37/1997. (V. 16.) FM rendelet

a szakmai követelmények kiadásáról szóló, többször módosított 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. &sect-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A szakmai követelmények kiadásáról szóló 64/1994. (XII. 15.) FM rendelet melléklete az e rendelet mellékletében foglaltakkal egészül ki.

2. § A rendelet mellékletét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kell közzétenni.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 7. napon lép hatályba.

Melléklet a 37/1997. (V. 16.) FM rendelethez

Az állam által elismert - földművelésügyi ágazatba tartozó - szakképesítések szakmai követelményei jegyzékének kiegészítése

SorszámOKJ
azonosító szám		Szakképesítés megnevezése
146.53 5401 06Távérzékelési szaktechnikus
147.53 5401 03Kataszteri szaktechnikus
148.53 5401 04Létesítménygeodéta szaktechnikus
149.34 6262 01Lakott területi fakitermelő
150.52 6262 01Erdésztechnikus
151.53 5401 02Földügyi térinformatikai szaktechnikus
152.21 6203 02Gépi fejő
153.21 6280 01Keltetőgép-kezelő
154.34 7872 01Lovastúra-vezető
155.53 6207 04Tájépítő szaktechnikus
156.52 6207 02Parképítő és -fenntartó technikus
157.53 6207 03Szőlész-borász szaktechnikus
158.53 6207 01Dísznövénytermesztő szaktechnikus
159.53 6207 05Zöldségtermesztő és -feldolgozó szaktechnikus
160.31 5212 15Tenyészállat teljesítményvizsgáló
161.32 6206 03Vetőmagtermesztő és -minősítő
162.53 6207 02Gyümölcstermesztő és -feldolgozó szaktechnikus
163.31 6280 02Fakitermelési gépkezelő
164.33 5212 03Szeszipari szakmunkás
165.33 6207 02Mezőgazdasági és patkoló kovács
166.31 5212 06Hentes és mészáros

Távérzékelési szaktechnikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
53 5401 06
2. A szakképesítés megnevezése:
Távérzékelési szaktechnikus
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- középfokú iskolai végzettség és
- földmérő technikus vagy
- térképész technikus szakmai végzettség,
- munkaköri alkalmassági vizsga (sztereolátás, ne legyen színtévesztő).
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
3129Távérzékelési szaktechnikus
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
4129Egyéb irodai nyilvántartási foglalkozások [1]
4220Számítástechnikai adminisztrátori foglalkozások [2]
5119Egyéb kereskedelmi szolgáltatások
5319Egyéb személyi szolgáltatási foglalkozások
7399Egyéb szolgáltatási foglalkozások
3. A képesítés célja:
A távérzékelő szaktechnikus képzés célja: olyan középfokú képesítésű távérzékelési szaktechnikus képzése, aki képes a felvételeket elméleti ismerete alapján felhasználni.
Alkalmas a távérzékelésen alapuló adatrendszerek elemzésére és feldolgozására (osztálybasorolás, térkép, jelentések stb.), valamint szolgáltatására.
Képes önálló munkára és kisebb csoport munkájának összehangolt irányítására.
4. A munkaterület jellemzése:
A távérzékelési szaktechnikus középfokú végzettséget igénylő feladatok ellátására alkalmas szakember. Képes ellátni a távérzékeléssel kapcsolatos tevékenységet a kor igényeinek megfelelően (irodában és terepen), valamint tevékeny részese annak műszaki irányításában is.
A munkavégzés során a munka- és környezetvédelmi szabályok, valamint a hatósági előírások betartásáról gondoskodnia kell.
Munkaterületek:
terepen: felvételkészítés:
- fényképezőrendszerek, tv-s rendszer is,
- digitális pásztázó letapogatók,
- többsávos digitális felvételek,
- sokcsatornás képalkotó radiométerek,
- mikrohullámú távérzékelés és elemei,
- területi mintavételezés,
irodában: felvételek kiértékelése:
- vizuális és számítógépes értékelés,
- kvantitatív kiértékelési módszer.
Feldolgozás:
- előfeldolgozás,
- képelemzés (képanalízis),
- többsávos digitális felvételek (képpontok intenzitásmérés alapján),
- felvételek geometriai transzformációi.
Képelemzés:
- képpontosztályozás,
- tematikus osztályozás.
Térképkészítés:
- digitális adatfelvétel és adatfeldolgozás.
Távérzékelés alkalmazása erőforrás-kutatásnál:
- mezőgazdaság, meteorológia, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás, környezetvédelem, területgazdálkodás, városfejlesztés, geológia, szennyezettségmérés, földhasználat, termésbecslés, melioráció, talajgazdálkodás, talajtérképezés, földértékelés, földvédelem.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló fontosabb feladatcsoportok:
- távérzékelés alapelvei és fogalmai,
- adatnyerő rendszerek,
- távérzékelők hordozói, felvevői és a feldolgozás műszerei, eszközei,
- a távérzékelt adatok és a terep (jelenség) kapcsolata,
- távérzékelés felvételei,
- távérzékelt adatok rendszerei,
- távérzékelt képanyag feldolgozása,
- távérzékelt alkalmazási köre és lehetőségei,
- távérzékelés technológiai folyamatai,
- földmérés és a távérzékelés kapcsolata,
- távérzékelés és a számítógépes feldolgozási rendszerek (számítástechnikai ismeretek).
A fenti feladatcsoportokon belül a távérzékelési szaktechnikus ismerje a geodézia, a fotogrammetria és a távérzékelés kapcsolatát, általános munkafolyamatát, módszereinek alkalmazását. Ismerje a képfeldolgozás néhány módszerét a térképkészítési, a térkép helyesbítési és az interpretációs célú feladatok esetében. Ismerje fotogrammetriából a tájékozás műveletét, a fotogrammetriai pontsűrítés módszerét, síkrajzi és magassági kiértékelést az adott kiértékelő műszeren. Fotointerpretációból ismerje fel a különböző felvételeket, azokon lévő kiértékeléshez szükséges adatokat, ismerje a megfelelő intepretációs "kulcsokat", pl. víztestek, mezőgazdasági kultúrák, erdészeti területek, légszennyezés, regionális területhasznosítás értelmezésénél. Földmérésből ismerje és alkalmazza a kiértékelő munkában a térképi tartalommal összefüggő ismereteket, képes legyen előkészítő feladatok végzésére.
Számítástechnikában tudja alkalmazni az elméletben megtanult ismereteket az előkészítő, a kiértékelő számítás műveleteiben, az adatbázis létrehozásában, azok kezelésében.
Tájanalízisből rendelkezzen alapfokon ökológiai, ökoszisztémai ismeretekkel, hogy a terepbejárásnál képes legyen a változásokat észrevenni, a megfigyelt jelenségeket megfelelően rögzíteni, értékelni.
2. Elméleti követelmények
Ismeret szintjén tudja:
- a távérzékelés, fotogrammetria történeti áttekintését,
- a térkép fogalmát, a térképek csoportosítását és a méretarányt,
- a térképkészítés történeti áttekintését,
- a geodéziát mint tudományt, szerepét és kapcsolatát más tudományokkal,
- számítástechnika történeti áttekintését,
- ingatlanok nyilvántartásának történeti áttekintését.
Megértés szintjén tudja:
- a fotogrammetria geometriai alapismereteit, optikai és fényképészeti alapismereteket, a fényképek torzulását,
- a térlátást, a térhatású kép készítését, a térlátás fokozásának eszközeit,
- a sík- és sztereo-fotogrammetria műszereit, a fotogrammetria csoportosítását, a földi és légi fotogrammetriát,
- a sík- és sztereo-fotogrammetria alapjait, a tájékozás belső és külső adatait, relatív és abszolút tájékozást,
- ortofotogrammetriát,
- a fotogrammetria egyéb alkalmazási területeit,
- a távérzékelés és a műholdfelvételek készítésének elvi alapjait,
- a számítógépes ingatlan-nyilvántartást,
- a geodéziai számítóprogramokat és felhasználásukat,
- a térképszerkesztő programok felépítését, felhasználását a nagyméretarányú térképek szerkesztésében és a sztereo-fotogrammetriai kiértékelésben.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a mérőkamerát, földi és légi kamerákat, a mérőképet, belső és külső adatokat, a nevezetes pontokat, vonalait, az illesztőpontokat,
- a földi fotogrammetria eszközeit, módszereit, matematikai összefüggéseket,
- az egyképes eljárást, a képátalakítást,
- a sztereo-fotogrammetriai eljárásokat, analóg, analitikus és digitális kiértékelést,
- a fotogrammetria alkalmazását a nagyméretarányú, a topográfiai és a sajátos célú térképkészítésben, a mérnökgeodéziában,
- a műholdfelvételek felhasználását, az interpretációt,
- az operációs és segédoperációs (DOS, NORTON, WINDOWS) parancsait és használatát,
- a felhasználói programokat, szövegszerkesztők, táblázatok- és adatbáziskezelő programok használatát.
3. Gyakorlati követelmények
Készség szintjén tudja:
- a fototérkép készítését és a síkfotós technológiát,
- a sztereo-fotogrammetriai kiértékelési eljárásokat, analóg, analitikus és digitális kiértékelést,
- a fotogrammetriai pontsűrítést.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a fényképolvasást, az intepretációt,
- a fotogrammetriai termékek használatát, a kontakt és puha másolatot, a részletmérés végrehajtását fototermék használatával, a fototérképet, a sztereomérési lapot,
- a műholdfelvételek értékelését,
- a számítógépek és perifériák kezelését,
- a számítógépes térképszerkesztő programok használatát, a térképek, plotterrajzok elkészítését,
- a geodéziai számítóprogramok használatát, a számítások gyakorlati végrehajtásában.
4. Személyi követelmények
A szaktechnikus rendelkezzen olyan személyiségjegyekkel és távérzékelési szakismerettel, valamint a kapcsolódó területek ismereteivel, mely alapul szolgál ahhoz, hogy ismereteit (értelmező, elemző, dokumentáló stb.) hitelesnek elfogadják. Legyen igényes a munkavégzésben.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Írásbeli vizsga
1.2. Szóbeli vizsga
1.3. Gyakorlati vizsga (szakdolgozat)
A vizsga általános szabályaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
1.1. Az írásbeli vizsga
A távérzékelés egészét felöleli és részben kapcsolva a földméréstan, számítástechnika, valamint a kapcsolódó szakági ismeretre terjed ki.
1.2. A szóbeli vizsga:
A szaktárgyak anyagából történik.
Minden tétel két részből áll:
- távérzékelés (elméleti és technológiai),
- távérzékeléshez kapcsolódó geodéziai, számítástechnika és kapcsolódó szakismeretek (műszer, eszköz, ...).
A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.
1.3. Gyakorlati vizsga:
A szaktechnikus jelölt szakdolgozatot készít egy komplex eljárásról. A szakdolgozat témáját előterjesztheti a jelölt, melyet a szaktanár hagy jóvá, vagy a szaktanár jelöli meg a témáját. A munkavégzés időtartama 15-20 nap legyen. A szakdolgozattal kapcsolatos követelményrendszert a feladat ismerete alapján a helyi képzési hely határozza meg. A szóbeli vizsgára bocsátás előfeltétele az elégséges értékelésű szakdolgozat.
2. A felmentés feltételei:
A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.
3. Vizsgára az a szaktechnikus bocsátható, aki az előírt követelményeket elégséges szinten teljesítette.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
Személyi feltételek:
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.
Tárgyi feltételek:
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel vagy a szerződéses keretek között biztosítani tudja ezeket.
2. Iratkezelési szabályok
Az iratkezelés szabályainál a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
A szakmai vizsga megszervezésével olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az érvényes iratkezelési szabályzattal.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
tantárgyakjavasolt óraszáma
távérzékelés elmélet250
távérzékelés (fotogrammetria, fototinterpretáció)150
földméréstan20
számítástechnika30
a távérzékelésnél alkalmazott szakterületek50
távérzékelés gyakorlat250
összes óraszám:500
[1] Külön képesítés alapján.
[2] Külön képesítés alapján.

Kataszteri szaktechnikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
53 5401 03
2. A szakképesítés megnevezése:
Kataszteri szaktechnikus
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- középfokú iskolai végzettség és
- földmérő technikus vagy
- térképész technikus képesítés.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
3112Földmérő technikus (Kataszteri szaktechnikus)
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
4129Egyéb irodai nyilvántartási foglalkozások[1]
4220Számítástechnikai adminisztrátori foglalkozások[2]
5119Egyéb kereskedelmi szolgáltatások
5319Egyéb személyi szolgáltatási foglalkozások
7399Egyéb szolgáltatási foglalkozások
3. A képesítés célja:
A kataszteri szaktechnikus olyan középfokú szakmai elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember, aki a földmérési alaptérkép - ingatlan-nyilvántartási térképkészítési munkafolyamatban a változások átvezetésében és az ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatás területén önálló feladatok elvégzésére alkalmas, kisebb munkacsoportok ez irányú szakmai munkájának irányítására képes.
4. A munkaterület jellemzése:
Az országos felméréssel kapcsolatos minden középfokú végzettséget igénylő tevékenység elvégzése. A földmérési alaptérkép - ingatlan-nyilvántartási térkép - készítésének hagyományos, fotogrammetriai és automatizált eljárásának ismerete, valamint a részfeladatok önálló elvégzése.
Az ingatlan-nyilvántartási térkép készítésével kapcsolatos adatnyerési, rögzítési, feldolgozási és adatszolgáltatási feladatainak végrehajtása. A kor követelményeinek megfelelő földkataszter, ingatlan-nyilvántartás kialakítási feladatainak ellátása.
Az ingatlan-nyilvántartás változásainak átvezetéséhez a földmérési feladatok ellátása. Az operatív ingatlan-nyilvántartási tevékenység során felmerülő szervezési és középfokú irányítási feladatok ellátása alkalmazottként, vagy a vállalkozói szférában az ingatlan kataszterrel kapcsolatos földmérési tevékenység önálló végrehajtása.
A munkavégzés során a munka- és környezetvédelmi szabályok betartásáról és a hatósági előírások érvényesüléséről gondoskodnia kell.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló fontosabb feladatcsoportok:
- vízszintes és magassági alappontsűrítés,
- földmérési alaptérkép készítés,
- földmérési alaptérkép és ingatlan-nyilvántartás létrehozását és tartalmát érintő változások átvezetése,
- területrendezés,
- földmérési és földügyi adatfeldolgozás, adattárolás, az adatszolgáltatáshoz szükséges számítógépek és programok ismerete és kezelése,
- a földügyi ágazat érvényben lévő rendszere, a hozzá kapcsolódó aktuális (nyilvántartási, közmű, térinformatikai...) rendszerek, valamint törvények és szabályzatok ismerete.
2. Elméleti követelmények
a) A földmérési technológia terén
Ismeret szintjén tudja:
- a térkép fogalmát, a térképek csoportosítását és a méretarányt,
- a térképkészítés történeti áttekintését,
- a földmérési jogszabályokat és a szakmai szabályzatok főbb előírásait,
- a régebbi magyarországi szelvényrendszereket,
- a földmérési, térképészeti és ingatlan-nyilvántartási tevékenység ágazati felépítését.
Megértés szintjén tudja:
- a földmérési vetülettani ismereteket, a Magyarországon alkalmazott vetületi rendszereket,
- a magyarországi vízszintes és magassági alapponthálózatokat,
- a vízszintes és magassági részletmérés eszközeit és módszereit,
- a nagyméretarányú felmérést, a földmérési alaptérkép és ingatlan-nyilvántartási térkép fogalmát, méretarányát és tartalmát,
- a telekalakítási feladatok célját és fajtáit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a vízszintes és magassági alappontsűrítés végrehajtásának technológiáját,
- a nagyméretarányú térképkészítés terepi és irodai munkálatait,
- a földmérési alaptérképek szelvényrendszerét, az EOTR-t,
- a térképszerkesztés módszereit, eszközeit,
- a földrészletet, művelési ágakat, alrészleteket, ezek megjelölését és a legkisebb területi mértékeket,
- a helyrajzi számozás rendszerét,
- a terület fogalmát és a területmeghatározások módszereit,
- a területosztásokat,
- a változási vázrajzok készítését,
- a fotogrammetria szerepét a nagyméretarányú térkép készítésében,
- a digitális térkép készítésének módszereit, térinformatikai kapcsolatait és felhasználhatóságát,
- a régi térképek digitalizálását.
b) A jogi és ingatlan-nyilvántartási ismeretek terén
Ismeret szintjén tudja:
- a kataszteri felmérések történetét,
- az ingatlanok nyilvántartásának történeti áttekintését.
Megértés szintjén tudja:
- a telekkönyvet,
- az ingatlan-nyilvántartás fogalmát, célját, tárgyát, tartalmát és alapegységeit, valamint a hatásköri szabályokat,
- az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogokat és tényeket,
- az ingatlan-nyilvántartás alapelveit,
- az ingatlan-nyilvántartási eljárást, az eljárás főbb jellemzőit, a jogorvoslatot,
- az aktuális nyilvántartási rendszer felépítését.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az ingatlanok nyilvántartásának módját és részeit (tulajdoni lapot, földkönyvet, ingatlan-nyilvántartási térképet stb.),
- az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos beadványok formáját, tartalmát, elintézésük folyamatát,
- az ingatlan-nyilvántartásban bekövetkezett változások átvezetésének érvényesítését,
- az aktuális számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszert.
c) A számítástechnika terén
Ismeret szintjén tudja:
- a számítógépek kialakulásának, fejlődésének történetét, a számítógépek generációit,
- az algoritmus, a folyamatábra fogalmát, rendeltetését,
- a programnyelvek főbb típusait,
- a számítástechnikai alapfogalmakat, a hardvert és a szoftvert,
- a számítógépes hálózatokat.
Megértés szintjén tudja:
- a számítógépek üzemeltetésének és karbantartásának feladatait,
- a felhasználói, a szövegszerkesztő, a táblázat és adatkezelő programokat,
- a programozást.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a számítógépes operációs és segédoperációs rendszerek alkalmazását,
- a digitális térkép készítésének módszereit, térinformatikai kapcsolatait és felhasználhatóságát,
- a földmérési műszaki gyakorlatban alkalmazott számítógépes programokat.
3. Gyakorlati követelmények
Készség szintjén tudja:
- a vízszintes és magassági alappontsűrítést,
- a nagyméretarányú felmérés végrehajtását, földi, fotogrammetriai és automatizált eljárással,
- a magassági felmérés módszereit,
- a földrendezés végrehajtását,
- az ingatlan-nyilvántartási adatok számítógépes feldolgozását,
- az ingatlan-nyilvántartási adatszolgáltatás módját.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a vízszintes részletmérés módszereit és azok végrehajtását,
- a térképszerkesztés módszereit hagyományos és számítógépes térképszerkesztő programmal,
- a helyrajzi számozás végrehajtását,
- a területszámítás grafikus és numerikus módszereit,
- a földmérési alaptérkép tartalmának változásával kapcsolatos feladatok végrehajtását,
- a telekalakítási feladatokat,
- a területrendezési feladatokat,
- a földmérési alapadatok adatgyűjtésének folyamatát,
- az ingatlan-nyilvántartási adatok gyűjtését,
- a változások átvezetését az ingatlan-nyilvántartásban,
- a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer gyakorlati alkalmazását,
- a képzési helyen lévő számítógépek és perifériák kezelését,
- a számítógépes térképszerkesztő programok használatát,
- az operációs és segédoperációs rendszerek és azok alkalmazói programjainak használatát a munkaállomáson és hálózatban,
- a geodéziai számítóprogramok használatát,
- a digitalizálást.
4. Személyi követelmények
A kataszteri szaktechnikus rendelkezzen határozott fellépéssel, jó fizikummal, jó felismerő és gyors döntési képességgel. Legyen fegyelmezett, igényes a munkavégzésben, alapos, becsületes, pontos, fogékony az új iránt és rendszeresen képezze magát. A természeti viszontagságokat jól tűrje.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Szóbeli vizsga
1.2. Gyakorlati vizsga (szakdolgozat)
A vizsga általános szabályaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
1.1. A szóbeli vizsga:
A kataszteri felmérés tantárgyból történik. Minden szóbeli tétel 3 részből áll:
- földméréstan,
- jogi és ingatlan-nyilvántartási témakör,
- számítástechnika.
A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.
1.2. Gyakorlati vizsga:
A szaktechnikusjelöltek a szorgalmi időszak utolsó fázisában szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat olyan összefüggő, komplex mérési, számítási, térképezési, adatfeldolgozási feladat, amely az országos felméréssel, kataszteri nyilvántartással kapcsolatos. A szakdolgozat témáját a jelölt választhatja meg a szaktanár jóváhagyásával, ennek hiányában a feladatot a szaktanár jelöli ki. A szakdolgozat kb. 10 nap terepi és 10 nap irodai munkával legyen elkészíthető. A szóbeli vizsgára bocsátás előfeltétele legalább elégséges szintű szakdolgozat.
2. A felmentés feltételei:
A szaktechnikusjelölt sem a szakdolgozat elkészítése, sem a szóbeli vizsga alól nem menthető fel.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
Személyi feltételek:
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.
Tárgyi feltételek:
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges feltételekkel, eszközökkel vagy a szerződéses keretek között biztosítani tudja ezeket.
A feltételek a következők:
- mérőpálya,
- a vízszintes és magassági alappontsűrítés, részletmérés műszerei és tartozékai,
- a térképkészítés, térképszerkesztés eszközei,
- számítógépek, perifériák, számítógépes hálózat, szövegszerkesztő, táblázatkezelő programok, térképszerkesztő program, ingatlan-nyilvántartási program.
2. Iratkezelési szabályok
A szakmai vizsga megszervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az iratkezelés szabályainál a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
tantárgyakjavasolt óraszáma
kataszteri felméréskb. 250 óra
szakmai gyakorlatkb. 250 óra
[1] Külön képesítés alapján.
[2] Külön képesítés alapján.

Létesítmény geodéta szaktechnikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
53 5401 04
2. A szakképesítés megnevezése:
Létesítmény geodéta szaktechnikus
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- középfokú iskolai végzettség és
- földmérő technikus vagy
- térképész technikusi képesítés,
- munkaköri egészségügyi alkalmasság.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
3112Földmérő technikus (Létesítmény geodéta szaktechnikus)
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
4129Egyéb irodai nyilvántartási foglalkozások[1]
4220Számítástechnikai adminisztrátori foglalkozások[2]
5119Egyéb kereskedelmi szolgáltatások
5319Egyéb személyi szolgáltatási foglalkozások
7399Egyéb szolgáltatási foglalkozások
3. A képesítés célja:
Olyan középfokú szakemberek biztosítása a földmérő szakma számára, akik már az alsógeodéziai feladatokhoz kapcsolódó speciális mérnök geodéziai feladatokat, melyek nem igényelnek mérnöki felkészültséget, önállóan előkészítése, lebonyolítása és végrehajtása.
4. A munkaterület jellemzése:
Az alsógeodéziában tanultakhoz kapcsolódó minden középfokú végzettséget igénylő ipartelepek, ipari, építőipari létesítmények, földalatti feladatok, közműtérképek, közműfelméréssel és -kutatással kapcsolatos geodéziai munkák. Mérnöki létesítmények alapponthálózatai, tervezési alaptérkép, megvalósulási térkép készítése.
Közműnyilvántartás rendszere és vezetése.
Vonalas létesítményekhez kapcsolódó geodéziai tevékenység.
Klasszikus és automatizált technológiák alkalmazása.
A felsorolt résztevékenység irányítása, szervezése, végrehajtása vagy azokban való vállalkozás.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló fontosabb feladatcsoportok:
- ipari létesítmények megvalósításával kapcsolatos geodéziai feladatok,
- ipari, építőipari létesítmények vízszintes és magassági alappont sűrítése,
- létesítmények kitűzése,
- építés irányítása vízszintes és magassági értelemben,
- állapottérkép (gemplán) vezetése,
- megvalósulási térképkészítés,
- tervezési térképkészítés,
- mozgásvizsgálatok és a deformáció mérés,
- földalatti mérések,
- közműfelmérések és vezetékek kutatása,
- közműnyilvántartás és változásvezetés.
2. Elméleti követelmények
Mérnökgeodézia terén:
Ismeret szintjén tudja:
- az ipari geodézia fogalmát,
- az ipari geodézia rendszerét,
- az ipari geodézia helyét és szerepét a beruházások megvalósításának folyamatában,
- az ipari geodézia kapcsolatát, szerepét, a geodéziával és más tudományokkal,
- ipari geodéziában használatos térképek fogalmát, csoportosítását és rendszerét,
- létesítmények kitűzését, tervezését, a kitűzés pontossági vizsgálatát,
- mozgás és deformáció mérések elméletét,
- közműtérképek rendszerét és nyilvántartását,
- földalatti méréseket,
- korszerű adatfeldolgozását.
Megértés szintjén tudja:
- az ipari geodézia rendszerébe tartozó geodéziai munkafajtákat,
- az ipari létesítmények tervezésével, kivitelezésével és üzemelésével kapcsolatos geodéziai tevékenységeket,
- a létesítmény megvalósításának fázisait,
- beruházás, beruházással kapcsolatos alapfogalmakat,
- műszaki tervezés geodéziai jellegű munkáit, munkarészeit, tervezési alaptérképet,
- mérnöki létesítmények vízszintes- és magassági alappont-hálózatát,
- önálló hálózatok felépítését,
- az önálló hálózatok országos hálózathoz való kapcsolatát,
- derékszögű négyszöghálózatok kitűzését, mérését, pontosságát és állandósítását,
- magassági alaphálózat állandósítását, mérését, önálló hálózat bekapcsolását az országos rendszerbe,
- az országos vízszintes és magassági alappont-hálózat felhasználhatóságának vizsgálatát a mérnökgeodéziában,
- mérnöki létesítmények kitűzési munkáit,
- építési tűrés, névleges méret, tényleges méret fogalmát,
- kitűzés tervezését, kitűzés végrehajtását, a kitűzés ellenőrzését, pontossági vizsgálatát,
- speciális építmények, építési módok geodéziai munkáit,
- lézeres technika alkalmazását és lehetőségeit,
- mérnökgeodéziai célú részletes felméréseket, üzemi térkép és megvalósulási térkép fogalmát, tartalmát,
- közműfelmérést és nyilvántartást, az egységes közműnyilvántartás rendszerét és tartalmát,
- mozgásvizsgálatokat a mérnökgeodéziában, mozgásvizsgálatok célját és feladatát, mozgások időbeni lefolyását,
- deformáció mérések elveit és módszereit,
- hidrosztatikai szintezés elveit és műszereit,
- földalatti mérések elveit, módszereit,
- alagútépítés elveit,
- metróépítést,
- bányamérési feladatokat, a bányamérést, mint speciális geodéziai feladatot,
- bányabeli geodéziai hálózat mérését, tájékozását, módszereit, elveit és sajátosságait,
- bányatérképek rendszereit,
- önálló bányabeli geodéziai hálózatokat - bekapcsolásukat az országos geodéziai hálózatba,
- giróteodolit elvét és a mérési eljárásait,
- áttörési mérések tervezését, mérését, számítását,
- számítógépes adatfeldolgozást a mérnökgeodéziában,
- mérnökgeodézia kapcsolatát a fotogrammetriával.
3. Gyakorlati követelmények
A létesítmény geodéta szaktechnikus a mérnökgeodéziával szemben támasztott pontossági követelményeket megismerje. A különböző mérnöki megoldások, mérési eljárások gyakorlati kiszolgálása, speciális geodéziai műszerek, mérési folyamatok megismerése és kutatása.
Ismeret szintjén tudja:
- az ipari geodéziában használatos térképeket,
- közműtérképeket és nyilvántartásokat,
- közművezetékek kutatásánál használt műszereket,
- a létesítmények kitűzésével és pontossági vizsgálatával kapcsolatos mérőműszereket, számítási eszközöket,
- mozgás és deformáció mérések eszközeit,
- mozgás és deformáció mérések gyakorlati végrehajtását,
- föld alatti mérések eszközeit és műszereit,
- számítógépes hálózatokat, szoftvereket, hardvereket, számítógépes perifériákat,
- magasságmérésekkel kapcsolatos műszereket és módszereket.
Megértés szintjén tudja:
- a létesítményekkel kapcsolatos geodéziai feladatok geodéziai műszereit, a műszerek felhasználhatóságát,
- lézeres geodéziai műszereket,
- vezeték kutatás műszereit,
- földalatti mérések eszközeit és műszereit.
Készség szintjén tudja:
- az ipari geodézia rendszerébe tartozó geodéziai munkafajták gyakorlati végrehajtását,
- az ipari létesítmények tervezésével, kivitelezésével és üzemeltetésével kapcsolatos geodéziai tevékenységek gyakorlati végrehajtását,
- mérnöki létesítmények vízszintes- és magassági alapponthálózat mérésének gyakorlati végrehajtását,
- a mérnök geodéziában használatos vízszintes és magassági alappontok állandósításának gyakorlati végrehajtását,
- mérnökgeodéziai célú részletes felmérés végrehajtását, munkarészeit,
- hidrosztatikai szintezés végrehajtását, munkarészeit,
- közműfelmérés végrehajtását,
- egységes közműjelkulcs ismeretét,
- közművezetékek kutatását és munkarészeit,
- az ismeret szintjéhez tartozó eszközök és műszerek gyakorlatban történő, készség szintű használatát.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Írásbeli vizsga
1.2. Szóbeli vizsga
A vizsga általános szabályaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
1.1. Az írásbeli vizsga:
A tárgy keretébe tartozó anyagot öleli fel, időtartama 240 perc.
Az első részben kb. 60 perc alatt 8-10 kérdésre kell válaszolni a készség szintű ismereteket igénylő témakörökből.
A második részben kb. 180 percben 4-6 számítási feladatot kell megoldani, melyek lehetnek függetlenek, de össze is függhetnek, önállóan is megoldhatóak. A második részben a mérnökgeodézia több területéről is választunk feladatot.
Az írásbeli vizsgán a számítógép használata nélkül - elektronikus zsebszámológép használható.
1.2. A szóbeli vizsga:
A tantárgy teljes anyagát felöleli. A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
Személyi feltételek:
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, középfokú szakmai végzettséggel kell rendelkezniük.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.
Tárgyi feltételek:
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel vagy szerződéses keretek között biztosítani tudja ezeket. Feltételek a következők:
- mérőpálya,
- szögmérő és távmérő műszaki tartozékokkal, elektronikus tachiméterek, intelligens totális mérőállomások és tartozékok, szintező mérőműszerek és tartozékok, mérőszalagok, kitűzőrudak, térképszerkesztés felrakó eszközei, planiméterek, zsebszámoló gépek - számítógépek, perifériák, számítógépes hálózat, szövegszerkesztő, táblázatkezelő programok, térképszerkesztő programok, ingatlan-nyilvántartási program.
2. Iratkezelési szabályok
A szakmai vizsga megszervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
A tantárgy megnevezése, javasolt elméleti és gyakorlati felosztása iskolarendszerű képzésben.
Mérnökgeodézia
elméleti óraszám:250
gyakorlati óraszám:250
összesen:500
[1] Külön képesítés alapján.
[2] Külön képesítés alapján.

Lakott területi fakitermelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
34 6262 01
2. A szakképesítés megnevezése:
Lakott-területi fakitermelő.
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- szakmai végzettség,
MegnevezésOSZJ számaOKJ száma
Erdőművelő-fakitermelő1702-
Erdésztechnikus510200-
Fakitermelő-2916213051005
Erdészeti szakmunkás-2926219051001
Erdésztechnikus-2953125160102
- a vizsgára bocsátást megelőző 5 éven belül tényleges (profi) fakitermelési szakmában eltöltött 2 év szakmai gyakorlat igazolása,
- 21. életévét betöltött férfi,
- szakmai és egészségügyi alkalmasság: az előzőekben felsorolt szakmai végzettséggel együttjáró gépkezelői jogosítványok megléte és érvényessége.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
6213Kézi- és gépi fakitermelő (Lakott-területi fakitermelő)
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
6213Fakitermelő
8312Erdőgazdasági gépkezelő
Rokon szakma
6118Park- és kertépítő, gondozó
3. A képesítés célja:
A különleges körülmények között végzendő fakitermelésre alkalmas szakemberek képzése.
- Az I. 3.-ban felsorolt szakemberek továbbképzési lehetősége vagy kötelezettsége, amennyiben vállalkozásban kívánja e tevékenységet gyakorolni.
- A fa tőtől való elválasztása különleges módjainak megismerése.
4. A munkaterület jellemzése:
- Gyakran előfordul, hogy az egyébként értékes fatörzs legjobb hasznosítása nem lehetséges a környező, nagy értékű objektumok védelme miatt. (Fel kell áldozni a fát pl. egy lakóház megvédése érdekében.)
- A hagyományos fakitermelési eszközökön kívül speciális technikai és biztonsági eszközök használata kerül előtérbe (biztonsági öv, létra, kötélhágcsó, csörlő stb.).
- A feladat elvégzésekor többen dolgoznak, ezért a jó munkamegosztás, irányítás rendkívül fontos.
A lakott-területi fakitermelő szakember: utak, vasutak, csatornák, épületek vagy egyéb műtárgyak mellett végez olyan fakitermelési munkákat, melyek különleges technikát igényelnek. Ez lehetővé teszi, hogy személyi sérülés nélkül a legkisebb tárgyi károsodás következzen be.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló fontosabb feladatcsoportok:
- A helyszíni szemle kapcsán helyes döntéshozás a személyi- és tárgyi feltételek biztosítására.
- Határozott intézkedés a munka szervezésére, a balesetek megelőzésére.
- Biztonságos mozgás a fa koronájában és együttműködés a segédszemélyzettel (pl. emelőkosarat kezelő gépésszel, vagy ágakat leeresztő személlyel).
2. Elméleti követelmények
Megértés szintjén tudja:
- a fakitermelési feladat különleges nehézségeit: tőátmérő meghaladja a vezetőlemez hosszának kétszeresét, erősen kihajló (épületre ráhajló) fák döntésének nehézségét (görbült törzs elfordulása). Húzással ellentétes irányba döntés csörlő segítségével (együttműködés),
- a fakitermelési mód helyes megválasztásait: lehet-e dönteni a fát, vagy csak ledarabolni? Esetleg a kettő kombinációja (csökkentett koronájú fa már eldönthető),
- a szükséges eszközök rendeltetését: pontosan tudja és értse az eszköz szerepét a művelet végrehajtásakor (pl. az ékemelő, megtartó szerepe, biztonsági heveder baleset-megelőző hatása, emelőkosár a korona külső feléről való megközelítést tesz lehetővé stb.),
- a vállalkozási ismereteket: vállalkozás, mint stratégia, befektetési döntés,
- a gazdasági kamarák szerepe. Tevékenység nyilvántartása. Jogrendszer, jogi ismeretek. (Polgári jog, pénzvámjogi ismeretek, versenyjog, munkajog.)
Alkalmazás szintjén tudja:
- a különleges körülmények között végzendő fakitermelés biztonsági szabályait (EBSZ 4. pont),
- a jogszabályokat (hatósági, üzemi intézkedések), bejelentések módját, idejét, helyét.
Engedélyezési procedúra: tulajdonos kötelmei és a vállalkozó felelőssége.
Szerződéskötés. Értesítési kötelezettség.
3. Gyakorlati követelmények
Készség szintjén tudja:
- Kezelni a kézi és gépi fakitermelő eszközöket. Különösen a motorfűrészes munkáknál a különböző feszültségű (nyomott és húzott oldal) fák fűrészelését.
- Valamennyi fakitermelésnél szokásos műveletet elvégezni, ha lehetséges döntés-, gallyazás-, választékolás, darabolás-, felkészítés.
- Használni a segédeszközöket és a biztonsági berendezéseket a választott fakitermelési módhoz illesztve, illetve az előírások szerint (pl. fáramászáskor a létra, biztosító heveder, kötél stb.).
Jártasság szintjén tudja:
- a ledarabolásos fakitermelést emelőkosár nélkül, koronába való felmászással kézi fűrész segítségével, leeresztő kötés biztosításával. Emelőkosárból motorfűrész használatával, biztosító kötelek alkalmazásával.
- Motor és traktoros csörlők kezelését, azokkal végzett fakitermelést húzással ellentétes irányban.
- Munkaszervezést, a segédszemélyzet megválasztását.
- Jártas legyen a kitermelési feladat elvégzéséhez szükséges jogi (írásbeli) feltételek biztosításában. Előkészítő tevékenységben és az utómunkálatok szervezésében, végrehajtásában.
- A környezetvédelmi, balesetmegelőzési intézkedésekben. (Új dolgozók kioktatása, eszközök biztonságtechnikai szemléje.)
4. Személyi követelmények
A szakképesítést megszerző rendelkezzen határozott fellépéssel, jó fizikummal, jó felismerő és gyors döntési képességgel. Legyen fegyelmezett. A természeti viszontagságokat jól tűrje. Álló fák gallyazását és ledarabolását közvetlenül fáról vagy létráról csak 75 kg-nál könnyebb testsúlyú, 21. életévnél idősebb, de 50 évesnél fiatalabb férfiak végezhetik.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
1. A vizsga két részből áll.
1.1. Szóbeli vizsga
1.2. Gyakorlati vizsga (szakdolgozat)
A vizsga általános szabályaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
1.1. A szóbeli vizsga:
- műszaki megoldásra vonatkozó kérdések,
- biztonságtechnika (EBSZ), illetve jogszabály.
A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.
1.2. Gyakorlati vizsga:
Valamennyi jelölt egy kiválasztott fa (különleges körülmény a helyszíntől függ) ledöntésének módját meghatározza és az ott lévő eszközökből kiválogatja a szükségeseket, elmondja a megtenni kívánó intézkedéseket és a végrehajtás részletes módját.
A vizsgabizottság a helyszínen dönt abban, hogy a jelölt mely feladatrészt hajtsa végre egyedül, vagy szükség szerinti segítőtárssal.
2. A felmentés feltételei:
A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel, vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat, aki rendelkezik lakott területi fakitermelő szakmai végzettséggel. A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy a szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.
A szükséges tárgyi feltételek:
- különleges helyzetű fák vagy épített gyakorlópálya.
2. Iratkezelés szabályai
Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az iratkezelés szabályainál a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Szakmai elmélet
Biztonságtechnika
Jogi, vállalkozási alapismeretek
Szakmai gyakorlat
VII. MELLÉKLET
Javasolt óraterv (Iskolarendszerű képzés esetén)
TárgyElméletGyakorlatÖsszesen
Szakmai elmélet15-15
Biztonságtechnika103242
Jogi, vállalkozási alapismeretek20-20
Szakmai gyakorlat-7373
Összesen45105150

Erdésztechnikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
52 6262 01
2. A szakképesítés megnevezése:
Erdésztechnikus.
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- munkaköri egészségügyi alkalmasság,
- középiskolai végzettség.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
3125Erdő- és természetvédelmi technikus
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
6117Faiskolai kertész
6118Park- és kertépítő, -gondozó
6122Nádgazdasági és fűztelepi foglalkozású
6211Erdész, segéderdész
6212Erdészeti mag- és csemetenevelő
6213Kézi- és gépi fakitermelő
6219Egyéb erdőgazdálkodási foglalkozások
6221Vadász
6222Vadtenyésztő, -gondozó
6223Vadbefogó, -hajtó
6229Egyéb vadgazdálkodási foglalkozások
8293Mezőgazdasági gépész, gépüzemelő
8311Mezőgazdasági vontatóvezető
8312Erdőgazdasági gépkezelő
3. A képesítés célja:
Középfokú szakemberek biztosítása az erdőgazdálkodás számára, akik rendelkeznek olyan ökológiai, műszaki és gazdasági ismeretekkel, amellyel képesek a termelési, üzemeltetési folyamatok előkészítésében és lebonyolításában, a kutatási, fejlesztési munkában a mérnöki felkészültséget nem igénylő részfeladatok önálló elvégzésére, középszintű vezetői, valamint magasabb szakmai igényű fizikai munkakörök ellátására.
4. A munkaterület jellemzése:
Az erdőgazdálkodással kapcsolatos minden középfokú végzettséget igénylő tevékenység ellátása a maggazdálkodás, a csemetetermesztés, az erdőművelés, az erdővédelem, az erdőhasználat, az erdei termékek értékesítése, a vadgazdálkodás és az alapvető fafeldolgozás területén. A felsorolt tevékenységek irányítása, szervezése vagy az azokban történő vállalkozás.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNY
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló fontosabb feladatcsoportok:
- szaporítóanyag-termelés,
- erdőtelepítés,
- erdőfelújítás,
- erdőnevelés,
- vadgazdálkodás,
- erdőbecslés,
- földmérés,
- erdőrendezés,
- fafeldolgozás,
- erdővédelem,
- szállítási, értékesítési feladatok,
- irányítási, szervezési feladatok.
2. Elméleti követelmények
Számítástechnika területén
Ismeret szintjén tudja:
- az alapfogalmakat,
- a számítógép felépítését, az operációs rendszerek fajtáit,
- a számítógép-hálózatokat.
Megértés szintjén tudja:
- a felhasználói programok alkalmazását.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a számítógép és a lemezhasználat kezelését,
- a billentyűzet és a perifériák kezelését,
- Internet-hálózatba való belépést és használatát.
Ökológia terén
Ismeret szintjén tudja:
- az ökológiai tényezők rendszerét, helyét az erdei ökoszisztémában.
Megértés szintjén tudja:
- az élővilág szerveződési szintjeit,
- az élő és élettelen környezetben lejátszódó anyag- és energiaforgalmat.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az ökológiai alapfogalmakat,
- az erdei ökoszisztéma jellemzőit, működésének alapelveit (természetes, természetszerű, kultúrerdei ökoszisztémák),
- az erdő életében döntően érvényesülő klíma- és talajtényezőket.
Termőhelyismeretben
Ismeret szintjén tudja:
- a talajok fejlődését és osztályozását.
Megértés szintjén tudja:
- a hazai talajok genetikai kialakulását és osztályozását (romtalajok, klímahatásra létrejött talajok, víz hatására létrejött talajok),
- a termőföld védelmét.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a termőhely fogalmát, tényezőit (klíma, hidrológiai viszonyok, genetikai talajtípus, talajon kívüli élővilág),
- a termőhelytípus fogalmát,
- a fontosabb erdőtalajok jellemzőit és helyét a talajosztályozásban,
- az erdészeti klímaértékelést,
- az erdőgazdasági tájakat (Északi-középhegység, Nagyalföld, Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Kisalföld, Közép-Dunántúl).
Erdőbecslés körében
Megértés szintjén tudja:
- a faállomány-szerkezettani alapfogalmakat,
- a faállomány élőfakészletének meghatározására szolgáló módszereket (teljes számbavétel, mintavétel eljárások, átlagfás mintavétel) - a fatérfogat kiszámítási módokat.
Vadgazdaság területén
Ismeret szintjén tudja:
- a vadászati szempontból fontos állatfajok életmódját, a vadászható állatfajok életterét,
- a zárttéri vadtartást, nagyvadbefogást (apróvadbefogást),
- mesterséges apróvadtenyésztést,
- vadbetegségeket.
Megértés szintjén tudja:
- a vadgazdaság helyét, szerepét az erdő- és mezőgazdaságban,
- a vadgazdaság és a természetvédelem kapcsolatát,
- az egyes vadfajok természetben betöltött szerepét,
- a vadfajokra jellemző trófeák fejlődésének szakaszait,
- az élőhely-gazdálkodást, vadföld-gazdálkodást, vadtakarmányozást.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a vadfajok felismerését,
- az állományszabályozást,
- a vadvédelmet,
- a vadászati módokat,
- vadászfegyverek kezelését,
- vadászati jogszabályokat.
A mezőgazdaság témakörben
Ismeret szintjén tudja:
- a mezőgazdálkodás ágazati rendszerét, népgazdasági szerepét,
- a fontosabb mezőgazdasági növényeket és állatokat, azok termesztését, tenyésztését. (Szántóföldi, kertészeti, erdészeti növények - szarvasmarha, sertés, juh, ló, baromfi, házinyúl.)
Megértés szintjén tudja:
- a mezőgazdaság, erdőgazdaság, vadgazdaság kapcsolatát,
- a fontosabb háztáji növények és állatok termesztését, tenyésztését.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a talajművelés, tápanyag-utánpótlás, öntözés erdősítésben és csemetetermesztésben alkalmazható ismereteit,
- a vadgazdálkodásban és fogatüzemben felhasznált takarmányok termesztését.
Az erdőművelés területén
Ismeret szintjén tudja:
- a növényföldrajzi alapfogalmakat, Magyarország növényföldrajzi beosztását,
- az erdészeti növénynemesítést, a nemesítés eredményének ellenőrzését, a fajtaelismerés szabályait.
Megértés szintjén tudja:
- az erdőtipográfiát (fenyvesek, lombos erdők, kultúrerdők),
- a különleges viszonyok között történő erdősítési módokat (homokfásítás, szikfásítás, kopárfásítás, ártérfásítás, lápfásítás),
- a védelmi és közjóléti célú erdők létesítését, kezelését,
- a szálaló üzemmódot és alkalmazási lehetőségeit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az erdei fa- és csemetefajokat, az ökológiai és termőhelyi összefüggéseket,
- a maggazdálkodás, csemetetermesztés ismereteit (szabadföldi-hagyományos, félintenzív, intenzív csemetetermelés),
- az erdőnevelést (tisztítások, törzskiválasztó gyérítés, növedékfokozó gyérítés, egészségügyi gyérítés),
- a sarjerdő-gazdálkodást,
- a vágásos üzemmód rendszerét,
- természetes felújítás lehetőségét, módjait,
- az erdőművelés kapcsolatát a természetvédelemmel és a természetszerű gazdálkodás ismereteit.
A gépkezelés terén
Ismeret szintjén tudja:
- a gépészet alapanyagait, azok jellemzőit és felhasználói körét,
- a gépelemeket,
- az erdőgépek működési elveit és szerkezeti felépítését.
Megértés szintjén tudja:
- az erdőgazdasági gépek alkalmazási területeit, a velük szemben támasztott követelményeket,
- a fontosabb erdőgazdasági gépek működési elvét és szerkezeti felépítését.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a fontosabb erdőgazdasági gépek (talaj-előkészítés gépei, ápolás gépei, fakitermelés gépei, közelítés-szállítás gépei) kezelését, karbantartását és az egyszerű hibák elhárítását,
- a közlekedés szabályait.
Az erdészeti földmérés területén
Ismeret szintjén tudja:
- a geodéziai alapfogalmakat,
- a térképészeti munkákat, a geodéziai műszerek használatát, a térképkészítés eszközeinek használatát,
- térképészeti jeleket, jelöléseket.
Megértés szintjén tudja:
- az erdőgazdasági területek felmérését, határainak kitűzését,
- az erdészeti üzemi térképek fajtáit, azok olvasását.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az erdő határainak megállapítását és megjelölését.
Az erdőhasználattal kapcsolatban
Megértés szintjén tudja:
- a fafeldolgozás alapvető ismereteit,
- az erdei termékek és melléktermékek megtermelését (mész, faszén, gomba, erdei gyümölcs, erdei díszítőanyag).
Alkalmazás szintjén tudja:
- a felhasznált tevékenységi körét,
- a fakitermelés végrehajtását, munkarendszereit,
- a faanyagmozgatás végrehajtását,
- a faanyag tulajdonságait és a fahibákat,
- az erdei és rakodói faválasztékok szabványait, méret és minőségi követelményeit,
- az erdőfelügyelőség szerepét, szervezetét.
Az erdőrendezés témakörben
Ismeret szintjén tudja:
- az erdőrendezés szervezetét,
- az erdőállomány-gazdálkodás tervezését,
- az átfogó erdőterv-szintű tervezést.
Megértés szintjén tudja:
- az erdőrészlet-szintű tervezését,
- az erdőterv és az erdők bővített újratermelésének kapcsolatát.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az erdőterv használatát, vezetését.
Az üzemgazdaság és vezetés terén
Ismeret szintjén tudja:
- a közgazdasági alapfogalmakat,
- a gazdálkodási formákat,
- a gazdálkodás szabályozását,
- a vezetési ismereteket.
Megértés szintjén tudja:
- a gazdálkodási folyamatot és annak elemzését,
- a gazdálkodás értékelését,
- a természet védelméről,
- az erdőről és az erdő védelméről,
- a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról - szóló törvényeket,
- a vállalkozói ismereteket,
- a kereskedelem ismereteit.
Az erdővédelem területén
Ismeret szintjén tudja:
- az előrejelzés és kárfelmérés fogalmát,
- a növényvédő szerek csoportosítását, a gyakoribb növényvédő szereket (antibiotikumok, gombaölő szerek, gyomirtó szerek, rovarölő szerek, atkairtók, vadriasztók, biopreparátumok, egyéb anyagok),
- a növényvédelmi munkák tervezését, szervezését.
Megértés szintjén tudja:
- az erdő megbetegedésének fogalmát, lehetséges módjait,
- kárláncolat, járvány kialakulását,
- a betegségek elleni védekezés módjait,
- kárláncolat, járvány kialakulását,
- a betegségek elleni védekezés módjait (megelőző és megszüntető védekezési eljárások),
- a növényvédő szerek felhasználásának szabályait,
- a növényvédelmi gépeket és technológiai helyüket.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az erdei életközösség, az erdei ökoszisztéma működését, jellemzőit, összetevőit,
- a fontosabb kórokozók és károsítókat, azok életmódját és az ellenük való védekezés technológiáját (vírusok, baktériumok, gombák, rovarok, gyomnövények, növényi élősködők, vadak).
A fafeldolgozás alaptémakörben
Ismeret szintjén tudja:
- a fűrészipar alapfogalmát,
- a fűrészipar, forgácslapipar, furnér-, rétegeltlemez, bútorlapgyártás technológiáját.
Megértés szintjén tudja:
- a faipar felépítését, helyét, kapcsolatát az erdészeti tevékenységgel,
- az erdei termékek méret és minőségi követelményei és a faipari termékek előállítása közötti összefüggéseket.
A munkavédelem területén
Ismeret szintjén tudja:
- a biztonságos munkavégzés általános feltételeit,
- a foglalkozási ártalmakat.
Megértés szintjén tudja:
- a munkavédelem feladatait, törvényi szabályozását (törvény A munkavédelemről, rendelet Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeiről),
- az Erdészeti Balesetelhárítási Szabályzat (EBSZ) általános előírásait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a konkrét munkavédelmi szabályokat, amelyek oktatására célszerűen az illető tantárgy, elsősorban a szakmai gyakorlatok keretein belül kell sort keríteni.
3. Gyakorlati követelmények
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- a fontosabb meteorológiai tényezők mérésének egyszerűbb módszereit,
- a talaj fizikai és kémiai tulajdonságainak meghatározását,
- a genetikai talajtípusok felismerését,
- a talajművelés és tápanyag-utánpótlás módszereit, eszközeit,
- az erdőben előforduló gyakoribb élőlények felismerését és meghatározását,
- a különleges viszonyok között (homok, szik, kopár, láp, ártér) végzett erdősítés munkáit,
- az erdei melléktermékeket, gyűjtésüket, kezelésüket,
- a vadászati módokat, a vadismertető jeleket, a vadgazdálkodási berendezések készítését és elhelyezését,
- a gépészetben alkalmazott gépelemeket, a belsőégésű motorok és az erőgépek szerkezeti felépítését,
- a számítógép szerkezeti egységeit, a perifériákat,
- a műszaki rajz eszközeit, használatát, az erdőtervi térkép másolatát, térképvázlat készítését,
- a fafeldolgozás technológiáit.
Jártasság szintjén tudja:
- a termőhely értékelését, az erdő- és termőhelytípus meghatározását,
- az erdőtipológiában fontosabb típusjelző növények és a gyakoribb gyomnövények felismerését,
- a védett erdei növények és állatok felismerését,
- az erdészetileg fontosabb gomba, rovar, madár és emlős fajok felismerését,
- a távolságmérést, a terület felmérését és kitűzését, az erdőrészlet leírását,
- a vágásszervezési terv készítését, a fahibákat,
- a motorfűrész szerkezeti felépítését, működését, egyszerűbb hibáinak elhárítását, az erdőnevelés, erdővédelem, fakitermelés, faanyagmozgatás, fafeldolgozás gépeit,
- a vadászfegyver felépítését, használatát,
- a vadászat szervezését és végrehajtását,
- a munkalap elkészítését, a teljesítmény mérését, a norma készítését, a munkabér elszámolását,
- az erdőgazdálkodás munkáinak középszintű szervezését,
- a számítógép és a lemezek kezelését, a billentyűzet kezelését, a felhasználási programok alkalmazását.
Készség szintjén tudja:
- az erdei fás növények felismerését (hajtásról, levélről, habitusról, kéregről, magról, termésről, tobozról, faanyagról),
- a vadászható fajok felismerését,
- a jelentősebb erdei károsítók és kórokozók felismerését,
- a mag- és dugványkezelés, a csemetetermelés, az erdősítés és ápolás, a tisztítás és gyérítésjelölés, a felújítóvágások végrehajtásának munkáit,
- az erdőtervi térkép használatát, az erdő határainak azonosítását és jelölését,
- az erdőterv használatát,
- a faállomány élőfa-készletének, az álló és fekvő fa térfogatának meghatározását,
- a motorfűrész és adaptereinek, illetve a csörlős közelítő gép kezelését és karbantartását,
- a fakitermelési munkafolyamat és a faanyagmozgatás munkának végrehajtását.
4. Személyi követelmények
A képesítést megszerző legyen erkölcsileg megbízható. Legyen a munkavégzésben igényes, alapos, pontos. Legyen egészséges, tűrje a nehéz munka fáradalmait és a természet viszontagságait.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
A technikusképesítő vizsga három részből áll:
1.1. Írásbeli vizsga
1.2. Szóbeli vizsga
1.3. Gyakorlati vizsga
A vizsgát a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet szerint kell lefolytatni.
1.1. Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga az erdőműveléstan tantárgy kereteibe tartozó ismeretanyagot öleli fel.
Az írásbeli vizsga időtartama 300 perc.
1.2. A szóbeli vizsga tantárgyanként folyik:
- erdőműveléstan,
- erdőhasználattan,
- a gazdálkodási és szervezési ismeretek témakörében.
A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.
1.3. Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga feltétele, hogy a szakmai vizsgára jelentkezőnek rendelkeznie kell mezőgazdasági vontató, illetve lassú jármű vezetésére jogosító, érvényes vezetői engedéllyel, amely a szakmai vizsgára történő felkészítéssel együtt is megszerezhető.
Mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító hatósági vizsga a külön jogszabályok által előírtak szerint történik.
A gyakorlati vizsga két részből áll. Az első rész az erdei fafajok, cserjék és lágy szárú növények felismeréséből áll, preparátum, metszet, növény, hajtás, termés, mag formájában. A vizsgázónak 10-30 db növényt (preparátumot) kell felismerni. Az elégséges szinthez maximum 30%-ot tévedhet.
Az a vizsgázó, aki az elégséges szintet nem tudja teljesíteni, a szakmai gyakorlati vizsgán elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgán kell résztvennie.
A vizsga második részében a vizsgázó egy konkrét gyakorlati feladatot hajt végre, az erdőművelés, termőhelyismeret, erdőhasználat, vadgazdaság, fafeldolgozás, géptan, üzemgazdaság, erdőrendezés, erdőbecslés, földmérés gyakorlatának témakörei közül.
3. Szakdolgozat
A felkészítést folytató iskola a végzős évfolyamon, a képesítővizsga feltételeként szakdolgozat készítését írhatja elő. A szakdolgozat témáját a jelölt a szakma területén szabadon választhatja.
A szakdolgozat tartalmi és formai követelményeit a szakképzési intézmény pedagógiai programjában rögzíti.
4. A felmentés feltételei:
A vizsga alól felmentés nem adható.
5. Az eredményesen vizsgázó a vizsgabizonyítványon kívül gépkezelői (motorfűrész) jogosítványt is kap, mely tartalmazza az időszaki egészségügyi vizsgálatok eredményét is.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
Személyi feltételek:
A vizsgára való felkészítés során az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie.
A gyakorlati képzést szakirányú üzemmérnöki és pedagógiai végzettséggel rendelkező szakember, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás vagy erdésztechnikus végzettséggel rendelkező szakember folytathat.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel vagy a szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.
Szükséges tárgyi feltételek:
- tanerdő vagy szerződésben biztosított gyakorlóterület,
- csemetekert (saját kezelésben vagy szerződésben biztosítva),
- fakitermelési, erdőművelési gépek és eszközök (közelítőgép, hasítógép, kérgezőgép stb.),
- tanműhely.
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.
2. Iratkezelési szabályok
A szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Számítástechnika
Ökológiai ismeretek
Termőhely-ismerettan
Erdőbecslés
Vadgazdaságtan
Munkavédelem
Mezőgazdasági ismeretek
Erdőműveléstan
Géptan
Közlekedési ismeretek
Erdészeti földméréstan
Erdőhasználattan
Erdőrendezéstan
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Erdővédelemtan
Fafeldolgozási alapismeretek
Szakmai alapozó gyakorlat
Szakmai gyakorlat*
* A gyakorlati követelmények megvalósításának területei:
- Tantárgyi gyakorlatok: a tanév rendjébe beépített, a szakmai elméleti oktatás tantárgyaihoz kapcsolódó gyakorlatok.
- Összefüggő gyakorlatok: a szakképzés utolsó két évfolyamán, a tanév ideje alatt tartott, 5-10 nap időtartamú, folyamatos, komplex fakitermelési vagy erdőnevelési gyakorlat.
- Nyári üzemi gyakorlat: nyári tanítás szünetben tanévenként 3-4 hét időtartamú, erdészeti üzemben eltöltött gyakorlat. Ebből egy-egy heti időszak a szakképző iskola szervezésében lebonyolított tanulmányút, hazai erdőgazdasági tájak és az ott folyó gazdálkodási sajátosságok megismerése.
- Naposi szolgálat: az utolsó két szakképző évfolyamon a tanévi óraszám terhére szervezett 1-6 fős kiscsoportos foglalkozások szolgálati jellegű, naponként váltó beosztásban.

Földügyi térinformatikai szaktechnikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
53 5401 02
2. A szakképesítés megnevezése:
Földügyi térinformatikai szaktechnikus.
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- középfokú iskolai végzettség és
- földmérési technikus vagy térképész technikusi képesítés,
- munkaköri egészségügyi alkalmasság.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
3112Földügyi térinformatikai szaktechnikus
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
4129Egyéb irodai nyilvántartási foglalkozások
4220Számítástechnikai adminisztrátori foglalkozások
5399Egyéb személyi szolgáltatási foglalkozások
5312Egyéb személyi szolgáltatási foglalkozások
3. A képesítés célja:
Középfokú szakemberek biztosítása a földmérés és ingatlan-nyilvántartás számára, akik alkalmasak a természeti és társadalmi erőforrások összességének és az ott található infrastrukturális tényezők rendszerelemeinek komplex vizsgálatára. A társadalom, a technika, a szakma fejlődése, a földmérés területén alkalmazott új eljárások, szoftverek alkalmazása más típusú földügyi szakemberek képzését indokolják.
4. A munkaterület jellemzése:
Földhivatali, valamint közigazgatási, közművállalati, környezetvédelmi vezetők számára a különféle megoldandó feladatok tervezésének fázisában, továbbá az elemzések időszakában a döntéshozatalhoz szükséges adatok szolgáltatása és a kapott eredmények, beavatkozások elemzése, kiértékelése, az eredeti cél eléréséhez szükséges korrekciók megadása.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló fontosabb feladatcsoportok:
- geodéziai adatgyűjtés a földrajzi információs rendszer számára,
- adatbázis-kezelés,
- digitális térkép készítése,
- GIS szoftverek alkalmazása a döntés-előkészítésben és az elemzések során.
2. Elméleti követelmények
A térinformatika, a földrajzi információs rendszerek elterjedésével a hagyományos térképi szemléleten is változtatni kell. A számítógépek segítségével előállított térképek hátterében egy nagyon összetett adatbázis áll, aminek a segítségével az ember számára az adott pillanatban szükséges, a meghozandó döntésekhez fontos információk közvetítése lehetséges. A földrajzi információs rendszer (GIS, Geographical Information System) egy olyan számítógépes technológia, amely egybe foglalja a térképi és leíró adatbázist. Az adatok segítségével tematikus térképeket és jelentéseket lehet készíteni a felhasználók számára, ezzel segítve a tervezési és döntési tevékenységüket. Az adatok mennyisége (lakossági, infrastrukturális), valamint az önállóság megnövekedett, ez hatékonyabb eljárásokat követel és új feladatok megoldását jelenti. Ezért az elméleti és gyakorlati képzés során alapvető követelmény a GIS rendszerelemeinek megismerése, a földméréssel összefüggő nagyszámú adat (leíró, földrajzi) együttes, integrált áttekintése és elemzése.
a) Térinformatikai ismeretek terén
Ismeret szintjén tudja:
- a földrajzi információs rendszer (GIS) elhelyezkedését a tudományágak között, szerepét és kapcsolatát az egyéb tudományokkal, a polgári társadalmakban,
- a térinformatikai rendszerek kialakulásának történetét,
- a térinformatikai rendszerek hazai alkalmazásának főbb területei (az önkormányzati, földhivatali, közmű stb.),
- a rendszerek típusait és csoportosítását adatrendszerek és funkciórendszerek szerint.
Megértés szintjén tudja:
- az informatika és az információs rendszerek meghatározását,
- a térinformatikai rendszerek felépítését:
- hardver területéről: a számítógépek főbb részei (belső egységek: memória, mikroprocesszor, I/O egységek),
adatbeviteli eszközök (billentyűzet, digitalizálók, scannerek),
adattárolók (hajlékony és merev lemez meghajtók mágnesszalagos egységek, írható és olvasható CD-k),
megjelenítők (grafikus és alfanumerikus monitorok, printerek, rajzgépek),
hálózatok (hálózati csatolóegységek, szerverre és központi gépekre alapozott hálózatok, Internet, világhálózatok, helyi lokális hálózatok),
- szoftver területéről: operációs rendszerek (DOS, UNIX, WINDOWS alapfogalmak),
általános programok (szövegszerkesztő, adatbázis-kezelő, táblázatkezelő, statisztikai és rajzi programok),
felhasználói programok [földrajzi adatokat kezelő, térbeli és területi elemzésekre képes programok (ARC/INFO, Arc View, IDRISI, MapInfo)],
- az adatmodellek felépítését,
- vektoros adatmodellek tulajdonságait,
CAD adatstruktúrák,
spagetti modellek,
topológiai modellek,
hierarchikus modellek,
- raszteres adatmodellek tulajdonságait,
adatmátrix,
lánckóc,
sor-hossz kód,
négyes fa,
- a térinformatikai rendszerek szervezésének alapfogalmait (az adatforrások helyének meghatározása).
Alkalmazás szintjén tudja:
- a GIS rendszerek adattartalmának meghatározását (a grafikus és szöveges adatok pontossága),
- egyéb konverziós feladatok megoldását (adatformátum-váltás, koordináta transzformáció, fedvény létrehozása),
- szerkesztési tevékenységek végrehajtását (övezetgenerálás),
- lekérdezések végrehajtását (adat-visszakérdezését, mérés a grafikus képernyőn),
- a végrehajtandó feladat szempontjából optimális GIS szoftver kiválasztásának módszerét,
- elemzések végrehajtását,
- felszínelemzés,
- átlapolások,
- szomszédsági viszonyok,
- modellezés,
- hálózatok (optimális útvonal meghatározása),
- a megjelenítési eljárásokat (3 dimenziós megjelenítés).
b) Rendszerszervezés, rendszertervezés és adatbázis kezelés terén
Megértés szintjén tudja:
- a rendszerszervezés és tervezés alapvető elemeit, követelményeit,
- a tervezés folyamatábráját,
- az adatbázis-kezelés alapfogalmait,
- az adatbázis-kezelők típusait,
- az SQL alapfogalmait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a relációs adatbázisok tervezését,
- az adatbázisok kezelését:
feltöltést,
fedvényezést,
szegmentálást.
c) Adatnyerés, adatgyűjtés területén
Ismeret szintjén tudja:
- a modern geodéziai adatgyűjtő műszerek működésének alapjait (elektrooptikai távmérők, mérőállomások),
- a geodéziai mérőállomásokkal végezhető adatgyűjtést,
- a GSP működésének alapjait (a műholdak alapvető részei, a vevőberendezés működése, adatrögzítés, adatfeldolgozás),
- fotogrammetriai és távérzékelési adatszolgáltatást (a légi és űrfelvételek nyerésének módszerei, az adatok feldolgozása, felhasználási területek a térinformatikában/mezőgazdaság, természetvédelem stb.).
d) Szakági és igazgatási ismeretek terén
Ismeret szintjén tudja:
- a települési önkormányzatok feladatait és hatásköreit,
- a közművek adatbázisainak kezelését,
- a földmérési és ingatlan-nyilvántartási térinformatikai rendszerek működését,
- az adatszolgáltatás és adatvédelem feladatait.
e) Jog és államigazgatási ismeret terén
Megértés szintjén tudja:
- a jogszabályt, a jogalkotó szerveket,
- a földügyi szakigazgatási szervezetét, központi és helyi szerveit, intézményeket,
- a helyi önkormányzati szervezet felépítését, önkormányzati alapjogokat.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az államigazgatási eljárás alapvető fogalmait a hatáskört és az illetékességet,
- a fontosabb tulajdonjogi ismereteket,
- a fontosabb földmérési és ingatlan-nyilvántartási jogszabályokat.
f) Digitális térképkészítés terén
Megértés szintjén tudja:
- a térkép szerepét a térinformatikában,
- a hagyományos térképhasználatot (térkép rajzolása hagyományos eszközökkel),
- a digitális térkép meghatározását,
- a digitális térképek geometriai adatrendszerét.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a földmérés és térképészet fogalmát, felosztását, feladatát,
- a vetítés és vetület fogalmát,
- az alkalmazott térképrendszereket, vetületi rendszereket,
- a digitális térképkészítés eszközeit és módszereit,
- a digitális földmérési alaptérképek előállítását, karbantartását, hitelesítését,
- a felhasználás lehetőségeit.
3. Gyakorlati követelmények
a) Térinformatika terén
Készség szintjén tudja:
- a földügyben jelenleg alkalmazott térinformatikai szoftverek használatát,
- az INTEGRAPH MicroStation moduljának használatát.
Alkotó alkalmazás szintjén tudja:
- az ARC/INFO térinformatikai szoftver legfontosabb parancsait,
- az ARC/VIEW lekérdező rendszer használatát,
- elemzések készítését IDRISI-vel,
- a MAPINFO lehetőségeit.
b) Rendszertervezés, adatbázis-kezelés ismeret terén
Alkotó alkalmazás szintjén tudja:
- egy térinformatikai rendszer tervezési lépéseit,
- projekt terv készítését,
- egy adatbáziskezelő szoftver ismertetését,
- az SQL használatának fontosabb lépéseit.
c) Adatnyerés, adatgyűjtés terén
Készség szintjén tudja:
- az elektrooptikai távmérők használatát,
- a mérőállomásokkal történő pontmeghatározást szabad és ismert koordinátájú álláspontról,
- GPS-sel történő pontmeghatározás menetét,
- a digitális fotogrammetriával történő ortofotó előállításának fontosabb lépéseit.
d) Digitális térkép készítése területén
Alkotó alkalmazás szintjén tudja:
- az AUTOCAD szoftver használatát,
- az interaktív térképszerkesztők használatát,
- a digitális térkép előállítását:
távérzékelt,
fotogrammetriai adatok,
földi mérés,
meglévő térképek digitalizálása és
archív adatok
felhasználása alapján.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Szóbeli vizsga
1.2. Gyakorlati vizsga
A vizsga általános feltételeire a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
1.1. A szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga 3 részből áll. A vizsga tantárgyanként folyik. A vizsgatárgyak a következők:
- térinformatika,
- adatgyűjtés,
- információ technológia (rendszertervezés, adatbázis-kezelés, informatikai ismeretek).
A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.
1.2. A gyakorlati vizsga:
Az oktatási időszak utolsó fázisában a jelöltek szakdolgozatot készítenek. A szakdolgozat olyan komplex térinformatikai feladat megoldása, amely felöleli a tananyag nagy részét és legalább 10 napi adatgyűjtési, digitális térképkészítési, valamint legalább 5 napi térinformatikai szoftverhasználati munkával lehet elkészíteni.
A feladat sikeres végrehajtása és az elégséges szint elérésének érdekében, mely a vizsgára bocsátás előfeltétele, a szaktanár konzulenseket jelöl ki. A szakdolgozat témáját a jelölt választhatja, a szaktanár vagy a konzulens egyetértésével.
Önálló témaválasztás hiányában a szaktanár jelöli ki a szakdolgozati témát.
2. Felmentési feltételek:
Az a vizsgázó, aki a 3112 FEOR számú földmérő technikusi képesítéssel rendelkezik, felmenthető az ADATGYŰJTÉS vizsgatárgyból.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
Személyi feltételek:
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti és gyakorlati tárgyakat oktatóknak az Oktatási Törvényben előírt felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezniük. A szakmai vizsga során a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.
Tárgyi feltételek:
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgáztatást csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, műszerekkel, a mindenkor legmagasabb fejlettségi szintet követő informatikai rendszerekkel.
A feltételek a következők:
- megfelelő felszereltségű számítógépes laboratórium (maximum 12 db, a mindenkori fejlettségi szintnek megfelelő PC vagy UNIX rendszerű Workstation, megfelelő perifériákkal kiegészítve (plotter, scanner, digitalizáló tábla),
- adatgyűjtéshez a gyakorlatban aktuálisan használt geodéziai adatgyűjtő-rendszer (Total Station, GPS),
- az adatfeldolgozáshoz nélkülözhetetlen szoftveres háttér,
- a GIS elemzésére és lekérdezésére alkalmas szoftverek (IDRISI, ARC/INFO, ARC/VIEW, MAPINFO stb.).
2. Iratkezelési szabályok
A szakmai vizsga csak olyan intézménnyel bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményre érvényes iratkezelési szabályzattal.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Térinformatika
Adatgyűjtés
Jogi és államigazgatási ismeretek
Rendszertervezés, adatbázis-kezelés
Digitális térképkészítés
Szakági igazgatási ismeretek
VII. MELLÉKLET
Javasolt óraterv (Iskolarendszerű képzés esetén)
Hetek száma16
Heti óraszámelméletgyakorlat
Jogi és államigazgatási ismeretek2-
Térinformatika46
Adatgyűjtés22
Digitális térképkészítés34
Adatbázis-kezelés44
Szakági igazgatási ismeretek1-
összesen:1616
Heti 32 óra
Összesen: 16 hétre512 óra

Gépi fejő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
21 6203 02
2. A szakképesítés megnevezése:
Gépi fejő
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- a közoktatási törvényben előírt tankötelezettség megszűnése,
- az alapfokú (általános) iskola első négy-hat osztályánál előírt ismeretanyag elsajátítása, mert lehetőség van az egyéni felkészülésre is,
- a munkakör betöltéséhez szükséges orvosi, egészségügyi alkalmasság.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, (foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
6139Egyéb állattartási és állattenyésztési foglalkozások
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
--
3. A képesítés célja:
A gépi fejő munkás a képesítés birtokában olyan ismeretekkel rendelkezik, hogy a tehenészetekben a fejési műveleteket szakszerűen és tudatosan végzi. A több és jobb minőségű tejtermelés érdekében részletesen ismeri a tejtermelés mennyiségét és minőségét befolyásoló tényezőket. Az alkalmazott gépeket és gépészeti berendezéseket biztonságosan kezeli és a gépek karbantartását szakszerűen végzi.
4. A munkaterület jellemzése:
A gépi fejő ért a szarvasmarha és a juh szakszerű fejéséhez. Önállóan kezelni tudja a sajtáros, tejvezetékes és a fejőházi berendezéseket. A gépek helyes beállításával a technológiai műveletek betartásával törekszik a tejtermelés mennyiségi és minőségi mutatóinak növelésére, szinten tartására.
Ez a munkaterület az állatok viselkedése miatt veszélyeket rejt magában. A szagártalmak, a klimatikus viszonyok és a folyamatos tevékenység mind a nap szakait, mind az év napjait illetően a szervezetet fokozottabban igénybe veszi.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló fontosabb feladatcsoportok:
A gépi fejőnek önállóan kell tudni a fejést végrehajtani, figyelembe véve a technológiát és annak a tejtermelésre gyakorolt hatását.
Meg tudja állapítani a tőgybetegségeket, szükség esetén az állatorvos utasítása szerint kezelni is tudja azt.
Feladata a munkáját segítő gépek, berendezések szakszerű üzemeltetése.
2. Elméleti követelmények
Élettan és tenyésztés terén
Ismeret szintjén tudja:
- a szarvasmarha, a juh testének felépítését, a sejteket, szöveteket, szerveket, szervrendszereket,
- a tőgy fejlődését, szöveti szerkezetét és funkcióját,
- az értékmérő tulajdonságok közül a legfontosabbakat - fejlettség, termelőképesség, takarmányértékesítő képesség, átörökítő képesség, alkat, tejtermelő képesség.
Megértés szintjén tudja:
- az állattenyésztési alapfogalmakat - faj, fajta, ivarérettség, tenyészérettség, párosítás, pároztatás, pároztatás módjai,
- a tej mennyiségére és összetételére ható tényezők hatását.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a tőgy bírálatát,
- kiszámítani a fejési sebességet, a tőgyindexet,
- a termelői tejszabványt.
Állategészségügy és higiénia terén
Ismeret szintjén tudja:
- a tejtermelés egészségügyi követelményeit,
- a dolgozókra vonatkozó állat-egészségügyi előírásokat és foglalkozási betegségeket.
Megértés szintjén tudja:
- elemezni a higiéné és a tisztaság fontosságát a tejtermelésben.
Alkalmazás szintjén tudja:
- megállapítani a tőgybetegségeket és az állatorvos utasítása szerint kezelni azt.
Gépek kezelése terén
Ismeret szintjén tudja:
- a legfontosabb műszaki és alapfogalmakat,
- a fejőberendezés szerkezeti felépítését, működési elvét,
- a fertőtlenítés eszközeit, ezek főbb szerkezeti részeit, működési elvét,
- a tejház legfontosabb gépeit, ezek működési elvét.
Megértés szintjén tudja:
- összehasonlítani a különböző fejőberendezési típusokon található eltéréseket.
Alkalmazás szintjén tudja:
- üzemeltetni, karbantartani a fejőberendezéseket és a fertőtlenítő berendezéseket,
- kiszámítani a fertőtlenítőszer mennyiségét egy megadott vízmennyiséghez,
- felismerni a kisebb hibákat és képesek legyenek azok kijavítására.
3. Gyakorlati követelmények
Élettan és tenyésztés terén
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- bemutatni az állatok testtájait,
- kiválasztani a különféle takarmányokat, megítélni a minőségüket és az etethetőségüket.
Jártasság szintjén tudja:
- a külső bélyegek alapján következtetni a tejtermelő képességre,
- elvégezni a tejleadás vizsgálatát,
- kiszámítani a tőgyindexet,
- a tejvizsgálatok terén a tej tisztaságának, zsírtartalmának, SH-fokának és mikrobiológiai állapotának vizsgálatát.
Készség szintjén tudja:
- a fejés műveleteit a helyes technológiai sorrendnek megfelelően.
Állategészségügy és higiénia terén
Jártasság szintjén tudja:
- kiválogatni a beteg állatokat, megállapítani a tőgybetegségeket,
- a legfontosabb fertőtlenítőszerek felhasználását, fertőtlenítőoldatok készítését.
Készség szintjén tudja:
- alkalmazni a különböző fertőtlenítési eljárásokat,
- elvégezni a tőgybetegségek kezelését, a tőgygyulladás vizsgálatát.
Gépek kezelése terén
A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- megkülönböztetni a fejőberendezések és a fertőtlenítő berendezések főbb szerkezeti egységeit,
- a betartandó baleset-megelőzési és biztonságtechnikai előírásokat.
Jártasság szintjén tudja:
- szétszerelni és összerakni a különböző fejőkészülékeket,
- felismerni az üzemzavar jellegű hibákat, tudja ezek elhárítási módját,
- elvégezni a fejőberendezések és fertőtlenítő berendezések karbantartását.
Készség szintjén tudja:
- biztonságosan üzemeltetni a fejőberendezéseket és a fertőtlenítő berendezéseket.
4. Személyi követelmények
A gépi fejőben alakuljon ki a személyi higiénia, az állatok iránti szeretet, legyen türelmes az állatokkal.
Rendelkezzen a precíz, pontos munkavégzéshez szükséges képességekkel, fizikai állóképességgel, monotóniatűréssel.
Alkalmas legyen a termelőtevékenységben az önálló munkavégzésre.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Szóbeli vizsga
1.2. Gyakorlati vizsga
A vizsgáztatás általános szabályaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
1.1. Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgatételek tantárgyai az alábbiak:
- állat-egészségügyi és higiéniai ismeretek,
- élettani és tenyésztési ismeretek,
- géptan.
A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.
1.2. Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsgán az alábbi feladatokat kell elvégezni:
a) A gépi fejés végrehajtása.
b) A fejőberendezés összeszerelése, üzemi próbája és hibakeresés.
c) A fejőberendezés karbantartási feladatainak végrehajtása. A tej tisztaságának, zsírtartalmának, SH fokának és mikrobiológiai állapotának vizsgálata. Mastitest vizsgálat. Adott mennyiségű és összetételű fertőtlenítő oldatok készítése és a fertőtlenítés végrehajtása.
Az a)-b) vizsgafeladatokat minden vizsgázó végrehajtja, a c) tételrészben felsorolt feladatok közül egyet.
A vizsgatesztek nem kapcsolódnak össze, szervesen nem összetartozók, térben és időben szétválaszthatók.
2. A felmentés feltételei:
A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie.
A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, állatállománnyal, vagy a szerződések keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja azt.
Szükséges tárgyi feltételek:
Az eszközök a vizsgára való előkészítésnél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:
- A gépi fejés végrehajtásához szükséges állatállomány és fejőberendezés.
- Fejőberendezés az összeszereléshez, üzemi próbához, hibakereséshez és a karbantartási feladatokhoz.
- Fertőtlenítő berendezés.
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.
2. Iratkezelési szabályok
Szakmai vizsga szervezésével csak olyan szervezet, intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.
Az iratkezelés szabályainál a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Élettani és tenyésztési ismeretek
Állat-egészségügyi és higiéniai ismeretek
Géptan
Szakmai gyakorlat
VII. MELLÉKLET
Javasolt óraterv
Tantárgyak megnevezéseÖsszes óra
Elméleti ismeretek:
1.Élettani és tenyésztési ismeretek60
2.Állat-egészségügyi és higiéniai ismeretek45
3.Géptan45
Elmélet összesen:150
Gyakorlati ismeretek:
1.Élettani és tenyésztési ismeretek60
2.Állat-egészségügyi és higiéniai ismeretek40
3.Géptan60
4.Munka- és környezetvédelem12
5.Munkarend szerinti munkák160
6.Tanulmányi utak18
Gyakorlat összesen:350
Összesen:500

Keltetőgép-kezelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma: 21 6280 01
2. A szakképesítés megnevezése:
Keltetőgép-kezelő
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- a közoktatási törvényben előírt tankötelezettség megszűnése,
- az alapfokú (általános) iskola első négy osztályánál előírt ismeretanyag elsajátítása, mert lehetőség van az egyéni felkészülésre is,
- a munkakör betöltéséhez szükséges orvosi, egészségügyi alkalmasság.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, (foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
8299Egyéb, nem feldolgozóipari jellegű gépek kezelői
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
--
3. A képesítés célja:
A keltetőgép-kezelő munkás a képesítés birtokában képes a technológiai feladatokat önállóan elvégezni, a technikai berendezéseket üzemeltetni, működtetni.
4. A munkaterület jellemzése:
A keltetőgép-kezelőnek a keltetőüzemekben el kell tudni végezni:
- a tenyésztojás szakszerű tárolását,
- a keltetőgépek előkészítését, üzemeltetését, karbantartását, a kisebb meghibásodások javítását,
- a technológia betartását a higiéniai követelmények biztosításával.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló fontosabb feladatcsoportok
A tenyésztojások tárolása, előkészítése, keltetőgépbe rakása.
A keltetőgép előkészítése, üzemeltetése, az üzemzavar jellegű hibák felismerése.
A keltetés utáni teendők elvégzése.
A keltetőüzem egyes helyiségeinek és a keltetőgépeknek a tisztítása, mosása, fertőtlenítése.
2. Elméleti követelmények
Keltetésélettani és higiénia terén
Ismeret szintjén tudja:
- a keltetőtojás belső tulajdonságait,
- a keltetőtojás tárolására, csomagolására, szállítására, fogadására, fertőtlenítésére, lámpázására, keltetőgépbe rakására vonatkozó követelményeket,
- az embrió fejlődésének vizsgálati módszereit,
- a keltető fizikai és mechanikai tényezőinek fontosabb számadatait,
- a használatos fertőtlenítőanyagokat,
- a dolgozókra vonatkozó egészségügyi előírásokat.
Megértés szintjén tudja:
- a keltetőtojásokkal szemben támasztott követelményeket,
- összehasonlítani a tyúk, pulyka, gyöngyös, kacsa, lúd embrió fejlődésének szakaszait,
- a kelési rendellenességekből származó hibákat.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a tyúk embrió fejlődésének fő szakaszait,
- elvégezni a keltetés utáni teendőket,
- kiválasztani a kelésgyenge csirkét,
- a betegség megelőzését szolgáló fertőtlenítéseket.
c) Gépészet terén
Ismeret szintjén tudja:
- a legfontosabb műszaki alapfogalmakat,
- a keltetőüzem egyes helyiségeinek funkcióját,
- a munka- és környezetvédelem legfontosabb általános kérdéseit, azokat a veszélyes és ártalmas tényezőket, amelyek balesetet, foglalkozási megbetegedéseket okozhatnak, illetve szennyezhetik a környezetet.
Megértés szintjén tudja:
- a keltetőüzem területén alkalmazott gépek, berendezések feladatát, működési elvét, üzemeltetését.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a keltetőgépek és a mosó-, fertőtlenítőgépek működését, karbantartását.
3. Gyakorlati követelmények
Keltetésélettan és higiénia terén
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- a baromfifajok tojásainak tárolását, csomagolását a baromfitelepeken és szállítását a keltetőüzembe,
- a tojások tárolásának feltételeit a keltetőüzemben.
Jártasság szintjén tudja:
- az embrió fejlődési szakaszait,
- a tojásforgatást,
- a tojás útján terjedő baromfibetegségek kórokozói elleni védekezést,
- a kelési időt, a kelési rendellenességeket a tyúk, pulyka, gyöngyös, lúd, kacsa esetében.
Készség szintjén tudja:
- a keltetőtojások előkészítését a berakáshoz, a tojásberakást,
- az embrió fejlődésének vizsgálatát lámpázással,
- elvégezni a keltetéstechnológiában előírt feladatokat,
- a kelés és a kelés utáni munkálatokat.
Gépek kezelése terén
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- kiválasztani a technológiához alkalmazható gépeket, eszközöket,
- a villanymotorok helyes üzemeltetésének követelményeit, a munkavédelmi, érintésvédelmi előírásokat.
Jártasság szintjén tudja:
- bemutatni a keltetőüzem helyiségeit, berendezéseit, a keltetőgépek fő szerkezeti részeit,
- a keltetőgép és a mosó-fertőtlenítő berendezés kisebb hibáinak javítását, szakmai irányítás mellett.
Készség szintjén tudja:
- elvégezni a keltetőgép üzembe helyezését, tisztítását, fertőtlenítését, karbantartását, üzemeltetését.
4. Személyi követelmények
A keltetőgép-kezelőben alakuljon ki a személyi higiénia, a fizikai állóképesség, a monotóniatűrés, az állatok szeretete, a pontos munkavégzés.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Szóbeli vizsga
1.2. Gyakorlati vizsga
A vizsgáztatás általános szabályaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
1.1. Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgatételek tantárgyai az alábbiak:
a) a keltetésélettani és higiéniai ismeretek,
b) géptan.
A tételek szorosan nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók külön lapon húzhatják azokat.
A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.
1.2. Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) keltetésélettani és higiéniai ismeretek gyakorlati feladatai,
b) géptani feladatok.
A vizsgakérdések nem kapcsolódnak szervesen, nem összetartozóak, térben és időben szétválaszthatók.
A vizsgakérdések összeállításánál a gyakorlati követelményekben meghatározott feladatokat kell figyelembe venni.
2. A felmentés feltételei:
A vizsga alól felmentés nem adható.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie.
A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, szakmunkás vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, állatállománnyal, vagy a szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja azt.
Szükséges tárgyi feltételek:
Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:
- keltetőüzemi vagy iskolai tanműhely,
- keltetőgépek,
- mosó-fertőtlenítő gép.
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.
2. Iratkezelési szabályok
Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.
Az iratkezelés szabályainál a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Keltetésélettani és higiéniai ismeretek
Géptan
Szakmai gyakorlatok
VII. MELLÉKLET
Javasolt óraterv (Iskolarendszerű képzés esetén)
Tantárgy megnevezéseÖsszes óra
Elméleti ismeretek:
1. Keltetésélettani és higiéniai ismeretek110
2. Géptan40
Elmélet összesen:150
Szakmai gyakorlatok:
1. Keltetéséllettan és higiénia250
2. Géptan100
Szakmai gyakorlat összesen:350
Összes óraszám:500

Lovastúra-vezető szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
34 7872 01
2. A szakképesítés megnevezése:
Lovastúra-vezető
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- érettségi (gimnázium, szakközépiskolai),
- a munkakör betöltéséhez szükséges orvosi-egészségügyi alkalmasság.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
5129Egyéb vendéglátói foglalkozások
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
A kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
-Szolgáltató tevékenység - lótartás, lóhasználat, lovasturizmus
3. A képesítés célja:
A szakképesítést megszerző szakemberek képesek lesznek hazai és külföldi lovasturista csoportok vezetésére, a lovak túrára történő előkészítésére; a szakszerű tartásuk, takarmányozásuk és használatuk megvalósítására; a vendégekkel kapcsolatos idegenvezetői és vendéglátói tevékenységek ellátására, a kapcsolódó pénzügyi feladatok elvégzésére.
4. A munkaterület jellemzése:
A feladat ellátása nagyfokú önállóságot feltételez; a lovastúrázás veszélyes tevékenység - a különböző felkészültségű, korú és érdeklődési körű vendégek, valamint a változatos körülmények miatt. Mindezek komoly szakmai felkészültséget, megfelelő alkalmazkodó- és kommunikációs készséget igényelnek. A túravezetőnek idegenforgalmi, vendéglátó-ipari és pénzügyi tevékenységeket is el kell látnia; társalgási szinten kell beszéljen legalább egy idegen nyelvet és megfelelő szintű lovas tudással kell rendelkeznie.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló fontosabb feladatcsoportok:
- a lovak szakszerű tartása, gondozása, megkötése, ápolása, etetése, itatása és használata,
- az állomány időbeni és előírás szerinti pata-gondozása és patkolása,
- a takarmányok ismerete, azok minősítése, az adagok szakszerű igény és használat szerinti összeállítása,
- a lovak edzése, betanítása, felkészítése a túralovaglásokra,
- a felszerelések és szerszámok szakszerű használata, azok ápolása, karbantartása, tárolása,
- az istálló, a lovarda és a körlet tisztán tartása,
- a ló- és lovassportok szabályainak és pályaépítésüknek ismerete,
- a lovasetika megtartása, a viselkedési normák betartása,
- a beteg, a rosszindulatú állatok felismerése, a szükséges kezelések és óvintézkedések elvégzése,
- az alapvető elsősegélynyújtás ismerete - embernél és állatnál,
- a baleset-, tűz- és környezetvédelmi előírások alkalmazása,
- a lovak és lovasok alapszintű kiképzése, futószárazása,
- a lovastúrák előkészítése, szervezése és levezetése,
- a túrák útvonalainak idegenvezetői szempontok szerinti ismerete - tájegységi nevezetességek, néprajzi jellegzetességek ismertetése - magyar és idegen nyelven egyaránt,
- a vendéglátás alapvető és speciális feladatainak az ellátása, a gazdálkodási és pénzügyi tevékenységek elvégzése.
2. Elméleti követelmények
Állategészségügy
Ismeret szintjén tudja:
- a sejtek, a szövetek, a szervek és a szervezet felépítését és működését,
- az életjelenségek, az egészség, a betegség fogalmát.
Megértés szintjén tudja:
- a szervrendszerek felépítését, működését és azok megbetegedéseit, a betegségek tüneteit, felismerését,
- a hormonális szabályozást és az idegrendszer működését,
- a kórokokat, a kórokozókat és az ezek által okozott megbetegedéseket, a betegségek tüneteit, felismerését,
- az immunitás fogalmát,
- a különböző sérüléseket és azok kezeléseit,
- a ló vírusos és baktériumos megbetegedéseit és ezek tüneteit, felismerését.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a testtáji ismeretet, a kültakarót és a szaruképleteket, ezek betegségeit és felismerését,
- az emésztés és a takarmányozás élettani ismereteit, a kólikás megbetegedéseket, a takarmányozási ártalmakat, az anyagforgalmi megbetegedéseket, ezek tüneteit és felismerését,
- a fogazatot - a fogképletet, a fogak váltásáét és ezek kopását, a fogak alapján történő kormeghatározást,
- a mén és a kanca nemi szerveinek a felépítését, a működését és megbetegedését; az ivari ciklust,
- a pata felépítését, szerkezetét, működését és megbetegedéseit,
- a sántaság felismerését és típusait,
- az állatorvos megérkezéséig elvégzendő feladatokat, valamint az alapvető segítségnyújtásokat.
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Ismeret szintjén tudja:
- a munkavédelem fogalmát és feladatait,
- az egészségvédelem fogalmát,
- a tűzvédelem feladatát,
- a környezetvédelem fogalmát és feladatait.
Megértés szintjén tudja:
- a foglalkozási ártalmakat és betegségeket,
- munkavégző képességet és a munkaegészségtani alapelveket,
- a baleset és az üzemi baleset fogalmát, a balesetek bejelentését, kivizsgálását és nyilvántartását,
- az érintésvédelmi előírásokat,
- az anyagok éghetőségét, a tűzveszélyességi osztályokat,
- a levegő, a talaj és a víz környezetvédelmét.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a balesetek bejelentését,
- az általános biztonsági előírásokat a lótenyésztésben,
- az elsősegélynyújtási alapismereteket,
- a tűzvédelmi előírásokat,
- a tűzoltó készülékek, szerszámok, eszközök felépítését és szakszerű használatát,
- a környezetvédelem alapvető feladatait.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Ismeret szintjén tudja:
- a mezőgazdasági tevékenységek lehetséges jogi formáit,
- a gazdálkodási és vállalkozási lehetőségeket,
- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,
- a könyvvezetés jelentőségét és a számviteli alapelveket,
- a bankválasztás szempontjait.
Megértés szintjén tudja:
- a gazdálkodás vagy vállalkozás lényegét és belső struktúráját, a működtetés követelményeit,
- a mezőgazdasági támogatás rendszerét, általános alapelveit, a hitelformákat és hitellehetőségeket,
- az adózás fogalmát, jelentőségét és szerepét, a mezőgazdasági adózás módját,
- a marketing fogalmát, jelentőségét és szerepét a vállalkozásban.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az üzleti tervkészítés menetét,
- a szerződéskötés szabályait és menetét,
- az alapvető bizonylatok kitöltésének előírásait,
- az árképzéssel kapcsolatos rendelkezéseket,
- a bizonylatolás alapelveit, a számlák kezelésének szabályait,
- a számlakiállítás és -kiegyenlítés módjait és lehetőségét,
- a hitelfelvételek szabályait, lehetőségeit és annak következményeit, a kiegyenlítés feltételeit,
- a leltározással kapcsolatos előírásokat.
Idegenforgalmi ismeretek
Ismeret szintjén tudja:
- a hazai jelentősebb utazási irodákat, azok tevékenységi körét és országon belüli ajánlatokat.
Megértés szintjén tudja:
- az idegenforgalommal kapcsolatos fogalmakat és a speciális szaknyelv használatát,
- az idegenvezető tevékenységi körét és feladatait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az ország tájegységeit,
- a legismertebb túraútvonalakat,
- az adott tájegység idegenforgalmi, földrajzi, kulturális és történelmi nevezetességeit.
Idegen nyelv
- középfokú állami nyelvvizsga követelményének megfelelő tudásszint, egy világnyelvből,
- az adott-választott idegen nyelv ismeretanyagának a kibővítése a lovas szakma, valamint az idegenforgalmi és vendéglátó-ipari szakkifejezéseinek a használatával.
Lóhasználat
Ismeret szintjén tudja:
- a ló- és lovassportok versenyszabályait és pályaszolgálati teendőit,
- a különböző lovasbemutatók és játékok szabályait,
- a lovak különböző feladatokra történő betanításának előírásait és lehetőségeit.
Megértés szintjén tudja:
- az állati erővel vontatott járművek részeit,
- a lovak elbírálásának a szabályait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az istállómunkákkal és a körletrenddel kapcsolatos feladatok ellátását,
- a lovak tartásának és elhelyezésének szabályait, az istállótípusokat, a kiegészítő helyiségeket és műhelyeket,
- a lóápolás munkafolyamatait, a speciális ápolások elvégzését, az ehhez szükséges eszközök és felszerelések használatát,
- a lovak különböző feladatokra történő előkészítését (munka, sport, körmözés és patkoltatás, szállítás, fedeztetés, futószárazás, nyereg alatti, illetve fogatban történő használat),
- a ló elővezetését, felállítását, bemutatását,
- a ló megkötését, fékezését és döntését,
- a ló nyergelését, kantározását, valamint be- és kifogását,
- a ló jártatását, futószárazását,
- a lószerszámok részeit, azok használatát, beállítását, ápolását, karbantartását és szakszerű tárolását,
- az állati erővel vontatott járművek használatát, ápolását, karbantartását és tárolását,
- a lovaglási és hajtási alapismereteket, valamint az idevonatkozó közlekedésrendészeti szabályokat,
- a kezdő lovasok futószárazását és alapkiképzését,
- a csikók és lovak különböző feladatokra történő betanítását,
- a lovak igénybevételének a mértékét.
Lótakarmányozás
Ismeret szintjén tudja:
- a takarmányozás célját, jelentőségét és feladatait,
- a takarmányvizsgálati eljárásokat.
Megértés szintjén tudja:
- a takarmányok összetételét és alkotórészeit,
- a takarmányok csoportosítását, eltarthatóságát és tárolását.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a lovak táplálóanyag igényét (életfenntartás, munkavégzés szükségletét és a takarmányok táplálóértékét),
- a lovak takarmányait, azok minőségi követelményeit, felismerésüket és érzékszervi vizsgálatukat,
- a takarmányok előkészítését, az adagok összeállítását ivar, kor és használat szerint,
- az egyedi takarmányozás lényegét,
- az etetés és az itatás helyes módjait,
- a legeltetés jelentőségét.
Lótenyésztés
Ismeret szintjén tudja:
- a ló származását, evolúcióját és háziasítását,
- a hazai lótenyésztés múltját és a tradicionális lótenyészetek történetét,
- a magyar lótenyésztés jelenlegi helyzetét és szakmai irányítását.
Megértés szintjén tudja:
- a hazai fajtatenyésztő egyesületek működését és feladatait,
- a ló külső- és belső értékmérő tulajdonságait,
- a mesterséges termékenyítés, az embrió átültetés és a biotechnológia jelentőségét,
- a lógénbank feladatát.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a ló elnevezését - ivar, kor és használat szerint,
- a ló testtájait, küllemi megítélését és a méretek felvételét,
- a ló járásmódjainak és mozgásának a megítélését,
- a hazai lófajták ismeretét és jellemzését,
- a törzskönyvezés, az egyedi tartós megjelölés és a névadás szabályait; a ménes- és törzskönyvek használatát,
- a tenyésztési módszerek és eljárások ismeretét,
- a ló szaporításával kapcsolatos teendőket (sárlás, fedeztetés, ellés, kanca- és csikóápolás),
- a teljesítményvizsgálat rendszerét,
- a lovak vételével és eladásával kapcsolatos teendőket, a szükséges dokumentumokat és a szavatossági hibákat,
- a lovak tartástechnológiáját korcsoportok és hasznosításuk szerint.
Vendéglátási ismeretek
Ismeret szintjén tudja:
- a vendéglátás történetét, a falusi vendéglátás jelentőségét és feladatait,
- a vendéglátás és a vendéglátóipar előírásainak alapjait.
Megértés szintjén tudja:
- a vendéglátás étkezéssel kapcsolatos tudnivalóit; a hazai és nemzetközi igényeket és szokásokat,
- az általános felszolgálási szabályokat (étel és ital kínálás),
- a vendéglátással kapcsolatos jogi ismereteket (egyéni vállalkozás, fizetővendég-szolgálat, osztályba sorolás),
- a vendéglátással kapcsolatos protokoll előírásokat.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a vendéglátáshoz szükséges környezeti feltételek biztosításával kapcsolatos elvárásokat,
- a programszervezés és programajánlat lehetőségeit (természeti adottságok, történelmi és kulturális nevezetességek, sportolási és egyéb szórakozási lehetőségek),
- a vendégfogadó személyével kapcsolatos elvárásokat,
- a vendégek szakszerű tájékoztatását (a hazai speciális ételek és italok; ízléses és jellegzetes emlék- és ajándéktárgyak).
Viselkedéskultúra és lovasetika
Ismeret szintjén tudja:
- a társadalmi érintkezés, a kulturált magatartás legfontosabb általános szabályait.
Megértés szintjén tudja:
- az általános viselkedési normákkal kapcsolatos alapelveket,
- a lovas etikát (viselkedés, öltözet, edzés, versenyzés).
Alkalmazás szintjén tudja:
- a mindennapi életben előforduló legjelentősebb "írott és íratlan" szabályokat,
- a munka ellátásával kapcsolatos legfontosabb elvárásokat,
- a lovasetikával összefüggő alapvető ismereteket.
3. Gyakorlati követelmények
Állategészségügy
A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- a csontos vázat, a nagyobb izomcsoportokat, az ízületeket és az inakat,
- a kültakarót, a szaruképleteket és ezek betegségeinek tüneteit, felismerését.
Jártasság szintjén tudja:
- a sántaság felismerését és típusait,
- a pata betegségeit és kezelését,
- a külső hatásra bekövetkezett sérüléseket és ezek kezeléseit,
- a ló különböző betegségeinek a felismerését.
Készség szintjén tudja:
- a ló életkorának a meghatározását a fogazat alapján,
- a ló testtájait,
- a takarmányozási ártalmakat, a kólikás megbetegedések tüneteit, felismerését,
- az állatorvosnak adandó segítségnyújtásokat,
- a megadott szempontok szerinti kezelések és gyógyszerbeadások végrehajtását,
- az elsősegélynyújtás alapismeretét.
Munka-, tűz- és környezetvédelem
A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- a lótartással és lóhasználattal kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat.
Jártasság szintjén tudja:
- a lótartással és lóhasználattal összefüggő baleset- és tűzrendészeti, munkavédelmi szabályokat.
Készség szintjén tudja:
- a lovasbalesetek megelőzésének szabályait,
- a baleset- és tűzvédelmi előírásokat,
- az elsősegélynyújtás gyakorlati teendőit,
- a balesetvédelmi szabályok meg- és betartását,
- a balesetek és tűzesetek bejelentését és azok nyilvántartásának előírásait,
- a tűzoltó készülékek használatát.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- a gazdálkodási és vállalkozási lehetőségeket,
- a legjelentősebb közgazdasági alapismereteket.
Jártasság szintjén tudja:
- a mezőgazdasági vállalkozás és gazdálkodás működtetését,
- a marketing jelentőségét,
- a hitelfelvétel lehetőségét és az adózás módjait.
Készség szintjén tudja:
- a mezőgazdasági vállalkozások tervezését,
- a szerződéskötés gyakorlati végrehajtását,
- a bizonylatok kitöltésének elvégzését,
- az adózással és hitelfelvétellel kapcsolatos teendőket,
- a leltározások szabályszerű elvégzését,
- a kommunikáció jelentőségét, az üzleti tárgyalások technikáját.
Idegenforgalmi ismeretek
A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- az építészeti stílusokat,
- a jellegzetes népviseleteket és népszokásokat.
Jártasság szintjén tudja:
- az adott tájegységen belüli néprajzi jellegzetességeket,
- az adott körzeten belül a társintézmények által szervezett program lehetőségeket.
Készség szintjén tudja:
- a tájegység földrajzi, kulturális és történelmi nevezetességeit; a jellegzetes építészeti stílusokat, népviseleteket és népszokásokat,
- a túravezető feladatait, tevékenységi körét,
- a fentiek idegen nyelven történő ismertetését.
Idegen nyelv
A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- a külföldi vendégekkel kapcsolatos kommunikáció ellátását.
Lóhasználat
A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- a ló- és lovassportok, valamint a lovasjátékok és bemutatók szabályait, ezek pályaépítésének, pályaszolgálatának teendőit.
Jártasság szintjén tudja:
- a lovas etikából eredő viselkedési és munka elvárásokat,
- az állati erővel vontatott járművek fajtáit és típusait.
Készség szintjén tudja:
- az istállómunkákkal és a körletrend kialakításával kapcsolatos tevékenységek ellátását.
- a lovak szakszerű tartását, elhelyezését; azok megkötését, rögzítését, fékezését és döntését,
- a lóápolás napi és speciális feladatait, az ehhez szükséges eszközök és felszerelések használatát,
- a lovak különböző feladatokra történő előkészítését (kantározását, nyergelését, be- és kifogását, futószárazását, szállítását, fedeztetését) és szakszerű használatát,
- a lovak elővezetését, felállítását és bemutatását,
- a lópatkoláshoz, körmözéshez történő előkészítést, a szükséges közreműködés ellátását,
- a szerszámok, felszerelések és járművek használatát, beállítását, ápolását, karbantartását és szakszerű tárolását,
- a lovaglást és hajtást alapfokon, az idevonatkozó közlekedési szabályokat,
- a lovak különböző feladatokra történő betanítását,
- a kezdő lovasok oktatását, futószárazását és alapkiképzését,
- a lovak igénybevételének a mértékét.
Lótakarmányozástan
A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- a takarmányvizsgálati eljárásokat.
Jártasság szintjén tudja:
- a takarmányok tartósítását és szakszerű tárolását.
Készség szintjén tudja:
- a lovak takarmányait, azok felismerését és érzékszervi vizsgálatát, a minőség megállapítását,
- a ló takarmányozásának munkarendjét,
- a lovak táplálóanyag szükségletét, életfenntartó, munka- és sport szükségletét,
- a lótakarmányok beltartalmi értékeit,
- a takarmányok előkészítését, az adagok összeállítását - ivar, kor, használat és igénybevétel szerint,
- az etetés, az itatás és a legeltetés technológiáját, a munkafolyamatok végrehajtását,
- a takarmányadagok összeállítását, tenyészmének, tenyészkancák, verseny-, sport- és munkalovak, valamint különböző korú csikók részére.
Lótenyésztés
A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- a lófajtákat és rokon fajait.
Jártasság szintjén tudja:
- a ló külső értékmérő tulajdonságait,
- a mesterséges termékenyítéssel kapcsolatos teendőket.
Készség szintjén tudja:
- a ló elnevezéseit, testtájait, küllemi megítélését és a méretek felvételét,
- a járásmódok és mozgásformák megítélését,
- a hazai lófajták jellemzését,
- a lovak azonosítását szín, jegyek és bélyegzés alapján,
- az életkor meghatározását küllem és fogak alapján,
- a törzs- és méneskönyvek használatát,
- a ló szaporításával kapcsolatos teendők ellátását,
- a teljesítményvizsgálat rendszerét,
- a tartástechnológiai előírások betartását korcsoportonként és hasznosítás szerint.
Vendéglátási ismeretek
A munkatevékenység szintjén tudja:
- a vendéglátással, a falusi turizmussal kapcsolatos gyakorlati teendők alapelveit.
Jártasság szintjén tudja:
- vendéglátással kapcsolatos étkezési szokásokat,
- az általános felszolgálási szabályokat.
Készség szintjén tudja:
- a programszervezéssel és a programajánlattal kapcsolatos tennivalókat,
- a vendégek szakszerű tájékoztatásának módjait.
Viselkedéskultúra és lovasetika
A munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- a társadalmi érintkezés általános szabályait.
Jártasság szintjén tudja:
- az általános viselkedési alapelveket (jómodor, figyelmesség, udvariasság, tapintat).
Készség szintjén tudja:
- a lovasetikával kapcsolatos tennivalókat.
4. Személyi követelmények
A lovastúra vezető szakember
- a testi, egészségi és fizikai alkalmasság mellett rendelkezzen gyors reflexekkel és jó állóképességgel,
- szeresse az állatokat és tudjon bánni velük; a lóhoz legyen türelmes és ne munkaeszköznek, hanem társnak tekintse,
- legyen rendszerető, fegyelmezett, pontos, figyelmes és udvarias, jó vendéglátó képességű,
- tudjon alkalmazkodni az emberekhez, a lovakhoz és a különböző helyzetekhez,
- rendelkezzen jó kommunikációs készséggel és problémamegoldó képességgel, elegendő történelmi, földrajzi és néprajzi ismeretekkel, valamint legyen jó esztétikai érzéke és tájékozódó képessége a terepen.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A komplex szakmai vizsga célja annak a megállapítása, hogy a jelölt:
- elsajátította-e a lovastúra-vezető szakképesítés tantervében előirányzott alapvető elméleti és gyakorlati ismereteket, tudja-e azokat - az elvárásoknak megfelelő - a megértés vagy alkalmazás, illetve a jártasság vagy készség szintjén felhasználni,
- szert tett-e megfelelő gondolkodó, tájékozódó és problémamegoldó készségre,
- képes-e a tanultak önálló gyakorlati alkalmazására, a vendégekkel történő kulturált és szakszerű bánásmódra,
- tud-e olyan mértékben lovagolni, hogy biztonsággal vezessen egy lovastúrát, melyen különböző korú és tudásszintű vendégek vesznek részt.
1. A szakmai vizsga részei:
1.1. Írásbeli vizsga
1.2. Szóbeli vizsga
1.3. Gyakorlati vizsga
A vizsgáztatás általános szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
1.1. Az írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga anyagát a képzésre előírt szakmai követelményrendszerből kell összeállítani úgy, hogy az állategészségügy, a lóhasználat, a lótakarmányozás és a lótenyésztés anyagból egy komplex kérdéskört alkosson.
Kiegészítésként szükséges egy tesztlap elkészítése; úgy, hogy az felölelje a gazdálkodási és vállalkozási ismeretek, az idegenforgalmi ismeretek és a vendéglátási ismeretek, valamint a viselkedéskultúra és lovasetika című tárgyak anyagát.
1.2. A szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga tételei magukba foglalják az elméleti tantárgyak témaköreit.
A vizsga tételsorai:
a) Állategészségügy, Lóhasználat, Lótakarmányozás, Lótenyésztés.
b) Baleset-, tűz- és környezetvédelem, Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek, Viselkedéskultúra és lovasetika.
c) Idegenforgalmi ismeretek, Vendéglátási ismeretek.
A tételek nem tartoznak össze, a vizsgázók külön lapot húznak a három tételsorból. A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.
1.3. A gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga két - sorrendiségében is kötött - elemből áll:
Lovaglás részvizsga
A képesítés speciális, alapvető követelménye a megbízható lovaglás tudása.
A szakképesítés elnyeréséhez ezért először lovaglási vizsgát szükséges tenni. Ennek sikeres teljesítése - külön minősítés nélkül - a további gyakorlati vizsga folytatásának feltétele.
A sikertelen vizsgázók nem folytathatják tovább a gyakorlati vizsgát.
A vizsga részei:
a) egy ló szakszerű futószárazása,
b) egy egységes "Caprilli"-feladat lelovaglása a díjlovagló négyszögben,
c) egy tereppálya teljesítése mesterséges és természetes akadályok leküzdésével.
Általános szakmai részvizsga:
A vizsgatételek összeállításánál a tantárgyak gyakorlati követelményei az irányadók.
A vizsga részei:
a) mindenkinél azonos - egy ló szakszerű ápolása, majd ennek kihúzott feladatra történő előkészítése, elővezetése, felállítása és bemutatása,
b) szerszám (nyereg, kantár, szügyhám, kumet), jármű (szekér, homokfutó) és takarmányismeret,
c) a különböző tantárgyak gyakorlati követelményeiből összeállított, egymástól eltérő tételsor.
A tételek nem tartoznak össze, a vizsgázók külön lapon húznak a három tételsorból. A gyakorlati vizsga elbírálása során a szakszerűség mellett a gyors és pontos végrehajtás, valamint a szervezőkészség megítélése is érvényesüljön.
A gyakorlati vizsgán az FM által javasolt tételeket kell alkalmazni, illetve figyelembe venni.
2. A felmentés feltételei:
A komplex szakmai vizsga alól felmentés nem adható!
3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei
A jelöltnek rendelkeznie kell középfokú szakirányú állami nyelvvizsgával, amelyet a kétéves képzés során is megszerezhet.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.
A lovaglás oktatását lovas szakedző végezheti. A pedagógiai végzettség alól a vizsgáztatásra kijelölt szervezet vezetője adhat felmentést. A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal, vagy a szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.
A szükséges tárgyi feltételek:
Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:
- minden vizsgázó részére kötelező az előírás szerinti lovaglóöltözet, ezt mindenkinek saját magának kell beszereznie,
- a ló tenyésztésével, tartásával és használatával kapcsolatos eszközök, anyagok, felszerelések és szerszámok, amelyek az oktatás során is rendelkezésre álltak és amelyekre a vizsgatételek alapján szükség lehet,
- a lovaglás vizsgához - a szakszerűen előkészített tereppálya és a "Caprilli"-feladathoz felépített díjlovagló négyszög, valamint a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű, kellően felkészített ló,
- elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelés (a lovaglás vizsgánál ajánlatos orvosi jelenlét).
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.
2. Iratkezelési szabályok
A szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.
Az iratkezelés szabályainál a nevelési-oktatási intézmények működéséről kiadott 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Szakmai elmélet
Állategészségügy
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Idegenforgalmi ismeretek
Idegen nyelv
Lóhasználat
Lótakarmányozás
Lótenyésztés
Vendéglátási ismeretek
Viselkedéskultúra és lovasetika
VII. MELLÉKLET
Javasolt óraterv (Iskolarendszerű képzés esetén)
A tantárgy megnevezéseI. év (38 hét)II. év (34 hét)Össz. óra
Állategészségügy1172
Munka-, tűz- és környezetvédelem1-38
Gazdálkodási és szervezési ismeretek1172
Idegenforgalmi ismeretek1172
Idegen nyelv33216
Lóhasználat22144
Lótakarmányozás-tan1172
Lótenyésztés1172
Vendéglátási ismeretek1172
Viselkedéskultúra és lovasetika-134
Összes elmélet:1212864
Szakmai gyakorlatok1212864
Lovaglás4-4288
Nyári összefüggő gyakorlat (4 hét)140-140
Összes gyakorlat:16161152
Mindösszesen:2156

Tájépítő szaktechnikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
53 6207 04
2. A szakképesítés megnevezése:
Tájépítő szaktechnikus
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- szakirányú technikusi végzettség.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, (foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
3125Erdő- és természetvédelmi technikus (Tájépítő szaktechnikus)
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
3124Mezőgazdasági technikus (Parképítő és -fenntartó technikus)
5119Egyéb kereskedelmi foglalkozások (Dísznövény-kereskedő)
5355Közterület-felügyelő
5399Környezetvédelmi, zöldfelületi, településfejlesztési szakelőadó
6116Dísznövény- és virágtermesztő
6117Faiskolai kertész
6118Park- és kertépítő, gondozó
3. A képesítés célja:
A termelő-, lakó- és üdülőtájak rendezésére, tájfásítására, ültetvények létrehozására, műemléki és régészeti környezet rendezésére, természet- és tájvédelmi rekonstrukciós feladatok végrehajtására, környezetvédelmi célú műszaki-biológiai beavatkozások helyszíni irányítására, önkormányzatok szakigazgatási feladatait ellátó és e területen vállalkozó és vállalkozásvezető feladatok ellátására is képes szaktechnikus szakemberek szakképzettségének tanúsítása.
4. A munkaterület jellemzése:
A szakképzett tájépítő szaktechnikus helyszíni szakirányítóként bonyolítja a termelő-, lakó- és üdülőtájak, műemléki vagy tájvédelmi oltalomban részesülő területek, tájparkok, rekonstrukciós, környezetrendezési- és környezetvédelmi munkáit, tájfásítását és gondozását, meliorációját, autópályák és közlekedési utak zöldsávjainak kialakítását, közreműködik az önkormányzatok, szakhatóságok környezetvédelmi és területfelhasználási szakigazgatási feladataiban, tájépítészeti tervezésében és tanári szakasszisztensként a szakképzésben.
A szakképesítés feljogosít művezetői (építésvezetői) feladatokra, egyszerűbb szakfeladatok önálló vállalkozásban történő elvégzésére és a tervezési jogosultságról szóló jogszabályban rögzített feltételek szerinti tájrendezési tervezési feladatokban való közreműködésre.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló fontosabb feladatcsoportok:
- légi fotók és területfelmérési térképek interpretációja,
- mérőhelyek, mérőállomások telepítése és működtetése,
- tájértékelés, környezetvizsgálat,
- közreműködés területfelhasználási, területfejlesztési és tájrendezési tervek készítésében,
- mezővédő erdősávok, fasorok, szélvédő- és takarófásítások, előfásítási tervek készítése,
- ültetvénytervek, üzemi fásítási tervek készítése,
- kommunális és háztartási szemétlerakóhelyek rendezésének tervezése,
- községi utak és alsóbbrendű utak fásítás tervezése,
- művezetőként/építésvezetőként előkészíti, szervezi, irányítja és ellenőrzi
- a meliorációs munkák kivitelezését,
- a meddőhányók, rombolt területek rendezését, fásítását, rekultivációját,
- a parki öntözőrendszerek telepítését,
- a bányatavak, pataksávok rendezését,
- a golfpályák építését,
- a kommunális szemétlerakóhelyek kialakítását, kezelését,
- az üzemi táblák, utak kialakítását,
- a védőfásítások, közúti zöldsávok, fasorok, védőerdők kezelését,
- a szabadtéri rendezvényhelyek (technikai tereppályák, szabadtéri színpadok) kialakítását és fenntartását,
- a régészeti, műemléki környezetrendezést,
- a tájvédelmi területek tanösvényeinek, turisztikai útjainak és helyeinek kialakítását,
- az önkormányzati földbankok, üzemi komposztálók kialakítását és kezelését,
- a zajvédő, kilátásvédő, talajvédő beavatkozások elvégzését,
- a tájesztétikai célú beavatkozások elvégzését,
- a kényszerművelést és kényszerbontást hatósági és önkormányzati megrendelésre,
- az építési, fenntartási munkaterület átvétele, a munkahely közvetlen irányítása, ellenőrzése és védelme,
- az építési, fenntartási és üzemi dokumentációk vezetése, a műszaki átadás-átvétel, az engedélyeztetés, a számlázás bonyolítása,
- a technológiai, munkaszervezési, munkavezetői utasítások betartása,
- a munka- és balesetvédelmi, tűzvédelmi, egészségügyi, környezet- és természetvédelmi, talajvédelmi, műemlékvédelmi, építésügyi, pénzügyi és munkajogi jogszabályok betartása,
- mintavétel, minőségvédelem, garanciális kötelezettség, szerződéses fegyelem, határidők, pénzügyi fegyelem betartása,
- alvállalkozói munkák koordinálása és ellenőrzése,
- az elvégzett teljesítmények mérése, elszámolása, bérezése,
- megtakarításokra, termelékenyebb és magasabb szintű munkára való ösztönzés,
- a munkaadó közvetlen képviselete a kollektív szerződés, a termelési tanácskozás és a munkaügy területén,
- a cég megbízásából szándéknyilatkozat, kapacitáslekötés, pályázati versenytárgyalás, szerződéskötés, vállalkozói képviselet ellátása.
2. Elméleti követelmények
Ismeret szintjén tudja:
- a tájesztétika, tájképvédelem fogalmát, fontosságát,
- a tájgazdálkodás, tájépítés feladatát, fontosságát,
- a környezetvizsgálat és tájértékelés szempontjait,
- a földi geodéziai mérőállomások jellegét, telepítését,
- a légifotózás jellegét, felhasználását, a tájtérképezés szempontjait,
- a környezetvédelmi mérőhelyek szerepét és telepítését a tájban,
- a tájmeteorológia fogalmát,
- a természetvédelmi alapismeretek témaköréből
- az egyed- és fajvédelem fogalmát, fontosságát,
- az együttesek, társulások védelmét,
- a környezeti elemek, élőhelyek védelmét,
- a természeti és kultúrtörténeti emlékek védelmét,
- a területek, tájak védelmét,
- a védelem eszközeit (jogi-, hatósági-, gazdasági-, használati-, kezelési-, gazdálkodási-, nevelési-, szemléleti lehetőségeit, feladatait),
- a termőtáji alapismeretek témaköréből
- a mezőgazdasági tevékenység,
- az erdőgazdasági tevékenység,
- a kertgazdasági tevékenység,
- az ipargazdasági tevékenység,
- a közlekedési tevékenység jellemzőit, hatását, veszélyforrásait,
- a lakó- és üdülőtáji tevékenységek jellemzőit, hatásukat, veszélyforrásait,
- az erdei és mezei ökoszisztémákat,
- az iskolarégió (pl. Alpokalja) táji jellegzetességeit,
- a talaj-, és termőföldvédelem feladatát, fontosságát,
- a vízvédelem és vízrendezés feladatát, fontosságát,
- a hó-, szél-, zajvédelem feladatát, fontosságát,
- a kommunális hulladékkezelés feladatát, fontosságát,
- az adózás szerepét, fogalmát, a mezőgazdasági kisvállalkozások adózási előírásait,
- a mezőgazdaságra vonatkozó társadalombiztosítási szabályokat,
- az üzleti terv készítésének menetét,
- az üzleti tárgyalás technikáját,
- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,
- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- a kommunikáció jelentését, jelentőségét, alkalmazását,
- a piackutatás jelentőségét, a piackutatási feladatok szervezésének teendőit, a piaci törvényszerűségeket,
- a kereskedelmi, eladói tevékenységre vonatkozó jogszabályokat,
- a kereskedelem munkafolyamatait, a főbb áruforgalmi folyamatokat,
- a vásárlás döntési mechanizmusát, a döntési fajtákat,
- a termék(márka)menedzselés tervezését, eszközeinek megválasztását, a marketingstratégiák lehetőségeit,
- az informatika jelentőségét,
- a kiállítások, bemutatók, vásárok, előadások stb. szervezésével kapcsolatos teendőket,
- a szolgáltatási etikát,
- a reklám fogalmát és alkalmazását,
- a munka- és balesetvédelem, tűzvédelem, egészségvédelem, környezet- és természetvédelem kötelmeit a tájépítés és tájgondozás során,
- a tájépítési és tájgondozási gépek, eszközök fajtáit, csoportosítását és működtetésének feltételeit.
Megértés szintjén tudja:
- a környezeti és táji értékek feltárásának jelentőségét a tájvédelemben és tájhasználatban,
- a környezeti elemek kultúrtörténeti és tájképi, gazdasági elemek szerepét az élővilágban, a környezeti rendszerekben és a tájpotenciában,
- a tájba ágyazott emberi, közösségi tevékenységeket és feltételeiket,
- a tájfejlesztési, tájvédelmi és tájrekonstrukciós tervek szerepét a tájpotenciál megőrzésében és a települési közösség életminőségének javításában,
- a tájépítési technológiák, módszerek összehasonlító vizsgálatának jelentőségét, a környezetbarát technológiák fontosságát,
- a tájépítés, tájgondozás eszközeinek és gépeinek megválasztási szempontjait,
- a kommunális hulladékkezelés technológiáit, a tájépítés és tájgazdálkodás hulladékainak kezelését, esetleges újrahasznosíthatóságát, felhasználhatóságát,
- a tájépítési és tájgazdálkodási anyagok jellegzetességeit,
- a tájfeltárás, tájábrázolás módjait, eszközeit,
- a tájépítési és tájgazdálkodási költségelemzést, piacelemzést, a hitelfelvétel gazdasági számításait, az adózás és a pénzügyi gazdálkodás előírásait, a marketing tevékenység formáit, a nyilvántartási kötelezettségeket,
- az előírások és jogszabályok szerepét a tájépítésben és a tájgondozásban,
- a vezetői attitűdök megválasztásának, alkalmazásának szerepét a tájépítési vállalkozásokban,
- a munkaerő-gazdálkodás lényegét a vezetésben és a vállalkozásban,
- a szakmai szervezetek, vállalkozási szervezetek, kamarák és érdek-képviseletek szerepét, jellegzetességeit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a létesítmények, táblák kitűzési módjait,
- a térképszelvények, légifotók interpretációját,
- a környezeti elemek felvételét, a tájértékelést,
- a tájak fontosabb gazdasági és vadon előforduló növény- és állatcsoportjait, termesztési és tartási jellemzőiket,
- a tájépítés és tájgondozás természetes és mesterséges anyagait, felhasználásuk módjait,
- a tájépítés és tájgondozás folyamatát, eszközeit, gépeit, személyi feltételeit és szabályait,
- a táj fontosabb létesítményeit, funkcionális egységeinek kialakítását, karbantartásukat (utak, árkok, teraszok, rézsűk, kilátóteraszok, forrásfoglalatok, tavak és patakmedrek, emlékhelyek, esőbeállók, növénytáblák, ültetvények, fasorok, védősávok, tanösvények stb.),
- a bánya- és anyagnyerőhelyek rekultivációját, a kommunális hulladéktároló és kezelő kialakítását, meliorációját, vízelvezetését és talajvédelmét,
- a golfpályák építését,
- a zöldfelületek öntözőrendszereinek kialakítását,
- a tájépítési, tájgondozási szakirányítást, egységvezetést és gazdálkodást, tervegyeztetési és tárgyalási technikát,
- az árképzést, számlázást, naplózást, nyilvántartások vezetését, ellenőrzését,
- a termelési és technológiai tervezést, a hitelkérelem, a pályázat, a szerződéskötés formai és tartalmi kötelmeit,
- a kárelhárítást és megelőzést a munka- és környezetvédelem, tájvédelem terén,
- a tájhasználati, területfejlesztési koncepciók alkalmazását, képviseletét a településpolitikában,
- a tájépítés és tájgondozás szempontjainak egybevetését a táj népességi igényeivel, az ökológiai, kultúrtörténeti, tájkarakteri, tájvédelmi és természetvédelmi jellemzőivel, továbbá a vállalkozás gazdasági megfontolásaival az alkalmazás során,
- a tájgondozási tervek, mezővédő erdősáv és védőfásítási tervek, üzemi fásítási tervek, kommunális hulladéklerakatok, községi és alsóbbrendű utak fásítási terveinek készítése.
3. Gyakorlati követelmények
Ismeret szintjén tudja:
- a környezetvizsgálat, tájértékelés, légifotó- és térképinterpretáció módjait, eszközeit,
- a területfejlesztési szakigazgatási eljárásokat,
- a tájépítés és tájgondozás munkafolyamatait, technológiáját és azok anyagait, eszközeit, gépeit kiválasztani, karbantartásukat meghatározni, ellenőrizni,
- a létesítménykitűzés módját, eszközeit kiválasztani, az elvégzett munkát értékelni,
- a geodéziai és környezetvédelmi mérőállomásokat telepíteni, üzemeltetni,
- a vonatkozó jogszabályoknak és az előírásoknak megfelelően a munkacsoportoknak az alkalmazandó technológiát, az eszközhasználatot bemutatni, a technológiai előírásoknak, a rendelkezésre álló munkaerőnek és a szükséges anyag és eszközigénynek az ismeretében a munkafolyamatot megszervezni.
Jártasság szintjén tudja:
- a környezeti elem mintavételét és adatfelhasználását,
- a tájértékelést, térképinterpretációt,
- a tájvédelmi beavatkozásokat (melioráció, teraszképzés, vízrendezés),
- a talaj-előkészítő és tápanyag-utánpótló munkákat,
- a kommunális hulladékkezelést,
- a tájépítés és tájgondozás gépeinek üzemeltetését, karbantartását,
- a terepplasztika és golfpálya kialakítását,
- az ár és költségkalkuláció, árajánlat, hitelkérelem, termelési és technológiai terv készítését,
- a művezetői, építésvezetői nyilvántartások vezetését, elszámolások, megrendelések készítését, munkacsoportok, tárgyalások vezetését.
Készség szintjén végezze el a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:
- a létesítmények kitűzését, a táblásítást,
- az alsóbbrendű utak építését, a rézsűképzést, árkolást, a forrásfoglalat építését, a tó- és patakmeder kialakítását, a kilátóterasz építését, a tanösvény létesítését, a fasorképzést, a védőfásítást, a szemétlerakó hely kialakítását és fásítását, az emlékhelyek kialakítását, a bánya- és anyagnyerőhelyek rendezését, a kerti öntözőrendszer kiépítését,
- a létesítmények, védőültetvények, fasorok, rézsűk, tájrészek gondozását,
- a számlázást, az építésvezetői és művezetői nyilvántartást és elszámolást,
- a tájépítési, vállalkozási terv készítését.
4. Személyi követelmények
A szakma gyakorlásához szükséges
- ökológiai szemlélet,
- kézügyesség, rajzkészség, térszemlélet,
- esztétikai és műszaki érzék,
- pontosság, rendszeretet,
- felelősségérzet,
- önállóság,
- szervező és kezdeményezőkészség,
- fejlett kreativitás, alkotókészség,
- problémamegoldó képesség,
- lehetőleg egy idegen nyelv tudása.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Gyakorlati vizsga
1.2. Szóbeli vizsga
A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
A gyakorlati vizsga előzze meg a szóbeli vizsgát.
1.2. Gyakorlati vizsga
Két munkahelyből áll:
a) a tájépítési, tájgondozási és kertépítészeti anyagok, eszközök és gépek felismerése, felhasználásuk módjainak ismertetése, bemutatása, alapvető vizsgálatok elvégzése, naplók és a bizonylatok kiállítása stb. témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 30 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse;
b) szervezési és irányítási feladatok, melyeket az ajánlott gyakorlati témakörök figyelembevételével, a vizsgáztatásra jogosult intézmény határoz meg. A munkavégzés időtartama 90 perc.
A szervezési és irányítási feladat értékelésénél az alábbi szempontokat kell a minősítéskor figyelembe venni:
- anyag-, eszköz-, gép- és létszámigénylés,
- a munkacsoport mozgatása,
- a munkafeladat szakirányítása,
- az elvégzett munka minőségi és mennyiségi átvétele,
- a munka bizonylatolása, adott szempontok szerinti elszámolása.
1.3. A szóbeli vizsga:
a) tantárgyi vizsga
- tájépítészet, tájhasználat,
- tájgondozás, tájvédelem,
- tájépítészeti műszaki ismeretek,
- vállalkozás gazdaságtani, jogi és marketing ismeretek tudnivalóiból az FM által központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek. A tételek a vizsgatárgyak anyagrészeit komplexen is tartalmazhatják.
b) a szakdolgozat megvédése.
2. A felmentés feltételei:
A vizsgarészek alól felmentés nem adható.
3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei
A vizsgáztató intézmény által kiadott feladat (1,5 sortávolságú) 20-25 oldalas szakdolgozati kidolgozása és két példányban való beadása a szorgalmi időszak végéig.
Javasolt témakörök:
- védett terület kezelése és bemutatása,
- tájfásítás,
- tájképvédelem,
- melioráció, táblásítás,
- szeméttelep, bányaterület rendezése, újrahasznosítása,
- helyi üdülőterület kialakítása,
- utak, majorok fásítása,
- golfpálya kialakítása,
- tájgondozás.
A szakdolgozat kidolgozásának javasolt szempontjai:
- környékvizsgálat, ténymegállapítás, tájtörténet,
- lehetőségek és igények bemutatása, értékelése,
- a kívánatos megoldás kiválasztása, indokolása,
- a javaslat kidolgozása,
- következtetések, összegzés,
- irodalom- és forrásjegyzék,
- mellékletek, tervlapok.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakiránynak megfelelő tanári, vagy szakirányú felsőfokú iskolai képesítéssel kell rendelkezniük. A szakképesítésnek megfelelő tantárgyakat csak szakirányú végzettségű mérnöktanár oktathatja.
A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajáttíttatásához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges növényanyaggal, zöldterületekkel, zöldfelületekkel, valamint épületekkel (gépműhely stb.), kerttechnikai berendezésekkel, felszerelésekkel, anyagokkal, területmérési és kitűzési eszközökkel, gépekkel, gépjavító és -karbantartó eszközökkel, vagy szerződés keretében, más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezet, intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzések esetében.
2. Iratkezelési szabályok
A szakmai vizsga megszervezésével olyan szervezet, intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Termelőtáji és üdülőtáji alapismeretek
Művészettörténet és tájesztétika
Tájvédelem
Tájábrázolás és méréstechnika
Környezetvizsgálat és tájértékelés
Tájépítési anyagismeret és technológia
Tájépítés és tájtechnika
Tájgondozás
Talajvédelem, szélvédelem, hulladékkezelés, vízrendezés
Tájépítési műszaki ismeretek
Területfejlesztési és tájhasználati ismeretek
Vállalkozásgazdaságtan, jogi és marketing ismeretek
Szakmai idegen nyelv
VII. MELLÉKLET
1. Javasolt óraterv (Iskolarendszerű képzés esetén)
A tantárgy megnevezéseelméletigyakorlati
óraszám
Termelőtáji és üdülőtáji alapismeretek8050
Művészettörténet és tájesztétika3010
Tájvédelem3050
Tájábrázolás és méréstechnika50100
Környezetvizsgálat és tájértékelés3030
Tájépítési anyagismeret és technológia5050
Tájépítés és tájtechnika100130
Tájgondozás6050
Talajvédelem, szélvédelem,
hulladékkezelés, vízrendezés		3030
Tájépítési műszaki ismeretek8040
Területfejlesztési és tájhasználati ismeretek8080
Vállalkozás-gazdaságtan, jogi és marketing ismeretek6080
Szakmai idegen nyelv7050
Összesen:750750
Mindösszesen:1500

Parképítő és -fenntartó technikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
52 6207 02
2. A szakképesítés megnevezése:
Parképítő és -fenntartó technikus
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- középfokú iskolai végzettség,
- egészségügyi alkalmasság.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, (foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
3124Mezőgazdasági technikus
(Parképítő és -fenntartó)
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
5112Kertészeti gazdabolti eladó
5119Egyéb kereskedelmi foglalkozások (Dísznövény-kereskedő)
5355Közterület-felügyelő
5399Környezetvédelmi, zöldfelületi, településfejlesztési szakelőadó
6116Dísznövény- és virágtermesztő
6117Faiskolai kertész
6118Park- és kertépítő, -gondozó
6140Általános mezőgazdasági foglalkozások (Önálló gazda)
3. A képesítés célja:
Enteriőrök, lakó- és üdülőterületi zöldfelületek, ültetvények, magán-, köz- és intézményi kertek és parkok kivitelezését és fenntartását irányító helyszíni műszaki vezetők, vállalkozásvezetők, továbbá a települési önkormányzatok szakigazgatási feladatait ellátó technikus szakemberek szakképesítésének tanúsítása.
4. A munkaterület jellemzése:
A szakképzett parképítő és -fenntartó technikus szakember helyszíni szakirányítóként képes összefogni és lebonyolítani enteriőrök növénydekorációját, a lakó- és üdülőterületi zöldfelületek, ültetvények, magán- és közparkok, intézménykertek, műemléki környezetek, védett zöldfelületek és kerttechnikai létesítmények rekonstrukciójának kivitelezését és fenntartását, berendezési tárgyak gyártását vagy forgalmazását, segédtervezőként (szerkesztő-rajzoló) közreműködni kertépítészeti tervezésben, tanári asszisztensként a szakképzésben, szakelőadóként az önkormányzatok környezetvédelmi, zöldfelület-gazdálkodási szakigazgatási feladataiban.
A szakképesítés feljogosít a szakirányú művezetői/építésvezetői feladatokra, a szakfeladatok önálló vállalkozásban történő elvégzésére és a tervezői jogosultságról szóló, jogszabályban meghatározott feltételek szerinti kertépítészeti tervezési feladatokban való közreműködésre.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló fontosabb feladatcsoportok:
- a parképítési terület geodéziai és dendrológiai gyorsfelmérése,
- szelvény- és területszintezés, helyszínrajzi ellenőrzések, megvalósulási tervlap készítése, dokumentáció szerkesztése,
- családi és társasház lakó- és üdülőkertjének tervezése, községek és kisvárosok fasorainak tervezése,
- sírhelyek, virágágyak éves kiültetési tervének készítése,
- községek óvoda és iskolakertjének tervezése,
- favédelmi, áttelepítési tervek, faértékelések készítése,
- éves parkfenntartási üzemtervek készítése,
- művezetőként/építésvezetőként vagy egységvezetőként előkészíti, tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi:
- a parképítés előkészítő munkáit, technológiáit, a kitűzéseket és tervfelülvizsgálatot végez,
- a bontási, irtási, favédelmi és áttelepítési munkákat,
- a humuszolást, termőföldvédelmet és gazdálkodást, a földfejtést és deponálást, a durva és finom tereprendezést,
- a kerttechnikai létesítmények alépítményi és felépítményi munkáit, technológiáit,
- a parképítés kertészeti munkáit (humuszterítés, trágyázás, talajforgatás, földműkialakítást és planírozást, a növények ültetésre való előkészítését, a pázsitfelületek létesítését, a virágágyak kialakítását és ültetését, sport- és mini golfpályák, szikla- és tetőkertek, játszóterek, temetőkertek kialakítását),
- a kerttechnikai létesítmények és berendezési tárgyak elhelyezését, utómunkálatait,
- az öntözést, hulladékkezelést,
- a parkfenntartás keretében az út- és térburkolatok, kerttechnikai létesítmények, műtrágyák, közművezetékek, virágágyak, rózsa- és cserjefelületek, virágtartók, gyepfelületek, sportpályák, golfpályák, játszófelületek, temetőkertek, strandkertek, képzőművészeti alkotások, tetőkertek stb. gondozása és karbantartása, fasori és kertrekonstrukció elvégzése,
- a növények téli védelme, a létesítmények téliesítése, hóeltakarítás, madárvédelem és növényvédelem szervezése,
- az eszközök, gépek, berendezések javíttatása, karbantartása, okszerű és célszerű alkalmaztatása, pótlása, védelme,
- az építési, fenntartási munkahely átvétele, közvetlen irányítása, ellenőrzése és védelme,
- az építési, fenntartási és üzemi dokumentációk vezetése, a műszaki átadás-átvétel, számlázás, engedélyezések bonyolítása,
- a technológiai és munkaszervezési, munkavezetői utasítások, munka- és környezetvédelmi, balesetvédelmi, egészségügyi, tűzvédelmi jogszabályok, az építésügyi-, pénzügyi-, kereskedelmi és munkajogi kötelmek betartása,
- minőségvédelem, hiánypótlás, garanciális kötelezettség, mintavétel, határidők, pénzügyi kötelezettségek, szerződéses fegyelem betartása,
- alvállalkozói munkák koordinálása, ellenőrzése,
- megtakarításokra, újításokra, termelékenyebb és magasabb szintű munkákra való ösztönzés, továbbképzés segítése,
- elvégzett teljesítmények mérése, bérezése,
- munkaadó közvetlen képviselete a kollektív szerződés, a termelési tanácskozás és munkaügy területén,
- a cég képviselete szándéknyilatkozat, pályázat, versenytárgyalás, kapacitáslekötés, adás-vétel, szerződéskötés stb. területén,
- valamennyi munkafolyamatnál a környezet- és természetvédelmi, műemlékvédelmi, építésügyi, valamint a munka- és tűzvédelem előírásainak betartása és betartatása.
2. Elméleti követelmények
Ismereti szinten tudja:
- a művészettörténet és kertművészet történetét, az esztétika történetét és a kertesztétikát,
- mértani és tájképi keretek jellemzőit, modern kertek jellemzőit és funkcióit, a kert és park funkcionális egységeit,
- a zöldfelület, zöldterület, a lakó- és üdülőtáj zöldfelületi rendszerét,
- a kert és zöldfelület jelentőségét, szerepét az ember, a család, az intézmények és a települések életében,
- az iskola régiójának (pl. Alpokalja) történelmi, kultúrtörténeti jellegzetességeit,
- a település részeit, funkcionális egységeit, a települések fajtáit,
- a településkép, településesztétika jelentőségét, a településkép rendezetlenségéből adódó zavarok hatását és azok elhárítását,
- a parknak, mint környezeti rendszernek jellegzetességeit, jellemzőit, úgymint:
- vízi élőhelyek,
- mocsári és vízparti élőhelyek,
- ligetek élőhelye,
- erdők és cserjések élőhelye,
- gyepek élőhelye,
- sziklakertek, törmeléklejtők élőhelye,
- burkolt helyek félsivatagi élőhelye,
- a települési és kertépítészeti meteorológiai ismereteket,
- a település- és zöldfelületi szociológiai ismereteket,
- a kertépítészeti növénytani, növényföldrajzi ismereteket, az iskola régiójának (pl. Alpokalja) növényföldrajzi jellegzetességeit,
- a kertépítészeti és kertfenntartási gépek és eszközök fajtáit, csoportosítását, munkaműveleteit,
- a kertépítészetben használt növények szaporítási eljárásait, nevelési módjait,
- a talajtani, trágyázási és talajművelési alapismereteket, a talajosztályozást, a földkeverékek jellemzőit, előállítását,
- a közgazdasági, számviteli, pénzügyi alapismereteket, úgymint:
- alapfogalmak, árutermelés, értéktörvény, ár, árrendszer,
- pénz funkciói, tőkenövelés formái, kamat és hitel,
- vállalkozási formák, termelési tervezés és technológiai terv,
- árelemzés, költségkalkuláció,
- vállalkozás menete a piacgazdaságban,
- költség- és jövedelemszámítás, gazdálkodási mutatók, likviditás, fedezeti pont vizsgálata,
- a munkaegészségügy és balesetvédelem fogalmát, a baleset-elhárítás fontosságát, a baleseti forrásokat az építés és fenntartás során, a tűz- és környezetvédelem jelentőségét,
- a vezetés fogalmát, feladatait, sajátosságait a vállalkozásban,
- a munkalélektan alapfogalmait,
- a kertépítészeti geodézia eszközeit, a mérés és kitűzés módjait,
- az ábrázolási ismereteket (kézi és gépi ábrázolás, szerkesztés).
Megértés szintjén tudja:
- az ember és környezetének kapcsolatát, összhangját, jellegének változásait az egyes kultúrtörténeti korokban, alkotásokban,
- táj-, település- és zöldfelület-védelem összefüggéseit, a műemlék- és természetvédelem szerepét a zöldfelületi rendszereknél,
- a park mint kívülről szabályozott környezeti rendszer szerepét a település életében,
- a zöldfelületek funkcionális egységeit, a kerttechnikai létesítmények szerepét az ember és a közösségek életében,
- a területfelmérés és -ábrázolás módszerbeli, eszközbeli különbségeit,
- a zöldfelületi létesítmény-karbantartás technológiai különbségeinek hatását,
- a településgazdálkodás és településpolitika jelentőségét,
- a parképítés és parkfenntartás eszköz- és gépválasztásának szempontjait,
- az integrált növényvédelem szerepét,
- a tervezés, építés, fenntartás kapcsolatát és kölcsönhatásait,
- a zárt technológiák, a környezetbarát technológiák, a biotechnológiák szerepét és alkalmazási lehetőségeit,
- a kertépítészeti anyagok jellegzetességeit,
- a kertépítészeti növények jellegzetességeit és teljesítőképességüket,
- a kertépítési és kertfenntartási hulladékok kezelését, tárolását, újrahasznosítási lehetőségeit, az egyéb melléktermékek újrahasznosításának lehetőségeit a kertépítészetben,
- a költségelemzést, a piacelemzést, a termelési és vállalkozástervezést, a marketing jelentőségét, az adózás, a pénzügyi gazdálkodás, a nyilvántartás, a szerződéses fegyelem fontosságát, rendszerét,
- az előírások és jogszabályok szerepét az építésben, a parkfenntartásban,
- a munkaerő-gazdálkodás lényegét a vezetésben és a vállalkozásban,
- a szerződéseket, a hitelformákat, a fizetési módokat,
- a szakmai szervezetek, vállalkozási szervezetek, kamarák és érdek-képviseletek szerepét, jellegzetességeit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a területfelmérést, a létesítmény-kitűzés módjait, az alappont-, szelvény- és területszintezést,
- a zöldfelületek kertépítészeti növényfajait, fajtáit és a faértékelést,
- a zöldfelületek természetes és mesterséges anyagait, ezek megmunkálását és felhasználását,
- az építés és fenntartás folyamatát, anyag, eszköz, gépi és személyi feltételeit, szabályait,
- az előkészítő, felvonulási, irtási és bontási, favédelmi, humuszolási, tereprendezési, alépítményi és felépítményi, kertészeti munkákat, az éves fenntartási munkákat,
- az egyes kerttechnikai létesítmények, funkcionális egységek kialakítását és karbantartásukat, az enteriőrök kialakítását és gondozását,
- a parképítés és parkfenntartás szervezését, az anyag-, eszköz-, gép- és élőmunka igénylés módját, nyilvántartását és elszámolását,
- a természetvédelmi vagy műemlékvédelmi oltalom alá eső kertek, zöldfelületek speciális rekonstrukciós és kezelési, fenntartási teendőit,
- a szakmai irányítást, egységvezetést, vállalkozásirányítást és gazdálkodást,
- az ár- és költségbecslést, árajánlat és számla készítését, számlakiegyenlítést, naplózást,
- a termelési és technológiai tervezést, a hitelkérelem és vállalkozási terv elkészítését, a pályázati technikát, a beszámoló készítését,
- a vezetési, tervegyeztetési, tárgyalási technikát,
- baleset-, tűz- és munkavédelmi, egészségvédelmi, környezetvédelmi, építésügyi helyzetek átlátását, a kár megelőzését, a kár elhárítását,
- területfelhasználási módozatok alkalmazását, a szakmai érdekek képviseletét a településeken,
- a zöldfelület-építés és fenntartás szempontjait, a táji környezetet, a használók, a történelmi és néprajzi, a természetvédelmi és ökológiai megfontolások egybevetését a vállalkozás kereteivel, majd ezek alkotó alkalmazását a megvalósítás során,
- a lakókertek és üdülőkertek, óvoda- és iskolakertek tervezését, a községek és kisvárosok fasorainak, virágágyainak tervezését, favédelmi és áttelepítési tervek készítését, parkfenntartási tervek és szervezési tervlapok készítését.
3. Gyakorlati követelmények
Ismeret szintjén tudja:
- a zöldfelület-építés és fenntartás munkafolyamatait, azok technológiáit, a hozzá szükséges anyagokat, eszközöket és gépeket, berendezéseket kiválasztani, karbantartásukat meghatározni,
- a területfelmérés, létesítmény kitűzés, szintezés eszközeit, módjait kiválasztani,
- a lakó- és üdülőtáji zöldfelületek élőhelyi lehetőségeit, növénycsoportjait, növényeit, működési feltételeit,
- megmutatni, bemutatni a munkahelyi egységek dolgozóinak az alkalmazandó technológiákat, termelési feladatokat, szervezési teendőket, anyag- és eszközhasználatot, nyilvántartást,
- az alkalmazás során felmerülő előírásokat, jogszabályokat,
- a termelési tervet, a vállalkozás piacgazdaságban való működését,
- a zöldfelület-tervezést, a területhasználati és zöldfelület-gazdálkodási, környezetvédelmi szakigazgatást.
Jártasság szintjén tudja:
- a legfontosabb meteorológiai eszközök használatát, a mért adatok kiértékelését,
- a legegyszerűbb talajvizsgálati, mintavételi eljárásokat,
- a lejtős területeken lakó- és üdülőtelkek felmérését, kitűzését,
- családi és társasház üdülőkertjének, óvoda- és iskolakerteknek a tervezését, szervezési tervlap készítését,
- a történeti kertek rekonstrukcióját,
- kertépítészeti növényanyag szaporítását, vermelését,
- koros fák áttelepítésére való előkészítését, áttelepítését,
- kerti öntözőrendszerek, vízelvezetők, földkábelek telepítését, kezelését,
- kerti plasztikai díszek, képzőművészeti alkotások elhelyezését,
- monolit kerti támfalak kialakítását,
- sportpályák, kert tavak, díszmedencék kialakítását,
- sziklakertek, kőkertek, asztalikertek, tetőkertek, kerítések építését,
- a kertépítést, télikertek és enteriőrök dekorációját,
- az ár- és költségkalkulációt, árajánlat készítését, a pályázat és hitelkérelem elkészítését, a termelési és technológiai terv készítését,
- a művezetői, építésvezetői nyilvántartásokat, elszámolásokat, megrendeléseket, tárgyalási, vezetési technikákat,
- a parképítés és fenntartás gépeinek üzemeltetését, karbantartását.
Készség szintjén végezze el a munka-, környezet- és tűzvédelmi szabályok betartásával:
- a síkvidéki lakó és üdülőkertek felmérését, a faértékelést,
- a fasorok, zöldsávok, virágágyak, sírhelyek tervezését, azok favédelmi és szervezési tervlapjának, fenntartási tervének készítését,
- a kertépítészeti növénytelepítést és fenntartást,
- előkészítést, felvonulást, bontást, fakivágást - favédelmet, humuszolását és termőföldvédelmet, a durva és finom tereprendezést, a talaj-előkészítést és trágyázást, gyepesítést, gyepfenntartást,
- a kerttechnikai létesítmények építését és karbantartását (út- és térfelületek, parkolók, sportterületek, homokozók és játszóhelyek, virágrácsok, pergolák, lugasok, rézsűk, madáritatók és csobogók, kerti bútorok készítése, karbantartása),
- a fasorképzést, ültetvénytelepítést, védőfásítást és fenntartást,
- a vállalkozási terv készítését, a vállalkozásvezetést, számlázást, nyilvántartást.
4. Személyi követelmények
a szakma gyakorlásához szükséges
- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,
- monotónia tűrés,
- kézügyesség, rajzkészség, térszemlélet,
- esztétika érzék,
- kifogástalan személyi higiénia,
- pontosság, rendszeretet,
- felelősségérzet,
- önállóság,
- kezdeményezőkészség,
- fejlett kreativitás, alkotókészség,
- problémamegoldó képesség,
- lehetőleg egy idegen nyelv tudása.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Írásbeli vizsga
1.2. Gyakorlati vizsga
1.3. Szóbeli vizsga
A vizsgáztatás általános szabályaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
A gyakorlati vizsga előzze meg a szóbeli vizsgát.
1.1. Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott központi írásbeli tétel alapján a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatot kell megoldani.
A kérdések 60%-a szakmai, 20%-a növénytani, környezetvédelmi, alkalmazott műszaki és 20%-a gazdálkodási, kereskedelmi, építészeti, szervezési ismereteket tartalmaz.
A technológiai kérdések egy-egy technológiai folyamat vagy művelet leírását, illetve az elvégzésükhöz szükséges elméleti alapismereteket tartalmazzák, természetesen magukban foglalják a minőség-ellenőrzési ismereteket is egy adott kert tervdokumentációja elkészítésében.
A növénytani, környezetvédelmi és műszaki ismeretek a szakma gyakorlásához elengedhetetlenül szükséges elméleti alapokat kérik számon.
A gazdálkodási, kereskedelmi, építészeti, szervezési kérdések szorosan kapcsolódnak a kertépítő és -fenntartó szakmához, tartalmazzák a szakma gyakorlásához feltétlenül szükséges szakmai számítási ismereteket is.
Az írásbeli dolgozat értékelésénél az alábbi szempontokat kell a javítási útmutató alkalmazásával figyelembe venni:
- a témakifejtés adott szinten való teljessége,
- a kapcsolódó műszaki, ökonómiai, ökológiai, munka- és környezetvédelmi ismeretek,
- a technológiai és műszaki jellemzők pontossága és szakszerűsége,
- az illusztrációk, rajzok szakmai helyessége és kivitele,
- a szakmai számítások logikai menete, a számítások és az esetleges becsült értékek pontossága.
1.2. Gyakorlati vizsga:
négy munkahelyből áll:
a) parképítési és fenntartási gyakorlati vizsga egy kerttechnikai létesítmény építését jelenti, melyet az ajánlott gyakorlati témakörök figyelembevételével, a vizsgáztatásra jogosult intézmény határoz meg. A munkavégzés időtartama 60 perc.
A feladatokat úgy kell meghatározni, hogy a tevékenység végzésére rendelkezésre álló egy óra időtartam alatt az elvégzett munka minősége és szakszerűsége is értékelhető legyen.
b) kertépítészeti növényanyag, kertépítési és kertfenntartási eszközök, anyagok, göngyölegek, meteorológiai és talajvizsgálati eszközök stb. felismerése, felhasználásuk módjainak ismertetése, bemutatása, alapvető vizsgálatok elvégzése, karbantartási munkák végzése, naplók és bizonylatok kiállítása stb., témaköreiből a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelő számú tételt úgy, hogy azok 60 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.
c) Gépbeállítási, gépüzemeltetési, karbantartási feladatok vizsgázó létszámának megfelelő számú tételeit, az ajánlott témakörök figyelembevételével, a vizsgáztató szervezet, intézmény állítja össze úgy, hogy azok 60 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.
d) Szervezési feladatok, melyeket az ajánlott gyakorlati témakörök figyelembevételével, a vizsgáztatásra jogosult intézmény határoz meg. A munkavégzés időtartama 60 perc.
A munkáltató és a szervezési feladatoknál az anyag és az eszközigénylést külön is értékelni kell.
1.3. Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a
- kerttervezés és kertépítészeti növénytan,
- parképítészet,
- parkfenntartás,
- parképítészeti műszaki ismeretek,
- munka-, környezet- és tűzvédelem,
- kereskedelmi, gazdálkodási, vállalkozási ismeretek tudnivalóiból az FM által központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezettek.
A tételek a vizsgatárgyak anyagrészeit komplexen is tartalmazhatják.
2. A felmentés feltételei:
A vizsgarészek alól felmentés nem adható.
A kertépítő és -fenntartó, valamint a dísznövénykertész szakképesítéssel rendelkezők számára a képzésben való részvétel nem tekinthető második szakképesítésnek, hanem a meglévő munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosítja. A képzés időtartamába a szakképesítés beszámítható, oktatási időtartama arányosan csökkenthető.
3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei
A vizsgáztató intézmény által meghatározott helyszínrajz és tervezési irányelv szerint az egy üdülőkert kertépítészeti, adott léptékű tervdokumentációjának megtervezése, műleírása és konszignációjának elkészítése, vagy ezen téma szakdolgozati feldolgozása és beadása a szorgalmi időszak végéig.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakiránynak megfelelő tanári, vagy szakirányú felsőfokú iskolai képesítéssel kell rendelkezniük. A szakképesítésnek megfelelő tantárgyakat csak táj- és kertépítész mérnöktanár oktathatja.
A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, esetleg érettségivel, vagy mestervizsgával és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges növényanyaggal, zöldterületekkel, zöldfelületekkel, valamint épületekkel (gépműhely stb.), kerttechnikai berendezésekkel, felszerelésekkel, anyagokkal, területmérési és kitűzési eszközökkel, meteorológiai és talajvizsgálati eszközökkel, gépekkel, gépjavító és -karbantartó eszközökkel, vagy szerződés keretében, más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.
A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:
- talajvizsgálati, területmérési és kitűzési műszerek, berendezések,
- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,
- a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,
- növényanyag (lágy- és fásszárú, növényházi, kertbe ültethető dísznövények), mag- és rügygyűjtemény, szaporítóanyag gyűjtemény, kár- és kórkép gyűjtemény, gépek, eszközök, edények, anyagok, nyomtatványok, bizonylatok stb.
- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek, tereprendező gépek stb.) a gépüzemeltetési feladatok megvalósításához.
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezet, intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzések esetében.
2. Az iratkezelés szabályai
Szakmai vizsga megszervezésével csak olyan szervezet, intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Kertépítészeti növénytan és dendrológia
Kertépítészeti geodézia
Műszaki, szabadkézi és számítógépes szakrajz
Művészettörténet és kertesztétika
Természetvédelmi és környezetvédelmi ismeretek
Kertépítészeti földműveléstan és meteorológia
Településszociológia, településrendezés és településgazdálkodás
Építőanyag-ismeret és kerttechnika
Kertépítészeti és fenntartási technológia
Kerttervezési ismeretek
Parkfenntartás
Parképítési és fenntartási műszaki ismeretek
Parképítési vállalkozás-gazdaságtan és üzemszervezés
Jogi és munkavédelmi ismeretek
Szakmai idegen nyelv

Szőlész-borász szaktechnikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
53 6207 03
2. A szakképesítés megnevezése:
Szőlész-borász szaktechnikus
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- szakirányú technikusi végzettség,
- egészségügyi alkalmasság,
kizáró okok:
színtévesztés,
szagló- és ízlelőszervek betegségei,
szédülékenység, tériszony, epilepszia,
emésztőszervi fertőző betegségek,
vegyszerérzékenység.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
3129Egyéb technikusok (Szőlész-borász szaktechnikus)
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
3199Egyéb műszaki ügyintézők (Szakigazgatás, oktatás stb.)
5119Egyéb kereskedelmi foglalkozások (Borkereskedő)
6115Szőlőtermesztő
6140Általános mezőgazdasági foglalkozások (Önálló termelő)
7222Bor-, pezsgőgyártó
8112Italgyártógép-kezelő
3. A képesítés célja:
Az általános kertésztechnikusi ismeretek elmélyítése egy speciális szakterületre, a szőlészet-borászat művelésére vonatkozólag, az itt szükséges magas szintű ismeretek tanúsítása.
A szőlész-borász szaktechnikus tudása átfogja az alapanyag termelésének minden fázisát (borszőlő és csemegeszőlő termelés, szőlőtelepítés és művelés), továbbá a borkészítés borkészítés műveletcsoportjai (szőlőfeldolgozás, borkezelés, palackozás), valamint a fenti tevékenységekhez kötődő analitikai, műszaki, gazdasági ismereteket.
A felsorolt területeket elsődlegesen a gyakorlati irányítás szempontjából közelíti meg és a konkrét termelési feladatok mellett magára vállal vezetési, kereskedelmi és ügyviteli funkciókat is. A fentiek mellett végezhet még kísérleti-fejlesztési, szakértői, tanácsadói és szakigazgatási tevékenységeket is, megfelelő szakmai szervezetek kebelén belül.
A jelzett tevékenységi köröket végezheti önálló termelőként, szőlőtermelő és borkészítő nagyvállalatnál, szövetkezeti vagy magánpincészetnél, mint alkalmazott, továbbá helyi vagy regionális szakmai intézményekben.
4. A munkaterület jellemzése:
Tevékenységének magas szintű végzéséhez információkat gyűjt a szőlő és borágazat egészéről, kommunikál a szakmai szervezetekkel és az irányítása alá tartozókkal, naprakész az aktuális jogi szabályozási kérdésekben, részt vállal a vállalat gazdálkodási és pénzügyi irányításában, továbbá a piaci helyzethez alkalmazkodó kereskedelmi lépések megvalósításában.
A szőlőtermelési és borászati tevékenység keretében az alapanyag-termelés és borkészítés természeti, technikai, gazdasági feltételrendszerét értékeli, a levonható következtetések alapján irányítja a konkrét munkavégzési tevékenységet, döntéseiben érvényesíti a vállalati stratégia minőségi szempontjait, a higiéniai, gazdaságossági, környezetvédelmi és szabályozási normákat.
Gondoskodik a termeléshez szükséges eszközök kiválasztásáról, azok rendeltetésszerű üzemeltetéséről, karbantartásáról, a munkavédelmi szabályok betartásáról.
Az elvégzett tevékenységet, annak adatait nyilvántartja, a végzett tevékenységet értékeli és az elemzés eredményeit a vállalati döntésekhez közreadja.
Összességében önálló döntésekre felhatalmazott, a hozzátartozó feladatkörökben egyszemélyi felelősségű termelésirányító munkakör ellátására képes.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:
- a szőlőtermesztés biológiai, rendszertani, ökológiai ismeretanyagának tudatos alkalmazása az irányítási, termelési, kísérleti és tanácsadási tevékenységben,
- szőlőtelepítési munkálatok előkészítése, megtervezése, lebonyolítása, majd az ültetvény fenntartási és művelési tevékenységének kézbentartása,
- az ültetvény, a talajállapot, a növény-egészségügyi helyzet folyamatos elemzése, a megfelelő vizsgálatok elvégzése, a szükséges döntés meghozása, végrehajtása,
- a szüreti előkészületek végrehajtása, részvétel a szüret megszervezésében, a szüreti döntésekben, a végrehajtás irányításában,
- a szőlőfeldolgozás vezetése, az irányított erjesztés, az újborkezelés feltételeinek biztosítása, a napi tevékenység irányítása és értékelése,
- a borkezelés irányainak meghatározása és a szükséges kezelések végrehajtása,
- a palackozási tevékenység feltételeinek naprakész biztosítása, a higiéniai és környezetvédelmi szempontok érvényesítése,
- a borászati technológia egyes fázisaihoz kapcsolódó analitikai és mikrobiológiai vizsgálatok szakszerű megvalósítása,
- a borok folyamatos érzékszervi ellenőrzése,
- a kapcsolódó technika (erő-, munkagépek, művelési eszközök, feldolgozógépek, kezelőberendezések) működtetése, azok működőképességének biztosítása, a karbantartás megszervezése,
- a vállalat kereskedelmi, gazdasági, beruházási és pénzügyi döntéseibe való aktív bekapcsolódás, a döntések érvényesítése saját hatáskörében,
- az illetékességi körébe tartozó nyilvántartások naprakész vezetése, a fenti, valamint a gazdálkodással és adózással összefüggő dokumentumok elkészítése, számítógépes módszerekkel történő feldolgozás, összefoglaló jelentések szerkesztése,
- szűkebb környezetének (hegyközségének) szakmai szervezeteiben való aktív közreműködés a termőhely imázsának javítására, a piaci pozíciók növelésére és a helyi szakmai tradíciók ápolása érdekében, tanácsadási és szakértői tevékenység kifejtésével.
2. Elméleti követelmények
Ismereti szinten tudja:
- a szőlőtermesztés helyét a magyar gazdaságban, jelentőségét a világban,
- a szőlő-bor vertikum fogalmát, gazdasági és intézményi szereplőit,
- a szőlészet-borászat törvényi szabályozását, benne a szőlőkatasztert, a borok nemzeti és EGK-n belüli osztályozását, a hegyközségi törvény elemeit,
- a jog lehetséges beavatkozási területeit (szervezet, termék, piac), továbbá a beavatkozás eszközeit (adó, szubvenció stb.), valamint ezek szerveit (hegyközség, kamara, terméktanács stb.),
- a szőlészeti-borászati vállalkozás fogalmát, jellemzőit,
- a vállalat, mint rendszer fogalmát, annak alkotóelemeit,
- a szintetizáló könyvelési dokumentumokat (könyvelés, készlet, mérleg, üzleti eredményszámla),
- a gazdálkodással összefüggő fogalmakat (egyenleg, költség, költségvetés, pénzügyi gazdálkodás),
- az adóügyek alapfogalmait (vállalati adók, áfa, nyereségadó),
- a kereskedelemmel összefüggő alapvető tényezőket, a különböző eladási formákat, a választható kereskedelmi stratégiákat, a kereskedelmi előírásokat,
- a vállalat műszaki-gazdasági diagnózisának összetevőit,
- a szőlészeti termelés mint mezőgazdasági rendszer fogalmát, alkotóit,
- a meteorológia és alkalmazott agrometeorológia fogalmait,
- a talajtani alapfogalmakat, a szőlőtalajok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait,
- a termőhely fogalmát,
- a szőlő rendszertani helyét, vegetatív és szaporító szerveinek morfológiáját és anatómiáját,
- a tápláléklánc, valamint a fajok közti verseny szerepét az élővilágban,
- a növénynemesítés alapfogalmait (klónszelekció "in vitro" tenyésztés, génátültetés),
- egy kísérlet lefolytatásának lépéseit (cél, tényezők, feltételek, korlátok),
- a kísérlet értékelés matematikai-statisztikai alapmódszereit (hipotézisvizsgálat, variancia és regresszióanalízis, mintavételi tesztek),
- a kísérlet végzésének szempontjait,
- a szőlőnövény fiziológiáját és fenológiai szakaszait,
- a fajta és a fajtaösszetétel fogalmát, az alanyfajták szerepét,
- a szőlőszaporítás elveit, megoldási módjait,
- egy adott szőlőparcella jellegzetes ismérveit, azok elvi szerepét (topográfia, talajelemzés, fekvés, elhelyezkedés, talaj-előkészítettség, tápanyag-ellátottság, szőlőfajta adaptálhatósága, a művelési mód paraméterei, sor, tőtáv, tőkeforma stb., növényvédelmi igény),
- a telepítés költségelemeit,
- a talajművelés feladatát, a felhasználható anyagok és módszerek hatásait,
- a tápanyag-utánpótlás lehetséges módjait és hatásait,
- a szőlő termőegyensúlyának, terhelésének fogalmát,
- a szőlő zöldmunkáinak elveit,
- a termésbecslés, próbaszüretek, szüreti terv fogalmát,
- a növényvédelem környezetvédelmi kölcsönhatásait,
- az előforduló növényi és állati kártevők megfigyelési módszereit, azok jellemző tulajdonságait, az ellenük való védekezés direkt és indirekt módszereit,
- a növényvédelem szükséges dokumentumait, munkavédelmi szabályait,
- a talajművelés, metszés, zöldmunkák, tápanyag-utánpótlás és növényvédelem, valamint a szüret eszközeinek, gépeinek működtetéséhez szükséges műszaki, karbantartási, munkavédelmi és biztonságtechnikai tudnivalókat,
- a parcella állapotát, termelési szintjét jellemző kritériumokat,
- adott termelési rendszer (vállalat) adatsorait, nyilvántartásait kezelő informatikai eszközök szerepét, döntés-előkészítési jelentőségét,
- a minőségszabályozás, a rövid és hosszú távú döntések, a márkavédelem és az imázsteremtés összehangolását a termelési feltételekkel,
- a kémiai egyensúlyok fogalmát (tömeghatás, egyensúlyi reakciók, gázok és oldatok),
- vizes oldatok sav-bázis tulajdonságainak fő ismérveit (savak és bázisok oldatban, savak és bázisok erőssége, disszociációs állandók, a pH definíciója, sav-bázis egyensúlyok, összefüggések a pH és a koncentrációk közt, semlegesítési reakciók, pufferek),
- vizes oldatok redox tulajdonságainak alapvető fogalmait (oxidáló és redukálószerek, redox egyensúlyok, egyenletek, egyensúlyi állandók),
- redox mérések elvi alapjait,
- az oldhatóság fogalmát, a valódi és kolloid oldatok jellegzetes vonásait, fogalommeghatározását,
- a szerves molekulák szerkezeti felépítéseit, a sztereokémiai alapfogalmakat, az elnevezések logikai kapcsolatát,
- az elektronszerkezeti modelleket és a kapcsolódó reakciókat,
- a fontosabb vegyületcsoportokat és jellegzetes kémiai tulajdonságaikat (alkoholok, tiovegyületek, fenolok, polifenolok, aldehidek, ketonok, karbonsavak és származékaik, aminok, szénhidrátok, a borászat lényegesebb pentózai, hexózai és poliszaharidjai),
- az enzimatikus katalízis fogalmát, szerepét, az enzimek szerkezeti alapjait,
- a borászat jellegzetes mikroorganizmusait (élesztő, tejsav- és ecetbaktériumok rendszertani helye, morfológiája, biológiája, fiziológiája és szaporodása),
- a mikrobák egyes vegyületcsoportokra vonatkozó jellemző metabolizmusait,
- a genetikailag szabályozott egyes tulajdonságokat (pl. killer effektus),
- a bor spontán tisztulásának mechanizmusát,
- a stabilizálódással összefüggő jelenségeket (kolloid-, védőkolloid hatású-, sóképződési-, oldékonysági-, redox-, észtereződési folyamatok),
- a derítés és a szűrés működésének elveit, a műveletek hatásait,
- a tárolás és érlelés során előforduló mikrobiológiai jelenségek lehetséges okait, szereplőit, a romlott bor fogalmát,
- a laboratóriumok biztonsági és munkavédelmi előírásait, a laboratórium eszközeinek és vegyszerkezelésének általános előírásait,
- az analitikai vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mintavételi szabályokat, az eredmények helyes értékeléséhez szükséges paramétereket, illetve azok lelőhelyeit (szabványok, rendelkezések stb.),
- a borok bírálatának fiziológiai alapjait, a bírálat feltételeit,
- a palackozási tevékenységgel összefüggő környezetvédelmi, munkavédelmi és higiéniai szabályozást, a különféle raktározási módok sajátos vonásait.
Megértés szintjén tudja:
- a szőlő-bor ágazatban választható stratégiák összefüggéseit (termelékenység, választékszélesítés, minőségpolitika, innováció, a stratégiák kockázatai),
- egy szőlészet-borászati vállalkozás működésének feltételrendszerét,
- a vállalati rendszer működésének összefüggéseit,
- a vállalati stratégia optimalizálásának feltételeit,
- a kölcsönhatások összefüggéseit a szőlő és a klíma között,
- a talajadottságok és a szőlő között fennálló kölcsönhatásokat,
- a termőhely-kialakulás és termőhely-átalakulás folyamatát,
- az életközösségekben (biocönózis) fellépő ellentmondások magyarázatát,
- egy kísérlet céljainak és korlátainak azonosítását,
- a szőlő vegetatív és szaporodási folyamatainak időrendjét, a környezet befolyásoló hatásait,
- a szőlőfajták jelentőségét, az alanykiválasztás szempontjait,
- a nemesítés lehetőségeinek korlátait,
- egy létesítendő ültetvény kialakításának szempontjait, a telepítés menetrendjét és feltételrendszerét,
- a szőlőültetvény művelésének elemeit, a talaj, a tápanyagellátás, a fitotechnika, metszés, zöldmunkák, szüret-előkészítés és -szervezés jelentőségét és lépéseit,
- a szőlőültetvény védelmének elveit, a védekezési módszer kiválasztásának megfontolását,
- a szőlőtermesztési technológiai döntések, a technikai eszközök megválasztásának szerepét a vállalati célkitűzések elérése érdekében,
- az informatikai eszközrendszer szerepét a hatékony vállalat- és munkairányításban, adatszolgáltatásban, döntés-előkészítésben,
- a minőségszabályozás jelentőségét és módszereit,
- a munkaszervezés és munkatervek szerepét a hatékonyság növelésében,
- az oldatokban fellépő egyensúlyokat meghatározó törvényszerűségeket,
- a vizes oldatok pH-módosulásának kémiai hátterét,
- egy közegnek, mint redox rendszernek való szemléletét, a redox folyamatok alapvető fogalmait,
- a borászatban szokásosan alkalmazott kezelőanyagok viselkedését, az oldhatóságukat megszabó törvényszerűségek fényében, az oldhatósággal összefüggő fiziko-kémiai jelenségeket,
- egy adott borminőséget meghatározó alkotórészeinek várható viselkedését, tekintettel azok kémiai felépítésére, szerkezeti sajátosságaikra,
- a bor alkotóelemeit érintő reakciótípusokat, a borösszetételre gyakorolt hatásukat,
- az enzimatikus folyamatok működésének elősegítését vagy gátlását befolyásoló feltételeket, hatásokat,
- az alkoholos erjedésben kulcsszerepet játszó mikrobiológiai jelenségek alapvető fiziológiai és genetikai magyarázatát,
- a borkészítés technológiai megoldásának kiválasztásához szükséges ismeretek szintetizálásának jelentőségét,
- a szőlőfeltárással, illetve anélkül elvégzett szőlőfeldolgozási technológiák előnyös, illetve hátrányos sajátosságait,
- a cefrekezelési műveletek kiválasztásának indokait, azok minőségre gyakorolt hatásait,
- a mustnyerés művelettani alapjait, a mustfrakcionálás jelentőségét,
- a rozé és vörösborok készítése során érvényesülő extrakciós jelenségeket, az azokat befolyásoló fizikai és kémiai tényezőket,
- a felsorolt szőlőtermesztési és borkészítési műveletek során érvényesítendő higiéniai és környezetvédelmi szabályok jelentőségét,
- a bor tárolása és érlelése során fellépő fizikai, kémiai jelenségek magyarázatát és minőségre gyakorolt hatását,
- a tárolás és érlelés során lehetséges mikrobiológiai változások (borbetegségek) működési mechanizmusait, kiváltó okait,
- a tisztító és stabilizáló kezelések kiválasztásának rendezőelveit, a kezelések után várható összetételbeli változásokat,
- a kívánt bortípus jellege és a választandó érlelési eljárás között fennálló okozati összefüggéseket,
- a minőségszabályozás jelentőségét, tervezését, lépéseit, dokumentumait,
- a mustok és borok alapvető analitikai vizsgálatainak korrekt mérési elveit, azok megbízhatóságát,
- a mustok és borok speciális analitikai és mikrobiológiai vizsgálatának globális működési elveit, a mérésekhez szükséges berendezések alapvető felépítését.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a vállalati rendszer működésének elemzéséhez szükséges eszközöket,
- a vállalati stratégia kidolgozásának elemeit, egy optimalizálási stratégia felállításának részterületeit,
- a klimatikus adottságok, a talaj, a termelhető szőlő, továbbá a kapott bor között fennálló kölcsönhatások elemzését,
- a művelési és termesztési módok hatásait a terület növényösszetételére, az adott tájra tájvédelmi és környezetvédelmi szempontból,
- a lefolytatott kísérletek elemzéséhez szükséges matematikai ismereteket,
- a kapott eredmények feldolgozását, azokból beszámoló szerkesztését,
- a szőlőszaporítás különféle technológiai megoldásait,
- egy adott ültetvény állapotának, adottságainak elemzéséhez szükséges ismereteket,
- a termőhely-előkészítés munkafolyamatait, a telepítendő fajta és a szükséges alanyfajta, valamint művelési rendszer kiválasztásának szempontjait,
- a telepítés lebonyolítását, az új ültetvény gondozását a termőre fordulásig,
- a talajápolás és tápanyag-utánpótlás lehetséges anyagait, technikáit, eszközeit,
- a talajok tápanyagigényének felméréséhez alkalmazott módszereket,
- a szőlő metszésének technológiai és technikai megoldását, annak eszközeit és munkaszervezését,
- a zöldmunkák különböző gyakorlati munkafolyamatait és hatásmechanizmusát,
- a szüret előkészítésének fázisait és munkaszervezési ismereteit,
- a növényvédelmi feladatok meghatározásához szükséges tünetek és helyzetek felismerését, a védekezés módjának, anyagainak és eszközeinek megválasztását,
- a szőlőtermesztésben használatos gépek, berendezések működtetését, karbantartását, munkavédelmi szabályait,
- a beavatkozást segítő modellek, számítások, programok használatát,
- vizes oldatok pH-beállításának elveit, a titrálásos analízisek elvégzésének gyakorlati vonatkozásait,
- egy redox rendszer tulajdonságainak ellenőrzési lehetőségeit,
- egyes vegyületek azonosításához használatos egyszerűbb kromatográfiás eljárások (pl. diglikozid stb.) gyakorlati megvalósításának lépéseit,
- a szüreti szállító- és fogadóeszközök használatát, karbantartásukat és jellemző sajátosságaikat (működési elv, költségigény stb.),
- a feldolgozó, borkezelő, tároló és palackozó helyiségek célszerű kialakításának, berendezésének, felszerelésének tervezési szempontrendszerét, munkavédelmi és biztonsági szabályozását, beleértve a víz- és energiaellátás szükségletének területét is,
- a borkészítéshez általánosan használt eszközök (tartályok, kalorikus berendezések, szivattyúpark stb.) elveit, művelettani és technikai jellemzőit, költségvonzatait, karbantartását, továbbá higiéniai és biztonsági szabályaikat,
- a cefrefeltáró és lényerő berendezések használatát és karbantartását,
- a must és bortisztító berendezések használatát és karbantartását,
- a palackozási tevékenység eszközeinek elveit, költségeit, azok használatát és karbantartását,
- az alapanyag minősítésének és jellemzésének szempontjait,
- a szőlő fogadásának és átvételének minőségcentrikus megvalósítását (benne hangsúlyosan a szőlő egészségi állapotának és érettségének ellenőrzési lehetőségei),
- a szőlőtermés potenciális adottságainak és az adott feltételek között megvalósítható borkészítési eljárás összevetésével a kívánatos technológiai döntések kialakítását (cefrekezelési eljárások, frakcionálás, mustkezelési módok),
- a mustjavítás törvényes szabályok között történő megvalósítását,
- az erjesztésirányítás szempontjait, kivitelezését és a szükséges technikai elemek működtetését és karbantartását,
- a kékszőlők feldolgozása során ható különféle extrakciós tényezők (feltárás, hőmérséklet, élesztő, időtartam stb.) hatásait és befolyásolási lehetőségeiket,
- a biológiai almasavbontás beindítását, illetve gátlását előidéző tényezőket, a folyamat borminőségre gyakorolt hatásait,
- a felsorolt szőlőfeldolgozási és borkészítési folyamatok ellenőrzését, nyomon követését szolgáló módszereket és analitikai meghatározásokat, az adatok rögzítését és értékelését,
- a káros fiziko-kémiai elváltozások (borhibák) ismertető jegyeit, kikezelésüket,
- a borbetegségek azonosító tüneteit (élesztős, virágélesztős, tejsav- és ecetbaktériumos elváltozások) a szükséges kezeléseket, a folyamatokat elősegítő, illetve gátló tényezőket,
- az analitikai elemzések adatainak értékelését, az adatokból levonható döntések összetételbeli és mikrobiológiai nézőpontból borra gyakorolt hatásait (fejtési, szeparálási, házasítási, derítési, szűrési, javítási, kénezési, valamint hőkezelési műveletek végrehajtásának szempontjait, komplex szemléletmód érvényesítésével),
- az érlelés irányításának lehetőségeit (tartálytípus-választás, barrique, fejtés, töltögetés, kénezés),
- az érzékszervi bírálat helyes végrehajtását, a döntésekhez való felhasználását, a szakszavak helyes használatát,
- a bor palackozásra való előkészítésének feltételeit és az előkészítés lépéseit,
- a segédanyag-ellátás tervezésének szempontjait, a palack, dugó, címke stb. készletezését és felhasználásra történő előkészítését,
- a palackozási technológia megválasztásának ismérveit, a technológiák kritikus pontjait,
- a palackozás műveleteinek szervezési ismereteit, a folyamatok követésének eszközeit,
- a minőség-ellenőrzés általános szabályait, és megvalósításának előírásait,
- a készáruk ellenőrzésének előírásait.
3. Gyakorlati követelmények
Ismeret szintjén tudja:
- a vállalati rendszer működését összefoglaló dokumentumok (felépítési séma, könyvelési dokumentumok, mérleg, készletek, amortizáció) kezelését,
- a vállalati gazdálkodással összefüggő pénzügyi és adóügyi adatok dokumentumainak értelmezését (egyenlegek, költségek, pénzügyi gazdálkodás stb.),
- kereskedelmi, illetve marketingstratégia kidolgozásának lépéseit, a piaci célok kijelölésének kereteit (közvélemény-kutatás, azok szervezetei, kereskedelmi kapcsolatok építése és ápolása, reklámhordozók, szabályozások stb.),
- a különféle művelési és termesztési eljárások (pl. füvesítés, talajmunkák, biokezelések stb.) várható környezeti hatásainak előzetes értékelését,
- borászati melléktermékek képződésének következményeit, a károk elkerülésének megoldási módjait,
- a kísérleti célkitűzések és feltételek felállításának szabályait,
- a legismertebb tesztvizsgálatok alkalmazási feltételeit (Kramer-teszt),
- a kísérletek elvégzésének elveit (parcellakiválasztás, beavatkozások, mérési metodikák),
- a csoportokkal vagy egyénekkel történő kommunikációt elősegítő fontosabb kommunikációs technikákat (meggyőzés, érvelés, csoportpszichológiai alapok, beszédtechnikai fogások stb.),
- a fontosabb talajjavító anyagok, herbicidek alkalmazhatósági szempontjait, a talajjavító anyagok (szerves, meszes, ásványi) alkalmazását, egy trágyázási terv keretei között,
- növényvédelmi és termelésirányító számítógépes programok kezelését,
- a növényvédelem szempontjából fontos információk feldolgozását, az egyes károkozó tényezők kockázatának felmérését,
- a védelem kiválasztásának lehetséges útjait, az indirekt módszerek (megelőzés, alanykiválasztás stb.) és a különféle hatásmechanizmusú növényvédő szerek használatának célszerűségét,
- egy szőlőterület állapotfelmérési kritériumait, besorolását (kataszternyilvántartás),
- a parcella-nyilvántartás, a klimatikus adatok, a megfigyelések és mérések adatsorainak számítógépes kezelését, a különféle tervezhető időszakos döntések elkészítésének munkamenetét (gyomirtási terv, munkaerőigény, munkagépigény),
- a speciális spektroszkópiás mérések alkalmazási területeit és végrehajtásukat (atomabszorpciós, MS, ICP, HPLC stb. módszerek),
- tubiditási, enzimatikus mérési (pl. savmeghatározás) és próbaszűrési vizsgálatok kivitelezését, az automatizált mérőberendezések működtetését,
- a potenciometrikus meghatározások kivitelezését, használatát,
- a permanganometriás mérések végrehajtását, alkalmazási területeit,
- a bor pH-értékének jelentőségét, mérésének módját,
- a vékonyréteg kromatográfia alkalmazásának lehetőségeit,
- a mikroszkóp beállításának szabályait, a legfontosabb mikrobiológiai vizsgálatok végrehajtását (összes élőcsíraszám, élő- és holtsejt-számlálás, lemezöntés, szélesztés, mikrobák identifikálásának alapvető módszerei),
- mikroszkópos vizsgálatok, mikroszkópos üledékmeghatározás elvégzését,
- a borokról készített speciális kémiai és mikrobiológiai analízisek értelmezését,
- laboratóriumi mérésekhez a vegyszerek, oldatok, eszközök előkészítését,
- a vizsgálatokhoz szükséges mintavételi szabályokat, az egyes mérések pontatlanságának mértékét,
- a palackozási segédanyagok minősítésének, előkészítésének szabályait, a palackozáshoz kötődő környezetvédelmi normákat.
Jártasság szintjén tudja:
- számítógépes szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok kezelését,
- feljegyzések, munkatervek, beszámolók szerkesztését,
- egyszerűbb meteorológiai és agrometeorológiai vizsgálatok elvégzését, a kapott információk feldolgozását,
- alapvető talajanalízisekhez mintavétel, elemzés és értékelés végrehajtását, a térképolvasást,
- a legfontosabb matematikai, statisztikai ismeretek alkalmazását a szükséges esetekben (pl. kísérletek), hipotézis vizsgálatok, variancia és regresszióanalízis (utóbbiak számítógépes program segítségével),
- a kísérleti eredmények fenti módszerekkel történő elemzését,
- a szőlőfajták és alanyfajták felismerését, a szőlőfajták környezeti igényeit,
- a szőlőszaporítás technikáinak (dugványozás, oltás, mikroszaporítás, átoltás) végrehajtását és munkaszervezési szempontjait,
- a telepítés előtt a parcella állapotának felmérését (topográfia, növénytársulás, talajanalízis értékelése), az előkészítés munkáinak kritériumait, a munkaműveletek (terület-előkészítés, terasz, alagcsövezés, mélyforgatás, talajfertőtlenítés, alaptrágyázás) végeztetésének kritikus pontjait, szervezési tudnivalóit, valamint a szükséges gépek kezelését és előkészítését,
- a talajápolás technológiájának kidolgozását, a szükséges anyagok és eszközök kiválasztását, a műveletek költségigényének felbecsülését,
- a talaj és növényanalízisek kiértékelésével a hiányjelenségek azonosítását, a kezelőanyagok és a tápanyagutánpótlás menetrendjének megállapítását, a szükséges gépek és eszközök működtetését, előkészítését,
- a tőke terhelésének meghatározását és a metszés szervezését,
- a metszés és a támrendszer karbantartás gépeinek és eszközeinek működését,
- a növényen megjelenő szimptómák, valamint az éghajlati vagy más kockázati tényezők azonosítását (vírus, mikroplazma, baktérium, gombák, atka, időjárási információk stb.), a védekezési módszer, a kezelőanyag, és a kijuttatás módszerének megválasztását, mérések és előrejelző programok alkalmazásával,
- a talajművelés, a metszés és venyige eltávolítás, a növényvédelem, a zöldmunkák, a termés szürete és szállítása során alkalmazott eszközök működtetését, előkészítését, valamint a felmerülő munkavédelmi és biztonságtechnikai szabályokat,
- a feldolgozó, tároló és palackozó helyiségek felszereléseinek megtervezését, kiválasztását, karbantartását, a kötődő munka- és környezetvédelmi szabályokat,
- a borkészítés eszközrendszerének működését, működtetését, előkészítését, munkaszervezési szempontjait (gépek, berendezések a mennyiségi, minőségi átvételhez, fogadáshoz, cefrekészítéshez, cefrekezeléshez, mustnyeréshez, ülepítő- és erjesztőtartályok, hőcserélők, szeparátorok, szűrőgépek, szivattyúk stb.),
- a cefrekezelés és a mustjavítás során alkalmazható kezelő- és javítóanyagokat, alkalmazási korlátaikat, a kezelések végrehajtását (kénezés, enzimkezelés, cukor- és savszabályozás, színhibák stb.),
- az erjedési hőmérsékletek ellenőrzését és irányítását,
- a cefrekészítés elemeit, követelményeit a cefreáztatás és a mustnyerés technológiai lépéseit, szabályait, irányadó paramétereit, a műveletek végrehajtását és szervezését fehér és rozé borok készítése esetén,
- a musttisztítás, mustjavítás lehetséges lépéseit, megvalósítását, az erjesztés irányításának feltételeit,
- a higiéniai és környezetvédelmi szabályok érvényesítését,
- vörösborok készítését héjonerjesztéses, melegítéses vagy szénsavatmoszférás technológia alkalmazásával, a kapcsolódó munkaműveletek feltételeinek megteremtését, a folyamatok befolyásoló tényezőinek irányítását,
- az alkoholos erjedés folyamatainak ellenőrzési lépéseit, az erjedésvezetés eszközeit,
- a biológiai almasavbontás feltételeinek tudatos kézbentartását, elősegítését, illetve gátlását,
- a borkészítés során a munkavédelmi higiéniai és környezetvédelmi szabályok érvényesítését,
- a borhibák és borbetegségek azonosítását, kezelésüket, javításukat,
- a derítőszerek alkalmazását, a derítések gyakorlatát. (Figyelem! A sárgavérlúgsós derítés külön vizsgához kötött!),
- a szűrési eljárások (kovaföld, lap, membrán, crossflow) technológiai alkalmazását, a berendezések működtetését, a folyamatok higiéniai és környezetvédelmi vonatkozásait,
- a szeparátorok, hőkezelő berendezések, szaturáló eszközök technológiai alkalmazási lehetőségeit, működtetésüket,
- a házasítások gyakorlatát, a próbaházasítások metodikáját, a szükséges számítások lépéseit,
- az érlelésirányítás eszközeinek alkalmazását (fejtés, kénezés, darabontartás stb.),
- a laboratóriumi mérlegek használatát,
- a borok szabatos kifejezésmóddal történő érzékszervi bírálatának megvalósítását,
- a mustok és borok analitikai vizsgálatai közül az alábbiakat:
szerves savtartalom-vizsgálat papírkromatográfiával,
szedimenttartalom-mérés,
összes polifenoltartalom mérése spektrofotométerrel,
színintenzitás és -árnyalat mérése spektrofotométerrel,
vastartalom mérése spektrofotométerrel,
- a bor palackozásra előkészítésének lépéseit, feltételeit, higiéniai vonatkozásait,
- a palackozó gépsor összeállítását, az egységek felépítését, működtetését, üzem- és munkaszervezési sajátosságaikat, továbbá az érvényesítendő higiéniai, munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat és ezek ellenőrzését,
- a palackos borérlelés sajátosságait.
Készség szintjén végezze:
- a telepítéssel összefüggő előkészítő (adminisztráció, oltványkészítés, oltványfogadás és tárolás) és végrehajtási (kitűzés, kiültetés) munkákat,
- a fiatal ültetvény gondozását (öntözés, talajmunkák, növényvédelem, alakító metszés), a támrendszer karbantartását,
- a beállított ültetvényben a fitotechnikai műveleteket (metszés, tőkealakítás, hajtásválogatás, igazítás, csonkázás, ritkítás, lelevelezés stb.), és a támrendszer karbantartását,
- a termésmennyiség becslését, a próbaszüretek végrehajtását, a szüreti időpont meghatározását, és a szürettel összefüggő szervezési és irányító tevékenységet,
- a szüreti napló vezetését, az alapanyag analitikai és érzékszervi minősítését,
- a starterkultúrák (fajélesztők, tejsavbaktériumok) alkalmazását, a kénezés adagjainak számítását, a kénezés gyakorlatát,
- a próbaderítések elvégzését, a derítési adagok számítását, a derítőanyagok előkészítését, bejuttatásuk szabályait, a próbaházasítások számításainak és kivitelezésének munkáját,
- a szűrési adagok megadását, a szűrőgépek működtetését, a szűrőelemek ellenőrzését (pl. szűrőgyertya-nyomáspróba),
- a mustok és borok analitikai vizsgálatai közül az alábbiakat:
- sűrűségmérés - areométerrel, refraktométerrel,
- alkoholtartalom-mérés - ebulliométerrel, lepárlásos sűrűségméréssel,
- cukortartalom-mérés - Fehling-módszerrel, sűrűségméréssel,
- titrálható savtartalom-mérés - titrálással (brómtimolkék indikátor),
- pH-mérés - elektromos pH-mérővel,
- illósav meghatározás - desztillációs módszerrel,
- kénessavtartalom-meghatározás - jodometriás titrálással,
- alapkénezési igény előrejelzése (kénessavstop módszer),
- állóképességi vizsgálatok,
- a palackozásra előkészített borok analitikai és érzékszervi ellenőrzését,
- a fontosabb tisztító és fertőtlenítőszerek és módszerek használatát.
4. Személyi követelmények
a szakmai tevékenység végzéséhez szükséges:
- az ÁNTSZ által előírt egészségi állapot,
- felelősségérzet,
- kézügyesség,
- kifogástalan személyi higiénia,
- önálló döntési képesség,
- pontosság és rendszeretet,
- kezdeményező és innovatív képesség,
- problémamegoldó képesség,
- esztétikai érzék,
- egy idegen nyelv biztos tudása.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Gyakorlati vizsga
1.2. Komplex szóbeli vizsga
A vizsgáztatás általános szabályaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
A gyakorlati vizsga megelőzi a szóbeli vizsgát.
1.1. Gyakorlati vizsga
A gyakorlati vizsgán elvégzendő feladatokat - az ajánlott témakörökből, amelyek lehetnek a készség szintjén, illetve bizonyos esetekben jártasság szintjén szükséges ismeretek - a vizsgáztatásra jogosult intézmény határozza meg.
A feladatokat úgy kell megválasztani, hogy azokban a szigorúan vett szakmai (szőlészeti-borászati) jelleg mellett, bizonyos mértékig egyéb gazdasági, környezetvédelmi stb.) ismeretek is felmerülhessenek.
1.2. Komplex szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga első felében a jelölt a bizottság előtt ismerteti a beszámolót, amelyet a szaktechnikusi vizsgákat megelőzően, összefüggő üzemi gyakorlata során készített és nyújtott be. Ennek során ismertetnie kell az oktatási intézmény által, számára a gyakorlat előtt kijelölt kiemelt témát. (A kiemelt téma egy az adott vállalatra jellemző technológia szőlészeti vagy borászati, analitikai, gazdaságtani, technikai elemzése.)
Üzemi gyakorlati beszámolójának második részéhez a gyakorlatoztató vállalat adja a témakört, amely lehet egy megvalósítandó, kisebb fejlesztési feladat, esettanulmány egy vállalati részegység tevékenységéről, valamely paraméter adatainak elemzése stb.
Az ismertetést követően a bizottság tagjai a jelöltnek a beszámolóval kapcsolatos kérdéseket tesznek fel, amelyeket a jelölt megválaszol.
A vizsga második felében egy szőlőtermesztési vagy borászati témájú tételt kell kifejtenie (a tételeket az FM adja ki), amelyben érinteni kell az adott témakör szűkebb szakmai vonatkozásai mellett, annak műszaki, gazdaságossági, munka-, környezetvédelmi és kereskedelmi stb. ismereteit is. A fenti témakörökből további kiegészítő kérdések is feladhatók a bizottság részéről. A szóbeli vizsga időtartama kb. 1 óra, amelyből a beszámoló ismertetése és védése 25-30 perc (szemléltetés használható), majd a tételhúzást követően 15-20 perc felkészülés után, a szóbeli felelet újabb 20-25 perc.
A komplex vizsga érdemjegye a két részvizsga átlaga.
2. A felmentés feltételei
A vizsgarészek alól felmentés nem adható.
3. A vizsgára bocsátás feltételei
A jelölt akkor bocsátható a szaktechnikusi minősítő vizsgára, ha a tanulmányi időre előírt feladatait (vizsgáit) sikerrel teljesítette, majd ezt követően rendben letöltötte a 10 hetes összefüggő üzemi gyakorlatát, és arról a kijelölt határidőre kb. 20-30 oldalas beszámolót nyújtott be.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatók rendelkezzenek szakirányú tanári vagy szakirányú felsőfokú iskolai képesítéssel.
A gyakorlati képzésben oktatóként való részvétel ugyanezen feltételekkel folytatható, kiegészítve a felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel. Az összefüggő szakmai gyakorlaton a szaktechnikus jelölt gyakorlatvezetője a fenti képzettségű személyeken túl lehet még a legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező, elismert szőlész-borász szakember is, ha legalább középfokú végzettséggel rendelkezik.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgáztatást csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátíttatásához, továbbá a vizsga lebonyolításához szükséges megfelelő nagyságú szőlőültetvénnyel, szőlőfeldolgozó és borkezelő egységgel, szőlőtermesztési és borászati berendezésekkel, gépekkel, eszközökkel megfelelően felszerelt analitikai laboratóriummal, illetve más szervezettel (társintézménnyel) közösen biztosítani tudja azt.
A vizsgák lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek közé tartoznak az alábbiak:
- a vizsgafeladatok balesetmentes végrehajtásához szükséges eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések biztosítása, a vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségben,
- a szőlőtermesztési, borászati vagy laboratóriumi vizsgafeladat elvégzéséhez szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése, a feladatokhoz szükséges üzemképes gépek biztosítása, valamint oldatokkal, vegyszerekkel, eszközökkel kellően felszerelt laboratórium.
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezet, intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzések esetében.
2. Iratkezelési szabályok
A szakmai vizsga megszervezésével csak olyan szervezet, intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Alkalmazott matematikai ismeretek és informatika
Kommunikációs és vezetési módszerek
Gazdálkodási és számviteli ismeretek
Vállalatszervezés és működés
A szőlő- és borágazat gazdasági és jogi kérdései
Alkalmazott mezőgazdasági ismeretek
A kísérleti tevékenység alapjai
Szőlőtermesztési technológia és technika
Borászati technológia és technika
Érzékszervi bírálat
Kémiai és mikrobiológiai analízisek
Idegen nyelv (fakultatív)
Összefüggő szakmai gyakorlat
VII. MELLÉKLET
Javasolt óraterv (Iskolai rendszerű képzés esetén)
A tantárgy megnevezéseelméletigyakorlati
óraszám
Alkalmazott matematikai ismeretek és informatika4080
Kommunikációs és vezetési módszerek6030
Gazdálkodási és számviteli ismeretek3545
Vállalatszervezés és működés6020
A szőlő- és borágazat gazdasági és jogi kérdései4510
Alkalmazott mezőgazdasági ismeretek3040
A kísérleti tevékenység alapjai1520
Szőlőtermesztési technológia és technika210160
Borászati technológia és technika200130
Érzékszervi bírálat575
Kémiai és mikrobiológiai analízisek50140
Összefüggő szakmai gyakorlat10 hét
Összesen:750750
Mindösszesen:1500 óra

Dísznövénytermesztő szaktechnikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
53 6207 01
2. A szakképesítés megnevezése: Dísznövénytermesztő szaktechnikus
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- szakirányú középfokú iskolai végzettség,
- egészségügyi alkalmasság.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, (foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
3124Dísznövénytermesztő szaktechnikus
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
6116Dísznövény- és virágtermesztő
5113Piaci, utcai, vásári árus
6410Növényvédelmi és növény-egészségügyi foglalkozások
3. A képesítés célja:
A dísznövénytermesztő szaktechnikus olyan középfokú szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakember, aki a dísznövény-termesztési, díszfaiskolai, dísznövényvetőmag-termesztési, dísznövény-forgalmazási és az azokhoz kapcsolódó műszaki, gazdálkodási, munka- és környezetvédelmi szakterületeken önálló feladatok megtervezésére és elvégzésére alkalmas munkacsoportok ez irányú szakmai munkájának irányítására képes. A korszerű fitotechnikai, termesztéstechnológiai, műszaki és ökonómiai eljárások alkalmazásával a piac igényeinek megfelelő minőségi termék gazdaságos előállítására, a termelés és forgalmazás menedzselésére felkészült.
4. A munkaterület jellemzése:
A dísznövénytermesztés, a díszfaiskolai termesztés, a dísznövényvetőmag-termesztés, a dísznövény-forgalmazás és az ezekhez kapcsolódó műszaki, gazdálkodási, munka- és környezetvédelmi szakterületeken a termelés folyamatának megtervezése, megszervezése, irányítása, menedzselése, a munkák elvégzése és annak értékelése.
Közúti közlekedésre a külön jogszabályban előírt vezetői engedélye birtokában alkalmas. A vezetői engedély külön képzés keretében, a közlekedési hatóságok által előírt módon szerezhető meg.
Végzettsége alapján külön jogszabályban meghatározott növényvédelmi munkák elvégzésére jogosult.
A munkavégzés fontos területe az emberekkel való nyílt, emberséges, határozott bánásmód és a gazdaszemlélet érvényesülése. A munkavégzés során a munka- és környezetvédelmi szabályok betartásáról és a hatósági előírások érvényesüléséről gondoskodnia kell.
A dísznövénytermesztés területén
A talaj-előkészítés, a tápanyagellátás és utánpótlás, a szaporítás, a növényápolás, az öntözés, a növényvédelem, a szedés, az árukészítés és tárolás, a kultúraidőzítés hatékony elvégzése.
A díszfaiskolai termesztés területén
A talaj-előkészítés, a tápanyagellátás és utánpótlás, a szaporítás, faiskolai növénynevelés és ápolás, az öntözés, a növényvédelem, kitermelés, az árukészítés és tárolás, a területhasznosítás hatékony elvégzése.
A dísznövényvetőmag-termesztés területén
A talaj-előkészítés, a tápanyagellátás és utánpótlás, az izoláció, a szaporítás, a növényápolás, az öntözés, a szelektálás, a növényvédelem, a betakarítás, a cséplés és tisztítás, a területhasznosítás hatékony elvégzése.
A dísznövényforgalmazás területén
Az árukészítés és csomagolás, az árképzés, a leltározás, külön jogszabályi előírások betartásával a bel- és külföldi értékesítés hatékony elvégzése.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:
A termeléssel, a termék megóvásával kapcsolatos munkák középszintű tervezése, szervezése, végrehajtása és elemzése. A megfelelő kézi és gépi eszközök, berendezések szakszerű, hatékony használata. A munka- és környezetvédelmi előírások, hatósági rendelkezések betartása, illetve betartatása. A munkavégzéshez szükséges számítógépek, programok kezelése.
2. Elméleti követelmények
Dísznövénytermesztés terén
Ismeret szintjén tudja:
- a dísznövénytermesztés fogalmát, biológiai, környezetvédelmi és gazdasági jelentőségét, a dísznövények csoportosítását,
- a dísznövények nevezéktanát és rendszertani besorolását,
- a hazai dísznövénytermesztés jelenlegi helyzetét és várható alakulását,
- a hazai dísznövénytermesztés területi elhelyezkedését, üzemtípusait,
- a nemzetközi dísznövénytermesztés áttekintését,
- a talaj-előkészítés, az ültetés, a telepítés módjait, a dísznövénykultúrák talaj- és tápanyagigényét,
- a szaporítási módokat,
- a termesztési módokat,
- a növényápolási munkákat,
- az öntözést,
- a kórokozókat, kártevőket és védekezési eljárásokat,
- az új, legkorszerűbb technológiákat,
- a termesztett fajtacsoportokat, korszerű fajtákat,
- az újonnan forgalomba kerülő fajtákat.
Megértés szintjén tudja:
- a dísznövények származása, ökológiai igénye és a termesztéstechnológia kapcsolatát,
- a termesztés és hajtatás növénytani és élettani vonatkozásait,
- a dísznövények termesztéstechnológiáját.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a dísznövények felhasználásának lehetőségeit,
- a termesztésben és kereskedelemben előforduló fajtacsoportok és fajták felismerését és csoportosítását,
- a földkeverékek és természeti közegek összeállítását,
- a szaporítóanyag előállítását,
- a palántázási és ültetési módokat,
- fitotechnikai (metszés, visszatörés) munkák módjait,
- agrotechnikai munkák módjait,
- szedési és árukészítési munkák módjait.
Díszfaiskolai termesztés terén
Ismeret szintjén tudja:
- a díszfaiskolai termesztés fogalmát, gazdasági jelentőségét,
- a hazai és nemzetközi díszfaiskolai termesztés helyzetét és várható alakulását,
- a hazai díszfaiskolai termesztés területi elhelyezkedését, üzemtípusait, szakosodását,
- a díszfaiskola részeit,
- a talaj-előkészítés, a tápanyagellátás, az ültetés, a telepítés módjait,
- a szaporítási módokat,
- a termesztési módokat,
- a növényápolási munkákat,
- az öntözést,
- a kórokozókat, kártevőket és védekezési eljárásokat,
- az új, legkorszerűbb technológiákat,
- a termesztett fajtacsoportokat, a legújabb fajtákat.
Megértés szintjén tudja:
- a díszfaiskola létesítésének ökológiai és gazdaságossági feltételeit,
- a díszfák és díszcserjék ökológiai igényeit, várostűrő-képességét,
- a szaporítás (ivaros és ivartalan) és termesztés növénytani és élettani vonatkozásait,
- a díszfák és díszcserjék ökológiai igényeit, várostűrő-képességét és a termesztéstechnológia összefüggéseit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a díszfák és díszcserjék felhasználásának lehetőségeit,
- a termesztett fajok és korszerű fajták felismerését,
- a díszfákkal és díszcserjékkel szemben támasztott szabványelőírásokat,
- a szaporítóanyag-előállítást,
- ültetési módokat,
- fitotechnikai (fás- és zöldtermesztés) munkák módjait,
- kitermelési, árukészítési és tárolási munkák módjait,
- leltározást, faiskolai nyilvántartások vezetését.
Dísznövényvetőmag-termesztés terén
Ismeret szintjén tudja:
- a dísznövényvetőmag-termesztés fogalmát, jelenlegi helyzetét és várható alakulását,
- a hazai dísznövényvetőmag-termesztés területi elhelyezkedését,
- a talajművelés tényezőit, módjait és eszközeit, azok munkáját,
- a talaj termékenységét befolyásoló tényezőket és eljárásokat,
- a trágyaanyagokat és csoportosításukat,
- a trágyázás idejét és módját,
- a szaporítás módjait,
- az öntözés jelentőségét és módjait,
- a növényápolást.
Megértés szintjén tudja:
- a tápanyagok élettani hatásait,
- a talajművelést befolyásoló tényezőket,
- a talajvédelem szerepét, módjait,
- a talajhasználat jelentőségét,
- a vetőmagtermesztés biológiai és magélettani vonatkozásait,
- egynyári, kétnyári és évelő dísznövények vetőmagtermesztésének technológiáját.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a vetőmagok értékmérő tulajdonságait,
- a vetőmagvizsgálatokat,
- a vetőmagmennyiséggel kapcsolatos számításokat,
- a vetőmagvak előkészítésének módjait,
- az egynyári és évelő dísznövények faj- és magismeretét,
- a fontosabb gyomnövények és magvaik felismerését,
- a palántanevelést,
- az állandó helyrevetést,
- a betakarítást, cséplést és tisztítást.
Dísznövény-forgalmazás terén
Ismeret szintjén tudja:
- a dísznövény-forgalmazás jelentőségét, szerepét,
- a belföldi dísznövény-kereskedelem jellemzőit,
- a nemzetközi dísznövény-kereskedelem jellemzőit.
Megértés szintjén tudja:
- a nagybani értékesítés módjait,
- kiskereskedelmi értékesítés módjait,
- az exportértékesítés szabályait,
- az import szabályait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- dísznövénytermékek kezelését: válogatás, minősítés, kötegelés, csomagolás, szabványelőírások,
- díszfaiskolai termékek kezelését: válogatás, minősítés, kötegelés, csomagolás, szabványelőírások,
- dísznövényvetőmag-termékek kezelését: tisztítás, csomagolás, szabványelőírások,
- értékesítési munkaműveletek: megrendelések kezelése, átadás-átvétel,
- szállítás (szállítmányok fogadása),
- árképzés, számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,
- leltározás fogalmát, szabályait.
Növényvédelem terén
Ismeret szintjén tudja:
- a növényvédelem célját, helyzetét,
- a növényvédő szerek csoportosítását,
- a kórokozók fogalmát, a betegségeket (élettani betegségek, fertőző betegségek),
- a kártevők fogalmát és csoportosítását,
- a gyomok fogalmát és csoportosítását,
- a kórokozók, kártevők és gyomok felismerését,
- a növényvédelem eljárásait.
Megértés szintjén tudja:
- a növényvédő szerek hatásmechanizmusát,
- a növényvédő szerek kiválasztásának szempontjait,
- a növényvédő szerek felhasználását befolyásoló tényezőket,
- az integrált növényvédelem és termesztés szerepét és lehetőségeit,
- a biotermesztés szerepét és lehetőségeit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a növényvédelmi előrejelzést,
- a megelőzés és gyógyítás megválasztásának lehetőségeit,
- növényvédő szer keverési és az élelmezés-egészségügyi várakozási előírásokat.
Munka- és környezetvédelem terén
Ismeret szintjén tudja:
- a munkavédelem feladatát, jelentőségét,
- a baleset, a foglalkozási betegség fogalmát,
- a balesetelhárítás szabályait,
- a tűzvédelmi alapfogalmakat,
- a munka-egészségügyi jogszabályokat,
- a környezetvédelmi szabályokat.
Megértés szintjén tudja:
- a balesetek, foglalkozási betegségek okait, a megelőzés fontosságát, gazdasági jelentőségét,
- a környezetkárosítás okait, megelőzését.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az elsősegélynyújtás szabályait,
- a gépek, berendezések biztonságtechnikai előírásait,
- a tűzoltó anyagok, eszközök megválasztását, használatát,
- a munka- és környezetvédelmi eszközök használatát.
Műszaki ismeretek terén
Ismeret szintjén tudja:
- a gépészeti és a termesztő berendezési alapfogalmakat,
- az erő- és munkagépek felépítését és működését.
Megértés szintjén tudja:
- a talajművelő, a tápanyag-kijuttató, a növényvédelmi, az ültető, kitermelő- és betakarítógépek szerepét,
- a tüzelő- és kenőanyagok használatára vonatkozó ismereteket.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a mezőgazdasági és kertészeti munkagépek beállítását,
- üzemeltetni az erő- és munkagépeket,
- a hibák felismerését és kiküszöbölésük módját,
- a mezőgazdasági erőgépek és kistraktorok karbantartási munkáit,
- a termesztőberendezés klimatizáló berendezéseit (fűtés, szellőztetés, megvilágító és sötétítő, párásító), tápanyag-kijuttató, öntözési rendszerét, növényvédelmi gépét,
- a tüzelő- és kenőanyagok gazdaságos felhasználását.
Gazdálkodási és szervezési ismeretek terén
Ismeret szintjén tudja:
- a vállalkozási lehetőségeket,
- a dísznövény-termesztési, a díszfaiskolai termesztési, a dísznövényvetőmag-termesztési és kereskedelmi tevékenység lehetséges jogi formáit,
- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- a költségszámítási, gazdaságossági és hatékonysági mutatókat,
- a dísznövénytermesztés adózási vonatkozásait,
- a társadalombiztosítási szabályokat,
- a számviteli alapelveket, a könyvvezetés fontosságát a vállalkozásokban,
- a kertészeti támogatás rendszerét,
- az alapvető munkavállalói és munkáltatói jogokat, kötelezettségeket, az érdekvédelem rendszerét,
- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat, hitellehetőségeket.
Megértés szintjén tudja:
- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,
- a vállalkozások működtetésének követelményeit,
- az egyszeres könyvvezetés technikáját, a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,
- a kommunikáció alkalmazásának alapjait,
- a hitelfelvétel szabályait,
- a pénzügyi terv készítésének mozzanatait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a vállalkozások tervezését, az üzleti terv elkészítését,
- az üzleti tárgyalás technikáját,
- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,
- az alapvető bizonylatok kitöltésének szabályait,
- a leltározás elvégzését.
3. Gyakorlati követelmények
Dísznövénytermesztés, díszfaiskolai termesztés, dísznövényvetőmag-termesztés, műszaki ismeretek terén
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- a növény morfológiáját,
- a szaporításban és a termesztéstechnológiában előforduló anyagokat, eszközöket, gépeket, berendezéseket,
- a korszerű fajtákat,
- a károsítókat,
- a kórokozók és kártevők elleni növényvédelmi munkákat,
- a szakmai számításokat,
- a napi munkarend összeállítását,
- a piacképes termék előállításának feltételeit,
- a főbb szabványelőírásokat,
- a jogi szabályozók érvényesítésének lehetőségét,
- nyilvántartásokat,
- az anyagkezelést és leltározást.
Jártasság szintjén tudja:
- a talajvizsgálat egyszerű módjait,
- a talaj- és tápanyagvizsgálatokat és az eredmények kiértékelését,
- a kézi és gépi munkák szervezését,
- a bizonylatok és nyilvántartások vezetését,
- a gépek karbantartását,
- a kalkulációs számításokat,
- a számítógépek kezelését és alkalmazását.
Készség szintjén tudja:
- az erőgépek üzemeltetését,
- a munkagépek üzemeltetését és beállítását,
- a vetőmagvak vizsgálatát,
- ivaros és ivartalan szaporítási módokat,
- lágyszárú és fásszárú dísznövények növénynevelési, ápolási munkáit,
- szedési, betakarítási, kitermelési munkákat,
- csomagolási, árukészítési munkákat.
4. Személyi követelmények
A dísznövénytermesztő szaktechnikusokban olyan általános és szakmai műveltség alakuljon ki, amely alapot ad a folyamatos önképzés igényének fennmaradására és végzésére, a dísznövény-termesztési szakirányú érdeklődés felkeltésére. Alakuljon ki bennük az általános hagyománytisztelet, a szakmai és társadalmi problémák iránti nyitottság, a kellő esztétikai és üzleti érzék, valamint a jó vezetői készség. Rendelkezzenek kellő fizikai állóképességgel, alakuljon ki bennük az alkalmazkodóképesség, a pontos munkavégzés igénye, az önálló vállalkozói készség.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Írásbeli vizsga
1.2. Gyakorlati vizsga
1.3. Szóbeli vizsga
A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
A gyakorlati vizsga előzze meg a szóbeli vizsgát.
1.1. Az írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott írásbeli tétel alapján a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatokat kell megoldani.
1.2. Gyakorlati vizsga:
A szakmai gyakorlat a dísznövénytermesztés, a díszfaiskolai termesztés és a dísznövényvetőmag-termesztés területén elvégzett feladatokat öleli fel.
A tételek három részből állnak:
a) Manuális tevékenységek végzése (anyagok, eszközök, műszerek, berendezések használata, gépek beállítása - üzemeltetése -, karbantartása, általános és speciális termesztéstechnológiai fázisok kézi munkái). A munkavégzés időtartama 60 perc.
b) A növényismereti jegyzékben megnevezett egy- és kétnyári dísznövények, évelők, díszfák, díszcserjék, vágott virágok, cserepes dísznövények, vágott zöldek, magvak, palánták, termések növényismerete, kár- és kórképek, eszközök, anyagok, göngyölegek stb. felismerése.
c) Munkaszervezési feladatok (munkafolyamat szervezése, munkacsoportok irányítása, mozgatása, számítások, bizonylatok kitöltése). A feladatokat a vizsgát szervező intézmény állítja össze a vizsgázók létszámának megfelelően úgy, hogy azok 60 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse.
1.3. Szóbeli vizsga
A szóbeli vizsga tételei általános és részletes ismeretanyagot tartalmaznak dísznövénytermesztésből, díszfaiskolai termesztésből, dísznövényvetőmag-termesztésből, dísznövény-forgalmazásból, műszaki, növényvédelmi, gazdálkodási és szervezési ismeretekből.
Dísznövénytermesztés (a hozzá kapcsolódó műszaki, növényvédelmi, munka- és környezetvédelmi, forgalmazási és gazdálkodási ismeretekkel).
Díszfaiskolai termesztés (a hozzá kapcsolódó műszaki, növényvédelmi, munka- és környezetvédelmi, forgalmazási és gazdálkodási ismeretekkel).
Dísznövényvetőmag-termesztés (a hozzá kapcsolódó műszaki, növényvédelmi, munka- és környezetvédelmi, forgalmazási és gazdálkodási ismeretekkel).
A szóbeli vizsgán az FM által kiadott tételeket kell alkalmazni.
2. A felmentés feltételei:
A szakmai vizsga egyes részei alól hasonló szintű szakképzettség vagy kapcsolódó ismeretanyag elsajátításának bizonyítása esetén felmentés adható a szakképzésben szerzett bizonyítvány alapján, az érvényben lévő jogszabályok előírásai szerint.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakirányú felsőfokú képesítéssel és pedagógiai végzettséggel kell rendelkezniük. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, termesztő berendezésekkel vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.
A szükséges tárgyi feltételek
Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:
- korszerűen felszerelt dísznövénytermesztő üzem, díszfaiskola, bemutató terület, műhelyek,
- talajvizsgálati eszközök,
- motormodellek, egyéb gépi berendezések,
- gépjavító és karbantartó eszközök,
- mezőgazdasági erőgépek,
- kertészeti munkagépek, berendezések,
- maggyűjtemény,
- növényi és állati kártevők, kórképek,
- laboratóriumi eszközök, berendezések,
- dísznövény- és díszfaiskolai faj-, fajtabemutató terület,
- kéziszerszámok,
- kertészeti vetőmag- és szaporítóanyag,
- növényház,
- fóliasátor,
- növényvédelmi és gyomirtó szerek,
- számítógépek,
- számításokhoz szükséges táblázatok, szakkönyvek,
- munka- és környezetvédelmi eszközök,
- egyéni védőfelszerelések - biztonságtechnikai berendezések, elsősegélynyújtáshoz, tűzoltáshoz szükséges anyagok, eszközök, berendezések.
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképesítési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.
2. Iratkezelési szabályok
A szakmai vizsga megszervezésével olyan intézmény bízható meg, amelyik rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az iratkezelés szabályainál a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Szakmai elmélet
Dísznövénytermesztés
Díszfaiskolai termesztés
Dísznövényvetőmag-termesztés
Dísznövény-forgalmazás
Növényvédelem
Munka- és környezetvédelem
Műszaki ismeretek
Gazdálkodási és szervezési ismeretek
Szakmai gyakorlat
VII. MELLÉKLET
Javasolt óraterv (Iskolarendszerű képzés esetén)
Tantárgy megnevezéseI. év (35 hét)Össz. óraszám
Dísznövénytermesztés5175
Díszfaiskolai termesztés4140
Dísznövényvetőmag-termesztés270
Dísznövény-forgalmazás270
Növényvédelem270
Munka- és környezetvédelem135
Műszaki ismeretek3105
Gazdálkodási és jogi ismeretek270
Szervezési és vezetési ismeretek135
Alkalmazott informatika135
Összes elmélet:23805
Szakmai gyakorlat14490
Összefüggő gyakorlat4140
Összes gyakorlat630
Mindösszesen:1435

Zöldségtermesztő és -feldolgozó szaktechnikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
53 6207 05
2. A szakképesítés megnevezése:
Zöldségtermesztő és -feldolgozó szaktechnikus
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- szakirányú középfokú iskolai végzettség,
- egészségügyi alkalmasság (nagyfokú színtévesztés, epilepszia, nagyobb mértékű pollenallergia kizáró ok).
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, (foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
3124- Zöldségtermesztő szaktechnikus
- Tartósítóipari szakmunkás
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
6129- Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások
- Kertészeti telepvezető
- Kertészeti munkacsapat-vezető
- Kisebb feldolgozó üzemvezető
- Konzervgyári művezető
5112- Konzervgyári termeltető
- Gazdabolti eladó
5113- Piaci, utcai, vásári árus
2115- Felvásárló, átvevőhely-vezető
- Szakiskolai gyakorlatvezető
3. A képesítés célja:
A zöldségtermesztő szakmunkák ellátására, irányítására a nagy- és kisüzemekben, árutermelő magánvállalkozásokban, továbbá az ezekhez kapcsolódó szolgáltató tevékenység végzésére (irányítására) alkalmas szakemberek képzése.
4. A munkaterület jellemzése:
A szakmai gazdasági, továbbá szervezési ismeretekkel és képességekkel rendelkező zöldségtermesztő és feldolgozó szaktechnikus képes a zöldségtermesztő üzemek, zöldséget is termesztő szántóföldi növénytermesztő üzemek, feldolgozó, tartósító és tároló üzemek létesítésére, üzemeltetésére, az ott folyó munkák irányítására, azokban aktív, fizikai munkák végzésére, a tevékenységgel kapcsolatos gépek üzemeltetésére, az előállított termékek tárolására, értékesítésére, a vállalkozás adminisztrációs ügyeinek intézésére, a zöldségtermesztéssel és feldolgozással kapcsolatos technológiák szaktanácsadására.
Gondoskodik a mindenkor érvényben lévő pénzügyi, munka- és környezetvédelmi, tűzrendészeti, egészségügyi és egyéb hatósági előírások betartásáról, betartatásáról.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló fontosabb feladatcsoportok:
A zöldségtermesztés területén:
- a zöldségfajok ismerete,
- a fontosabb zöldségfajták, fajtacsoportok felismerése,
- a zöldségfélék szaporításának ismerete (palántanevelés, tűzdelés, ültetés, vetés),
- az egyszerűbb zöldséges vetésforgó megtervezése és kivitelezése,
- a talaj-előkészítési munkák kivitelezése,
- a zöldségnövények vetése, ültetése, évelők telepítése,
- a zöldségfélék ápolása (öntözés, gyomirtás, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem, fitotechnikai munkák elvégzése),
- a fontosabb betegségek, kártevők és hiánybetegségek felismerése,
- a termésbetakarítás,
- az áru-előkészítés,
- a tárolás,
- a zöldségtermesztésnél használatos eszközök és munkagépek karbantartása,
- a zöldségtermesztésnél használatos műtrágyák és növényvédő szerek ismerete, kezelése, tárolása,
- a zöldségtermesztés során használatos járművekkel való közlekedésben külön jogszabályban előírt vezetői engedély szükséges.
Valamennyi munkafolyamatnál a környezetvédelmi, üzemi és személyi higiéniai, valamint a munka- és tűzvédelmi előírások betartása.
A zöldségfeldolgozás területén:
- a technológiai munkafolyamatok tervezése,
- gyártási technológiák munkafolyamatainak végzése, irányítása, megszervezése, ellenőrzése,
- a zöldség alapú félkész és késztermékek gyártása,
- a termékek minősítése,
- a rendelkezésre álló gépek, berendezések működtetése.
2. Elméleti követelmények
Ismeret szintjén tudja:
- a zöldségnövények botanikai és gazdasági csoportosítását,
- a zöldségnövények táplálkozás-fiziológiai jelentőségét,
- a zöldség-vetőmagvak fontosabb értékmérő tulajdonságait, azok mérésének módszerét,
- a zöldség-vetőmagvak ezermagtömegét, csírázóképességének idejét, a zöldségmagvak morfológiai tulajdonságait,
- a zöldségnövények talajigényét,
- a fontosabb zöldségnövények hőmérsékleti igényét,
- a fontosabb zöldségnövények fényigényét,
- a jelentősebb zöldségfajok vízigényét,
- a jelentősebb zöldségnövények tápanyagigényét,
- a zöldségfélék szaporításának módozatait,
- a zöldségfajok fajtacsoportjait, fontosabb fajtáit,
- a zöldségszaporításnál használatos munkaeszközöket,
- a tápkocka-készítésnél és cserepezésnél használatos földkeverékek összetételét,
- a zöldségpalánta-nevelésnél használatos termesztőberendezéseket (üvegházak, fóliák),
- a zöldségpalántázásnál és vetésnél használatos gépeket,
- a jelentősebb zöldségnövényeknél (paprika, paradicsom, dinnye, uborka, csemegekukorica, bab, borsó, vöröshagyma, fokhagyma, fejeskáposzta, kelkáposzta, karfiol, karalábé, fejes saláta, retek, sárgarépa, petrezselyem, zeller, cékla, fűszerpaprika) a fontosabb termesztéstechnológiai változatokat,
- a kisebb jelentőségű zöldségnövények esetében csak az általános termesztési adatokat és szempontokat,
- a csiperkegomba termesztési technológiáját,
- a laskagomba termesztését,
- a zöldségfélék betakarításánál használatos gépeket és eszközöket,
- a zöldségfélék vízutánpótlásánál használatos öntözőberendezéseket és tápoldatozó egységeket,
- a zöldségtermesztésben használatos növényvédő gépeket,
- a zöldségnövények fontosabb kártevőit és betegségeit, az azok ellen lehetséges védekezési módokat, alkalmazható növényvédő szereket,
- a zöldségfélék előkészítését a piaci értékesítésre,
- a zöldségfélék előkészítését a feldolgozásra és tartósításra,
- a zöldségfélék előkészítését a tárolásra,
- a zöldségfélék átmeneti tárolásának technológiáját,
- a zöldségtermesztéssel kapcsolatos munkavédelmi, környezet- és tűzvédelmi előírásokat, jogokat és kötelességeket,
- a szakterületével kapcsolatos főbb hazai és nemzetközi adatokat, kereskedelmi és értékesítési módszereket,
- a friss és feldolgozott termékekre vonatkozó hazai és nemzetközi minőségi előírásokat, minősítési módszereket,
- a feldolgozott zöldségtermékek nyers-, segéd- és adalékanyagait,
- a vállalkozás lényegét, a vállalkozási lehetőségeket, a mezőgazdasági tevékenység lehetséges formáit,
- a vállalkozások működtetésének alapkövetelményeit,
- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- a mezőgazdasági tevékenységre vonatkozó adózási alapfogalmakat és előírásokat,
- a kertészeti támogatás rendszerét,
- a bankválasztás szempontjait, hitelformákat.
Megértés szintjén tudja:
- a fény szerepét, élettani jelentőségét,
- a hő szerepét, élettani jelentőségét,
- a víz élettani szerepét és jelentőségét,
- a növényi táplálkozás főbb összefüggéseit, a makro- és mikroelemek élettani szerepét,
- a fontosabb talajkémiai, talajfizikai és talajbiológiai folyamatokat,
- a vízutánpótlás élettani összefüggéseit,
- a szelekciós nemesítés fontosabb összefüggéseit,
- a hibrid nemesítés és vetőmag-előállítás jelentőségét,
- a fajták szerepét a termesztéstechnológiai, tárolási és feldolgozási folyamatokban,
- a fajták értékmeghatározó tulajdonságait,
- a fontosabb kártevők biológiáját,
- a fontosabb növénybetegségek biológiáját,
- a fajtakiválasztás általános szempontjait,
- a növényváltás szabályait,
- a fitotechnikai munkák élettani összefüggéseit,
- a területkiválasztás és termesztéstechnológia összefüggéseit,
- a termesztéstechnológia és a termesztési cél (friss piac, tárolás, feldolgozás) összefüggését,
- a szedés időpontját meghatározó tényezőket,
- a zöldségtárolás élettani összefüggéseit,
- a növekedés-szabályozó és termésfakció anyagok működési mechanizmusát,
- a tápanyagutánpótlás-tervezés alapjait,
- a művelő- és betakarítógépek működését,
- a komplex és integrált növényvédelem összefüggéseit,
- a növényvédelem, a trágyázás és a környezetvédelem kapcsolatát,
- a szabványelőírásokat,
- a vállalkozás lényegét, belső struktúráját,
- a bizonylatolás alapelveit, kezelési szabályait,
- az egyszeres könyvvezetés technikáját,
- a marketing jelentőségét a vállalkozásban,
- a kommunikáció alapjait,
- a pénzügyi tervkészítés lényegét.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a fajtakiválasztás általános szabályait,
- a vetőmagszükséglet számításának menetét,
- a zöldségfélék fontosabb betegségei ellen lehetséges védekezési módokat,
- a zöldségfélék jelentősebb kártevői ellen védekezési módokat,
- a növényvédő szerek és műtrágyák felhasználásával, tárolásával kapcsolatos szabályokat és előírásokat,
- a termőterület megválasztásának általános szempontjait,
- a zöldségfélék helybevetését,
- a zöldségpalánta-nevelést,
- a zöldségfélék tenyészterület-igényét, a sor- és tőtávolság megválasztásával kapcsolatos szabályokat,
- a fontosabb zöldségnövények tápanyag-utánpótlásának műveletét,
- a fontosabb zöldségnövények vízutánpótlásának műveletét,
- a fontosabb zöldségnövények talajművelési rendszereit,
- a fontosabb zöldségfélék fitotechnikai munkáit,
- a termesztés során használt építmények, eszközök, gépek, berendezések, anyagok használatát, működtetését, elsődleges karbantartását,
- a betakarítás időpontjának meghatározásával kapcsolatos szabályokat,
- a zöldségfélék gépi és kézi betakarításának módozatait, eszközeit,
- a termesztőberendezések üzemeltetését,
- a balesetek megelőzésének módszereit, különös tekintettel termesztési környezetben előforduló balesetekre,
- a baleset vagy tűz esetén szükséges tennivalókat, az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait,
- a szerződés fogalmát, a szerződéskészítés, a szerződéskötés alapszabályait,
- a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés szabályait,
- a leltározás folyamatát, követelményeit,
- a zöldségfeldolgozás előkészítő műveleteit,
- a zöldség alapú termékcsoportok technológiai munkafolyamatait,
- a különböző típusú feldolgozó vonalak gépi berendezéseinek működtetéssel kapcsolatos feladatokat,
- targoncavezetést (jogosítvány megléte vagy megszerzése),
- a vállalkozások tervezését, üzleti terv készítését,
- a szerződéskötés szabályait,
- az üzleti tárgyalás technikáját,
- a hitelfelvétel szabályait.
3. Gyakorlati követelmények
Ismeret szintjén tudja:
- a munkavédelmi előírások alkalmazását, a balesetelhárítás, illetve megelőzés módjait, lehetőségeit,
- a meteorológiai eszközök használatát,
- a talajmintavételt és egyszerűbb talajvizsgálatok elvégzését,
- a szervezés és műtrágyák használatát, tárolási feltételeit, keverhetőségüket,
- a motorok szerkezeti részeit,
- az erőgépek szerkezeti felépítését,
- az elektromos berendezések,
- az öntözőberendezések és szivattyúk működését,
- a vegyszeres gyomirtás módozatait,
- a szántóföldi és a zöldségnövény-termesztésben előforduló gyomokat,
- a növényápolás, a talajművelés, a vetés, a növényvédelem gépeit, működésüket és beállításukat,
- a palántanevelésnél használatos gépek és eszközök üzemeltetését, használatát és karbantartását,
- a technológiai feladatokhoz szükséges anyagokat, eszközöket kiválasztani, beszerezni,
- a termesztés során végzett munkák értékelési szempontjait,
- a zöldségnövények és fontosabb szántóföldi növények betegségeinek, kártevőinek és tápanyaghiány-tüneteinek felismerését,
- a zöldség alapú nyersanyagok átvételi és minősítési módszereit,
- a termék-előállításhoz szükséges berendezések, gépek működését,
- a gyártási tevékenység gazdasági, szervezési, adminisztrációs jellegzetességeit.
Jártasság szintjén tudja:
- a hazánkban termesztett zöldségnövényeket, a fontosabb zöldségfajok fajtacsoportjait,
- a kéziszerszámok, munkagépek, erőgépek karbantartását és üzemeltetését,
- a vetőgépek, műtrágyaszórók és permetezőgépek beállítását és üzemeltetését,
- a feldolgozó vonalak gépi berendezéseinek működtetését,
- a támberendezések létesítését,
- a permetezési napló vezetését,
- a nyersanyag minőségének hatását a gyártott termékre,
- a gyártáshoz használt gépek, berendezések üzemeltetését, karbantartását.
Készség szintjén tudja:
- a vetéssel és palántaneveléssel kapcsolatos munkákat,
- a palántázással kapcsolatos munkákat,
- a növényápolási munkákat (kapálás, levelezés, tetejezés, metszés, kacsozás, kötözés, talajtakarás, öntözés),
- a termésbetakarítási munkákat,
- a termények előkészítését a piacra, a feldolgozásra és tárolásra,
- a feldolgozott zöldségtermékek nyers-, segéd- és adalékanyagait,
- a nyersanyag-tartósítási eljárásokat,
- a zöldség alapú termékcsoportok előállítását,
- tartósított és feldolgozott termékek áruvá készítésével kapcsolatos eljárásokat,
- gyártásközi és késztermék-minősítéssel kapcsolatos eljárásokat.
4. Személyi követelmények
A zöldségtermesztő és -feldolgozó szaktechnikusi munkakör betöltéséhez a következő általános személyi tulajdonságokat kell figyelembe venni:
- az átlagosnak megfelelő fizikai állóképesség,
- monotóniatűrés,
- felelősségérzet,
- átlagos kézügyesség,
- vegyszerekkel, pollennel szembeni allergiamentesség,
- fokozott önállóság,
- fogékonyság az új ismeretekre,
- pontosság,
- rendszeretet,
- vállalkozói szellem,
- kapcsolatteremtő, kulturált vitakészség.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
A gyakorlati vizsga előzze meg a szóbeli vizsgát.
1. A szakmai vizsga részei:
1.1. Írásbeli vizsga
1.2. Szóbeli vizsga
1.3. Gyakorlati vizsga
1.1. Az írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős miniszter által kiadott írásbeli tétel alapján a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatokat kell megoldani.
A kérdések
- 55%-a szakmai technológiai,
- 20%-a növénytani, környezetvédelmi, alkalmazott kémiai, műszaki,
- 15%-a gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési ismereteket,
- 10%-a szakmai számításokat tartalmaznak.
Az írásbeli dolgozat értékelésénél a következő általános szempontok figyelembevételét javasoljuk:
- a téma kifejtése ismereti, jártassági és készségi szinten,
- jártasság a kapcsolódó ökonómiai, ökológiai, műszaki, munka- és környezetvédelmi területeken,
- az illusztrációk, rajzok szakmai helyessége és kivitele,
- a szakmai számítások logikai menete, a számítások és az esetleges becsült értékek pontossága.
1.2. Szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgán a
- zöldségtermesztés,
- zöldségfeldolgozás,
- műszaki ismeretek,
- munka-, környezet- és tűzvédelmi,
- kereskedelmi, gazdasági ismeretek
tudnivalóiból a központilag kiadott tételsorból húznak vizsgakérdéseket a vizsgára jelentkezők.
A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.
1.3. Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga 5 munkahelyből áll. Egy-egy munkahelyen 60 perc áll a jelöltek rendelkezésére a feladatok elvégzéséhez.
1. Munkahely:
Zöldségtermesztés: a teljesítmény mérésére is alkalmas időszerű technológiai műveleteket tartalmazó feladat, melyet az ajánlott gyakorlati témakörök figyelembevételével, a vizsgáztatásra jogosult intézmény határoz meg.
2. Munkahely:
Tartósítás, zöldségfeldolgozás: technológiai műveleteket tartalmazó feladat, melyet a vizsgáztatásra jogosult intézmény határoz meg, az ajánlott témakörök figyelembevételével.
3. Munkahely:
Zöldségtermesztés: zöldségfaj- és fajtaismeret. Fontosabb betegségek kórképeinek és növényi tápanyaghiány-tünetek felismerése. A zöldségtermesztésben előforduló gyomnövények megismerése.
4. Munkahely:
Gépbeállítási, gépüzemeltetési és karbantartási feladatok.
Feldolgozás: adalék- és segédanyagok, valamint feldolgozott terméktípusok felismerése.
5. Munkahely:
Munkaszervezési feladatok.
Megadott termesztéstechnológiai és gyártástechnológiai folyamat gép-, eszköz- és munkaerőlétszámának meghatározása.
A munkáltató jellegű teljesítmény mérésére alkalmas feladatokat úgy kell meghatározni, hogy a tevékenység végzésére rendelkezésre álló egy-egy óra időtartam alatt az elvégzett munka minősége és szakszerűsége értékelhető legyen.
2. A vizsgák alóli felmentés feltételei:
A szakmai vizsgák alól felmentés nem adható. A vizsgák alóli felmentésre az oktatási intézmény vizsgaszabályzata az irányadó.
3. Vizsgára bocsátás feltételei
A vizsgára bocsátás szabályait az oktatási intézmény vizsgaszabályzata tartalmazza.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
Személyi feltételek:
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú szakmai pedagógiai végzettséggel kell rendelkezniük. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai - kivételes esetben, ha ettől eltérően jogszabály nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával, illetve középfokú szakképzettséggel rendelkező szakember is folytathat. A pedagógiai végzettség alól a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője felmentést adhat.
A szakmai vizsgabizottság tagjainak, felsőfokú szakmai képzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgáztatást csak olyan képzőhely folytathat, amelyik rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges ültetvényekkel, feldolgozó üzemmel vagy szerződés alapján más helyen ezeket a feltételeket biztosítani tudja.
Tárgyi feltételek:
A gyakorlati vizsgára történő előkészítésnél a minisztérium által javasolt gyakorlati témakörök az irányadók, de alapvetően biztosítani kell:
- korszerűen felszerelt zöldségtermelő üzem, bemutató terület,
- zöldség alapú élelmiszerek előállítására alkalmas üzem,
- növényház, fóliasátor,
- mezőgazdasági erőgépek,
- kertészeti munkagépek,
- gépjavító, karbantartó műhelyek, eszközök,
- kéziszerszámok,
- talajvizsgálati eszközök, laboratóriumi eszközök, berendezések,
- maggyűjtemény, zöldségmagvak,
- kárképek, kórképek, kártevők, kórokozók,
- növényvédő szerek, gyomirtó szerek,
- védőfelszerelések, biztonságtechnikai berendezések, tűzvédelmi anyagok, eszközök, berendezések,
- számítógépek,
- szakkönyvtár.
2. Iratkezelési szabályok
A szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amelyik rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az iratkezelés szabályainál a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
1. Élelmiszer-kémia, higiénia, mikrobiológia
2. Műszaki ismeretek
3. Zöldségtermesztési ismeretek
4. Zöldségfeldolgozási ismeretek
5. Munka-, környezet- és tűzvédelem
6. Kertészeti és élelmiszer-ipari marketing
7. Informatika
8. Pénzforgalmi és könyvelési ismeretek
9. Vállalkozásjogi ismeretek
10. Vállalatvezetési pszichológia
VII. MELLÉKLET
Javasolt óraterv (Iskolai rendszerű képzés esetén)
TantárgyElméleti óraGyakorlati óra
Élelmiszer-kémia, higiénia, mikrobiológia8020
Műszaki ismeretek5080
Zöldségtermesztési ismeretek220280
Zöldségfeldolgozási ismeretek250250
Munka-, környezet- és tűzvédelem1010
Kertészeti és élelmiszer-ipari marketing3050
Informatika4040
Pénzforgalmi és könyvelési ismeretek3020
Vállalkozásjogi ismeretek20-
Vállalatvezetési pszichológia20-
Összes óraszám:750690
Mindösszesen:1500 óra

Tenyészállat teljesítmény-vizsgáló szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
31 6203 09
2. A szakképesítés megnevezése:
Tenyészállat teljesítmény-vizsgáló (a bizonyítványban az állatfaj megjelölésre kerül).
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- alapfokú iskolai végzettség,
- szakmai előképzettség,
- a ló teljesítmény-vizsgáló szakképesítés megszerzéséhez szakirányú felsőfokú végzettség,
- a munkakör betöltéséhez szükséges orvosi, egészségügyi alkalmasság.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
6131Tenyészállat teljesítmény-vizsgáló
- szarvasmarha teljesítmény-vizsgáló
- sertés teljesítmény-vizsgáló
- juh teljesítmény-vizsgáló
- ló teljesítmény-vizsgáló
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
--
3. A képesítés célja:
Állattenyésztő (szarvasmarha-, sertés-, juh-, lótenyésztő) alapismeretekre épülő olyan speciális ismeretek igazolása, amelyek birtokában a szakemberek képesek az állat (szarvasmarha, sertés, juh, ló) teljesítményvizsgálattal kapcsolatos feladatok ellátására.
4. A munkaterület jellemzése:
A tenyészállat teljesítmény-vizsgáló képesítéssel rendelkezők el tudják végezni az állat (szarvasmarha, sertés, juh, ló) teljesítmény-vizsgálatát, az azzal kapcsolatos alapbizonylatok vezetését és a számítógéppel történő feldolgozását.
A szakmai végzettséggel rendelkezőket az OMMI névjegyzékbe veszi.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:
A tenyészállat teljesítmény-vizsgáló tudja elvégezni az állatok törzskönyvi ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartásba vétel adminisztrációs feladatait, a nyilvántartásba vett tenyészetek egyedeinek tartós megjelölését, hagyományos módon és az ENAR szabályai szerint. A választott állatfajra vonatkozóan tudja pontosan mérni mindazon tenyésztési és termelési tulajdonságokat, amelyek szükségesek az egyedek tenyészértékének becsléséhez. Képes legyen a mért adatok adminisztrálására, a számítógépes feldolgozáshoz szükséges előkészítésre, valamint feldolgozásra.
Tudjon közreműködni annak az állatfajnak a teljesítmény-vizsgálati előkészítésében és végrehajtásában, amire végzettsége alapján jogosult.
2. Elméleti követelmények
Szarvasmarha teljesítmény-vizsgáló
Ismeret szintjén tudja:
- az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényt, a földművelésügyi miniszter 30/1994. (VI. 28.) FM és a 32/1994. (VI. 28.) FM rendeletét a tenyészállatok teljesítmény-vizsgálatáról és tenyészértékbecsléséről,
- a teljesítmény-vizsgálati kódex anyagát,
- az elismert szarvasmarhafajtákat,
- az elismert szarvasmarha-tenyésztő szervezetek tenyésztési programját és az abban foglalt törzskönyvi rendjét,
- teljesítmény-vizsgálatban alkalmazott alapfogalmakat, rövidítéseket,
- a szarvasmarha termelési és tenyésztési teljesítményeinek vizsgálati célját, feladatát, feltételrendszerét,
- a teljesítmények kiszámításának szabályait és képletét, a vonatkozó kódex szerint (a tejtermeléssel összefüggő számítások módszere, a hústermeléssel összefüggő számítások módszere),
- a teljesítmény-vizsgálatok célját, elveit, a vizsgálatba állítás feltételeit, a minősítés módszerét, a vizsgálat eredményeinek közlését,
- az ivadékteljesítmény-vizsgálat célját, elveit, munkafolyamatait,
- a tenyészértékbecslés végrehajtását tej- és kettős hasznosítású, valamint húshasznú szarvasmarháknál,
- a tenyészértékbecslés eredményeinek közzétételét és közlését,
- a tenyésztési hatóság ellenőrzésének célját, feladatát, szabályait, az ellenőrzés rendjét.
Megértés szintjén tudja:
- a szarvasmarha teljesítmény-vizsgálati kódex alapján a sajátteljesítmény-vizsgálat előkészítését, a végrehajtás módját,
- az ivadékteljesítmény-vizsgálati terv készítését, a sperma felhasználását, az ivadékok származásazonosítását.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a szarvasmarha teljesítmény-vizsgálati kódex alapján a tenyészetek nyilvántartásba vételét,
- az egyedek tartós megjelölését,
- hagyományos módszerrel,
- az ENAR szabályok szerint,
- a teljesítmények vizsgálatát:
- tenyésztési teljesítmények vizsgálatát,
- tejtermelés vizsgálatát,
- a hústermeléssel összefüggő tulajdonságok vizsgálatát,
- az elsődleges adatok feldolgozásra való előkészítését,
- a teljesítmények kifejezését:
- a tenyésztési teljesítmények kifejezését,
- a tejtermelés-vizsgálat eredményeinek kifejezését,
- a hústermelés-vizsgálat eredményeinek kifejezését.
Sertés teljesítmény-vizsgáló
Ismeret szintjén tudja:
- az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényt, a földművelésügyi miniszter 30/1994. (VI. 28.) FM és a 32/1994. (VI. 28.) FM rendeletét a tenyészállatok teljesítmény-vizsgálatáról és tenyészértékbecsléséről,
- a teljesítmény-vizsgálati kódex anyagát,
- az elismert sertésfajtákat és -hibrideket,
- az elismert sertéstenyésztő szervezetek tenyésztési programját és az abban foglalt törzskönyvi rendjét,
- a teljesítmény-vizsgálatban alkalmazott alapfogalmakat, rövidítéseket.
Megértés szintjén tudja:
- a teljesítmény-vizsgálatok célját, feladatát, feltételrendszerét,
- a teljesítmény-vizsgálati eredmények közlési módját és jogosultságát,
- a tenyésztési hatóság ellenőrzési célját, feladatait, szabályait,
- a tenyészetek nyilvántartásba vételét.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az egyedi jelölés rendjét,
- a teljesítmény-vizsgálatok (STV, HVT, SZFTV, HVV, RT) végrehajtását, ezen belül
- a mintavételt,
- a mérés végrehajtását,
- az adatok kiértékelésének módját,
- a műszerek karbantartását, hitelesítését,
- a küllemi bírálatot,
- a bizonylatok kitöltését, a számítógépes kódrendszer használatát,
- a biztonságos végrehajtás, a balesetmegelőzés módját.
Juh teljesítmény-vizsgáló
Ismeret szintjén tudja:
- az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényt, a földművelésügyi miniszter 30/1994. (VI. 28.) FM és a 32/1994. (VI. 28.) FM rendeletét a tenyészállatok teljesítmény-vizsgálatáról és tenyészértékbecsléséről,
- a teljesítmény-vizsgálati kódex anyagát,
- az elismert juhfajtákat
- az elismert juhtenyésztő szervezetek tenyésztési programját és az abban foglalt törzskönyvi rendjét,
- a teljesítmény-vizsgálatban alkalmazott alapfogalmakat, rövidítéseket (hús-, gyapjú- és tejtermelésben),
- a juh termelési és tenyésztési teljesítményeinek vizsgálati célját, feladatát, feltételrendszerét,
- a teljesítmények kiszámításának szabályait és képletét, a vonatkozó kódex szerint,
- a teljesítmény-vizsgálatok eredményeinek közlési módját, ezek bizonylatait,
- a sajátteljesítmény-vizsgálat célját, elveit, a vizsgálatba állítás feltételeit, a minősítés módszerét, a vizsgálat eredményeinek közlését (hús-, gyapjú- és tejtermelésben),
- az ivadékteljesítmény-vizsgálat célját, elveit, a vizsgálatba állítás feltételeit (hús-, gyapjú- és tejtermelésben),
- a tenyészértékbecslés végrehajtását, annak elveit,
- a tenyészértékbecslés eredményeinek közzétételét és közlését,
- a tenyésztési hatóság ellenőrzésének célját, feladatát, szabályait, az ellenőrzés rendjét.
Megértés szintjén tudja:
- a teljesítmény-vizsgálati helyek berendezését, technológiai elemeit,
- a szükséges takarmányozási eljárásokat,
- az állat-egészségügyi feltételeket,
- a mérőeszközöket, azok működési elvét,
- a szaporítási eljárásokat, tekintettel a vizsgálatok előkészítésére, végrehajthatóságára,
- a gyapjúismeretet,
- a küllemmel kapcsolatos anatómiai ismereteket,
- a tőgybiológiai ismereteket.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a tenyészetek nyilvántartásba vételét,
- az egyedek tartós megjelölését
- hagyományos módszerrel,
- ENAR szabályok szerint,
- a teljesítmények vizsgálatát,
- tenyésztési teljesítmények vizsgálatát,
- tejtermelés vizsgálatát,
- a hústermeléssel összefüggő tulajdonságok vizsgálatát,
- a gyapjútermeléssel összefüggő tulajdonságok vizsgálatát,
- az elsődleges adatok feldolgozásra való előkészítését, a teljesítmények kifejezését
- a tenyésztési teljesítmények kifejezését,
- a tejtermelés-vizsgálat eredményeinek kifejezését,
- a hústermelés-vizsgálat eredményeinek kifejezését,
- a gyapjútermeléshez tartozó vizsgálat eredményeinek kifejezését.
Ló teljesítmény-vizsgáló
Ismeret szintjén tudja:
- az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényt, a földművelésügyi miniszter 30/1994. (VI. 28.) FM és a 32/1994. (VI. 28.) FM rendeletét a tenyészállatok teljesítmény-vizsgálatáról és tenyészértékbecsléséről,
- a ló eredetét, rendszertani egységeit,
- a magyar lótenyésztés történetét,
- a lótenyésztés jelenlegi helyzetét,
- a díjlovaglás, díjugratás, military, galopp, ügető és fogathajtó versenyek versenyszabályát, elbírálását.
Megértés szintjén tudja:
- a lótenyésztési teljesítmény-vizsgálati kódex előírásait,
- a teljesítmény-vizsgálat célját, rendszerét,
- a fajtatenyésztő egyesületek működését,
- az egyes lófajták teljesítmény-vizsgálata és tenyészértékbecslésének rendjét, szabályait,
- a sportlovak ivadékteljesítmény-vizsgálatát,
- az állat-egészségügyi feltételek és előírások ismeretét.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az anatómiai ismereteket,
- a helyes méretfelvétel szabályait,
- a ló színének és jegyeinek ismeretét,
- a lófajták ismeretét,
- a származás értékelését,
- a mozgástulajdonságok értékelését szabadon, fogatban és lovas alatt,
- az etológiai ismereteket,
- a teljesítmény-vizsgálat és az ivadékvizsgálat biztonságos lebonyolításának feltételeit, a baleset megelőzését.
3. Gyakorlati követelmények
Szarvasmarha teljesítmény-vizsgáló
Munkatermelékenység ismerete szintjén tudja:
- a sajátteljesítmény-vizsgálatban résztvevő bikaborjak válogatását, betelepítését, adataik nyilvántartását, a karanténozás végrehajtásának megoldását, az élősúly mérlegeléssel való megállapítását, a tenyészbikajelöltek bírálatra való előkészítését,
- az ivadékteljesítmény-vizsgálati tervben szereplő bikák sperma felkínálását és felhasználását,
- az ITV-ben résztvevő bikáktól származó ivadékok vérmintáinak begyűjtését, továbbítását a származás ellenőrzésére.
Jártasság szintjén tudja:
- a teljesítmény-vizsgálatba vont tenyészet adatszolgáltatásra és az adatgyűjtésre alkalmasságának megállapítását,
- az ICAR által elismert és Magyarországon használatos tejmérő műszerek használatát.
Készség szintjén tudja:
- az ICAR által elismert tejmérő műszerek és eszközök használatát,
- a mágneses adathordozóval felszerelt adatgyűjtő kézi számítógép kezelését,
- a nyilvántartásba vételi bejelentőlap használatát,
- az egyedazonosító szám vagy használati szám fülbe tetoválását, illetve a krotália fülbehelyezését,
- az embrióátültetésből származó borjak jelölését,
- a nem ellenőrzött állományból ellenőrzésbe került állat megkülönböztető jelölését (N betű),
- a tenyésztési adatok gyűjtését, a tenyésztési bizonylatok vezetését,
- a tejtermelés-vizsgálat A, A4, Av módszerét,
- az ellenőrző fejés szakszerű tervezését, előkészítését és végrehajtását, az istállókönyv vezetését,
- arányos tejminta vételét, a mintás flakonok tárolását, a mintaláda szállítását,
- a húshasznosítású állományok termelésével összefüggő tömegmérések pontos elvégzését.
Sertés teljesítmény-vizsgáló
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- az EUROP minősítést, szúrószondával,
- a ZP vágósertés minősítését.
Jártasság szintjén tudja:
- a sertések előírásos hasítását, darabolását.
Készség szintjén tudja:
- az egyedi jelölés elvégzését,
- a mérlegelést, a mérlegek kezelését,
- a szalonnavastagság és karajátmérő mérését ultrahangos készülékkel,
- az ultrahangos készülék karbantartását és hitelesítését,
- az adatfelvételi bizonylatok kitöltését,
- az állatok azonosítását,
- a számítógépes adatrögzítést,
- a hússzín vizsgálatát,
- a hús pH mérését,
- a hús érzékszervi vizsgálatát.
Juh teljesítmény-vizsgáló
Készség szintjén tudja:
- a fürtminta vételt és vizsgálatra előkészítését, tárolását, csomagolását, postázását,
- az élősúly mérését,
- a lenyírt bunda mérését,
- a tejmérést,
- a vizsgálati csoport összeállítását törzskönyvi adatok alapján,
- a jelölést, krotáliázást, tetoválást,
- az adatfelvitelt számítógépre,
- az alapbizonylatok vezetését.
Ló teljesítmény-vizsgáló
Jártasság szintjén tudja:
- a bírálatok és szemlék helyének kijelölését,
- a különböző teljesítmény-vizsgálati módszerek alkalmazását,
- a ló viselkedésének megítélését.
Készség szintjén tudja:
- a lovak azonosítását színe, jegye, bélyegzése, szőrforgói stb. alapján,
- a testméretek szakszerű felvételét,
- a lovak színének és jegyeinek pontos leírását,
- a fajták felismerését,
- a küllemi bírálatot és pontozást,
- a lovak mozgásának helyes megítélését szabadon, nyereg alatt és fogatban,
- a teljesítményvizsgálati adatfelvételezés végrehajtását, az előírt nyomtatványok kitöltését, feldolgozások elvégzését.
4. Személyi követelmények
Rendelkezzenek fejlett megfigyelő és problémamegoldó-képességgel, valamint fizikai állóképességgel. Alakuljon ki a képzésben résztvevőkben a pontos és felelősségteljes munkavégzés és a személyi higiénia iránti igény. Legyen jó kapcsolatteremtő képességük.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Szóbeli vizsga
1.2. Gyakorlati vizsga
1.1. A szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsga tételei magukban foglalják a jogszabályismeretet, az oktatást szervező intézmény szakmai követelményeit és az adott állatfaj "Teljesítmény-vizsgálati kódex"-ének teljes anyagát.
A szóbeli tételek két részből állnak:
- az a) tételek: általános ismeretekből (jogszabály, fajta, tenyésztőszervezetek),
- a b) tételek: teljesítmény-vizsgálati kódex ismeretéből (módszertan, mintavételi eljárások, végrehajtás, mérések, műszerismeret, tenyészértékbecslés).
A szóbeli vizsgán az OMMI által összeállított és az FM által kiadott tételeket kell alkalmazni.
A vizsga elnökét az FM jelöli ki az OMMI javaslata alapján. A vizsgabizottság egyik tagja az OMMI szakembere.
1.2. Gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga az OMMI által kijelölt telephelyeken, három részből áll:
a) adatfelvétel, az adatfelvétel eszközeinek használata,
b) nyilvántartások, bizonylatok kitöltése,
c) alapadatok feldolgozásra való előkészítése.
2. A felmentés feltételei
A vizsga alól felmentés nem adható.
3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei
Az előírt gyakorlati foglalkozásokon való részvétel kötelező.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során az elméleti tantárgyakat és a szakmai gyakorlatot oktatónak szakirányú felsőfokú szakmai képesítéssel (végzettséggel) kell rendelkeznie. A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, műszerekkel, gépekkel, állatállományokkal, vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt (a névjegyzékben szereplő) biztosítani tudja ezeket.
A szükséges tárgyi feltételek:
Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:
- a felkészítésnek megfelelő állattenyésztési telep,
- egységes bizonylatok vagy ezekkel megegyező tartalmú adathordozók,
- az előírásnak megfelelő méréspontosságú eszközök és műszerek,
- a gyűjtött adatok vizsgálatához, tárolásához, az elsődleges adat- és információszolgáltatáshoz szükséges eszközök, szoftverek és azok dokumentációi.
Szakmai vizsgát a szakképzésért felelős miniszter által feljogosított (a névjegyzékben felsorolt) intézmény szervezhet.
A tenyészállat teljesítmény-vizsgálót az eredményes vizsgát követően az OMMI névjegyzékbe veszi.
2. Iratkezelési szabályok
A szakmai vizsga megszervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amelyik rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Szakmai ismeretek
Szakmai gyakorlat

Vetőmagtermesztő és -minősítő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
32 6206 03
2. A szakképesítés megnevezése:
Vetőmagtermesztő és -minősítő
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
Valamennyi kertész és általános mezőgazdasági szakmunkás szakmai végzettség.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
6129Vetőmagtermesztő és -minősítő
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
6129Egyéb növénytermesztési és kertészeti foglalkozások
5112Gazdabolti eladó
5113Piaci, utcai, vásári árus, átvevő
3. A képesítés célja:
Növény és kertészeti árutermesztésben jártas munkásokkal
a) megismertetni a vetőmagtermesztés sajátosságait és speciális elméleti és gyakorlati követelményrendszerét,
b) elsajátíttatni a vetőmagvizsgálat és vetőmag-minősítés alapelveit.
Fenti ismeretek megszerzése és a továbbiakban előírt gyakorlati követelményként elvégzett munka után az alkalmas munkások szakképzettségének tanúsítása.
4. A munkaterület jellemzése:
A szakképesített vetőmagtermesztő és -minősítő vállalkozhat vetőmag-szaporításra a szaporító terület elővetemény korlátozás és izolációs távolság figyelembevételével való kijelölésre a szaporítás szántóföldi ellenőrzésre való előkészítésére és a szakszerű betakarításra.
Vállalkozhat a technológiai előírások betartásával fajta és F1 vetőmag előállítására.
Elvégezheti saját nyersárujának előzetes értékbecslését, megállapíthatja a hulladék és idegenmag-tartalmat és előzetes csírázóképességi, illetve nedvességtartalmi vizsgálatot végezhet.
A szakképesítés vetőmagtermesztő és -minősítő - elsősorban a kapott és az adott fajtára vonatkozó termesztés-technológiai előírások szerint növénytermesztő jellegű zömében fizikai munkát végez.
A szakképesítés önmagában irányító és vezetői tevékenység végzésére nem jogosít.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:
- szaporító terület kijelölése (elővetemény korlátozás megállapítása - feljegyzések vagy táblatörzskönyv alapján, izoláció kimérése és bejárása),
- általános növénytermesztési alapműveletek:
talaj-előkészítés, vetés, tápanyag-utánpótlás, növényápolás, növényvédelem,
- speciális vetőmag-termesztési műveletek.
Frakcionált vetés, idegenelés, egészségi állapotra, illetve egyéb tulajdonságra való szelekció, speciális hibrid-előállítási munkák pl. címerezés vagy steril fertil egyedek megkülönböztetése, kivágása stb. szántóföldi ellenőrzésre való előkészítés,
- betakarítási művelet különös tekintettel a vetőmag minőségének megőrzésére és a termelés elkülönített kezelésére,
- szakszerű nyers vetőmag betárolás, illetve átadás,
- vetőmag-vizsgálati alapismeretek.
A tevékenység végzéséhez szükséges gépek, eszközök szakszerű használata és karbantartása. Erő és munkagépek használata külön jogszabályban előírt jogosítvány birtokában.
Anyagok, növényvédő szer, műtrágya szakszerű kezelése.
Alapvető vizsgálatokhoz szükséges gépek, mérlegek, szárítószekrény használata.
A teljes munkafolyamat során a környezetvédelmi és munkavédelmi előírások betartása.
2. Elméleti követelmények
Ismeret szintjén tudja:
Speciális ismeretek:
- faj-, fajta fogalmát
- nemesített vetőmag fogalmát,
- nemesített vetőmag szaporítási lépcsőit,
- kereskedelmi vetőmag fogalmát,
- standard vetőmag fogalmát,
- vetőmag-előállítás alapelveit,
a) hagyományos fajtáknál,
b) hibrid növényeknél,
- izoláció fogalmát és célját,
- elővetemény korlátozás célját,
- vetőmag értékmérő tulajdonságait,
- súlypótlékos vetőmaghasználat célját és alkalmazását,
- egymenetes és frakcionált vetés közötti különbséget,
- idegenelés fogalmát, célját,
- egészségi állapotra és egyéb tulajdonságokra való szelekció célját,
- hibrid-előállításnál idegen és öntermékenyülés fogalmát,
- címerezés célját, fogalmát és módját (hibridkukorica),
- fertilis egyedek szelekciójának célját és módját (hibridnapraforgó),
- szántóföldi ellenőrzéssel kapcsolatos tudnivalókat (bejelentés, dokumentáció, felügyelők kihívása, szemlejegyzőkönyv ellenjegyzése stb.),
- alkalmas minősítésű szántóföldi vetőmag-szaporítás ismérveit,
- veszélyes károsítóknak minősülő gyomnövényeket,
- csávázás célját és jelentőségét,
- betakarított nyersáru kezelésének módját a tisztításig,
- idegen fajazonos kultúrmagvak és gyommagvak megkülönböztetését,
- az ép és abnormális csírázás fogalmát.
Általános ismeretek:
- alapvető műtrágyák ismeretét,
- a növénytermesztés alapgépeinek ismeretét,
- leggyakrabban használt növényvédő szereket (hatóanyagokat),
- környezetvédelmi és munkavédelmi alapismereteket,
- a közgazdasági és számviteli alapfogalmakat,
- mezőgazdasági vállalkozás alapelveit,
- adózás fogalmát, alapelveit,
- értékesítési rendszerek és módszerek ismereteit.
Megértés szintjén tudja:
Speciális ismeretek:
- a fajta és vetőmag-tulajdonossal, valamint fajta vetőmaghasználattal összefüggő törvények rendelkezéseit.
Általános ismeretek:
- talajművelés és tápanyag utánpótlás jelentőségét,
- növényszaporítás és öntözés jelentőségét, kórokozók, a kártevők és a növényvédő szer kölcsönhatását,
- vetőmagtermesztéssel összefüggő szabványok előírásait,
- szántóföldi ellenőrzési szabványait, vetőmag technikai követelményeinek szabványait.
Alkalmazás szintjén tudja:
Speciális ismeretek:
- a Vetőmagminősítő Bizonyítvány értelmezését,
- a vetőmag azonosító jelzések (címke) értelmezését,
- a "tiszta mag" arányának megállapítását tömegszázalékban,
- a csírázás alapfeltételeit,
- a csíranyugalom fogalmát, a feloldás lehetőségeit.
Általános ismeretek:
- a talajművelés módjait és eszközeit,
- a növényápolás módját és eszközeit,
- a betakarítás módját és eszközeit,
- a gépi karbantartás alapjait,
- a tűz- és balesetvédelmi előírásokat,
- a szerződés fogalmát, szerződéskötés szabályait.
3. Gyakorlati követelmények
Ismeret szintjén tudja:
- a Magyarországon termesztésben levő kultúrnövényeket felismerni, lábon zöld állapotban és magról,
- Magyarországon veszélyes károsítónak minősülő gyomnövényeket felismerni, lábon zöld állapotban és magról,
- adott vetőmag-szaporításban felismerni az idegen fajt és fajtát,
- szelekciós szempontból fontos rendellenességeket felismerni,
- izolációs területet bejárni, ellenőrizni, rendben tartani,
- adott termesztés-technológiai utasítást szakszerűen értelmezni és betartani,
- munkagépeket beállítani, használni,
- vetőmag tisztaságát meghatározni,
- vetőmag csírázóképességet meghatározni,
- vetőmag nedvességtartalmát meghatározni.
Jártasság szintjén tudja:
- vetőmagtermesztésben, minősítésben meghatározó szabványokat kezelni.
Készség szintjén tudja:
Speciális ismeretek:
- a szabályos idegenelést végezni,
- a szabályos szelekciót végezni,
- címerezni (hibridkukorica),
- fertilis egyedeket eltávolítani (hibridnapraforgó, zöldségfélék),
- a csávázási eljárásokat,
- technikai tisztaságvizsgálatot végezni,
- csíraágyat készíteni,
- a csíráztatási vizsgálatot lefolytatni,
- ép, abnormális csírákat elkülöníteni,
- gyakorlatban szárítószekrényt kezelni, visszaméréseket végezni,
- nyersáru kezelés alapszabályait,
- nyersáru mintavételt.
Általános ismeretek:
- környezetvédelmi, tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat gyakorlatban alkalmazni,
- vetés munkafolyamatait,
- növényápolás munkafolyamatait,
- betakarítás munkafolyamatait.
4. Személyi követelmények
- egészségügyi alkalmasság,
- fizikai állóképesség,
- pontosság,
- felelősségérzet.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Szóbeli vizsga
1.2. Gyakorlati vizsga
A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
A gyakorlati vizsga lehetőség szerint előzze meg a szóbeli vizsgát.
1.1. A szóbeli vizsga:
- vetőmag-termesztési alapismeretek,
- vetőmag-vizsgálati alapismeretek,
- munkavédelem; tűzvédelmi és környezetvédelmi alapismeretek,
- kereskedelmi és gazdasági alapismeretek tudnivalóiból a vizsgázók központilag kiadott tételsorból húznak.
A tételek a vizsgatárgyak anyagrészei szerint nem kapcsolódnak össze, a vizsgázók azokat külön lapon húzzák.
A szóbeli vizsgán az FM által kiadott tételeket kell alkalmazni.
1.2. A gyakorlati vizsga három részből áll:
a) Munkáltató jellegű, teljesítmény mérésére alkalmas tevékenység végzése egy óra időtartam alatt az ajánlott feladatok megvalósításával.
Speciális szántóföldi munkák:
- idegenelés,
- szelektálás,
- címerezés stb.
b) A vetőmagtermesztésben és minősítésben használatos kultúrnövények ismerete, gyomnövény ismerete (30 db). Magismeret (kultúr és gyom 20 db).
c) Magvizsgálat végzése:
- tisztaságvizsgálat 1 mintán,
- csírázóképesség-vizsgálat (előkészítés vagy értékelés),
- mintavétel.
A vizsgálatokat a vizsgáztató intézmény úgy állítja össze, hogy azok 30 perc alatt megoldhatók legyenek és a feladatok szakszerű elvégzése ezt az időtartamot ki is töltse. A gyakorlati vizsgán az FM által javasolt tételsort kell használni.
2. A felmentés feltételei:
A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakiránynak megfelelő vagy szakirányú felsőfokú iskolai képesítéssel kell rendelkezniük.
A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakiránynak megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, esetleg érettségivel vagy szakmunkásvizsgával és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges földterülettel, valamint a termesztéshez és vizsgálathoz szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel vagy szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.
A vizsgáztatás szükséges tárgyi feltételei közé tartozik:
- a feladatok balesetmentes megvalósításához szükséges eszközök, szerszámok, anyagok, felszerelések vizsgázók létszámának megfelelő mennyiségű biztosítása,
- a munkáltató jellegű feladatok megvalósításához szükséges munkaterület kijelölése, előkészítése,
- növényanyag, maggyűjtemény előkészítése,
- üzemképes géppark (kerti traktorok, lassú járművek stb.) a gépüzemeltetési feladatok megvalósításához,
- mintavételhez és vetőmagvizsgálathoz szükséges anyag és eszköz előkészítése.
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezet, intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben kijelölt intézmények az általuk folytatott szakképzések esetében.
2. Iratkezelési szabályok
Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amelyik rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az iratkezelés szabályainál a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Vetőmagtermesztés
(legfontosabb mezőgazdasági és kertészeti kultúrákra vonatkoztatva)
Vetőmagvizsgálat
Műszaki ismeretek (géptan)
Munkavédelem - tűzvédelem
Környezetvédelem
Kereskedelmi ismeretek
Gazdálkodási alapismeretek
VII. MELLÉKLET
1. Javasolt óraterv (Iskolai rendszerű képzés esetén)
A tantárgy megnevezéseelméletigyakorlati
óraszám
Vetőmagtermesztés
szántóföldi140200
kertészeti110200
Vetőmagvizsgálat50100
Műszaki ismeretek3060
Munkavédelem - tűzvédelem1010
Környezetvédelem1010
Kereskedelmi ismeretek2010
Gazdálkodási alapismeretek3010
Összesen:400600
Mindösszesen:1000

Gyümölcstermesztő és -feldolgozó szaktechnikus szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
53 6207 02
2. A szakképesítés megnevezése:
Gyümölcstermesztő és -feldolgozó szaktechnikus
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- középiskolai végzettség
- kertészeti vagy élelmiszer-ipari szakmai előképzettség,
- megfelelő egészségügyi alkalmasság.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
2124Mezőgazdasági technikus (Gyümölcstermesztő és -feldolgozó szaktechnikus)
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
3113Gyümölcstermesztői és -feldolgozói tevékenység végzése, illetve ilyen típusú termesztőtelep vagy feldolgozóüzem (-részleg) szakmai vezetése
3. A képesítés célja:
Olyan középfokú speciális szakismerettel rendelkező szakemberek képzése, akik a gyümölcstermesztő és -feldolgozó üzemekben szakmunkák, illetve az ehhez kapcsolódó vezetői feladatok ellátására alkalmasak.
4. A munkaterület jellemzése:
A gyümölcstermesztő és -feldolgozó szaktechnikus munkaterülete a gyümölcstermesztő és/vagy a gyümölcsfeldolgozásra szakosított feldolgozó élelmiszer-ipari üzem.
Végzettségének megfelelően mindkét szakmai területen:
- ágazatvezetői,
- üzemvezetői,
- műszakvezetői,
- önálló vállalkozó
feladatokat lát el, illetve irányítja a termesztést és a feldolgozást. A munkavégzés során gondoskodik a mindenkor érvényes pénzügyi, munka- és környezetvédelmi, tűzrendészeti, egészségügyi és egyéb hatósági előírások betartásáról, illetve érvényesítéséről.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:
Gyümölcstermesztés területén:
- ültetvénylétesítés tervezése, telepítés kivitelezése,
- ültetvény üzemeltetése, a termesztés-technológia (talajművelés, tápanyag-utánpótlás, öntözés, termőfelület és termésszabályozás, növényvédelem, betakarítás, tárolás, áruvákészítés) munkafolyamatainak megszervezése, irányítása, ellenőrzése, illetve végzése,
- erő- és munkagépek működtetése.
Gyümölcsfeldolgozás területén:
- technológiai munkafolyamatok tervezése,
- gyártási technológiák munkafolyamatainak megszervezése, irányítása, ellenőrzése, illetve végzése,
- gyümölcsalapú félkész és késztermékek gyártása,
- termékminősítés,
- gépek, berendezések működtetése.
2. Elméleti követelmények
Ismeret szintjén tudja:
- a gyümölcsterület kiválasztásának ökológiai és ökonómiai szempontjait,
- a gyümölcstermesztő és feldolgozó üzemek létesítésével kapcsolatos előírásokat,
- a szakterületével kapcsolatos főbb hazai és nemzetközi adatokat, kereskedelmi és értékesítési módszereket,
- a szakterületével kapcsolatos termékekre vonatkozó hazai és nemzetközi minőségi előírásokat, minősítési módszereket.
Megértés szintjén tudja:
- a fajták és termékek értékmérő tulajdonságait,
- a termesztés és a gyártás során lezajló fizikai és biológiai folyamatokat,
- a szabványelőírások alkalmazását,
- a gyümölcsfaiskola felépítését, létesítésének feltételeit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a gyümölcstermesztő, illetve feldolgozó üzem biztonságos és gazdaságos működtetését,
- a termékeket korszerű technológiai szinten megfelelő minőségben előállítani, illetve előállíttatni,
- teljes felelősséggel irányítani vagy végrehajtani a napi üzemmenettel kapcsolatos adminisztrációs tevékenységet,
- a különböző típusú gyümölcsültetvények megtervezését és azok üzemeltetését,
- a különböző típusú gyümölcsfeldolgozó üzem gyártási technológiáját és az üzem működtetését,
- a faiskolai szaporítási eljárásokat,
- a fajta jelentőségét a termesztésben és a feldolgozásban,
- az egyes gyümölcsfajok termesztési módjait és termesztés-technológiáját.
3. Gyakorlati követelmények
Gyümölcstermesztés
Ismeret szintjén tudja:
- a fontosabb termesztett gyümölcsfajok botanikai jellemzését, növényrendszertani besorolását,
- a gyümölcsfélék főbb szaporításmódjait,
- a gyümölcsfajok alanyait, az alany-nemes kölcsönhatását,
- a gyümölcstermesztésben elterjedt termesztési módokat (hagyományos, integrált, bio) és művelésrendszereket.
Megértés szintjén tudja:
- a termesztés-technológia részelemeit,
- a fontosabb gyümölcsfajták termesztési és áruértékét,
- a koronaformák jellemző adatait,
- a munka- és erőgépek kiválasztásának szempontjait,
- a művelési és termesztés-technológiai rendszerek összefüggéseit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a szemzés, oltás, dugványozás módszereit,
- az ültetvénylétesítés lépéseit,
- a fontosabb koronaformák kialakításának és fenntartásának módszereit,
- a termesztés-technológia elemeinek (talajművelés, tápanyag-utánpótlás, öntözés, termőfelület és termésszabályozás, növényvédelem, betakarítás, tárolás, áruvákészítés) részletes munkafolyamatait,
- a lomb és talajanalízis módszereit,
- az érettség-meghatározás módszereit,
- felhasználási szempontból értékelni a fontosabb gyümölcsfajtákat,
- kezelni és karbantartani a munka- és erőgépeket,
- a gyümölcsök minőségi előírásait.
Gyümölcsfeldolgozás
Ismeret szintjén tudja:
- a nyersanyag átvételi és minősítési módszereit,
- a gyártástechnológiai munkafolyamatok jellemzőit,
- a termék-előállításhoz szükséges gépek, berendezések működését,
- a gyártási tevékenység szervezési, gazdasági és adminisztratív jellegzetességeit.
Megértés szintjén tudja:
- a nyersanyag minőségének hatását a gyártott termékre,
- üzemeltetni és karbantartani a gyártáshoz használt gépeket, berendezéseket,
- elvégezni a feldolgozás előkészítő és befejező munkafolyamatait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a feldolgozott gyümölcstermékek nyers-, segéd- és adalékanyagait,
- a feldolgozás előkészítő műveleteit,
- a nyersanyag-tartósítási eljárásokat,
- a gyümölcsalapú termékcsoportok előállítását,
- a feldolgozó vonalak gépi berendezéseinek működtetését,
- a tartósított és feldolgozott termékek áruvákészítésével kapcsolatos eljárásokat,
- a gyártásközi és késztermék-minősítéssel kapcsolatos feladatokat,
- a tartósított és feldolgozott termékek minőségi előírásait.
4. Személyi követelmények
A gyümölcstermesztő és -feldolgozó szaktechnikus munkakör betöltéséhez az alábbi általános személyi tulajdonságokat kell figyelembe venni:
- megfelelő fizikai állóképesség,
- monotónia elviselése,
- átlagos kézügyesség,
- vegyszerekkel, növényi anyagokkal szembeni allergia-ellenállóság,
- vállalkozói készség,
- fokozott önállóság,
- rendszerető, pontos munkavégzés,
- kapcsolatteremtő, kulturált vitakészség,
- fogékonyság az új, korszerű szakmai ismeretekre.
A gyümölcstermesztő és -feldolgozó szaktechnikusi munkakör ellátásához szükséges a mezőgazdasági vontató, illetve a targoncavezetői jogosítvány megléte, vagy megszerzése a képzési időtartam alatt.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A vizsgáztatás szempontjaira irányadó a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet. A gyakorlati vizsga megelőzi a szóbeli vizsgát.
A szakmai vizsga részei:
1.1. Írásbeli vizsga
1.2. Szóbeli vizsga
1.3. Gyakorlati vizsga
1.1. Az írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsgán a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott központi tétel alapján, a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatokat kell megoldani.
A kérdések:
- 55%-a szakmai (gyümölcstermesztés és -feldolgozás),
- 20%-a növénytani, környezetvédelmi, alkalmazott kémiai,
- 10%-a műszaki,
- 15%-a gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési ismereteket tartalmaz.
A technológiai kérdések egy-egy technológiai folyamat vagy művelet leírását, illetve az elvégzésükhöz szükséges elméleti alapismereteket tartalmazzák. A kérdések egyben magukban foglalják a minőségi és ellenőrzési ismereteket is.
1.2. A szóbeli vizsga:
A vizsgán a szakképesítésért felelős minisztérium által kiadott központi tétel alapján, a szakképesítés egészét átfogó összetett feladatokat kell megoldani.
A kérdések:
- 55%-a szakmai (gyümölcstermesztés és -feldolgozás),
- 20%-a növénytani, környezetvédelmi, alkalmazott kémiai,
- 10%-a műszaki, munka- és tűzvédelmi,
- 15%-a gazdálkodási, kereskedelmi, szervezési ismereteket tartalmaz.
1.3. A gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga 5 munkahelyből áll. Egy-egy munkahelyen 60 perc áll a jelöltek rendelkezésére a feladatok elvégzésére.
1. Munkahely: Műszerek, laboratóriumi eszközök használata, felismerés, meghatározás.
- Gyümölcstermesztés: faj- és fajtaismeret, alanyok, ültetési anyagok, kór- és kárképek, tápanyaghiány-tünetek, gyomnövények felismerése.
- Feldolgozás: adalék- és segédanyagok, valamint feldolgozott terméktípusok felismerése.
- Talajmintavétel, talajvizsgálat egyszerű módszerekkel, meteorológiai eszközökkel mérés végzése, érésjelző műszerek használata.
- Tartósított termékek minőségi (savtartalom, pH) és mennyiségi jellemzőinek meghatározása (teljes-, tiszta- és töltőtömeg), szabvány szerinti érzékszervi bírálat végzése.
2. Munkahely: Gyümölcstermesztési technológiák gyakorlati vizsgája.
- A vizsgát az időszerű technológiai műveletek alapján állítja össze a vizsgáztatásra jogosult intézmény, az ajánlott témakörök figyelembevételével. Az értékelésnél az elvégzett munkát szakmailag és az időegység alatt elért teljesítmény szerint kell minősíteni.
3. Munkahely: Gyümölcsfeldolgozási technológiák gyakorlati vizsgája.
- A vizsgát az időszerű technológiai műveletek alapján állítja össze a vizsgáztatásra jogosult intézmény, az ajánlott témakörök figyelembevételével. Az értékelésnél az elvégzett munkát szakmailag és az időegység alatt elért teljesítmény szerint kell minősíteni.
A feladatok egy-egy feldolgozástechnológiai művelet vagy műveletcsoport elméletének gyakorlati megvalósítására irányulnak.
4. Munkahely: Műszaki ismeretek.
- Gépbeállítási, üzemeltetési és karbantartási feladatok.
5. Munkahely: Munkaszervezési feladatok.
- Adott termesztéstechnológiai és gyártástechnológiai folyamat, gép, eszköz és munkaerőlétszámának meghatározása.
2. A vizsgák alóli felmentés feltételei:
A vizsgák alóli felmentésre az oktatási intézmény Vizsgaszabályzata az irányadó. A szakmai vizsgák alól felmentés nem adható.
3. A vizsgára bocsátás feltételei:
A vizsgára bocsátás szabályait az oktatási intézmény Vizsgaszabályzata tartalmazza.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú szakmai és pedagógiai képzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést a szakirányú főiskolai és pedagógiai - kivételes esetben, ha ettől eltérően jogszabály nem rendelkezik -, érettségivel vagy mestervizsgával, illetve középfokú szakképzettséggel rendelkező szakember is folytathat. A pedagógiai végzettség alól a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője adhat felmentést.
A szakmai vizsgabizottság tagjainak felsőfokú szakmai képzettséggel kell rendelkezniük.
A vizsgára való felkészítést, illetve vizsgáztatást csak olyan képzőhely folytathat, amelyik rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges ültetvényekkel, feldolgozó üzemmel, vagy szerződés alapján más helyen ezeket a feltételeket biztosítani tudja.
Tárgyi feltételek:
A gyakorlati vizsgára való előkészítésnél az illetékes minisztérium által javasolt vizsgatételek az irányadók, de alapvetően biztosítani kell a következőket:
- megfelelő eszközökkel felszerelt, legalább két fajból létesített gyümölcsültetvény,
- gyümölcsalapú élelmiszerek előállítására alkalmas üzem.
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.
2. Iratkezelési szabályok
Szakmai vizsga szervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal. Az iratkezelés szabályainál a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
1. Élelmiszer-kémia, higiénia, mikrobiológia
2. Műszaki ismeretek
3. Gyümölcsfaiskola
4. Gyümölcstermesztési ismeretek
5. Gyümölcsfeldolgozási ismeretek
6. Munka-, környezet- és tűzvédelem
7. Alkalmazott számítástechnika
8. Gazdálkodási és szervezési ismeretek
VII. JAVASOLT ÓRATERV (Iskola rendszerű képzés esetén)
TantárgyElméleti óraGyakorlati óra
Élelmiszer-kémia, higiénia, mikrobiológia5020
Műszaki ismeretek5070
Gyümölcstermesztési ismeretek200300
Gyümölcsfaiskola2030
Gyümölcsfeldolgozási ismeretek200300
Munka-, környezet- és tűzvédelem10-
Alkalmazott számítástechnika5070
Gazdálkodási és szervezési ismeretek8050
Összes óraszám:660840
Mindösszesen:1500 óra

Fakitermelési gépkezelő szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
31 5212 15
2. A szakképesítés megnevezése:
Fakitermelési gépkezelő
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- alapfokú iskolai végzettség és
- érvényes mezőgazdasági vontatóvezetői jogosítvány,
- betöltött 18. életév.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenység:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
8312Kérgező, hasító-, aprítógép-kezelő
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
8311Mezőgazdasági vontatóvezető
3. A képesítés célja:
A fakitermelési gépkezelő képesítés célja olyan szakember képzése, aki megfelelő biológiai, műszaki és gépjavítási ismeretekkel rendelkezik. Ezáltal a rábízott vagy saját tulajdonát képező kérgező-, hasító-, illetve aprítógép üzemeltetését, karbantartását és javítását el tudja végezni.
4. A munkaterület jellemzése:
A fakitermelési gépkezelő ért a fa kitermelése után a vágástéren, munkapadon, illetve fafeldolgozó helyen (fűrészüzemben) a kérgezőgép, hasítógép és aprítógép kezeléséhez, üzemeltetéséhez. El tudja végezni a gépekhez kapcsolódó beállítási, karbantartási és javítási műveleteket. Ismeri az e gépekre vonatkozó munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat. Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására. Közúton járművével csak a külön jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vehet részt.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:
A fakitermelési gépkezelő szakember képes a kérgezőgép, a hasítógép és az aprítógép segítségével a fakitermelési és feldolgozási munkafolyamatban önálló munka végzésére, az erő- és munkagépek követelményeinek megfelelő használatára. Ezek alapján a következő munkafeladatokat tudja elvégezni:
a) a kérgező-, a hasító- és az aprítógép
- beállítását,
- karbantartását,
- hibaelhárítását,
- szervizszerű javítását.
b) a gépek üzemeltetése területén:
- a munkagépek erőgéppel való összekapcsolását,
- a munkagépek szállítási és működési helyzetbe állítását,
- vezetői engedélyének birtokában közúti szállítási munkák végzését,
- a munkagépekkel munka végzését: kérgezést, hasítást, aprítékkészítést.
2. Elméleti követelmények
2.1. Elméleti követelmények a gépüzemeltetés terén:
a) Ismeret szintjén tudja:
- a gépüzemeltetés alapfogalmait,
- az erdőgazdaságban alkalmazott kérgező-, hasító- és aprítógépek, valamint a döntő rakásoló és a döntő gallyazó gépek szerkezeti egységeit és működési elveit,
- e gépek karbantartási előírásait, a karbantartás eszközeit és anyagait.
b) Megértés szintjén tudja:
- a gépüzemelés gazdaságossági összefüggéseit,
- felismerni az üzemzavar jellegű hibákat,
- a munkagépek beállításának elveit.
c) Alkalmazás szintjén tudja:
- a kezelési, üzemeltetési technológiákat,
- a közúti közlekedés szabályait,
- a közúti szállítás biztonságtechnikáját,
- a mezőgazdasági vontató kezelőszerveinek, jelzőberendezéseinek funkcióit.
2.2. Elméleti követelmények a gépjavítás terén
a) Ismeret szintjén tudja:
- a gépüzem-fenntartás és gépjavítás fogalmát,
- a hibák kiküszöböléséhez szükséges javítástechnológiai eljárásokat,
- a műszaki diagnosztika alapelveit,
- a gépalkatrészek felújítási technológiáit,
- a korrózió elleni védelem eljárásait,
- a mérőműszerek működését,
- az alkatrészrendelés formai előírásait.
b) Megértés szintjén tudja:
- az erdőgazdasági gépészetben használatos anyagféleségek, termékek, fizikai-kémiai tulajdonságai, felhasználásukat a technológiai műveletek során,
- a karbantartáshoz és a gépszereléshez kiadott műszaki dokumentációt használni,
- az erő- és munkagépek karbantartási előírásait és módszereit,
- a kezelési-karbantartási utasításokban és a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, táblázatokat, ábrákat olvasni,
- az észlelt hibák feltárását,
- a munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat.
c) Alkalmazás szintjén tudja:
- a kijavított gépek üzem közbeni ellenőrzését.
2.3. Elméleti követelmények az erdőgazdasági gazdálkodás terén
a) Ismeret szintjén tudja:
- a fakitermelés végrehajtását,
- a fafeldolgozás alapvető ismereteit,
- az erdei fa és csemetefajokat, az ökológiai és termőhelyi összefüggéseket,
- a faipar felépítését, kapcsolatát az erdészeti tevékenységgel.
b) Megértés szintjén tudja:
- az erdei termékek termelését.
c) Alkalmazás szintjén tudja:
- a fekvő és álló fa térfogatának meghatározását,
- a faanyagmozgatás végrehajtását,
- a faanyag tulajdonságait és a fahibákat,
- az erdei termékek méret és minőségi követelményeit és a faipari termékek előállítása közötti összefüggéseket.
2.4. Elméleti követelmények a munka-, tűz- és környezetvédelem terén
a) Ismeret szintjén tudja:
- a munka-, a tűz- és környezetvédelem fogalmát, feladatát, alapfogalmait,
- a munkavégzés személyi feltételeit,
- az egyes munkagépekre vonatkozó előírásokat,
- a gépjavítás, karbantartás általános balesetmegelőzési szabályait,
- a szükséges tennivalókat baleset vagy tűz esetén.
b) Megértés szintjén tudja:
- az erdőgazdaságra vonatkozó általános szabályokat.
c) Alkalmazás szintjén tudja:
- a baleset esetén nyújtandó elsősegély módját,
- a védőeszközök helyes használatát,
- a tűzoltóeszközök használatát,
- a közúti közlekedés és szállítás biztonságtechnikáját.
3. Gyakorlati követelmények
Gyakorlati követelmények a gépüzemeltetés terén
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- kiválasztani a technológiához alkalmazható gépeket, eszközöket.
Jártasság szintjén tudja:
- olvasni és értelmezni a gépekhez kiadott kezelési, karbantartási, javítási utasításokban és a szakirodalomban alkalmazott rajzokat, ábrákat, táblázatokat,
- a gépek ellenőrzését és beszabályozását,
- a szerelési sorrend meghatározását, a hibakeresés logikai menetét,
- elvégezni a gépek szakszerű javítását, beállítását, karbantartását,
- kiválasztani a karbantartás eszközeit,
- ellátni a munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatokat.
IV. SZEMÉLYI KÖVETELMÉNYEK
A fakitermelési gépkezelő szakember rendelkezzen a precíz, pontos munkavégzéshez szükséges képességekkel, fizikai állóképességgel, monotóniatűréssel.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Szóbeli vizsga
1.2. Gyakorlati vizsga
A vizsgáztatás szempontjaira a mindenkor érvényben lévő vizsgáztatásra vonatkozó rendelet előírásai az irányadók.
1.1. A szóbeli vizsga:
A szóbeli vizsgatételek tantárgyai az alábbiak:
- gépüzemeltetés,
- gépjavítás,
- munka-, tűz- és környezetvédelem.
A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.
1.2. A gyakorlati vizsga:
A gyakorlati vizsga két részből áll:
a) gépüzemeltetés,
b) gépjavítás.
A vizsgarészek összekapcsolhatók, térben és időben folyamatos tevékenységben megvalósíthatók. A gyakorlati vizsgán az FM által ajánlott tételek irányadók.
2. A felmentés feltételei:
A vizsga alól felmentés nem adható.
3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei:
A vizsgára jelentkezőnek rendelkeznie kell mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
Személyi feltételek:
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatóknak szakiránynak megfelelő tanári vagy szakirányú felsőfokú képesítéssel kell rendelkezniük.
A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai vagy szakirányú megfelelő tanári végzettséggel, illetve felsőfokú végzettséget tanúsító szakoktatói oklevéllel, esetleg érettségivel vagy mestervizsgával és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember folytathat.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő, kérdező tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához és a vizsgafeladatok megoldásához szükséges területtel, felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, műhelyekkel vagy a szerződés keretében más szervezettel együtt biztosítani tudja azokat.
A szükséges tárgyi feltételek:
tanterület:
- gépbeállítás gyakorlásához terület,
- gépüzemeltetéshez terület, faanyag;
tanműhelyek alapfelszereléssel:
- lakatosműhely,
- erőgép tanműhely,
- munkagép tanműhely;
erő- és munkagépek:
- mezőgazdasági vontató és pótkocsi,
- kérgezőgép(ek),
- hasítógép(ek),
- aprítógép(ek).
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított szervezet, intézmény szervezhet, valamint a szakképesítési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetében.
2. Iratkezelési szabályok
A szakmai vizsga szervezésével csak olyan szervezet, intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Gépüzemeltetés
Gépjavítás
Erdőgazdasági ismeretek
Munka-, tűz- és környezetvédelem
Szakmai gyakorlatok
VII. MELLÉKLET
Javasolt óraterv (Iskolarendszerű képzés esetén)
TantárgyakCiklus
óraszám		Összes óraszám
(8 ciklus)
Gépüzemeltetés648
Gépjavítás648
Erdőgazdasági ismeretek432
Munka-, tűz- és környezetvédelem432
Elmélet összesen20160
Szakmai gyakorlatok42336
Összes óraszám496

Szeszipari szakmunkás szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
33 5212 03
2. A szakképesítés megnevezése:
Szeszipari szakmunkás
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- alapvizsga attól az időponttól, mikor az a jogszabály alapján a legkorábban letehető, addig alapfokú iskolai végzettség,
- egészségügyi alkalmasság.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
7221Szeszipari szakmunkás
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
7224Üdítőital-, szikvízgyártó
8112Italgyártógép-kezelő
3. A képesítés célja:
A képesítés célja olyan végzettség megszerzésének biztosítása, ahol a megkívánt biológiai, kémiai, műszaki ismeretekkel rendelkező szakmunkás tudatosan törekszik a szesz-, élesztő-, ecet-, keményítő-, szeszesital-, üdítőital-, szikvízgyártás technológiájának szakszerű, gazdaságos végrehajtására a higiéniai követelmények maximális betartásával.
4. A munkaterület jellemzése:
A szeszipari szakmunkás-tevékenység gyakorlása során előforduló munkaterületek és munkakörülmények:
- szesz- és üdítőital-gyártás kis- és nagyüzemben, családi vállalkozásban,
- termelésirányítás,
- termékmenedzselés,
- üzemi-technológiai feladatok ellátása,
- palackozási tevékenység ellátása,
- minőségbiztosítási feladatok ellátása,
- élesztőgyártási, keményítőgyártási és ecetgyártási feladatok ellátása,
- üzemeltetéssel kapcsolatos teendők ellátása.
A termékek előállítása során előfordul hideg, meleg, száraz, nedves, zajos és veszélyes, valamint különös figyelmet igénylő munkaterület.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:
Szeszgyártás terén
- alap- és kiegészítő anyagok előkészítése, gépi berendezéseinek kezelése,
- fermentáció vezetése,
- szeparálás, szeparátorok üzemeltetése,
- lepárlás, finomítás műveleteinek végzése,
- szesz víztelenítése.
Élesztőgyártás terén:
- sütőélesztő-gyártás alap-, kiegészítő és segédanyagainak előkészítése,
- élesztő színtenyészet készítése,
- élesztőszaporítás,
- érett cefre feldolgozása,
- élesztő víztelenítése és csomagolása,
- szárított élesztőgyártás.
Takarmányélesztő-gyártás terén:
- alap-, kiegészítő és segédanyagok előkészítése,
- élesztő szaporítása,
- érett cefre feldolgozása,
- élesztő víztelenítése, szárítása, csomagolása.
Keményítőgyártás terén:
- alapanyagok előkészítése,
- keményítő kimosása,
- keményítőtej tisztítása, víztelenítése, szárítása, kiszerelése,
- keményítőcukor-termékek gyártása,
- módosított keményítők gyártása,
- melléktermékek feldolgozása:
- sikérfeldolgozás,
- csíra további feldolgozása,
- áztatóvíz feldolgozása,
- kukoricahéj és dararész, glutin feldolgozása,
- törköly feldolgozása.
Ecetgyártás terén:
- denaturálási műveletek végzése,
- cefrekészítés,
- fermentációs műveletek végzése,
- ecet kezelése.
Szeszes ital készítése terén:
- likőrgyártás:
- szesz, drogkivonat, drogpárlat készítése,
- vízelőkészítés,
- cukorszirup készítése,
- likőr összeállítás, érlelés, kiszerelés,
- gyümölcspálinka-gyártás:
- alapanyagok előkészítése,
- gyümölcscefre készítése,
- gyümölcscefre erjesztése,
- lepárlás.
Üdítőital-gyártás terén:
- vízelőkészítés,
- alapanyagok előkészítése,
- szörpkészítés,
- italkészítés,
- kiszerelés,
- minőség-ellenőrzési feladatok ellátása,
- tisztítás, fertőtlenítés, CIP-rendszer alkalmazása,
- szennyvízkezelés.
Szikvízgyártás terén:
- palackmosás-dúsítás-töltés, kiszerelés.
2. Elméleti követelmények
a) Gyártástechnológia
Ismeret szintjén tudja:
- az alapanyagok, pótanyagok, kiegészítő anyagok, segédanyagok kiválasztásának, előkészítésének előírásait,
- a csomagolóanyagok kiválasztási, előkészítési szabályait,
- a késztermékek kiszerelésének, tárolásának módjait,
- a melléktermékek hasznosítási előírásait,
- a szennyvízkezelés szabályait,
- a környezetvédelmi előírásokat,
- a minőségbiztosítás, gyártásközi ellenőrzés szerepét,
- a munkavédelmi előírásokat,
- a munkafolyamatok higiéniai követelményeit,
- a tűzvédelmi előírásokat.
Megértés szintjén tudja:
- a kivonatkészítés, párlatkészítés, likőrérlelés műveletét,
- a keményítő cukortermékek előállításának folyamatát,
- a módosított keményítők előállításának folyamatát,
- a biokémiai alaptörvények szerepét,
- a víz és a pótanyagok jellemzőit,
- a cefrefeldolgozás, az élesztő-, takarmányélesztő-gyártás műveleteit,
- a víztelenített szesz gyártásának folyamatát,
- az ecetkezelés előírásait,
- a vízkezelési eljárások műveleteit,
- a csendes és dúsított italok töltésének szabályait.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a keményítő kimosása, keményítőtej tisztítása, víztelenítése, szárítása műveleteit,
- a lepárlás, a szesz- és gyümölcspálinka-gyártás műveleteit,
- a likőrök összeállításának műveleteit,
- az üdítőitalok összeállításának műveleteit,
- az ecetcefre készítésének módját.
Rendszerezés szintjén tudja:
- az erjesztés vezetése (szesz, élesztő, takarmányélesztő, -ecet, -gyümölcspálinka) folyamatainak technológiai vonalban való elhelyezését.
b) Szakmai gépek, berendezések kezelésével kapcsolatban
Ismeret szintjén tudja:
- a flakongyártás gépeit, működési elvüket,
- a drogkészítés gépeinek működési elvét,
- a csigásprés szerkezeti felépítését, működési elvét,
- a sütőélesztőgyári színtenyészet gépeinek szerepét,
- az élesztőcsomagoló gépek működési elvét,
- a zúzó- és magozógépek szerkezeti felépítését, működési elvét,
- a szeszvisszanyerő gépek szerepét, működési elvét,
- a gőzölők működési elvét,
- a szeszmérő berendezések szerkezeti felépítését,
- a melléktermékek feldolgozása gépeinek szerepét, működési elvét,
- a szennyvízkezelés gépeinek szerepét, szerkezeti felépítését,
- a keverők működési elvét, szerkezeti felépítését,
- a csomagológépek, ellenőrző berendezések működési elvét.
Megértés szintjén tudja:
- a géprajzi alapismereteket,
- a párlatkészítés berendezéseinek működési elvét,
- a rosták, sziták működési elvét,
- a ciklonok működési elvét, szerkezeti felépítését,
- a szállítóberendezések működési elvét,
- a töltőgépek működési elvét,
- a MIX berendezések működési elvét,
- a mosógépek szerepét, működési elvét,
- a szikvízgyártás gépeinek működési elvét, szerkezeti felépítésüket.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a gépelemek szerepét, funkcióit a legfontosabb gépeken, berendezéseken,
- a tartályok jellemzőit, kialakításuk módjait,
- a szűrők szerepét, működési elvüket,
- a cukoroldó rendszerek berendezéseit,
- a szivattyúk felépítését, működési elvét,
- a gyártónak szerepét, működési elvét,
- az aprítógépek működési elvét, szerkezeti felépítését,
- a keményítő-kimosók működési elvét,
- a szeparátorok fajtáit, működési elvüket,
- a szárítóberendezések üzemeltetési szabályait,
- a hőcserélők szerepét, működési elvüket,
- a pasztőröző berendezések szerepét, működési elvét,
- a levegőztetők működési elvét,
- a gyümölcspálinka-főző berendezések működési elvét, szerkezeti felépítését,
- a lepárlóberendezések üzemeltetési szabályait,
- az acetátor szerepét, működési elvét,
- a FRINGS-képző berendezés jellemzőit.
c) Gazdasági ismeretek terén
Ismeret szintjén tudja:
- a vállalkozás lényegét és belső struktúráját,
- a vállalkozási lehetőségeket, élelmiszer-ipari tevékenység lehetséges jogi formáit,
- a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- az adózás szerepét, fogalmát, az élelmiszeripar adózási viszonyait,
- a könyvvezetés fontosságát, a számviteli alapelveket,
- a bankválasztás szempontjait,
- a marketing jelentőségét, szerepét a vállalkozásban,
- az álláskereső technikákat.
Megértés szintjén tudja:
- a vállalkozások működtetésének követelményeit,
- a bizonylatolás alapelveit, a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- az üzleti terv készítésének menetét,
- a kommunikáció alkalmazásának alapjait, az üzleti tárgyalás technikáját.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a szerződés fogalmát, a szerződéskötés szabályait,
- az árképzés szabályait, a számlakiállítás és számlakiegyenlítés szabályait,
- a leltározás elvégzését.
3. Gyakorlati követelmények:
Szakmai technológia, minőség-ellenőrzés és gépkezelés terén
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- az alapanyagok előkészítését,
- a melléktermékek feldolgozását,
- a flakongyártást és -előkészítést,
- a szeszipari kisegítő berendezéseinek használatát.
Jártasság szintjén tudja:
- a szörpkészítés elvégzését,
- a flakon, palack, doboz töltése műveleteinek elvégzését,
- a szárított élesztő gyártását,
- a gyümölcs alapanyagok előkészítését,
- a szeszgyári alapanyagok előkészítését,
- a víztelenített szesz gyártását,
- a takarmányélesztő gyártását,
- a szeszipar általánosan használt gépeinek beállítását.
Készség szintjén tudja:
- a hideg és meleg cukoroldás műveleteinek végrehajtását,
- a kivonatkészítés elvégzését,
- a párlatkészítés folyamatának végrehajtását,
- a cukorszirup készítését,
- a likőrök összeállítását, a korrekciók elvégzését, likőrök szűrését,
- a keményítő kimosási műveletének elvégzését,
- a keményítőtej tisztítását, víztelenítését,
- a keményítő szárítását,
- a melasz előkészítési műveleteinek végrehajtását,
- a szikvízgyártás elvégzését,
- a kiegészítő tápanyagok előkészítését (élesztő),
- az érett élesztőcefre feldolgozását,
- a cefrekészítés, erjesztés, lepárlás (gyümölcspálinka) műveleteinek elvégzését,
- a cefrekészítés (szeszgyártás) műveleteinek elvégzését,
- a cefre szeparálását (szeszgyártás),
- a lepárlás, finomítás műveleteinek végrehajtását,
- a felületi és Szubmerz ecetgyártást,
- a vízkezelés műveleteinek elvégzését,
- az üzemi higiéniai előírások betartását,
- a személyi higiéniai előírások betartását,
- a munkavédelmi előírások betartását,
- a szeszipar gépeinek, berendezéseinek üzemeltetését.
Alkotó alkalmazás szintjén tudja:
- a sütőélesztő szaporítása műveleteinek elvégzését,
- az üdítőital készítését,
- az erjesztés (szeszgyártás) műveleteinek elvégzését,
- a minőségbiztosítás követelményeinek biztosítását.
4. Személyi követelmények
Alakuljon ki a képzésben résztvevőkben megfelelő higiéniai szemlélet, fizikai állóképesség, esztétikai érzék, humánus és környezetorientált szemléletmód, a monotónia tűrése, a pontos és gazdaságos munkavégzés igénye.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Írásbeli vizsga
1.2. Szóbeli vizsga
1.3. Gyakorlati vizsga
A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
1.1. Az írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsga tartalma:
- szakmai technológia és higiénia,
- szakmai gépek és munkavédelem,
- szakmai számítások.
Az írásbeli vizsga anyagát úgy kell összeállítani, hogy kb. 60% technológiát, 20% géptant és 20% szakmai számítást tartalmazzon.
A központi írásbeli feladatokat az FM adja ki.
1.2. A szóbeli vizsga:
Szóbeli vizsgát "Szakmai technológia" és "Szakmai gépek" tantárgyakból kell tenni. A szakmai technológia egyik tételsora higiéniai, a szakmai gépek egyik tételsora pedig munkavédelmi kérdés kell legyen.
A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.
1.3. Gyakorlati vizsga:
A vizsga konkrét gyakorlati feladat önálló végrehajtását jelenti.
A gyakorlati vizsga témaköreit gyakorlati követelmények alapján kell összeállítani. A húzott tételnek megfelelően a vizsgázó komplex formában a részletekre is ügyelve végzi feladatát.
2. A felmentés feltételei:
A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.
3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei:
A nem iskolarendszerű képzésben felkészülő vizsgázó szeszipari szakmai területen 1000 óra gyakorlati óraszámot köteles igazoltatni.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, gépekkel, vagy szerződés keretében más helyen biztosítani tudja ezeket.
A szükséges tárgyi feltételek:
Az eszközökre vonatkozóan az FM által javasolt tételsor a mérvadó, de alapvetően szükséges:
- vizsgatermékek előállítására alkalmas tanműhely vagy a gyakorlati vizsga idejére rendelkezésre álló termelőüzem,
- külön figyelmet kell szentelni a gépek munkavédelmi és üzembiztonsági előírásaira,
- a higiéniai szabályok (személyre szóló és általános) biztosítására vonatkozó feltételek meglétét a vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottságnak ellenőriznie kell.
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképesítési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés keretében.
2. Iratkezelési szabályok
Szakmai vizsga megszervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Elmélet:
Szakmai technológia
Szakmai gépek
Munkavédelem és higiénia
Gazdasági ismeretek
Gyakorlat:
Szakmai-technológiai gyakorlat
Minőség-ellenőrzési gyakorlat
Géptan gyakorlat
VII. MELLÉKLET
Javasolt óraterv (Iskolarendszerű képzés esetében)
TantárgyakI. osztály
(38 hét)		II. osztály
(34 hét)		Összes
óra
Szakmai technológia55355
Szakmai gépek23176
Munkavédelem és higiénia2-74
Vállalkozás, gazdasági ismeretek-268
Összes elmélet:910673
Szakmai technológiai gyakorlat14161062
Minőség-ellenőrzési gyakorlat-3102
Géptani gyakorlat3-111
Összes gyakorlat:17191275
Mindösszesen:26291948

Mezőgazdasági és patkolókovács szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
33 6249 02
2. A szakképesítés megnevezése:
Mezőgazdasági és patkolókovács
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- alapvizsga attól az időponttól, amikortól - jogszabály alapján - alapvizsga legkorábban letehető, addig alapfokú iskolai végzettség,
- egészségügyi alkalmasság.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
7426Kovács (Mezőgazdasági és patkolókovács)
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
7429- Díszműkovács
- Gyógykovács
7425- Hegesztő
3. A képesítés célja:
Olyan szakemberek biztosítása, akik a mezőgazdasági növénytermesztés, az erdőgazdaság speciális területein alkalmasak a munkagépek művelő eszközeinek felújítására, karbantartására, beállítására, szabadkézi és gépi kovácsolásra, alkatrészek hőkezelésére, a bognár szakmához kapcsolódó járművek fém alkatrészeinek kovácsolással történő elkészítésére, szerelésére, állattenyésztés területén a szarvasmarhák körmölésére, lovak patkolására.
Szakmai és gazdálkodási ismeretek birtokában önálló mezőgazdasági termelést, alkatrész- és eszközfelújítást, karbantartó szolgáltatást tudjanak vállalni és alkalmazottként e területeken tudjanak elhelyezkedni.
A fenti tevékenységekhez továbbképzéssel speciális szakismereteket szerezhetnek.
4. A munkaterület jellemzése:
A mezőgazdasági és patkolókovács szakember ért a mezőgazdasági munkagépek kovácsolással történő javításához, felújításához, karbantartásához.
El tudja készíteni a lovaskocsik, hintók, pótkocsik, utánfutók fém alkatrészeit és szerelését.
Önállóan tudja elvégezni a fémek hideg- és melegalakítási műveletét. Ismeri a patás állatok anatómiáját és ezen állatok patáinak, körmeinek ápolását, a lovak patkolását.
Ismeretei alapján képes önálló vállalkozási tevékenység folytatására a fenti területeken.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:
- lópatkolás, gyógypatkolás,
- körmölés, korrekciós, gyógy- és különleges patkolás,
- mezőgazdasági és erdőgazdasági munkagépek hibáinak felismerése, kovácsolással történő javítása és karbantartása,
- díszkovácsolás,
- szerszámok kovácsolással történő készítése, javítása, karbantartása, hőkezelése,
- a bognár szakmával kapcsolatos fém alkatrészek kovácsolással történő megmunkálása.
2. Elméleti követelmények
Ismeret szintjén tudja:
- a ló, a szarvasmarha, az öszvér és a szamár alapvető alkati és küllemtani jellemzőit,
- az alkalmazott patkótípusokat,
- a nyersanyagok és segédanyagok fizikai és kémiai tulajdonságait,
- az általános munkavédelmi, elsősegély-nyújtási és tűzvédelmi előírásokat,
- a hegesztési eljárásokat,
- a vállalkozási lehetőségeket, a legfontosabb közgazdasági alapfogalmakat,
- az adózási és társadalombiztosítási szabályokat,
- a számviteli alapelveket, a könyvvezetés fontosságát,
- a munka-, tűz- és környezetvédelem alapfogalmait.
Megértés szintjén tudja:
- a végtagok és a pata anatómiáját, a pata betegségeit,
- az álláshibákat és azok következményeit,
- a ló, a szarvasmarha, az öszvér és a szamár természetéből adódóan a velük való bánásmódot,
- a mezőgazdasági munkagépek, eszközök és erdőgazdasági munkagépek hibáinak felismerését és ezek kovácsolással történő megszüntetését,
- kovácsolással történő karbantartási technológiákat,
- a munkagépek üzem közbeni ellenőrzését,
- a munka közben adódó veszélyforrások felismerését,
- a mezőgazdasági kovács szakma szakrajzának olvasását és értelmezését,
- a vállalkozás lényegét, működtetésének követelményeit,
- a bizonylatok és számlák kezelésének szabályait,
- a hitelfelvétel körülményeit,
- a vállalkozások tervezését,
- a munkavégzésre vonatkozó munka-, tűz- és környezetvédelmi szabályokat.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a kovácsolás technológiáját,
- szabályos és szabálytalan végtag- és pataalakulásokat, ezek kezelését,
- különféle hasznosítású lovak patkolását,
- a beteg paták és körmök ápolását és patkolását,
- a mezőgazdaságban és erdőgazdaságban alkalmazott kocsik és szekerek vasszerkezeteinek elkészítését,
- szerszámok és eszközök szakszerű használatát,
- kézi és gépi szerszámok, eszközök karbantartását,
- egyéni védőeszközök használatát,
- alapvető vállalkozási ismereteket,
- az üzleti terv készítésének menetét,
- a szerződéskötést,
- alapvető bizonylatok kitöltését,
- balesetkor nyújtandó elsősegély módját,
- védő és tűzoltó eszközök használatát.
3. Gyakorlati követelmények
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- gépelemek szerelését, javítását,
- mezőgazdasági gépek szerkezeti felépítését, működését, karbantartását,
- különféle paták ápolását,
- a munka-, tűzvédelmi, valamint elsősegély-nyújtási feladatokat.
Jártasság szintjén tudja:
- egyszerűbb kovács műhelyrajzok készítését,
- korrekciós patkolásokat,
- patabetegségek felismerését és kezelését,
- a hibafelismerést és hibafelvételezést,
- különféle fémragasztási technológiákat,
- a munkagépek szerelését,
- a nyersanyagok és segédanyagok gyakorlati alkalmazását,
- korrózióvédelmet,
- az egyszerűbb hegesztési eljárásokat, a kötések kialakítását.
Készség szintjén tudja:
- a kalapácsok és kéziszerszámok használatát,
- kovácsolási műveleteket, testhelyzeteket, szerszámfogásokat,
- a kovácstűz meggyújtását, kezelését,
- a kovácshegesztést,
- a patkolás előtti és utáni bírálatot,
- pata-előkészítést és faragást,
- a patkolást,
- a patkó készítését,
- a patkó sarkalását,
- a munkagépek művelőszerszámainak felújítását,
- a bognár szakmával kapcsolatos fémalkatrészek készítését, felújítását és karbantartását,
- a körmölést.
4. Személyi követelmények
A mezőgazdasági és patkolókovács szakember rendelkezzen megfelelő fizikai erő- és állóképességgel, monotóniatűréssel, szeresse az állatokat és tudjon bánni velük. Ne legyen színtévesztő és hallássérült.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Írásbeli vizsga
1.2. Szóbeli vizsga
1.3. Gyakorlati vizsga
A vizsgáztatás szempontjaira a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
1.1. Az írásbeli vizsga részei
I. Szakmai ismeretek:
a) mezőgazdasági kovács szakmai ismeretek: 20%
b) patkolási ismeretek: 20%
II. Anyagismeret: 20%
III. Szakrajzi feladat: 20%
IV. Szakmai számítás: 20%
Összesen: 100%
1.2. A szóbeli vizsga részei
A) A szakmai ismeretek
- mezőgazdasági kovács,
- patkolási ismeretek,
- munka- és környezetvédelem.
B) Anyag- és gyártásismeretek
A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.
1.3. A gyakorlati vizsga
A vizsgafeladatoknak a mezőgazdasági kovács szakma alapvető munkafogásait, patkókészítést és patkolást kell tartalmaznia. A patkolás műveletét valamennyi vizsgázónak el kell végezni.
A gyakorlati vizsgatételek összeállításánál a gyakorlati követelmények az irányadók.
2. A felmentés feltételei:
A vizsga alól felmentés nem adható.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú szakmai képesítéssel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgát csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodóval együtt biztosítani tudja ezeket.
Szükséges tárgyi feltételek:
Kovácsműhely az alábbi felszerelésekkel, gépi eszközökkel:
- rugós vagy légkalapács,
- kovács tűzhelyek, széntárolók,
- tábori tűzhelyek,
- edzőkemence,
- oszlopos fúrógép,
- állványos köszörűgépek,
- gyorsdarabolók,
- hegesztőberendezések,
- kéziszerszámok, patkolószerszámok,
- lemezvágó ollók (kézi, gépi),
- kovácsüllők,
- kovács kéziszerszámok,
- süllyesztékek, betétek, odorok,
- kovács satuk, párhuzamsatuk,
- elektromos kézifúrók, sarokköszörűk,
- istálló, a tanulók létszámának megfelelő lóállomány.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
Szakmai elmélet
Szakmai ismeretek (mezőgazdasági kovács és patkolási szakmai ismeretek)
Anyagismeret
Szakrajz
Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek
Munka-, környezet- és tűzvédelem
Szakmai gyakorlatok
VII. MELLÉKLET
Javasolt óraterv (Iskolarendszerű képzés esetén)
Tantárgy megnevezéseI. év 37 hétII. év 37 hétIII. év 34 hétÖsszesen
Szakmai ismeretek556574
Anyagismeret221178
Szakrajz211145
Munka-, környezet- és tűzvédelem1--37
Gazdálkodási ismeretek-12105
Testnevelés222216
Osztályfőnöki111108
Összes elmélet:1312131367
Szakmai gyakorlat:1821182055
Mindösszesen:3422

Hentes és mészáros szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A SZAKKÉPESÍTÉS ADATAI az Országos Képzési Jegyzék szerint
1. A szakképesítés azonosító száma:
31 5212 06
2. A szakképesítés megnevezése:
Hentes és mészáros
3. A szakképesítés megszerzésének előfeltételei:
- alapfokú iskolai végzettség,
- egészségügyi alkalmasság.
II. A SZAKKÉPESÍTÉS MUNKATERÜLETE
1. A szakképesítéssel ellátható tevékenységek:
A tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számaMegnevezése
7211Húsfeldolgozó (Hentes-mészáros)
5112Eladó
2. A szakképesítéssel ellátható további tevékenységek:
Kapcsolódó tevékenység (munkakör, foglalkozás, vállalkozás stb.)
FEOR számamegnevezése
5129Egyéb vendéglátó-ipari foglalkozások
5119Egyéb kereskedelmi foglalkozások
3. A képesítés célja:
A fenti tevékenységek szakszerű ellátásának jogosultságának bizonyítani.
4. A munkaterület jellemzése:
Vágóállatok felvásárlásától, elsődleges feldolgozásán keresztül, hús, húskészítmények előállítása, csomagolása, értékesítése, húsbolt működtetése, higiéniai, környezetvédelmi és gazdaságossági szempontok figyelembevételével.
III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK
1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok:
- élő állatok átvétele, minősítése,
- az elsődleges feldolgozás alapműveletei,
- húskészítménygyártás,
- minőségbiztosítás, minőségszabályozás, minőség-ellenőrzés,
- üzemi és személyi higiénia,
- munkavédelem,
- a tevékenységhez kapcsolódó gépek és berendezések működtetése és karbantartása,
- az áru megrendelése, mennyiségi és minőségi átvétele, minőség-ellenőrzés,
- negyedelt marha (eleje, hátulja) bontása, csontozása,
- borjú bontása, csontozása,
- juh bontása, csontozása,
- különféle húsok konyhatechnikai felhasználása,
- húskészítmények mennyiségi és minőségi átvétele, minőség-ellenőrzése,
- a hidegkonyhai készítmények elkészítése,
- a baromfi és apróvadak (vadnyúl, fácán, fogoly stb.) táplálkozás-élettani, konyhatechnológiai jelentőségével kapcsolatos feladatok, alapműveletek,
- a halak és vadak táplálkozás-élettani, konyhatechnológiai alapműveletei,
- a tojás, tej, tejtermékek, kommerszáruk eladása,
- a higiénikus bolti raktározás, értékesítés,
- a bolti gépek és berendezések működtetése, karbantartása,
- a vevő-eladó kapcsolat (vevőtípusok),
- a keresletbefolyásolás, értékesítés, ösztönzés, árubolti reklámozás,
- keresletkínálat összhangjának megteremtése,
- árukínálat, árukészlet, áruválaszték meghatározása,
- a bolti technológia, a technika és a személyi tényezők közötti kapcsolat kialakítása,
- az áruk fogyaszthatósági és minőség-ellenőrzési idejének meghatározása,
- a bolt gazdálkodásának irányítása (áruösszetétel, készletnagyság, készletforgás, pénzügyi rendezés, nyereség-veszteség),
- kiszolgálás üzletben, a bolt minden területén.
Vállalkozóként végzendő feladatcsoportok:
- az egyéni vállalkozás működtetése,
- vállalkozás pénzügyi feltételrendszerének kidolgozása,
- vállalkozási üzletpolitika meghatározása,
- menedzseri feladatok ellátása.
2. Elméleti követelmények
a) Szakmai technológia terén
Ismeret szintjén tudja:
- a vágóállatok szervezeti felépítését, a vágóállatfajokat (sertés, szarvasmarha, juh, baromfi) értékelni húsipari szempontok szerint,
- a húskészítmények gyártásának anyagait, azok helyettesítésének lehetőségeit,
- a csomagolóanyagokat és csomagolási módokat,
- a fűszerek csoportosítását, hatóanyagait és a húskészítményekben való felhasználásuk lehetőségeit, indokait.
Megértés szintjén tudja:
- az élő állatok vágásra való előkészítésének élettani alapjait,
- az előkészítés jelentőségét, a kitermelt termékek minőségére gyakorolt hatását,
- az összefüggést a csonthúsos kihozatal és a minőségi osztályba sorolása között,
- a húsiparban alkalmazott tartósítási eljárásokat, azok hatását és a tartósítandó anyagokban végbemenő fizikai, kémiai és mikrobiológiai változásokat,
- kiválasztani az adott termékhez az előkészítő műveleteket és tudja azok késztermékre gyakorolt hatását.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az élő állatok átvételét, azok minősítését, az elsődleges és másodlagos feldolgozás műveleteit, technológiáját,
- megkülönböztetni az elsődleges feldolgozás termékeit és azok további feldolgozási lehetőségeit,
- a kitermelendő anyagok számbavételét, nyilvántartását,
- a munkavédelemre, higiéniára és környezetvédelemre vonatkozó szabályokat.
b) Húsáruismeret terén
Ismeret szintjén tudja:
- az árurendszertan és csomagolás alapfogalmait, az anyagmozgatás és szállítás fogalmát, jelentőségét,
- a vagyonvédelem módjait,
- a kisvágóállatok fajtáit, csoportosítását,
- a tojás, a tej, a tejtermékek táplálkozás-élettani jelentőségét a tőkehúsok és kis vágóállatok kereskedelmi megnevezéseit és minőségi jegyeit.
Megértés szintjén tudja:
- a minőség-ellenőrzést - a tárolás és raktározás folyamatait -, az élelmiszerek tárolására, szállítására vonatkozó, a fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő fogalmát, és az ezzel kapcsolatos előírásokat,
- a kisvágóállatok, apróvadak, vadak, baromfifélék, halak táplálkozás-élettani és konyhatechnológiai jelentőségét, ipari feldolgozását, ezen áruk kereskedelmi jelentőségét az egész áruforgalmi folyamatot illetően (beszerzés, mennyiségi-minőségi átvétel, tárolás, értékesítés),
- a nagyvágóállatok húsának kereskedelmi megnevezését, minőségi tényezőit, az áruk átvételét, táplálkozás-élettani és konyhatechnológiai jelentőségét.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az élelmiszer-törvény előírásait és a forgalmazással összefüggő jogszabályokat hús és húsáruk forgalomba hozatalára, minőség-ellenőrzésére vonatkozóan,
- a törvény előírásait a kereskedelmi egység tervezésénél, telepítésénél, üzemeltetésénél,
- a csomagolásra, minőségre vonatkozó előírásokat,
- a kisvágóállatok húsának kezelését, az ajánláskor felhasználni a táplálkozás-élettani, konyhatechnológiai ismereteit,
- a nagyvágóállatok hússzéki, kereskedelmi bontását,
- a bontást húsminőség, konyhatechnikai, táplálkozás-élettani szempontból,
- a kereskedelmi húsbontást a félsertés, negyedmarha, a borjú és a juh esetében,
- a munkavédelemre, higiéniára és környezetvédelemre vonatkozó szabályokat.
c) Szakmai műszaki és munkavédelmi ismeret terén
Ismeret szintjén tudja:
- a húsiparban és a kiskereskedelemben alkalmazott technológiai gépek és berendezések célját és feladatát, szerkezeti felépítését, működési elvét, technológiában elfoglalt helyüket és hatásukat,
- a géprajzok készítésének elvi alapjait, a gépelemek szerepét, igénybevételüket,
- a mérésekkel, mért értékekkel kapcsolatos biztonságtechnikai összefüggéseket,
- a gépek kezelési utasításait, gyakorlati meghibásodási lehetőségeit,
- az ártalmak megelőzési és elhárítási módjait.
Ismerje a gépekkel szemben támasztott higiéniai követelményeket.
Megértés szintjén tudja:
- műszerek technológiai folyamatba való illeszkedését, alkalmazásuk fontosságát,
- a húsiparban alkalmazott környezetvédelmi berendezések szerepét és fontosságát,
- a vonatkozó jogszabályokban rögzített munkavédelmi és higiéniai előírásokat, a tevékenység során előforduló fertőzéseket, romlásokat okozó mikroorganizmusok csoportjait és hatásaikat,
- az alkalmazott tisztító- és fertőtlenítőszerek hatásmechanizmusát.
Alkalmazás szintjén tudja:
- a gépek kezelési, a műszerek szabályozási, munkavédelmi és biztonságtechnikai előírásait, a műszaki szakkifejezéseket használni,
- elhárítani a berendezések alapvető hibáit,
- tudja a tanult műszereken mért értékek leolvasását, az eredmények értékelését, a termék-előállítás higiéniai, személyi és környezetvédelmi követelményeit.
d) Kereskedelem és vállalkozás terén
Ismeret szintjén tudja:
- a gazdasági alapfogalmakat, a belkereskedelemről szóló törvényt,
- a munkajogi ismereteket,
- az élelmiszer-törvényt és módosításait.
Megértés szintjén tudja:
- azon közgazdasági fogalmakat, amelyek a kereskedelmi és vállalkozási ismeretek esetében nélkülözhetetlenek (szükséglet, kereslet, kínálat, ár és piacgazdaság),
- a gazdasági társasági formákat,
- az áruforgalom lebonyolításának személyi és tárgyi feltételeit.
Alkalmazás szintjén tudja:
- az alapvető termékek önköltségének kiszámítását,
- a belkereskedelmi törvény szabályait,
- az értékesítési módoknál a vásárlók befolyásolási eszközeit,
- szja-bevallást értelmezni,
- a bolt gazdasági mutatóira vonatkozó számításokat.
3. Gyakorlati követelmények
a) Technológia terén
I. Elsődleges feldolgozás
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- a fő- és melléktermékek szabvány- és minőségi előírásait, a gazdaságos munkavégzés feltételeit.
Jártasság szintjén tudja:
- az elsődleges feldolgozás gépi berendezéseinek üzemeltetését, azok munkavédelmi és higiéniai előírásait,
- étkezési belső szervek kezelését, bélgarnitúrák feldolgozását,
- féltestek hűtésének, fagyasztásának és fagyasztva tárolásának módjait.
Készség szintjén tudja:
- az előírt feladatokkal kapcsolatos munkavédelmi és higiéniai előírásokat,
- a szarvasmarha- és sertésfajtákat felhasználás szerint értékelni,
- vágóállatok korának és tömegének becslését, a kábítás elvégzésének módjait, veszélyforrásait,
- a szúrás, elvéreztetés módjait, veszélyforrásait és higiéniai előírásait,
- a szőrtelenítés műveleteinek elvégzési módjait, a bőrfejtés elvégzésének módját,
- a vágóállattestek bontásának menetét, a zsírszövet eltávolításának módját.
II. Húskészítmények gyártása terén
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- a húskonzervgyártás, szárazárugyártás, vérfeldolgozás technológiáját, a burkolóanyagok felhasználásának lehetőségeit.
Jártasság szintjén tudja:
- a továbbfeldolgozás során keletkező félkész és késztermékek tulajdonságait,
- a vonatkozó szabványokat, az anyagnormák főbb előírásait és használatuk irányelveit,
- a technológiai fegyelem, a munkavédelmi és higiéniai előírások betartásának fontosságát,
- a továbbfeldolgozásban használatos gépek és berendezések: aprító-, keverő-, töltő-, formázó-, pácoló-, hőkezelő-, emelőgépek üzemeltetésének irányelveit.
Készség szintjén tudja:
- a húsfajták darabolását, az egyes húsrészek csontozását, kivágását, formázását,
- töltelékes hentesáruk töltőanyagának készítését, töltését, formázását, hőkezelését,
- a páclé készítését és kezelését, a fecskendezéses és fedőpácolást, a pácolt húsok formázását, füstölését és főzését.
b) Kereskedelem terén
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- az élelmiszer-kereskedelem jelentőségét,
- a munkarendre, munkaidőre vonatkozó előírásokat,
- a keresletkutatás jelentőségét, módszereit,
- az elszámoláshelyi munka jelentőségét, jellegét, önkiszolgáló boltban,
- az eladók magatartásának, megjelenésének szerepét az értékesítés folyamatában,
- az elszámolóhely áteresztőképességének és a vásárlás időigényességének összefüggéseit.
Jártasság szintjén tudja:
- a munkahely nyitás előtti előkészítésének jelentőségét, az eladó ez irányú feladatait,
- a bolti eszközök, gépek használatát, karbantartását,
- a tőkehús fogalmát, a friss, érett és romlott hús fizikai tulajdonságait,
- tőkehús, húskészítmények értékesítését,
- a tojás, a hal, a vadak, a baromfihús minőségét meghatározó jellemzőket, ezen áruk jelentőségét és értékesítését,
- a bolt tevékenységének főbb mutatóit és azok összefüggéseit,
- a munkaszervezés jelentőségét,
- a minőségi előírásokat,
- a bolti adminisztráció jelentőségét és a különböző adminisztrációs nyomtatványok rendeltetését,
- az eladás folyamatának főbb mozzanatait.
Készség szintjén tudja:
- a kereskedelemben előforduló baleseti veszélyforrások megelőzési módjait,
- az értékesítés személyi, tárgyi feltételeit, eladási alapfogalmakat, az egyes helyiségek kapcsolatrendszerét, berendezési és felszerelési tárgyak üzemeltetését, működtetésének, tisztán tartásának módjait,
- a bolti eszközök nyilvántartását, elszámolását,
- az áruk minőségének és értékeinek kapcsolatát,
- az áruk útját a rendeléstől az értékesítésig,
- a félsertés, negyedmarha, a borjú és juh kereskedelmi (hússzéki) bontását,
- a kereskedelmi húsrészek jellemzőit, az állatok húsának megkülönböztető tulajdonságait,
- a húsrészek és húsipari termékek ajánlásával, tanácsadásával kapcsolatos tudnivalókat, azok bemutatását általában,
- a húsrészek és húsipari termékek táplálkozás-élettani jelentőségét, konyhatechnológiai feldolgozhatóságát, alapétel receptjeit,
- hidegtálak elkészítésének módjait.
c) Élelmiszer-vizsgálat terén
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- a technológiai folyamatok irányítására és a termékek minőség-ellenőrzésére szolgáló alapvető vizsgálati módszereket,
- a felhasznált anyagok minőségének, összetételének és a műveleti paramétereknek a minőségre gyakorolt hatását.
Készség szintjén tudja:
- a tőkehús és egyéb hústermékek (baromfi, vad, hal) minősítését és az előállított késztermék szabvány szerint vagy egyéb minőségi előírásban rögzített érzékszervi bírálatát.
d) Gépkezelés terén
Munkatevékenység ismerete szintjén tudja:
- az anyagok kézi megmunkálásának lehetőségeit, módszereit,
- a megmunkálás szerszámainak, mérőeszközeinek, kisgépeinek használatát, balesetmentes kezelését.
Jártasság szintjén tudja:
- egyszerű munkadarabok vázlatrajzának elkészítését, egyszerű alkatrészek rajzainak olvasását,
- a húsipar gépeinek, berendezéseinek kezelését, a kisebb üzemviteli szintű javítások, hibaelhárítások elvégzését,
- a kapcsolatos munkavédelmi szabályokat.
4. Személyi követelmények
Alakuljon ki a képzésben résztvevőkben megfelelő higiéniai szemlélet, fizikai állóképesség, esztétikai érzék, humánus szemléletmód, a monotónia tűrése, a pontos és gazdaságos munkavégzés igénye.
Legyenek képesek az elsajátított alapismeretek rendszerét folyamatosan bővíteni, átértékelni.
Alakuljon ki tudatos igény az állandó fejlődésre, olyan szakemberekké váljanak, akik a kereskedelmi munka szolgálatát tudatosan és örömmel vállalják.
Tudják azt, hogy az eladó személyisége alapvetően meghatározza a boltról és az áruról alkotott véleményt. Az eladó legyen jól ápolt, jó modorú, jellemes, ébresszen bizalmat munkája során az erkölcsi normáknak megfelelő magatartással. Munkáját hassa át a gyártói felelősség.
Beszédkészségét fejlessze, tudjon hatásosan érvelni.
Törekedjen a tiszta, esztétikus és reklámhatású bolti környezet kialakítására.
IV. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI
A szakmai vizsga részei:
1.1. Írásbeli vizsga
1.2. Gyakorlati vizsga
1.3. Szóbeli vizsga
A vizsga szervezésével kapcsolatban a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet az irányadó.
1.1. Írásbeli vizsga:
Az írásbeli vizsgát két napra kell szervezni.
A központi írásbeli feladatokat az FM adja ki.
Első napon:
- Húsipari szakmai technológia és gépek, szakmai számítások témakört tartalmazza.
A vizsga időtartama: 240 perc.
Második napon:
- Kereskedelmi és vállalkozói ismeretek, valamint húsáruismeretek témakört foglalja magában.
A vizsga időtartama: 240 perc.
1.2. A gyakorlati vizsga:
Húsipari technológiából és géptanból:
- egy vágási feladat,
- két továbbfeldolgozási, illetve készítménygyártás.
Kereskedelmi ismeretekből:
- húsrészek felismerése,
- egy kereskedelmi gyakorlati feladat.
A gyakorlati vizsga lefolytatható bármely üzemben, illetve kereskedelmi egységben, ahol a vizsgafeladatok elvégzéséhez a gyakorlati, munkavédelmi és higiéniai feltételek biztosíthatók.
A gyakorlati vizsgafeladatokat a gyakorlati követelmények alapján kell összeállítani.
1.3. A szóbeli vizsga tantárgyai:
A szóbeli vizsga tételei magukban foglalják a
- szakmai technológia és higiénia,
- szakmai műszaki ismeretek és munkavédelem,
- kereskedelmi és vállalkozói ismeretek,
- húsáruismeretek tantárgyak témaköreit.
A szóbeli vizsgán az FM által meghatározott tételeket kell alkalmazni.
2. A felmentés feltételei
A szakmai vizsga alól felmentés nem adható.
3. A vizsgára bocsátás szakmai feltételei
A nem iskolarendszerű képzésben felkészülő vizsgázó a javasolt óratervben meghatározott gyakorlati óraszámot köteles teljesíteni.
V. A SZAKKÉPESÍTÉS VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEI
1. A felkészítés és vizsgáztatás követelményei
A vizsgára való felkészítés során - iskolarendszeren kívüli képzésben is - az elméleti tantárgyakat oktatónak szakirányú felsőfokú képesítéssel vagy szakirányú pedagógiai végzettséggel kell rendelkeznie. A gyakorlati képzést szakirányú főiskolai és pedagógiai, kivételes esetben, ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik, érettségivel vagy mestervizsgával rendelkező szakmunkás, vagy középfokú szakmai végzettséggel rendelkező szakember folytathat. A pedagógiai végzettség alól a vizsgáztatásra kijelölt szervezet vezetője adhat felmentést.
A szakmai vizsgán a vizsgabizottság tagjainak, illetve a segítő tanároknak az előzőekben meghatározott felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.
Vizsgára való felkészítést, illetve vizsgáztatást csak olyan képzőhely folytathat, amely rendelkezik a szakmai követelmények elsajátításához szükséges felszerelésekkel, eszközökkel, földterülettel, gépekkel, állatállománnyal vagy szerződés keretében más gazdálkodó szervezettel együtt biztosítani tudja ezeket.
A szükséges tárgyi feltételek:
Az eszközök vizsgára való előkészítésénél az FM által javasolt vizsgakérdések az irányadók, de alapvetően szükségesek:
A szakmai technológia gyakorlati vizsga eszközigénye 1 főre:
Gépek és berendezések:
- elektromos darálógép,
- kutter,
- dugattyús töltőgép,
- főző-füstölőszekrény,
- elektromos mérleg.
Munkavédelmi eszközök és védőfelszerelések a szakmára vonatkozóan.
A kereskedelmi és húsáruismeret gyakorlati vizsga eszközigénye:
- 2 hűtőpult 10-10 tálca elhelyezésére,
- 20 fémtálca a húsrészek elhelyezésére,
- 20 számtábla a húsrészek és húskészítmények számozásához,
- 1 tizedes mérleg a mennyiségi áruátvételhez,
- 1 Berkel típusú gyorsmérleg,
- 1 db szeletelőkés,
- 1 db bárd,
- 1 db vágódeszka (húshoz),
- 1 db húsvágó tőke,
- 1 db csontvágó fűrész,
- 1 db tálcás csomagoló (FCS-45).
Anyagszükséglet: csomagolófólia, polisztirol tálca, pergamen pótló, számolócédula, írólap, leltárív, rajzlap, színes filc, cellux, ragasztó, olló, csomagolóanyag, műanyag tasak stb.
Szakmai vizsgát a szakképesítésért felelős miniszter által feljogosított intézmény szervezhet, valamint a szakképzési törvényben megjelölt intézmények az általuk folytatott szakképzés esetén.
2. Iratkezelés szabályai
A szakmai vizsga megszervezésével csak olyan intézmény bízható meg, amely rendelkezik az oktatási intézményekre érvényes iratkezelési szabályzattal.
Az iratkezelés szabályainál a nevelési és oktatási intézmények működéséről kiadott 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, illetve a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendeletben foglaltak az irányadók.
VI. JAVASOLT TANTÁRGYAK
a) Szakmai elméleti tantárgyak:
Mikrobiológia
Szakmai technológia és higiénia
Húsáruismeret
Kereskedelmi és vállalkozói ismeretek
Szakmai műszaki és munkavédelmi ismeretek
b) Gyakorlati tantárgyak:
Technológiai gyakorlat
Kereskedelmi gyakorlat
Megjegyzés: az élelmiszer-vizsgálati és a géptani gyakorlatokat a technológiai gyakorlat keretében kell megoldani.
VII. MELLÉKLET
Javasolt óraterv (Iskolai rendszerű képzés esetén)
Tantárgy megnevezéseI. osztály
(37 hét)		II. osztály
(37 hét)		III. osztály
(34 hét)		Összes
óra
Mikrobiológia1--37
Szakmai technológia és higiénia333324
Húsáruismeret122216
Kereskedelmi és vállalkozói ismeretek222253
Szakmai műszaki és munkavédelmi ismeretek112142
Összes elmélet889898
Gyakorlat (technológiai és kereskedelmi)1819211435
Mindösszesen:2333

Tartalomjegyzék