1996. évi LXII. törvény

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról[1]

1. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. §-ának (1) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

"Az óvoda, az iskola és a kollégium az e törvényben meghatározottak szerint vehet részt a pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbképzésben."

2. § (1) A Kt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Közoktatási intézményt az állam, a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület és más jogi személy, továbbá természetes személy alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályban foglaltak szerint - megszerezte."

(2) A Kt. 3. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"E törvény szerint ingyenes továbbá az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, továbbá a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi ellátás."

3. § (1) A Kt. 4. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

"A szülő ezt a jogát gyermeke érdekeinek megfelelően gyakorolja, oly módon, hogy tiszteletben tartja annak gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, továbbá véleményét - korától és érettségétől függően - figyelembe veszi."

(2) A Kt. 4. §-ának (2) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

"Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programja, működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia."

(3) A Kt. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állami és a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, illetőleg a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. Az egyházi jogi személy a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti. A hit- és vallásoktatás az óvodában a nevelési időn kívül, az iskolában pedig oly módon szervezhető, hogy alkalmazkodjon a kötelező tanórai foglalkozások rendjéhez. A hit- és vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hitoktató alkalmazása és ellenőrzése, a hit- és vallásoktatással összefüggő igazgatási cselekmények végzése, így különösen a hit- és vallásoktatásra való jelentkezés megszervezése, előmeneteli értesítések, bizonyítványok kiadása, a foglalkozások ellenőrzése az egyházi jogi személy feladata. Az iskola, a kollégium, illetve az óvoda - a nevelési-oktatási intézményben rendelkezésre álló eszközökből - köteles biztosítani a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen a helyiségek rendeltetésszerű használatát, valamint a jelentkezéshez és működéshez szükséges feltételeket."

(4) A Kt. 4. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére a feladatellátáshoz az éves költségvetési törvényben megállapított mértékű költségvetési támogatást nyújt. A helyi önkormányzat vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítő anyagi támogatást adhat, ha a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény - az e törvényben szabályozott megállapodás alapján - állami, illetve helyi önkormányzati feladatot lát el. Nem jár költségvetési hozzájárulás a fenntartónak az iskolai rendszerű szakképzés gyakorlati képzésének ellátásához abban az esetben, ha a fenntartó szakképzési hozzájárulásra kötelezett."

(5) A Kt. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A közoktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy hozzátartozói, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora, cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt, valamint a nevelési-oktatási intézmény fenntartója alapján."

4. § A Kt. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés nyelve a magyar, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott választás alapján - anyanyelvükön, illetőleg anyanyelvükön és magyarul vagy magyar nyelven részesülhetnek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, illetve kollégiumi nevelésben. A nevelés, oktatás - részben vagy egészben - más nyelven is folyhat."

5. § A Kt. 6. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Magyar Köztársaságban - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles."

6. § A Kt. 8. §-a előtt található alcím, valamint a Kt. 8. §-a helyébe a következő alcím, illetve 8. § lép:

"A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere és az állami vizsgák rendszere

8. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai:

a) az óvodai nevelés pedagógiai szakasza,

b) az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza,

c) az iskolai oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasza.

(2) Az óvodai nevelés pedagógiai szakaszának alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja e törvény preambulumában, 4. §-ának (1) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(2) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban készül.

(3) Az óvodai nevelő munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács, a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.

(4) Az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza az első évolyamon kezdődik és a tizenkettedik, az e törvényben meghatározott feltételek esetén a tizenharmadik évfolyam végéig tart.

(5) Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban az iskolai nevelés és oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv, továbbá az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga vizsgakövetelményei biztosítják.

(6) A Nemzeti alaptanterv határozza meg az iskolai oktatás első-tizedik évfolyamán folyó nevelő és oktató munka kötelező és közös követelményeit e törvény preambulumával, 4. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 10. §-ának (1)-(3) bekezdésében és 13. §-ában foglalt elvekkel és jogokkal összhangban.

(7) A Nemzeti alaptanterv az első-tizedik évfolyamon folyó nevelő és oktató munka kötelező és közös követelményeit műveltségi területekre osztva határozza meg.

(8) A Nemzeti alaptanterv a műveltségi területek szerinti követelményeket a negyedik, hatodik, nyolcadik és a tizedik évfolyam végére határozza meg. A Nemzeti alaptanterv tartalmazza továbbá

a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás,

b) a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése és oktatása

sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.

(9) Az iskolában a nevelő és oktató munka - az iskolai pedagógiai program részét alkotó - helyi tanterv alapján folyik. A helyi tanterv

a) az első évfolyamon kezdődő és a tízedik évfolyam végéig tartó szakaszban a Nemzeti alaptanterv és az alapműveltségi vizsga,

b) a tizenegyedik évfolyamon kezdődő és az érettségi vizsga vizsgaidőszakáig tartó szakaszban pedig az érettségi vizsga

követelményeire épül.

(10) A Nemzeti alaptantervet a Kormány adja ki. A Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.

(11) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést biztosító óvoda, iskolai nevelést és oktatást végző iskola az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét is. Az irányelveket a művelődési és közoktatási miniszter adja ki az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után.

(12) A két tanítási nyelvű iskolákban az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv elkészítésénél az iskola figyelembe veszi a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében foglaltakat is.

(13) A fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat.

(14) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka tekintetében az (1)-(8) és a (10)-(11) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a (9) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a helyi tanterv a művelődési és közoktatási miniszter által - művészeti áganként - kiadott Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. A művészeti ágak a következők: zeneművészet, táncművészet, képző-, iparművészet, színművészet-bábművészet művészeti ág.

(15) A művelődési és közoktatási miniszter a (12)-(14) bekezdésben szabályozott irányelveket, tantervi programot az Országos Köznevelési Tanács javaslatára, a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után adja ki.

(16) A szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszban - jogszabályban meghatározott számú szakképzési évfolyamon - a nevelő és oktató munka az iskola pedagógiai programjának részét alkotó szakmai program alapján folyik. A szakmai tantárgyak központi programjának (tantervének) [a továbbiakban: központi program (tanterv)] kiadásáról a szakképzési törvény rendelkezik. A központi programban (tantervben) meghatározhatók - a művelődési és közoktatási miniszter egyetértésével - szakmai előkészítő ismeretek is."

7. § A Kt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az alapműveltségi vizsga központi vizsgakövetelményei a Nemzeti alaptantervre épülnek. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat általános követelményei alapján kell meghatározni. Az érettségi vizsga általános követelményei tartalmazzák az iskolai oktatás tizenegy-tizenkettedik évfolyamán folyó nevelő és oktató munka kötelező és közös tantárgyi követelményeit is. Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola - a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint - a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelési módszerek meghatározása az állam feladata. A vizsgát - ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - az iskola szervezi. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén - magyarul, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven - folyik. A vizsgázó - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - megtekintheti írásbeli dolgozatát, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét.

(2) Az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, a vizsgatantárgyak általános követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg azokat a tantárgyakat, amelyeket a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően az iskolában tanítani kell. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács, nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.

(3) A tanuló - tanulói jogviszonyának fennállása alatt abban az iskolában, amelyben a vizsgára történő jelentkezéshez szükséges tanulmányait befejezte - a tizedik évfolyam követelményeinek teljesítése után alapműveltségi vizsgát - ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - a tizenkettedik, e törvényben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tehet.

(4) A tanuló az alapműveltségi vizsgát, illetőleg az érettségi vizsgát tanulói jogviszonyának megszűnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskolában, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott - vizsgabizottságot működtető - közoktatási intézményben leteheti, a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint.

(5) Az érettségi vizsgán a tanuló kötelező és választható tantárgyakból ad számot tudásáról. Kötelező tantárgyak a következők: magyar nyelv és irodalom, történelem, emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők számára anyanyelv és irodalom, továbbá - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - matematika, valamint - a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők kivételével - idegen nyelv. Az érettségi vizsga egyes tantárgyaiból kétféle, eltérő szintű követelmények alapján tehető vizsga.

(6) Ha a tanuló a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be, és a vizsgakövetelmények nem változtak - ha jogszabály másképp nem rendelkezik -, azokból az ismeretekből, amelyekből már számot adott a tudásáról, nem kell újból vizsgáznia.

(7) Az alapműveltségi vizsga alapján kiállított bizonyítvány az általános műveltséget megalapozó ismeretek, készségek, képességek elsajátítását tanúsítja. Az alapműveltségi vizsga letételéről kiállított bizonyítvány jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.

(8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és - a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. Az érettségi vizsga évében a felsőoktatási intézmény nem írhat elő írásbeli felvételi vizsgát a jelentkezőnek abból a vizsgatárgyból, amelyből az a magasabb szintű követelmények alapján tett érettségi vizsgát. A jelentkező kérheti, hogy részt vehessen a felvételi vizsgán.

(9) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után - a (3)-(4) és a (6) bekezdésben meghatározottak szerint - szakmai vizsgát tehet. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és kiadásáról, a tanulói jogviszony megszűnése után az iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga letételének lehetőségéről, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.

(10) Az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzőt használ."

8. § A Kt. 10. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a bekezdés a következő e)-f) ponttal egészül ki:

(A gyermeknek, tanulónak joga, hogy)

"d) nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt,

e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását,

f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért."

9. § (1) A Kt. 11. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

(A tanuló joga különösen, hogy)

"e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról,"

(2) A Kt. 11. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a bekezdés a következő h)-n) ponttal egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi h)-m) pont jelölése o)-u) pontra változik:

(A tanuló joga különösen, hogy)

"g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül - az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a harmincadik napot követő első ülésén - érdemi választ kapjon;

h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását;

i) a levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását;

j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen;

k) a tizenegy-tizenharmadik évfolyamon folytatott tanulmányai során - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott keretek között - megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyat tanító pedagógust;

l) jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot;

m) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában;

n) a szakképzés kivételével magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését."

(3) A Kt. 11. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a bekezdés a következő harmadik-negyedik mondattal egészül ki:

"A tanuló foglalkoztatására alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. §) - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni."

(4) A Kt. 11. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet (közösség) vagy a szülők képviselője részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót - az iskolaszékbe történő delegálás kivételével -, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell.

(7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan."

10. § (1) A Kt. 12. §-ának c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanuló kötelessége különösen, hogy)

"c) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait,

d) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült,"

(2) A Kt. 12. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tanuló kötelessége különösen, hogy)

"f) az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa."

11. § A Kt. 13-14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) A szülőt megilleti a nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga. A nevelési, nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját vallási, illetve világnézeti meggyőződésének, nemzeti vagy etnikai hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.

(2) A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményt válasszanak, továbbá - az, hogy e törvényben foglaltak szerint - nem állami, illetve nem helyi önkormányzati óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.

(3) A szülő joga igényelni, hogy az óvoda a nevelési programjában és tevékenységében, az iskola és kollégium pedagógiai programjában és tevékenységében a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalú módon közvetítse, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben a hit- és vallásoktatást lehetővé tegyék.

(4) A szülő (1)-(3) bekezdésben meghatározott jogai nem korlátozhatják gyermeke gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát, melynek gyakorlását - a gyermek érettségének megfelelően - a szülő irányíthatja. Attól az évtől kezdve, amelyben a gyermek tizennegyedik életévét eléri - ha nem cselekvőképtelen -, a szülő az iskolaválasztás jogát gyermekével közösen gyakorolhatja.

(5) A szülő joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék.

14. § (1) A szülő joga különösen, hogy

a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,

b) gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon,

c) írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított harminc napon belül az óvodaszéktől, iskolaszéktől, kollégiumi széktől legkésőbb a harmincadik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon,

d) a nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellett kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze,

e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,

f) kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy,

g) kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében,

h) személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában.

(2) A szülő kötelessége különösen, hogy

a) biztosítsa gyermeke óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételét, tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését,

b) megtegye a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében,

c) megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért,

d) rendszeres kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal,

e) elősegítse gyermekének a közösségbe történő beilleszkedését, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását."

12. § (1) A Kt. 15. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Nevelő és oktató munka - óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás - pedagógus-munkakörben - az óraadó tanár kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban - látható el. Pedagógus-munkakörben az e törvényben, illetve más jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező személy (a továbbiakban: pedagógus) foglalkoztatható. Pedagógus-munkakör ellátására - az óraadó tanár kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthető. A pedagógusok tevékenységét szakértők és szaktanácsadók segítik.

(2) A pedagógiai szakszolgálatokat és pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - szakirányú felsőfokú végzettségű szakember végzi."

(2) A Kt. 15. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők, pedagógusok, valamint a nevelő és oktató munkát segítők körét e törvény 1. számú melléklete határozza meg."

13. § A Kt. 17. §-ának (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6)-(9) bekezdéssel egyészül ki, és a jelenlegi (6)-(7) bekezdés számozása (10)-(11) bekezdésre változik:

"(1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben az alkalmazható, aki az e törvényben meghatározott felsőfokú iskolai (egyetemi vagy főiskolai szintű) végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. A megfelelő felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:

a) óvodában óvodapedagógusi;

b) az iskolai oktatás első-negyedik évfolyamán tanítói, konduktor-tanítói, konduktori (a továbbiakban a konduktori és a konduktor-tanítói végzettség együtt: konduktor), ha az iskolában a helyi tantervben foglaltak alapján meghatározott műveltségi területen emelt szintű oktatás folyik, a művészetek, az idegen nyelv, a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom, a testnevelés és sport műveltségi területek tantárgyaihoz tanítói vagy tanári;

c) az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán a tantárgynak, illetve - a Nemzeti alaptantervben meghatározott - műveltségi területnek megfelelő szakos tanári vagy a műveltségi területnek megfelelő képesítést nyújtó tanítói;

d) az iskolai oktatás hetedik-nyolcadik, továbbá a középiskola kivételével a kilencedik-tizedik évfolyamán a tantárgynak, illetve - a Nemzeti alaptantervben meghatározott - műveltségi területnek megfelelő szakos tanári;

e) középiskolában a kilencedik évfolyamtól kezdődően a tantárgynak, illetve - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott - műveltségi területnek megfelelő szakos egyetemi szintű tanári vagy készségtárgyak esetén a tantárgynak, műveltségi területnek megfelelő tanári;

f) szakközépiskolában a szakmai előkészítő ismereteket oktató pedagógusnak

- a kilencedik-tizedik évfolyamon a képzés szakirányának megfelelő tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú,

- a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés szakirányának megfelelő főiskolai szintű tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú;

g) szakközépiskolában a szakmai elméleti tantárgyat oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés szakirányának megfelelő főiskolai szintű tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú;

h) szakiskolában a szakmai elméleti és a szakmai előkészítő tantárgyat oktató pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári, ilyen tanárképzés hiányában a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú;

i) szakközépiskolában és szakiskolában a gyakorlati képzést végző pedagógusnak, továbbá gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak a képzés szakirányának megfelelő tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú;

j) napközi otthoni és tanulószobai foglalkozáson az iskolatípusnak, kollégiumban az érdekelt iskoláknak megfelelő, a b)-f) pontban felsorolt vagy szociálpedagógus, pedagógiai szakpszichológus, pedagógia szakos, illetve nevelőtanár szakos;

k) alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában a művészeti szakmai tantárgyakat oktató pedagógusnak a művészeti tárgynak, illetve - a Nemzeti alaptantervben meghatározott - műveltségi területnek megfelelő tanári vagy a művészeti területnek megfelelő felsőfokú iskolai; művészeti szakközépiskolában - ha van a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű képzés - a tizenegyedik évfolyamtól egyetemi szintű tanári, illetve a művészeti területnek megfelelő egyetemi szintű;

l) a j) pontban fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a foglalkozás tartalmi követelményeihez igazodó, a b)-j) pontban felsorolt;

m) iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító a b)-e), illetve j) pontban felsorolt tanítói, tanári és könyvtáros

végzettség és szakképzettség.

(2) Idegen nyelv oktatására - minden iskolatípusban - alkalmazható, aki nyelvtanári végzettséggel rendelkezik.

(3) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelve a nemzeti vagy az etnikai kisebbség nyelve, illetve nem magyar nyelv, az adott nyelven folyó nevelő és oktató munkához pedagógus-munkakörben - a nevelési-oktatási intézmény típusához igazodva - az alkalmazható, aki

a) nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi-tanítói oklevéllel rendelkezik, vagy

b) az (1) bekezdésben meghatározott felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel és az iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nyelvének tanítására jogosító tanítói, tanári, nyelvtanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(4) Iskolapszichológusként az alkalmazható, aki pedagógiai szakpszichológus végzettséggel és szakképzettséggel, vagy pszichológus és pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(5) A munkakör betöltésére jogosító végzettség és szakképzettség megszerzését igazoló okirat kiállításától számított tizedik év eltelte után a pedagógus-munkakörben való foglalkoztatás feltétele - az (1)-(4) bekezdésben előírt felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség mellett - felsőoktatási (egyetemi vagy főiskolai szintű) szakirányú továbbképzésben a pedagógus-szakvizsga (a továbbiakban: pedagógus-szakvizsga) letétele.

(6) A pedagógus-szakvizsga megszerzése nem alkalmazási feltétel az óraadó tanárnak, továbbá a szakmai előkészítő, a szakmai elméleti tantárgyat oktató, a gyakorlati képzést végző, a munkábaállást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozást tartó pedagógusnak, amennyiben szakirányú tanárképzés hiányában a munkakör betöltésére a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképesítés jogosít.

(7) A pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél kiállításától számított tizedik év eltelte után - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem foglalkoztatható pedagógus-munkakörben az, aki nem rendelkezik pedagógus szakvizsgával. A pedagógus munkaviszonyát, illetve közalkalmazotti jogviszonyát az Mt. 89. §-ának (3) bekezdése, illetve a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján meg kell szüntetni.

(8) A pedagógust, ha nem rendelkezik legalább öt év pedagógus- munkakörben szerzett gyakorlattal vagy pedagógus-szakvizsgával, a munkáltató csak abban az esetben alkalmazhatja határozatlan időre, ha egy évre szóló munkaszerződés, közalkalmazotti kinevezés, óraadói megbízás keretében történő foglalkoztatás során meggyőződött szakmai alkalmasságáról.

(9) Pedagógusképző felsőoktatási intézmény hallgatójának óvodai, iskolai gyakorlati képzésének vezetésére vagy pedagógusok továbbképzésére vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói), továbbá szaktanácsadói megbízást az kaphat, akinek pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége, továbbá pedagógus-szakvizsgája, valamint a nevelő-oktató munkában eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlata van."

14. § (1) A Kt. 18. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:)

"a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges - a 17. § (1)-(2) bekezdésben felsorolt - felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga, középiskolában - ha e törvény másképp nem rendelkezik - egyetemi szintű tanári végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga;

b) legalább öt év - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat;"

(2) A Kt. 18. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a nevelési-oktatási intézményben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás kizárólag nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelven folyik, vagy a tanulók több mint fele két nyelven - nemzetiségi, illetve kisebbségi nyelven és magyarul - tanul, vezetői megbízást az kaphat, aki - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - rendelkezik az e törvény 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételekkel."

(3) A Kt. 18. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanárképzés, szakközépiskola vezetésével megbízható az is, aki a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel és pedagógus-szakvizsgával vagy felsőoktatási (egyetemi vagy főiskolai szintű) szakirányú továbbképzésben szerzett intézményvezetői szakképzettséggel rendelkezik."

(4) A Kt. 18. §-ának (5) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

"A szakmai gyakorlat időtartamába nem számítható be a pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti kötelező óraszám huszonöt százalékát."

(5) A Kt. 18. §-a (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az intézményvezetői megbízásnál szakmai gyakorlatként elfogadható

a) a tanügyirányítási munkakörben,

b) a pedagógiai szakszolgálatban és a pedagógiai-szakmai szolgálat ellátását nyújtó munkakörben,

c) szakiskolában és szakközépiskolában a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetői munkakörben,

d) művészeti szakiskolában és szakközépiskolában, valamint alapfokú művészetoktatási intézményben a képzés szakirányának megfelelő művészeti pályán

eltöltött idő is, ha a pályázó rendelkezik legalább három év - az (5) bekezdésben meghatározott - szakmai gyakorlattal."

15. § A Kt. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy

a) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza,

b) a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket,

c) a 4. § (2) bekezdésében foglaltak megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a gyermeket, tanulót,

d) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját,

e) minősítse a tanulók teljesítményét,

f) hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,

g) a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,

h) szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,

i) szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában,

j) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék.

(2) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, továbbá, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket ingyenesen látogassa. E jogosultságot a munkáltató, illetve nyugdíjas esetén az utolsó munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni. Az okirat felmutatásával igazolhatja a pedagógus azt is, hogy jogosult igénybe venni a pedagógusok részére jogszabály vagy helyi önkormányzat által biztosított más kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolvány-nyomtatvány előállításához és forgalmazásához a művelődési és közoktatási miniszter engedélye szükséges.

(3) Azt, akit munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, megilleti az a jog, hogy - jogszabályban meghatározottak szerint - évenként, az év első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hetvenöt százalékának megfelelő hozzájárulást vegyen igénybe pedagógiai szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.) vásárlásához.

(4) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy

a) nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse,

b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,

c) a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye,

d) közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében,

e) a gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa,

f) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,

g) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

(5) A pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. A továbbképzésben részt vevő, tanulmányait sikeresen befejező pedagógust - jogszabályban meghatározottak szerint - anyagi elismerésben kell részesíteni. Megszüntethető - az Mt. 89. § (3) bekezdése, illetve a Kjt. 30. §-ának (1) bekezdésének d) pontjára hivatkozással - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, illetve közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, illetve tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben."

16. § (1) A Kt. 20. §-ának e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közoktatatás nevelő, valamint nevelő és oktató intézményei:)

"e) alapfokú művészetoktatási intézmény [a továbbiakban b)-e) pont alattiak együtt: iskola],

f) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény,"

(2) A Kt. 20. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) Gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, kollégium."

17. § A Kt. 22. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közoktatási intézmény több különböző típusú közoktatási intézmény feladatait is elláthatja (a továbbiakban: többcélú intézmény; a 20-22. § alattiak együtt: közoktatási intézmény).

(4) Közoktatási intézmény nem közoktatási feladatot ellátó intézménnyel e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás megtartásával vonható össze."

18. § A Kt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23. §. A művelődési és közoktatási miniszter a 20-22. §-ban meghatározottakon kívül más közoktatási intézményt alapíthat, illetve alapítását engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzési törvény előírásainak, továbbá engedélyezheti olyan sajátos pedagógiai program alapján nevelő és oktató általános iskola, középiskola alapítását, amelynek nem célja, hogy a tanulót felkészítse az alapműveltségi vizsgára, illetve az érettségi vizsgára. Középiskola részére csak akkor engedélyezhető, hogy a tanulót ne készítse fel az alapműveltségi vizsgára, ha érettségi vizsgára sem készít fel. A kérelemhez mellékelni kell a közoktatási intézmény alapításával, tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Ha az iskola nem készít fel az alapműveltségi vizsgára, illetve az érettségi vizsgára, e törvény 8. §-ának (5)-(9) bekezdésében, 9. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 46. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni."

19. § (1) A Kt. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson köteles részt venni."

(2) A Kt. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel."

20. § (1) A Kt. 25. §-ának (4) bekezdése a következő második és harmadik mondattal egészül ki:

"A tizedik évfolyam sikeres elvégzéséről kiállított bizonyítvány - iskolatípustól függetlenül - alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. Az alapfokú iskolai végzettség alapműveltségi vizsgára történő jelentkezésre jogosít."

(2) A Kt. 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az iskolai rendszerű szakképzés (a továbbiakban: szakképzés) - jogszabályban meghatározottak szerint - a tankötelezettség megszűnése után, az alapfokú iskolai végzettség megszerzését követően, az alapműveltségi vizsga letételét követően, a középiskola érettségi vizsgára felkészítő utolsó évfolyamának befejezése után vagy az érettségi vizsgát követően készíthet fel szakmai vizsgára, illetve - ha e törvény megengedi - munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretekre. E bekezdésben foglaltakat a művészeti szakmai vizsgára történő felkészítés esetén nem kell alkalmazni.

(6) A szakképzésben - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az iskolai évfolyamok számozása egytől kezdődik és törtjel alkalmazásával kiegészül a (3) bekezdés alapján soron következő sorszámmal (a továbbiakban: szakképzési évfolyam). A szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg, hogy az állam által elismert szakképesítések megszerzéséhez szükséges tanulmányok milyen iskolai, szakmai előképzettséggel kezdhetők meg, továbbá, hogy az (5) bekezdésben meghatározottak szerint mikor kezdődhet a szakképzés, valamint a szakképzési évfolyamok számát."

21. § A Kt. 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) Az általános iskolának - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyolc évfolyama van.

(2) Nyolcnál több - legfeljebb tíz - évfolyammal működhet az általános iskola, ha a középtávú beiskolázási terv [88. § (2) bek.] előrejelzése alapján a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek ily módon teremthetők meg.

(3) Nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működhet az általános iskola akkor, ha a középtávú beiskolázási terv [88. § (2) bek.] előrejelzése alapján a tanulólétszám nem teszi lehetővé a hiányzó évfolyam indítását, feltéve, hogy a helyi önkormányzat a feladatellátási kötelezettségét így is teljesíti.

(4) Az általános iskolában általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik.

(5) Az általános iskolában a tanuló - az évfolyamok számától függően részben, illetve egészben - felkészül az alapműveltségi vizsgára, továbbá az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra és a pályaválasztásra, valamint a társadalmi beilleszkedésre.

(6) Az általános iskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait másik általános iskola, szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán."

22. § A Kt. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § (1) A szakiskolának szakképzési évfolyama vagy - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - kilencedik-tizedik évfolyama és szakképzési évfolyama van.

(2) A szakiskola a tankötelezettség megszűnése után, a szakképzési évfolyamon felkészít szakmai vizsgára. A szakiskolában a kilencedik-tizedik évfolyamon általános műveltséget megalapozó oktatás folyik. A kilencedik-tizedik évfolyamon szakmai előkészítő ismereteket is oktathatnak a szakiskolában.

(3) A szakképzési évfolyamon a szakiskola az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára. A szakiskola a (8) bekezdésben meghatározott esetben felkészíthet munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretekre. A munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismeretek átadása legfeljebb kettő szakképzési évfolyamon folyhat.

(4) A kilencedik-tizedik évfolyamon a tanuló befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra, a szakképzési évfolyamon pedig felkészül a szakmai vizsga letételére.

(5) A szakiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait másik szakiskola, általános iskola, középiskola megfelelő évfolyamán.

(6) Ha a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, a szakiskolára vonatkozó rendelkezéseket a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a tanuló a tankötelezettség megszűnése előtt, az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszban is bekapcsolódhat a szakképzésbe,

b) a szakiskolában a nevelő és oktató munka - a központi program (tanterv) szerint - az ötödik, a hetedik vagy a kilencedik évfolyamtól kezdődhet,

c) a szakképzés követelményeinek elsajátítása az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejűleg is folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás),

d) párhuzamos oktatás esetén a tanuló az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképzés követelményeit különböző iskolákban és eltérő évfolyamokon is teljesítheti,

e) párhuzamos oktatás esetén a tanuló szakmai vizsgát a tizedik évfolyam sikeres befejezését követően tehet,

f) ha a szakmai gyakorlat keretében a tanuló művészeti előadásra készül fel, a szakmai gyakorlat ideje igazodik a próbák és az előadás idejéhez,

g) a párhuzamos oktatásban az évfolyamok számozására e törvény 25. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A szakképző évfolyamok számozására és az évfolyamok számának meghatározására a 25. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor, ha a szakképzést az előírt iskolai végzettséggel rendelkezők részére kiegészítő képzésként szervezik meg.

(7) Ha a tanuló a tankötelezettségének ideje alatt az első-tizedik évfolyam ismereteinek elsajátítását nem fejezte be, és szakképzettséggel nem rendelkezik, részére - a tankötelezettség megszűnése után, a nappali rendszerű iskolai oktatásban [52. § (1) bek.] a szakképzési évfolyamon - felzárkóztató oktatás szervezhető. A felzárkóztató oktatás keretében a tanuló a szakmai vizsga letételéhez szükséges ismeretek elsajátítása mellett felkészül az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeiből is. A felzárkóztató oktatás keretében a szakképzési évfolyamok száma egy évfolyammal megnövelhető. Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek átadásában az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus vehet részt.

(8) A testi, érzékszervi, enyhe és középsúlyos értelmi és más fogyatékos tanulók iskolai nevelése és oktatása céljából a szakiskola speciális szakiskolaként vagy készségfejlesztő speciális szakiskolaként is működhet.

(9) A szakiskola

a) speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval fogyatékossága miatt együtthaladásra képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket,

b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását.

(10) A speciális szakiskola (tagozat, osztály, csoport) működésére, a tanulók jogállására, Munkaerő-piaci Alapból történő támogatására a szakiskolákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. E rendelkezéseket kell alkalmazni a készségfejlesztő speciális szakiskolára is abban az esetben, ha a tanulók a tanítási év átlagában a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint legalább heti tizenöt óra gyakorlati képzésben vesznek részt."

23. § A Kt. 28. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) A gimnáziumnak - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - négy évfolyama van. A négy évfolyamos gimnáziumban a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be.

(2) Hat vagy nyolc évfolyammal működhet a gimnázium, ha a középtávú beiskolázási terv [88. § (2) bek.] előrejelzése alapján a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek ily módon teremthetők meg, és fővárosi, megyei szinten megoldható azoknak a tanulóknak a gimnáziumi felvétele, akik gimnáziumi tanulmányaikat a kilencedik évfolyamon szeretnék megkezdeni. A nevelés és oktatás a hat évfolyamos gimnáziumban a hetedik, a nyolc évfolyamos gimnáziumban az ötödik évfolyamon kezdődik, és - a hat, illetve a nyolc évfolyamos gimnáziumban is - a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be.

(3) Ha az (1)-(2) bekezdésben meghatározott gimnáziumban a nevelő és oktató munka két tanítási nyelven (magyarul és idegen nyelven, beleértve a nemzetiségi és a kisebbségi nyelvet is) folyik (a továbbiakban: két tanítási nyelven folyó oktatás) - a Kéttanítási nyelvű iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint -, a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be.

(4) A gimnáziumban általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik (a továbbiakban: középiskolai nevelés és oktatás). A gimnáziumban a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati tanítási óra is tartható.

(5) A gimnáziumban a tanuló befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra.

(6) A gimnázium tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait az általános iskola, másik gimnázium, szakközépiskola, szakiskola megfelelő évfolyamán."

24. § A Kt. 29. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § (1) A szakközépiskolának - a (2) és a (8)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - négy általános műveltséget megalapozó évfolyama (a továbbiakban: középiskolai évfolyam) van. A szakközépiskolában a középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik és a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be.

(2) Ha a szakközépiskolában a nevelő és oktató munka két tanítási nyelven folyik - a Kéttanítási nyelvű iskolák irányelve, illetve a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében meghatározottak szerint -, a középiskolai évfolyamon a nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be.

(3) A szakközépiskolában a középiskolai évfolyamokon középiskolai nevelés és oktatás, annak befejezését követően a szakképzési évfolyamon szakképzés folyik. A szakközépiskolában - az általános műveltséget megalapozó oktatás részeként - szakmai előkészítő ismeretek átadása is folyhat.

(4) A szakközépiskola a szakképzési évfolyamon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez, illetve középiskolai végzettséghez kötött szakképesítések körében felkészít szakmai vizsgára.

(5) A szakközépiskolában a tanuló a középiskolai évfolyamon befejezi az alapműveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra.

(6) A tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi vizsgát követően szakmai vizsgát, illetve - ha a szakképzésre vonatkozó jogszabály lehetővé teszi - csak szakmai vizsgát tesz.

(7) A szakközépiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (42. §, 46. §, 66-67. §) - folytathatja tanulmányait az általános iskola, másik szakközépiskola, gimnázium, szakiskola megfelelő évfolyamán.

(8) Ha a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel

a) párhuzamos oktatás esetén - a központi programban (tantervben) meghatározottak szerint - a középiskolai évfolyamokon a nevelő és oktató munka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, és a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be,

b) a szakképzés megszervezésére e törvény 27. §-a (6) bekezdésének a) pontjában, valamint a c)-d) és f)-g) pontjában foglaltakat kell alkalmazni,

c) a tanuló a szakmai vizsgát az érettségi vizsgát követően teszi le.

(9) Kizárólag szakképzési évfolyammal működhet a szakközépiskola, ha érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulókat készít fel szakmai vizsgára."

25. § (1) A Kt. 30. §-a előtt található alcím, valamint 30. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő alcím, illetve rendelkezés lép:

"A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, a képzési kötelezettség

(1) A testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy fogyatékosságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében.

(2) A testi, az érzékszervi, az enyhe vagy középsúlyos értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban - vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban (a továbbiakban a fogyatékos gyermekek, tanulók - külön vagy közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, és a fogyatékos tanuló ellátásában részt vevő kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. A gyermekek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozatot, osztályt, csoportot - a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. § (2) bek.] egyezően - a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül."

(2) A Kt. 30. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló sajátos óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, valamint az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek."

(3) A Kt. 30. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a gyermek tankötelezettségét fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni, attól az évtől, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően a fejlődését biztosító fejlesztő felkészítésben vesz részt (a továbbiakban a fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettség: képzési kötelezettség). A képzési kötelezettség a tankötelezettség fennállásának végéig tart. A képzési kötelezettség idejének meghosszabbításáról a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A fejlesztő felkészítés megvalósítható otthoni ellátás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, fogyatékosok rehabilitációs intézményében, fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás, illetőleg a gyermek hat éves koráig bölcsődei gondozás keretében. A jegyző a (4) bekezdésben meghatározottak szerint kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, illetőleg, hogy gyermeke részére a szakértői véleményben meghatározottak szerint biztosítsa a fejlesztő felkészítésben való részvételt.

(7) A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

(8) Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzd vagy fogyatékosságban szenved, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt.

(9) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulót, illetve a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - az igazgató mentesíti - a gyakorlati képzés kivételével - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Az alapműveltségi vizsgán és az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az alapműveltségi vizsgán, illetve az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

(10) A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a képzési kötelezettség feladatait pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) konduktor vagy gyógypedagógus (terapeuta), illetve konduktor irányításával, szükség esetén közreműködésével szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár; nem pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor irányításával szociális munkás, gyógytornász, ápoló, gyermekfelügyelő, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, bölcsődei gondozó láthatja el.

(11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban résztvevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők:

a) ha az óvodai foglalkozás, tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, kollégiumi foglalkozás elsődleges célja a fogyatékosságból eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokhoz kizárólag a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári (terapeuta), konduktori,

b) ha a fogyatékos gyermek, tanuló ép értelmű és az óvodai foglalkozás, tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, kollégiumi foglalkozás elsődlegesen nem a fogyatékosságból eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári (terapeuta), konduktori vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség.

(12) Ha a (11) bekezdés b) pontja alapján a pedagógus-munkakört a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel töltik be, biztosítani kell, hogy a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor segítse a többi pedagógus munkáját."

26. § A Kt. 33. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § (1) A többcélú intézmény lehet

a) egységes iskola vagy összetett iskola,

b) közös igazgatású közoktatási intézmény,

c) általános művelődési központ (a továbbiakban: ÁMK).

(2) Többcélú intézmény akkor létesíthető, ha a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi feladat ellátásához biztosítva vannak.

(3) Az egységes iskola és az összetett iskola pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény. Az egységes iskola a különböző típusú iskolák feladatait egységes közös és ehhez kapcsolódó iskolatípus szerint elkülönülő tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el. Az összetett iskola a különböző típusú iskolák feladatait az egyes feladatoknak megfelelő külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg.

(4) A közös igazgatású közoktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében különböző típusú közoktatási intézmények feladatait látja el. A közös igazgatású közoktatási intézményben egységes vagy összetett iskola feladatait ellátó intézményegység is működhet.

(5) Az általános művelődési központ szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében a közoktatási feladatok, továbbá a kulturális, művészeti, közművelődési, sportfeladatok közül legalább egyet-egyet ellát. Az általános művelődési központban egységes vagy összetett iskola feladatait, továbbá a nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem művelődési ágazatba tartozó feladatot ellátó intézményegység is működhet.

(6) A szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységben vezetői megbízást az kaphat, aki rendelkezik az azonos feladatot ellátó önálló intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel. A nyilvános pályázatra vonatkozó rendelkezéseket az e bekezdésben szabályozott vezetői megbízás esetén is alkalmazni kell.

(7) A többcélú intézményben egy szervezeti és működési szabályzatot és egy pedagógiai programot, az általános művelődési központban pedagógiai-művelődési programot kell készíteni.

(8) A közös igazgatású közoktatási intézményben a pedagógiai program alapján, az általános művelődési központban a pedagógiai-művelődési program alapján a különböző tevékenységet folytató intézményegységek egymással együttműködnek, tevékenységüket összehangolják.

(9) A közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek munkájának összehangolását - az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló - igazgatótanács segíti, továbbá vezetői és szakértői testület segítheti. Az igazgatótanács - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában.

(10) A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban - az érdekeltek egyhangú döntése alapján - egységes, minden intézményegységre kiterjedő jogkörrel működő intézményi szülői szervezet (közösség), az általános művelődési központban ÁMK szülői szervezet (közösség); intézményi diákönkormányzat, az általános művelődési központban ÁMK diákönkormányzat; intézményi szék, az általános művelődési központban ÁMK szék, vagy intézményegységenként működő szülők óvodai, iskolai, kollégiumi szervezete (közössége); iskolai, kollégiumi diákönkormányzat; óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék hozható létre.

(11) Az általános művelődési központban a nem közoktatási szolgáltatások körébe tartozó feladatok ellátására és irányítására a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az általános művelődési központ létrehozásakor és működésekor e törvény 18. §-ának (7) - (8) bekezdésében, 37-38. §-ában, 40. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 54. §-ában, valamint 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat valamennyi intézményegység tekintetében alkalmazni kell."

27. § (1) A Kt. 34. §-a a) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(Pedagógiai szakszolgálat)

"a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;"

(2) A Kt. 34. §-a a következő b) ponttal egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi b)-f) pont jelölése c)-g) pontra változik:

"b) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység;"

28. § A Kt. 35. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy más fogyatékosság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe.

(2) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell

a) a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra,

b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét."

29. § (1) A Kt. 36. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.

(2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás

a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését;

b) a szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése;

c) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása;

d) az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés;

e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése;

f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása;

g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével."

(2) A Kt. 36. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást, diákotthoni nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások országos megszervezéséről - az (5) bekezdésben szabályozott munkamegosztás szerint - gondoskodni kell.

(7) A közoktatási intézményben folyó ellenőrzés megszervezésével megbízható a pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó intézmény."

30. § (1) A Kt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a közoktatás szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A bejelentést költségvetési szerv esetén a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, más esetben a jegyzőnél, főjegyzőnél kell teljesíteni a következők szerint: óvoda, általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény esetén a székhely szerint illetékes jegyzőnél, középiskola, szakiskola, kollégium, gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény és a többi közoktatási intézmény esetén a székhely szerint illetékes főjegyzőnél. A nyilvántartásba vétellel összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli."

(2) A Kt. 37. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza az intézmény típusát, nevét, alaptevékenységét, nemzeti etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat, az alapító nevét, az intézmény székhelyének és telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát.

(6) A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - be kell jelenteni."

(3) A Kt. 37. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A helyi kisebbségi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat által alapított és fenntartott közoktatási intézményre - ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - a helyi önkormányzatok által létesített és fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

31. § (1) A Kt. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más közoktatási intézményben a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor nevelési-oktatási intézményben az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorol. A közös igazgatású közoktatási intézmény és általános művelődési központ szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a működés közös szabályait és - intézményegységenként külön-külön - az egyes intézményegységek működését meghatározó előírásokat."

(2) A Kt. 40. §-ának (5) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

"A nevelési-oktatási intézmény - a jogszabályban meghatározottak szerint - kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, és a balesetről készített jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak, helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézmény esetén a fenntartó önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének."

(3) A Kt. 40. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Magyar Köztársaság címere elhelyezhető a közoktatási intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló helyiségeiben, címtábláján, épületének homlokzatán, továbbá feltüntethető a körbélyegzőjén.

(7) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg a jogszabályban meghatározott tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai, kollégiumi tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjével, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat. Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. A házirendet az óvoda, iskola, kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumi szék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol.

(8) Az iskola sportlétesítményeit akkor engedheti át más használatába, ha az nem veszélyezteti az iskolai sportkör működését."

32. § A Kt. 41. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a tanuló- és gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középiskolába, szakiskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyen részt, továbbá az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal a tanulók fizikai állapotának méréséről."

33. § (1) A Kt. 42. §-ának (3) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

"Ha a gyakorlati képzés szervezője nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat és - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - iskolai tanműhelyt (tangazdaságot, tanboltot, tankórtermet, tankertet, tanudvart, tankonyhát, tanlaboratóriumot, demonstrációs termet, gyakorló- és szaktantermet stb.) hoz létre, nyilvántartásba vételére, működése megkezdésének engedélyezésére, közoktatási megállapodás megkötésére a nem helyi önkormányzatok által fenntartott iskolákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

(2) A Kt. 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A fenntartó a pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében szervezett pedagógus-képzés, -továbbképzés feladataiban való közreműködés céljából fenntartói gyakorló közoktatási intézményt hozhat létre. A vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) tevékenység ellátására vonatkozó követelményeket [17. § (9) bekezdés] ezekben a közoktatási intézményekben is alkalmazni kell."

34. § A Kt. 44. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő - szakértő véleményét közvetlenül vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény útján beszerezni."

35. § A Kt. 45. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alap-programja alapján nevelési programot készít, vagy az ily módon készített nevelési programok közül választ.

(2) Az iskola pedagógiai programot és ennek részeként - (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Nemzeti alaptanterv és az alapműveltségi vizsga vizsgakövetelményei alapján - helyi tantervet készít, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába. A középiskola helyi tantervének elkészítéséhez a Nemzeti alaptantervet, az alapműveltségi vizsga vizsgakövetelményeit, továbbá a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően az érettségi vizsga vizsgatárgyainak általános vizsgakövetelményeit kell figyelembe venni.

(3) Az alapfokú művészetoktatási intézmény a helyi tantervét az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készíti el, vagy az ily módon készített tantervek közül választ, és azt építi be helyi tantervként pedagógiai programjába.

(4) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai nevelési programot, illetve iskolai helyi tantervet, kollégiumi pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programja része a nem közoktatási feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó pedagógiai-művelődési programnak. A pedagógiai-művelődési programnak biztosítania kell a közoktatási szolgáltatások és a nem közoktatási szolgáltatások egységes elvek szerinti megvalósítását.

(5) Az óvodai nevelési program, illetve az iskolai pedagógiai program elkészítésénél, választásánál figyelembe kell venni az e törvény 8. §-ának (11)-(14) bekezdésében foglaltakat.

(6) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Ha a tanuló az iskola és a gyakorlati képzés szervezője által kötött megállapodás alapján vesz részt az iskolán kívül gyakorlati képzésben, az iskola és a gyakorlati képzés szervezője egyezteti az iskolában folyó szakmai elméleti és a gyakorlati képzés programját."

36. § (1) A Kt. 48. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

a) az iskolában folyó nevelés és oktatás céljait,

b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül

- az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit,

- az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit,

- az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit,

- az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,

- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot,

- nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot; a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot,

c) az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket,

d) a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot,

e) szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot."

(2) A Kt. 48. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi (2) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:

"(2) Ha az általános iskolában a művészetek műveltségi területen emelt szintű oktatás folyik, továbbá ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, az iskola, valamint az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógiai programja előírhatja, hogy a tanuló a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles részt venni művészeti próbákon és előadásokon (zenekar, kórus, tánckar stb.).

(3) Az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához külön-külön helyi tantervet alkalmaz. Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amelyik tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába.

(4) A szakmai előkészítő ismereteket a központi program (tanterv) vagy a Nemzeti alaptanterv, illetve az érettségi vizsga vizsgatantárgyainak általános követelményei alapján építi be helyi tantervébe az iskola."

37. § A Kt. 50. § b) pontjának második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet."

38. § (1) A Kt. 52. §-a előtt található alcím és az 52. § (1)-(2) bekezdés helyébe a következő alcím, illetőleg (1)-(2) bekezdés lép:

"A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások

(1) Az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év - az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden évfolyamon száznyolcvanöt tanítási napból áll. Az iskolában a tanítást - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a nappali oktatás munkarendje [121. § (1) bekezdésének 23. alpontja] szerint, a nem kötelező tanórai foglalkozások, a tanórán kívüli foglalkozások, az osztálybontások, egyéni foglalkozások és az iskolai alapszolgáltatások biztosításával [121. § (1) bekezdésének 1. alpontja] kell megszervezni (a továbbiakban: nappali rendszerű iskolai oktatás). Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti

a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén a tizenhatodik,

b) tíz évfolyamos általános iskola esetén a tizennyolcadik,

c) középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik

életévét. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más fogyatékos tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.

(2) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a művelődési és közoktatási miniszter állapítja meg (tanév rendje). A tanév rendjében kell meghatározni a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat, így különösen a tanév kezdő és befejező napját, azt az időszakot, amelynek keretében az iskolai nevelés és oktatás folyik (szorgalmi idő, tanítási év), a tanítási szünetek szervezésének időszakát és időtartamát, a felvételi kérelmek elbírálásának, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga időszakát. A tanév rendjében foglaltak minden iskolára kötelezőek. Az iskola - a tanév rendjében meghatározottak figyelembevételével - éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat és tanítási szünnapokat."

(2) A Kt. 52. §-a (3) bekezdésének bevezető rendelkezése és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tanuló kötelező tanórai foglalkoztatása - az (5) bekezdés kivételével - nem lehet több"

"g) szakképzési évfolyamon, a szakmai elméleti tanítási órák száma napi hét tanítási óránál, egy tanítási napon a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tanítási órák száma napi nyolc tanítási óránál; ha a szakiskola vagy a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás esetén heti átlagban napi nyolc tanítási óránál. Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében készít fel a művészeti szakmai vizsgára, a tanítási év átlagában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek átadására fordított tanítási órák száma nem lehet kevesebb - a (3) bekezdés b)-e) pontjában - az évfolyamra meghatározott tanórai foglalkozás ötven százalékánál."

(3) A Kt. 52. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a bekezdés a következő (7)-(16) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A tanuló kötelező tanórai foglalkozása az e törvény 27. §-ának (7) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás esetén napi hét tanítási óránál, az e törvény 27. §-ának (9) bekezdése szerinti munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál nem lehet több.

(5) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a fogyatékos tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a fogyatékosságából eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra

a) tíz százaléka értelmi fogyatékos tanuló,

b) tizenöt százaléka - az autista kivételével - más fogyatékos tanuló,

c) huszonöt százaléka a gyengénlátó tanuló,

d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló,

e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló

esetén. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen - egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott időkeretben [a továbbiakban a (3)-(5) bekezdés alatti foglalkozások: kötelező tanórai foglalkozások].

(6) Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelező tanórai foglalkozás). Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete - osztályonként - a (3)-(4) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások

a) az első-harmadik évfolyamon tíz,

b) negyedik-hatodik évfolyamon huszonöt,

c) hetedik-nyolcadik évfolyamon harminc,

d) kilencedik-tizedik évfolyamon harmincöt,

e) a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan,

f) a szakképzési évfolyamon öt

százaléka. Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeretet a tanórán kívüli foglalkozások megtartásához és az osztálybontáshoz is igénybe veheti.

(7) A gyógytestnevelés megszervezéséhez tizenöt fős csoportonként - az iskola órakeretén felül - heti három óra áll rendelkezésre.

(8) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében köteles gondoskodni a könnyített testnevelés szervezéséről. Az iskola köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket, valamint köteles biztosítani - ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik - az iskolai sportkör működését. A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni. Az iskola a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezéséhez rendelkezésre álló időkeret terhére szervezi meg az iskolai sportkör foglalkozásait. A mindennapi testedzés megszervezésébe az iskolai sportkör foglalkozásait be kell számítani. Az iskolai sportkör feladatait - az iskolával kötött megállapodás alapján - az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja.

(9) Egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható

a) az alapfokú művészetoktatás zeneművészeti ágában - az előképző kivételével - a tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére heti három órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozás biztosított, heti másfél órában, ha a tanuló részére a tanítási év átlagában nem biztosított a heti négy foglalkozás,

b) a szakközépiskolában és szakiskolában a kötelező és a nem kötelező tanítási óra megszervezésére rendelkezésre álló órakeret terhére tanulónként heti öt órában, ha az iskola zeneművészeti vagy artista szakmai vizsgára készít fel,

c) a fel nem sorolt többi iskolában a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül - a (3) bekezdésben meghatározott - heti kötelező tanórai foglalkozások öt százalékában a tehetség kibontakoztatása, illetve a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából,

d) az a)-c) pontban meghatározottakon túl az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésre álló időkeret hány százalékát használja fel egyéni foglalkozás megszervezésére.

(10) Az egyéni foglalkozásra rendelkezésre álló órakeretet annyi órával kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az időkeret az iskolán belül az egyes évfolyamok és tanítási hetek, a kötelező és nem kötelező, valamint a tanórán kívüli foglalkozások között szabadon átcsoportosítható.

(11) Az e törvény 120. §-ának (1) bekezdése alapján, vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül - átlag - heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.

(12) Az iskola határozza meg, hogy a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére rendelkezésére álló időkeret hány százalékát használja fel osztálybontás alkalmazásával, s milyen tanórai foglalkozás megtartásához. A rendelkezésre álló időkeretet a kialakított tanulócsoportok részére tartott órák számának megfelelően csökkenteni kell.

(13) Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.

(14) Az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek - a szombat igénybevételével - hat tanítási nappal is megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább negyvenkettő óra megszakítás nélküli heti pihenőidő és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele - egy vagy több összefüggő tanítási szünetként - a tanítási félév során biztosítható. A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója - az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is - elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, ha rendkívüli tanítási szünet miatt a száznyolcvanöt tanítási napot e nélkül nem lehetne megtartani. A tanulónak - a tanév rendjében meghatározottak szerint - a tanítási évben legalább két alkalommal, legkevesebb hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.

(15) Az e §-ban foglaltakat a (2) és a (9) bekezdés kivételével az alapfokú művészetoktatási intézmények tekintetében nem kell alkalmazni. Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a tanítási időbeosztást - a tanév rendjére, a tanítás nélküli pihenőnapra és a tanítási szünetre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével - az iskola állapítja meg.

(16) Szakképzésben a szakmai gyakorlat megszervezésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni."

39. § (1) A Kt. 53. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az iskola köteles - a szülő igénye alapján - a felügyeletre szoruló tanuló részére a tizedik évfolyam befejezéséig, gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskolában valamennyi évfolyamon napközis, illetve tanulószobai foglalkozást szervezni.

(4) A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokat olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az iskolai felkészítéssel és a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. A napközis, illetve a tanulószobai foglalkozások megszervezéséhez az első négy évfolyamon napi négy és fél óra, az ötödik-nyolcadik évfolyamon és a gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő iskola valamennyi többi évfolyamán napi három óra, a kilencedik-tizedik évfolyamon napi két óra áll rendelkezésre, mely időkeretet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A heti időkeretet a kialakított napközis, illetve tanulószobai csoportokra kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, csoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható."

(2) A Kt. 53. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A kollégium a kollégiumba felvett és az externátusi elhelyezésben részesülő tanulók részére felzárkóztató, tehetségkibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló a (2) bekezdés b) és d) pontjában felsorolt foglalkozásokat és a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. A kollégiumi felkészítő foglalkozások szervezéséhez rendelkezésre álló időkeret nem lehet kevesebb - kollégiumi csoportonként - heti tizennégy óránál, a többi kollégiumi foglalkozásra rendelkezésre álló időkeret pedig - kollégiumi csoportonként - heti tíz óránál. A heti időkeret a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A kollégiumi foglalkozásokat csoportos és egyéni foglalkozás keretében lehet megszervezni. Az egyéni foglalkozások szervezésénél az e törvény 52. §-a (9) bekezdésének d) pontjában és (10) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(8) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy a tanuló rendszeresen hazalátogathasson, de a hazautazás a tanítási évben nem lehet kötelező."

40. § A Kt. 54. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"54. § (1) A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője továbbá felel a pedagógiai munkáért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.

(2) A közoktatási intézmény vezetője képviseli az intézményt.

(3) A közoktatási intézmény vezetője az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja."

41. § (1) A Kt. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) a) Az önálló intézményként működő

- óvoda élén óvodavezető,

- iskola, kollégium és más közoktatási intézmény élén igazgató,

- országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmény élén - a munkáltató döntésétől függően - igazgató vagy főigazgató

áll.

b) Az önálló intézmény tagintézményeként vagy intézményegységeként működő

- kollégium élén kollégiumvezető,

- más közoktatási intézmény élén tagintézmény-vezető vagy intézményegység-vezető

áll."

(2) A Kt. 55. §-ának (2) bekezdése a következő g)-h) ponttal egészül ki:

(A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen)

"g) a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása,

h) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása."

42. § A Kt. 56. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, gazdasági vezetője, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja."

43. § (1) A Kt. 57. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:)

"i) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;"

(2) A Kt. 57. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban azokban az ügyekben, amelyek

a) csak egy - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, az intézményegységben,

b) több - nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó - intézményegységet érintenek, valamennyi érdekelt intézményegységben

foglalkoztatott - az 56. § (2) bekezdésében felsorolt - alkalmazottakból, az intézmény vezetőjéből és gazdasági vezetőjéből álló nevelőtestület jár el."

(3) A Kt. 57. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az óraadó tanár a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - az (1) bekezdés g)-h) pontjába tartozó ügyek kivételével - nem rendelkezik szavazati joggal.

(7) Ha a közoktatási intézmény (intézményegység, tagintézmény) nem nevelési-oktatási intézmény, továbbá a közös igazgatású közoktatási intézményben és az általános művelődési központban az intézmény egészét érintő kérdésekben a nevelőtestületet megillető jogosítványokat - kivéve azokat, amelyek a tanulói jogviszonnyal kapcsolatosak - a szakalkalmazotti értekezlet [121. § (1) bekezdés 26. alpontja] gyakorolja."

44. § A Kt. 58. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre módosul:

"(2) Az óvodában, iskolában, kollégiumban az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként vagy műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben és a tagozaton."

45. § A Kt. 59. §-a előtt található alcím, továbbá 59-60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a Kt. 60. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A szülői szervezet

(1) 59. § Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

(2) Ha az óvodában, iskolában, kollégiumban több szülői szervezet (közösség) működik, az a szülői szervezet (közösség) járhat el az óvoda, az iskola, illetőleg a kollégium valamennyi szülőjének a képviseletében, amelyiket az óvodába, iskolába, kollégiumba felvett tanulók szüleinek több mint ötven százaléka választott meg. Ilyen szülői szervezet (közösség) hiányában a szülői szervezetek (közösségek) a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik szülői szervezetet (közösséget) a képviselet ellátására (a továbbiakban: óvodai, iskolai, illetve kollégiumi szülői szervezet).

(3) A szülői szervezet (közösség) dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról.

(4) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) kezdeményezheti az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, továbbá dönt arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az óvodaszékben, iskolaszékben, kollégiumi székben.

(5) Jogszabály, továbbá az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata a szülői szervezet (közösség) részére további jogokat állapíthat meg.

Az iskolaszék

60. § (1) Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására iskolaszék alakulhat.

(2) Az iskolaszékbe a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt küldhet.

(3) Egy-egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe az érdekelt

a) fenntartó,

b) nevelőotthon, gyermek- és ifjúságvédő intézet,

c) helyi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat, ha nem az iskola fenntartója,

d) szakiskolában és szakközépiskolában a területi gazdasági kamara.

(4) Az iskolaszék létrehozását kezdeményezheti

a) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka,

b) az iskolai szülői szervezet (közösség) képviselője, ennek hiányában az intézménybe járó tanulók szüleinek legalább húsz százaléka,

c) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka [a továbbiakban: az a)-c) pont alattiak együtt: érdekeltek].

(5) Az iskolaszékbe

a) a szülők képviselőit az iskolai szülői szervezet (közösség), ennek hiányában az iskolában tanuló gyermekek szülei,

b) a nevelőtestület képviselőit a nevelőtestület tagjai,

c) az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók

választják.

(6) Az iskolaszéket létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a képviselői kezdeményezik megalakítását, és részt vesznek munkájában.

(7) Ha az iskolaszék létrehozását az iskolai szülői szervezet (közösség) képviselője, ennek hiányában a szülők legalább húsz százaléka, illetve az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka kezdeményezi, a nevelőtestület képviselőinek közre kell működniük az iskolaszék megalakításában és munkájában.

(8) Az iskolaszékben - az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott választás alapján - a szülők képviseletében eljárhat az is, akinek gyermeke nem tanul az iskolában.

(9) Az iskolaszékben - az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott választás alapján - a diákönkormányzat képviseletében eljárhat az a nagykorú személy is, aki az iskolának nem tanulója, nem alkalmazottja, illetőleg, akinek gyermeke nem tanul az iskolában.

(10) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az iskolaszék létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az iskolaszék munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló bizottságot hoz létre az iskolaszék megalakításának előkészítéséhez."

46. § A Kt. 61. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"61. § (1) Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, amelyekben a nevelőtestület vagy a nem önkormányzati fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza.

(2) Az iskolaszék részt vesz a tanulók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézmény által hozott döntések, intézkedések ellen benyújtott kérelmek elbírálásában.

(3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol

a) jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor;

b) a házirend elfogadásakor;

c) a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.

(4) Az iskolaszék véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az iskolaszék véleményét a pedagógiai program elfogadása, továbbá a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott közoktatási megállapodás megkötése előtt.

(5) Az iskolaszék javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben.

(6) Az iskolaszék feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését.

(7) Az óvodaszék, kollégiumi szék, intézményi szék, ÁMK szék megalakulására, működésére, jogállására, feladataira az iskolaszékre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az óvodaszék tekintetében a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az ÁMK szék tevékenysége kiterjed a nem közoktatási feladatokat ellátó intézményegységekre is, és tagjai közé - az érdekeltek megállapodása alapján - a 60. § (4) bekezdésében felsoroltak mellett más szerv, szervezet is delegálhat egy képviselőt."

47. § (1) A Kt. 63. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki - a diákönkormányzat megbízása alapján - eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is."

(2) A Kt. 63. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az iskolában, kollégiumban több diákönkormányzat tevékenykedik, az járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben, amelyik megválasztásában a legtöbb tanuló vett részt, feltéve, hogy ily módon a tanulók több mint ötven százalékának képviselete biztosított. Ilyen diákönkormányzat hiányában az iskolában, kollégiumban működő diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézésére közös szervezetet hozhatnak létre, vagy megbízhatják valamelyik diákönkormányzatot (a továbbiakban: iskolai, kollégiumi diákönkormányzat)."

(3) A Kt. 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, kollégiumi diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról."

(4) A Kt. 63. §-ának (4) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:

"A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik."

48. § A Kt. 64. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

(4) Az intézményi diákönkormányzat és az ÁMK diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

49. § (1) A Kt. 65. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az óvodába a gyermek harmadik életévének betöltése után vehető fel."

(2) A Kt. 65. §-a (2) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a bekezdés a következő ötödik mondattal egészül ki:

"Az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson vesz részt, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A kijelölt óvoda [30. § (4) bek.], ha a gyermeket nem köteles felvenni, átvenni, a gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg."

50. § (1) A Kt. 66. §-a (1) bekezdésének negyedik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt a 42. § (1)-(2) bekezdésében és a 46-47. §-ban meghatározottak alapján."

(2) A Kt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító iskola). A fenntartó a szakiskolát - kilencedik-tizedik évfolyamon - kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának. A kijelölt iskola [30. § (4) bek.], ha nem kötelező felvételt biztosító iskola, a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni."

51. § A Kt. 67. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a szakiskola vagy a szakközépiskola olyan szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a tanulót az első szakképzési évfolyamra akkor lehet felvenni, átvenni, illetve a továbbhaladását engedélyezni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. Nem utasítható el a szakképzési évfolyamra történő felvétele, átvétele, továbbhaladása annak, aki tanulószerződést kötött, feltéve, hogy az előírt iskolai, szakmai előképzettséggel rendelkezik, megfelel az életkori feltételeknek, továbbá az előírt pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági és egészségügyi követelményeknek. Ha a tanulószerződés megkötésének előfeltétele a pályaalkalmassági, szakmai alkalmassági követelményeknek való megfelelés volt, az iskola - kivéve, ha a vizsga két évnél régebben történt - annak eredménye alapján dönt a felvételről, átvételről, továbbhaladásról. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit az iskola igazgatója és a gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg."

52. § (1) A Kt. 70. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz."

(2) A Kt. 70. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az iskola pedagógiai programja az évközi érdemjegyek, továbbá az első-hatodik évfolyamon a félévi és év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére más jelölés alkalmazását is előírhatja.

(4) Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

(5) A tanuló értékelésekor, minősítésekor az (1) és (4) bekezdésben meghatározottakat - az érdemjegy és az osztályzat alkalmazására vonatkozó rendelkezések kivételével - akkor is alkalmazni kell, ha az iskola nem használja az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megjelölést.

(6) Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli a (2) bekezdésében foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát - a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján - a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról. Ha az iskola köztes vizsgát szervez, a tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése és a köztes vizsga eredménye alapján kell megállapítani. Az (1) és (4) bekezdésben foglaltakat a nem iskolai gyakorlati képzésben részt vevő tanuló tekintetében is alkalmazni kell."

53. § A Kt. 71. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A középiskola a helyi tantervében előírhatja, hogy a tizenegyedik évfolyamára történő továbbhaladás feltétele az alapműveltségi vizsga letétele is.

(2) Az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni."

54. § A Kt. 72-73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"72. § (1) A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga tanulmányi követelményeinek teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A bizonyítványt magyarul, illetve ha az iskolai oktatás - részben vagy egészben - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg más idegen nyelven folyik, két nyelven, magyarul és a nemzeti vagy etnikai kisebbség, illetve az idegen nyelven kell kiállítani. A bizonyítvány-nyomtatvány tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét.

(2) Az iskolában csak olyan bizonyítvány-nyomtatvány, illetve bizonyítvány kiállításához szükséges nyomtatvány alkalmazható, amelyet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a Munkaügyi Minisztérium jóváhagyott. A bizonyítvány-nyomtatvány és a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatvány előállításához, forgalmazásához a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a Munkaügyi Minisztérium engedélye szükséges.

(3) A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképesítést tanúsító bizonyítványokról - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - központi nyilvántartást kell vezetni.

73. § Ha a szakiskola, illetőleg a szakközépiskola párhuzamos oktatás keretében művészeti szakmai vizsgára készít fel, a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményei és a szakképzés követelményei tekintetében külön-külön is lehet dönteni és bizonyítványt kiállítani."

55. § A Kt. 74. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha)

"a) a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján;"

56. § (1) A Kt. 75. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megszűnik a tanulói jogviszony)

"da) a tizedik évfolyam elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján általános iskolában és szakiskolában, ha a tanuló bejelenti, hogy nem tesz alapműveltségi vizsgát, szakiskolában abban az esetben, ha a szakképzésbe való bekapcsolódásnak az előfeltétele az alapműveltségi vizsga;

db) az alapműveltségi vizsga első vizsgaidőszakának utolsó napján,

- tíz évfolyamos általános iskolában, ha a tanuló alapműveltségi vizsgára jelentkezett,

- középiskolában és szakiskolában, ha a tanuló alapműveltségi vizsgára jelentkezett és bejelenti, hogy nem kíván továbbtanulni, illetve szakiskolában, ha a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában a tanuló nem tanulhat tovább;

dc) középiskolában és szakiskolában az alapműveltségi vizsga javítóvizsgája vizsgaidőszakának utolsó napján, ha a tanuló bejelentette, hogy tovább kíván tanulni, de az alapműveltségi vizsga követelményeit nem teljesítette, feltéve, hogy a középiskola a tizenegyedik évfolyamra történő továbbhaladás feltételeként az alapműveltségi vizsga letételét előírta, illetve, ha a szakképzésbe való bekapcsolódásnak az előfeltétele az alapműveltségi vizsga megléte;"

(2) A Kt. 75. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép.

(Megszűnik a tanulói jogviszony)

"g) az alapfokú művészetoktatási intézményben, ha a tanuló bejelenti, hogy kimarad az iskolából a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó évfolyamát követő vizsga letételének napján, illetve, ha a tanuló nem tesz vizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján és az i) pontban meghatározott esetben;"

(3) A Kt. 75. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

(5) Az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette.

(6) A tanulói jogviszony megszüntetésére az egységes iskolában a középiskolára, az összetett iskolában, továbbá a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ iskolai feladatot ellátó intézményegységeiben az ellátott feladatoknak megfelelő iskolatípusra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

(4) A Kt. 75. §-a (4) bekezdésének jelölése (7) bekezdésre változik, és a következő e) ponttal egészül ki:

(A tanuló kollégiumi tagsága megszűnik)

"e) ha a tanulót másik kollégium átvette, az átvétel napján."

(5) A Kt. 75. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (7) bekezdés b)-c) pontjában foglaltakat nem lehet alkalmazni abban az esetben, ha a kollégiumi tagsági viszony fennállása nélkül a tanuló nem tudja teljesíteni tankötelezettségét.

(9) Kiskorú tanuló - a tankötelezettség megszűnése után is - a szülő egyetértésével tehet olyan nyilatkozatot, amelynek következtében megszűnik a tanulói jogviszonya vagy a kollégiumi tagsági jogviszonya.

(10) Megszűnik az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül megszűnik."

57. § (1) A Kt. 76. §-a előtt található alcím helyébe a következő alcím lép:

"A tanuló fegyelmi és kártérítési felelőssége, a nevelési-oktatási intézmény kártérítési felelőssége"

(2) A Kt. 76. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fegyelmi büntetés lehet)

"e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától;"

58. § (1) A Kt. 76. §-a (6) bekezdésének második-harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni."

(2) A Kt. 76. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését, előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárás során a tanulót a szülő, illetőleg más megbízott is képviselheti. A fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, illetve a szülő vagy a megbízott ismételt, szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló vagy a szülő kezdeményezésére a fegyelmi eljárást meg kell indítani és le kell folytatni."

59. § A Kt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"77. § (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg

a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének ötven százalékát,

b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét.

(3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, illetve a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(4) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének, illetve a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

60. § A Kt. 78. §-át megelőző alcím, valamint 78. §-ának helyébe a következő alcím, illetve § lép:

"A tanulók elfoglaltságához igazodó iskolai nevelésre és oktatásra vonatkozó külön rendelkezések

78. § (1) Azok, akik nem tankötelesek, és a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt venni, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltsághoz, a meglévő ismeretekhez, az életkorhoz igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdhetik meg, illetve folytathatják tanulmányaikat.

(2) Az iskolai tanulmányok attól az évtől kezdődően, amelyben a tanuló

a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,

b) tíz évfolyamos általános iskola esetén tizenkilencedik,

c) középiskola és szakiskola esetén huszonharmadik

életévét betölti, kizárólag felnőttoktatás keretében folytatható. A c) pontban meghatározott határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettőt. Testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az a)-c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani.

(3) A tankötelezettség megszűnése után a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen - dönti el, hogy az iskolai tanulmányait a (2) bekezdésben meghatározott időpontig a nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy a felnőttoktatásban folytatja.

(4) A felnőttoktatás megszervezhető

a) az e célra létesített - e törvény 20. §-a (1) bekezdésének b)-f) pontjában felsorolt - iskolákban, illetve

b) a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási tagozatán, osztályában, csoportjában.

(5) A felnőttoktatásban a tizenhat-húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető.

(6) A felnőttoktatásban a nevelés és oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos (például távoktatás) munkarendje szerint.

(7) A felnőttoktatásban

a) az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet,

b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a száznyolcvanöt tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - az iskola által előírt - napokkal együtt kell számítani, s nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket,

c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, a tanórán kívüli foglalkozásra, a mindennapos testedzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező."

61. § (1) A Kt. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az engedély kiadásáról óvoda, általános iskola és alapfokú művészetoktatási intézmény esetén az intézmény székhelye szerint illetékes jegyző, középiskola, szakiskola gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, többcélú intézmény nevelési-oktatási intézménye és kollégium esetén az intézmény székhelye szerint illetékes főjegyző dönt. A jegyző, főjegyző döntése előtt a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői véleményt az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat. Az engedély kiadásával összefüggő eljárás költségeit a kérelem benyújtója viseli."

(2) A Kt. 79. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az engedély kiadása akkor tagadható meg, ha a nevelési-oktatási intézmény)

"a) nevelési, illetve pedagógiai programja az e törvényben, szakmai programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak nem felel meg;"

(3) A Kt. 79. §-a (6) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Költségvetési szerv esetén a jegyző, főjegyző megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából."

62. § (1) A Kt. 81. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn

a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és ennek megfelelően a felvétel előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a foglalkozási, illetve pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket, és korlátozhatja, kizárhatja az e törvény 19. §-a (1) bekezdésének c) pontjában szabályozott jog gyakorlását, a szervezeti és működési szabályzatban az alkalmazottakra, a házirendben a gyermekekre, tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg;

b) és az iskola tananyagában a hitoktatás tantárgy szerepel, a hitoktatónak, illetve a hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, illetve a hitélettel kapcsolatos felsőfokú (pl. lelkész, teológus) képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie;

c) nem kell alkalmazni iskolaalapításnál és fenntartásnál a középtávú beiskolázási tervre [26. § (2)-(3) bek., 28. § (2) bek.] vonatkozó rendelkezéseket, a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a 46. §-t, a 65. § (2) bekezdésének első, valamint harmadik-ötödik mondatát, a 66. § (2) bekezdését, valamint a 68. § (3) bekezdését, továbbá (4) bekezdésének első mondatát; a vezetői kiválasztásra vonatkozó rendelkezések közül a 18. § (8) bekezdését és az osztály-, csoport létszámokat meghatározó 3. számú mellékletet;

d) az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, illetőleg a kollégiumi tagsági viszony fenntartása - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan - írásbeli megállapodásban - e törvény 74-75. §-ától el lehet térni;

e) a nevelési-oktatási intézmény - a fenntartó és a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzat között létrejött írásbeli megállapodás (a továbbiakban: közoktatási megállapodás) keretei között - részt vehet az e törvényben meghatározott önkormányzati feladatok megvalósításában. A közoktatási megállapodás keretében a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, és a megállapodás keretei között nem lehet alkalmazni a d) pontban foglaltakat. Az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzattal lehet közoktatási megállapodást kötni."

(2) A Kt. 81. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közoktatási megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg azzal a megkötéssel, hogy a megállapodásnak tartalmaznia kell:)

"e) a fenntartó által a feladatellátáshoz igénybe vehető forrásokat, valamint az ehhez nyújtott kiegészítő támogatás összegét, továbbá azokat a szolgáltatásokat, amelyek a megállapodás alapján a gyermekek, tanulók, szülők részére ingyenessé válnak, illetőleg amelyeket térítési díjért vehetnek igénybe."

(3) A Kt. 81. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A kiegészítő támogatás összegét oly módon kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az átvállalt feladatoknak - a megállapodásban meghatározott gyermek, illetve tanulólétszám keretein belül - e törvény 114-115. §-ában és 117. §-ában meghatározottak szerinti ingyenes, illetve térítési díj ellenében való ellátását.

(5) A közoktatási megállapodásban kikötött időszaknak biztosítania kell, hogy az érdekelt gyermekek az óvodát, illetőleg a tanulók az iskolai tanulmányaikat a megállapodás alapján be tudják fejezni.

(6) A közoktatási megállapodásra egyebekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének a megbízásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A közoktatási megállapodást a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(8) A művelődési és közoktatási miniszter is köthet közoktatási megállapodást akkor, ha a közoktatási intézmény térségi vagy országos feladatot lát el, feltéve, hogy a közoktatási intézmény fenntartója - az (1) bekezdés e) pontja szerint - sikertelenül kezdeményezte a közoktatási megállapodás megkötését.

(9) Szakközépiskola vagy szakiskola esetén a művelődési és közoktatási miniszter a munkaügyi miniszterrel és a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben köthet közoktatási megállapodást.

(10) A művelődési és közoktatási miniszter az országos kisebbségi önkormányzattal is köthet közoktatási megállapodást. A művelődési és közoktatási miniszter köteles közoktatási megállapodást kötni az országos kisebbségi önkormányzattal, ha a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók iskolai, kollégiumi ellátása az önkormányzati feladatellátás keretében nem megoldott."

63. § A Kt. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"82. § (1) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét vagy a pedagógiai szakmai szolgáltató intézményt nem a helyi önkormányzat vagy nem állami szerv tartja fenn, tevékenységére alkalmazni kell a 80. § (1)-(3) bekezdését és (5) bekezdésének második mondatát, a 81. § (1) bekezdésének e) pontjában, valamint (7)-(8) és (10) bekezdésében foglaltakat.

(2) A 81. § (8)-(10) bekezdésében és az e §-ban meghatározott közoktatási megállapodás megkötéséhez be kell szerezni a pénzügyminiszter egyetértését.

(3) Az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények tekintetében a székhely szerint illetékes főjegyző ellátja az e törvény 80. §-ában, valamint az (1) bekezdésben meghatározott jogköröket."

64. § (1) A Kt. 83. §-ának (2) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

"Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik."

(2) A Kt. 83. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (8) bekezdés számozása (9) bekezdésre módosul:

"(8) A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé. A közlésre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja."

65. § (1) A Kt. 84. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját vagy a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát nem hagyja jóvá, a nevelőtestület, szakalkalmazotti értekezlet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a döntés felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a bíróságtól."

(2) A Kt. 84. §-ának (4) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:

"A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el."

(3) A Kt. 84. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6) bekezdésre módosul:

"(5) A független vizsgabizottság, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő, illetve a tanuló a főjegyzőhöz - a döntést követő három munkanapon belül - jogszabálysértésre hivatkozással törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a főjegyző három munkanapon belül bírálja el. Eljárására e törvény 83. §-ának (6)-(8) bekezdését, 84. §-ának (4) bekezdését, 104. §-ának (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a törvényességi kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs."

66. § (1) A Kt. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges általános iskolai neveléséről és oktatásáról."

(2) A Kt. 86. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (4) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni

a) a kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátásról,

b) a középiskolai és a szakiskolai ellátásról,

c) a nemzeti és etnikai kisebbség középiskolai és szakiskolai ellátásáról,

d) a felnőttoktatásról,

e) az alapfokú művészetoktatásról,

f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadásról, a nevelési tanácsadásról, a logopédiai szolgáltatásról, a gyógytestnevelésről

abban az esetben, ha a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a feladat ellátását nem vállalja, illetve a feladat ellátása a megye, főváros területén nem megoldott.

(4) Ha a fővárosi önkormányzat és fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni:

a) az enyhe értelmi fogyatékos tanulók általános iskolai oktatásáról;

b) az alapfokú művészetoktatásról;

c) az általános iskolai felnőttoktatásról;

d) a nevelési tanácsadásról, logopédiai szolgáltatásról és gyógytestnevelésről."

67. § A Kt. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"87. § (1) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni

a) azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei,

b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről,

c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról,

d) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról,

e) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, továbbá kollégiumi ellátásáról,

f) a képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekről,

g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról,

h) az e)-f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat működtetéséről.

(2) Ha a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében.

(3) A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértői és rehabilitációs tevékenység ellátásáról. Az országos szakértői és rehabilitációs feladatokat jogszabály határozza meg.

(4) A fővárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről."

68. § A Kt. 88. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"88. § (1) A fővárosi önkormányzat a fővárosi kerületi önkormányzatok, a megyei önkormányzat a megye területén működő helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével - a közoktatási feladatok megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés előkészítését szolgáló - feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet (a továbbiakban: fejlesztési terv) készít. A fejlesztési terv készítésénél a fővárosi, megyei statisztikai hivatal, munkaügyi központ (a továbbiakban együtt: közreműködők), a területi gazdasági kamara, a fővárosi, megyei szülői és diákszervezet, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a fővárosi, megyei szintű pedagógus szakszervezet véleményét ki kell kérni. A fejlesztési tervet a megyei önkormányzat és a megyei jogú város saját területére elkészíti, majd az egyeztető bizottságban együttesen hagyja jóvá. A fejlesztési terv elkészítéséhez véleményt nyilváníthat, és az elkészítésében közreműködhet az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzat. A fejlesztési terv elkészítéséhez be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A fővárosi önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat megkeresésére a közreműködők kötelesek a fejlesztési terv elkészítéséhez szükséges adatokat szolgáltatni. A fővárosi fejlesztési tervet a fővárosi önkormányzat, a megyei fejlesztési tervet a megyei önkormányzat ajánlás formájában, határozattal adja ki. E bekezdés alkalmazásában szülői és diákszervezet, pedagógus szakmai szervezet az a szervezet, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a fővárosi, megyei önkormányzatnál bejelentkezett.

(2) A fejlesztési terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszervezésének helyzetértékelését, a megoldásra váró feladatokat, továbbá a főváros, illetve a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázási tervet. A beiskolázási tervben kell meghatározni - a tanulói létszám várható alakulására tekintettel - az egyes iskolatípusok összes befogadó képességét, az egyes iskoláknak a tankötelezettség teljesítésében, illetőleg a továbbtanulás feltételeinek megteremtésében való faladatát.

(3) A fejlesztési terv legalább hatéves időszakra készül.

(4) Az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el.

(5) A helyi önkormányzat új közoktatási intézményt akkor létesíthet, a meglévő intézmény feladatát akkor bővítheti, ha a működés megkezdéséhez, illetve az új feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, valamint a költségvetési fedezet rendelkezésre áll, illetve megteremthető. A döntéshez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét.

(6) A helyi önkormányzat a közoktatási intézményét, illetve egyes szolgáltatás ellátását akkor szüntetheti meg, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról továbbra is megfelelő színvonalon gondoskodik oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét.

(7) A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartóknak, ha azoknak a gyermekeknek, tanulóknak, akiknek a szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a szolgáltatást továbbra is megfelelő színvonalon biztosítja oly módon, hogy annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet. Ennek eldöntéséhez be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét.

(8) Ha községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel a 86. § (3) bekezdésében felsorolt feladat ellátását nem vállalja, értesíti a fővárosi, megyei önkormányzatot a feladat átadásáról, amely a (6) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével, a 102. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás megtartásával dönt arról, hogy szükséges-e az átvett feladathoz a feladatot ellátó intézmény további működtetése. A fővárosi, megyei önkormányzat kérésére a feladatot átadó önkormányzat az átadott feladat ellátását szolgáló intézmény vagyonát köteles használatra átengedni a fővárosi, megyei önkormányzatnak. Az átadás ingyenesen történik. A feladat és a használat átadásának időpontja - a felek eltérő megállapodásának hiányában - nevelési-oktatási feladat és intézmény esetén a bejelentést követő év július 1-je, más közoktatási feladat és intézmény esetén pedig a bejelentést követő év január 1-je. Ha a feladatot többcélú intézmény keretében látja el a községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzat, és a feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon nem osztható meg, a fővárosi, megyei önkormányzat kérésére az intézmény teljes vagyonát - az intézmény által ellátott feladatokkal együtt - használatra át kell engedni. Az e bekezdésben szabályozott használatba adás ideje tíz évnél nem lehet rövidebb. A használatba adásra egyebekben a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) Ha a fővárosi, megyei önkormányzat a (8) bekezdésben meghatározottak szerint nem kéri a használati jog átengedését, az intézmény vagyona csak akkor idegeníthető el, ha a tulajdonos helyi önkormányzat a 86. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak intézményfenntartóként tesz eleget. Az intézmény elidegenítésekor elővásárlási jog illeti meg azt, aki az intézményi vagyont továbbra is közoktatási feladat ellátására használja fel. Az így megvásárolt ingatlanra tíz évre szóló elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

(10) Ha az óvodában, iskolában nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás folyik, a (6)-(8) bekezdésben meghatározott döntéshez a helyi önkormányzatnak be kell szereznie az intézmény székhelye szerint illetékes helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését és az országos kisebbségi önkormányzat véleményét.

(11) Ha a nevelési-oktatási intézmény jogutódlással szűnik meg, a megszűnés nem érinti a gyermek óvodai elhelyezését, tanulói jogviszonyát, kollégiumi tagsági viszonyát. Abban az esetben, ha a szülő nem akarja a jogutód nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermekét, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, a helyi önkormányzat a (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megjelöli azt a nevelési-oktatási intézményt, amelybe a szülő - a nevelési-oktatási intézmény megszűnése előtt - kérheti gyermeke átvételét. A megjelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője a gyermek, tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg."

69. § A Kt. 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"91. § (1) A főjegyző

a) másodfokon elbírálja a független vizsgabizottság, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga vizsgabizottságának döntése ellen benyújtott törvényességi kérelmet;

b) rendkívüli szünet elrendelését kezdeményezi a művelődési és közoktatási miniszternél, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges; a főjegyző kezdeményezéséhez - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét; ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzatok jegyzőit.

(2) A főjegyző, továbbá a megyei jogú város jegyzője

a) közreműködik - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - az érettségi vizsgák előkészítésében, megtartásában;

b) közreműködik a közoktatási információs rendszer működtetésében.

(3) A főjegyző elkészíti és vezeti a nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények jegyzékét, és minden év augusztus 31-éig megküldi a fővárosi, megyei egészségbiztosítási pénztárnak, továbbá a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményen keresztül gondoskodik arról, hogy azt az érdekeltek megtekinthessék.

(4) A közoktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője

a) közreműködik az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban folyó pedagógiai tevékenységgel összefüggő mérési, értékelési feladatok szervezésében;

b) elbírálja a 83. § (4) bekezdésében felsorolt kérelmeket;

c) az alapműveltségi vizsga vizsgaszabályzatában foglaltak szerint közreműködik az alapműveltségi vizsga előkészítésében, megtartásában;

d) ellátja a helyi önkormányzat fenntartásában lévő közoktatási intézmény vezetőjének kiválasztásával kapcsolatos nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával összefüggő előkészítő feladatokat;

e) tájékoztatja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságot arról, hogy melyik az az - e törvény 30. §-ának (1)-(2) bekezdésében felsorolt - intézmény, amelyik rendelkezik a fogyatékos gyermek, tanuló különleges gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel;

f) segíti és ellenőrzi a nevelési-oktatási intézményeknek a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésére irányuló tevékenységét, a tanuló- és gyermekbalesetek jegyzőkönyveit félévenként megküldi a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba;

g) tájékoztatja a művelődési és közoktatási minisztert szakközépiskola és szakiskola esetén a munkaügyi minisztert, illetve a szakirány szerint illetékes minisztert közoktatási intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről;

h) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe, feladatkörébe utal.

(5) A jegyző a nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák és általános iskolák nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével, továbbá a működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott jogerős határozatának egy példányát megküldi a főjegyzőnek.

(6) Az (2) bekezdés a)-b) pontjában és a (4) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző, főjegyző jogszabályban meghatározottak szerint igénybe veszi, ennek hiányában megállapodás alapján igénybe veheti az e törvényben szabályozott névjegyzékekben szereplő szakértő, illetve a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény közreműködését.

(7) A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes

a) polgármester a tankötelezettség ideje alatt segítséget nyújt a szülőnek gyermeke iskolai elhelyezéséhez és utaztatásához, ha a településen nem működik a tankötelezettség végéig nevelő és oktató iskola;

b) jegyző

- az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételre köteles, a tanköteles és a képzési kötelezettség alá eső gyermekekről, tanulókról nyilvántartást vezet, és figyelemmel kíséri az e törvény 14. §-a (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kötelezettségek teljesítését,

- az óvodás és a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának,

- bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételt, a tankötelezettség vagy a képzési kötelezettség teljesítését, ha a szülő nem tesz eleget kötelességének.

(8) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek esetén a jegyző a településen működő nevelési-oktatási intézményekben rendkívüli szünet elrendelését kezdeményezi a művelődési és közoktatási miniszternél. Intézkedése előtt - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt intézményfenntartók véleményét; ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt intézményfenntartókat.

(9) A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes önkormányzat - ha e törvény másképp nem rendelkezik - megtéríti a kötelező felvételt biztosító óvodába, illetve a kötelező felvételt biztosító iskolába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérő személyről a gyermek, tanuló részére, ha az óvoda, iskola a településen kívül található, és az óvodába, iskolába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja."

70. § (1) A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A művelődési és közoktatási miniszter)

"a) kiadja - az Országos Köznevelési Tanács javaslatára, és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után - a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét, továbbá az Alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját; továbbá - az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, az Országos Köznevelési Tanács és a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérése után - a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét és a Nemzeti és etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvét és ellátja a felülvizsgálatukkal kapcsolatos feladatokat;

b) rendszeresen, de legalább három évenként - az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Kisebbségi Bizottság közreműködésével - értékeli az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti alaptanterv bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat, szükség esetén - az Országos Köznevelési Tanács, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekeket, tanulókat érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésével, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményének kikérésével kezdeményezi a Kormánynál a szükséges módosítást; továbbá gondoskodik - nemzeti, etnikai kisebbség óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával - óvodai nevelési programok és iskolai tantervek kidolgoztatásáról;"

(2) A Kt. 93. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A művelődési és közoktatási miniszter)

"f) az Országos Köznevelési Tanács előterjesztésére dönt - a szakképzés kivételével - könyv tankönyvjegyzékbe, eszköz taneszközjegyzékbe történő felvételéről, gondoskodik ezeknek a jegyzékeknek közzétételéről, valamint kiadja a közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékét, és gondozza azt;"

(3) A Kt. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a költségvetésének terhére - a szakképzési évfolyamok kivételével - országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérések, átvilágítások, elemzések készítését rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről tájékoztassa."

71. § (1) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza)

"a) a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatása irányelve, a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve, a Fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve, továbbá az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja bevezetését és kiadását, a 93. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott eljárási szabályok megtartásával, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve, a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatása irányelve kiadásához be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését;"

(2) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének b) pontja a következő szöveggel egészül ki:

(A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza)

"a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatokat, illetőleg a balesetek kivizsgálásával, nyilvántartásával és jelentésével összefüggő tevékenységet;"

(3) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza)

"c) az országos mérési feladatok ellátásának rendjét;"

(4) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza)

"e) a tankönyvvé nyilvánítás feltételeit, rendjét, a tankönyvjegyzék elkészítését és kiadását, a tankönyvjegyzékből való törlés és a tankönyvtámogatás rendjét, továbbá szakképzés kivételével a taneszközzé nyilvánítás és törlés rendjét, a taneszközjegyzék elkészítését és kiadását, a kötelező eszköz-felszerelési jegyzék kiadását,"

(5) A Kt. 94. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A művelődési és közoktatási miniszter szabályozza)

"g) a szakmai vizsga és az érettségi vizsga kivételével a vizsgák rendjét, továbbá az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeinek kiadását,"

(6) A Kt. 94. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Kormány rendeletben szabályozza

a) az Óvodai nevelés országos alapprogramjának bevezetését és kiadását;

b) a Nemzeti alaptanterv bevezetését és kiadását;

c) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának bevezetését és kiadását;

d) a diákigazolvány kiadásával és használatával kapcsolatos kérdéseket;

e) a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének létrehozását és működtetését;

f) a pedagógus-szakvizsga bevezetését, a pedagógus továbbképzés rendszerét, a továbbképzésben résztvevők juttatásait, kedvezményeit;

g) a pedagógusok részére pedagógiai szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat stb.) vásárlásához nyújtott hozzájárulás igénybevételének feltételeit és a költségek elszámolásának szabályait.

(4) Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának és a Nemzeti alaptanterv Kormány részére történő benyújtásához be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács - a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését-oktatását érintő kérdésekben - az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését, továbbá a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.

(5) A (3) bekezdés a)-c) és f) pontjában meghatározott kormányrendeleteknek a Kormány részére történő benyújtásához - a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai nevelését, oktatását érintő kérdésekben - be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzatok egyetértését."

72. § (1) A Kt. 95. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A művelődési és közoktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata)

"b) a szakmai vizsgák kivételével az országos vizsgarendszer létrehozása, működtetése, fejlesztése és korszerűsítése,"

(2) A Kt. 95. §-a a következő f)-g) ponttal egészül ki:

(A művelődési és közoktatási miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladata)

"f) a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetők ismereteinek megújításához szükséges továbbképzés feltételeinek megteremtése, továbbá a közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzésének segítése;

g) a fővárosi, megyei fejlesztési tervek előkészítéséhez szakmai segítség nyújtása;"

(3) A Kt. 95. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A művelődési és közoktatási miniszter (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátásában közreműködnek az országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények.

(3) A művelődési és közoktatási miniszter - az Országos Diákjogi Tanács közreműködésével - három évenként összehívja az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatok - amelyik nevelési-oktatási intézményben diákönkormányzat nem működik, az iskolai, kollégiumi tanulóközösségek legalább húszszázalékos tanulói részvétellel megtartott tanulói közgyűlésen megválasztott - küldötteiből álló diákparlamentet. A diákparlament a diákok közoktatással kapcsolatos országos tájékoztató fóruma, amely az Országos Diákjogi Tanács előterjesztésében áttekinti a tanulói jogok érvényesülését, és ajánlást fogadhat el, melyben megfogalmazza véleményét, javaslatát.

(4) A művelődési és közoktatási miniszter határozattal

a) kérelemre vagy hivatalból intézkedik az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga megszervezésével, megtartásával összefüggésben, ha az intézkedés megtétele nélkül országos szinten veszélybe kerül az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga jogszabályok szerinti lebonyolítása,

b) rendkívüli szünetet rendelhet el - a főjegyző, jegyző kezdeményezésére - az ország, a megye, főváros vagy egyes település nevelési-oktatási intézményeiben.

(5) A művelődési és közoktatási miniszter - ha e nélkül a szükséges intézkedés megtételére nincs lehetőség - a (4) bekezdésben meghatározott intézkedései során a vizsgaszabályzatban, illetőleg a tanév rendjében foglaltaktól - az adott ügy elintézéséhez szükséges mértékben - eltérő intézkedést is hozhat. A művelődési és közoktatási miniszter döntését három munkanapon belül köteles meghozni. A határozat előzetesen végrehajthatóvá nyilvánítható."

73. § A Kt. 96-97 §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Kt. a 97. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"96. § (1) A közoktatással kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében Országos Köznevelési Tanács működik közre. Az Országos Köznevelési Tanács döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos szakértői testület.

(2) Az Országos Köznevelési Tanács figyelemmel kíséri a közoktatás helyzetét, javaslatot készít, állást foglal a közoktatással összefüggő oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési kérdésekben.

(3) Az Országos Köznevelési Tanács feladata különösen

a) állást foglal a tantervi szabályozás kérdéseiben,

b) figyelemmel kíséri az Óvodai nevelés országos alap-programjának és a Nemzeti alaptantervnek az alkalmazását, kezdeményezi felülvizsgálatukat,

c) javaslatot tesz könyv tankönyvjegyzékbe történő felvételére,

d) figyelemmel kíséri a közoktatás színvonalának alakulását, a közoktatás fejlesztését szolgáló kutatási feladatokat kezdeményez,

e) javaslatot tesz a közoktatást érintő szakmai kérdésekben, a művelődési és közoktatási miniszternek,

f) évente jelentést tesz közzé a közoktatás helyzetéről.

(4) Az Országos Köznevelési Tanácsnak huszonegy rendes és hét póttagja van. Az Országos Köznevelési Tanács tagjait a művelődési és közoktatási miniszter kéri fel a következők szerint: három tagját saját választása, tíz tagját és három póttagját az országos pedagógiai szakmai szervezetek, hat tagját és három póttagját a pedagógusképző felsőoktatási intézmények, kettő tagját és egy póttagját pedig a Magyar Tudományos Akadémia jelölése alapján. A felkérés - a miniszter által választott tagok kivételével, akiknek felkérése az érintett miniszter megbízásának lejártával megszűnik - öt évre szól. A jelölésben azok az országos pedagógiai szakmai szervezetek vehetnek részt, amelyek alapszabályuk és bírósági nyilvántartásba vételük igazolásával az Országos Köznevelési Tanács titkárságán bejelentkeztek. Az országos pedagógiai szakmai szervezetek és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények által delegált tagokat a következő eljárás szerint kell megállapítani:

a) minden érdekelt egy-egy jelöltre tehet javaslatot,

b) a jelöléseket - szétválasztva az országos pedagógiai szakmai szervezetek, illetve a pedagógusképző felsőoktatási intézmények jelöltjeit - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium összegyűjti és megküldi a javaslattevőknek,

c) a javaslattevő megjelöli azt a tíz, illetve hat személyt, akit az Országos Köznevelési Tanácsba javasol,

d) az Országos Köznevelési Tanács rendes tagja - az országos pedagógiai szakmai szervezetek jelöltjei közül - az a tíz, illetve - a pedagógusképző felsőoktatási intézmények jelöltjei közül - az a hat személy lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta, póttagja pedig a további három-három jelölt, azonos számú szavazatok esetén a sorrendet sorsolással kell eldönteni,

e) a szavazatok összesítését és a sorsolást - közjegyző jelenlétében - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium végzi.

(5) Az Országos Köznevelési Tanács keretei között állandó és ideiglenes szakmai és szakértői bizottságok működhetnek. Az Országos Köznevelési Tanács állandó bizottságai:

a) Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság a pedagógusok, a közoktatási intézményvezetők, a közoktatás állami és önkormányzati irányítási feladataiban közreműködők továbbképzésével, átképzésével kapcsolatos döntéseinek előkészítésére. Az Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság kilenc tagból áll, melyből ötöt az Országos Köznevelési Tanács, egyet-egyet a belügyminiszter, a művelődési és közoktatási miniszter, a munkaügyi miniszter, illetve a pénzügyminiszter delegál. Az Országos Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Bizottság egyetértését be kell szerezni a pedagógus-továbbképzés rendszerének létrehozásával kapcsolatos előterjesztésnek a Kormány részére történő benyújtása előtt,

b) Országos Érettségi Vizsgabizottság, az érettségi vizsga általános követelményeinek meghatározásával kapcsolatos előkészítő feladatok ellátására. Az Országos Érettségi Vizsgabizottság hat tagú, melyből három tagot az Országos Köznevelési Tanács, három tagot a Felsőoktatási és Tudományos Tanács delegál.

(6) Az (5) bekezdésben szabályozott állandó bizottságok tagjainak megbízása - a miniszterek által delegált tagok kivételével, akiknek a megbízatása a miniszter megbízásának lejártával megszűnik - az Országos Köznevelési Tanács tagjai megbízásával azonos időtartamig szól.

(7) Az Országos Köznevelési Tanács, illetve bizottságai megválasztják tisztségviselőiket, meghatározzák működésük rendjét, ennek keretein belül meghatározhatják a megbízatás megszűnésének egyéb eseteit.

(8) Az Országos Köznevelési Tanács munkáját titkárság segíti. Az Országos Köznevelési Tanács működéséhez szükséges feltételekről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium gondoskodik.

A Közoktatáspolitikai Tanács

97. § (1) A Közoktatáspolitikai Tanács a művelődési és közoktatási miniszter közoktatáspolitikai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. A Közoktatáspolitikai Tanács a (2) bekezdésben felsorolt bármely tagjának kezdeményezésére jogosult állást foglalni, javaslatot tenni - a közalkalmazotti jogviszonnyal és a munkaviszonnyal kapcsolatos érdekegyeztetés körébe tartozó kérdések kivételével - a közoktatást érintő bármilyen kérdésben.

(2) A Közoktatáspolitikai Tanács tagjai

a) az országos pedagógus szakmai szervezetek,

b) az országos pedagógus szakszervezetek,

c) az országos szülői szervezetek,

d) az országos diákszervezetek,

e) a helyi önkormányzatok érdekképviseleti szervezetei,

f) az országos kisebbségi önkormányzatok,

g) a nem állami, nem önkormányzati iskolafenntartók,

négy-négy, továbbá

h) a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és más, az oktatásban érdekelt minisztérium, országos hatáskörű szerv egy-egy

delegált képviselője. E bekezdés alkalmazásában pedagógus szakmai szervezeten, szülői szervezeten, diákszervezeten azt a szervezetet kell érteni, amelyik alapszabályának és bírósági nyilvántartásba vételének igazolásával a Közoktatáspolitikai Tanács titkárságán bejelentkezett.

(3) A Közoktatáspolitikai Tanács megválasztja tisztségviselőit, meghatározza működésének rendjét.

(4) A Közoktatáspolitikai Tanács munkáját titkárság segíti. A Közoktatáspolitikai Tanács működéséhez szükséges feltételekről a Művelődési és Közoktatási Minisztérium gondoskodik."

74. § A Kt. 98. §-a előtt található alcím és 98. §-a helyébe a következő alcím, illetőleg rendelkezés lép:

"Szakmai bizottságok

98. § (1) A művelődési és közoktatási miniszternek a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai oktatással, kollégiumi neveléssel kapcsolatos döntéseinek előkészítésében Országos Kisebbségi Bizottság vesz részt. Az Országos Kisebbségi Bizottságba egy-egy tagot delegál minden országos kisebbségi önkormányzat. Az Országos Kisebbségi Bizottság jogállása megegyezik az Országos Köznevelési Tanács jogállásával.

(2) A művelődési és közoktatási miniszter tanulói jogokkal összefüggő döntéseinek előkészítésében Országos Diákjogi Tanács működik közre. Az Országos Diákjogi Tanács véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet, állást foglalhat a tanulói jogokat érintő bármilyen kérdésben. Az Országos Diákjogi Tanács kilenc tagból áll, amelynek három tagját a művelődési és közoktatási miniszter, három tagját a hat-tizennégy éves, három tagját pedig a tizenöt-tizennyolc éves tanulók képviseletét ellátó országos diákszervezetek delegálják. E bekezdés alkalmazásában országos diákszervezet az, amelyben a tagok többsége az adott korosztályból kerül ki, továbbá alapszabályában meghatározott célja szerint, valamint tevékenységében a tanulók képviseletét vagy annak elősegítését látja el.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott bizottságok tagjainak megbízása - a miniszter által delegált tagok kivételével, akiknek a megbízatása a miniszter megbízásának lejártával megszűnik - a delegálók által meghatározott ideig, legfeljebb azonban három évre szól. A bizottságok megválasztják tisztségviselőiket, meghatározzák működésük rendjét, ennek keretein belül meghatározhatják a megbízatás megszűnésének egyéb eseteit. A bizottságok működéséhez szükséges feltételeket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium biztosítja."

75. § A Kt. 99. §-át megelőző alcím, valamint a 99-100. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"A közoktatás országos mérési feladatai

99. § (1) A közoktatás országos mérési feladatai különösen: a szakmai vizsga kivételével az országos vizsgarendszer működtetése, összehangolása, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményeinek meghatározása és felülvizsgálata, az országos vizsgarendszer fejlesztése és korszerűsítése, az értékelési tevékenység fejlesztése.

(2) A közoktatási intézmények országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzését az országos mérési feladatokon keresztül kell megvalósítani.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásával országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény bízható meg. A feladatok végrehajtásában - a fenntartóval kötött megállapodás alapján - közreműködhet az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény. Az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény fenntartójával az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény köthet megállapodást.

100. §. Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézményt a művelődési és közoktatási miniszter, szakképzés esetén - a szakképzési törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint - a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki."

76. § (1) A Kt. 101. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehető fel, aki az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének d)-e) pontjában meghatározott tanári, érettségi vizsga esetén egyetemi szintű tanári - mérnöktanári, műszaki tanári - végzettséggel és szakképesítéssel, továbbá pedagógus szakvizsgával és tíz év pedagógus-munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik."

(2) A Kt. 101. §-a (6) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Szakképzés tekintetében az Országos szakértői névjegyzéket a szakképesítésért felelős miniszter készíti el és adja ki."

77. § (1) A Kt. 102. §-ának (1) bekezdése a következő második mondattal egészül ki:

"Ha a fenntartó legalább hat évfolyammal működő általános iskolát vagy középiskolát, illetve szakiskolát tart fenn, a fenntartói irányítással összefüggő döntés-előkészítő munkában - az e törvény 17. §-a alapján pedagógus-munkakör betöltésére jogosító - felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személynek kell közreműködnie."

(2) A Kt. 102. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

[A fenntartó

a) dönt...]

"az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról;"

(3) A Kt. 102. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fenntartó)

"c) ellenőrzi a közoktatási intézmény gazdálkodását és működésének törvényességét, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi, megyei főjegyzőnek;"

(4) A Kt. 102. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fenntartó)

"e) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját, jogszabályban meghatározott esetben munkatervét;"

(5) A Kt. 102. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A fenntartó a Nemzeti alaptanterv és az alapműveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga általános vizsgakövetelményei alapján tantervet készíthet, amelyik tartalmazhatja a település (táj, térség) sajátos nyelvi, történelmi, kulturális, népismereti, illetve a fenntartó által fontosnak tartott más ismereteket, tananyagot.

(7) Ha a fenntartó helyi önkormányzat, az iskolák pedagógiai programjának jóváhagyásánál vizsgálhatja, hogy a helyi tanterv az e törvény 46. §-ában foglaltak szerint biztosítja-e az iskolaváltást, a tanuló átvételét az általa fenntartott iskolákban.

(8) A fenntartó - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében - gondoskodik az iskolaszék, a szülői szervezet (közösség), továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat működési feltételeiről.

(9) A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá - a július-augusztus hónapok kivételével - nevelési évben

a) iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át,

b) iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg,

c) az iskola, kollégium, óvoda feladatait nem változtathatja meg.

(10) Ha a fenntartó helyi önkormányzat, a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény

a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához,

b) költségvetésének meghatározásához és módosításához,

c) az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez,

d) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásához,

e) a nevelési program, a pedagógiai program, a pedagógiai-művelődési program jóváhagyásához, és végrehajtásának értékeléséhez

beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Kisebbségi oktatási intézményben [121. § (6) bek.] - az előzőekben meghatározott munkamegosztás szerint - be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is."

78. § (1) A Kt. 104. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvényesség biztosítása keretében kell)

"a) ellenőrizni a házirend, valamint - a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével - más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet;"

(2) A Kt. 104. §-ának (2) bekezdése a következő negyedik mondattal egészül ki:

"Nem alkalmazhatók az e bekezdésben foglaltak, ha a döntés meghozatala óta több mint egy év eltelt, vagy ha a döntést a bíróság felülvizsgálta, továbbá, ha a döntés megsemmisítése jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. Ezekben az esetekben a fenntartó tájékoztatja a közoktatási intézmény vezetőjét megállapításairól, s a helyes eljárásról."

(3) A Kt. 104. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program végrehajtását, a nevelési-oktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét)

"a) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett pedagógiai mérések, értékelések, illetőleg az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített szakértői vélemény, továbbá az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga eredményei, illetve"

(alapján értékelheti.)

79. § (1) A Kt. 107. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közoktatási intézmény szakmai ellenőrzésében - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - az vehet részt, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben.

(2) Ha a szakmai ellenőrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik

a) az ellenőrzést a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot nemzeti, etnikai kisebbség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni;

b) a szakmai ellenőrzésről értesíteni kell az országos kisebbségi önkormányzatot, amelyik az e törvény 101. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltétellel rendelkező képviselőjével - akkor is, ha az nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben - részt vehet a szakmai ellenőrzésben."

(2) A Kt. 107. §-ának (3) bekezdése a következővel egészül ki:

"A (8) bekezdés a)-b) pontban meghatározott esetben a szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell a közoktatási intézmény fenntartóját, tájékoztatva arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet."

(3) A Kt. 107. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szakmai ellenőrzés megállapításait megkapja az, akit az ellenőrzés érintett, továbbá az, akinek a kezdeményezésére az ellenőrzés indult, valamint a (8) bekezdés f) pontja kivételével a fenntartó. Ha az ellenőrzés nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási intézményben folyik, a szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni az érdekelt helyi kisebbségi önkormányzatnak, valamint az országos kisebbségi önkormányzatnak."

(4) A Kt. 107. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő (8) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (8)-(9) bekezdés jelölése (9)-(10) bekezdésre módosul:

"(7) A szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával kell nyilvánosságra hozni."

(8) Szakmai ellenőrzést - a költségek biztosítása mellett - indíthat

a) országos, térségi, megyei, fővárosi szinten a művelődési és közoktatási miniszter, szakképzés tekintetében a munkaügyi miniszter, illetve a szakképesítésért felelős miniszter az országos oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat a közoktatás nemzeti, etnikai kisebbségi feladatai végrehajtásának értékelése,

b) megyei, fővárosi szinten a fővárosi, megyei önkormányzat a megyei, fővárosi fejlesztési terv, és az oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásának megismerése,

c) települési szinten a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, megvalósulásuk megismerése, a helyi kisebbségi önkormányzat a település nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai neveléssel, iskolai neveléssel és oktatással összefüggő feladatok végrehajtásának áttekintése,

d) intézményi szinten a fenntartó, a helyi oktatáspolitikai célkitűzések előkészítése, vagy a célkitűzések megvalósulásának megismerése, illetve az egyes intézményekben végzett nevelő és oktató munka színvonalának értékelése,

e) a közoktatási intézmény vezetője az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése,

f) a közoktatási intézmény alkalmazottja saját munkájának értékelése

céljából."

80. § A Kt. 108. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"108. § (1) A Magyar Köztársaság területén külföldi nevelési-oktatási intézmény akkor működhet, illetve akkor adhat ki külföldi bizonyítványt, ha abban az államban, ahonnan származik, az intézményt nevelési-oktatási intézménynek, az általa kiadott bizonyítványt pedig az ilyen nevelési-oktatási intézménynek megfelelő bizonyítványnak jogszerűen elismerik, s az elismerést hitelt érdemlően bizonyították.

(2) A nevelési-oktatási intézményt a művelődési és közoktatási miniszter veszi nyilvántartásba, illetőleg adja meg a fenntartónak a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt. A fenntartó - ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik - e törvény 37. §-ának (2) bekezdése alapján a nyilvántartásba vétel, 79. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján pedig a működés megkezdéséhez szükséges engedély kiadását kérheti. A külföldi nevelési-oktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó nevelő és oktató munkára, valamint annak ellenőrzésére, a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő ügyekre és döntésekre annak az államnak az előírásait kell alkalmazni, amelyik a nevelési-oktatási intézményt sajátjának elismerte.

(3) Magyar állampolgár a tankötelezettségét az (1) bekezdés szerinti iskolában, továbbá külföldön működő iskolában is teljesítheti. A külföldön létesített tanulói jogviszonyról a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző állít ki igazolást.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is működhet.

(5) Magyar állami óvodát, általános iskolát, középiskolát és kollégiumot külföldön a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, szakiskolát a Munkaügyi Minisztérium létesíthet és tarthat fenn, ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi.

(6) Magyar nevelési-oktatási intézmény külföldön a művelődési és közoktatási miniszter által - szakközépiskola és szakiskola esetén a munkaügyi miniszter egyetértésével - adott engedéllyel alapítható, ha a működés helye szerinti állam belső joga vagy nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi, s ezt hitelt érdemlően bizonyítják. Ha a magyar nevelési-oktatási intézmény székhelye külföldön, magyar külképviseleten van, a nyilvántartásba vétellel és a működés megkezdésével kapcsolatos engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A külföldön működő magyar nevelési-oktatási intézmény létesítéséhez és működéséhez adott engedélyben meg kell határozni, az alapítás és működés feltételeit. A külföldön működő magyar nevelési-oktatási intézményt a művelődési és közoktatási miniszter nyilvántartásba veszi és gyakorolja az e törvény 80. §-ában meghatározott jogköröket.

(7) Az e törvény 4. §-ának (6) bekezdésében szabályozott költségvetési támogatás az (1) bekezdésben meghatározott nevelési-oktatási intézménybe felvett magyar állampolgárok után is megilleti a fenntartót. Megilleti a fenntartót a költségvetési támogatás a külföldön, magyar képviseleten működő óvodába, iskolába felvett magyar állampolgár után is, ha szülője hivatalos állami kiküldetés alapján tartózkodik külföldön.

(8) A Magyar Köztársaság területén az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási intézményeken kívül más közoktatási intézmény is működhet, ha a közoktatási intézményt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - az e törvény 37. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint - nyilvántartásba vette.

(9) Külföldi közoktatási intézmény fenntartójával a művelődési és közoktatási miniszter köthet közoktatási megállapodást.

(10) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó ideiglenes menedéket élvezők gyermekei részére a művelődési és közoktatási miniszter - a belügyminiszter egyetértésével - ideiglenes működési engedély kiadásával engedélyezheti nevelési-oktatási intézmény működését az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is. Az ideiglenes működési engedély egy évre szól és több alkalommal is meghosszabbítható. Az ideiglenes működési engedély iránti kérelmet a Belügyminisztérium nyújtja be. Az ideiglenes működési engedély kiadásával egyidejűleg a nevelési-oktatási intézményt nyilvántartásba kell venni. Az ideiglenes működési engedélyben a művelődési és közoktatási miniszter tudomásul veszi, hogy az ideiglenes menedéket élvezők a Magyar Köztársaság területén gyermekeik részére megszervezték az óvodai nevelést vagy iskolai oktatást. Az ideiglenes működési engedély nem jelenti annak elismerését, hogy a nevelési-oktatási intézmény megfelel annak az országnak az előírásainak, ahonnan az ideiglenes menedéket élvezők a Magyar Köztársaság területére érkeztek, továbbá nem jelenti az iskola által kiállított bizonyítványnak a Magyar Köztársaság részéről történő elismerését."

81. § A Kt. 110. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"110. § (1) A nem magyar állampolgár - az e törvényben meghatározottak szerint - akkor tanköteles Magyarországon, ha menekült, vagy ideiglenes menedéket élvez (a továbbiakban együtt: menekült), illetőleg bevándorlási engedéllyel vagy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik. A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni kell.

(2) Ha a nem magyar állampolgár menekültként tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, illetve bevándorlási engedéllyel rendelkezik, továbbá viszonosság alapján az is, aki huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik, a magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett veheti igénybe az e törvényben meghatározott közoktatási szolgáltatásokat.

(3) Az a nem magyar állampolgár, aki a Művelődési és Közoktatási Minisztérium meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igénybe.

(4) A Magyarországon működő diplomáciai vagy konzuli képviselet tagjának gyermeke viszonosság alapján mentesül az e törvényben meghatározott térítési díj és tandíj megfizetése alól. A viszonosság kérdéseiben a Külügyminisztérium foglal állást.

(5) Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(3) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik - az óvodai, iskolai és kollégiumi ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A közoktatási intézmény vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti."

82. § A Kt. 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar közoktatás iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt."

83. §[2]

84. § (1) A Kt. 114. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:)

b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon minden esetben, továbbá - a 115-116. §-ban meghatározott kivétellel - a szakiskolában és a középiskolában

- a tanórai foglalkozások [52. § (3)-(6) bekezdés];

- első szakképesítés megszerzésekor, továbbá - a 27. § (7) és (9) bekezdésében meghatározott esetben - a felzárkóztató oktatásban, illetve a munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretek átadásakor a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz;

- az első-tizedik évfolyamon az évfolyamismétlés, a tizenegy-tizenharmadik évfolyamon és a szakképzési évfolyamon első alkalommal évfolyamismétlés, továbbá második és további alkalommal az évfolyamismétlés abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette;

- az 52. § (6) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett tanórán kívüli foglalkozás, beleértve a tanulmányi és szakmai versenyeket, diáknapokat, az énekkart, kórust, a pedagógiai programban szereplő más művészeti tevékenységet, az iskolai sportkört, a mindennapos testedzést, a házibajnokságot, az iskolák közötti versenyt, bajnokságokat is;

- a tanítás kezdete előtti, az étkezés ideje alatti felügyelet, továbbá a tizedik évfolyam végéig a napközis és tanulószobai foglalkozás;

- a felvételi vizsga, az osztályozó vizsga, a köztes vizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsgálat;

- a tanulói jogviszony fennállása alatt az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és az első szakmai vizsga; valamint a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első alkalommal a javítóvizsga;

- az iskolai létesítményeknek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidő létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez;

c) kollégiumban a b) pontban meghatározott oktatásban való részvétel esetén

- a kollégiumi foglalkozások [53. § (7) bekezdés];

- a lakhatási feltételek biztosítása;

- a folyamatos pedagógiai és a rendszeres egészségügyi felügyelet;

- a kollégium létesítményeinek, eszközeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidős létesítmények stb.) használata az ingyenes szolgáltatások, a lakhatás igénybevételekor;

- testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos tanuló esetén az állapotának megfelelő teljes ellátás."

(2) A Kt. 114. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ingyenes a fejlesztő felkészítés [30. § (6) bekezdés], a pedagógiai szakszolgálatok (34. §) igénybevétele."

85. § A Kt. 116. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybe vehető szolgáltatások:)

"a) alapfokú művészetoktatásban a 115. §-ban meghatározottakat meghaladó tanórai foglalkozás, a huszonkettedik életév elérésétől pedig minden tanórai foglalkozás;

b) második és további szakképesítés megszerzésekor a 114. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában felsoroltak;

c) az óvodában, az iskolában, a kollégiumban a nevelési, illetőleg a pedagógiai programhoz, a helyi tantervhez (alaptevékenységhez) nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás;"

86. § A Kt. 116. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében tandíjért igénybe vehető szolgáltatások:)

"e) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga és szakmai vizsga - beleértve a javító- és pótlóvizsgát is -, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga."

87. § (1) A Kt. 117. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának

a) tizenöt-huszonöt százaléka a 115. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben;

b) öt-tíz százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven aluli tanulóknál;

c) tizenöt-harminc százaléka a 115. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben, tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál;

d) húsz-negyven százaléka a 115. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben;

e) huszonöt-ötven százaléka a 115. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott esetben."

(2) A Kt. 117. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A tandíj tanévenként nem haladhatja meg a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát."

88. § (1) A Kt. 118. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A központi költségvetés az állami szervek és a helyi önkormányzatok, valamint a nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási intézmények működéséhez - a gyermek-, tanulói létszámot, valamint az ellátott feladatokat figyelembe véve - normatív költségvetési hozzájárulást biztosít.

(4) A helyi önkormányzatok részére biztosított mindenkori éves normatív költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző második évben a helyi önkormányzatok által a közoktatásra fordított teljes kiadások - csökkentve a felhalmozási és tőkejellegű kiadások és az intézmények működési célú bevételei, valamint a központosított előirányzatok összegével - nyolcvan százaléka. A normatív hozzájárulások összegének el kell érniük az előző évi normatív hozzájárulások összegét. A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív költségvetési hozzájárulás összege nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív hozzájárulás. Az éves költségvetésről szóló törvény a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezetek és az egyéni vállalkozók tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.

(2) A Kt. 118. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az e törvény

- 24. §-ának (4) bekezdésében az óvodai foglalkozások, továbbá az 53. §-ának (4) bekezdésében a napközis vagy tanulószobai foglalkozás megszervezéséhez meghatározott időkeretet a szociális igazgatási feladatok ellátására rendelkezésre álló forrásokból meg kell növelni - és a szociális kiadások között elszámolni - abban az esetben, ha a gyermek napközbeni ellátása ezt szükségessé teszi, továbbá az

- 52. §-ának (6)-(7) bekezdésében, valamint (9)-(11) bekezdésében az iskolai nem kötelező (választható) tanórai foglalkozások, tanórán kívüli foglalkozások, egyéni foglalkozások, gyógytestnevelés megszervezéséhez, osztálybontásokhoz meghatározott időkeret,

- 53. §-ának (7) bekezdésében a kollégiumi foglalkozások megszervezésére meghatározott időkeret,

- az 1. számú melléklet alapján kötelezően foglalkoztatott vezetői és alkalmazotti létszám és a kötelező óraszám terhére szabadon felhasználható időkeret

a fenntartó egyetértésével megnövelhető, illetve a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma csökkenthető, valamint a 3. számú mellékletben meghatározott óvodai csoport, iskolai osztály létszáma a maximális létszámhoz képest csökkenthető (többletszolgáltatások), ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül, vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja.

(7) Az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmény után járó költségvetési hozzájárulás meghatározásánál e törvény rendelkezései mellett figyelembe kell venni a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény rendelkezéseit is.

89. § A Kt. 119. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A megyében a megyei és a megyei jogú városi, a fővárosban a fővárosi önkormányzat közalapítványt hoz létre a közoktatás - fejlesztési tervben jóváhagyott - körzeti, térségi és országos feladatainak támogatásához. A közalapítvány bevételei a központi költségvetés éves költségvetési törvényben megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt egyéb befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy ezek jogi személyiség nélküli társaságainak önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. Az összeg felosztásába be kell vonni a fővárosi, megyei gazdasági kamarákat, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartókat is. A közalapítvány működéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni."

90. § A Kt. 119. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, s egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

"(2) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek nevelésével és oktatásával, a pedagógiai szakszolgálatok biztosításával, a korai fejlesztéssel és gondozással, illetve a fejlesztő felkészítéssel kapcsolatos közoktatási feladatok segítése, a feladatellátásban közreműködő intézményrendszer működtetése és fejlesztése, az érintett gyermekek, tanulók részére a különleges gondozás igénybevételéhez szükséges eszközök, járművek beszerzésének támogatása, a szülői gondozói tanfolyam megszervezésének segítése céljából a Kormány közalapítványt hoz létre. A közalapítvány bevételei: a központi költségvetés éves költségvetési törvényben, illetve az Egészségbiztosítási Alap a költségvetését meghatározó törvényben megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy ezek jogi személyiség nélküli társaságainak önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában meghatározott egyéb bevételek. A közalapítvány működéséhez szükséges költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni."

91. § (1) A Kt. 120. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Meg kell téríteni

a) a pedagógiai szakszolgálatot nyújtó intézmény, a korai fejlesztést és gondozást nyújtó, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos gyermekek nevelését és oktatását végző, valamint a fejlesztő felkészítést biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit, a gyermeknek, tanulónak és kísérőjének, továbbá

b) az a) pontban felsorolt gyermek, tanuló szülője részére szervezett gondozói tanfolyam költségét;

c) az a) pontban felsorolt gyermek, tanuló vizsgálatához szükséges szállás költségét a gyermeknek, tanulónak és szülőnek".

(2) A Kt. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gyermek vizsgálatával összefüggő szállás költségeit, továbbá a gondozói tanfolyam költségeit a vizsgálatot végző, illetőleg a tanfolyamot szervező közoktatási intézmény fizeti ki. A kifizetéshez szükséges fedezetet az országos közalapítványból kell biztosítani."

92. § (1) A Kt. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazásában

1. alapszolgáltatás: az óvodai foglalkozás, az iskola, a kollégium által - e törvény alapján - ingyenesen biztosított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás, a logopédiai és a dyslexisa-megelőző foglalkozás, a mindennapos testedzés, a rendszeres egészségügyi felügyelet, a tanítás kezdete előtti és az étkezés alatti felügyelet, továbbá az iskolában, kollégiumban térítési díj fizetési kötelezettség mellett biztosított tanórai és kollégiumi foglalkozás;

2. alkalmazotti közösség: a közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében foglalkoztatottak közössége;

3. aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, fogyatékosságát (pl. a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik; a nevelési-oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni);

4. állami szerv: a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok kivételével a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendje szerint gazdálkodó szerv;

5. első szakképesítés: az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, amennyiben a szakmai vizsgára történő felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot eléri;

6. emelt szintű oktatás: meghatározott műveltségi terület (tantárgy) ismeretanyagának magasabb követelmények, az átlagnál nagyobb tanítási óra felhasználásával történő oktatása;

7. érdemi válasz: amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka;

8. felmenő rendszer: az iskolai nevelés és oktatás szervezési rendje, amely alapján tanulmányi és vizsgakövetelményekben változást az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve lehet bevezetni;

9. felügyelet a nevelési-oktatási intézményekben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt;

10. fenntartó: az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, felsőoktatási intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdekképviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat, egyesület és más jogi személy), illetőleg természetes személy, amely, illetve aki a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a közoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik;

11. iskolai évfolyam: a pedagógiai programban meghatározott követelmények oktatásának és elsajátításának pedagógiai szakasza;

12. fogyatékosok sajátos neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek: a fogyatékos gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása;

13. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a közoktatási intézmény, többcélú intézmény alapfeladatát (például óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés, nevelési tanácsadás, könyvtári szolgáltatás) látja el;

14. jogszabály: a miniszteri rendelet és ennél magasabb szintű jogszabály, illetve a 11. § (1) bekezdésének u) pontja, a 39. § (2) bekezdése, a 40. § (2) bekezdése, az 56. § (3) bekezdése, az 59. § (5) bekezdése, a 61. § (3) bekezdésének a) pontja, a 64. § (2) bekezdésének a) pontja, a 68. § (3) bekezdése, a 115. § (3) bekezdése tekintetében a helyi önkormányzat rendelete;

15. készségtantárgyak: az ének-zene, a rajz, a testnevelés, a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyak;

16. körzeti feladat ellátása: körzeti feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka a székhelytelepülés határain kívül élők közül kerül ki;

17. közoktatási érdek: ha az intézmény megszüntetésének következtében ellátatlan maradna olyan közoktatási feladat, amelynek ellátására helyi önkormányzat nem köteles, illetve amely fejlesztési célt szolgál;

18. más fogyatékos: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) átható (pervazív) fejlődési zavarral küzd (pl. autista),

b) pszichés fejlődés egyéb zavara miatt részképesség- és iskolai teljesítményzavarral küzd, ennek következtében fejlődésében és a tanulási folyamatban tartósan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperaktivitás, figyelemzavar);

19. második és további szakképesítés: minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít, és már meglévő - államilag elismert - szakképesítés birtokában szerzik meg; figyelmen kívül kell hagyni azt az államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli oktatásban szereztek, illetve amit az iskolai rendszerű oktatásban szereztek, de a szakmai vizsgára történő felkészítés jogszabályban meghatározott ideje az egy évfolyamot nem érte el;

20. megfelelő színvonalon való további gondoskodás: ha az új feltételek között folyó óvodai nevelés, iskolai oktatás, kollégiumi nevelés személyi és tárgyi feltételei megfelelnek a szabványoknak, a közoktatási törvény 1. és 3. számú mellékletében meghatározott előírásoknak, s továbbra is biztosítottak a meglévő pedagógiai szolgáltatások (pl. a nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás a nyelvi környezetben; nem szűnik meg tagozatos oktatás, fogyatékos gyermekek, tanulók sajátos nevelése és oktatása, tanulási nehézséggel küzdők nevelése, oktatása) igénybevétele;

21. nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak;

22. nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenység: a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a nevelőotthoni nevelés, a bölcsődei ellátás, a családsegítő szolgálat, a pályaválasztási tanácsadás, a rehabilitáció és habilitáció;

23. oktatás munkarendje: az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítására történő felkészítés megszervezésének rendje, amely ha a tanórai foglalkozások száma eléri - az iskolában tanítási év átlagában - az e törvény 52. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározott kötelező tanórai foglalkozások

a) kilencven százalékát, nappali oktatás,

b) ötven százalékát, esti oktatás,

c) tíz százalékát, levelező oktatás

munkarendje szerint folyó oktatás. Más sajátos munkarend szerint folyik az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, illetve, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot.

24. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevők legalább ötvenegy százaléka öt év átlagában legkevesebb öt különböző megyéből, illetve a fővárosból és legalább három különböző megyéből élők közül kerül ki;

25. óraadó tanár: az a pedagógus, akit polgári jogviszony keretében a munkakörre előírt kötelező óra kevesebb mint negyven százalékára alkalmaztak;

26. szakalkalmazotti értekezlet: a vezetőkből és a közoktatási intézmény alapító okiratában meghatározott alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony keretében foglalkoztatottakból állók közössége;

27. szakmai feladat: az a pedagógiai tevékenység, amellyel összefüggésben a tanulót a térítési díj-, illetve a tandíjfizetési kötelezettség terheli, így különösen

a) az az iskolai évfolyam, amelyben a tanuló tanulmányait folytatja, illetőleg az a tanítási év, amelyben a tanuló kollégiumi elhelyezést, externátusi ellátást kapott,

b) az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, a szakmai vizsga;

28. szakmai feladatra jutó folyó kiadások: az adott feladatra elszámolható működési célú kiadások feladattal arányos része;

29. székhely: az a hely, ahol a közoktatási intézmény képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található;

30. tagintézmény: a székhelyen kívül - azonos vagy más településen - működő - azonos vagy különböző feladatot ellátó - intézményegység, ha a székhelytől való távolság, a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem vagy csak részben láthatók el;

31. tagozat: az óvodában, iskolában az alapfeladattal megegyező felnőttoktatásra, fogyatékos gyermekek óvodai nevelésére, illetve fogyatékos tanulók iskolai oktatására, nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelésére, iskolai oktatására, két tanítási nyelvű iskolai oktatásra létrehozott intézményegység;

32. tanév: az iskolában, kollégiumban általában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak;

33. tanítási nap: az egyes osztályokban a kötelező tanítási órák megtartására fordított nap;

34. tanórai foglalkozás: amelynek keretében a tananyag feldolgozása folyik. Tanórai foglalkozás elméleti és gyakorlati tanítási óra lehet. Elméleti tanítási óra minden olyan foglalkozás, amelynek keretében nem gyakorlati képzés folyik;

35. tanulmányi követelmények nem teljesítése: ha a tanuló azért kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot vagy annak megfelelő minősítést kapott, vagy jogerős fegyelmi büntetéssel a tanév folytatásától eltiltották, illetőleg kizárták az iskolából, vagy a megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya megszűnt, továbbá, ha az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét, illetőleg az előírt gyakorlati követelmények teljesítését az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, vagy a vizsga folytatásától eltiltották, illetve a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott;

36. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt, illetőleg tevékenység során éri, amikor e törvény 121. §-a (1) bekezdésének 9. alpontja szerint a nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt áll, ide nem értve a gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet;

37. tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata, házirendje, nevelési vagy pedagógiai programja;

38. telephely: a székhelyen kívül működő szervezeti egység (tagintézmény, kihelyezett osztály, csoport, műhely, gyakorlóhely, iroda, napközi, tanulószoba, konyha stb.) elhelyezését szolgáló hely;

39. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a közoktatási intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban kettőnél több megyében, illetve a főváros határain kívül élők veszik igénybe."

(2) A Kt. 121. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Tanulói viszony a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alkalmazásában az óvodai nevelésben való részvétel, a tanulói jogviszony és a tanulószerződéses jogviszony, továbbá a kollégiumi tagsági viszony."

(3) A Kt. 121. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A gyermek napközbeni ellátása a gyermekgondozási segély és az anyasági támogatás igénybevételére való jogosultság megállapításánál rehabilitációs célú foglalkoztatásnak minősül, ha az óvodai nevelést, az iskolai napközis foglalkozást, a kollégiumi elhelyezést a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján veszik igénybe.

(5) Közoktatási intézmény tekintetében felügyeleti szerven a fenntartót, felügyeleten a fenntartói irányítást, szakmai és gazdasági felügyeleten a szakmai és gazdasági ellenőrzést, nevelési-oktatási intézménynél az illetékességi és működési körön a működési (felvételi) körzetet kell érteni.

(6) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kisebbségi intézmény e törvény alkalmazásában

a) az az óvoda, iskola, kollégium,

- amelyet az alapító okirata szerint nemzetiségi, kisebbségi nevelési-oktatási intézményként alapítottak meg, vagy

- amelyikben az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés nemzetiségi követelmények (óvodai nevelési terv, iskolai nevelési-oktatási terv, kollégiumi nevelési program, óvodai nevelési program, iskolai pedagógiai program, kollégiumi pedagógiai program) szerint folyik,

b) az óvoda, iskola, kollégium (intézményegység, tagintézmény) akkor is, ha három év átlagában a gyermekek, tanulók több mint huszonöt százalékának az óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását, kollégiumi nevelését azonos - az a) pont második gondolatjelében felsorolt - nemzetiségi követelmények szerint szervezték meg."

93. § A Kt. 122. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"122. § (1) A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunka díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.

(2) A felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények (gyakorló iskolák, gyakorló óvodák stb.) ellátják az e törvényben meghatározott közoktatási feladatokat, továbbá részt vesznek a pedagógusképzés alap- és továbbképzési feladataiban. Az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézményekre, ideértve a gyakorló óvodát, iskolát és kollégiumot is - a nyilvántartásba vétel és az onnan történő törlés kivételével - az állami nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A közoktatási intézményt fenntartó állami felsőoktatási intézmény is köthet közoktatási megállapodást. Az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott közoktatási intézmények feladatellátását biztosító - más célra fel nem használható - összeget a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésébe önálló címként be kell építeni.

(3) E törvénynek a közoktatási intézmények működésére, a pedagógusok alkalmazására és foglalkoztatására, jogaira és kötelezettségeire, juttatásaira - beleértve az e törvény 19. §-ának (2)-(3) bekezdésében felsorolt juttatásokat is - és kedvezményeire vonatkozó rendelkezéseit a gyermek gyógyüdülőkben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben, a büntetés-végrehajtási intézményekben folytatott nevelő és oktató munka esetén is alkalmazni kell. Ezekben az intézményekben a nevelés és oktatás a körülményekhez igazodó pedagógiai program szerint folyhat, és a tanév rendjére vonatkozó előírásoktól el lehet térni. A gyermek- és ifjúságvédő intézetekben foglalkoztatott vezetők és pedagógusok foglalkoztatására, jogaira és kötelezettségeire, juttatásaira és kedvezményeire a kollégiumban foglalkoztatott vezetőkre és nevelőtanárokra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az e bekezdésben felsorolt intézményekben pedagógus-munkakörben eltöltött időt - az ellátott feladatnak megfelelő nevelési-oktatási intézményben, gyermek- és ifjúságvédő intézet esetén kollégiumban - pedagógus-munkakörben eltöltött időként kell figyelembe venni.

(4) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell,

a) hogy a könyv a Nemzeti alaptanterv követelményeinek megfelelően alkalmas-e a tantárgy tananyagtartalmának oktatására, továbbá biztosítja-e a szaktudományok megfelelő szintű, tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását, az ismereteknek az érintett korosztályoknak megfelelő pedagógiai módszerekkel történő közvetítését,

b) a könyv nyelvezetét, közérthetőségét, stílusát,

c) a könyv technikai kivitelezését, az esztétikai (tipográfia, grafikai szerkesztés, színdinamika), egészségügyi (betűméret, könyvsúly, könyvméret, nyomdafesték) követelményeknek való megfelelőséget,

d) hogy a könyv alkalmas-e több tanéven keresztül történő felhasználásra,

e) jogszabályban meghatározott más feltételeket és követelményeket.

(5) A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a gyermek, tanuló részére biztosított óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi ellátás, pedagógiai szakszolgálat, az ezekhez kapcsolódó bármilyen térítési díj, a tandíj elengedése, mérséklése, bármilyen térítési díj, tandíj megfizetéséhez nyújtott támogatás, a természetben nyújtott ellátás (tankönyv, segédkönyv, étkezés, utaztatás) a közoktatási intézmény fenntartójától függetlenül, a személyi jövedelemadó megállapításánál adómentes szolgáltatásnak minősül.

(6) Fegyveres erők, rendvédelmi szervek részére közoktatási intézményt csak az ágazatért felelős miniszter létesíthet és tarthat fenn. A miniszter az e törvény 102-104. §-ában meghatározott fenntartói irányítási jogosítványok gyakorlásával megbízhatja - a közoktatási intézmény létesítése, megszüntetése, tevékenységi körének megállapítása és módosítása kivételével - az ágazatához tartozó szervet, szervezetet vagy intézményt.

(7) Ha nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik, a fegyveres erők, rendvédelmi szervek iskolája tanulói jogviszonyt azzal létesíthet és tarthat fenn, aki büntetlen előéletű, magyar állampolgár vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezik, hivatásos szolgálatra alkalmas, és a hivatásos szolgálatot vállalja. Ezekben az iskolákban a szervezeti és működési szabályzat a tanulmányi kötelezettség nem teljesítése miatt az évfolyamismétlést kizárhatja.

(8) Ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola fegyveres erőknél, rendvédelmi szervekben folyó hivatásos szolgálat ellátásához szükséges munkakör betöltésére, szakképesítés megszerzésére készít fel, létesítéséhez és működése megkezdésének engedélyezéséhez a szakképesítésért felelős miniszter engedélye szükséges.

(9) Az illetékes miniszter - a művelődési és közoktatási miniszterrel közösen - a fegyveres erők, rendvédelmi szervek működésének sajátosságaira tekintettel - szabályozhatja a tanulók jogaira és kötelességeire (10-12. §), a pedagógusok jogaira és kötelességeire (19. §) vonatkozó eltérő rendelkezéseket, a tanulói jogviszony létesítéséhez szükséges egészségügyi követelményeket, pályaalkalmassági követelményeket, valamint ezek megállapításának rendjét, a fenntartói irányítási jog ellátásával való megbízást.

(10) Az e törvény 17. §-ának (5) és (7)-(8) bekezdésében meghatározott határidők számításánál a külföldi munkavégzés idejét figyelmen kívül kell hagyni."

94. § A Kt. 123. §-ának (3)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (9) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (9)-(11) bekezdés számozása (10)-(12) bekezdésre módosul:

"(3) A követelményrendszer, a tanítási képzési idő bevezetése:

a) az óvodák az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadását követő harmadik év szeptember 1. napjától az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készített nevelési program alapján végzik az óvodai nevelő munkát, az újonnan indított óvodai csoportokban, ezt követően felmenő rendszerben a többi óvodai csoportban;

b) a kollégiumok 1998. szeptember 1. napjától kezdődően a kollégiumi nevelő munkát - valamennyi kollégiumi csoportban - az érdekelt iskolák pedagógiai programjára épített kollégiumi pedagógiai program alapján végzik;

c) az iskolák 1998. szeptember 1. napjától - a helyi tanterv kivételével valamennyi évfolyamon - alkalmazzák a Nemzeti alaptantervre épített pedagógiai programjukat; a helyi tantervet az iskola első és hetedik évfolyamán, s ezt követően felmenő rendszerben vezetik be, a helyi tanterv bevezetésével egyidejűleg kell bevezetni az e törvény 52. §-ának (3) és (5)-(6) bekezdésében meghatározott tanítási időt is;

d) az alapfokú művészetoktatási intézmények az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadását követő szeptember 1-jétől elkészíthetik és bevezethetik pedagógiai programjukat és helyi tantervüket; a kiadást követő harmadik év szeptember 1. napjától kezdődően a nevelő és oktató munka - valamennyi évfolyamon - az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja alapján készített pedagógiai program és helyi tanterv alapján folyhat. Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja kiadásáig az alapfokú művészetoktatási intézmények a kiadott nevelési-oktatási terveket alkalmazzák;

e) 1996. szeptember 1-jétől

- az óvodában a nevelőmunkát e törvény 24. §-ában meghatározott időkeretben,

- a kollégiumi nevelőmunkát e törvény 53. §-ának (7) bekezdése alapján számított időkeretben

kell megszervezni;

f) 1996. szeptember 1-jétől alkalmazni kell az 1. számú mellékletben foglaltakat - a könyvtárostanárra (tanítóra), valamint a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszámára vonatkozó rendelkezések kivételével -, továbbá az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra vonatkozó rendelkezéseket;

g) a száznyolcvanöt napos tanítási évre - valamennyi évfolyamon - 1998. szeptember 1. napjától át kell térni;

h) az 1. számú mellékletnek a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszámára vonatkozó rendelkezéseit a fenntartó döntésétől függően

- 1996. szeptember 1-jétől, vagy

- 1997. február 1-jétől, vagy

- 1997. szeptember 1-jétől kell alkalmazni, a könyvtárostanárra (tanítóra) vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása 2002. szeptember 1-jétől kötelező.

(4) E törvényben meghatározott osztály-, csoportlétszámokat 1996. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

(5) E törvénynek a térítési díjra és a tandíjra vonatkozó rendelkezéseit - a 124. § (11) bekezdésének a) pontjában meghatározott kivétellel - az 1996/97. tanévtől kell alkalmazni.

(6) A pedagógus szakvizsga és a továbbképzés bevezetéséről [17. § (5) bek., 19. § (5) bek., 128. § (8)-(9) bek.], valamint a pedagógusok részére szakirodalom vásárlásához nyújtott támogatás igénybevételéről [19. § (3) bek.] szóló rendelkezések hatálybalépéséről a Kormány - rendeletben - intézkedik.

(7) E törvény hatálybalépésének napjától addig az időpontig, ameddig az iskolatípusra vonatkozó kötelező eszköz- és felszerelési jegyzéket nem adják ki, továbbá nem jelenik meg az e törvény 88. §-a (1) bekezdésében szabályozott fejlesztési terv, a helyi önkormányzat

a) fenntartásában lévő nyolc évfolyammal működő általános iskola, illetve négy évfolyamos gimnázium évfolyamainak száma nem növelhető;

b) négy évfolyamnál több évfolyammal működő gimnáziumot nem létesíthet.

(8) Két tanítási nyelvű iskola, valamint a táncművészet, a képző-, iparművészet és a színművészet-bábművészet művészeti ágakban alapfokú művészetoktatási intézmény működésének megkezdéséhez engedély nem adható ki, illetőleg a helyi önkormányzatok ilyen iskolát nem hozhatnak létre addig az időpontig, ameddig a művelődési és közoktatási miniszter ki nem adja a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvét, illetve az adott művészeti ág Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programját, alapfokú művészetoktatási intézmény esetén emellett az iskolatípusra vonatkozó kötelező eszköz- és felszerelési jegyzéket.

(9) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban azt a körülményt, hogy a könyv alkalmas-e több tanéven keresztül történő felhasználásra, külön jogszabályban meghatározott időponttól kell vizsgálni."

95. § (1) A Kt. 124. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Nemzeti alaptanterv bevezetésével összhangban

a) 1996. szeptember 1-jétől 1998. augusztus 31-ig a nevelési-oktatási intézmények a művelődési és közoktatási miniszter által kiadott (jóváhagyott) nevelési-oktatási terveket valamennyi évfolyamon, ezt követően azokon az évfolyamokon, amelyeken a nevelés és oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, szabadon alkalmazhatják, azzal a megkötéssel, hogy a kötelező tanórai foglalkozások száma nem haladhatja meg a nevelési-oktatási tervben található óratervben meghatározott óraszámot; az 52. § (6) bekezdésében a nem kötelező tanórai foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megszervezésére, egyéni foglalkozásra, osztálybontásra megállapított időkeretet az iskola által alkalmazott óraterv alapján kell meghatározni, ciklusos óraterv esetén egy ciklusra számítva, azzal az eltéréssel, hogy a kiszámított időkeret nyolcvan százaléka használható fel, továbbá a szakképzés gyakorlati képzésében egyéni foglalkozás nem szervezhető;

b) az általános iskolák és a szakiskolák a kilencedik és tizedik évfolyamon mindaddig a szakmunkásképző iskolák vagy a szakiskolák részére kiadott nevelési-oktatási terveket alkalmazzák, ameddig a helyi tanterv alapján folyó oktatás felmenő rendszerben történő bevezetése ezeken az évfolyamokon nem történik meg;

c) a szakközépiskolák és a szakiskolák - a párhuzamos oktatás kivételével [27. § (6) bekezdés c) pont és 29. § (8) bekezdés] a pedagógiai programjuk elkészítésénél a közismereti és a szakmai elméleti tantárgyak oktatását átszervezik oly módon, hogy szakképzés csak az iskola felsőbb évfolyamain folyjék, 2000. szeptember 1-jétől a kilencedik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben a tizedik évfolyamon az oktatás a Nemzeti alaptanterv alapján készített helyi tanterv alapján folyhat;

d) az általános iskola nyolcadik évfolyamának elvégzéséről kiállított bizonyítvány utoljára azoknak a tanulóknak tanúsít alapfokú iskolai végzettséget, akik az 1998/99. tanévben fejezték be tanulmányaikat a nyolcadik évfolyamon."

(2) A Kt. 124. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az iskolaszékek tagjait 1996. december 31-ig a diákönkormányzat megfelelő számú képviselőjével ki kell egészíteni. Az az iskolaszék, amelyik 1996. szeptember 1. előtt kezdte meg működését, a diákönkormányzat megfelelő számú képviselőjével történő kiegészítés után tevékenységét - ha az iskolaszék működését meghatározó szabályzat másképp nem rendelkezik - 1999. augusztus 31-ig változatlan összetételben folytatja.

(7) 1998. szeptember 1-jétől - a párhuzamos képzés kivételével - [27. § (6) bekezdés c) pont és 29. § (8) bekezdés] a szakképzésben résztvevő iskolákban folyó oktatást szét kell választani általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakaszra és szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakaszra. Ettől az időponttól kezdődően szakképzés kizárólag a tankötelezettség megszűnését, az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az érettségi vizsgát követően indítható új, első szakképzési évfolyamon."

(3) A 124. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, s egyidejűleg a bekezdés a következő (10)-(22) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az e törvény alapján kialakítható iskolaszerkezet bevezetése a fenntartó döntésével történik. Az iskolaszerkezet átalakítása céljából többlet költségvetési támogatás nem igényelhető.

(10) Addig az időpontig, ameddig az iskola nem az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére készít fel, nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerzett szakképesítés.

(11) Azok a tanulók, akik tanulói jogviszonyukat az 1996/97. tanévben vagy azt megelőzően létesítették

a) akkor fizetnek térítési díjat, illetve tandíjat, ha e kötelezettségük a tanulói jogviszony létesítésekor is fennállott; e rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a tanuló az első évfolyamot azért ismétli, mert a tanulmányi követelményeket nem teljesítette;

b) tanulmányaikat a nappali rendszerű oktatásban annak a tanévnek a végéig folytathatják, amelyben a huszonötödik életévüket elérik.

(12) Ha a nem magyar állampolgár a (11) bekezdésben foglaltak szerint megkezdte középiskolai tanulmányait, és nem fizetett térítési díjat vagy tandíjat, tanulmányait a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel fejezheti be.

(13) 1996. szeptember 1. napjától

a) megszűnik az e törvény 101. §-ának (6) bekezdése alapján létrehozott bizottság és a tagjainak megbízatása;

b) az Országos Köznevelési Tanács - tagjai megbízatásának lejártáig - huszonhat tagból áll, öt tagot a művelődési és közoktatási miniszter kér fel és bíz meg, legfeljebb a többi tag megbízatásának idejére;

c) a diáksportkörök iskolai sportkörként folytatják működésüket;

d) a munkára felkészítő iskolák készségfejlesztő speciális szakiskolaként folytatják működésüket.

(14) Azok a középiskolák, amelyek tizenharmadik évfolyammal működnek, és a tizenharmadik évfolyam létesítésére, működtetésére a megváltozott rendelkezések alapján már nem jogosultak, új évfolyamot 1997. szeptember 1. napjától nem indíthatnak azzal a feltétellel, hogy a befejezéséhez szükség van a tizenharmadik évfolyamra; a megkezdett évfolyamokon a tanulók változatlan feltételekkel fejezhetik be tanulmányaikat.

(15) 1996. december 31-éig

a) a jegyző megküldi a főjegyzőnek azoknak a közoktatási intézményeknek az iratait, amelyek nyilvántartásba vétele a főjegyző feladata;

b) a jegyző az általa nyilvántartásba vett külföldi nevelési-oktatási intézmény összes ügyiratát megküldi a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak;

c) azok a külföldi nevelési-oktatási intézmények, amelyek 1993. szeptember 1-je előtt kezdték meg működésüket - tudomásulvétel és nyilvántartásba vétel céljából -, alapító okiratukat megküldik a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak;

d) ha a közoktatási intézmény fenntartója jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, a jegyző, főjegyző felhívja a fenntartót, hogy alapító okiratát hat hónapon belül módosítsa, ha a fenntartó a felhívásnak nem tesz eleget, a jegyző, főjegyző az e törvény 80. §-ában foglaltak szerint jár el;

e) a jegyző, főjegyző felhívja a nem helyi önkormányzati iskolafenntartókat annak megvizsgálására, hogy az általuk fenntartott iskolák a nevelő és oktató munkájukat az illetékes miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv, központi program alapján végzik-e; szükség esetén hívja fel a fenntartót a szükséges intézkedés megtételére, s a felhívás eredménytelensége esetén tegye meg az e törvény 80. §-ában meghatározott intézkedéseket; új évfolyam csak a kiadott nevelési-oktatási terv, központi program alapján kezdhető meg, a már megkezdett tanulmányok azonban befejezhetők;

f) a nevelési-oktatási intézmény fenntartói vizsgálják felül a nevelési-oktatási intézmények elnevezését, és amennyiben az nem felel meg a jogszabály rendelkezéseinek, a szükséges módosítást végezzék el, és küldjék meg a nyilvántartást végző szervnek.

(16) 1997. szeptember 1.

a) napjától munkába álláshoz, életkezdéshez szükséges ismeretekre történő felkészítés csak e törvény 27. §-ának (9) bekezdésében meghatározott esetben indítható új évfolyamon;

b) napjáig felül kell vizsgálni a többcélú intézményeket, s szükség szerint e törvényben meghatározottak szerint át kell szervezni őket.

(17) 1997. december 31-éig kell létrehozni az e törvény 119. §-ának (1)-(2) bekezdésében szabályozott közalapítványokat.

(18) Az új érettségi vizsga rendszerének bevezetéséig a felsőoktatási intézménybe történő felvételi eljárásban közös írásbeli érettségi-felvételi vizsga esetén az adott tantárgyból nem lehet írásbeli felvételi vizsgát előírni a vizsga évében.

(19) A fővárosi, megyei fejlesztési terveket legkésőbb e törvény hatálybalépését követő nyolc hónapon belül kell elkészíteni. E törvény 88. §-ának (5)-(7) bekezdésében a fejlesztési tervre vonatkozó előírásokat a közzétételtől számított tizenötödik naptól kell alkalmazni.

(20) A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat a jegyzék kiadását követően az új közoktatási intézmény létesítésénél, illetve működésének megkezdésénél azonnal, a már működő közoktatási intézmény esetén a jegyzék kiadását követő öt év után kell alkalmazni.

(21) A nevelési-oktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat, a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézmény tekintetében rendeletben

a) megállapítja azokat a szabályokat, amelyek alapján az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, a kollégium vezetője dönt e törvény 114. §-ában meghatározottakon kívüli további ingyenes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a nem magyar állampolgárt terhelő tandíj elengedéséről, mérsékléséről, továbbá szabályozhat a 121. § (1) bekezdésének 14. alpontjában felsorolt paragrafusok által meghatározott körben;

b) a szaktanácsadói névjegyzékbe való felvételhez további követelményeket határozhat meg, valamint meghatározhatja a szaktanácsadói névjegyzékbe való felvétel eljárási szabályait, az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott szaktanácsadók munkaidő kedvezményeit.

(22) A központi költségvetés terhére meg kell téríteni a közoktatási intézmény fenntartójának azt az összeget, amelyet az általa fenntartott közoktatási intézmény számítógépes információs rendszerhez csatlakozás célját szolgáló távbeszélő vonal - privatizáció következtében szükséges - megváltásáért kell fizetni."

96. § (1) A Kt. 127. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) a) Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor

- a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképesítésnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképesítést, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;

- főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni a felsőfokú intézményként, illetve jogelődjeként alapított oktatási intézményben (például óvónőképző intézet, tanítóképző intézet, szaktanár képző) szerzett pedagógus szakképzettséget;

- pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a pedagógia szakos előadói és a nevelőtanári szakképesítést tanúsító felsőfokú iskolai oklevelet.

b) Az alkalmazáskor és e törvényben meghatározott feltételek esetén a vezetői megbízáskor főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni a óvónőképzőben, a tanítóképzőben, az állami zenekonzervatóriumban szerzett végzettséget.

c) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő főiskolai végzettségnek kell elfogadni a - képzésről rendelkező jogszabály szerint - felsőfokú végzettséget tanúsító műszaki oktatói, technikus tanári, szakoktatói oklevelet, bizonyítványt.

d) A Gépírás- és Gyorsírástanítókat Vizsgáztató Országos Bizottság által kiállított gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvány - az e törvényben meghatározottak szerint pedagógus-munkakör betöltésére jogosító - felsőfokú szakképesítés.

e) Az alkalmazáskor a képzés szakirányának megfelelő középfokú szakképesítésnek kell elfogadni a c) pont hatálya alá nem tartozó, tanfolyami képzésben szerzett műszaki szakoktatói (oktatói) bizonyítványt."

(2) A Kt. 127. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozott időre alkalmazható)

"a) szakközépiskolában, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a szakiskolában a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyak és a szakmai előkészítő ismeretek, valamint gimnáziumban a munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati ismeretek oktatására, továbbá minden iskolában a tanórán kívüli foglalkozás megtartásához a képzés szakirányának megfelelő technikusi, szakközépiskolai szakképesítéssel, iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú szakképesítéssel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember;"

(3) A Kt. 127. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5)-(6) bekezdés számozása (9)-(10) bekezdésre változik:

"(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés szakiskolában - az elméletigényes szakmai gyakorlat kivételével - alkalmazható határozatlan időre az is, aki középiskolai végzettséggel és mestervizsgával rendelkezik.

(5) Az artistaképzésben gyakorlati képzésre alkalmazható határozatlan időre az is, aki érettségivel és a művészi pályán szerzett legalább tíz éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben felsorolt iskolai végzettség, képesítés pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve képesítés. A pedagógus besorolását az elismert, illetve a meglévő végzettségének, képesítésének megfelelően kell elvégezni.

(7) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak (tanítónak) alkalmazható az is, aki az e törvény 17. §-a (1) bekezdésének b)-e) és j) pontban felsorolt - az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító - tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett felsőfokú vagy középfokú könyvtárosi szakképzettséggel rendelkezik.

(8) Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai oktatás ötödik-hatodik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus-munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség."

(4) A Kt. 127. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A pedagógus-szakvizsgát alkalmazási feltételként, a vezetői megbízásnál, a vezető tanári (gyakorlatvezető óvónői, tanítói) megbízásnál, szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételnél, első ízben attól kell megkövetelni, akit a 17. § (5) bekezdésének hatálybalépése után alkalmaztak első alkalommal pedagógus-munkakörben."

97. § (1) A Kt. 128. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) 2000. szeptember 1-jéig alkalmazható idegen nyelv oktatásra, továbbá idegen nyelven vagy nemzetiségi, illetve etnikai kisebbségi nyelven történő nevelésre, oktatásra a megfelelő pedagógus végzettséggel és legalább középfokú "C" típusú állami nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkező pedagógus, új alkalmazás esetén a 127. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint."

(2) A Kt. 128. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően pedagógus-munkakörben továbbra is foglalkoztatható és alkalmazható

a) óvodapedagógusként, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal,

b) gép- és gyorsírás tantárgy oktatására, aki gépírás és gyorsírás tanítására jogosító bizonyítvánnyal,

c) szakmai gyakorlati képzésre, aki érettségi bizonyítvánnyal és tanfolyami képzésben szerzett műszaki oktatói vagy szakoktatói bizonyítvánnyal, illetve technikus tanári képesítést tanúsító bizonyítvánnyal,

d) gyógypedagógus-munkakörben, aki óvónői, tanítói, illetve tanári oklevéllel,

e) technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy oktatására, aki a szakiránynak megfelelő felsőfokú iskolai, illetve felsőfokú szakoktatói vagy műszaki oktatói végzettséggel és szakképzettséggel,

f) kollégiumban, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel,

g) szakközépiskolában a szakmai elméleti tantárgyak, valamint a tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon a szakmai előkészítő ismeretek oktatására, aki a képzés szakirányának megfelelő főiskolai szintű tanári vagy a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel

rendelkezik abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. A műszaki oktatói, szakoktatói munkakörben szerzett gyakorlatba be kell számítani a vállalati gyakorlati oktatásban szerzett gyakorlat idejét is. A szakmai gyakorlat idejének számításánál alkalmazni kell az e törvény 18. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat."

(3) A Kt. 128. §-a a következő (7)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az e § alapján foglalkoztatott pedagógus (1)-(2) és (4)-(6) bekezdésben felsorolt iskolai végzettsége, képesítése pedagógus-munkakör betöltésére jogosító iskolai végzettség, illetve képesítés és a pedagógus besorolását a meglévő iskolai végzettsége, illetve képesítése alapján kell elvégezni.

(8) Azt a közalkalmazott pedagógust, akinek nincs pedagógus-szakvizsgája, az iskolai végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni. Attól az időponttól kezdődően, hogy a pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezések hatályba lépnek, a meglévő pedagógus-szakvizsga alapján kell besorolni a közalkalmazott pedagógust - függetlenül attól, hogy megléte alkalmazási feltétel volt-e -, a szakvizsga letételét igazoló oklevél munkáltató részére történő bemutatást követő év január hónap első napjától. Ettől az időponttól kezdődően a munkavállaló pedagógus munkabérét az ily módon megállapítható közalkalmazotti illetmény figyelembevételével kell meghatározni. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettség és szakképzettség mellett a felsőoktatási (egyetemi vagy főiskolai szintű) szakirányú továbbképzésben szerzett intézményvezetői szakképzettség. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű, továbbá a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím.

(9) A kötelező továbbképzésben való részvételt nem lehet megkövetelni attól, aki a 19. § (5) bekezdése hatálybalépésének napján az ötvenedik életévét betöltötte. A pedagógus-szakvizsga bevezetéséig a továbbképzésben való részvételi kötelezettség - jogszabályban meghatározottak szerint - áll be.

(10) Az előírt szakmai gyakorlat megléte esetén - megismételt pályázati eljárás alapján -

a) óvodavezető, illetve általános iskolai igazgató lehet az is, aki középfokú óvónőképzőben, óvónői, illetve középfokú tanítóképzőben szerzett tanítói végzettséggel rendelkezik,

b) alapfokú művészetoktatási intézményben igazgató lehet az is, aki zenekonzervatóriumban szerzett végzettséggel rendelkezik,

feltéve, hogy a korábbi pályázati eljárásban nem jelentkezett olyan pályázó, aki rendelkezik megfelelő szakmai gyakorlattal, valamint az előírt felsőfokú iskolai végzettséggel.

(11) A diákparlamentet első ízben 1997-ben kell összehívni."

98. § A Kt. 129. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A helyi önkormányzat és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1996. december 31-ig vizsgálja felül az általa kötött közoktatási megállapodásokat. A felülvizsgálat nem érintheti azokat a gyermekeket, tanulókat, akiket a megállapodás alapján 1996. szeptember 1-jéig vettek fel a nevelési-oktatási intézménybe."

99. § A Kt. a következő 130-132. §-sal egészül ki:

"130. § (1) A fenntartó a közoktatási intézmény megszüntetéséből, a fenntartásában lévő közoktatási intézményrendszer átalakításából, a feladatellátási kötelezettség teljesítésének módosításából, a pedagógusok kötelező óraszámának, az óvodai csoportok, iskolai osztályok létszámának emeléséből, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások, valamint a tanórán kívüli foglalkozások csökkentéséből származó bérmegtakarítást az általa - önállóan vagy közösen - fenntartott közoktatási intézményrendszertől nem vonhatja el.

(2) Rendkívüli illetményemelés illet meg minden pedagógust, akinek a kötelező órája e törvény rendelkezései miatt megemelkedik. A kötelező illetményemelés mértékét olyan arányban kell megállapítani, amilyen arányban a pedagógus kötelező órája nő.

131. § (1) Azoknak a gyermekeknek, akik az általános iskola első évfolyamán a tanulmányaikat az 1998/99. tanévben, illetve ezt követően kezdik meg, tankötelezettségük fennállásának ideje - az e törvény 6. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint - két évvel, tizennyolcadik életévük eléréséig meghosszabbodik, illetve huszadik életévük eléréséig meghosszabbítható.

(2) Tizenhatodik életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és - a nagykorúvá váló tanuló kivételével - a szülő közösen nyújthatja be. A kérelmet az iskola igazgatója tudomásul veszi.

(3) A tankötelezettség - (1) bekezdésben meghatározottak szerint - kiterjesztésének pedagógiai, jogi, pénzügyi és technikai feltételeit a Kormánynak és a helyi önkormányzatoknak fokozatosan meg kell teremteniük annak érdekében, hogy az átállás ne okozzon fennakadást.

132. § (1) E törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyeket a 131. §-ban foglaltakra tekintettel nem lehet alkalmazni, legkésőbb addig az időpontig módosítani kell, ameddig az érintett tanulók a hatodik évfolyamon befejezik tanulmányaikat. Eddig az időpontig a Nemzeti alaptanterv, az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga és a tizenegy-tizenkettedik évfolyamon folyó nevelő és oktató munka kötelező és közös követelményeit össze kell hangolni, valamint ennek megfelelően módosítani kell e törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyeket a változás érint.

(2) A Kormány az e törvényben kapott felhatalmazás alapján szabályozási feladatának 1997. december 31-ig köteles eleget tenni.

(3) A Kormány 1996. december 31-ig kidolgozza a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak átlagon felüli munkateljesítményének, felkészültségének, többletmunkájának elismerését biztosító illetményelőmeneteli rendszer kiegészítő szabályait."

100. § A Kt. 1. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. számú melléklet

az 1993. évi LXXIX. törvényhez

[A törvény 15. §-ának (3) bekezdéséhez, 16. §-ának (4) bekezdéséhez, 39. §-ának (3) bekezdéséhez és a 118. § (3) bekezdéséhez]

A nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszáma, a költségvetési hozzájárulás megállapításának elvei, a vezetők és a beosztott pedagógusok kötelező óraszáma a közoktatási intézményekben

Első rész

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN FOGLALKOZTATOTT VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK LÉTSZÁMA

A kötelezően foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak

Vezetők

1. igazgató, óvodavezető minden önálló intézményben 1

2. igazgatóhelyettes, óvodavezető-helyettes

- önálló intézményben

ha a gyermekek, tanulók létszáma a nyolcvanat eléri 1

iskolában, ha a tanulók létszáma az ötszázat eléri további 1

- tagintézményenként - a kollégium kivételével - tagintézmény-vezetőnek 1

- intézményegységenként - a kollégium kivételével - intézményegység vezetőnek 1

- nem önálló kollégiumonként kollégiumvezetőnek 1

- tagozatonként

ha az óvodában a gyermeklétszám az ötvenet, az iskolában a tanulói létszám a nyolcvanat eléri tagozatvezetőnek 1

3. gyakorlati oktatásvezető

szakközépiskolában és szakiskolában iskolánként 1

4. gyakorlati oktatásvezető-helyettes

szakközépiskolában és szakiskolában húsz osztály felett, húsz osztályonként 1

vagy eltérő szakirányú oktatásnál szakirányonként, ha a szakirányban legalább öt osztály van 1

5. gazdasági vezető

önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező intézményben 1

Pedagógusok

Óvodában

1. A pedagógusok, gyógypedagógusok létszámát

- az óvodai csoportok,

- a kötelező órák száma,

- a kötelező óraszámba beszámítható tevékenység,

- az óvoda nyitva tartási ideje

alapján kell meghatározni oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt minden csoportban a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozzon, óvodapedagógusonként napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési idővel;

2. logopédus

a beszédjavító óvodában tizenöt gyermekenként 1

3. konduktor

a konduktív pedagógiai intézmény óvodájában csoportonként és műszakonként 3

4. utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor

ha az óvoda a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos gyermeket, legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolc gyermekenként 1

Iskolában és kollégiumban

1. Az iskolában a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszámát

- az iskolai osztálylétszám,

az osztálybontásra, egyéni foglalkozásra meghatározott időkeret,

a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megszervezésére megállapított órakeret,

a napközis és tanulószobai foglalkozásokra megállapított órakeret,

a pedagógusok kötelező óraszáma

alapján kell megállapítani.

2. A kollégiumban pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszámát

- a kollégiumi nemenként és épületenként megadott létszám,

a kollégiumi foglalkozások száma,

a pedagógusok kötelező óraszáma

alapján kell megállapítani.

3. könyvtárostanár (tanító)

legalább nyolc évfolyamos általános iskolában, ha az iskolának legalább nyolc osztálya van 0,5

középiskolában, szakiskolában 1

kollégiumban, alapfokú művészetoktatási intézményben

kettőszáz tanulóig 0,5

kettőszáz tanuló felett 1

többcélú intézményben 1

4. konduktor

a konduktív pedagógiai intézmény iskolájában osztályonként és műszakonként 3

5. logopédus

beszédjavító iskolában tizenöt tanulónként 1

6. utazó gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor

ha az iskola a többi gyermekkel együtt fejleszti a fogyatékos tanulót, legalább heti öt óra foglalkoztatás keretében, nyolc tanulónként 1

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak

Óvodában

1. szakorvos

kizárólag fogyatékosokat nevelő óvodában a fogyatékosság típusának megfelelően 0,5

2. gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens

fogyatékos gyermekeket nevelő óvodai csoportban 1

3. dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt

- a konduktív pedagógiai intézmény óvodájának kivételével - csoportonként 1

Iskolában és kollégiumban

1. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

[az iskolatípusnak megfelelő, a 17. § (1) bekezdésének b)-e) és j) pontjában, illetve (2) bekezdésében felsorolt vagy pszichológus, szociális munkás végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező szakember] általános iskolában, középiskolában, szakiskolában 0,5

2. szakorvos

kizárólag fogyatékosokat nevelő iskolában, kollégiumban, a fogyatékosság típusának megfelelően 1

3. gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens

- fogyatékosokat nevelő iskolában, évfolyamonként 1

- általános iskolai kollégiumban 1

4. műszaki vezető

szakiskolában, ha az legalább százhúsz munkahelyes tanműhellyel rendelkezik, illetve ha délelőtt-délután is üzemelő tanműhelye van 1

5. ápoló

kollégiumban ötszáz tanulóig 1

ötszáz tanuló felett 2

kizárólagosan fogyatékosokat fogadó diákotthonban, huszonnégy órára 5

6. hangszerkarbantartó a zeneművészeti művészeti ágban szakmai vizsgára felkészítő szakközépiskolában és szakiskolában, továbbá alapfokú művészetoktatási intézményben

négyszáz tanulóig 1

négyszáz tanuló felett 2

látássérültek iskoláiban tanulói létszámtól függetlenül további 0,5

7. úszómester

tanuszodával rendelkező iskolában 1

Az utazó szakember hálózat keretében a foglalkoztatás a fővárosi, megyei önkormányzat által kijelölt közoktatási intézményben történik. Az álláshelyeket a fővárosban, illetőleg megyében - a szakértői és rehabilitációs bizottság nyilvántartása szerint - a többi gyermekkel, tanulóval együtt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részesített gyermekek, tanulók - a fogyatékosság típusa szerint - létszámát nyolccal, az utazó gyógytestnevelői álláshelyek létszámát az érintett tanulók létszámát tizenkettővel elosztva kell meghatározni. Az osztással - a kerekítés szabályai szerint kialakított - csoportra kell tervezni egy-egy - egy csoport esetén a csoport létszámától függetlenül legalább egy - a feladat ellátásához szükséges szakembert. Az utazó gyógypedagógust, logopédust, konduktort, gyógytestnevelőt stb. a gyermeket, tanulót nevelő, illetve oktató óvoda, iskola megkeresésére a munkáltatói jogot gyakorló közoktatási intézmény vezetője rendeli ki.

További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben

1. Gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő, karbantartó, fűtő, udvari munkás, portás stb. munkakörökben az ellátandó feladatoktól függően kell megoldani a foglalkoztatást.

2. A nevelési-oktatási intézményekben - a feladatoktól függően - az I. részben meghatározottakon túl

a) további vezetői megbízások adhatók,

b) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszáma megnövelhető,

c) speciális végzettségű szakemberek (például orvos, pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus, könyvtártechnikus, könyvtáros asszisztens, iskolatitkár (óvodatitkár), szabadidő szervező, pedagógiai asszisztens, oktatástechnikus, számítógép kezelő, számítógép rendszerprogramozó, laboráns, ügyviteli-gépkezelő, munkaügyi, személyzeti és oktatási előadó) foglalkoztathatók.

Második rész

A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI

1. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen felül

a) más célra fel nem használható központosított előirányzattal kell támogatni

- a közoktatás fejlesztését, megújítását szolgáló tevékenységet, a közoktatás számítógépes hálózatának kiépítését, fejlesztését, működtetését [a támogatás összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján biztosított összeg kettő százalékánál],

- a pedagógus-szakvizsga, -továbbképzés és -átképzés szervezését [a támogatás összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján biztosított összeg három százalékánál, a támogatás összegén belül elkülönítetten feltüntetve a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatást végző pedagógusok továbbképzésére és átképzésére fordítható összeget],

- az országos, a fővárosi és megyei közalapítványok működtetését és a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások megszervezését [a támogatás összege nem lehet kevesebb az e törvény 118. §-ának (4) bekezdése alapján biztosított összeg kettő százalékánál].

2. Az e törvény 118. §-ának (4) bekezdésében a normatív költségvetési hozzájárulásokra meghatározott összegen belül

a) más célra fel nem használható, kiegészítő szakmai normatívával kell támogatni a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelését, iskolai oktatását, a két tanítási nyelvű oktatást,

b) a normatív költségvetési hozzájárulás összegeinek meghatározásakor - differenciáló tényezőként - figyelembe kell venni

- a korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés (képzési kötelezettség) megszervezését,

- a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását,

- a nem lakóhelyükön óvodába, iskolába járó gyerekeket, tanulókat fogadó óvodát, iskolát,

- a fejlesztési tervvel összhangban működtetett intézménytársulás fenntartását,

- az általános iskolai oktatás megszervezését azokon a településeken, amelyekben a lakosság száma nem haladja meg öt év átlagában a kettőezret,

- az iskolaszék, a szülői szervezet, a diákönkormányzat, az iskolai sportkör működtetését,

- gyermek és tanulói intézményi étkeztetést,

- a napközis foglalkozás szervezését,

- a szakképzést.

3. A más célra fel nem használható központosított előirányzatok igénybevételének feltételeit a művelődési és közoktatási miniszter állapítja meg.

4. A kiegészítő szakmai normatíva összegét, az igénybevétel feltételeit az éves költségvetési törvény határozza meg.

A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása

1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor

a) az óvodába felvett gyermeket egy gyermekként kell figyelembe venni, ha az óvodai ellátást a nevelési év átlagában legalább heti harminc órára igényli; azoknak a gyermekeknek a létszámát, akik az óvodai nevelést a nevelési év átlagában heti harminc óránál kevesebb időre veszik igénybe (ebéd után nem igénylik a foglalkoztatást), kettővel el kell osztani;

b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, a vendégtanulók, illetőleg akik térítési díjat fizetnek, hárommal el kell osztani;

c) az alapfokú művészetoktatási intézményben azt a tanulót lehet figyelembe venni, aki a hatodik életévét elérte, de huszonkettedik életévét nem töltötte be, a következők szerint:

- egy tanulóként lehet figyelembe venni azt, aki a tanítási év átlagában legalább heti négy foglalkozáson vesz részt, akkor is, ha négynél több foglalkozáson vesz részt, illetve több tanszakra (szakra) jár,

- azoknak a tanulóknak a számát, akik részére az iskola a tanítási év átlagában heti négy tanóra foglalkozásnál kevesebbet biztosít, kettővel el kell osztani,

- az előképző évfolyamra járó tanulók létszámából csak annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók létszámának százhúsz százaléka, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az első alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni;

d) a felnőttoktatásban nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint oktatott tanulók számát hárommal elosztva kell figyelembe venni;

e) a kollégiumi ellátásnál azt a tanulót kell egy tanulóként figyelembe venni, aki a kollégiummal kollégiumi tagsági viszonyt, externátusi jogviszonyt létesített; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a kollégiumi ellátásért térítési díjat fizetnek, kettővel el kell osztani;

f) a nem magyar állampolgár gyermeket, tanulót akkor lehet figyelembe venni, ha a magyar gyermekekkel, tanulókkal azonos feltételekkel vehet részt a közoktatásban;

g) azt a tanulót, aki tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál figyelmen kívül kell hagyni.

2. Abban az esetben, amikor a gyermekek, tanulók létszámát el kell osztani, a kerekítés szabályai szerint megállapított létszámot lehet figyelembe venni.

3. A nevelési-oktatási intézménynek kell igazolnia, hogy a gyermeket, tanulót felvette, és részére az előírt szolgáltatások igénybevételét biztosította.

Harmadik rész

A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA

Pedagógus-munkakörök és vezető beosztások, amelyekben a heti törvényes munkaidő kötelező óraszámból és a nevelő-, illetve nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatnak megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll, továbbá az egyes munkakörökre, vezető beosztásokra vonatkozó kötelező óraszámok

I.

II.

1. A fogyatékos gyermekek óvodájában, iskolájában, kollégiumában pedagógus-munkakört betöltőkre megállapított kötelező óraszámot kell alkalmazni a fogyatékos gyermekeket, tanulókat külön, illetve - ha a fogyatékos gyermekek, tanulók aránya az év első tanítási napján a harminchárom százalékot eléri - együtt nevelő, illetve nevelő és oktató óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, tagozatokban, osztályokban, csoportokban foglalkoztatott pedagógusokra.

2. A tanár kötelező óraszámát kell alkalmazni a gyakorlati oktatónál abban az esetben, ha a központi program (tanterv) szerint elméletigényes szakmai tantárgy gyakorlati képzésében tart tanórai foglalkozást.

3. Az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorló óvodában, iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakört betöltőkre megállapított kötelező óraszámot a gyakorló tanítást vezető pedagógusokra (vezető tanárra, gyakorlatvezető óvónőre, tanítóra) kell alkalmazni. A fenntartói gyakorló nevelési-oktatási intézményben e rendelkezéseket a fenntartó egyetértésével lehet alkalmazni.

4. Ha a pedagógust több - különböző kötelező óraszámú - pedagógus-munkakörben foglalkoztatják, vagy több - különböző kötelező óraszámú - vezetői megbízása van, a kinevezésében, munkaszerződésében kell meghatározni, hogy az egyes munkakörökben, vezetői megbízásokban - a végzett tevékenységével arányosan - hány kötelező órát köteles teljesíteni.

5. A pedagógus, vezető kötelező óraszáma a fenntartó egyetértésével csökkenthető, ha az ehhez szükséges fedezetet, beleértve a túlmunka díjazását is, a fenntartó többletköltségvetési támogatás nélkül vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítja. A csökkentés ideje nem lehet hosszabb egy nevelési évnél, tanítási évnél, azonban több alkalommal meghosszabbítható.

6. Az óvodában, iskolában, kollégiumban a pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásra, kollégiumi foglalkozásra kell fordítani. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető-helyettes a kötelező órája keretében ellátja a tanulók gyakorlati és elméleti képzését, a gyakorlati képzést szervezőknél folyó gyakorlati képzés ellenőrzését. A kötelező óra felhasználható a napközis és tanulószobai foglalkozás megtartására, továbbá igénybe vehető azoknak a tanórán kívüli foglalkozásoknak a megtartására, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek.

7. Ha a fenntartó egyetértésével a nevelési-oktatási intézmény vezetője nagyobb időkeretet nem állapít meg, óvodában az összes óvodai foglalkozás, kollégiumban az összes felkészítő kollégiumi foglalkozás, iskolában az összes - e törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján tervezett - kötelező tanórai foglalkozás öt százalékának megfelelő, egy nevelési évre, tanítási évre kiszámított időkeret felhasználható a nevelési-oktatási intézményben a következők szerint:

a) E keret terhére

- az osztályfőnöki, tanszakvezetői (tagozatvezetői, szakosztályvezetői), tanulócsoport-vezetői, szakmai munkaközösség vezetői feladatot ellátó pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe e feladat ellátására heti egy órát be kell számítani,

- ha az iskolában nem kötelező a könyvtárostanár (tanító) alkalmazása, legalább heti öt órát (napi egy órát) a kötelező óra terhére biztosítani kell a könyvtárostanár (tanító) részére az iskolai könyvtári feladatok ellátásához.

b) Meghatározott időre adott írásbeli megállapodással a pedagógus kötelező óráját teljesítheti

- a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggő feladatok ellátásával,

- diákönkormányzatot segítő feladatok, kulturális nevelőtanári feladatok ellátásával,

- a gyermekek, tanulók felügyeletével összefüggő, kollektív szerződésben meghatározott feladatok ellátásával.

8. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes munkaidő többi részében - munkaköri feladatként - a pedagógus ellátja a nevelő-, illetve a nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevekénységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, továbbá - munkáltató rendelkezései szerint - ellátja azokat a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő feladatokat, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét, így különösen: részt vesz a nevelőtestület munkájában, az iskola kulturális és sportéletének megszervezésében, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában.

9. Az iskolai, kollégiumi könyvtárostanár (tanító) a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Munkaköri feladatként a teljes munkaidő többi részének hetven százaléka - a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítása, gondozása, könyvtári kutatómunka), iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus-munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál.

10. A pedagógiai szakszolgálat intézményében alkalmazott pedagógusok a kötelező óraszám keretében végzik a gyermekek, tanulók vizsgálatával, egyéni vagy csoportos foglalkoztatásával, a tanácsadással, gondozói tanfolyamok megtartásával (a továbbiakban: közvetlen foglalkozás) kapcsolatos feladatokat. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül - munkaköri feladatként - látják el a szakértői véleményhez szükséges vizsgálatok, illetve a közvetlen foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a vizsgálatok keretében készített vélemények egyeztetését, a szakértői vélemények elkészítését, biztosítják a folyamatos nyitva tartást, továbbá végzik a gyermek, tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utaznak a gyermekhez, tanulóhoz.

11. A szakszervezetek tisztségviselőit (Munka Törvénykönyve 25. §), továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét [Munka Törvénykönyve 62. § (2) bekezdés] megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötelező órájának arányos csökkentésével kell kiadni.

12. A pedagógus kötelező óráját az igazgató jogszabályban meghatározottak szerint csökkenti, ha a pedagógus kötelező továbbképzésben vesz részt, illetve, ha szakvizsgára készül fel, és a pedagógussal tanulmányi szerződést köt.

13. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének kötelező óraszáma - kivéve, ha a szakközépiskola, illetve a szakiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel - az intézményben szervezett gyermekcsoportok, osztályok számától, az alapfokú művészetoktatási intézményben és a kollégiumban a tanulók létszámától függ.

14. A nevelési-oktatási intézmény és pedagógiai szakszolgálat vezetője a kötelező óraszám és a teljes munkaidő közötti időben látja el a vezetői megbízással kapcsolatos feladatokat.

15. A vezető kötelező óráinak számát - egész tanévre - a tanév első napjának megfelelő állapot szerint kell meghatározni.

16. A vezető kötelező óraszámának meghatározásakor figyelembe kell venni

a) az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat, iskolai szakképzésben a szakmai elméleti képzésre szervezett osztályokat számuknak megfelelően,

b) a napközis és tanulószobai foglalkozásokat számuknak megfelelően,

c) felnőttoktatásban a nappali és az esti oktatás osztályait, iskolai szakképzésben a szakmai elméleti képzésre szervezett osztályokat számuknak megfelelően, a levelező oktatás osztályait fele részben,

d) a könnyített és gyógytestnevelésben részt vevő tanulók létszámát tizenhat tanulónként, töredék tanulólétszám esetén pedig nyolc főig egy osztálynak.

17. Ha a pedagógus a munkakörére, beosztására megállapított kötelező óránál többet tanít, túlmunkát végez, melyért - jogszabályban meghatározott eljárás szerint megállapított - túlmunkadíj jár. A túlmunkadíj mértékének meghatározásához az óvodában, általános iskolában, középiskolában, szakiskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálatban a beosztott pedagógusra megállapított kötelező óraszámot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a túlmunkadíjat vezető részére, gyakorló óvodában, iskolában, kollégiumban foglalkoztatott pedagógusnak, illetőleg olyan pedagógusnak állapítják meg, akinek a kötelező óráját e melléklet alapján csökkentik, illetve kötelező órájába meghatározott tevékenységet beszámítanak.

18. Abban az esetben, ha - munkakörébe nem tartozó feladatként - a vezető beosztású pedagógus másik, alacsonyabb kötelező óraszámú vezető beosztás feladatait, illetve a beosztott pedagógus vezető beosztás feladatait látja el, s ennek ideje eléri az öt munkanapot, a pedagógus kötelező óráját az ellátott vezető beosztásra meghatározott kötelező óraszám alapján kell megállapítani."

101. § (1) A Kt. 2. számú mellékletének címe helyébe a következő cím lép:

"A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok"

(2) A Kt. 2. számú melléklete "Az alkalmazottak adatai" alcím 3. pontja a következő szövegrésszel egészül ki:

(Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók...)

"a nemzetbiztonsági szolgálatnak."

(3) A Kt. 2. számú melléklete a "A gyermekek, tanulók adatai" alcím 2. pont első gondolatjele az "államigazgatási szerv" szövegrész után a következő szöveggel egészül ki:

(Az adatok továbbíthatók)

"nemzetbiztonsági szolgálat"

(részére...)

(4) A Kt. 2. számú melléklete "A gyermekek, tanulók adatai" alcím 1. a) alpontja a következő rendelkezéssel egészül ki:

"nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;"

(5) A Kt. 2. számú melléklete "A gyermekek, tanulók adatai" alcím 1. d) alpontja a következő hatodik alponttal egészül ki:

"- a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,"

102. § A Kt. 3. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. számú melléklet

az 1993. évi LXXIX. törvényhez

[A törvény 52. §-ának (3)-(6) bekezdéséhez, 53. §-ának (2)-(4) és (7) bekezdéséhez, 65. §-ának (3) bekezdéséhez, 66. §-ának (5) bekezdéséhez, 68. §-ának (2) bekezdéséhez, 123. §-ának (4) bekezdéséhez]

Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások szervezésének rendje

I.

Létszámhatárok

II.

Az osztályok, csoportok szervezése

1. Az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvodai csoportba, iskolai osztályba felvett gyermekek, tanulók száma ne lépje túl - kivéve a 7-8. pontban meghatározott eseteket - a maximális létszámot.

2. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók részére az óvodai csoportot, iskolai osztályt akkor is meg kell szervezni, illetve fenn kell tartani, ha ugyanazon kisebbséghez tartozó nyolc gyermek, tanuló szülője kéri.

3. A beszéd- és az enyhe értelmi fogyatékos, a más fogyatékos tanulók csoportjából a részképesség kieséssel küzdő, továbbá a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermeket, tanulót - függetlenül attól, hogy a gyermek, tanuló a többi gyermekkel együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben - az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, a testi, érzékszervi és a középsúlyos értelmi, továbbá az előzőekben fel nem sorolt más fogyatékos gyermeket, tanulót pedig három gyermekként, tanulóként kell számításba venni.

4. Összevont osztályokat szervezni az általános iskola első-hat évfolyamán lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem szabad. Összevont osztályt szervezni legfeljebb három iskolai évfolyam tanulóiból lehet.

5. Az osztályok csoportokra bonthatók. Csoport több osztály, illetőleg évfolyam tanulóiból is szervezhető. A csoport maximális létszáma az osztály maximális létszámának ötven százaléka.

6. Az iskola összes gyakorlati képzésre fordított kötelező tanítási órája, szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati képzés esetén az előírtnál kisebb létszámú három-hat tanulóból álló csoportban szervezhető meg, ha a szakképzés központi programja (tanterve) szerint a gyakorlati képzés kislétszámú foglalkoztatást igényel. A szakképzés központi programjának (tantervének) kiadásakor a kislétszámú foglalkoztatás meghatározásához be kell szerezni a pénzügyminiszter egyetértését. A gyakorlati képzésre szervezett csoportok kötelező tanórai foglalkozásának időkeretét csoportonként külön-külön kell számítani.

7. Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában csak egy óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon csak egy iskolai osztály indul; továbbá a nevelési év, tanítási év során abban az esetben, ha új gyermek, tanuló átvétele miatt indokolt.

8. Felnőttoktatásban az esti, levelező vagy más sajátos formában folyó oktatás esetén az osztályok maximális létszámára megállapított rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

9. A csoportok, osztályok szervezésénél az átlaglétszámot figyelmen kívül lehet hagyni.

10. Ha az osztály létszáma nem éri el a maximális létszám ötven százalékát, az e törvény 52. §-ának (6) bekezdése alapján kiszámított időkeretet kettővel el kell osztani."

103. § (1) Ez a törvény 1996. szeptember 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti

a) a közoktatás szervezésével és irányításával kapcsolatos egyes átmeneti szabályokról szóló 1995. évi LXXXV. törvény,

b) a Kt.

- 18. §-ának (7) bekezdéséből a "közoktatási" kifejezések,

- 21. §-ának első gondolatjeléből a "szűrő" kifejezés,

- 39. §-ának (4) bekezdéséből a "vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet" szövegrész,

- 47. §-ának b) pontjából a "tartozó gyermekek" szövegrész,

- 48. §-a (1) bekezdésének a) pontjából az "e törvény 9. §-ában meghatározottak megvalósításának módozatait" szövegrész,

- 53. §-ának (1) bekezdéséből a "szükségletei" kifejezés,

- 57. §-a (3) bekezdésének b) pontja,

- 63. §-ának (5) bekezdéséből az "- a diákokat érintő kérdésekre vonatkozóan -" szövegrész,

- 63. §-ának (7) bekezdése,

- 64. §-ának (2) bekezdéséből a "középiskolában, szakiskolában, valamint a középiskolai, illetve szakiskolai tanulók elhelyezését biztosító kollégiumban" szövegrész, továbbá a bekezdés d) pontja,

- 69. §-ának (2) bekezdéséből az "illetőleg mentesítheti egyes tantárgyak tanulása alól" szövegrész,

- 69. §-ának (5) bekezdéséből a "- kivéve, ha a tanév folytatásától eltiltották -" szövegrész,

- 79. §-a (4) bekezdésének b) pontjából az "egy tanévre (nevelési évre)" szövegrész,

- 83. §-ának (6) bekezdéséből a "fellebbezési eljárásra vonatkozó" szövegrész,

- 84. §-ának (3) bekezdéséből a "nevelési-oktatási intézményt" szövegrész,

- 94. §-a (1) bekezdésének f) pontjából a "diákigazolvánnyal kapcsolatos kérdéseket" szövegrész,

- 101. §-a (3) bekezdésének első gondolatjeléből a "vagy a szakterületén kiemelkedő kutatómunkát végez" szövegrész és (6) bekezdésének negyedik-ötödik mondata,

- 109. §-ának (1) bekezdéséből a "hatósági" kifejezés, valamint (3) és (4) bekezdéséből a "belföldi" kifejezés,

- 115. §-a (1) bekezdésének a) és f) pontja, továbbá (2) bekezdéséből az "f)" pontra való utalás,

- 116. §-a (1) bekezdésének d) pontjából a "- tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt az évfolyam, az alapvizsga, az érettségi vizsga megismétlésére vonatkozó rendelkezések kivételével -" szövegrész,

- 117. §-ának (5) bekezdéséből "az iskolaszék, ennek hiányában a nevelőtestület által meghatározott szabályok szerint" szövegrész,

- 119. §-ának eredeti (2) bekezdéséből az "és a Honvédelmi Minisztérium" szövegrész,

- 126. §-ának a) pontjából a "(72. §)"-ra történő utalás,

- 127. §-ának (2) bekezdéséből a "a szakközépiskolai" szövegrész,

- 128. §-a (1) bekezdésének b) pontjából az "illetve pedagógiai államvizsgát tett. Foglalkoztatására a 127. § (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni." szövegrész.

(2) E törvény hatálybalépésének napján a Kt.

- 6. §-ának (1) bekezdésében, 25. §-ában, 31. §-ának (1) bekezdésében, 51. §-ának (2) bekezdésében, 93. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint 124. §-ának (1) bekezdésében az "alapvizsga" vagy annak ragozott formája helyébe az "alapműveltségi vizsga", illetve annak megfelelő raggal ellátott formája,

- 7. §-ának (2) bekezdésében és 109. §-ának (3) bekezdésében az "állandó lakóhelye" szövegrész helyébe a "lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye" szövegrész, a 7. § (3) bekezdés második mondatában a "...kilencedik évfolyamtól..." szövegrész helyébe az "- ha e törvény másképp nem rendelkezik - a kilencedik évfolyamtól..." szövegrész,

- 11. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az "iskolában", valamint az "iskola" kifejezés helyébe "iskolában és kollégiumban", illetőleg "iskola és kollégium" szöveg,

- 16. §-ának (1) bekezdésében a "közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (továbbiakban: alkalmazott) tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, illetve a Munka Törvénykönyvét..." szöveg helyébe a "közoktatási intézmény munkavállalói, illetőleg közalkalmazottai (a továbbiakban: alkalmazott) tekintetében - a munkáltatótól függően - a Munka Törvénykönyvét vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt..." szöveg,

- 18. §-ának (3) bekezdésében a "gyógypedagógiai tanári képesítéssel rendelkezik" szöveg helyébe a "gyógypedagógiai tanári, konduktori végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik" szöveg,

- 22. §-ának (1) bekezdésében a "területi" kifejezés helyébe az "önkormányzati" kifejezés,

- 25. §-ának (3) bekezdésében az "(5)" bekezdésre való utalás helyébe a "(6)" bekezdésre való utalás,

- 37. §-ának (7) bekezdésében a "jegyző" kifejezés helyébe a "jegyző, főjegyző" szövegrész,

- 38. §-ának (1) bekezdésében a "jóváhagyott" kifejezés helyébe a "megállapított" kifejezés,

- 41. §-ának (1) bekezdésében a "megbékélés" kifejezés helyébe a "türelmesség" kifejezés,

- 43. §-a (2) bekezdésének második mondatában a "tagadható" kifejezés helyébe a "tiltható",

- a 44. §-t megelőző címben, a 44. § (1)-(2) bekezdésében, a 47. §-ban, az 50. § a) pontjában, 103. § (2)-(3) bekezdésében és a 104. § (4) bekezdésében a "foglalkozási" kifejezés helyébe "nevelési" kifejezés,

- 47. §-ának b) pontjában a "kisebbséghez" kifejezés helyébe a "kisebbségi" kifejezés,

- 48. §-ának eredeti (2) bekezdésében a "második és harmadik fordulatában" szövegrész helyébe az "első, második és harmadik gondolatjelében, továbbá - a magatartás értékelésére és minősítésére vonatkozó előírások kivételével - a negyedik gondolatjelében" szöveg,

- 53. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a "c)" pontra utalás helyébe "b)" pontra utalás,

- 55. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a "diákmozgalommal" kifejezés helyébe a "diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel)" kifejezés,

- 64. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "megalkotásakor" kifejezés helyébe az "elfogadásakor" kifejezés,

- 67. §-a (1) bekezdésének első mondatában az "iskolai előképzettség" szövegrész helyébe "az iskolai, szakmai előképzettség" szövegrész,

- 76. §-ának (4) bekezdésében az "érdekelt munkáltatói érdekképviseleti szervet" szövegrész helyébe a "területi gazdasági kamarát" szövegrész,

- 79. §-ának (6) bekezdésében és a 80. §-ának (2)-(5) bekezdésében a "a jegyző", illetőleg megfelelően ragozott formája kifejezés helyébe "jegyző, főjegyző", illetőleg megfelelően ragozott formája szövegrész,

- 80. §-ának (1) bekezdésében a "jegyző" kifejezés helyére a "jegyző, főjegyző a 79. § (3) bekezdésében meghatározott munkarend szerint..." szövegrész, továbbá a (3) bekezdésének utolsó mondatában a "Pénzügyminisztériumot" kifejezés helyébe a "törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet" szöveg,

- 81. §-a (2) bekezdésében a "d)" pontra való hivatkozás helyébe az "e)" pontra való hivatkozás,

- 83. §-ának (7) bekezdésében a "jogszabálysértésre" kifejezés helyébe a "jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre" szövegrész, az új számozás szerinti (9) bekezdésben az "iskolaszék javaslatára" szövegrész helyébe az "iskolaszék, szülői szervezet (közösség) javaslatára" szöveg,

- 84. §-a (2) bekezdésében az "a diákönkormányzat jogainak megsértése esetén" szövegrész helyébe a "a diákönkormányzat, szülői szervezet (közösség) jogainak megsértése esetén" szövegrész, (3) bekezdésében a "köztársasági megbízottnál" kifejezés helyébe a "megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalnál" szövegrész,

- 86. §-ának (2) bekezdésében a "tanulók ellátását is." szöveg helyébe a "gyermekek, tanulók ellátását is." szöveg,

- 90. §-ának (1) bekezdésében a "meghatározza az óvoda, az alapvizsgára felkészítő iskola, a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét" szöveg helyébe a "meghatározza azt a működési (felvételi) körzetet, amelyben élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola, nem tagadhatja meg [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.], továbbá a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét" szöveg, (3) bekezdésében a "felvételi körzetének" szövegrész és (4) bekezdésében a "működési körzetének" szövegrész helyébe "működési (felvételi) körzetének" szövegrész, (4) bekezdésében a "nemzeti és etnikai kisebbség érdekképviseleti szervének a véleményét" szöveg helyébe az "érdekelt helyi kisebbségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó iskola esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését" szöveg,

- 93. §-a (1) bekezdésének g) pontjában a "pedagógiai munka szakmai ellenőrzéséről" szöveg helyébe a "pedagógiai munka országos, térségi, megyei, fővárosi szintű szakmai ellenőrzéséről" szöveg,

- 94. §-a (1) bekezdésének f) pontjában az "iskola-előkészítés" kifejezés helyébe az "iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvétel" szöveg,

- 101. §-ának (2) bekezdésében az "alap-vizsgaelnöki, vagy érettségi vizsgaelnöki" szöveg helyébe az "alapműveltségi vizsga vagy érettségi vizsga vizsgaelnöki" szöveg,

- 102. §-ának (3) bekezdésében az "... iskolaszéknek, az iskolai diákönkormányzati szervnek..." szövegrész helyébe az "iskolaszéknek, az iskolai szülői szervezetnek (közösségnek), az iskolai diákönkormányzatnak..." szövegrész, továbbá "...a fentieken kívül a nemzeti vagy etnikai kisebbség; szakközépiskola és szakiskola esetén a munkáltatói érdekképviseleti szervének véleményét." szövegrész helyébe a " - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a helyi kisebbségi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat hiányában a kisebbség helyi szószólója, illetőleg ennek hiányában az adott kisebbség helyi egyesületének, szakközépiskola és szakiskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara véleményét." szövegrész, (4) bekezdésében a "nemzeti és etnikai kisebbség érdekképviseleti szervének bevonásával" szöveg helyébe az "a helyi kisebbségi önkormányzat, illetve közgyűlés esetén az országos kisebbségi önkormányzat bevonásával" szöveg,

- 104. §-ának (4) és (5) bekezdésében a "nevelési-oktatási intézmény" kifejezés helyébe "közoktatási intézmény" kifejezés, (5) bekezdésében a "tanévenként" kifejezés helyébe a "tanévenként, évenként" szöveg,

- 105. §-ában a "...közoktatási érdekből indokolt, de..." szövegrész helyébe a "...közoktatási érdekből indokolt és térségi vagy országos feladatot lát el, de..." szövegrész,

- 115. §-a (1) bekezdésének d) pontjából a "továbbá szakképesítés hiányában a munkába álláshoz, önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátítása esetén" szövegrész helyébe a "szakképzési évfolyamon" szöveg,

- 118. §-ának (5) bekezdésében az "...az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményének..." szövegrész helyébe "...az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményének...," szövegrész,

- 126. §-ának a) pontjában a "138-139. §-ában" jelölés helyébe a "137-139. §-ában" jelölés,

- 127. § eredeti (5) bekezdésében a (2)-(4) bekezdésre hivatkozás helyébe a (2)-(3) bekezdésre hivatkozás,

- 128. §-a (4) bekezdésének c) pontjában a "- kivéve a 128. § (1) bekezdésének a) pontjában..." szövegrész helyébe a "- kivéve a 128. § (1) bekezdésének a) pontjában és (8) bekezdésében..." szövegrész, továbbá a 127. § (5) bekezdésre való utalás helyébe a 127. § (9) bekezdésre való utalás

lép.

104. § E törvény hatálybalépésének napján:

(1)[3]

(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 77. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"77. § E törvény 70-76. §-ainak alkalmazásában nem munkavállaló a büntetés-végrehajtási jogviszonyban munkát végző személy."

(3)[4]

(4) A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény

a) 36. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés a szociális, nevelési-oktatási közfeladatokat (a továbbiakban: humán szolgáltatások) ellátó nem állami és nem helyi, önkormányzati intézményfenntartók (a továbbiakban együtt: nem állami intézmények) részére a 8. számú mellékletben foglaltak szerinti jogcímeken és összegben normatív állami hozzájárulást állapít meg. Nem jár normatív állami hozzájárulás a szakközépiskolai és a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében résztvevőnek, ha költségeinek megtérítésére a Szakképzési Alapból igényt tarthat.

[(2) A normatív állami hozzájárulás folyósításának feltétele, hogy]

a) nevelési-oktatási feladatot ellátó intézmény esetén a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt a Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz benyújtsák;"

b) a következő 117. §-sal egészül ki:

"117. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az 5. számú melléklet 15. Kiemelt előirányzatként Tartalék céljára betervezett 6 Mrd Ft-ból 2 Mrd Ft-ot a pedagógusok átképzésére, illetve a pedagógusok kötelező óraszámának emelésével összefüggő illetményemelésre fordítson."

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke