Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

13/1997. (V. 16.) HM rendelet

a hivatásos és szerződéses katonai szolgálati viszony létesítéséről, tartalmáról és megszüntetéséről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének b), f) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

(Hszt. 1. §-ához)

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) hivatásos, valamint szerződéses állományú katonáinak (a továbbiakban együtt: katona) szolgálati viszonyára.

A szolgálati viszony alanyai

(Hszt. 36. és 218. §-aihoz)

2. § (1) A személyügyi tárgyú munkáltatói jogköröket és az azokat gyakorló elöljárókat a Hszt. 2. számú melléklete és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A katona az állományviszonyától és a rendfokozatától függően meghatározott állománycsoportba tartozik.

(3) Az állományviszonyától függően a katona hivatásos vagy szerződéses állományba tartozik.

(4) A szerződéses katona önkéntes jelentkezés alapján, katonai szolgálat keretében meghatározott parancsnoki, illetve szakszolgálati feladatok ellátását határozott időre vállalja.

(5) Rendfokozatától függően

a) a hivatásos katona tiszthelyettesi, zászlósi, tiszti, főtiszti vagy tábornoki rendfokozati állománycsoportba,

b) a szerződéses katona pedig tisztesi, tiszthelyettesi, zászlósi vagy tiszti rendfokozati állománycsoportba

tartozhat.

II. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

A hivatásos állomány utánpótlása

(Hszt. 38. §-ához)

3. § (1) Hivatásos állományba tiszthelyettesnek az vehető fel, aki

a) a katonai szakképző iskolát vagy a katonai szakközépiskolát eredményesen elvégezte, vagy

b) legalább 5 éve szerződéses tiszthelyettesi szolgálatot teljesített, és a hivatásos tiszthelyettesi beosztás ellátásához szükséges katonai vagy polgári, legalább középfokú szakképesítéssel rendelkezik, vagy

c) fegyveres szervnél tiszthelyettesi rendfokozatot szerzett, és a hivatásos tiszthelyettesi beosztás ellátásához szükséges katonai vagy polgári szakképesítéssel rendelkezik, vagy

d) érettségivel és olyan polgári szakképesítéssel rendelkezik, amely alapján - a Hszt. 40. §-ára figyelemmel - hivatásos tiszthelyettesi beosztást elláthat.

(2) Hivatásos állományba zászlósnak az vehető fel, aki:

a) a katonai szakképző iskolát eredményesen befejezte, vagy

b) legalább 5 éve szerződéses zászlósként szolgálatot teljesített, és a hivatásos zászlósi beosztás ellátáshoz szükséges katonai vagy polgári szakképesítéssel rendelkezik, vagy

c) fegyveres szervnél zászlósi rendfokozatot szerzett, és a hivatásos zászlósi beosztás ellátásához szükséges katonai vagy polgári szakképesítéssel rendelkezik, vagy

d) érettségivel és olyan polgári szakképesítéssel rendelkezik, amely a Hszt. 40. §-ára figyelemmel a hivatásos zászlósi beosztás ellátására képesít.

(3) Hivatásos állományba tisztként az vehető fel, aki:

a) hazai vagy külföldi katonai felsőoktatási intézményben, illetőleg honvédségi ösztöndíjasként hazai vagy külföldi egyetemen, illetve főiskolán oklevelet szerzett, vagy

b) hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben olyan szakképesítést szerzett, amely a Hszt. 40. §-ára figyelemmel a rendszeresített tiszti beosztás ellátására képesít, vagy

c) legalább 5 éve szerződéses katonaként szolgálatot teljesített, és a hivatásos tiszti beosztás ellátásához szükséges felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik, vagy

d) fegyveres szervnél tiszti rendfokozatot szerzett, és a tiszti beosztás ellátásához szükséges szakképzettséggel rendelkezik.

A szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályai

(Hszt. 39., 40. és 223-226. §-aihoz)

4. § (1) A szolgálati viszony kérelemre állománybavételi eljárás útján létesíthető. Az állománybavételi eljárást az állományilletékes parancsnok folytatja le. Az eljárás során - az egészségügyi, pszichikai, fizikai és felkészültségi alkalmassággal együtt - ellenőrizni kell a büntetlen előéletet és külön jogszabályban meghatározott beosztások esetén a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelést.

(2) Az alkalmasság elbírálásához a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz a következő okmányokat kell felterjeszteni:

a) az írásbeli kérelmet, amely tartalmazza a jelentkező nevét, születési idejét és helyét, anyja nevét, személyi azonosító jelét, állandó lakcímét, a tervezett hivatásos szolgálati viszonyt vagy a szerződéses szolgálati viszonyt és időtartamát;

b) a katonai orvosi bizottság által kiállított, hat hónapnál nem régebbi egészségügyi felülvizsgálati lapot;

c) a legmagasabb iskolai, szakmai végzettséget (tanfolyamot) tanúsító bizonyítvány(ok) - hitelesített, vagy a humán (személyügyi) szerv által készített - másolatát;

d) a hatósági erkölcsi bizonyítványt;

e) a 7. § (2) bekezdése szerinti esetben a Katonai Biztonsági Hivatal véleményét;

f) a személyi nyilvántartó lapot, amelyhez csatolni kell az a)-e) pontokban nem szereplő, de az adatlapon feltüntetett adatok valódiságát igazoló okmányok másolatát;

g) a szolgálati idő megállapításához szükséges okmányokat, igazolásokat,

h) a nyilatkozatot, amely tartalmazza a szolgálati viszony vállalását;

i) az állománybavételi javaslatot, amely tartalmazza az állományilletékes parancsnok (vezető) véleményét és annak indokolását. A katonai oktatási intézmények hallgatói esetében a javaslatot a tanulmányi jellemzés és az avatási parancstervezet tartalmazza. (3) A katonai oktatási intézmény hallgatója esetében a (2) bekezdés b)-e) és h) pontjaiban előírt okmányokat nem kell felterjeszteni, a többi okmányt a kibocsátó oktatási intézmény adja ki.

5. § (1) A katonai oktatási intézményben végzett (szakképesítést szerzett) hallgató hivatásos állományba vételére és első rendfokozatba történő kinevezésére terjeszt elő javaslatot:

a) egyetemi és főiskolai hallgatók esetében a rektor, illetőleg a főigazgató a honvédség parancsnokának és a honvédelmi miniszternek;

b) katonai szakképző és szakközépiskolai hallgató esetében a katonai oktatási intézmény parancsnoka (igazgatója) az MH humán főcsoportfőnökének és a honvédség parancsnokának.

(2) Ha a katonai oktatási intézmény hallgatója a tanulmányai befejezését és a végzettségét (szakképesítését) igazoló oklevél (bizonyítvány) megszerzését követően nem lép hivatásos állományba, a hallgatói jogviszony megszűnésével egyidejűleg tartalékos állományba kell helyezni, és rendfokozatba kell kinevezni.

6. § A hivatásos állományba vételkor a kinevezés csak a meglévő vagy vállalt szakképesítésnek megfelelő szolgálati beosztásba történhet.

7. § (1) A jelentkező büntetlen előéletét 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal, magyar állampolgárságát, életkorát személyi igazolvánnyal, a családi állapotra vonatkozó egyéb adatait megfelelő okmányokkal vagy nyilatkozattal köteles igazolni.

(2) Ha a beosztásba kinevezésnek feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkező köteles kitölteni az erre a célra rendszeresített biztonsági kérdőívet.

8. § (1) Az állományba vételre vonatkozó döntés előtt a személyügyi hatáskört gyakorló elöljáró vagy az általa megbízott személy vezetésével létrehozott bizottság beszélgetést folytat a jelentkezővel. A bizottság tagjai: a humán (személyügyi) szervezet és a beosztás szerint érintett fegyvernem (szolgálati ág) képviselője. Az érintett kérésére az általa megnevezett érdekképviseleti szerv a beszélgetésen - tanácskozási joggal - részt vehet. A beszélgetés során tisztázni kell az állományba vétellel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. A személyi beszélgetésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az állománybavételi eljárás - a kérelem elfogadása esetén - az első rendfokozatban és szolgálati beosztásba történő kinevezéssel fejeződik be. A kinevezést és a szolgálati viszony létesítését, valamint az ezekhez kapcsolódó feltételeket (első rendfokozat, szolgálati beosztás és annak helye, első illetménybesorolás) hivatásos katona esetében a Hszt. 39. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kinevezési okmányba (a továbbiakban: állománybavételi parancs), szerződéses katona esetében a Hszt. 223. §-ának (1) bekezdésében meghatározott írásbeli megállapodásba kell foglalni. Ezt az aláírt katonai eskü szövegével együtt a személyi okmányok között kell tárolni.

(3) A szerződéses állományba felvett személy első rendfokozatát - a tisztesi beosztás betöltése kivételével - a hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. A tisztesi beosztást betöltő katona első rendfokozatát az adott beosztásnak megfelelően kell megállapítani.

(4) Az állományba vételt, az első rendfokozatot és szolgálati beosztást, valamint a kinevezés időpontját és az illetménybesorolást személyi állományra vonatkozó írásbeli parancsban kell elrendelni és kihirdetni, s annak egy példányát az érintettnek átadni.

III. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

(Hszt. 15., 44., 46-49. és 228. §-aihoz)

9. § A szolgálati hely betöltésére kiírt pályázat esetében biztosítani kell, hogy arról az érintett állomány tudomást szerezzen. A pályázat tartalmazza:

a) a betöltendő szolgálati beosztás helyőrségét, a katonai szervezet, illetve a más szerv megnevezését;

b) a beosztás állománytábla, munkaköri jegyzék szerinti megnevezését, szakmai számát, az arra rendszeresített rendfokozatot és illetménykategóriát, valamint a betöltéshez előírt végzettséget;

c) a munkaköri leírás szerinti tevékenységi köröket;

d) a saját felkészültségbeli, szakmai és gyakorlati követelményeket, egészségi, fizikai és pszichikai feltételeket;

e) a fokozott igénybevétel, egészségi ártalom tényét és ellentételezésének módját;

f) a pályázat benyújtásának módját és határidejét;

g) a pályázat elbírálásának módját és feltételeit.

10. § (1) Más beosztásba kinevezésre kérelem, pályázat vagy fegyveres szerv kezdeményezése alapján kerülhet sor. Más beosztásba kinevezés általában évente egyszer - a katonai oktatási intézmények végzős hallgatóinak beosztásba helyezésével egyidejűleg - szeptember 1-jével történik. Ettől eltérni csak kivételesen, megüresedett beosztások betöltése esetében, illetve méltánylást érdemlő személyi okból lehet.

(2) A javaslattevő parancsnok minden esetben - a személyügyi hatáskört gyakorló elöljáró szükség szerint - előzetesen tanulmányozza az érintett személyi anyaggyűjtőjében elhelyezett okmányokat. Tisztázza, hogy a javasolt személy a tervezett beosztáshoz előírt követelményeknek megfelel-e, alkalmas-e, vagy alkalmassá válhat-e a beosztás eredményes ellátására. Az új beosztás szerinti állományilletékes parancsnok jogosult csatolni a javaslattevő parancsnok véleményéhez az attól eltérő javaslatát.

(3) A kinevezésre, áthelyezésre jelölttel az új beosztás szerinti állományilletékes parancsnok a 8. § (1) bekezdés szerinti beszélgetést folytat.

(4) Más fegyvernemhez vagy szolgálathoz kinevezésre, áthelyezésre akkor lehet intézkedni, ha a katonai szakképzettségi szám megváltoztatásához (átminősítéséhez) az arra személyügyi hatáskörrel rendelkező elöljáró előzetesen hozzájárult. A katona ezzel egyidejűleg a beosztásra előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére kötelezhető.

11. § (1) Ha a katona szolgálati úton, írásban áthelyezési kérelmet terjeszt elő, az állományilletékes parancsnok a 8. § (1) bekezdés szerinti beszélgetésen köteles a kérelmezőt tájékoztatni javaslatáról. Javaslatát és a kérelmező pótlására vonatkozó elképzelését, a kérelemmel együtt továbbítja a személyügyi hatáskört gyakorló elöljáróhoz.

(2) A személyügyi hatáskört gyakorló elöljáró az áthelyezési kérelmet a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni, és az áthelyezésről intézkedni, vagy az elutasított kérelmet, írásbeli indokolással az érintett részére visszaküldeni. A határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

12. § (1) A szolgálati viszony Hszt. 52. §-a szerinti meghosszabbítását az állományilletékes parancsnok a szolgálat felső korhatárának elérése előtt két évvel kezdeményezheti, illetve a hivatásos állomány tagja kérheti. Indokolt esetben a szolgálati viszony meghosszabbítása ettől eltérő időpontban is kezdeményezhető.

(2) A szolgálat felső korhatárán túl a szolgálati viszonya annak tartható fenn, aki

a) írásban vállalja, hogy a felső korhatáron túl hivatásos szolgálatot teljesít, és a szolgálat ellátására egészségileg, pszichikailag és fizikailag alkalmas, és

b) a beosztása ellátásához előírt iskolai végzettséggel rendelkezik, ismeretei, gyakorlata, jártassága alapján eredeti beosztását a továbbiakban is eredményesen el tudja látni.

(3) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot - először a szolgálati viszony meghosszabbítása elrendelését megelőzően, ezt követően pedig évenként - kell megállapítani.

13. § (1) A Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének b), e), f) pontja alapján rendelkezési állományban lévő katona a szolgálat érdekében meghatározott feladat ellátására a lakóhelye szerinti helyőrségben egy évig, bármely más helyőrségbe - beleegyezésével - hat hónapig vezényelhető.

(2) A katona a Hszt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján, felmentésével egyidejűleg akkor nevezhető ki a korábbival azonos vagy magasabb beosztásba, ha az új beosztásra előírt szakirányú végzettséggel rendelkezik.

(3) Ha a katona nem rendelkezik a (2) bekezdésben meghatározott szakirányú végzettséggel, de vállalja az új beosztás betöltéséhez előírt szakirányú végzettség megszerzését, ehhez a kinevezésével egyidejűleg megfelelő határidőt kell előírni. A határidő eredménytelen eltelte esetén, ha a végzettségnek megfelelő más beosztás számára nem biztosítható, a Hszt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján meg kell állapítani szolgálati viszonyának megszűnését.

IV. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

A közös megegyezés eljárási szabályai

(Hszt. 54. §-ához)

14. § (1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetése írásban kezdeményezhető. A megszüntetést kezdeményező a nyilatkozatát a jogviszony megszüntetéséről szóló megállapodás aláírásáig visszavonhatja.

(2) A közös megegyezésről szóló megállapodás tervezetét az állományilletékes parancsnok a kezdeményezéstől számított 8 napon belül készíti elő.

(3) A közös megegyezésre vonatkozó kezdeményezést és a megállapodás tervezetét az állományilletékes parancsnok a szolgálati út betartásával 15 napon belül a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult elöljáróhoz köteles felterjeszteni. A felterjesztést a közbenső elöljáró a véleményével kiegészítheti.

(4) A közös megegyezésről szóló megállapodást a katona és a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult elöljáró írja alá.

(5) A megállapodásba kell foglalni azon kérdéseket, melyekben a felek megállapodtak, továbbá azokat, amelyekben nem tudtak megegyezni. A vitás kérdéseket olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy a felek álláspontja utóbb is megállapítható legyen.

Lemondás

(Hszt. 55. §-ához)

15. § (1) A katona szolgálati viszonyáról vagy rendfokozatáról való lemondását a személyügyi hatáskört gyakorló elöljárónál vagy az állományilletékes parancsnoknál terjesztheti elő, aki azt a személyügyi hatáskört gyakorló elöljárónak jelenti.

(2) A katona szolgálati viszonyáról (vagy ezzel együtt a rendfokozatáról) csak írásban mondhat le.

Felmentés

(Hszt. 56-58. §-aihoz)

16. § A felmentés indokolása utólag nem egészíthető ki.

A szolgálati viszony megszűnése büntetőeljárás során

[Hszt. 53. §-ának f) pontjához]

17. § Ha a szolgálati viszony büntetőeljárás keretében - szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás és közügyektől eltiltás alkalmazásával - az ítélet jogerőre emelkedésének napjával szűnt meg, az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszűnését a jogerős határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül parancsban (határozatban) állapítja meg.

Eljárási rend a szolgálati viszony megszüntetése esetén

(Hszt. 61., 229. és 230. §-aihoz)

18. §[1] (1) A szolgálati viszony megszüntetése előtt - bármilyen okból is kerül arra sor - a 8. § (1) bekezdése szerintibeszélgetést kell folytatni az érintettel. A bizottsági beszélgetést az állományilletékes parancsnok, illetve a személyügyi hatáskört gyakorló elöljáró vezeti. Ennek keretében tisztázni kell valamennyi jogi, szolgálati, személyi, illetve anyagi vonatkozású kérdést. A felmerült kérdésekről és a megoldásukra vonatkozó nyilatkozatokról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a szolgálati jellemzéshez kell csatolni.

(2) A Beszélgetést a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével történő nyugállományba helyezés esetén legalább hat hónappal, minden más esetben-a lemondás és a méltatlanság esetének kivételével - legalább 30 nappal a szolgálati viszony megszüntetésének tervezett időpontja előtt kell lefolytatni. Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a, hivatásos szolgálat felső korhatára elérése előtt szűnik meg - a Hszt. 53. §-ában meghatározott esetekben - vizsgálni kell, a Hszt. 182. § (1) bekezdésében meghatározott - a szolgálati nyugdíjra való jogosultság megállapításához szükséges - tényleges szolgálat idő meglétét.

(3) Az eljárás során - a személyi beszélgetést megelőzően 30 nappal - a hatáskörrel rendelkező személyügyi szerv köteles megkeresni a HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóságot - mint szolgálati nyugdíjigényt elbíráló szervet-, hogy határozatban állapítsa meg a szolgálati nyugdíjra való jogosultságot vagy annak hiányát.

(4) A személyügyi szerv a nyugdíjjogosultságot megállapító vagy elutasító határozat birtokában folytathatja le a személyi beszélgetést.

(5) Lemondás és méltatlanság esetén a beszélgetést haladéktalanul végre kell hajtani. A beszélgetést akkor is le kell folytatni, ha a szerződéses szolgálati idő lejárta esetén a szerződéses szolgálat meghosszabbítását tervezik.

(6) A szolgálati viszony megszüntetését személyi állományra vonatkozó írásbeli parancsban kell megállapítani, amely tartalmazza:

a) az érintett személy nevét, rendfokozatát, beosztásit, személyi azonosító jelét, anyja nevét;

b) a szolgálati viszony megszüntetésének jogcímét, időpontját;

c) a szolgálati idő kezdő napját,

d) a szolgálatban eltöltött idő tartamát, a kedvezményes számításra jogosító időtartamok feltüntetésével;

e) a tartalékállományba helyezést;

f) a szolgálati viszony alapján a volt katonát továbbra is megillető jogokat és járandóságokat, valamint

g) a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó tájékoztatást. (7) A Hszt. 341. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kérést az esedékessége előtt 2 hónappal, írásban kell benyújtani.

19. § (1) A szolgálati viszony megszüntetése esetén az állományilletékes parancsnok az állomány előtt kihirdeti az erről szóló parancsot.

(2) A szervezeti egység humán (személyügyi) vezetője a szolgálati viszony megszüntetése esetén

a) bevonja a szolgálati igazolványt;

b) kiadja a szolgálati viszonyról szóló igazolásokat;

c) a személyi okmányokon feltünteti a szolgálati viszonyt megszüntető parancs (határozat) számát, a szolgálati viszony megszüntetésének jogcímét és a megszűnés napját;

d) felterjeszti (megküldi) a szolgálati igazolványt, személyi okmánygyűjtői és az azonossági jegyet a központi személyügyi nyilvántartó szervnek.

V. Fejezet

A MÁS SZERVEKNÉL SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

A más szervhez vezénylés

20. § (1) E fejezet rendelkezéseit, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti szervek esetében kell alkalmazni.

(2) Az R. 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szervek állománya esetében a Magyar Honvédség készíti elő valamennyi döntést.

21. § (1) A katona más szervhez vezénylését a más szerv vezetője kezdeményezi, és előkészíti a beosztásba helyezésre vonatkozó okmányokat.

(2) A vezénylésre vonatkozó kezdeményezést az MH humánfeladatokat ellátó központi szervéhez kell megküldeni.

(3) A rendelkezési állományba helyezésre vonatkozó döntést és a vezénylést az MH humánfeladatokat ellátó központi szerve készíti elő a döntésre jogosult elöljáró részére.

(4) A rendelkezési állományba helyezés, vezénylés és beosztásba helyezés időpontját azonos naptári napban kell meghatározni.

22. § (1) A más szervnél szolgálatot teljesítő személyek hivatásos állományba vételére és első rendfokozatba kinevezésére a 2. számú melléklet szerinti elöljárók jogosultak.

(2) A hivatásos állományba vétellel kapcsolatos okmányokat a más szerv készíti elő és küldi meg a MH humánfeladatokat ellátó központi szervének.

(3) A hivatásos állományba vétellel egyidejűleg a 21. § szerinti más szervhez vezénylési eljárást is le kell folytatni.

A más szervhez vezénylés megszüntetése

23. § (1) A más szervhez vezénylés megszüntetése esetén a beosztásból való felmentésre, illetve a vezénylés megszüntetésére irányuló javaslatot a más szerv készíti elő és küldi meg a 3. számú melléklet szerint a vezénylés megszüntetésére jogosult elöljárónak, az MH humánfeladatokat ellátó központi szervének egyidejű értesítésével.

(2) A vezénylés megszüntetésére irányuló javaslatot a döntésre jogosult elöljárónak az esedékességet megelőző 30 napig kell megküldeni.

(3) Ha a vezénylés megszüntetésére a szolgálati viszony megszüntetése miatt kerül sor, az arra jogosult elöljáró a megjelölt időpontban a szolgálati viszonyt megszünteti. Ez esetben a szolgálati viszony megszűnéséből eredő járandóságok viseléséről a honvédség és a más szerv megállapodást köt.

VI. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

A szolgálat teljesítésének szabályai

(Hszt. 67-70. §-aihoz)

24. § Az elöljáró parancsnok által jóváhagyott előírásokban (szervezeti és működési szabályzat, munkarend stb.) kell szabályozni a katona szolgálati tevékenységének rendjét, munkaidejét, heti pihenőnapját és szabadidejét, valamint a szolgálatmentes időt.

A katona előmenetele

(Hszt. 71-81., 233-236. §-aihoz)

25. § (1) A személyügyi hatáskört gyakorló elöljáró köteles biztosítani, hogy a hivatásos katona megfelelő tájékozottsággal rendelkezzen azokról a követelményekről, amelyek teljesítése kiszámítható előmenetelt tesz lehetővé számára. A beosztásban való előmenetel a magasabb beosztáshoz előírt iskolai végzettség megszerzésével, illetve tanfolyam elvégzésével biztosítható.

(2) Az előmenetelt - a feltételek megléte esetén - az alábbiak szerint kell biztosítani:

a) a korábbi beosztásban nyújtott teljesítmény figyelembevételével magasabb szolgálati beosztásba kinevezéssel;

b) a szolgálati beosztáshoz, várakozási időhöz és végzettséghez kapcsolódó magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel;

c) magasabb beosztási kategóriába, illetve fizetési fokozatba sorolással.

(3) Az előmenetelhez szükséges végzettség, szakképesítés megszerzését önként jelentkezés, pályázat vagy kiválasztás útján kell biztosítani.

26. §[2] (1) Magasabb beosztásnak minősül,

a) amelyet a külön jogszabály szerint magasabb beosztási illetménykategóriába soroltak, vagy

b) amelyhez magasabb rendfokozatot rendszeresítettek, vagy

c) amellyel az elnevezése szerint nagyobb feladat- és hatáskör jár.

(2)[3] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés alkalmazása önmagában nem minősül magasabb beosztásba helyezésnek, ha a magasabb beosztási illetménykategóriába sorolás nem jár együtt a felelősség és a hatáskör növekedésével.

27. § (1) A szolgálati beosztásban történő előmenetelt a személyügyi hatáskört gyakorló elöljáró által történő kiválasztással vagy pályázat kiírásával kell megvalósítani. Ennek során a magasabb szolgálati beosztásba helyezni tervezett személynek meg kell felelnie a beosztás képesítési és szakmai, egészségi, pszichikai és fizikai követelményeinek, illetve figyelembe kell venni a korábbi életút során nyújtott teljesítményt.

(2) A katona kiszámítható és tervszerű előmeneteli lehetőségének biztosítása során mind a pályázat, mind a kiválasztás lehetőségének alkalmazásával meg kell teremteni a különböző szintű katonai szervezetek közötti átjárhatóságot.

28. § (1) A beosztásba történő kiválasztást a 8. § (1) bekezdés szerinti beszélgetés előzi meg.

(2) Adott beosztásba - alkalmasságuk esetén - több személyt kell jelölni. A kiválasztás tényét az érintett személy tudomására kell hozni. Lehetőséget kell adni számára véleményének, továbbá a beosztás ellátásával kapcsolatos elképzeléseinek kifejtésére.

29. § (1) A beosztott mérnök, orvos, fogorvos, jogász, közgazdász, oktatási intézményi vezető, oktató, illetve a katonai közigazgatás és a háttérintézmények, intézetek katonaállományát elsősorban pályázat alkalmazásával kell biztosítani.

(2) A pályázat feltételeit valamennyi érdekelt számára hozzáférhetővé kell tenni, és biztosítani kell, hogy a pályázaton részt vehessen.

(3) A pályázatot a személyügyi hatáskört gyakorló elöljáró által létrehozott bizottság véleményezi, a pályázat eredményéről pedig - az okmányok egyidejű visszaküldésével - a döntésre jogosult elöljáró írásban értesíti a pályázót.

30. § Pályázat nem írható ki a parancsnoki beosztások, a csapattagozatú harc- és lőkiképzés végzését igénylő beosztások, továbbá a csapatok harci, hadműveleti, hadászati alkalmazását tervező, szervező, illetve az ezekre vonatkozó döntések előkészítésében részt vevő dandár és magasabb szintű törzs, valamint vezérkari beosztások betöltésére. E beosztások betöltését az előmeneteli rendszerben kell tervezni, és kiválasztással megvalósítani.

31. § A szolgálati beosztásba történt kinevezést követően az előmeneteli bizottság figyelemmel kíséri a beosztás ellátásához előírt követelmények teljesítését. Aki e követelményeknek nem felel meg, a szolgálati és az egyéni érdek figyelembevételével a képességének megfelelő beosztásba helyezhető.

32. § (1) Az állományilletékes parancsnok gondoskodik arról, hogy a katona a beosztásba való kinevezése előtt megismerje a szolgálati beosztásához rendszeresített rendfokozatot és a szakképesítési követelményt.

(2) Az állományilletékes parancsnok a várakozási idő letelte előtt legalább egy évvel köteles meggyőződni arról, hogy alárendeltje a magasabb katonai rendfokozatba történő előléptetéshez szükséges feltételekkel rendelkezik-e. A végzettséggel kapcsolatos feltétel hiánya esetén írásban fel kell hívni az érintettet a feltétel megszerzésének szükségességére és lehetőségére.

33. § (1) Nem léptethető elő magasabb rendfokozatba - a Hszt. 80. § (2) bekezdésének kivételével - az a katona, aki az ehhez szükséges feltételekkel nem rendelkezik, illetve akivel szemben erre vonatkozó kizáró ok van hatályban.

(2) Ha az előléptetésre a feltételek hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, arról a várakozási idő lejárata előtt legalább hat hónappal az állományilletékes parancsnok a katonát tájékoztatja. Ennek megtörténtét a személyi anyaggyűjtő "Feljegyzések" lapjára kell rávezetni. Az érintett a tudomásulvételt az aláírásával igazolja.

(3) A szükséges feltételek megléte esetén - a várakozási idő leteltével - soron történő előléptetésre kell javasolni, illetve jogszabályban meghatározott esetben soron kívül elő kell léptetni a rendelkezési állományba tartozó és a más szervhez vezényelt hivatásos katonát is.

34. § A magasabb beosztásba történő kinevezéssel járó beosztási kategóriába és fizetési fokozatba sorolást az állományilletékes parancsnok rendeli el.

35. § (1) Az előmeneteli bizottság

a) elnöke az állományilletékes parancsnok kijelölt helyettese;

b) delegált tagja a katonai szervezet humán (személyügyi) vezetője;

c) választott tagjai a Hszt. 232. § (1) bekezdése alapján különböző rendfokozati állománycsoportokból választott katonák (a továbbiakban: választott tag);

d) meghívott tagjai az érintett személy közvetlen szolgálati elöljárója, az érdekvédelmi szervének képviselője, szükség szerinti szakreferens, illetve külső szakértő.

(2) Az előmeneteli bizottság választott tagjait a katonai szervezet hivatásos és szerződéses katonái közül kell választani úgy, hogy minden rendfokozati állománycsoport képviselete megvalósuljon. A választott tagok megbízatási ideje 2 év, a katonai szervezet állománygyűlése ettől eltérően is rendelkezhet. Ha az előmeneteli bizottság választott tagja a megbízatási idő lejárta előtt megválik tisztségétől, a megüresedett bizottsági tagi funkciót két hónapon belül be kell tölteni.

(3) Az előmeneteli bizottságba választott tagot jelölhet:

a) a katonai szervezet humán (személyügyi) vezetője,

b) a katonai szervezetnél reprezentatív érdekvédelmi szervezet, és

c) a katona az állománycsoportja vonatkozásában.

(4) Az a katona, aki fenyítés hatálya alatt áll, vagy aki ellen fegyelmi, illetve büntetőeljárás folyamatban van, választott bizottsági tagnak nem jelölhető.

(5) Az előmeneteli bizottság választott tagjának megválasztása titkos szavazással történik. A szavazást a katonai szervezet humán (személyügyi) vezetője készíti elő. A szavazatok összeszámlálását szavazatszedő bizottság végzi, amelyben részt vesz a katonai szervezetnél reprezentatív érdekképviseleti szervezet, illetve egy fő hivatásos és egy fő szerződéses katona. Az előmeneteli bizottság megválasztott tagjainak névsorát állományparancsban kell kihirdetni.

(6) Az előmeneteli bizottság választott tagjai kizárólag a velük azonos állománycsoportba tartozó katonák esetében jogosultak a személyi iratokat megismerni, véleményt nyilvánítani, és javaslatot tenni.

(7) A megbízatási idő lejárta előtt a választott előmeneteli bizottsági tagság megszűnik:

a) a megbízásról való lemondással,

b) a rendfokozatot, illetve a beosztást érintő fegyelmi fenyítéssel vagy jogerős bírósági ítélettel, vagy

c) a szolgálati viszony megszűnésével.

Minősítés, szolgálati jellemzés

(Hszt. 82.-83. §-aihoz)

36. § (1) Szolgálati jellemzést kell készíteni a hivatásos tisztről, főtisztről és tábornokról a más beosztásba történő kinevezés, a soron kívüli előléptetés, kitüntetés vagy érdem utáni szolgálati jel adományozásának kezdeményezése, oktatási intézménybe történő beiskolázás, bel- és külföldi, illetve más szervhez történő tartós vezénylés, a szolgálati úton előterjesztendő pályázatra jelentkezés, alacsonyabb beosztásba helyezés, várakozási idő meghosszabbítás, alacsonyabb rendfokozatba való visszavetés, lefokozás, tartalék- vagy nyugállományba helyezés alkalmával.

(2) A hivatásos tiszthelyettesről, zászlósról szolgálati jellemzést kell készíteni az (1) bekezdésben meghatározott esetekben.

(3) A szerződéses katonáról szolgálati jellemzést kell készíteni a szerződésben meghatározott idő leteltekor, illetve az ezt megelőző időpontban történő tartalékállományba helyezéskor, hivatásos állományba vétel esetén, tartalékos tisztről ezredesi rendfokozatba történő előléptetéskor, illetve lefokozás alkalmából.

(4) A minősítést a Hszt. 5. számú mellékletében rögzített követelményrendszer alapján, objektív mérőeszközök felhasználásával és a szakmai szervek segítségével a közvetlen elöljáró készíti elő, és az állományilletékes parancsnok végzi.

37. § (1) A szolgálati jellemzésben értékelni kell:

a) a katona felkészültségét, ezen belül a szakmai teljesítőképességét;

b) a vezetés adott szintjén elfoglalt helyéhez és szerepéhez igazodóan vele szemben támasztott követelmények teljesítését;

c) életviteli, személyiségi és magatartásbeli jellemzőit;

d) egészségi, pszichikai és fizikai állapotát, és

e) a szolgálati viszonyát vagy annak módosítását érintő esetben az arra vonatkozó javaslatot, illetve annak indokolását.

(2) A szolgálati jellemzést a közvetlen elöljáró készíti elő, és az állományilletékes parancsnok írja alá.

(3) Szolgálati jellemzés helyett tanulmányi jellemzést kell készíteni a katonai felsőoktatási intézményt, polgári felsőoktatási intézményt, katonai szakképző iskolát, tiszthelyettes szakközépiskolát végzettekről, valamint a hat hónapnál hosszabb idejű továbbképző (átképző) tanfolyamot végző hivatásos állományúakról. A tanulmányi jellemzés készítésére a szolgálati jellemzésre vonatkozó szabályok az irányadóak. A jellemzésben értékelni és összegezni kell az oktatási intézményi képzés, tanfolyam ideje alatt szerzett ismeretek elsajátításának szintjét, illetve a hallgató magatartását, szorgalmát, különleges adottságait és tulajdonságait, a tervezett beosztásra való alkalmasságát.

38. § (1) Az állományilletékes parancsnok minden évben, januárban jóváhagyja a humán (személyügyi) vezető által készített, tárgyévben esedékes időszaki minősítések tervét, amely az érintett személyeket és az esedékesség hónapját tartalmazza.

(2) A humán (személyügyi) vezető a jóváhagyott tervet láttamoztatja az érintett közvetlen elöljárójával, és segíti az értékelések időben történő végrehajtását. Szükség esetén azokról jelentést tesz az állományilletékes parancsnoknak.

(3) Az elkészült minősítést (szolgálati jellemzést) a katona személyügyi okmánygyűjtőjében kell elhelyezni és tárolni.

VII. Fejezet

A SZEMÉLYÜGYI IGAZGATÁS

39. § A személyügyi igazgatás magába foglalja:

a) a hivatásos állományba tartozók kiválasztásával, pályáztatásával, szolgálati beosztásba helyezésével, képzésével, továbbképzésével, tevékenységük értékelésével, minősítésével kapcsolatos előkészítői, szervezői, közreműködői feladatok végrehajtását;

b) a személyügyi hatáskört gyakorló elöljáró feladataival összefüggő döntések előkészítését, koordinálását és végrehajtását;

c) az MH működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges vezetőállomány utánpótlásának tervezését, szervezését és biztosítását;

d) a hivatásos állomány előmenetelével összefüggő humán (személyügyi) feladatok ellátását.

A személyügyi igazgatás elvei

40. § (1) A személyi döntések előkészítésében az illetékes közvetlen és közbeeső elöljáró véleményét minden esetben, illetve az erre hatáskörrel rendelkező szerv (előmeneteli bizottság, érdekképviseleti megbízott) és az érintett személy véleményét ki kell kérni.

(2) A személyi döntések előkészítése során nyilvánított eltérő vélemények esetén a döntésre jogosult személyügyi hatáskört gyakorló elöljáró szolgálati elöljárójának állásfoglalását kell kérni. A magasabb szolgálati elöljáró állásfoglalásának megérkezéséig az ügyben döntés nem hozható.

41. § (1) Személyügyi javaslat kezdeményezésére - az e rendeletben meghatározottak kivételével - a közvetlen elöljáró véleményének kikérése mellett, az állományilletékes parancsnok jogosult.

(2) A személyügyi javaslatot a szolgálati út betartásával a személyügyi hatáskört gyakorló elöljáróhoz - a Magyar Honvédség Parancsnoksága rendszeres jelentéseinek táblázatában, illetve az e rendelet 1. számú melléklet Megjegyzés részében meghatározott határidőig - kell felterjeszteni.

(3)[4] A miniszter személyügyi hatáskörébe tartozó személyügyi javaslatokat a közigazgatási államtitkár útján kell előterjeszteni.

(4)[5] Az elöljáró személyügyi jogköre a szolgálati alárendeltségében lévőkre terjed ki. Az alacsonyabb szintű szolgálati elöljáró részére biztosított hatáskör annak szolgálati elöljáróját is megilleti.

(5)[6] Az önálló állománytáblával rendelkező katonai szervezet parancsnoka az állományilletékes parancsnok személyügyi hatáskörével rendelkezik, kivéve az önálló század, valamint az ezzel azonos vagy alacsonyabb szintű katonai szervezet parancsnokát. Ez utóbbiak esetében az adott katonai szervezet parancsnokának közvetlen szolgálati elöljáróját illeti meg az állományilletékes parancsnoki személyügyi hatáskör.

A személyügyi igazgatás irányítása és ellenőrzése

42. § (1) A személyügyi igazgatás irányítását az MH szervei tekintetében az MH vezérkari főnöke az MH humánfeladatokat ellátó központi szerve útján végzi.

(2) Az MH humánfeladatokat ellátó központi szervének a személyügyi igazgatásra vonatkozó felügyeleti és ellenőrzési hatásköre az MH egészére kiterjed.

(3) Az állományilletékes parancsnok a személyügyi igazgatással kapcsolatos feladatait a humán (személyügyi) szerv útján végzi.

(4) A felügyelet és ellenőrzés kiterjed

a) az e rendeletben meghatározott szabályok érvényesülésének elemzésére;

b) az alárendelt állományilletékes parancsnok, humán szervek személyügyi tevékenységek átfogó megítélésére;

c) az ellenőrzött szervezet működéséhez szükséges személyi feltételek vizsgálatára.

Az állományilletékes parancsnok személyügyi feladatai

43. § (1) A személyügyi igazgatás az állományilletékes parancsnok át nem ruházható hatásköre. A személyügyi tevékenység részfeladatai az alárendelt személyügyi szervezetre átruházhatóak.

(2) Az állományilletékes parancsnok tevékenysége során

a) gondoskodik a magasabb beosztásra alkalmas vezetők felkészítéséről, és az első beosztásba kerülő tiszthelyettesek, zászlósok, tisztek beilleszkedésének segítéséről, illetve a személyi állomány előmeneteléről;

b) kezdeményezi a szükséges személyi változásokat, a vezetők előmenetelének megvalósítását, a szolgálati beosztásuk ellátására alkalmatlanok más beosztásba helyezését;

c) gondoskodik a hatáskörébe tartozó minősítések és szolgálati jellemzések elkészítéséről;

d) biztosítja a humán (személyügyi) vezető részvételét a személyügyi kérdésekről és feladatokról szóló tanácskozásokon.

A humán (személyügyi) szervek feladatai

44. § (1) Az MH humánfeladatokat ellátó központi szerve felügyeleti és ellenőrzési jogkörében:

a) kezdeményezi és ellenőrzi a személyügyi igazgatásra vonatkozó jogszabályok és a személyi döntések végrehajtását;

b) tervezi a vezetői utánpótlást, az MH vezérkari főnöki, valamint magasabb személyügyi hatáskörbe tartozók előmenetelét, gondoskodik a vezetőképzésre és továbbképzésre történő kiválasztás egységes elveken alapuló megvalósításáról;

c) átfogó elemzéseket készít a katonaállomány szociális helyzetéről, javaslatot tesz a jóléti és szociális gondoskodás problémáinak megoldására;

d) rendszeresen tájékoztatja az MH vezérkari főnökét a hivatásos állomány érdekképviseleti szervezetei által a személyügyi igazgatási szakterületen feltárt problémák, észrevételek, javaslatok megoldási lehetőségeiről;

e) kezeli az MH vezérkari főnöki, illetőleg magasabb személyügyi hatáskörbe tartozó katonák személyi anyagait, személyi nyilvántartást vezet az MH ezredparancsnoki és ennél magasabb szintű szolgálati beosztásban lévő állományáról;

f) dönt a hatáskörébe utalt személyi ügyekben, és gondoskodik ezek végrehajtásáról;

g) szervezi és ellenőrzi a minősítés eljárási rendjét.

(2) Az MH szervezeti egységeiben megoldandó személyügyi szakfeladatokat a katonai szervezetek állományában rendszeresített humán (személyügyi) szervek hajtják végre, ennek keretében

a) segítik az állományilletékes parancsnok személyügyi igazgatással kapcsolatos tevékenységét;

b) előkészítik a személyügyi vonatkozású döntéseket;

c) tervezik és előkészítik a katonaállomány előmenetelét, utánpótlását, képzését és továbbképzését;

d) figyelemmel kísérik és elemzik a katonai szervezet katonáinak szociális helyzetét, szükség szerint javaslatot tesznek a problémák megoldására;

e) együttműködnek a katonák érdekképviseleti szervezeteivel;

f) kezelik a szervezeti egység állományába tartozókról készült személyi anyagokat és nyilvántartásokat;

g) tervezik és szervezik a szervezeti egység állományába tartozók minősítését.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A 35. § szerinti előmeneteli bizottság a hatálybalépést követő 3. hónap első napjáig kezdi meg működését.

(3) A szolgálati idő számításánál a Hszt. 329. § (1) bekezdés c) pontja szempontjából csapatkiképzést folytató szervezet a dandár és az annál alacsonyabb szintű katonai szervezet.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a fegyveres erők és fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 15/1971. (HK 3.) HM utasítás 1-87. pontja, valamint az MH parancsnokának 21/1990. MHPK intézkedése hatályát veszti.

1. számú melléklet a 13/1997. (V. 16.) HM rendelethez[7]

Táblázat a munkáltatói jogkör szintjeihez igazodó személyügyi hatáskörökről

Megjegyzés:

1. A táblázatban nem nevesített főcsoportfőnök hadtestparancsnoki személyügyi hatáskörrel rendelkezik.

2. A 6.2. pontban meghatározott döntési jogkör a Hszt. 44. §-a (1) bekezdésének g) pontjába tartozó személy esetében - egyedi elbírálás esetén - a táblázattól eltérhet.

3. A személyügyi munkával összefüggő határidők meghatározása:

a) A személyügyi munkával kapcsolatos jelentés, illetve személyi javaslat az esedékesség előtt

- 30 nappal,

- nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött beosztás esetében 60 nappal.

b) Hivatásos (szerződéses) állománybavételi javaslat, okmány:

- az állományba vétel előtt 6 héttel.

c) Szolgálati viszony megszüntetése:

- az esedékesség előtt 6 héttel.

d) Beosztásban való felfüggesztés két hónapon túli meghosszabbítása:

- a korábbi felfüggesztés lejárta előtt 10 nappal.

e) Szolgálati viszony megszüntetése esetén:

- 30 napon belül.

f) Elhalálozott hivatásos (szerződéses) személy nyilvántartásból való törlése:

- azonnal (közvetlenül).

2. számú melléklet a 13/1997. (V. 16.) HM rendelethez[8]

Táblázat a más szervekhez történő vezényléssel kapcsolatos személyügyi hatáskörök gyakorlásáról

3. számú melléklet a 13/1997. (V. 16.) HM rendelethez[9]

Táblázat a más szervekhez történő vezénylés megszüntetésével kapcsolatos személyügyi hatáskörök gyakorlásáról

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 39/2000. (XII. 28.) HM rendelet 1. §-a. Hatályos 2001.02.01.

[2] Megállapította a 23/2000. (IX. 13.) HM rendelet 1. §. Hatályos 2000.09.16.

[3] Beiktatta a 23/2000. (IX.13.) HM rendelet 1. §. Hatályos 2000.09.16.

[4] Beiktatta a 39/2000. (XII. 28.) HM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.12.31.

[5] Számozását módosította a 39/2000. (XII. 28.) HM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.12.31.

[6] Számozását módosította a 39/2000. (XII. 28.) HM rendelet 2. §-a. Hatályos 2000.12.31.

[7] A mellékletnek a munkáltatói jogkör szintjeihez igazodó személyügyi hatásköröket tartalmazó táblázat fejlécében a hatáskör gyakorlójának rovatában szereplő "MH HFCSF" szövegrész helyébe a "HVK Szü. Csf." szövegrész lép. Módosította a 39/2000. (XII. 28.) HM rendelet 3. §-a. Hatályos 2000.12.31.

[8] Az R. 2. számú mellékletében a más szervekhez történő vezényléssel kapcsolatos személyügyi hatáskörök gyakorlását tartalmazó táblázat harmadik "zászlós, tiszthelyettes és tisztes esetében" rovatában szereplő "MH humán főcsoportfőnök" kifejezés helyébe "MH Szü. Csf." kifejezés lép. Módosította a 39/2000. (XII. 28.) HM rendelet 4. §-a. Hatályos: 2000.12.31.

[9] Az R. 3. számú mellékletében a más szervekhez történő vezénylés megszüntetésével kapcsolatos személyügyi hatáskörök gyakorlását tartalmazó táblázat harmadik "zászlós, tiszthelyettes és tisztes esetében" rovatában szereplő "MH humán főcsoportfőnök" kifejezés helyébe "MH Szü. Csf." kifejezés lép. Módosította a 39/2000. (XII. 28.) HM rendelet 5. §-a. Hatályos: 2000.12.31.

Tartalomjegyzék