77/2011. (XII. 30.) NEFMI rendelet

egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a családi pótlék felhasználásával, valamint a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokkal összefüggő módosításáról

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (4) bekezdésében,

a 2. alcím tekintetében - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszter egyetértésével - a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 105. § (2) bekezdésében,

a 3. alcím tekintetében a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről szóló 1995. évi LXIV. törvény 10. § (2) bekezdésében,

a 4. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d), f), g) és i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása

1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: NMr.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben magasabb vezetői, vezetői beosztást betöltő személy a megbízást követő két éven belül köteles a szociális szakvizsgát letenni. E határidőt követően szociális szakvizsgával nem rendelkező személy magasabb vezetői, vezetői beosztásban nem foglalkoztatható."

2. § Az NMr. 4. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A fenntartó a Gyvt. 96. § (7)-(8a) bekezdés szerinti módszertani intézménynek a gyermekjóléti szolgáltatók, intézmények és a gyermekvédelmi intézmények szakmai programjának - külön jogszabály alapján, szakértőként végzett - véleményezéséért szakértői díjat fizet, amelynek összege működési engedélyenként

a) gyermekjóléti szolgáltató esetén 16 000 forint,

b) gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény esetén 24 000 forint,

c) gyermekjóléti szolgáltató és gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény egy telephelyen történő működése esetén a b) pont szerinti összeg."

3. § Az NMr. 4/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A nem hálózatban működtetett családi napközi és családi gyermekfelügyelet, valamint egyszemélyes gyermekjóléti szolgáltatás és alternatív napközbeni ellátás esetén nem kötelező szervezeti és működési szabályzatot készíteni."

4. § Az NMr. 40. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A bölcsődei csoportszoba hasznos alapterülete gyermekenként legalább 3 négyzetméter."

5. § Az NMr. 48. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az egy épületben működő családi napközik közül legfeljebb három használhatja közös helyiségként a konyhát és a fürdőszobát, feltéve, hogy azok tárgyi feltételei megfelelnek az Intézet módszertani útmutatójában foglaltaknak.

(6) A Gyvt. 43. § (9) bekezdésének alkalmazásában saját gyermek alatt annak a szolgáltatást közvetlenül nyújtó személynek a gyermekét kell érteni, aki a Gyvt. 5. § s) pont sc) alpontjában foglaltak alapján egyben a szolgáltatás fenntartója is."

6. § Az NMr. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állandó segítő közreműködik a családi napközi szolgáltatást nyújtó személy irányítása alapján a naponta rendszeresen előforduló tevékenységekben. Ha a családi napközi nyitvatartási ideje a napi 5 órát

a) meghaladja, legalább heti 30 órában,

b) nem haladja meg, legalább heti 15 órában

kell az állandó segítőnek rendelkezésre állnia."

7. § Az NMr. 50/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Gyvt. 43/A. § (5) bekezdésének alkalmazásában saját gyermek alatt annak a szolgáltatást közvetlenül nyújtó személynek a gyermekét kell érteni, aki a Gyvt. 5. § s) pont sc) alpontjában foglaltak alapján egyben a szolgáltatás fenntartója is."

8. § Az NMr. 51/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a következő (4)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az alternatív napközbeni ellátás valamely gyermekekből álló célcsoport életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon, vagy rendszeres időközönként tematikus program szerint, meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység, amelynek biztosítása során kiemelt figyelmet kell tulajdonítani a szocializációnak, a korai, egyéni és csoportos fejlesztésnek, a prevenciónak.

(3) Az alternatív napközbeni ellátás a (4)-(10) bekezdés szerinti formákban és tartalommal szervezhető meg.

(4) A játszótéri program szakemberek közreműködésével, folyamatos nyitva tartással szabadidős, egyéni, csoportos, közösség-, érték- és normateremtő tevékenységeket biztosít a gyermekeknek és a szülőknek.

(5) A játszóház elsősorban a játéktevékenységhez kötődő, egyéni készségeket és képességeket fejlesztő, családi nevelést segítő, illetve a szülő-gyermek kapcsolatot erősítő szolgáltatás, amelyben a szülő és a gyermek közösen vesz részt.

(6) A játszóház integratív családi játéktár szolgáltatása segíti a családokat a családi kapcsolatok harmonizálásával, a gyermekek fejlődésével, a neveléssel és életvezetéssel kapcsolatos problémák megoldásában, valamint a családi konfliktusok és a pszichés fejlődési zavarok megelőzésében.

(7) A játszóház keretében nem rendszeres jelleggel, esetenként nem az egész napos nyitva tartás teljes időtartama alatt időszakos gyermekfelügyelet biztosítható.

(8) A klubfoglalkozás az óvodán és az iskolán kívüli nevelést támogató, elsősorban sport- és szabadidős tevékenységekhez kötődő, a gyermekek, illetve szüleik hasznos időtöltését célzó szolgáltatás.

(9) A klubfoglalkozás keretében gyermekfelügyelet biztosítható azokban az időszakokban, amikor a szülő nem tudja megoldani a gyermek napközbeni felügyeletét, így különösen az óvoda és az iskola nyitvatartási idején túli időszakban, valamint az óvodai, iskolai szünet időtartama alatt.

(10) Az azonos, illetve hasonló problémákkal küzdő, nehéz vagy szociálisan hátrányos élethelyzetű, különösen a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett gyermekek számára szervezett személyiségfejlesztő, valamint önsegítő vagy kortárssegítő közösségépítő tematikus csoportfoglalkozások a (4)-(9) bekezdésben meghatározott bármelyik formában megszervezhetők."

9. § Az NMr. 51/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Alternatív napközbeni ellátás szervezése különösen azokban az időszakokban indokolt, amikor az óvodai, iskolai napközi nem működik, vagy azok nyitvatartási idejében, illetőleg azon túl igény jelentkezik a gyermekek felügyeletének és együttes foglalkoztatásának, fejlesztésének biztosítására, továbbá amikor nincs tanítás az iskolákban."

10. § (1) Az NMr. 51/C. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az 51/A. § (10) bekezdés szerinti foglalkozások vezetését felsőfokú végzettségű szociális vagy mentálhigiénés szakember, valamint a fejleszteni kívánt képesség tekintetében tréning-, illetve csoportvezetésre jogosultságot szerzett személy láthatja el.

(2) Az önkéntes segítők, kortárssegítők közreműködésével vagy együttes részvételével működtetett ellátásokban az önkéntesek felkészítéséről, folyamatos szakmai segítéséről és szupervíziójáról a programot működtető felsőfokú szociális alapvégzettséggel vagy mentálhigiénés végzettséggel rendelkező szakember, illetve szupervízió esetén szupervízor útján gondoskodik."

(2) Az NMr. 51/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem tartoznak az alternatív napközbeni ellátások közé

a) azon intézmények által biztosított ellátások, amelyeknek kötelező alapfeladata szabadidős programok szervezése,

b) elnevezésétől függetlenül az az időszakos gyermekfelügyelet, amelyet a kereskedelmi, vendéglátóipari üzletben vagy kulturális intézményben a szülő tehermentesítése érdekében biztosítanak és amelyhez nem kapcsolódik gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenység."

11. § (1) Az NMr. 125/B. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekotthon vezetője)

"a) a gyermek véleményének figyelembevételével gondoskodik a családi pótlék személyre szóló felhasználásáról, amelynek során lehetőség van legfeljebb az éves gyámi számadási időszakon belül többhavi családi pótlék összegyűjtésére és együttes felhasználására, illetve - az e) pontban szereplő beszámoló elkészítésével egyidejűleg - a fel nem használt összeg gyámhatósági fenntartásos betétben történő elhelyezésére,"

(2) Az NMr. 125/B. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekotthon vezetője)

"c) a helyszíni ellenőrzések során - a (7) bekezdésben meghatározott kivételekkel - bizonylattal, ideértve a csoportos számlát is, igazolja a családi pótlék felhasználását,"

(3) Az NMr. 125/B. § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A 7. számú melléklet szerinti kimutatáshoz és a (6) bekezdés e) pontja szerinti beszámolóhoz nem kell csatolni a (6) bekezdés c) pontja szerinti bizonylatokat."

(4) Az NMr. 125/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A gyermekotthon vezetőjének nem kell bizonylattal igazolnia

a) a családi pótléknak a - 3. számú melléklet szerint nyilvántartott - zsebpénz kifizetésére felhasznált részét,

b) a családi pótléknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át meg nem haladó mértékben felhasznált részét,

c) a családi pótléknak a gyámhatósági fenntartásos betétbe befizetett részét."

12. § (1) Az NMr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az NMr. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az NMr. 7. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

13. § Az NMr.

a) 1. § (3) bekezdésében az "a nem állami szerv (Gyvt. 30. §)" szövegrész helyébe az "az egyházi és nem állami szerv" szöveg,

b) 4/A. § (2) bekezdés d) pontjában a "szervezeti" szövegrész helyébe a "- (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - a szervezeti" szöveg,

c) 51/A. § (1) bekezdésében a "Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Gyvt. 44/A. §-ában" szöveg,

d) 51/B. § (2) bekezdésében az "az illetékes" szövegrész helyébe a "szükség szerint az illetékes" szöveg,

e) 125/B. § (2) bekezdésében az "összegének a gyermek teljes körű ellátásának kiegészítésére biztosított részét" szövegrész helyébe az "összegét a gyermek ellátásának kiegészítésére" szöveg,

f) 143. § (1) bekezdésében a "megyei, fővárosi önkormányzat vagy más működtető felkérésére" szövegrész helyébe a "megyei intézményfenntartó központ vagy más fenntartó" szöveg,

g) 143. § (5) bekezdésében a "megye, a főváros" szövegrész helyébe a "megye, a megyei jogú város, a főváros" szöveg

lép.

14. § Hatályát veszti az NMr.

a) 92. § (1) bekezdés a) pontjában a "vagy sorkatonai idejét tölti," szövegrész,

b) 125/B. § (4) bekezdés b) és c) pontja,

c) 4. számú melléklete B) pontjában az "□ A gondozott sorkatonai (polgári) szolgálatból szerelt le." szövegrész,

d) 5. számú melléklete B) pontjában az "□ A gondozott sorkatonai (polgári) szolgálatra bevonult." szövegrész.

2. A javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (X. 11.) NM rendelet módosítása

15. § A javítóintézetek rendtartásáról szóló 30/1997. (X. 11.) NM rendelet (a továbbiakban: Jr.) I. Fejezete a következő 9/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A családi pótlék felhasználása

9/B. § (1) A javítóintézet igazgatója gondoskodik a javítóintézeti nevelésre utalt és az előzetes letartóztatás céljából ott elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló fiatalkorú családi pótlékának személyre szóló felhasználásáról.

(2) A javítóintézet igazgatója kezdeményezi a fenntartónál vagy a javítóintézet gazdálkodásáért felelős szervnél, hogy intézkedjen azon letéti számla megnyitásának engedélyezése felől, amelyre a családi pótlékot folyósító szerv a családi pótlék összegét a fiatalkorú ellátásának kiegészítésére folyósítja (a továbbiakban: családi pótlék letéti számla).

(3) A (2) bekezdés szerinti engedély megadását követően az önállóan működő és gazdálkodó javítóintézet igazgatója, a közös igazgatású intézmény vezetője vagy a javítóintézet gazdálkodásáért felelős szerv vezetője megnyitja a családi pótlék letéti számlát.

(4) Ha a közös igazgatású intézmény vezetője vagy a javítóintézet gazdálkodásáért felelős szerv vezetője nyitotta a családi pótlék letéti számlát, annak számát közli a javítóintézet igazgatójával.

(5) A javítóintézet igazgatója vagy a közös igazgatású intézmény vezetője - az SZMSZ mellékleteként - szabályzatot készít a családi pótlék személyre szóló felhasználása során követendő eljárásról. Közös igazgatású intézmény esetén a szabályzatot a javítóintézet igazgatójának bevonásával kell elkészíteni, és külön kell rendelkezni az egyes javítóintézeti egységekre vonatkozó szabályokról.

(6) A javítóintézet igazgatója

a) a fiatalkorú véleményének, szükségleteinek és magatartásának figyelembevételével gondoskodik a családi pótlék személyre szóló felhasználásáról, amelynek során lehetőség van legfeljebb az éves gyámi számadási időszakon belül többhavi családi pótlék összegyűjtésére és együttes felhasználására, illetve - a c) pontban szereplő beszámoló elkészítésével egyidejűleg - a fel nem használt összeg gyámhatósági fenntartásos betétben történő elhelyezésére,

b) a 6. számú melléklet szerint kimutatást vezet a családi pótlék személyre szóló felhasználásáról,

c) évente, a gyámi számadás elkészítésének időpontjához igazodóan a családi pótlék személyre szóló felhasználásáról beszámolót készít, amellyel egyidejűleg lezárja az b) pont szerinti kimutatást,

d) a b) pont szerinti kimutatás másolatát és a c) pont szerinti beszámolót megküldi a gyámnak, a hivatásos gyámnak vagy a vagyonkezelő eseti gondnoknak,

e) a helyszíni ellenőrzések során - a (8) bekezdésben meghatározott kivételekkel -bizonylattal, ideértve a csoportos számlát is, igazolja a családi pótlék felhasználását,

f) gondoskodik a családi pótlék letéti számlán a fiatalkorú tekintetében összegyűlt családi pótléknak

fa) gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek javítóintézeti nevelése megszűnésekor a gondozási helyként kijelölt gyermekotthon, illetve bentlakásos szociális intézmény családi pótlék letéti számlájára utalásáról vagy a nevelőszülőnek történő kifizetéséről,

fb) a fiatalkorú szülői felügyelet (gyámság) alá kerülése esetén a törvényes képviselőnek történő kifizetéséről,

fc) a nagykorúvá vált fiatalkorú javítóintézeti nevelésének megszűnésekor, a részére történő kifizetéséről.

(7) A 6. számú melléklet szerinti kimutatáshoz és a (6) bekezdés c) pontja szerinti beszámolóhoz nem kell csatolni a (6) bekezdés e) pontja szerinti bizonylatokat.

(8) A javítóintézet igazgatójának nem kell bizonylattal igazolnia

a) a családi pótléknak az 5. számú melléklet szerint nyilvántartott zsebpénz kifizetésére felhasznált részét,

b) a családi pótléknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át meg nem haladó mértékben felhasznált részét,

c) a családi pótléknak a gyámhatósági fenntartásos betétbe befizetett részét.

(9) Ha a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló fiatalkorú a javítóintézetből egybefüggően egy hónapot meghaladó időtartamra önkényesen eltávozik, ennek időtartamára az utána járó családi pótlék letéti számlára utalt összegét a javítóintézet igazgatója - a fiatalkorú családi pótléka személyre szóló felhasználásáról szóló beszámolónak a (6) bekezdés d) pontja szerinti megküldésével egyidejűleg - átutalja a fiatalkorú gyámhatósági fenntartásos betétjébe (fizetési számlájára).

(10) A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló fiatalkorú gyámja, hivatásos gyámja, vagyonkezelő eseti gondnoka és a javítóintézet fenntartója ellenőrizheti a családi pótlék személyre szóló felhasználását."

16. § A Jr. a 4. melléklet szerinti 6. számú melléklettel egészül ki.

3. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről szóló 2/1999. (IX. 24.) ISM rendelet módosítása

17. § A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről szóló 2/1999. (IX. 24.) ISM rendelet

a) 7. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint 9. § (1) bekezdés e) pontjában az "a Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe a "Magyarország" szöveg,

b) 6. § (1) bekezdés f) pontjában a "költségvetési" szövegrész helyébe a "központi költségvetésről szóló" szöveg

lép.

4. A betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről szóló 1/2004. (I. 5.) ESZCSM rendelet módosítása

18. § A betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésénekfeltételeiről szóló 1/2004. (I. 5.) ESZCSM rendelet

a) 2. § (1) bekezdésében a "Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány)" szövegrész helyébe a "Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)" szöveg,

b) 2. § (2) bekezdésében, 3. § (4) bekezdésében, 4. § (5) bekezdésében és 6. § (1) bekezdésében a "Közalapítvány" szövegrész helyébe a "Hivatal" szöveg,

c) 3. § (2) bekezdésében a "Közalapítvány" szövegrészek helyébe a "Hivatal" szöveg,

d) 4. § (5) bekezdésében a "Közalapítványt" szövegrész helyébe a "Hivatalt" szöveg,

e) 6. § (3) bekezdésében a "Közalapítvány Kuratóriuma elnökének" szövegrész helyébe a "Hivatalnak" szöveg,

f) mellékletében "A szakmai követelmények teljesítéséhez szükséges ismeretek" cím, "I. Általános ismeretek" alcím "1. Jogi ismeretek" pontjában az "Országgyűlési biztosokra" szövegrész helyébe az "Alapvető jogok biztosára" szöveg

lép.

5. Záró rendelkezés

19. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Réthelyi Miklós s. k.,

nemzeti erőforrás miniszter

1. melléklet a 77/2011. (XII. 30.) NEFMI rendelethez

1. Az NMr 1. számú melléklet "I. Alapellátások" cím 2. pontja helyébe a következő pont lép:

2. Az NMr 1. számú melléklet "II. Szakellátások" cím 2. és 3. pontja helyébe a következő pont lép:

* Örökbefogadási eset alatt értendő: érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbefogadásra váró családok száma, a folyamatban lévő alkalmassági vizsgálatok (házaspár egynek számít) száma, folyamatban lévő örökbefogadások (beleértve a más megyei örökbefogadás és nyílt örökbefogadás esetén a kötelező gondozási idő figyelemmel kísérését)."

2. melléklet a 77/2011. (XII. 30.) NEFMI rendelethez

Az NMr 2. számú melléklet II. Rész "I. Alapellátások" címe a következő 4/a. ponttal egészül ki:

3. melléklet a 77/2011. (XII. 30.) NEFMI rendelethez

"7. számú melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez

"

4. melléklet a 77/2011. (XII. 30.) NEFMI rendelethez

"6. számú melléklet a 30/1997. (X. 11.) NM rendelethez

"