11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet

a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 19. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete véleményének meghallgatásával, a rendelet melléklete tekintetében a népjóléti miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § (1)[1] A megyei (fővárosi) munkaügyi központ (a továbbiakban: munkaügyi központ) foglalkozási rehabilitációs eljárásának (a továbbiakban: eljárás) célja az olyan álláskereső munkába helyezésének elősegítése,

a) akinél a munkaképesség-csökkenés mértéke - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI), vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: MOSZI) igazolása szerint legalább a 40 százalékot eléri, vagy

b) aki munkaképesség-csökkenésének mértékéről az a) pontban meghatározott szerv igazolásával nem rendelkezik, de - foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely szakvéleménye alapján - megállapítható, hogy munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkentek,

[a továbbiakban az a) és b) pont alá tartozó munkanélküli együtt: megváltozott munkaképességű álláskereső] és vállalja az e rendelet szerinti foglalkozási rehabilitációs eljárásban való részvételt.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem csökkentek a munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei annak a személynek, aki az általa utoljára legalább egy évig betöltött munkakört, illetőleg ennek hiányában a képzettségi szintjének megfelelő munkakört el tudja látni.

A munkaügyi központ foglalkozási rehabilitációs eljárása

2. § (1)[2] Az álláskereső egészségi állapotával összefüggő, elhelyezkedést gátló körülményeket a munkaügyi központ kirendeltsége a nyilvántartásba vétel, valamint a vele való kapcsolattartás során tárja fel.

(2)[3] Foglalkozás-egészségügyi szakvéleményt kell beszerezni, ha a munkaközvetítés, képzésben történő részvétel, továbbá közhasznú munkavégzés előkészítése során az álláskereső munkaköri vagy szakmai alkalmassága vitatott, vagy annak véleményeztetését a foglalkoztatóval vagy a képző szervezettel történt megállapodás alapján a munkaügyi központ vállalta.

(3)[4] Az álláskereső egyetértése esetén a foglalkoztathatóság megállapítása céljából foglalkozás-egészségügyi szakvéleményt kell beszerezni, ha az álláskereső egészségi állapotából adódó foglalkoztathatósági korlátozásról foglalkozás-egészségügyi szakvélemény nem áll rendelkezésre.

(4)[5] A foglalkozás-egészségügyi szakvéleményt a munkaügyi központ foglalkozás-egészségügyi szakértői szolgáltatás keretében a foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre beutalással rendeli meg.

(5) A beutalás formanyomtatványát a rendelet melléklete tartalmazza.

3. § (1)[6] A kirendeltség a foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely szakvéleményének figyelembevételével megvizsgálja, hogy a megváltozott munkaképességű álláskereső foglalkoztatása milyen szolgáltatás vagy támogatás nyújtásával segíthető elő. Ennek során a megváltozott munkaképességű álláskereső szakmai gyakorlatát, iskolai végzettségét és életkorát együttesen kell mérlegelni.

(2)[7] Ha a kirendeltség az (1) bekezdésben foglaltakat nem tudja megállapítani, akkor a megváltozott munkaképességű álláskeresőt a munkaügyi központ foglalkozási rehabilitációs munkacsoportjához irányítja.

(3)[8] A foglalkozási rehabilitációs munkacsoport szükség esetén szakértők bevonásával javaslatot tesz arra, hogy a kirendeltség által hozzá küldött megváltozott munkaképességű álláskereső egészségi állapota, gyakorlata, képzettsége figyelembevételével milyen munkakör ellátására lehet alkalmas, és az abban történő foglalkoztatása milyen szolgáltatással segíthető elő.

(4) A kirendeltség a rehabilitációs munkacsoport javaslatának figyelembevételével segíti elő a megváltozott munkaképességű munkanélküli munkába helyezését.

Rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás

4. §[9] (1) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatás nyújtható az olyan munkaadó részére, aki

a) az Flt. 41/A. §-ának (1) bekezdése alapján - létszáma szerint - nem köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, vagy

b) az Flt. 41/A. §-ának (1) bekezdése szerinti rehabilitációs foglalkoztatási kötelezettségét a kérelem benyújtását megelőző naptári évben teljesítette, és a kötelezettség teljesítését a kérelem benyújtásának évében vállalja, és

c)[10] olyan álláskereső legalább 12 hónapra szóló foglalkoztatását vállalja, akinek a munkaképessége legalább 40%-ban csökkent, és öregségi nyugdíjra az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének i) pontja szerint nem jogosult, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában nem részesül.

(2)[11] Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás további feltétele, hogy a munkaadó

a) a támogatással érintett munkaviszony létrejöttét megelőző hat hónapban hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működésével összefüggő okból, rendes felmondással nem szüntette meg, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatott foglalkoztatásban részt vevő munkavállaló munkaviszonyának, az előbbi módon történő megszüntetésére a támogatás időtartama alatt nem kerül sor, valamint

b)[12] megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott feltételeinek, és azok teljesülésének igazolására a külön jogszabályban meghatározott módon sor kerül.

(3)[13] Ha a munkaadónak az e jogcímen nyújtott támogatás mértéke meghaladja az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott mértéket - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -, megállapításának további feltétele, hogy a munkaadó legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatást vállal. A munkaadónak a kérelem benyújtását megelőző három év alatt kapott, csekély összegű (de minimis) támogatások összegéről írásban nyilatkoznia kell.

(4)[14] A (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia költségvetési szervre, az egyesületre, alapítványra, közalapítványra, köztestületre, kisebbségi önkormányzatra, valamint a közhasznú társaságra.

(5)[15] A támogatás odaítélésénél előnyben kell részesíteni azt a munkaadót, aki a támogatás iránti kérelemben megjelölt foglalkoztatáshoz az államháztartás alrendszereiből más támogatásban nem részesül.

(6)[16] A támogatás mértéke a folyósítási idő

a) első harmadában a munkavállaló részére kifizetett munkabér, valamint az azt terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás,

b) második harmadában a munkavállaló részére kifizetett munkabér,

c) harmadik harmadában az előzőekben felsorolt járulékok, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás

összege.

(7)[17] A támogatás a vállalat foglalkoztatás időtartamára, legfeljebb azonban

a) teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén 18 hónapra,

b) részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén az a) pontban meghatározott időtartamot a munkaidő-csökkenésnek megfelelő arányos résszel meghosszabbított időtartamra

állapítható meg.

(8)[18] Ha a munkaidő a támogatás folyósítása alatt változik, a folyósítás időtartama a változás mértékének arányában

a) a munkaidő növekedése esetén csökken,

b) a munkaidő csökkenése esetén - a munkaadó kérelmére - növelhető.

A folyósítás időtartamának változása miatt a támogatásnak - a (4) bekezdésben meghatározott szakaszokra megállapított - összértéke nem változhat.

(9)[19] Ha a támogatással érintett foglalkoztatásban részt vevő munkavállaló munkaideje változik, ezt a munkaadó köteles a kirendeltségnek haladéktalanul bejelenteni. A támogatás időtartamának a (7) bekezdés b) pontja szerinti csökkenéséről a hatósági szerződés rendelkezik.

(10)[20] Az e §-ban meghatározott támogatásra az Flt. 20. §-a (4) bekezdésében, 21. §-ában foglaltakat, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 11. §-ának (5)-(7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

5. §[21] Ha az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének m) pontja szerint megváltozott munkaképességű álláskereső olyan, a Munkaerőpiaci Alapból támogatott képzésben vesz részt, amelynek részét képező gyakorlati képzés lebonyolításáról valamely munkaadó gondoskodik, a munkaadó részére - kérelmére - meg lehet téríteni azokat az igazolt többletköltségeket, amelyek a megváltozott munkaképességből adódnak. A képzési költség részét képező többletköltségek a munkaügyi központ a képző intézmény részére átutalja, amely továbbítja a munkaadónak.

A megváltozott munkaképességű álláskereső vállalkozóvá válásának támogatása[22]

6. §[23] (1)[24] Az Flt. 15. §-ában meghatározott vállalkozóvá válás elősegítését célzó támogatás szabályait a legalább 40 százalékban csökkent munkaképességgel rendelkező és az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének i) pontja szerint öregségi nyugdíjra jogosultnak nem minősülő, továbbá rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, bányászok egészségkárosodási járadékában nem részesülő álláskereső esetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a támogatást annak az álláskeresőnek is meg lehet állapítani, aki álláskeresési járadékban, vállalkozói járadékban (munkanélküli járadékban) nem részesül, illetőleg arra nem jogosult,

b) az Flt. 15. §-ának a) pontjában meghatározott támogatás legfeljebb 12 hónapra állapítható meg, mértéke az a) pontban meghatározott álláskereső esetében az álláskeresési járadéknak a folyósítás első szakaszára vonatkozó, a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos alsó határa,

c) az Flt. 15. §-ának c) pontjában meghatározott támogatás mértéke a képzési költség 100 százalékáig terjedhet.

(2) Az (1) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 10. §-ának, valamint 27. §-a (2) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

7. §[25] Az e rendelet alkalmazásában munkaviszonyon, munkaadón, munkavállalón, álláskeresőn, valamint rendes felmondáson az Flt. alkalmazásában érvényesülő fogalmakat kell érteni.

7/A. §[26] E rendeletben szabályozott támogatások nyújtásával kapcsolatos mérlegelés során a munkaügyi központ figyelembe veszi

a) a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőt,

b) a kistérség foglalkoztatási helyzetét,

c) a munkaügyi központ és a munkaadó közötti együttműködés tapasztalatait,

d) a munkaadó által ajánlott (vállalt) foglalkoztatás (továbbfoglalkoztatás) időtartamát,

e) az álláskeresők munkához jutási esélyeit, valamint

f) a foglalkoztatás körülményeit és a foglalkoztatás minőségét.

8. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2) A rendelet 4. és 6. §-a 1998. július 1-jén lép hatályba.

Kiss Péter s. k.,

munkaügyi miniszter

Melléklet a 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelethez

Beutalás nyomtatvány

(tervezet)

................................................................................

munkaügyi központ (kirendeltség) megnevezése

BEUTALÁS

foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre

T. Szakellátó Hely!

Kérem ügyfelünk

1. szakmai alkalmassági vizsgálatát munkaközvetítés előkészítése keretében,

2. szakmai alkalmassági vizsgálatát beiskolázás előkészítése keretében,

3. munkaköri alkalmassági vizsgálatát közhasznú munkavégzés előkészítése érdekében,

4. foglalkoztathatóságának szakvéleményezését

elvégezni, és a szakvéleményét megadni szíveskedjék.

Az ügyfél adatai:

Név: ...........................................................................

TAJ szám: ......................................................................

Szül. hely: .................. szül. idő: 19.... év ........... hónap ...... nap

Munkakör/szakma:

Ügyfelünket tájékoztattuk, hogy egészségi állapotával kapcsolatos orvosi leleteit és TAJ számát tartalmazó igazolást vigye magával.

Kelt ..........................., ...... év ............... hó ...... nap

.......................................

küldő aláírása, bélyegzője