1997. évi CXXX. törvény

a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításáról[1]

1. § A számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § kiegészül az alábbi (5)-(6) bekezdéssel:

"(4) A törvény hatálya kiterjed a külföldi székhelyű vállalkozás - külön törvényben meghatározott - magyarországi fióktelepére.

(5) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére vonatkozóan - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a vállalkozókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) A törvény hatálya nem terjed ki a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére."

2. § Az Szt. 4. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év könyveinek lezárását követően, e törvényben meghatározott kettős könyvvitellel alátámasztott - a 17-56. §-ok szerinti - éves beszámolót köteles készíteni.

(4) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét az e törvény szerinti beszámolási (könyvvezetési, beszámolókészítési, nyilvánosságra hozatali és közzétételi) kötelezettség terheli a megszűnés napjára - mint mérlegfordulónapra - vonatkozóan is, legkésőbb a megszűnést követő 90 napon belül."

3. § (1) Az Szt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző naptári év megfelelő adatát, és ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző év(ek ) éves beszámolójában elkövetett jelentősebb összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok."

(2) Az Szt. 18. §-a kiegészül a következő (4) bekezdéssel, a jelenlegi (4)-(5) bekezdés számozása (5)-(6) bekezdésre módosul:

"(4) E törvény alkalmazásában jelentősebb összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzés, az önellenőrzés során, az egy adott évet érintően megállapított hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a 14. § (4) bekezdése szerint elkészített számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentősebb összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különböző ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege eléri az adott év mérlegfőösszegének 1 százalékát, illetve, ha a mérlegfőösszeg 1 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot."

4. § Az Szt. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az immateriális javak között azokat a nem anyagi eszközöket (vagyoni értékű jog, üzleti vagy cégérték, szellemi termék, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke) kell kimutatni, amelyek közvetlenül és tartósan - a 37. § szerint meghatározott várható élettartam, de legalább a 37. § (3) bekezdése szerinti kötelező leírási idő alatt - szolgálják a vállalkozási tevékenységet."

5. § Az Szt. 24. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:

"(5) Aktív időbeli elhatárolásként kell - elkülönítetten - kimutatni a 22. § (3) bekezdése alapján az immateriális javak közé nem tartozó vagyoni értékű jog beszerzési értékének azt a részét, amelyet költségként csak a mérleg fordulónapját követő időszak(ok)ra szabad elszámolni."

6. § Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése kiegészül a következő mondattal:

"A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél jegyzett tőkeként kell kimutatni - a 35. § (16) bekezdése szerinti értékben - a működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez szükséges, a külföldi székhelyű vállalkozás által biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott - vagyont mindaddig, amíg a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe meg nem szűnik."

7. § Az Szt. 33. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A külföldi szállítónak devizában adott és a külföldi szállítóval még el nem számolt előlegek, továbbá a munkavállalónak valutában vagy devizában külföldi kiküldetés céljából adott és még el nem számolt előlegek forintértékét az adott ügyletet lebonyolító pénzintézetnek ténylegesen fizetett forintösszegben, illetve a devizaszámláról történő átutalás esetén a deviza, a valuta könyv szerinti árfolyama alapján kell meghatározni."

8. § Az Szt. 34. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírokat tényleges beszerzési áron, illetve könyv szerinti értéken kell értékelni mindaddig, amíg azok értéke tartósan - a mérlegkészítés napját megelőzően legalább egy éven keresztül - nem csökkent az értékpapír könyv szerinti értéke alá."

9. § Az Szt. 35. §-a a következő (16)-(17) bekezdéssel egészül ki:

"(16) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél a működéséhez, a tartozások kiegyenlítéséhez részére biztosított - tartósan rendelkezésre bocsátott -, a 26. § (3) bekezdése szerint vagyonként kapott nem pénzbeli hozzájárulás szerződés, megállapodás szerinti értéke (legfeljebb a vámérték és az e törvény szerinti egyéb beszerzési érték együttes összege) minősül beszerzési árnak.

(17) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe működése során, a (16) bekezdésben foglaltakon túlmenően, beszerzésként - a (8) bekezdésben előírtak esetén importbeszerzésként - köteles elszámolni a külföldi székhelyű vállalkozástól vagy annak más fióktelepétől kapott eszközök számla szerinti értékét a rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben. Az így állományba vett eszközök beszerzési értéke - ez esetben is - magában foglalja mindazon, jelen § szerinti tételeket, amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók."

10. § Az Szt. 40. §-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:

"(8) Ha a vállalkozó az importbeszerzést, az importszolgáltatást a 35. § (10) bekezdésének c) pontja szerint - a meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján - értékelte, akkor az ebből adódó kötelezettségét - a (3)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a nyilvántartásba vételkor meglévő deviza, valuta könyv szerinti árfolyama alapján kell a pénzügyi rendelkezésig kimutatni."

11. § Az Szt. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti - a vállalkozónál maradó adózott - eredményének levezetését - ellenőrzés, önellenőrzés esetén az előző év(ek) mérleg szerinti eredményét módosító jelentősebb összegű tételeket elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be."

12. § Az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozó eredménymegállapítás két módjának megfelelően kétféle eredménykimutatás készíthető, amelyek tagolását, továbbá az egyes tételek tartalmára vonatkozó további előírásokat a 2. számú melléklet foglalja magában. Az ellenőrzés, az önellenőrzés által megállapított nem jelentősebb összegű hibák eredményre gyakorolt hatását (ideértve az emiatti társasági adó többletét, illetve hiányát is) az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák."

13. § Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő b) ponttal, a jelenlegi b) pont jelölése c) pontra módosul:

[(2) A teljesítés időszakában elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja]

"b) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe által a külföldi székhelyű vállalkozásnak, a külföldi székhelyű vállalkozás más fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott ellenértékét az egymás közötti megállapodásban, szerződésben meghatározott feltételek teljesítésekor a külföldi székhelyű vállalkozás, illetve annak más fióktelepe által elismert - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben,"

14. § Az Szt. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe a külföldi székhelyű vállalkozástól vagy annak más fióktelepétől igénybe vett szolgáltatásokat (ideértve az irányítás átterhelt költségeit, ráfordításait is) a számlázott értéken szolgáltatásként köteles az anyagjellegű ráfordítások, illetve az egyéb költségek között elszámolni."

15. § Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyéb költségek között kell kimutatni a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során felmerült, az előzőekben felsorolt jogcímek alá nem tartozó költségeket [mint például a bankköltséget a 35. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével, a tárgyi eszközök beszerzési költségei között el nem számolt biztosítási díjat, hatósági díjat, a le nem vonható általános forgalmi adót is tartalmazó nem anyagjellegű szolgáltatás értékét, továbbá a munkaadói járulékot, a szakképzési hozzájárulást]. A nem anyagjellegű szolgáltatások értékét a kiegészítő mellékletben be kell mutatni."

16. § (1) Az Szt. 66. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 26. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a saját tőke jegyzett tőkéből, tőketartalékból, eredménytartalékból és egyszerűsített mérleg szerinti eredményből áll. A jegyzett tőke a tulajdonosok, a tagok által ilyen címen ténylegesen rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és a nem pénzbeli hozzájárulásként ténylegesen átadott eszközök együttes, a társasági szerződés szerint elfogadott értékével egyezik meg."

(2) Az Szt. 66. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Tartaléknak minősül

a) az egyszerűsített mérleg eszközoldalára beállított saját termelésű készletek, továbbá az általános forgalmi adót nem tartalmazó vevők együttes összegének, és

b) az egyszerűsített mérleg forrásoldalára beállított, a vásárolt készletek záró állományához nem kapcsolódó szállítók általános forgalmi adót nem tartalmazó összege, továbbá a nem áruszállításból, a nem szolgáltatásteljesítésből, a nem hitel- és kölcsönfelvételéből származó, a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt, de a tárgyidőszakot terhelő, elismert, a jövőben költséget, ráfordítást jelentő kötelezettségek összege (ideértve a pénzügyileg még nem rendezett, a jövőben költséget, ráfordítást jelentő adókötelezettség összegét is), valamint a céltartalék együttes összegének

különbözete (negatív előjelű is lehet)."

(3) Az Szt. 66. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A rövid lejáratú kötelezettségek között kell az egyszerűsített mérlegben kimutatni - a 28. § (3) bekezdésében felsoroltak mellett - a pénzmozgáshoz még nem kapcsolódó, a pénzforgalmi nyilvántartásban nem könyvelt, elismert kötelezettségeket, így a tulajdonosok részére járó (fizetendő) osztalék (részesedés) összegét, a nem áruszállításból, a nem szolgáltatásteljesítésből, a nem hitel- és kölcsönfelvételből származó, de a tárgyidőszakot terhelő, a jövőben költséget, ráfordítást jelentő kötelezettségek (decemberi munkabér, társadalombiztosítási járulék, egyéb) összegét, továbbá a költségvetéssel, az elkülönített állami pénzalapokkal, a helyi önkormányzatokkal a december 31-ig terjedő időszakra elszámolt (bevallott), de pénzügyileg a mérlegfordulónapig még nem rendezett adókötelezettségek összegét is."

17. § Az Szt. 69. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A 35. § (7) bekezdése szerinti, a tárgyi eszközök felújítási munkái számlázott költségeinek aktiválására vonatkozó előírásokat, továbbá a 35. § (4) bekezdésében foglaltakat az egyszerűsített mérleg készítésénél nem kötelező alkalmazni. A 35. § (14) bekezdése szerinti eszközök az egyszerűsített mérlegben nem mutathatók ki."

18. § Az Szt. 71. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó - a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott - éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig a cégbíróságnál letétbe helyezni, annak egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát - a letétbe helyezéssel egyidejűleg - a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatnak megküldeni."

19. § (1) Az Szt. 72. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Minden kettős könnyvitelt vezető vállalkozó köteles az éves beszámolót az üzleti jelentés kivételével, illetve az egyszerűsített éves beszámolót közzétenni. A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplő adatok elegendőek.

(2) Ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát könyvvizsgáló végezte, a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolót, illetve egyszerűsített éves beszámolót köteles a vállalkozó közzétenni."

(2) Az Szt. 72. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a 73. § (7) bekezdése szerinti vállalkozó közzétett éves beszámolója, illetve egyszerűsített éves beszámolója nem tartalmaz könyvvizsgálói záradékot, akkor a vállalkozó az általa elkészített éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló mérlege, eredménykimutatása, kiegészítő melléklete minden példányán köteles feltüntetni: "A közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte." Ez esetben a kiegészítő melléklet közzétételétől nem lehet eltekinteni."

(3) Az Szt. 72. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az ismételt közzétételhez is szükséges - a 73. § (1) bekezdése szerinti kötelező könyvvizsgálat esetén - a könyvvizsgálói záradék, a jóváhagyásra jogosult testület elé terjesztés, továbbá a jóváhagyást követő 30 napon belül - a 71. § (1) bekezdése alá tartozó vállalkozónak - a cégbíróságnál történő letétbe helyezés."

20. § (1) Az Szt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - köteles az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatával a mérleg fordulónapja előtt a (3) bekezdésnek megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot megbízni, külön törvény szerint könyvvizsgálót választani. A könyvvizsgáló számára a megbízást a vállalkozó, a tulajdonos, illetve a tulajdonos képviselője adja, amennyiben a külön törvény szerint a könyvvizsgálót nem választották."

(2) Az Szt. 73. §-a kiegészül a következő (7)-(9) bekezdéssel:

"(7) Nem kötelező az (1) bekezdés szerint könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot az éves beszámoló, illetve az egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatával megbízni,

a) ha a vállalkozó éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 5 millió forintot,

b) ha a vállalkozó éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában nem haladja meg az 50 millió forintot, és a vállalkozó könyvviteli nyilvántartásait, továbbá éves beszámolóját, illetve egyszerűsített éves beszámolóját legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező vezeti és készíti el.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:

a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot törvény írja elő,

b) a takarékszövetkezet,

c) a 3/A. § e) pontja szerint konszolidálásba bevont vállalat,

d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe.

(9) A vállalkozó nem járhat el a tárgyévet követő évben és azt követően

a) a (7) bekezdés a) pontja szerint, ha éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában meghaladja az 5 millió forintot,

b) a (7) bekezdés b) pontja szerint, ha éves nettó árbevétele a tárgyév és a tárgyévet megelőző év átlagában meghaladja az 50 millió forintot."

21. § (1) Az Szt. 81. §-a (1) bekezdésének első három mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre történő áttéréskor az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló mérlege alapján egyszerűsített mérleget kell készíteni úgy, hogy a mérleg főösszege ne változzon meg. Az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló elkészítését megelőzően az alapítás-átszervezés aktivált értékét, az időbeli elhatárolásokat - a 24. § (3) bekezdése és a 29. § (2) bekezdésének b) és c) pontja, valamint a 29. § (2) bekezdésének a) pontjából a 66. § (10) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő jogcímen történő elhatárolások kivételével - az eredmény terhére, illetve az eredmény javára történő elszámolással, a 24. § (3) bekezdése szerinti aktív időbeli elhatárolást az átvállalt kötelezettséggel szemben, a 29. § (2) bekezdésének b), illetve c) pontja szerinti passzív időbeli elhatárolást az annak jogcíméül szolgáló eszközzel szemben, a 29. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti passzív időbeli elhatárolásból a 66. § (10) bekezdése szerinti feltételek mellett véglegesen kapott pénzeszközök miatti elhatárolást a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben, az értékhelyesbítéseket az értékelési tartalékkal szemben meg kell szüntetni. Az egyszerűsített mérlegben a vevők, a szállítók, az egyéb kötelezettségek állományát - azok általános forgalmi adó tartalmának levonásba helyezése nélkül - a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó követelések, illetve a pénzmozgáshoz nem kapcsolódó rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni."

(2) Az Szt. 81. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő rendelkezéssel:

"A 66. § (7) bekezdése szerinti - a tartaléknál a 66. § (5) bekezdésének b) pontja szerint figyelembe vett - kötelezettségek közül azokat, amelyeket az egyszeres könyvvitelben költségként, ráfordításként még nem lehetett érvényesíteni, nyitás után rendkívüli ráfordításként az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni."

22. § Az Szt. 88. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:

"(3) Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a 72. § (4) bekezdése szerint közzétett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg e törvény előírásainak, akkor az ilyen vállalkozóra az adózás rendjéről szóló törvény szerint mulasztási bírság szabható ki."

23. § Az Szt. 1. és 4. számú melléklete e törvény 1-2. számú melléklete szerint módosul.

Hatálybalépés

24. § Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba. A 3., 7., 8., 10., 11., 12., 15., 16., 17., 19., 20., 23. §-sal módosított rendelkezéseket az 1997. évi beszámolók készítése során is lehet alkalmazni.

Göncz Árpád s.k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s.k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1997. évi CXXX. törvényhez

Az 1997. évi XVIII. törvény 1. számú mellékletének módosítása

Az Szt. 1. számú mellékletének 2. pontja kiegészül a következő f) alponttal:

"f) A tárgyi eszközök beszerzési értékében a le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót arányosítás esetén is figyelembe kell venni. Amennyiben a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó összegét - a vonatkozó törvény szerint - utólag módosítani kell, és a módosítás a vállalkozás számviteli politikájában meghatározott jelentős összegű, akkor a módosítással egyidejűleg (nem visszamenőlegesen) a beszerzési értéket az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel szemben kell helyesbíteni."

Az Szt. 1. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. A beruházásokra adott előlegként a beruházási szállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegeket kell kimutatni."

Az Szt. 1. számú melléklete 6. pontjának utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A készletekre adott előlegként az anyag-, áruszállítónak, importbeszerzéseknél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt, fizetett - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegeket kell kimutatni."

Az Szt. 1. számú melléklete a következő 25. ponttal egészül ki:

"25. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe az egyéb rövid lejáratú követelések, illetve az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között köteles kimutatni a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni követeléseit, illetve kötelezettségeit, ideértve azokat a tételeket is, amikor a fióktelep vevői, megrendelői az ellenértéket - a devizajogszabályok előírásainak megtartásával - közvetlenül a külföldi székhelyű vállalkozásnak vagy annak más fióktelepének fizetik meg, illetve a fióktelep olyan kötelezettségét, amelyet a külföldi székhelyű vállalkozás vagy annak más fióktelepe közvetlenül egyenlít ki. A devizajogszabályok előírásai figyelembevételével pénzügyileg nem rendezendő követeléseket és kötelezettségeket év végén egymással szemben össze kell vezetni, és a forintban mutatkozó különbözetet egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kell elszámolni."

2. számú melléklet az 1997. évi CXXX. törvényhez

Az 1991. évi XVIII. törvény 4. számú mellékletének módosítása

Az Szt. 4. számú melléklete II. részének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. Személyi jellegű ráfordítások: az Szt. 46. §-ának (2) bekezdése szerinti jogcímeken a tárgyévben kifizetett, továbbá a természetes személy illetményből levont, kötelezettségként előírt összegek (személyi jövedelemadó, egyéb levonások), ide nem értve az Szt. 66. §-ának (7) bekezdése szerinti kötelezettségeket."

Az Szt. 4. számú melléklete II. részének 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. Egyéb kiadások: az adózott jövedelemből teljesített, beruházási kiadásnak nem minősülő végleges (nem felvett hitelhez vagy kölcsöntartozáshoz kapcsolódó) pénzkiadások, ideértve a befizetett vagy kötelezettségként előírt társasági adót (adóelőleget), továbbá az előzetesen felszámított és megfizetett levonható általános forgalmi adót is."

Az Szt. 4. számú mellékletének II. része 9. pontjának 1. a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[9. Pénzmozgással nem járó költséghelyesbítések: e tételben a pénzügyileg realizált adózás előtti eredményt

1. csökkentő összegként (levonásként) kell figyelembe venni:]

"a) a tárgyi eszközök, immateriális javak - kiegészítő nyilvántartásba felvett - tárgyévi, az Szt. 37. §-ának (1)-(3) bekezdése szerint tervezett, az Szt. 38. §-ának (1) bekezdése szerint terven felül elszámolt, az Szt. 38. §-ának (2) bekezdése szerint módosított értékcsökkenése összegét;"

Az Szt. 4. számú melléklete II. részének 9. pontja kiegészül a következő rendelkezéssel:

"A vásárolt készletek miatti költségkorrekció elszámolásakor abból kell kiindulni, hogy a készletfelhasználás elsődlegesen a már kifizetett, költségként elszámolt tételekből történt."