ipari és kereskedelmi miniszter