64/1997. (IX. 16.) FM rendelet
egyes állategészségügyi vizsgálatok díjáról
Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 3. pontjában, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások és az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) által a jogi személyeknél, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknál, valamint a természetes személyeknél (a továbbiakban együtt: ügyfél) végzett állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai vizsgálatokra és ellenőrzésekre terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások vállalkozási tevékenységére.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, szarvas, dámvad és nagytestű rokonfajaik;
b) kisállat: juh, kecske, sertés, vaddisznó, őz, muflon, illetve kistestű rokonfajaik;
c) prémes állat: házi, mezei és üregi nyúl; tenyésztett és vadon élő prémes állat (nutria, prémgörény, róka, nyérc, nyestkutya, mosómedve stb.);
d) baromfi: házi, vadon élő és tenyésztett vad szárnyasállat (tyúk, gyöngyös, pulyka, lúd, kacsa, galamb, vadlúd, vadkacsa, fácán, fogoly, fürj, szalonka, strucc, emu, nandu és ezek rokonfajai), a védett madarak kivételével;
e) védett állat: a magyar jogszabályok alapján védetté nyilvánított és a génbankként kezelt állatfaj vagy állatfajta egyede;
f) bemutatásra szolgáló állat: állatkerti és mutatványos (cirkuszi) célból tartott állat;
g) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, díszmadár, díszhal és egyéb - az előzőekben fel nem sorolt - állat;
h) trófea: az elejtett vadon élő emlősök testének emléktárgyul kikészített vagy nyers, itt felsorolt része: bőr, fej, agancs, dámlapát, mufloncsiga agyar- (kampó) garnitúra;
i) behozatal: állategészségügyi ellenőrzésre kötelezett árunak külföldről - állategészségügyi határállomáson át - belföldi úticéllal (rendeltetéssel) való beszállítása, függetlenül attól, hogy az áru belföldi felhasználási, feldolgozási, raktározási vagy átrakási céllal lépi át az államhatárt;
j) kivitel: állategészségügyi ellenőrzésre kötelezett árunak belföldről - állategészségügyi határállomáson át - külföldi úticéllal (rendeltetéssel) való kiszállítása;
k) átvitel: állategészségügyi ellenőrzésre kötelezett árunak külföldről, külföldi úticéllal (rendeltetéssel) az országon (állategészségügyi határállomásokon) keresztül - baleset vagy egyéb rendkívüli esemény kivételével megszakítás nélkül - történő átszállítása, eredeti, változatlan okmányokkal, ugyanabban a szállítóeszközben;
l) húsvizsgálat: az élelmezésre szánt állat levágás előtti, valamint a levágást (lelövést) követően az állati test - az emberi fogyaszthatóság elbírálása céljából való, jogszabályban előírt (élő állat, bizonyítvány, szállítás, marhalevél, kirakodás, fertőtlenítés) - hatósági ellenőrzése és vizsgálata, beleértve a kiegészítő bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatot is;
m) másodlagos húsvizsgálat: a hatóságilag fogyasztásra feltétel nélkül alkalmasnak minősített hús
1. más helységbe, telephelyre vagy feldolgozó üzembe való belföldi szállítását követő ismételt,
2. importját követő, vagy
3. hűtőházi tárolásának időszakos,
kötelező ellenőrzése (ide nem értve a húskiskereskedelmi forgalmazásra történő szállításakor és e forgalmazás során végzett ellenőrzést);
n) rakomány: az egy szállítóeszközbe rakott, egy címzettnek feladott, egy fuvarokmánnyal és egy származási bizonyítvánnyal szállított áru azzal, hogy a pótkocsi önálló szállítóeszköznek számít;
o) meghiúsult szállítás: az az előírás szerint bejelentett szállítás, amely az ügyfél érdekkörében felmerülő okból elmarad, de erről az ügyfél a hatóságot, illetve annak képviselőjét nem értesítette legalább egy órával az eredetileg bejelentett kezdési időpont előtt;
p) várakozás: az az eset, amikor a szállításnál a vizsgálat megkezdésére - az ügyfél érdekkörében felmerülő okból - az ügyfél által eredetileg bejelentett időponthoz képest legalább egy órával később kerül sor, és az ügyfél kéri a hatóság képviselőjének további vagy ismételt jelenlétét.
3. § (1) Az állategészségügyi és élelmiszer-higiéniai ellenőrzésekért és vizsgálatokért (a továbbiakban együtt: vizsgálat) az azt igénybe vevő ügyfélnek díjat kell fizetnie. A vizsgálatokért, valamint a vizsgálatot nem igénylő, tényt, adatot igazoló bizonyítvány kiállításáért fizetendő díjak összegét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) A vizsgálati díjak tartalmazzák a vizsgálat eredményét igazoló bizonyítvány kiállításának díját.
(3) Az 1. számú melléklet 1. és 3. pontjában a *-gal jelölt tételek esetében a díj magában foglalja az élelmiszerek maradékanyagra (gyógyszer, peszticid, egyéb vegyszer) irányuló kötelező, véletlenszerű (monitoring) vizsgálatának költségeit is.
(4) A Népjóléti Minisztérium szakintézetének közreműködését igénylő törzskönyvi dokumentációk elbírálásáért az ÁOGYTI az 1. számú melléklet 9. pontja szerint befizetett díj 10%-át átutalja a szakintézetnek a vélemény elkészítését követően.
(5) A berakodást felügyelő állatorvos (ellenőr) a szállító járműbe korábban berakott, megvizsgált és bizonylatolt áru kötelező, térítésmentes ellenőrzése mellett csak a felügyelete alatt ténylegesen berakott áru vizsgálatáért számíthat fel díjat.
(6) Ha a légi vagy vízi járművek az árut közúti vagy vasúti járművekbe rakottan szállítják, a díjat az utóbbiakra vonatkozó rendelkezések szerint kell felszámítani.
(7) Díjtalan a határállomási ellenőrzés
a) átvitel esetén kiléptetéskor;
b) magyarországi rendeltetésű és célú segélyszállítmány beléptetésekor;
c) látáskárosult beteggel utazó vakvezető kutya be- és kiléptetése során;
d) a vízi járművön állandó jelleggel tartózkodó eb, macska vagy díszállat be- és kiléptetésekor.
e)[1] a Magyarországról külföldre irányuló segélyszállítmányok kiléptetésekor.
4. § (1) A vizsgálati díjakat az ügyfél a vizsgálat (minősítés) eredményétől függetlenül köteles megfizetni.
(2) A határállomási ellenőrzés díját akkor is meg kell fizetnie az ügyfélnek, ha a vizsgálatra kötelezett tételt annak alkalmatlansága miatt vagy az ügyfélnek felróható okból vissza kell utasítani.
(3) Behozatal vagy átvitel sürgősséggel, három munkanapon belül való engedélyezése esetén a sürgősség tényét az engedélyen a kiadó hatóság jelzi.
5. § (1) Az ügyfél a vizsgálatért fizetendő díjat - ide nem értve a (2) bekezdésben meghatározott eseteket - a szolgáltatást teljesítő hatósági személy részére a vizsgálat megkezdésekor köteles a helyszínen azonnal, készpénzben megfizetni.
(2) A bankszámlával rendelkező belföldi ügyfél
a) a díjról kiállított számla ellenértékét a számla átvételétől számított 8 napon belül átutalhatja az eljáró hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára;
b) nagyobb számú szolgáltatás rendszeres igénybevétele esetén
1. megállapodhat előleg fizetésében a hatósággal, vagy
2. az eljáró hatóság előleg fizetését rendelheti el.
6. § (1) A díj az eljáró hatóság bevétele, bankszámlaszámát az általa kibocsátott, a 2. és 3. számú melléklet szerinti számla tartalmazza.
(2) A díjak nyilvántartására és elszámolására a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni.
(3) A rendeletben szabályozott díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.
7. § (1) A másodfokú eljárás során a tényállás kiegészítéséhez szükséges vizsgálatok díját az első fokú eljáró szerv megelőlegezi. Amennyiben
a) a másodfokon eljáró szerv az első fokon eljárt szerv részben vagy egészben jogszabálysértő határozatát a tényállás kiegészítéséhez szükséges külön vizsgálatok eredménye alapján megváltoztatja vagy megsemmisíti, az első fokon eljárt szerv köteles a másodfokon felmerült vizsgálati díjat a másodfokú határozattól függően részben vagy egészben viselni;
b) a másodfokú határozat az első fokú eljárás határozatát helyben hagyja, a tényállás kiegészítéséhez szükséges vizsgálatok díját a fellebbező ügyfél téríti meg az első fokon eljárt hatóságnak.
(2) A felügyeleti intézkedést kezdeményező kérelem díja ötezer forint. A díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felülvizsgált határozat az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.
8. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
a) 28. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat a díjkötelezettség tekintetében,
b) 34. §-ának (5) bekezdésében, illetve a 84-85. §-aiban foglaltakat a jegyzőkönyvkészítés tekintetében,
c) 83. §-ában foglaltakat a díjfizetés ellenőrzése tekintetében,
értelemszerűen kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az ott nevesített illetékhivatal helyett Állomást, illeték helyett díjat, lelet helyett jegyzőkönyvet kell érteni.
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően kezdeményezett eljárások esetén kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyes állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési igazgatási szolgáltatások díjáról szóló 11/1994. (III. 22.) FM rendelet, valamint az azt módosító 4/1996. (I. 26.) FM rendelet hatályát veszti.
DR. Nagy Frigyes s.k.,
földművelésügyi miniszter
1. számú melléklet a 64/1997. (IX. 16.) FM rendelethez
Az állategészségügyi igazgatási szolgáltatási díjak (forintban)
2. számú melléklet a 64/1997. (IX. 16.) FM rendelethez
3. számú melléklet a 64/1997. (IX. 16.) FM rendelethez
Lábjegyzetek:
[1] Beiktatta a 93/1997. (XI. 28.) FM rendelet 1. § -a. Hatályos 1997.11.28.