5/1997. (III. 7.) NM rendelet

a gyógyúszás foglalkoztató szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeinek kiadásáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A népjóléti ágazatba tartozó gyógyúszás foglalkoztató szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményeit az e rendelet mellékletében foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

Melléklet az 5/1997. (III. 7.) NM rendelethez

JEGYZÉK

az állam által elismert - a népjóléti ágazathoz tartozó - szakképesítésekhez emelkedő sorszám szerint kiadott szakmai és vizsgáztatási követelményekről

A Jegyzék 52. sorszáma szerint kiadott gyógyúszás foglalkoztató szakképesítés szakmai és vizsgáztatási követelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatai

1. A szakképesítés azonosító száma: 53 5008 01

2. A szakképesítés megnevezése: Gyógyúszás foglalkoztató

II. A szakképesítés munkaterülete

1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás

2. A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások

3. A munkaterület rövid, jellemző leírása

A gyógyúszás foglalkoztató

- foglalkoztatható uszodában, tanuszodában, fürdőben, gyógyfürdőben, valamint egészségügyi és oktatási, állami és magánintézmények egyéb, szabályozott területén. Tevékenységi körében:

- felméri a szakorvos által habilitációs-rehabilitációs, rekreációs, illetve egészségügyi állapotot szinten tartó rendszeres gyógyúszás foglalkozásra küldött betegek állapotát, mozgáskészségét, mozgáslehetőségeit, terhelhetőségét,

- beilleszti a beteget az állapotának megfelelő - lehetőleg homogén, kis létszámú - gyógyúszó csoportba,

- megtervezi a fokozatos terhelést és az orvos által kitűzött rehabilitációs célok megvalósítását segítő csoportos vízi mozgás- és úszásprogramot (edzéstervet),

- elkészíti a csoportos gyógyúszás foglalkozásokba még beilleszkedni nem képes beteg egyéni fejlesztési programját,

- személyre szólóan irányítja az egyéni felzárkóztatást,

- folyamatosan megfigyeli a csoport fejlődését, s ennek megfelelően módosíthatja az edzéstervet,

- gondoskodik a rendszeres kontrollvizsgálatok időpontjának betartásáról,

- együttműködik a beteg kezelését, fejlesztését végző többi szakemberrel,

- biztosítja a csoport sokoldalú fejlesztéséhez szükséges uszodai segédeszközöket,

- folyamatosan dokumentálja a gyógyúszás foglalkozások tapasztalatait, eredményeit,

- kapcsolatot tart a beteg hozzátartozóival,

- betartja a tevékenységével kapcsolatos etikai és jogi normákat,

- szükség esetén tud vízből menteni és elsősegélyt nyújtani,

- szükség esetén intézkedik az egyes betegek probléma esetén történő gyógyszereléséről, illetve speciális ellátásáról,

- a foglalkozások alatt gondoskodik a munkavédelmi, balesetvédelmi és higiénés előírásoknak megfelelő környezetről.

III. A szakképesítés szakmai követelményei

III/1. A foglalkozás gyakorlása során előforduló legfontosabb szakmai feladatok

A gyógyúszás foglalkoztató képes az alábbi betegségekben szenvedő gyermek, serdülő és felnőtt betegek részére egyéni és csoportos fejlesztési programot készíteni, és a programot megvalósítani:

1. congenitalis vitiumok

- operáció előtti könnyített víz alatti torna, könnyített úszás összeállítása,

- operáció utáni fokozódó fizikai terhelés korrekciós és gyógyúszás edzések összeállítása.

2. primer juvenilis hypertónia:

- kezdők számára könnyített víz alatti torna összeállítása, könnyített úszás, a fokozódó terhelés megállapítása, beállítása.

3. asthma bronchiale:

- kilégző feladatok tanítása, a négy úszásnem alaptechnikájának megtanítása, fokozódó terhelés megállapítása.

4. cistas fibrosis:

- három úszásnem alaptechnikájának megtanítása,

- a váladékeltávolítás idejének felismerése,

- állóképességet fejlesztő gyógyúszás edzések összeállítása.

5. strukturális gerincdeformitások:

- a törzs mobilizálását segítő víz alatti torna összeállítása,

- korrigált alaphelyzetekben szimmetrikusan erősítő torna- és gyógyúszás feladatok egyéni beállítása,

- korrigált helyzetekben alkalmazható úszó mozgások tanítása.

6. mellkasi deformitások:

- a vállöv és a törzs mobilizálását, erősítését segítő víz alatti feladatok és légző feladatok megtanítása,

- a megengedett úszásnemek megtanítása,

- a fokozódó terhelés megállapítása.

7. Perthes-kór:

- a csípőt mobilizáló víz alatti torna beállítása,

- az egyes úszások karütemének megtanítása,

- az alapállóképesség fokozatos fejlesztése.

8. obesitas:

- a négy úszásnem megtanítása,

- légzőfeladatok beiktatásával állóképességet fejlesztő úszóprogramok összeállítása.

9. központi és perifériás idegrendszeri sérülés, károsodás:

- a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika program kezdő, középhaladó és haladó víz alatti mozgásfeladatainak tréningrendszerű megtanítása,

- analitikus szintre lebontott úszásoktatás beállítása,

- preventív és korrekciós víz alatti torna és gyógyúszás feladatok megállapítása.

10. juvenilis chronikus arthitis (JCA):

- korrekciós, mobilizáló, erősítő víz alatti torna beállítása,

- három úszásnem megtanítása, és változatos gyakoroltatása.

11. haemophilia:

- a négy úszásnem megtanítása és változatos gyakoroltatása,

- az állóképesség fejlesztésére irányuló gyógyúszás foglalkozások levezetése.

12. veleszületett és szerzett súlyos végtaghiányok:

- víz alatti mobilizáló, tartásjavító egyensúlyérzék-fejlesztő feladatok megtanítása,

- a speciálisan szükséges ritmusérzék kialakításával az egyes úszásnemek megtanítása,

- a fizikailag lehetséges úszómozgások változatos gyakoroltatása.

13. értelmi fogyatékosság:

- a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika program kezdő, középhaladó és haladó feladatainak megtanítása,

- a lehetséges úszásnemek megtanítása és változatos gyakoroltatása,

- a szükséges korrekciós feladatok összeállítása és alkalmazása.

III/2. Követelmények

A gyógyúszás oktató legyen képes:

- a beutaló orvos diagnózisa és a beteg, illetve a beteg hozzátartozójának szakszerű kikérdezése után megállapítani a betegség súlyosságától függő aktuális fizikai állapotot és a terhelhetőség mértékét, kezdeti időtartamát,

- betegségre, állapotra jellemző kezdő alapstátust felvenni minden betegről, és 1-3 havonta összehasonlítani a kontrollvizsgálatokkal,

- edzéselméleti ismeretei alapján eldönteni, hogy a gyógyúszásban a beteg milyen célzott uszodai fejlesztésben részesüljön (állóképesség-, erő-, gyorsaság-, mobilitás-, koordináció-, egyensúlyfejlesztés, állapotmegőrzés, valamint, hogy mely úszó- és mozgásfeladatok nem végezhetők),

- a beteg és a csoport aktuális állapotának, mozgástudásának megfelelően meghatározni a mozgás- és úszástanítás közeli és középtávú feladatait; havonta edzéstervet írni, jelölni a gyógyúszó beteg, illetve csoport általános és speciális fejlesztési szükségleteit, valamint az ehhez kapcsolódó mozgásfeladatokat,

- a betegség és az állapot függvényében meghatározni a gyógyúszás javasolt időtartamát, s a hosszú távú tervezést ennek megfelelően elkészíteni,

- felismerni az élettani és edzéselméleti ismeretei alapján az alulterhelés és a túlterhelés jeleit, illetve a beteg hőháztartásának zavarait,

- alkalmazni a teljesítménymérések, illetve a terheléses mérések fajtáit; a kapott eredményeket a következő edzéstervbe beépíteni és hatékony fejlesztést végezni,

- ismeretei alapján alkalmazni a mozgástanítást megkönnyítő pedagógiai, pszichológiai módszereket,

- a beteg-csoport életkori sajátosságának és adott értelmi szintjének megfelelően - a hatékonyság érdekében - kiválasztani az oktatói attitüdjét,

- felismerni és kezelni a betegekben, szüleikben mutatkozó - a betegség következtében kialakuló - "másságot" és együttműködést hátráltató tényezőket,

- szakszerűen alkalmazni a gyógyúszás körében a magyarországi gyógyvizek kedvező hatásait,

- értelmezni és alkalmazni a gyógyúszással kapcsolatos hatályos jogszabályokat, a tevékenységével kapcsolatosan igénybe vehető állami támogatások módjait, mértékét,

- feladataihoz kapcsolódóan tanítani a négy úszásnemet, oktatni a hibás mozgástanítás megelőzését és a korrigálást segítő feladatokat,

- rosszullét, baleset alkalmával magatehetetlenné váló betegét szakszerűen és gyorsan kimenteni a vízből, és elsősegélyben részesíteni,

- megismerni a gyógyúszó csoportba járó betegek gyógyszerszedését, annak hatásait és mellékhatásait, és folyamatosan tájékozódni a beteg orvosi és gyógytorna kezeléséről,

- felismerni és dönteni arról, hogy az egyes betegségeknél, mely úszó- és mozgásfeladatok nem alkalmazhatók,

- munkájához rendszeres orvosi konzultációt igénybe venni, tájékozódni az egyes betegségekkel kapcsolatos orvos és gyógytornász által végzett kezelésekről,

- betartani a gyógyúszással kapcsolatos alapvető higiénés követelményeket,

- a gyógyúszásban részt vevő betegeket a foglalkozás ideje alatt mozgásban segíteni, a helyváltoztatáshoz segédeszközt igénybe venni,

- folyamatos önképzésben részt venni, a HRG Alapítvánnyal szakmai kapcsolatot tartani.

IV. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

IV/1. A szakmai vizsgára jelentkezés feltételei:

1.1. Középiskolai végzettség.

1.2. Szakmai előképzettség (az alábbi szakmai képesítés valamelyike):

- úszó-szakedző,

- középfokú úszóedző,

- egészségügyi szakképesítés (általános ápoló és általános asszisztens, ápoló, szakápoló, gyermekápoló, csecsemő- és kisgyermek-gondozó, szülésznő, fizioterápiás asszisztens, gyógymasszőr, gyógyfoglalkoztató szakasszisztens),

- tanító,

- gyógytornász,

- konduktor,

- óvodapedagógus,

- gyógypedagógusi végzettség.

1.3. Biztos úszástudás és megfelelő fizikai-egészségi állapot.

1.4. Tanítási gyakorlat és hospitálások hiánytalan letöltése, a tanítási és a hospitálási napló leadása a szakmai vizsgát szervező intézmény részére.

Kötelező tanítási gyakorlatok:

- 1 alkalommal egyszerre egy végtaghiányos gyermek vízhez szoktatását és úszásoktatását 45 percig elvégezni (a korábbi hospitálási megfigyelésekre támaszkodva; edzéstervvel felkészülve),

- 1 alkalommal végtaghiányos gyermekcsoport gyógyúszás foglalkozását irányítani (45-60 percig),

- 1 alkalommal asthmás csoport gyógyúszás foglalkozását irányítani,

- 2 alkalommal értelmi sérült gyermekcsoportban beosztott segítőként együttműködni a gyermekekkel; majd egy következő alkalommal ugyanebben a csoportban 30 percig saját, a csoport gyógyúszás oktatójával egyeztetett edzésterve alapján foglalkozást tartani,

- 2 alkalommal saját hallgatótársaknak 20 perces tanítási gyakorlaton tanítani HRG-tréningeket,

- 2-2 alkalommal beosztott segítőként részt venni a kezdő, középhaladó és a haladó HRG-csoportok munkájában,

- 1 alkalommal szívbeteg, magas vérnyomásos, illetve kövér gyermekek foglalkozását kell megtartani,

- 1 alkalommal 60 perces zárótanítást tartani egy erre a célra kijelölt HRG-csoportban.

Kötelező hospitálási gyakorlatok:

- 1 alkalommal scoliózisos, gerincdeformitásos beteg egyéni gyógytorna foglalkozása,

- 1 alkalommal hydrobic-foglalkozás megfigyelése majd aktív részvétel,

- 2 alkalommal uszodai foglalkozás gyógytestnevelés órán (a gerincdeformitások vízi mozgásos korrekcióját megfigyelve),

- 1 alkalommal végtaghiányos gyerekek gyógyúszás foglalkozásán az úszásoktatás menetének rögzítése,

- 1 alkalommal a vízi bordásfalon végezhető feladatok megfigyelése; majd aktív kipróbálása gyógytornász irányításával,

- 1 alkalommal egészséges gyermekcsoport vízhez szoktatását megfigyelni,

- 2 alkalommal asthmás csoport oktatását megfigyelni, edzéstervét tanulmányozni,

- 1 alkalommal kezdő értelmi fogyatékos csoport fejlesztését megfigyelni,

- 1-1 alkalommal az ICP-sek kezdő, középhaladó illetve haladó HRG-csoportjának foglalkozását megfigyelni.

A vizsga megkezdéséig hospitálási és tanítási gyakorlatokon a vizsgázó a részvételét és a gyakorlati feladatok teljesítését az előre megadott vizsgaszempontok figyelembevételével a hospitálási naplójában és a tanítási naplójában a gyakorlatvezető igazolja.

A hospitálásra és a tanítási gyakorlat lefolytatásában olyan intézmények vehetnek részt, ahol

- legalább fél éve rendszeren működik szakképzett foglalkoztató által irányított gyógyúszás foglalkoztatás, fejlesztés szempontjából homogén betegcsoport; akiknek a teljesítményét, eredményeit folyamatosan - szakorvos irányításával és közreműködésével - mérik és dokumentálják,

- az adott gyógyúszó csoport a kezdettől fogva rendelkezik fejlesztési (edzés) tervvel.

A hospitáláson és a foglalkozásokon való aktív részvétel, illetve az eset-, óra-, edzésterv-elemzések a későbbi önálló munka kialakítását készítik elő.

Az egyes hospitálások megfigyelési eredményeit minden vizsgázónak saját hospitálási naplójában kell vezetni, és a részvételt a gyakorlatvezetőnek igazolni kell.

HOSPITÁLÁSI NAPLÓ

A hallgató neve:

A hospitálás ideje:

helye:

A megfigyelt gyógyúszás-csoportban a betegek diagnózisa(i) (hány fő):

A megfigyelt gyógyúszás-csoport szintje (kezdő, középhaladó, haladó):

A megfigyelt gyógyúszás-csoport legfontosabb fejlesztési céljai (állóképesség, gyorsaság, erő, hajlékonyság, egyensúly, mozgáskoordináció fejlesztése, egyéb):

A megfigyelt foglalkozás edzésanyaga (milyen mozgásfeladatot milyen ismétlésszámmal, milyen tempóban, mennyi pihenőidővel hajtottak végre stb.):

- bemelegítés:

- a foglalkozás fő része:

- levezetés:

A foglalkoztató gyógyúszás irányítására vonatkozó magatartása:

A foglalkoztató és a csoport együttműködése:

A csoport munkájának intenzitása:

Ellenőrző vizsgálatok fajtái, eredményei, ideje, helye az edzés során:

Egyéb megfigyelések:

.......................................

gyakorlatvezető

TANÍTÁSI NAPLÓ

A hallgató neve:

A foglalkozás ideje:

helye:

A gyógyúszás-csoport betegeinek diagnózisa(i) (hány fő):

A gyógyúszás-csoport szintje (kezdő, középhaladó, haladó):

A csoport előző edzéstervének elemzése (megtörtént, nem történt meg):

A mellékletként csatolt edzésterv a csoport

- szintjének,

- mozgásállapotának,

- tudásának,

- figyelmi-idegrendszeri-pszichés kapacitásának

megfelelő, nem megfelelő.

A foglalkozás előkészítése (az edzésterv elkészítése, eszközök előkészítése, a gyermekek nevének, betegségének, egyéni feladatmegoldásának megtanulása) megfelelő, hiányos.

A foglalkozás megvalósítása az edzéstervnek megfelelően történt:

Edzéstervtől eltért

- kisebb részletekben:

- érdemi részekben:

A betegségnek megfelelő elsősegélynyújtó eszközök, ellenőrző és mérőeszközök használata

- a megfelelő időben megtörtént:

- nem történt meg (indoklás):

A hallgató a csoport figyelmét folyamatosan fenn tudta tartani

- a csoport egészének,

- a csoport felének,

- a csoport néhány tagjának.

A hallgató a tervezett feladatokat

- a tervezett idő alatt oldotta meg,

- rövidebb idő alatt oldotta meg,

- hosszabb idő alatt oldotta meg.

Egyéb észrevétel (segítségadás, hibajavítás, együttműködés a beosztott segítőkkel, irányítói magatartás):

Javasolt érdemjegy:

.......................................

gyakorlatvezető

IV/2. A szakmai vizsga részei

A szakmai vizsga szakmai elmélet (írásbeli és szóbeli) és szakmai gyakorlat vizsgarészekből áll.

A szakmai vizsga tantárgyai

a) Alaptantárgyak:

1. Edzéselmélet.

2. Élettan.

3. Fejlesztésmódszertan, neveléspszichológia.

4. Testvázlat, mozgásszervezés, pszichoszomatika.

5. Habilitáció és rehabilitáció.

6. Balneológia.

7. Úszás.

8. Jogi és vállalkozási ismeretek.

9. Elsősegélynyújtás és vízből mentés.

b) Szaktantárgyak:

10. Belgyógyászati ismeretek:

- congenitális vitiumok,

- primer juvenilis hypertónia,

- haemophilia,

- obesitas.

11. Pulmonológiai ismeretek:

- asthma bronchiale,

- cistas fibrozis.

12. Orthopédiai ismeretek:

- strukturális gerincdeformitások,

- mellkasi deformitások,

- veleszületett, szerzett végtaghiányok.

13. Reumatológiai ismeretek:

- Perthes-kór.

14. Gyógypedagógiai ismeretek:

- értelmi fogyatékosság,

- juvenilis chronikus arthritis (JCA).

15. Neurológiai ismeretek:

- központi idegrendszeri sérülések.

Tantárgyak témakörei

Alaptantárgyak:

1. Edzéselmélet

Az edzéselmélet kialakulása, az edzéselmélet és edzésmódszertan összetevői.

Az edzéselmélet fajtái.

Az edzettség jellemzői.

A teljesítőképesség jellemzői, határai, korlátai.

Az alkalmazkodás biológiai, pszichológiai összetevői és szintjei.

Az edzés hatására történő kifáradás egészséges, beteg és sérült személyeknél.

Az edzésterhelés összetevői.

A kondícionális képességek csoportosítása.

A gyorsaság meghatározása, fajtái, fejlesztése.

Az erő meghatározása, fajtái és fejlesztésük.

Az állóképesség meghatározása, fajtái és fejlesztésük.

A mozgáskoordináció meghatározása és szerepe.

A mozgásszerkezet fogalma.

A mozgástanulás szakaszai.

A hibajavítás helye, módjai és jelentősége a mozgástanítás egyes szakaszaiban.

Az információ forrásai.

Az edzéstervezés módja, körülményei, szakaszai.

Az edzéstervezés hangsúlyai a különböző életkorokban.

A szárazföldi és az uszodai terhelés összehangolásának lehetőségei.

A rendszeres sport hatása a szervezetre.

A versenyzésre való felkészítés szempontjai.

2. Élettan

Az élettan tárgya, az emberi szervezet funkcionális felépítése.

A mozgás jelentősége az egészséges életmód fenntartásában.

A mai gyermekek mozgási lehetőségei (különös tekintettel a sérült gyermekek esetén).

Az úszás jelentősége az egészség szempontjából.

A vízben végzett mozgások és az úszás mechanikai, élettani, fizikai jelentősége.

A mozgás szervrendszere, a mozgás passzív szervei.

A mozgás aktív szervei, az izmok.

Az izmok eredése, tapadása, funkciói, sérülésük.

A szabályozásról általában.

Az idegrendszer részei és működése.

Az endokrin rendszer.

Az érzékszervek, szerepük a mozgásban.

Az oxigénszállítás rendszere, a vér és a légzőrendszer, funkciói és betegségeik.

Az anyagcsere.

Az emésztés és a felszívódás.

Az alapanyagcsere.

Az alapanyag-csere változásai betegségek, illetve terhelés esetén.

A hőháztartás gyermekkori sajátosságai, a bőr.

Az egészséges táplálkozás mennyiségi és minőségi szempontjai.

Az élettanban használatos mérések, melyek a terheléssel és a terhelhetőséggel függnek össze.

3. Fejlesztésmódszertan, neveléspszichológia

A gyógyúszás foglalkoztató munkához szükséges elméleti és alkalmazott pszichológiai ismeretek bevezetése.

A fejlődés multifaktoriális szemlélete, a fejlődés ellentmondásai.

A korszerű fejlődésmodellek.

A pszichikum fejlődésének alaptörvényei, az érzelmi és az akarati élet sajátosságai, ellentmondásai.

Az utánzás szerepe az egyedfejlődésben és az oktatásban.

A tanulás törvényszerűségei, modellnyújtás.

A játék szerepe, a játék és a tanulás összefüggései.

A megismerő tevékenység szerepe a kisgyermek fejlődésében.

Az ékletkori sajátosságok szerepe a motiváció, irányítás és a tanítás szempontjából.

A tanulás és a motiváció pedagógiai vonatkozásai.

A preventív és a korrektív fejlesztés stratégiái.

A gyógyúszás foglalkozásokba és a HRG-programba beépíthető megismerő funkciók csoportosítása.

A betegségek testi-lelki-szociális deformáló hatásai.

A deformáló hatással szembeni lehetséges preventív stratégiák, korrekciók.

A beteg gyermek és a család kapcsolata, a játszmák.

A beteg és az orvosok, rehabilitációs szakemberek kapcsolata.

A beteg és sorstársai, valamint kortársai kapcsolata.

A gyógyúszás foglalkoztató szerepe, azonosulás a feladattal.

A beteg és a gyógyúszás foglalkoztató optimális kapcsolatának irányelvei.

A foglalkoztató és a csoport kapcsolata, azonos érték- és normarendszer kialakítása.

A foglalkoztató kapcsolata és az együttműködési lehetőségek a szülővel, orvossal, illetve a többi szakemberrel.

A gyermek betegségének deformáló hatása a szülő biztonságérzetére.

A gyógyúszás foglalkoztató szerepének sokoldalúsága, nehézségei.

Az empátia, a szeretet és a következetes oktatás-nevelés összefüggései, kölcsönhatásai.

A bűntudat kialakulása, megoldási módok.

A gyógyúszás foglalkozások tervezésével és irányításával kapcsolatos rövid, közép- és hosszú távú célok pontos kitűzése.

Problémamegoldás a kölcsönös előnyök alapján.

A jó személyes kontaktus jellemzői és kialakításuk lehetséges módjai.

A beteg gyermek viselkedése, indítékai, elvárásaik, megnyerhetőségük.

A torzító játszmák és leépítési lehetőségeik.

4. Testvázlat, mozgásszervezés, pszichoszomatika

A központi idegrendszerről általában.

A gerincvelő, az agy részei és funkciójuk, a kérgi területek.

A mozgásszervezés (testtartás, izomtónus, mozgásszabályzás).

A veleszületett mozgásminták és a leépülésük.

A mozgásfejlődés alapjai, feltételei.

A mozgástanulás szakaszai.

A tanulás-érés kapcsolata és kölcsönhatásai.

A testvázlat fogalma és kialakulása.

A testvázlat funkciója és diszfunkciója.

A szenzoros integráció fogalma, összetevői és jelentősége.

Az integráció fejlesztési lehetőségei.

A szenzoros integráció lehetőségei a HRG módszerben.

A mozgástervezés zavarainak okai, korrekciói.

A test és a lélek összhangja.

A test és a lélek betegségei (átfedések, betegségelfogadás).

A pszichoterápia feltételei és hatásmechanizmusa.

A már gyermekkorban kialakult pszichoszomatikus betegségek enyhítésére alkalmazható pszichoterápiás irányzatok ismertetése.

5. Habilitáció és rehabilitáció

A habilitáció és rehabilitáció fogalma és célja:

A rehabilitáció területei:

- az orvosi rehabilitáció

= célja, feladatai, módszerei,

= szakintézményei,

= a technikai segédeszköz-ellátás;

- pedagógiai rehabilitáció

= feladatai, módszerei,

= a gyermek rehabilitációja,

= gyógypedagógia és intézményei,

= szakmai képzés és átképzés,

= a felnőttoktatás jellegzetességei;

- foglalkozási rehabilitáció

= feladata és módszerei,

= a munkaalkalmasság egészségügyi, pszichológiai és jogi feltételei,

= alkalmassági vizsgálatok;

- szociális rehabilitáció

= célja, feladata, eszközei, intézkedései,

= kieső jövedelempótlás módjai,

= szociális segélyezés módjai.

A rehabilitáció alapelvei.

A társadalom különböző szerveinek feladatai a rehabilitáció folyamatában:

- az egészségügy feladatai,

- pedagógiai feladatok,

- munkaügyi feladatok,

- szociális gondoskodás,

- az államigazgatás szerepvállalása a rehabilitációs feladatok irányításában.

A rehabilitáltak érdekvédelmi és szakmai szervezetei.

A rehabilitáltak gondozása.

6. Balneológia

A balneológia helye és szerepe a tudományok között.

A gyógyvizek hatása a szervezetre (gyógyítás, ellenjavaslatok).

A balneológiában ismert meleg hatású kezelések és élettani hatásuk, indikációjuk, kontraindikációjuk.

A hideg hatású kezelések és élettani hatásuk (indikációjuk, kontraindikációjuk).

A víz különböző hőmérsékletének élettani, fizikai hatásai.

A balneológiában alkalmazott eljárások csoportosítása az ingerek erőssége szerint.

Borogatások, pakolások, fürdőkezelések.

A magyarországi gyógyvizek csoportosítása gyógyhatásuk szerint.

A víz és gyógyvíz felhasználása orvosi javaslatra.

A gyógyúszásban résztvevők higiénéje:

- uszodai fertőtlenítés szabályai,

- a gyógyúszást korlátozó, kizáró fertőző betegségek, bőrelváltozások.

7. Jogi és gazdálkodási ismeretek

A gyógyúszással kapcsolatos jogszabályok.

Az Egészségbiztosítási Pénztárral való szerződéskötés feltételei.

Az Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásának feltételei, illetve az ellenőrzésük módjai.

A gyógyúszás hazai és nemzetközi kapcsolatai (a gyógyúszást segítő egyesületek, alapítványok, intézetek).

Csoportszervezési, könyvelési ismeretek.

8. Az úszás

Az úszásoktatás területeinek felosztása, elemzése.

A helyes és hatékony pedagógiai módszerek kiválasztása.

A vízhez szoktatás menete, feladatai.

A hátúszás alaptechnikájának oktatása.

A gyorsúszás alaptechnikájának oktatása.

A mellúszás alaptechnikájának oktatása.

A pillangóúszás alaptechnikájának oktatása.

A hibák megelőzésének és javításának szempontjai.

Az egyéni technika fokozatos kialakítása.

A haladási napló vezetésének szempontjai.

Az úszásoktatás segédeszközei, jelentőségük, szerepük és esetleges gátló hatásaik.

9. Elsősegélynyújtás és vízből mentés

Az elsősegélynyújtás általános szabályai.

A legfontosabb elsősegélynyújtási ismeretek:

- törés, ficam, rándulás tünetei, elsődleges ellátásuk,

- sebek, vérzéscsillapítás módjai,

- eszméletvesztés felismerése és elsődleges ellátása,

- orvos-, mentőhívás,

- az újraélesztés elméleti alapjai, kivitelezése.

A vízbe fulladás okai, előzményei, körülményei.

A mentésnél használatos úszásnemek technikai ismertetése.

A mentő ugrások, merülések.

A fuldokló kimentése, mentési fogások.

Önmentés.

Szabadulási fogások.

Szaktantárgyak:

10. Belgyógyászati ismeretek

CONGENITÁLIS VITIUMOK

A congenitalis vitiumok okai, kialakulásának ismertetése.

A vitiumok fajtái.

A pre- és posztoperációs rehabilitáció szerepe, jelentősége.

A gyógytorna szerepe és feladatai.

A gyógyúszás feladatai, orvosi szempontjai.

A terhelhetőség megállapításának módjai.

A rendszeres kontroll szerepe.

PRIMER JUVENILIS HYPERTONIA

A betegség kialakulásának okai, fajtái.

Vérnyomásmérés.

A gyógytorna szerepe, a gyógyúszás jelentősége.

A gyógyúszás foglalkozások mozgásanyagának összeállítási szempontjai.

Az intenzitás kérdése.

A folyamatos ellenőrzés módjai.

A terhelhetőség.

HAEMOPHILIA

A vérzékenység (haemophilia) bemutatása, kialakulása.

A vérzékenység tünetei.

A faktorhiányok.

A vérzések helye, rendszeressége, erőssége.

Az orvosi terápia.

A vízben történő erősítés, állóképesség-növelés kérdései.

A gyógyúszás ellenjavallatai.

Az uszodai biztonságos közlekedés megteremtése.

OBESITAS

A kövérség (obesitas) előzményei, kialakulásának okai.

A kövérséggel járó rizikófaktorok.

A kövérség fajtái.

A kövérség kezelése megfelelő étrenddel.

A kövérség hatása a mozgatórendszerre.

A kövérség hatása a légzőrendszerre.

A kövérség hatása a szív- és keringési rendszerre.

A mozgás jelentősége a kövérség mérséklésében.

A kövérséggel járó pszichés sérülési lehetőségek.

A gyógytorna és a vízi mozgásfejlesztés, valamint a gyógyúszás feladatainak és intenzitásának főbb szempontjai.

A nem javasolt feladatok.

11. Pulmonológiai ismeretek

ASTHMA BRONCHIALE

Az asthma kialakulásának okai.

Az asthma tünetei.

Allergiát előidéző anyagok.

A hörgőgörcs és a nehéz légzés kialakulása.

A légzésfunkciós vizsgálatok.

A diagnózis felállítása.

Az asthma osztályozása a tünetek megjelenése szerint.

Az asthma prognózisa gyermekkorban.

A gyógyszeres kezelés.

A helyes táplálkozás és a megfelelő életmód.

Az asthma és a levegőváltozás (tengerpart, hegyvidék, barlangkúra).

Az úszás előnyei.

Célszerű információk a csoportba illesztés kezdetekor.

Az úszás ellenjavallatai.

A fokozatos terhelés kérdései.

CISTAS FIBROSIS

A CF meghatározása, tünetei, okai.

A fizikoterápiás eljárások.

A CF-es betegek besorolása tüneteik szerint.

A gyógyúszás céljai, fontossága.

A fizikai terhelhetőség javítása.

A gyógytorna és a gyógyúszás összekapcsolása.

Az úszás ellenjavallatai.

12. Orthopédia

STRUKTURÁLIS GERINCDEFORMITÁSOK

A gyermek- és serdülőkori tartáshibák csoportosítása.

Az élettani gerincgörbületek.

A tartáshibák, s a rájuk jellemző megváltozott gerincgörbületek.

A kompenzáció kérdése.

A Scheuermann-betegség.

A korai öregedési folyamatok.

A gerinc statikai stabilitásának megváltozása.

A tartáshibák kezelésének módjai.

A nem megengedett feladatok.

A pályaválasztás kérdése.

A scoliózis meghatározása.

Az ismert eredetű scoliózis kialakulásának leggyakoribb okai.

Az ismeretlen eredetű scoliózis csoportosítása.

A scoliózis kezelésének szempontjai.

A pre- és posztoperációs gyógytorna.

Az iskolai testnevelési óra alól történő részleges felmentés szempontjai.

Az úszás szerepe és ellenjavallatai.

MELLKASI DEFORMITÁSOK

A tyúkmell (pectus carinatum) eredete, kialakulásának okai.

A betegség tünetei.

A gyógytorna feladatai, céljai.

A gyógyúszás céljai és feladatai.

Ajánlott úszásnemek, illetve vízi mozgások.

A gyógytorna és a gyógyúszás összekapcsolása.

A tölcsérmell (pectus excavatum) eredete, tünetei.

A tölcsérmell élettani következményei.

A tölcsérmell tüneteinek mérséklése érdekében alkalmazott gyógytorna szempontjai.

A gyógyúszás feladata, ajánlott úszásnemek és mozgások.

VELESZÜLETETT, SZERZETT VÉGTAGHIÁNYOK

A végtaghiányok kialakulásának okai.

A végtaghiányok topográfiája.

A korai gyógytorna fontossága és szempontjai.

A korrekciós lehetőségek, a protézissel való ellátás szempontjai.

Az úszás alaptechnikájának lebontott tanítása.

Az egyéni oktatás szükségessége.

A veleszületett, illetve a szerzett végtaghiányosok oktatásának különbségei.

13. Reumatológiai ismeretek

PERTHES-KÓR

A betegség kialakulásának ideje.

A betegség tünetei, lefolyása.

A csípődeformitás megelőzésének lehetőségei.

A gyógytorna és a tehermentesített vízi torna megkezdésének szempontjai.

A gyógytorna feladatainak csoportosítása.

A vízi mozgások és az úszás felépítésének szempontjai.

A veleszületett csípőficam (luxatio coxae congenita) kialakulásának okai.

A csípőficam tünetei, a korai felismerés és kezelés fontossága.

A nem kezelt csípőficam tünetei.

A víz alatti torna feladatai.

JUVENILIS CHRONIKUS ARTHITIS (JCA)

A betegség kialakulásának időpontja és tünetei.

A szisztémás kötőszöveti forma.

A sokízületi forma.

A kevés ízületet érintő forma.

A komplex kezelés szempontjai.

A gyógyszerelés.

A gyógytorna, fizikoterápia szempontjai.

A víz alatti torna feladatai, felépítésének szempontjai.

14. Gyógypedagógiai ismeretek

AZ ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁG

Az értelmi fogyatékosság értelmezése.

Az értelmi fogyatékossággal kapcsolatban álló tudományok, s a közös területek bemutatása.

Az értelmi fogyatékosság meghatározása, súlyossági fok szerinti felosztása.

A négyes osztályozás.

Az általános pszichomotoros fejlődés és a beszédfejlődés jellemzői.

Az értelmi fejlődésben való elmaradás felismerése a gyakorlati egészségügyi munkában.

A pszichomotoros fejlődés jellemzői az értelmi fogyatékos gyermeknél.

A beszédfejlődés eltérései az értelmi fogyatékos gyermeknél.

Az érzelmi fejlődés és a szociális kapcsolatteremtés jellegzetességei.

A kezelés módjai.

A mozgásnevelés és a vízi mozgásfejlesztés jelentősége a fogyatékos gyerekek életében (a HRG-módszer hosszú távú alkalmazásának előnyei).

15. Neurológiai ismeretek

KÖZPONTI IDEGRENDSZERI SÉRÜLÉSEK

A központi idegrendszeri sérülés okai, jellemzői, eredete, megjelenési formái.

A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika módszerének bemutatása.

A központi idegrendszeri sérülések vízben is fellépő, jellegzetes tünetei.

A HRG-program főbb oktatási céljai.

A HRG-módszer oktatási programja és az egyes szakaszok feladat-típusai.

A HRG-program alkalmazása közben a fokozódó és komplex terhelés lehetőségei.

A tanulási zavarok okai.

A csoportos kezelés hatékonyságát hátráltató egyéb problémák.

A HRG-oktatás környezeti feltételei.

Az alapfeladat-típusok csoportosítása.

A vízhez szoktató feladatok.

A passzív és aktív vesztibuláris feladatok.

A testkontaktushoz való szoktatás.

A primitív reflexek leépítése, a reflexgátolt helyzetek létrehozása.

A Wernicke-Mann-tartás és a csecsemőtartás leépítésére ajánlott feladatok.

A csípőhajlító izmok fokozott tónusának és rövidülésének csökkentésére ajánlott feladatok.

A keresztező tendencia és az ollózó merevség leépítésére irányuló feladatok.

Az alátámasztási pontok megváltoztatására irányuló feladatok.

A súlypontot áthelyező feladatok.

A vertikalizációra irányuló, a lokomóciával és a gravitációval összefüggő feladatok.

A szem-kéz, szem-láb, szem-mozgáskoordináció kialakítását fejlesztő alapfeladatok.

Az alapfeladatok páros, szimmetrikus mozgásai.

A HRG-program középhaladó szakasza.

A légzőfeladatok.

A vesztibuláris feladatok.

Az eszközök segítségével végezhető mozgásfeladatok (kötél, úszógumi, kétfülű bögre, labdák, kis és nagy karikák, úszódeszka, vízijárda, felfújható gumiállatok, vízipisztoly).

Az úszómozgások tanításának szempontjai.

A siklás.

A mellúszás.

A gyorsúszás.

A hátúszás.

A pillangóúszás.

A HRG-foglalkozások mérhető hatásai kezdő, középhaladó és haladó csoport esetében.

A terhelés és a terhelhetőséges ciklusok fokozatos kialakítása.

A túlterhelés, túledzettség.

A mérhető pozitív fizikai változások.

A speciális korai fejlesztés terhelési szerkezete.

Az edzésnapló, illetve az edzésterv formai-tartalmi követelményei.

A csoportos foglalkozás előnyei és hátrányai.

Az egyéni foglalkozás előnyei és hátrányai.

A csoportos foglalkozások szervezési kérdései.

2.1.1. Írásbeli vizsga

A vizsgázók a HRG Alapítvány által lektorált, a Népjóléti Minisztérium által központilag kiadott nyílt és zártrendszerű kérdésekből álló feladatlapot oldanak meg a IV. fejezet 2. pontban meghatározott tantárgyi témakörökből.

A feladatlap megoldására 180 perc áll a vizsgázók rendelkezésére.

2.1.2. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsgán a vizsgázók komplex feleletet adnak a IV. fejezet 2. pontjában meghatározott tantárgyak nagyobb témaköreiből összeállított tételek alapján.

A szóbeli vizsga - HRG Alapítvány által lektorált - tételeit a Népjóléti Minisztérium központilag adja ki.

2.2. Szakmai gyakorlati vizsga

A szakmai gyakorlati vizsgán a III. fejezet "Szakmai követelmények"-ben meghatározott feladatokat oldanak meg a vizsgázók.

A vizsgabizottság előtt gyógyúszás foglalkozás:

- 60 perces foglalkozás megtervezése, edzésterv készítése és a foglalkozás vezetése,

- folyamatos mozgás korrigálás,

- egyénre szabott részfeladatok kiosztása.

IV/3. A szakmai vizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A szakmai vizsga a teljes szakmai ismeretet átfogja, ezért a vizsgázó részére a szakmai vizsga egyes részei alól felmentés a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet 7. §-ában foglaltakon túl nem adható.

IV/4. A vizsgázó teljesítményének értékelése

4.1. A szakmai elméleti vizsga értékelése

A szakmai elméleti vizsga eredményét az írásbeli és a szóbeli vizsga eredményének alapján kell meghatározni az alábbiak szerint:

- az írásbeli és a szóbeli vizsga átlageredményét az írásbeli vizsga eredménye felé kerekítve kell megállapítani,

- amennyiben bármelyik vizsgarész elégtelen a szakmai elméleti vizsga végső osztályzata is elégtelen.

4.2. A szakmai gyakorlati vizsga értékelése

Az osztályzat kialakításával kapcsolatos megfigyelési, értékelési szempontokat a tanítási napló tartalmazza.

Elégtelen a vizsgázó teljesítménye, ha

- az edzésterv pontatlan, hiányos,

- az aktív csoportmunkát nem tudja megtervezni,

- a megadott időt nem tudja kitölteni.

A szakmai vizsga előzőekben nem szabályozott egyéb kérdéseiben a 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet ében foglaltak az irányadók.

V. Egyéb tudnivalók

Az eredményes szakmai vizsga után a vizsgázók gyógyúszás foglalkoztató szakképesítést kapnak, melyet a vizsgázó nevére kiállított "Bizonyítvány" tanúsít, és a III. fejezet b) pontjában meghatározott tevékenység végzésére jogosít.

A népjóléti miniszter a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében felsorolt szakképzési intézményein túl a szakmai vizsga megszervezésére feljogosítja a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG) Alapítványt és az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetet.