12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet

a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 45. §-a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya a víz beszerzését, kezelését, tárolását, szállítását, elosztását szolgáló egységes műszaki rendszerként kialakított (kialakítani tervezett) azokra a köz- vagy saját célú vízi létesítményekre (a továbbiakban együtt: vízmű) terjed ki, amelyek megvalósításához és üzemeltetéséhez a külön jogszabály szerint vízjogi engedély szükséges (Vgtv. 28. §), továbbá az igénybe vett, igénybe venni tervezett vízkészlet gázveszélyes.

(2) E rendelet alkalmazásában

1. felmérő pontosságú vizsgálat: amelynek eredménye a technológiai pontosságú vizsgálat eredményétől legfeljebb 20%-kal tér el;

2. fogyasztási hely: a külön jogszabály szerinti szolgáltatási pont;

3. gázmentes víz: amelynek az 1. számú melléklet szerinti vizsgálat eredménye alapján gáztartalma nincs;

4. gázos víz: amelynek az 1. számú melléklet vizsgálata alapján szénhidrogén-tartalma van;

5. gázveszélyes vízkészlet: a felszín alatti vizek, a parti szűrésű és a fedetlen karsztvizek kivételével;

6. szolgáltatott víz: a vízműből a vízfelhasználónak átadott víz;

7. technológiai pontosságú vizsgálat: amely a vizsgált mintákat, illetőleg paramétereket valóságos állapotuktól legfeljebb 5%-os eltéréssel határozza meg;

8. termelt víz: a vízmű vízbeszerző műveivel a víznyerő helyen kitermelt víz;

9. a víz gáztartalom szerinti fokozata: az 1. számú melléklet szerinti vizsgálat alapján 1013 millibar nyomáson és 20 °C-on számítva:

a) a 0,8 l/m3 határérték alatt "A";

b) 0,8-10 l/m3 között "B",

c) 10 l/m3 fölött "C".

(3)[1]

(4) A gáztartalom vizsgálatát a Nemzeti Akkreditációs Testület által arra feljogosított laboratórium végezheti.

A gáztartalom vizsgálata

2. § (1) A vízjogi engedélyezési eljárás során az engedélyes köteles a vízművel kitermelhető és a szolgáltatásra szánt víz gáztartalmát a vízbeszerző és vízellátó művek létesítésekor a műszaki átadás és a próbaüzem keretében megvizsgáltatni, szükség esetén a létesítési engedély módosítását kezdeményezni, illetőleg a vizsgálat eredményét a külön jogszabály szerinti kérelemhez csatolni.

(2) A vizek gáztartalmának vizsgálatát

a) a meglévő vízmű esetén felmérő pontosságú vizsgálattal,

b) új kutak létesítésekor technológiai pontosságú vizsgálattal

kell elvégezni.

A gázmentesítés

3. § (1) A gázmentesítés érdekében a vízmű területén gondoskodni kell olyan műszaki biztonsági intézkedések meghozataláról, amelyek a robbanás veszélyét a vízmű területén és a fogyasztási helyeken kizárják. A szükséges műszaki intézkedéseket, illetve a berendezések üzemeltetésének a módját a külön jogszabály alapján készített üzemeltetési szabályzatnak tartalmaznia kell.

(2) A víz gáztartalom szerinti "A" fokozata esetén nem kell gázmentesítést végezni.

(3) A víz gáztartalom szerinti "B" fokozata esetén a gázmentesítésről üzemeltetési módszerek és biztonsági intézkedések alkalmazásával kell gondoskodni.

(4) A víz gáztartalom szerinti "C" fokozata esetén az MSZ-10-226. nemzeti szabvány előírásai szerinti gázmentesítő berendezés telepítéséről és üzemeltetéséről kell gondoskodni, kivéve, ha

a) a teljes vízfelhasználás legfeljebb 5 m3/nap, vagy

b) a kitermelt vizet szabadtéren használják fel, de a biztonságtechnikai védelemről (így például fürdőmedence bevezető szakaszán) ez esetben is gondoskodni kell.

(5) A gázmentesítést a víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőinek figyelembevételével úgy kell végrehajtani, hogy az vízminőségromlást ne okozzon.

A gáztartalom ellenőrző vizsgálata

4. § (1) A vízművel termelt és szolgáltatott gázos víz gáztartalmát az engedélyes rendszeres vizsgálatokkal ellenőrizni, a vizsgálati eredményeket az üzemeltetési okmányok között megőrizni, és a hatósági ellenőrzés során az azt végzőnek bemutatni köteles. A vizsgálatot legalább a következő gyakorisággal

a) "A" fokozatban ötévenként,

b) "B" fokozatban háromévenként,

c) "C" fokozatban kétévenként

kell elvégezni.

(2) A vizsgálat eredményének adatait a 2. számú melléklet szerinti nyomtatványok kitöltésével kell dokumentálni. A dokumentumok "C" és "B" fokozat esetében nem, "A" fokozatban 15 év után selejtezhetők.

(3)[2] Ha a vizsgálat szerint a vízművel termelt vagy szolgáltatott víz veszélyességi fokozata megváltozott, a változást az engedélyes haladéktalanul köteles a vízügyi hatóságnak bejelenteni.

(4) A gáztartalom szerint "B" és "C" fokozatba sorolt vizek termelése, illetve szolgáltatása esetén a víz gáztartalmának ellenőrzését

a) a víztermelő kutaknál a kút elkészültekor és a kútszerkezet módosulását eredményező felújítás, rekonstrukció, átépítés esetén,

b) telepített gázmentesítő berendezés beszabályozása és üzembe helyezése után a berendezést követő szakaszon, valamint a szolgáltatott víz gáztartalmát befolyásoló vagy befolyásolható beavatkozásokat, valamint a gázmentesítési technológiában bekövetkezett változást követően

kell elvégezni.

(5) A gáztartalom ellenőrzését telepített gázmentesítő hiányában akkor is el kell végezni, ha a víz gáztartalma az "A" fokozatra megadott első értéket nem éri el, illetve a szolgáltatott víz gáztartalmát módosító beavatkozásra kerül sor.

(6) Az (5) bekezdés szerinti ellenőrzést a vízvezeték-hálózat szűkítése, illetve hidraulikai magaspontjai melletti kijelölt fogyasztói ponton kell elvégezni.

(7) A vízügyi hatóság a vízművel termelt és szolgáltatott víz gáztartalmát bármikor ellenőriztetheti, illetőleg soronkívüli gáztartalom-vizsgálatot rendelhet el, beleértve a technológiai pontosságú vizsgálat elvégzését is.

Záró és átmeneti rendelkezések

5. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a közhasználatú vízművekkel termelt és szolgáltatott víz gáztartalmának határértékéről, vizsgálatáról és gázmentesítéséről szóló 7/1981. (IX. 5.) OVH rendelkezés, valamint az egyes környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi jogszabályok módosításáról szóló 8/1990. (IV. 30.) KVM rendelet 1. §-a hatályát veszti.

(2) E rendelet előírásait a folyamatban lévő vízjogi engedélyezési eljárás során alkalmazni kell.

(3)[3]

(4) Ha a vízügyi hatóság az engedélyest a víz gázmentesítésére kötelezi, a gázmentesítés megoldására ideiglenes intézkedéshez kötötten legfeljebb 2 év időtartamú határidőt állapíthat meg.

1. számú melléklet a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelethez

A gázveszélyes vízkészletek vizsgálata

1. A vizsgálat tárgya: a termelt és a szolgáltatott víz, valamint a víztermeléssel és a -szolgáltatással összefüggő létesítmények légtere gáztartalmának meghatározása.

2. A vizsgálat esetei

2.1. A kút

2.1.1. létesítésekor,

2.1.2. felújításakor (kialakításakor, átépítésekor),

2.1.3. javításakor, tisztításakor, regenerálásakor.

2.2. A kút, valamint az azzal összefüggő egyéb gyűjtő- és tároló létesítmények légterében a munkavégzést megelőzően.

2.3. A kezelő épület légterében folyamatosan.

2.4. A gázmentesítő berendezés utáni szakaszon (a beszabályozást követően, a berendezés hatásfokának ellenőrzésére)

2.4.1. üzembe helyezésekor,

2.4.2. a víztermelésben beállott változást követően,

2.4.3. a kút műszaki kialakításában beállott változást követően,

2.4.4. a szolgáltatott víz gáztartalmát befolyásoló egyéb beavatkozást követően.

2.5. A szolgáltatott víz gáztartalmának ellenőrzésére általában a vízvezeték-hálózat fojtása, szűkítése, illetőleg a magasabb fogyasztói leágazás utáni vízvételi ponton, minden olyan beavatkozást követően, amely a szolgáltatott víz gáztartalmát módosítja.

3. A vizsgálat pontossága

3.1. A víz és az azzal összefüggő légtér gáztartalmának esetében technológiai pontosságú vizsgálat.

3.2. Felmérő pontosságú vizsgálat

3.2.1. a meglevő kutaknál, ha azok nem gázveszélyes vizekre települtek,

3.2.2. a gázmentesítő berendezések szabályozásánál,

3.2.3. a szolgáltatott víz gáztartalmának ellenőrzésénél, ha az korábbi vizsgálat eredménye szerint gázmentes volt.

3.3. A technológiai pontosságú vizsgálat előfeltételei:

3.3.1. üzemi körülmények közötti termelés,

3.3.2. a gáz fázisállapotát nem módosító mintavétel,

3.3.3. a teljes áramú szeperálás, esetenként átfolyó rendszerű mélységi mintavétel,

3.3.4. az előírás szerinti mintavételi és vizsgálati rendszer alkalmazása,

3.3.5. a kútnál búvárszivattyús vagy szabadkifolyású üzemmód alkalmazása,

3.3.6. a nyomás alatti vezeték vizének vizsgálata esetén a fojtás nélküli vízmintavétel mellett, a szállított teljes vízmennyiségnek a szeparátorba történő vezetése (így például tűzcsapon keresztül;

3.3.7. a gravitációs vízszállításnál az erre kiképzett csap segítségével történő mintavétel,

3.3.8. gyűjtőakna, medence vizének vizsgálata átfolyó rendszerű mélységi mintavevővel vagy a leürítő gravitációs vezetéknek a szeparátorra való csatlakozásával.

3.4. Felmérő pontosságú vizsgálatnál előfeltétel a részáramos szeparálás.

4. A mintavétel

4.1. A mintavétel történhet:

4.1.1. mélységi mintavétellel,

4.1.2. teljesáramú szeparálással,

4.1.3. részáramú, legalább 10 liter térfogatú szeparálással.

4.2. Megkívánt mérési pontosság:

4.2.1. vízmennyiség mérésnél ± 5%

4.2.2. gázmennyiség mérésnél ± 3%

4.2.3. hőfokmérésnél ± 0,5 °C

4.2.4. barometrikus nyomás mérésénél ± 0,1 bar.

4.3. A szeparálás művelete általában:

4.3.1. a víz tartózkodási ideje a szeparátorban minimum 2 perc,

4.3.2. legalább 10-szeres szeparátor térfogatnak megfelelő vízmennyiség keresztülbocsátásával (ha a gázmennyiség nem mérhető folyamatosan),

4.3.3. a folyamatos szeparálás időtartama 2 óra (kevés, de mérhető gázmennyiség esetén),

4.3.4. a szeparátortérben az atmoszférikusnál kisebb nyomással,

4.3.5. vizsgálat üzemi vízhozammal,

4.3.6. légmentes csővezetéket és szerelvényeket.

4.4. A vizsgálatra alkalmas minta legkisebb mennyisége:

4.4.1. szabad gázra 0,2 liter

4.4.2. oldott gázra 2×1,0 liter.

4.5. Légmentesen zárt szállító és tároló mintaedény.

4.6. A mintavétel helye:

4.6.1. kútnál a szivattyú nyomóoldalán, legfeljebb 2 m távolságban,

4.6.2. gázmentesítő hatásfok vizsgálatánál e berendezés után, legfeljebb 2 m-re (a vezetéket lefelé megnyitó vízvételi hely kialakításával),

4.6.3. nyersvíznél közvetlenül a gázmentesítő előtt,

4.6.4. a szolgáltatott víz ellenőrzésénél a hálózat első megcsapolási helyén.

4.7. A légtér vizsgálata metángáztartalom mérésére alkalmas mérővel, vagy gázpipettába vett és laboratróiumban feldolgozott mintával.

4.8. A metángáztartalom mérésére alkalmas mérő

4.8.1. méréstartománya 0-4 térfogat%,

4.8.2. pontossága 0-1 térfogat%.

5. A vizsgálat egyéb szempontjai

5.1. Általános szempontok:

5.1.1. a gázvizsgálat során a O2, N2, CH4, CO2 mennyiséget legfeljebb + 5%-os relatív hibával, ezek közül a CH4-et 0,2 térfogat% érzékenységgel meghatározva;

5.1.2. a buborékpontnyomást a metán-, oxigén- és nitrogéntartalom figyelembevételével a Henry-törvény alapján kiszámítva,

5.1.3. összehasonlító technológiai vizsgálatok esetén a legnagyobb eltérés az egyes komponenseknél max 5%.

5.2. Minták fogadása:

5.2.1. minták a mintavétel után a lehető legrövidebb időn belül beszállítva a vizsgálatot végző laboratóriumba,

5.2.2. a mintavétel adatai az 1. számú mintanyomtatványnak megfelelően rögzítve,

5.2.3. a mintavételről és a mintákról a vizsgáló laboratóriumban naprakész nyilvántartást vezetve.

5.3. A minták tárolás ideje:

5.3.1. a lehető legrövidebb időre csökkentve,

5.3.2. a gázpipettába vett gázminták szobahőmérsékleten, egy sorban, fektetett helyzetben tárolva,

5.3.3. az oldott gázokat tartalmazó vákuumos mintavevő edények álló helyzetben, törés, ütődés ellen védve, szobahőmérsékleten; egy sorban tárolva,

5.3.4. az átfolyásos módszerrel vett mintákat + 4 °C hőmérsékleten, nyakkal lefelé tárolva.

2. számú melléklet a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelethez

1. számú adatlap

2. számú adatlap

3. számú adatlap

4. számú adatlap