1997. évi CIX. törvény

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról[1]

I. Fejezet

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az öröklési illeték tárgya: az örökség - ideértve a magánnyugdíjpénztártag egyéni számláján felhalmozott összeg kedvezményezett (örökös) általi megszerzését és a haszonélvezeti jog megváltását is -, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a köteles rész szerzése, valamint a halál esetére szóló ajándékozás."

2. § Az Itv. 16. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Mentes az öröklési illeték alól:)

"c) a magánnyugdíjpénztártag egyéni számláján lévő összegnek a kedvezményezett, illetve az örökös általi megszerzése, ha azt a kedvezményezett, illetve az örökös a tagsági viszony folytatása mellett a pénztárban hagyja vagy más magánnyugdíjpénztárba viszi át;"

3. § Az Itv. 23/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdésben meghatározott illetéket fizeti ingatlanszerzése után az ingatlan- és gépjármű pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozó is, feltéve, hogy nettó árbevételének legalább 75%-a e két tevékenységből származik."

4. § (1) Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)

"o) az egyéni ügyvéd egyszemélyes ügyvédi irodává történő átalakulásával bekövetkező vagyonszerzés."

(2) Az Itv. 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1) bekezdés l) pontjában meghatározott mentesség kiterjed a gépjármű- és ingatlan pénzügyi lízinget egyaránt folytató vállalkozóra is, feltéve, hogy nettó árbevételének legalább 75%-a e két tevékenységből származik."

5. § Az Itv. 33. §-a (2) bekezdésének 5. pontja a következő e) és f) alpontokkal egészül ki:

(5. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha)

"e) a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez,

f) az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez"

(történik a kiállítása;)

6. § Az Itv. 45. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A cégbejegyzésre irányuló eljárás illetéke a létesítő határozatban, az alapszabályban, a társasági szerződésben, illetve az alapító okiratban megállapított vagyon (jegyzett tőke) értéke után:)

"d) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén 200 000 forint."

7. § (1) Az Itv. 62. §-a (1) bekezdésének c) és k) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illeték-feljegyzési jog illeti meg:)

"c) a bűncselekményből - ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt -, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén;"

"k) a lakásszövetkezetet a tagjával és a nem tag tulajdonosával, valamint a társasház közösséget a tulajdonossal szemben üzemeltetési és felújítási, illetve közös költség megtérítése iránt indított eljárásban;"

8. § Az Itv. 70. §-a (3) bekezdésének a) pontja a következő mondattal egészül ki:

"Ha a településen összehasonlításra alkalmas ingatlan nincs, a forgalmi érték megállapításánál a térséghez tartozó hasonló adottságú települések ingatlanszerzési adatai is felhasználhatók;"

9. § Az Itv. Melléklete a törvény mellékletének megfelelően módosul.

II. Fejezet

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

10. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A főváros esetében a helyi adók bevezetését, valamint az egyes adók bevezetésére jogosultak körét a fővárosi közgyűlés rendeletben, a kerületi képviselő-testületek véleménye kikérésével határozza meg."

11. § A Htv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Adómentes az (1) bekezdés b)-c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak."

12. § A Htv. 7. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy)

"d) a fővárosi közgyűlés által bevezetett adót annak hatályon kívül helyezése időpontjáig a kerületi önkormányzat nem működtetheti."

13. § A Htv. 31. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:]

"d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]."

14. § A Htv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"35. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

(2) Az adó alanya a vállalkozó."

15. § A Htv. a 36. §-a után Az adómentesség alcím helyébe a következő alcím lép, és egyidejűleg a következő 37. §-sal egészül ki:

"Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység

37. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,

b) építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 3 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 3 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül."

16. § A Htv. 39. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"39. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint

a) 1998. évben az anyagköltség 33%-ával,

b) 1999. évben az anyagköltség 66%-ával,

c) 2000. évtől az anyagköltséggel.

(2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

(3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít."

17. § A Htv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa

a) 1998. évben az adóalap 1,4%-a,

b) 1999. évben az adóalap 1,7%-a,

c) 2000. évtől az adóalap 2%-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként legfeljebb 5000 forint.

(3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon - levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó.

(4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes [székhely, illetve telephely(ek) szerinti] önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le."

18. § (1) A Htv. 42. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az önkormányzati adóhatóság - az (5)-(7) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - készpénzfizetést nem fogadhat el."

(2) A Htv. 42. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Postahivatallal nem rendelkező községekben, továbbá tanyaközpontokban, külterületeken - előzetes kihirdetés mellett - befizetési napokat lehet tartani, amikor az adózók készpénzben fizethetnek. Az illetékhivatal erre kijelölt pénztára ugyancsak elfogadhat készpénz-befizetést. Így történhet a fizetés ingóvégrehajtás során is, ha azt az adózó önként felajánlja, illetőleg, ha az előtalált készpénzt az adóhatóság lefoglalja. Készpénz átvételére vagy lefoglalására kizárólag az jogosult, akit erre az adóhatóság vezetője írásban felhatalmazott és az e célra rendszeresített hivatalos nyugtatömbbel ellátott. Az átvett vagy lefoglalt készpénzről azonnal nyugtát kell adni, s a pénzösszeget az átvétel napján, de legkésőbb a következő munkanapon az adóbeszedési számlára be kell fizetni."

(3) A Htv. 42. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az önkormányzat rendeletében feljogosíthatja az adóhatóságot arra, hogy az (5) bekezdésben meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával 5000 forintot meg nem haladó összegű helyi adóra (adótartozásra) készpénzbefizetést elfogadjon."

19. § A Htv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. § A helyi önkormányzat az ügykörébe tartozó adók és illetékek hatékony beszedésének elősegítésére a feltárt és beszedett adóhiányból, valamint a beszedett adó- és illetéktartozásból az önkormányzatokat megillető bevétel terhére rendeletében szabályozhatja az anyagi érdekeltség feltételeit.

Az érdekeltségi célú juttatásból az adó- és az illetékhatáskör címzettjei, továbbá a polgármesteri (főpolgármesteri), valamint a megyei önkormányzati hivatal adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselői részesülhetnek."

20. § (1) A Htv. 52. §-ának 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"7. tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló, ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződést a földhivatalhoz benyújtották, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni."

(2) A Htv. 52. §-a 22. pontjának a), c), e), g) és h) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(nettó árbevétel:)

"a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek együttes összege, csökkentve a kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével, a b)-i) pontokban foglalt eltérésekkel,"

"c) biztosítóknál: a biztosítási bevételek csökkentve a viszontbiztosítónak átadott díjjal, a károk és szolgáltatások ráfordításaival, növelve a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, a befektetések nettó bevételével, csökkentve a saját tulajdonú saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával, a kapott osztalékokkal és részesedésekkel, valamint a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével. A biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet hatályban maradásáig a biztosítási bevételek alatt az e kormányrendelet szerinti biztosítástechnikai bevételt, a károk és szolgáltatások ráfordításai alatt pedig e kormányrendelet szerinti károk és szolgáltatások költségeinek, valamint a biztosítástechnikai tartalékok növekedésének együttes összegét kell érteni,"

"e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatok és kamatjellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével,"

"g) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott az a) pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel,

h) a b)-g) pontban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően - a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele,"

(3) A Htv. 52. §-a 26. pontjának d)-f) alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző)

"d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött (pl. egyéni ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói, magánorvosi, szakértői, tervezői) tevékenységet folytató magánszemély,

e) jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő jogi személyt is,

f) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő szervezetet is."

(4) A Htv. 52. §-ának 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép.

(E törvény alkalmazásában:)

"31. telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant,

b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván,"

(5) A Htv. 52. §-ának 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"35. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75%-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik,"

(6) A Htv. 52. §-a a következő 36-41. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

36. eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti eladott áruk beszerzési értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árukészlet-beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével,

37. anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti anyagköltség. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatály alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagkészlet-beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével,

38. anyagkészlet, árukészlet: a számvitelről szóló törvény szerint anyagkészletnek, kereskedelmi árukészletnek minősülő, vásárolt készlet,

39. alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbszámlázott, olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, valamint a továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke, feltéve, hogy azt eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségként nem vette figyelembe,

40. közvetített szolgáltatások: az adóalany által igénybe vett szolgáltatás harmadik személynek részben vagy egészben - változatlan formában - történő átadása,

41. székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni."

III. Fejezet

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

21. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 1/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a képviselő-testület, illetve a fővárosi közgyűlés rendeletének kihirdetése az (1) bekezdésben meghatározott időpontig nem történik meg, akkor az önkormányzat illetékességi területén az előző adóévben hatályos adótételeket kell alkalmazni."

22. § A Gjt. 5. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól:)

"f) bejelentésre a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló, adóévenként egy személyszállító gépjármű,"

23. § A Gjt. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § új (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

"(1) A kizárólag elektromos meghajtású, a tiszta gázüzemű (kizárólag autógázzal üzemeltethető) személyszállító gépjármű után az egyébként járó adó 50%-át kell megfizetni. A műbizonylat szerint környezetszennyezést csökkentő, szabályozott katalizátorral ellátott személyszállító gépjármű után az egyébként járó adó 50%-át, míg a nem szabályozott katalizátorral működő személyszállító gépjármű után az egyébként járó adó 75%-át kell megfizetni.

(2) Az olyan tehergépjármű, nyergesvontató után, amelynek a légszennyezése az ENSZ-EGB 49.02/A. előírásnak megfelel, az egyébként járó adó 75%-át - nyergesvontató esetében 20%-át -, míg az olyan tehergépjármű, nyergesvontató után, amelynek a légszennyezése az ENSZ-EGB 49.02/B. előírásnak, zajkibocsátása pedig az ENSZ-EGB 51.02 előírásnak megfelel, az egyébként járó adó 50%-át - nyergesvontató esetében 10%-át - kell megfizetni. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a gépjármű minősítését a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet által kiadott műbizonylat igazolja."

24. § A Gjt. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adót, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: VPOP) jóváhagyó határozata alapján, a belföldön bejegyzett szállítmányozási vállalkozó, vámügynökség átvállalhatja. Engedély az említettek közül annak adható, amely a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény 1. §-ának 23. pontja szerint vámszempontból megbízható, és a tevékenység biztosítékaként 10 millió forint összegű bankgaranciával rendelkezik. Az engedély megadásához nem szükséges a gépjármű üzembentartójának kezességvállalása."

25. § A Gjt. 18. §-a 12., 13. és 19. pontjainak helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő 24., 25., 26. és 27. ponttal egészül ki:

"12. súlyos mozgáskorlátozott az a személy, aki a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeinek rendszeréről szóló jogszabályban meghatározott állapota miatt súlyos mozgáskorlátozottnak minősül, és ezt a tényt az ott meghatározott orvosi szakvélemény igazolja,

13. súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására elsősorban az a személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt - szolgál, amely a súlyos mozgáskorlátozott adóalany tulajdonában van. Ha a súlyos mozgáskorlátozott tulajdonában nincs gépjármű, akkor a súlyos mozgáskorlátozott személyt - írásbeli nyilatkozata alapján - rendszeresen szállító, vele legalább egy éve közös háztartásban élő, a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozójának, élettársának vagy szerződés alapján tartásra kötelezett személynek mint adóalanynak a tulajdonában álló gépjárművet lehet ilyennek tekinteni,"

"19. műbizonylat a gyári műszaki leírás, a vámhivatal, illetőleg a közlekedésfelügyelet olyan okmánya, ennek hiányában az adóalany által bemutatott szakértői vélemény, amelyből kitűnik a katalizátor beépítésének ténye. A 8. § (2) bekezdésében említett műbizonylat alatt a környezetvédelmi felülvizsgálatról szóló jogszabály alapján kiállított - a vonatkozó ENSZ EGB előírásoknak való megfelelősségre utaló bejegyzést tartalmazó - igazolólapot kell érteni,"

"24. az ENSZ-EGB előírásokat, illetve a hozzájuk tartozó határértékadatokat a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter rendelete tartalmazza,

25. szabályozott katalizátor: három légszennyező komponensre ható, katalitikus utókezelő berendezés (katalizátor), szabályozott keverékképzéssel,

26. nem szabályozott katalizátor: olyan katalitikus utókezelő berendezés (egyéb utánégető), amely nem felel meg a szabályozott katalizátorra meghatározott követelményeknek,

27. nyergesvontató: olyan vontató, amely a rajta levő nyeregszerkezet útján a vontatott félpótkocsi tömegének jelentős részét átveszi."

Záró és átmeneti rendelkezések

26. § (1) E törvény 1998. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény 1-9. §-aiban foglalt rendelkezéseket a hatálybalépését követően illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az illetékhivatal tudomására jutott vagyonszerzési ügyekben, valamint az ezt követően kezdeményezett első fokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Htv. 52. §-ának 23., 24. és 25. pontja, valamint mellékletének f) pontja.

(4)[2]

(5)[3]

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet az 1997. évi CIX. törvényhez

1.

Az Itv. Mellékletének II. címe a következők szerint módosul:

"1. A magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás illetéke 1000 forint.

2. Magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez annak tanúsításáért, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya, 2000 forint illetéket kell fizetni.

3. Nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alóli felmentés, amely tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya, 2000 forint illeték alá esik.

4. Illetékmentes a honosítás, visszahonosítás, a magyar állampolgárság nyilatkozattal történő visszaszerzésére, valamint a magyar állampolgárságról történő lemondásra irányuló eljárás."

2.

Az Itv. Mellékletének X. címe a következők szerint módosul:

"A névváltoztatás iránti eljárás illetéke 5000 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni."

3.

Az Itv. Melléklete a következő XIX. címmel és rendelkezéssel egészül ki:

"XIX. A külön jogszabályban meghatározott eljárásokhoz szükséges adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás illetéke

Az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 3.000 forint illeték alá esik.

Ha egy beadványban több ingatlanra vonatkozó adó- és értékbizonyítványt kérnek, az illetéket ezek számától függően, külön-külön kell megfizetni."

4.

Az Itv. Melléklete a következő XX. címmel és rendelkezéssel egészül ki:

"XX. Külföldiek ingatlanszerzéséhez szükséges engedély illetéke

Ingatlan tulajdonjogának a külön jogszabály szerinti külföldi jogi vagy természetes személy általi megszerzéséhez szükséges engedély iránt kezdeményezett eljárásért 10 000 forint illetéket kell fizetni."