2/1997. (I. 22.) MüM rendelet

a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a szakképesítésért felelős miniszterrel, valamint e rendelet 23. §-a tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az alábbiakat rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) az Szt. 2. §-ában meghatározott, iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, illetve az egyéni vállalkozókra (a továbbiakban: szakképzést folytató intézmény);

b) a megyei (fővárosi) munkaügyi központ központi szervezeti egységére (a továbbiakban: munkaügyi központ).

(2) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ft.) 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményekre, amennyiben az Ft. 7. §-ának (8) és (9) bekezdésében meghatározott szakképzést folytatnak.

(3) Iskolai rendszerű szakképzés a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony alapján folytatott szakképzés. E jogviszonyok hiányában az iskolarendszeren kívüli szakképzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A SZAKKÉPZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A képzési program

2. § (1) Szakképzés megkezdésére kizárólag képzési programmal rendelkező szakképzést folytató intézmény jogosult.

(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programjának biztosítania kell a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelmények teljesülését, amennyiben a képzés az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő szakképesítésre való felkészítésre irányul.

(3) Az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programjának tartalmaznia kell:

a) a megszerezhető szakképesítés és azon munkakör(ök) megnevezését, amely(ek) betöltésére a megszerzett ismeretek alkalmassá teszik a résztvevőt, valamint - az OKJ-ben szereplő szakképesítés esetén - az OKJ szerinti azonosító számát;

b) a képzésben való részvétel feltételeit;

c) a tervezett képzési időt;

d) a képzés módszerét (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.);

e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét;

f) a maximális csoportlétszámot;

g) a képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer leírását;

h) a szakképesítésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit;

i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját;

j) amennyiben az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény nyilvántartásba vétele megtörtént, a nyilvántartásba vételi számát.

(4) Amennyiben az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmény képzési programjának a (3) bekezdésben szereplő, valamely tartalmi eleméről jogszabályi előírás rendelkezik, a képzési programot ennek figyelembevételével kell elkészíteni.

(5) A szakképzést folytató intézménynek a képzés megkezdésekor időarányosan, illetve a képzés során folyamatosan biztosítania kell a képzési program megvalósításához szükséges feltételeket.

A szakképzést folytató intézmény tájékoztatási kötelezettsége

3. § (1) A szakképzést folytató intézmény köteles a képzési programon alapuló tájékoztatást nyújtani a képzés iránt érdeklődők számára.

(2) A szakképzést folytató intézmény a képzési program alapján köti meg a képzésben résztvevőkkel az Szt. 52. §-ának (2) bekezdésében említett képzési szerződést. A képzési program megvalósításához kapcsolódó egyéb (alvállalkozói, megbízási stb.) szerződéseknek is a képzési programon kell alapulniuk.

A szakképzés személyi feltételei

4. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben csak olyan oktató vehet részt, aki a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: Kt.), valamint az Szt.-ben előírt iskolai végzettséggel, szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatóként csak olyan személy alkalmazható, aki

a) legalább középiskolai végzettséggel és az oktatni kívánt szakképesítés szintjének megfelelő szakmai képesítéssel, továbbá legalább hároméves és a szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlattal, vagy

b) felsőfokú szakirányú diplomával és megfelelő szakmai gyakorlattal

rendelkezik.

Az iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozó szabályok

5. § Gyakorlati képzést szervező:

a) a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola és a szakiskola (a továbbiakban: szakképző iskola);

b) a speciális szakiskola;

c) a munkaerő-fejlesztő és -képző központ, amennyiben az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint részt vesz az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben (a továbbiakban: képző központ);

d) az Szt. 15. §-ának (3) bekezdése alapján a jogi személy, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság és az egyéni vállalkozó.

A szakképzés megszervezése

6. § Az OKJ-ben meghatározott szakképesítésre történő felkészítés akkor szervezhető, ha a szakmai tantárgyak központi programjaiban (a továbbiakban: tanterv) foglaltak végrehajtása biztosított, illetőleg a képzés során fejlesztéssel biztosítható.

7. § Ha a tanuló képzésére gazdálkodó szervezettel a gyakorlati képzés céljából kötött tanulószerződés alapján kerül sor, a tanuló elméleti képzésének megszervezéséről a szakképesítés szakirányának megfelelő szakképző iskolában - a 10., 11. §-okban foglaltakra is figyelemmel - gondoskodni kell.

A szakmai elméleti képzés

8. § A szakmai elméleti képzéshez szükséges pedagógusokról, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakról a szakképző iskola, valamint a speciális szakiskola gondoskodik a közoktatási törvényben előírt követelmények és normatívák figyelembevételével.

9. § (1) A szakképző iskolában, valamint a speciális szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyakhoz, a szakmai-pedagógiai feladatok megfelelő feldolgozásához szükséges oktatástechnikai és demonstrációs eszközök felsorolását az eszközjegyzék tartalmazza. Az eszközjegyzék a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát határozza meg.

(2) Az eszközjegyzéket a szakmai elméleti tantárgy tanterve határozza meg.

10. § (1) A szakképzés beszámoltató formában is megszervezhető, ha azt a szakképesítésenkénti kis létszám indokolja.

(2) A beszámoltató rendszerű képzés esetén a szakképző iskola igazgatója a tanulót a szakmai elméleti tantárgyak foglalkozásain való rendszeres részvétel alól felmenti.

(3) A felmentett tanuló az igazgató által kijelölt szakképző iskolában beszámoltató rendszerű szakmai elméleti képzésben - konzultációs csoportba beosztva - vesz részt. A konzultációs csoport vezetését a csoportot tanító - e feladat ellátásával megbízott - tanár látja el. Feladatai és jogai az osztályfőnökével azonosak.

11. § (1) A 10. § (2) bekezdése szerint felmentett tanuló havonként három munkanap kivételével folyamatos gyakorlati képzésben vesz részt.

(2) A beszámoltató képzésben részt vevő tanuló a szakmai elméleti tantárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából köteles

a) a tanév első és harmadik negyedévének végén beszámolni,

b) félévkor és a tanév végén beszámoltató vizsgát tenni.

(3) A beszámoltató rendszerű képzést végző szakképző iskola a beszámolóra és a beszámoltató vizsgára való felkészülésre a kijelölt szakmai elméleti tantárgyak anyagából - az (1) bekezdésben meghatározott három munkanap terhére - havonta legfeljebb kétnapos konzultációt szervezhet.

(4) A tanuló év végén nem tehet beszámoltató vizsgát, ha a konzultációk ötven százalékán nem vett részt. Ezt úgy kell tekinteni, hogy a tanuló az évfolyamra meghatározott tantárgyi követelményeket nem teljesítette.

(5) A beszámoltató rendszerű képzés költségeinek viselésében, továbbá a képzéssel és a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos együttműködésben a tanulóval tanulói jogviszonyban álló, valamint a beszámoltatást végző szakképző iskola kölcsönösen állapodik meg.

A gyakorlati képzés

12. § A gyakorlati képzés követelményeire való felkészítés feltételeiről, a képzési helyek létesítéséről az Szt.-ben és a Kt.-ben foglalt előírásoknak megfelelően a gyakorlati képzést szervező gondoskodik.

13. § (1) A gyakorlati képzés tantervében meghatározott alapképzést tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló- és szaktanteremben stb. (a továbbiakban: tanműhely) lehet megszervezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alapképzésre épülő specializáló képzést - munkahelyi körülmények között - csoportos képzési vagy egyedi munkahelyen, illetőleg megfelelő feltételekkel rendelkező tanműhelyben lehet megszervezni.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak rendelkezésre, de a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítés feltételei biztosíthatók, akkor a teljes gyakorlati képzés megszervezhető munkahelyi körülmények között.

14. § (1) A tanműhely a képzési feladata és felszereltsége szerint lehet:

a) alapképzési feladatot ellátó alapképző tanműhely, és

b) a teljes gyakorlati képzést ellátó tanműhely.

(2) A tanműhely létesítése szerint lehet:

a) iskolai tanműhely,

b) gazdálkodó szervezet által működtetett üzemi tanműhely,

c) több gazdálkodó szervezet által működtetett üzemközi tanműhely, valamint

d) képző központ által működtetett tanműhely.

15. § (1) A tanműhely felszerelését a szakképesítésenként kiadott felszerelési jegyzék tartalmazza. A felszerelési jegyzék a tantervben előírt gyakorlati képzési feladatok teljesítéséhez szükséges - közösen és egyedileg használt - oktatástechnikai eszközök, berendezések, gépek, műszerek stb. minimumát határozza meg, amelyek nélkül a gyakorlati képzés követelményei nem teljesíthetők.

(2) A felszerelési jegyzéket a gyakorlati képzés tanterve határozza meg.

(3) A tanműhelyi gyakorlati képzésben használt eszközt (berendezést, gépet, műszert stb.) üzemképes, a munkavédelmi követelményeknek is megfelelő állapotban kell tartani, és karbantartásáról, felújításáról, illetőleg cseréjéről az eszközt gyártó (forgalmazó) által meghatározott rendben szükséges gondoskodni.

16. § (1) A tanműhelyben a tantervi feladatoknak és követelményeknek megfelelő munkaprogramot kell készíteni.

(2) Az iskolai tanműhely működésének személyi feltételeiről a Kt.-ben előírtak figyelembevételével a fenntartó gondoskodik.

(3) Az üzemi tanműhely működésének személyi feltételeiről

a) a tanműhelyvezetőről (aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja),

b) a gyakorlati oktatóról az Szt. 17. §-ának (2)-(3) bekezdése szerint, továbbá

c) a termelő-szolgáltató tevékenység előkészítéséhez szükséges műszaki, fizikai dolgozóról

a gazdálkodó szervezet gondoskodik.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában érintett feladat a gazdálkodó szervezet technológiai, munkaszervezési rendjében is elvégezhető.

(5) Az üzemközi tanműhely működéséhez a (3) bekezdésben foglaltak szerint szükséges személyi feltételekről a tanműhely létesítésében és üzemeltetésében érintett gazdálkodó szervezetek közösen gondoskodnak.

(6) A képző központ iskolai rendszerű gyakorlati képzést ellátó tanműhelyének személyi feltételeiről a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a képző központ gondoskodik.

17. § Az iskolai, valamint az üzemi, az üzemközi és a képző központ által működtetett tanműhelyben a tanulócsoport létszámát a Kt.-ben meghatározott normatívák szerint kell kialakítani.

18. § (1) Egyedi munkahelyen akkor folyhat gyakorlati képzés, ha

a) a munkahely felszereltsége,

b) a munkahelyen folytatott szakmai tevékenység tartalma, jellege,

c) a képzési időt leterhelő munka

lehetővé teszi a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgáztatási követelményekre való felkészülést.

(2) Az egyedi munkahelynek meg kell felelnie a munkavédelmi előírásoknak.

(3) Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló képzésére és felügyeletére a gazdálkodó szervezet köteles az Szt. 17. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő szakembert megbízni.

(4) Ha a gazdálkodó szervezet több tanulót foglalkoztat egyedi munkahelyen, köteles felelős személyt megbízni a tanulók foglalkoztatásának és szakmai fejlődésének figyelemmel kísérésére, aki ezt a tevékenységet más munkaköre mellett is elláthatja.

AZ ISKOLARENDSZEREN KÍVÜLI SZAKKÉPZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Nyilvántartási rendszer

19. § (1) Iskolarendszeren kívüli szakképzés megkezdésére és folytatására az 1. § a) pontjában felsoroltak kizárólag akkor jogosultak, ha az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. A nyilvántartás vezetéséről és a kezelt adatok köréről az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményeket a bejelentkezéskor tájékoztatni kell.

(2) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a szakképzést folytató intézmény a székhelye szerint illetékes munkaügyi központhoz (a továbbiakban: nyilvántartást vezető) nyújtja be. A nyilvántartásba történő bejegyzés két évig érvényes.

(3) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell:

a) jogi személy esetén a cégbejegyzés, az alapító okirat, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány hiteles másolatát;

b) amennyiben a kérelmező OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzést kíván folytatni, a szakképesítés megnevezését és számát;

c) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az oktatni kívánt szakképesítésekre a képzési programot kidolgozta, illetve a képzés megkezdéséig kidolgozza;

d) a szakmai vizsga szervezésére történő felhatalmazást, vagy ennek hiányában az erre feljogosított intézménytől származó, és a szakmai vizsga megszervezését vállaló nyilatkozatot;

e) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy az oktatási tevékenység folytatásához olyan helyiségekkel rendelkezik, amelyek az építésügyi és közegészségügyi előírások alapján erre alkalmasak, valamint a helyiségekkel való rendelkezést igazoló dokumentumot (tulajdoni lap, bérleti szerződés);

f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a szükséges eszközöket biztosítja;

g) annak igazolását, hogy a kérelmezőnek nincs köztartozása, illetve gazdasági társaság vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a társaság nem áll felszámolás alatt;

h) a nyilvántartásba vételi díj megfizetését igazoló csekk másolatát.

(4) Amennyiben a képzési program az OKJ-ben szereplő szakképesítés megszerzésére irányul, a szakképzést folytató intézmény köteles szakértői véleményt beszerezni arra vonatkozóan, hogy a képzési program megfelel a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeinek, és azt a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni. Szakértői véleményt a szakképesítésért felelős miniszter által a Kt. 101. §-ának (6) bekezdése szerint közzétett Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő adhat.

(5) Ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az Szt. 2. §-ának (1) bekezdésben szereplő intézmény nyújtja be, rá e rendelet 2. §-a (3) bekezdésének d), g) és h) pontjában foglaltak nem vonatkoznak.

(6) A nyilvántartásba vételi eljárásra egyébként az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény szabályait kell alkalmazni.

20. § (1) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény elnevezését, székhelyét;

b) a nyilvántartásba vételi számot;

c) a nyilvántartásba vétel időpontját;

d) a nyilvántartásba vétel érvényességi idejét;

e) az oktatni kívánt, OKJ-ben szereplő szakképesítés megnevezését és számát;

f) a megismételt eljárás(ok) időpontját;

g) a beszámolási kötelezettség esedékességének időpontját, a beszámolási kötelezettség teljesítésének tényét;

h) a nyilvántartásból való törlés időpontját és okát.

(2) A nyilvántartást vezető a nyilvántartásból törölt szakképzést folytató intézményre vonatkozó, az (1) bekezdésben felsorolt adatokat a törléstől számított öt évig köteles megőrizni.

21. § A nyilvántartást vezető a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha

a) a kérelmező nem csatolta a 19. § (3) és (4) bekezdésében felsorolt mellékletek valamelyikét;

b) a kérelmező által csatolt cégbejegyzésben, alapító okiratban, vállalkozói igazolványban nem szerepel a képzési tevékenység, illetve annak a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében (TEÁOR) meghatározott száma;

c) a kérelmező korábban már szerepelt a nyilvántartásban, és a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül a nyilvántartásból amiatt törölték, mert nem tett eleget beszámolási kötelezettségének, illetőleg az általa folytatott szakképzés neki felróható okból hiúsult meg.

22. § A nyilvántartásba vételt megtagadó határozat elleni fellebbezést a Munkaügyi Minisztérium bírálja el.

23. § (1) A nyilvántartásba vételi eljárásért a kérelmezőnek igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A szolgáltatási díjat a nyilvántartást vezető előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.

(2) A szolgáltatási díj mértéke 3000 Ft, mely az általános forgalmi adót is magában foglalja.

(3) A nyilvántartásba vétel megtagadása elleni fellebbezés díja 5000 Ft, mely az általános forgalmi adót is magában foglalja. E díjat is a nyilvántartást vezető előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.

(4) A nyilvántartást vezető köteles a nyilvántartásba vétel megtagadása elleni fellebbezés díját a kérelmezőnek visszatéríteni, amennyiben a fellebbezés alaposnak bizonyul.

(5) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §-ának (1) bekezdése alapján a teljes személyes illetékmentességben részesülőknek nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.

24. § A nyilvántartást vezető a nyilvántartásba vett szakképzést folytató intézmény részére tanúsítványt ad ki. A tanúsítvány tartalmazza:

a) a nyilvántartásba vétel tényét,

b) a szakképzést folytató intézmény elnevezését, székhelyét;

c) a nyilvántartásba vételi számot;

d) a nyilvántartásba vételnek és az érvényességi idő lejártának időpontját;

e) a nyilvántartást vezető nevét, hivatalos bélyegzőlenyomatát;

f) az oktatni kívánt, valamint az OKJ-ben szereplő szakképesítések megnevezését és számát.

25. § (1) A szakképzést folytató intézményt a nyilvántartást vezető törli a nyilvántartásból, ha

a) a nyilvántartott intézmény ezt kéri;

b) a nyilvántartott intézmény a bejegyzés érvényességének lejárta előtt nem kéri az eljárás megismétlését;

c) a rendeletben meghatározott beszámolási kötelezettségének - a hiánypótlásra való felszólítás után 15 napon belül - nem tesz eleget;

d) az általa folytatott szakképzés neki felróható okból hiúsult meg.

(2) A nyilvántartásból való törlésre a nyilvántartásba vételi eljárásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

26. § (1) A nyilvántartásba történő bejegyzés érvényességi idejének lejártakor az eljárást meg kell ismételni. Amennyiben a 19. § (3) bekezdésének a)-d) pontjában szereplő körülmények időközben megváltoztak, a megismételt eljárásban benyújtott kérelem tartalma és mellékletei tekintetében a nyilvántartásba vételi eljárásra vonatkozó szabályok az irányadók. Ha a fenti körülmények változatlanok, a kérelemhez csak a 19. § (3) bekezdésének e) és f) pontjában előírt nyilatkozatokat, valamint a g) pontban említett igazolást és nyilatkozatot kell csatolni. A kérelemben minden esetben fel kell tüntetni a nyilvántartási számot is.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a szakképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vétele óta eltelt két év alatt folytatott tevékenységéről beszámolót készíteni, és azt a kérelemhez csatolni. A beszámoló tartalmát e rendelet melléklete határozza meg.

(3) A beszámoló egy példányát a szakképzést folyató intézmény köteles megküldeni a szakképesítésért felelős miniszternek is.

(4) A nyilvántartott intézmény az eljárás megismétlése iránti kérelmét legkésőbb a bejegyzés érvényességi ideje lejártának napján nyújthatja be.

(5) Egyebekben a megismételt eljárásra a nyilvántartásba vételi eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

27. § A nyilvántartást vezető a nyilvántartásba vett, valamint a nyilvántartásból törölt szakképzést folytató intézmények listáját a tárgyév december 31-ei állapotnak megfelelően a tárgyévet követő év január 31-éig megküldi az országos adatösszesítést végző Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központnak (a továbbiakban: BMIK). A nyilvántartásról a BMIK évente egyszer, a tárgyévet követő év március 15-éig tájékoztatást ad a Munkaügyi Minisztériumnak, a szakképesítésért felelős miniszternek, az országos gazdasági kamaráknak és a munkaügyi központoknak.

Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet 1997. március 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépése előtt már iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmények 1997. december 31-ig kötelesek a 19. §-ban szabályozott nyilvántartásba vételi kérelmet benyújtani a nyilvántartást vezetőhöz.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az iskolai rendszerű szakképzés megszervezésére és a gyakorlati képzési helyek létesítésére vonatkozó feltételekről szóló 8/1993. (XII. 30.) MüM rendelet hatályát veszti.

29. § E rendeletnek az iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozó rendelkezéseit a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek keretében működő szakképző iskolák tekintetében az Szt. 5. §-a (3) bekezdésének d) pontja, valamint az 55. §-ának (4) bekezdése alapján az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.

Melléklet a 2/1997. (I. 22.) MüM rendelethez

Beszámoló az iskolarendszeren kívül szakképzést folytató szervezet kétéves tevékenységéről