6/1997. (II. 12.) MKM rendelet

a felsőoktatási normatív kutatástámogatás felosztásáról és felhasználásáról

A felsőoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 111. §-a (6) bekezdésének első részében foglaltak végrehajtására a művelődési és közoktatási miniszter feladat- és hatásköréről szóló, többször módosított 47/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 8. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § A rendelet hatálya - a katonai, valamint a rendvédelmi felsőoktatási intézmények kivételével - az állami felsőoktatási intézményekre (a továbbiakban: intézmények) terjed ki.

2. § (1) Az intézmények tudományos (művészeti) tevékenységének támogatására szolgáló, az Ftv. 9/E. §-ának (1) bekezdése alapján az éves központi költségvetésben meghatározott kutatási előirányzat felét (a továbbiakban: normatív kutatástámogatás) az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó alábbi teljesítményi mutatók arányában kell felosztani:

a)[1] az intézményben dolgozó, tudományos (PhD vagy azzal egyenértékű) fokozattal, illetőleg mesterfokozattal (DLA vagy azzal egyenértékű művészeti díjjal) rendelkező oktatók és kutatók (a továbbiakban: minősített oktatók és kutatók) (2)-(4) bekezdés szerinti súlyozott létszáma (a továbbiakban: súlyozott intézményi kutatólétszám). Azok a minősített oktatók és kutatók vehetők számításba, akik a tárgyévet megelőző március 1-jei adatszolgáltatás időpontjáig nem töltötték be a hetvenedik életévüket, és az adatszolgáltatás időpontjában nem tartózkodtak egy évnél hosszabb idejű külföldi tanulmányúton;

b)[2] az intézménynek a tárgyévet megelőző utolsó lezárt pénzügyi évben a kutatási és fejlesztési pályázatokban, illetőleg megbízásokban (megrendelésekben) mutatott kutatási és fejlesztési aktivitása (a továbbiakban: kutatási és fejlesztési aktivitás). Ennek mutatóját az adott évi súlyozott kutatási és fejlesztési célú összbevételből, valamint az adott évben támogatott kutatási és fejlesztési célú pályázatok, továbbá az adott évben bevételt hozó kutatási és fejlesztési megbízások (megrendelések) számából kell képezni. A súlyozott kutatási és fejlesztési célú összbevétel számításakor az állami költségvetésen kívüli (felhasználói - gazdálkodó és más - szervezetektől kapott kutatási és fejlesztési megbízások teljesítése révén elért, továbbá a külföldi forrásokból származó) kutatási és fejlesztési bevételek kétszeresét kell figyelembe venni;

c)[3] a doktori képzésben (mesterképzésben) részt vevő, kutató (művészeti alkotó) tevékenységüket az intézményben végző hallgatók tárgyévet megelőző március 1-jei súlyozott létszáma. A szervezett képzésben levelező tagozaton részt vevő doktoranduszokat, továbbá a PhD (DLA) fokozatszerzési eljárás alatt álló egyénileg felkészülő doktorjelölteket a létszámban egytized szorzóval kell figyelembe venni. Az intézményben minden akkreditált doktori (mester-) iskola két százalékkal növeli a súlyozott doktori hallgatói létszámot;

d)[4] A doktori képzésben (mesterképzésben) egyéni felkészüléssel részt vevő, kutatási, illetőleg művészeti tevékenységüket az őket teljes munkaidőben foglalkoztató felsőoktatási intézményben végző oktatókat egynegyed szorzóval kell figyelembe venni a foglalkoztató intézménynél.

(2)[5] A súlyozott intézményi kutatólétszám megállapításánál a munkaviszony jellegét az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

a) az intézményben teljes munkaidőben, legalább hat hónapra alkalmazott minősített oktatók és kutatók számának a szorzószáma egy,

b) az intézményben részfoglalkozásban legalább hat hónapra alkalmazott, szerződésben rögzített oktatási feladatokat díjazás ellenében ellátó minősített oktatók és kutatók számának a szorzószáma egynegyed,

c) a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) által az intézményben működtetett kutatócsoportban dolgozó, az intézménnyel egyéb munkaviszonyban álló minősített oktatók és kutatók számának a szorzószáma egyketted.

(3)[6] A súlyozott intézményi kutatólétszám megállapításánál a tudományterületek eltérő eszközigényére tekintettel a (2) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt minősített oktatók és kutatók közül

a) a társadalomtudományi területen minősítettek számának a szorzószáma egy,

b) a művészeti területen minősítettek számának a szorzószáma másfél,

c) az agrár-, műszaki, orvos- és természettudományi területen minősítettek számának a szorzószáma kettő.

(4)[7] A súlyozott intézményi kutatólétszám megállapításánál a tudományos fokozatra és mesterfokozatra, illetőleg a tudományos címekre tekintettel a (2) bekezdés a)- c) pontjában felsorolt minősített oktatók és kutatók közül

a) a csak tudományos fokozattal (PhD és azzal egyenértékű), illetőleg mesterfokozattal (DLA) rendelkezők számának a szorzószáma egy,

b) az MTA által adományozott doktori címmel is rendelkezők számának a szorzószáma kettő,

c) az MTA rendes és levelező tagjai számának a szorzószáma három.

3. § (1)[8] A normatív kutatástámogatás

a) 50%-ának 97%-át a súlyozott intézményi kutatólétszámok arányában,

b) 35%-át az intézmények kutatási és fejlesztési aktivitása arányában,

c) 15%-át a doktori képzésben (mesterképzésben) részt vevő, kutató (művészeti alkotó) tevékenységüket az intézményben végző hallgatók súlyozott létszámának arányában

kell felosztani az intézmények között.

(2)[9] A fővárosi tudományos élettel való kapcsolattartás segítése érdekében a normatív kutatástámogatás 50%-ának 3%-át a nem fővárosi intézmények kapják az intézményben teljes munkaidőben, legalább hat hónapra alkalmazott minősített oktatók és kutatók létszámának arányában a következők szerint:

a) a Budapesttől 150 km-nél nem távolabbi székhelyű intézmények minősített oktatóinak és kutatóinak a számát egyes szorzószámmal,

b) a Budapesttől 150 km-nél távolabbi székhelyű intézmények minősített oktatóinak és kutatóinak a számát kettes szorzószámmal kell figyelembe venni.

3/A. §[10] Az intézmények részére megállapított normatív kutatástámogatás (a továbbiakban: intézményi normatív kutatástámogatás) legkisebb összege l millió forint.

4. § Az intézmények részére megállapított normatív kutatástámogatás (a továbbiakban: intézményi normatív kutatástámogatás) legkisebb összege a normatív kutatástámogatás 0,1%-a.

5. §[11] Az intézményi normatív kutatástámogatás megállapítása a tárgyévet megelőző három tanév eleji adatszolgáltatás alapján számított, az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó teljesítményi mutatók átlagainak figyelembevételével történik.

6. §[12] Az Oktatási Minisztérium (a továbbiakban: OM) az intézményi normatív kutatástámogatási összegeket közzéteszi a Magyar Közlönyben.

7. § Az intézményi normatív kutatástámogatás intézményen belüli elosztása az intézmény által, az Ftv. figyelembevételével kidolgozott elvek, kutatási és fejlesztési stratégiák, célkitűzések alapján történik.

8. § Az intézményi normatív kutatástámogatás a vonatkozó intézményi szabályok szerint használható fel, az alábbi megkötésekkel:

a)[13][14] az intézmény az általa javasolt és az OM által megállapított kiemelt előirányzatoknak megfelelően használhatja fel az intézményi normatív kutatástámogatást,

b)[15] a doktori képzésben (mesterképzésben) részt vevő, kutató (művészeti alkotó) tevékenységüket az intézményben végző hallgatók súlyozott száma után kapott támogatást elsősorban a doktori képzést (mesterképzést) befejezett, doktori munkájukon (művészeti alkotásukon) dolgozó doktorjelöltek támogatására kell felhasználni.

9. § (1)[16] Az intézmény részére megállapított támogatás felhasználásáról kutatási beszámolót készít, és azt a tárgyévre vonatkozó intézményi pénzügyi beszámolóhoz kapcsoltan megküldi az OM-nek.

(2) Az OM a normatív kutatástámogatás felosztásával, felhasználásával kapcsolatos tapasztalatok gyűjtésére, feldolgozására és a szükségessé váló intézkedések kidolgozására bizottságot hoz létre a Magyar Rektori Konferencia, a Művészeti Egyetemek Rektori Széke, valamint a Főiskolai Főigazgatók Konferenciája által javasolt szakértők bevonásával.

10. § Az állam által elismert nem állami egyetemek és főiskolák normatív kutatástámogatását az e rendeletben meghatározott szabályok szerint egyéb forrásból kell biztosítani.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.