30/1997. (X. 11.) NM rendelet

a javítóintézetek rendtartásáról

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bvtvr.) 105. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az igazságügy-miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a javítóintézetre (a továbbiakban: intézet), a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, továbbá az előzetes letartóztatás céljából ott elhelyezett fiatalkorúra (a továbbiakban együtt: fiatalkorú), valamint az intézetben foglalkoztatott személyre.

(2)[1] Az intézet a gyermekvédelmi rendszer részeként a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter felügyelete és közvetlen irányítása alatt működik. A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter gondoskodik az intézet fenntartásáról.

(3)[2] A büntetés-végrehajtásért felelős miniszter szakfelügyeletet gyakorol az intézet felett a bírósági határozatok végrehajtását illetően.

(4)[3] E rendelet alkalmazásában fiatalkorú az, aki a tizenkettedik életévét betöltötte, de a huszonegyediket nem.

2. § (1) E rendelet célja a javítóintézeti nevelés, valamint az előzetes letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtásának részletes szabályozása.

(2) Az intézet teljes ellátást biztosít a fiatalkorú számára, és ellátja gondozását, nevelését, felügyeletét, továbbá oktatását, képzését, munkafoglalkoztatását, valamint az ügyeivel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. A fiatalkorúnak a társadalomba való sikeres beilleszkedése érdekében az intézet előkészíti elbocsátását, és figyelemmel kíséri további életútját.

3. § (1) A javítóintézeti nevelés és az előzetes letartóztatás végrehajtása során a fiatalkorúval emberi méltósága tiszteletben tartásával, életkori szükségletei figyelembevételével kell bánni, és a törvényben meghatározott korlátozások kivételével gondoskodni kell jogai minden megkülönböztetés nélküli biztosításáról, védelméről.

(2) Az intézetben a leányokat a fiúktól el kell különíteni.

(3)[4] A tizenhatodik életévüket be nem töltötteket és a tizenhatodik életévüket betöltötteket az intézetben a 19. § (2) bekezdés szerinti külön lakóegységben kell elhelyezni, kivéve, ha a fiatalkorú érdekében az intézet igazgatója ettől eltérően rendelkezik.

Az intézet működése

4. § (1) Az intézet szervezeti felépítését és működési rendjét a szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.

(2) Az SZMSZ-t az intézet igazgatója készíti el és a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, továbbá a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak (a továbbiakban együtt: nevelőtestület), valamint a vezető munkakörben foglalkoztatott dolgozók véleményezik. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

(3) Az intézet működéséhez jogszabály által előírt vagy egyébként szükséges belső szabályzatok elkészítéséről és kiadásáról az intézet igazgatója gondoskodik.

5. § Az intézet igazgatója belső szabályzatban határozza meg a fiatalkorú

a) egészségügyi gondozására, így különösen az orvosi vizsgálatokra, a betegszobán való elhelyezésre, a gyógyszerelés rendjére,

b) biztonsági elkülönítésére,

c) letétjének őrzésére,

d) tulajdonát képező ruhaneműk raktározására,

e) munkafoglalkoztatására,

f) zsebpénzének kezelésére

vonatkozó előírásokat.

6. § (1) Az intézet belső életének rendjét a házirend tartalmazza. A házirendben kell megállapítani különösen:

a) a napi- és hetirend végrehajtásával, a tanulással, a munkafoglalkoztatással, az önkiszolgálással és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos feladatokra,

b) a fiatalkorúaknak egymással, valamint az intézet dolgozóival, valamint a 48. § (4)-(5) bekezdésében és a 67. § (2) bekezdésében meghatározott személyekkel és a hozzátartozókkal való kapcsolattartás módjára,

c) a látogatás rendjére,

d) az intézetből való eltávozás és visszatérés rendjére, az intézeten kívül töltött idő alatt követendő magatartási szabályokra,

e) a vallásgyakorlásra,

f) az intézetbe bevihető személyes használati tárgyak körére, tárolásának módjára és azoknak, valamint az intézeti tulajdonnak a megbecsülésére és védelmére,

g) a zsebpénz felhasználására,

h) a ruházattal, ágyneművel való ellátásra, valamint azok tisztítására és javítására,

i) a tisztálkodási szerekkel való ellátásra,

j) a dohányzásra,

k) a zárt jellegű intézetrészleg működésének rendjére

vonatkozó előírásokat.

(2) A házirend egy példányát mindenki által látható helyen kell kifüggeszteni.

7. § Az intézet nevelési alapdokumentuma a nevelőtestület által elfogadott, az intézetben folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai program.

Az intézeti tanács

8. § (1) Az intézeti tanács döntéselőkészítő testület, amely javaslatot tesz

a) az igazgatónak

- a fiatalkorú zárt jellegű intézeti részlegben történő elhelyezésére, illetve az elhelyezés megszüntetésére,

- a fiatalkorú utógondozó részlegen való elhelyezési kérelme ügyében;

b) a büntetés-végrehajtási bírónak a fiatalkorú ideiglenes elbocsátására vagy annak mellőzésére.

(2) Az intézeti tanács elnöke az igazgató. Tagjai: az igazgatóhelyettesek, az otthonvezető, a munkafoglalkoztatás vezetője, a szakértői csoport vezetője, a növendékügyi iroda vezetője, az orvos, valamint a fiatalkorú csoportnevelője, pszichológusa, osztályfőnöke, szakoktatója vagy munkavezetője, utógondozója.

Munkakörök, képesítési előírások

9. § (1) Az intézetben elhelyezett fiatalkorúak felügyeletét, gondozását, nevelését, személyiségkorrekcióját, oktatását, képzését, munkafoglalkoztatását, utógondozását, az ügyeikkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat az 1. számú mellékletben megjelölt munkakörökben, legalább az ott meghatározott létszámú dolgozó látja el, a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően.

(2) A feladatellátás érdekében további munkakörök is létesíthetők. Az egyes munkakörök ellátásához szükséges képesítési előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.

A rendkívüli események[5]

9/A. §[6] (1)[7] A javítóintézeti nevelés és az előzetes letartóztatás végrehajtása során bekövetkezett rendkívüli eseményről haladéktalanul értesíteni kell a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős minisztert, valamint a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészt.

(2) E rendelet alkalmazásában rendkívüli eseménynek minősül minden olyan esemény, amely a javítóintézet rendjét súlyosan sérti vagy veszélyezteti, így különösen

a) a fiatalkorú szökése,

b) az intézet területén elkövetett bűncselekmény,

c) a fiatalkorú öngyilkossági kísérlete, balesete, halála,

d) az intézetben kiépített, alkalmazott biztonságtechnikai eszközök, berendezések, felszerelések fiatalkorú által történő megrongálása,

e) minden olyan, a fiatalkorú által előidézett jelentős esemény, amely az intézet rendjének szándékos megzavarására irányul.

(3) Az értesítésnek tartalmaznia kell

a) a bejelentést tevő nevét, beosztását, telefonszámát,

b) a rendkívüli esemény helyét, időpontját,

c) a rendkívüli esemény leírását,

d) a rendkívüli esemény elhárítására tett legfontosabb intézkedéseket.

A családi pótlék felhasználása[8]

9/B. §[9] (1) A javítóintézet igazgatója gondoskodik a javítóintézeti nevelésre utalt és az előzetes letartóztatás céljából ott elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló fiatalkorú családi pótlékának a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 53. § (7) bekezdése szerinti felhasználásáról.

(2) A javítóintézet igazgatója vagy a javítóintézet gazdálkodásáért felelős szerv vezetője közli a családi pótlékot folyósító szervvel annak a fizetési számlának a számát, amelyre a családi pótlékot folyósító szerv a családi pótlék összegét a fiatalkorú ellátására folyósítja. A fizetési számla számának megváltozását haladéktalanul közölni kell a családi pótlékot folyósító szervvel.

II. Fejezet

A javítóintézeti nevelés végrehajtása

Befogadás

10. § (1) Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság értesítése és intézkedése alapján a fiatalkorút a 3. számú mellékletben megjelölt intézet felveszi. Bírósági értesítés hiányában az intézet megtagadja a fiatalkorú befogadását.

(2) Befogadáskor az intézet megállapítja a fiatalkorú személyazonosságát. Az intézet a befogadást megtagadja, ha az előállított, vagy önként jelentkező fiatalkorú nem azonos a bírósági értesítésben megjelölt személlyel.

(3) A befogadás megtagadásáról és annak okáról az előállító szervet és a javítóintézeti nevelés végrehajtásáról rendelkező bíróságot haladéktalanul értesíteni kell.

(4) Ha a fiatalkorú a bíróság értesítésében megjelölt időpontban az intézetben nem jelent meg, erről az intézet igazgatója a bíróságot tájékoztatja.

(5) A javítóintézeti nevelés az intézetbe való felvétel első napjával kezdődik, és időtartama az intézetből történt engedély nélküli eltávozás idejével meghosszabbodik.

(6) Ha a fiatalkorún a befogadáskor külsérelmi nyomot észlelnek, vagy a rendőrségi fogdából, büntetés-végrehajtási intézetből, másik javítóintézetből átkísért fiatalkorú azt állítja, hogy bántalmazták, haladéktalanul orvosi vizsgálatot kell végezni, jegyzőkönyvet felvenni, melynek egy példányát az átkísérést végrehajtó szervnek, illetve a törvényességi felügyeletet ellátó ügyésznek meg kell küldeni.

11. § (1) A javítóintézet ideiglenesen fogadja be a fiatalkorút, ha a személyazonossága kétséges, illetve, ha a bírósági értesítés hiányos.

(2) Ideiglenes befogadás esetén a javítóintézet haladéktalanul intézkedik a személyazonosság tisztázása, a hiányos irat kiegészítése vagy pótlása iránt.

(3) Az ideiglenes befogadás az arra okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb tizenöt napig tarthat.

12. § (1) Ha a javítóintézeti nevelés végrehajtására jelentkező fiatalkorú az intézetbe magával hozza felügyelet nélkül maradó gyermekét, az intézet igazgatója

a)[10] haladéktalanul megkeresi a székhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt - hivatali időn kívül a rendőri szervet - a gyermek ideiglenes hatályú beutalása végett, vagy

b)[11] - a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén -

ba) a fiatalkorú anya kérelmére engedélyezi a fiatalkorú anyának az egy év alatti gyermekével történő együttes elhelyezését, vagy

bb) a fiatalkorú szülő kérelmére engedélyezheti a fiatalkorú szülő és az egy évet betöltött gyermek együttes elhelyezését (a ba) és bb) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: együttes elhelyezés).

(2)[12] Az együttes elhelyezést akkor lehet engedélyezni, ha

a) a Bvtvr. 36. § (4a) bekezdésében meghatározott kizáró feltételek nem állnak fenn,

b) a gyermek törvényes képviselője hozzájárul a gyermek intézetben történő elhelyezéséhez, és

c) az egy évet betöltött gyermek esetében az együttes elhelyezéshez szükséges feltételek az intézetben fennállnak.

(3) A fiatalkorú kérelmére az intézet igazgatója akkor is engedélyezheti az együttes elhelyezést, ha a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezett vagy átmeneti nevelt, feltéve, hogy az intézetbe kerülés előtt is a fiatalkorú gondozta, nevelte a gyermekét, és az elhelyezésnek megvannak a (2) bekezdésben foglalt feltételei.

(4) Ha a fiatalkorú a javítóintézeti nevelés ideje alatt gyermeket szül, és kéri, hogy gyermekét vele együtt helyezzék el, az intézet igazgatója engedélyezheti azt, ha az elhelyezésnek megvannak a (2) bekezdésben foglalt feltételei.

(5)[13] Az együttes elhelyezésről az intézet értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, és újszülött esetében kéri az esetleges gyámrendelést.

(6) A gyermeke gondozását ellátó fiatalkorú számára olyan napirendet kell előírni, amely lehetővé teszi a gyermeke gondozásával kapcsolatos feladatainak az ellátását. Arra az időre, amíg a fiatalkorú iskolai oktatáson, szakképzésen vesz részt, a gyermeke felügyeletéről az intézet gondoskodik.

(7)[14] Ha a fiatalkorú befogadásakor közli, hogy kiskorú gyermeke felügyelet nélkül maradt, az intézet erről haladéktalanul értesíti a kiskorú lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt vagy hivatali időn kívül a rendőri szervet.

13. § (1) A befogadáskor az intézet átveszi a fiatalkorútól azokat a tárgyakat, amelyeket nem tarthat magánál. Az átvett tárgyakról az intézet tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít, és gondoskodik azok biztonságos megőrzéséről.

(2) A fiatalkorú nem tarthat magánál olyan tárgyat, amely veszélyezteti az intézet rendjét, biztonságát, saját vagy mások életét, testi épségét. Letétbe kell helyezni továbbá a fiatalkorú értéktárgyait és a nála lévő készpénzt. Az átvett készpénzt egyezer forint értékhatár felett pénzintézetben, betétben kell elhelyezni. Az egyezer forint alatti készpénz, valamint a betétben történő elhelyezésig az egyéb készpénz megőrzését a pénzkezelési és házipénztári szabályzatban meghatározottak szerint kell biztosítani.

(3) A fiatalkorú a törvényes képviselője hozzájárulásával, és az intézet igazgatójának engedélyével az intézetben saját ruháját használhatja. Amennyiben a fiatalkorúnak nincs megfelelő ruházata, vagy nem kívánja a saját ruháját használni, befogadáskor el kell látni intézeti ruházattal, és gondoskodni kell - a fiatalkorú kérésének figyelembevételével - a leadott saját ruha raktározásáról vagy a törvényes képviselő részére történő megküldésről.

(4) A fiatalkorú által magával hozott gyógyszereket az egészségügyi részlegre kell leadni.

(5) Ha a fiatalkorúnál fegyvernek minősülő tárgy, lőszer vagy kábítószer van, azt át kell adni az intézmény székhelye szerint illetékes rendőri szervnek.

14. § (1) Az intézet a befogadott növendéket törzskönyvi nyilvántartásba veszi, és személyi adatlapot állít ki róla. Az intézet a törvényben meghatározottak szerint adatszolgáltatást teljesít, és felelős az adatvédelmi szabályok betartásáért.

(2) A fiatalkorúról az intézet fényképet készít, és a 4. számú melléklet szerinti azonosító kártyát állít ki.

15. § (1) A befogadáskor tájékoztatni kell a fiatalkorút

a) a javítóintézeti nevelés végrehajtásának rendjéről,

b) a jogairól és azok gyakorlásának módjáról, valamint kötelezettségeiről,

c) a jutalmazás és büntetés rendjéről,

d) az intézet házirendjéről.

e)[15] a javítóintézet engedély nélküli elhagyásának Bvtvr. 112. § (1a) bekezdésében foglalt következményéről, és

f)[16] a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 122. §-ában foglalt, a javítóintézeti nevelés szabadságvesztésre való átváltoztatásának szabályairól.

(2) Ha a fiatalkorú nem tud olvasni, a tájékoztatást szóban kell megadni. A tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásulvételét írásban kell rögzíteni.

(3) A befogadást követő három napon belül tájékoztatni kell a fiatalkorút a javítóintézeti nevelés kezdő és utolsó napjáról, valamint az ideiglenes elbocsátás első lehetséges időpontjáról.

16. § (1) Az intézet a fiatalkorú befogadásáról - a befogadás és a várható elbocsátás napjának megjelölésével - három munkanapon belül írásban értesíti:

a) az elsőfokú ítéletet hozó bíróságot,

b)[17] a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt,

c)[18] az átmeneti vagy tartós nevelt, valamint az ideiglenesen elhelyezett fiatalkorú nevelésbe vételét vagy ideiglenes elhelyezését elrendelő járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt,

d) a fiatalkorú törvényes képviselőjét,

e) az átmeneti nevelt, az ideiglenes hatállyal elhelyezett fiatalkorú vér szerinti szülőjét,

f) az átmeneti vagy tartós nevelt fiatalkorú esetében a gondozását, nevelését végző gyermekotthont vagy nevelőszülőt,

g)[19] a fiatalkorú számára kirendelt pártfogó felügyelőt,

h)[20] a bűnügyi nyilvántartást vezető Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát.

(2) A törvényes képviselőt és a vér szerinti szülőt tájékoztatni kell az őket érintő rendszabályokról, így különösen a levelezés, a csomagküldés, a telefonbeszélgetés, a látogatás rendjéről, valamint a fiatalkorú eltávozásra, szabadságra menetelének lehetőségéről, és tájékoztatást kell kérni a fiatalkorú esetleges egészségi problémájáról, korábbi gyógykezeléséről.

(3) Ha a bíróság nem küldte meg a szükséges iratokat, - így különösen a bírósági határozatot, a fiatalkorú családi körülményeiről készített környezettanulmányt, az iskolai bizonyítványát, a szakértői vizsgálat eredményét - az intézet a befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg kéri a bíróságtól azok haladéktalan megküldését.

(4)[21] A befogadásról szóló értesítéssel egyidejűleg az intézet megkeresi az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, illetve a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, az aktuális helyzetnek megfelelő környezettanulmány elkészítése és annak az intézet részére történő megküldése végett.

(5)[22] Az átmeneti vagy tartós nevelt fiatalkorúról készített pedagógiai és pszichológiai vélemény, valamint az egészségi állapotára vonatkozó adatok beszerzése érdekében az intézet megkeresi a nevelésbe vételt elrendelő járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, ezzel egyidejűleg tájékoztatást kér a fiatalkorú eddigi életútjáról és családi kapcsolatairól.

(6)[23] A kirendelt pártfogó felügyelőtől tájékoztatást kell kérni a fiatalkorúnak a pártfogolás alatt tanúsított magatartásáról.

17. § (1)[24] Ha a bíróság által megküldött iratokkal együtt a fiatalkorú személyazonosító igazolványa nem érkezett meg és azt nem is hozta magával, az intézet gondoskodik annak beszerzéséről.

(2)[25] A fiatalkorú személyazonosító igazolványát elbocsátásáig az intézetben kell őrizni.

Elhelyezés

18. § (1) Az újonnan érkezett fiatalkorú elhelyezésére az intézet befogadó csoportot működtet, ahol a fiatalkorú a végleges csoportba helyezéséről szóló döntés meghozataláig - legfeljebb azonban egy hónapig - tartózkodik.

(2) A fiatalkorú személyiségének, neveltségi szintjének, értelmi képességeinek, egészségi állapotának feltárása érdekében, az intézet szakértői csoportot működtet, melynek pszichológus, gyógypedagógus, orvos tagja végzi el a szükséges vizsgálatokat.

(3) A szakértői csoport a vizsgálat eredményei alapján javaslatot tesz az igazgatónak a végleges csoportba helyezésre és jelzi, ha a fiatalkorú fogyatékossága miatt gyógypedagógiai nevelésre szorul, vagy személyiségzavara, egészségi állapota miatt sajátos nevelést, oktatást, gyógyítást igényel.

(4) A végleges csoportba helyezésről - az intézet szakmai programjában meghatározott szempontok szerint - az igazgató vagy e feladattal megbízott helyettese dönt.

19. § (1) Az intézetben a fiatalkorú nevelését, gondozását, a szakmai programban meghatározott elvek szerint kialakított kisközösségekben (a továbbiakban: csoport) kell biztosítani. Egy csoportban legfeljebb tizenkettő fő helyezhető el, illetve az értelmi fogyatékos, szenvedélybeteg, a súlyos beilleszkedési zavarokkal, személyiségzavarokkal küzdő fiatalkorúak számára létrehozott speciális csoportokban legfeljebb nyolc fő.

(2)[26] Az intézetben a csoport férőhelyszámához igazodó önálló lakóegységet kell biztosítani, amely háló- és tanulószobákból, közös nappali szobából, valamint vizesblokkból áll. A lakóegységhez konyha is tartozhat. A lakóegységet a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal és eszközökkel kell felszerelni. A fiatalkorú számára külön fekvőhelyet és önálló szekrényt vagy szekrényrészt kell biztosítani. Egy fiatalkorúra legalább öt négyzetméternyi háló-, illetve tanulószobának, egy csoportra legalább harminc négyzetméternyi közös nappali szobának kell jutnia.

(3) Az intézetben ki kell alakítani

a) az egészségügyi ellátás céljára orvosi rendelőt, valamint betegszobát,

b) az étkeztetés céljára konyhát és közös étkezőhelyiséget,

c) a szabadidő hasznos eltöltésére, közösségi tevékenységekre alkalmas helyiségeket, így különösen könyvtárat, szakköri szobát,

d) sportolásra alkalmas termet és sportpályát,

e) vallásgyakorlásra alkalmas helyiséget,

f) a látogatók fogadására, továbbá a kapcsolattartásra jogosult más személyekkel történő érintkezés céljára alkalmas helyiséget,

g) a terápiás foglalkozásokhoz szükséges csoportszobát.

(4) Biztosítani kell a fiatalkorúak iskolai oktatásához, szakképzéséhez szükséges tantermeket, továbbá a munkafoglalkoztatáshoz a megfelelő berendezésekkel, gépekkel, eszközökkel felszerelt foglalkoztatókat.

20. § (1) Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító fiatalkorú biztonsági elkülönítése érdekében ki kell alakítani olyan helyiséget, ahol a fiatalkorú magatartása rendeződéséig elhelyezhető. A helyiséget úgy kell kialakítani, hogy ott tartózkodása alatt a fiatalkorú ne tehessen kárt magában.

(2) Az elkülönítést a fiatalkorú felügyeletét ellátó dolgozó kezdeményezésére, az igazgató, illetve távollétében az ügyeletes vezető írásban rendelheti el. Az elrendeléssel egyidejűleg intézkedni kell a fiatalkorú haladéktalan orvosi vizsgálatáról. Az elkülönítés az orvos által szükségesnek tartott ideig, de legfeljebb 24 óráig tarthat. Amennyiben a fiatalkorú magatartása ezt követően sem rendeződik, a pszichiátriai kezelését a pszichiáter szakorvos rendelkezése szerint a biztonsági elkülönítőben, vagy az intézet egészségügyi részlegén vagy fekvőbeteg-ellátó intézményben kell folytatni.

(3) A pszichiátriai kezelés a biztonsági elkülönítőben legfeljebb negyvennyolc óráig tarthat.

Ellátás

21. § (1) A fiatalkorú számára naponta ötszöri, az életkorának megfelelő, de legalább egyszeri alkalommal meleg étkezésről, illetve orvosi javaslat alapján kímélő ételről kell gondoskodni.

(2) A fiatalkorú számára biztosítani kell

a) fehérneműt, valamint az évszaknak megfelelő hétköznapi (otthoni és utcai) felsőruhát és cipőt, továbbá sportruházatot,

b) a munkavégzéshez munkaruhát, védőruhát, védőfelszerelést,

c) hálóruhát, ágyneműt, törülközőt, papucsot,

d) tanszereket és egyéb iskolai felszerelést,

e) tisztálkodási és testápolási szereket,

f) sporteszközöket, játékokat.

(3) A ruházat tisztítása, javítása az intézet feladata. A ruházat mosásában, javításában - a házirend előírásai szerint - a fiatalkorú is részt vesz az önkiszolgáló tevékenység keretében.

22. § (1) A fiatalkorút el kell látni rendszeres havi zsebpénzzel, melynek összegét a fiatalkorú magatartása, szorgalma figyelembevételével a nevelő javaslatára az intézet igazgatója havonta állapítja meg.

(2)[27] A havi zsebpénz legalacsonyabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 15%-a, legmagasabb összege a nyugdíjminimum 20%-a. Az engedély nélküli távollét idejére zsebpénz nem jár.

(3) A zsebpénzről a nevelő az 5. számú melléklet szerinti nyilvántartást vezeti. A zsebpénz kezelése a zsebpénzkezelési szabályzat szerint történik.

(4) A fiatalkorú a zsebpénzéből, valamint indokolt esetben a letéti pénzéből szükségleti cikkeket szerezhet be. A vásárlás történhet az intézetben működtetett boltban, illetve az intézeten kívül, az e feladattal megbízott intézeti munkatárs közreműködésével.

Gondozás, nevelés, felügyelet

23. § (1) Az intézetben folyó nevelés célja a fiatalkorú társadalmi beilleszkedésének elősegítése, ennek érdekében beilleszkedési zavarai enyhítése, pszichés állapota rendezése, iskolázottsága, szakmai képzettsége fejlesztése, az alapvető erkölcsi normák elfogadtatása, az egészséges életmódra való felkészítése. A nevelés során kiemelten kell foglalkozni az alkohol és a kábítószer veszélyeivel, a szexuális élet problémáival.

(2) A nevelő egyéni nevelési tervet készít a fiatalkorú számára a befogadásakor készített szakértői vizsgálatok megállapításai, családi kapcsolatairól beszerzett tájékoztatás, az intézetbe kerülése előtt készített pedagógiai, pszichológiai vélemények, valamint a befogadást követően tapasztalt viselkedése és az egyéni beszélgetések során szerzett információk figyelembevételével. Ha a fiatalkorúnak egyéni pszichológiai gondozásra is szüksége van, a pszichológus egyéni gondozási tervet készít.

(3) Az intézetben olyan kompenzáló és korrigáló nevelést kell a fiatalkorú számára biztosítani, amely egyidejűleg törekszik a fiatalkorú megelőző életútja hiányainak pótlására és a fiatalkorú bűnelkövetésének hátterében rejlő hibás viszonyulási rendszer kijavítására.

(4) A nevelés fontos eszköze a 35-39. §-okban szabályozott jutalmazás és a 44. §-ban szabályozott büntetés.

(5) Gondoskodni kell arról, hogy a fiatalkorú hozzájusson ahhoz a terápiához, amely személyiségfejlődésének korrekciójához, személyiségzavara, beilleszkedési zavara enyhítéséhez, szenvedélybetegsége gyógyításához szükséges, illetve, hogy a fogyatékos fiatalkorú megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.

(6) A nevelés során intézeten belüli és kívüli programokkal kell elősegíteni a fiatalkorú műveltségi szintjének emelését, ismereteinek bővítését, képességeinek kibontakoztatását, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltését. Gondoskodni kell az egészséges fejlődését biztosító, mozgásigényét kielégítő sportolási lehetőségekről.

24. § (1) Lehetővé kell tenni, hogy a fiatalkorú az intézeten belül a házirendben meghatározott időben és módon, szabadon gyakorolhassa vallását. A fiatalkorú az egyháza képviselőjével ellenőrzés nélkül tarthat kapcsolatot. A kapcsolat felvételét bármelyik fél kezdeményezheti.

(2) A fiatalkorú vallási hovatartozásáról az intézet nyilvántartást nem vezethet, az ezzel kapcsolatos adatokról tájékoztatást nem adhat.

(3) Elő kell segíteni, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó fiatalkorú az intézetben is megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a kisebbség kulturális értékeihez.

25. § A fiatalkorúról a nevelő pedagógiai, a pszichológus pszichológiai véleményt készít

a) a hatóságok megkeresésére,

b) az ideiglenes elbocsátás tárgyában, a büntetés-végrehajtási bíró számára készített előterjesztéshez,

c) a zárt részlegbe helyezésre vonatkozó előterjesztéshez,

d) a végleges elbocsátás előtt.

26. § (1) Az intézet gondoskodik arról, hogy a fiatalkorú hozzájusson a megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz, valamint az előírt gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz.

(2) A fiatalkorú számára biztosítani kell a rendszeres tisztálkodáshoz szükséges feltételeket.

27. § Az intézeti dolgozók megfelelő munkaidő-beosztásával gondoskodni kell - az ébresztőtől a takarodóig - a fiatalkorú folyamatos felügyeletéről, tevékenysége irányításáról, valamint éjszakai nyugalma biztosítása érdekében a hálótermek rendszeres ellenőrzéséről.

Oktatás, képzés

28. § (1) Az intézetben folyó oktatás, képzés célja a fiatalkorú iskolai hiányosságainak pótlása, megkezdett tanulmányainak folytatása, és a munkaerő-piaci esélyeit növelő képzettség megszerzése.

(2) Az alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalkorút - ha tanköteles - be kell íratni általános iskolába, ha a tankötelezettsége megszűnt, kérelmére biztosítani kell, hogy általános iskolai okatásban részt vehessen. A fogyatékos fiatalkorú számára a fogyatékosság típusának megfelelő iskolai oktatást kell biztosítani.

(3) Ha a fiatalkorú tanítási év közben érkezik, lehetővé kell tenni, hogy haladéktalanul bekapcsolódjon az oktatásba. A bármely okból hátrányos helyzetben lévő, a beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló felkészülését egyéni foglalkoztatás keretében segíteni kell.

29. § (1) Ha a fiatalkorú középiskolai tanulmányait nem fejezte be, kérelmére lehetőséget kell teremteni arra, hogy magántanulóként pedagógus segítségével folytathassa tanulmányait a középiskolában.

(2) Azt a fiatalkorút, aki általános iskolai tanulmányait befejezte, életkora, érdeklődési köre, képességei és egészségi alkalmassága figyelembevételével be kell vonni az intézetben folyó szakképzésbe, melyet a szakképzésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell szervezni.

(3) A szakképzés szervezhető iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás formájában.

30. § (1) A fiatalkorú és törvényes képviselője közös kérelme, valamint a közoktatási vagy szakképzési intézménynek a fiatalkorú felvételére kötelezettséget vállaló nyilatkozata alapján a javítóintézet igazgatója engedélyezheti, hogy a fiatalkorú az intézeten kívül folytassa tanulmányait.

(2) Az igazgató előírja, hogy a fiatalkorú mennyi időt tölthet az intézeten kívül, és milyen szabályokat kell betartania. A szabályok ismételt vagy súlyos megszegése esetén az igazgató az engedélyt visszavonhatja. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a fiatalkorú magántanulóként folytathassa tanulmányait.

(3) A tanulmányok folytatása céljából az intézeten kívül töltött idő alatt a fiatalkorú az azonosító kártyával és az intézet által kiállított - az intézeten kívüli tartózkodásra jogosító - engedéllyel igazolja magát.

Önkiszolgáló tevékenység, munkafoglalkoztatás

31. § A fiatalkorú az önkiszolgálás keretében - a házirendben foglaltak szerint - gondoskodik a háló-, tanulószobák, a közös nappalik, a hozzájuk tartozó folyosók és fürdőhelyiségek takarításáról, környezete rendben tartásáról. Az önkiszolgáló tevékenységet a fiatalkorú díjazás nélkül végzi.

32. § (1) Az intézet a munkafoglalkoztatás keretében a következő lehetőségeket biztosíthatja a fiatalkorú számára:

a) munkavégzés az intézmény működési körén belül,

b) munkavégzés más gazdálkodó szervezetnél,

c) részvétel az intézet vállalkozási tevékenységében.

(2) A munkafoglalkoztatás ideje:

a) tizenhat éven aluli fiatalkorú esetében nem haladhatja meg a heti húsz órát,

b) tizenhat éven felüli fiatalkorú esetében nem haladhatja meg a heti negyven órát.

(3) A munkafoglalkoztatás során biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit, és a fiatalkorút ki kell oktatni a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályokra.

(4) A fiatalkorú nem végezhet egészségre ártalmas munkát, és nem osztható be éjszakai munkára.

33. § (1) A munkafoglalkoztatásért a fiatalkorút díjazásban kell részesíteni. A díjazás óránkénti mértéke nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb órabér 30%-ánál.

(2) A munkafoglalkoztatás rendjét, a díjazás mértékét és megállapításának szempontjait a munkafoglalkoztatási szabályzat határozza meg.

34. § (1) A fiatalkorúnak és törvényes képviselőjének közös kérelmére, valamint a munkáltatónak a fiatalkorú alkalmazását vállaló nyilatkozata alapján az intézet igazgatója engedélyezheti, hogy a fiatalkorú az intézeten kívül végezzen munkát.

(2) Az intézeten kívüli munkavégzésre, az intézeten kívül folytatott tanulmányokra vonatkozó szabályok az irányadók.

Jutalmazás

35. § (1) A fiatalkorú magatartásáért, illetve a tanulásban, a munkában elért eredményeiért, továbbá rendkívüli helyzetben tanúsított helytállásáért jutalomban részesíthető.

(2) A jutalmazás célja a pozitív viselkedésmódnak, továbbá a hibák leküzdésére, a hiányosságok pótlására irányuló erőfeszítésnek az elismerése, megerősítése, ezáltal a fiatalkorú helyes irányú személyiségfejlődésének elősegítése.

(3) A jutalmazás - a szakmai programban meghatározottak szerint - igazodik a fiatalkorú életkorához, személyiségéhez, értelmi színvonalához, és arányban áll a jutalmazandó magatartással.

36. § (1) A jutalmazás lehet egyéni vagy csoportos, ez utóbbi valamilyen együttes tevékenységért, eredményért adható.

(2) A jutalmazás formái különösen

a) nevelői (osztályfőnöki, szakoktatói) dicséret,

b) igazgatói dicséret,

c) tárgyjutalom,

d) korábban kiszabott fegyelmi büntetés elengedése vagy enyhítése,

e) egyéni vagy csoportos kulturális vagy sportprogram biztosítása,

f) kimenő engedélyezése,

g) eltávozás engedélyezése,

h) szabadság engedélyezése.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt jutalmazási forma alkalmazása a nevelő, az osztályfőnök vagy a szakoktató, a (2) bekezdés b)-h) pontjában foglalt jutalmazási formák alkalmazása az igazgató vagy erre felhatalmazott helyettese hatáskörébe tartozik. A (2) bekezdés b)-f) pontjában foglalt jutalmazási formák alkalmazására a nevelő, az osztályfőnök vagy a szakoktató tesz javaslatot, a g)-h) pontokban foglalt jutalmazási formák alkalmazására a nevelő, az osztályfőnök és a szakoktató közösen tesz javaslatot.

37. § (1) Kimenő a házirendben foglaltak szerint, hetente egyszer, legfeljebb tíz órai időtartamra engedélyezhető feltéve, hogy a fiatalkorú legalább egy hónapja az intézetben tartózkodik.

(2) Eltávozás évente hatszor engedélyezhető, alkalmanként legfeljebb öt napra, amelybe az utazás ideje is beleszámít. Az első eltávozásra a befogadást követő második hónap után kerülhet sor.

(3) Szabadság évente összesen két alkalommal, az iskolai téli szünet idején legfeljebb tizenkettő nap, az iskolai nyári szünet alatt legfeljebb huszonegy nap időtartamban engedélyezhető, feltéve, hogy a fiatalkorú legalább két hónapja az intézetben tartózkodik. A karácsonyi ünnepekre legfeljebb öt napra az a fiatalkorú is hazaengedhető, aki legalább egy hónapja tartózkodik az intézetben.

38. § (1) A szabadság engedélyezése előtt be kell szerezni a fiatalkorút szabadsága alatt fogadó szülő, gyám vagy más hozzátartozó nyilatkozatát arról, hogy a fiatalkorú lakhatását, ellátását, felügyeletét a szabadság ideje alatt biztosítja, továbbá vállalja az utazás költségeit, és gondoskodik a fiatalkorú visszatéréséről az intézetbe.

(2)[28] Az átmeneti nevelt fiatalkorú vér szerinti szüleihez a - nevelésbe vételt elrendelő - járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal hozzájárulásával engedhető szabadságra. A fiatalkorú lakhatásának, ellátásának, felügyeletének biztosítására, az utazás költségeire és az intézetbe való visszatérés biztosítására az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.

(3)[29] A szabadság engedélyezéséről - megjelölve annak időpontját - tájékoztatni kell a fiatalkorú lakóhelye szerinti járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt.

39. § (1) Közeli hozzátartozó igazolt súlyos betegsége, halála esetén az igazgató öt nap rendkívüli - a jutalmazásba be nem számítható - eltávozást engedélyezhet, melybe az utazás ideje is beleszámít.

(2) Beteg fiatalkorú gyógyulása érdekében szakorvosi vizsgálat és javaslat alapján betegszabadság engedélyezhető.

40. § (1) A kimenő, az eltávozás és a szabadság ideje alatt a fiatalkorú az azonosító kártyával, valamint az intézet írásbeli engedélyével igazolja személyazonosságát és intézeten kívüli tartózkodásának jogosságát.

(2) A kimenő, az eltávozás és a szabadság során a fiatalkorú a házirendben meghatározottak szerint költhet a zsebpénzéből, illetve a letéti pénzéből.

(3) Az eltávozás és a szabadság időtartamát, valamint a fiatalkorú tartózkodási helyét a személyi adatlapjára fel kell jegyezni.

Engedély nélküli eltávozás

41. § (1) A fiatalkorúnak az intézetből vagy engedélyezett távolléte alatt a kijelölt tartózkodási helyéről való engedély nélküli eltávozása, továbbá az engedélyezett távollét lejártával az intézetbe való vissza nem térése szökésnek minősül. A szökés fegyelmi vétség.

(2)[30] A fiatalkorú engedély nélküli eltávozása esetén a felügyeletével megbízott személy, illetve engedélyezett távollétről való vissza nem térés esetén a fiatalkorú csoportnevelője jelentést készít az igazgató számára. A jelentés alapján az igazgató haladéktalanul megkeresi a büntetés-végrehajtási bírót a fiatalkorú körözésének elrendelése érdekében, és egyben közli a fiatalkorú személyi adatait, személyleírását, a szökésekor viselt ruházatát, a szökés körülményeit és a vélt feltalálási helyét.

(3)[31] A szökésről az intézet értesíti a fiatalkorú törvényes képviselőjét, átmeneti nevelt esetében a vér szerinti szülőt is, valamint a kirendelt pártfogó felügyelőt. A szökésről az intézet tájékoztatja a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt.

42. § (1)[32] A szökött fiatalkorúnak az intézetbe való önkéntes visszatéréséről - a körözés visszavonása végett - a büntetés-végrehajtási bírót haladéktalanul, de legfeljebb huszonnégy órán belül értesíteni kell.

(2)[33] A fiatalkorúnak az intézetbe történő visszaszállításáról körözés elrendelése esetén az intézet, elfogatóparancs kibocsátása esetén a rendőrség gondoskodik. Az intézet a szökött fiatalkorú visszaérkezéséről mindazokat értesíti, akiket a szökésről értesített.

(3) A szökésből visszaérkezett fiatalkorú csak a szükséges egészségügyi ellenőrzések után térhet vissza a csoportközösségbe.

(4) A szökésből visszakerült fiatalkorú ellen fegyelmi eljárást kell indítani.

(5) A szökés időtartamát, valamint a visszaérkezés módját a fiatalkorú személyi adatlapjára fel kell jegyezni, a szökésben töltött idő a javítóintézeti nevelés idejébe nem számít be.

Fegyelmi eljárás

43. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a fiatalkorú, ha kötelességét neki felróható módon megszegi, illetőleg vét az intézet házirendje ellen.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorú felelősségét fegyelmi eljárás keretében kell vizsgálni. Az eljárást a fegyelmi vétség elkövetésétől, illetve ismertté válásától, szökés esetén a fiatalkorúnak az intézetbe történő visszakerülését követő három napon belül meg kell indítani, és öt napon belül be kell fejezni. Az eljárást háromtagú fegyelmi bizottság folytatja le, amelynek tagjai az e feladattal megbízott igazgatóhelyettes, a növendékügyi előadó, továbbá a fiatalkorú csoportnevelője vagy indokolt esetben az igazgató által kijelölt nevelő.

(3) A fegyelmi bizottság feltárja a vétség elkövetésének okát, módját körülményeit, a fegyelmi eljárás alá vont fiatalkorú indítékait és felelősségének mértékét.

(4) Az eljárás során meg kell hallgatni a fegyelmi eljárás alá vont fiatalkorút és az ügyben érintett más fiatalkorút vagy intézeti dolgozót. A meghallgatásról a fegyelmi bizottság jegyzőkönyvet készít, melyet minden meghallgatott aláír.

44. § (1) A fegyelmi bizottság írásba foglalt határozattal

- fegyelmi büntetést szab ki, ha a fiatalkorú felelőssége megállapítható a vétség elkövetésében,

- az eljárást büntetés kiszabása nélkül lezárja, ha a fiatalkorú felelőssége nem állapítható meg.

(2) A határozat tartalmazza a fiatalkorú nevét, személyi adatait, a fegyelmi vétséget, a kiszabott büntetést és annak indokolását. A fegyelmi határozatot a bizottság ismerteti a fiatalkorúval. A fegyelmi bizottság határozata ellen a fiatalkorú az intézet igazgatójánál panasszal élhet. Az igazgató a panaszt egy héten belül megvizsgálja és a határozatot helybenhagyja, vagy a kiszabott büntetést megsemmisíti, vagy más büntetést szab ki.

(3) A büntetésnek igazodnia kell a vétség súlyához, a fiatalkorú személyiségéhez, életkorához. A büntetésnek továbbá figyelemmel kell lennie arra, hogy hányadik fegyelmi vétségét követte el a fiatalkorú, és tanúsít-e őszinte megbánást.

(4) A büntetés nem lehet megszégyenítő, megalázó. Nem alkalmazható testi fenyítés, élelem és ruházat csökkentése vagy megvonása. Kollektív büntetés nem alkalmazható, csoportosan elkövetett cselekedetért csak az abban részt vevő fiatalkorúak büntethetők.

45. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorúval szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) igazgatói megrovás,

b) egyes társas szórakozásokból meghatározott időre való kizárás,

c) kimenő meghatározott időre való megvonása,

d) eltávozás meghatározott időre való megvonása,

e) szabadság meghatározott időre való megvonása,

f) zárt jellegű intézeti részlegben való elhelyezés.

(2) Az (1) bekezdés c), d) és e) pontjaiban írt büntetések együttesen is alkalmazhatók.

(3) A büntetés kiszabását, a fiatalkorú személyi adatlapján fel kell tüntetni.

Zárt jellegű intézeti részleg

46. § (1) Ha a fegyelmi eljárás során megállapítást nyert, hogy a fiatalkorú az intézet rendjét súlyosan megsértette, a fegyelmi bizottság indítványozza az igazgatónak az intézeti tanács összehívását.

(2) Az intézeti tanács az eset összes körülményeit és a fiatalkorú eddigi intézeti életútját megvizsgálja, a fiatalkorút meghallgatja, és javaslatot tesz az igazgatónak a fiatalkorú zárt jellegű intézeti részlegben való elhelyezésére vagy annak mellőzésére. Amennyiben az intézeti tanács nem javasolja az elhelyezést, vagy javaslata ellenére az igazgató mellőzi a fiatalkorú elhelyezését, úgy a fegyelmi bizottság más büntetés kiszabásával zárja le az ügyet.

(3) A zárt jellegű intézeti részlegen elhelyezett fiatalkorú viselkedéséről a részleg csoportnevelője havonta nevelői véleményt készít, amelyben javaslatot tesz az intézeti tanácsnak az elhelyezés meghosszabbítására vagy megszüntetésére.

(4) Az intézeti tanács a nevelői véleményt figyelembe véve, a fiatalkorú meghallgatása után indítványt tesz az igazgatónak a további elhelyezésre vagy annak megszüntetésére. Az igazgató az elhelyezést megszünteti, ha a fiatalkorú magatartása és az elhangzott vélemények alapján úgy ítéli meg, hogy a javítóintézeti nevelés szigorúbb végrehajtására már nincs szükség.

(5) A zárt jellegű intézeti részleg rendjét a házirend határozza meg. Az elhelyezés ideje alatt a fiatalkorú intézeten kívüli programon nem vehet részt, kimenőre, eltávozásra - a rendkívüli eltávozást kivéve -, valamint szabadságra nem mehet. Az elhelyezés időtartamát a fiatalkorú személyi adatlapjára fel kell jegyezni.

Kártérítés

47. § (1) Az intézetben okozott kárért a fiatalkorú a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályai szerint felel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg

a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egy havi összegének 50%-át,

b) szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öt havi összegét.

(3) Az intézet a fiatalkorúnak okozott kárért vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy az intézet a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Kapcsolattartás

48. § (1) Az intézet szorgalmazza, hogy a fiatalkorú a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozóival megfelelő kapcsolatot tartson. Elősegíti, hogy az átmeneti vagy tartós nevelt kapcsolata ne szakadjon meg a gondozását korábban ellátó gyermekotthonnal vagy nevelőszülővel.

(2)[34] Az intézet félévente tájékoztatja a fiatalkorú törvényes képviselőjét, átmeneti nevelt esetében a vér szerinti szülőjét is, továbbá a fiatalkorú lakóhelye szerinti járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt a fiatalkorú magatartásának, szorgalmának alakulásáról, jutalmazásáról, fegyelmi büntetéséről.

(3)[35] Az átmeneti nevelt fiatalkorú nevelésbe vételét elrendelő járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt az intézet tájékoztatja - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - a fiatalkorú és szülei közötti kapcsolattartás alakulásáról.

(4) A fiatalkorúval - az intézet házirendje szerint - kapcsolatot tarthat egyház, társadalmi szervezet, alapítvány erre felhatalmazott képviselője, valamint az a magánszemély, akinek - kérelmére - az intézet igazgatója engedélyt ad.

(5) Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a fiatalkorúval felvehesse a kapcsolatot a védője, valamint a jogszabályok által az emberi, állampolgári, valamint a nemzeti és kisebbségi jogok védelmére feljogosított szervezet tagja.

49. § (1) A kapcsolattartás

a) levelezés,

b) telefonbeszélgetés,

c) csomagküldés,

d) látogatás,

e) a fiatalkorú részére a 37-38. § szerint engedélyezett kimenő, eltávozás és szabadság

formájában történik.

(2) A levelezés korlátlan gyakorisággal és terjedelemben történhet. A fiatalkorú által írt, illetve a részére érkezett levelet legkésőbb két napon belül továbbítani, illetve kézbesíteni kell.

(3) A fiatalkorú a házirend előírásainak megfelelően használhatja az intézet által kijelölt távbeszélőt.

(4) A fiatalkorú részére küldött csomagot a fiatalkorú a csoportnevelő jelenlétében bontja fel, aki ellenőrzi, hogy a csomag nem tartalmaz-e az intézet rendjét, a fiatalkorú vagy társai egészségét, biztonságát veszélyeztető tárgyat. Az ilyen tárgyakkal kapcsolatban a 13. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

50. § (1) Látogatást a fiatalkorú részére legalább havonta egy alkalommal kell engedélyezni. A látogatást az intézet erre kijelölt helyiségében kell lebonyolítani.

(2) A fiatalkorút egy időben négy személy látogathatja. A látogatók élelmiszeren kívül egyéb tárgyat csak engedéllyel adhatnak át a fiatalkorúnak.

(3) A látogatás félbeszakítható, ha a fiatalkorú vagy látogatója a látogatás rendjét megsérti, és a szabálysértő viselkedéssel figyelmeztetés ellenére sem hagy fel.

(4) A látogatást félbe kell szakítani, ha a fiatalkorú vagy látogatója magatartása az intézet biztonságát közvetlenül sérti, vagy veszélyezteti.

(5) A látogatások rendjét a házirend szabályozza. Az igazgató indokolt esetben rendkívüli látogatást is engedélyezhet.

Előállítás, kihallgatás

51. § (1) Büntetőügyben történő idézés alapján a fiatalkorút az intézet a megjelölt helyre és időre előállítja.

(2) Értesítésre a fiatalkorút akkor kell előállítani, ha megjelenését ő vagy védője kéri.

52. § (1) A fiatalkorút az intézetben a nyomozó hatóság vagy hatósági ügyben eljáró más szerv - az igazgatóval egyeztetett időpontban - kihallgathatja. A kihallgatáson történő részvétel céljából megjelenő törvényes képviselőnek, valamint a védőnek az intézetbe történő belépését engedélyezni kell. Ha a nyomozó hatóság igényt tart rá, az intézet kijelölt dolgozójának a kihallgatáson gondozóként részt kell vennie.

(2) Az igazgató a nyomozó hatóság részére - írásbeli megkeresésük alapján - engedélyezheti a fiatalkorúnak nyomozati cselekmények lefolytatása céljából történő kiadását. A nyomozati cselekmények lefolytatását követően a fiatalkorút haladéktalanul vissza kell kísérni az intézetbe, rendőrségi fogdán nem lehet elhelyezni.

Elbocsátás

53. § (1) Az elbocsátás előkészítése során az utógondozó tájékoztatást kér az intézet illetékes munkatársaitól a fiatalkorú magatartásáról, iskolai eredményéről, munkavégzéséről, személyiségállapotáról, valamint továbbtanulásra, munkavégzésre való alkalmasságáról, és meghallgatja a fiatalkorút az elbocsátás utáni terveiről.

(2)[36] Az utógondozó felkeresi a fiatalkorú családját, a településen gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézményt vagy személyt (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat), valamint a területileg illetékes pártfogó felügyelőt annak érdekében, hogy megismerje a fiatalkorú számára az elbocsátás után rendelkezésre álló lakhatási, munkavégzési vagy továbbtanulási lehetőségeket, egyidejűleg tájékoztatást ad a fiatalkorú magatartásáról, iskolai előmeneteléről, elbocsátás utáni terveiről.

(3)[37] Az utógondozó - a gyermekjóléti szolgálat és a pártfogó felügyelő segítségével - előkészíti, megszervezi és segíti a fiatalkorú családjába való visszatérését, vagy ha ez nem lehetséges, önálló életének megkezdését. A családjába visszatérni nem tudó fiatalkorú részére az utógondozó lakhatási lehetőséget keres.

(4) Az utógondozó felveszi a kapcsolatot a munkaügyi központtal a fiatalkorú munkába állítása vagy átképzése ügyében. Ha a fiatalkorú folytatni kívánja tanulmányait, felkeresi azt az oktatási vagy szakképzési intézményt, ahol lehetőség látszik a fiatalkorú beiskolázására.

54. § (1)[38] Az ideiglenes elbocsátás esedékessége előtt legalább három hónappal az intézet előterjesztést készít a büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) számára a fiatalkorú ideiglenes elbocsátása tárgyában.

(2) Az előterjesztésben az intézeti tanács a fiatalkorú magatartása alapján javaslatot tesz a bv. bírónak

a) a fiatalkorú ideiglenes elbocsátására, vagy

b) a javítóintézeti nevelés folytatására.

(3)[39] Az előterjesztésben az intézeti tanács a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl

a) javaslatot tesz az ideiglenes elbocsátás időpontjára és a fiatalkorú fejlődését a pártfogó felügyelet ideje alatt elősegítő magatartási szabályokra, valamint

b) javaslatot tehet - külön magatartási szabály előírása érdekében - pártfogó felügyelői vélemény beszerzésére.

(4) Ha az intézeti tanács a javítóintézeti nevelés folytatását kezdeményezi, javaslatot tesz az újabb bírói meghallgatás időpontjára.

(5) Ha a bv. bíró a fiatalkorút nem bocsátotta el ideiglenesen, és új határnapot tűzött ki a meghallgatásra, az általa megjelölt időpontban a fiatalkorú ügyében kiegészítő véleményt és javaslatot kell előterjeszteni.

55. § (1)[40] Ha a bv. bíró elrendeli a fiatalkorú ideiglenes elbocsátását, az intézet igazgatója erről haladéktalanul értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatot a pártfogó felügyelet ellátása céljából. Ezzel egyidejűleg az intézet igazgatója megküldi a bv. bírói végzést, valamint a fiatalkorúról készített nevelői véleményt is.

(2) A fiatalkorú ideiglenes elbocsátásáról és annak időpontjáról az intézet értesíti

a)[41] a fiatalkorú lakóhelye szerinti járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt,

b)[42] az átmeneti vagy tartós nevelt fiatalkorú nevelésbe vételét elrendelő járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt,

c) a fiatalkorú törvényes képviselőjét,

d) az átmeneti nevelt fiatalkorú vér szerinti szülőjét.

(3)[43] Ha a fiatalkorú nem a lakóhelyén kíván tartózkodni, illetve a bv. bíró magatartási szabályként a fiatalkorú tartózkodási helyéül nem a lakóhelyét jelöli meg, a tájékoztatást és a szükséges mellékleteket az új tartózkodási hely szerint illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatnak is meg kell küldeni.

(4)[44] Ha a fiatalkorút véglegesen bocsátja el az intézet, az elbocsátás időpontjáról az esedékesség előtt két hónappal az intézet tájékoztatja a fiatalkorú lakóhelye szerinti járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, és megküldi a fiatalkorúról készített nevelői véleményt.

(5) Ha a fiatalkorút az intézet véglegesen elbocsátja, az elbocsátásról, s annak pontos időpontjáról az intézet értesíti a javítóintézeti nevelést elrendelő bíróságot.

56. § (1)[45] Az elbocsátáskor a fiatalkorú részére kell kiadni a letéti pénzét, a letétként kezelt értéktárgyait, a saját ruházatát, továbbá a személyazonosító igazolványát, iskolai bizonyítványát, valamint az elbocsátó levelét. Az ideiglenes elbocsátottnak fel kell hívni a figyelmét arra, hogy negyvennyolc órán belül jelentkezni köteles az illetékes fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatnál.

(2) Az elbocsátás előtt a fiatalkorúnak le kell adnia az intézettől személyes használatra kapott ruházatát, ágyneműjét, a tanszereket és egyéb cikkeket.

(3) A fiatalkorú rászorultsága esetén, kérelmére az igazgató az elbocsátáskor készpénzsegélyt, utazási vagy ruházati segélyt adhat.

(4)[46] Az intézet az elbocsátott fiatalkorút törvényes képviselőjének vagy az általa megbízott személynek az intézet székhelyén adja át, vagy a törvényes képviselő írásbeli kérésére egyedül útnak indítja. Ha a törvényes képviselő a fiatalkorúért nem jelenik meg, az intézet rövid úton értesíti a fiatalkorú lakóhelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, illetve átmeneti vagy tartós nevelt esetében a nevelésbe vételt elrendelő járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt, és huszonnégy órán belül gondoskodik a fiatalkorú lakóhelyére, illetve a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal által kijelölt gondozási helyre történő kíséréséről, és ott meggyőződik a fiatalkorú megfelelő elhelyezéséről.

56/A. §[47] Ha a bíróság a fiatalkorút jogerősen elzárás büntetésre ítélte, akkor az intézet igazgatója a javítóintézetből történő elbocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás esedékessége előtt megfelelő időben intézkedik - az átszállítás napjának a megjelölésével és a bíróság felhívásának megküldésével - a rendőrségnél a fiatalkorú büntetésvégrehajtási intézetbe történő átszállítása iránt.

Utógondozás

57. § (1) Az intézet utógondozó részleget működtethet azon elbocsátott fiatalkorúak számára, akik a családjukba nem térhetnek vissza, és az elbocsátás idejére nem sikerült számukra lakhatási lehetőséget és megélhetési feltételeket teremteni.

(2) Az utógondozó részlegben helyezhető el az a fiatalkorú is, aki tanulmányait szeretné befejezni az intézeti oktatásban, képzésben.

(3) Az utógondozó részlegen való elhelyezésről - a fiatalkorú írásbeli kérelmére - az intézeti tanács javaslatára az igazgató dönt.

(4) Az utógondozó segítséget nyújt a fiatalkorú számára a lakhatási és megélhetési feltételek megteremtéséhez és a fiatalkorú önálló életének megkezdéséhez.

(5) Az utógondozó részleg működését az SzMSz mellékletét képező utógondozási szabályzat, illetve a részleg házirendje szabályozza.

(6) A részlegen való elhelyezést az igazgató megszünteti

a) a fiatalkorú kérelmére,

b) ha az elhelyezés okai megszűntek,

c) ha a fiatalkorú a részleg rendjét ismételten súlyosan megszegi.

(7)[48] Az intézetből elbocsátott fiatalkorúról az intézet nyilvántartást vezet, és a pártfogó felügyelő jelentései alapján figyelemmel kíséri életkörülményeinek alakulását. A fiatalkorú kérésére segítséget nyújt - a pártfogó felügyelővel együttműködve - problémái megoldásában.

Visszafogadás az intézetbe

58. § (1) Ha az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú javítóintézeti nevelésének folytatását vagy ideiglenes foganatba vételét rendelték el, a fiatalkorút az az intézet fogadja vissza, amelyikből elbocsátották.

(2) A visszafogadással kapcsolatos eljárásra a befogadásra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

III. Fejezet

Az előzetes letartóztatás végrehajtása

59. § (1) Az előzetes letartóztatás végrehajtására a javítóintézeti nevelésre vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig az ügyész, ezt követően a bíróság (a továbbiakban: rendelkezési jogkör gyakorlója) rendelkezik az előzetesen letartóztatott fiatalkorú

a) elkülönítéséről az ugyanabban az eljárásban letartóztatottaktól,

b) levelezése és látogatása ellenőrzéséről,

c) levelezésének, a látogató fogadásának és a csomagküldemény átvételének korlátozásáról,

d) más intézetbe való átszállításáról,

e) polgári egészségügyi intézményben való elhelyezésről, kivéve, ha arra orvosilag indokolt sürgős esetben kerül sor.

(3) A fiatalkorú előzetes letartóztatásának megszüntetéséről a bíróság, illetve a vádirat benyújtásáig az ügyész is rendelkezhet.

(4) Az intézet gondoskodik a rendelkezési jogkör gyakorlója rendelkezéseinek végrehajtásáról. Ha a bírói vagy ügyészi rendelvény az előzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó valamely kérdésben nem tartalmaz rendelkezést, az intézet az általános jogszabályi előírásoknak megfelelően jár el.

(5) Ha az intézet az előzetes letartóztatás végrehajtása alatt a rendelkezési jog gyakorlójának jogkörébe tartozó döntés szükségességét észleli, erről őt haladéktalanul értesíti.

Befogadás

60. § (1) A 3. számú mellékletben megjelölt intézet a fiatalkorút az előzetes letartóztatást elrendelő és a javítóintézetben történő végrehajtásról rendelkező bírósági határozat, valamint az 59. § (2) bekezdésében meghatározottak által kiállított rendelvény alapján fogadja be.

(2) A fiatalkorú az intézetben saját ruháját viselheti. A fiatalkorúról azonosító kártyát nem kell kiállítani.

(3) Az intézet az előzetes letartóztatás lejártának az idejét nyilvántartja.

(4) A fiatalkorú felügyelet nélkül maradt kiskorú gyermekével kapcsolatos intézkedéseket

a) a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság,

b) a nyomozás befejezése után, a vádirat benyújtásáig az ügyész,

c) a vádirat benyújtását követően a bíróság

teszi meg.

61. § (1) A fiatalkorú befogadásáról a 16. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül értesíteni kell

a) az előzetes letartóztatást elrendelő bíróságot,

b) a fiatalkorú lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot,

c) az ügyészt, a vádirat benyújtásáig.

(2)[49] A fiatalkorú személyazonosító igazolványát a fogvatartási hely megváltoztatásáig, illetve szabadulásáig az intézetben kell őrizni.

Ellátás

62. § (1) A fiatalkorút csak akkor kell ellátni ruházattal, ha nincs megfelelő saját ruhája.

(2) A fiatalkorú zsebpénzellátásban nem részesül.

(3) Ha a fiatalkorú nem rendelkezik letéti pénzzel, az intézet biztosítja számára havonta legalább két levél továbbításának postaköltségét.

Felügyelet

63. § A fiatalkorú felügyeletéről a 27. §-ban foglaltakon túl technikai eszközökkel is gondoskodni kell.

Oktatás, képzés, munkafoglalkoztatás

64. § A fiatalkorú intézeten kívüli oktatásban, képzésben, munkafoglalkoztatásban nem vehet részt.

Jutalmazás

65. § (1) Az előzetes letartóztatásban levő fiatalkorú számára intézeten kívüli program, kimenő, eltávozás és szabadság, betegszabadság nem engedélyezhető.

(2) Ha a rendelkezési jogkör gyakorlója engedélyezte a fiatalkorú számára, hogy felügyelettel meglátogassa súlyosan beteg hozzátartozóját, illetve részt vegyen hozzátartozója temetésén, megkeresi az intézet székhelye szerint illetékes rendőri szervet a fiatalkorú kísérése érdekében.

Szökés

66. § Előzetes letartóztatásban levő fiatalkorú szökéséről az intézet igazgatója haladéktalanul értesíti az intézet székhelye szerinti rendőri szervet és azt a megyei, fővárosi főügyészséget is, amelynek a területén a fiatalkorúval szemben a büntetőeljárás folyamatban van.

Kapcsolattartás

67. § (1) Az intézet gondoskodik arról, hogy a fiatalkorú a hozzátartozójával vagy a (2) bekezdésben nem említett más személlyel ellenőrzés mellett érintkezzen.

(2) Az ellenőrzés nélküli érintkezés lehetőségét kell biztosítani - az intézet házirendje szerint - a fiatalkorú és

a) védője,

b) a jogszabályok által az emberi, állampolgári, valamint a nemzeti és kisebbségi jogok védelmére feljogosított szervezet tagjai,

c) vallásgyakorlás céljából az egyház képviselője,

d) a kirendelt pártfogója,

e) hazája Magyarországon akkreditált diplomáciai, konzuli képviselője, ennek hiányában az érdekei képviseletét ellátó állam képviselői

között.

(3) A látogatásból ki kell zárni azt, akivel a fiatalkorú kapcsolattartását a rendelkezési jogkör gyakorlója nem engedélyezi, illetve azt akinek magatartása a fiatalkorú vagy az intézet biztonságára veszély jelent.

(4) A fiatalkorú látogatása ellenőrzésének részletes szabályait a házirend tartalmazza.

(5) A levelezés biztonsági okokból szúrópróbaszerűen ellenőrizhető. Az ellenőrzés célja annak megakadályozása, hogy a fiatalkorú a biztonságát vagy az intézmény biztonságos működését sértő vagy veszélyeztető eszközhöz, információhoz jusson, illetve ilyen információt továbbítson.

(6) A fiatalkorúnak a hatóságokkal, továbbá a jogszabályok által az emberi, állampolgári, valamint nemzeti és kisebbségi jogok védelmére feljogosított szervezetekkel és a védővel való levelezése nem ellenőrizhető. Ha gyanú merül fel arra nézve, hogy a fiatalkorú részére érkező levelek nem a feladóként feltüntetett hatóságtól, szervezettől vagy a védőtől származnak, a levelet a fiatalkorú jelenlétében kell felbontani, és arról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(7) Ha az ellenőrzés során a biztonságot sértő tárgyat vagy információt találnak, a levél nem továbbítható, illetve kézbesíthető. A levél továbbításának, illetve kézbesítésének a megtagadását a fiatalkorúval közölni kell.

(8) A telefonbeszélgetés ellenőrzésére az (5)-(7) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a beszélgetés biztonsági okból megszakítható.

A végrehajtás helyének megváltoztatása

68. § (1) Ha a fiatalkorú tartósan szembeszegül a javítóintézet rendjével, vagy társai, illetve az intézeti dolgozók testi épségét, az intézet biztonságát súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít, az intézet igazgatója erről értesíti az ügyészt, és kéri az előzetes letartóztatás végrehajtási helye megváltoztatásának indítványozását.

(2) Ha a bíróság az előzetes letartóztatás végrehajtási helyének megváltoztatását rendeli el, az intézet a fiatalkorú átszállítása érdekében megkeresi az intézet székhelye szerint illetékes rendőri szervet.

(3)[50] Átszállításkor az intézet a fiatalkorú előzetes letartóztatására vonatkozó iratokat, a fiatalkorútól átvett tárgyakat, értéktárgyakat, személyazonosító igazolványt is átadja a rendőri szervnek a büntetés-végrehajtási intézet részére történő továbbítás céljából.

Előállítás, kihallgatás

69. § (1) Büntetőügyben történő idézés alapján az intézet megkeresi a bíróság székhelye szerint illetékes rendőri szervet a fiatalkorúnak a megjelölt helyre és időre történő előállítása, majd az intézetbe visszaszállítása érdekében. A nyomozó hatóság részéről kért előállítás a rendelkezési jog gyakorlójának idézése alapján történhet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha a bíróság értesítése alapján a fiatalkorú vagy a védője kéri az előállítását.

70. § A fiatalkorút a nyomozó hatóság - a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével - az igazgatóval egyeztetett időpontban az intézetben is kihallgathatja.

71. § A fiatalkorúnak a nyomozó hatóság részére történő kiadását a rendelkezési jogkör gyakorlója engedélyezi.

72. § (1) Az előzetes letartóztatásban lévő fiatalkorút az intézet a bíróság határozata alapján - legfeljebb öt napra - adhatja ki büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában való ideiglenes elhelyezés céljából.

(2) A bíróságnak az előzetes letartóztatásról a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig a fiatalkorú - huszonnégy órát meg nem haladó időtartamban - az ügyész rendelkezése alapján is kiadható büntetés-végrehajtási intézetben vagy rendőrségi fogdában való elhelyezés céljából.

(3) Az intézet a fiatalkorú fogva tartása során felmerült lényeges körülményekről írásban tájékoztatja a büntetés-végrehajtási intézet vagy a rendőrségi fogda vezetőjét.

73. § (1) A javítóintézetben végrehajtott előzetes letartóztatás ideje alatt a fiatalkorú szállítása, kísérése a rendőrség feladata.

(2) Szállításkor, kíséréskor az intézet egy napi hideg élelemmel látja el a fiatalkorút.

Elmemegfigyelés

74. § (1) Ha az intézetben a fiatalkorú kóros elmeállapotára utaló tüneteket észlelnek, haladéktalanul értesíteni kell a rendelkezési jogkör gyakorlóját, és kérni kell a fiatalkorú elmemegfigyelésének indítványozását, illetve elrendelését.

(2) Ha a bíróság elrendelte a fiatalkorú elmemegfigyelését, az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe szállítás érdekében az intézet megkeresi a székhelye szerint illetékes rendőri szervet.

Szabadítás

75. § (1) Az előzetesen letartóztatott fiatalkorút a lejárat napján, illetve az előzetes letartóztatást megszüntető rendelkezés alapján az intézetből szabadon kell bocsátani, és a törvényes képviselőnek vagy megbízottjának az intézet székhelyén kell átadni. Ha a törvényes képviselő, illetve megbízottja a fiatalkorúért nem jelenik meg, gondoskodni kell a fiatalkorú elkülönített elhelyezéséről és a továbbiakban az 56. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

(2) Ha a bíróság az előzetes letartóztatást a tárgyaláson szünteti meg, az erről szóló végzés átadása után a fiatalkorút helyben szabadítani kell, annak tájékoztatása mellett, hogy szabadulási igazolásának az átvétele, illetve az elszámolás érdekében az intézetet a következő munkanapon, hivatali időben keresse fel.

(3) A szabaduló fiatalkorút a jelen levő törvényes képviselőjének vagy megbízottjának, a más ügy miatt jogerős javítóintézeti nevelés hatálya alatt álló fiatalkorút a javítóintézet megbízottjának kell átadni, de távollétük a szabadításnak nem akadálya. A fiatalkorú átvételére jogosult személy távolléte esetén az eljárás helye szerint illetékes átmeneti gondozást nyújtó gyermekvédelmi intézményben kell a fiatalkorú számára elhelyezést biztosítani.

(4) A (2) bekezdés alapján helyben szabadított fiatalkorú - írásbeli kérelmére - a tárgyalásról az intézetbe visszaszállítható, ha az intézet hivatali idejében a szabadulási igazolás kiadása és az elszámolás még aznap elvégezhető.

(5)[51] Az előzetes letartóztatásból szabaduló fiatalkorú részére az intézet szabadulási igazolást ad. A szabadításkor ki kell adni a fiatalkorú részére a személyazonosító igazolványát, a letéti pénzét, a letétként kezelt értéktárgyait, saját ruházatát, valamint iskolai bizonyítványát.

(6) A fiatalkorú szabadításáról értesíteni kell azokat a szerveket és személyeket, akiket a fiatalkorú intézetbe történt befogadásáról értesítettek, továbbá az előzetes letartóztatás megszüntetését elrendelő ügyészt vagy bíróságot.

75/A. §[52] Ha a bíróság az előzetesen letartóztatott fiatalkorút jogerősen elzárás büntetésre ítélte, akkor az intézet igazgatója az előzetes letartóztatás megszűnése vagy megszüntetése esetén haladéktalanul intézkedik - az aznapi átszállítás szükségességének megjelölésével és a bíróság felhívásának megküldésével - a rendőrségnél a fiatalkorú büntetés-végrehajtási intézetbe történő átszállítása iránt.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

76. § (1) Ez a rendelet 1997. november 1-jén lép hatályba.

(2)[53] A javítóintézet igazgatója vagy a javítóintézet gazdálkodásáért felelős szerv vezetője 2013. július 31-éig közli a családi pótlékot folyósító szervvel annak a fizetési számlának a számát, amelyre a családi pótlékot folyósító szerv a családi pótlék összegét a fiatalkorú ellátására folyósítja. Ha az intézmény a 2013. június 30-án hatályos 9/B. § (2) bekezdése szerint megnyitott családi pótlék letéti számlára kéri a családi pótlék átutalását, ezt a tényt is közölni kell a családi pótlékot folyósító szervvel. Ha az intézmény nem nyilatkozik a fizetési számlának vagy a letéti számlának a számáról, a családi pótlékot folyósító szerv a nála rendelkezésre álló számlaszámra utalja a családi pótlékot.

(3)[54] A javítóintézetben elhelyezett gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló fiatalkorúak számára 2013. június 30-áig átutalt családi pótlék kezelésére, felhasználására, kifizetésére és elszámolására - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a 2013. június 30-án hatályos 9/B. §-t kell alkalmazni.

(4)[55] A 2013. június 30-án hatályos 9/B. § (2) bekezdése szerinti családi pótlék letéti számlán elhelyezett, de személyre szólóan fel nem használt családi pótlék összegét 2013. szeptember 30-áig a fiatalkorú személyes szükségleteinek biztosítására kell felhasználni.

Dr. Kökény Mihály s. k.,

népjóléti miniszter

1. számú melléklet a 30/1997. (X. 11.) NM rendelethez

A vezetők, pedagógusok és a nevelő-gondozó munkát segítő más dolgozók létszáma

2. számú melléklet a 30/1997. (X. 11.) NM rendelethez

3. számú melléklet a 30/1997. (X. 11.) NM rendelethez[56]

A javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a fiatalkorúak felvételére kijelölt intézetek

Lányok részére:

Emberi Erőforrások Minisztériuma[57]

Rákospalotai Javítóintézete

1151 Budapest XV., Pozsony u. 36.

Fiúk részére:

Emberi Erőforrások Minisztériuma[58]

Aszódi Javítóintézete

2170 Aszód, Baross tér 2.

Elsősorban Hajdú-Bihar megye vonatkozásában a Szociális és Családügyi Minisztérium

Debreceni Javítóintézete

4300 Debrecen, Böszörményi út 173.

Előzetes letartóztatás javítóintézetben történő végrehajtása esetén a fiatalkorúak felvételére kijelölt intézetek

Lányok részére:

Emberi Erőforrások Minisztériuma[59]

Rákospalotai Javítóintézete

1151 Budapest XV., Pozsony u. 36.

Fiúk részére:

Emberi Erőforrások Minisztériuma[60]

Budapesti Javítóintézete

1032 Budapest III., Szőlő u. 60.

Emberi Erőforrások Minisztériuma[61]

Debreceni Javítóintézete

4300 Debrecen, Böszörményi út 173.

4. számú melléklet a 30/1997. (X. 11.) NM rendelethez

5. számú melléklet a 30/1997. (X. 11.) NM rendelethez

6. számú melléklet a 30/1997. (X. 11.) NM rendelethez[62]