10/1998. (XII. 11.) EüM rendelet

az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács szervezetéről és működéséről

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (2) bekezdésének j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1)[1] Az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (a továbbiakban: ESZTT) az egészségügyi képzés, továbbképzés, szakképzés, felsőfokú szakirányú szakképzés és továbbképzés tekintetében az egészségügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő testülete. Az ESZTT az e rendeletben, illetve külön jogszabályban meghatározott feladatokat látja el. Az ESZTT tevékenységét a tanács-testület (a továbbiakban: Tanács) és a Tanács munkáját segítő bizottságok útján végzi.

(2) Az ESZTT feladatai ellátása során együttműködik az Egészségügyi Tudományos Tanáccsal.

(3) Az ESZTT a miniszter, továbbá saját tagjai, illetve bizottságai kezdeményezésére jár el.

(4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik:

a) az ESZTT feladat- és hatáskörei a Tanácsot illetik meg,

b) a Tanács feladat- és hatásköreit a bizottságaira átruházhatja.

(5) A Tanács és bizottságai működési rendjét az ESZTT Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) állapítja meg, amelyet a miniszter hagy jóvá.

2. § (1) A Tanács az ESZTT feladat- és hatásköreit teljes ülésén gyakorolja, meghatározza ügyrendjét és munkatervét, állást foglal az elé terjesztett kérdésekben, és értékeli bizottságai tevékenységét.

(2)[2] A Tanács szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. A Tanács üléseiről az ülést követő 8 napon belül jegyzőkönyv, illetve az ülésen meghozott döntéseket tartalmazó emlékeztető készül.

(3) A Tanács át nem ruházható hatáskörében:

a) kezdeményezi az egészségügyi képzést, szakképzést, továbbképzést érintő jogszabály(ok) megalkotását, módosítását,

b) véleményezi az egészségügyi képzés, szakképzés, továbbképzés átalakításának, fejlesztésének, támogatásának koncepcióját,

c)[3] a munkaerő-piaci előrejelzések, az elhelyezkedési statisztikai adatok és az egészségügyi képzésre jelentkezők szakterületi megoszlása alapján készített szakterületi prioritások kidolgozásával állást foglal az egészségügyi képzés, szakképzés, továbbképzés keretében résztvevők létszámfejlesztésének elveiről, feltételeiről, véleményt mond az egészségügyi képzéssel, szakképzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos minisztériumi döntés tervezetek-ről,

d) közreműködik a szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus képzés és továbbképzés, valamint a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szak- és továbbképzése szakmai feltételei egységes elveinek és programjainak meghatározásában,

e)[4] a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 116. §-ának (1) bekezdése szerinti egészségügyi felsőoktatási intézmény (a továbbiakban: felsőoktatási intézmény) felsőfokú szakirányú szak- és továbbképzési programjának és tevékenységének minősítésére vonatkozóan - a Szakmapolitikai és Minőségbiztosítási Bizottság (a továbbiakban: SZMB) által tett javaslatot figyelembe véve - előterjesztést tesz a miniszternek,

f)[5] jóváhagyja bizottságai ügyrendjét,

g)[6] dönt a bizottságok elnökeinek a bizottságok tevékenységéről szóló beszámolója elfogadásáról.

(4) A Tanács részére további feladat- és hatásköröket jogszabály, feladatokat a miniszter állapíthat meg.

3. §[7] (1) A Tanács 23 tagból áll. A Tanács ülésein tanácskozási joggal a (7) bekezdésben felsorolt személyeken kívül a Tanács elnöke által eseti jelleggel meghívott személy is részt vehet.

(2) A Tanács elnökét, alelnökét és további tagjait a miniszter az érintett felsőoktatási intézmények, szakmai kamarák, illetve szakmai szervezetek, valamint szakmai kollégiumok által javasolt személyek közül bízza meg, oly módon, hogy

a) a felsőfokú szakirányú szakképzésben, továbbképzésben részt vevő felsőoktatási intézmények általános orvosképzést folytató karait 4 fő, a fogorvos- és gyógyszerészképzést, valamint a főiskolai képzést 3 fő,

b) az egészségügyi dolgozók alap-, közép- és felsőfokú szakképzését koordináló intézményt 1 fő,

c) az egészségügyben működő szakmai kamarákat, illetve szakmai szervezeteket 5 fő,

d) a szakmai kollégiumokat 5 fő,

e) az orvos-, egészség- és gyógyszerésztudományok, valamint az egészségügyi ellátás intézményeit a miniszter által közvetlenül megbízott 5 fő képviselje.

(3) A Tanács elnökének, alelnökének és tagjainak megbízatása 5 évre szól azzal, hogy az új Tanács megalakulásáig, de legfeljebb további 6 hónapig feladataikat a megbízásuk lejártát követően is ellátják. A Tanács elnöke, alelnöke és tagjai újabb 5 évre egy alkalommal ismételten megbízhatóak. Az 5 éves megbízási időszak közben adott megbízás az egyébként irányadó megbízási időszak végéig tart.

(4) A Tanácsban viselt tagság megszűnik, ha a tag

a) megbízása lejár,

b) meghal,

c) tagságáról lemond,

d) megbízását visszavonják,

e) képviseleti jogosultsága megszűnik az általa képviselt intézménynél, szervezetnél.

(5) A megbízás visszavonására tesz javaslatot a Tanács, ha valamely tagja fél éven keresztül - a Tanács elnöke által elfogadott kimentési kérelem nélkül - tagsági viszonyából eredő kötelezettségeit nem gyakorolja, illetve három egymást követő ülésen nem vesz részt.

(6) A Tanács ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti teljes jogkörrel. Az ülés határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. A tanácsi, illetve a bizottsági tagságból adódó szavazati jogosultság és a tagsággal járó kötelezettség személyre szól. A testületi ülésen való részvétel és a szavazati jog a tagot helyettesítő személyre vagy más tagra nem ruházható át.

(7) A Tanács ülésén tanácskozási joggal részt vesz az Oktatási Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) Orvosi Osztálya, az Egészségügyi Tudományos Tanács képviselője és a Magyar Rezidens Szövetség képviselője.

4. § (1) A Tanács feladatai ellátásában az ESZTT bizottságai (a továbbiakban: bizottság) működnek közre.

(2) Az ESZTT bizottságai:

a)[8] az SZMB,

b) az Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési és Továbbképzési Bizottság,

c) az Egészségügyi Szak- és Továbbképzési Bizottság.

(3) A Tanács meghatározott feladatok ellátására eseti bizottságot hozhat létre.

5. § (1)[9] A bizottság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - elnökből és nyolc tagból áll. A bizottság tagjait a Tanács javaslatára a miniszter bízza meg oly módon, hogy abban a Tanács tagjai többségben legyenek.

(2)[10] A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása 5 évre szól azzal, hogy az új bizottság megalakulásáig, de legfeljebb további 6 hónapig feladataikat a megbízásuk lejártát követően is ellátják. A bizottság elnöke és tagjai újabb 5 évre egy alkalommal ismételten megbízhatóak. Az 5 éves megbízási időszak közben adott megbízás az egyébként irányadó megbízási időszak végéig tart.

(3) A bizottsági tagság megszűnik, ha a tag

a)[11] a Tanács tagjaként rendelkezik bizottsági tagsággal és a tanácsi tagsága megszűnik,

b) megbízása lejár,

c) meghal,

d) tagságáról lemond,

e) megbízását visszavonják,

f) az adott évben tartott üléseknek több mint a felén nem vett részt.

(4) A bizottság elnökét a Tanács tagjai közül a miniszter bízza meg.

(5)[12]

6. § (1) A bizottság kidolgozza ügyrendjét, és meghatározza (éves) munkatervét. A bizottság szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. A bizottság ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint a fele jelen van.

(2) A bizottságot annak elnöke vezeti és képviseli. A bizottság elnöke szükség szerint az ügyrenden (munkaterven) kívüli ülést is összehívhat, illetve a tagok egyharmadának kezdeményezésére köteles a bizottság ülését összehívni.

(3) A bizottság ülésén jegyzőkönyv, illetve emlékeztető készül, amelynek 2 példányát az ESZTT Hivatala őrzi meg.

(4) A bizottság tevékenységéről évente beszámol a Tanácsnak.

7. §[13] (1) Az SZMB

a) elemzi és értékeli az egészségügyi képzés, szakképzés, a felsőfokú szakirányú szakképzés és a továbbképzés helyzetét,

b) javaslatot tesz az egészségügyi képzés, szakképzés, felsőfokú szakirányú szakképzés és a továbbképzés területén a teljesítmények értékelésének rendszerére,

c) javaslatot tesz az egészségügyi intézmények szakképző helyként történő elismerésének, valamint a továbbképzési programok elfogadásának szakmai szempontjaira a külön jogszabály keretei között, így különösen

ca) javaslatot tesz - a szakmai kollégium állásfoglalásának figyelembevételével - az adott szakmában a szakképzést végző és szakképzést vezető oktatóhoz rendelhető szakorvos jelöltek maximális, továbbá a szakorvos jelölt által ellátható betegek minimális számára,

cb) véleményezi a egészségügyi intézményeknek a szakképző helyként történő elismeréssel kapcsolatos döntés elleni észrevételét,

d) rendszeresen, illetve a hozzá eljuttatott bejelentés alapján a szakmai kollégiumokkal együtt ellenőrzi az egészségügyi szakképzésben, felsőfokú szakirányú szakképzésben és továbbképzésben részt vevő szakképző helyek szakmai előírásoknak való megfelelését,

e) működteti az Egészségügyi Minősítő Bizottságot (a továbbiakban: EMB), amelynek állásfoglalása alapján a Tanács elé terjeszti a felsőoktatási intézménynek a felsőfokú szakirányú szakképzési és továbbképzési tevékenysége végzéséhez szükséges minősítésére (a továbbiakban: minősítés) vonatkozó javaslatát.

(2) Az SZMB tagjait a miniszter úgy kéri fel, hogy abban a felsőoktatási intézményeket 2 tag, az egészségügyi dolgozók alap-, közép- és felsőfokú szakképzését koordináló intézményt 1 tag, a Magyar Orvosi Kamarát (a továbbiakban: MOK) 2 tag, a Magyar Gyógyszerész Kamarát (a továbbiakban: MGYK) 2 tag, a szakmai kollégiumokat pedig 2 tag képviselje.

(3) Az EMB tagjait a miniszter 5 évre bízza meg úgy, hogy abban a felsőoktatási intézményeket 6 tag, az MTA Orvosi Osztályát 1 tag, az egészségügyi dolgozók alap-, közép- és felsőfokú szakképzését koordináló intézményt 1 tag, a MOK-t 1 tag, a MGYK-t 1 tag, a szakmai szervezeteket 2 tag, a szakmai kollégiumokat 4 tag, a Magyar Rezidens Szövetséget 1 tag képviselje. Az EMB 4 tagja a Tanács tagjai közül kerül ki. Az EMB elnöki feladatait az SZMB elnöke látja el.

(4) Az EMB feladata:

a) a felsőoktatási intézmények szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus felsőfokú szakirányú szakképzési és továbbképzési tevékenysége megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétének a vizsgálata és a minősítéshez szükséges állásfoglalás kialakítása,

b) a szakmai kollégiumok bevonásával 4 évenként ellenőrzi a minősített felsőoktatási intézmény személyi és tárgyi feltételeknek való megfelelését, ezek működését és oktatási programjukat.

(5) Az EMB a (4) bekezdésben foglalt feladatai ellátásának módjáról és követelményeiről részletes folyamatleírást és eljárási időtartamot is tartalmazó eljárásrendet (a továbbiakban: eljárásrend), valamint minősítési követelményrendszert (a továbbiakban: követelményrendszer) dolgoz ki, melyet a miniszter hagy jóvá. A jóváhagyott eljárási rendet és követelményrendszert a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni. Ezen szabályok megsértése esetén a miniszter az eljárás megismétlésére kötelezheti az EMB-ot. Az EMB az eljárásrendjét és a követelményrendszert rendszeresen, de legalább 3 évente felülvizsgálja.

(6) A minősítési eljárás a felsőoktatási intézmény által benyújtott kérelemre indul. A minősítési kérelemhez csatolni kell a felsőoktatási intézmény önértékelését, illetve a felsőfokú szakirányú szakképzési és továbbképzési tevékenységére vonatkozó adatokat.

(7) Az EMB szakértői látogató bizottságok (a továbbiakban: látogató bizottság) útján a felsőoktatási intézménynél vizsgálja a követelményrendszerben előírt feltételek meglétét és erről jelentést készít. A látogató bizottság tagjait az EMB tagok közül és külső szakértőkből az EMB elnöke kéri fel. A látogató bizottság tagjairól - legkésőbb a látogatást megelőző 30 nappal korábban - értesíteni kell a felsőoktatási intézményt. A felsőoktatási intézmény vezetője a tagokkal szemben 15 napon belül indokolással ellátott összeférhetetlenségi kifogást tehet az SZMB elnökénél.

(8) Az EMB a látogató bizottság jelentése alapján szakirányú szakképzési szakonként kialakítja a felsőoktatási intézmény minősítésére vonatkozó állásfoglalását. Az állásfoglalás alapján az SZMB javaslatot dolgoz ki, melynek figyelembevételével a Tanács előterjesztést tesz a miniszternek. A felsőoktatási intézmény minősítésére vonatkozó döntést a miniszter hozza meg.

(9) Az EMB évente legalább 2 alkalommal ülésezik. Az EMB állásfoglalásának kialakításában, illetve az SZMB javaslatának kidolgozásában szavazati joggal nem vehet részt az EMB, illetve az SZMB azon tagja, aki az adott ügyben az érintett intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban vagy más anyagi ellenszolgáltatással járó szerződéses jogviszonyban áll, továbbá az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.

8. § (1)[14] Az Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési és Továbbképzési Bizottság (a továbbiakban: EFSZSZTB)

a) javaslatot tesz a felsőfokú szakirányú szakképzés irányelveire, a szakképzésekre, azok időtartamára és alapvető szakmai tartalmára;

b) javaslatot tesz a szakterületenként évente felvehető jelöltek számára;

c)[15]

d) javaslatot tesz az évenként meghirdetendő kötelező és fakultatív továbbképzési programokra;

e)[16] jóváhagyja az egyes továbbképzések pontértékét;

f)[17] a külföldön szerzett orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi diplomák és a felsőfokú szakirányú szakképesítés megnevezését tanúsító oklevelek elismerésével kapcsolatosan - külön jogszabályban meghatározottak szerint - felkérésre véleményt nyilvánít;

g)[18] külön jogszabály szerint az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat lát el a Nemzeti Vizsgabizottság működtetésével, amely

ga) évente kijelöli és közzéteszi a szakvizsgára jelentkezés és az állami szakvizsga időpontjait (vizsganaptár),

gb) működteti a jelöltek vizsgáztatását végző állami szakvizsga bizottságokat,

gc) javaslatot tesz az EFSZSZTB-nek a felsőfokú szakirányú szakképzésben külföldön szerzett szakvizsga bizonyítványok külön jogszabály szerinti elismerhetőségének szakmai feltételeire,

gd) kiadja a szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzését tanúsító bizonyítványt a jogosult részére.

(2)[19] Az EFSZSZTB tagjait a miniszter úgy bízza meg, hogy abban a szakmai kollégiumokat 3 tag, a MOK-t 1 tag, a MGYK-t 1 tag és a felsőoktatási intézményeket 4 tag képviselje.

(3)[20] Az EFSZSZTB az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti feladatait az illetékes szakmai kollégiumokkal, kamarákkal és szervezetekkel, valamint a felsőoktatási intézményekkel együttműködve látja el.

9. § (1)[21] Az Egészségügyi Szak- és Továbbképzési Bizottság (a továbbiakban: ESZTB)

a) véleményezi a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzéssel, szakképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos döntéstervezeteket,

b) véleményezi a nem egyetemi, főiskolai szintű egészségügyi képzéssel, szakképzéssel és továbbképzéssel kapcsolatos pályázatok kiírásának feltételeit és ellenőrzi a megvalósulásukat,

c)[22] ha jogszabály eltérően nem rendelkezik az illetékes szakmai kamarák és szakmai kollégiumok véleményét figyelembe véve javaslatot dolgoz ki a szakképzés és továbbképzés elméleti és gyakorlati követelményrendszerére,

d)[23] javaslatot tesz a Tanácsnak azokra a szakterületekre, amelyektől képesítés szerezhető,

e) elemzi és értékeli az egészségügyi szakdolgozók továbbképzését,

f) meghatározza az egyes továbbképzések pontértékét.

g)[24] a külföldön szerzett szakdolgozói bizonyítványok és oklevelek elismerésével kapcsolatosan - külön jogszabályban meghatározott - véleményezési jogot gyakorol, melyre a külön jogszabályban meghatározott országos szakértői névjegyzékben szereplő személyeket kérhet fel.

(2)[25] Az ESZTB tagjait a miniszter úgy bízza meg, hogy abban a felsőoktatási intézményeket 1 tag, az egészségügyi dolgozók alap-, közép- és felsőfokú szakképzését és továbbképzését koordináló intézményt 1 tag, a szakmai kollégiumokat 2 tag, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát 2 tag, és a nem felsőfokú egészségügyi szakképzést végző intézményeket 3 tag képviselje.

10. § (1) Az ESZTT bizottságai, továbbá a külön jogszabály szerinti állami szakvizsga bizottságok és az albizottságok működését az ESZTT Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) segíti. A Hivatal dolgozói a minisztérium állományába tartozó köztisztviselők.

(2) A Hivatal

a) gondoskodik a testületi ülés összehívásáról, előkészítéséről, jegyzőkönyvének vezetéséről, az emlékeztető elkészítéséről,

b) ellátja az SZMSZ által a hatáskörébe utalt ügyviteli feladatokat,

c) ellátja mindazokat a feladatokat, amit jogszabály a feladatkörébe utal.

11. §[26] (1) Az ESZTT működése személyi és dologi költségeinek fedezetéről a minisztérium költségvetési fejezetén belül kell gondoskodni.

(2) A Tanács és a bizottságok elnökeit megbízatásuk időtartamára havonta tiszteletdíj illeti meg, amelyet a miniszter állapít meg. A tiszteletdíj mértéke nem haladhatja meg a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben (a továbbiakban: Ktv.) foglalt illetményalap hatszorosát. A Tanács és a bizottságok tagjait ülésenként díj (a továbbiakban: ülésdíj) illeti meg, amelyet a miniszter állapít meg. Az ülésdíj mértéke nem haladhatja meg a Ktv.-ben foglalt illetményalap mértékét.

12. § (1) Ez a rendelet 1999. január 1. napján lép hatályba.

(2)[27]

Dr. Gógl Árpád s. k.,

egészségügyi miniszter