7/1997. (II. 4.) BM rendelet
a polgári védelem hivatásos állományának szolgálati szabályzatáról
A polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 42. §-a (2) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényre és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényre - a következőket rendelem el:
1. § A polgári védelem hivatásos állományának szolgálati szabályzatát (a továbbiakban: szabályzat) e rendelet mellékleteként kiadom.
2. § A szabályzat hatálya kiterjed a polgári védelem hivatásos állományának szolgálati tevékenységére.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
Melléklet a 7/1997. (II. 4.) BM rendelethez
A polgári védelem hivatásos állományának szolgálati szabályzata
I. Fejezet
Általános előírások
1. A polgári védelmi szervek hivatásos állománya a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) foglaltak alapján olyan szolgálati viszonyban álló polgári védelmi tábornokokból, főtisztekből, tisztekből, zászlósokból és tiszthelyettesekből áll, akik feladataik ellátásához szükséges katonai és polgári védelmi szakmai (speciális) végzettséggel rendelkeznek. Békeidőszakban, rendkívüli állapot, szükségállapot idején, illetve a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Pvtv.) 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott veszélyhelyzetben tevékenységüket jogszabályok, valamint a nemzetközi szerződések alapján végzik.
2. A polgári védelem hivatásos állományú tagja köteles
a) a szervezeti és működési szabályzatban, az ügyrendben, illetőleg a munkaköri leírásban foglalt feladatokat végrehajtani;
b) az ügyeleti, készenléti és futárszolgálat ellátásában részt venni a reá vonatkozó munkaköri leírásban meghatározott módon és mértékben;
c) állandóan tökéletesíteni felkészültségét, és begyakorolni a rendkívüli állapot, szükségállapot, valamint a veszélyhelyzet idején végrehajtandó feladatokat;
d) fokozott gondossággal és ésszerű takarékossággal bánni a rábízott és a polgári védelmi tevékenységhez kapcsolódó anyagi javakkal, minden törvényes eszközzel megakadályozni annak károsodását, pazarlását;
e) az Alkotmányban rögzített rendkívüli állapot idején betartani és betartatni a hadviselésre vonatkozó nemzetközi egyezmények előírásait;
f) tiszteletben tartani munkatársai és beosztottjai emberi méltóságát;
g) szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó tényeket és körülményeket a valóságnak megfelelően jelenteni;
h) a jogszabályokban és az elöljáró intézkedéseiben foglaltak szerint segíteni a területi, települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek tevékenységét;
i) szolgálati feladata során, valamint az ezzel összefüggő tevékenysége körében a Hszt. 18. §-ában foglaltakat betartani.
3. A polgári védelem hivatásos állományú tagja - egyéb jogszabályi feltételek megléte esetén - jogosult:
a) minden olyan humanitárius tevékenységben részt venni, amelyre az 1949. évi Genfi Egyezmények I. és II. Kiegészítő Jegyzőkönyve feljogosítja;
b) havi illetményre, a szolgálati feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosítására, szabadságra, társadalombiztosítási ellátásra, családi pótlékra, gyermekgondozási segélyre és anyasági támogatásra, természetbeni ellátásra, valamint szociális, jóléti és kulturális kedvezményekre és támogatásokra;
c) feladatai végrehajtásához szükséges ismeretek megszerzésére, elsajátítására;
d) egészségügyi és orvosi ellátásra, szociális gondoskodásra, nyugellátásra, kegyeleti gondoskodásra;
e) egyenruha viselésére, fegyverviselésre, valamint azokra a jogokra, amelyek a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjait megilletik.
Polgári védelmi állománycsoportok és rendfokozatok
4. A polgári védelmi szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúak állománycsoportjait, rendfokozatait és a várakozási időket a Hszt. 1. számú melléklete tartalmazza.
5. A polgári védelmi főtanácsosi, tanácsosi címmel rendelkező jogosult a cím viselésére a rendfokozata után. Így például: V. P. pv. őrgy., polgári védelmi tanácsos.
A tájékoztatási tevékenység és a nyilvános szereplés rendje
6. A hivatásos polgári védelmi szervek időszerű feladatairól, rendezvényeiről, akcióiról, az országos parancsnok feladat- és felelősségi körébe tartozó intézkedésekről, eseményekről és ügyekről, az állampolgárokat érintő kérdésekről a közvéleményt az országos irányító szerv illetékes vezetője tájékoztatja.
7. A nyomtatott vagy elektronikus sajtó tájékoztatására az alábbiak jogosultak:
a) a jóváhagyott irányelvekről az országos parancsnok, helyettese, a tájékoztatásra kijelölt személyek és a szóvivő;
b) a polgári védelem szakmai vonatkozású kérdéseiről saját szak-, illetve működési területére vonatkozóan a főigazgató, főosztályvezető, a területi és helyi hivatásos polgári védelmi szervek parancsnoka.
8. A nyilatkozat tartalmáról, annak megjelenési helyéről és idejéről a nyilatkozatot adónak tájékoztatnia kell az elöljáróját.
9. Ha a nyilatkozat megtételéhez szükséges engedély kérésére nincs mód, a hivatásos állományú tényközlő nyilatkozatot tehet úgy, hogy azzal az állam- és szolgálati titkot, valamint személyhez fűződő jogokat nem sérthet, felelősségi körben nem foglalhat állást. Nyilatkozatáról utólag az engedélyezésre jogosultnak tesz jelentést.
10. A polgári védelem hivatásos állományú tagja a polgári védelem képviselőjeként, szakértőjeként a sajtóban, a rádió és televízió műsoraiban, filmekben csak az országos parancsnok, illetve helyettese hozzájárulásával szerepelhet. A hivatásos polgári védelmi szervnél való foglalkoztatásra történő utalás nélkül a tudományos, kulturális előadások megtartásához, ilyen irányú közszerepléshez (beleértve a rádióban és televízióban történő szereplést is) engedély nem kell. Az ilyen közéleti szereplések során tartózkodni kell a politikai nyilatkozatoktól, a társadalmi szervezeteket illetően semleges magatartást kell tanúsítani.
11. A polgári védelem lapjaiban az állam- és szolgálati titokra vonatkozó jogszabályok betartásával a polgári védelem hivatásos állományú tagja engedély nélkül nyilatkozhat és publikálhat.
12. A polgári védelmi adatok felhasználásával készített szakirodalmi, valamint valóságos polgári védelmi ügyeket feldolgozó irodalmi alkotást az állományilletékes parancsnok előzetes engedélyével lehet csak megjelentetni. Az ilyen műveken a szerző nevén kívül rendfokozatát is fel lehet tüntetni.
A polgári védelem hivatásos állományának és a fegyveres szervek tagjainak viszonya
13. A polgári védelem hivatásos állománya a fegyveres szervek tagjaival szemben e szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek betartásával, a kölcsönös megbecsülés alapján biztosítsa a szervek között fennálló viszonyt.
14. A polgári védelem hivatásos állományú tagja - rendfokozatra való tekintet nélkül - köteles a rendőr felszólítására igazolni és a rendőri intézkedésnek alávetni magát.
Titoktartási kötelezettség
15. A polgári védelem hivatásos állományú tagját titoktartási kötelezettség terheli a szolgálata során tudomására jutott államtitok, szolgálati titok, üzleti és magántitok megőrzése érdekében.
16. Üzleti és magántitok esetében annak jogosultja adhat felmentést a titoktartási kötelezettség alól.
II. Fejezet
A szolgálati érintkezésre és a magatartásra vonatkozó általános szabályok
Elöljárók és alárendeltek, feljebbvaló és alacsonyabb rendfokozatúak
17. Szolgálati elöljáró az, aki a polgári védelem hivatásos állományú tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult.
18. Alárendelt az, aki a szolgálati elöljáróhoz szolgálati beosztás vagy külön vezetői rendelkezés alapján akár ideiglenes jelleggel is be van osztva.
19. Feljebbvaló az, akinek magasabb rendfokozata van és az alacsonyabb rendfokozatúval nem áll elöljárói viszonyban.
20. Az elöljárók és feljebbvalók a szolgálati érintkezés alkalmával alárendeltjeiket, illetve az alacsonyabb rendfokzatúakat vezetéknevükön és rendfokozatukon vagy csupán rendfokozatuk megnevezésével és az "úr", illetve nők esetében az "asszony" vagy "kisasszony" szóval szólítják meg. Akit elöljárója vagy feljebbvalója megszólít, "parancs" szóval jelentkezik.
21. Az alárendelt az elöljárót, az alacsonyabb rendfokozatú a feljebbvalót a rendfokozatával és az "úr", illetve nők esetében "asszony" vagy "kisasszony" szóval szólítja.
22. A távollévő elöljárót, feljebbvalót, illetve alárendeltet a vezetéknevével és rendfokozatával kell mások előtt megnevezni.
23. A távbeszélőn történő szolgálati érintkezés alkalmával a hívó fél bemutatkozása (nevének, rendfokozatának közlése) után az alacsonyabb rendfokozatú köteles jelentkezni, kivéve, ha az elöljáró-alárendelt viszonyból más következik.
Elöljárói viszonyba lépés
24. Ha a polgári védelem egymásnak szolgálatilag alá nem rendelt hivatásos állományú tagjai együtt látnak el szolgálatot és a parancsnok nincs kijelölve, akkor a magasabb beosztású, azonos beosztás esetén a felsőbb szintű hivatásos polgári védelmi szerv beosztottja az elöljáró, vagy aki régebben viseli az adott rendfokozatot.
Az elöljáró és a feljebbvaló kötelességei
25. Az elöljáró
a) szervezi, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervezeti egységek és beosztottai munkáját, biztosítja a munkavégzés feltételeit, figyelembe véve és mérlegelve alárendeltjei javaslatait;
b) hatáskörén belül önállóan intézkedik, megköveteli alárendeltjeitől, hogy pontosan és időben teljesítsék a szolgálati kötelességüket, a munka szervezése során arányosan osztja el a munkaterheket, a munkában kiemelkedő alárendeltjeit dicséri és jutalmazza, vagy erre javaslatot tesz, illetve fegyelmi jogkörét gyakorolja;
c) ismerje meg alárendeltjei alkalmazási feltételeit és azt, hogy annak mennyire felelnek meg, elfogulatlanul jár el, és figyelme kitér minden olyan lényeges körülményre, amely alárendeltjének szolgálatellátását befolyásolhatja;
d) alárendeltjeitől megköveteli az Alkotmány, a jogszabályok, a szolgálati tevékenységet szabályozó egyéb rendelkezések betartását, átadja polgári védelmi munkában szerzett tapasztalatait;
e) személyes helytállásával példát mutat a szolgálat ellátásában, a szakmai ismeretek elsajátításában, a fegyelmezett magatartásban, valamint az erkölcs normáinak betartásában;
f) védi alárendeltjei jogait és jogos érdekeit;
g) figyelemmel kíséri alárendeltjének egészségügyi helyzetét, gondoskodik egészségvédelmükről;
h) gondoskodik a polgári védelmi vagyon védelméről, rendeltetésszerű használatáról, a szolgálat ellátásához szükséges technikai felszerelésről, biztosítja a hivatali rend betartását;
i) ismernie kell a vezetése alá tartozó szervezeti egység létszámát, a felszerelés mennyiségét és állapotát;
j) távolléte esetére kijelöli helyettesét, ha kijelölt vagy megbízott helyettese nincs.
26. Az elöljáró a kiadott parancsok, utasítások végrehajtását ellenőrzi.
27. A feljebbvaló megköveteli az alacsonyabb rendfokozatúaktól a fegyelemre, a rendre, az öltözködési szabályokra, valamint a magatartásra, az udvariasságra és a tiszteletadásra vonatkozó előírások megtartását.
Az alárendelt jelentési kötelezettsége
28. Az alárendelt elöljárójának szóban jelenti:
a) a szolgálati feladat, a parancs végrehajtását, illetve az akadályozó körülményeket;
b) beosztásba való kinevezését, magasabb rendfokozatba történő előléptetését, kitüntetését, megdicsérését, jutalmazását, ha ezt nem a közvetlen elöljáró jelenlétében közölték, illetve nem tőle kapta;
c) ha más elöljárótól parancsot kapott vagy az ellenőrizte tevékenységét, illetve feljebbvalóval, közigazgatási vagy önkormányzati vezetővel, illetve népképviseleti szerv tagjával történő kapcsolatfelvételt vagy tárgyalást;
d) szabadságról való bevonulását;
e) fegyelmi fenyítését, ha azt nem a közvetlen elöljáró jelenlétében közölték, illetve nem tőle kapta;
f) megbetegedését, felgyógyulását;
g) külföldre történő távozását.
29. Az alárendelt írásban jelenti elöljárójának:
a) személyi és családi körülményeiben beállott változásokat;
b) ha a jogszabály jelentési kötelezettséget ír elő (pl. összeférhetetlenség, választáson jelöltként való indulás stb.).
A polgári védelmi feladatok ellátásának kötelezettsége
30. A polgári védelem hivatásos állományú tagja szolgálati feladatait a jogszabályokban, illetve a jogszabályok alapján az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, a szervezeti és működési szabályzatban, az ügyrendben, a munkaköri leírásban és az elöljárói rendelkezésekben meghatározottak szerint látja el.
A parancs, intézkedés adásának és végrehajtásának rendje
31. A tevékenység irányításának, a feladatok megszabásának alapvető eszköze a parancs, valamint az intézkedés. A parancs kiadása szóban vagy írásban, az intézkedés kiadása csak írásban történhet. A végrehajtás tekintetében mindkét rendelkezés egyenértékű.
32. A parancs egy meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó rendelkezés eszköze, amely meghatározott személy vagy személyek egyértelműen meghatározott köre részére adható ki. Parancsban kell kiadni a polgári védelmi szervekre és a személyi állományra vonatkozó egyedi döntéseket is.
A parancsot adónak biztosítania kell az abban foglaltak végrehajthatóságának feltételeit és a szükséges mértékben ellenőriznie kell a végrehajtást.
A parancs nem irányulhat az alárendelt indokolatlan foglalkoztatására, emberi méltóságának megsértésére, életének és testi épségének belátható veszélyeztetésére.
33. Intézkedésben állapíthatók meg egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai vagy eljárási szabályai, ideértve a szervek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános szabályozását igénylő kérdéseit is, amennyiben azokat más rendelkezés vagy jogszabály nem rendezi.
34. A parancsokat a szolgálati út betartásával kell kiadni, ugyanígy kell előterjeszteni az ügyek intézésére vonatkozó javaslatokat, jelentéseket és mindazokat a tényeket és körülményeket, amelyeket az alárendelt a döntésre jogosult elöljáró tudomására kíván hozni.
35. A döntési, parancsadási joggal vagy kötelezettséggel rendelkező elöljáró a szolgálati út betartásától eltekinthet, ha emiatt a szolgálati érdek sérelmet szenvedne. Az alárendelt a szolgálati út mellőzésével kapott parancsot közvetlen elöljárójának jelenti.
36. A polgári védelem hivatásos állományú tagja a parancs tudomásul vételét "Értettem" szóval jelenti.
37. Indokolt esetben az elöljáró köteles meggyőződni arról, hogy az alárendelt pontosan megértette-e a parancsot.
38. Távbeszélőn adott parancs esetén, ha kétség merül fel, a parancsadás jogosultságáról visszahívással kell meggyőződni.
39. Ha a parancs végrehajtását elháríthatatlan akadály lehetetlenné teszi, ezt a körülményt a rendelkezést adó elöljáró felé haladéktalanul jelenteni kell.
40. A parancsot az alárendelt ellentmondás nélkül, kellő időben és a legjobb tudása szerint hajtsa végre. A parancs végrehajtását meg kell tagadni, ha nyilvánvaló, hogy annak teljesítésével bűncselekmény valósulna meg.
41. Ha a parancs teljesítését másik elöljáró parancsa akadályozná, az alárendelt az előzőleg kapott parancsot köteles jelenteni. Ha az elöljáró ennek ellenére parancsot ad a végrehajtására, azt teljesíteni kell. Az utóbbi parancs teljesítését követően az első parancs végrehajtását meg kell kezdeni, illetve folytatni kell, amennyiben nem ellentétes a már végrehajtott paranccsal.
42. Az első parancs teljesítésének elmulasztásáért, késedelmes teljesítéséért az új rendelkezést adó elöljárót terheli a felelősség. Az, aki az újabb parancsot adta, értesítse erről az előző parancsot adó elöljárót. A parancs végrehajtását mindkét elöljárónak jelenteni kell.
43. Több személyt érintő parancsot az elöljáró írásban adja ki, és azt ki kell hirdetni az érintett beosztottak előtt.
A jelentkezések rendje
44. Az elöljárónál a hivatásos polgári védelmi szerv vezetője és annak beosztottjai jelentkezni kötelesek.
45. Jelentkezések alkalmával az alárendelt jelentse vezetéknevét, rendfokozatát és röviden azt, amit elöljárója tudomására akar hozni.
46. Ünnepi rendezvény, szemle vagy parancsnoki értekezlet kivételével a jelentkezéskor, jelentéstételkor nem kell nevet, rendfokozatot, beosztást jelenteni, ha az elöljáró ismeri azt, aki jelent.
47. A hivatásos polgári védelmi szerv vezetője - az elöljáróin, a belügyminiszteren, a BM államtitkárokon és az önkormányzati helyettes államtitkáron kívül - jelentkezni köteles még a szervhez érkező köztársasági elnöknél, az Országgyűlés elnökénél, a miniszterelnöknél és a területileg illetékes védelmi bizottság elnökénél.
48. Az előre bejelentett ellenőrzés alkalmával az ellenőrzött szerv vezetője szolgálati öltözetben köteles jelentkezni. Felsőbb szintű szervtől ellenőrzés céljából érkezett beosztottnál az ellenőrzött szerv vezetője köteles jelentkezni, ha az érkező nála magasabb vagy vele azonos rendfokozatú. A felsőbb szintű szervtől érkező beosztott köteles jelentkezni, ha alacsonyabb rendfokozatú, mint az ellenőrzés alá vont szerv vezetője.
49. Ha az ellenőrzést végző nem elöljáró, akkor csak az ellenőrzött szerv vezetője útján intézkedhet. Ez alól kivételt képez, ha a késedelem a szolgálatra hátránnyal jár. Az ellenőrzött szerv vezetője köteles az ellenőrzést végző felhívására az észlelt törvénysértés megszüntetésére intézkedni, véleménykülönbség esetén soron kívül közös elöljáró döntését kell kérni.
50. A hivatásos polgári védelmi szervhez újonnan beosztott személy először a parancsnoknál jelentkezzen, majd új beosztásának ismertetése után a közvetlen elöljárójánál. Az újonnan érkezetteket a parancsnok a legközelebbi állománygyűlésen mutassa be.
Tiszteletadás
51. A polgári védelem egyenruhát viselő tagjai a katonai tiszteletadás előírásainak megfelelően teljesítenek tiszteletadást.
52. A polgári védelem egyenruhát viselő tagjai találkozáskor egymásnak tiszteletadást teljesítenek. Alárendeltek és alacsonyabb rendfokozatúak előre tisztelegnek. Az egyenlő rendfokozatúak kölcsönösen tisztelegnek egymásnak.
53. A polgári védelem egyenruhát viselő tagjai kölcsönös udvariasság alapján a rendfokozat figyelembevételével tiszteletadást teljesítenek a fegyveres szervek és más országok polgári védelmének egyenruhát viselő tagjainak.
54. A polgári védelem hivatásos állományú tagja a fentieken kívül tiszteletadást teljesít:
a) a Himnusz, a Szózat elhangzása alatt, továbbá rendezvényeken más államok himnuszának elhangzásakor;
b) a Magyar Köztársaság állami zászlajának;
c) síremlékek, emlékművek előtt, ha ott díszőrség áll;
d) a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek csapatzászlója előtt;
e) a fegyveres erők, rendvédelmi szervek egységei által kísért temetési menetnek.
55. A kötelező tiszteletadás szabályai - a helyzetnek megfelelően - nyilvános helyeken is érvényesek.
56. Tiszteletadást nem kell teljesíteni:
- járművezetés közben,
- hírközlő eszközön folytatott hírváltás folyamán,
- szerelés közben, javítóműhelyben és laboratóriumban,
- magasabb alkalmazási készenlétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok ellátása közben, amennyiben a tiszteletadás teljesítése a feladat végrehajtását akadályozza,
- közlekedési járművön, eszközön történő utazáskor, valamint fel- és leszállás közben.
A szolgálatba lépés követelményei
57. A polgári védelem hivatásos állományú tagja szolgálat ellátására fizikailag, pszichikailag alkalmas állapotban, az előírásoknak megfelelő tiszta és ápolt öltözetben köteles megjelenni.
58. Váltásos vagy vezényléses szolgálat esetén a következő szolgálati beosztását az elöljáró 10 nappal korábban közli, kivéve, ha a szolgálatba lépés időpontja nem látható előre.
Kiképzés, önképzés
59. Polgári védelem hivatásos állományú tagjának kötelessége, hogy a szolgálat ellátásához, az esküben vállalt kötelezettségének teljesítéséhez szükséges szakmai képzettséget, általános műveltséget és fizikai erőnlétet megszerezze és fenntartsa, ehhez a munkáltató segítséget nyújt.
A szolgálatteljesítés helyének elhagyása
60. Az engedélyezett szabadság időtartama alatt a szolgálatteljesítés helyének elhagyását a hivatásos állományú az elöljárónak bejelenti.
61. A közvetlen elöljáró utasítása alapján a Riasztó-Értesítő Ügyeleti Szolgálat gondoskodik a szolgálatteljesítés helyén kívül tartózkodók nyilvántartásáról.
Ajándék, jutalom elfogadása
62. A polgári védelem hivatásos állományú tagja szolgálati magatartásával vagy tevékenységével kapcsolatban ajándékot, jutalmat az illetékes vezetőtől, elöljárótól vagy azok útján elfogadhat.
63. Ha az elöljáró (feljebbvaló) hivatásos állományút megdicsér, "A hazámat szolgálom" szavakkal kell válaszolni.
64. Csoport vagy kötelék megdicsérése esetén a parancsnok válaszol.
Az egyenruha viselése
65. A polgári védelem hivatásos állományú tagjának joga van norma szerinti ruházattal és felszereléssel való ellátásra, az egyenruhát az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint jogosult viselni.
66. Egyenruha-viselésre jogosultak:
a) a polgári védelem hivatásos állományú tagjai;
b) a tanintézetek hallgatói, az iskolák rendtartásában meghatározottak szerint;
c) a hivatásos állományból nyugállományba helyezettek egyenruha viselésére vonatkozó szabályait külön jogszabály állapítja meg.
67. Az egyenruha viselésére jogosult csak a rendszeresített egyenruházati felszerelést viselheti.
68. A vegyes ruhás norma típusba soroltak szolgálatban általában polgári ruhát viselnek. Az elöljáró - meghatározott esetekben - az egyenruhában való megjelenést, szolgálat ellátását elrendelheti.
69. Az elöljáró gondoskodik arról, hogy az állomány szolgálati öltözékét és felszerelését megfelelő körülmények között, szolgálati helyén tudja tárolni.
70. A polgári védelem hivatali épületében az ügyeleti szolgálatot ellátók egyenruhában látják el a feladatot.
III. Fejezet
A polgári védelemnél rendszeresített munkakörök átminősítésének rendje
71. A polgári védelemnél rendszeresített szolgálati beosztásokat, a betöltésükhöz szükséges további követelményeket (iskolai végzettség, szakképesítés, sorkatonai szolgálat letöltése), a beosztásokban elérhető legmagasabb rendfokozatot, valamint a beosztásokhoz tartozó fizetési fokozatokat a belügyminiszter határozza meg.
72. A munkakörök átminősítésével érintett szolgálati viszonyban álló hivatásos állományúak, köztisztviselők és a közalkalmazottak jogviszonyának rendezésére a belügyminiszter jogosult.
IV. Fejezet
Értelmező rendelkezések
73. E rendelet alkalmazásában:
a) szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani;
b) a szolgálati út: a szolgálati érintkezésnek az a módja, amikor az ügy fokozatosan jut a közvetlen parancsnok és a közbeeső elöljáró útján ahhoz, akinek abban döntési, parancsadási, illetve intézkedési joga vagy kötelessége van;
c) a tiszteletadás, a fegyelem, az egymás iránti kölcsönös tisztelet, megbecsülés és udvariasság megnyilvánulása.