166/1998. (X. 6.) Korm. rendelet

a magánnyugdíjpénztárakat minősítő szervezetekről

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 134. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya az Mpt. által szabályozott magánnyugdíjpénztárak (a továbbiakban: pénztár) számára pénztári minősítő tevékenységet végző, nyilvántartásba vett szervezetekre és azok tevékenységére terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában minősítő tevékenység alatt az a tevékenység értendő, amelynek keretében a minősítő szervezet általa előre meghatározott módszerek és szempontok - különösen a pénztári portfolió minősége, összetétele, tulajdonságai, a vezető tisztségviselők és a vezető állású dolgozók tevékenysége, belső működési szabályok és a külső kapcsolatrendszer - alapján értékeli egy pénztár működésének hatékonyságát a befektetési tevékenység eredményessége és kockázatossága szempontjából, továbbá ezzel összefüggésben pénztárakra vonatkozó besorolási kategóriákat állíthat fel.

Nyilvántartásba vétel

3. § (1) A minősítő tevékenységet végző szervezeteket az Állami Pénztárfelügyelet (a továbbiakban: Pénztárfelügyelet) veszi nyilvántartásba.

(2) Kizárólag a Pénztárfelügyelet által nyilvántartásba vett szervezete jogosult a "magánnyugdíjpénztári minősítő" elnevezés használatára.

4. § (1) A nyilvántartásba vételét kérheti:

a) a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező magyarországi székhelyű részvénytársaság;

b) a kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező külföldi székhelyű részvénytársaság által alapított, Magyarországon bejegyzett fióktelep.

(2) Az (1) bekezdés szerinti részvénytársaság jegyzett tőkéje nem lehet kevesebb ötvenmillió forintnál vagy azzal egyenértékű devizánál, és jegyzett tőkéje kizárólag pénzbeli hozzájárulást tartalmazhat.

5. § (1) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelni kell a minősítő szervezet

a) cégnyilvántartásba vételét igazoló végzést;

b) alapszabályát (alapító okiratát), illetve ennek változásait;

c) részvénykönyvének másolatát;

d) szervezeti felépítésének, döntéshozatali eljárásának bemutatását;

e) vezető tisztségviselőinek, magasabb vezető állású dolgozóinak, illetve a minősítő bizottság tagjainak részletes szakmai önéletrajzát;

f) vezető tisztségviselőinek, magasabb vezető állású dolgozóinak, illetve a minősítő bizottság tagjainak e rendelet szerinti összeférhetetlenségi nyilatkozatát;

g) munkatársaira előírt személyi feltételek meglétét igazoló okiratok másolatát;

h) tárgyi-technikai feltételeinek részletes meghatározását és ezek meglétének igazolását;

i) minősítési eljárásának részletes szakmai leírását, különösen a minősítés folyamatának, a kategóriába rendezés lépéseit, módszereit, a minősítési kategóriákat és azok aktualizálásának szabályait, valamint nyilatkozatot arról, hogy ezeket bárki számára megtekinthetővé teszi;

j) üzletszabályzatát és az általános szerződési feltételeket az alkalmazni kívánt szerződésfajták bemutatásával;

k) kérelem benyújtásának évét megelőző négy évre vonatkozó - illetve, ha az alapítás óta kevesebb idő telt el, az alapítás évétől kezdődően -, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját;

l) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy e rendeletben meghatározott összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn;

m) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy négy éven belül csődeljárást nem folytattak le a szervezetnél, illetve ellene csőd- vagy felszámolási eljárás nincs folyamatban, nem áll végelszámolás alatt;

n) hatósági igazolásait arról, hogy lejárt adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása nincs, és a biztosítottól levont tagdíjbefizetési kötelezettségének eleget tett;

o) eddigi működésének bemutatását és referenciáit.

(2) A minősítő szervezet az (1) bekezdés b)-j) és l), m) és n) pontokban foglalt feltételek változását a vonatkozó okirat megküldésével 15 napon belül köteles a Pénztárfelügyeletnek bejelenteni.

6. § A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a Pénztárfelügyelet elutasítja, ha

a) a kérelem és mellékletei nem felelnek meg e jogszabály előírásainak;

b) a kérelmezőt a kérelem benyújtását megelőző három éven belül a nyilvántartásból törölték.

7. § A Pénztárfelügyelet törli a nyilvántartásból a minősítő szervezetet, ha

a) a szervezet vagy tevékenysége már nem felel meg a nyilvántartásba vétel feltételeinek és e rendeletben meghatározott követelményeknek;

b) nem tesz eleget az 5. § (2) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségeinek;

c) minősítését nem a benyújtott minősítési eljárás alapján végezte;

d) amennyiben bíróság jogerős ítéletében a minősítő szervezetet minősítői tevékenységével összefüggésben kártérítés megfizetésére kötelezte.

8. § A nyilvántartásba vételről, a kérelem elutasításáról, illetve a törlésről a Pénztárfelügyelet értesíti a kérelmezőt, és ezzel egyidejűleg intézkedik határozatának a Pénzügyi Közlönyben történő megjelenéséről. A Pénztárfelügyelet lapjában évente kétszer megjelenteti a nyilvántartásban szereplő minősítő szervezetek listáját. A nyilvántartásba vett szervezetek listáját a Pénztárfelügyelet bárkinek térítésmentesen rendelkezésre bocsátja.

Személyi és tárgyi feltételek

9. § A minősítő szervezet a tevékenységét megfelelő technikai, informatikai és kommunikációs felszereltséggel, továbbá a tevékenység végzésére alkalmas önálló irodahelyiség birtokában folytathatja.

10. § (1) A minősítő szervezetnél vezető tisztségviselő, magasabb vezető állású dolgozó, illetve a minősítő bizottság tagja csak az lehet, aki

a) büntetlen előéletű;

b) nem rendelkezett részesedéssel, illetve nem volt vezető tisztségviselője, magasabb vezető állású dolgozója, könyvvizsgálója, minősítő bizottság tagja vagy tanácsadója olyan szervezetnek, ahol öt éven belül csődeljárást vagy felszámolási eljárást kellett lefolytatni, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős határozat nem állapította meg, illetve aki ellen gazdasági vagy szakmai kamara, illetékes felügyelet, bíróság vagy más hatóság - szakmai tevékenységével összefüggésben - öt évnél nem régebben szankciót nem alkalmazott.

(2) A minősítő szervezet minősítő tevékenységének irányítója, illetve a minősítő bizottság tagja kizárólag szakirányú felsőfokú végzettséggel (közgazdasági, jogi, befektetési, számviteli, matematikusi, informatikai, biztosításmatematikai) és legalább hároméves pénzügyi-befektetési szakmai gyakorlattal rendelkező személy lehet.

A minősítő szervezet tevékenységére vonatkozó szabályok

11. § A minősítő szervezet a minősítő tevékenysége eredményének értékelését minősítő bizottsága útján végzi. A minősítő szervezet a pénztár-minősítési tevékenységén kívül kizárólag hitel-, illetve értékpapír-minősítési, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és könyvvizsgálói tevékenységről szóló 1997. évi LV. törvény hatálya alá tartozó könyvvizsgálói vagy az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény 4. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott befektetési tanácsadási tevékenységet folytathat.

12. § (1) A minősítő szervezet a minősítési kategóriákba sorolásról készített kiadványaiban - a kategóriákba rendezésen túl - nem használhat olyan tartalmú elemzést vagy kijelentést, ami pénztárhoz való csatlakozásra, a pénztártól való megválásra, illetőleg pénztári szolgáltató tevékenységének igénybevételére vagy attól való tartózkodásra hív fel.

(2)[1]

(3) Amennyiben minősítő szervezet más minősítő szervezetben közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, köteles ennek tényét a minősítő tevékenység során a pénztárnak bejelenteni, valamint a minősítés eredményének nyilvánosságra hozatalakor ezt feltüntetni.

13. § A minősítő szervezet köteles a tudomására jutást követő két munkanapon belül értesíteni a Pénztárfelügyeletet, ha minősítő tevékenysége miatt bármely szervezet vagy természetes személy vele szemben kárigényét bíróság előtt kívánja érvényesíteni.

Összeférhetetlenségi szabályok

14. § (1) A minősítő szervezet nem lehet a minősítés alatt álló pénztár alapítójával (alapítóival), vagyonkezelésével, letétkezelésével, nyilvántartásának vezetésével, valamint biztosításmatematikai feladatainak ellátásával megbízott szervezet közvetlen vagy közvetett tulajdonában.

(2) Minősítő szervezet nem rendelkezhet a minősítés alatt álló pénztár alapítójában (alapítóiban) vagyonkezelésével, letétkezelésével, számlavezetésével, nyilvántartásainak vezetésével, biztosításmatematikai feladatainak ellátásával megbízott szervezetben közvetlen vagy 25%-ot meghaladó közvetett tulajdoni részesedéssel.

(3) A minősítő szervezetnek és a minősítés alatt álló pénztár alapítójának (alapítóinak), a pénztár vagyonkezelésével, letétkezelésével, nyilvántartásainak vezetésével, biztosításmatematikai feladatainak ellátásával megbízott szervezetnek nem lehet olyan tulajdonosa, amelyik a minősítő szervezetben és legalább az egyik szolgáltatói szervezetben legalább 25%-os tulajdonosi hányaddal rendelkezik.

(4) A közvetett tulajdonlás mértékének kiszámításánál a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 4. számú mellékletében foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

15. § (1) A minősítő szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású dolgozója, a minősítő bizottság tagjai, valamint azoknak - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja által meghatározott - közeli hozzátartozói nem lehetnek

a) pénztár,

b) a 14. §-ban meghatározott szervezetek

vezető tisztségviselői, vezető állású dolgozói könyvvizsgálói (szervezet esetén az adott könyvvizsgálatot vezető személy), illetve tulajdonosai.

(2) A minősítő szervezet tulajdonosai nyilatkozatban kötelesek nyilvánosságra hozni a minősítés eredményét bemutató dokumentumban a tényt, ha vonatkozásukban pénztári szolgáltatónak vagy pénztár alapítójának 10%-ot meghaladó részesedése áll fenn.

Záró rendelkezések

16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

17. §[2]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök