4/1997. (I. 28.) MüM rendelet

a munkanélküli járadék megállapításához szükséges igazolólapról

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) - az 1991. évi LXXXIX. törvény 18. §-ával megállapított - 36/A. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) Az Flt. 25. §-ában szabályozott munkanélküli járadék megállapításához szükséges adatok nyilvántartására a munkaadó a munkaviszony megszüntetése, valamint - a munkavállaló halála kivételével - megszűnése esetén a melléklet szerinti igazolólapot köteles két példányban kiállítani.

(2) Az igazolólap egy példányát a munkavállalónak az utolsó munkában töltött napon ki kell adni, a másik példányt pedig a munkaadónak 5 évig meg kell őrizni.

2. § (1) A munkanélkülinek a munkanélküli járadék megállapítása iránti eljárás során - ha az egyéb módon nem állapítható meg -

a) nyilatkoznia kell arról, hogy a munkaviszonya fennállása alatt részesült-e olyan, 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadságban, amely az Flt. 25. §-ának (5) bekezdése szerint a munkaviszony időtartamába nem számítható be, valamint

b) okirattal igazolnia kell az Flt. 27. §-a (1) bekezdésének a)-g) pontjában meghatározott időtartamokat.

(2) Az igazolólapnak azok az adatai, amelyeket az 1992. július 1-jéig hatályban volt jogszabály alapján kiállított munkakönyv tartalmaz, ez utóbbival is igazolhatók.

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2)[1]

Melléklet a 4/1997. (I. 28.) MüM rendelethez

IGAZOLÓLAP

a munkanélküli járadék megállapításához

Kitöltési útmutató

1. A 3.4. pontban azt kell feltüntetni, hogy a munkaviszony melyik fél jognyilatkozata alapján, milyen jogcímen szűnt meg (pl. munkaadó rendes felmondása stb.). A kódot az illetékes munkaügyi központ tölti ki.

2. A 3.5. pont kitöltéséhez a munkavállalónak a munkaviszony megszűnésekori átlagkeresetét az 1991. évi IV. törvény 26. §-ának (1) bekezdése alapján kell kiszámítani. Eszerint az átlagkereset számítására a munkajogi szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a személyi alapbért a kifizetésének időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni. Az átlagkereset összegét számmal és betűvel is fel kell az igazolólapra vezetni.

3. Ha a munkaviszony megszűnését megelőző utolsó munkakörben eltöltött idő nem érte el a hat hónapot (3.6.), akkor - függetlenül annak időpontjától - meg kell jelölni azt az utolsó munkakört, amelyet a munkaviszony fennállása alatt a munkavállaló legalább hat hónapig betöltött. Amennyiben nem volt a munkaadónál olyan munkakör, amelyet a munkavállaló legalább hat hónapig betöltött, akkor azt a kitöltés helyén kihúzással kell jelezni.

4. A 3.8. pontban azt kell feltüntetni, hogy a munkavállaló hány havi átlagkeresetének megfelelő végkielégítést kapott.

5. A 4. pontban a munkaviszony időtartama alatt igénybe vett 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadság időtartamát kell feltüntetni, kivéve, ha a szabadság igénybevételére háromévesnél - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén tízévesnél - fiatalabb gyermek gondozása vagy tízévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (4) bekezdés], valamint közeli hozzátartozó otthoni ápolása [Mt. 139. § (1) bekezdés], továbbá saját részére magánerőből, lakás építése [Mt. 140. § (1) bekezdés] miatt került sor.