14/1997. (I. 30.) Korm. rendelet

a doktori képzés, a doktori fokozat odaítélésének eljárási szabályairól, valamint a képzésben résztvevők egyes jogairól és kötelességeiről, az általuk fizetendő díjakról és térítésekről

A Kormány a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény 30. §-ának (1)-(3) bekezdésében, 31. §-ának (2) bekezdésében, a 35/A. §-ában és a 72. §-a e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) Az egyetemek a felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 51. §-ában kapott felhatalmazás alapján elkészített doktori szabályzatukban (a továbbiakban: Szabályzat) rögzített módon, figyelemmel az Ftv. 91. §-ának (2) bekezdése rendelkezéseire is, doktori tanácsot hoznak létre. A doktori tanács feladata, különösen:

a) jóváhagyja a doktori programokat;

b) dönt a doktori képzésbe való felvételről, a felmentésekről, külföldi részképzések munkaprogramjának elfogadásáról, a doktori (PhD) fokozat (a továbbiakban: doktori fokozat) megszerzésére való jelentkezés elfogadásáról, a doktori szigorlat tárgyairól, a doktori fokozat odaítéléséről, a kitüntetéses doktorrá avatási javaslatokról;

c) a Szabályzatban meghatározottak szerint is figyelemmel az Ftv. 93. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakra kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, létrehozza a szigorlati bizottságot, továbbá jóváhagyja és felterjeszti a programvezetők és a programban részt vevő oktatók és kutatók személyét;

d) dönt az Ftv. 118. §-ának (4) bekezdése szerinti doktori fokozat odaítélése, illetőleg az Ftv. szerinti doktori fokozattal való egyenértékűség megállapítása iránt benyújtott kérelmekről;

e) állást foglalt a külföldi tudományos fokozat honosításáról;

f) nyilvántartást vezet a doktori fokozatot szerzett személyek első elhelyezkedéséről az Ftv. 2. számú mellékletében foglaltak szerint, az érintett személyek - a végzős doktoranduszhallgatók - hozzájárulásával.

(2) Amennyiben az egyetem a doktori képzésben és a doktori fokozat elbírálásában együttműködik más felsőoktatási intézményekkel, tudományos kutatóintézetekkel és kutatóhelyekkel, a doktori tanács munkájában e szervek szakmai képviselői is részt vesznek. Ennek módjára a Szabályzat erre vonatkozó rendelkezései, illetőleg az Ftv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján kötött szerződés irányadó.

2. § A Szabályzatban rendelkeznie kell:

a) az egyetemi szervezet képzésről;

b) az egyéni felkészülésről;

c) az Ftv.-ben nevesített különleges képzési formák szabályozásáról.

3. § (1) A doktori képzés magába foglalja a Szabályzatban előírt kötelezettségek teljesítését, így a doktori szigorlat kivételével a doktori vizsgák eredményes letételét is.

(2) A szervezett doktori képzésben a Szabályzatban előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítésének és a doktori ösztöndíj folyósításának időtartama három év (36 hónap).

(3) A hallgatói jogviszonyban álló (doktorandusz-) hallgató évente 25 munkanapon jogosult szabadnap kivételére. Ösztöndíjat a szabadnapok idejére is folyósítani kell.

(4) Az egyetem a tanulmányi idő megszakítását legfeljebb 3 alkalommal, összesen három évre engedélyezheti. Egy alkalommal a kérelmet el kell fogadni. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt - a (6) bekezdés kivételével - állami ösztöndíj nem folyósítható.

(5) Amennyiben a hallgató a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 92. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgálati kötelezettségét teljesíti, annak időtartamára az egyetem a hallgatói jogviszonyt szünetelteti.

(6) A hallgató külföldi részképzésben is részt vehet. A részképzésben olyan munkaprogramok alapján vehet részt a hallgató, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak érvényességét az egyetem doktori képzési programjában. Az állami ösztöndíjat legfeljebb 6 hónapig tartó külföldi részképzés idejére folyósítani kell, s legfeljebb 12 hónapig tartó külföldi részképzés idejére folyósítani lehet.

4. § (1) A nappali tagozatos szervezett képzéstől eltérő képzési formákban (pl. levelező képzésben) a képzés egyéni program alapján is történhet. A Szabályzatban foglaltaknak megfelelő vizsgák és a doktori szigorlat letétele, továbbá a doktori értekezés (munka) benyújtása határidőhöz köthető.

(2) A nappali tagozatos szervezett képzéstől eltérő képzési formákban résztvevők állami ösztöndíjban nem részesülnek.

(3) A nappali tagozatos szervezett képzéstől eltérő képzési formák részletes szabályait a Szabályzat határozza meg.

5. § (1) A doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás magában foglalja a doktori szigorlat letételét, valamint az Ftv. 92. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontjaiban meghatározott cselekményeket.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás megindítását kérelmezni kell, melynek módját a Szabályzat határozza meg.

(3) Az értekezést (munkát) a kérelem benyújtásával egyidőben, vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani.

(4) Amennyiben a hallgató az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, a kérelem elfogadásától számított három év elteltével az (1) bekezdés szerinti eljárást meg kell szüntetni. Sikertelen eljárás után új eljárás leghamarabb két év elteltével, ugyanazon programban legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

6. § (1) A doktori szigorlat a doktori képzésben részt vevő hallgató tudományszakában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája.

(2) A doktori szigorlatot nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A Szabályzat írásbeli vizsgát is előírhat.

(3) A doktori szigorlat minősítéséről (például: "rite", "cum laude", "summa cum laude") a hagyományok figyelembevételével a Szabályzat rendelkezik. A szigorlat eredményét közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni.

(4) A doktori szigorlatról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(5) Az egyetemi szakirányú továbbképzésben letett vizsgák beszámításáról a Szabályzat rendelkezik.

7. § (1) A doktori munkát bíráló bizottság elnökből, két hivatalos bírálóból és további kettő-négy tagból áll. A bizottság tagja csak az lehet, aki tudományos fokozattal rendelkezik. A jelölt témavezetője nem lehet a bizottság tagja.

(2) A két hivatalos bíráló a doktori tanács felkérésére 3 hónapon belül írásos bírálatot készít az értekezésről, és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak kitűzését nyilvános védésre. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, a doktori tanács egy további, harmadik bírálót is felkér.

(3) Az értekezést két támogató javaslat esetén a benyújtástól számított 3 oktatási hónapon belül nyilvános vitára kell bocsátani. A jelölt a bírálatokat előzetesen kézhez kapja, és azokra a védés előtt írásban, a védés során a nyilvános vitában szóban válaszol.

(4) A jelölt a nyilvános vita keretében ismerteti értekezésének (munkájának) téziseit, majd a bírálók, a bizottsági tagok és a jelenlévők észrevételeire, kérdéseire válaszol.

(5) A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással dönt az értekezés elfogadásáról. Az elnök ezután az eredményt nyilvánosan kihirdeti. A bizottsági értékelés módját - figyelemmel a 6. § (3) bekezdésének rendelkezésére is - a Szabályzat határozza meg.

(6) A védésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(7) Az egyetem a hallgató kérelmére a doktori szigorlat és védés minősítéséről igazolást ad.

8. § (1) Az Ftv. 118. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerint a doktori fokozat odaítélését, illetőleg a doktori fokozattal való egyenértékűség megállapítását kérelmezni kell. A kérelemhez - a Szabályzat rendelkezései szerint - csatolni kell:

a) doktori oklevelet,

b) az Ftv. 118. §-ának (1), illetőleg (3) bekezdésében említett doktori cím, vagy a (2) bekezdésben említett egyetemi doktori fokozat megszerzése óta végzett tudományos tevékenység dokumentumait,

c) a kérelmező nyelvismeretét tanúsító bizonyítványokat (okmányokat).

(2) Amennyiben a doktori tanács a Szabályzatban meghatározott feltételek alapján doktori fokozatot ítél oda, vagy a fokozattal való egyenértékűséget megállapítja, erről oklevelet állít ki, és döntéséről értesíti a Magyar Akkreditációs Bizottságot. A határozatot az egyetem doktori anyakönyvében rögzíti.

9. § (1) A mesterképzést folytató egyetemek által odaítélhető mesterfokozat (Doctor of Liberal Arts) megszerzésére irányuló eljárásra e rendelet rendelkezéseit az alábbi (2)-(4) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A mesterképzés és a DLA fokozat megszerzése szakonként megállapított követelményekhez igazodó egyéni munkaprogramok alapján történik.

(3) A mesterképzést folytató művészeti egyetemeken a doktori tanács feladatait doktori tanács vagy a mestertestület látja el.

(4) A felvételi, a szigorlati és a bírálóbizottságokba legalább egyharmad részben az egyetemmel közalkalmazotti, illetőleg munkaviszonyban nem álló kiemelkedő művész személyiségeket kell felkérni.

10. § (1) A Szabályzatban rendelkezni kell:

a) a doktori és mesterképzésben résztvevők (a továbbiakban együtt: doktoranduszok) hallgatói támogatása megállapításának elveiről, az odaítélés módjáról és eljárási szabályairól, továbbá a támogatások időtartamáról, jogcíméről, valamint a pénzügyi források és más támogatások felhasználásának ellenőrzési rendszeréről,

b) a doktoranduszok által fizetendő díjakról és térítésekről, mentességekről és kedvezményekről, a díjak befizetésének, kezelésének szabályairól, a díjakból és térítésekből származó bevételek felhasználásának elveiről, valamint a pénzügyi források felhasználásának ellenőrzési rendszeréről,

c) a szünetelő, illetve megszűnt hallgatói jogviszonyú személyek támogatásairól, az általuk fizetendő díjakról és térítésekről az a)-b) pontban részletezett módon.

(2) Az egyetem által a doktoranduszok részére nyújtható állami és intézményi támogatások és juttatások, továbbá a fizetendő díjak és térítések jogcímeit, feltételeit és mértékét egy tanévre kell megállapítani, és azokat a hivatalos felvételi tájékoztatóban, továbbá az intézményben szokásos módon közzé kell tenni. Egy tanév a doktori és mesterképzésben 12 hónapos időszakot jelent.

11. § (1) A doktoranduszok részére - az Ftv. 30. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel -

a) állami támogatás az Ftv. 9/A. §-ban meghatározott hallgatói előirányzat,

b) egyéb támogatás a központi költségvetésen kívüli források felhasználásával adható.

(2) Azok a hallgatók, akik az Ftv. 83. §-ának (2) bekezdése alapján vesznek részt a doktori képzésben, csak egy jogcímen, alapképzésben részt vevő hallgatóként részesülhetnek ösztöndíjban.

12. § (1) Állami doktori ösztöndíjat kaphatnak:

a) az egyetemek nappali tagozatos, szervezett doktori képzésben részt vevő magyar állampolgárságú hallgatói;

b) jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárságú hallgatókkal azonos elbírálás alá eső külföldi hallgatók.

(2) Más források terhére ösztöndíjat kaphatnak az egyetem Szabályzatában rögzített feltételek alapján, az a)-b) pontban fel nem sorolt, szervezett nappali képzésben részt vevő hallgatók is.

(3) A teljes munkaidőben foglalkoztatottak jogviszonyából származó jövedelemmel rendelkezőkre a 4. §-ban meghatározottakat alkalmazni kell.

(4)[1] Az egyetem által folyósított állami doktori ösztöndíj havi összege az egyetemi tanári munkakör garantált illetményének 22%-a.

13. § Tankönyv- és jegyzettámogatásban részesülhetnek az állami felsőoktatási intézményekben doktori vagy mesterképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók, valamint az erre adott megbízás alapján nem állami felsőoktatási intézményekben államilag finanszírozott doktori vagy mesterképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók.

14. § (1) A doktori képzésben részt vevő hallgató oktatói feladatokat vállalhat. Oktatói tevékenységéért a Szabályzatban meghatározott mértékű, de óránként legalább az előző évi kötelező legkisebb munkabér 2,5%-ának megfelelő külön díjazás illeti meg.

(2) Az oktatói tevékenység tartalmát, jellegét és heti/havi/éves (10 hónap) időtartamát a Szabályzatban meghatározottak szerint szerződésben kell rögzíteni. A Szabályzatban rendelkezni kell a szerződésben vállalt feladat teljesítésének igazolásáról.

(3) Az (1) bekezdés szerinti díjazást az egyetem folyósítja az éves képzési előirányzat személyi juttatásai terhére. Ennek biztosítására a központi költségvetéssel szemben többletigényt nem támaszthat.

15. § (1) A doktori képzésben részt vevő állami ösztöndíjban részesülő hallgatók tandíjat fizetnek. A tandíj havi összege nem haladhatja meg a éves költségvetési törvényben meghatározott nappali tagozatos doktori hallgatók normatív támogatási összegének 1%-át.

(2) Állami ösztöndíjban nem részesülő nappali tagozatos hallgatók és egyéb képzési formákban (pl. levelező képzésben) részt vevő hallgatók költségtérítést fizetnek.

(3) A tandíj mértékét, a költségtérítés összegét (amely tudományáganként eltérő is lehet), továbbá a részleges vagy teljes mentesség eseteit a Szabályzat állapítja meg, és azokat az egyetem a doktori képzésre való felvétel feltételeivel együtt hozza nyilvánosságra.

(4)[2] A Szabályzatban rendelkezni kell a tandíjmentesség, a tandíjkedvezmény és a költségtérítési kedvezmény igénybevételének és odaítélésének módjáról, feltételeiről és időtartamáról annak figyelembevételével, hogy tandíjmentességben részesülnek:

- az állami ösztöndíjban részesülő első doktori képzésben résztvevők a képzés első két tanulmányi évében, amennyiben a 14. § (1)-(2) bekezdése szerint oktatási tevékenységet - a Szabályzatban rögzített óraszámban - folytatnak,

- az állami ösztöndíjban részesülő első doktori képzésben résztvevők a képzés harmadik évében, valamint

- a tandíj, illetőleg költségtérítés fizetésre kötelezettek közül a gyermekgondozási segélyben, valamint gyermeknevelési támogatásban részesülők a segély, illetőleg a támogatás folyósításának időtartama alatt.

(5) A doktori képzésben résztvevők tandíjmentességének időtartama nem lehet több három tanévnél.

(6) A tandíj és a költségtérítés befizetésének módját a Szabályzat határozza meg. A Szabályzat rendelkezik a tandíj és a költségtérítés egyetemi felhasználási rendjéről.

(7) A doktori fokozatszerzés eljárási és tiszteletdíjait a Szabályzat határozza meg, és azokat az egyetem a (3) bekezdésben írt módon hozza nyilvánosságra.

(8) Évhalasztás, évkihagyás, valamint a tanulmányok más módon történő megszakítása esetén a képzés folytatására jelentkező doktoranduszok a jelen rendelet által meghatározott támogatásokban részesülnek, és az e rendelet alapján meghatározott tandíjat, illetve költségtérítést kötelesek fizetni, kivéve, ha a Szabályzat ettől - méltányosságból - eltérő szabályt állapít meg.

(9) Nem fizet tandíjat, illetve költségtérítést az a doktorandusz, akinek tandíjmentességét jogszabály, nemzetközi megállapodás vagy a Szabályzat határozza meg.

16. § (1) A kollégiumi (diákotthoni) férőhely igénybevétele esetén a doktorandusz térítési díjat fizet.

(2) A kollégiumi (diákotthoni) térítési díj összegét tanévenként az intézmény tanácsa állapítja meg.

(3) A kollégiumi (diákotthoni) térítési díj összege - figyelembe véve a kollégiumok (diákotthonok) eltérő szolgáltatásait - kollégiumonként (diákotthononként), férőhelyenként eltérő lehet, de havi összege nem haladhatja meg az éves költségvetési törvényben meghatározott nappali tagozatos doktori hallgatók normatív támogatási összegének 1,5%-át.

17. § A doktoranduszok az egyetem doktori Szabályzatában rögzített kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén - a Szabályzat szerint - díjakat fizetnek. A díjak összege esetenként nem lehet nagyobb az éves költségvetési törvényben meghatározott nappali tagozatos doktori hallgatók normatív támogatási összegének 1%-ánál.

18. § Az állami egyetemek külön jogszabályban, valamint e rendeletben szabályozott díjakon felül egyéb szolgáltatásokért, amelyek nem kapcsolódnak a doktori képzés követelményeinek teljesítéséhez - a hallgatói önkormányzat egyetértésével, a szolgáltatás igénybevétele esetén - a Szabályzatban más díjakat is megállapíthatnak.

19. § Téves díjmegállapítás miatt a doktorandusz (volt doktorandusz) - 15 munkanapon belül - fellebbezéssel élhet az egyetem vezetőjéhez. A fellebbezést az egyetem vezetője 8 napon belül bírálja el.

20. § (1) Az a doktorandusz, aki a tandíj- vagy költségtérítési kötelezettségének nem tesz eleget, és az egyetemtől a Szabályzatban megállapítottak szerint fizetési haladékot nem kap, a következő tanulmányi félévre nem iratkozhat be.

(2) Az (1) bekezdés alapján hozott intézményi döntés ellen jogorvoslattal élhet a hallgató a 19. §-ban meghatározottak szerint.

21. § A doktori képzésben a külföldiek e rendelet, valamint külön jogszabály és a Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően vesznek részt.

22. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai doktori képzésben történő részvételének a szolgálati viszonnyal összefüggő szabályairól miniszteri rendelet rendelkezik.

23. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a doktori eljárásról szóló 47/1994. (IV. 1.) Korm. rendelet , azonban rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban alkalmazni kell.

(3) Az egyetemek a rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül kötelesek doktori szabályzatukat e rendeletnek megfelelően módosítani, kiegészíteni.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök