36/1997. (XII. 8.) KTM rendelet

a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok illetékességi területéről

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (8) bekezdésének a) pontjában és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 57. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatásköréről, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségről szóló 211/1997. (XI. 26.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt környezetvédelmi felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőség) illetékességi területét a rendelet 1. számú melléklete, a nemzeti park igazgatóságok illetékességi területét pedig a rendelet 2. számú melléklete szerint állapítom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 5. napon lép hatályba, a már megindult első fokú hatósági eljárásokat azonban a korábbi rendelkezéseknek megfelelően kell befejezni.

1. számú melléklet a 36/1997. (XII. 8.) KTM rendelethez

A környezetvédelmi felügyelőségek illetékességi területe, szakmai területi kapcsolatai

I. Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Győr

Illetékességi területe:

1. Győr megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Sopron megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Tatabánya megyei jogú város

közigazgatási területe.

4. Győr-Moson-Sopron megye - kivéve

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira

közigazgatási területét.

5. Komárom-Esztergom megye

teljes közigazgatási területe.

6. Vas megyéből

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Otffyasszonyfa,

Pápóc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu

közigazgatási területe.

7. Veszprém megyéből

Egyházaskesző,

Kemenesszentpéter,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző

közigazgatási területe.

Általános területi kapcsolattartása:

Győr, Sopron, Tatabánya megyei jogú városok, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megye

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Duna a nyugati országhatártól az Ipoly-torkolatig (1850-1708 fkm) 142 km, a Mosoni-Duna-ág 122 km és az Iparcsatorna 2,4 km szakasza, a Rába a sárvári vasúti hídtól a torkolatig 86 km hosszban, továbbá a Marcalnak Mórichida (Új Malomsok) alatti, vagyis a vízügyi igazgatóság illetékességi területének déli határától a torkolatig terjedő szakasza 22 km hosszban; valamint a Fertő tó;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part a rajkai országhatár és Pilismarót között, a Lajta mindkét part, a Lajta jobb és bal parti csatornák, valamint az összekötő csatorna jobb és bal parti töltései, a Mosoni-Duna jobb és bal parti töltései, a Rábca mindkét oldali töltése Bősárkány és Győr között, a Répce árapasztó töltései Répcelakig, illetve Répceszemeréig, a Rába jobb és bal parti töltése Sárvár és Győr között, a Marcal bal és jobb parti védvonal a Bakonyér visszatöltésezésével együtt.

II. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Budapest

Illetékességi területe:

1. Budapest főváros

közigazgatási területe.

2. Salgótarján megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Heves megyéből

Apc,

Boldog,

Hatvan,

Heréd,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Zagyvaszántó

közigazgatási területe.

4. Nógrád megye

teljes közigazgatási területe.

5. Pest megye - kivéve

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Köröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtel,

Újszilvás

közigazgatási területét.

Általános területi kapcsolattartása:

Budapest főváros, Salgótarján megyei jogú város, Pest és Nógrád megye.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Duna az Ipoly-torkolattól a dunaföldvári hídig (1708,2-1560,5 fkm) 147,7 km, a Szentendrei-Duna-ág 32 km és a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág 58 km hosszban, az Ipoly szlovák-magyar határszakasza 141 km hosszban, a Zagyva Jobbágyitól a jászfelsőszentgyörgyi elbontott hídig 41 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Pilismarót-Dunafüred között, a Duna bal part Szob-Dunaegyháza között, a Szentendrei-sziget és Csepel-sziget védvonalai - kivéve Budapest és Szentendre saját szervezettel védekező városok védvonalait -, a Zagyva mindkét parti védvonalai Jobbágyi és Jászfelsőszentgyörgy között, és az Ipoly bal parti védvonalai.

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:

a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Bács-Kiskun megyében:

Kunpeszér határában a XX. jelű belvízcsatorna; Kunszentmiklós határában a XXXI. jelű belvízcsatornának a XXXIII. jelű belvízcsatorna betorkolása feletti szakasza; Tass határában az I. főcsatorna és a Szivárgó-csatorna.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

a Galga és az Egyesült-Tápió patakok.

Fejér megyében:

Kígyós, Sajgó, Etyeki, Mányi, Zámori patakok és mellékágaikat érintő engedélyezési eljárásokban.

III. Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Baja

Illetékességi területe:

1. Baranya megyéből

Homorúd

közigazgatási területe.

2. Bács-Kiskun megye - kivéve

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunfélegyháza

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Lakitelek,

Móricgát,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Szentkirály,

Tiszaalpár,

Tiszakécske,

Tompa,

Városföld,

Zsana

közigazgatási területe.

3. Tolna megyéből a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának területe.[1]

Általános szakmai terület kapcsolattartása:

Kecskemét megyei jogú város, Baranya, Bács-Kiskun megyék, valamint az illetékességi területen működő más hatóságok.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Duna a dunaföldvári hídtól a déli országhatárig (1560-1433 fkm) 127 km és a Ferenc-csatorna a bajai kiágazástól az országhatárig 34 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Duna bal part Solt-déli országhatár között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:

a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Bács-Kiskun megyében:

Bócsa község határában a VII. számú csatorna; Rekettye-Bogárzó-csatorna Kiskunhalas közigazgatási területén.

Pest megyében:

Tatárszentgyörgy határában a XXIII. jelű belvízcsatorna: Bugyi határában a Duna-völgyi-főcsatorna a Kunpeszér-Bugyi közútig.

IV. Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Székesfehérvár

Illetékességi területe:

1. Székesfehérvár megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Dunaújváros megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Szekszárd megyei jogú város

közigazgatási területe.

4. Veszprém megyei jogú város

közigazgatási területe.

5. Baranya megyéből

Ófalu

közigazgatási területe.

6. Fejér megye

teljes közigazgatási területe.

7. Somogy megyéből

Balatonszabadi,

Kánya,

Siófok,

Siójut,

Tengőd

közigazgatási területe.

8. Tolna megye, kivéve Attala, Csikóstőttős, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kismányok, Lápafő, Nagymányok, Nak, Váralja, Várong közigazgatási, valamint a Paksi Atomerőmű és a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának területét.[2]

9. Veszprém megye - kivéve

Egyházaskesző,

Kemeneshőgyész,

Kemenesszentpéter,

Magyargencs,

Malomsok,

Marcaltő,

Várkesző

közigazgatási területét.

Általános szakmai területi kapcsolattartása:

Dunaújváros, Szekszárd, Székesfehérvár, Veszprém megyei jogú városok, Baranya, Fejér, Somogy, Tolna, Veszprém megyék, valamint az illetékességi területen működő más hatóságok.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Balaton és a Velencei-tó; a Sió a Balatontól a torkolatig;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Ercsi-Adony és Bölcske-Báta között, a Szt. László bal parti és a Váli vízfolyás jobb és bal parti torkolati szakasz, a Sió Simontornya-Sióagárd közötti bal parti, Sióagárd és Sió-torkolat közötti jobb és bal parti, a Sióba ömlő Völgységi árok torkolati szakaszának kétparti töltései, a Nádor-csatorna Kölesd alatti jobb és bal parti töltései;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vizilétesítmények:

a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Baranya megyében:

Mágocs határában a Kapos-csatorna jobb parti oldala és jobb parti depóniája.

Tolna megyében:

Kaposszekcső és Csikóstőttős határában a Kapos-csatorna jobb parti depóniája a Dombóvár-Kaposszekcső út hídjától lefelé; Nak határában a Kis-Konda patak.

V. Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Pécs

Illetékességi területe:

1. Pécs megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Kaposvár megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Baranya megye - kivéve

Homorúd,

Ófalu

közigazgatási területét.

4. Somogy megye - kivéve

Balatonszentgyörgy,

Balatonszabadi,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Kánya,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Siófok,

Siójut,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitva,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tengőd,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs

közigazgatási területét.

5. Tolna megyéből

Attala,

Csikóstőttős,

Jágónak,

Kapospula,

Kaposszekcső,

Kismányok,

Lápafő,

Nagymányok,

Nak,

Váralja,

Várong

közigazgatási területe.

Általános területi kapcsolattartása:

Pécs, Kaposvár megyei jogú városok, Baranya és Somogy megye.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Dráva a Mura torkolatától az országhatárig (236-225 fkm és 200-68 fkm) 143 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Duna jobb part Mohács és a déli országhatár között, a Dráva bal part Korcsina átvágás és Eperjes között, a Fekete-víz bal partja a Pécsi-víz torkolata és a Dráva között, a Pécsi-víz bal partja Kémes és a Fekete-víz között, a Fekete-víz jobb partja a cuni híd és a Dráva között;

c) kisvízfolyások és belvízcsatornák és vízilétesítmények:

A illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Tolna megyében:

Dombóvár határában a Kapos-vízfolyás medre a dombóvár-kaposszekcsői út hídjától vízfolyás szerint felfelé; Váralja, Kismányok és Nagymányok határában a Völgységi patak medre.

VI. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Szombathely

Illetékességi területe:

1. Nagykanizsa megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Szombathely megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Zalaegerszeg megyei jogú város

közigazgatási területe.

4. Győr-Moson-Sopron megyéből

Csáfordjánosfa,

Csér,

Egyházasfalu,

Gyalóka,

Iván,

Répcevis,

Sopronhorpács,

Szakony,

Und,

Zsira

közigazgatási területe.

5. Somogy megyéből

Balatonszentgyörgy,

Csákány,

Főnyed,

Hollád,

Iharosberény,

Inke,

Nagyszakácsi,

Nemesdéd,

Nemesvid,

Pogányszentpéter,

Sávoly,

Somogysámson,

Somogysimonyi,

Somogyzsitva,

Szegerdő,

Szőkedencs,

Tapsony,

Tikos,

Varászló,

Vése,

Vörs

közigazgatási területe.

6. Vas megye - kivéve

Csánig,

Csönge,

Jákfa,

Kenyeri,

Nick,

Ostffyasszonyfa,

Pápóc,

Rábapaty,

Répcelak,

Uraiújfalu

közigazgatási területét.

7. Veszprém megyéből

Kemeneshőgyész,

Magyargencs

közigazgatási területe.

8. Zala megye

teljes közigazgatási területe.

Általános területi kapcsolattartása:

Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa megyei jogú városok, Vas és Zala megye.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Mura az országhatártól a torkolatig (48 km), a Rába a sárvári vasúti hídtól az országhatárig (126 km);

b) árvízvédelmi:

a Zala árvízvédelmi rendszer Bókaháza és a Kis-Balaton vízvédelmi rendszer között, a Mura bal parti árvízvédelmi rendszer, a Rába árvízvédelmi rendszer a sárvári vasúti híd és az országhatár között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:

a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Vas megyében

a Répcének a répcelaki osztómű feletti szakaszán az országhatárig; a Kőris patak a jákfai hídtól felfelé: a Marcal a Győr-Moson-Sopron, Veszprém megyék határától (Mórichida) Vas és Veszprém megyék határáig (Megyer).

VII. Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Nyíregyháza

Illetékességi területe:

1. Nyíregyháza megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Hajdú-Bihar megyéből

Téglás

közigazgatási területe.

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye - kivéve

Tiszadada,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvári

közigazgatási területét.

Általános területi kapcsolattartása:

Nyíregyháza megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza a tiszabecsi országhatártól a Bodrog-torkolatig (744,8-543,7 fkm), Túr az országhatártól a torkolatig 30 km és a Szamos az országhatártól a torkolatig 49,5 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Tarpa-Lónya között; Tisza bal part Tiszabecs-Rakamaz között, a Batár bal part Kispalád-Tiszabecs között, a Túr jobb és bal part Garbolc-Tiszakóród között, a Palád jobb és bal part, a Sáréger jobb és bal part, a Szamos jobb és bal part az országhatár és Olcsva, illetőleg Olcsvaapáti között a Kraszna jobb és bal part Ágerdő-Vásárosnamény között, a Lónyay-főcsatorna jobb és bal part, valamint a Lónyay-főcsatorna bal parti szakaszán beömlő Nyíri-főfolyások visszatöltésezett torkolati szakaszai;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vizilétesítmények:

a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Hajdú-Bihar megyéből:

Hajdúhadház határában a Hadházi (VIII/7-2.) mellékág, Téglás határában a Téglási (VIII/7.) mellékág.

VIII. Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Miskolc

Illetékességi területe:

1. Eger megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Miskolc megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

teljes közigazgatási területe.

4. Heves megye - kivéve

Apc,

Átány,

Boldog,

Erdőtelek,

Hatvan,

Heréd,

Heves,

Hevesvezekény,

Kisköre,

Kömlő,

Lőrinci,

Nagykökényes,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána,

Zagyvaszántó

közigazgatási területét.

5. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa

közigazgatási területe.

Általános területi kapcsolattartása:

Miskolc, Eger megyei jogú városok, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza a Bodrog-torkolattól Tiszabábolnáig (543,75-440,00 fkm) 103,75 km, a Bodrog az országhatártól a torkolatig 51,1 km, a Hernád az országhatártól a torkolatig 118,4 km és a Sajó az országhatártól a torkolatig 125,1 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Zemplénagárd-Sarud között, a Bodrog jobb és bal part az országhatár és a Tisza között, a Hernád jobb és bal part az országhatár és a torkolat között a Gönci, Vadász és Garadna patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Takta mindkét parti töltései Szerencs és a torkolat között, a Sajó jobb és bal part Sajópüspöki és a torkolat között, a Szinva, Mercse, Hangony, Vörös J., Szuha, Szörnyűvölgyi, Keleméri, Névtelen patakok visszatöltésezett szakaszaival, a Csincse, Eger és Rima mindkét parti torkolati szakaszai, a Laskó visszatöltésezett szakaszának bal partja, a Tana két part Kál-Jászjákóhalma közötti szakasza a Zagyváig, a Tarna jobb parti mellékvízfolyásainak a Tarnóca, Bene, Gyöngyös, Gyangya és Szarvágy, Ágói patakok visszatöltésezett szakaszai;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vizilétesítmények:

a illetékességi területén lévő kisvízfolyások, belvízvédelmi csatornák és az azokon lévő vizilétesítmények, ezen kívül

Heves megyében:

Sarud határában a Laskó patak medre; Sarud, Tiszanána, Kömlő határában a Csincsa belvízcsatorna vízgyűjtő területe.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

Jászberény határában az Ágói patak és a bal parti vízgyűjtője, a Tarna patak és a bal parti vízgyűjtője, Jászjákóhalma határában a Tarna patak.

Nógrád megyében:

a ceredi Tarna patak, a Zabar, Kőverő, Utas patakok, Verscsátér és a Szilas patak.

IX. Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Debrecen

Illetékességi területe:

1. Debrecen megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Hajdú-Bihar megye - kivéve

Téglás

közigazgatási területe.

3. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből

Tiszadada,

Tiszadob,

Tiszaeszlár,

Tiszalök,

Tiszanagyfalu,

Tiszavasvár

közigazgatási területe.

Általános területi kapcsolattartása:

Debrecen megyei jogú város, Hajdú-Bihar megye.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Berettyó az országhatártól a torkolatig, Hortobágy-Berettyó Bucsától az Ágotai hídig;

b) árvízvédelmi:

a Tisza bal part Rakamaz-Tiszafüred között, a Keleti-főcsatorna visszatöltésezett mindkét parti védtöltésével, a Tiszavasvári zsilipig, a Hortobágy-Berettyó bal part Nádudvar-Bucsa között, a Berettyó jobb part az országhatár-Darvas között, a Berettyó bal part országhatár Sebes-Körös között, a Berettyóba torkoló Ér- és Kálló-főcsatorna visszatöltésezett jobb és bal partja (az Ér-főcsatornának az országhatárig, a Kálló-főcsatornánál a Bakonszegi útig), a Sebes-Körös jobb part az országhatár és a Berettyó-torkolat között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vizilétesítmények:

a illetékességi területére eső belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Békés megyében:

Ecsegfalva határában a Sárréti-főcsatorna.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében:

Nyírbéltek határában az országhatárt metsző Penészleki belvízcsatornák.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

Tiszaörs és Tiszaigar határában a Sarkad-Mérges-Sáros-ér.

X. Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Szolnok

Illetékességi területe:

1. Szolnok megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Heves megyéből

Átány,

Erdőtelek,

Heves,

Hevesvezekény,

Kisköre,

Kömlő,

Pély,

Sarud,

Tarnaszentmiklós,

Tenk,

Tiszanána

közigazgatási területe.

3. Jász-Nagykun-Szolnok megye - kivéve

Jászágó,

Jászárokszállás,

Jászdózsa

közigazgatási területét.

4. Pest megyéből

Abony,

Albertirsa,

Cegléd,

Ceglédbercel,

Csemő,

Dánszentmiklós,

Jászkarajenő,

Kocsér,

Köröstetétlen,

Mikebuda,

Nagykőrös,

Nyársapát,

Pilis,

Tápiószőlős,

Törtel,

Újszilvás

közigazgatási területe.

Általános területi kapcsolattartása:

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza Tiszabábolnától Csongrád város északi közigazgatási határáig (Csongrád-Bokros) (440,0-253,8 fkm) 186,2 km hosszban, a Kiskörei-tározó a Tisza 440,0 fkm-ig, a Zagyva a jászfelsőszentgyörgyi vízmércétől a torkolatig 83,9 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part Sarudtól az Alpári magaspartig (Lakitelek-Alpár közigazgatási határáig), a Laskó visszatöltésezett szakaszának jobb partja, Tisza bal part a tiszafüredi vasúti hídtól a Hármas-Körös torkolatáig, a Zagyva mindkét partja Jászfelsőszentgyörgy-Szolnok között, a Tápió jobb és bal part visszatöltésezett szakasza Tápiógyörgyéig, a Német-éri-főcsatorna mindkét parti töltései, Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, a Német-éri-főcsatorna és a Hármas-Körös közötti szakaszon, a Hármas-Körös jobb parti szakasza a Hortobágy-Berettyó torkolat és a Tisza között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízügyi létesítmények:

a illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák, az ezeken lévő vízügyi létesítmények, ezen kívül

Heves megyében:

Dormánd, Füzesabony, Kál, Kompolt, Kápolna és Kerecsend határában a Hanyi belvízi főcsatorna vízrendszeréhez tartozó mellékcsatornák.

Pest megyében:

Tápiószentmárton határában a Perje-felső-, Söregi- és Kutyatejes-csatornák.

Kiemelt vízilétesítmények:

a Kiskörei Vízlépcső, a Kiskörei-tározó, a Nagykunsági-főcsatorna (Keleti-ág, Nyugati-ág, NK III-2), a Jászsági-főcsatorna.

XI. Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Szeged

Illetékességi területe:

1. Hódmezővásárhely megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Kecskemét megyei jogú város

közigazgatási területe.

3. Szeged megyei jogú város

közigazgatási területe.

4. Bács-Kiskun megyéből

Balotaszállás,

Bócsa,

Bugac,

Bugacpusztaháza,

Csólyospálos,

Fülöpjakab,

Gátér,

Harkakötöny,

Jászszentlászló,

Kecskemét,

Kelebia,

Kiskunfélegyháza,

Kiskunhalas,

Kiskunmajsa,

Kisszállás,

Kömpöc,

Kunfehértó,

Kunszállás,

Lakitelek,

Móricgát,

Nyárlőrinc,

Pálmonostora,

Petőfiszállás,

Szank,

Szentkirály,

Tiszaalpár,

Tiszakécske,

Tompa,

Városföld,

Zsana

közigazgatási területe.

5. Békés megyéből

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyház,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza

közigazgatási területe.

6. Csongrád megye

teljes közigazgatási területe.

Általános területi kapcsolattartása:

Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely megyei jogú városok, Csongrád megye.

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Tisza Csongrád város északi közigazgatási határától (Csongrád-Bokros) a déli országhatárig (253,8-159,6 fkm) 94,2 km és a Maros a keleti országhatártól a torkolatig 49,6 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Tisza jobb part alpári magaspart (Lakitelek-Alpár közigazgatási határ) - déli országhatár közötti szakasza, a Dong-éri-főcsatorna torkolati szakaszának jobb és bal parti visszatöltésezése, a Tisza bal part a Hármas-Körös torkolattól a déli országhatárig, a Hármas-Körös bal part a Horgavölgy-ér mellékága alatti Darurampától a Tiszáig, a Maros mindkét parti töltés az országhatár és a torkolat között, a Sámson-Apátfalvi-főcsatorna jobb és bal parti töltése a Maros és a Királyhegyesi-főcsatorna között;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vizilétesítmények:

az illetékességi területén lévő belvízvédelmi csatornák és az ezeken lévő vízilétesítmények, ezen kívül

Békés megyében:

Mágócs-éri-főcsatorna Csorvás közigazgatási területén,

Bács-Kiskun megyében:

Félegyházi-vízfolyás Helvécia közigazgatási területén.

XII. Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség

Székhelye: Gyula

Illetékességi területe:

1. Békéscsaba megyei jogú város

közigazgatási területe.

2. Békés megye - kivéve

Almáskamarás,

Battonya,

Békéssámson,

Csanádapáca,

Dombegyháza,

Dombiratos,

Gádoros,

Kardoskút,

Kaszaper,

Kevermes,

Kisdombegyház,

Kunágota,

Magyarbánhegyes,

Magyardombegyház,

Medgyesbodzás,

Medgyesegyháza,

Mezőhegyes,

Mezőkovácsháza,

Nagybánhegyes,

Nagyszénás,

Orosháza,

Pusztaföldvár,

Pusztaottlaka,

Tótkomlós,

Végegyháza

közigazgatási területét.

Általános területi kapcsolattartása:

Békés megye

Jogszabályban meghatározott szakhatósági közreműködése során illetékességi területe a folyó- és tószabályozási, illetve árvízvédelmi vízügyi hatósági eljárásokban:

a) folyószabályozási:

a Sebes-Körös az országhatártól a torkolatig 59 km, a Fekete-Körös az országhatártól a torkolatig 20 km, a Fehér-Körös az országhatártól a torkolatig 10 km, a Kettős- és Hármas-Körös teljes 37 km, illetőleg 91 km hosszban, a Hortobágy-Berettyó Túrkevétől a torkolatig 54,8 km hosszban;

b) árvízvédelmi:

a Hortobágy-Berettyó bal parti töltés Bucsa és a torkolat között, a Hármas-Körös jobb parti töltése a Hortobágy-Berettyó és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös jobb parti töltése a Hármas-Körös és Berettyó torkolata között, a Berettyó jobb parti töltése Darvas és a Sebes-Körös között, a Sebes-Körös bal parti töltése az országhatár és a Hármas-Körös között, a Hármas-Körös bal parti töltése a Horgavölgyi-ér mellékága alatti Darurampa és a Sebes-Körös között, a Kettős-Körös, a Fekete-Körös és a Fehér-Körös mindkét parti töltései, a Fehér-Körös bal parti lokalizációs töltés, a mérgesi és a mályvádi árvízi szükségtározók töltései, a Gyulavári és Dénesmajori körtöltések, a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti lokalizációs töltés, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös közötti lokalizációs töltés, az Öcsöd-Békésszentandrási lokalizációs töltés az ATIVÍZIG határáig;

c) kisvízfolyások, belvízcsatornák és vízilétesítmények:

a illetékességi területén lévő belvízcsatornák és az azokon lévő vizilétesítmények, ezen kívül

Békés megyében:

a Dögös-Kákafoki-főcsatorna Nagyszénás, Orosháza területén, a Tulkánéri-csatorna Pusztaottlaka, Medgyesegyháza és Kevermes területén.

Hajdú-Bihar megyében:

Zsáka-Nagyrábé-Darvas község határában az Ó-Berettyó-csatorna.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében:

a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna Túrkeve területén, a Horgavölgyi-főcsatorna Öcsöd község területén.

2. számú melléklet a 36/1997. (XII. 8.) KTM rendelethez

A Nemzeti Park Igazgatóságok illetékességi területe

I. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Debrecen

Illetékességi területe:

Hajdú-Bihar megye.

Jász-Nagykun-Szolnok megye.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.

Heves megye területén:

- a Közép-tiszai TK területe Pély községhatárban,

- a Hortobágyi Nemzeti Park területe Poroszló, Újlőrincfalva községhatárokban.

Bács-Kiskun megye területén:

- a Közép-tiszai TK területe Lakitelek, Tiszakécske községhatárokban.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén:

- a Tiszatelek-tiszaberceli ártér TT területe Tiszakarád, Tiszacsermely községhatárokban,

- a Tiszadorogmai Göbe-erdő TT területe Tiszadorogma községhatárban,

- a Hortobágyi Nemzeti Park területe Ároktő, Négyes, Tiszabábolna, Tiszavalk községhatárokban.

II. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét

Illetékességi területe:

Bács-Kiskun megye.

Csongrád megye területén:

- Algyő,

- Ásotthalom,

- Baks,

- Balástya,

- Bordány,

- Csanytelek,

- Csongrád,

- Csengele,

- Dóc,

- Domaszék,

- Felgyő,

- Forráskút,

- Kistelek,

- Mórahalom,

- Ópusztaszer,

- Öttömös,

- Pusztamérges,

- Pusztaszer,

- Röszke,

- Ruzsa,

- Sándorfalva,

- Szatymaz,

- Szeged,

- Tiszasziget,

- Tömörkény,

- Újszentiván,

- Üllés,

- Zákányszék,

- Zsombó,

- Mártélyi TK területe: Mindszent és Hódmezővásárhely községhatárokban,

- a Pusztaszeri TK területe: Szentes községhatárban.

Jász-Nagykun-Szolnok megye területén:

- a Kiskunsági NP területe Tiszaug és Tiszasas községhatárokban.

Pest megye területén:

- a Kiskunsági Nemzeti Park területe Apaj, Kiskunlacháza, Tatárszentgyörgy és Bugyi községhatárokban.

III. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger

Illetékességi területe:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe az Aggteleki Nemzeti Park működési területének kivételével.

Heves megye.

Nógrád megye.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén

- a Kesznyéteni TK területe Tiszadob községhatárban.

Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a Hevesi füves puszták TK területe Jászivány községhatárban.

IV. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő

Illetékességi területe:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye területéből a Sajó, a Hernád és az országhatár által bezárt terület.

V. Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság, Sarród[3]

Illetékességi területe:

Győr-Moson-Sopron megye.

Komárom-Esztergom megye területén a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe Komárom községhatárban.

Vas megye területén a Fertő-Hanság Nemzeti Park területe Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárokban.

VI. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest

Illetékességi területe:

Budapest főváros.

Fejér megye.

Komárom-Esztergom megye.

Pest megye.

Nógrád megye területén a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe, Balassagyarmat, Borsosberény, Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Hont, Ipolyvece, Nagyoroszi, Nógrád, Patak községhatárokban.

Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a Tápió-Hajta Vidéke TK területe Újszász községhatárban.

VII. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém

Illetékességi területe:

Veszprém megye.

Zala megye.

Somogy megye területén a Balaton-felvidéki NP területe Balatonberény, Balatonszentgyörgy, Főnyed, Sávoly, Szőkedencs, Vörs községhatárokban.

VIII. Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Pécs

Illetékességi területe:

Baranya megye.

Somogy megye.

Tolna megye.

Bács-Kiskun megye területén a Duna-Dráva NP területe Baja, Bátmonostor, Dávod, Dunafalva, Érsekcsanád, Fajsz, Hercegszántó, Nagybaracska, Sükösd, Szeremle községhatárokban.

Fejér megye területén a Dél-Mezőföldi TK területe Alsószentiván, Cece, Vajta községhatárokban

IX. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas

Illetékességi területe:

Békés megye.

Jász-Nagykun-Szolnok megye területén a Körös-Maros NP területe Túrkeve, Kisújszállás, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőtúr, Öcsöd, Szelevény és Tiszaföldvár községhatárokban.

Csongrád megye területén:

- Ambrózfalva,

- Apátfalva,

- Árpádhalom,

- Csanádalberti,

- Csanádpalota,

- Derekegyház,

- Deszk,

- Eperjes,

- Fábiánsebestyén,

- Ferencszállás,

- Földeák,

- Hódmezővásárhely,

- Királyhegyes,

- Kiszombor,

- Klárafalva,

- Kövegy,

- Kübekháza,

- Magyarcsanád,

- Makó,

- Maroslele,

- Mártély,

- Mindszent,

- Nagyér,

- Nagylak,

- Nagymágocs,

- Nagytőke,

- Óföldeák,

- Pitvaros,

- Szegvár,

- Szentes,

- Székkutas,

- valamint a Körös-Maros Nemzeti Park területe Szeged községhatárban.

X. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, Őriszentpéter[4]

Illetékességi területe:

Vas megye területe a Fertő-Hanság Nemzeti Park Vámoscsalád és Nagygeresd községhatárok közé eső területének kivételével.

Zala megye területén az Őrségi Nemzeti Park területe Csöde, Felsőszenterzsébet, Magyarföld, Szentgyörgyvölgy, Zalalövő községhatárokban.