10/1997. (I. 28.) Korm. rendelet

a vasúti személyszállítási szerződésekről

A Kormány a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 11. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. RÉSZ

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A vasúti személyszállításra kötött szerződésekre a Polgári Törvénykönyvnek (a továbbiakban: Ptk.) a szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Abban az esetben, ha a személyszállítás országhatáron túlra vagy országhatáron túlról történik, e rendelet rendelkezéseit csak annyiban lehet alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés, egyezmény, illetőleg szabály eltérően nem rendelkezik.

(3) Ha a Vtv. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott vállalkozó vasút, illetve a Vtv. 2. §-ának (5) bekezdésében és a Vtv. 17. §-ának (2) bekezdésében meghatározott vasúti társaság (a továbbiakban együtt: vasúttársaság) a személyszállítást más (közúti, vízi, légi közlekedési) szolgáltatóval együttesen végzi, eltérő rendelkezés hiányában a vasúti szakaszon végzett személyszállításra - ideértve a vonatpótló autóbusszal végzett szállítást - is e rendelet előírásait kell alkalmazni.

A díj ellenében végzett személyszállítás

2. § (1) E rendelet alkalmazásában díj ellenében végzett személyszállítás a közforgalmú, menetrend alapján végzett vasúti személyszállítás (a továbbiakban: közforgalmú személyszállítás), valamint a közforgalmú, menetrenden kívül közlekedtetett vonatokkal végzett személyszállítás (a továbbiakban: különvonat).

(2) E rendelet alkalmazásában személyszállításhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatás különösen az útipoggyász-fuvarozás, a kerékpárszállítás, a poggyászmegőrzés, a kereskedelmi, vendéglátó és egyéb utaskiszolgáló létesítmények üzemeltetése, valamint a vasúti személyszállításhoz kapcsolódó idegenforgalmi közvetítői tevékenység.

Az üzletszabályzat

3. § (1) A vasúttársaság a vasúti közforgalmú személyszállítási szerződések - jogszabályban nem szabályozott - részletes feltételeit kiegészítő feltételekben határozza meg.

(2) A kiegészítő feltételekre a Ptk.-nak az általános szerződési feltételekre vonatkozó előírásai az irányadók.

(3) A vasúttársaság által végzett szolgáltatások díját, a díj megállapításának módját és feltételeit - az árjogszabályokban foglaltak figyelembevételével - a személydíjszabás tartalmazza.

(4) A vasúttársaság a kiegészítő feltételeket és a díjszabást üzletszabályzatba foglalja. Az üzletszabályzatba a vasúti személyszállítási szerződésekre vonatkozó jogszabályokat is fel kell venni, és azokat eltérő szedéssel kell megjelölni.

(5)[1] A vasúttársaság üzletszabályzatát és annak módosítását a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá. A kiegészítő feltételeket - ideértve annak módosításait is - Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a vasúttársaság honlapján közzé kell tenni, továbbá a vasúttársaság ügyfélszolgálati és utaskiszolgáló helyein az utasok részére betekintésre tartja, illetve lehetővé teszi megvásárlását.

2. RÉSZ

A KÖZFORGALMÚ SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS

II. Fejezet

A SZERZŐDÉS

Üzemi kényszer, szerződéskötési kötelezettség

4. § (1) A vasúttársaság a közforgalmú személyszállítás körében a menetrendben (5. §) meghatározott vonalon az általa meghirdetett vonatokat közlekedteti.

(2) A vasúttársaság a forgalom lebonyolításához és az utazási igények kiszolgálásához vasútállomásokat és megállóhelyeket alakít ki és üzemeltet.

(3) A vasúttársaság a megállóhelyeken a balesetmentes utaskiszolgálás érdekében gondoskodik

a) írásos, illetve szóbeli utastájékoztatásról,

b) a vonatok megközelítését segítő építmények (utasperon, aluljáró, felüljáró) létesítéséről.

(4) A vasúttársaság a vasútállomásokon a (3) bekezdésben meghatározottakon túl gondoskodik:

a) várótermek, váróhelyiségek üzemeltetéséről,

b) az alapvető szükségletek kielégítésére szolgáló létesítmények (WC, mosdó, vízcsap, ivóvízkút) kialakításáról és működőképességéről.

(5) A közforgalmú személyszállítás körében a vasúttársaság köteles a személyszállítást elvállalni, ha

a) az utas az üzletszabályzat feltételeit elfogadja, és

b) a szolgáltatás a menetrendben meghirdetett személyszállító vonatokkal lehetséges.

(6) A menetrend jóváhagyására jogosult miniszter az üzemeltetési és a szerződéskötési kötelezettséget közérdekből, továbbá a vasúttársaság kezdeményezésére kényszerítő üzemi okból, korlátozhatja vagy felfüggesztheti.

(7) A korlátozásról, felfüggesztésről szóló tájékoztatást a vasútállomásokon és megállóhelyeken ki kell függeszteni, továbbá azt a sajtó útján közzé kell tenni.

Menetrend

5. § (1) A menetrend tartalmazza a közforgalmú személyszállítás legfontosabb - a vasútüzemhez kapcsolódó - tájékoztató adatait, így különösen:

a) a vonatok útvonalát, az induló és végállomást, továbbá azokat a megállóhelyeket és állomásokat, ahol a vonat megáll;

b) az érkezési és indulási időpontokat vagy a vonatok gyakoriságát, a napi első és utolsó vonat indulási időpontjának feltüntetésével;

c) a csatlakozási lehetőségeket;

d) a vonatnemeket és a vonattal közlekedő kocsik osztályát;

e) a legfontosabb kiegészítő szolgáltatásokat (így különösen: hálókocsi, különleges komforttal ellátott kocsi, helybiztosítás) a személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint azt, ha valamely vonat útipoggyászt, kerékpárt továbbít;

f) a menetrendi időszak kezdetének és végének időpontját.

(2) A menetrend tartalmazza az egyes vonatok közlekedésének időszakát, a nem mindennap közlekedő vonatoknál a közlekedési napokat, továbbá a különböző korlátozásokat.

(3) A vasúttársaság a menetrendet, illetőleg annak kivonatait az állomásokon és megállóhelyeken látható helyen kifüggeszti, és arról az utasokat - kérésükre - más módon is tájékoztatja.

(4) A vonat közlekedtetésének szünetelését vagy korábbi időpontban történő közlekedtetését legalább 14 nappal; új vonat beállítását, illetve a meghirdetettnél későbbi időpontban történő közlekedését legalább 7 nappal a változás előtt az utazóközönség tudomására kell hozni.

Utazásból kizárt vagy feltételesen szállítható személyek

6. § (1) A személyszállítási szolgáltatást nem veheti igénybe

a) az önmagával tehetetlen személy,

b) a 6 éven aluli gyermek,

ha nincs kísérője.

(2) A vasúttársaság a személyszállítást megtagadhatja, illetve az utast a személyszállításból kizárhatja, ha az utas

a) ittas, botrányosan viselkedik, vagy más módon a többi utast magatartásával zavarja,

b) magatartásával a közlekedés biztonságát, utastársai testi épségét, egészségét, a vasúti kocsinak vagy berendezéseinek az épségét veszélyezteti,

c) érvénytelen jeggyel vagy menetjegy nélkül utazik, és menetjegyet az ellenőrzéskor sem vált;

d) menetjegyét, illetve kedvezmény igénybevételére jogosító igazolványát - felhívás ellenére - nem mutatja fel,

e) ruházatával, poggyászával vagy más módon a járművet, utastársai ruházatát vagy az utasok poggyászát beszennyezheti,

f) a vasúti kocsiba kézipoggyászként be nem vihető tárgyat visz be,

g) a menetdíj, a menetdíj-különbözet vagy a pótdíj megfizetését megtagadja.

(3) A vasúttársaságot abban az esetben is megilleti a már megtett útra járó menetdíj és pótdíj, ha az utast - a (2) bekezdésben foglaltak alapján - az utazásból kizárta.

(4) Az útközben megbetegedett személyt a vasúttársaság legalább a legközelebbi megfelelő vasútállomásig - ahol a szükséges egészségügyi ellátásban részesülhet - köteles továbbszállítani.

(5) A vonatról a neki felróható rendellenes magatartása miatt leszállított utas nem követelheti vissza a kifizetett menetdíjat vagy egyéb díjat, és feladott útipoggyásza kiszolgáltatását is csak az eredeti célállomáson kérheti.

Menetjegy

7. § (1) Az utasnak az utazás megkezdésekor érvényes menetjeggyel vagy utazásra jogosító igazolvánnyal (a továbbiakban együtt: menetjegy) kell rendelkeznie.

(2) A menetjegyen fel kell tüntetni:

a) az indulási állomás nevét,

b) a célállomás nevét és az útirányt, vagy az indulási állomástól mért kilométer-övezet távolságát,

c) a fizetett menetdíj összegét és annak adótartamát,

d) az elszámolásnál alkalmazott kedvezmény mértékét,

e) a vonatnemet és az igénybe vehető különleges szolgáltatásokat,

f) a kocsiosztályt,

g) a menetjegy érvényességének első napját,

h) a menetjegy érvényességének tartamát vagy az érvényesség utolsó napját,

i) a több személy részére kiadott menetjegynél az utasok számát,

j) a többszöri utazásra kiadott menetjegynél az utazási lehetőségek jellegét, számát vagy időtartamát,

k) a felhasználás különleges szabályait.

(3) Az egyszeri vagy többszöri utazásra kiadott menetjegy (havijegy, félhavijegy, füzetjegy, menetjegyváltásra vagy utazásra jogosító igazolvány, okmány) csak arra a viszonylatra, vonatnemre, kocsiosztályra és időtartamra érvényes, amelyre kiadták, illetve érvényesítették. Az utazási igazolványra a (2) bekezdés a)-e) és i)-k) pontjaiban foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.

(4) A meghatározott vonatra érvényesített menetjegy csak a rajta feltüntetett vonaton érvényes.

(5) Ha a menetjegy nem meghatározott vonatra szól, az utas az utazást a menetjegy érvényességének tartama alatt bármikor megkezdheti, a már megkezdett utazást megszakíthatja, és később folytathatja. Az utas az utazás útirányát is megválaszthatja, ha a célállomás több vonat igénybevételével is elérhető, és ezt a kívánságát a jegyváltáskor közölte.

(6) Az útmegszakítást a vasúttársasággal igazoltatni kell, az azonban a menetjegy érvényességi idejét nem hosszabbítja meg. Ha a menetjegyre az útmegszakítás tényét nem vezetik rá, a további utazásra érvényét veszti.

(7) Ha a vasúttársaság a felszállási megállóhelyen/állomáson meghatározott időszakban vagy egyáltalán nem szolgáltat ki menetjegyet, erről az utazóközönséget tájékoztatja. Ilyen esetben a vonaton a menetjegyet pótdíj nélkül kell kiszolgáltatni.

(8) A menetjegyet az utasnak az utazás egész tartama alatt meg kell őriznie, a vasúttársaság jegyvizsgáló és menetjegy-ellenőrző alkalmazottai részére - a kedvezményes jegyváltásra jogosító igazolvánnyal együtt - fel kell mutatnia, kérésre át kell adnia.

(9) A névre szóló menetjeggyel csak az arra jogosult utazhat. A nem névre szóló menetjegy mindaddig másra átruházható, ameddig azzal az utazást nem kezdték meg vagy útipoggyászt nem adtak fel.

Utastájékoztatás

8. § (1) A vasúttársaság kialakítja és üzemelteti az utasok megfelelő tájékoztatását szolgáló berendezéseket.

(2) A vasúttársaság az utastájékoztatást kiadványokkal, jól látható hirdetményekkel, a kiszolgáló személyzet szóbeli tájékoztatásával, információs berendezésekkel, szükség szerint információs szolgálattal látja el.

(3) A vasúttársaság köteles az utasokat jogaikról, kötelezettségeikről, az igénybe vehető szolgáltatásokról, különösen pedig az esetleges forgalmi zavarokról tájékoztatni. Ennek érdekében az állomásokon és megállóhelyeken, illetve - amennyiben lehetséges - a vonaton is jól látható helyen ki kell függesztenie az utazási feltételeket és a szükséges menetrendi kivonato(ka)t. A vasúttársaság a közlekedő vonatok érkezési, indulási és tartózkodási idejéről, továbbá a vonat kimaradásáról és késéséről a kiszolgáló személyzet, illetőleg az állomási tájékoztatási rendszer útján folyamatos tájékoztatást nyújt.

A felek jogai és kötelezettségei

9. § (1) A vasúttársaság köteles az utast a menetrendbe foglalt feltételek szerint biztonságosan a célállomásra szállítani.

(2) Az utas jogosult a vonaton utazni, a kiszolgáló létesítményeket, berendezéseket használni, a személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatásokat igénybe venni.

(3) Az utas, illetve csoportos utazás esetén az együtt utazó személyek külön szakasz, illetve külön kocsi biztosítását kérhetik.

(4) Az utas a menetrendbe foglalt és az üzletszabályzat előírásainak megfelelő, a megváltott menetjegyen feltüntetett szolgáltatások igénybevételére jogosult. Ha az utas a díjkülönbözet előzetes megfizetése nélkül drágább menetdíjú kocsiosztályt, különleges szolgáltatást, illetve az útirányt megváltoztatva magasabb díjú szolgáltatást vesz igénybe - ha e jogszabály másként nem rendelkezik - a díjkülönbözet megtérítése mellett pótdíj fizetésére is köteles.

(5) Ha a vasúttársaság az utazást egyes vonatokon helyjegy váltásához vagy az ülőhely más módon való biztosításához köti, utazásra csak az jogosult, akinek az adott vonatra váltott érvényes helyjegy és más - az üzletszabályzatban meghatározott, a szolgáltatás igénybevételére feljogosító - jegy, igazolás, igazolvány, illetve okmány van a birtokában.

(6) Az utas csak az állomásokon és megállóhelyeken szállhat fel a vonatra, illetőleg le a vonatról.

(7) Az utas a személyszállítás (fel- és leszállás, várakozás, utazás) során tartózkodni köteles a közlekedés biztonságát, a közlekedési eszközök, az utaskiszolgáló létesítmények és berendezések épségét, az utastársak kényelmét és nyugalmát zavaró magatartástól.

(8) A vasútállomáson (megállóhelyen) való tartózkodásra, üzleti jellegű tevékenység végzésére, a vonaton való elhelyezkedésre és az utazás alatti magatartásra vonatkozó szabályokat a vasúttársaság kiegészítő feltételekbe foglalja, amelynek kivonatát - utazási feltételként - a vasúti kocsiban és az állomásokon jól látható helyen kifüggeszti.

(9) Ha az utas - annak ellenére, hogy felszállása előtt a menetjegy megváltási lehetőségét a vasúttársaság biztosította - érvényes menetjegy nélkül utazik, a menetdíjon felül pótdíjat is köteles fizetni.

(10) A vasúttársaság a különleges szolgáltatásokat és igénybevételük feltételeit kiegészítő feltételekbe foglalja.

Kézipoggyász

10. § (1) Az utas könnyen hordozható tárgyakat (kézipoggyász) díjtalanul magával vihet a személykocsiba. A kézipoggyász elhelyezésére az utas ülőhelyéhez tartozó poggyásztartó és az utas ülőhelye alatt lévő tér áll rendelkezésre.

(2) A kézipoggyász tömege utasonként a 30 kg-ot nem haladhatja meg.

(3) Kézipoggyászként a személykocsiba nem szabad bevinni:

a) olyan tárgyat, amely az utasok testi épségében, ruhájában, poggyászában vagy a vasúti kocsiban kárt okozhat,

b) robbanó, tűzveszélyes, öngyúló, mérgező, radioaktív, maró, undort keltő vagy fertőzés előidézésére alkalmas anyagot,

c) töltött lőfegyvert és a 124/1993. (IX. 22.) Korm. rendeletben megjelölt közbiztonságra különösen veszélyes eszközt.

(4) A vasúttársaság kiegészítő feltételekben határozza meg a kézipoggyász mérethatárait, a csomagolásának és a kocsiban való elhelyezésének az (1) bekezdésben leírtakon kívüli módját. A vasúttársaság a kiegészítő feltételekben az élő állatok és az utazással közvetlenül össze nem függő, továbbá különösen értékes tárgyak szállítását kizárhatja, vagy különleges feltételekhez kötheti.

(5) A kézipoggyász és élő állat őrzéséről az utas gondoskodik.

A személyszállításhoz kapcsolódó szolgáltatások

11. § A vasúttársaság külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint és az engedélyében foglaltaknak megfelelően jogosult a személyszállításhoz kapcsolódó további szolgáltatásokat - így különösen éttermi és büfészolgáltatásokat, idegenforgalmi szolgáltatásokat, hírlap- és ajándékárusítást - felajánlani és teljesíteni.

Eltérő minőségű szolgáltatás

12. § (1) Ha a vasúttársaság az utast - a menetjegy, helyjegy, pótjegy alapján - megillető szolgáltatást (kocsiosztály, fekvőkocsi, hálókocsi) nem tudja nyújtani, az utas kívánságára eltérő időpontban induló, illetőleg érkező vagy a célállomáshoz más útvonalon közlekedő vonaton azonos, ha az nem biztosítható, magasabb minőségű szolgáltatást köteles felajánlani és teljesíteni. A vasúttársaság ebben az esetben a menetdíj-különbözetet nem követelheti.

(2) Ha a vasúttársaság azonos vagy magasabb minőségű szolgáltatást nem tud felajánlani vagy teljesíteni, és az utas az alacsonyabb minőségű szolgáltatást elfogadja, a menetjegyen feltüntetett és a ténylegesen teljesített szolgáltatás menetdíj-különbözetét a vasúttársaság az utas részére visszatéríti.

(3) Ha az utas az eltérő minőségű szolgáltatást nem fogadja el és a szerződéstől eláll, a vasúttársaság a menetdíjat visszafizeti, továbbá a lemondás tényéről és okáról igazolást ad.

(4) Az eltérő minőségű szolgáltatás miatti menetdíj-különbözet elszámolásának részletes szabályait a díjszabás tartalmazza.

Forgalmi akadály

13. § (1) A vonat késése miatti csatlakozásmulasztás, valamely vonat kimaradása vagy közlekedésének tartós akadályoztatása esetén a vasúttársaság köteles a továbbutazni kívánó utast kézi- és útipoggyászával együtt az eredeti vagy más útirányon, az eredeti vagy más tömegközlekedési eszközzel a célállomásra szállítani. Ha az indokolt, az utas - a különbözet megfizetése nélkül - magasabb menetdíjú szolgáltatást (vonatmenet, kocsiosztályt) is igénybe vehet.

(2) Ha az utas az utazást továbbfolytatni nem kívánja, azt az akadály helyén megszakíthatja, lemondhat a továbbutazásról, vagy kívánságára - az (1) bekezdés szerinti feltételekkel - a vasúttársaság az indulási állomásra visszaszállítja. Ha a forgalmi akadály miatt az utas az utazást befejezi, a vasúttársaság az utasnak visszafizeti a menetdíjnak arra a távolságra eső részét, amelyet az utas a forgalmi akadály miatt leutazni nem tudott.

(3) A forgalmi akadály tartama alatt a vasúttársaság köteles az utas megfelelő elhelyezéséről és biztonságáról, valamint az útipoggyász megőrzéséről gondoskodni.

(4) A forgalmi akadályról az utazóközönséget az érintett állomásokon, megállóhelyeken a vasúttársaság tájékoztatni köteles. Az utas kérésére a tizenöt percet meghaladó késésről, valamint az akadály tényéről és időtartamáról a vasúttársaság igazolást ad.

(5) A vasúttársaság a forgalmi akadály során követendő eljárást, a menetjegy érvényessége módosításának vagy érvénytelenítésének, továbbá az igazolás kiadásának részletes szabályait a kiegészítő feltételekben határozza meg.

Szerződéstől való elállás

14. § (1) Az utas a szerződéstől a menetjegy (helyjegy, pótjegy) visszaváltásával a vonatnak az indulási állomásról való elindulásáig indokolás nélkül elállhat, és menetjegye visszaváltását kérheti.

(2) Ha az utas a vonatnak az indulási állomásról való elindulását követően mond le az utazásról, jogosult a menetdíj-különbözet visszatérítésére.

(3) A visszatérítésekor a vasúttársaság az üzletszabályzatban meghatározott mértékű kezelési költséget számíthat fel.

(4) A visszaváltás és a visszatérítés részletes feltételeit a vasúttársaság kiegészítő feltételekben állapítja meg.

III. Fejezet

ÚTIPOGGYÁSZ-FUVAROZÁS

Az útipoggyász-fuvarozása

15. § (1) A vasúti személyszállításhoz kapcsolódó útipoggyász-fuvarozásra a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a fuvarozási szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az útipoggyászt a vasúttársaság azzal a vonattal továbbítja, amellyel az utas közlekedik. Ha ez nem lehetséges - ideértve azt is, ha a csatlakozó vonattal útipoggyász nem fuvarozható, vagy az átrakásra nem áll elegendő idő rendelkezésre - a vasúttársaság az útipoggyászt a következő alkalmas vonattal továbbítja. Ennek tényét a poggyászvevényen fel kell tüntetni, és az utassal a poggyász feladásakor közölni kell.

(3) Az útipoggyász hatósági kezelését a vasúttársaság végzi. Az utas kérésére, vagy ha az más okból szükséges, az utas a hatósági eljárásban közreműködhet, az útipoggyászt azonban birtokba nem veheti.

(4) Ha a vonat útipoggyászt fuvaroz, azt a menetrendben fel kell tüntetni. Az ilyen módon megjelölt vonatokra az utas útipoggyászt adhat fel.

16. § (1) A vasúttársaság az útipoggyászt más - útipoggyásznak minősülő - tárgyakkal együtt, azoktól el nem különítetten a rendeltetési állomásra továbbítja, és ott a poggyászvevény ellenében kiszolgáltatja.

(2) Az utas az útipoggyászt utazásának egész útvonalára, illetőleg annak valamely szakaszára is feladhatja. Az útipoggyászt a vasúttársaság az utas - legalább az útipoggyász rendeltetési állomásáig érvényes - menetjegyének felmutatása mellett veszi fel.

(3) Útipoggyászként nem adható fel olyan tárgy, amelyet kézipoggyászként nem lehet szállítani [10. § (3) bekezdés], továbbá amelynek fuvarozását jogszabály tiltja.

(4) Az útipoggyász tömege nem haladhatja meg poggyászdarabonként a 30 kg-ot. Egy utas három darab útipoggyászt adhat fel.

(5) Az útipoggyász felvétele során a vasúttársaság az utasnak poggyászvevényt köteles átadni, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) a feladó nevét és címét,

b) a feladási és rendeltetési vasútállomás (megállóhely) nevét,

c) az útirányt,

d) a feladás napját és azt a vonatot, amellyel az útipoggyászt továbbítani kell,

e) a poggyászdarabok számát, tömegét, jelölését, csomagolásának módját, a poggyász tartalmát,

f) a viteldíjat és az egyéb költségeket,

g) a feladó kívánsága esetén a poggyász bevallott értékének összegét.

(6) Az utas köteles az útipoggyászon nevét, lakcímét, továbbá a rendeltetési állomást feltüntetni, továbbá több darab esetén azok együvé tartozását megfelelően megjelölni.

(7) Az utas az útipoggyászt úgy köteles csomagolni, hogy az a küldeményt, illetőleg mások személyét és vagyonát a fuvarozás tartama alatt a károsodástól megóvja. Ha a felvétel során felismerhető, hogy az útipoggyász sérült, csomagolása hiányos, a vasúttársaság az útipoggyász fuvarozását csak fenntartással vállalja. Ebben az esetben a hiányosságot a vasúttársaság az utassal a poggyászvevényen elismerteti. Nem vehető fel fuvarozásra az útipoggyász, ha a sérülés vagy a csomagolás hiányossága mások személyét vagy vagyonát veszélyezteti.

(8) Az útipoggyász viteldíját az utas a feladáskor fizeti meg.

(9) A vasúttársaság az útipoggyász feladásakor a feladóval együttesen jogosult az útipoggyász tartalmát megvizsgálni. Amennyiben a vizsgálat alapján az útipoggyász tartalma nem azonos a poggyászvevényen feltüntetett tartalommal (a feladó nyilatkozatával), a vasúttársaság az útipoggyászt fenntartással veszi fel fuvarozásra. A fenntartást a poggyászvevényre rá kell jegyezni, és azt a feladóval el kell ismertetni.

(10) A vasúttársaság az üzletszabályzatában határozza meg az útipoggyász mérethatárait, csomagolásának módját, a poggyászvevény kitöltésének és kezelésének előírását, a továbbítás útirányának meghatározását, az útipoggyász a feladási állomáson való visszaszolgáltatásának, a hatósági kezelés végrehajtásának szabályait, valamint azoknak a tárgyaknak a körét, amelyeket csak értékbevallással vesz fel fuvarozásra, továbbá az értékbevallás módját és részletes feltételeit, az alkalmazandó pótdíj mértékét, valamint az útipoggyász csomagolására és a vasúttársaság fenntartására vonatkozó részletes szabályokat.

Az útipoggyász kiszolgáltatása

17. § (1) A vasúttársaság az útipoggyászt az azt szállító vonat megérkezése után - a kiszolgáltatás előkészítéséhez, illetőleg az esetleges hatósági kezeléshez szükséges idő elteltét követően - a poggyászkiadó helyen a poggyászvevény felmutatójának szolgáltatja ki. A vasúttársság köteles az utast tájékoztatni a kiszolgáltatás várható időpontjáról.

(2) A vasúttársaság az útipoggyászt a még ki nem fizetett költségek megfizetése és a poggyászvevény átadása ellenében szolgáltatja ki. A vasúttársaság a poggyászvevény felmutatójának átvételi jogosultságát nem köteles vizsgálni.

(3) Az utas az útipoggyász átvétele során - a poggyászvevénybe foglalt adatokkal egybevetve - azonosítja az útipoggyászt, továbbá ellenőrzi annak, illetőleg csomagolásának külső állapotát, mennyiségét (az együvé tartozó árudarabok számát és tömegét), valamint az útipoggyászon található megjelöléseket és azok épségét.

(4) Amennyiben az utas az útipoggyász sérülését, hiányát, a csomagolás hiányosságát vagy más rendellenességét észleli, fenntartását a poggyászvevényre feljegyzi. Fenntartással akkor is élhet, ha a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatot az átvételkor nem állt módjában elvégezni.

(5) Ha a vasúttársaság a kiszolgáltatás előtt az útipoggyász sérülését, részleges elveszését fedezi fel, vagy gyanítja, továbbá a poggyászvevény birtokosának fenntartása esetén, a (4) bekezdés szerinti vizsgálatot köteles elvégezni és a megállapításokat - így az esetleges károsodás keletkezésének idejét és okát - jegyzőkönyvben rögzíteni, amelynek másolatát a poggyászvevény birtokosának köteles átadni.

(6) Ha a vasúttársaság a vizsgálatot fenntartás ellenére nem végzi el, a fenntartás tényének bejegyzését nem teszi lehetővé, illetőleg jegyzőkönyvet nem vesz fel vagy annak másolatát a poggyászvevény birtokosának nem adja át, az útipoggyász átvételét az utas megtagadhatja.

(7) Ha az utas a poggyászvevény elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését haladéktalanul bejelenti a vasúttársaságnak, az az útipoggyászt csak a tartalom megfelelő azonosítása esetén szolgáltathatja ki. Amennyiben a kiszolgáltatással kapcsolatban az utas és a vasúttársaság között vita keletkezik, a vasúttársaság köteles a poggyászt a felelős őrzés szabályai szerint tárolni és megőrizni.

Kiszolgáltatási akadály

18. § (1) Ha az utas az útipoggyászt a vonat megérkezését követő 24 órán belül nem veszi át, a vasúttársaság köteles azt a felelős őrzés szabályai szerint tárolni, és megőrizni. Késedelmes átvétel esetében az utas a díjszabásban meghatározott összeget köteles megfizetni.

(2) Az át nem vett útipoggyászt a vasúttársaság értékesítheti, ha

a) a tartós tárolás az útipoggyász tartalmának károsodásával (megromlásával) járna,

b) a vonat megérkezésétől számítva 30 nap eltelt.

(3) Az értékesítést megelőzően annak tényéről a feladót a vasúttársaságnak értesítenie kell, és a befolyt vételárral el kell számolnia.

(4) A vasúttársaság kiegészítő feltételekben határozza meg az útipoggyász értékesítésének részletes szabályait.

3. RÉSZ

IV. Fejezet

KÜLÖNVONAT

19. § (1) A vasúttársaság köteles a különvonatokat a tájékoztató hirdetményben, illetőleg a megrendelővel írásban megkötött szerződésben közölt indulási állomásra kiállítani, és az utasokat a célállomásra szállítani.

(2) A szerződés teljesítése során a vasúttársaságot nem terheli a 4. §-ban megállapított üzemi kényszer és szerződéskötési kötelezettség, továbbá a menetrend meghirdetésének, valamint az útipoggyász fuvarozásának kötelezettsége.

(3) A különvonat közlekedtetésének szabályait a vasúttársaság kiegészítő feltételekben határozza meg.

4. RÉSZ

A SZERZŐDÉSSZEGÉS SZABÁLYAI

V. Fejezet

A VASÚTTÁRSASÁG FELELŐSSÉGE

Közforgalmú személyszállító vonat kimaradása és késedelme

20. § (1) A vasúttársaság a helyjegy, illetve pótjegy díjának visszafizetése mellett köteles megtéríteni az utas kárát, ha az utas ülőhelyét helyjegy váltásával vagy más módon biztosította, és

a) a közforgalmú személyszállító vonat kimarad, vagy

b) a vonat a célállomásra 30 percet meghaladó késéssel érkezik meg.

(2) A kártérítés összege nem haladhatja meg az utas menetjegye árának

a) vonat kimaradása esetén a tizenötszörösét,

b) késedelem esetén az ötszörösét.

Elégtelen helybiztosítás

21. § A vasúttársaság köteles megtéríteni az utas kárát, ha az utas az ülőhelyét helyjegy váltásával vagy más módon biztosította, és a biztosított ülőhelyet a vasúttársaság ismételten értékesítette, illetve a helybiztosításban megjelölt kocsit nem állította ki, és az utas helybiztosításának megfelelő elhelyezéséről nem tudott gondoskodni. A kártérítés összege a helybiztosítás díjának az ötszöröse.

Felelősség az úti- és a kézipoggyászért

22. § (1) Ha a vasúttársaság az útipoggyászt a poggyászvevényen feltüntetett vonat menetrend szerinti érkezésének időpontját követő 2 órán belül nem szolgáltatja ki, a késedelem minden megkezdett órájára a viteldíj 5%-át kitevő kötbért köteles a poggyászvevény birtokosának megfizetni. A kötbér nem haladhatja meg a viteldíj összegét.

(2) Az utas elveszettnek tekintheti azt az útipoggyászt, amelyet a vasúttársaság a vonat célállomásra érkezése menetrendi időpontjától számított 14 napon belül nem szolgáltat ki. Ha az elveszett útipoggyász a rendeltetési állomásra érkezés menetrendi időpontját követő 1 éven belül megkerül, a vasúttársaság a poggyászvevény birtokosát haladéktalanul értesíti. Az értesítés vételét követő 30 napon belül a poggyászvevény birtokosa a megkerült útipoggyásszal rendelkezhet.

(3) Ha az utas az útipoggyász értékét a poggyászvevényen bevallotta, a kártérítés mértéke azonos a bevallott értékkel.

Az igényérvényesítés

23. § (1) A poggyászvevény birtokosa az útipoggyász késedelme, elveszése, illetve megsérülése folytán keletkezett igényét - választása szerint - a felvevő, illetőleg a kiszolgáltató vasúttársasággal szemben érvényesítheti.

(2) A vasúttársaság az igényérvényesítést kiegészítő feltétellel előzetes eljáráshoz (a továbbiakban: felszólamlás) kötheti. Ebben az esetben az igényt bíróság előtt érvényesíteni csak akkor lehet, ha a felszólamlás elintézésére előírt határidő eredménytelenül telt el, vagy a vasúttársaság a felszólamlást részben vagy egészben elutasította. A vasúttársaság kiegészítő feltétellel határozza meg a felszólamlás alaki követelményeit, továbbá az ügyintézés módját és határidejét.

A felelősség kizárása

24. § A vasúttársaság nem felel az utassal szemben azért a kárért, amely azáltal keletkezik, hogy az utas a vám- vagy egyéb államigazgatási hatósági előírások szerint megállapított kötelezettségének nem tesz eleget.

5. RÉSZ

VII. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

25. § (1)[2] Ez a rendelet 1997. június 1-jén lép hatályba.

(2)[3] A rendelet előírásai összhangban vannak a Bernben, 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) A Függelékének [Nemzetközi Vasúti Személy- és Poggyászfuvarozási Egyezményre Vonatkozó Egységes Szabályok (CIV)] rendelkezéseivel.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök