1997. évi LXXIII. törvény

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról[1]

1. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 47. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:

"(3) Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlő esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. E rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaeső."

2. § A Btk. 47/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"47/A. § (1) Az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésből a bíróság által meghatározott időtartamot kitöltötte, és alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.

(2) A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a bíróság az ítéletében tizenöt és huszonöt év között; ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bűncselekmény miatt szabta ki, amelynek a büntethetősége nem évül el, húsz és harminc év között határozza meg.

(3) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítéltet szabadságvesztésre ítélik, a kiszabott szabadságvesztés nem hajtható végre, azonban a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a (2) bekezdés keretei között elhalaszthatja.

(4) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet a végrehajtás alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik, nincs helye feltételes szabadságra bocsátásának, amíg a kiszabott szabadságvesztés tartama el nem telik, akkor sem, ha a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja meghaladja a (2) bekezdésben írt kereteket.

(5) Nem bocsátható feltételes szabadságra az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik."

3. § A Btk. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"49. § (1) A közérdekű munkára ítélt köteles a részére - a bíróság ítéletében - meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.

(2) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt - figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni.

(3) A közérdekű munkát az elítélt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább egy napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi.

(4) A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama ötven nap. Egy napi közérdekű munkának hat óra munkavégzés felel meg."

4. § A Btk. 56. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottságának tagja."

5. § A Btk. 62. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) A vagyonelkobzás az (1) bekezdésben írt feltételek fennállása esetén kötelező, ha

a) a bűnszervezet létrehozásának bűntettét (263/C. §) követik el,

b) a bűncselekményt bűnszervezet tagjaként követik el, és a bűnszervezet tagjakénti elkövetés a bűncselekmény minősítő körülménye."

6. § A Btk. a következő 87/A. §-sal egészül ki, és a jelenlegi 87/A. § jelölése 87/B. §-ra változik:

"87/A. § (1) A büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető, ha

a) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek,

b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. fejezet),

c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-h) pontjai],

d) az emberrablás [175/A. § (1)-(4) bek.], terrorcselekmény [261. § (1)-(2) bek.], légijármű hatalomba kerítése [262. § (1)-(2) bek.],

e) a rablás, az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [321. § (3)-(4) bek., 355. § (5) bekezdés a) pont],

f) a zendülés súlyosabban minősülő esetében halál szándékos okozásának elkövetése [352. § (3) bekezdés b) pont]

miatt szabják ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményeknél kísérlet és bűnsegély esetén a büntetési tételnél enyhébb főbüntetést a 87. § (1)-(2) bekezdése alapján lehet kiszabni."

7. § A Btk. 109. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Fiatalkorúval szemben vagyonelkobzás nem alkalmazható."

8. § A Btk. a következő 113. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"A közérdekű munka

113. § Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor tizennyolcadik életévét betöltötte."

9. § A Btk. 137. §-a a következő új 7. ponttal egészül ki, az ezt követő 7-14. pont jelölése 8-15. pontra változik:

"7. bűnszervezet: bűncselekmények folyamatos elkövetésére létrejött olyan - munkamegosztáson alapuló - bűnszövetség, amelynek célja a rendszeres haszonszerzés."

10. § A Btk. a következő 138/A. §-sal egészül ki:

"138/A. § E törvény alkalmazásában

a) nagyobb érték, kár, vagyoni hátrány, mérték, adó-, járulék bevétel csökkenés az ötszázezer forintot meghaladó összeg,

b) jelentős érték, kár, vagyoni hátrány, mérték, adó-, járulék bevétel csökkenés a kétmillió forintot meghaladó összeg,

c) különösen nagy érték, kár, vagyoni hátrány, mérték, adó-, járulék bevétel csökkenés a hatmillió forintot meghaladó összeg."

11. § A Btk. 166. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

12. § A Btk. 169. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást"

13. § (1) A Btk. 170. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

(2) A Btk. 170. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés.

(4) Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követik el."

14. § A Btk. 171. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés)

"b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,"

(okoz.)

15. § A Btk. 176. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

16. § A Btk. 177/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"177/A. § Az az adatkezelő, aki

a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,

b) személyes adatot jogellenesen továbbít, vagy nyilvánosságra hoz,

c) személyes adatok kezelésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét nem teljesíti,

d) személyes adatot az arra jogosult elől eltitkol,

e) kezelt személyes adatot meghamisít,

f) közérdekű adatot eltitkol vagy meghamisít,

vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

17. § A Btk. 177/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Aki különleges adatot maga vagy más részére jogosulatlanul megszerez, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

18. § A Btk. 187. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A büntetés)

"b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,"

(okoz.)

19. § A Btk. 193. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi állás megváltoztatását a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy eladásával vagy megvásárlásával követik el.

(3) A büntetés egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a családi állás megváltoztatását

a) gyógy- vagy nevelőintézet alkalmazottja foglalkozása körében,

b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követi el."

20. § A Btk. 195. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

21. §[2]

22. § A Btk. 197. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"197. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be,

b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll,

c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen közösülnek.

(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett erőszakos közösülés a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül."

23. § A Btk. 198. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"198. § (1) Aki mást erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be,

b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll,

c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen fajtalankodnak.

(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül."

24. § A Btk. 200. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"200. § (1) Aki azonos nemű személyt erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy védekezésre, illetőleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát használja fel fajtalanságra, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be,

b) a sértett az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll,

c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen fajtalankodnak.

(3) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a tizenkettedik életévét be nem töltött sértett sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszak a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül."

25. § A Btk. 205. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bordélyházban tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat üzletszerű kéjelgést,

b) az üzletszerű kéjelgés elősegítését bűnszervezet tagjaként követik el."

26. § A Btk. 207. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítést)

"c) bűnszervezet tagjaként"

(követik el.)

27. § A Btk. 208. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"208. § Aki magát nemi vágyának kielégítése végett más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

28. § A Btk. 216. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"216. § Aki a tulajdonában álló műemléket megsemmisíti, vagy annak olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, amelynek következtében az elveszti műemlék jellegét, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

29. § A Btk. 218. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, a szakasz a következő új (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"218. § (1) Aki tiltott határátlépéshez (217. §) vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a Magyar Köztársaság államhatárának engedély nélkül vagy meg nem engedett módon történő átlépéséhez vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki a cselekményt bűnszervezet tagjaként vagy megbízásából követi el, bűntett miatt az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott embercsempészésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

30. § (1) A Btk. 230. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt)

"a) posta végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja, közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy,"

(ellen követi el.)

(2) A Btk. 230. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt)

"g) állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tűzoltóság tűzoltói feladatot ellátó tagja

ellen követi el."

31. § A Btk. 263. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"263. § (1) Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy tartásukra nem jogosult személynek átad, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt bűnszervezet tagjaként követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

32. § A Btk. 263/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"263/A. § (1) Aki

a) lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz,

b) a lőfegyver vagy lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi,

c) engedéllyel tartott lőfegyverét, lőszerét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja,

bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követi el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt bűnszervezet tagjaként követi el, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

33. § A Btk. a következő 263/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Bűnszervezet létrehozása

263/C. § (1) Aki olyan bűnszervezetet irányít, amelynek tagjai emberölést [166. § (1)-(2) bek.], testi sértést [170. § (1)-(5) bek.], személyi szabadság megsértését (175. §), emberrablást [175/A. § (1)-(4) bek.], terrorcselekményt [261. § (1)-(2) bek.], légijármű hatalomba kerítését [262. § (1)-(2) bek.], önbíráskodást [273. § (1) bek.], kábítószerrel visszaélést (282. §), pénzmosást [303. § (1)-(3) bek.], rablást (321. §), zsarolást (323. §) követnek el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki tiltott pornográf felvételek készítése (195/A. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (205. §), kerítés [207. § (1)-(3) bek.], embercsempészés (218. §), fegyvercsempészet (263/B. §), pénzhamisítás [304. § (1)-(2) bek.], lopás (316. §) elkövetésére létrehozott bűnszervezetet irányít, feltéve, hogy a bűnszervezet tagjai személy elleni erőszakos bűncselekményt is elkövettek.

(3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűnszervezetet hoz létre, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűnszervezet tagja, vagy ilyen szervezet tevékenységéhez anyagi eszközöket szolgáltat, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Nem büntethető a bűnszervezet tagja, ha - mielőtt a bűnszervezet léte a hatóság tudomására jutott volna - a bűnszervezetet elhagyja, a hatóság előtt felfedi és lehetővé teszi a bűnszervezet más résztvevői kilétének megállapítását."

34. § A Btk. 270/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

35. § A Btk. 272. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"272. § Aki a szexuális áruk forgalmazásával kapcsolatos előírásokat súlyosan megszegi, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

36. § A Btk. 273. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

37. § (1) A Btk. 282. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) bűnszervezet tagjaként vagy megbízásából"

(követik el.)

(2) A Btk. 282. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Aki az (1) bekezdésben írt kábítószerrel való visszaélést csekély mennyiségre követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

38. § A Btk. 292. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"292. § (1) Aki rossz minőségű terméket jó minőségű termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott rossz minőségű termék forgalomba hozatalára irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

39. § A Btk. 293. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"293. § Aki a termék minőségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi, és ezzel lehetővé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minőségűként értékesítsenek, adjanak használatba, illetőleg hozzanak forgalomba, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

40. §[3]

41. § A Btk. a következő 298/E. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki, a jelenlegi 298/E. § jelölése 298/F. §-ra változik:

"Jogosulatlan befektetési szolgáltatási tevékenység

298/E. § Aki befektetési szolgáltatási vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet törvényben előírt engedély nélkül végez, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

42. § A Btk. a következő 300/D. §-sal, és a következő alcímmel egészül ki:

"Értékpapírtitok megsértése

300/D. § (1) Az az értékpapírtitok megtartására köteles személy, aki értékpapírtitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) jogtalan előnyszerzés végett,

b) befektetési szolgáltatónak, tőzsdének, illetőleg elszámolóháznak vagy másnak hátrányt okozva

követik el."

43. § A Btk. 301. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezően megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."

44. § A Btk. 302. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"302. § A 301. § (1) bekezdése szerint árdrágítás az is, ha az áruért a tényleges minőségnél jobb minőségű áru hatósági árának megfelelő árat kérnek, kötnek ki vagy fogadnak el."

45. § A Btk. 303. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) üzletszerűen vagy bűnszervezet tagjaként"

46. § A Btk. 309. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

"c) bűnszervezet tagjaként"

(követik el.)

47. § A Btk. 310. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"310. § (1) Aki az adókötelezettség, társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, illetve nyugdíjjárulék megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, illetve nyugdíjjárulék bevételének összegét csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék bevételének összege nagyobb mértékben csökken.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék bevételének összege jelentős mértékben csökken.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bűncselekmény folytán az adóbevétel, a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék bevételének összege különösen nagy mértékben csökken,

b) az adó-, társadalombiztosítási csalást bűnszervezet tagjaként követik el.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendő, aki a megállapított adó, társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó, a társadalombiztosítási járulék, egészségbiztosítási járulék, illetve a nyugdíjjárulék behajtását jelentősen késlelteti vagy megakadályozza."

48. § A Btk. 312. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) üzletszerűen vagy bűnszövetségben különösen nagy értékű vámárura,

b) bűnszervezet tagjaként

követik el."

49. § A Btk. 316. §-ának (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

"c) a lopást bűnszervezet tagjaként"

(követik el.)

50. § A Btk. 318. §-ának (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

"c) a csalást bűnszervezet tagjaként"

(követik el.)

51. § A Btk. 321. §-ának (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

"c) bűnszervezet tagjaként"

(követik el.)

52. § (1) A Btk. 323. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

(2) A Btk. 323. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást bűnszervezet tagjaként követik el."

53. § A Btk. 324. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rongálás

a) jelentős kárt okoz,

b) muzeális tárgyat vagy műemléket semmisít meg,

c) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el."

54. § A Btk. 326. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az orgazdaságot

a) különösen nagy értékre,

b) bűnszervezet tagjaként

követik el."

55. § A Btk. 327. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Jármű önkényes elvétele

327. § (1) Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt

a) erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel,

b) bűnszövetségben

követik el.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában írt bűncselekményt fegyveresen vagy bűnszövetségben követik el."

56. § Az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűncselekményének értékhatára

27/A. § Nem valósul meg bűncselekmény, ha a rossz minőségű termék forgalomba hozatalát (292-293. §) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre követik el."

57. § (1) E törvény a kihirdetését követő második hónap tizenötödik napján lép hatályba.

(2) Ezzel egyidejűleg

a) a Btk. 38. §-ának (3) bekezdésében a 87/A. §-ra való utalás 87/B. §-ra változik,

b) a Btk. 315. § (2) bekezdése, az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 61. § (3) bekezdése, az 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 27. §-a hatályát veszti.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke