1/1997. (I. 9.) HM rendelet

a katonai szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet mellékleteként kiadom a honvédelmi miniszter ágazatába tartozó - kizárólag katonai tanintézetekben oktatható - katonai szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit. A szakmai és vizsgakövetelmények a hatálybalépéstől a visszavonásig érvényesek.

(2) A mellékletben felsorolt szakképesítések megszerzése céljából szakmai vizsga szervezésére a katonai szakképző iskolák és a honvéd középiskolák jogosultak.

(3) A szakmai tantárgyak központi programjainak kiadásáról a Honvédelmi Minisztérium illetékes főosztálya gondoskodik.

(4) A katonai szakképesítések tekintetében a kamarák jogkörét a szakmai követelményekben meghatározott katonai szervek gyakorolják.

(5) A hivatásos tiszthelyettesek számára az iskolai rendszerű szakképzés második évfolyamán a képzés beszámoltató formában is megszervezhető.

(6) A jegyzékben felsorolt szakképesítések bevezetésével egyidejűleg az Országos Képzési Jegyzékben nem szereplő tiszthelyettesi szakokra a beiskolázás befejeződik.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az egyes katonai szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 6/1995. (VII. 18.) HM rendelet.

Dr. Fodor István s. k.,

honvédelmi minisztériumi politikai államtitkár

Melléklet az 1/1997. (I. 9.) HM rendelethez

JEGYZÉK[1][2]

az állam által elismert - a honvédelmi miniszter ágazatához tartozó - szakképesítésekhez kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 1. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 11. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 12. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 13. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 14. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 15. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 16. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 17. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 18. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 19. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 12. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 13. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 14. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 15. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 16. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 17. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 18. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 19. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 29. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 13. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 14. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 15. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 16. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 17. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 18. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 19. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 29. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 39. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 14. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 15. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 16. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 17. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 18. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 55. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeii[4]

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 29. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 39. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 49. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 15. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 16. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 17. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

A Jegyzék 69. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei[5]

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 01

1.2. Szakképesítés megnevezése: fegyverműszerész

1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8917 03

1.2. A szakképesítés megnevezése: védelmi igazgatási szakelőadó (hadkiegészítési menedzser ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai munkakörök (beosztások)

2.2. A szakképesítéssel betölthető közalkalmazotti (köztisztviselői) munkakörök

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Lövészfegyverek, lövegek, optikai és inframűszerek szerelése, technikai kiszolgálása, beszabályozása és javítása.

Vezetőként a beosztottak feladatainak meghatározása, tevékenységük irányítása és ellenőrzése.

A munkakör gyakorlása során végzik az alegységük általános katonai és szakmai kiképzését, a kezelésükben lévő technikai eszközök, gép- és harcjárművek üzemeltetését, üzemben tartását, illetve az alegység szintű technikai biztosítási feladatok teljesítését.

A légijármű (sárkány-hatjómű)-technikus képesítés és érvényes pályázatú feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi, a szakirányú felsőoktatási intézménybe - katonai műszaki főiskola nappali vagy levelező, polgári főiskolai intézmény levelező rendszerű képzésére - történő jelentkezést.

A védelmi igazgatási szakelőadók a (hadkiegészítési menedzser ágazaton szerzett) képesítés eredményeként olyan korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkeznek, amelyek alapján képesek - a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek csapatainál, intézeteinél, a hadkiegészítő parancsnokságokon, illetőleg a polgári szféra védelmi-igazgatási területén (az irányító-vezető szerveknél, az önkormányzatoknál) nyilvántartási, kiegészítési, mozgósítási, veszteségpótlási, érdekvédelmi, toborzási (pályára-irányítási), illetőleg a hadkötelesek és hozzátartozóik személyes ügyeinek intézésében az ügyfélszolgálat területén - önállóan tevékenykedve, magas szintű követelményeknek megfelelő szakfeladat ellátására.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A hivatásos katonák pedagógiai feladatai.

A katonai szolgálat pszichológiai hatásai.

A kiképzés alapfogalmainak és szervezeti kereteinek megismerése.

Az oktatástechnikai eszközök és alkalmazásuk rendje.

A kiképzési foglalkozások előkészítése és vezetésük szabályai.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből adódó feladatok, kötelességek, a katonai magatartási normák, a függőségi viszonyok, a parancs, a parancsadás jogának, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének, felkészítésének és ellátásának, a fegyelmi jogkör gyakorlásának ismerete.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának elsajátítása, a határozottság, a katonás megjelenés, az udvarias magatartás viselkedési formává válása.

A Magyar Honvédség ügyviteli, titokvédelmi, a gépjármű parancsnoki és igénybevételi előírásainak elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek pusztító hatásainak, az ellenük való védelem lehetőségeinek, az ipari katasztrófák, nukleáris balesetek főbb jellemzőinek és hatásuk csökkentése, illetve megszüntetése érdekében végrehajtandó (tevékenységek) alegységparancsnoki feladatok ismerete.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek pusztító hatásainak, az ellenűk való védelem lehetőségeinek, az ipari katasztrófák, nukleáris balesetek főbb jellemzőinek és hatásuk csökkentése, illetve megszüntetése érdekében végrehajtandó (tevékenységek) alegység-parancsnoki feladatok ismerete.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak, formáinak, a harc biztosításának, az összfegyvernemi alegységek szervezetének, harceljárásának és a saját alegységek helyének, szerepének elsajátítása az összfegyvernemi alegységek harcában.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek, valamint kézigránátok balesetmentes szakszerű kezelésére, eredményes alkalmazására való képesség megszerzése.

A hivatásos pályához, a beosztás ellátásához szükséges teljesítőképesség megalapozása, a testi tulajdonságok fejlesztése; a mozgásműveltség szélesítése.

Az anyagi-technikai biztosítás alapjainak az ismerete, az alegység-szolgálatvezető feladatainak, helyének, szerepének elsajátítása.

A műszaki, a rádióelektronikai harc, a légvédelem alapjainak az ismerete.

A jog, a nemzetközi hadijog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem, a balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és hadkiegészítés területein az alapvető ismeretek elsajátítása.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

A "B" és "C" járműkategóriájú képzés tananyagának elsajátítása, hatósági vizsga letétele a hatályos rendelkezések szerint.

3.1.6. Munka- és környezetvédelmi ismeretek

Környezetvédelem módszerei, korszerű munkahellyel szemben támasztott követelmények.

Balesetelhárítás és általános biztonságtechnika.

3.1.7. Szakmai alapismeretek

Metallográfiai ismeretek elsajátítása.

A kötési módok - szegecskötések, csavarkötések, műszeripari kötések - ismerete.

Egyszerűbb és nagypontosságú mérő- és ellenőrzőműszerek működési elvének ismerete.

A gép- és műszerelemek fogalmának, jellemzőinek, csoportosításának ismerete.

A rugóanyagok, a rugótípusok és a rugók alkalmazásának ismerete.

A forgómozgást közvetítő elemek és szerkezetek működésének ismerete.

A tengelykapcsolók működésének ismerete.

A mozgást átalakító elemek és szerkezetek működésének ismerete.

A szakaszos mozgatások elemeinek ismerete.

A fékező, szabályzó és csillapító elemek működésének ismerete.

Műszaki rajz készítés szabályainak, a vonatkozó szabványok és előírások ismerete.

Számítástechnikai alapismeretek, szövegszerkesztés és a CAD rendszer alapjainak ismerete.

3.1.8. Szakmai ismeretek

A rendszeresített lövészfegyverek anyagismeretének elsajátítása.

A rendszeresített lövegek anyagismeretének elsajátítása.

A rendszeresített optikai- és inframűszerek anyagismeretének elsajátítása.

3.1.9. Szakmai gyakorlat

Egyszerűbb és bonyolultabb mérési és ellenőrzési feladatok végrehajtása.

A fémek forgács nélküli hideg alakításának végrehajtása.

A fémek alakításának végrehajtása kézi és egyszerűbb gépi forgácsolással.

Szegecs és menetes kötés készítése.

Hegesztési (ív- és gázhegesztési) feladatok végrehajtása.

A rendszeresített lövészfegyverek technikai kiszolgálásának és javításának végrehajtása.

A rendszeresített lövegek kiszolgálásának és javításának végrehajtása.

A rendszeresített optikai és inframűszerek kiszolgálásának és javításának végrehajtása.

3.1.10. Szakharcászat

A fegyverzettechnikai szolgálat szervezetének és fő feladatainak ismerete.

A fegyverzettechnikai eszközök szállítási szabályainak ismerete.

A fegyverzettechnikai eszközök tárolási szabályainak ismerete.

A fegyverzettechnikai szakmai képzés rendszerének ismerete.

A fegyverzettechnikai szolgálatot érintő ellenőrzések rendszerének ismerete.

A fegyverzettechnikai javító műhely harci alkalmazási elveinek elsajátítása.

3.1. A foglalkozás gyakorlása (a munkakör betöltése) során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

3.1.1. Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása

- az egyetemes és a magyar fegyveres erők szervezeti és hadkiegészítési rendszerének fejlődése az általános hadkötelezettség bevezetéséig,

- a modern kori fegyveres erők szervezeti és hadkiegészítési rendszerének fejlődése az általános hadkötelezettség bevezetésétől napjainkig.

3.1.2. Haderőszervezés

- vezetési és szervezési alapismeretek,

- a honvédelem irányítása, vezetése,

- a katonai szervezetek elvi felépítése,

- a haderőszervezés alapjai,

- a védelmi tervezés és a haderőszervezés,

- a hadrend, a hadrendi elemek,

- a szervezési és működési okmányok,

- a haderőrendszerek.

3.1.3. Hadköteles nyilvántartás

- a nyilvántartás általános szabályai,

- a hadkötelesek nyilvántartási rendszere,

- a nyilvántartási szakfeladatok,

- a nyilvántartással összefüggő ügyintézés,

- a személyi informatikai rendszer (SZEMIR),

- a csapatnyilvántartás,

- a nyilvántartási okmányok vezetése.

3.1.4. Hadkiegészítés

- a hadkiegészítés általános alapelvei,

- a hadkiegészítés rendszere.

Békekiegészítés

- a honvédelmi kötelezettségek,

- a katonai szolgálatra történő felkészítés,

- a váltás,

- a sorkatonai szolgálat teljesítése,

- a tartalékos katonai szolgálat.

Mozgósítás

- a harckészültségi rendszer,

- a mozgósítás alapelvei,

- a mozgósítás tervezése, szervezése,

- a személyi és az anyagi-technikai szükségletek,

- a kiírás feladatai, végrehajtása,

- a mozgósítás ideiglenes szervezetei,

- a mozgósítás végrehajtása, az együttműködés megszervezése,

- a tartalékképzés.

Háborús kiegészítés

- a háborús kiegészítés alapjai,

- a háborús nyilvántartás,

- a személyi és a technikai kiegészítés rendszere háborúban,

- a háborús katonai szolgálat.

Veszteségpótlás

- a személyi és technikai veszteségek fogalma, várható alakulása,

- a személyi és technikai veszteségpótlás tervezése,

- a személyi és technikai veszteségpótlás végrehajtásának rendje.

3.1.5. Érdekvédelem

- az érdekvédelem és érdekképviselet,

- a honvédelmi kötelezettségekkel összefüggő jogosultságok,

- a hadkötelesek és hozzátartozóik szociális ellátása,

- az érdekvédelem kapcsolódó területei.

3.1.6. Jogi és igazgatási ismeretek alkalmazása

- a honvédelem alkotmányos alapjai,

- az állami szervek hatásköre, illetékessége a honvédelmi igazgatás kérdéseiben,

- a honvédelmi kötelezettségek és azok megszegését sújtó szankciók rendszere,

- eljárásjogi alapismeretek.

3.1.7. Nyilvántartási rendszerek kezelése

- a személyi információs rendszer programjai, alkalmazásuk,

- a védelmi-igazgatás területén alkalmazott számítástechnikai eszközök kezelése,

- adatfelvitel, adattárolás, adatkezelés, adatszolgáltatás, adatvédelem szabályai.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki, vezetői kvalitásai, pedagógiai, módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos katonákkal szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott általános követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség;

- befolyásoló képesség, a katonai közösség formálása és összekovácsolása érdekében az emberi viszonyok céltudatos irányításában.

A hallgató ismerje:

- a fegyveres szolgálat teljesítéséből adódó kötelezettségeket és jogokat;

- a katonák magatartásának normáit békében és háborúban;

- a katonai függőségi viszonyokat és az azokból adódó kötelezettségeket;

- a parancsot és a parancsadási jogot;

- az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének, felkészítésének és ellátásának szabályait;

- a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjait;

- az ügyviteli és titokvédelmi előírásokat;

- a gépjármű (különleges gépjármű) igénybevételével kapcsolatos feladatokat;

- a tömegpusztító és gyújtófegyverek pusztító hatását, az ellenük való védelem lehetőségeit;

- az ipari katasztrófák, nukleáris balesetek főbb jellemzőit, hatásuk csökkentése, illetve megszüntetése érdekében végrehajtandó feladatokat;

- az összfegyvernemi harc fogalmát, célját, főbb jellemzőit, fajtáit, formáit, a harc biztosítását, az összfegyvernemi alegységek szervezetét, harceljárását; a saját alegységek helye szerepét az összfegyvernemi harcban;

- az anyagi-technikai biztosítás alapjait;

- a műszaki, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapjait;

- a jog, a nemzetközi hadijog, a személyügy, az általános munkavédelem, a balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés előírásait;

- a jog, a nemzetközi hadijog, a személyügy, az általános munkavédelem, a balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés előírásait;

- a neveléstudomány és didaktika alapvető törvényeit, a beosztottak összekovácsolásának szabályait.

A hallgató legyen jártas:

- az alaki fogások és mozdulatok szabályos végrehajtásában, a vezényszavak szabályos kiadásában;

- az adott fegyvernemnél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek, valamint kézigránátok balesetmentes, szakszerű kezelésében és eredményes alkalmazásában;

- a műszaki, a vegyivédelmi eszközök, anyagok balesetmentes szakszerű kezelésében, alkalmazásában.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szemben támasztott szakmai követelmények

A rendszeresített lövészfegyverek, lövegek, optikai és inframűszerek beszabályozása, technikai kiszolgálása és javítása.

A rendszeresített lövészfegyverek, lövegek, optikai és inframűszerek üzemeltetésének biztosítása.

A beosztásának megfelelő mértékben ismerje:

- a rendszeresített lövészfegyverek, lövegek, optikai és inframűszerek szerkezeti felépítését, működését, kezelését, karbantartási előírásait;

- a rendszeresített rakétatechnikai eszközök szerkezeti felépítését, működését, kezelését, karbantartási előírásait;

- az egyszerű, jellemző meghibásodásokat és azok elhárításának legcélszerűbb módjait;

- a technikai kiszolgálások végrehajtásához rendelkezésre álló eszközöket és azok használatát;

- a szükséges okmányokat és azok kitöltésének menetét.

Legyen jártas:

- a műszaki raj készítésében, olvasásában, a szakrajzi szabványok alkalmazásában;

- a fegyverműszerész szakmában alkalmazott anyagok, alkatrészek, szerelvények célszerű kiválasztásában és alkalmazásában;

- a mérések, az idomszeres ellenőrzések végrehajtásában;

- a hibakeresésben;

- a technikai kiszolgálási és javítási utasítások használatában;

- a jellemző meghibásodások felismerésében és elhárításuk legcélszerűbb végrehajtásában;

- a rendszeresített lövészfegyverek szerelésében, hibáik behatárolásában;

- a rendszeresített lövészfegyverek technikai kiszolgálásában és javításában;

- a sorállomány kiképzésében, felkészültségük ellenőrzésének végrehajtásában;

- a műveleti utasítások használatában.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A fegyverműszerész szakmai képesítő vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell tenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a munka- és környezetvédelem, a szakmai ismeretek és a szakharcászat egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A hadkiegészítési menedzser képesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Honvéd Vezérkar hadkiegészítési csoportfőnök.

* * *

A Jegyzék 70. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 54 8917 01

2. A szakképesítés megnevezése: honvéd zászlós (rádióelektronikai felderítő ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

Megjegyzés: a *-gal jelölt beosztásokban az érvényben levő szakmai követelményeknek megfelelően osztályos kezelő, műszerész, technikus fokozat megszerzése szükséges.

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

Rendszertechnikailag összeállítja és telepíti a rádióelektronikai felderítés szakterületén rendszeresített munkahelyek technikai eszközeit és segédberendezéseit.

Megteremti és fenntartja a folyamatos üzemeltetés feltételeit.

Kezeli a munkahelyén rendszeresített technikai eszközöket, végrehajtja a részére meghatározott szakmai feladatokat.

Irányítja beosztottjai szakmai munkáját, szükség szerint segíti, kisegíti őket.

Értékeli, nyilvántartja a megszerzett adatokat, elkészíti a szükséges dokumentumokat.

Részt vesz a továbbképzések, felkészítések megtervezésében, előkészíti és levezeti a foglalkozásokat.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

1.1. Társadalomtudományi alapismeretek alkalmazása

- A honvédelem jelentősége, a katona történelmi és mai szerepe.

- A Magyar Honvédség pártsemlegessége.

- A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek.

- A hadsereg szociológiai jellemzői.

1.2. Pedagógiai alapismeretek alkalmazása

- A hivatásos katona pedagógiai feladatai.

- A pedagógia tárgya, célja, szerepe a kiképzésben.

- A személyiség fogalma és struktúrája.

- A jellem szerepe a magatartás formálásában.

- A nevelési folyamat szerkezete, tényezői.

- A nevelési folyamat szerepe a közösségben.

- Az oktatás folyamata.

- A katonai kiképzés.

- A katonai közösség emberi kapcsolatai és azok formálása.

- Retorikai alapfogalmak.

1.3. Testnevelés

- Fizikailag felkészülni a korszerű harc eredményes megvívására, a szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselése.

- Atlétika, akadálypálya, úszás, közelharc.

1.4. Általános katonai kiképzés

- A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből adódó feladatok, kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálatok vezénylésének és ellátásának szabályai, fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai.

- Az alaki fogások és mozdulatok, a határozottság, a katonás megjelenés, az udvarias magatartás.

- A Magyar Honvédség ügyviteli, titokvédelmi; a gépjármű-parancsnoki és igénybevételi előírások.

- Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználása, terepen való tájékozódás műveletei.

- A tömegpusztító és gyújtófegyverek pusztító hatásai, az ellenük való védelem lehetőségei; az ipari katasztrófák, nukleáris balesetek jellemzői és hatásuk csökkentése, illetve megszüntetése érdekében végrehajtandó (tevékenységek) alegység-parancsnoki feladatok.

- Az összfegyvernemi harc fogalma, célja, főbb jellemzői, fajtái, formái, a harc biztosítása, az összfegyvernemi alegységek szervezete, harceljárásaik és a saját alegységek helye, szerepe az összfegyvernemi alegységek harcában.

- Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített kollektív fegyverek, az egyéni fegyverek, valamint kézigránátok.

- Az anyagi-technikai biztosítás alapjai, az alegységszolgálatvezető feladatai, helye, szerepe.

- A műszaki biztosítás, a rádióelektronikai harc, a légvédelem alapjai.

- A jog, a nemzetközi hadijog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem, a baleset-elhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés alapvető ismerei.

1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

- Az érvényben lévő rendelkezések szerint a "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzéséhez szükséges ismeretek.

1.6. Szakharcászat

- A vezeték nélküli hírközléssel kapcsolatos alapfogalmak.

- A nemzetközi rádióforgalom előírásai, szabályai.

- A rádióelektronikai felderítés tartalma, törvényszerűségei, előnyei, hátrányai.

- A rádióelektronikai felderítés folyamata, a részterületek tartalma, a szakfeladatok végrehajtásának módszerei.

- A haderőszervezés általános elvei, a vezetés és a híradás megszervezésének jellemzői, sajátosságai.

- A rádióelektronikai felderítő csapatok feladatai, a különböző szolgálati személyek kötelmei a szakfeladatok előkészítése és végrehajtása során.

- A rádióelektronikai felderítő adatszerzés ellátása telepített munkahelyen különböző részlegvezetői, váltásvezetői beosztásokban, a munkaokmányok vezetése; adatfeldolgozói beosztások ellátása.

- A rádióelektronikai felderítő ismérvek rendszere, az adatfeldolgozás módszerei.

- A környező országok biztonságpolitikája, fegyveres erői, rádióelektronikai felderítő ismérvei.

1.7. Hangolvasás

- A távíró üzemmódban alkalmazott Morse-jelek készség szinten történő vétele, meghatározott vétel ütemmel írógéppel és kézzel.

- A nemzetközi és nemzeti haderők távíró üzemmódú rádióforgalmi rendszerei által továbbított rádióközlemények vételének gyakorlása, az adatszerző okmányok vezetésének szabályai.

1.8. Szaktechnika

- Információátviteli ismeretek.

- A hullámterjedés.

- Adás- és vételtechnika.

- Az antennák, antennarendszerek jellemzői, alkalmazási lehetőségei.

- Életvédelmi berendezések.

- A rádióelektronikai felderítő munkahelyeken rendszeresített vevő- és segédberendezések felépítése, működési elve, alkalmazási lehetőségeik, rendeltetésszerű felhasználásuk és kezelésük.

- Napjainkban alkalmazott új információátviteli eljárások.

1.9. Szakmai idegen nyelv

- Az angol nyelv alapvető katonai, számítástechnikai és műszaki szakkifejezései, szakszavai.

- Angol nyelvű híradó és rádióforgalmi szakkifejezések, távbeszélő üzemmódú rádióközlemények.

1.10. Számítástechnika

- A számítógép hardver és szoftver jellemzői.

- IBM gépek kezelése, szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok használata.

- Adat- és fájlkezelés.

1.11. Számítógép katonai alkalmazása

- A rádióelektronikai felderítés végrehajtása során alkalmazott számítástechnikai eszközök felépítése, valamint a különböző alkalmazói programok (Windows NT, Winword, Excel, NC) kezelése.

- Az adatszerzést támogató számítástechnikai eszközök felépítése, működése, lehetőségeik kihasználása.

1.12. Csapat (üzemi) gyakoroltatás

- A hallgató leendő, tervezett zászlósi beosztásának megismerése.

1.13. Munka- és környezetvédelemi ismeretek alkalmazása

- A munkahelyi rendre, szabályozásokra vonatkozó ismeretek.

- A munkahelyi biztonsági előírások.

- Balesetek adminisztrációja.

- A biztonságos munkahely kialakítására vonatkozó ismeretek.

2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos zászlós általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki, vezetői kvalitásai, módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos katonákkal szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, a tervezett beosztásának ellátására.

2.1. Társadalomtudományi alapismeretek alkalmazása

Értse meg és legyen képes értelmezni a honvédelem jelentőségét, a Magyar Honvédség pártsemlegességét, a hadsereg szociológiai jellemzőit, a hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegét, azonosuljon annak követelményeivel.

2.2. Pedagógiai alapismeretek alkalmazása

Legyen képes ismertetni a pszichológiai, pedagógiai fogalmakat, értse meg szerepüket a képzésben. Tudja ismertetni és helyesen végrehajtani a hivatásos katona pedagógiai feladatait. Legyen képes ismertetni az oktatás és nevelés folyamatát, a katonai kiképzés sajátosságait, legyen képes megtervezni a kiképzést, valamint levezetni a foglalkozásokat. Tudja megfelelően használni a retorikai fogásokat.

2.3. Testnevelés

Legyen képes szabályosan végrehajtani a meghatározott atlétikai és akadálypálya feladatokat normaidőn belül. Legyen képes ismertetni és végrehajtani a mellúszás és a vízi elsősegélynyújtás fogásait. Legyen képes szabályosan bemutatni a közelharc mozgásanyagát.

2.4. Általános katonai kiképzés

Értse meg és tudja ismertetni a haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből adódó feladatokat, kötelességeket. Legyen képes ismertetni a fegyelmi felelősség követelményeit, azonosuljon a katonák magatartási normáival. Legyen képes ismertetni a függőségi viszonyokkal, az őr- és ügyeleti szolgálatokkal kapcsolatos előírásokat, legyen képes ellátni a szolgálatokat. Legyen képes ismertetni és végrehajtani az anyagi-technikai adminisztrációs, illetve ügyviteli, titokvédelmi feladatokat. Legyen képes végrehajtani, valamint végrehajtatni és ellenőrizni az alaki fogásokat és mozdulatokat. Legyen képes tájékozódni a terepen. Legyen képes ismertetni a különböző fegyverek jellemzőit, az összfegyvernemi harccal és a harceljárásokkal kapcsolatos fogalmakat; tudja megmagyarázni a tömegpusztító- és gyújtófegyverek pusztító hatásait, az ellenük való védelem lehetőségeit.

2.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Megszerezni - az érvényben lévő rendelkezések szerint - a "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedélyt.

2.6. Szakharcászat

Legyen képes megmagyarázni a vezeték nélküli hírközlés alapjait, a rádióelektronikai felderítés törvényszerűségeit, végrehajtásának módszereit. Legyen képes önállóan végrehajtani és irányítani a szakmai feladatokat, legyen képes rendszerezni és értékelni a megszerzett adatokat. Legyen képes ellátni a különböző szakmai szolgálatokat, tudja pontosan kitölteni a munkahelyeken rendszeresített okmányokat. Legyen képes ismertetni a rádióelektronikai felderítő csapatok feladatait és a környező országok biztonságpolitikájának, fegyveres erőinek, rádióelektronikai felderítő ismérveinek alapvető elemeit. Értse meg a haderőszervezés és a híradás megszervezésének általános elveit.

2.7. Hangolvasás

Legyen képes felismerni és rögzíteni a távíró üzemmódban alkalmazott Morse jeleket 80 jel/perc sebességgel, írógéppel és kézzel a meghatározott hibahatáron belül. Legyen képes felismerni és rögzíteni a nemzetközi és nemzeti haderők távíró üzemmódú rádióforgalmi rendszerei által továbbított rádióközleményeket, tudja helyesen kitölteni a szükséges okmányokat.

2.8. Szaktechnika

Legyen képes ismertetni az információelméleti alapfogalmakat, tudja megmagyarázni a moduláció szükségességét, az amplitúdó- és frekvencia-moduláció és demoduláció megvalósításának módját, legyen képes ábrázolni a frekvenciaspektrumokat. Legyen képes jellemezni és megmagyarázni a multiplex eljárásokat, az elektromágneses hullámok terjedési sajátosságait és az antennatípusokat. Legyen képes ábrázolni az egyenes és a szupervevő felépítését, tudja megmagyarázni különböző egységek működését és a frekvenciatranszponálás elvét, előnyeit, hátrányait. Legyen képes önállóan kezelni a rádióelektronikai felderítő munkahelyeken rendszeresített rövidhullámú, ultrarövidhullámú és iránymérő vevőberendezéseket, az ezekhez csatlakoztatható segédberendezéseket, illetve életvédelmi berendezéseket.

2.9. Szakmai idegen nyelv

Legyen képes lefordítani egyszerű angol nyelvű - alapvető katonai, számítástechnikai és műszaki szakkifejezéseket tartalmazó - szöveget. Legyen képes rögzíteni angol nyelvű távbeszélő üzemmódú rádióközleményeket.

2.10. Számítástechnika

Legyen képes ismertetni a számítógép felépítését, az egyes részek, illetve a szoftverek feladatát. Legyen képes kezelni az IBM számítógépeket, tudjon szerkeszteni dokumentumot és táblázatot. Legyen képes menteni, másolni, átnevezni, keresni, törölni adatokat, fájlokat.

2.11. Számítógép katonai alkalmazása

Ismerje és legyen képes kezelni a rádióelektronikai felderítés végrehajtása során alkalmazott számítástechnikai eszközöket, illetve az ezeken használt alkalmazói és szakmai programokat. Értse meg és tudja megmagyarázni az adatszerzést támogató számítástechnikai eszközök működését, tudja önállóan kezelni a berendezéseket.

2.12. Csapat (üzemi) gyakoroltatás

Legyen képes ismertetni a leendő, tervezett zászlósi beosztáshoz kapcsolódó feladatokat, gyakorolja a konkrét szakmai munka végrehajtását.

2.13. Munka- és környezetvédelem ismeretek alkalmazása

Legyen képes ismertetni és tartsa be a munkahelyi rendre vonatkozó szabályokat és biztonsági előírásokat. Legyen képes ismertetni és végrehajtani a munkahelyek baleseti adminisztrációját. Legyen képes megszervezni és kialakítani biztonságos munkahelyeket.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

Rádióelektronikai felderítő zászlósi szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetőek a vizsgán.

2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- szóbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított tesztjellegű, valamint a Szaktechnika, a Számítógép katonai alkalmazása és a Szakharcászat egészét átfogó feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

A vizsga időtartama: 120 perc.

A vizsga időtartama: 120 perc.

A vizsga időtartama: 120 perc.

A vizsga időtartama: 240 perc.

A vizsga időtartama: 240 perc.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek alaki kiképzés, általános harcászat, vegyvédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint a szakmai gyakorlat témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 300 perc.

A vizsga időtartama: 120 perc.

A vizsga időtartama: 240 perc.

A vizsga időtartama: 120 perc.

A vizsga időtartama: 120+120 perc.

A vizsga időtartama: 180+120 perc.

A vizsga időtartama: 180 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- munka- és környezetvédelem;

- szakmai ismeretek;

- szakharcászat.

Szóbeli vizsga

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai kiképzés,

- szaktechnika,

- szakharcászat.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

3.2.1. Szakmatörténeti ismeretek alkalmazása

Legyen képes ismertetni a szakterület egészének és ezen belül az egyes részterületek (a haderőszervezés, a béke- és háborús kiegészítés, a mozgósítás, a veszteségpótlás, a hadköteles nyilvántartás és az érdekvédelem) kialakulását, a kialakulás körülményeit, szükségességét, fejlődésének főbb szakaszait.

3.2.2. Haderőszervezés

Értse meg és tudja azonosítani a haderő-szervezési és a haderő-fejlesztési tevékenység általános elveit; a haderőrendszerek típusait; legyen képes definiálni a fegyveres erők és rendvédelmi szervek irányításának, vezetésének rendjét, fontosabb szervezeti elemek elvi felépítését, a felépítés gyakorlati kialakításának (a szervezési tevékenység konkrét megvalósulásának) folyamatát; legyen képes öntevékenyen cselekedni a (szakterület felsővezetése, a hadkiegészítő parancsnokságok, a csapatok hadkiegészítési szakszolgálatai, továbbá az önkormányzatok védelmi-igazgatási szakterületei rendeltetését, felépítését rögzítő) szervezeti és működési szabályzataiban (a munkaköri leírásokban) rögzített konkrét feladatok alapján.

3.2.3. Hadköteles nyilvántartás

Legyen képes ismertetni a hadköteleseket nyilvántartó rendszer elveit, szabályait; tudja alkalmazni a hadkiegészítő parancsnokságok, csapatok és intézetek, továbbá az önkormányzatok védelmi-igazgatási szakterületein a hadkötelesek nyilvántartásával kapcsolatos konkrét feladatokat; tudjon öntevékenyen cselekedni a (gépi és manuális) nyilvántartás folyamatában, valamint az információáramlás rendjében, a személyes adatok védelmével összefüggő legfontosabb szabályok, a nyilvántartási okmányok csoportosítása, vezetése és az okmányok kezelésére vonatkozó szabályok, előírások alkalmazása során; legyen képes megmagyarázni a személyi információs rendszer (SZEMIR) felépítését, működését; tudja használni és kezelni a SZEMIR programjait; legyen képes önállóan megoldani, a nyilvántartásba vétel, a sorozás, a behívás, a leszerelés, a mozgósítás, a kiírás, a szolgálathalasztás, a szolgálatfélbeszakítás, a kiléptetés, fogyatékba helyezés, törlés, továbbá az érdekvédelem, a kegyeleti és jóléti tevékenység nyilvántartási feladataiból, az egyes részterületek gyakorlati teendőit.

3.2.4. Hadkiegészítés

Legyen képes ismertetni a hadkiegészítés rendszerét, elveit; tudjon öntevékenyen cselekedni a személyi kiegészítés (béke- és háborús időszaki) folyamatában, ezen belül: a sor- és tartalékos (póttartalékos) állományú hadkötelesek katonai szolgálatra történő felkészítése időszakában, a sorozóbizottságok tevékenységében, a behívás előkészítése, tervezése és végrehajtása során; önállóan tudja alkalmazni a szolgálathalasztás és szolgálatfélbeszakítás jogszabályi lehetőségeit, továbbá a váltás (leszerelés, átcsoportosítás, bevonulás) rendjére, a fegyveres erők és rendvédelmi szervek mozgósítására vonatkozó - munkaterületéhez tartozó alapvető szabályokat; értse meg az országmozgósítás és a fegyveres erők (rendvédelmi szervek) mozgósításának kapcsolatát, összefüggéseit, a magasabb készenlétbe helyezés általános elveit, követelményeit, a katonai szervezetek csoportosítását; tudjon öntevékenyen cselekedni a kiírás és meghagyás gyakorlati végrehajtásának folyamatában, a háborús hadrend kialakításához szükséges tartalékos hadkötelesek, nemzetgazdasági technikai eszközök, polgári objektumok és szolgáltatások igénylése, illetve biztosítása során; értse meg a mozgósítás ideiglenes szervezeteinek felépítését, feladatait, a mozgósítás elrendelésének és végrehajtásának rendjét, továbbá a háborús katonai szolgálat tartalmát, lefolyását, a veszteségpótlás elveit és gyakorlati végrehajtásának követelményeit.

3.2.5. Érdekvédelem

Legyen képes alkalmazni a hadkötelesekre és hozzátartozóikra vonatkozó szociális érdekvédelmi szabályokat, tudjon öntevékenyen cselekedni az érdekvédelem konkrét feladatainak megoldása során; tudja alkalmazni a személyes honvédelmi kötelezettségüket teljesítőkre (a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítőkre) vonatkozó érdekvédelmi, illetve hozzátartozóik szociális érdekei védelmének megvalósítására vonatkozó szabályokat; legyen képes végrehajtani a hadkiegészítő parancsnokságok, a csapatok hadkiegészítési szakszolgálatai, érdekvédelmi testületei, a rendvédelmi szervek, továbbá az önkormányzatok a munkáltatók és a társadalombiztosítási intézet - hadkötelesekre és hozzátartozóikra vonatkozó - szociális és érdekvédelmi feladatait.

3.2.6. Jogi és igazgatási ismeretek alkalmazása

Legyen képes ismertetni a honvédelem alkotmányos alapjait, az állami szervek hatáskörét és illetékességét; a honvédelmi igazgatás és az állampolgárok honvédelmi kötelezettségeinek kérdéseit; az államigazgatási eljárások általános alapjait, a honvédelmi kötelezettségek és azok megszegését sújtó szankciók rendszerét, a hadkötelesekre vonatkozó büntető és szabálysértési szankciókat; legyen képes önállóan kidolgozni a szabályos - jogi érvényű - határozathozatal és egyéb (parancsnoki, vezetői) intézkedések tervezeteit az ügyiratszerkesztés formai és tartalmi követelményei betartása mellett.

3.2.7. Nyilvántartási rendszerek kezelése

Legyen képes a védelmi-igazgatás (a haderőszervezés és hadkiegészítés) területén alkalmazott számítástechnikai (adatátviteli) eszközök és a felhasználási programok kezelésére, különös tekintettel az adatok fel- és átvitelére, tárolására, karbantartására; önállóan tudja alkalmazni az adatszolgáltatásra, valamint az adatvédelemre vonatkozó szabályokat, előírásokat.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

A védelmi igazgatási szakelőadó szakképesítés hadkiegészítési menedzser ágazatán a szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán a számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott legfontosabb feladatcsoportok, feladatok (3.1. pont), a követelményeknek (3.2. pont) megfelelő szinten - számon kérhetőek a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll. Az egy szakmai vizsgán használatos írásbeli vizsgatételeket a honvédelmi miniszter megbízásából az illetékes HM főosztályvezető hagyja jóvá és adja ki. A több alkalommal használható szóbeli tételeket a szakképzést vezető intézmény dolgozza ki, és az illetékes kamarai jogkört gyakorló szerv vezetője hagyja jóvá. Kiadásukról az illetékes HM főosztály vezetője gondoskodik. A gyakorlati vizsgarész feladatsorát a szakmai vizsgát szervező intézmény dolgozza ki, és a vizsgabizottság elnöke - a kamarai jogkört gyakorló szervet képviselő vizsgabizottsági taggal egyetértésben - hagyja jóvá.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli tételek a szakmai követelményekben meghatározott témakörökből összeállított teszt jellegű, valamint a szakmai ismeretek egészét átfogó komplex feladatokat tartalmazzák.

Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga

A számítástechnikai eszközök és azok felhasználási programjai kezelésében szerzett alkalmazói ismeretek gyakorlatban történő bemutatása.

A gyakorlati vizsga időtartama: 120 perc.

Szóbeli vizsga

A hallgató a hadkiegészítés tantárgy anyagából tételt húz, amely tétel kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli vizsga időtartama: 10-15 perc.

Vizsgatantárgyak

Írásbeli:

- szakmatörténeti ismeretek alkalmazása,

- haderőszervezés,

- hadköteles nyilvántartás,

- érdekvédelem,

- jogi és igazgatási ismeretek alkalmazása.

Szóbeli:

- hadkiegészítés.

Gyakorlati:

- nyilvántartási rendszerek kezelése.

4.3. A vizsga értékelése

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc

Gyakorlati vizsga

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek alaki kiképzés, általános harcászat, vegyvédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, illetve a REF eszközök típusismeretéből, azok kezeléséből, Morse-jelek vételéből és az okmányok vezetéséből, valamint a számítástechnikai eszközök kezeléséből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180 + 240 perc.

A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményét tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot. A szakmai elméleti osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek - írásbeli vizsga eredménye felé kerekített - átlaga alapján kell megállapítani. Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó az írásbeli, gyakorlati vagy szóbeli vizsgarész bármelyikén elégtelen értékelést kapott.

Az írásbeli vizsgarész a tesztkérdésekre és a komplex feladatok megoldására adott válaszok alapján - a javítási útmutató ajánlásai szerint - egy érdemjeggyel (1-5) kerül értékelésre.

A szóbeli vizsgarészen a hallgató teljesítménye a tételen szereplő kérdésekre adott válaszok alapján külön-külön kerül értékelésre úgy, hogy a szóbeli vizsga érdemjegyét (1-5) az egyes kérdésekre adott értékelés számtani átlaga adja.

A gyakorlati vizsgarész értékelése a kapott feladat eredményességét (eredménytelenségét) kifejező osztályzat (1-5) alapján történik.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkör gyakorlója a Magyar Honvédség fegyverzettechnikai szolgálatfőnöke.

* * *

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 2. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 02

1.2. Szakképesítés megnevezése: harcjárműszerelő

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[6]

A hallgatók a képzés eredményeként sajátítsák el mindazon ismereteket és tegyenek szert olyan jártasságokra, készségekre, amelyek alapján képesek beosztottaik katonai és szakmai tevékenységét irányítani, szervezni és ellenőrizni. Megalapozott tudásuk birtokában képesek a páncélos- és gépjárműtechnikai szolgálat különféle beosztásaiban a harcjárművek, harckocsik és azok rendszereinek üzemeltetésére, üzemben tartására, továbbá az ezzel kapcsolatos kiképzési feladatok végrehajtására, illetve az alegység szintű anyagi-technikai biztosítás feladatainak végzésére.

A munkakör gyakorlása során végzik a harcjárművek, harckocsik valamennyi fődarabjának és szerelvényének karbantartását, ellenőrzését, az egyes szerelési egységek, berendezések hibáinak behatárolását, a fődarabok, részegységek ki-, beszerelését, azok - kiszerelt állapotban és üzemelés közben történő - szükség szerinti javítását. Továbbá végzik a fenti munkákhoz kapcsolódó műszeres beállításokat, jegyzőkönyvek, bizonylatok kiállítását, a mért adatok értékelését.

Végzik a villamos berendezések hibabehatárolását, le-, felszerelését, javítását.

Végzik a katonai szervezet páncélos- és gépjárműtechnikai fenntartási anyagi készletének előírás szerinti tárolását, megóvását, az alegységek és a javítószervek részére a fenntartási anyagok kiadását, okmányolását.

A gép- és harcjárművezetői beosztásoknál további feltétel az adott járműre előírt osztályba soroló vizsga letétele.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemleges volta lényegének értelmezése.

A hivatásos tiszthelyettes magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése, követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

Oktatástechnikai eszközök és azok alkalmazása.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai kiképzés

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai.

A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások és mozdulatok szabályos végrehajtása, bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító- és gyujtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszközei.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemnél, szakcsapatnál rendszeresített és az egyéni fegyverek szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység-szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

A "B" és "C" járműkategóriájú képzés tananyagának elsajátítása, hatósági vizsga letétele a hatályos rendelkezések szerint.

3.1.6. Szakharcászat

A páncélos és gépjárműtechnikai biztosítás helye, szerepe a mindenoldalú biztosítás rendszerében. A fogalom, cél, területek, részfolyamatok ismerete.

A harckészültség rendszere, fokozatai, feladatai, a szakalegységek tevékenységének sajátosságai.

Alegységek harcának és harccal kapcsolatos tevékenységei technikai biztosítási feladatainak ismerete.

Fentiekre alapozva jártasság szinten tevékenykedés javítóraj- és szakaszparancsnoki beosztásban.

3.1.7. Technikai ismeretek

A hallgatók általános szerkezettani tudására alapozva meg kell ismerni a rendszeresített harcjárművek, harckocsik rendeltetését, szerkezeti felépítését, főbb műszaki-technikai adatait, típussajátosságait, részegységeinek működését és üzemeltetésének szabályait.

A rendszeresített híradó eszközök, légellátó-hidraulikus berendezések, figyelő és irányzó műszerek, áramforrás aggregátorok szerkezeti felépítése, működése, kezelése technikai kiszolgálása, javítása megismerése.

Ismerjék meg a harckocsi- és harcjárművontatókat és munkavégző berendezéseiket.

A fegyver-anyagismeret elsajátításával legyenek képesek végrehajtani géppuska előkészítő lőgyakorlatokat.

3.1.8. Szakmai szabályismeret

Az anyagi-technikai szolgálat felépítése, feladatai.

A gépjárműtechnikai eszközök, anyagok minősítésével, fenntartásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatok elsajátítása.

A telephely elemei, őrzése, belrendje, rendszeresített okmányai, mozgásrend, szolgálatok feladatainak ismerete.

A csapatszintű anyaggazdálkodás, mozgás rendje, okmányainak vezetése.

A szakkiképzés rendszerének ismerete.

A gépjárműtechnikai eszközök üzemeltetésével, technikai kiszolgálásával, javításával, tárolásával kapcsolatos elvek, szabályozók, okmányok és kitöltésük, normák, munkavédelmi és balesetelhárítási szabályok ismerete, alkalmazása.

3.1.9. Üzemben tartás

Az MH fenntartási rendszerében alkalmazott üzem-, kenő-, tisztító-, konzerváló- és korrózióvédő anyagok, szerszámok, kisgépi eszközök, diagnosztikai műszerek, mobil eszközök ismerete, használata.

A harckocsi- és harcjármű motorok javításának, beszabályozásának szakszerű végrehajtása.

A járművek fődarabjai, részegységei hibafelvételezése, javítása, beszabályozása, jártasság szintű elsajátítása.

Javítási és technikai komplex kiszolgálási műveletek végrehajtása javítóműhelyben és tábori viszonyok között.

3.1.10. Harcjárművezetés

A harckocsi és lánctalpas harcjárművezetési gyakorlatok végrehajtásával a hallgatók szerezzenek 3. osztályú osztályos fokozatot a várható beosztásuknak megfelelően.

3.2. Követelmények

A harcjárműszerelő képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki, vezetői kvalitásai, pedagógiai, módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A tiszthelyettessel szembeni általános követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség.

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek vegyivédelmi, műszaki kiképzést a beosztással járó harcvezetői, harcbiztosítói (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását;

- a rádióelektronikai harc alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- környezetvédelemmel, tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- egyéni fegyverük kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök kezelésében.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szembeni követelmények

A beosztásának megfelelő mértékben ismerje:

- a harc anyagi-technikai biztosításának alapelveit és rendszerét;

- a páncélos- és gépjárműtechnikai biztosítás részletes folyamatát;

- az anyagellátás rendszerét;

- a csapatgazdálkodás feladatait és a szükséges számvetések, okmányok kidolgozásának rendjét;

- az ágazatán rendszeresített harcjárművek, harckocsik szerkezeti felépítését, működését, üzemeltetésének, üzemben tartásának szabályait, illetve a vonatkozó biztonságtechnikai és balesetelhárítási előírásokat;

- a javító alegységek szervezeti felépítését, azok biztosítási feladatainak szervezésére, irányítására vonatkozó elméleti és gyakorlati kérdéseket;

- az alegységek gépjárműtechnikai eszközeinek alkalmazására, személyi állományának felkészítésére irányuló kérdéseket;

- a szakterületének működését szabályozó előírásokat.

A tiszthelyettes legyen képes:

- rövid beilleszkedést követően a beosztásából fakadó feladatok maradéktalan ellátására;

- hatáskörének szakszerű gyakorlására;

- gépjárműtechnikai eszközök fenntartását biztosító technológiai folyamatok szervezésére és végrehajtásának irányítására;

- az alegységszintű technikai biztosítás terveinek kidolgozására, okmányainak vezetésére, valamint a kapcsolódó feladatok megoldására;

- beosztottjai katonai-szakmai felkészítésére, továbbképzésére és tevékenységük tervezésére, szervezésére, irányítására;

- gyakorlati úton vagy tanfolyami továbbképzés keretében felkészülni magasabb beosztás ellátására;

- katonai-szakmai ismereteinek önművelés útján történő továbbfejlesztésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

Harcjárműszerelő szakmai vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a technikai ismeretek, a szakmai szabályismeretek és a szakharcászat egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköréből, valamint a szakharcászat és üzembentartás témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- technikai ismeretek;

- szakmai szabályismeret.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkör gyakorlója a Magyar Honvédség páncélos- és gépjárműtechnikai szolgálatfőnöke.

* * *

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 3. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 03

1.2. Szakképesítés megnevezése: híradóműszerész

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A hallgatók a képzés eredményeként rendelkezzenek olyan korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültséggel, katonai ismeretekkel, amely alapján képesek a szakma területén jelentkező:

- létesítési, üzemeltetési, karbantartási és javítási feladatok ellátására;

- katonai híradó berendezések üzemeltetésére, javítására;

- híradó javító raj(részleg)-parancsnokként a beosztottak feladatainak meghatározására, tevékenységük irányítására és ellenőrzésére;

- áramkörök építésére, mérésére;

- minőségellenőrzési tevékenység ellátására,

- híradó berendezések jegyzőkönyv szerinti minősítésére.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

Oktatástechnikai eszközök és azok alkalmazása.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi-, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító- és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módjai, eszközei.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek, szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Munka- és környezetvédelem

A környezetvédelem módszerei és eszközei,

Balesetelhárítás, általános biztonságtechnika.

Környezetvédelem és biztonságtechnika a villamosiparban és a Magyar Honvédségben.

3.1.7. Híradástechnikai alapismeretek

Villamosságtani alapfogalmak.

Áramköri elemek, alapáramkörök.

A hírközlés elméleti alapjai.

Rádió és televízió alapismeretek.

3.1.8. Számítástechnikai ismeretek

A számítástechnika alapja.

Egyszerű felhasználói programok.

Professzionális operációs rendszerek.

Elektronikus áramkörök tervezése számítógéppel.

3.1.9. Mérési gyakorlat

Méréstechnikai alapfogalmak.

Egyenáramú és váltóáramú alapmérések.

Univerzális kéziműszerek, analóg és digitális mérőműszerek.

Félvezetők, egyenirányítók és stabilizátorok mérése, vizsgálata.

Rádióadók és rádióvevők mérése.

3.1.10. Híradó szakmai gyakorlat

Fémipari és villamosipari alapműveletek.

Nyomtatott áramköri lapok készítése.

Alapkapcsolások és áramkörök építése.

Rádióadók és -vevők üzemeltetése, bevizsgálása és javítása.

3.1.11. Katonai szakmai ismeretek

Általános híradó szakmai ismeretek.

Távbeszélő technika.

Katonai URH rádiók.

Híradóberendezési ismeret.

A híradás technikai biztosítása.

Szakharcászati alapfogalmak.

Az állomásparancsnok (műszerész) feladatai az anyagi-technikai biztosítás terén.

Rádióforgalmi ismeretek.

Szakharcászati gyakorlat.

3.2. Követelmények

3.2.1. A hallgatók a képzési folyamatban sajátítsák el:

- mindazon ismereteket és tegyenek szert olyan jártasságokra, készségekre, amelyek szükségesek a különféle üzembentartási, alegységparancsnoki beosztások szakszerű ellátásához, valamint javító technikusként, a keletkező meghibásodások megszüntetéséhez és az alegység technikai kiszolgálások végrehajtásához;

- a hivatásos tiszthelyettesek általános és katonai műveltségük, szaktudásuk, parancsnoki és vezetői kvalitásaik, pedagógiai, módszertani ismereteik, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődésük alapján legyenek képesek a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi igényeknek való megfelelésre, a tervezett tiszthelyettesi beosztások ellátására.

3.2.2. A szakterületük vonatkozásában ismerjék:

- a híradó technikai eszközök szerkezeti felépítését, működését, azok kezelését, a technikai kiszolgálási és javítási előírásokat, a jellemző meghibásodások lehetséges okait, azok feltárását és az elhárítás legcélszerűbb módjait;

- ismerjék a híradó anyag javítóműhely felszereléseit, berendezéseit, műhelygépkocsijait, legyenek képesek azok telepítésére és használatára;

- szervezzék és irányítsák az alegységek tevékenységét, biztosítsák az adott javítótevékenység végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket;

- folyamatosan ellenőrizzék beosztottjaik munkavégzését, személyesen ellenőrizzék megjavított berendezés működőképességét;

- ismerjék a javításba adás-vétel rendjét, a felhasznált anyagok elszámolását;

- rendszeresen ellenőrizzék a felszereléseket és a berendezések meglétét, azok műszaki állapotát;

- szervezzék és irányítsák a munka- és környezetvédelmi, valamint a balesetelhárítási tevékenységet.

3.2.3. Legyenek jártasak:

- a szakmai számítások elvégzésében;

- az elvi kapcsolási rajzok olvasásában és készítésében, a villamos szakrajz szabványok alkalmazásában;

- a híradóműszerész szakmában alkalmazott anyagok, alkatrészek, szerelvények célszerű kiválasztásában és alkalmazásukban;

- a mérések végrehajtásában, a mérőkészülékek kiválasztásában;

- a hibakeresésben;

- a mérési jegyzőkönyvek készítésében.

3.2.4. Önállóan tudják:

- a híradó berendezéseket üzemeltetni, hibáikat behatárolni, szerelni, javítani, karbantartani.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A híradóműszerész szakmai vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a híradástechnikai és katonai szakmai ismeretek egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint a híradó szakmai gyakorlat (áramkör építés) és katonai szakmai ismeretek (katonai berendezések ismeret) témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 2×240 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- pedagógiai alapismeretek;

- általános katonai ismeretek;

- katonai szakmai ismeretek;

- híradástechnikai alapismeretek.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképzéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Honvéd Vezérkar híradó és informatikai csoportfőnöke.

* * *

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 4. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 01

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (alegység szolgálatvezető ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[7]

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[8]

A hallgatók a képzés eredményeként sajátítsák el mindazon ismereteket és tegyenek szert olyan jártasságokra, készségekre, amelyek alapján képesek az alegység személyi állományának általános katonai tevékenységét, mindenoldalú ellátását szervezni, irányítani és ellenőrizni.

Megalapozott tudásuk birtokában képesek az alegység-ügyeleti szolgálatok szabályzat szerinti felkészítésére, szervezésére, irányítására, a kiképzési anyagok és eszközök időbeni és kellő minőségű biztosítására, az alegység anyagi készleteivel való tervszerű gazdálkodásra, az alegység személyi állományának pénzügyi és egyéb járandóságai rendszeres biztosítására, a személyek és anyagok nyilvántartásával kapcsolatos okmányok naprakész vezetésére, az alegység napirendjének, belrendjének és fegyelmének előírások szerinti betartatására.

A munkakör begyakorlása során végzik az alegység mozgó anyagi készletének tárolását, biztosítják azok gyors málházhatóságát és elszállíthatóságát. Gondoskodnak az alegység részére szükséges fegyverzeti, ruházati, egyéb felszerelési anyag meglétéről, személyhez kötéséről, szakszerű tárolásukról, karbantartásukról, javításukról, szükség szerinti cseréjükről, meglétük és állapotuk folyamatos ellenőrzéséről. Biztosítják a katonák járandóságainak időbeni felvételét, kiosztását. Közvetlenül irányítják az alegységszintű nyilvántartások, okmányok naprakész vezetését.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése, a róluk való gondoskodás.

Kiképzési, oktatási alapfogalmak ismerete.

Oktatástechnikai eszközök, anyagok és azok alkalmazása, használata.

A kiképzés szervezeti kereteinek, tartalmának és azok dokumentumainak megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai kiképzés

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai.

Az alaki fogások és mozdulatok szabályos végrehajtása, bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A katonák egyéni fegyvereinek, a repesz- és páncélelhárító kézigránát balesetmentes, hatásos alkalmazásának ismerete.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszközei.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az alapvető műszaki feladatok, a rádióelektronikai harc és a légvédelem és a híradás alapfogalmainak ismerete.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

A hallgatók legyenek képesek:

- az alegység tevékenységének szakszerű irányítására;

- a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására;

- a szabályzat szerinti élet és rend vezetésére, irányítására.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

A "B" és "C" járműkategóriájú képzés tananyagának elsajátítása, hatósági vizsga letétele.

3.1.6. Szakharcászat

A harckészültség (mozgósítás) rendszere, fokozatai, feladatai, a szakalegységek tevékenységének sajátosságai.

Az anyagi-technikai biztosítás helye, szerepe a mindenoldalú biztosítás rendszerében. A fogalom, cél, területek, részfolyamatok ismerete.

Az alegységek harcának és a harccal kapcsolatos tevékenységei anyagi-technikai biztosítási feladatainak ismerete.

A fentiekre alapozva jártasságszintű tevékenység az alegység háborús ellátásában, alegység szolgálatvezetői beosztásban.

3.1.7. Technikai ismeretek

Az alegységnél rendszeresített hadtáp technikai eszközök, anyagok rendeltetésének, főbb szerkezeti felépítésének, az alkalmazás szempontjából fontos főbb műszaki-technikai adatainak, típussajátosságainak, működésének, kezelésének, technikai kiszolgálásának megismerése.

Az alegységnél rendszeresített híradó eszközök kezelése, a rádióforgalmazás szabályainak megismerése.

A fegyver-anyagismeret elsajátításával legyenek képesek eredményesen végrehajtani a géppuska előkészítő lőgyakorlatokat.

3.1.8. Szakmai szabályismeret

Az anyagi-technikai szolgálat felépítése, feladatai.

Az anyagi-technikai ellátás rendszerével kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatok ellátása.

A csapatszintű anyaggazdálkodás, anyagmozgás rendje, az okmányolás szabályai.

A katonai szervezet ellátó-kiszolgáló objektumai, működésük rendje, feladataik.

3.2. Követelmények

Az alegység szolgálatvezetői képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott társadalmi és katonai elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A tiszthelyettessel szembeni általános követelmények

- feddhetetlen erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, rendezett családi életmód, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés, ápoltság;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával, beosztottaival és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő, kommunikációs készség. Logikus, közérthető, világos és tömör kifejezőképesség beszédkultúra;

- kellő fizikai és pszichikai erőnlét, jó kondíció és stressztűrő képesség.

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- a katonák alapkiképzésének, szakalapozó- és kötelékkiképzésének rendszerét;

- az alegységnél rendszeresített anyagi eszközök tárolásának, kezelésének, karbantartásának, javításának, nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjét;

- a számítógép kezelésének alapjait;

- környezet-, a munka-, a tűz- és a balesetvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- egyéni fegyverük kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök kezelésében.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szembeni követelmények

A beosztásának megfelelő mértékben ismerje:

- a harc anyagi-technikai biztosításának alapelveit és rendszerét;

- a béke anyagellátás rendszerét;

- a csapatgazdálkodás feladatait;

- az alegység személyi állománya ellátásával, a járandóságok biztosításával kapcsolatos feladatokat, a nyilvántartás és az elszámolás rendjét,

- az alegység részére biztosított anyagok kezelésének, tárolásának, javításának, karbantartásának, frissítésének és nyilvántartásának szabályait;

- a személyi állomány kiképzésével, a napirend betartásával és az általános rend és fegyelem megkövetelésével kapcsolatos kérdéseket;

- az alegységszintű őr- és ügyeleti szolgálatok felkészítésével, ellátásával, ellenőrzésével kapcsolatos kérdéseket;

- a szakterületének működését szabályozó utasításokat, előírásokat.

Legyen képes:

- az első beosztásra felkészítő tanfolyam elvégzését követően rövid beilleszkedés után a beosztásából fakadó feladatok maradéktalan ellátására;

- hatáskörének szakszerű gyakorlására;

- az alegység személyi állománya mindenoldalú ellátásával kapcsolatos feladatok szervezésére, a végrehajtás irányítására;

- az alegység részére előírt nyilvántartások, okmányok naprakész pontos vezetésére;

- beosztottjai általános katonai-szakmai felkészítésére, kiképzésük szervezésére, irányítására;

- az alegység tevékenységének napirend szerinti irányítására, az általános rend folyamatos megkövetelésére;

- beosztottjai általános katonai-szakmai felkészítésére, kiképzésük szervezésére, irányítására;

- az alegység tevékenységének napirend szerinti irányítására, az általános rend folyamatos megkövetelésére;

- az alegység őr- és ügyeleti szolgálatok irányítására;

- gyakorlati úton vagy tanfolyami továbbképzés keretében felkészülni magasabb beosztás ellátására;

- katonai-szakmai ismereteinek önművelés útján történő továbbfejlesztésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

Az alegység szolgálatvezető szakmai vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinten számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek, valamint a szakképzés egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmazzák.

A vizsga időtartama: 180 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladatokat az általános katonai ismeretek témaköreiből, valamint a Testnevelési Utasítás normakövetelményeiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- technikai ismeretek,

- szakmai szabályismeret;

- szakharcászat.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A honvéd tiszthelyettes (alegység szolgálatvezető) szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkör gyakorlója a Magyar Honvédség hadtáp csoportfőnöke.

* * *

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 5. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 02

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (élelmezési-ellátó ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[9]

A hallgatók a képzés eredményeként sajátítsák el mindazon ismereteket készség és jártasság szinten, amelyek alapján képesek beosztottaik katonai és szakmai tevékenységét tervezni, szervezni, irányítani és ellenőrizni.

Megalapozott tudásuk birtokában képesek az élelmezési szolgálat különféle beosztásaiban a szakanyagok és szaktechnikai eszközök kezelésére, alkalmazására, tárolására, karbantartására, a raktárgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátására, a szakanyagok és szaktechnikai eszközök szakszerű szállítására, a szakanyagok minőségvizsgálatának előírások szerinti végrehajtására.

A munkakör ellátása során végzik az élelmezési anyagraktár magasabb készenléti fokozatba helyezéssel és mozgósítással kapcsolatos feladatainak előkészítését, megszervezését és végrehajtását.

Végzik az élelmezési ellátás biztosításához szükséges szakanyagok és eszközök biztosítását, valamint a szakanyagok rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzését. Végzik a raktári nyilvántartás előírások szerinti vezetését, az anyagkiadásokkal és bevételezésekkel kapcsolatos feladatok megszervezését és végrehajtását.

Végzik az okmányok és bizonylatok szakszerű vezetését.

Végzik az élelmezési anyagraktár tűz-, baleset, munka- és környezetvédelemmel összefüggő feladatokat.

Végzik a beosztottak szakmai oktatásának tervezését, szervezését és végrehajtását.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozás-vezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszközei.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek, szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Szakharcászat

Az anyagi-technikai biztosítás alapfogalmai, megszervezése.

Az élelmezési-ellátás fogalma, helye, szerepe az ATB rendszerében.

Az MH Élelmezési Szolgálat háborús szervezeti tagozódása.

A gl. (hk.) anyagi-technikai biztosításának alapjai.

A gl. (hk.) z. harc és harccal kapcsolatos tevékenységei anyagi-technikai biztosítása.

A magasabb készültségi fokozatok tartalma, a mozgósítás fogalma, végrehajtása, tartalékos személyi állomány élelmezési biztosítása.

Az élelmezési anyagok és élelmezéstechnikai eszközök harc alatti tárolásának elvei, szabályai.

Az élelmezési anyagok málházása és szállítása harcban.

A harc és harccal kapcsolatos tevékenységek élelmezési-ellátásának megtervezése, megszervezése és végrehajtása, élelmezési anyag készletek utánpótlásának rendje, forrásai.

Az élelmezési anyagraktárak elhelyezkedése, telepítése és működésének rendje harcban.

Az élelmezési anyagok és élelmezési szaktechnikai eszközök háborús nyilvántartásának rendje.

3.1.7. Anyagismeret, tárolás, raktározás

Táplálkozás-élettani ismertek.

Mikrobiológiai ismeretek.

Élelmiszerismeret.

Élelmezéstechnikai eszközök és felszerelések ismerete (konyhatechnikai eszközök és felszerelések).

A tárolás alapfogalmai.

Az élelmezési raktárak típusai.

Az élelmiszerek tárolásának szabályai, tárolás alatti műveletek és élelmiszerek kiadása.

Ételmaradék és hulladékok tárolása.

A tárolás tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmi előírásai.

3.1.8. Ellátás, gazdálkodás

Az MH szárazföldi és légvédelmi csapatai élelmezési szolgálatainak szervezeti felépítése, feladatai.

Az élelmezési anyagraktár-vezető, a raktárkezelők feladatai, kötelmei.

Az élelmezési gazdálkodás fogalma, módszerei, szervezeti keretei.

Az élelmiszerekkel és élelmezés-technikai eszközökkel történő ellátás szabályozása.

Élelmezési normák alkalmazása.

Az élelmezési szolgálat készletei, a készletek képzése, fenntartása, a készletgazdálkodás rendje.

A készletek beszerzése, bevételezése, vételezése, vételezési okmányok.

Az élelmezési raktár, a konyha napi munkájának szervezése és irányítása.

Az élelmezési raktáraknál vezetendő okmányok és kitöltésük rendje, az anyagkiadások okmányolása.

Gyakorlatok, különleges helyzetekből adódó feladatok élelmezési ellátása, élelmezési ellátás vezénylések alkalmával.

A katonai szervezetek egymás közötti anyag átadás-átvételének rendje.

Az élelmezési szolgálat takarékos gazdálkodásának, a raktározási és felhasználási veszteségek elszámolásának szabályai.

Az élelmezési szolgálat ellenőrzési feladatai, a leltározás végrehajtásának rendje.

Az élelmezési anyagok és élelmezés-technikai eszközök selejtezései, a selejtezés szabályai.

A hadtápkiképzés rendszere, az élelmezés szolgálathoz beosztottak szakképzése, a kiképzés okmányi, a kiképzési foglalkozások levezetése.

Az élelmezési szolgálat különböző beosztásainak átadás-átvétele, az átadás-átvétel jegyzőkönyve és okmányai.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A tiszthelyettessel szembeni általános követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben,

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség.

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek, vegyivédelmi, műszaki kiképzést a beosztással járó harcirányítási, harcbiztosítói (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását;

- a REH alapjait, jelentőségét, a korszerű összfegyvernemi harcban;

- környezetvédelemmel, tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- egyéni fegyverük kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök alkalmazásában.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szembeni követelmények

A beosztásának megfelelő mértékben ismerje:

- a harc anyagi-technikai biztosításának alapelveit és rendszerét;

- az élelmezési szolgálat működését szabályozó általános és katonai ismeretanyagot;

- a csapat élelmezési gazdálkodás feladatait és okmányai kidolgozásának rendjét;

- az élelmezési szolgálatnál rendszeresített szaktechnikai eszközök szerkezeti felépítését, működését, üzemeltetésének szabályait, illetve a vonatkozó biztonságtechnikai és balesetelhárítási előírásokat,

- az ellátó és kiszolgáló alegységek szervezeti felépítését, feladatait,

- a szakterületének működését szabályozó előírásokat;

- a háborús követelmények élelmezési gazdálkodási feladatait.

A tiszthelyettes legyen képes:

- rövid beilleszkedést követően a beosztásából fakadó feladatok maradéktalan ellátására;

- hatáskörének szakszerű gyakorlására;

- az élelmezési anyagok szállításával, tárolásával, nyilvántartásával, minőségmegóvásával, valamint az élelmezéstechnikai eszközök üzemeltetésével kapcsolatos feladatok szervezésére és végrehajtásának irányítására;

- beosztottjai katonai-szakmai felkészítésére, továbbképzésére, és tevékenységük tervezésére, szervezésére, irányítására;

- gyakorlati úton vagy tanfolyami továbbképzés keretében felkészülni magasabb beosztás ellátására;

- katonai-szakmai ismereteinek önművelés útján történő továbbfejlesztésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

Élelmezési szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint az anyagismeret, tárolás, raktározás, ellátás, gazdálkodás és szakharcászat egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek alaki képzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint anyagismeret, tárolás, raktározás, ellátás, gazdálkodás és szakharcászat témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

A szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- pedagógiai alapismeretek,

- általános katonai ismeretek,

- anyagismeret, tárolás, raktározás,

- ellátás, gazdálkodás,

- szakharcászat.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkör gyakorlója a Magyar Honvédség élelmezési szolgálatfőnöke.

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 6. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 03

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (központ-, vezetékes eszköz üzemeltető ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[10]

A hallgatók a képzés eredményeként sajátítsák el mindazon ismereteket, amelyek alapján képesek beosztottaik katonai és szakmai tevékenységét tervezni, szervezni, irányítani és ellenőrizni.

A végzett hallgatók a képzés során megszerzett tudás birtokában tiszthelyettesként az MH szervezeteinél híradó raj- és állomásparancsnoki (üzemeltetői) beosztásokat látnak el, amelynek során végzik:

- a távbeszélő és géptávíró központ állomások telepítését, folyamatos üzemeltetését, azok szolgáltatásainak maximális kihasználásával;

- tábori vezetékek telepítését, építését, üzemkészségének folyamatos fenntartását;

- az információ hiteles, szabályos és gyors továbbítását géptávíró és távbeszélő üzemmódban;

- a beosztottak munkájának irányítását, parancsok, intézkedések kiadását, a szakfeladatok végrehajtásának ellenőrzését és értékelését;

- az alegység szintű anyagi-technikai biztosítási feladatokat, az állomások technikai kiszolgálását, karbantartását, saját műszeres bevizsgálását, meghibásodások behatárolását, kezelői szintű hibák elhárítását, a meghibásodott berendezések javításba adását;

- a híradó sorkatonák harckiképzését, a foglalkozások előkészítését és levezetését;

- az alegységek napi életének irányítását;

- a sorállományú 24 órás szolgálatok felkészítését, irányítását és ellenőrzését;

- a tiszthelyettesi 24 órás szolgálatok ellátását.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

A kiképzés alapfogalmainak megismerése.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére és irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszközei.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemnél, szakcsapatnál rendszeresített és az egyéni fegyverek szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronika és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Híradásszervezés és üzemben tartás

A katonai híradás és híradásszervezés, a híradó anyagi-technikai biztosítás alapjainak ismerete.

Híradó szolgálati személyek tevékenységének ismerete és az ismeretek alkalmazása, a telepítés, üzemeltetés (üzemben tartás), információtovábbítás feladatainak végrehajtása során.

Hírközpont elemparancsnoki állomásparancsnoki és kezelő feladatok ellátása.

3.1.7. Csapatkiképzés módszertana

Sorkatonák harckiképzésének rendszere.

Az általános katonai ismeretek oktatásának módszerei.

A híradó szakkiképzési ágak oktatásának módszerei.

A híradó sorkatonák kiképzésének tervezése.

3.1.8. Híradótechnikai ismeret

Elektrotechnikai alapismeretek.

Vezetékes anyagismeret.

Távbeszélő végberendezések.

Géptávíró készülékek.

Távbeszélőközpont állomás ismeret.

Géptávíróközpont állomás ismeret.

3.1.9. Forgalmazási gyakorlat

Gépírás (készség szinten) normakövetelmények alapján.

A forgalmi szolgálat szabályainak megfelelő információtovábbítás végrehajtása.

3.1.10. Híradó rendszertechnika és üzemeltetés

Géptávíró- és távbeszélőközpont állomások telepítése, üzemeltetése, csatornák beszabályozása, végződtetése, csatorna manőverek végrehajtása.

Tábori könnyű- és nehézvezetékek bevizsgálása.

Vezetéképítés kézzel és géppel, csatlakoztatás a távbeszélő-, géptávíró- és vivő-központokhoz.

Vonalfelügyelet biztosítása.

3.1.11. Híradó szakharcászati gyakorlat

Hírrendszer telepítése.

Kezelői és állomásparancsnoki kötelmek gyakorlása.

Technikai normagyakorlatok és hírváltás gyakorlása.

Hírrendszer bontása.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség.

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását,

- az alegységek vegyivédelmi, műszaki kiképzését, a beosztással járó harcirányítási, harcbiztosítási (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását;

- a REH alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- a környezetvédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- egyéni fegyverük kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök alkalmazásában.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szemben támasztott követelmények

A beosztásának megfelelő mértékben ismerjék:

- a Magyar Honvédség híradó szolgálatának rendeltetését;

- a raj, állomás harckészültségének, begyakorlásával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat;

- a katonai híradás alapjait, az ágazatnak megfelelő raj-, állomásparancsnok, hírközpont elemparancsnok és ügyeletes kötelmeit, a forgalmi szolgálat szabályait;

- a híradástechnika alapjait;

- az ágazatnak megfelelő híradó eszközök és eszközkomplexumok anyagkészletét, jellemző paramétereit, felépítésüket, működésüket, kezelő szerveik rendeltetését, telepítésük és üzemletetésük szabályait, szolgáltatásait, a gyakori meghibásodások felismerésének jelenségeit, a kezelő szintű javítások végrehajtását;

- az ágazatnak megfelelő híradó eszközök és eszközkomplexumok csatlakoztatási lehetőségeit a hírközpont rendszer elemeihez, a települési hely (nyomvonal) kiválasztásának szabályait, az állomás telepítésének (a vezetéképítés) fogásait, az állomás (raj) minden tagjának feladatait;

- az információtovábbítás rendjét,

- a híradó raj, állomás eszközeinek üzemben tartásával kapcsolatos feladatokat;

- a híradóanyagok megőrzésével, selejtítésével kapcsolatos szabályokat, a kártérítési eljárás lefolytatását;

- a híradó sorkatonák harckiképzésének rendjét, az alegység napi életének irányítására és ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket;

- a távbeszélő- és géptávíróközpont-állomás telepítésének, üzemeltetésének rendjét, szolgáltatási maximális kihasználásának lehetőségeit;

- a tábori könnyű- és nehézvezetékes raj alkalmazását;

- a könnyű- és nehézvezetékes rajparancsnok, távbeszélő- és géptáviró-központ parancsnok, ügyeletes kezelők feladatait, okmányait, a szolgálatellátás rendjét;

- a gépírás alapjait.

Legyenek képesek:

- az állomás települési helyének szakszerű megválasztására, az állomás, raj minden tagjának feladatkörében a telepítés módszere és szabályos végrehajtására, éjjel és nappal, különböző időjárási viszonyok esetén, bonyolult körülmények között, védőeszközben is;

- a tanult híradó eszközkomplexum teljes kihasználására, az információ gyors és szabályos továbbítására, a szakágra meghatározott osztályos szint teljesítésére;

- az állomás bontásának, málházásának szabályos végrehajtására és annak irányítására;

- a hibajelenségek felismerésére és a kezelő szintű javítások elvégzésére;

- a raj, állomás okmányainak szakszerű és hiteles vezetésére;

- a csatornák beszabályozására, üzemközbeni ellenőrzésére, csatornaparaméterek meghatározására, az utánszabályozás végrehajtására, rendszerben történő üzemeltetés esetén a hiba behatárolására;

- beosztottjaik munkájának irányítására, parancsok, intézkedések pontos kiadására, a szakfeladat végrehajtásának ellenőrzésére és értékelésére;

- az ágazatnak megfelelő hírközpont elemparancsnok és ügyeletes feladatainak ellátására;

- a katonai és szakmai foglalkozások anyagi-technikai biztosítására, előkészítésére, a foglalkozások levezetésére, valamint a híradó szakfeladatok ellátására és a beosztottakkal történő begyakoroltatására;

- a tanult híradó eszközök karbantartásának megszervezésére, a végrehajtás irányítására, az anyagi fegyelem betartására, káreljárások lefolytatására;

- a tábori könnyű- és nehézvezetékek szabályos kiépítésére, a távbeszélő- és géptávíróközpont állomás folyamatos üzemeltetésére a szolgáltatások maximális kihasználásával;

- a könnyű- és nehézvezetékes rajparancsnok, távbeszélő- és géptávíróközpont parancsnok, ügyeletes kezelők szolgálati feladatainak ellátására;

- géptávíró üzemmódban - osztályos szinten - az információ hiteles továbbítására.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

Központ vezetékes eszköz üzemeltető szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinten számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a híradásszervezés és híradóanyagi szolgálat, módszertani felkészítés, híradótechnikai ismerete, híradó rendszertechnika és üzemeltetés egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint a forgalmazási gyakorlat témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- csapatkiképzés módszertana;

- híradótechnikai ismeret;

- híradó rendszertechnika és üzemeltetés.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményét tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkör gyakorlója a Honvéd Vezérkar híradó és informatikai csoportfőnöke.

* * *

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 7. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 04

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (légvédelmi rakéta és tüzér ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[11]

A hallgatók a képzés eredményeként sajátítsák el mindazon ismereteket, amelyek alapján képesek beosztottaik katonai és szakmai tevékenységét tervezni, szervezni, irányítani és ellenőrizni.

A munkakör gyakorlása során végzik a légvédelmi rakéta-komplexumok részegységeinek, fődarabjainak karbantartását, ellenőrzését, az egyes szerelési egységek, berendezések előforduló hibáinak behatárolását, szükség szerinti javítását, az üzemeltetéshez szükséges műszeres méréseket és beszabályozásokat, a mért adatokat rögzítő okmányok vezetését, az adatok értékelését.

Végzik az alegység kezelőállományának szakmai és általános katonai kiképzését. Irányítják a rájuk bízott részleg alkalmazó, harcbiztosítói munkáját.

Részt vesznek az alegység anyagi-technikai biztosítási feladatainak tervezésében és végrehajtásában.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszközei.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek, szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Szakharcászat

- a légvédelmi és repülő-haderőnem kialakulása, helye és szerepe az MH védelmi rendszerében, a légvédelmi haderőnem fegyvernemeinek története, a légvédelmi csapatok feladatai béke, konfliktus- és háborús helyzetekben;

- a szárazföldi haderőnem rendeltetése, feladatai, fegyvernemei és szakcsapatai, a szárazföldi haderőnem légvédelmi csapatainak rendeltetése, fegyverzete és harci alkalmazásuk alapjai;

- a légvédelmi és repülő-haderőnem rendeltetése, felépítése, rendszerei és alrendszerei, a légvédelmi és repülő-haderőnem fegyvernemei és szakcsapatai;

- a légvédelmi rakéta és tüzér csapatok rendeltetése, feladataik, harci alkalmazásuk alapjai;

- a harcászati légierő rendeltetése, fő feladatai és harci alkalmazásának alapjai, harcászati fogásai, harceljárásai;

- a csapatrepülők rendeltetése, fő feladataik és harci alkalmazásuk alapjai, az alkalmazott repülőgépek és helikopterek főbb harci-technikai jellemzői;

- a légi felderítés fajtái, feladatai, eszközei;

- a rádióelektronikai harc helye és szerepe a harctevékenység végrehajtásában;

a légvédelmi harccal és a csapatok harctevékenységével kapcsolatos fogalmak és kategóriák;

- a légvédelmi rakéta és tüzér fegyverrendszerek felosztása, típusai, harci-technikai jellemzői;

- a légvédelmi rakéta és tüzér csapatok tűzrendszerének felépítése, a tűzrendszerekkel szembeni követelmények;

- a légvédelmi rakéta és tüzér csapatok felderítő és információs rendszere;

- a légvédelmi rakéta és tüzér csapatok vezetésének és együttműködésének általános elvei, a harc-, és tűzvezetés terepszakaszai, a légvédelmi rakéta és tüzér harctevékenység előkészítéséhez és végrehajtásához szükséges lőelméleti alapfogalmak;

- a légvédelmi rakéta és tüzér egység harci készenléte és lehetőségei harctevékenység sikeres megvívásában;

- a tüzelés előzetes és közvetlen előkészítése, végrehajtásának szabályai és esetei;

- az alegységek manőverformái és lehetőségei, az alegységek mozgása;

- a légvédelmi rakéta és tüzér alegységek harctevékenységének biztosítása;

- a légvédelmi rakéta és tüzér alegységek kezelőállományának felkészítése és összekovácsolása, a harctevékenységi normák begyakoroltatása, az alegységek éles- és gyakorló lövészeteinek előkészítése és végrehajtása, az alegységek ellenőrzése.

3.1.7. Szaktechnikai alapismeretek

- ellenállás, tekercs és kondenzátor viselkedése egyen- és váltakozó áramú hálózatokban, egy- és háromfázisú rendszerek, elektromos gépek, elektroncsövek és félvezetők működése, jellemzőik, elektroncsöves és félvezető áramkörök működése;

- irányítástechnikai alapfogalmak, az irányítástechnika felosztása, szabályozási kör felépítése, elemei működése, átviteli tagok kapcsolási módjai, szelszínek, tachogenerátorok, követőrendszer;

- egyen- és váltakozó áramú feszültség- és árammérők, oszcilloszkópok, villamos mennyiségek mérési elve, mérőműszerek kezelése, mérési gyakorlatok.

3.1.8. Technikai kiképzés (konkrét rakétakomplexumtól függően)

"A" változat

A rádiólokátorok működésének és a célkoordináták mérésének elve, rádiólokációs adó-, vevő- és indikátor-rendszerek, mozgótárgy-indikálás, saját célfelismerő rendszerek.

A légvédelmi rakétakomplexum rendeltetése, felépítése, a komplexum működése tömbvázlat alapján.

A adóberendezés rendeltetése, felépítése, modulátor, nagyfrekvenciás generátor.

A vevőberendezés rendeltetése, felépítése, frekvencia-stabilizáló rendszerek, nagyfrekvenciás erősítő, keverő, középfrekvenciás (video) erősítőfokozatok, erősítés, szabályozások, zajvédelem.

A rádióparancsközlő rendeltetése, felépítése, sifrátor, földi és fedélzeti rész működése tömbvázlat alapján.

Az indítórendszer rendeltetése, rakéta, indításvezérlő berendezés, kiegészítő-berendezések.

"B" változat

A légvédelmi rakétakomplexum rendeltetése felépítése, önjáró felderítő- és rávezetőállomás, önjáró indítóállvány, komplexum bemutatása, összműködése.

Az önjáró indítóállvány rendeltetése, felépítése, harcászat-technika adatai, üzemmódjai.

A tüzérségi rész, elektromos követőrendszer, számítómegoldó műszer, szinkronkapcsolat és kölcsönös tájolás rendszere, vezérlő, ellenőrző, összekötő- és indítórendszer.

Az önjáró indítóállvány kiegészítő berendezései.

Az önjáró indítóállvány működése különböző üzemmódokban.

Az önrávezető légvédelmi rakéta rendeletetése, felépítése, harcászat-technikai adatai.

A hajtóegység, rádiólokációs önrávezetőfej, robotpilóta, harci rész, elektropneumatikus rendszer.

A szállító-töltőgépkocsi rendeltetése, harcászat-technikai adatai.

A hidraulikus daru és kisegítő berendezések.

3.1.9. Kezelőkiképzés

"A" változat

Az időszakos munkák rendszere, speciális alkatrészek karbantartása, biztonsági rendszabályok.

Az adóberendezés ellenőrzései, a nagyfrekvenciás impulzus paramétereinek ellenőrzése, a modulátorfokozat ellenőrzése, az automatikus magnetofrekvencia-stabilizáló egység ellenőrzése, záróimpulzusok, minimál és maximál védelem.

A vevőberendezés ellenőrzései, az érzékenység ellenőrzése, kisztronfrekvencia stabilizáló rendszer.

A rádióparancsközlő berendezés ellenőrzései, a sifrátor paraméterei, a parancsáthaladás és behatárolás ellenőrzése, a nagyfrekvenciás jel paramétereinek ellenőrzése.

Az indítóállvány ellenőrzése, az állvány bekapcsolása, felkészítése, a szintezés és tájolás ellenőrzése, a meghajtórendszer ellenőrzése, gyártmányfelkészítés folyamatai.

"B" változat

Az időszakos munkák rendszere, speciális alkatrészek karbantartása, biztonsági rendszabályok.

Az önjáró indítóállvány bekapcsolása, ellenőrzése, az indítóállvány harc- és menetkésszé tétele, indítóállvány töltése és ürítése, az indítóállvány kezelése különböző üzemmódokban.

Az önjáró indítóállvány időszakos ellenőrzéseinek gyakorlati végrehajtása, hibabehatárolás módszerei, hibakeresés imitált meghibásodások alapján, javítás.

3.1.10. Módszertani kiképzés

A katonai pedagógia és a kezelőkiképzés elméleti ismereteinek megszilárdítása és alkalmazása.

A légvédelmi alegységek és kezelők szakmai kiképzésének és felkészítésének rendszere, az alegységek kiképzési okmányai, a foglalkozásokra való felkészülés módszerei és követelményei, a foglalkozások levezetésének módszerei és eszközei.

A légvédelmi alegységek és kezelők szakmai kiképzésének és felkészítésének rendszere, az alegységek kiképzési okmányai, a foglalkozásokra való felkészülés módszerei és követelményei, a foglalkozások levezetésének módszerei és eszközei.

A technikai és kezelőkiképzés tantárgyak egyes foglalkozásaira való felkészülés és a foglalkozások hallgatók által történő módszertani levezetése.

3.2. Követelmények

A légvédelmi rakéta és tüzér tiszthelyettesképzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség.

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek vegyvédelmi, műszaki kiképzését, a beosztással járó harcirányítási, harcbiztosítási (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását;

- a REH alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- a környezetvédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- az egyéni fegyverük kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránát dobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök alkalmazásában.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szembeni követelmények

A beosztásuknak megfelelő mértékben ismerjék:

- az összfegyvernemi harc alapjait, a fegyvernemi és szakcsapatok feladatait és eszközeit;

- a légi támadóeszközök harcászat-technikai jellemzőit, harcászati fogásait;

- a légvédelmi alegységek alkalmazási elveit, a légi támadóeszközök elleni tevékenység rendszabályait;

- a harc és a harccal kapcsolatos tevékenységeket, a harcbiztosítás fajtáit és alegység-szintű feladatait;

- alegysége harckészültségek begyakorlásával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat,

- az ágazatnak megfelelő légvédelmi eszközök harcászattechnikai adatait, működésének elvét, a tervezett beosztáshoz tartozó berendezés működési elvét tömbvázlat alapján;

- a harci technika műszaki kiszolgálásának rendjét, a beosztáshoz tartozó berendezés technikai ellenőrzésének és karbantartásának feladatait;

- a harckiképzés alegységparancsnoki feladatait, a kezelőállomány kötelmeit, szakfeladatait a kiképzés időszakában és a harci munka alatt.

Legyenek képesek:

- a technikai eszköz telepítésére, harci alkalmazáshoz való előkészítésére, a kezelők munkájának ellenőrzésére;

- a magasabb harckészültségi fokozatok és a harci munka feladatainak szakszerű végrehajtására és a beosztottak irányítására;

- a beosztáshoz tartozó berendezés előírt beszabályozásainak, méréseinek végrehajtására, az egyszerűbb hibák behatárolására és elhárítására.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A légvédelmi rakéta és tüzér szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga.

- szóbeli vizsga;

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a szaktechnikai alapismeretek tantárgycsoport, technikai kiképzés, és módszertani kiképzés tantárgyak egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből valamint a szakharcászat, kezelőkiképzés témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- technikai kiképzés;

- kezelőkiképzés;

- szakharcászat.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkör gyakorlója a Magyar Honvédség légvédelmi rakéta- és tüzérfőnöke.

* * *

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 8. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 05

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (lokátor üzemeltető ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.1.3. A szakképesítéssel betölthető további katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[12]

A hallgatók a képzés eredményeként elsajátítják mindazon ismereteket, amelyek alapján képesek beosztottaik katonai és szakmai tevékenységét irányítani, szervezni, ellenőrizni és értékelni.

Megalapozott tudásuk birtokában, rövid felkészülési időszakot követően képesek a rádiótechnikai csapatoknál rendszeresített lokátorok harci alkalmazására, harcálláspontokon harci munka irányítói beosztások betöltésére.

A munkakör gyakorlása során végrehajtják:

- a lokátorok hadrafoghatóságának ellenőrzését, a főbb egységek beszabályozását, harci alkalmazáshoz történő előkészítését;

- a harcrendi elem állományával együtt a légi célok és saját repülőgépek repülési paraméterei meghatározását, a róluk szóló jelentések összeállítását, valamint meghatározott ütemezéssel történő továbbítását hagyományos és számítógéppel támogatott, modernizált rendszerben;

- a harci-technikai eszközök üzemmódjainak a kialakult helyzetnek megfelelő beállítását, biztosítják az állomány és technikai eszközök harckészültségének fenntartását, a harctevékenység végrehajtásának feltételeit;

- részt vesznek a kezelő állomány kiképzéséhez, felkészítéséhez, felkészültségének ellenőrzéséhez kapcsolódó kiképzés tervező, szervező, végrehajtó okmánykidolgozó feladatköröket;

- szolgálatvezetői beosztásba kerülők, a rádiótechnikai alegységek napi tevékenységének irányítását és az alárendelt állományról való gondoskodás szakfeladatait.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Atlétika, akadálypálya, úszás, közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, bemutatása és az előírt normatívák teljesítése.

Felkészülnek fizikailag a korszerű harc eredményes megvívására, a szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből fakadó kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszközei.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek, szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Szakmai alapozó ismeretek

- az elektrotechnika jelenségei és törvényei;

- a rádiótechnika alapjai;

- az impulzustechnika alapjai;

- a mikrohullámú technika alapjai;

- alapvető laboratóriumi gyakorlat.

3.1.7. Számítástechnika

- a számítógépek elméleti alapjai;

- az IBM PC kompatibilis számítógépek felépítése;

- az IBM PC kompatibilis számítógépek operációs rendszere, a DOS;

- File-nyilvántartási rendszer;

- gyakoribb felhasználó környezet (Norton, Windows);

- a korszerű rádiólokációs információfeldolgozó és vezetési eszközök;

- MC-127 cél- és zavarimitátor kezelése.

3.1.8. Szakkezelői ismeretek

- rádiólokációs alapfogalmak;

- rádiólokátor-állomások és automatizált vezetési eszközök alkalmazásának alapjai;

- a légvédelmi csapatoknál alkalmazott koordináta-rendszerek rendeltetése, felépítése, alkalmazása;

- a rádiólokátor-állomások bontása, telepítése, a harci munkához történő előkészítése;

- a repülőeszközök felosztása, jellemzése és számozásuk rendje;

- a célfelderítés, légihelyzet információk feldolgozása és továbbítás folyamata.

3.1.9. Szaktechnikai ismeretek

- a rádiólokátor-állomások felépítése, működése blokkvázlat alapján;

- a rádiólokátor-állomás adó és vevő berendezései;

- a rádiólokátor-állomás indikátor berendezései;

- az elektromos követőrendszerek működésének alapjai;

- a rádiólokátor-állomások zavarvédelme;

- a kisegítő és kiegészítő berendezések;

- a rádiólokátor-állomások energiaellátása;

- a rádiólokátor-állomások bontása, telepítése, a harci munkához történő előkészítése.

3.1.10. Szakharcászat

- a korszerű légierő alkalmazásának alapjai;

- a légvédelmi csapatok harci alkalmazásának alapjai;

- a harctevékenység biztosítása;

- a rádiótechnikai csapatok harctevékenységének alapjai;

- a rádiólokációs felderítés, információfeldolgozás a rádiótechnikai csapatoknál;

- a rádiólokációs információgyűjtés és ábrázolás rendje;

- a rádiótechnikai csapatok harckészültsége;

- a készültségi szolgálat megszervezése, ellátásának rendje a rádiótechnikai csapatoknál;

- a különböző rádiótechnikai szakbeosztású tiszthelyettes tevékenysége a harcfeladat végrehajtásakor, különböző légi helyzetekben;

- a rádiótechnikai csapatok harckiképzése.

3.2. Követelmények

A tiszthelyettesképzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztás ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség.

Ismerje:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek vegyivédelmi, műszaki kiképzését, a beosztással járó harcirányítási, harcbiztosítási (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását;

- az elektronikai harc alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- a környezetvédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyen jártas:

- az egyéni fegyverek kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök alkalmazásában.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szemben támasztott követelmények

A beosztásának megfelelő mértékben ismerje:

- a korszerű légierő és légvédelmi csapatok harci alkalmazásának alapjait;

- a rádiótechnikai csapatok harci alkalmazásának alapjait, a rádiótechnikai alegység (század) feladatát, harcrendjét, harcrendi elemeit, a harci munka megszervezését;

- a rádiótechnikai csapatoknál a harckészültségi fokozatok tartalmát, a kapcsolódó feladatokat;

- a készültségi szolgálat megszervezésével, vezetésével kapcsolatos utasításokat, előírásokat, az alárendelt készültségi erők alkalmazását;

- a rádiólokációs felderítés, információfeldolgozás rendjét, különböző légihelyzetekben;

- a rádiótechnikai alegységnél rendszeresített rádiólokátor-állomások és vezetési eszközök jellemzését, főbb harcászat-technikai paramétereit, a harci alkalmazás alapvető elveit, lehetőségeit, rendjét, a szükséges kezelői fogásokat, üzemmódokat különböző harchelyzetekben;

- a rádiótechnikai alegységnél rendszeresített rádiólokátor-állomások felépítését, működését, kezelését, karbantartási előírásait;

- a rádiólokátor-állomás harci alkalmazáshoz történő előkészítésének, üzemeltetésének rendjét, szabályait;

- az egyszerű, jellemző meghibásodásra utaló jelenségeket, azok észlelése esetén a tevékenység rendjét;

- a technikai kiszolgálás rendjét, végrehajtásához rendelkezésre álló eszközöket és azok használatát;

- a harckiképzés megszervezését, végrehajtását szabályozó alegységszintű alapdokumentumokat, a hatályos kiképzési program főbb előírásait, a rádiótechnikai szaktiszthelyettes feladatait a kezelőállomány felkészítése, a felkészültség ellenőrzése során.

Legyen képes:

- a rádiótechnikai alegység magasabb harckészültségi fokozattal összefüggő feladatai megkezdésére, a feladatok végrehajtására, a végrehajtás irányítására;

- a rádiótechnikai alegység készültségi szolgálata harci munkájának vezetésére, irányítására egyszerű és bonyolult légi-, földi harchelyzetben;

- korszerű adatfeldolgozó, ábrázoló és továbbító rendszer munkahelyein, valamint hagyományos harci munka modellben az információk feldolgozására, továbbítására;

- rádiólokátor-állomás bontásának, málházásának, manőverének, telepítésének irányítására, harci alkalmazáshoz történő előkészítésére, hadrafoghatóságának megállapítására;

- a légi célok és saját repülőgépek repülési paraméterei meghatározására, a róluk szóló jelentések összeállítására, valamint a meghatározott ütemezéssel történő továbbítására;

- a légi helyzetnek megfelelő lokátor üzemmód kiválasztására, az alapvető beszabályozások végrehajtására;

- az előírt harckiképzési foglalkozások megtervezésére, levezetésére;

- az előírt kezelői normakövetelmények teljesítésére, a szakkezelők felkészültségének ellenőrzésére, felmérésére, értékelésére;

- a szakmai önképzés eredményes rendszeres végrehajtására.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A honvéd tiszthelyettes (lokátor üzemeltető ágazat) szakmai képesítő vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott követelményeknek megfelelő szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint szaktechnikai ismeretek és szakharcászat tantárgyak mindkét félév tananyagát átfogó, feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi, valamint szakkezelői ismeretek témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+120 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- szaktechnikai ismeretek;

- szakharcászat.

A vizsgázó részére a felkészüléshez tételenként legalább 15 perc időt kell biztosítani.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlat osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakmai elméletből és szakmai gyakorlatból kap osztályzatot.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség rádiótechnikai főnöke.

* * *

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 9. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 06

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (rádióállomás üzemeltető ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A hallgatók a képzés eredményeként sajátítsák el mindazon ismereteket, amelyek alapján képesek beosztottaik katonai és szakmai tevékenységét tervezni, szervezni, irányítani és ellenőrizni.

A végzett hallgatók a képzés során megszerzett tudás birtokában tiszthelyettesként a MH szervezeteinél híradó raj- és állomásparancsnoki (üzemeltetői) beosztásokat látnak el, amelynek során végzik:

- a rádióállomások telepítését, folyamatos üzemeltetését, azok szolgáltatásainak maximális kihasználásával;

- az információ hiteles, szabályos és gyors továbbítását távíró és távbeszélő üzemmódokban;

- a rádióállomás-parancsnoki és rádióközpont-parancsnoki szolgálati személyek feladatainak ellátását;

- az alegység szintű anyagi-technikai biztosítási feladatokat, az állomások technikai kiszolgálását, karbantartását, saját műszeres bevizsgálását, meghibásodások behatárolását, kezelői szintű hibák elhárítását, a meghibásodott berendezések javításba adását;

- a híradó sorkatonák harckiképzését, a foglalkozások előkészítését és levezetését;

- az alegység napi életének irányítását;

- a sorállományú 24 órás szolgálatok felkészítését, irányítását és ellenőrzését;

- tiszthelyettesi szintű 24 órás szolgálatok ellátását.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszközei.

Gépjármű-parancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Híradásszervezés és híradó anyagi-technikai biztosítás

A katonai híradás és híradásszervezés, híradó anyagi-technikai biztosítás alapjainak ismerete.

Híradó szolgálati személyek tevékenységének ismerete és az ismeretek alkalmazása, a telepítés, üzemeltetés (üzemben tartás), információtovábbítás feladatainak végrehajtása során.

Ismeretek birtokában hírközpont elemparancsnoki, állomásparancsnoki és kezelő feladatok ellátása.

3.1.7. Forgalmazási gyakorlat

Morse jelek adása és vétele (készség szinten) normakövetelmények alapján.

Az információtovábbítás szabályos - a forgalmi szolgálat szabályainak megfelelő - végrehajtása.

3.1.8. Híradó rendszertechnika és üzemeltetés

Közepes és nagy teljesítményű rádióállomás, rádióvezérlő-központ telepítése, üzemeltetése minden üzemmódban és vezérlési változatban, frekvencia-, üzemmód-, teljesítmény- és antennamanőverek végrehajtása.

A rádióállomás bevizsgálása, meghibásodások kezdő szintű elhárítása, a technikai kiszolgálás, karbantartás szakszerű irányítása.

Az információ gyors és hiteles továbbítása távíró és távbeszélő üzemmódban.

3.1.9. Csapatkiképzés módszertana

Sorkatonák harckiképzésének rendszere.

Az általános katonai ismeretek oktatásának módszerei.

A híradó szakkiképzési ágak oktatásának módszerei.

A híradó sorkatonák kiképzésének tervezése.

3.1.10. Híradótechnikai ismeret

Elektrotechnikai alapismeretek.

Vezetékes anyagismeret.

Távbeszélő végberendezések.

Géptávíró készülékek.

Távbeszélőközpont állomás ismeret.

Géptávíróközpont állomás ismeret.

3.1.11. Híradó szakharcászati gyakorlat

Hírrendszer telepítése.

Kezelői és állomásparancsnoki kötelmek gyakorlása.

Technikai normagyakorlatok és hírváltás gyakorlása.

Hírrendszer bontása.

3.2. Követelmények

A rádió üzemeltető képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi igényeknek való megfelelésre, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség;

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek vegyivédelmi, műszaki kiképzését, a beosztással járó harcirányítási, harcbiztosítási (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását;

- a REH alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- a környezetvédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- az egyéni fegyverük kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök alkalmazásában.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szemben támasztott követelmények

A beosztásuknak megfelelő mértékben ismerjék:

- a Magyar Honvédség híradó szolgálatának rendeltetését;

- a raj, állomás harckészültségének begyakorlásával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat;

- a katonai híradás alapjait, az ágazatnak megfelelő raj-, állomásparancsnok, hírközpont elemparancsnok és ügyeletes kötelmeit, a forgalmi szolgálat szabályait;

- a híradástechnika alapjait;

- az ágazatnak megfelelő híradó eszközök és eszközkomplexumok anyagkészletét, jellemző paramétereit, felépítésüket, működésüket, kezelő szerveik rendeltetését, telepítésük és üzemeltetésük szabályait, szolgáltatásait, a gyakori meghibásodások felismerésének jelenségeit, a kezelői szintű javítások végrehajtását;

- az ágazatnak megfelelő híradó eszközök és eszközkomplexumok csatlakoztatási lehetőségeit a hírközpont rendszer elemeihez, a települési hely (nyomvonal) kiválasztásának szabályait, az állomás telepítésének (vezetéképítés) fogásait, az állomás (raj) minden tagjának feladatait;

- az információtovábbítás rendjét;

- a híradó raj, állomás eszközeinek üzemben tartásával kapcsolatos feladatokat;

- a híradóanyagok megőrzésével, selejtítésével kapcsolatos szabályokat, a kártérítési eljárás lefolytatását;

- a híradó sorkatonák harckiképzésének rendjét, az alegység napi életének irányítására és ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket;

- a közepes (nagy) teljesítményű rádióállomás telepítésének, üzemeltetésének rendjét, szolgáltatásai maximális kihasználásának lehetőségeit;

- a rádióállomás parancsnok, ügyeletes kezelők feladatait, okmányait, a szolgálatellátás rendjét;

- a morzejeleket, a gépírás alapjait.

Legyenek képesek:

- az állomás települési helyének szakszerű megválasztására, az állomás, raj minden tagjának feladatkörében a telepítés módszeres és szabályos végrehajtására, éjjel és nappal, különböző időjárási viszonyok esetén, bonyolult körülmények között, védőeszközben is;

- a tanult híradó eszközkomplexum teljes kihasználására, az információ gyors és szabályos továbbítására, a szakágra meghatározott osztályos szint teljesítésére;

- az állomás bontásának és a málházás szabályos végrehajtására és annak irányítására;

- a hibajelenségek felismerésére és a kezelő szintű javítások elvégzésére;

- a raj, állomás okmányainak szakszerű és hiteles vezetésére;

- a csatornák beszabályozására, üzemközbeni ellenőrzésére, csatornaparaméterek meghatározására, az utánszabályozás végrehajtására, rendszerben történő üzemeltetés esetén a hiba behatárolására;

- beosztottjai munkájának irányítására, parancsok, intézkedések pontos kiadására, a szakfeladat végrehajtásának ellenőrzésére és értékelésére;

- az ágazatnak megfelelő hírközpont elemparancsnok és ügyeletes feladatainak ellátására;

- a katonai és szakmai foglalkozások anyagi-technikai biztosítására, előkészítésére, a foglalkozások levezetésére, valamint a híradó szakfeladatok ellátására és a beosztottakkal történő begyakoroltatására;

- a tanult híradó eszközök karbantartásának megszervezésére, a végrehajtás irányítására, az anyagi fegyelem betartására, káreljárások lefolytatására;

- a rádióállomás folyamatos üzemeltetésére a szolgáltatások maximális kihasználásával;

- a rádióállomás parancsnok és ügyeletes kezelők szolgálati feladatainak ellátására;

- távíró és géptávíró üzemmódban - osztályos szinten - az információ hiteles továbbítására.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

Rádióállomás üzemeltető szakmai vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a híradásszervezés, a módszertani felkészítés, a híradótechnikai ismeret, a híradó rendszertechnika és üzemeltetés egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint a forgalmazási gyakorlat témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- csapatkiképzés módszertana;

- híradótechnikai ismeretek;

- híradó rendszertechnika és üzemeltetés.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Honvéd Vezérkar híradó és informatikai csoportfőnöke.

* * *

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 10. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 07

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (rádióelektronikai felderítő ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

Megjegyzés: A*-gal jelölt beosztásokban az érvényben levő szakmai követelményeknek megfelelően osztályos távírász (kezelő) fokozati megszerzése szükséges.

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[13]

A hallgatók a képzés eredményeként sajátítsák el mindazon ismereteket, amelyek alapján képesek beosztottaik katonai és szakmai tevékenységét tervezni, szervezni, irányítani és ellenőrizni.

Megalapozott tudásuk birtokában legyenek képesek a rádióelektronikai felderítés szakterületén különböző adatszerző beosztásokban a rendszeresített vevőberendezések szakszerű telepítésére, üzemeltetésére, üzemben tartására, a meghatározott adatszerző (távírász) szakfeladatok önálló, gyakorlati végrehajtására.

A munkakör gyakorlása során végzik az adott rádióelektronikai felderítő adatszerzői szaktevékenység előírt távírászi (kezelő) munkafolyamatait telepített munkahelyeken, a meghatározott munkaokmányok szakszerű, pontos vezetését, a megszerzett adatok folyamatos rögzítését, nyilvántartását, az előírt jelentési kötelezettségek megtételét.

Végzik a rádióelektronikai felderítő munkahelyeken rendszeresített technikai eszközök és segédberendezések üzemeltetését, karbantartását, megóvását.

A megfelelő szakmai rátermettséget és vezetői hajlamokat bizonyító távírászok (kezelők) a későbbiek során ellátják a különböző szakmai szolgálati irányító beosztásokat.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszközei.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Szakharcászat

A rádióhíradással kapcsolatos alapfogalmak, a nemzetközi rádióforgalmazás előírásai, szabályai.

A rádiófelderítés (rádiótechnikai felderítés) tartalma, törvényszerűségei. A rádióelektronikai felderítő adatszerzés folyamata, a részterületek tartalma. A szakfeladatok végrehajtásának módszerei.

A haderőszervezés általános elvei, a híradás megszervezésének jellemzői, sajátosságai.

A MH rádióelektronikai felderítő szervezetei, felépítése, technikai eszközei. A rádióelektronikai felderítő csapatok feladatai, a különböző szolgálati személyek kötelmei a szakfeladatok előkészítése és végrehajtása során.

A rádióelektronikai felderítő adatszerzés ellátása telepített munkahelyen, különböző távírászi (kezelői) beosztásokban.

A munkaokmányok vezetése.

3.1.7. Hangolvasás

A távíró üzemmódban alkalmazott morzejelek készség szinten történő vétele, meghatározott vételütemmel írógéppel és kézzel.

Jártasság szerzése a nemzetközi és nemzeti haderők távíró üzemmódú rádióforgalmi rendszerei által továbbított rádióközleményei vételében, az adatszerző munkaokmányokon való szabályos rögzítésében.

3.1.8. Szaktechnika

Hírközlés-elméleti - ezen belül információátvételi - hullámterjedési és vételtechnikai alapokra támaszkodva megismertetni a rendszeresített rádióelektronikai felderítő munkahelyeken alkalmazott vevőberendezések működési elvének, alkalmazási lehetőségeinek, rendeltetésszerű felhasználásának és kezelésének sajátosságait.

3.1.9. Szakmai idegen nyelv

A hallgatók meglévő idegen nyelvi alapismereteire támaszkodva a meghatározott idegen nyelv alapvető katonai szakkifejezéseinek, szakszavak megismertetése, alkalmazása egyszerű szövegek fordításában.

Az adott idegen nyelvű híradó és rádióforgalmi szakkifejezések elsajátítása, távbeszélő üzemmódú rádióközlemények vétele, munkaokmányokon történő rögzítés begyakorlása.

3.1.10. Számítógép katonai alkalmazása

A rendszeresített számítástechnikai eszközök jártasság szintű kezelésének elsajátítása.

3.2. Követelmények

A rádióelektronikai felderítő képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség.

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek vegyivédelmi, műszaki kiképzését, a beosztással járó harcirányítási, harcbiztosítási (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását;

- a REH alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- a környezetvédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- az egyéni fegyverük kezelésében,

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök alkalmazásában.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szembeni követelmények

A beosztásának megfelelő mértékben ismerjék:

- a rádióelektronikai felderítés szakterületeit, feladatait, a megszervezését, folyamatát;

- a rádióelektronikai felderítő adatszerzés folyamatát, a szakfeladatok tartalmát, a végrehajtás módszereit;

- a rádiófelderítő (rádiótechnikai felderítő) munkahelyeken rendszeresített technikai eszközök telepítését, üzemeltetését, a karbantartási feladatokat;

- az adott szakterületen jelentkező távírász (kezelő) szakfeladatok végrehajtásának tartalmát, a szaktevékenység rendszerét, a rendszeresített munkaokmányok típusait, vezetésük rendjét, a megszerzett adatok rögzítésének módszereit, az előírt jelentési kötelezettségeket.

Legyenek képesek:

- rövid beilleszkedését követően a beosztásból fakadó feladatok maradéktalan ellátására;

- hatáskörük szakszerű gyakorlására;

- az adott munkahely berendezéseinek szakszerű kezelésére, állagának megóvására, a balesetvédelmi szabályok betartására;

- a szakterülethez kötődő tevékenységi körök önálló, előírásszerű végrehajtására;

- a rendszeresített okmányok vezetésére, a meghatározott szakfeladatok eredményes megoldására, az előírt kötelmek maradéktalan teljesítésére;

- beosztottjaik katonai-szakmai elkészítésére, továbbképzésre és tevékenységük tervezésére, szervezésére, irányítására;

- önképzés útján vagy tanfolyami továbbképzés keretében fejleszteni katonai-szakmai ismereteiket, felkészülni magasabb beosztás ellátására.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A rádióelektronikai felderítő szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a szaktechnika, hangolvasás, szakmai idegen nyelv, szakharcászat egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint az szaktechnika, hangolvasás, szakmai idegen nyelv, szakharcászat témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- szaktechnika;

- szakharcászat.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Katonai Felderítő Hivatal, REF igazgató.

* * *

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 11. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 08

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (rádiórelé-állomás, vivőközpont üzemeltető ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[14]

A hallgatók a képzés eredményeként sajátítsák el mindazon ismereteket, amelyek alapján képesek beosztottaik katonai és szakmai tevékenységét tervezni, szervezni, irányítani és ellenőrizni.

A végzett hallgatók a képzés során megszerzett tudás birtokában tiszthelyettesként a MH szervezeteinél híradó raj- és állomásparancsnoki (üzemeltetői) beosztásokat látnak el, amelynek során végzik:

- a kis és közepes csatornaszámú rádiórelé-állomások, a többcsatornás kábeles-vivős rendszer elemeinek telepítését, folyamatos üzemeltetését azok szolgáltatásainak maximális kihasználásával;

- az információ hiteles, szabályos és gyors továbbítását távbeszélő üzemmódban;

- a rádiórelé-állomás, vivőközpont és hírközpont elemparancsnoki szolgálati személyek feladatainak ellátását;

- beosztottak munkájának irányítását, parancsoki intézkedések kiadását, a szakfeladatok végrehajtásának ellenőrzését és értékelését;

- az alegység szintű anyagi-technikai biztosítási feladatokat, az állomások technikai kiszolgálását, karbantartását, saját műszeres bevizsgálását, meghibásodások behatárolását, kezelő szintű hibák elhárítását, a meghibásodott berendezések javításba adását;

- a híradó sorkatonák harckiképzését, a foglalkozások előkészítését és levezetését;

- az alegység napi életének irányítását;

- a sorállományú 24 órás szolgálatok felkészítését, irányítását és ellenőrzését;

- tiszthelyettesi 24 órás szolgálatok ellátását.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszközei.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek, szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Híradásszervezés és híradó anyagi-technikai biztosítás

A katonai híradás és híradásszervezés, híradó anyagi-technikai biztosítás alapjainak ismerete.

Híradó szolgálati személyek tevékenységének ismerete és az ismeretek alkalmazása, a telepítés, üzemeltetés (üzemben tartás), információtovábbítás feladatainak végrehajtása során.

Ismereteik birtokában hírközpont elemparancsnoki, állomásparancsnoki és kezelő feladatok ellátása.

3.1.7. Forgalmazási gyakorlat

A forgalmi szolgálat szabályainak megfelelő információtovábbítás végrehajtása.

3.1.8. Híradó rendszertechnika és üzemeltetés

Kis és közepes csatornaszámú rádiórelé és vivőállomások telepítése, üzemeltetése.

Csatornák beszabályozása különböző üzemmódokban.

Teljesítmény- és antennamanőverek végrehajtása.

Az állomások bevizsgálása, meghibásodások kezelő szintű elhárítása, a technikai kiszolgálás, karbantartás szakszerű irányítása.

Az információ gyors és hiteles továbbítása távbeszélő üzemmódban.

3.1.9. Csapatkiképzés módszertana

Sorkatonák harckiképzésének rendszere.

Az általános katonai ismeretek oktatásának módszerei.

A híradó szakkiképzési ágak oktatásának módszerei.

A híradó sorkatonák kiképzésének tervezése.

3.1.10. Híradótechnikai ismeret

Elektrotechnikai alapismeretek.

Vezetékes anyagismeret.

Távbeszélő végberendezések.

Géptávíró készülékek.

Távbeszélőközpont állomás ismeret.

Géptávíróközpont állomás ismeret.

3.1.11. Híradó szakharcászati gyakorlat

Hírrendszer telepítése.

Kezelői és állomásparancsnoki kötelmek gyakorlása.

Technikai normagyakorlatok és hírváltás gyakorlása.

Hírrendszer bontása.

3.2. Követelmények

A rádióelektronikai felderítő képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség;

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek vegyivédelmi, műszaki kiképzését, a beosztással járó harcirányítási, harcbiztosítási (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását;

- a REH alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- a környezetvédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- az egyéni fegyverük kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök alkalmazásában.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szemben támasztott követelmények

A beosztásuknak megfelelő mértékben ismerjék:

- a Magyar Honvédség híradó szolgálatának rendeltetését;

- a raj, állomás harckészültségének begyakorlásával és fenntartásával kapcsolatos feladatokat;

- a katonai híradás alapjait, az ágazatnak megfelelő raj-, állomásparancsnok, hírközpont elemparancsnok és ügyeletes kötelmeit, a forgalmi szolgálat szabályait;

- a híradástechnika alapjait;

- az ágazatnak megfelelő híradó eszközök és eszközkomplexumok anyagkészletét, jellemző paramétereit, felépítésüket, működésüket, kezelő szerveik rendeltetését, telepítésük és üzemeltetésük szabályait, szolgáltatásait, a gyakori meghibásodások felismerésének jelenségeit, a kezelői szintű javítások végrehajtását;

- az ágazatnak megfelelő híradó eszközök és eszközkomplexumok csatlakoztatási lehetőségeit a hírközpont rendszer elemeihez, a települési hely (nyomvonal) kiválasztásának szabályait, az állomás telepítésének (vezetéképítés) fogásait, az állomás (raj) minden tagjának feladatait;

- az információtovábbítás rendjét;

- a híradó raj, állomás eszközeinek üzemben tartásával kapcsolatos feladatokat;

- a híradóanyagok megőrzésével, selejtítésével kapcsolatos szabályokat, a kártérítési eljárás lefolytatását;

- a híradó sorkatonák harckiképzésének rendjét, az alegység napi életének irányítására és ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket;

- a kis és közepes csatornaszámú rádiórelé-állomások, a többcsatornás kábeles-vivős rendszer elemei telepítésének, üzemeltetésének rendjét, szolgáltatásai maximális kihasználásának lehetőségeit;

- a rádiórelé-állomás, vivőközpont parancsnok, ügyeletes kezelők feladatait, okmányait, a szolgálatellátás rendjét;

- a távbeszélő forgalmi szolgálat szabályait.

Legyenek képesek:

- az állomás települési helyének szakszerű megválasztására, az állomás, raj minden tagjának feladatkörében a telepítés módszeres és szabályos végrehajtására, éjjel és nappal, különböző időjárási viszonyok esetén, bonyolult körülmények között, védőeszközben is;

- a tanult híradó eszközkomplexum teljes kihasználására, az információ gyors és szabályos továbbítására, a szakágra meghatározott osztályos szint teljesítésére;

- az állomás bontásának és a málházás szabályos végrehajtására és annak irányítására;

- a hibajelenségek felismerésére és a kezelő szintű javítások elvégzésére;

- a raj, állomás okmányainak szakszerű és hiteles vezetésére;

- a csatornák beszabályozására, üzemközbeni ellenőrzésére, csatornaparaméterek meghatározására, az utánszabályozás végrehajtására, rendszerben történő üzemeltetés esetén a hiba behatárolására;

- beosztottjai munkájának irányítására, parancsok, intézkedések pontos kiadására, a szakfeladat végrehajtásának ellenőrzésére és értékelésére;

- az ágazatnak megfelelő hírközpont elemparancsnok és ügyeletes feladatainak ellátására;

- a katonai és szakmai foglalkozások anyagi-technikai biztosítására, előkészítésére, a foglalkozások levezetésére, valamint a híradó szakfeladatok ellátására és a beosztottakkal történő begyakoroltatására;

- a tanult híradó eszközök karbantartásának megszervezésére, a végrehajtás irányítására, az anyagi fegyelem betartására, káreljárások lefolytatására;

- a kis és közepes csatornaszámú rádiórelé-állomások, a többcsatornás kábeles-vivős rendszer elemeinek folyamatos üzemeltetésére a szolgáltatások maximális kihasználásával;

- a rádiórelé-állomás, vivőközpont parancsnok, ügyeletes kezelők szolgálati feladatainak ellátására;

- távbeszélő üzemmódban az információ hiteles továbbítására.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A rádiórelé-állomás, vivőközpont üzemeltető szakmai vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a híradásszervezés, a módszertani felkészítés, a híradótechnikai ismeret, híradó rendszertechnika és üzemeltetés egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint a forgalmazási gyakorlat témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- csapatkiképzés módszertana;

- híradótechnikai ismeret;

- híradó rendszertechnika és üzemeltetés.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Honvéd Vezérkar híradó és informatikai csoportfőnöke.

* * *

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 12. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 09

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (rádiótechnikai zavaró ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[15]

A végzett tiszthelyettes a képzés eredményeként jártasság szinten képes az Elektronikai-harc Szolgálat különféle beosztásaiban az elektronikai felderítő, zavaró és ellenőrző eszközök, valamint az automatizált vezetési eszközök üzemeltetésére, kezelésére, továbbá az ezekkel kapcsolatos kiképzési feladatok végrehajtására, illetve az alegység szintű anyagi-technikai biztosítás feladatainak teljesítésére.

A munkakör gyakorlása során végrehajtják a rádiófelderítő, zavaró, ellenőrző és vezetési eszközök (komplexumok) egységeinek, készülékeinek, tartozék és tartalék anyagainak karbantartását, ellenőrzését, a meghibásodások behatárolását, az egységek cseréjét. Továbbá végrehajtják a fenti munkákhoz kapcsolódó műszeres bevizsgálását, a működési paraméterek beállítását, jegyzőkönyvek, bizonylatok kiállítását.

Végzik:

- a szaktechnikai eszközök fenntartási anyagi készletének előírás szerinti tárolását, megóvását, okmányolását;

- az állomások jellegének megfelelő felderítő, zavaró, ellenőrző szaktevékenységet;

- a beosztott állomány kiképzési tevékenységének irányítását, ellenőrzését;

- a fenti tevékenységekhez kapcsolódó okmányok vezetését.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszközei.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Szakalapozó ismeretek

A villamos jelenségek alaptörvényei.

Az egyen- és váltakozó áram sajátosságai, alkalmazási lehetőségei.

Az áramköri elemek fajtái, fizikai működésük.

Elektronikai alapáramkörök felépítése, működési elve, villamos jellemzőik.

Elektromos, elektronikus mérőműszerek működési elve, gyakorlati alkalmazása.

3.1.7. Elektronikai-harc berendezések típusismerete és üzemeltetése

A rádiótechnikai felderítő, ellenőrző, zavaró és vezetésbiztosító eszközök működési elve, harci alkalmazásuk alapjai.

Az elektronikai-harc csapatoknál rendszeresített szaktechnikai eszközök rendeltetése, harcászat-technikai adatai, funkcionális működése.

Az állomások főbb rendszereinek működési elve, ellenőrző, mérő és kisegítő berendezései és azok alkalmazása.

Az állomások üzemhez történő előkészítése, harci alkalmazásának sajátosságai, az ellenőrzött eszközök főbb paraméterei mérésének és beszabályozásának módja.

3.1.8. Rádiótechnikai ismeretek

A rádiótechnikai felderítés alapismeretei.

A rádiólokáció és a rádiónavigáció rendszertani alapjai.

A rádiótechnikai zavarás rendszertani alapjai.

A földi, a fedélzeti és a rádiónavigációs rádióelektronikai eszközök rendszertani alapismeretei.

3.1.9. Szakharcászat

Az elektronikai-harc helye, szerepe a mindenoldalú biztosítás rendszerében.

Az elektronikai-harc megvívásának alapfogalmai és alapelvei.

Elektronikai-harc egységek, alegységek rendeltetése, szervezeti felépítése, harci alkalmazásuk elvei.

Az elektronikai-harc alegységek szolgálati személyeinek feladatai, kötelmei.

A magasabb harckészültség tartalma, végrehajtásának folyamata az elektronikai-harc csapatoknál.

Más hadseregek elektronikai hadviselési erői, eszközei, alkalmazásuk elvei, a velük szembeni ellentevékenység lehetőségei.

3.1.10. Csapatkiképzés szakmódszertana

Az elektronikai-harc alegységek kiképzésének megtervezése, megszervezése.

Ismereteket feldolgozó és az ismereteket alkalmazó (gyakorlati) foglalkozások levezetésének rendje, módszerei, értékelése.

Foglalkozások levezetésének gyakorlása.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség;

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek vegyivédelmi, műszaki kiképzését, a beosztással járó harcirányítási, harcbiztosítási (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását;

- a REH alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- a környezetvédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- az egyéni fegyverük kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök alkalmazásában.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szemben támasztott követelmények

A beosztásuknak megfelelő mértékben ismerjék:

- a rádiófelderítő, zavaró, ellenőrző és vezetésbiztosító eszközök harci alkalmazásának alapjait, működésüket blokkvázlat alapján;

- az elektronikai-harc csapatoknál rendszeresített szaktechnikai eszközöket, azok rendeltetését, harcászat-technikai adatait, funkcionális működését;

- az állomások főbb rendszereinek működési elvét, az állomáshoz rendszeresített ellenőrző-mérő és kisegítő berendezéseket, azok gyakorlati alkalmazását;

- az állomások üzemhez történő előkészítését, harci alkalmazásuk sajátosságait;

- az ellenőrzött eszközök főbb paraméterei mérésének és beszabályozásának módjait;

- az elektronikai-harc megvívásának alapfogalmait, alapelveit;

- az elektronikai-harc egységek, alegységek rendeltetését, szervezeti felépítését, szolgálati személyeinek kötelmeit, harci alkalmazásuk elveit;

- a rádiófelderítő, zavaró és ellenőrző csoport alkalmazásának gyakorlati megvalósítását;

- a szárazföldi haderők alkalmazásának alapjait,

- más hadseregek elektronikai hadviselési eszközeinek harcászattechnikai adatait, az ellenük foganatosítandó rendszabályokat.

Legyenek képesek:

- rövid beilleszkedését a speciális felkészítést, rövid felkészítő tanfolyamot követően a beosztásából fakadó feladatok maradéktalan ellátására;

- hatáskörének szakszerű gyakorlására;

- az elektronikai-harc szaktechnikai eszközök készleteibe tartozó mérő- és ellenőrző műszerek szakszerű kezelésére és alkalmazására;

- az állomások technikai ellenőrzésére és beszabályozására, valamint a karbantartások végrehajtására, az előforduló meghibásodások behatárolására;

- az állomások harci munkához történő előkészítésére, kezelésére;

- a szakterületen harc-, harcbiztosító, ellátó és harckészültségi tevékenységek pontos értelmezésére, a tevékenységek megtervezésére, megszervezésére és irányítására;

- a szolgálati tevékenység előírásszerű, körültekintő és felelősségteljes ellátására;

- beosztottjai katonai-szakmai felkészítésére, továbbképzésére és tevékenységük tervezésére, szervezésére, irányítására;

- gyakorlati úton vagy tanfolyami továbbképzés keretében felkészülni magasabb beosztás ellátására;

- katonai-szakmai ismereteinek önképzés útján történő továbbfejlesztésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

Elektronikai-harc szakmai vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint az elektronikai-harc berendezések típusismerete és üzemeltetése, szakharcászat egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint az elektronikai-harc berendezések típusismerete és üzemeltetése, szakharcászat témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- elektronikai-harc berendezések típusismerete és üzemeltetése;

- szakharcászat.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség elektronikai-harc főnöke.

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 13. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 10

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (rádiózavaró ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[16]

A végzett tiszthelyettes a képzés eredményeként jártasság szinten képes az Elektronikai-harc Szolgálat különféle beosztásaiban az elektronikai felderítő, zavaró és ellenőrző eszközök, valamint az automatizált vezetési eszközök üzemeltetésére, kezelésére, továbbá az ezekkel kapcsolatos kiképzési feladatok végrehajtására, illetve az alegység szintű anyagi-technikai biztosítás feladatainak teljesítésére.

A munkakör gyakorlása során végrehajtják a rádiófelderítő, zavaró, ellenőrző és vezetési eszközök (komplexumok) egységeinek, készülékeinek, tartozék és tartalék anyagainak karbantartását, ellenőrzését, a meghibásodások behatárolását, az egységek cseréjét. Továbbá végrehajtják a fenti munkákhoz kapcsolódó műszeres bevizsgálását, a működési paraméterek beállítását, jegyzőkönyvek, bizonylatok kiállítását.

Végzik:

- a szaktechnikai eszközök fenntartási anyagi készletének előírás szerinti tárolását, megóvását, okmányolását;

- az állomások jellegének megfelelő felderítő, zavaró, ellenőrző szaktevékenységet;

- a beosztott állomány kiképzési tevékenységének irányítását, ellenőrzését;

- a fenti tevékenységekhez kapcsolódó okmányok vezetését.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszközei.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Szakalapozó ismeretek

A villamos jelenségek alaptörvényei.

Az egyen- és váltakozó áram sajátosságai, alkalmazási lehetőségei.

Az áramköri elemek fajtái, fizikai működésük.

Elektronikai alapáramkörök felépítése, működési elve, villamos jellemzőik.

Elektromos, elektronikus mérőműszerek működési elve, gyakorlati alkalmazása.

3.1.7. Elektronikai-harc berendezések típusismerete és üzemeltetése

A rádiófelderítő, zavaró, ellenőrző és vezetésbiztosító eszközök működési elve, harci alkalmazásuk alapjai.

Az elektronikai-harc csapatoknál rendszeresített szaktechnikai eszközök rendeltetése, harcászat-technikai adatai, funkcionális működése.

Az állomások főbb rendszereinek működési elve, ellenőrző, mérő és kisegítő berendezései és azok alkalmazása.

Az állomások üzemhez történő előkészítése, harci alkalmazásának sajátosságai, az ellenőrzött eszközök főbb paraméterei mérésének és beszabályozásának módja.

3.1.8. Forgalmazás alapjai

A rádióforgalmi szolgálat szabályainak megfelelő információtovábbítás készségének elsajátítása.

3.1.9. Szakharcászat

Az elektronikai-harc helye, szerepe a mindenoldalú biztosítás rendszerében.

Az elektronikai-harc megvívásának alapfogalmai és alapelvei.

Elektronikai-harc egységek, alegységek rendeltetése, szervezeti felépítése, harci alkalmazásuk elvei.

Az rádiózavaró alegységek szolgálati személyeinek feladatai, kötelmei.

A magasabb harckészültség tartalma, végrehajtásának folyamata az elektronikai-harc csapatoknál.

Más hadseregek elektronikai hadviselési erői, eszközei, alkalmazásuk elvei, a velük szembeni ellentevékenység lehetőségei.

3.1.10. Csapatkiképzés szakmódszertana

Az elektronikai-harc alegységek kiképzésének megtervezése, megszervezése.

Ismereteket feldolgozó és az ismereteket alkalmazó (gyakorlati) foglalkozások levezetésének rendje, módszerei, értékelése.

Foglalkozások levezetésének gyakorlása.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség;

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek vegyivédelmi, műszaki kiképzését, a beosztással járó harcirányítási, harcbiztosítási (műszaki, vegyivédelmi) feladatok elátását;

- a REH alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- a környezetvédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- az egyéni fegyverük kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök alkalmazásában.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szemben támasztott követelmények

A beosztásuknak megfelelő mértékben ismerjék:

- a rádiófelderítő, zavaró, ellenőrző és vezetésbiztosító eszközök harci alkalmazásának alapjait, működésüket blokkvázlat alapján;

- az elektronikai-harc csapatoknál rendszeresített szaktechnikai eszközöket, azok rendeltetését, harcászat-technikai adatait, funkcionális működését;

- az állomások főbb rendszereinek működési elvét, az állomáshoz rendszeresített ellenőrző-mérő és kisegítő berendezéseket, azok gyakorlati alkalmazását;

- az állomások üzemhez történő előkészítését, harci alkalmazásuk sajátosságait;

- az ellenőrzött eszközök főbb paraméterei mérésének és beszabályozásának módjait;

- az elektronikai-harc megvívásának alapfogalmait, alapelveit;

- az elektronikai-harc egységek, alegységek rendeltetését, szervezeti felépítését, szolgálati személyeinek kötelmeit, harci alkalmazásuk elveit;

- a rádiófelderítő, zavaró és ellenőrző csoport alkalmazásának gyakorlati megvalósítását;

- a szárazföldi haderők alkalmazásának alapjait;

- más hadseregek elektronikai hadviselési eszközeinek harcászattechnikai adatait, az ellenük foganatosítandó rendszabályokat.

Legyenek képesek:

- rövid beilleszkedését a speciális felkészítést, rövid felkészítő tanfolyamot követően a beosztásából fakadó feladatok maradéktalan ellátására;

- hatáskörének szakszerű gyakorlására;

- az elektronikai-harc szaktechnikai eszközök készleteibe tartozó mérő- és ellenőrző műszerek szakszerű kezelésére és alkalmazására;

- az állomások technikai ellenőrzésére és beszabályozására, valamint a karbantartások végrehajtására, az előforduló meghibásodások behatárolására;

- az állomások harci munkához történő előkészítésére, kezelésére;

- a szakterületen harc-, harcbiztosító, ellátó és harckészültségi tevékenységek pontos értelmezésére, a tevékenységek megtervezésére, megszervezésére és irányítására;

- a szolgálati tevékenység előírásszerű, körültekintő és felelősségteljes ellátására;

- beosztottjai katonai-szakmai felkészítésére, továbbképzésére és tevékenységük tervezésére, szervezésére, irányítására;

- gyakorlati úton vagy tanfolyami továbbképzés keretében felkészülni magasabb beosztás ellátására;

- katonai-szakmai ismereteinek önképzés útján történő továbbfejlesztésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

Elektronikai-harc szakmai vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint az elektronikai-harc berendezések típusismerete és üzemeltetése, szakharcászat egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint az elektronikai-harc berendezések típusismerete és üzemeltetései, szakharcászat témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- elektronikai-harc berendezések típusismerete és üzemeltetése;

- szakharcászat.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség elektronikai-harc főnöke.

* * *

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 14. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 11

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (ruházati-ellátó ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[17]

A hallgatók a képzés eredményeként sajátítsák el mindazon ismereteket, amelyek alapján képesek beosztottaik katonai és szakmai tevékenységét irányítani, szervezni és ellenőrizni.

Megalapozott tudásuk birtokában képesek önálló alegység ruházati szolgálatvezetői, egység és magasabbegység ruházati raktárvezető beosztások ellátására.

A felsorolt beosztásokban végzik a ruházati illetmények és előírányzatok, valamint az anyag- és szolgáltatói szükségletek tervezését. Végrehajtják a ruházati szolgálathoz tartozó anyagok beszerzését. Szervezik és biztosítják a személyi állomány ruházati ellátását. Az előírásoknak megfelelően teljesítik a ruházati anyagok tárolásával, kezelésével, forgalmazásával, karbantartásával és javításával, nyilvántartásával és okmányolásával kapcsolatos feladatokat. Folyamatosan végzik a rendeltetésszerű használatra már alkalmatlan anyagok átminősítését, selejtezését, beszállítását.

Belső ellenőrzések rendszeres végrehajtásával, káreljárások lefolytatásával elősegítik a társadalmi tulajdon védelmét.

Elemzik és értékelik az elmúlt gazdálkodási időszak szakmai feladatainak végrehajtását.

Adott esetben képesek a harc- és harccal kapcsolatos tevékenységek ruházati ellátásának tervezésére, szervezésére és végrehajtására.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszközei.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek, szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Számítástechnikai ismeretek

Számítógép megismerése.

A számítógépes problémamegoldás és adatbázis-kezelés alapjainak elsajátítása.

A számítógép használata.

3.1.7. Szakharcászat

A csapatok anyagi-technikai biztosítási rendszerének megismerése.

A háborús ruházati ellátás alapjainak elsajátítása.

A háborús ruházati készletek tervezésének, megalakításának, a tartalékosok ruházati ellátásának megismerése.

A ruházati szolgálat feladatainak megismerése, értelmezése, magasabb készültségi fokozatok és mozgósítás elrendelése esetén.

A gl. (hlc.) dandár harc- és harccal kapcsolatos tevékenységei ruházati ellátása megtervezésének, megszervezésének és végrehajtásának gyakorlása.

A ruházati anyagok háborús nyilvántartási és okmányolási rendjének megismerése, gyakorlása.

A fentiekre alapozva jártasság szintjén ténykedés önálló alegység és egység ruházati szolgálatvezetői és raktárvezetői beosztásokban.

3.1.8. Anyagismeret, tárolás, raktározás

A ruházati anyagok gyártástechnológiájának és a katonai ruházati cikkek gyártásának megismerése.

Az MH öltözeti rendszerének megismerése, a katonai öltözetek viselési szabályainak alkalmazása.

A ruházati szolgálathoz tartozó anyagok csoportosításának, műszaki jellemzőinek, karbantartási és javítási szabályainak ismerete.

A ruházati anyagok tárolási, raktározási ismereteinek elsajátítása.

Ruházati anyagok forgalmazásának és okmányolásának gyakorlása.

Az alegységek ruházati ellátásának megismerése és az ezzel kapcsolatos raktárvezetői és raktárkezelői feladatok gyakorlása.

3.1.9. Ellátás, gazdálkodás

A hadtápgazdálkodás általános rendszerének megismerése.

A ruházati szolgálat fogalmának, rendeltetésének értelmezése, az egyes szervek feladat-végrehajtásának és működésének megszervezése.

A ruházati gazdálkodás rendszerének, a gazdálkodási szabályok követelmények alkalmazásának elsajátítása.

Ruházati illetménynormák, készletmutatók megismerése.

Ruházati illetmények felszámításának, elszámolásának, az előirányzatok biztosításának és felhasználásának gyakorlása.

A ruházati anyag- és szolgáltatási szükségletek tervezésének és beszerzésének végrehajtása. Az ellátás tervezési és szervezési feladatainak, módszereinek elsajátítása.

A ruházati szolgálat számviteli és adatfeldolgozási rendszerének működése.

A ruházati anyagok meglétének és rendeltetésszerű használatának ellenőrzése, káreljárások lefolytatása, hiányok pótlása.

A felesleges ruházati anyagok beszállítási, átcsoportosítási, kölcsönzési szabályainak megismerése, alkalmazása.

Ruházati anyagok átminősítésének, selejtezésének végrehajtása.

A ruházati szolgálat gazdálkodása elemzésének, értékelésének megismerése, gyakorlása.

A ruházati kiképzések tervezése, szervezése, végrehajtása.

A ruházati szolgálatba tartozó beosztások átadás-átvételének tervezése, szervezése és végrehajtása.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség.

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek vegyivédelmi, műszaki kiképzését, a beosztással járó harcirányítási, harcbiztosítási (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását;

- a REH alapjait, jelentőségét, a korszerű összfegyernemi harcban;

- a környezetvédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- az egyéni fegyverük kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök alkalmazásában.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szembeni követelmények

A beosztásának megfelelő mértékben ismerje:

- a harc anyagi-technikai biztosításának alapelveit és rendszerét, a hadtápellátással és a ruházati ellátással kapcsolatos szabályokat;

- az összfegyvernemi és harcászati egységek, alegységek szervezetét, alkalmazásának rendjét, ellátásának megtervezését és végrehajtását;

- az egységszintű ruházati szolgálatok rendeltetését, működésük rendjét, a gazdálkodás szabályait és a háborús és békeellátással kapcsolatos feladatait;

- az egység raktárvezetői és az önálló alegység ruházati szolgálatvezetői beosztások ellátásának konkrét feladatait és a velük szemben támasztott követelményeket;

- az alegységek ruházati ellátásának rendjét és az ezzel kapcsolatos feladatokat békében és háborúban;

- a ruházati anyagok beszerzésének, tárolásának, forgalmazásának, karbantartásának, javitásának, okmányolásának, nyilvántartásának rendjét, szabályait békében és háborúban;

- a szakterület működését szabályozó előírásokat.

Legyen képes:

- rövid beilleszkedést követően a beosztásából fakadó feladatok maradéktalan ellátására;

- a fegyelmi-anyagi felelősség és a hatáskör szakszerű gyakorlására, emberi és anyagi értékek megóvására, a munkavédelmi és balesetelhárítási rendszabályok betartására;

- a ruházati raktár háborús és békekörülmények közötti működtetésére, a raktári munkák megszervezésére és irányítására;

- a ruházati anyagok beszerzésének, tárolásának, frissítésének, kiadásának, bevonásának, selejtezésének, okmányolásának, nyilvántartásának, ellenőrzésének végrehajtására;

- a személyi mozgásokkal járó ruházati ellátási és okmányolási feladatok végrehajtására;

- beosztottjai katonai szakmai felkészítésére, továbbképzésére és tevékenységük tervezésére, szervezésére és irányítására;

- a szakfeladatok értelmezésére, követelménytámasztásra, a végrehajtáshoz szükséges rend és fegyelem kialakításra és fenntartására, példamutatásra;

- gyakorlati úton vagy tanfolyami továbbképzés keretében felkészülni magasabb beosztás ellátására;

- katonai-szakmai ismereteinek önművelés útján történő továbbfejlesztésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A ruházati ellátó szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint az anyagismeret, tárolás, raktározás, ellátás, gazdálkodás, szakharcászat egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismertek témaköreiből, valamint az anyagismeret, tárolás, raktározás, ellátás, gazdálkodás, szakharcászat témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- pedagógiai ismeretek;

- általános katonai ismeretek;

- anyagismeret, tárolás, raktározás;

- ellátás, gazdálkodás;

- szakharcászat.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség ruházati szolgálatfőnök.

* * *

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 15. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 03

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (tűzoltóparancsnoki ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[18]

A hallgatók a képzés eredményeként sajátítsák el mindazon ismereteket készség és jártasság szinten, amelyek alapján képesek beosztottaik katonai és szakmai tevékenységét tervezni, szervezni, irányítani és ellenőrizni.

Megalapozott tudásuk birtokában képesek a tűzoltó raj-, szakaszparancsnoki beosztásban az alegységüknél rendszeresített tűzoltó technikai eszközök és azok rendszereinek üzemeltetésére, karbantartására, továbbá az ezzel kapcsolatos kiképzési feladatok végrehajtására, illetve az alegység szintű anyagi-technikai biztosítás feladatainak teljesítésére, a katonai objektum megelőző és mentő tűzvédelmi feladatainak ellátására, a tűzoltás vezetésére.

A munkakör gyakorlása során végzik az alegységük általános katonai és szakmai kiképzését, a kezelésükben lévő technikai eszközök, gép- és harcjárművek üzemeltetését, üzemben tartását, illetve az alegység szintű technikai biztosítási feladatok teljesítését, a katonai objektum megelőző és mentő tűzvédelmi feladatait, a tűzvédelmi ellenőrzéseket és a tűzoltás vezetését.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszköze.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek, szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Szakharcászat

A tűzoltó alegységek alkalmazási elvei, emberek, tárgyak mentésének módjai.

A különböző jellegű tüzek oltásának módjai.

A tűzoltó alegységek kiképzésének rendje, módszerei.

3.1.7. Szaktechnikai anyagismeret

A kémia és anyagismeret, vegyipari műveletek és gépek általános ismeretekre alapozva a rendszeresített egyéni és kollektív védőeszközök, mentesítő berendezések, vegyi-, sugárfelderítő harcjárművek, lángszórók, ködösítő anyagok és eszközök, javító felszerelések rendeltetésének, szerkezeti felépítésének, főbb műszaki-technikai adatainak, részegységei működésének, használatuk előírásainak, balesetvédelmi és környezetvédelmi szabályainak ismerete.

3.1.8. Vegyivédelmi műszerismeret

A kémia és anyagismeret, elektronika általános ismeretekre alapozva a rendszeresített akkumulátorok és töltőkészülékek, atomrobbanás bemérő vegyi-, sugárfelderítő és időjárásjelző műszerek rendletetésének, szerkezeti felépítésének, főbb műszaki-technikai adatainak, részegységei működésének, használatuk előírásainak, balesetvédelmi és környezetvédelmi szabályainak ismerete.

3.1.9. Kezelőszolgálat

A rendszeresített egyéni és kollektív védőeszközök, mentesítő berendezések vegyi-, sugárfelderítő harcjárművek kezelése, típushibáik és alegység szintű technikai kiszolgálásuk.

3.1.10. Tűzoltó szakharcászat

A tűzoltó alegységek alkalmazási elvei, emberek, tárgyak mentésének módjai.

A különböző jellegű tüzek oltásának módjai.

A tűzoltó alegységek kiképzésének rendje, módszerei.

3.1.11. Tűzoltó szaktechnikai eszközök kezelése

A tűzoltó szaktechnikai eszközök rendeltetése, fő részei, működése, technikai kiszolgálása, az oltóanyagok, a használatukkal kapcsolatos elvek.

3.1.12. Megelőző tűzvédelmi ismeretek

Az MH tűzvédelmét szabályozó előírások, szolgálati könyvek és segédletek.

Az általános megelőző tűzvédelmi szabályok, magatartási előírások.

A tűzvédelmi hatósági jogkör gyakorlása, hatáskör, illetékesség.

A tűzvizsgálat rendje.

3.1.13. Kémia

Általános és szervetlen kémiai alapismeretek.

Szerves kémiai alapismeretek.

Mérgező anyagok kémiája és biológiai hatása.

Gyújtó- és robbanóanyagok kémiája, tűzoltó anyagok.

Egyéni védeőeszközök anyagai, alkalmazásuk.

Mentesítés, környezetvédelem.

3.1.14. Elektronika

Az elektromos áram alaptörvényei.

Az elektromos áram munkája és hőhatása.

Váltazó áram.

3.1.15. Vegyipari műveletek és gépek

Áramlástan alapjai.

Hőtani műveletek.

Alapvető vegyipari műveletek és gépek.

3.2. Követelmények

A tűzoltó parancsnoki képzés eredményeként a hatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség;

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek vegyivédelmi, műszaki kiképzését, a beosztással járó harcirányítási, harcbiztosítási (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását;

- a REH alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- a környezetvédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- az egyéni fegyverük kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök alkalmazásában.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szemben támasztott követelmények

A beosztásának megfelelő mértékben ismerje:

- az MH tűzvédelmét szabályozó előírásokat, szolgálati könyveket és segédleteket;

- az általános megelőző tűzvédelmi szabályokat, magatartási előírásokat;

- a tűzvédelmi szakhatósági eljárás és a tűzvizsgálat rendjét;

- a tűzoltó szaktechnikai eszközöket, oltóanyagokat, használatukkal kapcsolatos elveket;

- a tűzoltó alegységek alkalmazási elveit, emberek, tárgyak mentésének módjait;

- a különböző jellegű tüzek oltásának módjait;

- a tűzoltó alegységek kiképzésének rendjét, módszereit;

- a beosztás átvételének szabályait.

Legyen képes:

- a beosztásával járó hatósági feladatok ellátására;

- tűzoltó alegységparancsnoki beosztás ellátására;

- a tűzoltó szaktechnikai eszközök kezelésére, oktatására, alegység szintű javítására, alkalmazására, üzemben tartására;

- az oltásvezető feladatainak ellátására, a kialakult helyzetben a helyes döntés meghozatalára;

- vezetni alárendeltjei kiképzését;

- beosztásának szabályzat szerinti átvételére és ellátására;

- tervezni, szervezni és irányítani beosztottjai szabályzat szerinti életrendjét (szolgálati tevékenység, kiképzés, ellátás, napirend);

- az alapfokú tűzvédelmi vizsga sikeres letételére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

Tűzoltó szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga,

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a megelőző tűzvédelmi ismeretek, tűzoltó szaktechnikai eszközök kezelése, tűzoltó szakharcászat egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint a tűzoltó szaktechnikai eszközök kezelése témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- megelőző tűzvédelmi ismeretek;

- tűzoltó szaktechnikai eszközök kezelése;

- tűzoltó szakharcászat.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképzéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség vegyivédelmi főnöke.

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 16. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 13

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (ügykezelő ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[19]

Az ügykezelő végzi a szervezetnél készülő, valamint az oda érkező titokvédelmi szempontok alapján minősített és minősítés nélküli iratok átvételét, nyilvántartásba vételét. Az irat bemutatását a vezetőnek és a vezető által kijelölt ügyintézőnek történő kiadását. Az ügy rendezése után az elrendelt formában történő irattárkezelést.

Az ellenőrzés rendszerében folyamatosan végzi a szervezet ügyintézői állománya, valamint a neki beosztott szakállomány ellenőrzését.

Elemzi és értékeli a szervezet ügyviteli és irat-titokvédelmi helyzetét és a szükséges tennivalókra javaslatot tesz. Biztosítja a harctevékenységekkel kapcsolatos ügyviteli feladatok végrehajtását.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozások gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének a katona történelmi és jelenkori szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemleges volta lényegének értelmezése.

A hivatásos tiszthelyettes magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése, követelményeinek tudatos vállalása.

A hadsereg szociális jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a korszerű harc eredményes megvívására, a szolgálattal járó fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, akadálypálya, úszás, közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, bemutatása, oktatása, az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai kiképzés

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség következményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr-, és ügyeleti szolgálat ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai.

Az alaki fogások és mozdulatok szabályos végrehajtása, bemutatása.

Gépjármű-parancsnoki és gépjármű-igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalma, célja, főbb jellemzői, fajtáinak ismerete, összfegyvernemi raj vezetése.

Terep-, és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A fegyvernemi és szakcsapatokra vonatkozó alapvető ismeretek.

A környezetvédelem követelményei.

Az egyéni fegyverek ismerete, készségszintű használata, lőelméleti alapismeretek.

Nemzetbiztonsági, személyügyi, jogi, munkavédelmi és mozgósítási, hadkiegészítési ismeretek.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

"B" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Szakmai ismeretek

Általános és irat-titokvédelem:

Oktatandó témák:

- a titokvédelemre hatályos rendelkezések;

- a titokvédelem szakterületei;

- titokfajták, a titokkörök és használata,

- a minősítésre jogosultak, a minősítési eljárás, a minősített adat megismerése, a jogosultak nyilvántartásának vezetése,

- a minősített adat védelme,

- a bekövetkezett titoksértések kivizsgálása, minősített irat elvesztésekor követendő eljárás.

Ügyviteli alapismeretek:

Oktatandó témák:

- iratkészítés személyi és tárgyi feltételei;

- az iratkészítés folyamata;

- az irat alaki kellékei;

- másolás, sokszorosítás, kivonat készítése;

- a nyilvántartás rendszere, számképzés;

- az érkeztetés, nyilvántartás, kiadás, visszavétel, elküldés, kivezetés fogalma és gyakorlata;

- az irattárkezelés elrendelésének módja és tartalma;

- szakiratkezelés;

- az irattárkezelt iratok elszámolási okmányai, azok vezetése;

- az irattárkezelés bizonylatolási folyamata;

- iratleadás a levéltárba, az irattárba.

Szakharcászat:

Oktatandó témák:

- a törzsek rendeltetése, általános feladatai;

- vezetési pontok, az ügyviteli szerv helye, szerepe a vezetési ponton;

- a háborús áttérés ügyviteli biztosításának, megszervezése, az ügyviteli szerv harckészültségi munkaokmányai;

- az iratfelszámoló bizottság és tevékenysége;

- a harci okmányok fajtái, nyilvántartásának és irattározásának rendje;

- a békében nem élő katonai szervek ügyvitele;

- a gyakorlatok ügyvitelének megszervezése;

- iratkészítés és nyilvántartás gyakorlaton;

- a gyakorlatok ügyvitelének felszámolása.

Összevont gyakorlat:

Oktatandó témák:

Az oktató által kidolgozott "munkafüzet és feladatlap a gyakorló csapatszolgálat végrehajtására" megnevezésű okmány alapján kell a gyakorló csapatszolgálat feladatait meghatározni a hallgató számára.

Az okmány az elméleti és tárgyi ismeretek logikai sorrendje alapján kérje számon a kijelölt szervezetnél végzett munkát.

Vezetési alapismeretek:

Oktatandó témák:

- az ügyvitel munkaokmányai;

- az ügyviteli ellenőrzés rendszere, gyakorlata és okmányolásának rendje;

- a számítógép helye és szerepe a csapatvezetés rendszerében;

- a számítógép alkalmazása nyilvántartási feladatokra;

- a rendszeresített ügyviteli nyilvántartó program kezelése;

- kommunikáció fogalma, kommunikációs folyamatok;

- verbális és nonverbális kommunikáció;

- az ügyviteli szerv mint kommunikációs központ.

3.2. Követelmények

A hallgató a képzési idő végére sajátítsa el azokat az ismereteket és eljárási módokat, amelyek alapján képes az adott szervezet írásos vezetésének technikai részét végrehajtani. Ismerje meg és tudja alkalmazni a titokvédelmi rendelkezéseket, az iratkezelésre vonatkozó szabályokat, legyen képes azok alkalmazására, azokból alkalmazói ismeretek oktatására, a mások általi alkalmazási ellenőrzésére.

Eredményes vizsgák letétele, az első beosztásra felkészítő tanfolyam elvégzése után az ügykezelő tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szakmai tudása, pedagógiai ismeretei, módszerei, a hivatáshoz való kötődése alapján feleljen meg a hivatásos katonával szemben támasztott társadalmi igényeknek, a tervezett első beosztásban való munkavégzés követelményeinek.

3.2.1. Az ügykezelő tiszthelyettessel szemben támasztott általános követelmények

Emberi tulajdonságok:

- kiegyensúlyozott életvitel;

- szilárd jellem, megbízhatóság, erkölcsi tartás, szerénység, igazságosság, becsületesség;

- határozottság, erőszaktól mentes fellépés, kulturáltság, jólápoltság;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és másokkal szemben;

- jó kommunikációs készség, logikus gondolkodás, közérthetőség, kifejezőképesség;

- jó kondíció, képesség a beosztással járó fizikai és pszichikai megterhelések elviselésére.

Ismerje:

- az összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyverek kezelését;

- az összfegyvernemi raj vezetésének kérdéseit.

Legyen jártas:

- az egyéni lőfegyverek kezelésében;

- az előírt lőgyakorlatok végrehajtásában.

3.2.2. Az ügykezelő tiszthelyettessel szemben támasztott szakmai követelmények

A beosztásának megfelelő mértékben ismerje:

- a titokvédelem és az irat-titokvédelem törvényi szintű előírásait, valamint a (HM) MH-ban kiadott szakterületére vonatkozó rendeletek, szabályzatok, rendelkezések előírásait;

- az ügyviteli szerv helyét, szerepét a katonai szervezeten belül;

- a nyilvántartások számképzési rendszerét, egymásra épülését;

- az iratok készítésének, minősítésének, kiadványozásának szabályait;

- az iratok nyilvántartásba vételének szabályait;

- az iratok kiadása, visszavételére vonatkozó szabályokat;

- az iratok továbbítási szabályait;

- az irattározás (levéltárba adás) feladatait;

- az ellenőrzés rendszerét, végrehajtásának módjait, módszereit;

- a katonai szervezet háborús működésének ügyviteli biztosítását;

- a számítógép kezelését.

Legyen képes:

- a feladatköréhez tartozó feladatok tervezésére, szervezésére, a szakterület szabályozói érvényesülésének vizsgálatára, a szabályok oktatására;

- a titokvédelmi rendelkezések előírásainak, betartására, betartatására;

- a katonai szervezet írásos vezetése folyamatos biztosítására, az ügyviteli szerv tevékenységének tervezésére, szervezésére;

- a szakiratkezelői tevékenység megszervezésére és irányítására;

- a nyilvántartások szabályos vezetésére;

- az iratkészítési szabályok betartatására;

- a gyors és szakszerű irattovábbítás és szállítás megszervezésére;

- az érkezett küldemények bontás előtti és utáni csoportosítására, a bemutatást követő nyilvántartásba vételre;

- a levéltári törvény és a végrehajtására kiadott rendelkezése alapján irattárkezelésre és levéltárba adásra;

- ellenőrző tevékenysége tervezésére, szervezésére;

- a tételes iratellenőrzés megszervezésére, a végrehajtás szakmai támogatására;

- gyakorlatok szervezési intézkedése titokvédelmi, ügyviteli szakterületre vonatkozó részének összeállítására;

- a katonai szervezet háborús ügyviteli rendre történő áttérésének előkészítésére és végrehajtására;

- a számítógépes ügyviteli nyilvántartó programok kezelésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

Ügykezelő szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell tenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető ismeretek a szint megjelölésével

A vizsgán a feladatcsoportok és feladatok megoldása a szakmai követelményekben meghatározott szinten kérhetők számon.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az általános katonai ismeretek, valamint az általános és irat-titokvédelem, ügykezelői alapismeretek tantárgyak témaköreiből összeállított feladatok komplex felmérése.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsga az általános katonai ismeretek alaki kiképzés, az összfegyvernemi harcászat, valamint egy meghatározott ügykezelői alapismeret témakörből választott feladat végrehajtásából áll.

A vizsga időtartama: 180+120 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a következő tantárgyakból kell tételhúzás után vizsgázni:

- általános katonai ismeretek;

- ügykezelői alapismeretek;

- általános és irat-titokvédelem.

A szakvizsga kérdéseit tantárgyanként 5-10 percben kell megválaszolni.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató alapján kell értékelni.

A gyakorlati vizsga eredményét a feladatkörök adott érdemjegyek átlaga adja.

Szóbeli vizsgán a teljesítményt tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

Szakmai elmélet osztályzatot szóbeli és írásbeli vizsgák eredménye alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai képzés speciális ismereteken alapul, ezért a vizsgák alól felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkör gyakorlója az MH titokvédelmi osztályvezető.

* * *

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 17. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 05

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (üzemanyag-ellátó ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[20]

A hallgatók a képzés eredményeként sajátítsák el mindazon ismerteket, amelyek alapján képesek beosztottaik katonai és szakmai tevékenységét tervezni, szervezni, irányítani és ellenőrizni.

Megalapozott tudásuk birtokában képesek az üzemanyag szolgálat különféle beosztásaiban a szakanyagok és szaktechnikai eszközök kezelésére, alkalmazására, tárolására, karbantartására, a raktárgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátására, a szakanyagok és szaktechnikai eszközök szakszerű szállítására, a szakanyagok minőségvizsgálatának előírások szerinti végrehajtására.

A munkakör ellátása során végzik az üzemanyagraktár magasabb készenléti fokozatba helyezéssel és mozgósítással kapcsolatos feladatainak előkészítését, megszervezését és végrehajtását.

Végzik az üzemanyag fogyasztó gépek ellátásához szükséges szakanyagok és eszközök biztosítását, valamint a szakanyagok rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzését. Végzik a raktári nyilvántartás előírások szerinti vezetését, az anyagkiadásokkal és bevételezésekkel kapcsolatos feladatok megszervezését és végrehajtását.

Végzik az okmányok és bizonylatok szakszerű vezetését. Végzik az üzemanyagraktár tűz-, baleset-, munka- és környezetvédelmével összefüggő feladatokat.

Végzik a beosztottak szakmai oktatásának tervezését, szervezését és végrehajtását.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszköze.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek, szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Szakharcászat

Az anyagi-technikai biztosítás alapfogalmai, megszervezése.

Az üzemanyag-ellátás fogalma, helye, szerepe az ÁTB rendszerében.

Az MH üzemanyag-szolgálat háborús szervezeti tagozódása.

A gl. (hk.) z. harc és harccal kapcsolatos tevékenység anyagi-technikai biztosítása.

A magasabb készültségi fokozatok tartalma, a mozgósítás fogalma, végrehajtása, a nemzetgazdaságból bevonuló gépjárművek üzemanyag-ellátása.

Az üzemanyagok és üzemanyag-technikai eszközök harc alatti tárolásának elvei, szabályai.

Az üzemanyagok málházása és szállítása harcban.

A harc és harccal kapcsolatos tevékenységek üzemanyag-ellátásának megtervezése, megszervezése és végrehajtása, a hajtó-, kenő- és karbantartó anyagkészletek utánpótlásának rendje, forrásai.

Az üzemanyagraktárak elhelyezése, telepítése és működésének rendje harcban.

Az üzemanyagok és üzemanyagtechnikai eszközök háborús nyilvántartásának rendje.

3.1.7. Anyagismeret, tárolás, raktározás

A szénhidrogének jellemzése.

A kőolaj és földgáz jellemzése, feldolgozásuk.

Az ásványolaj termékek környezetszennyező hatása és csökkentésének módszerei.

A motorhajtó benzinek, gázolajok, repülőpetróleumok, kenőolajok, kenőzsírok, karbantartó-, konzerváló és vegyi anyagok fajtái, jellemzése és alkalmazási területei.

Az üzemanyagok mintavétele.

Az üzemanyagok minőségvizsgálatát, a laboratóriumi eszközök és berendezések használatának szabályai.

Üzemanyagtároló, -szállító és -kiszolgáló eszközök típusismerete és üzemeltetése.

Az üzemanyag-töltőállomás felépítése és üzemeltetése.

A repülőtéri üzemanyag-kiszolgálás eszközei.

Az üzemanyag-technikai eszközök karbantartása.

A tárolás alapfogalmai.

Az üzemanyagraktárak típusai.

Az üzemanyagok tárolásának szabályai, tárolás alatti műveletek.

Veszélyes hulladékok tárolása.

A tárolás tűz-, baleset-, munka és környezetvédelmi előírásai.

3.1.8. Ellátás, gazdálkodás

Az MH szárazföldi és légvédelmi csapatai üzemanyag-szolgálatainak szervezeti felépítése, feladatai.

Az üzemanyagraktár-vezető, a raktárkezelők és a töltőgépkocsivezetők feladatai, kötelmei.

Az üzemanyag-gazdálkodás fogalma, módszerei, szervezeti keretei.

Az üzemanyagokkal és üzemanyag-technikai eszközökkel történő ellátás szabályozása, ellátási utaltsági rend kialakítása.

Normák normakülönbözeti szorzók és alkalmazásuk.

Az üzemanyag szolgálat készletei, a készletek képzése, fenntartása, a készletgazdálkodás rendje.

A készletek beszerzése, vételezés, bevételezési okmányok.

Az üzemanyagraktár és töltőállomás napi munkájának szervezése és irányítása.

Az üzemanyagraktáraknál vezetendő okmányok és kitöltésük rendje az anyagkiadások okmányolása.

A gép- és harcjárművek, munkagépek üzemanyaggal való feltöltésének szabályozása, végrehajtása, az üzemanyagfelhasználás okmányai.

A repülőtéri üzemanyagfeltöltések megszervezése és végrehajtása, a feltöltések okmányolása.

Gyakorlatok, különleges helyzetekből adódó feladatok üzemanyagellátása, üzemanyagellátás vezénylések alkalmával.

A katonai szervezetek egymás közötti anyag átadás-átvételének rendje.

A takarékos üzemanyagfelhasználás jelentősége, szabályai, az üzemanyagveszteségek fajtái, csökkentésük lehetőségei, a veszteségek elszámolásának szabályai.

Az üzemanyagszolgálat ellenőrzési feladatai, a leltározás végrehajtásának rendje.

Az üzemanyagok és üzemanyagtechnikai eszközök selejtezése, a selejtezés szabályai.

A hadtápkiképzés rendszere, az üzemanyag-szolgálathoz beosztottak szakkiképzése, a kiképzés okmányai, a kiképzés foglalkozási levezetése.

Az üzemanyagszolgálat különböző beosztásainak átadás-átvétele, az átadás-átvétel jegyzőkönyve és okmányai.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudás, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség.

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek vegyivédelmi, műszaki kiképzését, a beosztással járó harcirányítási, harcbiztosítási (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását,

- a REH alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- a környezetvédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- az egyéni fegyverük kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök alkalmazásában.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szembeni követelmények

- a harc anyagi-technikai biztosításának alapelveit és rendszerét;

- az üzemanyagellátás részletes folyamatát;

- a csapat üzemanyag-gazdálkodás feladatait és a szükséges számvetések, okmányok kidolgozásának rendjét;

- az ágazatán rendszeresített szaktechnikai eszközök szerkezeti felépítését, működését, üzemeltetésének szabályait, illetve a vonatkozó biztonságtechnikai és balesetelhárítási előírásokat;

- az ellátó és kiszolgáló alegységek szervezeti felépítését, feladatait;

- a szakterület működését szabályozó előírásokat.

Legyen képes:

- rövid beilleszkedést követően a beosztásából fakadó feladatok maradéktalan ellátására;

- hatáskörének szakszerű gyakorlására;

- az üzemanyagok szállításával, tárolásával, nyilvántartásával, minőség megóvásával, valamint az üzemanyag-technikai eszközök üzemeltetésével kapcsolatos feladatok szervezésére és végrehajtásának irányítására;

- beosztottjai katonai szakmai felkészítésére, továbbképzésére és tevékenységük tervezésére, szervezésére és irányítására;

- gyakorlati úton vagy tanfolyami továbbképzés keretében felkészülni magasabb beosztás ellátására;

- katonai-szakmai ismereteinek önművelés útján történő továbbfejlesztésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

Az üzemanyagellátó szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint az anyagismeret, tárolás, raktározás, ellátás, gazdálkodás, szakharcászat egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint az anyagismeret, tárolás, raktározás, ellátás, gazdálkodás, szakharcászat témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- pedagógiai alapismeretek;

- általános katonai ismeretek;

- anyagismeret, tárolás, raktározás;

- ellátás, gazdálkodás;

- szakharcászat.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség üzemanyag szolgálatfőnöke.

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 18. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 06

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (vegyivédelmi parancsnoki ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[21]

A hallgatók a képzés eredményeként elsajátítják mindazon ismereteket készség és jártasság szinten, amelyek alapján képesek beosztottaik katonai és szakmai tevékenységét tervezni, szervezni, irányítani és ellenőrizni.

Megalapozott tudásuk birtokában képesek a vegyivédelmi szolgálat különféle beosztásaiban a nagy értékű vegyivédelmi technikai eszközök és azok rendszereinek üzemeltetésére, üzemben tartására, továbbá az ezzel kapcsolatos kiképzési feladatok végrehajtására, illetve az alegység szintű anyagi-technikai biztosítás feladatainak teljesítésére.

A munkakör gyakorlása során végzik az alegységük általános katonai és szakmai kiképzését, a kezelésükben lévő technikai eszközök, gép- és harcjárművek üzemeltetését, üzemben tartását, illetve az alegység szintű technikai biztosítási feladatok teljesítését.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszköze.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek, szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Szakharcászat

A vegyivédelmi biztosítás helye, szerepe a mindenoldalú biztosítás rendszerében. A fogalom, cél, területek, részfolyamatok ismerete.

A harckészültség rendszere, fokozatai, feladatai, a szakalegységek tevékenységének sajátosságai.

Alegységek harcának és harccal kapcsolatos tevékenységei vegyivédelmi biztosítási feladatainak ismerete.

Fentiekre alapozva jártasság szinten tevékenykedés vegyivédelmi (vegyi-, sugárfelderítő, mentesítő, lángszórós, ködösítő) raj- és szakaszparancsnoki beosztásban.

3.1.7. Szaktechnikai anyagismeret

A kémia és anyagismeret, vegyipari műveletek és gépek általános ismeretekre alapozva a rendszeresített egyéni és kollektív védőeszközök, mentesítő berendezések, vegyi, sugárfelderítő harcjárművek, lángszórók, ködösítő anyagok és eszközök, javító felszerelések, rendeltetésének, szerkezeti felépítésének, főbb műszaki-technikai adatainak, részegységei működésének, használatuk előírásainak, balesetvédelmi és környezetvédelmi szabályainak ismerete.

3.1.8. Vegyivédelmi műszerismeret

A kémia és anyagismeret, elektronika általános ismeretekre alapozva a rendszeresített akkumulátorok és töltőkészülékek, atomrobbanás bemérő, vegyi, sugárfelderítő és időjárásjelző műszerek rendeltetésének, szerkezeti felépítésének, főbb műszaki-technikai adatainak, részegységei működésének, használatuk előírásainak, balesetvédelmi és környezetvédelmi szabályainak ismerete.

3.1.9. Kezelőszolgálat

A rendszeresített egyéni és kollektív védőeszközök, mentesítő berendezések, vegyi, sugárfelderítő harcjárművek, lángszórók, ködösítő anyagok és eszközök, akkumulátorok és töltőkészülékek, atomrobbanás bemérő, vegyi, sugárfelderítő és időjárásjelző műszerek kezelése, típushibáik és alegység szintű technikai kiszolgálásuk.

3.2. Követelmények

A vegyivédelmi parancsnoki képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitása, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján feleljen meg a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi igényeknek, legyen képes a tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség.

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek vegyivédelmi, műszaki kiképzését, a beosztással járó harcirányítási, harcbiztosítási (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását;

- a REH alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- a környezetvédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- az egyéni fegyverük kezelésében,

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök alkalmazásában.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szemben támasztott követelmények

A beosztásának megfelelő mértékben ismerje:

- a harc alapelveit és minden oldalú biztosításának rendszerét;

- a vegyivédelmi biztosítás részletes folyamatát;

- az alegységek eszközeinek alkalmazására, személyi állományának felkészítésére irányuló kérdéseket;

- a szakterületének működését szabályozó előírásokat.

Legyen képes:

- rövid beilleszkedést követően a beosztásából fakadó feladatok maradéktalan ellátására;

- hatáskörének szakszerű gyakorlására;

- a technikai eszközök alegység szintű technikai kiszolgálás szervezésére és végrehajtásának irányítására;

- beosztottjai katonai-szakmai felkészítésére, továbbképzésére és tevékenységük tervezésére, szervezésére, irányítására;

- gyakorlati úton vagy tanfolyami továbbképzés keretében felkészülni magasabb beosztás ellátására;

- katonai-szakmai ismereteinek önművelés útján történő továbbfejlesztésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

Vegyivédelmi szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a szaktechnikai anyagismeret, vegyivédelmi műszerismeret és szakharcászat egészét átfogó komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászati, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint a kezelőszolgálat témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- szaktechnikai anyagismeret;

- vegyivédelmi műszerismeret;

- szakharcászat.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség vegyivédelmi főnöke.

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 19. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 07

1.2. Szakképesítés megnevezése: honvéd tiszthelyettes (vegyivédelmi technikai ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[22]

A hallgatók a képzés eredményeként elsajátítják mindazon ismereteket készség és jártasság szinten, amelyek alapján képesek beosztottaik katonai és szakmai tevékenységét tervezni, szervezni, irányítani és ellenőrizni.

Megalapozott tudásuk birtokában képesek a vegyivédelmi technikai szolgálat különféle beosztásaiban a nagy értékű vegyivédelmi technikai eszközök és azok rendszereinek üzemeltetésére, üzemben tartására, továbbá az ezzel kapcsolatos kiképzési feladatok végrehajtására, illetve az alegység szintű anyagi-technikai biztosítás feladatainak teljesítésére.

A munkakör gyakorlása során végzik a technikai eszközök fődarabjainak és részegységeinek karbantartását, ellenőrzését. Az egyes részegységek hibának behatárolását és szükség szerinti javítását. A fenti munkákhoz kapcsolódó műszeres beállításokat, bizonylatok kiállítását.

Végzik a vegyivédelmi anyagok előírás szerinti tárolását, megóvását, az alegységek és javítószervek részére az anyagok kiadását, okmányolását.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszköze.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek, szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Szakharcászat

A vegyivédelmi biztosítás helye, szerepe a mindenoldalú biztosítás rendszerében, a fogalom, cél, területek, részfolyamatok ismerete.

A harckészültség rendszere, fokozatai, feladatai, a szakalegységek tevékenységének sajátosságai.

Alegységek harcának és harccal kapcsolatos tevékenységei vegyivédelmi biztosítási feladatainak ismerete.

Az anyagi-technikai biztosítás alapjai, a vegyivédelmi anyagi-technikai biztosítás feladatai, az eszközök ellenőrzése, hibafelvétele, a hibák javítása.

Fentiekre alapozva jártasság szinten tevékenykedés vegyivédelmi technikus (vegyivédelmi javítóműhely parancsnok, mechanikus, műszerész raktárvezető) beosztásban.

3.1.7. Szaktechnikai anyagismeret

A kémia és anyagismeret, vegyipari műveletek és gépek általános ismeretekre alapozva megismerni a rendszeresített egyéni és kollektív védőeszközök, mentesítő berendezések, vegyi, sugárfelderítő harcjárművek, lángszórók, ködösítő anyagok és eszközök, javító felszerelések rendeltetését, szerkezeti felépítését, főbb műszaki-technikai adatait, részegységei működését, használatuk előírásait, balesetvédelmi és környezetvédelmi szabályait.

3.1.8. Vegyivédelmi műszerismeret

A kémia és anyagismeret, elektronika általános ismeretekre alapozva megismerni a rendszeresített akkumulátorok és töltőkészülékek, atomrobbanás bemérő, vegyi, sugárfelderítő és időjárásjelző műszerek rendeltetését, szerkezeti felépítését, főbb műszaki-technikai adatait, részegységei működését, használatuk előírásait, balesetvédelmi és környezetvédelmi szabályait.

3.1.9. Gyakorlati szakkiképzés

A rendszeresített egyéni és kollektív védőeszközök, mentesítő berendezések, vegyi, sugárfelderítő harcjárművek, lángszórók, ködösítő anyagok és eszközök, akkumulátorok és töltőkészülékek, atomrobbanás bemérő, vegyi, sugárfelderítő és időjárásjelző műszerek részegységeinek rendeltetése, kezelése, típushibáik és technikai kiszolgálásuk feladatainak ismerete.

Az eszközök fődarabjainak, részegységeinek ellenőrzése, hibafeltárás, javítás.

3.2. Követelmények

A vegyivédelmi parancsnoki képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség.

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek vegyivédelmi, műszaki kiképzését, a beosztással járó harcirányítási, harcbiztosítási (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását;

- a REH alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- a környezetvédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- az egyéni fegyverük kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök kezelésében.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szembeni követelmények

A beosztásának megfelelő mértékben ismerje:

- a harc alapelveit és minden oldalú biztosításának rendszerét;

- a vegyivédelmi biztosítás és anyagi-technikai biztosítás részletes folyamatát;

- a nagy értékű vegyvédelmi technikai eszközök felépítését, működését és működtetésének szabályait. Az eszközök kiszolgálását, javítását, kezelését és az ehhez kapcsolódó feladatokat, azok tervezését, szervezését, végrehajtását;

- a várható beosztásának megfelelően az "M" és magasabb készenlét vegyivédelmi anyagi-technikai biztosítási feladatait;

- a rendszeresített vegyivédelmi anyagi-technikai eszközök tárolásának, karbantartásának szabályait,

- a vegyivédelmi alegységek szervezeti felépítését;

- a megelőző tűzvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket, foganatosítandó rendszabályokat,

- a szakterületének működését szabályozó előírásokat.

Legyen képes:

- vezetni alárendeltjei kiképzését;

- "M" és magasabb készenlét feladatait tervezni, szervezni, irányítani;

- a rendszeresített vegyivédelmi technikai eszközöket javítani, karbantartani, illetve a karbantartást irányítani;

- hatáskörét és jogkörét szabályosan és felelősségteljesen gyakorolni;

- munkaterületén a megelőző tűzvédelmi rendszabályokat betartani, és alárendeltjeivel betartatni;

- beosztásának szabályzat szerinti átvételére és ellátására;

- tervezni, szervezni és irányítani beosztottjai szabályzat szerinti életrendjét (szolgálati tevékenység, kiképzés, ellátás, napirend stb.);

- gyakorlati úton vagy tanfolyami továbbképzés keretében felkészülni magasabb beosztás ellátására;

- katonai-szakmai ismereteinek önművelés útján történő továbbfejlesztésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

Vegyivédelmi szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a szaktechnikai anyagismeret, vegyivédelmi műszerismeret és technikai gyakorlati szakkiképzés egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismertek témaköreiből, valamint technikai gyakorlati szakkiképzés témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- szaktechnikai anyagismeret;

- vegyivédelmi műszerismeret,

- technikai gyakorlati szakkiképzés.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképzéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség vegyivédelmi főnöke.

* * *

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 05

1.2. Szakképesítés megnevezése: katonai gépjárműszerelő

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A hallgatók a képzés eredményeként sajátítsák el mindazon ismereteket és tegyenek szert olyan jártasságokra, készségekre, amelyek alapján képesek beosztottaik katonai és szakmai tevékenységét irányítani, szervezni és ellenőrizni.

Megalapozott tudásuk birtokában képesek a páncélos- és gépjárműtechnikai szolgálat különféle beosztásaiban a gépjárműtechnikai eszközök és azok rendszereinek üzemeltetésére, üzemben tartására, továbbá az ezzel kapcsolatos kiképzési feladatok végrehajtására, illetve az alegységszintű anyagi-technikai biztosítás feladatainak végzésére.

A munkakör gyakorlása során végzik a gépjárművek valamennyi fődarabjának és szerelvényének karbantartását, ellenőrzését, az egyes szerelési egységek, berendezések hibáinak behatárolását, a fődarabok, részegységek ki-, beszerelését, azok - kiszerelt állapotban az üzemelés közben történő - szükség szerinti javítását.

Továbbá végzik a fenti munkákhoz kapcsolódó műszerek beállításait, a jegyzőkönyvek, bizonylatok kiállítását, a mért adatok értékelését.

Végzik a villamos berendezések hibabehatárolását, le-, felszerelését, javítását.

Végzik a katonai szervezet páncélos és gépjárműtechnikai fenntartási anyagi készletének előírás szerinti tárolását, megóvását, az alegységek és a javítószervek részére a fenntartási anyagok kiadását, okmányolását.

A gép- és harcjárművezetői beosztásoknál további feltétel az adott járműre előírt osztálybasoroló vizsga.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai. A hallgatók legyenek képesek az alegység tevékenységének szakszerű irányítására, a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására, a szabályzat szerinti élet vezetésére, irányítására.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, a terep katonai felhasználásának, terepen való tájékozódás műveleteinek elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszközei.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, a saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek, szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazására való képesség megszerzése.

Az alegység szolgálatvezető helye, szerepe, feladata az alegység életében.

Az alapvető műszaki feladatok ismerete, a rádióelektronikai harc és a légvédelem alapfogalmai.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásai a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem és balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Szakharcászat

A páncélos és gépjárműtechnikai biztosítás helye, szerepe a mindenoldalú biztosítás rendszerében. A fogalom, cél, területek, részfolyamatok ismerete.

A harckészültség rendszere, fokozatai, feladatai, a szakalegységek tevékenységének sajátosságai.

Alegységek harcának és harccal kapcsolatos tevékenységei, technikai biztosítási feladatainak ismerete.

Fentiekre alapozva jártasság szinten tevékenykedés javítóraj- és szakaszparancsnoki beosztásban.

3.1.7. Technikai ismeretek

A hallgatók általános szerkezettani tudására alapozva megismerni a rendszeresített gépjárműtechnikai eszközök rendeltetését, szerkezeti felépítését, főbb műszaki-technikai adatait, típussajátosságait, részegységeinek működését és üzemeltetésének szabályait.

A rendszeresített híradó eszközök, légellátó-hidraulikus berendezések, figyelő- és irányzó műszerek, áramforrás aggregátorok szerkezeti felépítése és működése, kezelése, technikai kiszolgálása, javítása, megismerése.

A fegyver-, anyagismeret elsajátításával legyenek képesek végrehajtani géppuska előkészítő lőgyakorlatokat.

3.1.8. Szakmai szabályismeret

Az anyagi-technikai szolgálat felépítése, feladatai.

A gépjárműtechnikai eszközök, anyagok minősítésével, fenntartásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatok elsajátítása.

A telephely elemei, őrzése, belrendje, rendszeresített okmányai, mozgásrend, szolgálatok feladatainak ismerete.

A csapatszintű anyaggazdálkodás, mozgás rendje, okmányainak vezetése.

A szakképzés rendszerének ismerete.

A gépjárműtechnikai eszközök üzemeltetésével, technikai kiszolgálásával, javításával, tárolásával kapcsolatos elvek, szabályozók, okmányok és kitöltésük, normák, munkavédelmi és balesetelhárítási szabályok ismerete, alkalmazása.

3.1.9. Üzemben tartás

Az MH fenntartási rendszerében alkalmazott üzem-, kenő-, tisztító-, konzerváló- és korrózióvédő anyagok, szerszámok, kisgépi eszközök, diagnosztikai műszerek mobil eszközök ismerete, használata.

A benzin- és dízelüzemű gépjárműmotorok javításának, beszabályozásának szakszerű végrehajtása.

A gépjárművek fődarabjai, részegységei hibafelvételezése, javítása, beszabályozása, jártasság szintű elsajátítása.

Javítás és technikai kiszolgálási műveletek végrehajtása javítómühelyben és tábori viszonyok között.

3.2. Követelmények

A katonai gépjárműszerelő-képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudás, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség.

Ismerjék:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek vegyivédelmi, műszaki kiképzését, a beosztással járó harcirányítási, harcbiztosítási (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását;

- a REH alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- a környezetvédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- az egyéni fegyverük kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök kezelésében.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szembeni követelmények

A beosztásának megfelelő mértékben ismerje:

- a harc anyagi-technikai biztosításának alapelveit és rendszerét;

- a páncélos- és gépjárműtechnikai biztosítás részletes folyamatát;

- az anyagellátás rendszerét;

- a csapatgazdálkodás feladatait és a szükséges számvetések, okmányok kidolgozásának rendjét;

- az ágazatán rendszeresített gépjárműtechnikai eszközök szerkezeti felépítését, működését, üzemeltetésének, üzemben tartásának szabályait, illetve a vonatkozó biztonságtechnikai és balesetelhárítási előírásokat;

- a javító alegységek szervezeti felépítését, azok biztosítási feladatainak szervezésére, irányítására vonatkozó elméleti és gyakorlati kérdéseket;

- az alegységek gépjárműtechnikai eszközeinek alkalmazására, személyi állományának felkészítésére irányuló kérdéseket;

- a szakterületének működését szabályozó előírásokat.

Legyen képes:

- rövid beilleszkedést követően a beosztásából fakadó feladatok maradéktalan ellátására;

- hatáskörének szakszerű gyakorlására;

- a gépjárműtechnikai eszközök fenntartását biztosító technológiai folyamatok szervezésére és végrehajtásának irányítására;

- az alegységszintű technikai biztosítás terveinek kidolgozására, okmányainak vezetésére, valamint a kapcsolódó feladatok megoldására;

- beosztottjai katonai szakmai felkészítésére, továbbképzésére és tevékenységük tervezésére, szervezésére és irányítására;

- gyakorlati úton vagy tanfolyami továbbképzés keretében felkészülni magasabb beosztás ellátására;

- katonai-szakmai ismereteinek önművelés útján történő továbbfejlesztésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

Katonai gépjárműszerelő szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga,

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a technikai ismeretet, a szakmai szabályismeretet és szakharcászat egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből valamint szakharcászat és üzemben tartás témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- technikai ismeretek;

- szakmai szabályismeret.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlat osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A katonai gépjárműszerelő szakképzéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség páncélos- és gépjárműtechnikai szolgálatfőnöke.

* * *

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 06

1.2. Szakképesítés megnevezése: katonai műszaki gépszerelő

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid jellemző leírása

A hallgatók a képzés eredményeként sajátítsák el mindazon ismereteket és tegyenek szert olyan jártasságokra, készségekre, amelyek alapján képesek beosztottaik katonai és szakmai tevékenységét irányítani, szervezni és ellenőrizni. Megalapozott tudásuk birtokában legyenek képesek a műszaki-technikai szolgálat különféle beosztásaiban a műszaki-technikai eszközök és azok rendszereinek üzemeltetésére, üzemben tartására, továbbá az ezzel kapcsolatos kiképzési feladatok végrehajtására, illetve az alegységszintű anyagi-technikai biztosítás feladatainak teljesítésére.

A munkakör gyakorlása során végzik a műszaki gépek fődarabjainak és tartozékainak karbantartását, ellenőrzését. Az egyes szerelési egységek, berendezések hibáinak behatárolását, a fődarabok, részegységek ki-, beszerelését, azok - kiszerelt állapotban és üzemelés közben történő - szükség szerinti javítását.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből adódó feladatok, kötelességek, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok.

Az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtása.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartására való képesség.

Általános terep- és térképismeret, terepen való tájékozódás műveleteinek betartására való képesség.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek, valamint ezek elleni védekezés módja, eszközei.

Az összfegyvernemi harc fogalma, célja, jellemzői, saját alegység helye, szerepe.

Az egyéni lőfegyverek szakszerű kezelése, alaplőgyakorlatok végrehajtása.

3.1.5. Szakmai ismeretek

Az elsajátított általános szerkezettani ismeretekre alapozva megismerni a rendszeresített műszaki gépek rendeltetését, főbb műszaki-technikai adatait, típussajátosságait, részegységeinek működését, beszabályozási műveleteit.

Az MH fenntartási rendszerében alkalmazott üzem-, kenő-, tisztító-, korrózióvédő anyagok, szerszámok, kisgépi eszközök, diagnosztikai műszerek ismerete, használata.

A műszaki gépek fődarabjai, részegységei hibafelvételezése, javítása, beszabályozása.

A műszaki gépek szerelésénél, technikai kiszolgálásánál betartandó munka- és környezetvédelmi feladatok megismerése.

A tűzvédelmi előírások elsajátítása és alkalmazása.

3.1.6. Üzemeltetés és fenntartás

A műszaki gépek igénybevételének előírásai, az üzemeltetés okmányai, alegységszintű vezetése.

A technikai kiszolgálás felépítése, alegységszintű feladatai, szervezése, irányítása.

A műszaki gépek javítási rendszere, javítási fokozatok tartalma.

Javítási és technikai kiszolgálási műveletek végrehajtása javítóműhelyben és tábori viszonyok között.

A műszaki gépek igénybevételi okmányai, azok vezetése.

A műszaki gépek tárolásának előírásai, ellenőrzés szabályai.

3.1.7. Katonai szakmai ismeretek

Az összfegyvernemi harc műszaki biztosításának alapjai.

Robbantás, műszaki zárás alapjainak elsajátítása, alegységnél rendszeresített eszközök alkalmazása.

Út-, hídépítés alegységszintű feladatai, gépi eszközök alkalmazási lehetőségei.

Átkelés alapjai, átkelő eszközök típusai, alkalmazási lehetőségei.

Erdősítés, álcázás alapjai, eszközei, a gépek alkalmazási lehetőségei, az alegység erődítési feladatai.

3.1.8. Szakharcászat

A műszaki alegységek rendeltetése, alkalmazási lehetőségei.

Az MH-ben rendszeresített meghatározó műszaki gépek (BAT-M, TMK-2, UDS, PZM-2, MTLBU, OPTSZ, CSM-40, bm. láncfűrész) alkalmazási lehetőségei, normái.

A műszaki gépek közúti és vasúti szállításának, előkészítésének és végrehajtásának feladatai.

A "Technikai Kiszolgáló Nap" alegységszintű végrehajtásának feladatai.

Az évszaki felkészítés előkészítése, végrehajtása, a műszaki gépek ellenőrzésének előírásai.

A műszaki gépek javítása tábori körülmények között.

3.2. Követelmények

A katonai műszaki gépszerelő képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudás, parancsnoki-vezetői kvalitásai, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség.

A hallgató ismerje:

- az összfegyvernemi harc alapjait, műszaki biztosítás általános feladatait;

- a kollektív fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek általános műszaki kiképzési rendjét, beosztással járó harcvezetői feladatok ellátását;

- a REH alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- a környezetvédelemmel és tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyenek jártasak:

- az egyéni fegyverük kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök kezelésében.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szembeni követelmények

A beosztásának megfelelő mértékben ismerje:

- a harc anyagi-technikai biztosításának alapelveit és rendszerét;

- a műszaki biztosítás feladatait, az alegység műszaki gépeinek alkalmazási lehetőségeit;

- a rendszeresített műszaki gépek szerkezeti felépítését, működési elvét, üzemeltetésének szabályait, illetve a vonatkozó biztonságtechnikai és balesetelhárítási előírásokat;

- az alegységszintű technikai kiszolgálási feladatok rendszerét, szervezésének és végrehajtásának előírásait;

- a műszaki gépek javításával kapcsolatos előírásokat, javításba utalás és átvétel szabályait;

- az alegység műszaki gépeinek alkalmazására, személyi állományának felkészítésére irányuló kérdéseket;

- a szakterületének működését szabályozó előírásokat.

Legyen képes:

- rövid beilleszkedést követően a beosztásából fakadó feladatok maradéktalan ellátására;

- hatáskörének szakszerű gyakorlására;

- a műszaki gépek fenntartását biztosító technológiai folyamatok szervezésére és irányítására;

- az alegységszintű technikai kiszolgálások tervezésére, megszervezésére, az igénybevételi okmányok vezetésére, valamint a kapcsolódó feladatok megoldására;

- beosztottjai katonai szakmai felkészítésére, továbbképzésére és tevékenységük tervezésére, szervezésére és irányítására;

- gyakorlati úton vagy tanfolyami továbbképzés keretében felkészülni magasabb beosztás ellátására;

- katonai-szakmai ismereteinek önművelés útján történő továbbfejlesztésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

Katonai műszaki gépszerelő szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek, a műszaki gép szerkezettan és a műszaki gépek üzemeltetése tantárgyak témaköreiből összeállított feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, valamint a szerelési gyakorlat és a műszaki gépek üzemeltetése tantárgy témaköreit tartalmazza.

A vizsga időtartam: 180+240 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek,

- műszaki gép szerkezettan,

- műszaki gépek üzemeltetése és fenntartása.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartam: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismeretket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A katonai műszaki gépszerelő szakképzéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség műszaki főnöke.

* * *

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 07

1.2. Szakképesítés megnevezése: katonazenész

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A Magyar Honvédség katonazenekarainál középfokú zeneművészeti végzettséggel rendelkező, fúvós és ütőhangszeres szakképesítésű, szilárd erkölcsű, hivatásukat szerető, korszerű általános és katonai műveltséggel, felkészültséggel rendelkező katonazenészi tevékenységet végző katonazenészek teljesítenek szolgálatot.

A katonazenészi hivatásból fakadó zenekari szolgálati feladatok végzése, a katonai hivatás követelményei szerinti életmód és életvitel, a zenészi hivatásból fakadó igényes szakmai felkészülés és fejlődés megvalósítása. A beosztásból fakadó vezetői és más tevékenység eredményes végzése.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemleges volta lényegének értelmezése.

A hivatásos tiszthelyettes magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése, követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikai felkészülés a korszerű harc eredményes megvívására, a szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétikai, akadálypálya, úszás, közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, bemutatása, oktatása, az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai kiképzés

A hallgatóknak a felkészítés során meg kell ismerni, és el kell sajátítani:

- a katonapedagógia alapjait, feladatait, alkalmazását;

- várható beosztásuk ellátásához szükséges szabályzati ismereteket;

- az alaki mozdulatokat és fogásokat;

- az összfegyvernemi harc alapjait;

- az egyéni fegyvereiket és alkalmazásuk lehetőségeit;

- az általános katonai felkészültséghez szükséges mértékben a békefenntartói, tereptani, vegyivédelmi, műszaki, légvédelmi, híradó, REH és egyéb kiegészítő ismereteket.

3.1.5. Szakmai alapismeretek

Mindennapi befúvási gyakorlatok végzésével biztosítani kell a fúvási készenlétre való alkalmasságot.

Rendszeres skála és etűd gyakorlással fejleszteni kell a hangszertechnikai ismereteket, az igényes és magas színvonalú zenekari darabok művészi előadás virtuóz megszólaltatásának elérése érdekében.

3.1.6. Szakmai ismeretek

A hangszeres játék megvalósításához szükséges izmok lazaságának, terhelhetőségének és huzamosabb ideig tartó igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása.

A zenei megformáló készség továbbfejlesztése igényes darabok, valamint hangszerszólók betanulása, előadásának gyakorlása során.

A zenei memória fejlesztése szolgálati zenei repertoár kotta nélküli elsajátításával.

3.1.7. Szakmai gyakorlat

A kamarazenekari, illetve fúvózenekari tevékenység során szerzett ismeretek, jártasságok, készségek gyakorlati alkalmazása szolgálati zenei, valamint koncertműsorok játszása során.

Szolgálati zenei repertoár és zenés alaki programok megismerése, gyakorlása, szakmai fogásainak elsajátítása.

A katonazenészi tevékenységgel járó alaki elvárások megismerése, gyakorlása, betanulása.

3.1.8. Zenetörténet

A különböző zenei stílusok jellemző zenei jegyeinek ismerete, hallás utáni felismerése. Általános műveltség szélesítése, fejlesztése, ismeretek bővítése. A zenei és társművészetek kapcsolatának elmélyítése. A művészi, zenei élményanyag gyarapítása a zeneirodalom kimagasló alkotásainak megismerésével.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői képessége, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

A végzett tiszthelyettes rendelkezzen az alábbi személyi tulajdonságokkal:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség.

Ismerje:

- a korszerű összfegyvernemi harc alapjait;

- egyéni fegyverek kezelését, alkalmazását;

- az alegységek vegyivédelmi, műszaki kiképzését, a beosztással járó harcvezetői, harcbiztosítói (műszaki, vegyivédelmi) feladatok ellátását;

- a rádióelektronikai harc alapjait, jelentőségét a korszerű összfegyvernemi harcban;

- környezetvédemmel, tűzvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

Legyen jártas:

- egyéni fegyvere kezelésében;

- az előírt lő- és kézigránátdobó gyakorlatok végrehajtásában;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök kezelésében.

3.2.1. A szaktiszthelyettessel szemben támasztott követelmények

Legyen képes:

- a zenekar esztétikus megszólaltatásához együttes játék megvalósítására;

- a karmester (zenekarvezető) karmozdulataival (vezényléssel) tolmácsolt utasítások pontos megvalósítására;

- számára ismeretlen zeneművek elfogadható szintű megszólaltatására (lapról olvasásra);

- kamarazenekari csoportban eredményesen közreműködni, megfelelő irányítással kamarazenekari csoportot szervezni, irányítani;

- választott hangszerének megfelelő zenekari szólórészek tartalmas, esztétikus megszólaltatására;

- szolgálati feladatok zenei anyagának kotta nélküli megszólaltatására, a zenekarvezetői, (tambur-) bottal adott utasítások végrehajtására;

- hangszerét jól behangolni, a zenekari intonációs problémák szükséges korrigálására;

- a fegyelmi, anyagi, erkölcsi felelősség és hatáskör szabályszerű gyakorlására;

- a zenekar beosztottjai számára meghatározott harckészültségi és "M" tevékenység végrehajtására;

- önképzésre, szakmai továbbképzésre.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A katonazenész szakmai vizsgát a hatályos jogszabályok előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinten számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a zenetörténet és a szakmai ismeretek tantárgy anyagából összeállított komplex feladatokat tartalmaz.

A vizsga időtartama: 60+60 perc

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek alaki kiképzés, általános harcászati, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint a szakmai ismeretek tantárgy keretében a főtárgy (hangszeres előadási darab és etüdők), továbbá a szakmai gyakorlat tantárgy keretében a zenekari szereplés repertoárjából összeállított zeneművek lejátszásából áll.

A vizsga időtartama: 180+120 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek

A vizsga időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek, valamint a zenekari gyakorlat eredményének átlaga alkotja.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkör gyakorlója a Magyar Honvédség főkarmestere.

* * *

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 05

1.2. Szakképesítés megnevezése: légijármű-szerelő (fedélzeti fegyverberendezés szerelő ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A hatályos előírások és utasítások által meghatározott mértékben felügyeli az általa üzemben tartott légijárművek fedélzeti fegyverberendezéseinek és ezek földi kiszolgáló eszközeinek előírásos állapotát.

Karbantartja, szereli, ellenőrzi és berendezéscserével üzembe helyezi a légijárművek fedélzeti fegyverberendezéseit, rendszereit.

Alkalmazza a légijárműhöz rendszeresített mérőberendezéseket.

Végzi a repülések műszaki kiszolgálását és ellátja a számára meghatározott szolgálati teendőket.

A légijármű típusra alkalmazott üzemeltetési stratégia előírásai szerint (állapot, illetve repült óra alapján) részt vesz a fedélzeti fegyverberendezések és rendszerek üzemben tartási szintnél mélyebb szintű szerelési és karbantartási munkafolyamataiban.

Előírásoknak megfelelően vezeti a légijárművekhez és annak berendezéseihez rendszeresített okmányokat.

Együttműködik a légijármű üzemben tartásába bevont társszakágak munkatársaival.

Irányítja a felügyelete alá tartozó szakállomány tevékenységét.

A légijárművön végzett munkák döntő részét a szabadban végzik szélsőséges időjárási körülmények között is, a nap bármely szakában, az alkalmazott anyagok vegyi- és a légijárművek okozta zajhatásoknak kitéve.

Munkakörét a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjaként, speciális szolgálati feladatokkal kiegészítve kötött formában a társszakágak szakembereivel együttműködve látja el.

A megszerzett ismeretek lehetővé teszik más, rokon szakmában történő elhelyezkedését.

A fedélzeti fegyverberendezés szerelő képesítés lehetővé teszi a technikusi képzés megkezdését. A technikusi oklevél birtokában más, több elméleti tudást igénylő munkakörök is betölthetők.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

A szakképesítésre történő felkészítés feladatcsoportjait egymástól jól elkülönített képzési szintek biztosítják:

Első szint: tanintézeti képzés, amely során el kell sajátítani a légijármű szerkezeti felépítését, üzemben tartási, ápolási, kiszolgálási feltételrendszerét.

Második szint: a munkahely (beosztás) elfoglalásával a gyakorlati feladatok, munkafogások elsajátítására, begyakorlására kerül sor.

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

Oktatástechnikai eszközök és azok alkalmazása.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai kiképzés

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből adódó feladatok, kötelességek, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok.

Az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtása.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartása.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalma, célja, jellemzőinek, fajtáinak ismerete, saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

A repülő-műszaki alegységnél rendszeresített és az egyéni fegyverek szakszerű kezelése, eredményes harci alkalmazása.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásainak megismerése, a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek

Beosztásbeli kötelmek ismerete (betölthető katonai beosztásokra).

A jellemző műszaki (technikai) katonai alegységek szervezeti felépítésének és működési rendjének ismerete.

A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.

A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.

A munkahelyre vonatkozó általános és speciális környezetvédelmi előírások betartása.

A szerelés, javítás, karbantartás, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált segédanyagok (kenő- és karbantartó anyagok) kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása. Az elhasznált, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása.

3.1.6. A légijárművön végzett munkák biztonsági rendszabályai

A fedélzeti elektromos fegyverrendszeren (fegyverzet-rendszer) és berendezésein végzett munkák biztonsági rendszabályai.

Robbanó- és pirotechnikai anyagok kezelésekor, tárolásakor betartandó előírások.

Hagyományos (csöves) fedélzeti lőfegyverek, bombázó rendszer és rakétafegyverzet üzemben tartásakor előírt rendszabályok.

Megsemmisítő eszközökkel felszerelt légijárműveken végzett munkák biztonsági rendszabályai.

A fülkében elhelyezett kapcsolók alaphelyzetének és rendeltetésének alapos ismerete.

Más szakágak biztonsági rendszabályainak ismerete.

3.1.7. Mérő- és ellenőrző berendezések, földi kiszolgáló eszközök ismerete

Az ellenőrző- és mérőműszerek működési elve.

Az ellenőrző berendezések kezelése, előkészítése ellenőrzéshez.

Villamos alapmennyiségek és jelek mérése különböző módszerekkel.

A célzó, felderítő és navigációs rendszer kiszolgálásához, valamint a pirotechnikai oldó és gyorsító rendszerekhez előírt ellenőrző és mérő berendezések.

A fedélzeti lőfegyverek töltésürítéséhez, a bombák és rakéták függesztéséhez rendszeresített speciális eszközök.

Egyéb rendszeresített szerszámok, földi kiszolgáló eszközök ismerete és használata.

3.1.8. Légijárműveken végzett ellenőrzések

A technológiai utasításokban meghatározott ellenőrzési formák végrehajtása a fegyverrendszereken és berendezéseken.

A fegyverrendszerek és megsemmisítő eszközök előkészítése a repüléshez, az ismételt felszálláshoz, az előkészítések végrehajtása.

A megsemmisítő eszközök ellenőrzési formái, tartalma.

Időszakos munkák és javítások formái, tartalma.

Időszakos munkák végrehajtása a technológiai utasítások alapján.

Blokkok, berendezések, részegységek cseréjét követő előírt ellenőrzési formák végrehajtása.

3.1.9. Hibafeltárás, hibajavítás, beszabályozás és üzembe helyezés

A fedélzeti fegyverrendszerek paramétereinek, működésének ismerete.

A hibák behatárolásának lehetséges módszerei ellenőrzések és előkészítések során.

A technológiai utasításokban meghatározott beszabályozások és beállítások részegységek, blokkok cseréje esetén.

Fedélzeti lőfegyverek üzembe helyezése.

Az üzemeltetőnél végrehajtható hibajavítások, beszabályozások és beállítások ismerete.

A fedélzeti fegyverrendszerek pontosságának (találati, bombavetési, kijelzési) beszabályozása, beállítása.

3.1.10. Karbantartási munkák

Karbantartó anyagok, eszközök, valamint vételezésük ismerete, felhasználásuk szabályai.

Fegyverrendszereken és megsemmisítő eszközre előírt karbantartási eljárások.

A karbantartás-javítás során használt szerszámok alkalmazásának, valamint a szerszámok számozásának ismerete.

3.1.11. A légijárművek műszaki okmányainak ismerete, kezelése

A légijárművek alapokmányainak és műszaki dokumentációinak ismerete, vezetésük szabályai.

A fegyverrendszerek és berendezések kiszolgálásához szükséges jegyzőkönyvek, nyilvántartó kartonok, utalványok, jegyzékek ismerete, kitöltésének, vezetésének szabályai.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitása, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján feleljenek meg a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárásoknak.

Szakmai-elméleti és gyakorlati ismeretei birtokában legyen képes teljesíteni az első beosztásra történő felkészítés követelményszintjét, és váljon alkalmassá más légijármű típusok, rendszerek önálló elsajátítására.

3.2.1. Testnevelés

Legyen képes az atlétika, az akadálypálya, az úszás és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtására, oktatására, valamint az előírt normaszintek teljesítésére.

Rendelkezzen a gyakorlati feladatok eredményes végrehajtásához szükséges állóképességgel és ügyességgel.

3.2.2. Általános katonai kiképzés

Ismerje:

- a fegyveres szolgálat teljesítéséből következő kötelezettségeket és a fegyelmi felelősség követelményeit;

- a katonák magatartásának normáit békében és háborúban;

- a katonai függőségi viszonyokat és az abból adódó követelményeket;

- az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályait;

- a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjait;

- az alaki fogások és mozdulatok egyenkénti szabályos, valamint kötelékben történő egységes végrehajtásának módját;

- a vezényszavak hatályos és határozott kiadásának és végrehajtásának módját;

- az alaki fegyelem megteremtésének és fenntartásának módszereit;

- a gépjárművek igénybevételével összefüggő, beosztásukban rájuk háruló irányítási és ellenőrzési feladatok gyakorlati végrehajtásának módját;

- az összfegyvernemi harc fogalmát;

- az összfegyvernemi, fegyvernemi és szakalegységek rendeltetését, szervezetét, együttműködésük tartalmát;

- az alegységénél rendszeresített fegyverek szakszerű kezelésével, harci alkalmazásával kapcsolatos fogásokat, lőelméleti kérdéseket;

- a Magyar Honvédség ügyvitelének és az azt meghatározó titokvédelmi szabályainak előírásait;

- a hadkötelezettséggel kapcsolatos általános ismereteket, a mozgósítás célját, rendszerét.

Legyen képes:

- a szabályzatokban, utasításokban előírt feladatok példás végrehajtására;

- az őr- és ügyeleti szolgálat felkészítésében való részvételre, ellátására és ellenőrzésére;

- az alaki fogások és mozdulatok szabályos végrehajtására;

- a vezényszavak határozott, pontos kiadására;

- az alaki fogások és mozdulatok hatékony oktatá7sára;

- a gépjármű-balesetek megelőzésével kapcsolatos szabályok gyakorlati alkalmazására;

- a gépjármű- és oszlopparancsnoki teendők követelmény szerinti önálló ellátására;

- az általános harcászati fogások végrehajtására;

- az előírt lőgyakorlatok és normagyakorlatok megfelelő szintű teljesítésére;

- a fegyverek és kézigránátok hatásos alkalmazására;

- a haditechnikai eszközök megvédésére;

- a titokvédelmi előírások betartására.

3.2.3. Munkajogi, munka- és környezetvédelmi előírások ismerete, betartása, alkalmazása

Ismerje:

- a képesítésével betölthető katonai beosztások kötelmeit,

- a repülő-műszaki üzemben tartó század szervezeti felépítését, működési rendjét, elfoglalt beosztásának megfelelően;

- az általános és a repülő-műszaki üzemben tartás speciális tűz-, balesetvédelmi, valamint környezetvédelmi előírásait.

Legyen képes:

- maradéktalanul megfelelni a beosztásbeli kötelmek előírásainak;

- a munka- és környezetvédelmi szabályok betartására;

- az üzemben tartás folyamán használt karbantartó- és kenőanyag kezelésére, tárolására;

- az elhasznált, cserélt anyagok szelektív gyűjtésére.

3.2.4. A légijárműveken végzett munkák biztonsági rendszabályainak ismerete és alkalmazása

Ismerje:

- a légijármű fedélzeti elektromos rendszerein végzett munkák speciális biztonsági rendszabályait (érintésvédelmi szabályok, a vezetékek cseréjének, javításának szabályai, a fedélzeti rendszerek túlterhelés elleni védelme az ellenőrzés során);

- a robbanó- és pirotechnikai anyagok kezelésének és tárolásának szabályait;

- a megsemmisítő eszközök szállításának és tárolásának szabályait;

- tévedésmentesen a fülkében elhelyezett karok, kapcsolók és kezelőszervek alaphelyzetét, rendeltetését;

- más szakágak biztonsági rendszabályait a szükséges mértékben.

Legyen képes:

- munkahelyének baleset- és érintésvédelmi ellenőrzésére, tevékenységének balesetmentes és biztonságos végzésére;

- a megsemmisítő eszközök töltés-ürítésének, fel- és lefüggesztésének biztonságos végrehajtására;

- a fedélzeti fegyverrendszer üzemben tartásakor balesetmentesen alkalmazni az előírt földi biztosítékokat, kiszolgáló eszközöket és szerszámokat.

3.2.5. Mérő- és ellenőrző berendezések, földi kiszolgáló eszközök ismerete, használata

Ismerje:

- az általános mérő- és ellenőrző műszerek rendeltetését, adatait;

- a fegyverrendszerek, berendezések üzemben tartásához szükséges mérő- és ellenőrző berendezések használatát, valamint az üzemben tartáshoz szükséges szerszámok, speciális kiszolgáló eszközök alkalmazását;

- villamos alapmennyiségek és jelek mérésének különböző eljárásait.

Legyen képes:

- megállapítani az ellenőrző- és mérőműszerek, berendezések alkalmazhatóságát;

- az ellenőrző berendezés önálló előkészítésére méréshez;

- szakágak és beosztásának megfelelő mértékű mérések, ellenőrzések elvégzésére.

3.2.6. Légijárműveken végzett ellenőrzések

Ismerje:

- átfogóan a légijárműveken végrehajtandó ellenőrzések rendszerét és tartalmát, működési blokkvázlat mélységéig;

- a megsemmisítő eszközök ellenőrzésének rendszerét és tartalmát.

Legyen képes:

- a fegyverrendszerek és berendezések technológia szerinti ellenőrzésére;

- a megsemmisítő eszközök előírásszerű ellenőrzésére;

- a fegyverberendezések technológia szerinti ki- és beépítésére;

- a társszakágakhoz tartozó berendezések rendellenes állapotának megítélésére.

3.2.7. Hibafeltárás, hibajavítása, beszabályozás és üzembe helyezés

Ismerje:

- a légijárművön elhelyezett fegyverrendszerek és berendezések rendeltetését, összetételét, szerkezeti felépítését és működését az előírásos állapot mérhető és ellenőrizhető technikai paramétereit;

- az üzemeltetőnél a fegyverrendszereken végrehajtható hibajavításokat, beszabályozásokat;

- a hibák behatárolásának és javításának lehetséges módszereit;

- a légijármű kiszolgálásához, karbantartásához szükséges mértékben a kapcsolási rajzokat, jelöléseket és színjelzéseket.

Legyen képes:

- a hibás berendezések szakszerű ellenőrzésére és berendezéscserével történő üzembe helyezésére;

- részegységcserék esetén a technológiai utasításokban meghatározott beszabályozások végrehajtására;

- a fedélzeti fegyverrendszerek pontosságának beszabályozásra;

- a hibás működésjelzések megkülönböztetésére.

3.2.8. Karbantartások

Ismerje:

- a légijárműhöz rendszeresített karbantartó anyagokat, eszközöket, azok felhasználási szabályait és vételezésük rendjét;

- a javítások során alkalmazott szerszámok használatát és számozásuk rendjét;

- a berendezések, vezetékek, csatlakozók, rendszerek mechanikus és villamos ellenőrzése során az ellenőrzési szempontokat.

Legyen képes:

- az utasítások szerint önállóan végrehajtani a karbantartási munkákat a karbantartó anyagok és eszközök szakszerű alkalmazásával.

3.2.9. A légijármű műszaki dokumentációinak kezelése

Ismerje:

- a légijármű alap- és műszaki okmányainak tartalmi előírásait, vezetésük rendjét;

- a fegyverberendezések, rendszerek üzemben tartása során készítendő jegyzőkönyvek, nyilvántartások, utalványok, jegyzékek formai, tartalmi követelményeit;

- szakágára, beosztására vonatkozó mértékben a légijárműhöz kiadott gyári, illetve repülő-műszaki szolgálat főnöke által kiadott utasításokat;

- az okmányok nyilvántartási, tárolási rendszerét.

Legyen képes:

- az üzemben tartási alapokmányok felhasználásával az általa üzemeltetendő légijármű típusvizsgára, minősítő vizsgáira önállóan felkészülni;

- a légijármű üzemben tartása során beosztásának megfelelő mértékben az okmányok, nyilvántartások vezetésére, utalványok, jegyzékek önálló készítésére, saját munkaokmányai vezetésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A légijármű szerelői szakmai vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a légijárművek fegyverberendezéseihez és rendszereihez kapcsolódó alapismereteket tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 120 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint az üzemben tartás témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 120+120 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- légijármű fegyverberendezés és rendszerismeret;

- légijárművek üzemben tartásának alapjai.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 30 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség repülőműszaki szolgálatfőnöke.

* * *

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 06

1.2. Szakképesítés megnevezése: légijármű-szerelő (fedélzeti műszerberendezés szerelő ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A hatályos előírások és utasítások által meghatározott mértékben felügyeli az általa üzembentartott légijármű típus(ok) és földi kiszolgáló eszközeinek előírásos állapotát.

Karbantartja, szereli és javítja a repülőgép fedélzeti műszer-, elektromos és oxigénrendszereit, berendezéseit.

Alkalmazza a szakághoz rendszeresített ellenőrző és mérőberendezéseket.

Végzi a repülések műszaki kiszolgálását és ellátja a számára meghatározott szolgálati feladatokat.

A légijármű típusra alkalmazott üzemeltetési stratégia előírásai szerint részt vesz a fedélzeti műszer-, elektromos és oxigénrendszerek, berendezések üzemben tartási szintnél mélyebb szintű szerelési és karbantartási munkafolyamataiban.

Előírásoknak megfelelően vezeti a légijárműhöz rendszeresített okmányokat.

Együttműködik a légijármű üzemben tartásába bevont társszakágak munkatársaival.

Irányítja a felügyelete alá tartozó szakállomány tevékenységét.

A légijárművön végzett munkák döntő részét bármely napszakban végzi, szélsőséges időjárási körülmények esetén is, az alkalmazott anyagok káros vegyi és a légijármű okozta zajhatásnak kitéve.

Munkakörét a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjaként, speciális szolgálati feladatokkal kiegészítve kötött formában látja el.

A megszerzett ismeretek lehetővé teszik más, rokon szakmában történő elhelyezkedését.

A fedélzeti műszerberendezés szerelő képesítés lehetővé teszi a technikusi képzés megkezdését.

A technikusi oklevél birtokában más, több elméleti tudást igénylő munkakörök is betölthetők.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

A szakképesítésre történő felkészítés feladatcsoportjait egymástól jól elkülönített képzési szintek biztosítják.

Első szint: a tanintézeti képzés, mely során elsajátításra kerül a légijármű szerkezeti felépítése, üzemben tartási kiszolgálási feltételrendszere.

Második szint: a munkahely (beosztás) elfoglalásával a gyakorlati feladatok, munkafogások elsajátítására, begyakorlására kerül sor.

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai kiképzés

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok.

Az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtása, bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartása.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

A repülő-műszaki alegységnél rendszeresített és az egyéni fegyverek szakszerű kezelése, eredményes harci alkalmazása.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásainak megismerése, a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek

Beosztásbeli kötelmek ismerete (betölthető katonai beosztásokra).

A jellemző műszaki (technikai) katonai alegységek szervezeti felépítésének és működési rendjének ismerete.

A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.

A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.

A munkahelyre vonatkozó általános és speciális környezetvédelmi előírások betartása.

A szerelés, javítás, karbantartás, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált segédanyagok (kenő- és karbantartó anyagok) kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása. Az elhasznált, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása.

3.1.6. A légijárműveken végzett munkák biztonsági rendszabályai

A fedélzeti műszer-, elektromos, kis- és nagynyomású (oxigén, levegő, hidraulika és különleges folyadék) rendszereken végzett munkák biztonsági rendszabályai.

A fülkében elhelyezett kapcsolók rendeltetésének (funkciójának), alaphelyzetének alapos ismerete.

Más szakágak biztonsági rendszabályainak ismerete.

3.1.7. Mérő- és ellenőrző berendezések, földi kiszolgáló eszközök ismerete

Ellenőrző és mérőműszerek működési elve.

Az ellenőrző berendezések kezelése, előkészítése ellenőrzéshez.

Laboratóriumi mérések végrehajtása.

Villamos alapmennyiségek és jelek mérése különböző módszerekkel.

Rendszeresített szerszámok ismerete és rendeltetés szerinti használata, földi kiszolgáló eszközök ismerete és előírás szerinti alkalmazásuk.

3.1.8. Légijárműveken végzett ellenőrzések

A technológiai utasításokban meghatározott ellenőrzési formák végrehajtása az EMO berendezéseken, rendszereken.

Az EMO berendezések előkészítése a repüléshez, az ismételt felszálláshoz, repülések műszaki kiszolgálása, az előkészítések ellenőrzése.

Kompenzálási munkák a repülés navigációs rendszerek berendezés egységein.

Időszakos munkák és javítások formái, tartalma.

Blokkok, berendezések cseréjét követően előírt ellenőrzési formák végrehajtása.

A társszakágakhoz tartozó fedélzeti berendezések felismerése, állapotuk megítélése.

3.1.9. Hibafeltárás, hiba javítása, beszabályozás és üzembe helyezés

A fedélzeti EMO rendszerek paramétereinek, működésének ismerete.

A hibák behatárolásának alkalmazott módszerei.

Az üzemeltetőnél végrehajtható hibajavítások, beszabályozások, paraméterérték(ek) és beállítások ismerete.

Részegységek, blokkok cseréje esetén a technológiai utasításokban meghatározott beszabályozások és beállítások.

3.1.10. Karbantartási munkák

Karbantartó anyagok, eszközök, valamint vételezésük ismerete, felhasználásuk szabályai.

EMO rendszerek, berendezésegységek karbantartási eljárásai.

Karbantartás-javítás során alkalmazott szerszámok használatának, valamint a szerszámok nyilvántartásának, tárolási rendjének ismerete.

3.1.11. A légijárművek műszaki okmányainak ismerete, kezelése

A légijármű alapokmányainak és műszaki okmányainak ismerete, vezetésük szabályai.

Az EMO berendezések, rendszerek kiszolgálásához szükséges nyilvántartókartonok, utalványok, jegyzékek ismerete, kitöltésének, vezetésének szabályai.

3.2. Követelmények

Mindkét képzési szint önálló vizsgával zárul.

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitása, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárásoknak.

Szakmai-elméleti és gyakorlati ismeretei birtokában legyen képes teljesíteni az első beosztásra történő felkészítés követelményszintjét és váljon alkalmassá más légijármű típusok, rendszerek önálló elsajátítására.

3.2.1. Testnevelés

Legyen képes az atlétika, az akadálypálya, az úszás és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtására, oktatására, valamint az előírt normaszintek teljesítésére.

Rendelkezzen a gyakorlati feladatok eredményes végrehajtásához szükséges állóképességgel és ügyességgel.

3.2.2. Általános katonai kiképzés

Ismerje:

- a haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelezettségek, a fegyelmi felelősség követelményeit;

- a katonák magatartásának normáit békében és háborúban;

- a katonai függőségi viszonyokat és az abból adódó követelményeket;

- az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályait;

- a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjait;

- az alaki magatartás szabályait;

- az alaki fogások, mozdulatok egyenkénti szabályos, valamint kötelékben történő egységes végrehajtásának módját;

- a vezényszavak szabályos és határozott kiadásának és végrehajtásának módját;

- az alaki fegyelem megteremtésének és fenntartásának módszereit;

- a gépjárművek igénybevételével összefüggő, beosztásukban rájuk háruló irányítási és ellenőrzési feladatok gyakorlati végrehajtásának módját;

- az összfegyvernemi harc fogalmát;

- az összfegyvernemi, fegyvernemi és szakalegységek rendeltetését, szervezetét, együttműködésük tartalmát;

- az alegységénél rendszeresített fegyverek szakszerű kezelésével, harci alkalmazásával kapcsolatos fogásokat, lőelméleti kérdéseket;

- a Magyar Honvédség ügyvitelének és az azt meghatározó titokvédelmi szabályok előírásait;

- a hadkötelezettséggel kapcsolatos általános ismereteket, a mozgósítás célját, rendszerét.

Legyen képes:

- a szabályzatokban, utasításokban előírt feladatok példás végrehajtására;

- az őr- és ügyeleti szolgálat felkészítésében való részvételre, ellátására és ellenőrzésére;

- az alaki fogások és mozdulatok szabályos végrehajtására;

- a vezényszavak határozott, pontos kiadására;

- az alaki fogások és mozdulatok hatékony oktatására;

- a gépjármű-balesetek megelőzésével kapcsolatos szabályok gyakorlati alkalmazására;

- a gépjármű- és oszlopparancsnoki teendők követelmény szerinti elátására;

- az általános harcászati fogások végrehajtására;

- az előírt lőgyakorlatok és normagyakorlatok megfelelő szintű teljesítésére;

- a fegyverek és kézigránátok hatásos alkalmazására;

- a haditechnikai eszközök megvédésére;

- a titokvédelmi előírások betartására.

3.2.3. Munkajogi, munka- és környezetvédelmi előírások ismerete, betartása, alkalmazása

Ismerje:

- a képesítésével betölthető katonai beosztások kötelmeit;

- a repülő-műszaki üzemben tartó század szervezeti felépítését, működési rendjét, elfoglalt beosztásának megfelelően;

- az általános és a repülő-műszaki üzemben tartás speciális tűz-, balesetvédelmi, valamint környezetvédelmi előírásait.

Legyen képes:

- maradéktalanul megfelelni a beosztásbeli kötelmek előírásainak;

- a munka- és környezetvédelmi szabályok betartására;

- az üzemben tartás folyamán használt karbantartó- és kenőanyag kezelésére, tárolására;

- az elhasznált, cserélt anyagok szelektív gyűjtésére.

3.2.4. A légijárműveken végzett munkák biztonsági rendszabályainak ismerete és alkalmazása

Ismerje:

- a légijármű fedélzeti elektromos rendszerein végzett munkák speciális biztonsági rendszabályait (érintésvédelmi szabályok, a vezetékek cseréjének, javításának szabályai, a fedélzeti rendszerek túlterhelés elleni védelme az ellenőrzés során);

- az EMO berendezések és rendszerek kezelésével kapcsolatos biztonsági rendszabályokat és tárolási előírásokat;

- tévedésmentesen a fülkében elhelyezett karok, kapcsolók és kezelőszervek alaphelyzetét, rendeltetését;

- más szakágak biztonsági rendszabályait a szükséges mértékben.

Legyen képes:

- munkahelyének baleset- és érintésvédelmi ellenőrzésére, tevékenységének balesetmentes és biztonságos végzésére;

- az üzemben tartási munkák szakszerű elvégzésére.

3.2.5. Mérő- és ellenőrző berendezések, földi kiszolgáló eszközök ismerete, használata

Ismerje:

- az általános mérő- és ellenőrző műszerek rendeltetését, adatait;

- az EMO berendezések, rendszerek üzemben tartásához szükséges mérő- és ellenőrző berendezések használatát, valamint az üzemben tartáshoz szükséges szerszámok, speciális kiszolgáló eszközök alkalmazását.

Legyen képes:

- az ellenőrző berendezés önálló előkészítésére méréshez;

- szakágak és beosztásának megfelelő mértékű mérések, ellenőrzések elvégzésére, a mérési eredmények dokumentálására;

- a laboratóriumi mérések során pontos jegyzőkönyvek készítésére és a mért értékekből a helyes következtetések levonására.

3.2.6. Légijárműveken végzett ellenőrzések

Ismerje:

- átfogóan a légijárműveken végrehajtandó ellenőrzések rendszerét és tartalmát, működési blokkvázlat mélységéig;

- a légijárművön végrehajtandó ellenőrzések üzemben tartási előírásait.

Legyen képes:

- az EMO berendezések technológia szerinti ellenőrzésére;

- a berendezések üzemeltetéséhez szükséges kompenzálások végrehajtására;

- az EMO berendezések technológia szerinti ki- és beépítésére;

- a társszakágakhoz tartozó berendezések rendellenes állapotának megítélésére.

3.2.7. Hibafeltárás, hiba javítása, beszabályozás és üzembe helyezés

Ismerje:

- a légijárművön elhelyezett EMO berendezések rendeltetését, a rendszerelemek szerkezeti felépítését, jelölését, működését, az előírásos állapot mérhető és ellenőrizhető technikai paramétereit;

- a hallható vagy látható hibajelenségeket, típushibákat;

- a hibák behatárolásának és javításának lehetséges módszereit;

- a légijármű kiszolgálásához, karbantartásához szükséges mértékben a kapcsolási rajzokat jelöléseket és színjelöléseket.

Legyen képes:

- a hibás berendezések szakszerű kijavítására;

- a laboratóriumban javítható berendezések, részegységek pontos ellenőrzésére, beszabályozására, valamint üzembe helyezésére;

- részegységcserék esetén a technológiai utasításokban meghatározott beszabályozások önálló végrehajtására;

- a fedélzeti fegyverrendszerek pontosságának beszabályozására;

- a hibás működés-jelzések megkülönböztetésére.

3.2.8. Karbantartások

Ismerje:

- a légijárműhöz rendszeresített karbantartó anyagokat, eszközöket, azok felhasználási szabályait és vételezésük rendjét;

- a javítások során alkalmazott szerszámok használatát és számozásuk rendjét;

- a berendezések, vezetékek, csatlakozók, rendszerek mechanikus és villamos ellenőrzése során az ellenőrzési szempontokat.

Legyen képes:

- az utasítások szerint önállóan végrehajtani a karbantartási munkákat a karbantartó anyagok és eszközök szakszerű alkalmazásával.

3.2.9. A légijármű műszaki dokumentációinak kezelése

Ismerje:

- a légijármű alap- és műszaki okmányainak tartalmi előírásait, vezetésük rendjét;

- az EMO berendezések, rendszerek javítása során készítendő jegyzőkönyvek, nyilvántartások, utalványok, jegyzékek formai, tartalmi követelményeit;

- szakágára, beosztására vonatkozó mértékben a légijárműhöz kiadott gyári, illetve repülő-műszaki szolgálat főnöke által kiadott utasításokat;

- az okmányok nyilvántartási, tárolási rendszerét.

Legyen képes:

- önállóan az üzemben tartási alapokmányok felhasználásával az általa üzemeltetendő légijármű típusvizsgára, minősítővizsgáira önállóan felkészülni;

- a légijármű üzemben tartása során beosztásának megfelelő mértékben az okmányok, nyilvántartások vezetésére, utalványok, jegyzékek önálló készítésére, saját munkaokmányai vezetésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A légijármű-szerelői szakmai vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a légijármű elektromos, műszer- és oxigénrendszereihez kapcsolódó alapismereteket tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 120 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint az üzemben tartás témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 120+120 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- légijármű elektromos, műszer- és oxigénrendszer ismeret;

- légijárművek üzemben tartásának alapjai.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 30 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség repülőműszaki szolgálatfőnök.

* * *

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 07

1.2. Szakképesítés megnevezése: légijármű-szerelő (fedélzeti rádiótechnikai berendezés szerelő ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A hatályos előírások és utasítások által meghatározott mértékben felügyeli az általa üzemben tartott légijárművek és földi kiszolgáló eszközeinek előírásos állapotát.

Karbantartja, szereli, ellenőrzi és berendezéscserével üzembe helyezi a légijárművek fedélzeti rádió- és lokátortechnikai berendezéseit, rendszereit.

Alkalmazza a szakághoz rendszeresített ellenőrző és mérőberendezéseket.

Végzi a repülések műszaki kiszolgálását és ellátja a számára meghatározott szolgálati teendőket.

A légijármű típusra alkalmazott üzemeltetési stratégia előírásai szerint részt vesz a fedélzeti rádió- és lokátortechnikai rendszerek, berendezések üzemben tartási szintnél mélyebb szintű szerelési és karbantartási munkafolyamataiban.

Előírásoknak megfelelően vezeti a légijárművekhez rendszeresített okmányokat.

Együttműködik a légijármű üzemben tartásába bevont társszakágak munkatársaival.

Irányítja a felügyelete alá tartozó szakállomány tevékenységét.

A légijárművön végzett munkák döntő részét bármely napszakban a szabadban végzi, szélsőséges időjárási körülmények esetén is, az alkalmazott anyagok káros vegyi és a légijármű okozta zajhatásnak kitéve.

Munkakörét a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjaként, speciális szolgálati feladatokkal kiegészítve, kötött formában látja el.

A megszerzett ismeretek lehetővé teszik más, rokon szakmában történő elhelyezkedését.

A fedélzeti rádió- és lokátor szerelő képesítés lehetővé teszi a technikusi képzés megkezdését.

A technikusi oklevél birtokában más, több elméleti tudást igénylő munkakörök is betölthetők.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

A szakképesítésre történő felkészítés feladatcsoportjait egymástól jól elkülönített képzési szintek biztosítják.

Első szint: a tanintézeti képzés, mely során elsajátításra kerül a légijármű szerkezeti felépítése, üzemben tartása, ápolási, kiszolgálási feltételrendszere.

Második szint: a munkahely (beosztás elfoglalásával a gyakorlati feladatok, munkafogások elsajátítása, begyakorlására kerül sor.

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai kiképzés

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok.

Az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtása, bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartása.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

A repülő-műszaki alegységnél rendszeresített és az egyéni fegyverek szakszerű kezelése, eredményes harci alkalmazása.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásainak megismerése, a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek

Beosztásbeli kötelmek ismerete (betölthető katonai beosztásokra).

A jellemző műszaki (technikai) katonai alegységek szervezeti felépítésének és működési rendjének ismerete.

A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.

A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.

A munkahelyre vonatkozó általános és speciális környezetvédelmi előírások betartása.

A szerelés, javítás, karbantartás, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált segédanyagok (kenő- és karbantartó anyagok) kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása. Az elhasznált, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása.

3.1.6. A légijárművön végzett munkák biztonsági rendszabályai

A fedélzeti elektromos rendszeren végzett munkák biztonsági rendszabályai.

A rádió- és lokátortechnikai berendezéseken végzett munkák során betartandó előírások.

A sugárzás elleni védelem és rendszabályai.

A fülkében elhelyezett kapcsolók alaphelyzetének és rendeltetésének alapos ismerete.

A fülkében elhelyezett kapcsolók alaphelyzetének és rendeltetésének alapos ismerete.

Más szakágak biztonsági rendszabályainak a szükséges mértékben való ismerete.

A megsemmisítő eszközök kezelési szabályai.

3.1.7. Mérő- és ellenőrző berendezések, földi kiszolgáló eszközök ismerete

Az ellenőrző- és mérőműszerek működési elve.

Az ellenőrző berendezések kezelése, előkészítése ellenőrzéshez.

Laboratóriumi mérések végrehajtása.

Villamos mennyiségek és jelek mérése különböző módszerekkel.

A rendszeresített szerszámok ismerete és rendeltetés szerinti használata, földi kiszolgáló eszközök ismerete és előírás szerinti alkalmazásuk.

3.1.8. Légijárműveken végzett ellenőrzések

A technológiai utasításokban meghatározott ellenőrzési formák végrehajtása a rádiótechnikai berendezéseken.

A rádiótechnikai berendezések előkészítése a repüléshez, az ismételt felszálláshoz, a repülések műszaki kiszolgálása, az előkészítések végrehajtása.

Kompenzálási munkák a rádiótechnikai és lokátorberendezéseken.

Időszakos munkák és javítások.

Blokkok, berendezések cseréjét követő előírt ellenőrzési formák végrehajtása.

A társszakágakhoz tartozó fedélzeti berendezések felismerése, állapotuk megítélése.

3.1.9. Hibafeltárás, hibajavítás, beszabályozás és üzembe helyezés

A fedélzeti rádiótechnikai és lokátorberendezések paramétereinek, előírásos állapot szerinti működésének ismerete.

A hibák behatárolásának lehetséges módszerei, elvei.

Az üzemben tartónál végrehajtható hibajavítások, beszabályozások, paraméterérték(ek) és beállítások ismerete.

Részegységek, blokkok cseréje esetén a technológiai utasításokban meghatározott beszabályozások és beállítások.

3.1.10. Karbantartási munkák

A rendszeresített karbantartó anyagok, eszközök, valamint vételezésük ismerete, felhasználásuk szabályai.

Rádiótechnikai és lokátorberendezéseken alkalmazható karbantartási eljárások.

Karbantartás-javítás során alkalmazott szerszámok nyilvántartásának és kezelésének ismerete.

3.1.11. A légijárművek műszaki okmányainak ismerete, kezelése

A légijármű alapokmányainak és műszaki okmányainak ismerete, vezetésük szabályai, előírásai, formái.

A rádiótechnikai és lokátorberendezések javításához, üzemben tartásához szükséges jegyzőkönyvek, nyilvántartókartonok, utalványok, jegyzékek ismerete, kitöltésének, vezetésének szabályai.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitása, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére.

Szakmai-elméleti és gyakorlati ismeretei birtokában legyen képes teljesíteni az első beosztásra történő felkészítés követelményszintjét, és váljon alkalmassá más légijármű típusok, rendszerek önálló elsajátítására.

3.2.1. Testnevelés

Legyen képes az atlétika, az akadálypálya, az úszás és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtására, oktatására, valamint az előírt normaszintek teljesítésére.

Rendelkezzen a gyakorlati feladatok eredményes végrehajtásához szükséges állóképességgel és ügyességgel.

3.2.2. Általános katonai kiképzés

Ismerje:

- a haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelezettségek, a fegyelmi felelősség követelményeit;

- a katonák magatartásának normáit békében és háborúban;

- a katonai függőségi viszonyokat és az abból adódó követelményeket;

- az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének, és ellátásának szabályait;

- a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjait;

- az alaki magatartás szabályait;

- az alaki fogások, mozdulatok egyenkénti szabályos, valamint kötelékben történő egységes végrehajtásának módját;

- a vezényszavak szabályos és határozott kiadásának és végrehajtásának módját;

- az alaki fegyelem megteremtésének és fenntartásának módszereit;

- a gépjárművek igénybevételével összefüggő, beosztásukban rájuk háruló irányítási és ellenőrzési feladatok gyakorlati végrehajtásának módját;

- az összfegyvernemi harc fogalmát;

- az összfegyvernemi, fegyvernemi és szakalegységek rendeltetését, szervezetét, együttműködésük tartalmát;

- az alegységénél rendszeresített fegyverek szakszerű kezelésével, harci alkalmazásával kapcsolatos fogásokat, lőelméleti kérdéseket;

- a Magyar Honvédség ügyvitelének és az azt meghatározó titokvédelmi szabályok előírásait;

- a hadkötelezettséggel kapcsolatos általános ismereteket, a mozgósítás célját, rendszerét.

Legyen képes:

- a szabályzatokban, utasításokban előírt feladatok példás végrehajtására;

- az őr- és ügyeleti szolgálat felkészítésében való részvételre, ellátásra és ellenőrzésére;

- az alaki fogások és mozdulatok szabályos végrehajtására;

- a vezényszavak határozott, pontos kiadására;

- az alaki fogások és mozdulatok hatékony oktatására;

- a gépjármű-balesetek megelőzésével kapcsolatos szabályok gyakorlati alkalmazására;

- a gépjármű- és oszlopparancsnoki teendők követelmény szerinti ellátására;

- az általános harcászati fogások végrehajtására;

- az előírt lőgyakorlatok és normagyakorlatok megfelelő szintű teljesítésére;

- a fegyverek és kézigránátok hatásos alkalmazására;

- a haditechnikai eszközök megvédésére;

- a titokvédelmi előírások betartására.

3.2.3. Munkajogi, munka- és környezetvédelmi előírások ismerete, betartása

Ismerje:

- a képesítésével betölthető katonai beosztások kötelmeit,

- a repülő-mérnökműszaki üzemben tartás szervezeti felépítését, működési rendjét, elfoglalt beosztásának megfelelően;

- az általános és a repülő-műszaki üzemben tartás speciális tűz-, balesetvédelmi, valamint környezetvédelmi előírásait.

Legyen képes:

- maradéktalanul megfelelni a beosztásbeli kötelmek előírásainak;

- a munka- és környezetvédelmi szabályok betartására;

- az üzemben tartás folyamán használt karbantartó- és kenőanyag kezelésére, tárolására;

- az elhasznált, cserélt anyagok szelektív gyűjtésére.

3.2.4. A légijárműveken végzett munkák biztonsági rendszabályainak ismerete és alkalmazása

Ismerje:

- a légijármű fedélzeti elektromos rendszerein végzett munkák speciális biztonsági rendszabályait (érintésvédelmi szabályok, a vezetékek cseréjének, javításának szabályait, a fedélzeti rendszerek túlterhelés elleni védelme az ellenőrzés során);

- a rádiótechnikai és lokátorberendezések kezelésével kapcsolatos biztonsági rendszabályokat és tárolási előírásokat;

- tévedésmentesen a fülkében elhelyezett karok, kapcsolók és kezelőszervek alaphelyzetét, rendeltetését;

- más szakágak biztonsági rendszabályait a szükséges mértékben;

- a veszélyes sugárzás forrásait, a védekezés módjait;

- más szakágak biztonsági rendszabályait a szükséges mértékben.

Legyen képes:

- munkahelyének baleset- és érintésvédelmi ellenőrzésére, tevékenységének balesetmentes és biztonságos végzésére;

- az üzemben tartási munkák szakszerű elvégzésére;

- a szabályok betartásával a fegyvertechnikai eszközök irányítás melletti biztonságos függesztésére, töltésére.

3.2.5. Mérő- és ellenőrző berendezések, földi kiszolgáló eszközök ismerete, használata

Ismerje:

- az általános mérő- és ellenőrző műszerek rendeltetését, adatait;

- a rádiótechnikai és lokátorberendezések üzemben tartásához szükséges mérő- és ellenőrző berendezések használatát, valamint az üzemben tartáshoz szükséges szerszámok, speciális kiszolgáló eszközök alkalmazását.

Legyen képes:

- az ellenőrző és mérőműszerek önálló előkészítésére méréshez;

- szakágak és beosztásának megfelelő mértékű mérések, ellenőrzések elvégzésére, a mérési eredmények dokumentálására;

- a laboratóriumi mérések során pontos jegyzőkönyvek készítésére és a mért értékekből a helyes következtetések levonására.

3.2.6. Légijárműveken végzett ellenőrzések

Ismerje:

- átfogóan a légijárműveken végrehajtandó ellenőrzések rendszerét és tartalmát, működési blokkvázlat mélységéig az üzemben tartási előírásokat.

Legyen képes:

- a rádiótechnikai és lokátorberendezések technológia szerinti ellenőrzésére, a kapcsolatos dokumentáció kitöltésére;

- a rádiótechnikai berendezések kompenzálásának végrehajtására;

- a rádiótechnikai és lokátorberendezések technológia szerinti önálló ki- és beépítésére;

- a társszakágakhoz tartozó berendezések rendellenes állapotának megítélésére.

3.2.7. Hibafeltárás, hiba javítása, beszabályozás és üzembe helyezés

Ismerje:

- a légijárművön elhelyezett rádiótechnikai és lokátorberendezések rendeltetését, szerkezeti felépítését, működését, a hibátlan működés mérhető és ellenőrizhető technikai paramétereit, ellenőrzésük eszközeit és módszereit külső algoritmus szintjén;

- a hallható vagy látható hibajelenségeket, típushibákat,

- a hibák behatárolásának és javításának lehetséges módszereit.

Legyen képes:

- a hibás berendezések szakszerű ellenőrzésére és berendezéscserével történő üzembe helyezésére;

- a laboratóriumban javítható berendezések, részegységek pontos ellenőrzésére, beszabályozására, valamint üzembe helyezésére;

- részegységcserék esetén a technológiai utasításokban meghatározott beszabályozások önálló végrehajtására;

- a rádiótechnikai és lokátorberendezések kompenzálására, beszabályozására.

3.2.8. Karbantartások

Ismerje:

- a karbantartó anyagokat, eszközöket, azok felhasználási előírásait és vételezésük rendjét;

- a javítások során alkalmazott szerszámok használatát és számozásuk rendjét;

- a berendezések, vezetékek, csatlakozók, rendszerek során az ellenőrzési szempontokat.

Legyen képes:

- önállóan végrehajtani a karbantartási-ápolási munkákat a karbantartó anyagok és eszközök szakszerű alkalmazásával.

3.2.9. A légijármű műszaki dokumentációinak kezelése

Ismerje:

- a légijármű alapokmányainak és műszaki okmányainak tartalmi előírásait (fejezeteit), vezetésük rendjét, előírásait;

- a rádiótechnikai és lokátorberendezések, rendszerek üzemben tartása során készítendő jegyzőkönyvek, nyilvántartások, utalványok, jegyzékek formai, tartalmi követelményeit;

- az okmányok nyilvántartási, tárolási rendszerét.

Legyen képes:

- irányítás mellett az üzemben tartási alapokmányok felhasználásával az általa üzemeltetendő légijármű típusvizsgára, minősítő vizsgáira felkészülni;

- a légijármű üzemben tartása során elosztásának megfelelő mértékben az okmányok, nyilvántartások kulturált, naprakész vezetésére, utalványok, jegyzékek önálló készítésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A légijármű-szerelői szakmai vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint rádió- és mikrohullámú technikai, továbbá villamosságtani alapismereteket tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 120 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint az üzemben tartás témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 120+120 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- villamosságtan;

- rádió- és mikrohullámú technika;

- légijárművek üzemben tartásának alapjai.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 30 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség repülőműszaki szolgálatfőnöke.

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 08

1.2. Szakképesítés megnevezése: légijármű-szerelő (helikopter sárkány-hajtómű szerelő ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A tiszthelyettes a hatályos előírások és utasítások által meghatározott mértékben felügyeli az általa üzemben tartott helikopter típus(ok) és földi kiszolgáló eszközeinek előírásos állapotát.

Karbantartja, szereli és javítja a helikopter sárkány- és hajtómű rendszereit, berendezéseit.

Alkalmazza a helikopterhez rendszeresített mérő- és ellenőrző berendezéseket.

Végzi a repülések műszaki kiszolgálását, és ellátja a számára meghatározott szolgálati feladatokat.

A helikoptertípusra alkalmazott üzemeltetési stratégia (állapot, repült óra alapján) előírásai szerint részt vesz a helikopter rendszerek, berendezések üzemben tartó szintnél mélyebb szintű szerelési és karbantartási munka folyamataiban.

Előírásoknak megfelelően vezeti a helikopterhez rendszeresített okmányokat.

Felügyeli a helikopter üzemben tartásába bevont társszakágak műszaki munkavégzését, követelmények szerinti végrehajtását.

Irányítja a felügyelete alá tartozó szakállomány tevékenységét.

A helikopteren végzett munkák egy részét bármely napszakban a szabadban végzi, szélsőséges időjárási körülmények között az alkalmazott anyagok káros vegyi és a helikopterek okozta zajhatásoknak kitéve.

Munkakörét a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjaként, speciális szolgálati feladatokkal kiegészítve látja el.

A megszerzett ismeretek lehetővé teszik más, rokon szakmában történő elhelyezkedését.

Tervezett beosztásában munkát csak a beosztásra felkészítő tanfolyam sikeres befejezése után végezhet.

A helikopter sárkány-hajtómű szerelő képesítés lehetővé teszi a technikusi képzés megkezdését. A technikusi oklevél birtokában más, több elméleti tudást igénylő munkakörök is betölthetők.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

A szakképesítésre történő felkészítés feladatcsoportjait egymástól jól elkülönített képzési szintek biztosítják.

Első szint: a tanintézeti képzés, amely során elsajátításra kerül a légijármű szerkezeti felépítése, üzemben tartási, ápolási, kiszolgálási feltételrendszere.

Második szint: a munkahely (beosztás) elfoglalásával a gyakorlati feladatok, munkafogások elsajátítására, begyakorlására kerül sor.

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai kiképzés

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok.

Az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtása, bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartása.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásainak megismerése, a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek

Beosztásbeli kötelmek ismerete (betölthető katonai beosztásokra).

A jellemző műszaki (technikai) katonai alegységek szervezeti felépítésének és működési rendjének ismerete.

A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.

A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.

A munkahelyre vonatkozó általános és speciális környezetvédelmi előírások betartása.

A szerelés, javítás, karbantartás, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált segédanyagok (kenő- és karbantartó anyagok) kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása. Az elhasznált, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása.

3.1.6. A légijárművön végzett munkák biztonsági rendszabályai

A helikopter megközelítésekor, rajta végzett munkák biztonsági rendszabályai.

Helikopter ellenőrzése, javítása, mozgatása, üzemeltetése során alkalmazott eszközök, berendezések, anyagok használatakor betartandó előírások.

A fülkében elhelyezett kapcsolók rendeltetésének (funkciójának) és alaphelyzetének ismerete.

3.1.7. Mérő- és ellenőrző berendezések, földi kiszolgáló eszközök ismerete

Mérési, ellenőrzési eljárások ismerete.

Ellenőrző és mérőműszerek működési elve.

Az ellenőrző berendezések kezelése, előkészítése ellenőrzéshez.

Rendszeresített szerszámok ismerete és rendeltetés szerinti használata, földi kiszolgáló eszközök ismerete és előírások szerinti alkalmazásuk.

Repülés kiszolgáló különleges gépjárművek rendeltetésének és kiszolgálásuk szabályainak ismerete.

3.1.8. Helikoptereken végzett ellenőrzések

A helikopter előkészítése ellenőrzéshez.

A technológiai utasításokban meghatározott ellenőrzési formák végrehajtása a sárkány és hajtómű berendezéseken, rendszereken.

A helikopter előkészítése a repüléshez.

A repülések műszaki kiszolgálása.

Időszakos munkák és javítások.

Berendezések és rendszerelemek cseréjét követően előírt ellenőrzési formák végrehajtása.

A társszakágakhoz tartozó fedélzeti berendezések szükséges szintű ismerete, állapotuk megítélése.

3.1.9. Hibafeltárás, hibajavítás, beszabályozás és üzembe helyezés

A helikopter sárkány-hajtómű rendszerek berendezéseinek szerkezeti felépítése, működése (előírásos állapota).

A hibák behatárolásának lehetséges módszerei.

Az üzemeltetőnél végrehajtandó hibajavítások, beszabályozások és beállítások ismerete.

Részegységek, blokkok cseréje esetén a technológiai utasításokban meghatározott beszabályozások és beállítások.

3.1.10. Karbantartási munkák

Karbantartó anyagok, eszközök, valamint vételezésük ismerete, felhasználásuk szabályai.

Sárkány-hajtómű rendszereken, berendezéseken alkalmazható karbantartási eljárások.

A karbantartás-javítás során alkalmazott szerszámok nyilvántartásának és kezelésének ismerete.

3.1.11. A légijárművek műszaki okmányainak ismerete, kezelése

A helikopter alapokmányainak és műszaki dokumentációinak ismerete, vezetésük szabályai.

A helikopter sárkány-hajtómű berendezések javításához szükséges jegyzőkönyvek, nyilvántartókartonok, utalványok, jegyzékek ismerete, kitöltésének, vezetésének szabályai.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitása, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére.

Szakmai-elméleti és gyakorlati ismeretei birtokában legyen képes teljesíteni az első beosztásra történő felkészítés követelményszintjét, és váljon alkalmassá más repülőgéptípusok, rendszerek működési elvének önálló elsajátítására.

3.2.1. Testnevelés

Legyen képes az atlétika, az akadálypálya, az úszás és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtására, oktatására, valamint az előírt normaszintek teljesítésére.

Rendelkezzen a gyakorlati feladatok eredményes végrehajtásához szükséges állóképességgel és ügyességgel.

3.2.2. Általános katonai kiképzés

Ismerje:

- a fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelezettségek, a fegyelmi felelősség követelményeit;

- a katonák magatartásának normáit békében és háborúban;

- a katonai függőségi viszonyokat és az abból adódó követelményeket;

- az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályait;

- a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjait;

- az alaki magatartás szabályait;

- az alaki fogások, mozdulatok egyenkénti szabályos, valamint kötelékben történő egységes végrehajtásának módját;

- a vezényszavak szabályos és határozott kiadásának és végrehajtásának módját;

- az alaki fegyelem megteremtésének és fenntartásának módszereit;

- a gépjárművek igénybevételével összefüggő, beosztásukban rájuk háruló irányítási és ellenőrzési feladatok gyakorlati végrehajtásának módját;

- az összfegyvernemi harc fogalmát;

- az összfegyvernemi, fegyvernemi és szakalegységek rendeltetését, szervezetét, együttműködésük tartalmát;

- az alegységénél rendszeresített fegyverek szakszerű kezelésével, harci alkalmazásával kapcsolatos fogásokat, lőelméleti kérdéseket;

- a Magyar Honvédség ügyvitelének és az azt meghatározó titokvédelmi szabályok előírásait;

- a hadkötelezettséggel kapcsolatos általános ismereteket, a mozgósítás célját, rendszerét.

Legyen képes:

- a szabályzatokban, utasításokban előírt feladatok példás végrehajtására;

- az őr- és ügyeleti szolgálat felkészítésében való részvételre, ellátására és ellenőrzésére;

- az alaki fogások és mozdulatok szabályos végrehajtására;

- a vezényszavak határozott, pontos kiadására;

- az alaki fogások és mozdulatok hatékony oktatására;

- a gépjármű-balesetek megelőzésével kapcsolatos szabályok gyakorlati alkalmazására;

- a gépjármű- és oszlopparancsnoki teendők követelmény szerinti ellátására;

- az általános harcászati fogások végrehajtására;

- az előírt lőgyakorlatok és normagyakorlatok megfelelő szintű teljesítésére;

- a fegyverek és kézigránátok hatásos alkalmazására;

- a haditechnikai eszközök megvédésére;

- a titokvédelmi előírások betartására.

3.2.3. Munkajogi, munka- és környezetvédelmi előírások ismerete, betartása, alkalmazása

Ismerje:

- a képesítésével betölthető katonai beosztások kötelmeit;

- a repülő-műszaki üzemben tartó század szervezeti felépítését, működési rendjét, elfoglalt beosztásának megfelelően;

- az általános és a repülő-műszaki üzemben tartás speciális tűz-, balesetvédelmi, valamint környezetvédelmi előírásait.

Legyen képes:

- maradéktalanul megfelelni a beosztásbeli kötelmek előírásainak;

- a munka- és környezetvédelmi szabályok betartására;

- az üzemben tartás folyamán használt karbantartó- és kenőanyag kezelésére, tárolására;

- az elhasznált, cserélt anyagok szelektív gyűjtésére.

3.2.4. A légijárműveken végzett munkák biztonsági rendszabályainak ismerete és alkalmazása

Ismerje:

- a helikopter ellenőrzése, javítása, mozgatása, üzemeltetése során alkalmazott eszközök, berendezések, anyagok használatakor betartandó előírások szabályait;

- a helikopter(ek) biztonságos megközelítésének szabályait és a rajta végzett munkák speciális előírásait;

- tévedésmentesen a repülőgépvezető fülkében lévő karok, kapcsolók alaphelyzetét;

- más szakágak biztonsági rendszabályait a munkavégzésük irányításához a szükséges mértékben.

Legyen képes:

- munkavégzése során előforduló baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi veszélyforrások felismerésére, hatékony beavatkozásra;

- munkahelyén a biztonságos munkavégzési feltételek kialakítására;

- a rendszeresített balesetvédelmi, tűzvédelmi eszközök előírt használatára.

3.2.5. Mérő- és ellenőrző berendezések, földi kiszolgáló eszközök ismerete, használata

Ismerje:

- az általános rendeltetésű mérő- és ellenőrző műszerek rendeltetését, adatait;

- a repülés kiszolgáló különleges gépjárművek feladatát, felépítmények működési elvét;

- a sárkány-hajtómű rendszerek és berendezések üzemben tartásához szükséges mérő- és ellenőrző berendezések használatát, valamint az üzemben tartáshoz szükséges szerszámok, speciális kiszolgáló eszközök alkalmazását.

Legyen képes:

- az ellenőrző berendezés önálló előkészítésére méréshez;

- szakágának és beosztásának megfelelő mértékű mérések, ellenőrzések elvégzésére, a mérési eredmények dokumentálására;

- szakágának és beosztásának megfelelő mélységű mérések, ellenőrzések végrehajtására, a mért értékek elemzésére, következtetések levonására, intézkedések megfogalmazására;

- földi kiszolgáló eszközök szabályos alkalmazására;

- a kiszolgáló gépjárművek mozgásának biztonságos irányítására, repülőgéphez történő csatlakoztatására.

3.2.6. Légijárműveken végzett ellenőrzések

Ismerje:

- átfogóan a helikopter sárkány-hajtómű rendszerein végrehajtandó ellenőrzések rendszerét és tartalmát, működési blokkvázlat mélységéig;

- az üzemben tartási előírásokat.

Legyen képes:

- irányítás mellett a sárkány-hajtómű berendezések technológiai előírások szerinti ellenőrzésére, a kapcsolatos dokumentáció kitöltésére, berendezések, rendszerelemek technológia szerinti önálló ki- és beépítésére;

- a társszakágakhoz tartozó berendezések rendellenes állapotának megítélésére.

3.2.7. Hibafeltárás, hiba javítása, beszabályozás és üzembe helyezés

Ismerje:

- a helikopteren elhelyezett sárkány-hajtómű rendszerek, berendezések rendeltetését, készletezettségét, szerkezeti felépítését és működését (blokkvázlat mélységéig), a hibátlan működés mérhető és ellenőrizhető paramétereit, ellenőrzésük eszközeit és módszereit önállóan, külső algoritmus szintjén;

- a hallható vagy látható hibajelenségeket, típushibákat;

- a hibák behatárolásának és javításának lehetséges módszereit;

- hibátlan működés esetén a mérő- és ellenőrző berendezések kijelzését, leolvasható értékét.

Legyen képes:

- berendezések és részegységeik le-, illetve felszerelésére;

- szakmai képzettségének, minősítésének megfelelő szinten a hiba okának behatárolására, illetve annak kijavítására, a javítást követő rendszer feltöltésére, előírt nyomásértékek beállítására, helikopter-hajtómű (motor) indítás feltételeinek megteremtésére;

- lemezanyagok és szerkezeti anyagok megmunkálására;

- helikopter emelésére, földön történő mozgatására;

- részegységek, berendezések cseréje esetén - a számára előírt mértékben a technológiai utasításokban meghatározott módon - beszabályozások és beállítások önálló végrehajtására.

3.2.8. Karbantartások

Ismerje:

- a helikopter állagmegóvás módszereit;

- átfogóan az elsajátított helikoptertípusra vonatkozó karbantartási-ápolási előírások követelményeit;

- a karbantartó anyagokat, eszközöket, azok felhasználási előírásait és vételezésük rendjét;

- a javítások során alkalmazott szerszámok használatát és számozásuk rendjét.

Legyen képes:

- önállóan végrehajtani a karbantartási-ápolási munkákat a karbantartó anyagok, eszközök szakszerű alkalmazásával.

3.2.9. A légijármű műszaki dokumentációinak kezelése

Ismerje:

- a helikopter alapokmányainak és műszaki okmányainak tartalmi előírásait (fejezeteit), vezetésük rendjét (szabályait), előírásait;

- a sárkány-hajtómű berendezések, rendszerek javítása során készítendő jegyzőkönyvek, nyilvántartások, utalványok, jegyzékek, tartalmi követelményeit,

- az okmányok nyilvántartási, tárolási rendszerét.

Legyen képes:

- irányítás mellett az üzemben tartási alapokmányok felhasználásával az általa üzemeltetendő helikopter típusvizsgára, minősítővizsgáira felkészülni;

- a helikopter üzemben tartása során beosztásának megfelelő mértékben az okmányok, nyilvántartások kulturált és naprakész vezetésére, utalványok, jegyzékek készítésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A légijármű-szerelői szakmai vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a helikopter sárkány- és hajtóműrendszerekhez kapcsolódó ismereteket tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 120 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint az üzemben tartás témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 120+120 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- helikopter sárkányrendszer ismeret;

- helikopter hajtóműrendszer ismeret;

- helikopterek üzemben tartása.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 30 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség repülőműszaki szolgálatfőnöke.

* * *

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 04 09

1.2. Szakképesítés megnevezése: légijármű-szerelő (repülőgép sárkány-hajtómű szerelő ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[23]

A tiszthelyettes a hatályos előírások és utasítások által meghatározott mértékben felügyeli az általa üzembentartott repülőgép típus(ok) és földi kiszolgáló eszközeinek előírásos állapotát.

Karbantartja, szereli, és javítja a repülőgép sárkány- és hajtómű rendszereit, berendezéseit.

Alkalmazza a repülőgéphez rendszeresített ellenőrző- és mérőberendezéseket.

Végzi a repülések műszaki kiszolgálását és ellátja a számára meghatározott szolgálati teendőket.

A repülőgéptípusra alkalmazott üzemeltetési stratégia (állapot, repült óra alapján) előírásai szerint részt vesz a repülőgép rendszerek, berendezések üzemben tartó szintnél mélyebb szintű szerelési és karbantartási munka folyamataiban.

Előírásoknak megfelelően vezeti a repülőgéphez rendszeresített okmányokat.

Felügyeli a repülőgép üzemben tartásába bevont társszakágak műszaki munkavégzését, követelmények szerinti végrehajtását.

Irányítja a felügyelete alá tartozó szakállomány tevékenységét.

A repülőgépen végzett munkák egy részét bármely napszakban a szabadban végzi, szélsőséges időjárási körülmények között, az alkalmazott anyagok káros vegyi- és a helikopterek okozta zajhatásoknak kitéve.

Munkakörét a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjaként, speciális szolgálati feladatokkal kiegészítve látja el.

A megszerzett ismeretek lehetővé teszik más, rokon szakmában történő elhelyezkedését.

A repülőgép sárkány-hajtómű szerelő képesítés lehetővé teszi a technikusi képzés megkezdését. A technikusi oklevél birtokában más, több elméleti tudást igénylő munkakörök is betölthetők.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

A szakképesítésre történő felkészítés feladatcsoportjait egymástól jól elkülönített képzési szintek biztosítják.

Első szint: a tanintézeti képzés, amely során elsajátításra kerül a légijármű szerkezeti felépítése, üzemben tartási, ápolási, kiszolgálási feltételrendszere.

Második szint: a munkahely (beosztás) elfoglalásával a gyakorlati feladatok, munkafogások elsajátítására, begyakorlására kerül sor.

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai kiképzés

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok.

Az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének, és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtása, bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartása.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

A repülő-műszaki alegységnél rendszeresített és az egyéni fegyverek szakszerű kezelésére, eredményes harci alkalmazása.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásainak megismerése, a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek

Beosztásbeli kötelmek ismerete (betölthető katonai beosztásokra).

A jellemző műszaki (technikai) katonai alegységek szervezeti felépítésének és működési rendjének ismerete.

A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.

A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.

A munkahelyre vonatkozó általános és speciális környezetvédelmi előírások betartása.

A szerelés, javítás, karbantartás, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált segédanyagok (kenő- és karbantartó anyagok) kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása. Az elhasznált, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása.

3.1.6. A repülőgépen végzett munkák biztonsági rendszabályai

A repülőgép megközelítésekor, rajta végzett munkák biztonsági rendszabályai.

Repülőgép ellenőrzése, javítása, mozgatása, üzemeltetése során alkalmazott eszközök, berendezések, anyagok használatakor betartandó előírások.

A fülkében elhelyezett kapcsolók rendeltetésének (funkciójának) és alaphelyzetének ismerete.

Más szakágak biztonsági rendszabályainak ismerete.

Fegyverrendszerek kezelésének szabályai.

3.1.7. Mérő- és ellenőrző berendezések, földi kiszolgáló eszközök ismerete

Mérési, ellenőrzési eljárások ismerete.

Ellenőrző- és mérőműszerek működési elve.

Az ellenőrző berendezések kezelése, előkészítése ellenőrzéshez.

Rendszeresített szerszámok ismerete és rendeltetése szerinti használata, földi kiszolgáló eszközök ismerete és előírások szerinti alkalmazásuk.

Repülés kiszolgáló különleges gépjárművek rendeltetésének és kiszolgálásuk szabályainak ismerete.

3.1.8. Repülőgépeken végzett ellenőrzések

A repülőgép és rendszerei előkészítése ellenőrzéshez.

A technológiai utasításokban meghatározott ellenőrzési formák végrehajtása a sárkány és hajtómű berendezéseken, rendszereken.

A technológiai utasításokban meghatározott ellenőrzési formák végrehajtásának biztosítása, szervezése, irányítása, ellenőrzése a sárkány- és hajtóműberendezéseken, -rendszereken.

A repülőgép előkészítése a repüléshez.

A repülések műszaki kiszolgálása.

Időszakos munkák és javítások.

Berendezések és rendszerelemek cseréjét követően előírt ellenőrzési formák végrehajtása.

A társszakágakhoz tartozó fedélzeti berendezések szükséges szintű ismerete, állapotuk megítélése.

3.1.9. Hibafeltárás, hibajavítás, beszabályozás és üzembe helyezés

A repülőgép sárkány-hajtómű rendszerek berendezéseinek szerkezeti felépítése, működése (előírásos állapota).

A hibák behatárolásának lehetséges módszerei.

Az üzemeltetőnél végrehajtandó hibajavítások, beszabályozások és beállítások ismerete.

Részegységek, blokkok cseréje esetén a technológiai utasításokban meghatározott beszabályozások és beállítások.

3.1.10. Karbantartási munkák

Karbantartó anyagok, eszközök, valamint vételezésük ismerete, felhasználásuk szabályai.

Sárkány-hajtómű rendszereken, berendezéseken alkalmazható karbantartási eljárások.

A karbantartás-javítás során alkalmazott szerszámok nyilvántartásának és kezelésének ismerete.

3.1.11. A repülőgépek műszaki okmányainak ismerete, kezelése

A repülőgép alapokmányainak és műszaki okmányainak ismerete, vezetésük szabályai.

A repülőgép sárkány-hajtómű berendezések javításához szükséges jegyzőkönyvek, nyilvántartó-kartonok, utalványok, jegyzékek ismerete, kitöltésének, vezetésének szabályai.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitása, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére.

Szakmai-elméleti és gyakorlati ismeretei birtokában legyen képes teljesíteni az első beosztásra történő felkészítés követelményszintjét, és váljon alkalmassá más repülőgéptípusok, rendszerek működési elvének önálló elsajátítására.

3.2.1. Testnevelés

Legyen képes az atlétika, az akadálypálya, az úszás és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtására, oktatására, valamint az előírt normaszintek teljesítésére.

Rendelkezzen a gyakorlati feladatok eredményes végrehajtásához szükséges állóképességgel és ügyességgel.

3.2.2. Általános katonai kiképzés

Ismerje:

- a fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelezettségek, a fegyelmi felelősség követelményeit;

- a katonák magatartásának normáit békében és háborúban;

- a katonai függőségi viszonyokat és az abból adódó követelményeket;

- az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének, és ellátásának szabályait;

- a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjait;

- az alaki magatartás szabályait;

- az alaki fogások, mozdulatok egyenkénti szabályos, valamint kötelékben történő egységes végrehajtásának módját;

- a vezényszavak szabályos és határozott kiadásának és végrehajtásának módját;

- az alaki fegyelem megteremtésének és fenntartásának módszereit;

- a gépjárművek igénybevételével összefüggő, beosztásukban rájuk háruló irányítási és ellenőrzési feladatok gyakorlati végrehajtásának módját;

- az összfegyvernemi harc fogalmát;

- az összfegyvernemi, fegyvernemi és szakalegységek rendeltetését, szervezetét, együttműködésük tartalmát;

- az alegységénél rendszeresített fegyverek szakszerű kezelésével, harci alkalmazásával kapcsolatos fogásokat, lőelméleti kérdéseket;

- a Magyar Honvédség ügyvitelének és az azt meghatározó titokvédelmi szabályok előírásait;

- a hadkötelezettséggel kapcsolatos általános ismereteket, a mozgósítás célját, rendszerét.

Legyen képes:

- a szabályzatokban, utasításokban előírt feladatok példás végrehajtására;

- az őr- és ügyeleti szolgálat felkészítésében való részvételre, ellátásra és ellenőrzésére;

- az alaki fogások és mozdulatok szabályos végrehajtására;

- a vezényszavak határozott, pontos kiadására;

- az alaki fogások és mozdulatok hatékony oktatására;

- a gépjármű-balesetek megelőzésével kapcsolatos szabályok gyakorlati alkalmazására;

- a gépjármű- és oszlopparancsnoki teendők követelmény szerinti ellátására;

- az általános harcászati fogások végrehajtására;

- az előírt lőgyakorlatok és normagyakorlatok megfelelő szintű teljesítésére;

- a fegyverek és kézigránátok hatásos alkalmazására;

- a haditechnikai eszközök megvédésére;

- a titokvédelmi előírások betartására.

3.2.3. Munkajogi, munka- és környezetvédelmi előírások ismerete, betartása, alkalmazása

Ismerje:

- a képesítésével betölthető katonai beosztások kötelmeit;

- a repülő mérnökműszaki üzemben tartás szervezeti felépítését, működési rendjét, elfoglalt beosztásának megfelelően;

- az általános és a repülő-műszaki üzemben tartás speciális tűz-, balesetvédelmi, valamint környezetvédelmi előírásait.

Legyen képes:

- maradéktalanul megfelelni a beosztásbeli kötelmek előírásainak;

- a munka- és környezetvédelmi szabályok betartására;

- az üzembentartás folyamán használt karbantartó- és kenő- és üzemanyag kezelésére, tárolására;

- az elhasznált, cserélt anyagok szelektív gyűjtésére.

3.2.4. A repülőgépeken végzett munkák biztonsági rendszabályainak ismerete és alkalmazása

Ismerje:

- a repülőgép ellenőrzése, javítása, mozgatása, üzemeltetése során alkalmazott eszközök, berendezések, anyagok használatakor betartandó előírások szabályait;

- a repülőgép(ek) biztonságos megközelítésének szabályait és a rajta végzett munkák speciális előírásait;

- repülések kiszolgálása során betartandó előírásokat;

- tévedésmentesen a repülőgépvezető fülkében lévő karok, kapcsolók alaphelyzetét;

- más szakágak biztonsági rendszabályait a munkavégzésük irányításához a szükséges mértékben.

Legyen képes:

- munkavégzése során előforduló baleset-, egészség-, tűz- és környezetvédelmi veszélyforrások felismerésére, hatékony beavatkozásra;

- munkahelyén a biztonságos munkavégzési feltételek kialakítására;

- a rendszeresített balesetvédelmi, tűzvédelmi eszközök előírt használatára;

- a szabályok betartásával a fegyvertechnikai gyártmányok irányítás melletti biztonságos függesztésére, töltésére.

3.2.5. Mérő- és ellenőrző berendezések, földi kiszolgáló eszközök ismerete, használata

Ismerje:

- az általános rendeltetésű mérő- és ellenőrző műszerek rendeltetését, adatait;

- a repülés kiszolgáló különleges gépjárművek feladatát, felépítmények működési elvét;

- a sárkány-hajtómű rendszerek és berendezések üzemben tartásához szükséges mérő- és ellenőrző berendezések használatát, valamint az üzemben tartáshoz szükséges szerszámok, speciális kiszolgáló eszközök alkalmazását.

Legyen képes:

- az ellenőrző berendezés önálló előkészítésére méréshez;

- szakágának és beosztásának megfelelő mértékű mérések, ellenőrzések elvégzésére, a mérési eredmények dokumentálására;

- földi kiszolgáló eszközök szabályos alkalmazására;

- a kiszolgáló gépjárművek mozgásának biztonságos irányítására, repülőgéphez történő csatlakoztatására.

3.2.6. Repülőgépen végzett ellenőrzések

Ismerje:

- átfogóan a repülőgép sárkány-hajtómű rendszerein végrehajtandó ellenőrzések rendszerét és tartalmát, működési blokkvázlat mélységéig;

- az üzemben tartási előírásokat.

Legyen képes:

- irányítás mellett a sárkány-hajtómű berendezések technológiai előírások szerinti ellenőrzésére, a kapcsolatos dokumentáció kitöltésére;

- berendezések, rendszerelemek technológia szerinti önálló ki- és beépítésére;

- a társszakágakhoz tartozó berendezések rendellenes állapotának megítélésére.

3.2.7. Hibafeltárás, hibajavítása, beszabályozás és üzembe helyezés

Ismerje:

- a repülőgépen elhelyezett sárkány-hajtómű rendszerek, berendezések rendeltetését, készletezettségét, szerkezeti felépítését és működését (blokkvázlat mélységéig), a hibátlan működés mérhető és ellenőrizhető paramétereit, ellenőrzésük eszközeit és módszereit önállóan külső algoritmus szintjén;

- a hallható vagy látható hibajelenségeket, típushibákat;

- a hibák behatárolásának és javításának lehetséges módszereit;

- hibátlan működés esetén a mérő- és ellenőrző berendezések kijelzését, leolvasható értékét.

Legyen képes:

- berendezések és részegységeik le-, illetve felszerelésére;

- szakmai képzettségének, minősítésének megfelelő szinten a hiba okának behatárolására, illetve annak kijavítására;

- a javítást követő rendszer feltöltésére, előírt nyomásértékek beállítására;

- a repülőgép-hajtómű (motor) indítás feltételeinek megteremtésére;

- lemezanyagok és szerkezeti anyagok megmunkálására;

- repülőgép emelésére, földön történő mozgatására;

- részegységek, berendezések cseréje esetén - a számára előírt mértékben a technológiai utasításokban meghatározott módon beszabályozások és beállítások önálló végrehajtására.

3.2.8. Karbantartások

Ismerje:

- a repülőgép állagmegóvás módszereit;

- átfogóan az elsajátított repülőgéptípusra vonatkozó karbantartási-ápolási előírások követelményeit;

- a karbantartó anyagokat, eszközöket, azok felhasználási előírásait és vételezésük rendjét;

- a javítások során alkalmazott szerszámok használatát és számozásuk rendjét.

Legyen képes:

- önállóan végrehajtani a karbantartási-ápolási munkákat a karbantartó anyagok, eszközök szakszerű alkalmazásával.

3.2.9. A repülőgép műszaki dokumentációinak kezelése

Ismerje:

- a repülőgép alapokmányainak és műszaki okmányainak tartalmi előírásait (fejezeteit), vezetésük rendjét (szabályait) előírásait;

- a sárkány-hajtómű berendezések, rendszerek javítása során készítendő jegyzőkönyvek, nyilvántartások, utalványok, jegyzékek, tartalmi követelményeit.

Legyen képes:

- irányítás mellett az üzemben tartási alapokmányok felhasználásával az általa üzemeltetendő helikopter típusvizsgára, minősítő vizsgáira felkészülni;

- a repülőgép üzemben tartása során beosztásának megfelelő mértékben az okmányok, nyilvántartások kulturált és naprakész vezetésére, utalványok, jegyzékek készítésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A légijármű-szerelői szakmai vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a helikopter sárkány- és hajtóműrendszerekhez kapcsolódó ismereteket tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 120 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint az üzembentartás témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 120+120 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- repülőgép sárkányrendszer ismeret;

- repülőgép hajtóműrendszer ismeret;

- repülőgépek üzemben tartása.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 30 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség repülőműszaki szolgálatfőnöke.

* * *

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 09

1.2. Szakképesítés megnevezése: lokátorműszerész

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid jellemző leírása[24]

A hallgatók a képzés eredményeként rendelkezzenek olyan korszerű elméleti és gyakorlati felkészültséggel, katonai ismeretekkel, amely alapján képesek a szakma területén jelentkező

- rádiólokációs rendszerek ellenőrző bevizsgálására, javítására;

- parancsnokként a beosztottak feladatainak meghatározására, tevékenységük irányítására és ellenőrzésére.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A hivatásos katonák pedagógiai feladatai.

A katonai szolgálat pszichológiai hatásai.

A kiképzés alapfogalmainak és szervezeti kereteinek megismerése.

Az oktatástechnikai eszközök és alkalmazásuk rendje.

A kiképzési foglalkozások előkészítése és vezetésük szabályai.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből adódó feladatok, kötelességek, a katonai magatartási normák, a függőségi viszonyok, a parancs, a parancsadás jogának, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének, felkészítésének és ellátásának, a fegyelmi jogkör gyakorlásának az ismerete.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának elsajátítása, a határozottság, a katonás megjelenés, az udvarias magatartás viselkedési formává válása.

A Magyar Honvédség ügyviteli, titokvédelmi; a gépjármű parancsnoki és igénybevételi előírásainak az elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek pusztító hatásainak, az ellenük való védelem lehetőségeinek, az ipari katasztrófák, nukleáris balesetek főbb jellemzőinek és hatásuk csökkentése, illetve megszüntetése érdekében végrehajtandó (tevékenységek) alegység-parancsnoki feladatok ismerete.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak, formáinak, a harc biztosításának, az összfegyvernemi alegységek szervezetének, harceljárásának és a saját alegységek helyének, szerepének elsajátítása az összfegyvernemi alegységek harcában.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek, valamint kézigránátok balesetmentes szakszerű kezelésére, eredményes alkalmazására való képesség megszerzése.

A hivatásos pályához, a beosztás ellátásához szükséges teljesítőképesség megalapozása, a testi tulajdonságok fejlesztése; a mozgásműveltség szélesítése.

Az anyagi-technikai biztosítás alapjainak az ismerete, az alegység-szolgálatvezető feladatainak, helyének, szerepének az elsajátítása.

A műszaki, a rádióelektronikai harc, a légvédelem alapjainak az ismerete.

A jog, a nemzetközi hadijog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem, a balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és hadkiegészítés területein az alapvető ismeretek elsajátítása.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

A "B" és "C" járműkategóriájú képzés tananyagának elsajátítása, hatósági vizsga letétele a hatályos rendelkezések szerint.

3.1.6. Munka- és környezetvédelmi ismeretek

Környezetvédelem módszerei, korszerű munkahellyel szemben támasztott követelmények.

Balesetlehárítás és általános biztonságtechnika.

3.1.7. Szakmai alapismeretek

- egyenáramú hálózatokra vonatkozó alaptörvények;

- összetettebb számítási feladatok;

- különböző áramköri elemek működése és gyakorlati alkalmazása;

- váltakozó áramú hálózatokra vonatkozó alaptörvények és számítási eljárások, paramétere meghatározási módok;

- különböző alkatrészek viselkedése váltakozó áramú hálózatban;

- rengőkörök tulajdonságai, viselkedésük különböző hálózatokban;

- különböző csatolások gyakorlati jelentősége és szükségessége;

- aktív áramköri elemek felépítése, működése, paramétereinek meghatározási módja;

- aktív elemek alapkapcsolásai, azok működése, paramétereinek meghatározása és ezek gyakorlati jelentősége, alkalmazhatósága;

- különböző rezgéskeltő alapkapcsolások, jelformáló áramkörök, működésük, paramétereik meghatározása és gyakorlati jelentőségük;

- elektromos rezgéseket mechanikai rezgésekké (hang) átalakító berendezések és az ezekkel kapcsolatos számítások gyakorlati jelentősége;

- távközlés alaptételei módszerei, a rádióberendezések felépítése, működési elve és a gyakorlati megvalósítás néhány változata;

- elektromágneses hullámokkal való információ - továbbítás és visszaalakítás módjai, azok jelentősége és megvalósítási lehetőségei;

- rádiókészülékek felépítése, működése, gyakorlati megvalósítása,

- televízió technika alapjai a képmegjelenítés és a különböző tv-áramkörök működési elve.

3.1.8. Szakmai ismeretek

- rádiólokátorok történeti fejlődése, típusai, rendszertechnikai helye, mérési elve, sugárzási formák;

- elektromágneses hullámok terjedési viszonyai, tápvonal elemek, mikrohullámú áramkörök;

- rádiólokátor rendeltetése, felépítése, technikai adatai;

- lokátorállomást kiszolgáló berendezések;

- az adó, vevő, földi felismerő rendszer, automatikus adattovábbító rendszer és a kiszolgáló részegységek működése blokkvázlat alapján;

- részegységek együttműködése, az időrendi működés lényege, szükségessége és módjai.

3.1.9. Szakmai gyakorlat

- különböző mérőeszközök és azok használata;

- lágyforrasztáshoz szükséges eszközök, anyagok és a forrasztás;

- NYÁK előrajzolás, maratás és a furatok elkészítése, a NYÁK-lemez felületkezelése;

tápegységek készítése azok használhatóságának megállapítása, paramétereinek meghatározása;

- alapkapcsolások megépítése, működőképességük, paramétereik meghatározása;

- hangfrekvenciás teljesítményerősítők építése és paramétereik meghatározása;

- rezgéskeltő áramkörök építése, működőképességük ellenőrzése;

- különböző rádióáramkörök működőképességének ellenőrzése, javítása és a hibakeresés módszerei;

- lokátortechnikai eszközök technikai kiszolgálása, a szükséges beállítások, mérések, beszabályozások végrehajtására;

- lokátortechnikai komplexumok elemei működésének ellenőrzése, beszabályozása;

- lokátortechnikai eszközök karbantartási feladatainak önálló végrehajtása.

3.1.10. Szakharcászat

- a korszerű légierő és a légvédelmi csapatok harci alkalmazása;

- a rádiólokációs felderítés és információ-feldolgozás, -továbbítás;

- a rádiótechnikai eszközök a harcászat-technikai lehetőségeinek hatékony kihasználása, a harcrendi elem alkalmazása, a beosztott kezelőállomány harckészültségének fenntartása, napi szolgálati tevékenység vezetése;

- a készültségi szolgálat tevékenységének fő feladatai, a harcfeladatok végrehajtásának gyakorlati fogásai, egyszerű és bonyolult légi helyzetekben;

- a harctevékenység mindenoldalú biztosításának célja, feladatai, kiemelten az anyagi-technikai biztosítás területén;

- a rádiótechnikai csapatok harckiképzésének megszervezése, a tiszthelyettesi állomány kiképzési feladatai;

- szárazföldi csapatok szervezete, csoportosítása, szerepük a harcban;

- a rádiótechnikai csapatok együttműködése, a harctevékenység biztosítása.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki, vezetői kvalitásai, pedagógiai, módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos katonákkal szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben;

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség;

- befolyásolóképesség, a katonai közösség formálása és összekovácsolása érdekében az emberi viszonyok céltudatos irányítása.

Ismerje:

- a fegyveres szolgálat teljesítéséből adódó kötelezettségeket és jogokat;

- a katonák magatartásának normáit békében és háborúban;

- a katonai függőségi viszonyokat és az azokból adódó kötelezettségeket.

Legyen jártas:

- az egyéni fegyverük kezelésében;

- az egyéni vegyivédelmi eszközök kezelésében.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szemben támasztott követelmények

A beosztásának megfelelő mértékben ismerje:

- a rendszeresített lokátor berendezések szerkezeti felépítését, működését, kezelését, a technikai kiszolgálási és javítási előírásokat, a jellemző meghibásodásokat, azok okait, a feltárásuk rendjét és az elhárításuk legcélszerűbb módját;

- a technikai kiszolgálások végrehajtásához rendelkezésre álló eszközöket és azok használatát.

Legyen jártas:

- az elvi kapcsolási rajzok olvasásában és készítésében, a villamos szakrajzi szabványok alkalmazásában;

- a lokátorműszerész szakmában alkalmazott anyagok, alkatrészek, szerelvények célszerű kiválasztásában és alkalmazásában;

- a mérések végrehajtásban, a mérőkészülékek kiválasztásában;

- a hibakeresésben;

- a mérési jegyzőkönyvek készítésében;

- a lokátor berendezések technikai kiszolgálásának végrehajtásában.

Legyen képes:

- a rendszeresített rádiólokátor állomások üzemeltetésére, üzem közben az üzemmód váltások elvégzésére, a szükséges beállítások, mérések, beszabályozások elvégzésére,

- a rádiólokátor egyes részegységeinek helyes működésének ellenőrzése, beszabályozása, és az előforduló hibák kijavítására,

- a karbantartási feladatok önálló végrehajtására.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A lokátorműszerész szakmai vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint a honvédelmi miniszter által megbízott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga.

- szóbeli vizsga;

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, a munka- és környezetvédelem, szakmai ismeretek és a szakharcászat egészét átfogó komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint a szakmai gyakorlat témaköreiből tevődik össze.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- munka- és környezetvédelem;

- szakmai ismeretek;

- szakharcászat.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Magyar Honvédség fegyverzettechnikai szolgálatfőnöke.

* * *

Az 1/1997. (I. 9.) HM rendelettel kiadott jegyzék 29. sorszáma alatti szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 10

1.2. Szakképesítés megnevezése: rakétaműszerész

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[25]

A hallgatók a képzés eredményeként rendelkezzenek olyan korszerű elméleti és gyakorlati felkészültséggel, katonai ismeretekkel, amely alapján képesek a szakma területén jelentkező

- közeli hatótávolságú, kis hatótávolságú és közepes hatótávolságú rakétarendszerek javítására, ellenőrző bevizsgálására,

- irányítható páncéltörő rakéta rendszerek javítására, ellenőrző bevizsgálására,

- parancsnokként a beosztottak feladatainak meghatározására, tevékenységük irányítására és ellenőrzésére.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A hivatásos katonák pedagógiai feladatai.

A katonai szolgálat pszichológiai hatásai.

A kiképzés alapfogalmainak és szervezeti kereteinek megismerése.

Az oktatástechnikai eszközök és alkalmazásuk rendje.

A kiképzési foglalkozások előkészítése és vezetésük szabályai.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai ismeretek

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből adódó feladatok, kötelességek, a katonai magatartási normák, a függőségi viszonyok, a parancs, a parancsadás jogának, az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének, felkészítésének és ellátásának, a fegyelmi jogkör gyakorlásának az ismerete.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtásának elsajátítása, a határozottság, a katonás megjelenés, az udvarias magatartás viselkedési formává válása.

A Magyar Honvédség ügyviteli, titokvédelmi; a gépjármű parancsnoki és igénybevételi előírásainak az elsajátítása.

A tömegpusztító és gyújtófegyverek pusztító hatásainak, az ellenűk való védelem lehetőségeinek, az ipari katasztrófák, nukleáris balesetek főbb jellemzőinek és hatásuk csökkentése, illetve megszüntetése érdekében végrehajtandó (tevékenységek) alegység-parancsnoki feladatok ismerete.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak, formáinak, a harc biztosításának, az összfegyvernemi alegységek szervezetének, harceljárásának és a saját alegységek helyének, szerepének elsajátítása az összfegyvernemi alegységek harcában.

Az adott fegyvernemeknél, szakcsapatoknál rendszeresített és az egyéni fegyverek, valamint kézigránátok balesetmentes szakszerű kezelésére, eredményes alkalmazására való képesség megszerzése.

A hivatásos pályához, a beosztás ellátásához szükséges teljesítőképesség megalapozása, a testi tulajdonságok fejlesztése; a mozgásműveltség szélesítése.

Az anyagi-technikai biztosítás alapjainak az ismerete, az alegység-szolgálatvezető feladatainak, helyének, szerepének az elsajátítása.

A műszaki, a rádióelektronikai harc, a légvédelem alapjainak az ismerete.

A jog, a nemzetközi hadijog, a nemzetbiztonság, a személyügy, az általános munkavédelem, a balesetelhárítás, a tűzvédelem, a környezetvédelem és hadkiegészítés területein az alapvető ismeretek elsajátítása.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

A "B" és "C" járműkategóriájú képzés tananyagának elsajátítása, hatósági vizsga letétele a hatályos rendelkezések szerint.

3.1.6. Munka- és környezetvédelmi ismeretek

A környezetvédelem módszerei, korszerű munkahellyel szemben támasztott követelmények.

A balesetelhárítás és általános biztonságtechnika.

3.1.7. Szakmai alapismeretek

Az egyenáramú hálózatokra vonatkozó alaptörvények, összetettebb számítási feladatok ismerete.

Különböző áramköri elemek működésének és gyakorlati alkalmazásának ismerete.

Váltakozó áramú hálózatokra vonatkozó alaptörvények és számítási eljárások, paraméter meghatározási módok ismerete.

Különböző alkatrészek viselkedése váltakozó áramú hálózatban.

Rezgőkörök tulajdonságai, viselkedésük különböző hálózatokban.

Különböző csatolások gyakorlati jelentősége és szükségessége.

Aktív áramköri elemek felépítése, működése, paramétereinek meghatározási módja.

Aktív elemek alapkapcsolásai, azok működése, paramétereinek meghatározása és ezek gyakorlati jelentősége, alkalmazhatósága.

Különböző rezgéskeltő alapkapcsolások, jelformáló áramkörök, működésük, paramétereik meghatározása és gyakorlati jelentőségük.

Elektromos rezgéseket mechanikai rezgésekké (hang) átalakító berendezések és az ezekkel kapcsolatos számítások gyakorlati jelentősége.

Távközlés alaptételei, módszerei, a rádióberendezések felépítése, működési elve és a gyakorlati megvalósítás néhány változata.

Az elektromágneses hullámokkal való információ továbbítás és visszaalakítás módjai, azok jelentősége és megvalósítási lehetőségei.

Rádiókészülékek felépítése, működése, gyakorlati megvalósítása.

Televízió technika alapjai, a képmegjelenítés és a különböző tv-áramkörök működési elve.

3.1.8. Műszerek és mérések

Méréstechnikai alapfogalmak és azok gyakorlati jelentősége.

Az ellenállás, feszültség és árammérés módszerei, illetve a teljesítmény mérése.

Különböző kéziműszerek használata és a mért érték leolvasása különböző üzemmódokban.

Váltakozó áramú hálózatok alapparamétereinek mérése.

Félvezetők karakterisztikáinak felvétele és az ehhez szükséges műszerek használata.

Tápegységek különböző fokozatainak mérése, paraméterek, jelalakok ellenőrzése.

Erősítő kapcsolások paramétereinek meghatározása.

Műszerek felépítése, működési elve és helyes kezelésük.

Vevőkészülékek egyes fokozatainak mérési módjai és a műszerek kezelése.

3.1.9. Szakmai ismeretek

A rakétatechnika történeti fejlődése, típusai.

A rakétechnikai eszközök rendletetése, felépítése, technikai adatai.

Az indítóállványok indítóberendezések, rakéták, gyakorló berendezések, ellenőrző berendezések működése blokkvázlat alapján.

A komplexumok elemeinek összműködése.

3.1.10. Szakmai gyakorlat

Különböző mérőeszközök és azok használata.

Lágyforrasztáshoz szükséges eszközök, anyagok és a forrasztás.

NYÁK előrajzolás, maratás és a furatok elkészítése, a NYÁK-lemez felületkezelése.

Tápegységek készítése, azok használhatóságának megállapítása, paramétereinek meghatározása.

Alapkapcsolások megépítése, működőképességük, paramétereik meghatározása.

Hangfrekvenciás teljesítményerősítők építése és paramétereik meghatározása.

Rezgéskeltő áramkörök építése, működőképességük ellenőrzése.

Különböző rádióáramkörök működőképességének ellenőrzése, javítása és a hibakeresés módszerei.

Rakétatechnikai eszközök technikai kiszolgálása, a szükséges beállítások, mérések, beszabályozások végrehajtása.

Rakétatechnikai komplexumok működésének ellenőrzése, beszabályozása.

Rakétatechnikai eszközök karbantartási feladatainak önálló végrehajtása.

3.1.11. Szakharcászat

"A" változat:

A légvédelmi rakétacsapatok rendeltetése, feladatai, harci alkalmazásuk alapjai.

A légvédelmi rakéták lőelmélete.

A légvédelmi rakétaosztályok harctevékenységének előkészítése, harci lehetőségei.

Idegenhadsereg ismeret.

A légvédelmi rakétaosztály tüzelésének előkészítése.

A légvédelmi rakétaosztály harctevékenységének vezetése és végrehajtása.

A harctevékenységek biztosítása.

A légvédelmi rakétaosztály harckészültsége és készültségi szolgálata.

Szakkezelők és alegységek harcászati felkészítése.

"B" változat:

Alapfogalmak.

A gépesített lövészdandár fegyverzettechnikai anyagi biztosítása.

A fegyverzettechnikai anyagok, eszközök megóvása.

A gépesített lövészdandár fegyverzettechnikai biztosítása.

A fegyverzettechnikai szakmai képzés és az ellenőrzések rendszere.

Magasabb készenléti fokozatok fegyverzettechnikai biztosítása.

A fegyverzettechnikai szolgálat feladatai harci körülmények között.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitása, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos katonával szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére, tervezett beosztásának ellátására.

3.2.1. A hivatásos katonával szemben támasztott követelmények

Személyi tulajdonságok:

- erkölcsi tartás és szilárd jellem, igazságosság, becsületesség, udvariasság, szerénység;

- kulturált, kiegyensúlyozott életvitel, ápoltság, határozott, erőszakosságtól mentes fellépés;

- igényesség és követelménytámasztás önmagával és környezetével szemben,

- jó kapcsolatteremtő készség, logikus, közérthető és tömör gondolatkifejtő képesség, beszédkultúra;

- fizikai és pszichikai edzettség, jó kondíció és stressztűrő képesség;

- befolyásolóképesség, a katonai közösség formálása és összekovácsolása érdekében, az emberi viszonyok céltudatos irányításában.

Ismerje:

- a fegyveres szolgálat teljesítéséből adódó kötelezettségeket és jogokat;

- a katonák magatartásának normáit békében és háborúban;

- a katonai függőségi viszonyokat és az azokból adódó kötelezettségeket.

3.2.2. A szaktiszthelyettessel szemben támasztott követelmények

A beosztásuknak megfelelő mértékben ismerjék:

- a rendszeresített rakétatechnikai eszközök szerkezeti felépítését, működését, kezelését, karbantartási előírásait;

- az egyszerű, jellemző meghibásodásokat és azok elhárításának legcélszerűbb módjait;

- a technikai kiszolgálások végrehajtásához rendelkezésre álló eszközöket és azok használatát.

Legyen képes:

- a kapcsolási rajzok, blokkvázlatok olvasására, a villamos szakrajzi szabványok alkalmazására;

- a rakétechnikai eszközök harci alkalmazáshoz való előkészítésre;

- a rakétechnikai eszközök hadrafoghatóságának ellenőrzésére;

- a sorállomány kiképzésére, felkészültségük ellenőrzésének végrehajtására.

Legyen jártas:

- a rendszeresített rakétatechnikai eszközök üzemeltetésére, a szükséges beállítások, mérések, beszabályozások elvégzésére;

- a rakétatechnikai eszközök egyes részegységeinek helyes működésének ellenőrzésére, beszabályozására;

- a karbantartási feladatok önálló végrehajtására és végrehajtatására.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A rakétaműszerész szakmai vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a munka- és környezetvédelem, szakmai ismeretek egészét átfogó, komplex feladatokat tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 240 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint a szakmai gyakorlat témaköreiből tevődik össze.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- munka- és környezetvédelem;

- szakmai ismeretek;

- szakharcászat.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 15-20 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a képzés "A" változatánál a Magyar Honvédség légvédelmi és tüzérfőnöke, a "B" változatánál a Magyar Honvédség fegyverzettechnikai szolgálatfőnöke.

* * *

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 11 01

1.2. Szakképesítés megnevezése: repülésbiztosító (fénytechnikai rendszer üzemeltető ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[26]

Irányítja, szervezi és ellenőrzi a hozzá beosztott katonák szakmai tevékenységét.

Üzemelteti - a híradó és informatikai szolgálat különféle beosztásaiban - a repülésirányító földi berendezéseket.

Szakterületén az alegységszintű kiképzést végzi.

A munkakör gyakorlása során végzi a földi repülésirányító berendezések telepítését, üzembe helyezését, üzemeltetését, karbantartását és ellenőrzését. Az állomások meghibásodott egységeinek hibabehatárolását, illetve azok ki- és beszerelését. A fenti munkához kapcsolódó forgalmi, igénybevételi és nyilvántartási okmányok vezetését.

Végzi továbbá a berendezések gépjárműtechnikai eszközeinek üzemeltetését és technikai kiszolgálását.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

A szakképesítésre történő felkészítés feladatcsoportjait egymástól jól elkülönített képzési szintek biztosítják.

Első szint: a tanintézeti képzés, amely során el kell sajátítani a repülésbiztosító fénytechnikai eszközök felépítését, telepítési, üzemeltetési és kiszolgálási feltételrendszerét.

Második szint: a munkahely (beosztás) elfoglalásával a gyakorlati feladatok, munkafogások elsajátítására, begyakorlására kerül sor.

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai kiképzés

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok.

Az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének, és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtása, bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartása.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

A híradó- és FRISZ (Földi Repülésirányító Szolgálat) alegységeknél rendszeresített és az egyéni fegyverek szakszerű kezelése, eredményes harci alkalmazása.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásainak megismerése, a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek

Beosztásbeli kötelmek ismerete (betölthető katonai beosztásokra).

A jellemző műszaki (technikai) katonai alegységek szervezeti felépítésének és működési rendjének ismerete.

A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.

A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.

A munkahelyre vonatkozó általános és speciális környezetvédelmi előírások betartása.

A szerelés, javítás, karbantartás, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált segédanyagok (kenő- és karbantartó anyagok) kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása. Az elhasznált, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása.

3.1.7. A repülőtéri leszállító és navigációs rendszerek ismerete

A repülések biztosításának és a légi forgalom irányításának alapelvei, feladatai a repülési feladatok különböző szakaszaiban.

A légi közlekedés irányításának nemzetközi és hazai szervezetei, a katonai és polgári légiforgalmi irányító szolgálatok feladatai.

Az irányító szolgálatok által használt rendszerek és távközlési eszközök.

A repülőtér jellemzői, a légtér szerkezete.

3.1.8. A repülések híradó- és FRISZ biztosítása

A katonai repülések osztályozása, feladatai, végrehajtásának rendje.

A hír- és FRISZ biztosítás feladatai, szervezete.

Katonai repülőterek, helikopter fel- és leszállóhelyek, repülésirányító pontok hír- és FRISZ ügyeleti rendszer.

A repüléseket biztosító hír- és FRISZ rendszerekben alkalmazott eszközök katonai szabványai.

3.1.9. Módszertani felkészítés

A híradó- és FRISZ szakmai szintű sorállomány kiképzési rendszer, a kiképzésük tartalma.

Az általános katonai és híradó szakkiképzés ágazatai, oktatásának megszervezése, a kiképzés végrehajtása.

Az alegységeknél rendszeresített kiképzési okmányok tartalma, elkészítésük módja.

3.1.10. Repülőterek, helikopter fel- és leszállóhelyek állandó kiépítésű és mobil fénytechnikai rendszerei

Elektrotechnikai, erős- és gyengeáramú hálózatokkal kapcsolatos alapfogalmak.

Repülőtéri fénytechnikai eszközök rendszerei.

Állandó és tábori repülőterek, helikopter fel- és leszállóhelyek fénytechnikai berendezése.

Repülőtéri fénytechnikai rendszerek áramellátása, áramforrások.

Nagy- és kisintenzitású jelzőfények, siklópálya jelzőfények, fényszóró állomások és fényirányadók jellemzői.

3.1.11. Fénytechnikai rendszerek és eszközök ismerete

Elektromos berendezések kezelésével kapcsolatos élet- és balesetvédelmi előírások és rendszabályok.

Katonai repülőterek fénytechnikai rendszereinek elemei és azok alapvető paraméterei, működési elvük, telepítésük, üzemeltetésük és technikai kiszolgálásuk.

Helikopter fel- és leszállóhelyek fénytechnikai rendszerei. A rendszerek felépítése, elemeinek működése, üzembe helyezése és műszaki kiszolgálása.

Nemzetközi szabványú repülőtereken, helikopter fel- és leszállóhelyeken alkalmazott fénytechnikai rendszerek.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitása, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján legyen képes a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi elvárások teljesítésére.

Szakmai-elméleti és gyakorlati ismeretei birtokában legyen képes teljesíteni az első beosztásra történő felkészítés követelményszintjét, és váljon alkalmassá más repülőgéptípusok, rendszerek működési elvének önálló elsajátítására.

3.2.1. Testnevelés

Legyen képes az atlétika, az akadálypálya, az úszás és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtására, oktatására, valamint az előírt normaszintek teljesítésére.

Rendelkezzen a gyakorlati feladatok eredményes végrehajtásához szükséges állóképességgel és ügyességgel.

3.2.2. Általános katonai kiképzés

Ismerje:

- a fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelezettségek, a fegyelmi felelősség követelményeit;

- a katonák magatartásának normáit békében és háborúban;

- a katonai függőségi viszonyokat és az abból adódó követelményeket;

- az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének és ellátásának szabályait;

- a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjait;

- az alaki magatartás szabályait;

- az alaki fogások, mozdulatok egyenkénti szabályos, valamint kötelékben történő egységes végrehajtásának módját;

- a vezényszavak szabályos és határozott kiadásának és végrehajtásának módját;

- az alaki fegyelem megteremtésének és fenntartásának módszereit;

- a gépjárművek igénybevételével összefüggő, beosztásukban rájuk háruló irányítási és ellenőrzési feladatok gyakorlati végrehajtásának módját;

- az összfegyvernemi harc fogalmát;

- az összfegyvernemi, fegyvernemi és szakalegységek rendeltetését, szervezetét, együttműködésük tartalmát;

- az alegységénél rendszeresített fegyverek szakszerű kezelésével, harci alkalmazásával kapcsolatos fogásokat, lőelméleti kérdéseket;

- a Magyar Honvédség ügyvitelének és az azt meghatározó titokvédelmi szabályok előírásait;

- a hadkötelezettséggel kapcsolatos általános ismereteket, a mozgósítás célját, rendszerét.

Legyen képes:

- a szabályzatokban, utasításokban előírt feladatok példás végrehajtására;

- az őr- és ügyeleti szolgálat felkészítésében való részvételre, ellátásra és ellenőrzésére;

- az alaki fogások és mozdulatok szabályos végrehajtására;

- a vezényszavak határozott, pontos kiadására;

- az alaki fogások és mozdulatok hatékony oktatására;

- a gépjármű-balesetek megelőzésével kapcsolatos szabályok gyakorlati alkalmazására;

- a gépjármű- és oszlopparancsnoki teendők követelmény szerinti ellátására;

- az általános harcászati fogások végrehajtására;

- az előírt lőgyakorlatok és normagyakorlatok megfelelő szintű teljesítésére;

- a fegyverek és kézigránátok hatásos alkalmazására;

- a haditechnikai eszközök megvédésére;

- a titokvédelmi előírások betartására.

3.2.3. Az alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő "B" és "C" járműkategóriára vonatkozó vizsgakövetelmények szerint.

3.2.4. Munkajogi, munka- és környezetvédelmi előírások ismerete, betartása, alkalmazása

Ismerje:

- a képesítésével betölthető katonai beosztások kötelmeit;

- a földi repülésirányító szolgálat szervezeti felépítését, működési rendjét, elfoglalt beosztásának megfelelően;

- az általános és speciális tűz-, balesetvédelmi, valamint környezetvédelmi előírásait.

Legyen képes:

- maradéktalanul megfelelni a beosztásbeli kötelmek előírásainak;

- a munka- és környezetvédelmi szabályok betartására;

- az technikai eszközök üzemeltetése és karbantartása folyamán használt karbantartó- és kenőanyag kezelésére, tárolására, az elhasznált, cserélt anyagok szelektív gyűjtésére.

3.2.5. A szaktiszthelyettessel szembeni követelmények

A beosztásának ellátásához ismerje meg:

- a repülés biztonságának alapelveit, alapfogalmait, a legfontosabb repülésirányító berendezéseket;

- a Magyar Honvédség híradó szolgálatán belül a FRISZ rendszerek rendeltetését, helyét és szerepét a repülések biztosításában;

- a katonai állandó és tábori repülőterek, helikopter fel- és leszállóhelyek hír- és FRISZ rendszereinek felépítését, a rendszerek szabványait,

- a hír- és FRISZ ügyeleti szolgálat ellátásának szabályait és rendjét;

- a híradó- és FRISZ eszközök üzemeltetésének élet- és balesetvédelmi előírásait;

- az alárendeltségi körébe tartozó sorállomány napi tevékenységének irányítását meghatározó módszereket, ellenőrzésének rendjét, szakmai felkészítését;

- a repülőterek és helikopter fel- és leszállóhelyek fénytechnikai rendszereinek, vonatkozó szabványok és ajánlások szerinti telepítési előírásait;

- az állandó és tábori repülőterek fénytechnikai rendszereinek elemeit, a fényszóró állomások, a fényirányadó, a siklópálya jelzőfények készletezését, telepítését, beszabályozását, technikai kiszolgálását, az erősáramú hálózatok üzemeletetésének, szerelésének biztonsági előírásait.

Legyen képes:

- a leszállító fényszóró állomások, fényirányadók, siklópálya jelzőfények telepítésére, beszabályozására, berepülések előtti előkészítésére;

- tábori repülőterek, helikopter fel- és leszállóhelyek fénytechnikai eszközeinek telepítésére, üzemeltetésére, bontására, málházására;

- a rendszeresített áramforrások telepítésére, kezelésére;

- a parancsok, intézkedések pontos kiadására, a beosztottak munkájának irányítására, tevékenységük ellenőrzésére és értékelésére, a katonai és szakmai foglalkozások levezetésére.

IV. A szakképesítés vizsgakövetelményei

A repülésbiztosító szakmai vizsgát az adott időpontban érvényes rendelet előírásai szerint létrehozott szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

4.1. A szakmai vizsgán számon kérhető feladatok a szint megjelölésével

A szakmai követelményekben megfogalmazott feladatcsoportok és feladatok a megadott szinteken számon kérhetők a vizsgán.

4.2. A szakmai vizsga részei:

- írásbeli vizsga;

- gyakorlati vizsga;

- szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsga:

Az írásbeli tételek az általános katonai ismeretek témaköreiből összeállított teszt-jellegű, valamint a repülőterek fénytechnikai rendszereihez kapcsolódó ismereteket tartalmaznak.

A vizsga időtartama: 120 perc.

Gyakorlati vizsga:

A gyakorlati vizsgafeladat az általános katonai ismeretek, alaki kiképzés, általános harcászat, vegyivédelmi és műszaki ismeretek témaköreiből, valamint a fénytechnikai rendszerek és eszközök témaköreiből tevődik össze.

A vizsga időtartama: 120+120 perc.

Szóbeli vizsga:

Szóbeli vizsgán a hallgató az alábbi tantárgyakból húz tételt:

- általános katonai ismeretek;

- fénytechnikai rendszerek és eszközök ismerete;

- repülőterek fénytechnikai rendszerei.

A szóbeli vizsga kérdéseit a központi tételsor tartalmazza.

A szóbeli feleletek időtartama: 30 perc.

4.3. A vizsga értékelése

Az írásbeli vizsgát a javítási útmutató ajánlásai szerint kell értékelni.

A vizsgázó gyakorlati osztályzatát a feladatkörökre adott érdemjegyek átlaga alkotja.

Szóbeli vizsgán a hallgató teljesítményeit tantárgyanként külön-külön érdemjeggyel kell értékelni.

A szakmai elmélet osztályzatát az írásbeli és a szóbeli vizsgarészen kapott érdemjegyek átlaga alapján kell meghatározni.

4.4. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A képzés speciális ismereteket tartalmaz, felmentés nem adható.

V. A kamarai jogkör gyakorlása

A szakképesítéssel kapcsolatos kamarai jogkörök gyakorlója a Honvéd Vezérkar híradó és informatikai csoportfőnöke.

* * *

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1.1. Szakképesítés azonosító száma: 51 8917 11 02

1.2. Szakképesítés megnevezése: repülésbiztosító (navigációs rendszer üzemeltető ágazat)

II. A szakképesítés munkaterülete

2.1.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2.1.2. A szakképesítéssel betölthető katonai beosztások

2.2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

2.3. A munkaterület rövid, jellemző leírása[27]

Irányítja, szervezi és ellenőrzi a hozzá beosztott katonák szakmai tevékenységét.

Üzemelteti - a híradó és informatikai szolgálat különféle beosztásaiba - a repülésirányító földi berendezéseket.

Szakterületén az alegységszintű kiképzést végzi.

Végrehajtja az alegység anyagi-technikai biztosítási részfeladatokat.

A munkakör gyakorlása során végzi a földi repülésirányító berendezések telepítését, üzembe helyezését, üzemeltetését, karbantartását és ellenőrzését. Az állomások meghibásodott egységeinek hibabehatárolását, illetve azok ki- és beszerelését. A fenti munkához kapcsolódó forgalmi, igénybevételi és nyilvántartási okmányok vezetését.

Végzi továbbá a berendezések gépjárműtechnikai eszközeinek üzemeltetését és technikai kiszolgálását.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

3.1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok és feladatok

A szakképesítésre történő felkészítés feladatcsoportjait egymástól jól elkülönített képzési szintek biztosítják.

Első szint: a tanintézeti képzés, amely során el kell sajátítani a repülésbiztosító navigációs eszközök felépítését, telepítési-, üzemeltetési és kiszolgálási feltételrendszerét.

Második szint: a munkahely (beosztás) elfoglalásával a gyakorlati feladatok, munkafogások elsajátítására, begyakorlására kerül sor.

3.1.1. Társadalomtudományi alapismeretek

A honvédelem jelentőségének, a katona történelmi és mai szerepének ismerete.

A Magyar Honvédség pártsemlegességének értelmezése.

A hivatásos katonák magatartását szabályozó normarendszerek lényegének értelmezése és követelményeinek tudatossá válása.

A hadsereg szociológiai jellemzői.

3.1.2. Pedagógiai alapismeretek

A tiszthelyettes pedagógiai feladatai.

A beosztottak megismerése.

Kiképzési alapfogalmak ismerete.

A kiképzés dokumentumainak, szervezeti kereteinek, tartalmának megismerése.

A foglalkozásvezetés gyakorlása.

3.1.3. Testnevelés

Fizikailag felkészülni a katonai szolgálattal járó szellemi és fizikai megterhelések egészségkárosodás nélküli elviselésére.

Az atlétika, az akadálypálya és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtása, oktatása, valamint az előírt normák teljesítése.

3.1.4. Általános katonai kiképzés

A haza fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelességek ismerete, a fegyelmi felelősség követelményei, a katonák magatartási normái, függőségi viszonyok.

Az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének, és ellátásának szabályai, a fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjai.

Az alaki fogások, mozdulatok szabályos végrehajtása, bemutatása, az alegység alaki fegyelmének megteremtése és folyamatos fenntartása, alaki kiképzés megszervezése, vezetése.

A Magyar Honvédség ügyvitele, titokvédelme, ezen előírások betartása.

Gépjárműparancsnoki és igénybevételi ismeretek.

Az összfegyvernemi harc fogalmának, céljának, főbb jellemzőinek, fajtáinak ismerete, saját alegység helye, szerepe az összfegyvernemi harcban.

A híradó- és FRISZ (Földi Repülésirányító Szolgálat) alegységeknél rendszeresített és az egyéni fegyverek szakszerű kezelése, eredményes harci alkalmazása.

A kiegészítő katonai ismeretek alapvető előírásainak megismerése, a jog, a nemzetbiztonság, a személyügy és a hadkiegészítés területein.

3.1.5. Alapfokú gépjárművezetői képzés

Az érvényben lévő rendelkezések szerint "B" és "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedély megszerzése.

3.1.6. Munkajogi, munka- és környezetvédelmi ismeretek

Beosztásbeli kötelmek ismerete (betölthető katonai beosztásokra).

A jellemző műszaki (technikai) katonai alegységek szervezeti felépítésének és működési rendjének ismerete.

A munkahelyre vonatkozó általános előírások betartása.

A munkahelyre vonatkozó általános tűzvédelmi előírások betartása.

A munkahelyre vonatkozó általános és speciális környezetvédelmi előírások betartása.

A szerelés, javítás, karbantartás, az alkatrészek megmunkálása során felhasznált segédanyagok (kenő- és karbantartó anyagok) kezelésére, tárolására vonatkozó előírások betartása. Az elhasznált, cserélt segédanyagok szelektív gyűjtése, szakszerű tárolása.

3.1.7. A repülőtéri leszállító és navigációs rendszerek ismerete

A repülések biztosításának és a légi forgalom irányításának alapelvei, feladatai a repülési feladatok különböző szakaszaiban.

A légi közlekedés irányításának nemzetközi és hazai szervezetei, a katonai és polgári légiforgalmi irányító szolgálatok feladatai.

Az irányító szolgálatok által használt rendszerek és távközlési eszközök.

A repülőtér jellemzői, a légtér szerkezete.

3.1.8. A repülések híradó- és FRISZ biztosítása

A katonai repülések osztályozása, feladatai, végrehajtásának rendje.

A hír- és FRISZ biztosítás feladatai, szervezete.

Katonai repülőterek, helikopter fel- és leszállóhelyek, repülésirányító pontok hír- és FRISZ ügyeleti rendszer.

A repüléseket biztosító hír- és FRISZ rendszerekben alkalmazott eszközök katonai szabványai.

3.1.9. Módszertani felkészítés

A híradó- és FRISZ szakmai szintű sorállomány kiképzési rendszer, a kiképzésük tartalma.

Az általános katonai és híradó szakkiképzés ágazatai, oktatásának megszervezése, a kiképzés végrehajtása.

Az alegységeknél rendszeresített kiképzési okmányok tartalma, elkészítésük módja.

3.1.10. Közelnavigációs és leszállító eszközök telepítésének és kiszolgálásának szabályai

Digitális technikai alapfogalmak.

Lokátortechnikai és rádiónavigációs rendszertechnikai ismeretek.

A közelnavigáció eszközeinek telepítési szabályai.

Távolságmérés, irány- és siklószögadás rendszertechnikai ismerete.

A műszeres leszállítást biztosító eszközök telepítési előírásai.

A leszállító és diszpécser-lokátor rendszertechnikai ismerete.

Közelnavigációs és műszeres leszállító eszközök részletes és teljes berepülésével szemben támasztott követelmények, a földi ellenőrzés végrehajtásának elvei.

Távvezérlés-távjelzés rendszertechnikai ismerete, megvalósítása.

3.1.11. Közelnavigációs és leszállító eszközök ismerete

Elektromos berendezések kezelésével kapcsolatos élet- és balesetvédelmi előírások és rendszabályok.

Közelnavigációs és leszállító rendszerek eszközeinek műszaki adatai, felépítésük és működési elvük.

A navigációs rendszerek berendezéseinek telepítési előírásai, telepítése, üzembe helyezése.

A közelnavigációs és leszállító eszközök technikai kiszolgálása és anyagi biztosításának rendje.

3.2. Követelmények

A képzés eredményeként a hivatásos tiszthelyettes általános és katonai műveltsége, szaktudása, parancsnoki-vezetői kvalitása, pedagógiai-módszertani ismeretei, a katonai hivatáshoz való szilárd kötődése alapján feleljen meg a hivatásos tiszthelyettesekkel szemben támasztott katonai és társadalmi igényeknek.

Szakmai-elméleti és gyakorlati ismeretei birtokában legyen képes teljesíteni az első beosztásra történő felkészítés követelményszintjét, és váljon alkalmassá más rendszerek működési elvének önálló elsajátítására.

3.2.1. Testnevelés

Legyen képes az atlétika, az akadálypálya, az úszás és a közelharc mozgásanyagának szabályos végrehajtására, oktatására, valamint az előírt normaszintek teljesítésére.

Rendelkezzen a gyakorlati feladatok eredményes végrehajtásához szükséges állóképességgel és ügyességgel.

3.2.2. Általános katonai kiképzés

Ismerje:

A fegyveres szolgálatának teljesítéséből következő kötelezettségek, a fegyelmi felelősség követelményeit.

A katonák magatartásának normáit békében és háborúban.

A katonai függőségi viszonyokat és az abból adódó követelményeket.

Az őr- és ügyeleti szolgálat vezénylésének, és ellátásának szabályait.

A fegyelmi jogkör gyakorlásának alapjait.

Az alaki magatartás szabályait.

Az alaki fogások, mozdulatok egyenkénti szabályos, valamint kötelékben történő egységes végrehajtásának módját.

A vezényszavak szabályos és határozott kiadásának és végrehajtásának módját.

Az alaki fegyelem megteremtésének és fenntartásának módszereit.