66/1997. (XII. 17.) IKIM rendelet

az erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről

A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény 4. §-a e) pontjának végrehajtása érdekében az 57. § (6) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) A villamosenergia-termelőknek erőművenként normatív üzemviteli és biztonsági energiahordozó-készletet kell képezniük az éves tervből számított napi átlagos hőfelhasználás alapján.

(2) A normatív üzemviteli készlet mennyisége

a) a hagyományos szilárd energiahordozóval (szén, lignit) és a szénhidrogén energiahordozóval működő erőműveknél legalább nyolcnapi átlagos termeléshez szükséges energiahordozó,

b) az atomerőműnél legalább egyévi átlagos termeléshez szükséges üzemanyagkészlet az atomerőműbe berakott üzemanyagon kívül.

(3) Az erőművi biztonsági energiahordozó-készlet mennyisége

a) a hagyományos szilárd energiahordozóval (szén, lignit) működő erőműveknél legalább nyolcnapi átlagos termeléshez szükséges energiahordozó, továbbá

b) atomerőműnél egyévi átlagos termeléshez szükséges üzemanyagkészlet.

(4) Folyékony szénhidrogénből nem kell erőművi biztonsági készletet tartani tekintettel arra, hogy azt a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvény szabályozza.

(5) A normatív üzemviteli készleteket azon a telephelyen kell tárolni, ahol a tüzelőberendezés (reaktor) üzemel. A hagyományos szilárd energiahordozóból álló biztonsági készletek telephelyen kívül is tárolhatóak azzal a feltétellel, hogy az energiahordozónak az erőműbe juttatása nem igényli közforgalmi út, vasút vagy vízi út igénybevételét, beszállításáról az erőmű saját maga tud gondoskodni, és a beszállítási kapacitása nagyobb, mint a napi átlagos energiahordozó-felhasználás.

(6)[1] Nem kell energiahordozó-készletet képezni a 100 MW rendelkezésre álló teljesítményt meg nem haladó erőműben, ha

a) az erőmű kapcsoltan hőtermelést is végez, és a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott távhőtermelést alternatív tüzelőanyag felhasználásával is biztosítani tudja, vagy

b) hulladékhőt, inert tartalmú földgázt, helyi energiát vagy megújuló energiát hasznosít.

(7) Helyi energia e rendelet vonatkozásában az erőmű tíz kilométeres körzetében kitermelt energiahordozó.

2. § Az 1. §-ban meghatározott készletezésből eredő költséget termelési költségként kell figyelembe venni.

3. § (1) A villamosenergia-termelők kötelesek tájékoztatni a villamos energia szállítóját (a továbbiakban: szállító), ha a normatív üzemviteli készletük bármilyen okból az 1. § (2) bekezdésében meghatározott mérték alá csökken.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben és a villamosenergia-termelés veszélyeztetettségének időtartama alatt a szállító köteles felmérni a rendszerszintű tüzelőanyag- és energiaellátás helyzetét, majd a veszélyeztetettség elhárítása érdekében a termelőkkel kötött szerződések keretein belül intézkedéseket kell kezdeményeznie.

3/A. §[2] (1) Az energiahordozó-készletek mértékéről a villamosenergia-termelőknek jelentést kell küldeniük a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) részére.

(2) A széntüzelésű erőművet üzemeltető termelő negyedévenként a negyedévet követő 15 napon belül, a szénhidrogén energiahordozóval működő erőművet üzemeltető termelő havonta, a hónap utolsó napját követő 8 napon belül köteles a jelentést megküldeni a Hivatal részére az 1. számú melléklet szerinti formában.

(3) Az atomerőművet üzemeltető termelőnek évente egyszer, a negyedik negyedévet követő 15 napon belül kell a jelentést megküldeni a Hivatal részére a 2. számú melléklet szerinti formában.

4. § (1) A villamosenergia-termelőnek a szállító és a villamos energia szolgáltatója álláspontját is tartalmazó kérelmére - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) főigazgatója engedélyezheti az erőművi biztonsági készlet felhasználását.

(2) Az erőművi biztonsági készlet akkor használható fel, ha a villamosenergia-termelő egy vagy több erőművének normatív üzemviteli készlete olyan mértékben csökken, hogy az a villamos energia folyamatos termelését veszélyezteti.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerint felhasznált biztonsági készlet visszapótlásáról a Hivatal határoz.

4/A. §[3] (1) A szénhidrogén energiahordozóval működő erőművek esetében a normatív üzemviteli szénhidrogén energiahordozó-készlet felhasználásáról a termelő - a szállító és a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvényben meghatározott gázértékesítő álláspontját is tartalmazó - kérelme alapján a Hivatal elnöke határozattal dönt.

(2) Az erőművi szénhidrogén energiahordozó-készlet akkor használható fel, ha az a földgázellátás korlátozásának elkerülése, illetve a villamosenergia-termelés folyamatosságának biztosítása érdekében szükséges.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint felhasznált normatív üzemviteli készlet visszapótlásáról a Hivatal határoz.

5. § (1) A szilárd energiahordozóból a biztonsági készletet 1998. január 1-jére, nukleáris üzemanyagból 2000. január 1-jére kell elérni.

(2) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg az erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló 27/1995. (VII. 25.) IKM rendelet és az annak módosításáról rendelkező 59/1996. (XII. 20.) IKIM rendelet hatályát veszti.

1. számú melléklet a 66/1997. (XII. 17.) IKIM rendelethez[4]

Az erőművek energiahordozó-készletének mértéke[5]

2. számú melléklet a 66/1997. (XII. 17.) IKIM rendelethez[7]

Az atomerőmű energiahordozó-készletének mértéke