150/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet

a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed

a) a nevelőszülői hálózatot működtető területi gyermekvédelmi szakszolgálatra, gyermekotthonra, továbbá nem állami szervre, valamint a helyettes szülői hálózatot vagy az önálló helyettes szülői ellátást működtető települési önkormányzatra, továbbá a helyettes szülői hálózatot működtető nem állami szervre (a továbbiakban együtt: működtető),

b) a gyermekvédelmi szakellátásként - otthont nyújtó ellátás keretében - teljes körű ellátást biztosító nevelőszülőre, hivatásos nevelőszülőre és speciális hivatásos nevelőszülőre, valamint a gyermekjóléti alapellátásként - átmeneti gondozás keretében - ideiglenes jelleggel teljes körű ellátást nyújtó helyettes szülőre.

A nevelőszülői jogviszony

2. § (1) A nevelőszülői jogviszony a működtető és a nevelőszülő között, jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövő jogviszony.

(2) A nevelőszülői jogviszony határozatlan időre jön létre. Kivételesen - helyettesítés vagy egyéb méltányolható ok esetén - a jogviszony határozott időre is létesíthető. Ebben az esetben a jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni.

(3) A nevelőszülői jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek a feleket attól az időponttól illetik meg, illetőleg terhelik, amelytől a gyermek, a fiatal felnőtt ténylegesen a nevelőszülő gondozásába került.

3. § (1) Nevelőszülői jogviszony létesítésére irányuló megállapodást azzal a Magyarországon élő magyar állampolgárral, valamint bevándorolt vagy menekültként elismert személlyel lehet kötni, aki

a) 24. életévét betöltötte és a gondozásába helyezett gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb,

b) a külön jogszabályban előírt - a működtető által biztosított - felkészítő tanfolyamon eredményesen részt vett,

c) gyermeknevelésre való fizikai alkalmasságát a háziorvos, pszichés alkalmasságát - indokolt esetben - a működtető által felkért szakértő véleményének becsatolásával igazolta,

d) a külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével gyermeknevelésre alkalmas környezettel rendelkezik.

(2) Házasságban, illetve élettársi kapcsolatban élő személy nevelőszülőként csak akkor foglalkoztatható, ha a nevelőszülői tevékenységéhez házastársa, illetve élettársa hozzájárul.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, korhatárra vonatkozó rendelkezéstől az egymással rokoni kapcsolatban álló személyek esetében - a kiskorú érdekében - el lehet térni.

(4) A nevelőszülő helyettes szülői feladatot is elláthat. Ilyen esetben reá nézve a 29-33. §-okban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

4. § (1) A nevelőszülő

a) saját háztartásában ellátja az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, továbbá ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél elhelyezett gyermek (a továbbiakban együtt: gyermek) nevelését, felügyeletét oly módon, hogy az a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését elősegítse és személyisége lehető legteljesebb kibontakoztatását szolgálja;

b) gondoskodik a gyermek kötelező oktatásban való részvételéről, támogatja szükséges felzárkóztatását, kapcsolatot tart az oktatási intézménnyel;

c) elősegíti a gyermek pályaválasztásra, illetve munkába állásra való felkészülését;

d) felkészíti a gyermeket az önálló életvezetésre és alapvető személyes ügyeinek intézésére;

e) a gyámhivatal határozatában foglaltaknak megfelelően biztosítja a gyermek kapcsolattartását szüleivel és más közeli hozzátartozóival;

f) az egyéni elhelyezési tervnek megfelelően elősegíti a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülését vagy ha ez nem lehetséges, örökbe fogadó családhoz történő elhelyezését;

g) saját háztartásában biztosítja az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt (a továbbiakban: fiatal felnőtt) lakhatását és szükség szerint további ellátását;

h) segítséget nyújt a fiatal felnőtt önálló életvezetéséhez, társadalmi beilleszkedéséhez és a hozzátartozóival való kapcsolattartásához.

(2) A nevelőszülői jogviszony fennállása alatt a nevelőszülő együttműködik a működtetővel, valamint - ha a nevelőszülői hálózatot gyermekotthon, illetőleg nem állami szerv működteti - a gyermekvédelmi szakszolgálattal, továbbá a tevékenységét ellenőrző gyámhivatallal és a hivatásos gyámmal.

(3) A nevelőszülő az együttműködés keretében köteles haladéktalanul tájékoztatni a működtetőt, ha az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátásában - bármely gyermek vagy fiatal felnőtt tekintetében - tartósan akadályoztatva van.

5. § (1) A nevelőszülő köteles a működtetőt haladéktalanul tájékoztatni

a) a gyermek és a fiatal felnőtt tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről, illetve iskolai tanulmányai megszakításáról;

b) arról, ha a gyermek és a fiatal felnőtt munkaviszonyt létesít, továbbá a gyermek keresetéről;

c) a saját életkörülményeiben bekövetkezett lényeges változásról.

(2) A nevelőszülő - ha a gyámi feladatokat nem ő látja el - köteles a gyermek hivatásos gyámját haladéktalanul tájékoztatni

a) az (1) bekezdésben foglaltakról, valamint

b) a gyermekkel és a fiatal felnőttel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről, a nevelőszülőtől történő 24 órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről.

6. § A nevelőszülő - a működtető egyetértésével - a 4-5. §-okban meghatározott alapfeladatok ellátásán túl

a) megfelelő szakmai felkészültség birtokában elláthatja a tartósan beteg, a fogyatékos, illetve a szenvedélybeteg, a személyiség-, beilleszkedési vagy magatartási zavarban szenvedő gyermek speciális nevelését;

b) részt vállalhat a gyermek vér szerinti családjának komplex gondozásában.

7. § (1) A nevelőszülői jogviszony fennállását nem érinti, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt - függetlenül a távollét időtartamától - átmenetileg a nevelőszülő háztartásán kívül tartózkodik (kollégiumi, diákotthoni elhelyezés, katonai szolgálat, üdülés, gyógyintézeti kezelés stb.).

(2) A napközbeni ellátás keretében, valamint a kollégiumban, illetve diákotthonban biztosított gyermekétkeztetésért a személyi térítési díjat a nevelőszülő fizeti meg.

8. § (1) A működtető szakmai tanáccsal segíti a nevelőszülő tevékenységét, szervezi továbbképzését, ellátja szakmai ellenőrzését.

(2) A működtető a székhelyén, illetve illetékességi területén kívül élő nevelőszülővel is létesíthet nevelőszülői jogviszonyt, feltéve, hogy a gyermek nevelését, gondozását, a nevelőszülői család életkörülményeit rendszeresen figyelemmel tudja kísérni, valamint az (1) bekezdés szerinti feladatokat el tudja látni.

(3) A nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek és fiatal felnőttek számát a működtető a nevelőszülővel egyetértésben - a Gyvt.-ben előírt keretek között - állapítja meg. Ennek során tekintettel kell lenni a gyermekek és a fiatal felnőttek életkorára, egészségi állapotára, fejlettségére vagy egyéb különleges nevelést indokló szempontra, továbbá a nevelőszülő személyiségére és életkörülményeire.

9. § (1) A működtető és a nevelőszülő a megállapodást csak közös megegyezéssel módosíthatja. A módosítást mindkét fél kezdeményezheti.

(2) A megállapodás módosítása különösen indokolt a gyermekek és fiatal felnőttek létszámának megváltozása esetén.

(3) A megállapodás módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

10. § (1) A nevelőszülői jogviszony megszűnik:

a) a nevelőszülő halálával,

b) a működtető jogutód nélküli megszűnésével,

c) a határozott idő lejártával,

d) ha a nevelőszülő gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült és a gyámhivatal az ezt követő három hónapon belül újabb gyermeket, illetve fiatal felnőttet nem helyezett el a gondozásába.

(2) A nevelőszülői jogviszony megszüntethető:

a) a felek közös megegyezésével,

b) felmondással.

(3) A működtető köteles felmondani a nevelőszülői jogviszonyt, ha

a) a nevelőszülő bevándorlási engedélyét visszavonták;

b) a nevelőszülő külföldre kivándorol;

c) a nevelőszülő menekültként történő elismerését megszüntették, kivéve, ha a megszüntetés oka a magyar állampolgárság megszerzése;

d) a nevelőszülő cselekvőképességét elvesztette vagy korlátozottan cselekvőképessé vált;

e) a nevelőszülő büntetett előéletűvé vált;

f) a bíróság a nevelőszülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette.

(4) A gyámi feladatokat is ellátó nevelőszülő esetében az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott három hónapos időtartam a gyámi tisztség megszűnésének napját követően kezdődik.

(5) Ha a működtető vagy a nevelőszülő a nevelőszülői jogviszony megszüntetését a (2) bekezdés alapján kezdeményezi, erről a gyámhivatalt értesíteni kell. Ilyen esetben a megállapodás csak a kezdeményezéstől számított 60 nap elteltével mondható fel.

(6) A gyámi feladatokat is ellátó nevelőszülő esetében a nevelőszülői jogviszony megszüntetésének csak a nevelőszülőt gyámi tisztségéből felmentő, azonnali hatállyal felfüggesztő, illetve elmozdító jogerős gyámhivatali határozat alapján van helye. Ebben az esetben az (5) bekezdésben előírt határidőt figyelmen kívül kell hagyni.

(7) Ha a nevelőszülő a gyermek nevelése, ellátása során meg nem engedett nevelési módszereket alkalmaz, így különösen, ha a gyermeket bántalmazza, élelmezését megvonja, ha a gyermek gondozását, nevelését elhanyagolja, illetőleg, ha a gyermek ellátásához biztosított juttatásokat nem a gyermek szükségleteire fordítja, a működtető megkeresi a gyámhivatalt a gyermek új gondozási helyének kijelölése érdekében.

(8) Ha a (7) bekezdésben foglaltakról a gyámhivatal nem a működtetőtől értesül, a gyermek új gondozási helyének kijelölésével egyidejűleg - az (1) bekezdés d) pontjában foglalt eset kivételével - a megállapodás felmondását kezdeményezi a működtetőnél.

(9) A felmondással a nevelőszülői jogviszony azonnali hatállyal megszűnik.

(10) A nevelőszülői jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.

Nevelési díj és ellátmány

11. § (1) A nevelőszülőt arra az időtartamra illeti meg a nevelési díj [Gyvt. 56. § (1)-(2) bek.] és az ellátmány [Gyvt. 56. § (3) bek.], amely alatt - a gyámhivatal gondozási helyet kijelölő határozatának megfelelően - a gyermek teljes körű ellátását saját háztartásában biztosítja.

(2) A nevelőszülőnek akkor is jár a nevelési díj és az ellátmány, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt munkaviszonyt létesített és önálló keresettel rendelkezik.

(3) A működtető a Gyvt.-ben meghatározottnál magasabb összegű nevelési díjat állapíthat meg, különösen ha a gyermek 3 évesnél fiatalabb, 14 évesnél idősebb, illetve kortól függetlenül is, ha a gyermek speciális szükségletei miatt ez indokolt.

(4) A működtető a tárgyhónapra esedékes nevelési díjat és ellátmányt a tárgyhónap 15. napjáig folyósítja a nevelőszülőnek.

(5) A magasabb összegű nevelési díj megállapításának alapját képező ok(ok) változása esetén az újonnan megállapított nevelési díjat a változást követő hónap 1. napjától kell folyósítani.

(6) A nevelési díj és az ellátmány összegének jogszabály alapján történő változásáról a működtető értesíti a nevelőszülőt.

12. § (1) A működtető folyamatosan ellenőrzi a nevelési díj és az ellátmány felhasználását, és indokolt esetben a 10. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint intézkedik.

(2) A gyermek hivatásos gyámja figyelemmel kíséri a nevelési díj és az ellátmány felhasználását, szükség esetén segítséget nyújt a gazdálkodáshoz.

(3) Ha feltehető, hogy a nevelőszülő a nevelési díjat és az ellátmányt nem a Gyvt. 56. §-a (5) bekezdésének megfelelően használja fel, a hivatásos gyám az erről való tudomásszerzését követő hónap 1. napjától tételes elszámolást ír elő.

A nevelőszülő díjazása

13. § (1) A nevelőszülőt tevékenységéért - a nevelőszülői jogviszony létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott - díjazás illeti meg (a továbbiakban: nevelőszülői díj).

(2)[1] A nevelőszülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - 2002. évben tízezer forint; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A 2002. évet követően a nevelőszülői díj legalacsonyabb összegét a mindenkori központi költségvetési törvény határozza meg.

(3) A nevelőszülői díj mértékének megállapításánál figyelembe kell venni

a) a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek és fiatal felnőttek számát és életkorát;

b) a 6. §-ban meghatározott többletfeladatok ellátását;

c) a külön jogszabályban meghatározott nevelőszülői szakképesítés megszerzését;

d) azt, ha a nevelőszülő ideiglenes gondozási feladatok ellátását is vállalta és arra kijelölték;

e) azt, ha a gyermek vagy a fiatal felnőtt kollégiumi vagy diákotthoni elhelyezés, katonai szolgálat, előzetes letartóztatás, javítóintézeti nevelés vagy szabadságvesztés miatt a nevelőszülő háztartásán kívül tartózkodik.

(4) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a nevelőszülői díjat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni.

14. § Ha a gyermek a 10. § (6)-(8) bekezdéseiben felsorolt intézkedések miatt került ki a nevelőszülő háztartásából, a gondozás megszűnésének időpontjától a nevelőszülőt díjazás nem illeti meg.

A hivatásos nevelőszülői jogviszony

15. § A hivatásos nevelőszülői jogviszony a működtető és a hivatásos nevelőszülő, illetve a speciális hivatásos nevelőszülő (a továbbiakban együtt: hivatásos nevelőszülő) között, jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövő foglalkoztatási jogviszony.

16. § A hivatásos nevelőszülőre a 2. § (2) bekezdését, a 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontját, (2)-(3) bekezdéseit, a 4-8. §-ait, továbbá a 10-12. §-ait, a 13. § (3) bekezdését és 14. §-át megfelelően alkalmazni kell.

17. § (1) Ha a hivatásos nevelőszülői jogviszony a működtető jogutód nélküli megszűnésével vagy - a 10. § (3) bekezdésének e)-f) pontjaiban és (6)-(8) bekezdéseiben meghatározott eseteket kivéve - a működtető részéről történő felmondással szűnik meg, a hivatásos nevelőszülőt végkielégítés illeti meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem jár végkielégítés a hivatásos nevelőszülőnek, ha - legkésőbb a hivatásos nevelőszülői jogviszonya megszűnése időpontjában - öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági nyugdíjban részesül.

(3) A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a működtetőnél a hivatásos nevelőszülői jogviszony a (4) bekezdésben meghatározott időtartamban fennálljon.

(4) A végkielégítés mértéke

a) legalább három év esetén: egyhavi,

b) legalább öt év esetén: kéthavi,

c) legalább tíz év esetén: háromhavi,

d) legalább tizenöt év esetén: négyhavi,

e) legalább húsz év esetén: öthavi,

f) legalább huszonöt év esetén: hathavi

hivatásos nevelőszülői díjnak megfelelő összeg.

(5) A végkielégítés mértéke háromhavi hivatásos nevelőszülői díjnak megfelelő összeggel emelkedik, ha a hivatásos nevelőszülői jogviszony az (1) bekezdésben meghatározott módon az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg.

18. § A hivatásos nevelőszülő feladatainak és idejének beosztását - a gyermeknevelés követelményeinek megfelelően - maga határozza meg.

19. § (1) A hivatásos nevelőszülőt évi 28 nap szabadság illeti meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabadság a hivatásos nevelőszülő

a) huszonötödik életévétől huszonkilenc,

b) huszonnyolcadik életévétől harminc,

c) harmincegyedik életévétől harmincegy,

d) harmincharmadik életévétől harminckettő,

e) harmincötödik életévétől harminchárom,

f) harminchetedik életévétől harmincnégy,

g) harminckilencedik életévétől harmincöt,

h) negyvenegyedik életévétől harminchat,

i) negyvenharmadik életévétől harminchét,

j) negyvenötödik életévétől harmincnyolc

napra emelkedik.

(3) A hosszabb tartamú szabadság abban az évben illeti meg először a hivatásos nevelőszülőt, amelyben a (2) bekezdésben meghatározott életkort betölti.

(4) A szabadság időtartamára a teljes hivatásos nevelőszülői díj jár.

(5) A szabadság kiadására és pénzbeli megváltására a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

20. § (1) A hivatásos nevelőszülőt - amennyiben gyermeknevelési feladatait betegsége miatt nem tudja ellátni - betegszabadság illeti meg.

(2) A betegszabadság időtartama naptári évenként 21 nap, amelyre a hivatásos nevelőszülő részére díjazásának 80%-a jár. A hivatásos nevelőszülő betegszabadságára egyebekben az Mt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

21. § A hivatásos nevelőszülő szabadsága, betegsége vagy egyéb akadályoztatása esetén a gyermek - lehetőség szerint megszokott környezetben való - teljes körű ellátásáról a működtető gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával gondoskodik.

A hivatásos nevelőszülő díjazása

22. § (1)[2] A hivatásos nevelőszülőt - a hivatásos nevelőszülői jogviszony létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott - díjazás illeti meg, amely nem lehet kevesebb 2002. évben hetvenötezer forintnál; ettől érvényesen eltérni nem lehet. A 2002. évet követően a hivatásos nevelőszülői díj összegét a mindenkori központi költségvetési törvény határozza meg.

(2) A hivatásos nevelőszülői díj mértékének megállapításánál - a 13. § (3) bekezdésében foglalt körülményeken kívül - figyelembe vehető a hivatásos nevelőszülő által nevelőszülői jogviszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, helyettes szülői jogviszonyban, valamint e rendelet hatálybalépése előtt nevelőszülőként vagy hivatásos nevelőszülőként munka- vagy közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időtartam.

(3) A hivatásos nevelőszülői díj kifizetésére és az abból való levonásra az Mt. rendelkezései irányadóak azzal, hogy e szabályok alkalmazásánál munkabéren a hivatásos nevelőszülő díjazását kell érteni.

23. § (1) A hivatásos nevelőszülő tizenharmadik havi díjra jogosult, ha a tárgyévben tizenkét hónap hivatásos nevelőszülői jogviszonnyal rendelkezik. A tizenharmadik havi díj a hivatásos nevelőszülőt időarányosan illeti meg, ha a tárgyévben legalább hathavi hivatásos nevelőszülői jogviszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a hivatásos nevelőszülő nem jogosult tizenharmadik havi díjra, ha gyermeknevelési feladatait - szabadsága, betegsége vagy egyéb akadályoztatása miatt - a tárgyévben hat hónapnál hosszabb ideig nem látta el.

(3) A tizenharmadik havi díj mértéke a tárgyév december havi hivatásos nevelőszülői díj összegével egyezik meg.

(4) A tizenharmadik havi díjat a tárgyévet követő január hónapban kell kifizetni. A tizenharmadik havi díj - a működtető döntése alapján - a tárgyév december hónapjában is kifizethető.

(5) Ha a hivatásos nevelőszülői jogviszony a (4) bekezdés alapján meghatározott időpont előtt szűnik meg, a tizenharmadik havi díjat a jogviszony megszűnésekor kell kifizetni. Ebben az esetben a tizenharmadik havi díj mértéke a kifizetés időpontjában esedékes hivatásos nevelőszülői díjnak megfelelő összeg.

24. § (1) A huszonöt, harminc-, illetve negyvenévi hivatásos nevelőszülői jogviszonnyal rendelkező hivatásos nevelőszülőnek jubileumi jutalom jár.

(2) A jubileumi jutalom

a) huszonöt év hivatásos nevelőszülői jogviszony esetén kéthavi,

b) harminc év hivatásos nevelőszülői jogviszony esetén háromhavi,

c) negyven év hivatásos nevelőszülői jogviszony esetén öthavi

hivatásos nevelőszülői díjnak megfelelő összeg.

(3) Jubileumi jutalomra jogosító időnek kell tekinteni

a) a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,

c) a szolgálati jogviszony időtartamát,

d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban töltött időt

is.

(4) Amennyiben a hivatásos nevelőszülő, hivatásos nevelőszülőként eltöltött munka-, illetőleg közalkalmazotti jogviszonya 1992. július 1-je előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyait is be kell számítani a jubileumi jutalomra jogosító időbe mindaddig, míg hivatásos nevelőszülői jogviszonyát nem szünteti meg.

(5) A jubileumi jutalmat az esedékesség napján, de legkésőbb az azt követő hónap 10. napjáig kell kifizetni.

25. § A hivatásos nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyából eredő kötelezettségeinek vétkes megszegésével okozott kárért az Mt.-nek a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai szerint tartozik kártérítési felelősséggel.

26. § A működtető kártérítési felelősségére az Mt.-nek a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai az irányadóak.

27. § A hivatásos nevelőszülő és a működtető között a hivatásos nevelőszülői jogviszonyból származó jogokkal és kötelezettségekkel összefüggésben keletkezett jogvitában a munkaügyi bíróság jár el.

28. § (1) A hivatásos nevelőszülői jogviszony megszűnésekor a működtetőnek a hivatásos nevelőszülő részére igazolást kell kiadnia.

(2) Az igazolás tartalmazza:

a) a hivatásos nevelőszülő személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);

b) a hivatásos nevelőszülő társadalombiztosítási azonosító jelének (TAJ) számát;

c) a működtetőnél hivatásos nevelőszülői jogviszonyban töltött idő tartamát;

d) a hivatásos nevelőszülői díjból jogszabály vagy jogerős határozat alapján levonandó tartozást és ennek jogosultját, illetve azt a tényt, hogy a hivatásos nevelőszülő díjazását ilyen tartozás nem terheli;

e) a hivatásos nevelőszülői jogviszony megszűnése évében igénybe vett betegszabadság időtartamát;

f) a tizenharmadik havi díjnak a hivatásos nevelőszülői jogviszony megszűnése évében történő kifizetését, illetve ennek elmaradását;

g) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját; továbbá

h) a hivatásos nevelőszülői jogviszony megszűnésének módját.

A helyettes szülői jogviszony

29. § (1) A helyettes szülői jogviszony - a gyermekjóléti szolgálat javaslatának figyelembevételével - a működtető és a helyettes szülő között, a gyermek(ek) átmeneti gondozása-nevelése céljából, jogokat és kötelezettségeket tartalmazó, írásba foglalt megállapodás alapján létrejövő jogviszony.

(2) A helyettes szülő jogviszonyára a 2. § (2)-(3) bekezdését, a 3. § (1)-(3) bekezdését, a 4. § (1) bekezdésének a)-f) pontját és (3) bekezdését, az 5. § (1) bekezdését, a 6-7. §-ait, a 9. §-át, a 10. § (1) bekezdésének a)-c) pontjait, (2)-(3), (5) és (9)-(10) bekezdéseit, valamint a 11. § (2)-(6) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

30. § (1) A gyermek átmeneti gondozását ellátó helyettes szülőt a települési önkormányzat jegyzője - a kiskorú törvényes képviselőjének kérelmére - jelöli ki, és erről értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.

(2) A kijelölés során a jegyző figyelembe veszi a törvényes képviselőnek a helyettes szülő személyére vonatkozó kérelmét, a helyettes szülőnél nevelkedő gyermekek számát [Gyvt. 49. § (3) bek.], valamint tiszteletben tartja a helyettesítő védelem során biztosítandó gyermeki jogokat [Gyvt. 7. § (3) bek.].

(3) A kijelölés során törekedni kell arra, hogy a gyermek átmeneti gondozása - lehetőség szerint - óvoda-, illetve iskolaváltoztatás nélkül történjen.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a helyettes szülői hálózatot nem állami szerv létesíti és tartja fenn.

31. § (1) A helyettes szülői jogviszony fennállása alatt a helyettes szülő együttműködik a működtetővel, a települési önkormányzat jegyzőjével, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermek törvényes képviselőjével, továbbá a helyettes szülő tevékenységét ellenőrző gyámhivatallal.

(2) A gyermekjóléti szolgálat szakmai tanáccsal segíti a helyettes szülő tevékenységét és szervezi a továbbképzésben történő részvételét.

(3) A gyermeknek az átmeneti gondozás során felmerülő veszélyeztetettsége esetén a jegyző - a gyermekjóléti szolgálat szakmai véleménye és a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása alapján -, az új helyettes szülő kijelölésével egyidejűleg kezdeményezi a működtetőnél a megállapodás felmondását.

32. § (1) A helyettes szülőt a nevelőszülőnek járó, azzal megegyező összegű nevelési díj és ellátmány illeti meg, amelyet a gyermek ellátására kell fordítani.

(2) A helyettes szülőt arra az időtartamra illeti meg a nevelési díj és az ellátmány, amely alatt - a jegyző kijelölő határozata alapján - a gyermek ideiglenes jellegű, teljes körű ellátását saját háztartásában biztosítja.

33. § (1) A helyettes szülő gondozási, nevelési feladatának ellátásáért a helyettes szülői jogviszony létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott, a nevelőszülővel azonos mértékű díjazásra jogosult (a továbbiakban: helyettes szülői díj).

(2) Ha a gyermek a 31. § (3) bekezdésében meghatározott intézkedés alapján került ki a helyettes szülő háztartásából, a gondozás megszűnésének időpontjától a helyettes szülőt díjazás nem illeti meg.

(3) A helyettes szülői díj megállapításánál és folyósításánál a 13. § (3)-(4) bekezdésében foglaltakra kell figyelemmel lenni.

34. § A helyettes szülő nevelőszülői feladatot is elláthat. Ilyen esetben reá nézve a 2-13. §-okat kell megfelelően alkalmazni.

Záró rendelkezések

Hatálybaléptetés

35. § (1) Ez a rendelet 1997. november 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a hivatásos nevelőszülői munkaviszonyról szóló 28/1986. (VIII. 31.) MM rendelet , a hivatásos nevelőszülők munkabéréről szóló 12/1986. (VIII. 31.) ÁBMH rendelkezés, valamint a nevelőszülői jogviszonyra vonatkozó egyes kérdésekről és a nevelőszülők részére fizetendő gondozási díjról szóló 14/1989. (IV. 26.) SZEM rendelet ; rendelkezéseiket azonban a rendelet hatálybalépésekor fennálló jogviszonyok megszüntetéséig, de legkésőbb 1999. február 28-ig kell alkalmazni.

Átmeneti rendelkezések

36. § (1) A rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött nevelőszülői és hivatásos nevelőszülői megállapodást folyamatosan, de legkésőbb 1998. december 1-jéig - az e rendeletben foglaltak alapulvételével - felül kell vizsgálni. A nevelőszülőt, illetve a hivatásos nevelőszülőt a felülvizsgálat időpontjáról - azt megelőzően legalább 30 nappal - írásban értesíteni kell.

(2) A rendelet hatálybalépését megelőzően létesített nevelőszülői és hivatásos nevelőszülői munka-, illetve közalkalmazotti jogviszonyokat folyamatosan, de legkésőbb 1999. február 28-ig meg kell szüntetni.

(3) A működtető

a) a nevelőszülőt a fennálló nevelőszülői jogviszony megszüntetéséről vagy megszűnéséről,

b) a hivatásos nevelőszülőt a munka-, illetve a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetéséről

legalább 60 nappal előbb, írásban értesíti. Ezzel egyidejűleg a működtető írásban tájékoztatást ad arról is, hogy a nevelőszülővel, illetve a hivatásos nevelőszülővel szándékozik-e nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyt létrehozni.

(4) Ha a működtető a nevelőszülői vagy a hivatásos nevelőszülői jogviszony létesítését vállalja, a nevelőszülő, illetve a hivatásos nevelőszülő a tájékoztatást követően 30 napon belül írásban nyilatkozik, hogy hozzájárul-e a nevelőszülői vagy a hivatásos nevelőszülői jogviszony keretében történő továbbfoglalkoztatásához.

37. § (1) Amennyiben a működtető és a nevelőszülő megegyezik a nevelőszülői tevékenység további folytatásában, a fennálló nevelőszülői jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését követően a 2. § vagy a 15. § szerinti megállapodást kell megkötni.

(2) Ha a működtető vagy a nevelőszülő nem vállalja az e rendelet szerinti nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszony létrehozását, az erről szóló jognyilatkozat megtételét követő 60. napon a fennálló nevelőszülői jogviszony megszűnik.

(3) A működtető a (2) bekezdésben foglalt jognyilatkozat megtételéről - a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek és fiatal felnőtt új gondozási helyének kijelölése végett - haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt.

38. § (1) Amennyiben a működtető és a hivatásos nevelőszülő megegyezik a hivatásos nevelőszülői jogviszony keretében történő továbbfoglalkoztatásban, a hivatásos nevelőszülő munkaviszonyát az Mt. 87. §-a (1) bekezdésének a) pontja, közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint kell megszüntetni, és a hivatásos nevelőszülővel a 15. §-ban foglaltaknak megfelelő megállapodást kell megkötni.

(2) Ha a működtető nem vállalja a hivatásos nevelőszülő továbbfoglalkoztatását, a hivatásos nevelőszülő munkaviszonyát az Mt. 87. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti munkáltatói felmondással, közalkalmazotti jogviszonyát a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján kell megszüntetni.

(3) Annak a munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban álló hivatásos nevelőszülőnek, aki nem járul hozzá hivatásos nevelőszülői jogviszony keretében történő továbbfoglalkoztatásához, munkaviszonyát az Mt. 87. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján - munkáltatói felmondással -, közalkalmazotti jogviszonyát a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján kell megszüntetni.

(4) A működtető a (3) bekezdésben foglaltakról - a hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermek és a 24. életévét be nem töltött volt intézeti vagy állami nevelt nagykorú személy új gondozási helyének kijelölése végett - a felmondással, illetőleg a felmentéssel egyidejűleg értesíti a gyámhivatalt.

39. § (1) A hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állónak a hivatásos nevelőszülőként munka-, illetve közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejét úgy kell tekinteni, mintha azt hivatásos nevelőszülői jogviszonyban töltötte volna el.

(2) A végkielégítés tekintetében a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban eltöltött időt - az (1) bekezdéstől eltérően - a hivatásos nevelőszülői jogviszony létrehozása időpontjától kell számítani. A végkielégítés mértékéhez a megelőző munka-, illetve közalkalmazotti jogviszony alapján az Mt.-nek a munkaviszony, a Kjt.-nek a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában irányadó szabályai szerint számított végkielégítés mértékét hozzá kell számítani.

40. § Ha a hivatásos nevelőszülő a hivatásos nevelőszülői jogviszonya megszűnését követően közalkalmazotti - vagy közszolgálati jogviszonyt létesít, hivatásos nevelőszülői jogviszonya tartamát a közalkalmazotti -, illetve a közszolgálati jogviszonyban töltött ideje számításánál figyelembe kell venni.

41. § (1) A nevelési díj és az ellátmány - a 36. § (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat elvégzésének időpontjától függetlenül - e rendelet hatálybalépésének napjától megilleti a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt.

(2) A nevelőszülői díj - a 36. § (1) bekezdésében meghatározott felülvizsgálat elvégzésének időpontjától függetlenül - e rendelet hatálybalépésének napjától megilleti a nevelőszülőt.

(3) E rendelet hatálybalépésével a hivatásos nevelőszülői jogviszonyba kerülő hivatásos nevelőszülő díjazása nem lehet alacsonyabb a korábbi munkabérénél, illetve illetményénél.