5/1997. (II. 18.) HM rendelet

a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjéről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 342. §-a (2) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nyugellátásának eljárási rendjére a következőket rendelem el:

A RENDELET HATÁLYA

1. § A rendelet hatálya a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség) hivatásos és szerződéses állományú tagjaira (a továbbiakban: hivatásos katona), valamint az utánuk hozzátartozói nyugellátásra jogosult hozzátartozóikra terjed ki.

A SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK

A szolgálati nyugdíj

(A Hszt. 182. §-ához)

2. § (1) A szolgálati nyugdíjra való jogosultság a szolgálati viszony megszűnésének megállapítását követő naptári nappal kezdődik.

(2) A hivatásos szolgálati viszony megszűnése beálltát a Hszt. 59. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá tartozók esetében a felső korhatár elérése napjával, parancsban kell megállapítani.

3. § A Hszt. 182. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti egészségi, pszichikai, illetőleg fizikai alkalmatlanságot a katonai alkalmassági felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) állapítja meg, a b) pontja szerinti munkaképesség-csökkenés mértéke meghatározásnál az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai (a továbbiakban: orvosi bizottság) véleményét kell alapul venni.

4. § (1) A Hszt. 182. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetén a teljes összegű nyugdíjat az ötvenedik életév betöltése, illetőleg az 50%-ot elérő munkaképesség-csökkenés megállapítása hónapjának első napjától kezdve kell megállapítani.

(2) A munkaképesség-csökkenés napjának megállapításánál az orvosi bizottság által kiállított szakvélemény dátuma az irányadó.

(A Hszt. 183. §-ához)

5. § (1) A szolgálati nyugdíjalap megállapításánál a nyugdíjazás kezdőnapját megelőző 365 nap alatt elért alapilletményt, illetménykiegészítést, illetménypótlékot, távolléti díjat, jutalmat, a kifizetett külön juttatásnak erre az időszakra eső részét, valamint a baleseti járadékot kell figyelembe venni.

(2) Ha a hivatásos katona egy évnél rövidebb időre részesült illetményben, a rövidebb időszak alatt elért (1) bekezdés szerinti juttatások alapján kell a nyugdíjalapot megállapítani. Ha azonban a nyugdíjalap-számítás időszakában a hivatásos katona nem, vagy egy hónapnál rövidebb időszakra kapott illetményt, nyugdíját a vele azonos szolgálati idővel rendelkező és azonos vagy hasonló beosztású hivatásos katonák illetményátlaga figyelembevételével kell megállapítani.

(3) Ha a nyugdíjalap számításának időszaka két naptári évet érint, a törtévekre eső illetmény együttes összegének egytizenketted része képezi a nyugdíjalapot.

(4) Ha a hivatásos katona a nyugdíjalap számításának időszakában a Hszt. 107. §-ának (1) bekezdése szerint csökkentett illetményt kapott, a nyugdíjalapját a csökkentés figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.

(5) A repüléstől egészségi okból véglegesen eltiltott repülőhajózó nyugdíjának megállapításánál azokat kell azonos minősítésű repülőhajózóknak tekinteni, akik a repülési pótlék szempontjából a nyugállományba helyezettel azonos kategóriába tartoznak és az osztályos fokozatuk is megegyezik.

(6) A nyugellátás megállapítása szempontjából egészségi okból véglegesen letiltottnak kell tekinteni azt a repülőhajózót is, akit egészségi okból a magasabb géptípuson való repüléstől tiltottak el, de a repülést alacsonyabb géptípuson folytatja és abból a beosztásból kerül nyugállományba.

(7) Nem alkalmazható az (5) bekezdés szerinti kedvezmény annál a repülőhajózónál, akinél a letiltáshoz vezető egészségromlás neki felróható okból alakult ki.

(8) Ha a nyugdíj megállapítására a honvédségen kívüli más szervnél teljesített szolgálat alatt került sor, a nyugdíj alapját a vezénylés helyén elért, nyugdíjalapba beszámítható juttatások figyelembevételével kell kiszámítani.

A ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ

(A Hszt. 185. §-ához)

6. § A rokkantsági nyugdíj jogosultság megállapításához a szolgálat-(munka-)képesség-csökkenés mértékére vonatkozó orvosi bizottsági véleményt kell alapul venni.

7. § A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi illetményátlag megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

8. § (1) A rokkantsági nyugdíj a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól esedékes.

(2) Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 67%-ot nem éri el, az erre vonatkozó orvosi megállapítás napját követő második hónap első napjától kell határozattal a rokkantsági nyugdíj folyósítását beszüntetni.

(3) Ha a rokkantság csoportja megváltozik, a változásnak megfelelően a nyugdíj összegét is módosítani kell. A nyugdíj összegét emelni a munkaképesség-csökkenés orvosi megállapítása hónapját követő hónap első napjától, csökkenteni pedig az orvosi megállapítást követő második hónap első napjától kell.

9. § (1) A Hszt. 185. §-ának (3) bekezdése alapján a megállapított szolgálati nyugdíj összege a megszűnő rokkantsági nyugdíj összegével azonos. A szolgálati nyugdíjat a rokkantsági nyugdíj megszüntetését követő hónap első napjától kell folyósítani.

(2) A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság feléled, ha a jogosultság feltételei a nyugdíj megszűnése után öt éven belül újra bekövetkeznek.

A BALESETI ELLÁTÁSOK

(A Hszt. 186. §-ához)

A baleseti rokkantsági nyugdíj

10. § (1) A baleseti rokkantsági nyugállományba helyezett hivatásos katona szolgálat-(munka-)képesség-csökkenésének mértékénél az orvosi bizottság véleményét kell alapul venni.

(2) A baleset, illetőleg a betegség minősítésének szabályait (összefügg-e a szolgálati kötelmekkel, illetőleg szolgálati eredetű-e) külön rendelkezések tartalmazzák.

11. § A baleseti rokkantsági nyugdíj alapjának megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

12. § A baleseti rokkantsági nyugdíjat a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól kell megállapítani.

A baleseti járadék

13. § A baleseti járadék alapját - az 5. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, illetőleg a szolgálatból származó betegség okozta munkaképesség-csökkenés orvosilag megállapított időpontját megelőző naptól kell megállapítani.

14. § A szolgálati kötelmekkel összefüggő újabb baleset, illetve betegség esetén valamennyi baleset, illetve betegség következményét együttesen kell figyelembe venni. Az együttes következmény figyelembevételével a baleseti járadék összegét akkor kell újból megállapítani, ha a járadékos az újabb baleset vagy betegség következtében magasabb baleseti fokozatba kerül.

15. § A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét módosítani kell. A módosítást a rokkantsági nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani.

A HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁSOK

(A Hszt. 187-190. §-aihoz)

16. § Akinek a szolgálati nyugdíját a felső korhatár elérése előtt nem vagy csökkentett mértékben folyósították, elhalálozása esetén családtagjai a teljes szolgálati nyugdíj alapján jogosultak nyugellátásra.

A NYUGELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA

(A Hszt. 191. §-ához)

17. § A hivatásos katonák, valamint hozzátartozóik nyugellátását a HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóság (a továbbiakban: Nyugdíjmegállapító Igazgatóság) állapítja meg, és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) folyósítja.

18. § A Nyugdíjmegállapító Igazgatóság a rendelkezésére álló okmányok alapján, a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével, hivatalból hoz határozatot:

a) a baleset, a betegség és a haláleset szolgálati kötelmekkel összefüggő minősítéséről;

b) a szolgálati nyugdíjról;

c) a rokkantsági nyugdíjról;

d) a baleseti járadékról;

e) az elhunyt hivatásos katona özvegye (élettársa) és árvái nyugellátásáról;

f) az elhunyt nyugdíjas özvegye (élettársa) és árvái nyugellátásáról;

g) a szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjigény megnyílásakor érvényesíthető családi és házastársi pótlékról;

h) a megállapított rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék összegének a munkaképesség-csökkenés változásának megfelelő felemeléséről, csökkentéséről, változatlan továbbfolyósításáról, továbbá ezen ellátásoknak a rokkantság vagy a munkaképesség-csökkenés megszűnése, illetőleg a kötelező orvosi vizsgálaton való meg nem jelenés miatti beszüntetéséről;

i) a hozzátartozók részére a rokkantság alapján járó nyugellátásoknak a rokkantság alakulása szerinti továbbfolyósításáról vagy beszüntetéséről;

j) a Hszt. 182. §-ának (5) bekezdése alkalmazása esetén, az 50. életév betöltésekor a teljes összegű szolgálati nyugdíj folyósításáról;

k) a Hszt. 182. §-ának (7) bekezdése alá tartozók esetében - a szolgálat felső korhatárának betöltésekor vagy megrokkanás miatt - a szolgálati (rokkantsági) nyugdíj folyósításáról.

19. § A Nyugdíjmegállapító Igazgatóság hivatalból intézkedik a nem végleges (időszakos) rokkantság, illetve munkaképesség-csökkenés alapján megállapított rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék, özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj továbbfolyósításához szükséges, továbbá mindazon orvosi vizsgálatok elvégzése iránt, amelyek a különböző nyugdíjigények elbírálásához szükségesek.

20. § A Nyugdíjmegállapító Igazgatóság kérelemre bírálja el és hoz határozatot minden egyéb nyugdíjigény tárgyában, így különösen:

a) a szülői nyugdíjigényről;

b) az elvált nő vagy a különélő házastárs özvegyi nyugdíjigényéről;

c) az 50. életév betöltése előtt, a Hszt. 182. §-ának (5) bekezdése alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíjnak teljes összegben való folyósításáról, ha az munkaképesség-csökkenés miatt válik indokolttá;

d) állapotrosszabbodással, illetőleg állapotjavulással kapcsolatos igények elbírálásáról, az orvosi bizottság szakvéleménye alapján;

e) a feltételek hiányában vagy a kötelezően előírt felülvizsgálaton való meg nem jelenés miatt megszüntetett rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék ismételt megállapítására irányuló igényről;

f) a nyugdíj folyósításának ideje alatt megnyíló családi és házastársi pótlék igényről;

g) a végkielégítés megállapítására irányuló igényről;

h) az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj ismételt megállapítására (feléledésére) irányuló igényről;

i) a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről.

21. § A nyugellátásra vonatkozó határozatot meg kell küldeni:

a) a nyugellátásra jogosultnak, illetőleg a nyugellátást igénylőnek;

b) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak;

c) a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokságnak.

22. § (1) A rokkantság csoportját, illetőleg a munkaképesség-csökkenés mértékét az első és másodfokú orvosi bizottság szakvéleménye alapján kell megállapítani.

(2) A nyugellátás megállapításához, illetve a megállapított nyugdíj továbbfolyósításához szükséges orvosi felülvizsgálatra a munkaképesség-csökkenést véleményező első és másodfokú orvosi bizottságokat a nyugdíjigény elbírálására jogosult szerv, valamint a FÜV kérheti fel.

(3) A munkaképesség-csökkenés megállapítását a katonai kórház katonaorvosi felülvizsgáló bizottsága is kérheti, ha a hivatásos állomány tagja munkaképesség-csökkenésének megállapítására kerül sor.

(4) A munkaképesség-csökkenés mértékét megállapító határozat elleni fellebbezést a határozatot hozó szervhez kell benyújtani. A határozatot hozó szerv a másodfokon eljáró orvosi bizottságtól kér szakvéleményt, és ez alapján hozza meg a másodfokú határozatát.

23. § (1) Ha a nyugellátással kapcsolatos határozatot utóbb azért kell módosítani, mert az - a honvédség hibájából - a jogosan járónál alacsonyabb összegű ellátást tartalmaz, az érintettet a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 100. §-a szerinti késedelmi pótlék illeti meg.

(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiszámított és folyósított késedelmi pótlékot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által meghatározottak szerint a Nyugdíjmegállapító Igazgatóság köteles megtéríteni.

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

24. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1996. augusztus 31-ét követő időponttól nyugállományba helyezettek esetében is alkalmazni kell. Ezzel egyidejűleg a 22/1971. (VI. 1.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 27/1971. (HK 3.) HM utasítás, valamint az ezt módosító 11/1972. HM utasítás, 58/1979. (HK 26.) HM utasítás, 21/1981. (HK 14.) HM utasítás és a 37/1993. (HK 11.) HM utasítás hatályát veszti