89/1997. (XI. 28.) FM rendelet

a vetőmagvak előállításáról és forgalmazásáról

A növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló 1996. évi CXXXI. tv. (a továbbiakban: törvény) 29. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a) a szántóföldi, kertészeti, gyógy-, fűszer- és illóolajos növények, dísznövények és erdészeti növényfajok vetőmagjára, valamint a burgonya és csicsóka vetőgumóra (a továbbiakban: együtt vetőmag);

b) a vetőmagot előállító, feldolgozó, forgalmazó és felhasználó természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra;

c) a minősítő, ellenőrző és felügyeletet ellátó természetes személyekre, jogi személyekre, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra.

2. §[1] (1) A vetőmag előállítását, minősítését, forgalmazását és felhasználását az állam ellenőrzi, ezt a feladatot hatósági jogkörben - OECD rendszerben kijelölt hatóságként - az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: Intézet) látja el.

(2)[2] A vetőmagok előállítása, forgalmazása, minősítése és ellenőrzése során a vetőmag-szaporítások szántóföldi ellenőrzésének követelményeiről szóló MSZ 6353 számú és a mezőgazdasági és a kertészeti növényfajok vetőmag vairól szóló MSZ 7145 számú szabványokban (a továbbiakban: szabvány) foglaltak referenciamódszerként és referenciaértékként irányadóak.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. § A rendelet alkalmazásában:

1. Minősített vetőmag: az a vetőmag, amely a jogszabályban meghatározott vetőmag minősítési eljárásban, vagy annak valamely részfolyamatában részesült. A minősített vetőmag fajtái:

a) Szántóföldön ellenőrzött vetőmag: az 1. és 2. számú mellékletekben felsorolt fajok Nemzeti Fajtajegyzékben és az Ideiglenes szaporításra engedélyezett fajták jegyzékében felsorolt hazai vagy külföldi fajtáinak, szántóföldön ellenőrzésben részesült és szabvány szerint alkalmasnak minősített növényállományából származó, meghatározott szaporítási fokozatú, szabványban előírt minőségű fémzárolt vetőmagja. Szántóföldön ellenőrzött vetőmagnak kell tekinteni az állami elismerésben részesült növényfajta szuperelit szaporítási fokozatú szabványos minőségű fémzárolt vetőmagját is a fajtajogosult igazolása alapján.

b) Standard vetőmag: a 2. számú mellékletben felsorolt kertészeti növényfajok fajtamegjelöléses, a vetőmag határérték szabványnak megfelelő minőségű, fémzárolt, fajtaazonosság és fajtatisztaság szempontjából, szántóföldi ellenőrzésben nem részesült vetőmagja, amely továbbszaporításra nem használható. A fajtaazonosságát és fajtatisztaságát a fajtajogosult, szabad fajták esetében a fajtafenntartó vagy forgalmazó igazolja.

c) Fajmegjelöléses vetőmag: a 2. számú mellékletben külön jelzett, vagy az 1. és 2. számú mellékletekben fel nem sorolt kertészeti és erdészeti fajok vetőmag határérték szabványnak megfelelő fémzárolt vetőmagja.

d) Kereskedelmi vetőmag: az 1. számú mellékletben felsorolt fajok szántóföldön ellenőrzött vetőmag hiánya esetén fajmegjelöléssel forgalmazott, a faj- és fajtatisztaság szempontjából szántóföldi ellenőrzésben nem részesített, de a vetőmag határérték szabványnak megfelelő minőségű, fémzárolt vetőmagja.

2. Engedményes vetőmag: a vetőmag határérték szabvány előírásának nem megfelelő, külön engedéllyel forgalomba hozható fémzárolt vetőmag.

3. Állami elismerésben részesített fajta: a Nemzeti Fajtajegyzékbe bejegyzett fajta.

4. Ideiglenes szaporításra engedélyezett fajta: az az állami elismerésre bejelentett fajta, amelynek szaporítását a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) engedélyezi.

5. Szabad fajta: kizárólagos fajtajogosulttal nem rendelkező fajta

6. Szaporítási fok:

a) Szuperelit (Prebázis) SE A nemesített növényfajta fajtafenntartójának közvetlen irányításával előállított, a tenyészkerti törzsek keverékéből származó, továbbszaporításra kiadott vetőmag.

b) Elit (Bázis) E A szuperelit vetőmag első továbbszaporítása, hibrid vetőmag előállításra kiadott szülői komponens vetőmagja.

c) I. Szaporítási fok (1. Generáció) I. fok Az elit fokozatú vetőmag első továbbszaporítása. Az árutermesztés alapját képező Hibrid F1 vetőmag, a kombináció típusától függetlenül, ahogyan az a Nemzeti Fajtajegyzékben szerepel.

d) II. Szaporítási fok (2. Generáció) II. fok Az első szaporítási fokú vetőmag első továbbszaporítása.

7. Standard anyamag: a standard vetőmag előállítását szolgáló, minősített vetőmag.

8. Export céltermeltetéses vetőmag: Nemzeti Fajtajegyzékben nem szereplő fajta vetőmagja, amelyet szerződés alapján állítanak elő és az előállított vetőmagmennyiséget teljes egészében kiszállítják az országból.

9. Vetőmagminősítés: a vetőmagforgalmazás feltétele, részfolyamatai: a szántóföldi ellenőrzés, a fémzárolás és a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat, melyeket e rendelet előírásai szerint kell végrehajtani.

10. Szántóföldi ellenőrzés: a vetőmagminősítés része, a szaporító tábla növényállományának a tenyészidő meghatározott szakaszaiban, a vonatkozó szabványokban előírt értékmeghatározó tényezők és hivatalos morfológiai leírások alapján végzett vizsgálata. A szántóföldi ellenőrzés során elbírálásra kerül, hogy a növényállomány megfelel-e a vetőmagszaporításra vonatkozó határérték szabvány előírásainak. Az ellenőrzés eredményéről jegyzőkönyvet kell kiállítani.

11. Fémzárolás: a vetőmagminősítés része, melynek során a vetőmagtételt a szabványok szerint meg kell mintázni, ezzel egyidejűleg a megmintázott tételt fémzár, vagy azt helyettesítő más anyag, vagy módszer alkalmazásával le kell zárni úgy, hogy a csomagolási egység megsértése nélkül ahhoz hozzáférni ne lehessen. A csomagolási egységeket azonosító jelöléssel kell ellátni. A fémzárolás alkalmával vett vetőmagminta vizsgálata alapján kell a vetőmagtételt a vonatkozó szabvány szerint minősíteni.

12. Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat: a vetőmagminősítés része annak megállapítására, hogy a vetőmagtétel a fajta jellemző (hivatalos fajtaleírásban rögzített) tulajdonságait a továbbszaporítás során megőrizte-e.

13. Vetőmagelőállító: a fajtajogosult vagy az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a fajta szaporítására, illetve feldolgozására jogosult, és a vetőmagminősítési eljárást kezdeményezi.

14. Vetőmagfeldolgozó: az a személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a betakarított nyers magtermést tisztítótelepi feldolgozással fémzárolásra előkészíti.

15. Vetőmagforgalmazó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélkül gazdasági társaság, aki engedéllyel vetőmagot készletez, bemutat, eladásra felkínál, más részére elad.

16. Vetőmag kiszerelés: a fémzárolt, minősített vetőmagtétel Intézeti engedéllyel meghatározott tömegű, göngyölegegységekbe csomagolása.

17. Vetőmagkiszerelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélkül gazdasági társaság, aki megfelelő tárgyi és személyi feltételek mellett a kiszerelési tevékenységet végzi.

18. ISTA (International Seed Testing Association): Nemzetközi Vetőmagvizsgálók Szövetsége.

19. ISTA módszertan: az ISTA által hivatalosan kiadott kötelező vizsgálati módszertan, mellyel a vetőmagot vizsgálni és minősíteni kell. A nemzetközi vetőmagminősítő okmányok alapja.

20. OECD (Organisation For Economic Co-operation and Development): Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet.

21. OECD vetőmag fajtaigazolási rendszer: vizsgálati és minősítési eljárási rend a származás és fajtaazonosság igazolására, a nemzetközi okmányok alapja, az EU egyenlősítés feltétele.

22. HUNAC: Hungarian Accreditation Scheme, a Nemzeti Akkreditáló Testület által MSZEN rendszer szerint akkreditált vizsgáló laboratóriumok.

23. MSZEN: az EN európai vizsgálati szabványok és az azzal egyenlősített MSZ magyar szabványok egységesített rendszere, mely a magyar vizsgálati akkreditációs rendszer alapját képezi.

24. Kijelölt hatóság: az OECD szervezetben részt vevő országok kormányai által kijelölt állami intézmény, az együttműködési szervezet szabályainak, utasításainak végrehajtására és felügyeletére.

III. Fejezet

VETŐMAGELŐÁLLÍTÁS ÉS -FORGALMAZÁS

Az előállítás általános feltételei

4. § (1) Vetőmagot e rendelet előírásainak, a növényvédelemről szóló jogszabályoknak, valamint természetvédelmi oltalom alatt álló (védett, fokozottan védett) növényfajok esetében a természet védelméről szóló jogszabályoknak és a kötelező szabványoknak megfelelően kell előállítani, feldolgozni, forgalmazni és felhasználni.

(2) A vetőmagelőállító, vetőmagkiszerelő, vetőmagfeldolgozó és vetőmagforgalmazó a tevékenységi területének megfelelően felelős a vetőmag származásának azonosságáért, a vetőmag szántóföldi ellenőrzésen megállapított genetikai tisztaságának, a vetőmagtételek egyöntetűségének és értékmérő tulajdonságainak megőrzéséért.

(3) Vetőmagszaporítást az a vetőmagelőállító végezhet, aki

a) a rendeletben foglaltakat betartja, és a vonatkozó szabványban előírt követelményeket biztosítja, valamint

b) tagja a Vetőmag Terméktanácsnak.

A szántóföldi növényfajok vetőmagjainak forgalmazása

5. § (1) Az 1. számú mellékletben felsorolt növényfajokból - a 9. §-ban foglalt kivétellel - csak minősített vetőmag termeszthető és forgalmazható.

(2) A minősítés követelményei: szántóföldi ellenőrzés, fémzárolás és a 24. § (4) bekezdése szerinti vetőmagtételeknél kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat.

(3) Az 1. számú mellékletben felsorolt növényfajok engedélyezett szaporítási fokait a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4) A szántóföldi növényfajokból kereskedelmi vetőmag csak szántóföldön ellenőrzött vetőmag hiánya esetén, az Intézet engedélyével hozható forgalomba. Az engedély iránti kérelmet részletesen indokolni kell. Az engedély kiadásának feltétele a vetőmag eredetének megjelölése. A vetőmag minőségének meg kell felelnie a vonatkozó határérték szabvány előírásainak. Az engedély egy vetési időszakra érvényes, nem hosszabbítható meg. Kereskedelmi vetőmagtétel megújító fémzárolásban nem részesíthető. Általános, az egész fajra kiterjedő engedély kiadását megelőzően egyeztetni kell a minisztériummal és a Vetőmag Terméktanáccsal.

A kertészeti növényfajok vetőmagjainak forgalmazása

6. § (1) A 2. számú mellékletben felsorolt növényfajok fajtáinak vetőmagját a fajtajogosult szándéka szerint a következő minősítési folyamatokkal lehet előállítani és forgalmazni:

a) a szántóföldön ellenőrzött vetőmag előállítása esetén: szántóföldi ellenőrzés, fémzárolás, a 24. § (4) bekezdése szerinti vetőmagtételeknél kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat a 3. számú mellékletben meghatározott szaporítási fokon vagy;

b) standard vetőmagelőállítás esetén: fémzárolás és a 7. § (7) bekezdése szerinti kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat.

(2) A 2. számú mellékletben külön jelzett, vagy az 1. és 2. számú mellékletekben fel nem sorolt, zöldség, virág, gyógy-, fűszer- és illóolajos növények, valamint erdészeti fajok, fajták vetőmagját fémzárolás után lehet termeszteni és forgalmazni.

Standard vetőmagelőállítás

7. § (1) A 2. számú mellékletben felsorolt fajok fajtáit a fajtajogosult, illetve szabad fajták esetében a fajtafenntartó vagy a vetőmagforgalmazó szándéka szerint szántóföldi ellenőrzésben lehet részesíteni a 19. § szerint, vagy standard vetőmagként lehet előállítani.

(2) A standard vetőmagszaporítást a fajtajogosult, illetve szabad fajták esetében a fajtafenntartó vagy forgalmazó közvetlen irányításával és felelősségével kell végezni. A szaporítás magtermésének minősítéséhez a standard előállítás felelősének nyilatkoznia kell a fajtaazonosságról és a fajtatisztaságról a 4. számú melléklet szerint.

(3) Nem hazai fajtafenntartásból származó standard szaporítások import anyamagját fémzárolni kell. Az import anyamag kétszer felhasználható anyamag céljára.

(4) A standard szaporításokat a 4. számú melléklet szerint be kell jelenteni az Intézethez.

(5) A standard szaporításoknak meg kell felelniük a vonatkozó szabvány utolsó szaporítási fok szerinti előírásainak.

(6) A standard szaporításokat az Intézet legalább 15%-ban szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

(7) A standard szaporítások fémzárolt vetőmagtételeiből a fajtajogosultnak fajtakitermesztési mintát kell képeznie, és azt a szabványban előírt határidőig sértetlenül kell megőriznie. A fajtajogosultakkal és a Vetőmag Terméktanáccsal történt egyeztetés után évenként meghatározott fajkörben és mértékben kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni.

Engedményes vetőmag

8. § Az 5. és 6. §-ban meghatározott növényfajokból engedményes vetőmag csak kivételesen, szabványos minőségű vetőmag hiánya esetén a fajtajogosult előzetes hozzájárulásával, az Intézet engedélyével és az engedélyben meghatározott feltételekkel hozható forgalomba. Általános engedményt csak a minisztériummal és a Vetőmag Terméktanáccsal való egyeztetés után lehet kiadni.

Minősítési kötelezettség alá nem eső vetőmag

9. § Nem esik minősítési kötelezettség alá:

a) az igazoltan kísérleti, kutatási és kiállítási célra szánt vetőmag;

b) az a vetőmagtétel, amelynek mennyisége nem haladja meg

1. az 10 000 szemet szemenkénti kiszerelés esetén, illetve

2. súlyegységes kiszerelésnél a faj ezermag tömegének százszorosát,

3. zöldséghibridek esetében az ezermag tömeget;

c) a 2. számú mellékletben felsorolt, valamint az 1. és 2. mellékletekben fel nem sorolt zöldség-, virág-, gyógy-, fűszer és illóolajos növények export tételei, ha azt a megrendelő nem kéri fémzárolni.

Vetőmagimport és -export

10. § (1) Belföldi továbbszaporítás, árutermesztés és forgalmazás céljára az 1. és 2. számú mellékletekben felsorolt növényfajokból csak a Nemzeti Fajtajegyzékben lévő, vagy ideiglenes szaporítási engedéllyel rendelkező fajták vetőmagja importálható.

(2)[3] Az export-céltermeltetés anyamagja a belföldi forgalom számára vámkezelhető, ha az importőr nyilatkozik arról, hogy az adott faj-, fajtajelzésű és tömegű vetőmag export-céltermeltetésre érkezett be, és annak teljes vetőmagtermése a termelési ciklus végén exportálásra kerül. A nyilatkozatot a Vetőmag Terméktanács nyilvántartásba vétel céljából ellenjegyzi. A vámhatóság a beérkezett anyamagról és annak vámkezeléséről az Intézetet értesíti. Az Intézet a törvényben és a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően az export célra behozott anyamagot minősíti, valamint az exportra kerülő áru minősítését elvégzi, ha ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, vagy a szerződő felek kérték.

(3) Az OECD rendszerbe tartozó növényfajok fajtáinak vetőmagját csak OECD fajtaigazolással lehet exportálni és importálni. Ettől eltérni csak a nem OECD tagországok esetében lehet, az Intézetnek az OECD előírásaival összhangban lévő engedélyével. A vetőmag minőségét ISTA bizonyítvánnyal kell igazolnia.

(4) Az import vetőmag minőségének meg kell felelnie a hazai szabványban előírt minőségi követelményeknek.

(5) A vetőmagexport céltermeltetés céljából importált vetőmag minőségének az EU vetőmagminősítési határértékeinek kell megfelelnie.

(6) Minden export célú vetőmagtételt minősíteni kell, kivéve a 9. § szerinti vetőmagtételeket.

(7) Az 1. számú mellékletben felsorolt növényfajok fajtáinak exportjánál a vetőmagminősítés feltétele a fajtaigazolás. A 2. számú mellékletben felsorolt növényfajok esetében fajtaigazolás vagy standard vetőmagra vonatkozó igazolás szükséges.

(8) Az 1. és 2. számú mellékletekben felsorolt fajok Nemzeti Fajtajegyzékben lévő és az ideiglenes szaporítási engedéllyel rendelkező fajták adott tételeinek exportjához a fajtajogosult írásbeli hozzájárulása szükséges, melynek tartalmaznia kell az engedélyezett mennyiséget és az engedélyezés időtartamát.

(9) Vetőmagexport esetén a vámhivatalnak kiviteli ellenőrzésre csak olyan vetőmagtétel mutatható be, melynek kísérő vetőmag-minősítő okmányait az Intézet állította ki, és a nemzetközi előírásoknak megfelelnek, kivéve a 9. § szerinti vetőmagtételeket.

(10) A vámhatóság minden beérkező és kimenő vetőmagtételt nyilvántartásba vesz, és erről folyamatosan értesíti az Intézetet. A beérkező vetőmagtételek csak az Intézet minősítése, illetve ellenőrzése után kerülhetnek felhasználásra, illetve forgalomba.

(11) A kiszerelten importált vetőmagtételeknek meg kell felelnie a rendelet előírásainak, kivéve a 9. § b) pontja szerinti vetőmagtételeket, melyek importjáról csak nyilvántartást kell vezetni, de ezen tételeknek is meg kell felelniük a rendelet 25. §-ának (2) bekezdésében előírtaknak.

Saját felhasználás

11. § A fajtajogosultnak, illetve képviselőjének - a fajta tulajdonságainak ismeretében - lehetősége van a minősített vetőmag értékesítésekor fajtától és a szaporítási fokozattól függően az ismételt felhasználást tiltani, vagy hosszabb időre engedélyezni, és ezt a fajtahasználati díj megállapítása során érvényesíteni.

IV. Fejezet

A VETŐMAGSZAPORÍTÁS FELTÉTELEI

Védőtávolságok érvényesítése

12. § (1) A szántóföldi, kertészeti, gyógy-, fűszer- és illóolajos növényfajok vetőmag szaporításánál az 5. számú mellékletben meghatározott védőtávolságot kell alkalmazni.

(2) A vetőmagelőállító köteles vetéstervéről a szaporító terület és az ahhoz kapcsolódó védőtávolság területének pontos meghatározásával

a) tavaszi vetésű növények esetében január 31. napjáig,

b) őszi káposztarepce esetében július 15. napjáig, egyéb őszi vetésű növények esetében augusztus 15. napjáig

a védőtávolságon belüli termőföld használóját tájékoztatni (pl. újságban történő közzététel, illetve a helyben szokásos más módon).

(3) A védőtávolságba eső termőföld használója a közzétételt követő 30 napon belül köteles bejelenteni, hogy a közzétett vetésterv az érdekeit sérti. A bejelentés elmulasztása a termőföld használójának a vetőmagszaporításhoz való hozzájárulását jelenti.

(4) A vetés megkezdése előtt a vetőmagelőállítónak és a földhasználónak szerződésben kell megállapodnia arról, hogy a védőtávolságba eső termőföld használója milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetőmagszaporítást veszélyeztető növényeket nem termeszt. A szerződés tartalmának meghatározásánál figyelembe kell venni a szakmailag indokolt vetésváltási igényt. A szerződést írásba kell foglalni.

Vetőmag-szaporítási zárt körzet

13. § (1) A vetőmagelőállítók a Vetőmag Terméktanácsnál vetőmag-szaporítási zárt körzet kialakítását kezdeményezhetik az 5. számú mellékletben előírt védőtávolság betartása érdekében. A vetőmagszaporítási zárt körzet kezdeményezésének feltétele hibrid kukorica előállítás esetén minimálisan 50 ha, hibrid napraforgó esetében minimálisan 20 ha méretű, összefüggő szaporító terület. Egyéb növényfajok esetében a minimális terület nincs korlátozva.

(2) A vetőmag-szaporítási zárt körzet kialakítható:

a) a vetőmagelőállítók, valamint a védőtávolságon belüli termőföld használói között a termelési korlátozás, illetve a tilalom miatti kötelezettségekről, valamint a kártalanítás módjáról és mértékéről szóló egyezségnek a minisztérium általi jóváhagyásával, valamint

b) a minisztérium határozatával, amely elrendeli a vetőmag termelés elsődlegességének biztosítása érdekében az egyes idegen beporzást, vagy növényegészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, fajták termelésének korlátozását, illetve megtiltását.

A zárt körzet kialakításának feltétele a törvényben előírt egyeztetés lefolytatása és az előírt követelményeknek megfelelő zárt körzet kialakítása.

14. § (1) A zárt körzet létesítését kezdeményező vetőmagelőállítónak tavaszi vetésű növényfajok esetén a vetést megelőző év december 1. napjától a helyi adottságoknak megfelelő módon folyamatosan kell meghirdetnie a zárt körzet létesítésének szándékát az érintett földterületrészek pontos meghatározásával együtt. A terület meghatározásában az üzemi térkép és a helyrajzi számon túlmenően a helyi sajátságoknak megfelelően dűlő, területrész, stb. megnevezéseket is fel kell tüntetni. A meghirdetéssel egyidejűleg a vetőmag-előállítónak a Vetőmag Terméktanácsot is értesítenie kell a kezdeményezésről.

(2) A földhasználónak egyeztetési igényét február 15-ig jogvesztő hatállyal be kell jelentenie a vetőmagelőállítónak, ha a meghirdetett zárt körzet vetéstervét kedvezőtlenül befolyásolja és számára jelentős eredményveszteséget okoz.

(3) A Vetőmag Terméktanács a tervezett zárt körzettel érintett területi agrárkamarát felkéri, hogy 30 napon belül folytassa le a törvényben előírt egyeztetést és - a helyi sajátságok ismeretében - legyen segítségére az érdekelt partnereknek.

(4) Az egyeztetéseket március 15. napjáig be kell fejezni. Az egyezség eredményéről a vetőmagelőállítónak az agrárkamara által ellenjegyzett részletes jelentést kell a terméktanácsnak megküldenie. A jelentésben külön kell felsorolni az egyezséggel lefedett területeket, és külön azt a területrészt, ahol a földhasználóval nem sikerült megegyezni. A jelentésnek tartalmaznia kell minden olyan felajánlott ellenszolgáltatási megoldást, amit a földhasználók elutasítottak. A Vetőmag Terméktanács a jelentés alapján haladéktalanul előterjesztést készít a minisztériumnak, és kéri a zárt körzet engedélyezését.

15. § (1) A földhasználó a termelés korlátozásával kapcsolatos kötelezettségeiért az eredetileg termeszteni tervezett növényi kultúra eredményével arányos ellentételezésre (termény, szolgáltatás, pénz stb.) tarthat igényt.

(2) Zárt körzeten belül a földhasználóknak tilos olyan növényfajt termelni, amit a zárt körzet elrendelése korlátoz. A földhasználónak folyamatosan kell gondoskodnia arról, hogy a zárt körzet területére eső és általa használt földterületen (beleértve a tanyát és egyéb földterületeket is) a korlátozott növényfaj, annak árvakelése, vagy gyomként megjelenő egyedei el legyenek távolítva.

(3) Ha a korlátozás alá eső növényfaj egyedeinek eltávolítása elmarad, a földhasználó köteles eltűrni, hogy a vetőmagelőállító - a földhasználó költségére - az eltávolítást elvégezze. A vetőmagelőállító által végzett eltávolítás nem járhat jelentősebb - egyéb jellegű - károkozással.

(4) Több évre vagy több termelési ciklusra engedélyezett zárt körzetnél a földhasználó feladata, hogy a földhasználatra vonatkozó korlátozásokról földhasználó változás esetén az új földhasználót és a vetőmagelőállítót értesítse.

(5) Az a földhasználó, aki a vetőmagelőállítóval, majd a területi Agrárkamarával folytatott egyeztető megbeszélés ellenére sem volt hajlandó megállapodni, a zárt körzet miniszteri elismertetése esetén köteles eltűrni, hogy a vetőmagelőállító a termesztési tilalom tárgyát képező növényfaj egyedeit a földhasználó költségére eltávolítsa.

V. Fejezet

VETŐMAGMINŐSÍTÉS

A szántóföldi vetőmagszaporítások ellenőrzésének általános követelménye

16. § (1) A 3. § 1. a) pontja szerinti növényfajok fajtáinak elit, első és második szaporítási fokú, valamint export célú vetőmagszaporításait szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni. A szántóföldi ellenőrzést az Intézet végzi. Szántóföldi ellenőrzésnek minősül a belföldi felhasználásra kerülő, közvetlen árutermesztés alapját képző - hibridek kivételével - a 19. § (7) bekezdésében előírtak szerinti saját jogú szántóföldi ellenőrzés.

(2) A szuperelit szaporítások szántóföldi ellenőrzése a fajtajogosult feladata. A szuperelit szaporítások szántóföldi ellenőrzését az Intézet a fajtajogosult írásbeli kérelmére, díjazás ellenében elvégzi.

Bejelentés szántóföldi ellenőrzése

17. § (1) a) A vetőmagelőállítónak vetőmagszaporítást írásban be kell jelentenie az Intézetnek vetőmagminősítés céljából:

1. az őszi vetésű növények esetében december 15-ig,

2. a dugványozással, palántázással szaporított növények és a rizs esetében június 1-jéig,

3. az egyéb tavaszi vetésű növények esetében május 20-ig,

4. az évelő növények esetében első ízben a telepítés évében, a továbbiakban minden évben május 20-ig (függetlenül a hasznosítási céltól).

b) Pótbejelentésre a bejelentés módosítására, illetve visszavonására

1. őszi vetésű növényeknél április 1-jéig,

2. tavaszi vetésű növényeknél a bejelentési határidőt követő 30 napig

van lehetőség.

c) Az Intézetnek a bejelentést követő 30 napon belül, illetve a pótbejelentést követő 15 napon belül jeleznie kell, ha valamilyen okból a vetésbejelentést nem fogadja el, ezt követően a bejelentést érvényesnek kell tekinteni.

(3) Az Intézet a vetőmagszaporítás bejelentését akkor fogadja el, ha

a) azt a vetőmagelőállító a 6. számú melléklet szerinti nyomtatványon jelenti be, és

b) a vetőmag származását igazolja.

(4) Külföldi származású OECD fajták export céltermeltetésének bejelentéséhez a kijelölt hatósági hozzájárulást is csatolni kell.

(5) Az OECD fajtalistán és a Nemzeti Fajtajegyzékben fel nem sorolt fajták export vetőmag előállításának bejelentésekor a 6. számú mellékletben foglaltak szerint igazolni kell az alapanyag származását, és hogy az adott fajta mely ország nemzeti fajtalistáján szerepel, vagy hol van hivatalos kísérletben.

(6) Magyarországon a Nemzeti Fajtajegyzékben nem szereplő fajták export céltermeltetéses szántóföldi bejelentéséhez hivatalos fajtaleírást kell mellékelni.

(7) A vetőmagelőállító köteles a vetőmagszaporításokról a szabvány előírásai szerinti nyilvántartásokat vezetni, és a bejelentő ív másolatát 3 évig megőrizni.

A származás igazolása

18. § (1) A fajtajogosult köteles az általa forgalomba hozott szuperelit tételekhez a 7. számú melléklet szerinti származási bizonylatnak megfelelő származási igazolást adni, amely tanúsítja a szuperelit vetőmag faj- és fajtatisztaságát és a vetőmagszabványnak megfelelő minőségét.

(2) A szuperelitnél alacsonyabb szaporítási fokozaton továbbszaporításra kerülő fémzárolt vetőmagtételekről vagy azok részegységeiről a fajtajogosult felhatalmazása alapján, a vetőmagelőállító köteles a további vetőmagszaporítás céljára, a 7. számú melléklet szerinti származási bizonylatot adni.

Szántóföldi ellenőrzés

19. § (1) A szántóföldi ellenőrzést a szabvány előírásai szerint kell elvégezni.

(2) Az OECD rendszerben bejelentett szaporítás szántóföldi ellenőrzését az OECD rendszer előírásai szerint kell elvégezni.

(3) Az Intézet az elfogadott szántóföldi bejelentés alapján a szakmailag indokolt és a bejelentővel egyeztetett időpontban a szántóföldi ellenőrzést elvégzi. Az Intézet a szántóföldi ellenőrzés időpontjáról a vetőmagelőállítót legalább 3 munkanappal a szemle előtt értesíti. Szántóföldi hibrid növény előállítását az Intézet előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti. A vetőmagelőállító maga vagy megbízottja útján a szaporító táblát az Intézet képviselőjének köteles bemutatni.

(4) A szántóföldi ellenőrzés eredményéről a 8. számú melléklet szerint jegyzőkönyvet kell kiállítani.

(5) Ha a bejelentő a növényállomány szántóföldi ellenőrzésének eredményével nem ért egyet, az ellenőrzést követő 24 órán belül az Intézetnél írásban ellenőrzés-felülvizsgálatot kérhet. Az Intézet köteles a bejelentő szántóföldi ellenőrzéssel kapcsolatos kifogását előzetes értesítés mellett a bejelentéstől számított 72 órán belül megvizsgálni.

(6) A szabvány előírásainak meg nem felelő vetőmagszaporítást alkalmatlannak kell minősíteni, és annak termését a továbbiakban a minősítési folyamatból ki kell zárni. A vetőmag genetikai minőségét veszélyeztető hiba jóvátehetetlen hibának minősül és a termés vetőmagként nem használható fel.

(7) A belföldi árutermesztési célú, utolsó szaporítási fokozatú, továbbszaporításra nem kerülő fajták - hibridek kivételével - vetőmagszaporításait a fajtajogosult, vagy hozzájárulásával a vetőmagelőállító, az Intézet engedélyével és folyamatos felügyelete mellett, szántóföldi ellenőrzésben részesítheti. Nem minősül utolsó szaporítási foknak, ha a 3. számú mellékletben meghatározott utolsó szaporítási foknál magasabb fokozatú vetőmagot kívánnak árutermesztésre felhasználni. A saját jogú szántóföldi ellenőrzés feltételeit a 9. számú melléklet tartalmazza.

Fémzárolás, mintavétel és vizsgálat

20. § (1) A hazai árutermesztésre és továbbszaporításra forgalomba kerülő, továbbá minden export és import vetőmagot fémzárolni kell a 9. §-ban foglalt kivétellel. A vetőmagtételek fémzárolása a szuperelit szaporítási fok és a 21. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével az Intézet feladata.

(2) A vetőmagtételt az Intézet a fémzárolás során a szabvány előírásai szerint megmintázza, vizsgálja, fémzárral, illetőleg fémzár értékű, eltávolításkor megsérülő azonosító jellel, függőcímkével lezárja. A függőcímke a fémzárolást igazoló okmány, az Intézet tulajdona. Az Intézet által előkészített címke kiszállítása a fémzároltató feladata. A függőcímke kitöltése az Intézet feladata, melyet engedéllyel a vetőmagfeldolgozó is végezhet.

(3) A szuperelit szaporítási fokú vetőmag fémzárolása a fajtajogosult feladata, írásbeli kérelmére azt az Intézet díjazás ellenében elvégzi.

(4) A fémzárolás feltétele:

a) a hazai szaporításból származó, az 1. számú mellékletben felsorolt fajok fajtáinál az alkalmas szántóföldi minősítés,

b) külföldi szaporításból származó import vetőmag esetén az 1. számú mellékletben felsorolt fajok fajtáinál a 10. § (2) bekezdése szerinti igazolások,

c) a 2. számú mellékletben meghatározott fajok fajtáinál az a) és b) pontok szerint kell eljárni, vagy csatolni kell a standard előállításért felelős nyilatkozatát a tétel fajtaazonosságáról és fajtatisztaságáról,

d) az 5. § (4) bekezdése szerint az Intézet által kiadott érvényes kereskedelmi vetőmag fémzárolási engedély,

e) a fémzárolást a vetőmagelőállítójának írásban kell a tárgyhét utolsó munkanapjáig kezdeményeznie,

f) az Intézet a bejelentéstől számított 7 munkanapon belül a fémzárolást elvégzi.

21. § (1) A vetőmagtételnek egyöntetűnek kell lennie és azt a vonatkozó szabványok szerint kell megmintázni, és a szabvány szerinti mintákat kell képezni. A mintázásnál és a minták képzésénél a 10. számú melléklet szerinti kiszállási jelentést kell használni. A fémzárolt, vizsgálatra előkészített mintáknak a vizsgálat helyére való eljuttatása a fémzároltató feladata.

(2) A fémzárolásra előterjesztett tétel valamennyi csomagolási egységének meg kell felelnie a szabványban előírtaknak, és a forgalmazás céljainak megfelelő okmányokkal, függőcímkékkel kell rendelkeznie a 11. számú melléklet szerint.

(3) A vizsgálatra beérkezett mintákról az Intézet nyilvántartást vezet és a minta minősítő vizsgálatát a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül köteles megkezdeni. A mintákat a vonatkozó szabvány szerint az előírt határértékekre kell megvizsgálni. A vizsgálatról okiratot kell kiállítani. A vizsgálat eredményei alapján a tételt minősíteni kell, és erről a 12. számú melléklet szerinti hazai vagy nemzetközi érvényű ISTA Vetőmagminősítő Bizonyítványt kell kiadni.

(4) A belföldi célú, utolsó szaporítási fokú, közvetlen árutermesztési célú, továbbszaporításra nem kerülő fajták - a hibridek kivételével - vetőmagtételeinek fémzárolását a vetőmagtétel tulajdonosa, a fajtajogosult engedélyével az Intézet felügyelete mellett végezheti a 13. számú melléklet szerint.

(5) Utolsó szaporítási foknak minősül a 2. számú mellékletben felsorolt fajok fajtáinak standard vetőmagja, és a fajmegjelöléssel forgalmazott zöldség-, virág-, gyógy-, fűszer- és illóolajos növények, valamint erdészeti növények vetőmagja is.

22. § A minősítés a szabványban meghatározott ideig érvényes. A lejárt minősítésű vetőmagtétel csak a fémzárolás megújítását követően hozható forgalomba.

Keverékek minősítése

23. § (1) Keverékként kell kezelni és minősíteni minden olyan vetőmagtételt, melyben a fő tömeget kitevő fajon kívül egy másik faj vetőmagjának mennyisége eléri a 10%-ot.

(2) Forgalmazni csak fajtanevekkel jelölt fajkeveréket lehet az 1. és 2. számú mellékletekben felsorolt fajok esetében.

(3) A keverékek készítése engedélyhez kötött, a fajok, fajták összetételének állandónak kell lennie abban az esetben, ha a keveréknek bejegyzett neve van.

(4) Kizárólag az Intézet által vagy saját jogon fémzárolt, szabványos minőségű vetőmagtételek keverhetők. Keverés után újra fémzárolni kell és a keverék új fémzárolási számot kap.

(5) Fajkeverék fajtanév nélkül csak akkor állítható elő, ha az adott fajból minősített fajták nincsenek, ez kereskedelmi vetőmagnak minősül és engedélyköteles.

(6) Az Intézet engedélyével saját jogon is lehet keveréket készíteni és fémzárolni.

(7) A keverék csomagolási egységein a következő adatokat kell jelölni:

a) faj: keverék típusa,

b) fajta: keverék elnevezése bejegyzett névvel, vagy a felhasznált fajok és fajták arányának konkrét feltüntetésével,

c) szaporítási fok: keverék,

d) tétel azonosító jelzése: a keverék fémzárolási száma,

e) egyéb információ: a keveréket alkotó fajok neve és százalékos összetétele,

f) érvényességi idő: annak a fémzárolt összetevőnek az érvényességi idejével egyenlő, amelyik a legkorábban lejár.

(8) Keverék vizsgálatát a vonatkozó szabványok és a 14. számú melléklet szerint kell végezni.

Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat

24. § (1) A vetőmag faj- és fajtaazonosságát, valamint fajtatisztaságát a szabvány vonatkozó előírásai szerint kisparcellás fajtaazonosító vizsgálattal kell ellenőrizni.

(2) Az OECD rendszerben minősített vetőmagtételek fajtakitermesztését az OECD előírásai szerint kell vizsgálni.

(3) A fajtakitermesztés az Intézet feladata.

(4) Kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni:

a) valamennyi elit szaporítási fokozatú vetőmagtétel mintáiból,

b) a napraforgó és kukorica I. szaporítási foknak számító hibridjeinek legalább 50%-ból,

c) a napraforgó és kukorica fajok kivételével az I. szaporítási fokú tételek legalább 20%-ából,

d) valamennyi fajtaigazoltan az országba beérkező belföldön továbbszaporításra szánt vetőmagtételből,

e) valamennyi fajtaigazolással kiszállításra kerülő vetőmagtételből,

f) a standard vetőmagtételek mintáiból, a fajtajogosultakkal és a Vetőmag Terméktanáccsal történő egyeztetés után évenként meghatározott fajkörben és mértékben,

g) minden olyan további esetben, amikor azt a szabvány előírja, illetve amikor azt a fajtajogosult vagy az érdekeltek kérik.

(5) A kisparcellás fajtaazonosító vizsgálathoz szükséges mintákat a vetőmagelőállítónak a szabvány szerinti határidőig az Intézet fajtakitermesztő állomására kell elküldenie. Ha a minta a vetőmagelőállító hibájából nem kerül vizsgálatra, akkor az adott vetőmagtételt, illetve annak következő szaporítási fokát a minősítésből ki kell zárni, mindaddig amíg a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat le nem zárul. Ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat az Intézet hibájából hiúsul meg, a vetőmag fémzárolását és forgalmazását nem lehet korlátozni.

(6) Az Intézet a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat eredményéről a 15. számú melléklet szerinti vizsgálati bizonyítványt állítja ki. Fajtaazonosság szempontjából a szabványnak nem megfelelő tételt, illetve annak további szaporulatát vetőmagként nem lehet felhasználni.

VI. Fejezet

A vetőmag csomagolása, jelölése

25. § (1) A vetőmagot csak olyan csomagolóanyagban lehet forgalomba hozni, amely biztosítja a vetőmag minőségének megóvását, valamint nem teszi lehetővé a vetőmag kivételét, kicserélését a csomagolóanyag megsértése nélkül.

(2) A fémzárolt vetőmagtételen fel kell tüntetni a törvényben előírt kötelező jelöléseket. Kiszerelten importált tételek egységein a kiszerelésnél kötelező jelöléseket magyar nyelven kell feltüntetni.

VII. Fejezet

Vetőmagfeldolgozás, -kiszerelés, -kereskedelem

Vetőmagfeldolgozás

26. § (1) A vetőmagfeldolgozás tevékenységi körébe a nyers vetőmag átvétele, szükség szerinti szárítása, tisztítása, esetleges csávázása, csomagolása, a feldolgozott kész vetőmag tárolása, fémzárolásra való előkészítése és a végtermék kiadása tartozik (a továbbiakban: a nyers vetőmag fémzárolásra való előkészítése).

(2) A vetőmagfeldolgozónak a Vetőmag Terméktanács tagjának kell lennie.

(3) A vetőmagfeldolgozás követelményei:

a) önálló telephely,

b) az elkülönített tárolást lehetővé tevő raktártér,

c) a vetőmagtételek elkülönített egyedi tisztítását lehetővé tevő eszköz, gép, tisztítógép vagy géppark,

d) az azonosíthatóság biztosítását lehetővé tevő nyilvántartási rendszer, melynek tartalmaznia kell

1. a vetőmag tulajdonos nevét, címét,

2. a betárolt nyers vetőmag faját, fajtáját, szaporítási fokát, szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv számát, mennyiségét, a betárolás, mintázás és a nyers minősítés időpontját,

3. a tisztítás műveleti nyilvántartást,

4. a készáru minősítés, fémzárolás időpontját,

5. a készáru raktárkészlet nyilvántartást és raktártérképet,

6. a kitárolás időpontját, mennyiségét, a vetőmag átadását-átvételét,

e) a bértisztításra átvett nyers vetőmagtételek tényleges árutulajdonos nevén történő nyilvántartása,

f) szakismeret, szakmai alkalmasság.

(4) Vetőmagként az 1. számú melléklet szerinti fajokból, az érvényes szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvvel rendelkező, a 2. számú mellékletben megadott fajokból pedig érvényes szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyvvel, vagy standard igazolással rendelkező vetőmagot lehet feldolgozni.

(5) A vetőmagfeldolgozási tevékenységet az Intézet hatósági jogkörben ellenőrzi.

Vetőmag-kiszerelés, -kereskedelem

27. § (1) A kiszerelés általános feltételei:

a) a vetőmagkiszerelőnek a Vetőmag Terméktanács tagjának kell lennie,

b) a kiszerelt vetőmag továbbszaporításra nem, csak árutermesztés céljára használható fel,

c) kiszerelésnek a fémzárolt, minősített vetőmagnak legfeljebb a 16. számú mellékletben meghatározott tömeghatárig történő kicsomagolása minősül,

d) a kiszerelésre jogosító engedélyt az Intézet adja ki.

(2) A kiszerelés további feltételei:

a) a vetőmag csak az Intézet által belföldre fémzárolt vagy saját jogon minősített szabványos minőségű érvényes fémzárolási tételből származhat;

b) a tételeket kiszerelni csak az érvényességi időn belül, annak lejárta előtt lehet, a kiszerelés önmagában az érvényességi időt nem változtatja meg. Az eredeti érvényességi idő csíramegőrző csomagolás esetén megkétszereződik;

c) kiszerelésre csak olyan jól zárható göngyöleg, tasak, doboz, zsák stb. használható, amelyből a vetőmag csak a zár megsértésével vehető ki;

d) tételenként és kiszerelési formánként valamennyi kiszerelt egységből letéti mintát kell megőrizni az érvényességi idő lejártáig;

e) valamennyi kiszerelt egységen fel kell tüntetni magyar nyelven a törvény 21. § (3) bekezdésében előírtakat, és a kiszerelési engedély számát vagy a kiszerelő nevét;

f) a kiszerelés során biztosítani kell:

1. a keveredésmentességet,

2. a pontos tömegmérést;

g) kiszerelési nyilvántartást kell vezetni az Intézet előírásai szerint faj, fajta, fémzárolási szám, kiszereltető neve és címe, minőség, érvényességi idő, kiszerelésre kerülő vetőmag kiszerelés előtti tömege, kiszerelési egység tömege vagy darabszáma, terítés helyei szerint.

(3) A kiszerelt tételek érvényességi ideje egyszer meghosszabbítható, csíramegőrző tasakolás esetén 1 évvel, egyéb esetben 6 hónappal. Az érvényesség meghosszabbítását a fajtajogosult engedélyének birtokában a forgalmazónak kell kezdeményeznie az Intézetnél.

(4) A kiszerelési tevékenységet az Intézet folyamatosan ellenőrzi.

28. § A nagykereskedelmi tevékenység folytatásához Vetőmag Terméktanácsi tagság szükséges. A vetőmag és szaporítóanyag nagykereskedelemmel foglalkozóknak az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumtól kell kérniük a tevékenység nyilvántartásba vételét a külön jogszabályban foglaltak szerint.

29. § A vetőmag kiskereskedelmi tevékenység során a vetőmag kezelésére vonatkozó szabványokat és szabályokat be kell tartani, továbbá megfelelő tárolási körülményeket kell biztosítani. A kiskereskedelmi forgalomban a csomagolási egységeket megbontani és a vetőmagot kimérni tilos.

VIII. Fejezet

Ellenőrzés és szankció

30. § (1) Az Intézet hatósági jogkörben ellenőrzést végezhet minden olyan helyen, ahol a vetőmag előállítását, feldolgozását, kezelését, kiszerelését, tárolását végzik, továbbá ahol vetőmagot forgalomba hoznak, árusítanak, vagy felhasználnak.

(2) Az ellenőrzés során az Intézet e rendelet és a szabványok szerint jár el, és megállapításairól a helyszínen a 17. számú melléklet szerint hatósági ellenőrzési jegyzőkönyvet készít.

(3) Az Intézet ellenőrzést végző szakemberei jogosultságukat az erre a célra készített fényképes igazolvánnyal igazolják.

(4) Az Intézet e rendeletben meghatározott jogkörben jogosult az ellenőrzés során:

a) a fajtahasználat jogosságát ellenőrizni,

b) a vetőmagvak nyilvántartásával, forgalmazásával, felhasználásával kapcsolatos iratokba, számlákba betekinteni, azok valódiságát vizsgálni és róluk másolatot készíteni, és ezeket az információkat köteles szolgálati titokként kezelni,

c) a vetőmagvakból térítés nélkül mintát venni,

d) az ellenőrzött vetőmag minőségét megvizsgálni,

e) a vetőmagfeldolgozást, -kiszerelést és -tárolást ellenőrizni,

f) a vetőmagárusítást ellenőrizni,

g) a saját jogon végzett szántóföldi ellenőrzést, mintavételt, vizsgálatot ellenőrizni és a kiszerelési tevékenységet felülvizsgálni.

31. § (1) Ha az Intézet ellenőrzési tevékenysége során e rendelet, illetve a szabványok be nem tartását állapítja meg a következő szankciókat alkalmazza:

a) a továbbszaporítás során nem igazolt származású, vagy alkalmatlannak minősített növényállomány magtermésének vetőmagkénti felhasználását és forgalomba hozatalát megtiltja;

b) a más célra fel nem használható alkalmatlan vetőmag megsemmisítését az előállító költségére elrendeli.

(2) Az Intézet a nem megfelelő minőségű vetőmag hatósági zár alá vételét rendeli el, és erről a vetőmag tulajdonosát és a fajtajogosultat értesíti. A hatósági zár időtartama 30 munkanap, mely indokolt esetben további 30 munkanappal meghosszabbítható. A hatósági zár időtartama alatt a zár alá vett vetőmagtételt nem lehet elmozdítani.

(3) Amennyiben a zár időtartama alatt (2×30 nap) a zárolási okot nem szüntetik meg, az Intézet a tétel minősítését megsemmisíti és az továbbiakban vetőmagként nem használható fel. A hatósági zárral kapcsolatos minden intézkedéséről az Intézet okiratot állít ki.

(4) A fémzárolás, a fémzárolásra való előterjesztés és a feldolgozás során tapasztalt szabálytalanság esetén az Intézet a feldolgozó üzemben szigorított fémzárolást rendel el, súlyos szabálytalanság esetén a fémzárolást meghatározott időre felfüggeszti.

a) Szabálytalanságnak minősül, különösen a vetőmag minőség romlását okozó vetőmagkezelés, a hanyag, hiányos dokumentációkezelés, nem megfelelő adatok közlése.

b) Súlyos szabálytalanságnak minősül, különösen a jogosulatlan, szabálytalan fajtahasználat és minden olyan mulasztás, amely a vetőmag genetikai értékét, fajtaazonosságát hátrányosan befolyásolhatja, továbbá az okmányokkal való visszaélés, hamisítás.

(5) a) A szigorított fémzárolás meghatározott időre, legalább egy vetőmagfeldolgozási és fémzárolási időszakra vonatkozik (minimum 6 hónap).

b) A szigorított fémzárolás során az Intézet részéről legalább 2 fő fémzároló jár el, automata mintavevő nem használható, az Intézet nyitott zsákban való előterjesztést rendelhet el.

c) Az Intézet egyöntetűségi vizsgálatot rendelhet el az előterjesztő költségére.

d) A függőcímkék csak tételes ellenőrzést követően helyezhetők fel a csomagolási egységekre.

e) A saját jogú mintavételt és minősítést a szigorított fémzárolás időtartamára fel kell függeszteni.

(6) Az Intézet a saját jogú szántóföldi szemlét, mintavételt, vizsgálatot és kiszerelési tevékenységet a rendelet szabályainak be nem tartása esetén határozott időre megtiltja.

(7) Az Intézet a kiskereskedelmi forgalomban a rendelet előírásainak nem megfelelő vetőmagtételeket zár alá veszi.

32. § (1) Az Intézet a vetőmag előállítóját, kiszerelőjét, forgalmazóját és felhasználóját minőségvédelmi bírság megfizetésére kötelezheti. Az Intézet a következő mértékű minőségvédelmi bírságot szabhatja ki:

a) továbbszaporítás céljára, a jogszabály előírásainak nem megfelelő vetőmag elvetése esetén az elvetett vetőmag értékének kétszerese;

b) a becsült és a tényleges termés között - a vis major kivételével - 30%-nál nagyobb indokolatlan eltérés esetén a tényleges nyers vetőmagtermés értékének kétszerese;

c) minőségi határértékeknek meg nem felelő vetőmag forgalomba hozatala esetén az adott csomagolási egység értékének háromszorosa;

d) fémzárolás elmulasztása esetén a kifogásolt vetőmagtétel értékének háromszorosa;

e) anyamagátzárás elmulasztása esetén a kifogásolt anyamagtétel értékének háromszorosa;

f) importból beérkezett és hazai felhasználás céljára nem minősített vetőmag árutermesztés céljára való elvetése esetén (pl. színlelt szerződés, be nem jelentett élelmiszeripari termeltetés stb.) az elvetett vetőmag értéknek háromszorosa;

g) törvényben előírt, jelölésekkel el nem látott vagy hiányos jelölésű vetőmag esetén az adott csomagolási egység értékének ötszöröse;

h) alkalmatlannak minősített tábla termésének vetőmagként való felhasználása esetén a vetőmagtermés értékének ötszöröse;

i) címkékkel való visszaélés esetén az adott tétel értékének nyolcszorosa;

j) lejárt érvényességű vetőmag forgalmazása esetén az adott tétel értékének nyolcszorosa;

k) jogosulatlan fajtahasználat esetén a vetőmag-előállítás teljes folyamatában a szaporítástól a kiszerelésig az adott vetőmagtétel értékének kilencszerese;

l) a fémzárolásra előterjesztett tételnek a szántóföldi szemlejegyzőkönyvvel igazolt tételtől való eltérés esetén (szándékos csere) az előterjesztett vetőmagtétel értékének tízszerese;

m) bizonyíthatóan nem fémzárolt áru vetőmagkénti forgalmazása és ilyen tételek vetési célra való felhasználása esetén az adott növényfaj árutermesztési szaporítása számított átlag vetőmagértékének a tárgytömegre vonatkoztatott értékének a tízszerese;

n) vetőmagminősítő, illetve a bizonyítványon szereplő adatok hamisítása esetén a bizonyítványban jelölt vetőmag értékének tízszerese;

o) címkehamisítás esetén az adott tétel értékének tízszerese;

p) félrevezető jelzésekkel ellátott vetőmag esetén az adott csomagolási egység értékének tízszerese;

r) felbontott, nem azonosítható, fémzároltnak nem minősülő vetőmag értékesítése esetén az adott bontott mennyiség értékének tízszerese;

s) feldolgozó üzemben az adott vetőmagtétel származásának és minőségének hiányos dokumentálása esetén a vetőmag teljes értéke.

33. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, egyidejűleg a vetőmagvakról és egyéb növényi szaporítóanyagokról szóló 6/1990. (III. 31.) MÉM rendelet , valamint az azt módosító 18/1993. (VI. 15.) FM, és a 35/1995. (XI. 1.) FM rendelet , továbbá a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagszaporításánál kötelező védőtávolságokról szóló 1/1995. (I. 6.) FM rendelet , valamint az azt módosító 38/1997. (V. 16.) FM rendelet hatályát veszti.

(2) Ez a jogszabály a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében teljes egészében, illetve részben átveszi a következő közösségi jogszabályokat:

A Tanács 66/400 EGK irányelve a Bétarépa vetőmag forgalmazásáról

A Tanács 66/401 EGK irányelve a takarmánynövények vetőmagjának forgalmáról

A Tanács 66/402 EGK irányelve a gabonafélék vetőmagjának forgalmazásáról

A Tanács 66/403. EGK irányelve a vetőburgonya forgalmazásáról

A Tanács 69/208 EGK irányelve az olaj- és rostnövények vetőmagjának forgalmazásáról

A Tanács 70/458 EGK irányelve a zöldségvetőmagvak forgalmazásáról

A Bizottság 75/502 EGK irányelve a réti perje (Poa pratensis L.) vetőmag forgalmazásának a hivatalosan bázisvetőmagként vagy certifikált vetőmagként elismert vetőmagra való korlátozásáról

A Bizottság 80/755 EGK irányelve a gabonavetőmag csomagolása előírásszerű jelölésének engedélyezéséről

A Bizottság 81/675 döntése meghatározott lezárási módoknak a Tanács 66/400 EGK, 66/401 EGK, 66/402 EGK, 69/208 EGK és 70/458 EGK irányelvei szerinti ismét fel nem használható lezárási módként való elismeréséről

A Bizottság 86/109 EGK irányelve a takarmány-, az olaj- és rostnövény vetőmagvak forgalmazásának a hivatalosan bázisvetőmagként vagy certifikált vetőmagként elismert vetőmagvakra való korlátozásáról

A Bizottság 87/309 EGK döntése meghatározott takarmánynövények vetőmagja csomagolása előírásszerű jelölésének engedélyezéséről

A Bizottság 89/14 EGK irányelve a Tanács 70/458 EGK, a zöldségvetőmagvak forgalmazásáról szóló irányelv 1. mellékletében meghatározott mangold és cékla zöldségfajok vetőmagjának előállításához szükséges izolációs távolság meghatározásáról

A Bizottság 89/374 EGK határozata gabonamagvak kereskedelméről

A Bizottság 89/540 EGK határozata vetőmag és szaporítóanyag kereskedelmére vonatkozó határozott idejű kísérletek végrehajtásáról

A Bizottság 90/639 EGK döntése a Bizottság 89/7 EGK döntésében felsorolt zöldségfajtákból előállított fajták jelöléséről

A Bizottság 92/231 EGK határozata burgonya bázis-szaporítóanyag közösségi osztályozására vonatkozó követelményekről és jelölésről

A Bizottság 93/17 EGK döntése a burgonya bázis-szaporítóanyag közösségi osztályozásáról, valamint a vonatkozó követelményekről és jelölésről

A Bizottság 93/213 EGK döntése a szójababvetőmag szennyeződésének maximális mennyiségéről

1. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

Szántóföldi fajok jegyzéke

Alexandriai here / Trifolium alexandrinum L.

Angolperje / Lolium perenne L.

Aranyzab / Trisetum flavescens L. P. Beaur

Bab / Phaseolus vulgaris L.

Baltacim / Onobrychis viciaefolia Scop.

Barázdáltcsenkesz / Festuca rupicola Heuf.

Barna mustár / Brassica juncea L.

Bíborhere / Trifolium incarnatum L.

Burgonya / Solanum tuberosum L.

Cérnatippan / Agrostis capillaris L.

Cirok x Szudánifű / Sorghum bicolor x Sorgum sudanense

Cikória / Cichorium intybus L.

Cukorrépa / Beta vulgaris var. altissima Döll.

Csicseriborsó / Cicer arietinum L.

Csicsóka / Helianthus tuberosus L.

Csillagpázsit / Cynodon dactylon L. Pers.

Csomós ebir / Dactylis glomerata L.

Csupasz zab / Avena nuda L.

Dohány / Nicotiana tabacum L.

Étkezési amaránt / Amaranthus hypochondriacus L.

Egyéves perje / Poa annua L.

Étkezési száraz- és takarmányborsó / Pisum sativum L.

Fehérhere / Trifolium repens L.

Fehérvirágú csillagfürt / Lupinus albus L.

Fehérvirágú somkóró / Melilotus albus Medik.

Fekete mustár / Brassica nigra L. Koch

Felemáslevelű csenkesz / Festuca heterophylla Lam.

Fénymag / Phalaris canariensis L.

Fonalas csenkesz / Festuca tenuifolia Sibth.

Földimogyoró / Arachis hypogaea L.

Francia perje / Arrhenatherum elatius L.

Görögszéna / Trigonella foenum-graecum L.

Hernyópázsit / Beckmannia eruciformis

Hibrid perje / Lolium x hybridum Hausskn

Hibrid rozs / Secale cereale L.

Hollandi perje / Lolium multiflorum westerwoldicum

Indián rizs / Zinzania aquatica

Juhcsenkesz / Festuca ovina L.

Kaliforniai rozsnok / Bromus carinatus Hook. et. Arn.

Karórépa / Brassica napus var. napobrassica L.

Kaukázusi rozsnok / Bromus bierbersteinii R. et Sch.

Kender / Cannabis sativa L.

Keskenylevelű csillagfürt / Lupinus angustifolius L.

Keskenylevelű perje / Poa angustifolia L.

Komló / Humulus lupulus L.

Köles / Panicum miliaceum L.

Kukorica / Zea mays L.

Len / Linum usitatissimum L.

Lencse / Lens culinaris L.

Ligeti perje / Poa nemoralis L.

Lóbab / Vicia faba L.

Lucerna / Medicago sativa L.

Magyar csenkesz / Festuca vaginata

Magyar rozsnok / Bromus inermis Leyss.

Mák / Papaver somniferum

Mézontófű / Phacelia tanacetifolia L.

Mohar / Setaria italica L./Beauv.

Mungóbab / Phaseolus mungo L.

Mustár / Sinapis alba L.

Nádképű csenkesz / Festuca arundinacea Schreb.

Napraforgó / Helianthus annuus L.

Négermag / Guisotia abessinia

Nyúlszapuka / Anthyllis vulneraria

Olajretek / Raphanus sativus var. oleiferus

Olaszperje / Lolium multiflorum Lam.

Óriás tippan / Agrostis gigantea Roth.

Őszi árpa / Hordeum vulgare L.

Őszi búza / Triticum aestivum L. emend. Fiori et Paol.

Őszi durumbúza / Triticum durum Desf.

Őszi káposztarepce / Brassica napus ssp. oleifera Metzg. ap. Sinsk.

Őszi rozs / Secale cereale L.

Pannon bükköny / Vicia pannonica Cr.

Perzsahere / Trifolium resupinatum L.

Pohánka / Fagopyrum esculentum Moensh

Réparepce / Brassica campestris

Réti csenkesz / Festuca pratensis Huds.

Réti ecsetpázsit / Alopecurus pratensis L.

Réti komócsin / Phleum pratense L.

Réti perje / Poa pratensis L.

Ricinus / Ricinus communis L.

Rizs / Oryza sativa L.

Sárgavirágú csillagfürt / Lupinus luteus L.

Sárgavirágú somkóró / Melilotus officinalis L. / Pallas

Seprűcirok / Sorghum bicolor L. / Moench

Silócirok / Sorghum bicolor L. / Moench.

Sovány perje / Poa trivialis L.

Sudár búzafű /Agropyron tenerum

Sudár rozsnok / Bromus erectus Huds.

Svédhere / Trifolium hybridum L.

Szarvaskerep / Lotus corniculatus L.

Szegletes lednek / Lathyrus sativus

Szemescirok / Sorghum bicolor L. / Moench

Sziki kerep / Lotus tenuis Waldst. et Kitr.

Sziki mézpázsit / Puccinellia distans

Szója / Glycine max L. / Merill /

Szöszös bükköny / Vicia villosa Roth

Szudánifű / Sorghum sudanense L. / Piper / Stapf

Takarmány-kelkáposzta / Brassica oleracea L. convar capitata L. Alef provar. sabauda L.

Takarmánykáposzta / Brassica oleracea L. convar. acephala (DC) Alef. provar. viridis L.

Takarmányrépa / Beta vulgaris L. var. crassa Alef.

Takarmánytök / Cucurbita maxima Duch. ex Lam.

Tarackos tippan / Agrostis stolonifera L.

Taréjos búzafű / Agropyron cristatum L. / Gaertn.

Taréjos cincor / Cynosurus cristatus L.

Tarka koronafürt / Coronilla varia L.

Tarkavirágú lucerna / Medicago x varia T. Martyn

Tarlórépa / Brassica rapa L. var. rapa

Tavaszi árpa / Hordeum vulgare L.

Tavaszi búza / Triticum aestivum L.

Tavaszi bükköny / Vicia sativa L.

Tavaszi durumbúza / Triticum durum Desf.

Tavaszi káposztarepce / Brassica napus ssp. oleifera Metzg. ap. Sinsk /

Tavaszi zab / Avena sativa L.

Tönköly búza / Triticum spelta L.

Triticale / X Triticosecale Witm.

Vékony csenkesz / Festuca valesiaca Schleich. ex Gaud.

Veresnadrágcsenkesz / Festuca pseudovina Hach. ex Wiesk.

Vörös csenkesz / Festuca rubra L. ssp. Commutata Gaud.

Vöröshere / Trifolium pratense L.

Zöld pántlikafű / Phalaroides arundinacea L. / Rauschert.

Zöldrozsnok / Bromus Wildenowii

2. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

Kertészeti növényfajok

Brokkoli / Brassica oleracea L. convar. botrytis provar. cymosa

Cékla / Beta vulgaris L. var. conditiva

Cukkini / Cucurbita pepo L.

Csemegekukorica / Zea mays L. convar. saccharata

Cseresznypaprika / Capsicum annuum L. convan. cerasiforme

Dinnyetök / Cucurbita pepo L. convar. giromontiina

Étkezési paprika / Capsicum annuum L. convar. grossum

Fejes saláta / Lactuca sativa L.

Fejeskáposzta / Brassica oleracea L. convar. capitata L. Alef. provar.alba

Fokhagyma / Allium sativum L.

Fűszerpaprika / Capsicum annuum L. convar. longum

Görögdinnye / Citrullus lanatus Thunb./ /Matsum et Nakai/

Karalábé / Brassica oleracea L. convar. acephala

Karfiol / Brassica oleracea L. convar. botrytis provar. botrytis

Kelbimbó Brassica oleracea L. convar. oleracea provar. gemmifera

Kelkáposzta / Brassica oleracea L. convar. capitata L. Alef.provar sabanda

Kinai kel / Brassica pekinensis /Lour/Rupr.

Laskatök / Cucurbita ficifolia Bouche

Muskotálytök / Cucurbita moschata

Olajtök / Cucurbita pepo L. var. styriaca

Paradicsom / Lycopersicon lycopersicum L. Karst ex Farw Mill

Pasztinák / Pastinaca sativa L.

Patisszon / Cucurbita pepo convar. melopepo provar. patissonina

Pattogtatni való kukorica / Zea mays L. convar. microsperma

Petrezselyem / Petroselinum crispum Mill./Nym.

Póréhagyma / Allium porrum L.

Retek / Raphanus sativus l.

Salotta hagyma / Allium ascalonicum L.

Sárgadinnye / Cucumis melo L.

Sárgarépa / Daucus carota L. ssp. sativus

Sóska / Rumex rugosus Campd.

Spárga / Asparagus officinalis L.

Spárgatök és magtermesztési tök / Cucurbita pepo L.

Spenót / Spinacia oleracea L.

Sütőtök / Cucurbita maxima Duch.

Tojásgyümölcs / Solanum melongena L.

Uborka / Cucumis sativus L.

Torma / Armoracia lapathifolia

Vöröshagyma / Allium cepa L.

Vöröskáposzta / Brassica oleracea L. convar. capitata L. Alef. provar. rubra

Zeller / Apium graveolens L.

Kertészeti hüvelyes növények

Bab / Phaseolus vulgaris L.

Kínai bab / Phaseolus unguiculata L.

Limabab / Phaseolus lunatus

Mungóbab / Vigna mungo L.

Tűzbab / Phaseolus coccineus L.

Zöldborsó / Pisum sativum L. sensu lato

Gyógy-, fűszer- és illóolajos növények

Angelica / Angelica archangelica L.

Ánizs / Pimpinella anisum L.

Bazsalikom / Ocimum basalicum L.

Borsosmenta / Mentha x piperita L. emend.Huds.

Cserszömörce / Cotinus coggygria Scop.

Csombord ( Borsfű ) / Satureja hortensis L.

Édeskömény / Foeniculum vulgare Mill.

Egynyári üröm / Artemisia annua L.

Gyapjas gyűszűvirág / Digitalis lanata Ehrh.

Hamvas cipruska / Santolina chamaecy parissus L.

Kamilla / Matricaria recutita L.

Kapor / Anethum sativum L.

Kerti izsóp / Hyssopus officinalis L.

Konyhakömény / Carum carvi L.

Koriander / Coriandrum sativum L.

Levendula / Lavandula angustifolia Mill.

Majoranna / Origanum majoranna L.

Mór mályva / Malvia sylvestris L. ssp.mauritianav

Murvás mák / Papaver bracteatum Lindl.

Muskotályzsálya / Salvia sclarea L.

Orvosi lestyán / Levisticum officinale Koch.

Sáfrányos szeklice / Carthamus tinctorius L.

Szekliceimola (Leuzea) / Raponticum carthamoides

Széleslevelű amzon-virág / Amsonia tabernaemontana Walt.

Tárkony / Artemisia dracunculus L.

3. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

Vetőmagelőállitások engedélyezett szaporítási fokai

Az 1. számú mellékletben felsorolt fajok a mák, burgonya csicsóka és a hibrid növények kivételével:

szuperelit (prebázis)

elit (bázis)

I. fok (1. generáció)

II. fok (2. generáció)

A 2. mellékletben felsorolt fajok a kertészeti hüvelyes növények és a hibrid növények kivételével:

szuperelit (prebázis)

elit (bázis)

I. fok (1. generáció.)

standard

Mák:

szuperelit (prebázis)

elit (bázis)

I. fok (1. generáció)

Hibrid növények:

szuperelit (prebázis)

elit (bázis)

I. fok (1. generáció)

Burgonya és csicsóka:

szuperelit (prebázis)

elit (bázis)

utántermesztett (I. fok) (1. generáció)

Kertészeti hüvelyesek:

szuperelit (prebázis)

elit (bázis)

I. fok (1. generáció)

II. fok (2. generáció)

standard

4. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

5. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

A védőtávolság (elválasztó sáv, illetve izolációs távolság) alkalmazása a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmag-szaporítása esetén

6. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

7. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

8. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

Szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv

9. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

A sajátjogú szántóföldi ellenőrzés és minősítés

A sajátjogú szántóföldi ellenőrzés feltételei

Saját jogon szántóföldi ellenőrzést az a meghatalmazott személy végezhet, aki:

- a fajtajogosult, a vetőmagelőállító, illetve annak alkalmazottja,

- magyar állampolgár,

- erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik,

- egészségileg alkalmas,

- pártatlan minősítést biztosító jogállású (alá-, fölérendeltségi viszony vizsgálata adott szervezeten belül)

- felsőfokú szakirányú végzettségű, és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

- az Intézet által szervezett alapjogosultságot biztosító szaktanfolyamon részt vett,

- az Intézet szakmai bizottsága előtt szakvizsgát tett,

- egy tenyészidő folyamán az Intézettel párhuzamosan, eredményes szántóföldi ellenőrzést végzett,

- a szántóföldi ellenőrzéshez szükséges tárgyi feltételekkel rendelkezik (pl. gépkocsi, munkaruha, szakanyagok, szakmai segédeszközök).

Az Intézet feladatai:

- vizsgára felkészítő anyagok elkészítése,

- szaktanfolyamok megszervezése,

- szakmai vizsgáztatás lebonyolítása,

- ideiglenes és végleges szakmai jogosítványok kiadása, illetve ezek visszavonása,

- az elsőéves felügyelőkkel a táblák 100%-os mértékű közös minősítése,

- folyamatos, szúrópróbaszerű ellenőrzés legalább a

- kiváló minősítésűeknél az ellenőrzött táblák 10%-ában

- jó minősítésűeknél az ellenőrzött táblák 15%-ában,

- megfelelő minősítésűeknél az ellenőrzött táblák 20%-ában

Az ellenőrzést végzők minősítése:

kiváló - érvényes vizsga, 95% feletti hibátlan szántóföldi minősítés,

jó - érvényes vizsga és legalább 90-95%-ban megfelelő szántóföldi minősítés,

megfelelő - érvényes vizsga és legalább 85-90%-ban megfelelő szántóföldi minősítés,

alkalmatlan - érvénytelen vizsga, - érvényes vizsga, de 85% alatti szántóföldi ellenőrzés.

A sajátjogú minősítés eljárási rendje

A hiteles statisztikai nyilvántartás érdekében a vetőmagszaporításokat szabályszerűen be kell jelenteni a megjegyzés rovatban feltüntetve a "sajátjogú szántóföldi ellenőrzés" megjelölést. A szaporító táblákat az Intézetnek nyilvántartásba kell venni.

Bejelentésre kötelezett a szántóföldi ellenőrzés eredménye és a tényleges termés mennyisége.

A sajátjogú szántóföldi ellenőrzéshez az Intézet okmányaival tartalmilag megegyező és a minősítő intézettel egyeztetett saját okmányokat kell használni.

10. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

Kiszállási jelentés nyomtatvány

11. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

12. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

Vetőmagminősítő bizonyítvány

13. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

Sajátjogú fémzárolás

1. A sajátjogú fémzárolás általános feltételei

a) az akkreditált laboratórium (a továbbiakban: akkreditált laboratórium) a fajtajogosult illetve vetőmagelőállító tulajdona,

b) önálló vetőmagvizsgálati joggal rendelkező akkreditált laboratórium csak az Intézet minősítése és folyamatos ellenőrzése mellett működhet Magyarországon,

c) az akkreditált laboratóriumban csak a saját tulajdonú vetőmag vizsgálható.

2. Az akkreditált laoratóriummal szemben támasztott követelmények

a) vizsgálati cél: a felhatalmazás szerint a laboratórium által vizsgáltható fajok meghatározása,

b) felszereltség: megfelelő laboratóriumi eszközök és gépi vizsgálati berendezések - az ISTA aljánlások alapján -, melyek a vizsgálatok pontos és állandó, kiegyenlített körülményei közötti szabványos minőségű, megismételhető elvégezhetőségét biztosítják,

c) minőségbiztosítási rendszer működtetése a laboratóriumon belül a HUNAC rendszer szerint,

d) mintavétel szabályos biztosítása az ISTA előírásoknak megfelelően.

3. Személyi feltételek

a) az adott fajok vizsgálati ismereteiből az Intézetnél vizsgázott legalább 2 fő magvizsgáló,

b) még egy fő legalább középfokú végzettségű vizsgázott magvizsgáló, aki az a) pontban előírt vizsgán kívül az Intézetnél fémzárolási ismeretekből is levizsgázott és a laboratóriumot irányítja, a fémzárolásért felelős,

c) az a) és b) pont szerinti személyek - egészségileg alkalmasak, - pártatlan minősítést biztosító jogállásának az alá-, fölérendeltségi viszonyának vizsgálata az adott szervezeten belül,

d) legalább 1 fő az Intézetnél vizsgázott mintavevő.

4. A vizsga és a folyamatos munka feltételei

Legalább egy év vetőmagüzemi, vetőmag laboratóriumi gyakorlat után

- az Intézet által szervezett szaktanfolyamokon való részvétel,

- eredményes szakmai vizsga,

- az Intézet által szervezett szintentartó tanfolyamokon való részvétel,

- mintavevői és magvizsgálói vizsga megújítása 3 évenként (jogszabály-, szabvány változások stb.).

5. Akkreditált laboratórium ellenőrzése

- az akkreditált laboratóriumban vizsgált mintákat 1 évig raktáron kell tartani és azt az ellenőrzéskor rendelkezésre kell bocsátani a teljes laboratóriumi dokumentációval együtt,

- ellenőrzési mintaként minden tizedik mintát be kell küldeni az Intézetnek ellenőrző vizsgálatra,

- az ellenőrzött köteles eltűrni a minták legalább további 5%-ának szúrópróbaszerű ellenőrzését, és legfeljebb évi 3 alkalommal a laboratórium bejelentés nélküli ellenőrzését.

6. Az Intézet feladatai az akkreditált laboratóriumok tevékenységével és ellenőrzésével kapcsolatban

- szaktanácsadás az akkreditált laboratóriumok és a magvizsgálók felkészítéséhez,

- az akkreditált laboratórium minősítése, engedélyek kiadása és visszavonása,

- meghatározott időszakban mintavevői és vetőmagvizsgálói oktatás szervezése és a jelentkezők vizsgáztatása,

- a mintavevői és vetőmagvizsgálói engedélyek kiadása és megújítása,

- ellenőrzésre beküldött minták vizsgálata,

- az akkreditált laboratóriumok szúrópróbaszerű ellenőrzése,

- az akkreditált laboratóriumok számára körvizsgálatok szervezése.

14. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

Keverékek vizsgálata

Keverék összetétele, kiszerelése

Minden olyan esetben, amikor a fő tömeget kitevő fajon kívül egy másik faj is eléri a 10%-ot, a tételt keverékként kell kezelni és minősíteni.

Amennyiben azonban 10%-ot kitevő faj gyom, vagy olyan kultúrmag, mely a fő tömeget kitevő fajjal együtt nem vethető, a tételt vissza kell utasítani.

A fajok összetételét mindig - vizsgálatok alapján - kell meghatározni.

Egy tételben fémzárolható keverékek mennyisége:

Takarmányozás, trágyázási célból vetendő keverékeknél, valamint azoknál, ahol 50%-nál több a keverékben a gabona, csillagfürt, lóbab, bükköny, szója, napraforgó 20 tonna

fűkeveréknél 5 tonna

egyéb keveréknél (virágok kivételével) 10 tonna

A fűkeverékek a nemzetközi forgalomban 10 tnnás mennyiségben is fémzárolhatók.

A vizsgálatok során 10%, vagy annál nagyobb arányt kitevő kultúrfajokat a tiszta anyaghoz kell számítani. A többi előforduló faj idegen magnak számít. Kivétel a fűkeverékek, ahol alacsonyabb tömeg százalékban előforduló kultúrfajok is tiszta mag tömegéhez számítanak, ha a keverék komponenseként vannak feltüntetve.

A keverékek minőségi mutatóit (tisztaság %, idegen mag stb.) a keverék egészéből kell megállapítani. Kivétel a csírázóképesség, melyet a keverékben szereplő fajokra külön-külön kell megállapítani és kimutatni.

Káros gyomnak számít minden olyan faj, mely valamely komponens fajban káros gyomnak számít.

A rendelet 8. §-ában meghatározott engedményes vetőmagot csak az engedélyben meghatározott feltételek szerint lehet felhasználni.

A keverék minőségi összetétele összességében sem lehet rosszabb, mint a keverékbe vont fajok átlaga.

A minősítő vizsgálatokat a vonatkozó szabványok előírásai szerint kell megállapítani a csírázóképesség kivételével.

A vetőmagkeverékek összetevőiből az 5% és azon felüli - az aprómagvú füvekből és herefélékből a 2% és azon felüli - kultúrmag komponenseket kell csíráztatni.

Általában fajonként 4x100 magot kell csíráztatni, de a vizsgálati mennyiség csökkenthető aszerint, hogy az illető faj milyen arányt képvisel a keverékben. Ennek megfelelően legalább:

4x100 magot kell csíráztatni a 35%-nál nagyobb,

2x100 magot kell csíráztatni a 15,5-30% és

2x 50 magot kell csíráztatni a 2,0-15,0% tömeget képviselő fajokból

A csírázóképességnek fajonként meg kell felelnie a vonatkozó szabvány előírásainak.

Beküldött vetőmagkeverék esetében, ahol a komponenseket faj szerint nem határozták meg, minden kultúrmagot tiszta anyagnak kell tekinteni. Csíráztatni viszont ebben az esetben is csak az 5%, illetve a 2% és azt meghaladó mennyiségeket kell, az előzőekben leírt arányok szerint.

Az alkotó komponensek nevét, a keverékben felhasznált arányát minden csomagolási egységen fel kell tüntetni. Az egyes keverékalkotó elemek csírázóképesség százalékát a felhasználóval minden esetben közölni kell a kísérő okmányokon.

A vetéstechnológia könnyítése céljából készített keverékek fémzárolás szempontjából nem számítanak keveréknek. (Kamilla, sugárkezelt mák, káposztafélék stb.).

Ilyen keverék csak fémzárolt vetőmagból készíthető. Ezen keverékek forgalmazása a fajtajogosult garanciájával történik.

Keverék ellenőrzése

A fémzárolt vagy kiskereskedelmi forgalmazásra kiszerelt keverékek ellenőrzésénél elsősorban az alaki kellékek meglétét és a keverék okmányokon közölt garantált és tényleges összetételét kell vizsgálni és ellenőrizni.

A 10%-nál nagyobb arányt képviselő fajok esetében 5%.

A 10%-nál alacsonyabb arányt kitevő fajok esetében 1% a megengedett eltérés.

Egyéb minőségi mutatók vizsgálatakor a minősítő fémzárolás eljárás rendjét kell alkalmazni.

15. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

16. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

17. számú melléklet a 89/1997. (XI. 28.) FM rendelethez

Hatósági Ellenőrzési Jegyzőkönyv