68/1997. (XII. 18.) IKIM rendelet

az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet módosításáról

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával egyetértésben a következőket rendelem el:

1. § Az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/1997. (VI. 11.) IKIM rendelettel módosított 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelet mellékletében foglalt szakmai és vizsgakövetelmények jegyzéke e rendelet melléklete szerinti szakmai és vizsgakövetelményekkel egészül ki.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Melléklet a 68/1997. (XII. 18.) IKIM rendelethez

[Melléklet a 31/1996. (VI. 19.) IKM rendelethez]

Az ipari mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek jegyzéke

22. fémforgácsoló

23. magasépítő

24. ruhaipari

25. papírgyártó

26. papírfeldolgozó

27. vendéglős-fogadós

28. pincér

29. szakács

30. kereskedő

FÉMFORGÁCSOLÓ

mesterszint és vizsgakövetelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgához szükséges szakképesítések adatai

(A jelöltnek a felsorolt szakképesítések közül legalább eggyel kell rendelkeznie.)

A táblázatban megjelölt bizonyítványok vagy szakirányú gépész szakmára vonatkozó közép-, illetve felsőfokú iskolai oktatási rendszerben megszerzett végzettség fogadható el.

2. A mestervizsgához előfeltételként előírt szakmai gyakorlat ideje

A fémforgácsolási munkaterületen eltöltött igazolt munkaviszony vagy egyéni vállalkozói tevékenység:

szakmunkás bizonyítvánnyal 6 év

középfokú szakirányú végzettséggel 5 év

felsőfokú szakirányú végzettséggel 4 év

II. A mester munkaterülete, tevékenységköre és feladatai

1. A mester szakmai munkaterületének leírása

A fémforgácsoló ipari mester (a továbbiakban: mester) szakmájának gyakorlása közben fémes - és nemfémes anyagok megmunkálását végzi hagyományos és számvezérlésű forgácsoló szerszámgépeken. Munkáját az ipar területén nagyfokú önállóság jellemzi. A feladatkörébe tartozó üzem(rész) vagy műhely irányítása révén (alkalmazottként vagy vállalkozóként) aktív résztvevője a gazdasági életnek. Munkája során az alábbi munkatevékenységeket végzi:

- fémforgácsoló műhelyt (vállalkozás) alapít, és/vagy irányít a jogi, gazdasági stb. egyéb előírások figyelembevételével;

- megfogalmazza üzletpolitikáját, kialakítja megrendelői körét;

- figyelemmel kíséri vállalkozása vagy irányítása alá eső műhely árbevételeinek alakulását és gondoskodik az üzemeltetés feltételeinek folyamatos biztosításáról;

- megfelelő személyzeti politikát folytat, és egy hatékony szakembergárdát alakít ki és gyűjt maga köré;

- gondoskodik mind maga mind pedig beosztottai szakmai továbbfejlődéséről;

- részt vesz a tanulóképzésben;

- megszervezi és irányítja a tevékenységi körébe eső alkatrészek gyártását;

- működteti, felszerszámozza, és karbantartja a forgácsoló szerszámgépeket és egyéb kisegítő berendezéseket;

- ügyel a minőségre, ismeri és betartatja az ISO 9000 speciális előírásait;

- felismeri a gyártás közbeni zavarokat, megszünteti azokat, illetve megteszi a szükséges intézkedéseket a hiba további megismétlődése ellen;

- vállalkozásában maradéktalanul betartja és betartatja a munka-, tűz-, baleset- és környezetvédelmi előírásokat.

2. A mester tevékenységi területe

- Műszaki dokumentációt értelmez.

- Gyártástechnológiai folyamatot megtervez.

- Forgácsolt terméket előállít.

- A termék minőségét biztosítja.

- Gépeket szerszámokat karbantart.

- Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat betartja, betartatja.

- Folyamatot, embereket irányít.

- Vállalkozik, gazdálkodik.

- Önmagát továbbképzi.

- Szaktudását a tanulóképzés keretében továbbadja.

3. A szakma mester szintű gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok

A) Műszaki dokumentációt értelmez, egyszerű műszaki dokumentációt készít:

- műszaki rajzot (összeállítási rajz/alkatrészrajz) olvas, értelmez (idegen rajzok olvasása);

- műhelyrajzot készít hagyományos módon és/vagy számítógéppel (CAD);

- konstrukciós módosításokra tesz javaslatot (gazdaságossági, gyárthatósági szempontok alapján);

- anyagválasztásra tesz javaslatot (gazdaságossági, gyárthatósági szempontok alapján).

B) Gyártástechnológiai folyamatot tervez:

- megtervezi a műveleti sorrendet (ábrás művelettervet, műveleti utasítást készít);

- szerszámgépeket választ;

- szerszámokat választ, tervez;

- meghatározza a gyártáshoz szükséges segédeszközöket;

- meghatározza a gyártáshoz szükséges segédanyagokat;

- meghatározza a technológiai adatokat;

- meghatározza a darabidőt;

- meghatározza a megmunkálási illetve munkadarab költséget;

- NC, CNC programokat készít kézzel, és/vagy számítógéppel (CAM);

- meghatározza a szükséges mérési és ellenőrzési módszereket, eszközöket.

C) Forgácsolt terméket előállít:

- alapanyagot előkészít;

- hagyományos forgácsológépet működtet esztergáláshoz, gyaluláshoz, véséshez, fúráshoz, maráshoz, köszörüléshez, daraboláshoz, fogazáshoz, szikraforgácsoláshoz;

- NC, CNC forgácsológépet működtet esztergáláshoz, fúráshoz, maráshoz, köszörüléshez, daraboláshoz, fogazáshoz, szikraforgácsoláshoz;

- szerszámokat összeállít;

- célszerszámot készít, készíttet;

- szerszámokat élez;

- szerszámokat bemér;

- gyártási segédeszközöket, készíttet;

- gyártási segédeszközöket használ;

- gyártási segédanyagokat használ;

- műveletek közötti méréseket, ellenőrzéseket végez.

D) A termék minőségét biztosítja:

- alkalmazza az ISO 9000-es előírásait.

E) Gépeket szerszámokat karbantart:

- figyelemmel kíséri a karbantartási terv betartását;

- napi karbantartást végez, végeztet;

- időszakos pontossági méréseket végeztet;

- felismeri a hibát és dönt a javítás módjáról;

- javítást végez, végeztet.

F) Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírásokat betartja, betartatja:

- a vonatkozó jogszabályokat figyelemmel kíséri és alkalmazza;

- megteremti a biztonságos munkavégzés feltételeit;

- folyamatosan ellenőrzi a munkakörülményeket;

- eleget tesz jelentési kötelezettségeinek;

- együttműködik a hatóságokkal.

G) Folyamatot, embereket irányít:

- megszervezi a munkafolyamatot;

- személyi döntéseket hoz;

- ellenőrzi és értékeli a munkát.

H) Vállalkozik, gazdálkodik (amennyiben vállalkozó):

- elképzeléseihez felméri a piacot;

- vállalkozási formát választ;

- üzleti tervet készít;

- üzleti tárgyalásokat folytat;

- árajánlatot készít, megrendelési szerződést köt;

- hitelkonstrukciót választ, hitelt felvesz;

- gazdálkodik munkaerővel, anyaggal, eszközzel, energiával;

- tevékenységét reklámozza;

- alkalmazza a vállalkozásával kapcsolatos jogszabályokat.

I) Önmagát továbbképzi:

- figyelemmel kíséri a szakma fejlődését;

- szakmai rendezvényeken részt vesz;

- önállóan fejleszti szaktudását;

- továbbképzéseken vesz részt;

- kapcsolatot tart a szakmabeliekkel;

- alapfokon használ szakmai idegen nyelvet.

J) Szaktudását továbbadja:

- munkatársai szakmai fejlődését elősegíti;

- tanulókat oktat;

- szakmához kapcsolódó pedagógiai módszereket alkalmaz.

III. Szakmai követelmények

A) Általános szakmai követelmények

Legyen képes:

- összeállítási rajzot olvasni, értelmezni;

- összeállítási rajzból hagyományos módon és/vagy CAD rendszerrel műhelyrajzot készíteni;

- az alkatrészrajzon a gyártáshoz szükséges adatokat, előírásokat, jelöléseket (méret-, helyzet-, alaktűrések, felületi érdesség, hőkezelés) megadni;

- az alkatrészen a gazdaságos gyártás szempontjából szükséges konstrukciós módosításokra javaslatot tenni;

- minta után és jellegzetes alkatrészek gyártása esetén anyagot választani;

- alkatrészek gyártásához a műveleti sorrendet megtervezni;

- az egyes műveletekhez szerszámgépeket, szerszámokat, valamint technológiai adatokat választani;

- a szükséges hőkezelési eljárásokat kiválasztani és előírni;

- a minőség ellenőrzése céljából mérési pontokat (állomásokat) kijelölni és méréseket elvégezni;

- legyen kiinduló alapanyagból forgácsolással az alkatrészrajz előírásainak megfelelő alkatrészt előállítani, a munkát koordinálni, szükség esetén beavatkozni a gyártási folyamatba;

- a munkadarab gyártásához szükséges speciális szerszámokat eszközöket megtervezni, legyártani;

- a hagyományos és/vagy NC, CNC szerszámgépet programozni, beállítani és működtetni;

- a karbantartáshoz előírt terveket betartatni, napi karbantartást elvégezni, illetve elvégeztetni;

- jellegzetes géphibákat felismerni;

- a szakmájához tartozó forgácsoló szerszámokat (kivéve a szabályosan több élűeket) élezni és szabályozni;

- az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek szem előtt tartásával a munkahelyre vonatkozó általános munkavédelmi előírásokat betartani és betartatni;

- az ergonómiai követelményeket felismerni és az ebből fakadó intézkedések megtenni;

- a baleset esetén a szükséges intézkedéseket foganatosítani;

- a baleset kivizsgálásában részt vevő szakhatósággal együttműködni;

- a munkavédelmi ellenőrzésekben szakszerűen közreműködni;

- a környezetvédelmi előírásokat betartani és betartatni;

- egy vállalkozást beindítani és üzleti tervet készíteni;

- figyelni és elemezni a konkurenciát;

- a vállalkozásra, munkavégzésre vonatkozó alapvető jogszabályokat értelmezni és alkalmazni;

- költség- és árelemzéseket elvégezni;

- fejlesztési, beruházási terveket elkészíteni;

- szerződéseket megfogalmazni, szállítási, fizetési, módokat, feltételeket kiválasztani;

- készletezési számításokat, megrendeléseket elvégezni;

- az adózással kapcsolatos előírásokat értelmezni és a változásokat folyamatosan nyomon követni;

- a veszteséges vállalkozást megszüntetni, és a megszüntetés legmegfelelőbb módját kiválasztani;

- a társadalmi kommunikáció szabályait betartani;

- a munkahelyén működő szakmai érdekképviseleti szervekkel együttműködni;

- az üzleti életben az alapvető etikai és protokoll szabályokat betartani;

- a szakmai önképzés, továbbképzés lehetőségeit feltárni és azokat hasznosítani.

B) Szakmai gyakorlati követelmények

Alkalmazza:

- a különböző (rajz, anyag, gépelem stb.) szabványokat (MSZ/BS/AISI/EN/ISO);

- a különböző szerszámkatalógusokat (SANDVIK/SECO/ISCAR stb.) és az ajánlott forgácsolási adatokat;

- a különböző szerszámgépeket (NC, CNC, hagyományos) és gyártóeszközöket;

- az előírt szerszámokat, célszerszámokat, készülékeket;

- a szerszámélező berendezéseket;

- a mérőeszközöket, módszereket a munkadarab alak, helyzet és mérettűréseinek ellenőrzésére

- a felfogó készülékeket (EÖK, egyedi);

- a legújabb technológiai eljárásokat, módszereket, eszközöket;

- a munka-, tűz-, környezet-, érintés- és balesetvédelmi előírásokat;

- az ISO 9000-es szabványsorozat minőségi előírásait;

- a szerződések tartalmi, formai előírásait;

- az üzleti levelezések tartalmi és formai kellékeit;

- a különböző számítástechnikai eszközöket;

- a különböző szoftvereket (általános és szakma specifikus).

C) Szakmai elméleti követelmények

Ismerje:

- a műszaki rajz készítés szabályait;

- az egyes szabványos gépelemek jelölését, kiválasztásának szabályait;

- a műszaki dokumentációban felhasználható érdességi, illesztési rendszereket, helyzet-, alak- és mérettűréseket, azok alkalmazási szabályait;

- a jelentősebb nemzeti szabványokban alkalmazott géprajzi jelöléseket, szabályokat (BS/AISI/DIN/ISO/EN);

- a jelentősebb nemzeti anyagszabványok felépítését és egymással történő megfeleltetését (BS/AISI/DIN/ISO/EN), és az ezt segítő számítógépes programokat (SACIT-BHLER);

- az előgyártmány típusának, méretének meghatározásához szükséges előírásokat, szabályokat;

- az anyagvizsgálati módszereket, végrehajtási módjukat;

- az anyagok mechanikai tulajdonságait leíró paramétereket, és a köztük lévő összefüggéseket;

- az egyes anyagok forgácsolhatósági tulajdonságait;

- a forgácsolás technológia megtervezéséhez szükséges alapvető számításokat (forgácsoló sebesség, éltartam, forgácsolási nyomaték, teljesítmény stb.);

- a különböző megmunkálási eljárások módszereit, alkalmazási területeit;

- az egyes szerszámgépek (NC, CNC/hagyományos) műszaki adatait, alkalmazhatósági területeit;

- az egyes szerszámok jellemző adatait, alkalmazhatósági területeit;

- a szerszámozási rendszer kialakításának szabályait;

- a különböző hőkezelési eljárásokat, alkalmazási területeiket;

- az ISO 9000-es szabványsorozat gyártásra vonatkozó előírásait;

- az NC, CNC szerszámgépek programozásának szabályait;

- a karbantartási terv előírásait, végrehajtásának időszakait;

- a szerszámgépek pontosságára vonatkozó előírásokat, szabványokat (MSZ/DIN/NASA);

- a különböző mérőeszközök, módszerek, alkalmazhatósági területeit;

- a gyártási költségek összetevőit, meghatározásának módszereit;

- a műszaki kommunikáció területén bekövetkezett változásokat, a rajzdokumentálás hagyományos és számítógépes módszereit;

- a számítógépek általános és szakma specifikus alkalmazási lehetőségeit;

- a Munka Törvénykönyvben a munkaszerződésekre (munkavállalói, tanulószerződés) vonatkozó jogszabályokat;

- az adózási rendszert (személyi, vállalkozói, társasági);

- a szakmára vonatkozó munka- és balesetvédelmi előírásokat;

- a tűzvédelmi előírásokat, tűzoltási szabályokat;

- a veszélyes anyagok (mérgező, környezetszennyező stb.) kezelési, tárolási előírásait;

- az üzem, műhely, munkahely telepítésére vonatkozó előírásokat, szabályokat;

- a gazdálkodás alapfogalmait;

- a jogrendszerünk alapjait, a gépipari termeléssel összefüggő fontosabb jogszabályokat;

- a vállalkozások beindításához szükséges feltételeket jogszabályokat;

- a marketing stratégiák lehetőségeit.

IV. A mestervizsga rendje

A mestervizsgát az Országos Mestervizsga Szabályzat, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egységes keretbe foglalt Mestervizsga Szabályzata szerint kell megszervezni és lebonyolítani.

A jelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia gyakorlati tudásáról, elméleti felkészültségéről.

A Mestervizsga Bizottság a vizsgaeredmények alapján dönt a FÉMFORGÁCSOLÓ MESTER cím odaítéléséről.

A mestervizsga részei és sorrendje:

1. Gyakorlati vizsga.

2. Szakmai írásbeli vizsga.

3. Szóbeli vizsga, amelynek témakörei:

- szakmai elmélet,

- vállalkozói ismeret (gazdasági és jogi ismeretek),

- pedagógiai ismeret.

A három vizsgarészt külön napokon kell lebonyolítani, a fent megadott sorrendben.

1. Gyakorlati vizsga és értékelése

A mesterjelölt először a gyakorlati felkészültségéről számol be a Vizsgabizottság előtt.

A gyakorlati vizsga két részből tevődik össze:

- Mesterremek elkészítése.

- Gyakorlati munkafeladat.

1.1. Mesterremek elkészítése

A gyakorlati vizsgára bocsátás feltétele egy mesterremek elkészítése. Az elkészítendő alkatrészt a jelölt maga választhatja ki, vagy igény esetén a Vizsgabizottság jelöli ki. Amennyiben a jelölt maga választja ki az elkészítendő darabot, a Vizsgabizottság az előzetesen benyújtott dokumentáció alapján dönt annak elfogadásáról, az esetleg szükséges módosításokról. A mesterremek több, de minimum két egymással illeszkedő alkatrészt és legalább három megmunkálási módot (marás, esztergálás, köszörülés), valamint hőkezelést, mérettűréseket, előírt felületi érdességet, illesztéseket tartalmazzon. A feladat komplexitása olyan legyen, hogy az elkészítési ideje legalább két munkanapot igénybe vegyen, de a tíz munkanapot, ne haladja meg. Mesterremeknek fogadható el a forgácsolás területén kidolgozott és bejegyzett szabadalom is (eljárás, szerszám stb.).

A kivitelezés vagy a jelölt saját műhelyében vagy a munkahelyén történhet. Utóbbi esetben a munkahelyi vezetőnek kell igazolni, hogy a jelölt önállóan végezte el a munkát. A munka elkészítésének időpontját a jelölt köteles előzetesen a Vizsgabizottságnak bejelenteni. A Vizsgabizottság - mindkét esetben - a bejelentett elkészítési időintervallumban szúrópróbaszerűen ellenőrizheti a jelöltet.

Az elkészített darab mellett beadandó:

- a mesterremek teljes részletességű alkatrészrajza,

- a gyártás ábrás műveleti sorrendje, az alkalmazott technológiai adatokkal,

- az alkalmazott speciális eszközök műszaki dokumentációja,

- mérési jegyzőkönyv,

- az árkalkuláció.

A mesterremek és a hozzá tartozó dokumentumok beadási határideje a gyakorlati vizsgát megelőző tizedik nap. A mesterremek értékeléséhez a Vizsgabizottság az alábbi kritériumok alapján készít értékelőlapot:

- az alkalmazott ábrás műveletterv és technológia helyessége,

- az elkészült darab méretpontossága, alakhűsége, felületminősége,

- a gyártáshoz készített speciális eszközök praktikuma, pontossága,

- elő- és utókalkuláció pontossága,

- az elkészített gyártási dokumentáció szakszerűsége, esztétikuma.

1.2 Gyakorlati munkafeladat

Célja a mesterjelölt gyakorlati felkészültségének mérése, amely elsősorban azokra a készségekre és ismeretekre terjed ki, amelyek ismeretét a vizsgaremek értékelése során nem lehet lemérni. A Vizsgabizottság elnöke a vizsga megkezdése előtt ellenőrzi a helyszínt. A vizsgához biztosítani kell a tárgyi feltételeket az alábbiak szerint:

- az általános előírás szerinti munka-, egészségügyi- és higiéniai feltételeket,

- a munkához szükséges kifogástalan minőségű előgyártmányt, nyersanyagot,

- a munkához szükséges kifogástalan minőségű kéziszerszámokat,

- a munkához szükséges kifogástalan minőségű mérőeszközöket,

- a munkához szükséges kifogástalan minőségű szerszámgépeket és szerszámokat.

A gyártásra szánt alkatrész rajzát - amit a vizsgát lefolytató intézménnyel egyetértésben határoznak meg - a gyakorlati vizsgafeladat kiírása alapján úgy kell megtervezni, hogy az ott előírt felületi érdesség és méretpontosság legalább egy vagy két felületelemen szerepeljen. A konkrét forgácsolási feladatot a rendelkezésre álló gép- és eszközpark alapján úgy kell kijelölni, hogy a gyakorlati munkavégzés ideje ne haladja meg az effektív munkavégzésre szánt 270 percet. A gyakorlati vizsga a feladattól függően megoszlik a hagyományos és a CNC vezérlésű gépek között. Arányukat a vizsgát lefolytató intézmény határozza meg. A gyakorlati vizsgára rendelkezésre álló idő: 450 perc.

Az egyes részfeladatokra ajánlott idő:

- előkészítési idő (gép- és szerszám beállítás, CNC program készítés stb.) 120 perc

- effektív gyártási idő 270 perc

- alkatrészmérés, mérési jegyzőkönyv készítés 60 perc

A gyakorlati munkafeladat értékelési kritériumai (értékelőlap elkészítésének alapja):

- az alkalmazott műveleti sorrend és technológia helyessége,

- a munkavégzés és mérés szakszerűsége,

- az elkészült darab méretpontossága, alakhűsége, felületminősége,

- a munkavédelmi és környezetvédelmi szabályok betartása.

A mesterremek és a vizsgamunka értékelés a Vizsgabizottság által előre elkészített pontozólap alapján történik. Az értékelőlapot úgy kell elkészíteni, hogy a két munkára külön-külön összeállított értékelési kritériumokra adható maximális összpontszám megegyezzen (azaz a két feladat a gyakorlati vizsga végső értékelésénél egyforma súllyal szerepel). A jelölt gyakorlati vizsgája akkor fogadható el, ha a két munka értékelése során kapott pontszám, külön-külön eléri a maximálisan adható pontszám 50%-át.

A jelölt minősítése:

50%-ig "nem felelt meg",

50% felett "megfelelt".

A gyakorlati vizsga megismétlésére, illetve a vizsga további menetére az OMSZ-MKIK Vizsgaszabályzat a mérvadó.

2. Szakmai írásbeli vizsga

Írásbeli vizsga helye a Vizsgabizottság által megválasztott helyszín.

Részei:

- Szakmai ismeret,

- Anyagismeret.

Rendelkezésre álló idő: 240 perc.

A mesterjelölt a rendelkezésre álló időkereten belül a feladatcsoportok és részfeladatok megoldási sorrendjét szabadon megválaszthatja.

2.1. Szakmai ismeret írásbeli vizsga és témakörei

Az írásbeli vizsgának a következő részeket kell tartalmaznia:

- Gyártáshoz szükséges műhelyrajz készítése hagyományos módon vagy CAD rendszerrel. A feladat egy teljes értékű műhelyrajz (méretek, tűrések, felületjelek) elkészítése axonometrikus vagy összeállítási rajz alapján. A feladat tartalmazhat már félig elkészített műhelyrajzot is, amit az előbb említett feltételeknek megfelelően kell kiegészíteni (nézetek, metszetek, tűrések stb.), illetve teljessé tenni, vagy rajzolvasó feladatlapot. A vizsgázó választhat a hagyományos kézi szerkesztéses vagy a valamely CAD rendszerrel történő rajzolási módok között. A feladat megoldásához rendelkezésre álló segédeszközök:

= rajzi feladatlap,

= CAD rendszer plotter kimenettel,

= szükséges szabványok, táblázatok.

Az alkatrész kijelölését úgy kell elvégezni, hogy a műhelyrajz illesztéseket, alak- és helyzetpontossági, valamint felületi érdességi előírásokat tartalmazzon.

Ajánlott idő: 60 perc.

- Technológiai ismeretek és számítások

A technológiai ismeretek írásbeli feladatlapja két részből áll: technológiai ismeretekből és számításokból.

A technológiai ismeretek rész vegyesen tartalmaz 3-4 mondattal vagy kézi rajzvázlattal megválaszolható kérdéscsoportot, valamint egyszerű választásos tesztfeladatokat. A feladatok száma 8-12.

Technológiai ismeretek kérdései a következő témakörökre épülnek:

= váltólapkás szerszámok ISO jelölési rendszere,

= alkalmazhatósági területei, forgácsolóél pozíciók,

= forgácsképződés folyamata, forgácsmanipuláció,

= jellegzetes kopástípusok felismerése, okai, elkerülésének lehetőségei,

= NC, CNC technika (alapfogalmak , utasítások , CNC szerszámgépek és vezérlések felépítése és üzemmódjai),

= számítástechnikai alapfogalmak,

= fogaskerekek jellemző méretei,

= menetek jellemző méretei,

= illesztések, tűrések (alaplyuk/alapcsap rendszer alkalmazása),

= felület geometriai minősége (érdesség, hullámosság, gyártási eljárásokkal elérhető átlagos érdesség).

A technológiai számítások blokk vagy több (2-3) egymáshoz szorosan nem kapcsolódó technológiai területet, megmunkálási módot vagy csupán egy összefüggő komplex feladatot tartalmaznak.

- Esztergálás

Forgácsolási adatok (előtolás, fogásmélység, forgácsolási sebesség, fordulatszám/forgácskeresztmetszet, forgácsköbtartalom).

Forgácsolási erő, teljesítmény, teljesítményszükséglet.

Gépi főidő.

Speciális adatok: késszár keresztmetszet (kúpesztergálás), menetvágás-cserekerék számítás, éltartam, felületi egyenetlenség.

Szerszámválasztás (anyag, geometria).

- Fúrás, dörzsölés, süllyesztés

Forgácsolási adatok (előtolás, fogásmélység, forgácsoló sebesség, fordulatszám, forgácskeresztmetszet).

Forgácsolási erő, teljesítmény, teljesítményszükséglet, fúrási nyomaték.

Gépi főidő.

Szerszámválasztás (anyag, geometria).

- Gyalulás

Forgácsolási adatok (előtolás, fogásmélység, kettőslöketek száma, forgácsolási sebesség, forgácskeresztmetszet).

Forgácsolási erő, teljesítmény, teljesítményszükséglet.

Gépi főidő.

Szerszámválasztás (anyag, geometria).

- Marás

Forgácsolási adatok (előtolási sebesség, fogásmélység, forgácsolási sebesség, fordulatszám, forgácskeresztmetszet, kapcsolási szám palástmarásnál).

Forgácsolási erő, teljesítmény, teljesítményszükséglet, hatásfok.

Gépi főidő.

Speciális adatok: osztások különböző esetei (csavarhoronymarás) éltartam.

Szerszámválasztás (anyag, geometria).

- Köszörülés

Forgácsolási adatok (előtolás, fogásmélység, forgácsolási sebesség, fordulatszám).

Forgácsolási erő, teljesítmény, teljesítményszükséglet, hatásfok.

Gépi főidő.

Speciális adatok: kúpköszörülés, átmenő köszörülés csúcsnélküli köszörűn, menetköszörülés menetadatok.

Köszörűkorong választás.

- Fogaskerekek adatainak meghatározása (hengeres és kúpfelületen elhelyezkedő egyenes és ferde fogazatú fogaskerekek és csigahajtások esetén)

Fogaskerekek fogszáma, modul, osztás, módosítás, tengelytávolság.

Különböző átmérők: fejkör, osztókör, lábkör, alapkör stb.

- Felület geometriai minősége (érdesség, hullámosság, mérőszámok).

- Tűréstechnikai számítások.

Ajánlott idő: 90 perc

2.2. Anyagismeret írásbeli vizsga és témakörei

Az írásbeli vizsga 3-4 mondattal vagy kézi rajzvázlattal megválaszolható kérdéscsoportot, valamint egyszerű választásos tesztfeladatokat tartalmaz. A feladatok száma 8-12.

Ajánlott idő: 90 perc.

Az anyagismeret kérdései a következő témakörökre épülnek:

- anyagtulajdonságok jellemzői, definíciói,

- anyagjellemzőkből, tapasztalati összefüggésekkel meghatározható forgácsolási alapadatok meghatározása,

- hőkezelések, állapotábrák,

- jellegzetes alkatrészek hőkezelési utasításai (pl. reszelő, golyósorsó stb.),

- anyagválasztási feladatok,

- anyagok csoportosítása megmunkálhatóságuk szerint.

2.3. Írásbeli vizsga értékelése

A szakmai ismeret és anyagismeret írásbeli vizsgáinak értékelése:

50%-ig "nem felelt meg",

50% felett "megfelelt".

Eredménytelennek kell tekinteni az írásbeli vizsgát akkor is, ha a jelölt tantárgyanként (szakmai ismeret, anyagismeret) nem éri el a maximálisan adható pontszám 50%-át. A vizsgarész ismétlésére, illetve a vizsga további menetére az OMSZ-MKIK Vizsgaszabályzat a mérvadó.

3. Szóbeli vizsga

Szóbeli vizsga helye a Vizsgabizottság által megválasztott helyszín. A szóbeli vizsga 4 tantárgyának (szakmai ismeret, anyagismeret, vállalkozói ismeret, pedagógiai ismeret) tételsoraiból az elnök által meghatározott sorrendben lehet tételt húzni, illetve a szóbeli vizsgát letenni.

Egy tétel kidolgozására legalább 20-25 percet kell biztosítani. A jelölt önállóan számol be felkészültségéről. A vizsgabizottság tagjai csak akkor tesznek fel kérdéseket, ha a jelölt elakad feleletében, illetve, ha az orientálás feltétlenül szükséges.

Amint a mesterjelölt feleletét befejezte, természetesen a vizsgabizottságnak joga van a tételanyagon felül, de a szakma tevékenység-, illetve a tárgykörébe tartozó további kiegészítő kérdéseket is feltenni, az objektívebb értékelés és minősítés érdekében.

A tantárgyakat külön-külön kell értékelni. A jelölt a szóbeli vizsgán megfelelt, ha a vizsgabizottság egyszerű többséggel a tantárgyankénti feleleteket külön-külön elfogadja.

Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

Sikertelen a szóbeli vizsga, ha bármelyik témakörből a jelölt "nem felelt meg" minősítést szerzett. Az eredménytelen szóbeli témakör (témakörök) megismétlése az OMSZ-MKIK Vizsgaszabályzat alapján történik.

4. A mestervizsga egyes részei alóli felmentés lehetőségei és feltételei

A gyakorlati és a szakmai írásbeli és szakmai szóbeli vizsgák alól felmentés nem adható.

Az egyéb felmentési lehetőségeket az OMSZ-MKIK Vizsgaszabályzat tartalmazza.

A VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK mestervizsgarész célja és követelményei

A vizsga célja az Országos Mestervizsga Szabályzat 2. § d), valamint a 3. § d) pontja értelmében a mestervizsgák szerves részét kell hogy képezzék az olyan általános és speciális vállalkozási ismeretek, amelyek lehetővé teszik a saját vállalkozásban a tulajdonosi, más személy üzleti vállalkozásában a beosztotti feladatok teljesítését.

A mesternek kellő ismeretekkel kell rendelkeznie a termelés, az értékesítés és a gazdálkodás minden területén. Figyelemmel kell kísérnie a piac helyzetét, változásait, törekedve arra, hogy azokhoz ne csak alkalmazkodjon, hanem képes legyen a változtatás elősegítésére is. Ez széles látókört igényel, ezt hivatott elősegíteni a Vállalkozási ismeretek témakör követelményeinek elsajátítása.

Követelmények

A mesterjelölt:

- Ismerje a vállalkozás és költségvetés között kialakuló sokoldalú kapcsolat elemeit, adórendszerünk jellemző vonásait, a munkavállalókat és a munkáltatókat terhelő adónemek szabályait.

- Rendelkezzen a vállalkozásokra vonatkozó közgazdaságtani alapismeretekkel, valamint ismerje a vállalkozásokat érintő nemzetgazdasági, a makro- és mikroszinten bekövetkező jelentősebb gazdasági események lefolyásának törvényszerűségeit és az érvényesülő hatásmechanizmusokat.

- Ismerje a hazai vállalkozások szervezeti formáit, az alapításukra és működtetésükre vonatkozó főbb jogszabályokat.

- Ismerje az üzleti terv és a hitelterv elkészítésének folyamatát.

- Ismerje a vállalkozás csődje, felszámolása és végelszámolása közben felmerülő feladatokat és eljárási szabályokat.

- Ismerje a vállalkozás elszámolásának adminisztratív szabályait, a bizonylati fegyelem követelményeit.

- Rendelkezzen a stratégiai tervezés lépéseire, a vezetési stílusra, a döntéshozatalra és az egyes döntések visszacsatolására vonatkozó ismeretekkel.

- Ismerje a szerződéskötések tartalmi, alaki és formai követelményeit.

- Ismerje a piac meghatározó elemeit, szereplőit, a várható termelői és fogyasztói magatartást, a vásárlói döntési folyamatokat, a fogyasztóvédelem rendelkezéseit.

- Ismerje a szakmai és üzleti kapcsolatok közben felszínre kerülő erkölcsi, etikai és protokolláris szabályokat.

- Legyen képes a vállalkozás munkaerő-szükségletét folyamatosan fejleszteni, ismerje a létszámleépítés, a munkaerő-átcsoportosítás, a bérgazdálkodás lehetőségeit és jogi szabályait.

- Ismerje és alkalmazza a vállalkozásokkal összefüggésben a Munka Törvénykönyvét, a foglalkoztatási, a szakképzési, a munkavédelmi, a társadalombiztosítási és egyéb személyi ügyekkel kapcsolatos törvényeket.

- Tudja alkalmazni az árstratégiákat és az árprogramokat, tudja összehangolni a termelés, az áruforgalom és a szolgáltatás elemeit.

- Ismerje és alkalmazza a marketing alapfogalmait, különös tekintettel a marketing-mix elemeire.

- Ismerje a jó minőségű áruhoz, szolgáltatáshoz való jogot.

- Ismerje az ellenőrzésre jogosult hatóságokat és üzleti kötelezettségeit hatósági ellenőrzéskor.

- Ismerje az anyaggazdálkodás elveit, szabályait és gyakorlatát (tervezés, beszerzés, raktározás, anyagmozgatás, tárolás).

- Legyen képes a nyereségorientált tevékenység folytatására, a munkahely műszaki, pszichológiai és ergonómiai szempontok szerinti kialakítására.

- Ismerje a vállalkozások információs rendszerének működését, a partnerekkel és a versenytársakkal történő kapcsolatok alakításának lehetőségét, az offenzív üzletpolitikát.

- Élő kapcsolatot alakítsa ki a Kamarával, az Ipartestületekkel és egyéb érdekképviseleti szervezetekkel annak érdekében, hogy a jogokat és a kötelezettségeket megismerve, azokat alkalmazni tudja a vállalkozása fellendítése érdekében.

A PEDAGÓGIAI ISMERETEK

mestervizsgarész célja és követelményei

A vizsga célja a szakképzési törvény (1993. évi LXXVI. tv.) 17. § (3) bekezdése alapján a tanulók gyakorlati képzésével foglalkozó szakoktatók kiválasztásakor előnyben kell részesíteni a mestervizsgával rendelkező szakmunkásokat.

Az Országos Mestervizsga Szabályzat 2. § b), valamint a 3. § e) pontja értelmében a mestervizsgák követelményeinek szerves részét kell képezzék az olyan alapvető, gyakorlatorientált pedagógiai ismeretek, melyek az adott szakmai területen a munkaerő-utánpótlás színvonalas képzéséhez nélkülözhetetlenek.

A gyakorlati oktatást is végző mester szakmai munkájában a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, a képzési célok elérését elősegítő módszereket és eszközöket kell hogy alkalmazzon, az elért eredményeket pedig reálisan kell értékelje.

Ezért a vizsga célja, egyrészt annak felmérése, hogy a mesterjelölt a magas szintű szakmai ismeretei mellett képes-e a tudását a szakképzés hazai rendszerében a tanulók felé közvetíteni, másrészt az oktatói tevékenység iránti érdeklődés felkeltése.

Követelmények

A mesterjelölt:

- Átfogóan ismerje a hazai szakképzési rendszert, a szakképzési törvény és a szakmai vizsgáztatásról szóló rendelet legfontosabb ismérveit (pl. a tanulószerződésre vonatkozó előírásokat).

- Ismerje a szakmai pedagógiai dokumentációk még használt régi és új fogalmait (OKJ, OSZJ, TSZJ, szakmai szint, tanterv, tanmenet, központi és helyi programok stb.).

- Részletesen ismerje az adott szakma gyakorlati tantárgyprogramjának tartalmát, az iskolai szakmai elméleti programokat, valamint az iskola és a gyakorlati képzőhely munkájának koordinálási feladatait az elmélet és gyakorlat egységének megteremtése érdekében.

- Részletesen ismerje szakmájában a gyakorlati képzés időrendi ütemezésének, a munka megtervezésének, előkészítésének lépéseit.

- Ismerje az egyedi és a kiscsoportos gyakorlati képzés (team munka) szervezésének előnyeit és hátrányait.

- Ismerje a tanítás-tanulási folyamat sajátosságait, az eredményességet befolyásoló tényezőket.

- Legyen képes szakmájában az általános és speciális munkacselekvésekre történő felkészítésre: bemutatásra, gyakoroltatásra és korrigálásra.

- Ismerje és az oktatásban, a szemléltetésben, a tanulók munkájának, szakmai fejlődésének ellenőrzésében és értékelésében használható módszereket és változatosan alkalmazza azokat.

- Ismerje a módszerek megválasztásának kritériumait és legyen képes azok tudatos alkalmazására.

- Ismerje a fegyelmezett, biztonságos, egészséget és környezetet nem veszélyeztető, minőségi munkára nevelés elvárásait.

- Ismerje a pályaválasztás és a szakmai alkalmasság kritériumait.

- Ismerje a tanulók életkori sajátosságait, azok legfontosabb pszichológiai és pedagógiai törvényszerűségeit.

- Ismerje a személyiségfejlesztés lehetőségeit, legyen képes a tanulók kommunikációs képességének, flexibilitásának, kreativitásának, motivációjának elősegítésére.

- Legyen képes a személyre szóló, segítő kapcsolat kialakítására a tanulókkal, a tanulócsoportokkal, a tanulók szüleivel és az iskola munkatársaival.

- Legyen képes társadalmi alapértékeket (becsület, tisztesség, felelősség, pontosság, megbízhatóság stb.) közvetíteni.

- Ismerje, és világosan, szabatosan és stílusosan alkalmazza az anyanyelvét és a műszaki nyelvet.

- A szakma szeretetére, a szakmai öntudat erősítésére neveljen.

MAGASÉPÍTŐ

mesterszint és vizsgakövetelmények

I. A mestervizsgára jelentkezés feltételei

1. A mestervizsgára jelentkezéshez az alábbi szakképesítések egyikével kell rendelkeznie a jelöltnek

Ezenkívül még szakirányú (építész) közép-, illetve felsőfokú iskolai rendszerben megszerzett végzettség fogadható el.

2. A mestervizsgához szükséges előírt szakmai gyakorlati idő

Magasépítési munkaterületen eltöltött igazolt munkaviszony, egyéni vállalkozói tevékenység:

szakmunkás bizonyítvánnyal 7 év

középfokú szakirányú (technikusi) végzettséggel 5 év

felsőfokú szakirányú végzettséggel 3 év

Megjegyzés: A szakmai gyakorlat részidőkből is összeállhat, de az utolsó időszak a vizsgára jelentkezés időpontjában ne legyen két évnél rövidebb.

II. A mester munkaterülete, tevékenységköre és feladatai

1. A munkaterület rövid, jellemző leírása a mester tevékenységeinek fő felelősségi területeivel

A) Magasépítő vállalkozásban részt vesz.

B) Műszaki dokumentációt értelmez.

C) Erőforrásokkal gazdálkodik.

D) Az építkezés jogi, hatósági, tárgyi és műszaki feltételeit biztosítja.

E) Az építést térben és időben organizálja.

F) Hagyományos és korszerű magasépítési technológiákat alkalmaz.

G) A közreműködők munkáját ellenőrzi, koordinálja és irányítja.

H) Betartja és betartatja a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásokat.

I) A minőségi előírásokat betartja és betartatja.

J) Műszaki adminisztrációt végez és végeztet.

K) A szakmai ismereteit fejleszti és átadja.

2. A szakma mesterszintű gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatcsoportok, feladatok

A) - Az építési piacot figyelemmel kíséri.

- Vállalkozási formát választ.

- Beindítja és/vagy működteti a vállalkozást.

- Közreműködik az ajánlattételben és a szerződéskötésben.

- Jogosultságának megfelelő képviseletet lát el.

- Elkészíti a létesítmény szakmai és utókalkulációs elemzését.

B) - A tervdokumentációt "felbontja", átvizsgálja, véleményezi és észrevételezi.

- Az észrevételeket összegzi és műszaki bírálatot ad.

- Javaslatot tesz a szükséges módosításokra.

- Dönt az építmény kivitelezhetőségéről

C) - Meghatározza a létszámszükségletet, munkáltatói jogokat gyakorol.

- Meghatározza az anyag és szerkezeti elem szükségletet.

- Meghatározza a gép-, eszköz- és energiaigényt.

- Alvállalkozói és szállítói megbízásokat ad ki, és megköti a szerződéseket.

- Elkészíti a létesítmény pénzügyi tervét.

D) - Ellenőrzi a hatósági engedélyek, közműhozzájárulások meglétét.

- Részt vesz az organizációs bejáráson.

- Gondoskodik a munkaterület átadás-átvételéről.

- Gondoskodik a felvonulási és ideiglenes létesítmények kiépítéséről.

- Eleget tesz bejelentési kötelezettségének.

- Kitűzi a létesítményt.

E) - Organizációs helyszínrajzot készít.

- Megvalósulási ütemtervet készít.

- Irányítja az anyag- és géptelepítéseket.

- A tervek alapján megszervezi és irányítja a munkavégzést.

- Ellenőrzi a megvalósulási folyamatot, és aktualizálja az ütemterveket.

F) - Irányítja a bontási, feltárási munkafolyamatokat.

- Elvégzi a szükséges kitűzéseket.

- Irányítja az alépítményi munkát (földművek, közművek építését, alapozás és szigetelés készítését).

- Irányítja a felépítményi szerkezetek építését (teherhordó-, térelhatároló-, kémény- és falazott szellőző szerkezetek készítését).

- Irányítja a kőműves és szakipari befejező munkákat.

- Koordinálja és ellenőrzi az épületgépészeti és épületvillamossági munkákat.

- Irányítja az átalakítási és felújítási munkákat.

G) - Kapcsolatot tart az építtetővel, műszaki ellenőrrel és a tervezővel.

- Szervezi és ellenőrzi az alvállalkozói szerződések teljesítését.

- Szervezi és irányítja az anyagok és szerkezetek beszállítását.

- Együttműködik a társvállalkozókkal, szolgáltatókkal.

H) - Biztosítja a biztonságos munkahelyet.

- Oktatja a dolgozókat a munkavédelemre és/vagy meggyőződik a munkavédelmi felkészültségükről, munka-alkalmasságukról.

- Gondoskodik, a gépek, eszközök, előírás szerinti biztonságos telepítéséről és üzemeltetéséről.

- Biztosítja az egyéni védőeszközök meglétét, ellenőrzi a használatukat.

- Baleset esetén eleget tesz intézkedési kötelezettségének.

- Eleget tesz a tűz- és környezetvédelmi követelményeknek.

I) - Beszerzi és gondoskodik a szükséges minőségi tanúsításokról.

- Ellenőrzi a minőségi bizonyítványok meglétét, és a beérkező anyagok és szerkezetek minőségét.

- Biztosítja a saját készítésű anyagok és szerkezetek minőségét és azokat bizonylatolja.

- Gondoskodik a helyes technológiai sorrendről és méretpontosságról.

J) - Vezeti az építési naplót.

- Jelentési kötelezettségeinek eleget tesz.

- Belső bizonylatolási, adatszolgáltatási előírásoknak eleget tesz.

- Gondoskodik a közbenső műszaki átadás-átvételről, dokumentálásukról.

- A létesítményt készre jelenti, és részt vesz a műszaki átadás-átvételi eljáráson.

K) - Figyelemmel kíséri az új anyagok, technológiák, munkamódszerek megjelenését.

- Szakmai bemutatókon, rendezvényeken vesz részt.

- Törekszik a számítástechnikai eszközök alkalmazására.

- Segíti a pályakezdők beilleszkedését.

- Biztosítja a szakképzés gyakorlati feltételeit.

- Elősegíti munkatársai és a tanuló szakmai fejlődését.

III. Szakmai követelmények

A) Általános szakmai követelmények

A magasépítő mester az elsajátított ismeretek birtokában képes elméleti tudását a gyakorlatban önállóan alkalmazni. Felismeri az építési folyamatok összefüggéseit, azokat képes összehangolni és tulajdonosi, vagy alkalmazotti minőségben irányítani. Megfelelő ismeret és készség birtokában, jártasnak kell lennie az építési előkészítés és tevékenység szervezési, valamint az adminisztrációs munkák végzésében.

Az európai követelményeknek megfelelően ismernie kell a környezetvédelem és minőségbiztosítás általános céljait és legfontosabb fogalmait.

B) Szakmai gyakorlati követelmények

A magasépítő mesternek ismernie kell a szakma gyakorlatát, képesnek kell lennie egyes gyakorlati feladatok ellátására, azok tervezésére, szervezésére, ellenőrzésére és irányítására az alábbiak szerint:

Legyen képes

- műszaki dokumentációt értelmezni és felbontani,

- műszaki javaslatot adni a szükséges módosításokra,

- alaprajzot és metszetet készíteni és értelmezni,

- organizációs munkamenetterveket készíteni és értelmezni,

- organizációs elrendezési terveket készíteni és értelmezni,

- építési és felmérési naplók vezetésére,

- épületet és szerkezeti egységeit kitűzni,

- körív részletpontjainak és íves felületek kitűzésére,

- monolit vasbetonfödém zsaluzatának és állványzatának kitűzésére,

- számítógép és szoftver segítségével költségvetést készíteni,

- segédletek felhasználásával, műszaki terv alapján árajánlatot adni,

- tervek (költségvetések) és segédletek alapján anyag- és szerkezetielem-szükségletet meghatározni,

- tervek és segédletek alapján az építési munkák erőforrásigényét meghatározni,

- vállalkozási szerződést kötni és betartani,

- teodolit segítségével (poláris koordináta módszerrel) épületet kitűzni és felmérni,

- teodolit segítségével épületmagasságot meghatározni,

- hagyományos szintezőműszerrel (MOM, ZEISS) kitűzni,

- lézeres szintezőműszerrel vagy csöves vízmértékkel burkolati réteget kitűzni, vagy ellenőrizni,

- építési munkákat felmérni, felmérési vázlatot készíteni és munkákat igazoltatni az építtetővel.

Tudjon

- műszaki dokumentációt véleményezni, bírálni és észrevételezni,

- műleírást készíteni és értelmezni,

- organizációs műleírást készíteni és értelmezni,

- vállalkozási hitelt felvenni,

- részutalványt készíteni,

- vasbetonoszlopot, -gerendát és előre gyártott vasbetonfödémet erőtanilag ellenőrizni,

- területszintezési munkát végezni,

- épületet alappont hálózatról kitűzni és felmérni,

- nyílászáró szerkezetek helyét kitűzni vízszintes és magassági értelemben,

- betonadalék-anyagot vizsgálni és minőségileg javítani, cementet és friss betont vizsgálni, és a beton keverési arányát megadni.

C) Szakmai elméleti követelmények

Legyen képes

- az építés-kivitelezés eredményeinek számbavételére és költségeinek becslésére,

- főbb építési anyagok felismerésére, szemrevételezés utáni minősítésére és átvételére,

- anyagmozgatási, szállítási, tárolási folyamatok irányítására,

- építési vállalkozói szerződések megfogalmazására és megkötésére,

- helyszíni bejárási tárgyaláson részt venni és jegyzőkönyvet felvenni,

- hálós tervezési módszerek felhasználására,

- építési-kivitelezési tervdokumentációkat készíteni és észrevételezni,

- biztonságtechnikai és környezetvédelmi előírásokat betartani és betartatni,

- erőforrásigényeket meghatározni és időben biztosítani,

- az építkezést térben és időben szervezni,

- műszaki dokumentumokat készíteni és értelmezni,

- építési munkaterületet átvenni és átadni,

- garanciális bejárásokon részt venni, állást foglalni és a kötelezettségeknek eleget tenni.

Tudja

- az építési és technológiai szerelési munkák megkezdésének feltételeit,

- a hagyományos és korszerű építési és szakipari technológiákat,

- az épületvillamossági és épületgépészeti munkákat az építés folyamatába illeszteni.

IV. A mestervizsga rendje

A mestervizsgát az Országos Mestervizsga Szabályzat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egységes keretbe foglalt Mestervizsga Szabályzata szerint kell megszervezni és lebonyolítani.

A mesterjelöltnek a Mestervizsga Bizottság előtt kell számot adnia arról, hogy elsajátította a vállalkozás gyakorlásához, vezetéséhez és a tanulóképzéshez szükséges ismereteket.

A Mestervizsga Bizottság a vizsgaeredmények alapján dönt a MAGASÉPÍTŐ MESTER cím odaítéléséről.

A mestervizsga részei és sorrendje:

1. Gyakorlati vizsga.

2. Szakmai írásbeli vizsga.

3. Szóbeli vizsga, amelynek témakörei:

- szakmai elmélet,

- vállalkozói ismeretek (közgazdasági, jogi ismeretek),

- pedagógiai ismeretek,

A három vizsgarészt a megadott sorrendben, külön napokon kell lebonyolítani.

1. Gyakorlati vizsga és értékelése

A gyakorlati vizsga menetéről, az azzal összefüggő valamennyi szervezési kérdésről a Mestervizsga Bizottság dönt, az OMSZ-MKIK Vizsgaszabályzat szerint.

A jelöltek a vizsga napján különböző vizsgakérdéseket húznak.

A gyakorlati vizsga időtartama minimum 6 óra, maximum 8 óra. A szükséges részidőket a Vizsgabizottság határozza meg.

A Mestervizsga Bizottság a vizsga megkezdése előtt közvetlenül ellenőrzi a helyszínt, a vizsgafeltételeket, és megadja a szükséges munkavédelmi eligazítást.

A gyakorlati mestervizsga feladat (tevékenység) lehet:

- tervdokumentáció észrevételezése (bírálata) és módosító javaslatok megtétele (méretkimutatás, árelemzés, költségvetés készítés, anyagkigyűjtés, műszaki megvalósíthatóság),

- ideiglenes felvonulási épület vázlatterve (alaprajz, metszet),

- organizációs elrendezési terv készítése,

- organizációs megvalósítási ütemtervek készítése,

- létesítmény kitűzése, felmérése,

- anyagok, szerkezetek minőségi vizsgálata,

- építési napló vezetése.

A pontérték összetevői: szakszerűség, pontosság, minőség, technológiai tudás, készültségi fok. A vizsgázónak a "megfelelt" minősítésért a maximálisan adható pontszám 50%-át kell elérnie. Aki ezt nem éri el, a gyakorlati vizsgán "nem felelt meg" minősítésű. A gyakorlati vizsga megismétlésére, illetve a vizsga további menetére az OMSZ-MKIK Vizsgaszabályzat a mérvadó.

2. Szakmai írásbeli vizsga és értékelése

Írásbeli vizsga időtartama: 300 perc. A mesterjelölt számot ad az építőipari szakmai számítási, szerkesztési és tervezési készségéről. Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökből kerül ki 4 kérdés:

- egyszerű épület kiviteli alaprajzának, metszetének és részletrajzainak készítése,

- fa állványoszlop ellenőrzése,

- vasbetongerenda fenékzsaluzatának számítása,

- vasbetongerenda ellenőrzése hajlító igénybevételre

- vasbetonoszlop ellenőrzése központos nyomásra,

- műleírás készítése,

- árajánlat adása,

- építész műszaki tervrészlet elemzése, véleményezése és észrevételezése,

- létszám-, anyag-, gép- és energia igények meghatározása,

- munkaterület átadás-átvétele,

- térbeli organizáció, organizációs helyszínrajz készítése,

- technológiai sorrend,

- bontási munkafolyamat technológiai sorrendje,

- megvalósulási ütemtervek készítése (munkamenet, létszám, gép, pénzügyi ütemtervek valamelyike),

- építési részmunkafolyamat megszervezése,

- dúcolási munkák szerkezeti kialakítása és technológiája,

- zsaluzási, állványozási munkák kialakítása és technológiája,

- betonösszetétel tervezése,

- betonkeverő-telep tervezése,

- intézkedési feladatok baleset esetén,

- építőipari minőségbiztosítás.

Írásbeli vizsgán egy teremben lévő vizsgázók max. létszáma: 15 fő. A vizsga időtartama alatt szigorú felügyeletet kell biztosítani.

Ha az írásbeli vizsga eredménye a maximálisan adható pontszám 50%-át nem éri el, a jelölt minősítése "nem felelt meg", e százalék felett "megfelelt".

A vizsgarész ismétlésére, illetve a vizsga további menetére az OMSZ-MKIK Vizsgaszabályzat a mérvadó.

3. Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga helye a Mestervizsga Bizottság által meghatározott helyszín. A szóbeli vizsga három témakörének tételsorából az elnök által meghatározott sorrendben lehet tételt húzni, illetve a szóbeli vizsgát letenni. A három témakört külön-külön kell értékelni. A szóbeli vizsga mindhárom vizsgarész "megfelelt" minősítése esetén érvényes. Egy-egy tétel kidolgozásához legalább 25 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A jelöltnek önállóan kell beszámolnia felkészültségéről. A vizsgabizottság tagjai csak akkor tehetnek fel kérdéseket, amikor a jelölt a feleletében elakad, vagy téved. Az objektív értékelés és minősítés érdekében a felelet meghallgatása után a vizsgabizottságnak joga a tétel anyagán belül újabb kérdéseket feltenni.

A mesterjelölt szóbeli teljesítményét a Vizsgabizottság egyszerű szavazati többséggel "megfelelt" vagy "nem felelt meg" minősítéssel értékeli.

Az eredménytelen szóbeli vizsgarész (vizsgarészek) megismétlése az OMSZ-MKIK Vizsgaszabályzat alapján történik.

4. A mestervizsga egyes részei alóli felmentés feltételei

A gyakorlati vizsga letétele alól felmentés nem adható. Az egyéb felmentési lehetőségeket az OMSZ-MKIK Vizsgaszabályzat tartalmazza.

A VÁLLALKOZÁSI ISMERETEK